Mobilitás, vállalkozás és szex

NYÍRI PÁL

.Mobilitás, vállalkozás és szex. A modernség narratívái és a Magyarországon él√ kínai n√k rint ez az els√ kérd√íves felmérés az Európában él√ kínai n√k körében. Yang és Wang kétszer utazta körbe Nyugat-Európát, hogy szétossza a kérd√íveket, amelyek a házasság el√tti, illetve a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokról is tartalmaztak kérdéseket. A holland EFCO-vezet√k szerint e kérdések zavarba hozták a helybeli kínai feleségeket. Ennek ellenére 506 kitöltött kérd√ív érkezett vissza. A szerz√k ezenkívül 104 interjút készítettek. Yang Yijia rendhagyó aktivista. Korábban divattervezést tanított Kínában, szívesen visel b√rruhát, és Magyarországgal kapcsolatban leginkább azt szereti, hogy itt nyugodtan lehet nyilvános helyen csókolózni, még a középkorúaknak is. Ennek ellenére nem különc feminista, hanem rendszeres meghívottja a Kínai Népköztársaság (KNK) által szponzorált nagygy∫léseknek, a pekingi október 1-jei nemzeti ünnepi felvonulásoktól kezdve egészen a múlt év augusztusában, Berlinben megrendezett Kínai Világkonferenciáig a Tajvani Szoros Két Partja Békés Újraegyesítésének El√mozdításáért. Yangnak a jelentéshez írott diadalmas bevezetése éles ellentétben van a n√i migrációról szóló cikkek megszokott borúlátásával. Az 1960-as évek feminista kritikája, hogy „a n√k láthatatlanok a történelemben”, a migrációkutatásra nagymértékben igaz. A migrációról szóló tanulmányok vagy a „hátrahagyottak” között tartották számon a n√ket, vagy csak

BEVEZETÉS

„A

zok a fiatal, illetve középkorú n√k, akik viszonylag magasan iskolázottak és a 90-es években Kína nagyvárosaiból jöttek Európába, az itt él√ kínai n√k új generációját képviselik. Tudásukból következ√en találékonyak és természetüknél fogva újító szellem∫ek. A korábbi generációkkal ellentétben nem elégszenek meg azzal, hogy fokozatosan javuljon az anyagi helyzetük, hanem azt remélik, hogy el√nyeiket kihasználva gyorsan feltörhetnek. Viszonylag magasak az életmin√séggel szembeni elvárásaik. Többségük meglehet√sen jó anyagi és szakmai háttérrel rendelkezett Kínában. Nem azért jöttek Európába, hogy megélhetésüket biztosítsák, hanem hogy látóterüket tágítsák és további fejl√dési lehet√ségeket keressenek. A Kelet-Európában él√ kínai n√k többsége kereskedelmi érdekeltségekkel rendelkezik, s√t, legtöbbjük önálló vállalkozó: ez igen szembet∫n√ jelenség az Európában él√ kínai n√k között.” A fenti idézet a Jelentés az európai kínai n√kr√l: társadalmi helyzet, családi szerepek és a gyermekek kínai nyelv∫ oktatása cím∫ dolgozatból származik, amelyet 1998-ban készített a budapesti EFCO1-kongresszus számára Yang Yijia, a Kínai N√k Magyarországi Egyesületének elnöke, és Wang Zhenyu, a CASS2 Szociológiai Intézetének kutatója. Tudomásom sze-

Köszönöm Havassy Dórának, hogy rendelkezésemre bocsátotta a budapesti kínai n√k gyermeknevelési szokásairól írt szakdolgozatát (Budapest, Külkereskedelmi F√iskola, 2000), továbbá Joana Breidenbachnak és Carolyn D. Muirnak e munka els√ változatának tüzetes átolvasását és konstruktív kritikájukat.

103

Nyíri Pál

néhány hagyományos kibocsátó területr√l származnak, hanem az egész országból, különösen a nagy, gyorsan fejl√d√ városokból és a tengerparti területekr√l. A legtöbb kivándorló már otthon is vándorolt mint diák, vállalkozó, munkás vagy egyszer∫en mint turista. A kivándorlók iskolai végzettsége magasabb mind az országos, mind a korábbi kivándorlókra jellemz√ átlagnál, még akkor is, ha eltekintünk attól a több százezer kínaitól, aki az utóbbi id√ben egyetemi hallgatóként hagyta el az országot. A Kínából kiinduló és egyes meghatározott országokba tartó elkülönült áramlatok – mint a korábban tisztán elkülöníthet√ magasan képzettek (diákok és szakemberek), vállalkozók, családegyesít√k vagy a migrációs brókerek segítségével konténerben csempészettek – fokozatosan beleolvadnak a mobilitás globális rendszerébe. Kínai éttermek konyháiban fujiani halászok mellett diákok dolgoznak, számítástechnikai Ph.D.-sek koccintanak elemit sem végzett id√s vezet√kkel a kínai egyesületekben. A budapesti önkormányzat által 1997-ben végzett felmérés szerint 135 piaci árus 45%-a rendelkezett középfokú, 39%uk pedig fels√fokú végzettséggel. Gelbras nagyobb létszámú mintán végzett felméréseib√l kiderült, hogy Moszkvában és az orosz Távol-Keleten él√ kínai keresked√k között még ennél is nagyobb arányban találhatók egyetemi végzettség∫ek. A Magyarországon él√ 10–15 ezer kínai3 mindegyike 1989 után hagyta el Kínát, tehát az „új migráció” vizsgálatában „tiszta” mintaként szolgálhatnak. Bár ez a népességszám alacsony, Magyarország az elmúlt tíz évben fontos központja lett az emberek, árucikkek és információk közép-európai áramlásának. Sok kínai számára, akik azóta már más kelet-, illetve nyugat-európai országba vándoroltak tovább, Magyarország volt az els√ állomás, és az országgal sok esetben továbbra is kapcsolatban állnak. Budapest, és különösen a józsefvárosi „Négy Tigris Piac”, jelent√s helyet foglal el a közelmúlt bevándorlóinak képzeletbeli Európa-térképén. Azok a kínaiak, akikkel NyugatEurópában találkoztam, kivétel nélkül azt mondták, hogy Magyarországon sok kínai él, és voltak, akik még hozzátették, hogy a magyarok közül sokan tudnak kínaiul. Jelenleg nyolc vagy kilenc kínai nyelv∫ lap jelenik meg rendszeresen Budapesten. A gyorsan fejl√d√ helyi kínai sajtó – azonkívül, hogy ellátja a régiót – a kínai és a külföldi médiában is fenntartja a kínai világ e szegletére irányuló figyelmet. A Magyarországon él√ kínaiak többsége kínai eredet∫ ruha- és cip√importtal, illetve ezeknek a termékeknek a nagy- és kiskereskedelmével foglal-

másoktól függ√ bevándorlóként kezelték √ket. Az utóbbi években nagyobb figyelmet fordítanak a független n√i bevándorlókra, de ez a megnövekedett figyelem els√sorban a nemspecifikus munkavállalói migrációra irányul: a prostituáltakra, hoszteszekre, postán rendelhet√ feleségekre, háztartási alkalmazottakra, textilipari munkásokra és hasonlókra. A n√i migrációval foglalkozó munkák tehát általában alárendelt helyzet∫ migránsokkal foglalkoznak, akik szenved√, esetleg ellenálló, ám nem kezdeményez√ szerepl√i a migrációs folyamatoknak. Dolgozatom egy olyan helyzettel foglalkozik, amelyben a migráció mintegy kiskaput biztosít a n√k társadalmi és vállalkozói szerepvállalásához, illetve azokkal a hatásokkal, amelyek ezt el√segítik. Els√sorban az 1989 óta tartó, a Kínai Népköztársaságból Magyarországra irányuló bevándorlással foglalkozom, de ezt összehasonlítom a Nyugat-Európa felé irányuló migrációval is, hogy bemutassam, a leírt modellek többsége egy sajátos „migrációs konfigurációra” jellemz√, nem pedig célország-függ√. A „migrációs konfiguráció” fogalmát Pieke vezette be 1999-ben annak az összetett kapcsolatokkal és identitásformákkal leírható társadalmi térnek a megjelölésére, amely az egy helyr√l származó, de különböz√ célországokba elvándorolt migránsokat az eredeti otthonukkal összekapcsolja. Az általam tárgyalt migrációs konfigurációt a KNK hivatalos szervei, kutatói és médiumai „új migrációnak” nevezik, általában az 1978 óta távozott migránsokat értve ide.

„ÚJ MIGRÁCIÓ”

1978

óta, amikor a KNK felhagyott az izolációs politikával, a Kínából kiinduló nemzetközi migráció feler√södött. A külföldön letelepedett kínaiak számáról szóló becslések rendkívül változatosak, a reális hivatalos becslések néhány százezert√l másfél millióig terjednek. Ugyanakkor a külföldre irányuló migráció már csak egyike a különböz√ – Kínán belül is egyre könnyebben elérhet√ – mobilitási lehet√ségeknek. Másrészt a külföldre irányuló migráció egyre inkább részévé válik egy transznacionális migrációs konfigurációnak, amennyiben az otthon kialakított társadalmi, gazdasági és politikai kapcsolatok fenntartása a migránsok számára lehetségessé és megengedetté vált. Ennek megfelel√en az elmúlt két évtizedben a migráció sokrét∫bb lett. A kivándorlók már nemcsak

104

Mobilitás, vállalkozás és szex

Annak ellenére, hogy ezek a megállapítások inkább intuitív, mintsem egzakt adatokon alapulnak, megkísérelhetjük számszer∫ alátámasztásukat. A magyarországi kínaiak összetételét legjobban tükröz√ adatokkal a Belügyminisztérium rendelkezik. Ebben az adatbázisban minden olyan kínai állampolgárról találhatunk információt, aki kapcsolatba került a központi idegenrendészeti hatóságokkal letelepedési engedély vagy menekült státusz iránti kérelem ügyében, vagy aki diákként érkezett. (Az adatbevitelért felel√s munkatársak nem tudták ennél egyértelm∫bben meghatározni a bekerüléshez szükséges kritériumokat.) 2000 májusában 11541-en szerepeltek az adatbázisban. A másik adatbázist, amelyre támaszkodtam, Yang és Wang véletlenszer∫ minta alapján állították össze. A szerz√k nem adták meg az egyes országokból visszaküldött kérd√ívek számát: elemzésüket a teljes mintaanyagra, illetve annak Kelet- (42%) és Nyugat-Európa (57%) közötti megoszlására alapozták. Ez az adatbázis és a kvalitatív megfigyelések is azt mutatják, hogy a hagyományos migrációval összehasonlítva (amikor el√ször a férfiak érkeznek) sokkal nagyobb a n√k aránya. A Magyarországra, illetve az Európai Unió területére érkez√ kínaiak els√sorban kisvállalkozók, akik kínai ruha- és cip√importtal, valamint -kereskedelemmel foglalkoznak. Ezen a vállalkozói migráción belül a n√k aránya lényegesen nagyobb, mint a korábban Kínából érkez√ bevándorlási hullámokban volt, amikor is a n√k általában csak akkor követték a férfiakat, amikor azok már stabil megélhetésre tettek szert. A Belügyminisztérium adatbázisa szerint 2000 májusában az itt tartózkodó kínaiaknak 35%-a n√, míg Oroszországban ez az arány 34% (Gelbras, 1999, N=757). Ugyanebben az id√pontban Franciaországban az ASCL4, egy „papírok nélküli” kínai bevándorlókat segélyez√ párizsi egyesület kliensei között a n√k aránya 50% körül volt. Itt azonban más a helyzet. A Zheijangból érkez√k valószín∫leg f√ként családtagok, akik egy olyan el√rehaladott lánc-migráció szerepl√i, ahol a gyerekek és távoli rokonok is bekapcsolódnak a láncba. A Kína északkeleti részér√l származó, nemrégiben érkezett és magasabb iskolai végzettség∫ migránsok között a fentiekhez hasonló a n√k aránya, ami azt mutatja, hogy a Nyugat-Európába irányuló munkavállalói migráció a kelet-európai vállalkozói migrációhoz hasonlóan egyre kevésbé nemspecifikus. Azaz mindenféle migráción belül magas a n√k aránya, beleértve a veszélyes, Kelet-Európán át történ√ illegális migrációt is, amelyen a legtöbb Fran-

kozik. A józsefvárosi piacon tömörül√ keresked√k látják el az ország kisebb piacait és boltjait. Sík 1997es felmérése szerint a tízezer lakosnál nagyobb magyar városok fogyasztásicikk-piacain dolgozó keresked√k 47%-a volt kínai, egy ugyanabban az évben megjelent újságcikk szerint pedig a budapesti családok 15–20%-a vásárolt valamit „kínai piacon” (Nyíri 1999:50). Az új évezred kezdetére gyakorlatilag minden 2000 lakosnál nagyobb faluban és városban nyíltak „kínai boltok”, amelyek száma a KNK nagykövetségének adatai alapján meghaladta a 2000-et. A kínai etnikai gazdaság jellege transznacionális, azaz a nyereség nagymértékben a Kínában meglév√ jó üzleti kapcsolatoktól függ, így a helyi kapcsolati t√ke kevéssé fontos a kínaiaknak. Nagy mobilitásuk mellett ez is oka annak, hogy többségük az egyszer∫ piaci szókincsen túl nem tanul meg magyarul. Inkább munkásokat vesznek fel a náluk alacsonyabb jövedelm∫ helybeliek közül, illetve tolmácsok, könyvel√k, ügyvédek és más közvetít√k szolgáltatásait veszik igénybe. A mindennapi ügyek intézésében, a vámügyintézést√l az orvosi ellátás igénybevételéig, nagymértékben függnek tehát a helyi közvetít√kt√l.

A N◊K

A

következ√kben azt kísérlem meg bemutatni, hogy milyen hatással volt a migrációs folyamok változatosabbá válása és a közöttük lév√ korlátok fellazulása a Kínai Népköztársaságból Magyarországra érkez√ n√k szerepvállalására. Arra a következtetésre jutottam, hogy az új típusú migráció: • el√ször is, fokozta a n√k migrációban való részvételét; • másodszor, a férfiakéval azonos lehet√ségeket nyitott meg a n√k el√tt a migrációban, a munkavállalásban és a vállalkozásokban, áthágva a Kínában még er√s nemi korlátokat. Ugyanakkor e lehet√ségek kihasználása lehet√vé teszi, s√t gyakran megköveteli a sajátosan n√i, illetve szexuális szerepek aktív használatát; • harmadszor, mindkét nem teljes idej∫ foglalkoztatottságának köszönhet√en hozzájárult a nemek közötti egyenl√tlenségek csökkenéséhez, nagyobb cselekvési szabadságot biztosított a n√knek a szexuális kapcsolatokban, megváltoztatta a gyermeknevelési szokásokat és a családi berendezkedést.

105

Nyíri Pál

kell megfelelnie, és nem tudja úgy megkeresni és elkölteni a pénzét, ahogyan √ szeretné.

ciaországban menekült státuszt kér√ zhejiangi kínai is átesik. A n√k migrációs motivációja nagyon sokféle, és nem sorolható be nemhez köt√d√ kategóriákba. Többségük a férjével vagy partnerével együtt, vagy azok után néhány évvel érkezik. Ez a klasszikus láncmigráció a kockázat csökkentését szolgálja: addig, míg a férfi meg nem teremti a megfelel√ megélhetést az új helyen, a n√ biztosításképpen megtartja a vállalkozást vagy állami állását a lakástámogatással együtt. Néha azonban el√fordul, hogy a n√ azért marad otthon, mert olyan állása vagy vállalkozása van, amely ígéretes mobilitási lehet√séggel kecsegtet. Ilyen Yang esete, aki magas beosztású minisztériumi káder volt, amíg – elmondása szerint – áldozatul nem esett a Tiananmen téri leszámolást követ√ tisztogatásoknak. 1990-ben érkezett Magyarországra. Felesége, aki középbeosztású rend√rtiszt, Pekingben maradt. A feleség csupán azért jött Budapestre 1995ben, hogy megszülje gyermeküket, aki azóta is az apával él. Számos n√ egyedül vesz részt a migrációban. (A magyar adatbázisban nyilvántartott n√k nagy része, 37%-a hajadon vagy elvált volt – bár a családi állapot nem feltétlenül tükrözi, hogy egy n√ egyedül érkezett-e.) Mások elutazásuk után válnak el férjükt√l. Sokuk számára az anyaország elhagyása a családi kötöttségekt√l, els√sorban a rossz házasságból való menekülést jelenti. Sun, 40 éves sanghaji állami tisztvisel√ Havassy Dórának adott interjújában így beszél arról, miért jött Magyarországra 1996-ban:

Az ötlet, hogy Magyarországra jöjjek, onnan eredt, hogy a f√iskolán néhány hónapig együtt jártam egy magyar fiúval. Azt mondta, hogy Magyarországon nagyon könny∫ barátokat találni. Az emberek csak egymásra mosolyognak a buszon vagy az étteremben, így barátkoznak. Ez nagyon kíváncsivá tett. És persze, azt is tudtam, hogy Magyarországon a kínaiaknak saját vállalkozásaik vannak, nem úgy, mint Amerikában, ahol erre esélyem sem lett volna.

A harmincas éveinek elején járó Zhu számára a Magyarországra költözés azt jelentette, hogy miközben megtarthatta szeret√je anyagi támogatását, kibújhatott az ellen√rzése alól, és emellett önálló keresete is lehetett. Zhu nem szerette C-t, a Hongkongban él√ házas üzletembert. Zhu 1990-ben jött Magyarországra, kés√bb gyereke született C-t√l; ekkor C elvált a feleségét√l és összeházasodott Zhuval. C egy üzlettársa megkért rá, hogy jöjjek Budapestre, és segítsek C-nek importálni a ruhákat, amiket egy suzhoui gyárból szerzett be. C velem jött Budapestre, és amikor a vállalkozás beindult, elcsaklizta a barátjától. De a vállalkozásból befolyó néhány százezer dollárért C-nek nem érte meg Magyarországon maradni. Igen, végig így éltünk, én itt, √ ott. ◊szintén szólva, még amikor nagy ritkán visszamentem Hongkongba, akkor is egyre kevesebb id√t töltöttünk együtt. Nem akarok túl sokat Hongkongban lenni, érted, ugye?

Problémák voltak a házasságommal. Évek óta nem éltünk jól a férjemmel. Mindig veszekedtünk. Ha nem lettek volna gondjaim, biztosan nem jöttem volna el.

Más esetekben a n√ kivándorlása a család migrációs stratégiájának része. Vagy nincs a családban kivándorlásra alkalmas férfi, vagy a házaspár úgy dönt, hogy a feleség kivándorlása kevésbé kockázatos a család jöv√jére nézve, mint a férfié. Így volt ez az ötven év körüli Zheng esetében is, aki egy veszteséges állami cég tisztvisel√jeként dolgozott vidéken, Fujian tartományban, míg férje bíró volt, és kés√bb a megyei Nagy Népi Gy∫lés titkára lett. 1991-ben, amikor megindult a gazdasági reform egy újabb hulláma, Zheng el√ször Moszkvába ment, ahol piaci kereskedéssel havi 3–4000 dollárt keresett, majd onnan átköltözött Budapestre. Az egyedülálló – pontosabban egyedül érkez√ – kínai n√k magyarországi bevándorlása nem követ nemhez köt√d√ mintát (háztartási alkalmazottak, speciális iparágak). Az egyedülálló n√i beutazók

Shi, 27 éves szállodai alkalmazott Zhejiangból jött 2000-ben Magyarországra a partnerével (aki miatta vált el feleségét√l), hogy elmeneküljenek a család és az ismer√sök megvetése el√l. A 29 éves Tianjinbeli Chen számára, aki 1999-ben egyedül érkezett, a Magyarországra település lehet√séget nyújtott arra, hogy végre a saját lábára állhasson. Chen ugyan nem férjezett, de az utolsó hét évben állandó élettársa volt Kínában. Tradicionális kínai orvoslást tanult, de 1992-ben Kantonba ment, hogy vállalkozásba kezdjen. A következ√ hét évben hol önállóan dolgozott, hol alkalmazott volt, hol pedig állami hivatalnokok segítségére támaszkodott. Úgy érezte, túl sok üzleti és családi elvárásnak

106

Mobilitás, vállalkozás és szex

foglalkozási megoszlása többé-kevésbé tükrözi az új kínai bevándorlókét általában: kínai ruhát és cip√t behozó import√rként, nagy- és kiskeresked√ként dolgoznak. Ez alapvet√en megkülönbözteti ezt a migrációt mind a Kínán belüli, mind a korábbi nemzetközi migrációtól. Yang és Wang felmérésében a Nyugat-Európában él√ n√k 17%-a válaszolta azt, hogy nincs állása, szemben a kelet-európai 5%-kal. Yang és Wang nem kend√zi, hogy melyiket tartja jobbnak:

Shi – miután különvált partnerét√l, aki visszament Kínába – a szülei és korábbi partnere pénzén szintén két falusi üzletet bérelt, ahol ruhákat és cip√ket árul. Zhu viszont még sohasem volt a józsefvárosi piacon: mindjárt kezdetben fölvett egy titkárn√t, egy sof√rt, három értékesít√t és egy értékesítési igazgatót. Alkalmanként, mint például Zhu esetében, a n√k részben független bevándorlók, akiknek mobilitása a családi t√kefelhalmozási terv szükségleteihez és lehet√ségeihez illeszkedik. Együttm∫ködnek ugyan a férjükkel, de egyben önálló döntéshozók is. Gyakran √k a vállalkozás helyi vezet√i, míg a férj Kínában marad, vagy visszautazik, hogy a gyártást, a beszerzést és a szállítást ellen√rizze. Ennek egyik változata, amikor a család továbbköltözik NyugatEurópába, ahol az általános vélekedés szerint jobbak a család életkörülményei, de rosszabbak az üzleti lehet√ségek. Miközben a gyerekek az új helyen maradnak, mindkét szül√ folyamatosan utazgat és megosztja a vállalkozás fenntartásának felel√sségét. Ez történt Hong és Wei, két korábbi rend√rségi alkalmazott esetében is, akik egy kisebb fujiani városból származnak. Mindketten fels√fokú végzettség∫ek és 1991-ben jöttek Magyarországra, a fiuk pedig 1995ben csatlakozott hozzájuk. 1997-ben mindkét szül√ az Egyesült Államokba költözött, ahová 17 éves fiuk egy évvel kés√bb követte √ket. Hong és Wei ruhaés cip√importtal kezdte az üzleti tevékenységet, kés√bb pedig megnyitották a legnagyobb budapesti kínai raktárat. Miel√tt az USA-ba költöztek, Hong gyakran utazott üzleti ügyekben Kínába és több kelet-európai országba. Ilyenkor Wei végezte az adminisztrációt, vezette a raktáráruházat és felügyelte a tíz alkalmazottat. Mióta az Egyesült Államokba költöztek, továbbra is mindketten rendszeresen utaznak üzleti ügyekben. A józsefvárosi piacot és a kínai üzleteket magukba foglaló, a magyarországi kínaiak túlnyomó többségét foglalkoztató import-, nagy- és kiskereskedelmi vállalkozásokat a házaspárok, illetve élettársak együtt üzemeltetik. A feladatok megosztása nem nemspecifikus. A vállalkozás kezdeti stádiumában, miután némi nyereségre tesznek szert, a felek általában igyekeznek külön piaci standokat fenntartani. Néhányan továbbra is együtt dolgoznak ugyan, de már mindketten a saját standjukat felügyelik. Mások teljesen külön könyvelést vezetnek és saját árukészlettel rendelkeznek, de továbbra is közösen intézik a befektetéseket és megosztják a költségeket és a nyereséget is. A volt fujiani halász Yan és felesége külön standot tartanak fenn a szegedi piacon. Yan

Van a n√knek egy kis része, aki er√sen csalódott, els√sorban azok, akik nem dolgoznak, hanem otthon maradnak, házimunkát végeznek, és gyereket nevelnek. Többségük legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és míg Kínában éltek, olyan állásuk volt, amely többé-kevésbé kielégítette igényeiket… Azonban amióta Európában vannak, minden tekintetben a férjükre kell támaszkodniuk; a háztartásbeli életforma miatt elvesztették függetlenségüket, és ezzel együtt azt is, aminek értéket tulajdonítottak az életükben. (10. o.)

A tény, hogy a n√k a férfiakkal azonos foglalkozásúak, konzisztens azzal a tapasztalatommal, hogy a n√i és férfi bevándorlók iskolai végzettsége és korábban a Kínában végzett munkájuk nagyon hasonló. Különösen az egyedülálló n√kre jellemz√, hogy odahaza állami állásuk vagy saját vállalkozásuk volt, és részt vettek az országon belüli migrációban. Miután Magyarországra jött, Chen el√ször néhány hónapig egy kínai klinikán dolgozott Budapesten, majd kibérelt egy üzlethelyiséget egy Budapest környéki nagyközségben. Ezt egy másik követte egy szomszédos faluban, és Chen megkérte egyik férfi ismer√sét, hogy segítsen neki a munkában. Mivel kevés pénzem van, és nincs raktárhelyiségem, minden nap hajnali ötkor árubeszerzéssel kezdek a Négy Tigris Piacon. A piacon mindenkivel jól kijövök: néhányan még a klinikáról ismernek. Néhányan hitelbe is adtak árut, amikor el√ször találkoztunk. Persze, tanulok magyarul, ha jól megtanulnék, akkor komolyabb üzleteket is köthetnék. Összebarátkozhatnék például egy vámtiszttel, mert vannak ezek a hamis márkajel∫ holmik, amiket mindig lefoglalnak a határon. Ha átengednék az árut, nagyon sok pénzt kereshetnék. Vagy önállóan importálhatnék és közvetlenül a nagy magyar áruházaknak adhatnám tovább az árut, ahogy mások is csinálják.

107

Nyíri Pál

szerint ugyan nem avatkoznak egymás dolgába, de a nagyobb döntéseket mégis √ hozza. Yan egy id√ben azt tervezte, hogy üzletet nyit egy hipermarketben. Ezzel felesége nem értett egyet, és kijelentette, √ továbbra is a piacon marad. Nagyobb cégeknél gyakori, hogy a pár n√tagja Weihez hasonlóan felügyeli a pénzügyeket, a papírmunkát és az alkalmazottakat, a férj pedig utazik, és az üzletfelekkel, illetve a beszállítókkal tárgyal. A cég jellegét√l függ√en az is el√fordulhat, hogy a n√ teljesen önállóan foglalkozik bizonyos üzletfelekkel, amint az Zhou esetében is történt. Zhou férjét egy állami vállalat küldte Magyarországra, √ pedig saját vállalkozást alapított, és nemcsak a férj cégét√l szerezte be az árut, ami igen gyakori jelenség, hanem saját maga is importálni kezdett. A családon belül a n√k éppolyan gyakran lépnek föl segélyez√ként, mint segélyezettként. Zhou kezdetben támogatta, majd teljesen eltartotta a saját és a férje testvéreit és szüleit, amikor azok követték √ket Magyarországra. Lakást keresett nekik, segített a vállalkozásaik elindításában, magára vállalta a rend√rségi ügyeiket és kifizette szerencsejátékban felhalmozott adósságaikat. Chen szállást és munkát biztosított egy férfi unokatestvérének. Yang és Wang felmérésében a kelet-európai válaszadók 64%-a vélte úgy, hogy a családban elfoglalt helyzetük nagyjából vagy teljesen egyenl√ a férfiakéval, és csak 2%-uk érezte úgy, hogy helyzete nagymértékben vagy teljesen egyenl√tlen. Hogy a n√k a vállalkozásokban saját mozgástérrel rendelkeznek, még nem jelenti, hogy társadalmi és gazdasági kapcsolataik hálózata ugyanúgy m∫ködne, mint a férfiaké. Széles körben elfogadott, s√t, gyakran elvárt gyakorlat, hogy a n√k a férfiakhoz f∫z√d√ szexuális és társadalmi kapcsolataikat kihasználják anyagi gyarapodásuk érdekében. Shi megfogalmazásában:

barátn√m leszel, én meg rengeteg árut szállítok neked, vagy felejtsük el az egészet.”

Talán ezzel is összefügg Yang és Wang eredménye, miszerint a kelet-európai válaszadók 17%-a panaszkodott szexuális zaklatásról, a nyugat-európai 10%-hoz képest. Zhu hozzáteszi: Mondtam a férjemnek, hogy adjon pénzt a bárra, amit Budapesten akarok nyitni. Még jó, hogy nem a saját pénzemet költöm rá! Azt mondta, rendben van, de ez az utolsó alkalom, hogy az üzleti ötleteimhez pénzt ad. Ha befullad, menjek vissza Hongkongba, és legyek a felesége. Amikor partikra megy, szüksége van a feleségére az oldalán. És tudod, még mit mondott? Hogy megkapta a hitelkártyája számlakivonatát. És hogy ha továbbra is ennyi pénzt költök az √ kártyájával, akkor letiltatja. De miért, hiszen ha én nem költöm el a pénzét, akkor √ a barátn√jére költi. Akkor már nem jobb, ha én költöm el? Chen: A kínai orvosnak, aki felvett, felesége és gyereke volt, akik egy évvel azel√tt visszamentek Kínába. Az orvos azt mondta, már az is örömmel tölti el, ha ott láthat a klinikán, és napi 1500 Ft-ot fizetett. Ami engem illet, nem akartam a piacon robotolni, nem beszéltem a nyelvet, meg hát semmi más dolgom nem volt. Az orvos hamarosan házassági ajánlatot tett, és én, csak hogy bosszantsam, azt feleltem, hogy egy gazdag cip√keresked√höz megyek, aki a klinika el√tt szokott rám várni és vacsorázni visz. Az a pasi egy tudatlan bolond, egy igazi hagyományos kínai, talán még írni sem tud. Egy agglegény, aki feleséget keres. Megmondtam neki, hogy nem tetszik nekem, és nem fogok hozzámenni, de √ csak szaladt utánam. Amikor Madagaszkárra utaztam, hogy meglátogassam egy kínai barátomat, velem jött és fizette a repül√jegyeket. Amikor a kaszinóba mentem, csak ült ott a hátam mögött és adta a pénzt. Elgondolkodtatott a dolog, mert arra gondoltam, a kereskedésére alapozva nyithatnék egy cip√boltot. Aztán teljes nyíltsággal azt mondtam neki, hogy „Ha tényleg boldoggá akarsz tenni, csak add oda a pénzt és ne járj utánam”. Amikor elutasítottam az orvost, az kétségbeesett; azt ismételgette, hogy elválik, és feleségül vesz. Meghatódtam, és igent mondtam, majd hamar rájöttem, hogy nincs nekem erre most szükségem. Egyel√re pénzt kell szereznem, azután majd kereshetek valakit, akihez igaz érzelmek f∫znek.

Sokan azt mondják, hogy buta vagyok, amiért nem találok magamnak egy férfit, aki segítene, akár egy házasembert is. „Nem kellene egyedül csinálnod a dolgokat” – mondják. „Azért gondolkodsz másként, mert még új vagy itt, és nem illeszkedtél be a többségi társadalomba.” Én még mindig abban bízom, hogy egyedül is elboldogulok, de ha mégsem, akkor lehet, hogy követnem kell a tanácsukat. Zhu: Múlt héten azzal a Liuval vacsoráztam, a sanghaji állami külkereskedelmi vállalat igazgatójával. Az akarta, hogy az áruit Magyarországra importáljam. Így szólt: „Minek a sok beszéd? Vagy a

108

Mobilitás, vállalkozás és szex

mely nélkül egy n√nek nehéz elérnie, hogy komolyan vegyék, üzleti kapcsolatokat tudjon kialakítani, és t√kére tegyen szert, a valós kapcsolatban a nemek közti különbségnek nincs központi jelent√sége. A bangjian háztartások gazdálkodási rendje sokféle lehet a teljes megosztástól a szigorúan külön vezetett könyvelésig. A legtöbb esetben azonban megosztják a háztartási kiadásokat, az üzleteket közösen vezetik, és a társak sokat segítenek egymásnak a kereskedésben is (általában, de nem kizárólagosan, a férfi a n√nek, mint azt Chen esetében láttuk), de az üzleti könyvelést külön végzik. Mindazonáltal a bangjiant titkolják az otthoni ismer√sök el√tt, és az illem szabályai szerint az ismer√sök sem beszélnek róla. Így alakul ki az a furcsa helyzet, hogy itt mindenki tud róla, otthon pedig senki. Ugyanerre vezethet√ vissza, hogy a legtöbb bangjian különböz√ helyr√l származó emberek közt jön létre. A bangjian elfogadott, amennyiben egy közös vállalkozás iránti hosszú távú közös elkötelezettség táplálja. Hallgatólagosan elítélik azt a n√t, akit partnerváltáson kapnak anélkül, hogy jelent√sen beszállt volna az üzletbe. Amikor a férj vagy a feleség megérkezik, hogy a házastársához csatlakozzon, az illem azt diktálja, hogy a bangjian, mintha sosem létezett volna, felbomoljon. Ekkor szokás szerint a „vesztes fél” kompenzációként egy jelent√sebb összeget kap pénz vagy áru formájában. A házastárs persze elkerülhetetlenül tudomást szerez a kapcsolatról. Habár ez a folyamat sokszor komoly érzelmi szenvedéssel és haraggal jár, sok esetben a felek mégis kiegyeznek azzal az értelmezéssel, hogy ami történt, segítette az üzlet felvirágzását és fizikai (férfiaknál), illetve anyagi (n√knél) szükségleteket elégített ki, bár a n√k ritkábban nyernek megbocsátást. Mu Yunkai történetében a férj nem fogadja el felesége h∫tlenségét, bosszúból elhozza Kínából a babysittert, feleségül veszi, és gyermeket nemz vele. A feleség azonban ezt tartja erkölcstelennek és igazságtalannak, nem pedig saját h∫tlenségét. Elégtételt nyer, amikor a gyerekvigyázó lelép újdonsült férje pénzével és visszaszökik Kínába, hogy ismét els√ férjével éljen, akit√l nem vált el. A férj pedig szerencsejátékra és alkoholizmusra adja a fejét. Mu elbeszélése jól tükrözi a megvetést, mellyel azoknak a férfiaknak, de még inkább a n√knek kell szembesülniük, akikr√l azt tartják, hogy a házastárs (és a gyermekek) megérkezését követ√en akadályozzák a család újraegyesülését. Mivel kevesebb férj csatlakozik feleségéhez, mint fordítva, a férfiak ritkábban

A szexuális viselkedés rugalmassága részben az új környezetbe való beilleszkedés elfogadott kelléke. A magyarországi kínai szlengben az össze nem házasodott társak együttlakására, különösen, ha az egyik fél házas, a „bangjian” – „odasimulás” szó használatos. A legtöbb férfi és n√, aki egy évnél többet tölt Magyarországon a felesége vagy a férje nélkül, összeköltözik valakivel. A bangjian társadalmilag meglep√ mértékben elfogadott. Egy id√ben Fu otthagyta Zhenget egy fiatalabb n√ért. Zheng lánya, aki egyetemi diák volt, és pont ekkor jött Magyarországra, konfrontálódott az új barátn√vel, és arra biztatta Fut, hogy térjen vissza anyjához, ami meg is történt. Yang és Wang a következ√képp magyarázzák a bangjian elfogadottságát: Mivel külföldön egyedül élni magányos dolog, és mivel az üzletet is irányítani kell, vannak, akik átmeneti élettársat keresnek Európában; mi több, ezek a kapcsolatok a környezetükben általánosan elfogadottak, mivel a pár együtt dolgozik, együtt kezdenek vállalkozásokba és együtt is élnek – vagyis olyan ez, mint egy de facto házasság. (12. o.)

Egy budapesti újságban megjelent önéletrajzi jelleg∫ történet írója meger√síti ezt: Abban az id√szakban, amikor el akarjuk kezdeni az üzletünket… persze nagyon nehéz egyedül felvenni a versenyt azokkal, akiknek Magyarországon tartózkodik a családja… A könnyebb alkalmazkodás reményében sok magányos férfi és n√ alapít átmeneti családot. … Inkább a szociológusokra és a pszichológusokra hagyom azt, hogy ezen sajátos társadalmi termék mögött húzódó igazságokat és hazugságokat feltárják; ami az én helyzetemet illeti, öreg Huanggal való együttélésem két évét a célszer∫ség és az alternatívák hiánya motiválta. Két év múltán aztán, ahogy a helyzet fokozatosan javult, megfontoltan szétváltunk. Majd elintéztem, hogy a férjem, Song Guoguang, aki akkor még Kínában élt, Budapestre jöjjön (Mu 2001).

A Yang és Wang által megkérdezettek 8%-a ismerte be, hogy házas és szeret√je van. (Sajnos ez az adat nincs szétválasztva Kelet- és Nyugat-Európára.) A férfi és n√ közötti szexuális és érzelmi köt√dést üzleti szempontból megbízhatóbbnak tartják, mint akár a testvéri kapcsolatot. Bár általánosan feltételezett, hogy a férfi védelmet nyújt, kiépíti a szükséges kapcsolatokat, és társadalmi háttérül szolgál,

109

Nyíri Pál

lazulását? Korábban a n√ követte a férjét, szerepe pedig a családra korlátozódott, vagy kisegített az étteremben. Kétségtelen, hogy a kínai diaszpóra családjairól mint a kínaiság kulturális esszenciájáról alkotott kép túlzó volt. A kínai családi vállalkozás képét Délkelet-Ázsiában, és valamivel kevésbé még a nyugati világban is, a kínai kultúrára állítólagosan jellemz√ hierarchia és konszenzus tankönyvi illusztrációjaként kezelték. A 90-es években felkapott kulturalisták szerint ebben keresend√ a kínai, s√t ázsiai gazdasági sikerek gyökere. A Greenhalgh-hoz (1994) és Onghoz (1998) hasonló kritikusok lerombolták a mozgékony kínai kapitalistákat konfuciánus és „jó szándékú paternalistaként”, illetve „páratlan humanistaként” ábrázoló mítoszt (Redding 1990, 59–61. o., idézi Greenhalgh), mely szerint a kínai kapitalizmus globális hálózata úgy m∫ködik, hogy annak minden tagja jól járjon. Ugyanakkor Ong szerint a hongkongiak migrációs stratégiái a n√ket és a gyerekeket még a kilencvenes évek végén is alárendelt csoportként kezelték. Ezzel szemben mind az „új migránsokról” szóló kínai médiabeszámolók, mind Yang Yijia felmérése – gyakran túlf∫tötten – a vállalkozói és szexuális szabadságot hangsúlyozza, különösen a n√k esetében. Li Zhongqiang ponyva jelleg∫ riportkötete, a Könnyáztatta Duna: Kínaiak Magyarországon például egy egész fejezetet szentel a bangjiannek, amely „nem egy törvénytelen szerelmesek közti kapcsolat; semmi olyan nincs benne, ami a kívülálló számára titokzatos lenne”. De távol áll a gátlástalan férfi által kihasznált egyedülálló n√ esetét√l is, mivel „általában közös megegyezés eredménye”.

találják szemben magukat ezzel a helyzettel. Esetenként tartós háromszögkapcsolat alakul ki a házastárs megérkezésekor, amit nem tartanak normálisnak. A nem kínai társsal való együttélés szintén elfogadott, legyen az férfi vagy n√, amennyiben a fenti elveknek megfelel. Egy nem kínai társ lehet például keresked√társ a piacról, alkalmazott, tolmács, pénzváltó. Általában magyar, olykor arab. Egy kínai n√ a nála tíz évvel fiatalabb magyar sof√rje barátn√je lett. A férfi a magyarországi értékesítést végzi, míg a n√ a kínai beszerzésért felel. A férfi ugyan elkíséri √t Kínába, de amíg ott tartózkodnak, titkolják kapcsolatuk jellegét. Úgy t∫nik, a Kelet-Európára jellemz√ kínai együttélési minta összekapcsolható az etnikai gazdaság viszonylagos nyitottságával. Ez a modell jóval kevésbé gyakori Nyugat- és Dél-Európában, ahol zártabb a kínai gazdasági kör és leginkább bérmunkán alapul. Európa-szerte szokás viszont az új migránsok körében, hogy dajkát alkalmaznak. Németországban és Nagy-Britanniában, ahol magasak a helyi bérek, a családdal együtt lakó kínai dajkák jellemz√ek (gyakran Észak-Kínából), akik hivatalos letelepedési iratok hiányában más munkát nem vállalhatnak. Olaszországban és Magyarországon gyakorta találkozunk id√sebb helybeli asszonyokkal vagy házaspárokkal, akik nap- vagy hétközben saját otthonukban vigyáznak a gyerekekre. Az indok minden esetben az, hogy mindkét szül√nek dolgoznia kell. Mások napközibe vagy óvodába viszik a gyerekeiket, vagy visszaviszik √ket Kínába, ahol a nagyszül√knél maradnak. Egy vállalkozó (volt sanghaji könyvel√), aki a férjével jött Magyarországra, a következ√ket mondta Havassy Dórának:

A kínai n√k, akik a világ különböz√ országaiban keményen dolgoznak anélkül, hogy lenne kire támaszkodniuk, nem könny∫ prédák. Szinte mindegyikük okos, talpraesett, eltökélt, igazi n√i h√s. Hogy is lehetne √ket negédes beszéddel elbolondítani?5

Eddig otthon voltam a babával, de változtatnom kell ezen, dolgoznom kell. Sok kínai n√ tart gyerekvigyázót, akár magyart, akár kínait, de amióta az a szecsuani dajka elrabolta a gondjaira bízott gyereket, félek ett√l. Inkább azon gondolkodom, hogy napközibe vagy óvodába adjam a gyerekeket.

Az elvándorlók által hátrahagyott Kína megváltozott légkörének kétségtelen hatásán kívül még két tényez√ játszott közre abban, hogy a n√k képessé váltak a fegyelmez√ rendszerek kijátszására: egyrészt az az ideológiai hatás, amely a tengerentúli migrációnak különleges helyet tulajdonít a modernség nemzeti rögeszméjén belül, másrészt a migráció és a szexualitás összekötése a populáris kultúra termékeiben. A magánvállalkozás szabadsága és a társadalmi t√ke piacosítása a kilencvenes években lehet√séget teremtett a felfelé mozgó n√k számára, hogy kitör-

A MIGRÁCIÓ ÉS MODERNSÉG NÉPSZERı NARRATÍVÁI

A

tanulmány második f√ kérdése: Mi mozdította el√ a korábbi kínai bevándorlókra jellemz√, szexuális, társadalmi és gazdasági jelleg∫ nemi korlátok fel-

110

Mobilitás, vállalkozás és szex

jenek a nemi korlátok közül – noha ezek a korlátok újratermel√dnek, vagy új korlátok keletkeznek az oktatásban, a foglalkoztatásban, különös tekintettel az olyan alárendelt csoportokra, mint a vidékr√l a városokba vándorló munkásn√k. Az évtized második felére, a változások el√nyeit élvez√k számára a nemi és társadalmi viselkedés tabui rohamos gyorsasággal feloldódtak. Ezt el√segítette az a fizikai mobilitás, amely a n√k számára lehet√vé tette, hogy kívül kerüljenek családjuk és szomszédaik látóterén. A tabuk fokozatos elt∫nése és a kitágult gazdasági és társadalmi man√verezési tér fokozta a n√k várakozásait a férfiakéhoz hasonló pénzkeresési stratégiák elsajátítása iránt, és megnövelte hajlandóságukat a társadalmi t√ke specifikusan n√i és szexuális formáinak alkalmazására. A Magyarországon él√ kínaiak a házasságon kívüli együttélés elfogadását a rugalmas t√kefelhalmozás imperatívuszával racionalizálták. Ugyanakkor a húsz évvel ezel√tt még megkérd√jelezhetetlen tabuk megtörése és a cinikus haszonelv∫ség, amellyel Chen és a hozzá hasonló n√k ezt a folyamatot leírják, Chen szavaival élve, a „hagyományosan kínai” dolgokkal való szembehelyezkedés eszköze. Hasonlóképp helyezkedik szembe Zhu a „szárazföldi” (azaz népköztársaságbeli) kínaiakkal azt hangsúlyozva, hogy √ inkább a hongkongiakat kedveli. Mások, mint például Yang Yijia a tanulmány elején szerepl√ idézetben, a tengerentúli kínaiak id√sebb generációjától különböztetik meg magukat. Yang és Wang megjegyzi, hogy a háztartási munka férfiak és n√k közötti megosztásának gyakori el√fordulása – válaszadóik 37%-ánál – „fontos jellemz√ vonása a modern társadalomnak” (19. o.). Minden ilyen szembehelyezkedés a „modernség” érvényesítése, akárcsak a külföldiekkel folytatott szexuális viszony vagy egy félvér gyerek. Amikor Shi és barátja Magyarországra tartva megálltak Fehéroroszországban, Shi azt javasolta barátjának, hogy legyen gyereke egy ottani lánytól, akit aztán örökbe fogadhatnának, merthogy „a félvér gyerekek olyan gyönyör∫ek”. Magyarázata szerint azt várta, hogy a fehérorosz lány pénz ellenében belemegy majd az üzletbe, mivel hallotta, hogy a fehérorosz n√k körében gyakori, hogy eladják gyermeküket a helyi kínaiaknak. Itt fontos megértenünk azt, hogy az elmúlt két évtizedben mind a kínai hivatalos, mind a populáris kultúrának a „modernség” és a „fejl√dés” a rögeszméje. Amint azt Barmé (1999) megjegyezte, a mai kínai populáris kultúrában a modernséget sugalló szövegek és képek a fogyasztáson (és sok máson) kívül

kapcsolódnak még a hatalom, „nemzeti er√”, valamint az alárendeltség és a megalázottság feloldása témáihoz is. Shi elbeszélése jó példa arra, ahogy a beszél√ önmodernizációja a volt elnyomó kolonialista kihasználásán alapszik, vagyis a fehérek az esztétikai örömérzés tárgyaiként jelennek meg, cselekv√ képességükt√l megfosztottan. A kolonizációs folyamat feminizációval és szexualizációval jár, de ebben a narratívában a kínai n√ és a kínai férfi is aktív, maszkulin szerepet játszik. A professzionális n√ és a csillogó, ambiciózus kurva a kilencvenes évekbeli kínai ponyvaregények és szappanoperák legkedveltebb alakjai voltak. Mindkett√t a tabuk megszegésével, a Nyugattal és a modernséggel kötötték össze. A másik, ugyanilyen népszer∫ és hasonló társításokkal rendelkez√ téma a migráció. A téma feldolgozása 1992-ben Cao Guilin klasszikussá vált Egy pekingi New Yorkban cím∫ könyvével kezd√dött, amelyb√l egy igen sikeres szappanopera is készült Egy kínai n√ Manhattanben címmel. Ez az úgynevezett „újmigráns-irodalom” szexuális kalandokkal, a nemi alá- és fölérendeltség felborulásával, bordélyházakkal és menedzsern√kkel van tele. Elég megemlíteni az Eladom a testem New Yorkban cím∫ írást, melyet épp mostanában közölnek folytatásokban egy kínai nyelv∫ budapesti újságban (Ou-Ya Xinwen Bao). Az új migráció és a „tökéletesen modern ázsiai” vagy a „globális kínai” alakjának divatos, üzleti iskolai mítoszának társítása részben hivatalos termék. A „globális kínai” egyedi kulturális összetev√ket vegyít globális gazdasági hatékonysággal. Magyarországhoz hasonlóan a Kínai Népköztársaság hivatalos diskurzusa gyakran a közös gyökerek, kultúra és vér értékeit megtestesít√ hazafiakként ünnepli a kínai diaszpórát. Az „új migránsokkal” (a kifejezés hivatalos kategóriává vált) szembeni elvárásai, illetve a nekik juttatott elismerés jóval messzebbre mutat. A Kínát elhagyókat övez√, húsz vagy akár még tíz évvel ezel√tt is jellemz√en gyanakvó hozzáállás mára jócskán megfordult, s a kivándoroltakat a kínai modernizáció segít√iként, úttör√iként ünnepli. Az Államtanács kijelentette, hogy „az új migránsokkal kapcsolatos munka er√sítése fontos és valóságos jelent√séggel bír, továbbá mélyreható és kisugárzó horderej∫ országunk modernizációs építésének el√mozdításában”.6 Európa, és különösen Magyarország, több „új migráns” irodalmi alkotás tárgyául szolgál. Nézzük meg, milyen n√kkel találkozunk itt. Vannak a mozgatók, mint az egyik Li Zhongqiang által leírt pár n√tagja.

111

Nyíri Pál

gyorsasággal tettek szert számos étteremre vagy m∫helyre. Mindezt úgy, hogy a húszas évei elején járó leánygyermekeik kezébe kénytelenek adni az üzlet vezetését, amíg a szül√k tárgyalnak. Shanshan modernsége üzleti érzékén és a helyiekkel való viszonyában is tükröz√dik:

A n√ egy vidéki kisvárosban kereskedett, a férfi egy budapesti piacon. Mindkett√nek házastársa és gyermeke volt Kínában. Budapesten, a piacon találkoztak, ahova a n√ az árukészletét ment feltölteni. Amikor látta, hogy a n√ kínlódik a dobozokkal, a férfi felajánlotta a segítségét. Majd a n√ kezdeményezésére a férfi nyereségmegosztás ellenében segített neki az árubeszerzésben. A végén a férfi átköltözött a kisvárosba, ahol a n√ élt. A férfi így mesélt err√l Linek:

Három magyar pincér, fekete mellényben és fehér ingben, lábujjhegyen odaosont hátulról Shanshan székéhez, és nyugtalan, feszült arccal csendben megállt.8

Nagyon szeretem a feleségemet és a gyerekeimet. Az egyetlen vágyam, hogy összeszedjek annyi pénzt, hogy hazamehessek amilyen hamar csak lehet, és velük lehessek. …most azonban, nem bírnám ki Wei kisasszony nélkül. Ha szakítanánk, ismét az a „kóborló holt ember” lennék, aki voltam.

A nemek hierarchiája még ennél is minden kétséget kizáróbb felborulásának lehetünk tanúi Mu Yunkai Budapest, gy∫löllek mindörökké cím∫ elbeszélésében, amelyet egy magyarországi kínai újság közölt. Itt azonban a hierarchia felborulása mint az erkölcsi értékek és a modernség hajszolása közti konfliktus nem kívánt eredménye tárul elénk: a h√s azért gy∫löli Budapestet, mert a város szétszakította a családját. A f√h√s, aki férje és gyermekük nélkül jött Budapestre, élettársa segítségével standot nyit a piacon. Ezt követ√en különválik t√le, és a n√ elintézi, hogy férje Budapestre utazhasson. A férj azonban nem hajlandó segíteni az üzletben, és a n√ ezt, a „bangjian rávetül√ árnyékaként” megfogalmazott lelkifurdalásában elt∫ri. A férj eladja a standokat, amelyeket felesége vett, a pénzt azonban elveszti. A történetben a n√ visszatér New Yorkból, hogy volt férjét megmentse:

Chen Dian és Chen Mei Sheng he (Szent folyó, Peking: Wenhua Yishu Chubanshe, 1997) cím∫ könyvének f√h√se, Pan Hua az életkoron és nemen alapuló alá- és fölérendeltség drámai mérték∫ felborulásával találja magát szemben. Budapestre tartva a repül√n Pan találkozik egy „kígyófejjel” – migrációs brókerrel –, aki anyagi ellenszolgáltatás ellenében egy csapat fujiani parasztot hoz Magyarországra. Röviddel leszállás után az illet√ elt∫nik, és a becsapott fujiani parasztok Pant vonják felel√sségre, azt gondolván, hogy √ is benne van az üzletben. Pant végül Shanshan, Lin Tianhaónak, egy kínai vállalkozónak és egyesületi vezet√nek 18 éves lánya menti meg, akit érte küldtek a repül√térre. Shanshan egy Mercedes SL-lel jár és Lin éttermét vezeti. A repül√téren Pan nagy garral azt indítványozza, hogy eredjenek az embercsempész nyomába, és er√szakkal szerezzék vissza t√le a parasztok pénzét. Shanshan lesújtó tekintetet vet rá:

…Valamikor egészen férfias volt, de mára minden emberhez való hasonlatosságát elvesztette. Hatezer dollárt vettem ki a táskámból, letettem az ágy melletti székre, és h∫vösen azt mondtam: „Ezt a pénzt a számlákra adom; különben vége lenne az életednek. Adok még ötszáz dollárt; vegyél rajta egy repül√jegyet, és menj vissza Jinanba. … És ez az utolsó alkalom, hogy segítettem rajtad.9

„Azt kérdeztem, mik a tervei?” – mondta a lány mérgesen. „Semmi szükségünk arra, hogy verekedjen!” Pan Hua tanácstalanul nézett rá. (…) „De mafla egy gyereket küldtek…” morogta a lány. Pan Hua rájött, hogy róla van szó, és elvörösödött.7

Más szerz√k a férfiaknak hagyják meg az üzletmozgató szerepét, a n√k jelleme pedig a mobilitás és a szex körül rajzolódik ki. Az üzenet a b∫nösség és a modernség vegyüléke, azt sugallva, hogy a modernség az értékek feláldozásával jár. A délkelet-fujiani televízió sugározta szappanopera, a Zouru ouzhou (Bejutni Európába 1999) egy, a Zhejiang tartománybeli Qingtian környékér√l mintázott hagyományos migránsfaluból Európába tartó család történetét mutatja be. A történet középpontjában a migráció szabályai és a modern elvándorló

Shanshan alakja némi iróniával ábrázolt, mégis határtalan er√t sugall. A sikeres, modern, lendületes és minden ízében globális kínai új generációját példázza. Az el√z√ bevándorló nemzedékeknek még évtizedekbe tellett, míg az edénymosogatástól eljutottak egy saját kis kif√zde megnyitásáig. Manapság Budapesten és Rómában az új bevándorlók roppant

112

Mobilitás, vállalkozás és szex

kínai individualizmusa közti konfliktus áll. Hang forgatókönyve és Chen Kemin rendezése az individualizmussal szimpatizál. Egy Olaszországban él√ kínai család megegyezik Kínában él√ unokatestvérükkel, hogy az elküldi hozzájuk leányát, hogy ott hozzámenjen olasz születés∫ fiukhoz. A tervet eltitkolják a lány el√tt, aki azonban a vendéglátó családdal való veszekedést követ√en meglép, méghozzá nem eredeti szerelmével, akivel együtt érkezett Olaszországba, hanem egy b∫nbánó kígyófejjel, aki korábban ellopta az útlevelét. Az erkölcsi gy√ztes mégis a lány. A Duonao hepan di huang taiyang cím∫ húszrészes szappanoperát Magyarországon él√ kínaiak írták és rendezték egy kínai televíziócsatorna számára 1996-ban. Három férfi és három n√ körül játszódik, akik a transzszibériai expresszen találkoztak útban Budapest felé. A f√szerepl√, a harmincéves Lin Yifan, összeköltözik a huszonöt éves Zhang Ning zeneakadémistával. Van azonban egy riválisa, Yan Gang, akit a felesége még Kínában elhagyott egy amerikaiért. Hogy Zhangot elszakítsa Lint√l, Yan elintézi, hogy Lin felesége és lánya Magyarországra jöjjenek. Zhang kiköltözik, de a feleség in flagranti találja √t férjével. Lin „felesége és szeret√je iránti érzelmei közt gyötr√dik”; felesége a keresztény egyházban keresi lelki békéjét. Egy másik n√ a háromból, Shi Shangwei, egy külföldi érdekeltség∫ kínai cég volt alkalmazottja. Titkárn√ként helyezkedik el egy magyar cégnél, és összeköltözik magyar f√nökével, aki lakást vesz neki. Kés√bb a n√ rájön, hogy a kapcsolat „a keleti és nyugati kultúra különbségei miatt” nem m∫ködik, és Amerikába megy. Ott azonban nem érzi jól magát, és visszatér Magyarországra. Beleszeret Yan Gangba, és betársul a cégébe. Yan szíve viszont még mindig Zhang Ning felé hajlik. Zhang kitartóan szerelmes Linbe, de feladja a közös jöv√ reményét, és Ausztriába megy zenét tanulni. Megkapja a vízumát, majd néhány pohár ital után Yan ágyában találja magát. Teherbe esik, elveteti a gyereket, és meghal a m∫t√asztalon. Barátai által megvetve, Yan Gang f√be lövi magát. Magyarországi interjúalanyaim többsége legalább néhányat látott ezekb√l a szappanoperákból, vagy még Kína elhagyása el√tt, vagy azután. Sokan állították, hogy ez befolyásolta a célországról alkotott elképzelésüket. A szappanoperák és a könyvek olyan normatív mítoszt közvetítenek az új migránsról, amely részben azt tükrözi, ahogyan ezek a bevándorlók látni szeretnék magukat. Ez a mítosz aztán befolyásolja a potenciális migránsok és az otthon maradók várakozásait, és viselkedési mintákat nyújt. Az új migránsokról szóló médiasztorik készít√i leg-

többször olyan szerz√k, rendez√k vagy producerek, akik maguk is migránsok, fogyasztói pedig külföldön tartózkodó migránsok, Kínában él√ potenciális migránsok vagy otthonmaradók. Maga Cao Guilin New Yorkból tért vissza, és sikereit sokan próbálták utánozni, legtöbben az új migránsok által külföldön alapított, virágzó kínai nyelv∫ médiánál kezdve pályafutásukat. Az új migránsok magasabb végzettségének, valamint a hírek és a multimédia könnyebb elérhet√ségének köszönhet√en az általuk vezetett média el√retörése jóval gyorsabb, mint a korábbi migráció folyamán volt. Magyarországon jelenleg nyolc-kilenc kínai nyelv∫ folyóirat van a körülbelül 10 000 kínai számára. Japánban, ahol szintén er√teljes az új kínai bevándorlás, több mint tíz kínai nyelv∫ újság indult 1997 és 1998 között, és 1999 végén egy kínai nyelv∫ televízióadó kezdett el sugározni (Tajima 2000; Zhongwen Daobao 2000). Az Internetnek köszönhet√en az újságok gyakran átveszik egymás, valamint a Kínán belüli kiadványok tartalmát (több lap szerkeszt√je valamikor a Kínában volt újságíró). Ennek eredménye a tartalom, stílus és megjelenés szabványosodása. A Kínából sugárzó m∫holdas adások megjelenése az 1990-es évek második felében tovább er√sítette az uralkodó narratívákat. Magyarországi interjúalanyaim közül szinte mindenki rendszeresen nézi a kínai központi televízió négyes csatornájának adását. Az itt kínált narratív és képanyag rutinszer∫en és visszatér√en er√síti a Nyugat „másság”-képét és gyakran er√sen nacionalista. Ennek ellenére a Nyugatot és magát a migrációt a modernség megjelenítéseként kezeli. Barmé könyvében az egyik fejezetnek a To Screw Foreigners Is Patriotic10 (Külföldiekkel dugni hazafias cselekedet) címet adta. Barmé itt azt vizsgálja, hogy a külföldiekkel való szex, ebben a m∫fajban jelentheti a hatalom gyakorlását a külföldi felett, és mint ilyen kit∫n√en illik a patriotizmus és a modernitás elbeszéléseibe.

ÖSSZEGZÉS

T

anulmányom bemutatta, hogy a Magyarországra érkez√ kínai n√k nincsenek belekényszerítve azokba a rugalmatlan nemi szerepekbe, amelyeket a hagyományos kínai lánc-migráció során alkalmazott stratégiákhoz, illetve a „globális kínai családi cég” képéhez szokás társítani (lásd Greenhalgh 1994, és Ong 1998). Ezek a n√k egy migrációs rendszernek

113

Nyíri Pál

nem pusztán tárgyai, hanem alanyai és formálói is. A n√k és a férfiak számára a tartózkodási országot, Kínát és a harmadik országot összeköt√ bonyolult mobilitás-portfóliók fenntartása azt szolgálja, hogy a gazdasági el√rehaladáshoz kidolgozott stratégiákat optimalizálni tudják, valamint azt, hogy a hatalom társadalmi rendszereinek szorítását a lehet√ legnagyobb eséllyel játszhassák ki. A n√k kihasználják a modernség körüli, Kínát ma jellemz√ közbeszédet, illetve a migráció és a szexualitás új mintáit annak érdekében, hogy elkerüljék a rájuk nehezed√ társa-

dalmi és vállalkozói korlátokat, amelyeket a „kínai család” rezsimje szab ki rájuk. Más szóval egyensúlyt teremtenek a csodálat között, melyet a sikeres modern n√ státusza szülhet, és az elvárások között, melyet családjuk és társaik emelhetnek az adott társadalmi helyzet∫ n√vel szemben. A migráció, legyen az bels√ vagy nemzetközi, növeli az ilyenfajta manipuláció terét egyrészt a távolság megteremtésével, másrészt azzal, hogy a távoli helyekr√l alkotott kulturális képet manipulálja a másként viselkedés el√jogainak megszerzése érdekében.

Irodalom

Barmé, Geremie 1999 In the Red, Columbia University Press: New York. Chen Dian and Chen Mei 1997 Sheng he. Peking: Wenhua Yishu Chubanshe. Gelbras, Vilya 1999 ”Predvarityelnije itogi izucsenyija problem kitajszkoj migracii v Moszkve, Habarovszke, Vlagyivosztoke i Usszurijszke” [A kínai migráció kutatása Moszkvában, Habarovszkban, Vlagyivosztokban és Usszurijszkban: el√zetes eredmények], el√adás a Perszpektyivi Dal’nyevosztocsnovo regiona: kitajyszkij faktor” [Az (orosz) távol-keleti térség kilátásai: a kínai tényez√] kerekasztalon,. Vlagyivosztok, Orosz Tudományos Akadémia Távol-Keleti Részlege Történeti, Régészeti és Néprajzi Intézete, 1999.június 28. Greenhalgh, Susan 1994 ”de-Orientalizing the Chinese family firm” , American Ethnologist, 21 (4): 746–775. o. Li Zhongqiang 1993 Leisa Duonaohe: Zhongguoren zai Xiongyali. Zhongguo Wuzi Chubanshe. Mu Yunkai 2001 ”Hen Budapeisi dao yongyuan”, OuYa Xinwenbao (Budapest), 1–8 February.

Nyíri, Pál 1999 New Chinese Migrants in Europe. Aldershot: Ashgate, 1999. Ong, Aihwa 1998 ”Flexible Citizenship among Chinese Cosmopolitans”, in Pheng Cheah and Bruce Robbins, eds., Cosmopolitics. Minneapolis and London: University of Minnesota Press, 134–162. o. Shanghai New Migrants Research Project Team [Sanghaji új Migránsok Kutatási Projekt Csoport] 1997 ”Shanghai shi xin yimin yanjiu” [Tanulmány Sanghaj új migránsairól], Zhongguo renkou kexue, 3, 36–41, 52. o. Tajima Junko 2000 ”International Migration and Process of Formation of Social Networks between Japan and China”, kézirat. Yang Yijia and Wang Zhenyu 1998 Ouzhou huaqiao huaren funü yanjiu baogao. El√adás a Kínai Szervezetek Európai Szövetsége hatodik kongresszusán, Budapest. Zhongwen Daobao (Tokyo) 2000 ”Yijujiujiu nian zai Ri huaren shi da xinwen” [1999 tíz legnagyobb híre a Japánban él√ kínaiakról], 1 January, 1.

Jegyzetek

1. European Federation of Chinese Organizations (Kínai Szervezetek Európai Szövetsége, a ford.) 2. Chinese Academy of Social Sciences (Kínai Társadalomtudományi Akadémia, a ford.) 3. Ezt a becslést a legtöbb kínai szervezet elfogadja. A Komondor Kft. Bevásárlóudvara Kínai Keresked√inek Szervezete szerint a magyarországi kínai gazdaság központját jelent√ Józsefvárosi piachoz mintegy 8 ezer kínai kapcsolódik. A Belügyminisztérium adatbázisa, melyre kés√bb visszatérek, 2000 elején körülbelül 11 ezer személy adatait tartalmazta.

4. Association de Soutien Linguistique et Culturel 5. Zhongguo Wuzi Chubanshe, Tearful Danube: Chinese in Hungary [Könnyáztatta Duna: Kínaiak Magyarországon], 1993. 6. Sanghaji új Migráns Kutatási Projekt Csoport, 1997. 7. Sheng he, Peking: Wenhua Yishu Chubanshe, 1997, 26. o. 8. I. m. 62. o. 9. Mu, 2001. 10.Barmé, 1999, 255–280. o.

114