„A hatalomnak szíve van, bárkibe átültethető a hatalomnak arca van, amin a bőr cserélhető A hatalomnak fegyvere van, mi mást tehetne, lő vele A hatalomnak hatalma van és él, ha visszaél vele” Ratkó József: Chanson a hatalomról
Mivé lettél „magyar Ugar”? Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai - Az erőszakos kollektivizálás története 1959 és 1961 között Egyeken és Törökszentmiklóson TÖRÖK ZOLTÁN
Előszó A történelem zavaros vizein igen nehéz az evezés, főként akkor, ha éppen egy ilyen, a mai napig felkavaró gondolatokat és elfeledett igazságokat rejtegető korszakról beszélünk, mint az erőszakos téeszesítés 1959 és 1961 között. Kötelességünknek kell éreznünk, hogy megfejtsük a belénk kódolt történelem titkait, mert a múlt ismerete nélkül egy bizonytalan, gyenge talpakon álló jövő felé haladunk. Az utókor képviselőjeként mindenképpen fel kell tárnunk az igazságot, azt, amit őseink és a környezetünkben élő idősebb emberek még mindig csak suttogva, félve, megszeppenve mondanak el. Vajon mi okozza ezt? Mi lehet az a súlyos retorzió és hatás, ami e pár év alatt érte őket? Erre a kérdésre keresi a választ a pályamunka, úgy, hogy a kort átélők személyes, családi históriáskönyvét nyitja fel. Talán kicsit olyan ez, mint amikor réges-régen az emberek a tűz köré gyűltek, anekdotáztak és régmúlt idők történeteiről beszéltek. Most mindnyájan letelepedhetünk a történelem izzó parazsához s elmondhatjuk mindazt, ami mélyen a lelkünkben lakozik. Korántsem baj, ha könnyeket csal arcunkra édesanyánk tésztát dagasztó törékeny alakja, vagy a munkában megtört édesapánk dolgos keze, mert együtt vagyunk s a parázs szikrái közül ki-kipattan az igazság, az az Igazság, amely mind a mai napig meghatározza azok életét, akik átélték a Hazugságot. Földműves családok eltűnése, rengeteg szenvedés és fájdalom, sírás fogja kísérni barangolásunkat, de napfényként fogja megvilágítani vándorlásunkat a remény, amely ott csillog és csillogott akkor is, habár el akarták oltani belőle, a gyermekek, felnőttek és idősek szemében. Kerekedjünk fel és kutassuk ezt az érzést, hogy fény derüljön egy aljas kor, aljas titkaira.
2
Rövid történelmi bevezetés Az államosítás három szakasza A második világháború után Magyarország tulajdonosi szerkezetét a magántulajdon határozta meg, bár az nemzeti tulajdon dominanciája egyre erőteljesebbé vált. Az eddig meglévő magánkézben lévő vagyon, állami felszámolása az 1945-ös évtől kezdődően több lépcsőben valósult meg. A gazdasági irányítás növekedése során 1946-ban államosításra került az összes magyarországi szénbánya, majd ugyanebben az évben a négy legnagyobb nehézipari üzem, később 1947-ben az összes nagybank. Ezen intézkedések világossá tették, hogy az állam célja a meglévő magántulajdon kézbe vételével nem az újjáépítés és a háború következményei miatt gondokkal küzdő ország gazdasági irányítása, hanem a hatalmi viszonyok egyre szélesebb körű megváltoztatása. Miután a forint bevezetése stabil tőkét biztosított, megkezdődhetett a szocialista rendszer kiépítésének első szakasza. Ennek során 1948-ban állami tulajdonba került az összes olyan termelőegység, üzem vagy gyár, amelynek száz főnél több foglalkoztatottja volt. A magánszektor korlátozása tovább folytatódott, amikor azok az üzemek és termelőegységek is állami tulajdonba kerültek, melyek tíz főnél több dolgozót alkalmaztak. 1950-ben maximum három főben került maghatározásra a magániparosok által foglalkoztatott munkások létszáma. Ezzel lezárult a szocializmus kiépítésének első szakasza 1.
10 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok államosítása
100%
100 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok államosítása
84%
Nagybankok és iparvállalatok államosítása
50%
Fontosabb nehézipari üzemek államosítása
43%
Szénbányák államosítása 1945 előtt állami vállalatok
22% 10% 0%
50%
100%
1.1 diagram: Az összes államosított vállalatnál foglalkoztatottak számának növekedése százalékban 1945-1948. december.
1
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Bp., Osiris Kiadó, 2002., IV/4. fejezet, 305-320.o
3
A második szakaszban folytatódott az ipar erőszakos fejlesztése. A gazdaság irányítása szovjet mintára - éves tervek alapján történt. A mezőgazdaság és az infrastruktúra olyan ágazattá vált, amelynek korszerűsítését szándékosan elhanyagolták. Mint ahogy a fentiekben is utaltam rá, a kormányzati hatalom megszilárdulásának alapja a magántulajdon teljes kiiktatása volt. Az 1948 novemberében megtartott MDP KV ülésen a kollektivizálás végrehajtandó időtartamát 3-4 évben szabta meg a Párt, a megvalósítás mégsem sikerült. Az 1956-os évben a földterületek kétharmada még mindig magánkézben volt. Ebben igen nagy szerepet játszott Nagy Imre kormánya (1953-1955), amely a nagyipari beruházások visszafogásával és a beruházási keretek aránytalanságának megszüntetésével fejlesztette a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, ezen intézkedésekkel útját állta az erőszakos kollektivizálásnak 2. Az alábbi táblázat jól szemlélteti az időszak alatt működő termelőszövetkezetek számának valamint területi és tagi csökkenését Nagy Imre kormányának engedményei folytán.
Tsz-ek Időpont
összterülete (ezer kh)
1953. jún. 30. 1953. dec. 31. 1954. dec. 31.
Tsz-ek összszántóterülete (ezer kh)
Tsz-ek szántóterülete %-ban
Szövetkezetek
Tagok
száma
száma
2.339
1.937
20,3
3.768
300.370
1.631
1.294
13,6
3.307
193.328
1.548
1.193
12,6
3.239
174.583
1.1 táblázat: Tsz-ek száma, területe, taglétszáma 1953−1954
„ A forradalom nem nagyon jutott el hozzánk gyerekekhez, nem értettük mi azt, csak a tankok vonulására és arra emlékszem, hogy az egyik nagybátyám nagyon megörült és a helyi szatócsboltban vett egy vödör zöld festéket, majd ezzel lemázolta a bolt falára festett vörös csillagot. Később elkapták és gyermekei, felesége szeme láttára verték meg,
2
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Bp., Osiris Kiadó, 2002., IV/4. fejezet, 305-320.o
4
fenyegettek azzal is, hogy a kútba lógatják, de ez elmaradt.” (Nagy Józsefné visszaemlékezése) A második szakaszt az 1956-os események válsága zárta. Nagy Imre kormányának bukásával rendületlenül folytatódott tovább az államosítás. A forradalmi események megkövetelték a rendszer újbóli megszilárdítását, a politikai hatalom átszervezését. A harmadik periódus (ún. Kádár-féle tészesítés) az 1959 és 1961-es évekre - a paraszti kisgazdaságok kollektivizálására – tehető. Ebben az időszakban a magángazdálkodásokban foglalkoztatottak aránya 6,5 %-ra csökkent szemben a szövetkezesítés megkezdésekor meglévő 79%-os aránnyal.
3
Magángazdálkodók aránya
Egyéb gazdálkodók aránya
21% 92,50% 79% 6,5% Kollektivilás kezdete
Kollektivizálás vége
1.2 diagram: Magángazdálkodók arányai 1949-ben és 1961-ben
Mint a számokból is láthatjuk a társadalom saját tulajdonú termelőeszközöktől való megfosztása nagymértékben sikerült, és ez döntő módon befolyásolta az emberek, elsősorban a felnövekvő új generációk beállítottságát, mentalitását. A „Tiéd a gyár magadnak építed” jelszó sem érte el célját, hiszen óriási méreteket öltött a közös vagyon dézsmálása. A téesztagok éppúgy nem tekintették sajátjuknak a termelőszövetkezeti javakat, ahogy a munkások sem a gyárakat 4.
Paraszti életmód Az 1945 utáni időszakban a paraszti életmód és kultúra nagymértékű átalakuláson ment keresztül. A termelőeszközök és igásállatok nagy része elpusztult, a megmaradtakat pedig 3
A Dunánál. Magyarok a XX. században (1918-2000). Romsics Ignác: Gazdaság és gazdálkodás. In. Encyclopaedia Humana Hungarica 09. Budapest, 2001.http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1282.html (Letöltve:2016.03.10) 4 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Bp., Osiris Kiadó, 2002.,VII/4. fejezet, 468-496.o
5
kötelezően be kellett szolgáltatni. Az átalakuláshoz hozzájárult a II. világháborúban elesettek nagy száma, valamint az államhatalmi rendszer megszilárdítására tett agresszív törekvések. 1949-et követően az erőszakos kollektivizálás hatására rohamosan nőtt azoknak a száma, akik csupán átmenetileg vagy végleg felhagytak a gazdálkodással, földműveléssel. 1949 és 1953 között mintegy 630.000-el esett vissza az egyénileg működtetett gazdaságok száma. Ezzel természetesen megnőtt az állami tulajdonba vagy kezelésbe került, de megműveletlen földek területe.
1.1 kép: Beadást népszerűsítő propagandaplakát az 1950-es évek elejéről5
A háborút követő egy évtized alatt mintegy háromszorosára növekedett adóterhek sem könnyítették meg a paraszti életet. Az egyéni gazdálkodók majdnem ¼-e már 1949-ben sem volt képes a rá kirótt adónak, beszolgáltatásnak eleget tenni. Ennek ellenére a kötelezettség egyre nőtt és mértéke az 1952-es évben elérte a meglévő állami élelmiszerkészletek ¾-ét, tehát az összes élelmiszerkészlet ekkora hányadát voltak kénytelenek beszolgáltatni a magángazdálkodók. Ezzel az államhatalom megpróbálta ellehetetleníteni a még mindig talpon álló egyéni gazdálkodást. Nincs is e körülményen mit
5
Zalai Megyei Hírlap Online, http://zaol.hu/hirek/az-ellenseg-befeszkelodik-1575600 ( Letöltve: 2016.02.22)
6
csodálkozni, hiszen az állam a már tárgyalt ipari és kereskedelmi szférák államosítását követően arra törekedett, hogy tulajdonát kizárólagossá tegye ebben a szektorban is.
1.2. kép Katonatemetés Egyeken 1957-ben. Előtérben nagymamám és üknagyanyám6
„Hogy történt a beszolgáltatás?” „Ki vót írva mindenkinek, hogy mennyit kell beadni. Név szerint. Itt a mi a csodánál volt, itt a Tanácsházánál. Ott mindenkinek ki volt függesztve is, meg voltak a mezőőrök, meg egyebek, azok hordták szét azokat az idézéseket, hogy na, ennyit meg ennyit kell beadni, meg ennyit meg ennyit kell vetni. Úgy állapították meg, hogy mondjuk gabonából kiírták, hogy ennyit kell vetni. Mindenkinek tudták az adatait, hogy mennyi földje van. Mondom nekünk az volt a szerencsénk, hogy ugye szét volt íratva, kis darabokban volt, sőt olyan volt,idefigyeljen, akinek két-három hold földje volt, annak nagyon keveset kellet beadni. Tudja, ahogy növekedet, úgy növekedett a beadási százalék is. A gabonának csak a kenyérrevaló és a vetőmagnak maradhatott meg egy időben. Meg ki volt írva, hogy ennyi tejet meg annyi húst, annyi baromfit, annyi tojást kell beadni. Az volt a szerencse,idefigyeljen, hogy volt időszak mikor megengedték aztat, hogy ősszel kellet teljesíteni és nagytestű pulykákat adtunk be. Volt olyan száraz esztendő, hogy ilyen kis görbe kukoricákat vittünk be. Ott az állami gazdaságba kellett vinni, ott adtuk le, oszt,
6
Forrás: családi fotóalbum
7
hogy mi lett vele nem tudom. Má’ mikor ez megszűnt adó vót, nem volt különösebb gond vele.”7 Jól szemlélteti az erőszakos, kényszerített – immár büntetőjogilag is definiált - beadási és kollektivizálási tevékenységet az, hogy 1948 és 1955 között több mint 400 000 magángazdálkodó került bíróság elé a közellátás veszélyeztetésének vádjával, ami egyet jelentett azzal, hogy nem voltak képesek az adóterheket fizetni vagy a beszolgáltatásnak eleget tenni. A helyzetet tovább rontotta, hogy magánkézben csupán egy tehén és két malac, valamint ezek ellátására az úgynevezett háztáji földterület maradhatott. 8 A paraszti kultúra átalakulásában nagy szerepet játszott az a folyamat is, amely során igazságtalanul, koholt vádak alapján államellenesnek titulált személyeket vidéki falvakba telepítették (ún. Magyar Gulag), ezzel mintegy pótolva a gazdálkodással felhagyó földművesek helyét.
1.3 kép: Tészta készül üknagyanyám konyhájában9
7
Nagy Ferenc, Törökszentmiklós Bottyán János utca 9. 2016.02.27 Országos Széchenyi Könyvtár 1956-os Intézet és Oral History Archívum http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:kiadvanyok/szovegek_evk2000/valuch (letöltve:2016. 03.10.) 8
9
Forrás: Családi fotóalbum
8
„Egy házaspárt költöztettek oda, Lőrinc bácsinak és Lina néninek szólítottuk őket. A cselédházban kellet lakniuk, aminek konyháját egy másik családdal közösen használták. Úgy emlékszem Pesten volt nekik lakásuk az Andrássy úton. Azt mondták, hogy egy fekete teherautó hozta őket. Nem volt szegényeknek semmijük, az emberek adtak nekik, tojást, csibét, kismalacot, edényeket, bútorokat és szalmát, hogy legyen min aludniuk. Gyárosok voltak. Azt beszélték róluk, hogy gazdagok lehettek előtte. Emlékszem, hogy Lina néni tanította az asszonyokat horgolni, meg hímezni, nagyon rendes volt. Sütni is tanította őket. Olyan süteményeket mutatott nekik, amiket nem ismertek. Mi csak kelt tésztát ettünk, lakodalmakon, nagyobb családi eseményeken. Lőrinc bácsi a tehenészetben dolgozott, de nem tudott Ő semmit a jószágokról. Nem értett a fejéshez, sokáig tartott mire megtanulta, hogy is kell az állatokkal bánni.” (Nagy Józsefné visszaemlékezése)
A termelőszövetkezetek A szövetkezetek kiépítése (1948-1961) 1948-ban országosan megkezdődött a termelőszövetkezetek szervezése, mivel magát a mozgalmat a kormány programjává tette. Céljuk, hogy a magyar mezőgazdaság nagyüzemivé, szocialistává váljon. Ennek érdekében megalakították a Termelőszövetkezeti Tanácsot, amely az egyértelmű és követendő szabályozás érdekében lefektette a mintaalapszabályokat. Ezen előírások alapján a szövetkezetek is saját regulákat dolgoztak ki. Több rendelet készült, amely a szövetkezetek egységes működését voltak hivatottak elősegíteni. Mindezek ellenére a meglévő társulások átalakítása és újak alakítása nehézségekbe ütközött, hiszen a Párt vezetése a létrehozásukban, kialakításukban a fokozatosság elve nélkül egy olyan rendszerbe próbálta „beerőszakolni” parasztságot, amelybe be kellett vinniük a meglévő földterületeiket, a gazdasági felszerelésüket és az állataikat. 10 Gondoljunk bele abba, hogy a földművesek, állattartók életét, megélhetését jelentették ezek a vagyontárgyak, így nem meglepő a széleskörűen kibontakozó aktív és passzív szembeszegülés és a kommunistaellenes mentalitás. Ezen az ellenálláson és a többi gátló tényezőn is csak kis mértékben tudott áttörni és eredményt elérni a következetes propaganda és az agitáció, valamint az erőszak széleskörű alkalmazása.
10
Magyar Néprajzi Lexikon, 5. kötet, termelőszövetkezet szócikk, Akadémiai Kiadó, Budapest,1977-1982.
9
Kutatásaim során sok esetben találkoztam olyan dokumentumokkal, melyek hűen tükrözik azt a kettősséget mellyel, a központi vezetés megvalósította a tsz-be szervezést. Bár a propaganda a demokratikus, emberséges módszerektől, kiváltképp az önkéntességtől volt hangos, a hatalom nem riadt vissza attól, hogy jogtalan, erőszakos módszereket használjon, kínosan ügyelve arra, hogy a látszat fennmaradjon. A kezdeti és időközben felmerült nehézségek ellenére 1961-ben az MSZMP KB bejelentette a szocialista mezőgazdasági rendszer abszolút kiépítésének győzelmét. Amint az 1.2. táblázatban is látható, 1961-ben 285 tsz-szel kevesebb működött, mint az azt megelőző évben, azonban a tagok (243,6 ezer) száma és a terület nagyság is (725.000 hektár) jelentős mértékben megemelkedett. Az 1.3. táblázatban a területtulajdonlásról szóló kimutatásban egyértelműen látható, hogy a termőföld nagy részét az állam birtokolja.
Év
Tsz-ek száma
Tagok (1000 főben)
1958
2755
168,9
956,0
1959
4158
564,6
2620,0
1960
4507
960,3
3941,2
1961
4222
1203,9
4666,2
Terület (1000 hektár)
1.2 táblázat: A termelőszövetkezetek adatai az államosítás harmadik szakaszából
Tulajdonos
A terület %-ban
Állami gazdaság
11-12 %
Tsz-ek közös földje
50-52 %
Háztáji
8-10 %
Kisegítő és magángazdálkodó
6-8 %
1.3 táblázat: Az összes földterület megoszlása a tulajdonviszonyok szempontjából a hatvanas években
10
A szövetkezetek működése A
termelőszövetkezeteknek
három
variánsát
alakították
ki.
Az
első
típus
a
TSZCS (termelőszövetkezeti csoport), a második az úgynevezett átlagelosztási elven alapuló szövetkezeti forma, míg a harmadik variáció a közös gazdálkodású, leginkább szocialista elven működő termelőszövetkezet. Az első fő jellemzője, hogy a tagok csak a legfontosabb mezőgazdasági munkákat végezték közösen (talaj előkészítési munkák), a többit igaz, hogy közös táblán, de egyéni munkával, vetésforgóval. A második, átlagelosztáson alapuló, az előzőnél fejlettebb, de egyben a legkevésbé kedvelt forma fő jellemzője, hogy az egyéni munkával megtermelt javakat átlag szerint osztották el a tagok egymás között. Gondoljunk bele a népszerűtlenség okába. Hogyan lehetett átlag alapján igazságosan elosztani a nem egyenlő munkával, egyénileg megtermelt javakat. A harmadik és egyben legelterjedtebb típus a valójában vett szocialista szövetkezeti forma. Ebben a tagok által beadott javak figyelembevétele nélkül, csak a közösen elvégzett munka arányában részesültek jövedelemben a szövetkezeti tagok. Ez a szervezeti működés nyilvánvalóan mindenki számára a közös gazdálkodást jelentette. A szövetkezet központilag szervezett irányítással, jövedelem és munkaegység elszámolással rendelkezett. Az első és második formájú szövetkezetek végül a harmadik szervezettsége és sikere miatt lassan átvették e formációt vagy beolvadtak más e gazdálkodást folytató szervezeti egységbe. Ezzel a Párt végleg elérte célját, hiszen az ilyen társulásokban megindulhatott az általuk elérni kívánt nagyüzemi mezőgazdasági termelés. Idővel a szövetkezetek óriási vagyonnal
rendelkeztek,
ezzel
vált
megalapozottá
az
ún.
„milliomos
termelőszövetkezetek” létrejötte. Később kisiparosok is a tagok közé kerültek, de a szakemberhiány kiegyenlítése miatt szükségessé vált a szövetkezeti iskolák létesítése. Ezekben az intézményekben képezték ki a szükséges szakértőket (agronómus, gépkezelő, traktoros). 11 „1962-re a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és egyszerűbb szövetkezetekben 1,2 millió dolgozó paraszt kereken 9 millió kat. hold földön gazdálkodott. Az ország
11
Magyar Néprajzi Lexikon, 5. kötet, termelőszövetkezet szócikk, Akadémiai Kiadó, Budapest,1977-1982.
11
szántóterületének 90%-a a szocialista szektorhoz tartozott. Ebből az állami gazdaságok részesedése 14%, szövetkezeteké
a mezőgazdasági
mintegy
3%.
Az
termelőszövetkezeteké 72%,
ország
3273
városából
és
az egyszerűbb
községéből
3055
termelőszövetkezeti város és község volt.” 12
Egyszerűbb szövetkezetek területi részesedése 3%
Egyéb 10%
Állami gazdaságok területi részesedése 14%
Termelőszövetkez -etek területi részesedése 73%
1.3 diagram: Az ország szántóterületeinek százalékos eloszlása az 1960-as évek elején
Törökszentmiklós és Egyek Családi vonatkozások, rövid családtörténet Saját családfa kutatásom során megállapítottam, hogy anyai ágon az 1690-es évektől kezdődően őseink földműveléssel foglalkoztak egészen a 2000-es évek elejéig. Kezdetben Hevesen, majd 1755-től Nagyivánon és később, kisebb kihagyásokkal az 1910-es évektől Tiszafüreden és Egyeken, majd az 1970-es évektől kezdődően Törökszentmiklóson.
12
A Kádár-rendszer gazdasága című internetes cikk http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-i-vilaghaborutol-a-ketpolusu-vilagfelbomlasaig/a-kadar-rendszer-gazdasaga/a-kadar-rendszer-gazdasagi-konszolidacioja( letöltve.2016.01.23)
12
A téeszesítés különféle okokból elhúzódott, így a falusi szovhozok és kolhozok csak az 1960-as években kezdték meg valódi működésüket. 1959 és 1961 között indult el az agitáció azok meggyőzéséért, akik még mindig nem adták be meglévő, kisparaszti gazdaságként számon tartott földjeiket. A nagymamám visszaemlékezései sorra veszik ennek alapos és erőszakos módszereit.
1.4 kép: Ükszüleim: Kapás Erzsébet (1890-1963), Juhász János (1878-1953) az 1950-es években. 13
Egyek „Az ősidők óta lakott település a Tiszaháton.1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. Amikor az 1876. XXXIII. törvénycikk rendelkezése nyomán megalakult Hajdú vármegye, a hat "öreg hajdúváros", három bihari és kilenc Szabolcs megyei község - ezek között Egyek is - Hajdú vármegyéhez került. Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a lakosság ismét hozzákezdett a mezőgazdálkodáshoz. Ebben az időszakban kezdett kialakulni faluban egy vékony gazdagodó parasztréteg. 1945-ben került sor a földosztásra a községben, amelynek során a káptalani birtokot felosztották. A község életében jelentős esemény volt az 1947-ben megkezdődött villamosítás. 14”
13
Forrás: Családi fotóalbum Forrás: Egyek története, szerkesztette: Bencsik János, http://www.egyek.hu/egyek-toertenete.html (Letöltve 2016.02.17) 14
13
Családunk mindösszesen hat hold földet kapott, amin burgonyát, kukoricát és konyhakerti növényeket (bab, borsó, paprika, paradicsom, répa) termelt a család részére. Nyílván üknagyanyám ezért nem adta szívesen földjét, hiszen terményeiből ettek gyermekei, unokái. „Nehéz idők voltak. Édesapám és édesanyám mesélte, hogy ezt a földet nagyanyám kapta 1945-ben a földosztáskor. Csak 6 hold volt. Nem sok, de meg lehetett akkor élni belőle. Régi ártér, ami elég termékeny volt. A TSZ elnök már kiszemelte magának, mert krumplit akart termeszteni rajta. Mindenképpen meg akarták szerezni a területet és minden este meglátogattak minket az agitálók.”(Nagy Józsefné visszaemlékezése)
1.5 kép: Egyek, Ságvári u. 50. szám, dédszüleim házának képe az 1950-es évekből 15
Az agitálás különösen sértette a falusi embereket, hiszen az ilyen helyeken - lévén, hogy földjük nem volt - a korábbi uradalmi cselédek váltak agitátorrá, akiket mindenki jól ismert. „Egyik nyári este nagyanyámnál aludtam. Csöndes volt az utca. Megtudtuk, hogy jönnek az agitálók. Mindketten megijedtünk, ezért felmásztunk a padlásra. Amikor megérkeztek, bejöttek az udvarra és utánunk kutakodtak. Mindent átnéztek. A padlásra nem jöttek fel, de a létrát elvették a feljárótól. Az egész éjszakát fent töltöttük. Kora reggel egy másik,
15
Forrás: Családi fotóalbum
14
eldugott lejárón, amit az agitálók nem ismertek, segített le a nagyanyám és a szomszéd, aki éppen arra jártában látta meg, hogy lefelé ereszkedünk.”(Nagy Józsefné visszaemlékezése) „Képszerű emlékként megmaradt bennem, amikor az agitálók minden este, sötétedés után eljöttek és kopogtattak az ablakon. Nem sokkal később beszélni kezdtek: „Örzse néném lépjen be a TSZ-be.” Kislány lévén nagyon féltem, sokszor el kellett előlük bújnunk, egymást átkarolva kuporogtunk az ágyon.” ( Nagy Józsefné visszaemlékezése) Családunk valamennyi férfiembere az Egyeken létrehozott termelőszövetkezetben és állami gazdaságban dolgozott, de szívesen foglakoztak állattartással is, ha anyagi helyzetük megengedte. Nagy hagyománya volt, hogy minden évben Keresztelő Szent János ünnepén, a nagyiváni templom búcsújakor lovas kocsira ülve elutaztak a faluba, ahol még mindig élnek rokonaink.
1.6 kép: Nagymamám első osztályos képe 1959-ből
16
Érdekességként említhető, hogy „az egyeki „Sztahanov” csoportban az elnök két lovát és kocsiját nem akarta bevinni a csoportba.” Valamint azt, hogy egy jelentés szerint a községben szektás veszély és jobboldali elhajlás is fenyeget. 17 Ez is mutatja,hogy milyen széleskörű ellenállás bontakozott ki a községben, hiszen az emberek az államhatalom
16
Forrás: Családi fotóalbum Ö. Kovács József: A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténetei 1945-1965 című MTA doktori értekezés, I. kötet,2011. 17
15
rosszallása ellenére is jártak templomba,az anyakönyvvezető továbbra is bejegyezte a már régen kihúzott vallás rovatot az anyakönyvbe,valamint sokan szocialistaellenes magatartást folytattak. „Nagybátyám, Mihály vett két lovat, pár évvel a téeszesítés előtt. Szépen felnevelte őket, sőt a falu esküvői menetein is mindig az ő jószágai húzták a menyasszonyos-kocsit, mert megtanította őket, hogyan kell szépen járni. Sokszor mentünk el lovas kocsin az iványi búcsúba. Nagyon szerette lovait, így amikor felszólították, hogy adja be őket,nemet mondott. Egyik este egy agitáló felgyújtotta az istállót, amit persze a rendszer egy leesett viharlámpának tulajdonított, nagybátyám felelősségére, akit majdnem meg is büntettek az állatok veszélyeztetése miatt. Ezután nem volt mit tennie, beadta a lovakat. Teljesen lefogytak, a legaljasabb húzást-vonást végeztették velük mindennap. Amikor már teljesen kimerültek, megkérdezték tőle, vissza venné-e őket, persze jóval áron felül. Nem volt elég pénze, hogy megvegye saját lovait, ezért azok egy gazdagabb emberhez kerültek. Nem tudom igaz-e vagy legenda, de sokat beszéltek arról, hogy megbokrosodtak, nem akartak engedelmeskedni másoknak.” (Nagy Józsefné visszaemlékezése)
1.7 kép: Kocsi indul Egyekről, előtérben dédnagyanyám,1960-as évek eleje
18
18
Forrás: családi fotóalbum
16
Összefoglalva, Egyeken - kis falu lévén - fellendülést hozott a szocializmus teljes kiépítése, hiszen a háború után állástalanná vált földműveseknek munkát adott. Persze nem szabad elfejtenünk, hogy milyen áron: az emberek megfélemlítése, sakkban tartása igen gyakori jelenség volt. „Végül nagyanyám beadta a földjét, ami felett azonnal a TSZ elnöke rendelkezett. Először krumplit termeltek rajta, ahogy előre eltervezték, aztán beültették a területet fákkal, magam sem tudom miért.” ( Nagy Józsefné visszaemlékezése)
Törökszentmiklós Törökszentmiklós csendes alföldi mezőváros Szolnoktól mintegy 20 kilométerre. Közel ezer éves múltra tekinthet vissza. A számos csapás ellenére, mely a települést érte, (tatárjárás, török megszállás, kunok közeli letelepülése, elnéptelenedés) rendületlenül fejlődött tovább, egészen az 1930-as évekig. „Ez volt Törökszentmiklós utolsó felfelé ívelő időszaka, a ’30-as években a gazdasági világválság, a ’40-es években az újabb világháború, majd a Rákosi-korszak következett. 1952-től lett újra város településünk, ám az ezután következő fejlődés enyhén szólva is ellentmondásos, felemás volt. Egyaránt voltak az 1945 utáni korszakban a város lakosai szempontjából jó és rossz események. 1945 tavaszán itt is végrehajtották a földosztást, ám hamarosan jött az erőszakos tsz-esítés. Létrejött a gimnázium, felépült a strand, az SZTK, új óvodák és iskolák jöttek létre, de Szolnok árnyékában a várost tudatosan nem fejlesztették lehetőségeihez képest, és a létező szocializmus durvább sebeket hagyott városunk arcán, mint a két világháború összesen.” 19
A tsz-ek története Törökszentmiklóson „Összefogott szinte mindenki, hogy megnyerje a kemény, makacsfejű parasztokat a téeszek számára.”- írja egy téeszesítést összegző jelentés az 1960-as évek elején. Ebből is látszik, mennyire nagy tömeget mozgatott meg az agitáció és mennyire nagy volt az ellenállás a parasztok részéről.
19
Városvédő és Szépítő Egyesület tmiklos.hu/tortenete.htm, ( letöltve: 2016.03.04.)
Törökszentmiklós
weblapja:
http://www.varosvedo-
17
Az 1945-ös földreform során a Törökszentmiklós környéki nagybirtokok átkerültek a kisés középparasztokhoz. Lényegében ebben az időszakban a föld azé lett, aki megművelte. Vizsgáljuk meg az alábbi táblázatokban, hogy hogyan alakultak a földtulajdoni viszonyok városunkban, ebben az időszakban. Kiosztott föld megoszlása 1945-ben Gazdasági cseléd
339 fő
Mezőgazdasági munkás
943 fő
OFI és gazd. iskola
3 fő
Törpebirtokosok
84 fő
Összesen
1369 fő
1.4 táblázat: A kiosztott föld megoszlása 1945-ben
Terület nagysága 1935
Birtokok
Terület nagysága 1945
(kataszteri holdban)
száma
(kataszteri holdban)
0-5
3855
1-5 kat. hold
4000
5-10
1470
5-10 kat. hold
450
50-100
54
10-15 kat. hold
500
100-500
29
15-20 kat. hold
380
500-1000
6
20-25 kat. hold
250
1000 felül
6
25-50 kat. hold
110
50-100 kat. hold
15
100-200 kat. hold
6
Birtokok száma
1.5 táblázat: Törökszentmiklós földbirtokviszonyai 1935-ben és a 1945-ös földreform után
Mint láthatjuk, teljes egészében megszűnik a nagy földbirtokok uralkodó szerepe. A földosztás megnövelte a közép-, és kisparasztság földterületeinek számát, amely jelentős szerepet töltött be az ezt követő fél évszázad mezőgazdasági fejlődésében. 1949-től sorra alakultak meg Törökszentmiklós téeszei. Ezek közül a legjelentősebbek az Alkotmány, Vörös Csillag, Dózsa, Bajcsy-Zsilinszky, Bercsényi, Hunyadi. 20
20
Dr. Gyergyói János: Közös Úton . Kiadó: Ádám Mihály, Törökszentmiklós,1974, 6. old
18
Kik voltak az alapítók,illetve kik léptek be önként ezekbe a csoportosulásokba? Kinek állt érdekében felhagyni a múlttal és egy ismeretlen, számára még csak körvonalazódó jövő felé tartani? „A háború után magukra maradt asszonyok, akik felett, ahogy múltak az évek, a magányos munkától való félelem szinte hajtott a közös gazdálkodás felé, amit ugyan nem ismertek, csak hírből hallottak eddig. Nincstelenek, akik urasági cselédek, napszámosok voltak a múltban, és örültek, hogy végre tarozhatnak majd valahová. Nem látták ugyan világos célját a termelőszövetkezeteknek, inkább ösztönük után mentek, amely azt súgta, hogy eddigi napszámos és cseléd sorsuknál könnyebb lesz a következő, „emberibb sorsot élhetnek majd” Örökölt és vásárol földek tulajdonosai, akik belefáradtak abba, hogy ami a földjükön termett az mind beadásra került, menekültek a régi megszokottól az új, az ismeretlen felé.”21 „Kik léptek először a téeszekbe és miért?” „Nem akart az apám sem bemenni, én akkor éppen katona voltam ’59-ben. Azelőtt is voltak ilyen agitátorok csak akkor nem lépett be. Ezek a szegény emberek kapva-kaptak ezen az alkalmon, mert nem tudtak élni azon a kis földön sem. Ám ahhoz, hogy ló legyen vagy szerszám legyen vagy egyéb legyen, ahhoz a gazdákat is be kellett venni, hogy tudják művelni, ugye mert ezelőtt a gépállomás volt, de ahhoz, hogy kaszáljanak meg arassanak ahhoz emberek kellettek.” 22 „Mennyi téesz volt 1960-ban?” „Alkotmány téesz volt abba az oldalba, Sűrűdűlőben, itt volt a Rákóczi tsz. Amott kint volt, az apámék, amiben voltak, annak Harcos vagy mi volt a neve. Akkor amott egy tanyánál, az iskola környékén megint volt egy tsz. Itt volt errefelé 3 vagy 4, vagy 5 tsz. Bartába volt a Dózsa tsz. Úgyhogy, ha összeszámolnánk, lehet, hogy 10 is volt ilyen apró tsz-ek.”
21 22
Dr. Gyergyói János: Közös Úton. Kiadó: Ádám Mihály, Törökszentmiklós,1974, 6. old. Nagy Ferenc, Törökszentmiklós Bottyán János utca 9. 2016.02.27
19
Az újonnan alakult szövetkezetek sok nehézséggel küzdöttek: szakember, munkaerő, vetőmag és termelőeszköz hiány, később pedig az Alföldön gyakori aszály lehetetlenítette el a lendületes, ipari léptékű termelést. A legfőbb ok a középparasztság idegenkedése az e fajta termelési módszertől. 1953 és 1955 között Nagy Imre kormányának intézkedései nyomán a termelőszövetkezetekbe való belépés stagnált, illetve teljesen megszűnt. A kolhozok működése elbizonytalanodott. A kormány bukása után a már említett politikai és gazdasági érdekek ismételten hatalmas erővel kényszerítették az újonnan létrejött és korábban meglévő magángazdálkodókat a szövetkezetekbe. Az MSZMP Központi Bizottságának 1958.12. havi határozatát 1959 januárjában tárgyalta meg a városi pártaktíva. Ezen gyűlésnek feladata volt, hogy konkrét intézkedést tegyen a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az előre elkészített szervezés nyomán sorra alakultak az új termelőszövetkezetek, míg a régiek száma és területe is egyre növekedett. Például az Alkotmány TSZ területe 1957-ben 280 katasztrális hold, amely 1959-ben elérte a 4230 kHt. A tagok száma pedig 23-ról 487 főre emelkedett, a Rákóczi TSZ területe 1957-ben 404 kataszteri hold nagyságú és taglétszáma 35 volt. 1959-ben 2227 kataszteri hold földterülettel rendelkezett, taglétszáma pedig 404 főre emelkedett. Megdöbbentő, hogy a törökszentmiklósi agitáció e két év folyamán milyen méreteket öltött.
1.8 kép: Törökszentmiklós szövetkezeti várossá nyilvánítása 1959-ben.23
23
Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó, Csőke Tibor, Galsi Zoltán, Héjja László: Törökszentmiklós története kezdetektől napjainkig. Törökszentmiklós, 2012, Törökszentmiklós Város Önkormányzata
20
Törökszentmiklóst már 1959-ben szövetkezeti várossá nyilvánították, ami azt jelentette, hogy a máshol még két-három évig elhúzódó kollektivizálás itt hamar lezajlott úgy, hogy a város földterületeinek összessége állami kézbe került, leszámítva a kiosztott háztájit, melynek területe államilag megszabva összesen egy kataszteri hold. Hogyan is zajlott a kollektivizálás? Annak érdekében, hogy a megindult átszervezést sikeresen lebonyolítsák majdnem a teljes tanácsi apparátust megmozgatták. A tanácsi és bizottsági dolgozókon kívül más agitátorokat is jelöltek ki, akiknek többsége a gépállomásokon, ipari üzemi területeken dolgozott. Olyan embereket is megbíztak az agitációval, akik vagy régebbi téesz-tagok voltak jó példával szolgálva a magán gazdálkodóknak ,vagy a korábbi években a termelőszövetkezetek ellen agitáltak, azok felbomlásában szerepet játszottak. Hogyan tudták őket erre a feladatra rávenni? A többségüket meggyőzték a már említett közösségi tulajdon magasabbrendűségét hirdető szocialista érvek, míg a bomlasztó elemek olyan szinten kerültek megfélemlítésre, hogy a legkisebb fenyegetés hatására is elvállaltak bármilyen megbízatást. Ezeknek a személyeknek jobban hittek a gazdálkodók, mint egy egyszerű párt által delegált tanácsi dolgozónak. Bevett módszer volt, hogy a szülőket saját gyermekeikkel bírták rá a belépésre a nekik tett ígéretekkel vagy akár zsarolással.
24
„Előfordult, hogy az egyetemista nagylány győzte meg apját, hogy írja alá a belépési nyilatkozatot.” 25 „A pedagógusokat megbízták, hogy az iskolás gyermekekkel írassanak dolgozatót arról, hogy miként próbálják agitálni apjukat, anyjukat a téeszbe lépésre és a legjobb fogalmazásokat benyújtó tanulók fényképét tegyék ki az iskolai faliújságokra.” 26 Ebben az időszakban az ötvenes évek elején használt brutális módszereket „általában” nem alkalmazták. „Czinege Lajos, a megyei MSZMP első titkára, kifejezetten tiltotta az erőszakot, helytelenítette a kétlakiak, a mezőgazdaságtól elszakadt családtagok munkahelyi
24
Szolnoki Levéltár Évkönyvének 28. száma. Szolnok,2014. Szerkesztők: Fülöp Tamás, Czégény Istvánné. A cikket írta: Cseh Géza. Felhasznált oldal: 387.o 25 26
MNL JNSZML MSZMP Szolnok megyei bizottságának iratai 1. f. 2. fcs. 1959 30. ö. e.124. p. MNL JNSZML MSZMP Szolnok megyei bizottságának iratai 1. f. 2. fcs. 1958 34. ö. e.115-116. p.
21
zsarolását és a lakosság éjjeli zaklatását is.”27 Valójában, hihetünk-e abban, hogy ebben az időszakban erőszakmentesen zajlott le a nagymértékű agitáció? Hogyan győzhettek meg az addig saját földjén, saját munkája gyümölcsét élvező embereket a téeszek létjogosultságáról? „Milyen volt az agitálás Törökszentmiklós? Édesapja belépett a téeszbe?” „Erőszakkal kellett bemenni addig-addig járkáltak. Mihozzánk ugye nem jöttek sohse ilyen erőszakos mi a fenével, de ugye emez is belépett,amaz is belépett hát mit csinálhatott. Tudták azt az apámék ,idefigyeljen, ha nem lép be úgy csináltak mindegyik szerencsétlen emberrel, hogy a legtávolabbi részen… most mit mondjak magának. Ugye számítottak a szülők arra, hogy… adtak volna nekik valahol valami kis földet vagy egyebet osztán ,akkor ott lehet volna kínlódni.” 28 „Feri bátyám, mire emlékszik,kik voltak az agitálók?” „Azokat az embereket küldték agitálni ,ezt így mondták akkor, akik cselédek voltak. Mindegyiket nagyon jól ismertük, mert számtalanszor jöttek az apámhoz, hogy nincs kenyér, ő adott nekik mindig. Jött az öreg Zsiga bácsi, hogy Feró kibújt a kenyér a hajából. Az apám 2-3 zsákkal adott, oda behozta a malomba: „Zsiga bátyám majd megadja.” Úgy volt. Megadta. Az öregnek hét hold földje volt,meg ezeknek a szegény embereknek is a cselédeknek is, akiket mondok. Nem volt ezeknek semmilyen eszközük, semmilyen igavonójuk, mi mentünk el szegényeknek vetni,szántani, ezt azt csinálni. Az volt a fizetség, hogy nekünk is volt 3 hold herénk és jöttek herét vágni, kapálni, visszasegítették. Segítettek behordani, mert akkor még kézi kaszával arattunk.” 29 „Azok az emberek voltak, akiket úgy össze tudtak szedni, akiket meg tudtak agitálni, hogy párttag legyen, ez legyen, az legyen, szegényebb emberek, akik elhitték azt, hogy ilyen meg olyan jó a rendszer…Mert azok is ugye örültek annak, hogy annak idején a nagybirtokokat kiosztották és kaptak egy kis földet. Ugyebár nem kellett cselédeskedni, annak ellenére, mer’ ugye nem bírtak termelni rajta, mert nem volt semmilyen termelőeszközük, ugye nem bírtak gazdálkodni, csak éppen vegetáltak, de örültek neki, tudja pártolták a rendszert.” 27
Részlet a Szolnoki Levéltár Évkönyvének 28. számából. Szolnok,2014. Szerkesztők: Fülöp Tamás, Czégény Istvánné. A cikket írta: Cseh Géza. Felhasznált oldal: 387.o 28 Nagy Ferenc, Törökszentmiklós Bottyán János utca 9. 2016.02.27 29 Nagy Ferenc, Törökszentmiklós Bottyán János utca 9. 2016.02.27
22
A Párt hangoztatta ugyan a türelmes bánásmód szükségességét, azonban az agitátorok nagy része azokból tevődött össze, akik már az 1949-es években ugyanezt a feladatot végezték és abban az időben előszeretettel alkalmazták a brutális megfélemlítést. „A legkirívóbb eseteket, amennyiben nyilvánosságra kerültek, a Megyei Pártbizottság kivizsgálta. Valójában azonban a bántalmazások tetteseit orvosi látleletek és más bizonyítékok hiányában pártmegrováson és szóbeli figyelmeztetésen kívül semmilyen retorzió nem érte”30
1.9. kép: Belépési nyilatkozat aláírása a termelőszövetkezet megalakulásakor. Mérgespuszta (JNSZ megye), 1957.január 31. 31
Ha azonban a másik oldalt érte támadás a rendőrség és a pártbizottság azonnal eljárást indított és az ellenagitátorok vagy bomlasztó egyénekkel szemben büntetőjogilag lépett fel egy-két éves szabadságvesztésre ítélve őket. Nézzük meg, hogy milyen ellenállási formák terjedtek el a tárgyalt szakaszban: „Mezőhéken beverték a párttitkár lakásának ablakát. Tiszaföldváron diákok iskolásfüzetből kitépett lapokon röpcédulákat szerkesztettek. Öcsödön, ajtón bedobott cédulán a tanácselnököt akasztással, családját kiirtással fenyegették meg.” 32
30
Szolnoki Levéltár Évkönyvének 28. száma. Szolnok,2014. Szerkesztők: Fülöp Tamás, Czégény Istvánné. A cikket írta: Cseh Géza. Felhasznált oldal: 387.o 31 Romsics Ignác Magyarország története a XX. században,Bp.,2002,Osiris Kiadó,VIII/7. fejezet 32 MNL JNSZML MSZMP Szolnok megyei bizottságának iratai 1. f. 2. fcs. 1959 30. ö. e.25. p
23
„Tiszaörsön a belépők nevét bemondták a községi hangos híradóba és kívánságukra egyenként nótát játszottak be nekik. Sokan azonban azt kérték, amiben benne volt, hogy a „földet is kirúgták alólam.” Persze ezt a lemezt sosem tették fel mondván, hogy használhatatlan.” 33 „Szolnokon a gazdák „soha” szóval köszöntek egymásnak, ezzel is kifejezve a téeszbelépés elutasítását.” 34 A megyei Néplap haditudósítás-szerűen közölte mindennap a téeszesítés fejleményeit, adatait.
Az
agitátorokat
párba
állították,
majd
folyamatosan
járták
a
még
magángazdálkodást folytató személyek házait, tanyáit. Mire az egyik pár végzett, a másik érkezett
agitálni.
Ezzel a
módszerrel
még
a
legnagyobb ellenállást
tanúsító
magángazdálkodókat is megtörték, mindösszesen két-három napon belül, így a téeszek taglétszáma és földterülete folyamatosan növekedett. Akik már beléptek ,azokat erőszeretettel állították be az agitátorok sorába, hiszen őket közülük valónak tartották, szavuknak
jobban
hittek.
„Színes
plakátokon
ábrázolták
a
jövőben
várható
kedvezményeket. A provokatív és fenyegető plakátok terjesztését azonban megtiltották. Kezdetben rácsos ablak mögött ábrázolt nagy bajuszú kulák képét is megjelentették alatta szöveggel:”Így jár, aki a téesz ellen agitál.” 35 Ezt a plakátot később visszavonták, hiszen a valóságot tükrözte. Joggal tarthatott mindenki attól, ha nem lép a téeszbe retorziók érik. A Párt az önkéntességet hirdette, az ingyenes orvosi ellátást, az utak javítását, a jobb megélhetést. Lássuk be, hogy ezeknek az ígéreteknek sokkal nagyobb hatása volt, mint a zsarolásnak és a fenyegetésnek. A lelki presszió mindenütt jelen volt, hiszen sokan követtek el öngyilkosságot vagy lettek valamilyen szenvedély rabjai, mivel helyzetüket kilátástalannak vélték. „Legtömörebben talán a Szolnoki Papírgyár pártirodájától beérkezett jelentésben maguk a TSZ- szervezők fogalmazták meg az agitáció lényegét: „Az egész fejlesztési munkában megmutatkozott az idegek harca (…) Minden községben türelmesen meg kellett várni azt a
33
MNL JNSZML MSZMP Szolnok megyei bizottságának iratai 1. f.2. fcs. 1959 30. ö. e.102. p Ö.Kovács József: A paraszti társadalom felszámolás a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténet 1945-1965. Bp. 2012. 310.p 35 JNSZM. Uo.1. f.2. fcs.1959.30. ö. e.105-106.p. 34
24
2-3 napot, amíg az agitáció folytán a parasztság megértette a Párt és a kormány célkitűzését, meggyőződött annak helyességéről, utána megkezdődött a tömeges belépés.” 36 Ezen eseményekről Ö. Kovács József doktori disszertációjában is említést tesz az általa kutatott tsz-jelentések alapján. Az egyik környező település,Tiszabő parasztjainak sorsáról így ír: „Ahol nem érték el a kívánt eredményt, ott a következőképpen jártak el: 10−12 paraszttal foglalkozunk egyszerre, úgy, hogy naponként 3−4 népnevelő pár is felkeresi. Másrészt írunk, vagy más egyéb módon keressük meg fiaikat, hozzátartozóikat, akik különböző iskolákban tanulnak, vagy a közigazgatás különböző területein tevékenykednek, és ők is foglalkoznak szüleikkel, ill. hozzátartozóikkal a tsz-be lépést illetően. A közvetlen, rendszerint már nem az agrárgazdaságban dolgozó hozzátartozókat is bevonták a nyílt zsarolásba, az állami eszközökkel megszervezett presszióba, ami a politikai diktatúra társadalmiasításának egyik formája volt. Mindez persze ambivalens viselkedésforma maradt, erre utal a törökszentmiklósi járásban fekvő Tiszabő példája:azok a parasztok, akik beléptek a tsz-be, egy részük be lett vonva az agitációs munkába. E községben tapasztalható azonban olyan jelenség, hogy a tsz-be lépett parasztok egymás nyakába borulnak és sírnak, hogy […] oda van, amit eddig kuporgattunk.” 37 Vizsgáljuk meg mit is mondanak erről azok a személyek, akik átélték a kort. Csőke János: Művelje meg a földet az, aki elvette „1955-ben jártak először nálam az agitálók. Akkor nem erőszakoskodtak, nem mentem be a téeszbe. A földek tagosítása során, azonban sokszor összetűzésbe kerültem a
36
Szolnoki Levéltár Évkönyvének 28. száma. Szolnok,2014. Szerkesztők: Fülöp Tamás, Czégény Istvánné. A
cikket írta: Cseh Géza. Felhasznált oldal: 389.o 37
Ö. Kovács József: A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténetei 1945-1965 I. kötet MTA doktori
értekezés,2011
25
vezetőséggel, mert nem mérték ki pontosan. Minden évben új helyen és egyre távolabbi földeket kaptam. Az 1959-es nagy szervezés idején már nem tudtam ellenállni. Gondolkodtam, ha nem írom alá, a legtávolabbi és a legrosszabb földet adják, az adót sem tudom a hasznából kifizetni (25 ezer forint volt egy évre). A földdel együtt mindent be kellett adni, tizenkét mázsa búzát vetőmagnak, állatokat, szerszámokat. Mindent odaadtam, de az értékbecsléssel nem értettem egyet, ezért nem írtam alá. A munkát nem vettem fel. Papíron felszólítottak és bíróságra adták a dolgot. Hívattak a rendőrségre, egésznap benntartottak és egy százados hallgatott ki, aki az okokról faggatott. „Meghasad a szívem, ha a dűlőn végigmegyek és látom földemet elhanyagolva”-mondtam neki. Ki fogja az én földemet ott megművelni?kérdezte. „Munkálja meg az, aki elvette. Én nem keresek kenyeret egy csavargónak sem.” Rám förmedt: Kik azok a csavargók? „Ott mulatnak az Ibolyában.” Ez volt a törzshelye a vezetőknek és ezt a százados is tudta. Én ezt a 45 hold földet örököltem, tíz év alatt apránként vettem meg. Makacs voltam, nem mentem dolgozni. Egymást érték a tárgyalások, még a répaföldre is tűztek ki tárgyalást. Megbüntettek tizenhatezer forintra, mert kárt okoztam a téesznek, pedig be se tettem a lábam a földjére. Nagy pénz volt ez, mivel a negyvenöt hold földért öt év alatt részletekben összesen harmincnégyezer forintot kaptam.” 38 Elekes Lajos: Nem félnek, hogy talpuk alatt elfúj a szél? Törökszentmiklóson 1959-et követően tetőfokára hágott az agitáció, amely arra irányult, hogy a „makacs” gazdákat meggyőzzék. Erről tanúskodik Elekes Lajos kortanú, akinek családja épsége volt a tétje annak, hogy belép-e a téeszbe vagy sem. Emellett ékes példáját figyelhetjük meg egy-egy termelőszövetkezeti elnök vagy párttitkár szinte korlátlan hatalmának. „1959-ig megúsztam, akkor tavasszal idézést kaptam, hogy jelenjek meg a pozderkahalmi iskolában. Már többen voltak ott, mire odaértem. Két pufajkás állt az ajtóban géppisztollyal, kettő meg a katedránál. Először beszéd volt, két ember aláírta a belépési nyilatkozatot, mi többiek nem mozdultunk. „Tíz évig gondolkozhattak mit akarnak még?”ordította az előadó. Vérfagyasztó volt a hangulat. Akkor többen nem írták alá.
38
Kovács Györgyné: Szigorúan önkéntes. In: Törökszentmiklós és Vidéke I. évf.,1990.5.sz. 5.p.
26
Ettől kezdve mindennaposak lettek nálunk az agitálók. Nem mentem haza, a feleségemmel pedig nem tárgyalhattak. Már nagyon szorult a nyakam körül a hurok, azt álmodtam, hogy beléptem. Vasárnap volt, otthon maradtam, a gangon ültem. Jött négy markos ember, köszönés nélkül mentek el mellettem egyenes a szobába. Szóltam az utolsónak, hogy aláírom. A földdel mindent be kellett adni - lovat, ekét, kocsit, lószerszámot, terményeket -, még a csutkaszárat is. Mindennap be kellett menni, dolgozni, télen is, pedig csak csutkaszárat kapargattunk. Hanem mikor a két téesz egyesült, a Táncsics és a Harcos, közölték velem, hogy én leszek a mezőgazdász. Tréfának vettem. Kulák hat elemivel? Nem vállaltam. Szememre vetették, hogy az előző évben meg a tanácstagságot nem vállaltam. Megijedtem a követelő hangtól. Nemrégen az ilyesmiért még könnyen lecsukhatták az embert. Igent mondtam, amíg tanult embert nem szereznek. Ebből az időből elmondok egy történetet. Őszi vetéskor, csepergős idő volt, később kisütött a Nap, három vetőgép bejött a központba, mert a csoroszlyájuk beragadt. Épp akkor érkezett a Tanácstól egy autó, Gönczi Lajos párttitkár-helyettes elvtárs ült benne. Meglátta, hogy a vetőgépek állnak, köszönés nélkül felelősségre vont. „Szabotálnak? Szabotálnak? Nem félnek, hogy a talpuk alatt elfúj a szél?” Elmondtam neki mi a helyzet. Hívtam a traktorosokat és együtt kimentünk a szántásra. Alig haladtak vagy 100 métert, beragadtak és leálltak. „Visszamehetünk”-szólt, nem kért elnézést.”
39
Hajnal Imre: Leromboltatták velünk a tanyákat A törökszentmiklósi tanyavilág-lévén, hogy az Alföld közepén helyezkedik el a településvirágzott a szocializmus kiépítése előtt. Azonban az 1959-es szövetkezeti várossá válás után megkezdődött a rombolás, hiszen a nagyüzemi termelés képébe nem fértek bele ezek a létesítmények. A kitartó tanya-tulajdonosokat társadalmi-gazdasági megszorításokkal rémítették el az önellátás ideológiájától. Ezzel a hatalom elérte célját és szinte teljesen felszámolta a tanyavilágot. „Én nem kerültem kapcsolatba a téesszel, mivel még éltek a szüleim és a föld az övék volt. Egy hónapi jártak hozzánk az agitálók, mire az apám belépett, hatvan évesen. Négy évig dolgozott, a szíve megbetegedett. Egy ideig kereset nélkül volt, később kiírták dolgozni.
39-31
Kovács Györgyné: Szigorúan önkéntes. In: Törökszentmiklós és Vidéke I. évf.,1990.5.sz. 5.p
27
Gyalog járt a munkahelyére, két kilométerre, térdig érő sárban. A munka legalját végezte, olyan emberek dirigáltak neki, akik fel sem állhattak mellette. Nem bírta tovább a munkát, leszázalékolták. 260 forint nyugdíjakat kapott 1964-től. Mindenét elvesztette, az élete munkája kárba veszett. Öregségükre tisztességesen megélhettek volna belőle. Huszonnégy hold földet, két fiatal lovat adott be. Három évig el sem hagyhatta a téeszt. 1968-ig a tanyájukon laktak, akkor le kellett bontani, mert nem kapta a háztájit. Leromboltatták velük a tanyát, a gyümölcsfákat tövestől kiszedették, a rombolásból kár lett, a földnek az ára egy évi haszonbérnek sem felelt meg. Azt ígérték az agitálók, hogy téeszben mindent gépesítenek, ezért olcsóbban fognak termelni, azóta pedig csak drágult minden.” 40. Búcsú a parasztságtól: „Hány hold földje volt. Örökölte, vásárolta vagy a földosztáskor kapta? Az őseinek több vagy kevesebb födje volt? - Hát ugye, énnekem földem nem volt. Mert amíg az apám él, vagy a szüleim még éltek, addig ugye üvéké volt a 22 kh föld. Na, most, ugye, mikor a felfejlesztés volt, megalakult ez a termelőszövetkezeti mozgalom, akkor má ugye nem lehetett földet ide, oda adogatni. Betáblásították, aztán az egyik darab fődet itt adták helyette, mit mondjak, Rákositelepnek hítták, a másodikat meg a harmadikat nem tudom, hol. Apám felajánlotta az államnak, lett állami tartalék. Na, most, én feles, harmados, haszonbéres földeken gazdálkodtam a feleségemmel. Azokon a dudvásabbnál dudvásabb földeken dolgoztunk, kapáltunk, de mindig volt annyi gabonánk, hogy tudtunk jószágot tartani. Márpedig, ha gabona vót, takarmány is vót, akkor jószágot könnyen lehetett tartani. Hogyha az ember eladott egy-két darab hízót, vagy leadott egy-két darab hízó marhát, azzal bizony már nagy lukat be lehetett dugni, avval a pénzzel. Úgy, hogy olyan különösebb probléma nem volt, de a szüleim után én legalábbis földet nem örököltem. Ahogy küszködtünk, dolgoztunk a feleségemmel, hát vettünk egy kis földet, ami azt jelenti, 2 katasztrálist, és 400 négyszögölet, de nem sokáig élveztük, mer azután azt is, ugye, hogy beléptünk a téeszbe, be kellett azt is vinni.” 41
40
Kovács Györgyné: Szigorúan önkéntes. In: Törökszentmiklós és Vidéke I. évf.,1990.5.sz. 5.p
41
Bíró Friderika-Für Lajos: Búcsú a parasztságtól I. kötet,2013, Kairosz Kiadó, Budapest. Felhasznált
oldalak:382.o, 383.o, 433.o, 434.o, 435.o,
28
„- Hat holdam volt 45 előtt. - Örökölte vagy vette? - Hát aztán én azt vettem. 4 holdat vettem 2 holdat meg örökölt a feleségem. - És azt a 4 holdat miből vette? - Hát akkor volt disznóm, meg tehenem, oszt eladtam. -S nem emlékszik rá, hogy mennyibe került? - Menyibe került, hát így is az a föld belekerült annak idejében 3000 pengőbe. - Mennyit kellett azé dolgozni? - Hát, 70 filléres napszámmal azé sokat kellett dogoznyi. - Egyedül gyűjtötte össze ezt a sok pénzt? - Jaj, vót, hát hogy az ember egy kicsit összeszedje magát, vett jószágot, oszt nevelte fel, mer avót, hogy eladhassa, ugye, úgy gyött össze nagy nehezen az évek hosszú sora alatt. Egy tehenet oszt eladtam, eladtam 10 hízót, aztán így vettem meg a fődet, ebbő lett a pénz. - Hány éves volt? - Akkor én kérem 38-40 éves voltam. - És odáig dolgozott azért a 4 hold földért? - Hát addig én dolgoztam, hát ott már akkor kint voltam Kengyelen. - Saját háza volt? - Vót, építettem egy kis tanyát, szoba, konyha, komra. Igen. 42
42
Bíró Friderika-Für Lajos: Búcsú a parasztságtól I. kötet,2013, Kairosz Kiadó, Budapest. Felhasznált oldalak:382.o, 383.o, 433.o, 434.o, 435.o,
29
„(Többen beszélgetnek) - Vót nekem akkor azon két hold kukoricám, akkor vót 2 hold búzám. Ami megmaradt, abba termet répa, meg aztán veteményföld, meg egy kis csemegekukorica, mán ez olyan veteményféle vót, ez a harmadik.” 43 -Hogyan viselték az emberek, hogy elvették a földjüket? - Hát olyan is vót, kedves, aki beleugrott a kútba. - Feleségestül! - Meg felakasztotta magát számtalan. Itt Szentmiklóson, számtalan. - Itt van a keverőosztályon ez a Sanyi, Gelei. - S neki több földjük vót mint maguknak? - Hát én nem tudom, fiam. - Hát mondom, 2-szer kizavartak a tanyábó, mikor megvettem itten. Ki kellett menni a tanyábó, fiam. -Az nem fordult meg soha a fejében, hogy kilép a téeszből és valami máshoz fog? - Én szenvedélyes parasztember vótam, ’32-ben, ’33-ban, ’34-ig jártam Székesfehérváron gazdasági iskolába, oszt én szenvedélyes parasztember vótam, a jószágot szerettem, szóval a föld bolondja vótam, meg a jószág bolondja. Én, hogy az iparba elmenjek dógozni, még álmodni se szerettem vóna, hogy műhelybe dógozok. - És a család többi tagja? - Hát segítettek kapányi. Nem ment egy se a téeszbe.” 44
43
Bíró Friderika-Für Lajos: Búcsú a parasztságtól I. kötet,2013, Kairosz Kiadó, Budapest. Felhasznált
oldalak:382.o, 383.o, 433.o, 434.o, 435.o,
30
Befejezés Az országban, megyénkben és városunkban a kollektivizálás elsöprő ereje az erőszakos agitáción és a pszichológiai hadviselésen alapult. Az ellenállást ez az erő és a nemrég még élénken élő 1956-os eseményeket követő megtorlásoktól való félelem minimálisra csökkentette. Úgy gondolom, hogy a pszichológiai nyomás, a félelem, a kilátástalanság hajtotta a parasztságot a helyzetbe való beletörődésbe, az alkalmazkodásba és a téeszekbe való belépés elfogadására. Remélem, hogy írásommal bepillantást nyújthattam ebbe a kettős érzelmekkel teli korba, melyben semmi sem volt bizonyos és minden veszendőnek tűnt. Pályamunkámat Babits Mihály Stilisztika és retorika a gimnáziumban című írásának gondolataival zárom: „Történet: mert a nemzet, amelynek nem volna történelme, olyan lenne, mint a gyermek, aki ma nem tudja, mi történt vele tegnap. Létének nagyobb részét: múltját vesztené az ily nemzet, nem volna egy nemzet többé s minden emberöltővel kihalna, mint az egynapos pillangó. Az emberi öntudat alapja az emlékezet; a nemzeti öntudaté a történelmi emlékezet. Testemben egy parány sincs abból az anyagból, amiből hét évvel előbb voltam: de ugyanaz vagyok, mert emlékezem. Éppígy; ma senki sem él azokból, akik 200 éve éltek e hazában: de ugyanaz a nép vagyunk, mert emlékezünk. A jelent csak a múltból lehet megérteni: a jövőt csak a múlt alapjára felépíteni.”
44
Bíró Friderika-Für Lajos: Búcsú a parasztságtól I. kötet,2013, Kairosz Kiadó, Budapest. Felhasznált
oldalak:382.o, 383.o, 433.o, 434.o, 435.o,
31
Felhasznált irodalom: 1. Romsics Ignác Magyarország története a XX. században, Budapest, Osiris Kiadó, 2002. 2. A Dunánál. Magyarok a XX. században (1918-2000). Romsics Ignác: Gazdaság és gazdálkodás. In. Encyclopaedia Humana Hungarica 09. Budapest, 2001.http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1282.html (Letöltve:2016.03.10) 3. Ö. Kovács József: A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténetei 1945-1965 I. kötet MTA doktori értekezés,2011 4. Bíró Friderika-Für Lajos Búcsú a parasztságtól I. kötet,2013, Kairosz kiadó, Budapest. 5. Kovács Györgyné: Szigorúan önkéntes. In: Törökszentmiklós és Vidéke I. évf.,1990.5.sz. 6.
MNL JNSZML MSZMP Szolnok megyei bizottságának iratai 1. f. 2. fcs 1958-1959 évek
7.
Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból. Szolnok megye Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár (http://vfek.vfmk.hu/00000034/005.html, (letöltve 2016.02.26.)
8.
Halász Csilla: A diafilm, mint a kultúragitáció eszköze a Rákosi korszakban internetes dokumentum http://www.archivnet.hu/hetkoznapok/a_diafilm_mint_a_kulturagitacio_eszkoze_a_ rakosikorszakban.html (letöltve:2016.03.02.)
9. Zounuk 26. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok,(2011) Tanulmányok Csönge Attila : „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez http://library.hungaricana.hu/hu/view/JNSM_Ek_26/?pg=427&layout=s 424 kép (letöltve: 2016.03.03.) 10. Zounok 28. Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyvének. Szolnok,2014. Szerkesztők: Fülöp Tamás, Czégény Istvánné. 11. Dr. Temesvári Tibor Azok a szörnyű ötvenes évek, a parasztság megtörése. Internetes blogbejegyzés http://historiamozaik.blogspot.hu/2015/06/azok-szornyuotvenes -evek-parasztság.html. (letöltve 2016.02.23) 12. ) A Kádár-rendszer gazdasága internetes cikk http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ivilaghaborutol-a-ketpolusu-vilag-felbomlasaig/a-kadar-rendszer-gazdasaga/akadar-rendszer-gazdasagi-konszolidacioja (letöltve.2016.01.23) 13. Városvédő és Szépítő Egyesület Törökszentmiklós weblapja http://www.varosvedotmiklos.hu/tortenete.html (letöltve: 2016.02.28. )
32
14. Dr. Gyergyói János Közös Úton Törökszentmiklós,1974.Kiadó: Ádám Mihály, 15. Zalai Megyei Hírlap Online,http://zaol.hu/hirek/az-ellenseg-befeszkelodik-1575600 (letöltve: 2016.02.22) 16. Egyek története, szerkesztette Bencsik János, http://www.egyek.hu/egyektoertenete.html (letöltve 2016.02.17) 17. Országos Széchenyi Könyvtár 1956-os Intézet és Oral History Archívum http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:kiadvanyok/szovegek_evk20 00/valuch (letöltve,2016. 03.10.) 18. Fedőlap kép forrás: http://pemete.blog.hu/2014/12/19/az_uromi_tsz_megalakulasa (Letöltve: 2016.03.07)
33
Diagramok jegyzéke 1.1.diagram Az összes államosított vállalatnál foglalkoztatottak számának növekedése százalékban 1945 és 1948. december. Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Bp. Osiris Kiadó, 2002.,IV/4. fejezet, 305-320.o 1.2.diagram Magángazdálkodók arányai 1949-ben és 1961-ben Forrás: A Dunánál. Magyarok a XX. században (1918-2000). Romsics Ignác: Gazdaság és gazdálkodás. In. Encyclopaedia Humana Hungarica 09. Budapest, 2001.http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1282.html (Letöltve:2016.03.10) alapján saját készítésű diagram
1.3. diagram Az ország szántóterületeinek százalékos eloszlása az 1960-as évek elején Forrás: A Kádár-rendszer gazdasága című internetes cikk http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-i-vilaghaborutol-aketpolusu-vilag-felbomlasaig/a-kadar-rendszer-gazdasaga/a-kadar-rendszer-gazdasagikonszolidacioja( letöltve.2016.01.23)
Táblázatok jegyzéke 1.1.táblázat: Tsz-ek száma, területe, taglétszáma 1953−1954. Forrás: Honvári János: Magyarország gazdasági fejlődése a II. világháború után (1945−1958), In: Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest: Aula, 1997. 551. 1.2.táblázat: A termelőszövetkezetek adatai az államosítás harmadik szakaszából. Forrás: A Kádárrendszer gazdasága internetes cikk . http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-i-vilaghaborutol-a-
34
ketpolusu-vilag-felbomlasaig/a-kadar-rendszer-gazdasaga/a-kadar-rendszer-gazdasagikonszolidacioja (letöltve.2016.01.23)
1.3.táblázat: Az összes földterület megoszlása a tulajdonviszonyok szempontjából a hatvanas években. Forrás: A Kádár-rendszer gazdasága internetes cikk http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-i-vilaghaborutol-aketpolusu-vilag-felbomlasaig/a-kadar-rendszer-gazdasaga/a-kadar-rendszer-gazdasagikonszolidacioja (letöltve.2016.01.23) 1.4 táblázat: A kiosztott föld megoszlása 1945-ben. Forrás: Dr. Gyergyói János Közös Úton . Kiadó: Ádám Mihály, Törökszentmiklós,1974, 6. old 1.5 táblázat: Törökszentmiklós földbirtokviszonyai 1935-ben és a 1945-ös földreform után Forrás: Dr. Gyergyói János Közös Úton . Kiadó: Ádám Mihály, Törökszentmiklós,1974, 6. old
35
