"Ceramic Center" "Kedves Barátaim, Art-isták! " 2010. február 3. 9:35 Ceramic Center 20104
Mitıl Fényes ill. mitıl Matt a mázunk ? Most röviden nézzük meg, hogy mitıl is függ ill. ennek ismeretében hogyan is alakíthatjuk ki, a mázas felületünk megjelenését azon egyszerő megoldáson kívül, hogy ha fényes mázat akarunk akkor fényes mázat veszünk, vagy ha matt mázat akarunk akkor matt mázat veszünk. Játszunk egy kicsit és elevenítsük fel a tanultakat. Elme futtatásunkat kezdjük ezt a tükrök képalkotásának vizsgálatával.
2010.02.03.
2. oldal, összesen: 9
Azonban már az elején tisztáznunk kell néhány alapfogalmat. A fényvisszaverıdés törvénye kimondja, hogy a beesési szög megegyezik a visszaverıdési szöggel. Mit is jelent ez? Vegyünk egy fénysugarat, és ütköztessük egy felülettel. Ahol a fénysugár találkozik a visszaverı felülettel, az a beesési pont. A beesési ponton áthaladó, a felületre merıleges egyenest nevezzük beesési merılegesnek. A fénysugár, és a beesési merıleges által bezárt szög a beesési szög. A visszaverıdési szög értelemszerően a visszavert fénysugár, és a beesési merıleges által bezárt szög. Ebbıl is láthatjuk, hogy ha a fénysugár merılegesen találkozik a tükrözı felülettel, akkor a beesési szög nulla. Mivel a beesési és a visszaverıdési szög megegyezik, ezért a fénysugár önmagába verıdik vissza.
Másik fontos törvény, hogy a beesı fénysugár, a beesési merıleges, és a visszavert fénysugár egy síkban vannak, amit (milyen meglepı) beesési síknak nevezünk. És most figyelj, most jön a lényeg! Megkülönböztetünk szabályos, és szabálytalan (diffúz) visszaverıdést. Ha az egymással párhuzamos fénysugarak szabálytalan felülettel találkoznak, a visszavert fénysugarak korán sem lesznek párhuzamosak, mivel a szabálytalan felület minden pontján más és más lesz a fénysugarakhoz húzott beesési merıleges, ezáltal a visszavert fénysugarak iránya is különbözni fog.
A diffúz fényvisszaverıdés a matt felületek jellemzıje. Ekkor a megvilágított felület minden irányban ugyan annyi fényt ver vissza. Fényvisszaverıdés fényes és csillógó felületekrıl (specular light): A sima felületekre általában az a jellemzı, hogy rajtuk fényes foltokat is látunk, melyek helye nézıpontunkkal együtt változik. Ezek a felületek bizonyos irányokban visszatükrözik a fényforrásokat is. Ekkor a matt felületekre jellemzı diffúz és a tökéletesen (ideálisan) tükrözı felületekre jellemzı visszaverıdés közti átmeneti esettel állunk szembe.
Tehát a Fényvisszaverıdés alaptípusai 1. Diffúz (szórt) visszaverıdés:
finom szemcsézető, érdes felület, (de ugyanez lesz a koszos cipınkbıl – ezért kell róla a szennyezıdést lekefélni, és a hajszálrepedéseket, karcokat cipıpasztával bekenni és kifényezni; de ugyanez tapasztalható ha a szép fényes márványpadlónk felületét a kemény finom kvarchomokos porral összekarcoljuk – utána azt is waxolni, fényezni, polírozni kell; vagy ha a felületi kémiai oxidáció révén a szép fémfényes rézküszöbünk, vagy kilincsünk megmattul és ezért (régen: Sidol) a helyreállításhoz egy pasztával az oxidréteget el kell távolítani stb.)
a beesı fény minden irányba szétszóródik, ezért minden irányból látható
2010.02.03.
3. oldal, összesen: 9
2. Tükrözı (szabályos) visszaverıdés:
sima, csiszolt felület, a beesı fény csak meghatározott irányba verıdik vissza, ezért a fénysugarak általalkotott képeket tükrözik
3. Retroreflexió:
speciálisan kialakított felület: apró prizmák, ill. gömbök felületbe ágyazásával a beesı fény a beesési irány felé verıdik vissza, ezért a fényforrás (megvilágítás) irányából jól látható. Fényvisszaverıdés - retroreflexió irányába: A közlekedésben kitőnıen hasznosítható tulajdonság,így a közlekedık láthatósága növelhetı, ezáltal a közlekedésbiztonságosabbá tehetı (1. üveggömbökkel vagy 2. prizmákkal) A gyakorlatban láthatósági mellény, de ebbe most ne menjünk bele.
Általában tehát ha a felület tükrözı, a fénysugár visszaverıdik. Sima felületrıl a visszaverıdés tükrös,durvább felületrıl diffúz. Eddigi tapasztalatok során úgy gondoltuk, hogy a visszaverıdés tökéletesen sík, polírozott felületrıl történik. Az ilyen reflexiót tükrös visszaverıdésnek nevezzük. A valóságban, ha valamely felületet mikroszkóppal megvizsgálunk, durvának fogjuk látni, még ha az polírozott is. Különösen, ha a síktól való eltérést a ráesı fény hullámhosszával hasonlítjuk össze. A száloptikában pl. megkívánjuk, hogy a lencsék, prizmák, szálvégek optikailag sík felületek legyenek, ami azt jelenti, hogy a tökéletlenségek (gödrök és kiemelkedések) nem haladhatják meg az alkalmazott fény hullámhosszát. (Precíziós optikai mőszerekben, mint pl.csillagászati távcsövek esetén a fıtükör felületének az ideálistól való eltérése legfeljebb a hullámhossz tized, de inkább huszad része!)
Optikailag sík felületrıl a visszaverıdés tükrös, durva felületrıl diffúz, tehát matt:
A kerámiai mázaink esetében a fentiek ismerete a következıket jelenti: 1., Csillogó, fényes máz: tökéletesen kiolvadt, sima hibátlan felülető üveges bevonat
2., Matt máz: polikristályos, mikrokristályos szerkezet, ahol a tökéletesen üveges mázunknak (elsısorban a kémiai összetétele miatt, majd látni fogjuk) megkezdıdik az elüvegtelenedése. A
2010.02.03.
4. oldal, összesen: 9
lehőlés bizonyos hıfoktartományában (általában 150-250C-al a mázkiolvadás csúcshımérséklete alatt) megkezdıdik a spontán kristálycsíra képzıdés. Gyors hülés esetén sok apró kristálycsíra képzıdik (ez biztosítja a polikristályos szerkezetet), míg lassabb hőtéskor vagy esetleg a kristálycsíra képzıdés hımérsékletét egy picit visszaemelve (persze nem annyira, hogy a kristálycsírák visszaoldódjanak az olvadékfázisba, hanem csak annyira, hogy a kristálykák növekedése az ehhez szükséges alacsonyabb viszkozitású tartományba essen - ez gyakorlatilag mintegy +50-ot jelent az elıbbihez képest), a kristálykák növekedése is beindul. Ez utóbbi folyamat lassú hőtés és esetleges hosszab b hıntartás esetén fokozódik. A kristályok növekedése annyira beindulhat, hogy a finom mikrokristályos matt struktúra helyett egy durvább, makrokristályosabb (durvább szerkezető), de még mindig polikristályos matt felületet kapunk.
3., Kristálymáz: Na ez megint egy speciális terület, lehet, hogy egyszer még visszatérünk rá, de azért mégiscsak említsük meg itt és most. Miért? Mert logikusnak tőnik, ha beszéltünk a fényes mázak „elüvegtelenedését” okozó polikristályos matt mázakról akkor ezek a mázak annyiban különböznek csak azoktól, hogy itt nem sok kismérető mikro kristálykák keletkeznek a mázban, hanem kevesebb vagy kevés, de igazán nagymérető kristály! Ezek a mázak igazi esztétikai kuriózumok. Vannak köztünk olyan kiváltságosak akik szinte csak ezt a területet mővelik. Itt általában nem homogén olvadékból történı kristálycsíra képzıdés révén jönnek létre a kristálycentrumok, hanem a mázhoz adalékolt heterogén „oltókristálykák” segítségével, amiknek mennyisége és minısége is meghatározó. Magának a kristálynövekedésnek alapvetı feltétele, hogy a máz kellıen olvadék ony, hígfolyós legyen a diffúzió kontrollált kristálynövekedési folyamathoz. Csinálhatjuk ıket fényes és matt megjelenésben egyaránt, de transzparens és fedı mázak esetében is. Ilyen mázat nem szokás venni (bár lehet), az ilyen mázakat létre kell hozni, meg kell komponálni. Igazi kihívás!
Igen ám, de mitıl is függ, hogy a mázunk végül is milyen lesz? Két dologtól elsısorban: 1. A felhasználandó üvegolvadékunk, vagyis a mázunk kémiai összetételétıl ill. kristályosodási hajlamától, képességétıl. (Ez persze egy termodinamikai kérdés, de most talán egyetértetek hogy mellızzük az állapotfüggvényeket). 2., Az alkalmazott technológiától. Ezen azt értjük, hogy pl.amikor a frittelésrıl beszéltünk, akkor említettük, hogy az olvadékunk gyorshőtősére azért van szükség, hogy minél tökéletesebb üveget kapjunk (frittet),amiben nem hagyunk egy pillanatnyi esélyt sem az esetleges kristályosodási folyamatok beindulására. Mert maga a kristályosodási folyamat (történjen akár homogén olvadékból
2010.02.03.
5. oldal, összesen: 9
vagy akár heterogén csíraképzéssel) mindenképp egy idıben elhúzódó fizikai folyamat (kinetikája van). Nyilván ez összefügg a hımérséklettel, mert a melegebb olvadék kisebb viszkozitású, abban a kristály hizlaló alkatrészek vándorlása könnyebben megy, mint a sőrőbben. És most térjünk vissza az 1.pontban legutóbb említett mázunk kémiaiösszetételére. Szálljunk le a földre, és fordítsuk derős tekintetünket a természet felé. Nézzük meg, hogy a nagy „mázgyáros” bolygónk mit és hogyan csinál amikor kitör.
A magmás kızetek keletkezésének helye szerint megkülönböztetünk: mélységi magmás és vulkáni kızeteket. A két kızetcsoport szemmel is elkülöníthetı. A mélységben, lassan kihőlı magma, kızetolvadék nagy kristályok kialakulását, kikristályosodását eredményezi. A vulkáni kızetek kristályai kisebb méretőek, szemmel látható kisebb kristályok mellett többségükben csak mikroszkóppal figyelhetık meg.
A mélységi magmás kızeteken belül a további csoportosítás alapja a kızetek összetétele. Mivel a legnagyobb mennyiségben elıforduló összetevı a szilícium-dioxid, ezért a kızetek legfıbb csoportjait a szilícium-dioxid tartalom alapján lehet elkülöníteni. A SiO2-tartalom alapján három nagy csoportra oszthatók a mélységi magmás kızetek: bázikus, semleges és savanyú kızetek. A bázikus kızetekre az a jellemzı, hogy viszonylag kevés bennük a SiO2-tartalom: 48-52 %.
Ezzel szemben magas a fémtartalmuk. A mélyben lévı kızetolvadék hımérséklete magas, 1200 °C körüli. A megszilárdult kızet általában sötét színő, fekete, vagy igen sötét szürke. Ilyen kızet például a gabbró. Magyarországon Szarvaskı mellett találunk nagyobb gabbró tömegeket. Azokat a kızeteket, amelyeknek a SiO2-tartalma 52 és 65 % közötti, semleges, vagy neutrális kızeteknek hívják. Közepes a szilícium-dioxid és a fémtartalmuk. A mélységben lévı kızetolvadék hımérséklete alacsonyabb, 1000 °C körüli. A megszilárdult kızet sem nem sötét, sem nem világos, inkább középszürke színő. A diorit és a szienit kızeteket jellemzi ez a szilícium-dioxid tartalom. Diorit elterjedése gránit, esetleg gabbró tömegekhez kötıdik. Felszíni hazai elıfordulása nem ismertes. Fontos díszítıkı. Szienit a Mecsek-hegységben található. Még magasabb szilícium-dioxid tartalom jellemzi a savanyú kızeteket. Ezek 65 - 90 % közötti SiO2 tartalommal jellemezhetık. A fémtartalmuk csekély. A mélyben lévı kızetolvadék még alacsony, 700-900 °C is képlékeny, folyós állapotú marad. A megszilárdult kızet kifejezetten világos színő, tónusú. Jellemzı kızete a gyakori gránit. Gránit a legismertebb mélységi magmás kızet. A kızetet (mely a szárazföldi földkéreg felsı rétegének fı anyaga) szépen fejlett, zsíros fényő nagy kvarc, rózsaszínő, vagy világosszürke földpát és fekete biotit kristályok (ásványok) jellemzik.
2010.02.03.
6. oldal, összesen: 9
Finomszemcsés és durvaszemcsés változatai is léteznek. Nagy mélységben szilárdul meg, ahol a felszínen van ott a fedırétegek lepusztultak.Magyarországon a Mecsek-hegységben, a Velenceihegységben fordul elı.
Vulkáni kiömlési kızetek: jellemzı rájuk, hogy kizárólag lávából állnak. Tömör, egynemő kızetek. Az alkotó ásványok mérete szabad szemmel nem, vagy alig látható. Az azonos ásványok mérete nem különbözik jelentısen egymástól. Ha szabad szemmel látható ásványok figyelhetık meg, akkor a körülöttük lévı anyag (a kızet szövete) rendkívül homogén, azonos, egynemő kinézető. Vulkáni törmelékes kızetek (piroplasztikus névvel illetik ezeket a kızeteket, ami nagymennyiségő üveges fázis jelenlétére utal): jellemzıjük, hogy legfeljebb kiszórt (de nem kifolyt!) lávaanyagból, de inkább lávából és törmelék anyagból állnak, amit a vulkán mőködése során a hegy anyagából kiszórt és amivel a kifolyó láva összekeveredhet. Attól függıen, hogy mennyi a láva eredető anyag a vulkáni törmelékes kızetben, három csoportba szokták sorolni a vulkáni törmelékes kızeteket: Tefrának hívják azokat a vulkáni törmelékes kızeteket, amelyek csak kiszórt vulkáni anyagból állnak. Tufa az, ahol a vulkáni anyag mellett van más anyag is. Tufitban viszont a vulkáni anyag már 30 % alá csökken. A tefra kızeteket a jellegzetes alakjukról (sok, a repülés miatt megnyúlt, csavart kızetforma), a tufát és a tufitot a kemény lávaanyag és a laza eltérı törmelék alapján lehet felismerni. A vulkánikus kızetek összetétele alapján (mivel a magmából származnak) ugyanabba a három csoportba sorolhatók, mint a mélységi magmás kızetek. Itt is megkülönböztetünk bázikus, semleges és savanyú kızeteket. A bázikus vulkáni kiömlési kızetek legismertebb és leggyakoribb fajtája a bazalt. A színe sötét, fekete, vagy igen sötét szürke. A SiO2-tartalom 52-48 %. Sok bennük a fém. A hımérsékletük
magas (1200 °C körül). A sötét, fekete, szürke színő bazalt, bázikus kızet, a gabbró kiömlési változata. Fı kızetalkotói a plagioklász földpátok, a piroxének és az olivin, ezek a kızet finomszemcsés szövetében nehezen különíthetık el. A bazalt a felszínen gyorsan hől ki, a térfogatcsökkenés következtében repedések járják át, ezért jellegzetesen elváló hatszöglető oszlopokban szilárdul meg. Ezek a bazaltoszlopok a bazaltorgonák pl. Szent György-hegy oldalában, vagy Somoskı területén szépen tanulmányozhatók. A legszebb hazai bazaltsapkás tanúhegyek a Tapolcai-medencében találhatók. (A Tapolcai kızetgyapot gyár alapanyaga. Megolvasztva és az olvadékot egy nagy sebességgel pörgı „függıleges tengelyő perforált falú konzervdoboz”-ba vezetve a palást oldalsó lyukain vízszintesen kirepülı majd megszilárduló kızetszálakból készülnek a különbözı típusú szálas hıszigetelı anyagok.) A semleges, közepes (52-65 %) SiO2 tartalmú kiömlési kızetek közül a leggyakoribb a többnyire világosabb színő andezit. Nevét az Andokról kapta. A semleges kızetek hımérséklete közepes. Andezit a diorit kiömlése megfelelıje. Fı kızetalkotói a piroxének az amfibol, a biotit, és a plagioklász földpátok. Színe feketés-barna, estenként zöldes. Tektonikailag csak igen aktív területeken fordul elı együtt a bazaltokkal. Az Andezit Magyarország egyik legelterjedtebb felszíni vulkáni kızete (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Karancs, Mátra, Tokaji-hegység). A savanyú, kis fém, és magas (65 % fölötti) szilícium-dioxid tartalmú kızetek közé a riolit és a dácit tartozik. Színük egészen világos. Az ilyen lávák hımérséklete alacsony, nem sokkal több, mint 700 °C. Riolit a robbanásos kitörések jellegzetes kızete. Nagy mennyiségben tartalmaz kvarcot és földpátot, mint a mélységi megfelelıje a gránit. Színe, a hirtelen lehőlı, fekete, v. zöldes színő, kagylós töréső üvegváltozata - az obszidián – kivételével világos, fehér, szürke, esetleg rózsaszínes. Általában a nagyon viszkózus gránitos magmának gyors hőlésekor keletkezik. A Zempléni-
2010.02.03.
7. oldal, összesen: 9
hegységben igen elterjedt kızet. (Tokajban hozzájárul a Tokaji bor minıségéhez, míg Ipolytarnócon élénken emlékszem egy 20millió évvel ezelıtti tufaszórás hozta létre a ma is Európai hírő ıslelet győjteményt. Kiszárítva magas porozitása (vízfelvétel!) és jelentıs zeolittartalma (szagtalanítás) miatt elterjedten használják macskaalomnak is. Könnyen faragható, a magas porozitás miatt jó hıszigetelı használják építıkınek is, de régen - és manapság is egyre inkább - barlanglakásokat vájtak a hegyoldalba, lásd: pl. a Siroki vár alatt) A lávák tulajdonságai szorosan összefüggnek a láva összetételével. Az olvadáspont leginkább az összetétellel hozható kapcsolatba. A hígfolyósság, a viszkozitás a hımérséklet függvénye. Ugyanúgy, mint a méz a kızetolvadék is annál hígan folyósabb, minél magasabb a hımérséklete. A hígfolyósságtól függ, hogy a lávaképzés mekkora. A hígan folyós láva (ami magas hımérséklető) könnyen feljut a föld mélyérıl, és messze, hosszan kifolyik. A sőrőn folyós láva lassan folyik, nehezen jut ki a vulkánból, ezért kevés lávát produkál. A hígfolyósság összefügg a piroplasztikum mennyiségével, a tevékenység robbanásos jellegével. A magas hıfokú, hígfolyós bazaltos lávák gyorsan folynak, és gyorsan keverednek, a bennük levı gáz mennyisége könnyen fel tud szabadulni. A sőrőnfolyós semleges, vagy savanyú lávák nagy viszkozitása nehezen engedi felszabadulni a bezárt gázokat, gızöket. Ezért a felhalmozódó gázok, gızök képesek szétfeszíteni a kızeteket, a kitörés (erupció) során explóziós, robbanásos vulkáni jelenséget okozva. Jól látható tehát, hogy a láva gáz és gıztartalma mellett ezek felszabadulásának lehetısége is szabályozza a vulkáni tevékenység formáját. Egyértelmő, hogy a robbanásos tevékenység a kidobott piroklasztikum mennyiségét növeli, tehát a kovasavtartalom befolyásolja a piroklasztikum képzésre való hajlamot. túltelített telített telítetlen SiO tartalom (kovasavtartasavanyú neutrális bázikus ultrabázikus lom) (semleges) csillámok: biotit, piroxén piroxén biotit, amfiból, olivin < [if ! ásványok és muszkovit piroxén supportEmptyParas] -> á s v á káliföldpát> plagioklász földpátok káliföldpátok> n (ortoklász) plagioklász y kvarc> 10% szabad o kvarc k olivin< 10 % olivin > 50 olivintar% talom mélységi magmás gránit diorit, gabbró peridotit kızet szienit Velencei-hg. Mecsek Bükk: magyarországi Szarvask Mórágy Szarvaskı, wherlit lelıhelye Bódva völgye vulkáni kiömlési riolit andezit bazalt kimberlit
2010.02.03.
8. oldal, összesen: 9
kızet magyarországi lelıhelye
horzsakı Zempléni-hg. Bükk
Visegrádi-hg. TapolcaiBörzsöny medence: Cserhát Szent GyörgyKarancs hg., Mátra Badacsony, Zempléni-hg. Csobánc, Mecsek-hg.: Tátika; Komló környékén Kisalföld: Velencei-hg. Somló, Ság; Kis-Salgó, Szarvaskı vulkáni andezittufa bazalttufa riolittufa andezittufit bazalttufit riolittufit törmelékes kızet agglomerátum agglomerátum agglomerátum andezitobszidián bazaltobszidián ritka vulkáni obszidián kızetüveg szurokkı Eme kis földtani áttekintınk a magmás kızetekrıl azért volt hasznos, mert az analógia jól megfigyelhetı, ahogy az ember próbálja megismerni a természetet. Ezen anyagok vizsgálatakor kiderült, hogy a vulkáni üvegek (ahogy az elıbb neveztük: piroplasztikumok) kristályosodási hajlama egyértelmően összefügg a kovasav (SiO2) tartalmukkal. Pl. a 90% feletti SiO2 tartalommal rendelkezı pumicit (hazai elıfordulása: Szurdokpüspöki, Erdıbénye) röntgenamorf, tiszta vulkáni üvegnek tekinthetı. Ahogy csökken a SiO2 tartalom, úgy fordított arányban nı a kristályosodási hajlam. A jól kristályosodott szerkezet keményebb kızetet, követ is eredményez. Az olvadékból jól átkristályosodott kızetek így a legkeményebbek. Nem véletlen, hogy az említettek közül a bazaltok a leginkább kopásállóak és éppen a nagy keménységük miatt csak nagyon indokolt esetben kísérlik meg ırléssel aprítani. Eme kis kitérı után vissza a mázakhoz és látni fogjuk, hogy az eddig taglaltak a mázak esetében is igaz. Hogy egy mázunk bázikus-e vagy savas-e, vagy egyáltalán hajlamos-e mattulásra (kristályosodásra) vagy sem, azt egyszerő számolással is megbecsülhetjük. Erre leggyakrabban August Hermann Seger elméletét használjuk. Gyakorlatban is használható képletet alkotott német keramikus barátunk. İ az üvegalkotókat oxidos összetételük alapján három csoportba osztotta. I. csoportba sorolta: a bázikus oxidokat (I. vegyértékő alkálifémek: Li2O,Na2O,K2O és a II. vegyértékő alkáliföldfémek: MgO,CaO és más két vegyértékő oxidok: PbO,BaO,ZnO stb.) Ezeket az üvegszerkezetet jelentısen befolyásoló tulajdonságai miatt módosító oxidoknak nevezte. II. csoportba sorolta: a három vegyértékő (pl. Al2O3) oxidokat, amiket azért nevezett átmeneti oxidoknak, mert adott esetben úgy is szerepelhetnek a üveg szerkezetében, mint módosító oxidok, de részt vehetnek a térhálós rácsszerkezet kialakításában is. III. csoportba kerültek a min. négy vegyértékő
2010.02.03.
9. oldal, összesen: 9
hálózatképzı, vagy savas oxidok és a bóroxid is mint kivétel(SiO2, ZrO2, SnO2,TiO2,P2O5) I.csoport baloldalon , II. csoport középen és a III. csoport jobb oldalon van. A csoportokban egymás alá írjuk az egyes oxidok mólszámait, amit úgy kapunk, hogy a százalékos oxidos összetételben az egyes oxidok mennyiségét (g mázalkotó(100g mázban) elosztjuk az adott alkotó(oxid) mólsúlyával. Pl. 10% Na2O esetén a mólszám: 10/62 (a két Na és egy O atom atomsúlyának összege) = 0,161 De ez még nem biztos, hogy véglegesen is igaz, mert miután az I.csoportban a mólszámokat összeadtuk, azt 1,000 -ra kell normálni. Ami azt jelenti, ha az összeg 1-nél kisebb akkor arányosan minden molszámot fel kell szorozni, viszont ha nagyobb akkor le kell osztani. Az így kapott szám lesz majd a végleges mólszám. Másik példa: R2O3 RO2 RO 0,75 K2O 0,6 Al2O3 7,8 SiO2 0,25 CaO A bázisos és semleges/amfoter oxidok összege: 1 + 3x0,6 = 1 + 1,8 = 2,8 (a háromértékő R2O3 oxidokat monoxidra kell átszámítani, azaz háromszoros súllyal kell figyelembe venni és hozzáadni a bázikus oxidokhoz) A savarány, a fémoxidoknak a savanyú oxidokhoz viszonyított aránya tehát: 7,8 / 2,8 = 2,79 A savarány értéke határozza meg, hogy a mázösszetétel az adott hıfokon megfelel-e az üvegképzıdés feltételeinek. Alacsony hıfokon (900-1100C) az üvegképzıdés, a fényes csillogó üveges felület kialakulásának általános feltétele, hogy a savarány 1 : 1-3, vagyis 1 és 3 között legyen, mint az a fenti példánkban is látható. Ha a savarány ennél magasabb akkor félı, hogy azért nem lesz fényes a felület, mert a máz egyszerően nem olvad ki (sprıd, átlátszatlan lesz). Na nem ezt hívjuk matt máznak! De ebbıl következik, hogy a polikristályos matt mázak üvegtelenedésének feltétele, hogy a savarányt le kell csökkenteni amennyire csak lehet és a felület megengedi! Hogy ez konkrétan, hogy néz ki azt majd egy más alkalommal, konkrét érthetıen világos számolási példákon keresztül fogjuk levezetni. Gyakolatban és általánosan: ZnO,BaO,CaO,MgO stb. mennyiségének növelése a SiO2 rovására mennél alacsonyabb B2O3 és Al2O3 mellett, mert ezek az oxidok akadályozzák a kristályosodási képességet.
És végül lábaitok elé terítem 02.03.-án 8.00-tól 02.09.-én 17.00-ig érvényes reakciós kihagyhatalan ajánlatunkat: a méltán népszerő 94-es transzparens máz (960 - 1020C) Bruttó ára ezen a héten 399Ft/kg mennyiségtıl függetlenül
További Híradóról való leiratkozáshoz kérjük kattanj az alábbi linkre: leiratkozás
No virus found in this incoming message. Checked by AVG - www.avg.com Version: 8.5.435 / Virus Database: 271.1.1/2664 - Release Date: 02/02/10 19:35:00