S SZ ZÜ ÜL LŐ ŐK KK KÖ ÖN NY YV VE E Mindaz, amit tudni érdemes egy Waldorf-iskoláról A Waldorf-tanterv (amely államilag elfogadott és más iskolák számára is választható kerettanterv) messzemenően az életkori sajátosságokhoz igazodik. A Waldorf-iskola 12+1 évfolyamos egységes iskola típus, melyben a gimnáziumi képzés 4+1 éves. A Waldorf-iskola egyaránt hangsúlyt fektet az érzelmi, az akarati és a gondolati képességek fejlesztésére. Ezért nevezik a „kéz, a szív és a fej iskolájának”. Célja, hogy a gyermek életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteit kielégítse oly módon, hogy ezek egymással összhangban fejlődhessenek. Az intellektuális ismeretek átadása mellett különös gondot fordít a szociális érzékenység és az alkotóképesség ápolására. A művészetekkel való foglalkozás az egész oktatást átszövi. A gyermekek első osztálytól kezdve naponta furulyáznak, később lehetőségük nyílik második hangszer választására. Tanulóink a hagyományostól eltérő művészi technikákkal ismerkednek meg a rajz- és festésórákon, amelyek a szinttanulmányoktól a feketefehér perspektivikus ábrázolásokig terjednek. A kézimunka- és a kézműves órákon végzett bonyolult kézügyességet igénylő munkák alapvető fontossággal bírnak az intelligencia fejlődésében. Színpadi szereplésre minden évben többször nyílik lehetőségük. Osztályaink a tanévet egy-egy komoly színdarab bemutatásával zárják. A mozgásnak is fontos szerepe van intézményünkben az euritmia és a testnevelés (Bothmer – gimnasztika) órákon. Az euritmia olyan művészeti forma, amelyben a zene és a vers mozgásban elevenedik meg, a Bothmer–gimnasztika pedig a tanulók természetes mozgásfejlődését kíséri és erősíti. Iskolánkban az első osztálytól kezdve két idegen nyelvet tanítunk: németet és angolt. Választható tantárgy a szabadvallás, amely felekezettől független vallásoktatás. Ünnepeink lehetőséget biztosítanak a szülőkkel való szorosabb kapcsolattartásra (a teljesség igénye nélkül: Márton-napi lámpás felvonulás, adventi kert és -bazár, farsang, János-napi nyárünnep tűzugrással).
Iskolánk fenntartója a Wadrózsa Pedagógiai Műhely Közhasznú Egyesület, amely biztosítja az intézmény működésének gazdasági feltételeit és a hatályos jogszabályoknak megfelelő kereteit. Pedagógiai Programunk célkitűzései:
megteremteni a művészeti, gyakorlati és intellektuális tartalom egyensúlyát a tananyagban, különös tekintettel a szocializációs képességekre és a lelki-szellemi értékekre; kialakítani egy olyan szemléletmódot, mely az alsóbb osztályokban teret és időt biztosít a kulcsfontosságú képességek kialakulásához, hogy azok a későbbiekben alapul szolgálhassanak az írás-, olvasásiés számolókészség, valamint a szocializációs és érzelmi képességek kifejlesztéséhez; megvalósítani a mindenki számára nyitott iskola eszményképét — nemzetiségre, világnézetre, és anyagi helyzetre való tekintet nélkül; az osztálytanítóság intézményét alkalmazni, melyben a tanár az iskolakezdéstől egymást követően több évig kíséri osztályát…
Waldorf-tanterv 1. osztály A gyermek fokozatosan halad a földi - fizikai valóság felé. Fejlődése folyamatos, álmodó lénye fokozatosan ébred és erősödik. Életének első hétéves szakaszában az egész kisgyermek nyitott érzékszerv, s ahogy az anyatejet, úgy szívja magába mélyen mindazt, amivel találkozik, ami körülveszi őt. Ez az időszak nagymértékben fizikai teste épülését szolgálja. Fontos formáló erők működnek a sejtek, a belső szervek megfelelővé alakításán. A folyamat végét a fogváltás jelzi: a testet differenciáló erők felszabadulnak, s új területen szolgálják tovább a gyermek fejlődését. Ez az iskolaérettség állapota. A gyermek átlép fejlődésének második hétéves ciklusába, a testit formáló erők lelki erőkként dolgoznak tovább. Természetesen ez a változás nem éles váltásként, hanem fokozatosan megy végbe az első három iskolaévben. A hat és fél-hétéves gyermek tiszteletre méltó tett- és tudásvággyal érkezik az iskolába. Szeretetteljes vezetésre és vezetőre vágyik a világ titkainak megismeréséhez. A valósághoz való viszonya érzelmi és nem intellektuális, ezért fejlődését megzavarja a természettudományosintellektuális megközelítés, táplálja viszont a művészi elem. Ugyanilyen fontos számára a mozgás, ami egész lényére harmonizálóan hat. Környezetével, szüleivel, tanítójával és társaival való kapcsolatát álomszerű egységhangulat jellemzi, ami az utánzásban mutatkozik meg.
Az első osztályban az alábbi tantárgyakat tanulják a gyerekek: Formarajz: Az Egyenes és a Görbe a világ egészét kifejezni képes alkotóelemként jelennek meg. A formarajzban tapasztalható, hogy a legegyszerűbb forma is magában hordozza a teljességet. A legegyszerűbb egyenes megalkotása is nagy tervezést, pontosságot, gondolkodást igényel. Szabályos ritmusok, egyenetlenségek, változások, folyamatok és átalakulások jeleníthetők meg egyenesekkel és görbékkel. Számolás: Alapja a rengeteg ritmikus mozgás. A 20-as számkörben tájékozódást a római számok vezetik be, majd az arab számok. A műveleteket az egész különböző taglalásának megjelenítéseként egyszerre tanúsítjuk. Mindezt nagy meseképekben, műveleti manók segítségével mutatjuk be a gyerekeknek. Írás: Mesébe ágyazottan a magyar ABC 44 betűjét nagy nyomtatott formában tanítjuk. A magánhangzókat érzésekhez kötjük. A gyerekek a saját írásukból tanulnak meg olvasni, ki-ki a saját tempója szerint. Zene: Éneklésben, furulyázásban a pentatónia a meghatározó. Minden gyerek furulyázni tanul, ezen kívül rengeteg hallási-, figyelem-, és csendjáték jelenik meg az órákon. Kézimunka: Fő tevékenység a kötés. Minden gyerek elkészíti az éves munkáját (furulyatok, labda, kisebb ajándékok). Természetes anyagokkal dolgozunk. Megismerkednek a gyapjú és a méhviasz különböző formáival.(gyapjúkép, méhviasz, gyurmázás). Festés: A színek képével találkoznak a gyerekek. Elsősorban nem a formával dolgoznak. Ez segíti a vizesre vizesen technika. Az alkotás, teremtés folyamata a lényeges, nem a végeredmény. Játék: A tornával játékos formában ismerkednek az elsősök. A térben való eligazodást, testföldrajzot, a szociális képességeket fejlesztő játékokba hatalmas lelkesedéssel vetik bele magukat. Itt is mesékből tudják meg a szabályokat, teendőket. A legfontosabb, hogy a mozgás önfeledt örömét éljék át az órák során.
2. osztály A 8 éves, a másodikos, az úton lévő gyermek már nagyobb éberséget tanúsít a körülötte történő dolgok irányába. A második osztályra egyfajta polarizálódás jellemző, ami megfigyelhető a gyermekek egymáshoz való viszonyában is. A teljességtudat, ami eddig volt, most ellentétekre esik szét, a rosszaság éberen kísérti a 8 évest, emellett jellemzi egy mélyebb vallási érzület is (ideák felé vágyódik). Nagy segítséget nyújt a tananyag, hiszen ekkor a végletes emberi tulajdonságokat bemutató állatmeséket és
szentek életéről szóló legendákat meséljük a gyermekeknek. Fontos feladat az első osztályban felébredő készségeket, képességeket begyakorolni, továbbfejleszteni, gazdagítani, mélyíteni. Morális célkitűzésünk érdeklődéssel, bizalommal teli tiszteletet ébreszteni a világ iránt. Számolás epochákban a 100-as számkörben számolunk, a négy alapműveletet gyakoroljuk. A diákok a szorzótáblát 1-12-ig emlékezetből megtanulják. Tananyag a bennfoglalás, részekre osztás, sok-sok szöveges feladattal. Meg tudnak már oldani több műveletet tartalmazó feladatokat. Elkezdjük vizsgálni az oszthatóságot, a prímszámokkal, összetett számokkal ismerkedve. Írás epochákban először a nyomtatott kisbetűk írását, a 2. félévben pedig a folyóírást tanítjuk meg a gyerekeknek. Fontos a leírt szöveg olvasása, ezután olvassuk a nyomtatott szövegeket. Hangsúlyos helyet kapnak a memoriterek (nyelvtörők, ritmusjátékok és sok-sok vers a magyar irodalom kincsestárából - Weöres Sándor, Kányádi, Petőfi stb.) és a dramatikus játékok. Megtanulják az ábécét, és jártasságot szereznek az önálló versmondásban is. Az állatmesék közül elsősorban Ezopus, Heltai Gáspár, La Fontaine történeteivel ismertetjük meg a gyerekeket, a legendák közül - többek között - Szent Mártonról, Szent Erzsébetről, Szent Ferencről tanulunk. Ezek a legendák az ember győzelmét példázzák a gyengeség, csüggedés és reménytelenség fölött. Olvasókönyvünk ismert szövegek gyűjteménye, amihez az osztálynak erőteljes érzésbéli kötődése van. Formarajz epochában a fő feladat a tükrözés, félig elkészült rajzokat kell folytatni, vagy befejezni. Tükrözünk a függőleges, majd a vízszintes tengelyre, majd a kettőt együtt használva a négyes tükrözést tanuljuk, később ferde tengelyekre egyre bonyolultabb, a tengelyen keresztül haladó formákat tükrözünk. Rengeteg szimmetrikus körformát rajzolunk, és itt készítjük elő a folyóírást a folyó formák rajzolásával. Természetismeret epochában az itt tanulók az állatmeséket hallva konkrét ismereteket szereznek a költöző madarakról, sünről, nyúlról, a méhek életéről. Tél és tavasz küszöbén megtapasztalják a víz körforgását a meseképek által. Zeneórákon a gyerekek váltakozva énekelnek, zenélnek és hallgatják egymást; ez a hallás fejlődését szolgálja. A kvint tartományba tartozó dalok közé belépnek az oktávot átfogó hangtartományú énekek. Pentaton furulyán gyermekdalokat játszunk, ritmussorokat kell visszatapsolni, dobbantani a gyerekeknek Az utánzáson keresztül a ritmus és a dallam fokozatosan tudatosabbá válik, a gyerekek csukott szemmel képesek mutatni a dallam ívét a kezükkel. Ellentéteket keresünk a zenében: sötétvilágos, bent-kint, szűk-bő, lent-fönt - ezek gyakorlásával alapozzuk meg a kottaolvasást.
Kézimunka órákon horgolni tanulunk: kis táskát, labdahálót, állatokat horgolunk. Tavaly megtanultunk kötni sima szemmel, idén bővítjük a tanultakat a fordított sor kötésének megtanulásával. Mozgás órákon a játékokat mesébe építve ismerhetik meg a gyerekek; rengeteg körtáncot, énekes és ugrálós játékot, fogócskákat játszunk, a gyerekek gyakorlatot szereznek a futásban, szökdelésben, egyensúlyozásban, labdázásban, ugrálókötelezésben. Festés órákon a színharmóniákat tapasztaltatjuk meg a gyerekekkel, melyben gyakorolhatják a hiány kiegyensúlyozását, a szimmetria és a dualitás megteremtését. Karakteres, komplementer és karakter nélküli színpárokat festünk.
3. osztály Ebben az évben lépnek be a gyerekek a 10. életévükbe, amikor fontos fizikai, pszichológiai és kognitív változásokon mennek keresztül. Ezek azok a változások, amit a kilenc-tíz év körüli gyermekeknél „Rubikonnak” nevezünk. Harmadik osztályban a gyermek saját lelkében tapasztal egyfajta kettősséget a világ befogadásával kapcsolatban. Minden gyermeknél megjelenik az év folyamán ez a fejlődési fázis, mely rendkívül jelentős az öntudatra találás folyamatában. Ezt az állapotot gyakran elkülönülésként élik meg a gyerekek, illetve a külső és a belső világ szétválásaként. A világ korábbi egységének elvesztése ellentétbe kerül a világ újfajta megismerése fölötti csodálkozással, s ez az ellentét gyakran összezavarodást, bizonytalanságérzést vált ki a gyermekekből. Ebben a kereső időszakban az Ószövetség képei, törvényei és szellemi irányítása növelhetik belső biztonságérzetüket, a gazdálkodás és a házépítés-epocha pedig abban lehetnek segítségükre, hogy új kapcsolatot tudjanak kialakítani környezetükkel. A tananyag segíti a gyerekeket a fenti folyamatok minél zökkenőmentesebb „átélésében”. Számtanban a mérés epocha szolgálja a mesterségek során használt mértékegységek megértését. Emellett a gyerekek megtanulják még az írásbeli műveletek alapjait, a helyiértékeket értelmezik, gyakorolják. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejben számolásra, amit a ritmikus részben mozgáshoz kötve tanítunk. A szorzótábla is ennek az évnek az anyaga, ugyancsak sok hangos együttmondással, ritmussal. A magyar nyelv és irodalom beépül az epochák többségébe, hiszen a foglalkozásokat (földművelés, szüretelés, fafaragás, szövés, fonás, agyagozás, házépítés) feldolgozzuk szóban, írásban egyaránt. Így a gyerekek átélve, átérezve kerülnek közel az egyes témákhoz, sok-sok öröm kíséretében. Füzetük egyben könyvük is, amit színes illusztrációkkal
díszítenek. A fogalmazás első lépései is ebben az évben indulnak. A nyelvtanban a mondatfajtákkal és a három alszófajjal (ige, főnév, melléknév) ismerkedünk meg. Az év végére eljutnak a gyerekek az értő, folyamatos olvasáshoz. Művészeti tantárgyaik révén (festés, rajz, zene, mozgás) pedig a test, lélek, szellem harmóniája valósulhat meg tevékenységeik során. 4. osztály A gyermek átérzi, hogy a korábbi gyermekség aranykorába nem vezet vissza üdvös út. Bátorságra és erőre van szüksége, hogy átléphesse a rubikont, akkor is, ha mindazzal, ami eddig volt, szakítania kell, és nem világos, hogy hová vezet ez az út. Az osztályban csoportok alakulnak ki, vitatkoznak és szervezkednek. Leveleket írnak, titkolóznak. A felnőttekkel vitatkozni kezdenek, váratlanul felmerülő, de igen mély kérdéseket fogalmaznak meg az életről, a világról és önmagukról. A mély szomorúság és a fékevesztett jókedv közti hullámzást is tapasztalhatjuk több-kevesebb ideig. Néhány gyereken valóban érzékelhető, hogy úgy viselkedik, mintha nem tudná eldönteni, hová is álljon: legyen kicsi gyermek, aki helyett megoldják a feladatokat, vagy legyen öntudatos, már-már mindentudó, kész "kis felnőtt". A közöny és az élénk érdeklődés váltakozása nagyon jellemző ebben az intenzív időszakban, ami hosszabb-rövidebb ideig eltarthat. A 4. osztály az az időszak, amikor a kisgyermekkorból tartó átmenet már befejeződött, a pubertás viszont még nem kezdődött el. Ez az élet második hétéves periódusának közepe, amit a Waldorf-pedagógiában a „gyermekkor szívének” nevezünk. A gyermek öntevékenysége magával vonja a légzés és a vérkeringés kapcsolatának harmonizálását. Ebben az új állapotukban tapasztalható magabiztosság kitörő életerőben és a világ iránti kíváncsiságban jut kifejezésre. A világgal való ismerkedést a természettudományokkal kezdjük, az állatvilág megfigyelésével, mégpedig az emberekkel való alaktani hasonlóságok és különbözőségek összevetésével. Ezt követi a közvetlen környezet térképkészítésben éri el a csúcspontját.
alapos
megismerése,
ami
a
Ehhez kapcsolódik a magyarság története a magyar mondavilágon keresztül. A 3. osztályban megismert Ószövetségi Teremtés-történet most új ismeretekkel bővül, az Északi mitológiával (pl. EDDA, Kalevala).
A számolásban eljutunk az egésztől az egység részeihez, a törtekhez, mely összecseng a zenei ½; ¼; 1/8; ütemezéssel. A formarajzban a világra való más szemmel nézés jelenik meg a bújtatott formákkal, amit kiegészít a kézimunka keresztszemes hímzése, a különböző fonatok, szövések. A festésben a gazdag színvilággal egyre inkább haladunk a formalitás felé. 5. osztály Megközelítőleg az ötödik osztály idején nagy változást tapasztalhatunk. Elcsitulnak a kedélyek, a gyerekek vonásai kisimulnak. Sajátos harmónia, mozgékonyság és életöröm jellemzi őket ebben a korban. E korszak egyedülálló sajátossága lelkesedésben, külső és belső aktivitásban jut kifejeződésre. A gyerekek mozgása harmonikussá válik. Túljutottak ekkorra a rubikon krízisén, bátorsággal és biztonsággal tevékenykednek a földi világban. Egyfajta megérkezés ez a gyermek fejlődési útján. A gyerekség csúcspontjának is nevezik ezt a korszakot, melybe az ötödik osztályos lép. Sajátos módon találkozik itt az individuális fejlődésben mindazzal, ami az emberiség történeti fejlődése során, a görögkor idején végbement. A gyermekek 11 éves korát a harmónia korának nevezzük. Testük formája gyönyörű. Testrészeik arányosak. Mozgásuk szép. Természetesen muzikálisak. Magától értetődően használják a hangszert s énekelnek. Két lábbal állnak a földön, de még nem húzza őket a kamaszkor súlya. Ez az év jelzi a gyermekkor és a pubertás közötti fordulópontot. Olyan szintet képesek elérni, amiről nem is álmodtak volna. Ennek az évnek egyik feladata, hogy átmenetet teremtsünk a mítoszból a történelembe, miközben megvizsgáljuk ennek hatását az emberre. Különös hangsúllyal jelenik meg az eredeti olimpiai eszmény, amelyben a csoportkülönbségek egy nagyobb eszménynek rendelődnek alá, és amelyben a szépség legalább olyan fontos értéknek számít, mint a gyorsaság és a távolság. A gyermekben tudatossá kell válnia az élet és a környezet egymásra hatásának. Meg kell tanulnia a világot megérteni. S ha erkölcsi gyökerekből táplálkozó megértésből dolgozunk, akkor a világ jobbításán munkálkodunk. Magyar nyelv és irodalom: Az ötödik osztályos diákok nyitottsága lehetővé teszi, hogy a tanárok mindenféle szöveget választhassanak közös és egyéni versmondásokhoz, beszédgyakorlatokhoz. Ezen kívül a történelem epochába az ókori kultúrákból származó szövegrészletek
lehetővé teszik a nyelvi készségek fejlesztését. Irodalomórákon Petőfi Sándor: János vitéz című művét dolgozzák fel részletesen. Matematikaórákon a közönséges törtek mellett a tizedes törtek fogalmát is megismerik, ill. a négy alapműveletet elsajátítják a tanulók. A szabadkézi geometriai órákon mértani alakzatokkal, körrel, háromszöggel, stb. dolgozunk. Az ebből felépített harmonikus formáknak a növénytannal is kapcsolatuk van. Történelemből az ősi India, Perzsia, Mezopotámia, Egyiptom és Görögország kultúrájával ismerkednek meg az 5. osztályosok. Hasonló utat járnak be ők is, amint az ősi kultúrák népei, akiknek fokozatosan vált otthonukká a világ. Élményszerűen tapasztalják meg, mennyire eltérőek az ókori kultúrkorszakok. Megfigyelhetik, hogy a földrajzi környezet és az éghajlat mennyire befolyásolta egy adott társadalom, kultúra kialakulását. A földrajz a tavalyi honismeret után egy tágabb környezetünkkel ismerteti meg a tanulókat. Hazánk vidékeiről és tájairól, gazdasági életéről és infrastruktúrájáról tanulnak. A Duna mentén kialakult országok, népek kultúrájával is megismerkednek. Növénytanból a virágos változását figyelik meg.
növények
fejlődését,
és
évszakonkénti
Angol és német nyelvből az olvasás gyakorlása, és a történetekre vonatkozó kérdésekre való egyszerű válaszok szóban és írásban. Szójátékok, rendszeres tollbamondások. A testnevelés órák központi témája az ókori görög olimpiák számai: gerelyhajítás, diszkoszvetés, futás, ugrások. Kézimunkából a kesztyű kötése a tananyag. Festés órákon tárgy az alakfestés, valamint a színek tudatos keverése a fő téma. Agyagozás és fafaragás: Egyszerűbb formák, gömbből vagy tojásformából kiindulva, növénytanhoz ill. más idei tananyaghoz kapcsolódóan. Zeneórákon a gyerekek megérkeznek a „C” hangra, amely ettől kezdve viszonyítási alap lesz számukra. Ez megnyitja az utat a moll és a dúr világa felé. Kétszólamúságban ill. többszólamúságban énekelnek, furulyáznak. 6. osztály Általánosságban véve a gyermek növekedése csontozatának növekedésében fejeződik ki. Meghosszabbodnak a végtagok, kialakulnak a
gyermeknél furcsa, szögletes mozdulatok. A 12 éves gyermek a gravitáció erejét csontjaiban érzi. A fizikai változásokat a gondolkodás összefüggések megtapasztalása kíséri.
területén
az
ok-okozati
Lelki fejlődésében a gyermek egy olyan életszakaszba lép, amelyet leginkább az állandó változás jellemez. A 12 éves gyermek valami olyasmit él át, amit a gyermekkor elmúlásaként, vagy az individuum megszületésének pillanataként írhatnánk le. A második hétéves periódus utolsó harmadában már a kamaszkor előrevetüléséről beszélhetünk. A különböző javasolt tantervi témák – egymásra épülő, lejegyzett történelem, Európa földrajza, leíró geometria, közgazdasági matematika, fenomenológiai tudományok, kertészet, fafaragás és szervezett játékok – mind a gyermek fizikai, lelki és értelmi változásait ragadja meg. Magyar nyelv és irodalom: A hatodik osztály irodalmi anyagának fókuszában Arany János költészete áll, különös tekintettel a Toldira. A nyilvánosság előtti beszédet és alapvető retorikát rövid beszámolók tartásával, lelkesítő beszédek, utasítások készítésével és tartásával tanítjuk. A nyelvtan során a gyerekek a tárgyas és tárgyatlan igékkel és igenevekkel foglalkoznak. Hivatkozva az igemódokra, remek lehetőség kínálkozik a közvetlen erkölcsi tanításra a szükségesség, lehetőség, kötelesség és törvényesség, képesség, óhaj, és kívánság kapcsán. Matematika, mértan: Arányossági következtetések: egyenes és fordított arányossággal. A százalékszámítás alkalmazása a kereskedelmi számításokban: kamat-, árengedmény-, átváltás-, nyereség- és veszteség-, Áfa számítás, valamint a képletek használatának általános bevezetése az egyszerű kamatszámítás segítségével. A mértan során megtanulnak bánni a derékszögű és egyenes vonalzóval, illetve körzővel, amelyekkel geometriai formákat és alakzatokat szerkesztenek. Tananyag még a szakaszfelező merőlegességének és a szögfelezőnek a szerkesztése, a szögek fajtái, szögmásolás, szögfelezés. Történelem: Az ókori Róma és a középkor történetét az ellentétek szempontjából vizsgáljuk meg. A történelem mindinkább a szembeállításokra épül, a vezető történelmi személyiségek az egyes társadalmi csoportok képviselőiként jelennek meg. A tananyag tárgyalása során a történelmi személyiségek ellentéteit, jellemét szembeállítjuk egymással, a történelmi eseményeket időrendi sorrendbe helyezzük. A jelen, múlt és régmúlt fogalmát világosabban különbözteti meg a tanuló, képessé válik egyszerű kronológiai számítások elvégzésére.
Földrajz: A 6. osztályban megvizsgáljuk, hogy hazánk milyen kapcsolatban áll a kontinensekkel, amelyen belül található, valamint szisztematikus áttekintést adunk az öt kontinensről. A geológia (ásványtan epocha) és a növénytan szintén kapcsolódik az epocha anyagához. Európát a polaritás szemszögéből vizsgáljuk meg, elemezzük a víznek, a levegőnek, a fénynek, a hőmérsékletnek, a hegyeknek és a talajmintáknak az egyes régiók tájaira és gazdaságára gyakorolt különféle hatásait. Fizika: A jelenségek egyszerű, teljesen érthető kísérletekkel történő megtapasztalása vezeti be a tanulókat a fizika világába. Tananyag a hangtan, színtan, mágnesesség, hőtan. A gyerekek megtanulják a kísérletek megfigyelésének folyamatát, módját. A látott, tapasztalt jelenségeket saját szavaikkal el tudják mondani. Kertművelés: A tanulók a talaj fizikai tulajdonságainak megfigyelésével és az egyszerű vizsgálatok megismerésének segítségével felismerik a főbb talajtípusokat. Ásnak, kapálnak, gereblyéznek, vetnek, palántáznak és dugványoznak. 7. osztály A 7. osztályban a tanulók a kamaszkorba lépnek. Az új lelki-szellemi erők ébredése és a hatásukra bekövetkező fiziológiai változások nyugtalanságot, kiegyensúlyozatlanságot, szélsőséges hullámzást idéznek elő a kamaszodó gyermek belső világában és viselkedésében. A szenvedélyes igenlés vagy elutasítás jellemzi magatartását az életben és az iskolai munkában egyaránt. Mintha hirtelen elvesztek volna a rég bevált keretek, a régi rend. Végeláthatatlanul vitatkozik. A mélyben kétségbeesetten keresi a formát, amit elveszített. Soha nagyobb szüksége nem volt az őt megértő, nyugalommal támogató, elfogadó tekintélyre, mint most, amikor a tekintélyt szélsőségesen rombolni igyekszik. Az új formát még nem tudja megadni önmagának. Az életkort külső aktivitás és forrongó belső lelkiállapot jellemzi. A világ jelenségei iránti tudásvágy mellett megjelennek az egymás iránti figyelem és az önreflexió képességének első megnyilvánulásai. A tantárgyak témáiknál fogva igazodnak ezekhez az igényekhez, alkalmat teremtenek arra, hogy a saját belső utazásuk találkozhasson. Irodalom: Képessé válnak önmaguk árnyalt kifejezésére, önálló beszédet tudnak mondani jegyzeteik alapján, saját szavaikkal. Nyelvtan: Ismerik az alárendelt és mellérendelt mondatokat. Össze tudják hasonlítani a magyar és a tanult nyelv rendszerét.
Matematika/algebra: megtanulnak a tanulók hatványozni és gyököt vonni. Elsőfokú egyenleteket oldanak meg. Képleteket állítanak fel és transzformálnak. Mértan: megismerkednek a geometriai transzformációkkal. Tudják a Pytagorasz-tételt és annak bizonyítását. Foglalkozunk a szögpárokkal, logaritmus-spirállal, levélforma- és sokszög-szerkesztéssel. Földrajz: 7. és 8. osztályban történik meg az átmenet a gazdasági ágazatoktól a Föld különböző területeinek kulturális viszonyainak megismerésére. Fizika: a középpontban a mechanika áll, utána következik a hangtan, fénytan, termodinamika, mágnesesség, elektromosság. Angol és német: minden helyzetben önálló, világos mondatokat tudnak mondani. Önálló, írásos munkákat készítenek. Kulturális és földrajzi viszonyokat ismernek az adott nyelvterületen. Testnevelés: képesek önmagukat a csoporttól elválasztani és egyénként is elég erősek. Gyakorlatok: zuhanás, kézenállás, kézen átfordulás, birkózás. Kézimunka: a tanév során hordható, otthoni lábbelit készítenek. 8. osztály A nemi érettségben a fiatal emberben átfogó szeretet ébred a világ és az emberiség iránt, aminek a másik nem iránti szeretet az alapja, kiindulópontja. Megerősödik szociális érzéke, az egyes barátságok és baráti szövetségek iránti hajlam, miközben a visszahúzódásra való igény is. A gondolkodás intellektuálisabbá válik, és képessé teszi őt arra, hogy a világ ok-okozati összefüggéseit megértse. Mély vágy keletkezik benne az okozatiság átélése iránt, s ez segítségére van a nyugtalan, viharos belső élet lecsendesítésében, megtisztításában. Érdeklődésével erőteljesen a külvilág felé fordul, melynek lényeit, tényeit, eseményeit szeretné gondolataival átvilágítani. Ez az a kor, amelyben a fogalmak világa kezd jelentéssel megtelni a kamaszok számára. Rendkívül élessé válik kritikai érzékük, mellyel elsősorban az eddigi kereteket, különösen a szabályokat veszik górcső alá. Ezzel egy időben nagyobb szerepet kap életükben a racionalitás, felülkerekedik Én-jük gondolkodó része. A gyermekeket azon cél szem előtt tartásával kell vezérelnünk, hogy mindaz, amit eddig tanultak, értelemmel bíró világgá álljon össze számukra, melyben a főszerepet a küzdő, etikus ember játssza.
Ezekben az években zárul le a második hétéves ciklus és nyílik meg egyben egy új hétéves életszakasz. Eddig a gyermek a természet adta tekintélyt követte, lényét a kívülről kialakított szabályok, a ritmikus időbeosztás, az utasítások formálták. A nyolcadik osztály végére érkezik el ahhoz a küszöbhöz, amelyen túl meg kell tanulnia saját belátása szerint cselekedni, a nehézségeket a maga módján, saját lehetőségei és képességei szerint áthidalni. A 8. osztály fő feladata egy önálló éves munka készítése, amikor minden tanulónak választania kell egy témát, amellyel egész éven át foglalkozik. Irodalom: Olvasmányaink a XIX. század világirodalmából Dickens, Martin Luther King, Voltaire, Rousseau gondolatait tartalmazzák. A magyar irodalomból a romantika időszakával foglalkozunk. A nyelvtan órákon arra törekszünk, hogy a gyerekek előtt egységben jelenjen meg a magyar nyelv rendszere. Matematika: Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek, függvények ábrázolása, Descartes-féle koordináta-rendszer, mérlegkészítés és jelzálogjog. Geometria: A platonikus testeket szerkesztjük meg és készítjük el különbözőképpen (papír, anyag stb.). Történelem: Az ipari forradalomtól a jelenkorig. Nem szigorú időrendben és a tények mennyisége szerint, hanem jelenségeken, jellemző életrajzokon, korstársi beszámolókon és irodalmi vonatkozásokon keresztül. Földrajz: Amerika kultúrája. Észak- és Dél-Amerika földrajzi–gazdasági– kulturális viszonyainak összehasonlítása. Biológia: Az ember csontozata és izomrendszere. A fizikai törvényszerűségek a csontváz felépítésében, a csontok és az izomrendszer együttműködése az emberi mozgásban. Fizika: középpontban a hidrosztatika, hidrodinamika, az aerosztatika és az aerodinamika erősen gyakorlatias területei állnak. Kémia: Az önmagának táplálékot előteremtő ember van a kiindulási pontban – szigorúan kísérletekre építve. Keményítő, fehérje, cukor, zsírok, olajok. Angol, német: Az idegen nyelvek tanulásában továbbra is erős hangsúlyt kapnak a kulturális, földrajzi, történelmi témák. Testnevelés: Az állóképesség hegymászás, vízitúrázás, síelés.
és
az
erőnlét
fejlesztése.
Túrázás,
Szabad vallásoktatás: Az emberi sors iránti érzékenység ápolása a világirodalom és a történelem nagy példáin keresztül. Festés-rajz: Lazúrozás, metamorfózis-gyakorlatok. Perspektíva. Kézimunka: Használható ruhadarab tervezése, szabásrajz készítése, varrás mechanikus varrógépen. Kézművesség: Famunka: Képkeret, fadoboz, madáretető készítése. Zene: A cél a zenei élvezet megerősítése, az ítélőképesség kiművelése. Többszólamú énekes és hangszeres játék, improvizáció. Euritmia: A műfajok mozgásban történő kifejezőeszközei.
Ünnepek a Waldorf-iskolában Az ünnepek az év csomópontjai, melyek mindig összefüggenek a természet változásaival, és minket, embereket a világmindenség szellemével kötnek össze. Az évente visszatérő ünnepek a léleknek adnak ritmust. Ezek átélése a legfontosabb lelki táplálék a gyermekek számára. Az ünnepek időtlenek, együtt él bennük múlt, jelen és jövő. Mindig van bennük egy titok, amit újra és újra meg kell fejtenünk. A világról alkotott ősi tudás hordozói ezek, ezért fontos tudatosan átélni őket. Ezt segítik a szimbólumok, szokások, képek, történetek. Szeptember 29. Mihály-nap „Én, János, láttam, hogy nagy harc támad a mennyben: Mihály és angyalai harcoltak a sárkány ellen. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. Levetették a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is.” (A Jelenések könyvéből) A legrégibb keresztény ünnep Szent Mihály (jelentése: ki olyan, mint az Isten) ünnepe. Emberemlékezet óta voltak a földön misztériumhelyek, ahol az erre hivatott emberek iskolázásnak vetették alá magukat, hogy képessé váljanak a szellemi világgal való kapcsolat kialakítására, ápolására. Ők voltak a főpapok, beavatottak, az emberiség vezetői. Mihály arkangyal ezeknek a helyeknek a védelmezője volt. A mai ember magára van utalva. Saját tudati ereje által és belső szabadságából keresheti az utat a magasabb világokhoz. Egy négyhetes időszak kezdődik ezzel a nappal, mert Mihály arkangyalnak különös jelentősége van ebben a történelmi korban. Feladata, hogy olyan
indíttatást adjon az embereknek, amely hatására felismerik a szellemi világot mint valóságot. Hogy az emberek tudatát, mely egyre inkább kötődik az anyaghoz, visszaterelje a szellemi tények felismeréséhez. Ezzel harcban áll a sötétség hatalmával, amit mi naponta érezhetünk magunk körül és magunkban is. Mit üzen nekünk Szent Mihály az előttünk álló nehéz napokhoz? Példájával segítséget, bátorságot ad. Fontos, hogy ezt a minőséget tudják átélni a gyerekek ebben az ünnepben. „Ha kiűzöl magadból minden nyugtalanságot és kavargást, akkor Szt. Mihály kidobja az égből a sárkányt.” (Angelus Silesius) A Waldorf-iskolákban bátorságpróbán vesznek részt a gyerekek, a Mihálynapi játékon együtt játszik az egész iskola, utána lakoma következik, melyen elfogyaszthatják akár a sárkány farkát is. November 11. Márton-nap Tours-i Szent Márton püspök emléknapja. A pannóniai Savariában született fiú már tizenöt éves korától a római hadseregben szolgált II. Constantinus és Julianus császárok uralkodása alatt. Ebben az időben történt, hogy Amiens város kapuja előtt kettéhasította köpenyét, s az egyik felét egy didergő koldus vállára terítette. A következő éjszakán megtudta, hogy a koldus maga Krisztus volt. Ekkor, tizennyolc évesen megkeresztelkedett, s hamarosan elhagyta a hadsereget. Galliában élt szerzetesi életet, ahol rövidesen Tours püspökévé választották. Rengeteg legenda, gyógyítás, csodatétel fűződik nevéhez. Életének eseményeit tanítványa, Sulpius Severus örökítette meg. Márton napjával kezdődnek a tél sötét napjai, és ezen a napon a Mártonlámpással jelképesen is meggyújtjuk szívünkben a külső sötéttel ellensúlyozó belső fényt. Az ünnepség során a gyerekek világító lámpásaikkal (kb. egyórás) sétára indulnak a sötétben. Közben Mártonnapi dalokat énekelnek. A nagyok Márton cipót sütnek, amellyel a hosszú séta után megkínálják a résztvevőket, akik ezt jelképesen megosztják szeretteikkel. A nagyobbak másként is ünnepelhetnek, elvihetik a fényt egy-egy ember otthonába, dallal köszöntve a háziakat. Vannak, akik azzal készülnek, hogy egy történetet, legendát, élőképet mutatnak be Szt. Márton életéből. Régen az utolsó ünnepi étkezés a karácsonyi idő előtt a Márton-napi lúd evése volt. Ez az ünnep már a karácsonyra készít minket. Adventi kert, Karácsony A gyerekek megérkeznek egy nagy, sötét és hűvös és csendes terembe, ahol még olyan érzéki benyomások érik őket, mint a fenyő, az alma és az égő gyertya illata. A földön fenyőágakból hatalmas spirál van kirakva, közte aranycsillagok ragyognak. Közepén kis asztalka áll, rajta hatalmas gyertya ég. A spirál-forma elején egy fenyőágakból font kapu áll, amit 12 szál vörös rózsa díszít. A gyerekek leülnek a körben odakészített székekre. Utánuk jönnek be a szülők, ők a terem egy másik részében foglalnak
helyet. Elhangzik egy mese, a nagyobbaknak egy szép novella, történet, majd a tanító fog egy gyertyát, ami egy almába van tűzve, és bemegy a spirál közepébe. Ott a nagy gyertyáról meggyújtja a saját gyertyáját, majd kifele menet egy csillagra helyezi. Ezután sorban következnek a gyerekek, akik ezt ugyanígy megteszik. Mire mindenki végzett, gyertyafényben úszik a terem, és meleg van. Közben a nézők adventi dalokat énekelnek, zenélnek. Az adventi kert eredete ismeretlen, a népszokások között nincs nyoma, de minden waldorf-intézményben megünneplik. Talán egy svájci gyógypedagógiai központban dolgozó nővér vagy egy gyógypedagógus vezette be ezt a szokást. A spirálról mint szimbólumról oldalakat lehetne írni. A latin spiro ’lélegzem’ igéből képződik a spiritus ’lélek’. A legősibb építményeken látható. A gyerekrajzokon akkor jelenik meg, mint a kör, és az ember individualizálódásának folyamata ismerhető fel benne. Így az adventi spirálban is az emberi individualizálódás útját járjuk, amíg befele haladunk. Minden gyerek egyedül indul az útra, befele a spirálba, némelyeknek segítségre is lesz szüksége, és az így teljesen jól van. A spirál legbelső pontjában megtalálja a fényt, ebben a képben az adventi út jelenik meg. Kifele menet minden gyerek saját gyertyáját a többi közé teszi: a közösség rendelkezésére bocsátja. Először az individualizálódás útját járjuk, hogy aztán saját erőnket a közösség javára bocsássuk. Ez minden emberi élet útja. Itt van ezután az alma, amibe beletűzzük a gyertyát. Már a Teremtéstörténet elején találkozunk vele a Bibliában, az emberré válással kapcsolatban. Miután Éva és Ádám beleharaptak a tudás, a megismerés fájának gyümölcsébe, kiűzettek a Paradicsomból. Ezzel megkezdődött a jó és a rossz harca, melynek helyszíne maga az ember. De nézhetünk más képeket is: akár a mesék közül. Gondoljunk Hófehérkére, vagy a görög mitológiából Pariszra. De az örök életet, a feltámadás ígéretét elhozó Megváltót is szokás volt almához hasonlítani: „A kis Jézus aranyalma” Ehhez még hozzájön a gyertya képe, a fényt és meleget sugárzó láng, a világosság. És még néhány gondolatébresztő kérdés: Mi nekünk a fény? Mért van szükségünk ma arra, hogy egyre jobban kivilágítsunk mindent? Miben segít ez nekünk? Pótolhatja-e a mesterséges fény az igazit? A külső fény a belsőt? A karácsonyt otthon ünneplik a gyerekek családi körben. Az iskolában karácsonyi koncert lehet, adventi vásár, vagy a felnőttek által előadott pásztorjáték, és a várakozás idejében naponta angyalpostán érkezik néhány kedves sor a gyerekeknek. Vízkereszt, Háromkirályok napja Két jelentős esemény is történt ezen a napon. Ekkor hozott a három király –Gáspár, Menyhért, Boldizsár – áldozatot a gyermek Jézusnak. Később Keresztelő Szt. János ezen a napon keresztelte meg Jézust a Jordán folyónál.
Osztályszinten „ünnepeljük”, a kisebbekkel több napig háromkirály-járást játszunk a néphagyomány alapján, a nagyobbaknak történetet mondunk a Jordán keresztelőről, illetve más történeteket mesélünk. Farsang A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a tavasz és tél küzdelmének szimbolikus megjelenítése, amelyhez számtalan néphagyomány, gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás (téltemetés, kiszebáb-égetés, busójárás) fűződik. Ehhez az időszakhoz a ritmikus részekben sok tánccal, énekkel igazodunk, de mókás, bolondos történetekkel, játékokkal is. A farsangi bált a gyerekekkel délelőtt tartjuk, a beöltözés során igazodunk az adott évfolyam elbeszéléseinek anyagához (például második osztályban, ahol az állattörténetek és a szentek legendái a történetanyag, igyekszünk az állatok bőrébe bújni). A mulatság, tánc közös lakomával zárul, finom farsangi fánkot eszünk. A nagyobbak már külön, este is ünnepelhetnek. Húsvét A Húsvétra való készülődés húshagyókeddel és hamvazószerdával kezdődik, amikor elbúcsúzunk a nehéz, zsíros ételektől és a vidámságtól. A régi időkben ezen a napon az emberek durva darócruhát öltöttek, és fejüket hamuval hintették meg a bűnbánat és a mulandóság felismerése jeléül. (Ma mikor érint meg bennünket a múlandóság érzése?) A Húsvét témája a halál és a feltámadás, ennek mélyebb megértéséhez a gyermeki lélek csak lassan érik meg. Ne meséljük el neki Jézus történetét, ezt csak tizenkét éves kor körül jó, ha megismeri. A természet képei azonban segítenek megéreztetni ezt a folyamatot. Ha azonban a gyermekkel élő felnőttek foglalkoznak ilyen gondolatokkal, azt is meg fogja érezni a gyermek, és a húsvéti öröme csak még nagyobb lesz, ha ezt a böjti hangulatot átélheti. Ne magyarázatokkal, hanem a természeti folyamatok képein keresztül próbáljuk ezt megismertetni velük. Ha a séták során észrevesszük velük a természet apró változásait, a fény, madarak, duzzadt rügyek, kibújó kis tavaszi virágok nyomán, ez segíteni fog átélni az időszakot. Az iskolában a Húsvétot külön nem ünnepeljük, de a böjti készülődést átéljük tevékenységeken és történeteken keresztül. Nagyon beszédes kép a halálról és a feltámadásról a mag képe, ami bekerül a föld mélyébe, és ott új életre kel. Ezért jó, ha búzát ültetünk, vagy a földbe virághagymákat dugunk. Fontos, hogy ezek a Húsvét elmúltával ne a szemetesben kössenek ki, hanem adjuk őket vissza a természetnek. (Parkba, kertbe vigyük ki.) Ha még a Húsvéti nyúl viszi az ajándékokat, ezt a titkot őrizzük bátran továbbra is! A Húsvét ne váljon az ajándékozás ünnepévé! A tojásfestésben a gyerekek ne vegyenek részt, az legyen meglepetés, amit
megtalálnak, majd azután, másnapra, a locsolóknak lehet együtt hímes tojást készíteni. A tavaszi nagytakarításba érdemes befogni a gyerekeket, olyan munkát adni, amit egyedül el tudnak végezni. Mennybemenetel A Húsvét utáni negyvenedik nap, amit osztályonként egy-egy történettel ünnepelünk. Lukács evangéliuma képszerűen írja le, ahogy Krisztus áldást osztva az égbe száll (Lk24,51-53). Áldást osztva, életet sugározva köti össze a Megváltó az énjét az éggel, a földdel, az emberekkel. Mivel a Mennybemenetel eseménye a felhőképpel kapcsolódik össze, ezekben a napokban gyakrabban emeljük szemünket az égre, a felhőket szemlélve. A festés, rajz órák felhőábrázolásai is ilyenkor születnek. Pünkösd A Húsvét utáni ötvenedik nap, a keresztény közösség ünnepe. Ezen a napon a tanítványok összegyűltek, majd hamarosan megjelent nekik a Szentlélek. „Hirtelen zúgás támadt az égből, mintha heves szélvihar közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol együtt voltak. Majd lángnyelvek tűntek fel, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat elöntötte a Szentlélek, és nyelveken kezdtek beszélni, ahogyan a Lélek indította őket” (ApCsel 2,1-11). Ujjongó örömmel élték át a felismerést, hogy Krisztus velük van, így tudtak kimenni az emberek közé és hirdetni, hogy mindenkiben hasonló érzést ébresszenek. Reggel összegyűlik az egész iskola, hogy együtt ünnepelhessünk. Középen egy nagy fehér gyertya áll, körülötte 12 további fehér gyertya. Pünkösdi dalok éneklése közben mindenki beteszi a nagy közös csokorba az általa hozott virágszálakat. Az ünnepet az évfolyamnak megfelelő történettel zárjuk. Június 24. János-nap A nyári napforduló ünnepe, ez az év legrövidebb éjszakája a Föld északi féltekéjén; ettől kezdve a Nap egyre kevesebbet időzik az éjszakai égbolton. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, aki égő és világító fáklya volt a hagyomány szerint. Régi szokás ezen a napon a tűzrakás és tűzugrás. A magyarok már a 11. sz. óta gyújtanak Szt. Iváni tüzet. A tűznek, a hőnek és a fénynek mágikus ereje van, mely megvéd a betegségtől, rontástól, és tisztulást hoz az emberek életébe. A tűzgyújtás alakalmából hosszú éneksorozatot énekelnek. A tüzet zsúpkévéből, szalmából, gallyakból gyújtják, illatos növényeket, virágokat füstölnek rajta, melyeket gyógyításra is
felhasználnak. A tüzet az ének során a legények és a lányok átugrálják, s az ugrás sikerének mágikus jelentőséget tulajdonítanak. A Waldorf-iskolában ezen a napon kapják a diákok a bizonyítványt, a nyárünnep során különböző játékos feladatokat teljesítenek, amelyekben megtapasztalják az elemeket (föld, víz, tűz, levegő). A nyárünnep tűzugrással, evés-ivással zárul. A tűzugrással a gyermek a következő osztályfokra lépett.
Iskolánk rendje, avagy mit tegyünk és mit ne ahhoz, hogy békében, derűben és nyugalomban dolgozhassunk együtt vagy akár külön-külön? (Magyarul: Házirend) Amit tehetünk, avagy jogaink: A tiéd (ha tanulója vagy kis közösségünknek) Jogod van a nyugodt, zavartalan tanuláshoz, szünetekben való pihenéshez, társaiddal való barátságos együtt játszáshoz. Jogod van az odafigyelő tanári törődéshez, s ha bajba jutsz, segítség igénybevételéhez. Jogod van az iskola számodra nyújtott eszközeit, termeit, a kijelölt területeit rendeltetésüknek megfelelően használni. Jogod van ahhoz, hogy az iskolával kapcsolatos dolgokban véleményt alkoss, jogod van ahhoz, hogy véleményedet tanáraid és társaid meghallgassák és figyelembe vegyék, és elutasítás esetén jogod van ismerni annak indokait. Mivel a jogok az együttélés alapfeltétele miatt mindig együtt járnak kötelességekkel, ezért: Kötelességed, hogy megtegyél mindent, annak érdekében, hogy az iskola közössége békében, derűben és nyugalomban tudjon együtt dolgozni, hogy kivedd részed az iskola közös munkáiból, hogy baj esetén segítségért fordulj tanáraidhoz, hogy tanáraid kéréseit, elvárásait lehetőséged szerint teljesítsd, hogy viselkedésedben, öltözködésedben, beszédedben törekedj megfelelni iskolánk szellemiségének, hogy törekedj megfelelni azoknak a konkrét kéréseknek, amiket külön szabályokba foglal iskolánk közössége. Ezek pedig:
Iskolánkban a gyerekek az iskola minden dolgozójának kötelesek szót fogadni. Iskolánkban rágózni, szórakoztató elektronikai eszközöket és mobiltelefont használni, újságokat hozni nem lehet. A gyerekek a folyosón csöndben közlekedjenek, tekintettel arra, hogy iskolánkban mások is tanulnak. Nem szabad futni, gördeszkázni, labdázni, kiabálni, ajtókat csapkodni. Iskolánkban megfelelő ruházat viselése ajánlott – kerülve a kihívó feliratú és mintájú, együtteseket reklámozó ruhákat, mellőzve a kiegészítőket és a fejfedőket. Az osztályt rendben kell tartani, a teremben cserecipő használatát kérjük. Tanítás után (vagy az utolsó szünetben) a felelősök kitakarítják a termet és a folyosón az osztályhoz tartozó részt; a villanyt lekapcsolják, ablakokat becsukják. A cipőket, fogason a ruhákat mindenki köteles rendben tárolni. Foci helyett mást játsszunk. Csöngetéskor sorakozunk, az ügyeletes tanár az osztályokat az udvarról bekíséri az épületbe. Iskolánk területét engedély nélkül nem szabad elhagyni. Az iskola melletti kiserdőbe csak tanári felügyelettel mehetnek a gyerekek. Ha véletlenül vagy szándékosan kárt tesz valaki az iskola vagy társai eszközeiben, akkor annak helyreállításáról neki vagy szüleinek gondoskodnia kell. A napközi alatt a fenti szabályok értelemszerűen érvényben vannak. Napközi után a napközisek a termet és az udvart tisztán hagyják maguk után, a szemetet kidobják. A buszon is az iskolai házirend érvényes: kerüljük a hangoskodást, nem rágózunk, nem olvasunk; szórakoztató elektronikai eszközök és mobiltelefon használata nem megengedett. Az iskola tanári felügyeletet az iskolabusz győri indulásától Győrbe való visszaérkezéséig biztosít. Az iskolai ünnepeken való részvétel minden diák számára kötelező. A házirend minden iskolai rendezvényen is érvényben van. A házirendben nem említett eseteknél mindig a jelenlévő tanárok adnak útmutatást, amit a tanulók kötelesek követni.
Ha legjobb képességeid szerint törekszel ezek betartására, nem kerül majd sor a be nem tartás után bekövetkező szomorú eseményekre, úgymint: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, a szüleiddel folytatott személyes beszélgetés és legvégső esetben fegyelmi eljárás, amelynek iskolánkból történő távozás lehet a vége.
A hiányzásokról Kérjük a kedves szülőket, hogy a délelőtti órákban értesítsék gyermekeik osztálytanítóját vagy az iskolatitkárt az aznapi hiányzásról, illetve jelezzék, hogy várhatóan mennyi ideig fog(nak) hiányozni a gyermek(ek) az iskolából. A tananyag pótlásáról a tanár útmutatásai alapján (a szülő segítségével) a tanulónak kell gondoskodnia. A hiányzásokról az igazolást minden esetben kérjük az osztálytanítónak eljuttatni. A szülők évente három napot igazolhat.
SZAKIRODALOM Vekerdy Tamás: Jövőkép - előadás drogról, családról, iskoláról Kovács Gábor: Nevelés más alapokon – ajánljuk azoknak, akik most ismerkednek a Waldorf-pedagógiával A waldorf sajátosságairól röviden - a fóti waldorfosok szerkesztésében A waldorf sajátosságairól röviden - a pilisszentlászlói waldorfosok szerkesztésében Vezérfonalak az iskolaérettség megállapításához - kiadta a Steiner Waldorf Schools Fellowship
Vekerdy Tamás: Másféle iskolák (Talán Waldorf ?) Vekerdy Tamás közel húsz éve foglalkozik a reformpedagógiák, az alternatív iskolák elméleti és gyakorlati kérdéseivel, s maga is bábáskodott az első kelet-európai
Waldorf-iskola, a solymári létrejötténél.
Vekerdy Tamás: Milyen iskola kell a gyereknek? A Waldorf-iskola első 3 évéről...
Beszélgetőtárs Jámbor Judit : Vekerdy Az interjúkötetben Vekerdy Tamás vall önmagáról, nagy találkozásairól, élete fordulópontjairól, pályája nehéz és örömteli pillanatairól.
Vekerdy Tamás : Az iskola betegít ? Szülők, tanítók, intézmények - csak mellékszereplői a népszerű pszichológus, Vekerdy Tamás írásainak, "főhőse" ezúttal is az egyszeri és megismételhetetlen adottságokkal bíró individualitás, a gyermek.
Vekerdy Tamás : Az óvoda és az első iskolai évek - a pszichológus szemével Vekerdy Tamás e könyv megírása előtt tíz esztendeig dolgozott gyakorló pszichológusként nevelési tanácsadóban, tehát valóban "élesben" találkozott ezekkel a kérdésekkel, amelyek mögött azonban mindig ott állt egy segítségre szoruló gyermek, család, vagy éppen egy pedagógus, egy intézmény - diagnózisai, következtetései
éppen ezért lehetnek mindannyiunkhoz szólóak.
Hegedűs Miklós : Az ember útja a művészet tükrében A könyv az emberi tudat változásait követi nyomon a művészeti alkotások tükrében. Célja, hogy segítséget nyújtson a Waldorf-pedagógusoknak a tájékozódásban a művészet és az egyetemes kultúra területén. A megközelítés alapja az ember fejlődéséről alkotott szellemtudományos kép. Számos színes és fekete-fehér kép illusztrálja a szöveget.
Bóna László : A formáktól az erőkig - A sors homeopátiás felfedezése A homeopátiás esetek valódi gyógyulásai, a Waldorfpedagógusképzés "meseelemzés" és "kreatív írás" tantárgyai, és az alternatív cirkuszi színészképzés valószínűleg minden kreatív emberben érdeklődést keltenek.
Minden, ami waldorf : www.waldorf.lap.hu www.waldorf.lapozz.hu Antropozófia : Rudolf Steiner Szeminárium Budapest
