Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14.
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.” 1997. évi XXXI. törvény 6. § (2)
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektor semleges egységes elvek és módszertan
A módszertani útmutató célja • A gyermeki jogok elválaszthatatlanok az emberi jogoktól. A gyermeket megilletik az alapvető emberi jogok, és további jogként fogalmazódik meg a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való gyermeki jog. • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek - különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében - miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el. /Gyvt. 6.§ (5a)/ •
Gyvt. 11. § (1) bekezdése szerint a gyermeki jogok védelme minden természetes és jogi személy kötelessége, - aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik, - a szülői alapjogok a gyermek jogaira tekintettel korlátozhatóak. Gyvt. 17. § (2) bekezdése is utal arra, hogy jelzéssel és kezdeményezéssel bármely személy és a gyermekek érdekeit képviselő, e jogszabályban nem nevesített társadalmi szervezet is élhet
Természetesen, a gyermek eltartásában mutatkozó időszakos vagy elhúzódó hiányosságok, a család anyagi helyzetének bizonytalansága, a szegénység önmagában nem lehet ok a gyermek családból való kiemelésére.
A jelzőrendszer I. • az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, védőnői szolgálat, a házi gyermekorvos/háziorvos, • a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ), • a köznevelési intézmény, egyesület,egyház • a rendőrség,az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat
A jelzőrendszer II. A Gyvt. 17. § (2) bekezdése alapján, a meghatározott intézmények és személyek kötelesek egyrészt jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, másrészt hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, vagy a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén
Adatok zárt kezelése •
A jelzőrendszer hatékonyabb működése és a jelzést adó védelme érdekén lényeges szabályozást vezet be 2014. március 15-étől a Gyvt. Gyvt. 17. § (2a) bekezdése és 130/A. § (2) bekezdése.
•
A gyermekjóléti szolgálatnak és a gyámhatóságnak a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait.
Ugyanakkor…. Az adatok zárt kezelése nem érinti a szakemberek együttműködési kötelezettségét, a tényállás megfelelő tisztázását. Az érintettekkel szemben nem az egyes jelzőrendszeri tagoknak kell különkülön fellépniük, hanem a gyermekjóléti szolgálat és szükség esetén a gyámhivatal tesz lépéseket a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.
A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működése, működtetése • A gyermekjóléti szolgálat feladata az észlelő- és jelzőrendszer működtetése • A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni – jelzési kötelezettségüknek írásban tesznek eleget • A jelzések folyamata, tartalma, módja • A gyermekjóléti szolgáltató intézkedései • A gyermekjóléti szolgáltató visszajelzése
A jelzés tartalma • Az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idő-hely, anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakóhely, tényleges tartózkodási hely), • A jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét, • A probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezését, a veszélyeztetettség mértékét • A jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok megszűntetése érdekében eddig megtett intézkedéseit, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében esetleges javaslatait.
Esetmegbeszélések • Az esetmegbeszélések összehívása alapesetben a gyermekjóléti szolgáltatás feladata • A Gyvt. 17. § (5) szerint a gyámhatóság is kezdeményezheti • A módszertani útmutató bizonyos esetekben „kvázi” kötelezővé teszi - (javasolt összehívni, szakmai szempontok alapján elvárt összehívni) • Az esetmegbeszélések különböző fajtái, típusai különböző eszközökként használandóak a jelzőrendszeri munka során. Fontos, hogy a gyermekjóléti szolgálat „gazdája legyen” ezeknek a folyamatoknak.
Kockázatelemzés, kockázatértékelés
• Elhanyagolás (érzelmi ,fizikai , oktatási-, nevelési elhanyagolás)
• Gyermekbántalmazás (fajtái: érzelmi bántalmazás, fizikai bántalmazás, szexuális abúzus)
Kockázatelemzés, kockázatértékelés Rizikófaktorok Nem feltétlenül vezetnek bántalmazáshoz,( még több rizikófaktor együttes jelenléte esetén sem!) de az ellátás, kiemelten a megelőzés szempontjából fokozott figyelmet érdemelnek! • Családi körülmények rizikótényezői pl. erőszak a családtörténetben, zavarok a családi kapcsolatrendszerben, szüléskor az anya 18 évnél fiatalabb, a szülő és a gyermek temperamentuma között diszharmónia, stb… • A szülő személyiségével összefüggő rizikótényezők pl. a szülő közömbös, túlaggódó, intoleráns a gyermekkel, a szülő gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett stb… • A gyermekkel kapcsolatos rizikótényezők pl. nem kívánt vagy titkolt terhességből született gyermek, koraszülött, kis születési súlyú gyermek, nyugtalan, nehezen megnyugtatható, sírós csecsemő stb…
Kockázatelemzés, kockázatértékelés A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód, gyermekbántalmazás felismerését segítő jelek • Elhanyagolás, bántalmazás gyanúját felvető szülői magatartás • A gyermeknél észlelhető általános viselkedési gyanújelek bántalmazás/elhanyagolás esetén • Az elhanyagolás testi gyanújelei a gyermeknél • Fizikai bántalmazásra utaló testi gyanújelek a gyermeknél • Fizikai/érzelmi bántalmazás viselkedésbeli/pszichés gyanújelei a gyermeknél • A szexuális bántalmazás jelei/gyanújelei
A gyermeknél észlelhető általános viselkedési gyanújelek bántalmazás/elhanyagolás esetén I. -
kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya, autóagresszivitás pl. hajtépés, megretten váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét, fél a fizikai érintéstől, feltűnően készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés, túlságosan éber, vibráló, válogatás nélkül figyelmet követelő, szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny, bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülőtől, félelem bizonyos személyektől, vagy bizonyos típusú emberektől (pl.: férfiak, katonák),
A gyermeknél észlelhető általános viselkedési gyanújelek bántalmazás/elhanyagolás esetén II. alvászavarok, evészavarok, regresszív viselkedés, regulációs zavarok, enuresis, encopresis, pszichoszomatikus tünetek, gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás, izolálódás vagy agresszivitás, - megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás (pl.: extrovertáltból introvertálttá válik). -
Az elhanyagolás testi gyanújelei a gyermeknél - alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, - piszkos, az időjárási viszonyoknak nem megfelelő ruházat, - ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, elhanyagolt bőrfertőzések, rovarcsípések nyomai, korábbi sérülések hegei, - túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés, - ismeretlen eredetű eszméletvesztés, - túl gyakran kerül kórházba.
Fizikai bántalmazásra utaló testi gyanújelek/jelek a gyermeknél I. • a bántalmazás látható jelei, fojtogatás, verés nyomai, • szájüregi sérülések keresése, mely felveti szexuális abúzus gyanúját is • radiológiai eltérések keresése orvosi vizsgálat során (többszörös bordatörés, szegycsont haránt irányú törése, csont-porc határ szétválása, kulcscsont-, lapocka-, gerinctörés, különböző idejű törések, izolált spiráltörés a combcsonton, kiterjedt csontkörüli reakció) • nem baleseti jellegű sérülések, égés, forrázás nyomai (pl.: szimmetrikus forrázás nyomok mindkét farpofán, alsó végtagon), • az előzményben korábbi sérülések, többszörös, a gyógyulás különböző stádiumait mutató zúzódások, vérömleny, karmolás, • 1 év alatti gyermek csonttörése
Fizikai bántalmazásra utaló testi gyanújelek/jelek a gyermeknél II. • spirális végtagtörés,
• többszörös törések egyidejű jelenléte, ide tartozik a megragadás következtében létrejövő sorozatos bordatörés, • gyógyulás különböző fázisában lévő csonttörések, • nem a megszokott helyeken látható a zúzódás (térd, tenyér, könyök, homlok), hanem pl. tarkó, törzs, fül, hajas fejbőr • ellentmondásos történet a sérülésről (más története van a sérülésről a gyermeknek,mint a szülőnek, vagy a gyerek másként meséli a sérülés körülményeit a különböző találkozásokkor) • a gyermek szinte szó szerint ismétli a szülő történetét a sérülésről, • nem baleseti jellegű mérgezés.
A fizikai/érzelmi bántalmazás viselkedésbeli/pszichés gyanújelei a gyermeknél • • • • • • •
iskolai teljesítmény romlása, izoláció, befelé fordulás, agresszivitás depressziós tünetek, deviáns magatartás, csavargás, elszökés, drogozás, alkoholizálás önagresszió, öngyilkossági kísérlet
A szexuális bántalmazás jelei/gyanújelei • a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat, • nemi aktus eljátszása, • fokozott, az életkornak nem megfelelő érdeklődés a szexualitás iránt, • alhasi fájdalom, • a végbél és a nemi szervek fájdalma, váladékozása, viszketése, • fájdalmas vizelés, makacs húgyúti fertőzések.
Specifikus jelek: • • • • •
a végbél sérülése, váladékozása, széklettartási zavarok, a genitália makacs gyulladása, sérülése, a hymen sérülése, a kiskorú terhessége, a kiskorú nemi betegsége szájüregben észlelt sérülések esetén is gondolni kell szexuális abúzusra.
A jelzőrendszeri tagok feladatai, teendői elhanyagolás, bántalmazás észlelése esetén Észlelt problémák Fennállnak rizikótényezők enyhébb, időnként előforduló problémák tapasztalhatók, melyeknek nincs, vagy csekély hatásuk van a gyermek fejlődésére, magatartására (pl.: a gyermek személyes higiéniája napi szinten nem kifogástalan, de ellátása korának megfelelő, fejlődésének mértéke elfogadható, állapota inkább a szülő igénytelenségéből, nem megfelelő ismereteiből, vagy a gyermek még nem diagnosztizált képességzavarából adódik)
Teendők Védőnő családlátogatás során segíti a szülőket a gondozási tevékenységek ellátásában, tanácsadást végez, rendszeresen látogatja a családot. Gyermekorvos a gyermek nem megfelelő ütemű fejlődésének észlelésekor a szakellátás felé tereli a szülőt. Óvoda, iskola személyes beszélgetések, találkozások során segíti a szülőt gyermeknevelési tanácsokkal, képességfejlesztő foglalkozásokat szervez, biztosít, a megfelelő szolgáltatások, ellátásokhoz való hozzájutás megismerésében, pénzbeli és természetbeni juttatások formáinak megismerésében segít.
Várható következmény •
Amennyiben az együttműködés kölcsönös, pozitív irányú változás állhat be, vagy az állapot nem romlik.
•
Amennyiben az együttműködés nem valósul meg, és feltételezhető, hogy külső segítséggel a gyermek helyzete pozitív irányba befolyásolható, jelzéssel kell élni a gyermekjóléti szolgálat felé.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!