MI MINDENT KELL TUDNI TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER tanév. 13. évfolyam

„MI MINDENT KELL TUDNI” TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2011-2012. tanév 13. évfolyam 5 és 7 évfolyamos képzés

TARTALOM A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r ...................................................................................................... 2 M a g y a r n y e l v é s m ű v é s z e t i s m e r e t ............................................................................. 6 M ű v é s z e t i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) .................................................................. 7 A n g o l n y e l v ............................................................................................................................ 10 M á s o d i k i d e g e n n y e l v ...................................................................................................... 12 T á r s a d a l o m i s m e r e t ............................................................................................................. 14 T á r s a d a l o m i s m e r e t t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) ............................................................ 16 M a t e m a t i k a ............................................................................................................................. 20 M a t e m a t i k a t a g o z a t 1 . ( e m e l t s z i n t ) ...................................................................... 21 T e r m é s z e t i s m e r e t ................................................................................................................ 23 G a z d a s á g i i s m e r e t e k ......................................................................................................... 25 G a z d a s á g i i s m e r e t e k t a g o z a t ( e m e l t s z i n t ) ........................................................ 28 T e s t k u l t ú r a ............................................................................................................................. 30 F a k u l t á c i ó k t e r m é s z e t t u d o m á n y o s t a n t á r g y a k b ó l .......................................... 33 M ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i f a k u l t á c i ó ................................................................................... 34 M o z g ó k é p k u l t ú r a é s m é d i a i s m e r e t f a k u l t á c i ó .................................................. 35 M á s o d i k i d e g e n n y e l v f a k u l t á c i ó ............................................................................. 36

Közgazdasági Politechnikum 2011

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

Az értékelési rendszer Az értékelés alapelvei: személyre szabottság, részletesség, kiszámíthatóság A személyre szabottság azt jelenti, hogy igyekszünk diákjainkat megismerni, személyiségüket tiszteletben tartani, egyéni fejlődésüket tekintetbe venni az értékelés során is. A részletesség azt jelenti, hogy az értékelés folyamatos, és sokféle teljesítményt, képességet és fejlődést értékelünk. Differenciált értékelési formákat alkalmazunk, igyekszünk elkerülni a hagyományos értékelési formák (pl. röpdolgozat, nagydolgozat) egyoldalú túlsúlyát. A diákok fejlődése, teljesítménye nem csupán a tényanyag, lexikális tudás elsajátítását és reprodukálást jelenti – így mi értékeljük a csoportmunkák, az egyéni kutatómunkák, projektek, órai szereplések eredményét is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és ezek is részét képezik a diákok értékelésének, munkájuk minősítésének. A kiszámíthatóság és átláthatóság azt jelenti, hogy a diákok mindig tisztában lehetnek azzal, mik a követelmények, és mikor, milyen tevékenységet, hogyan értékelünk. A Politechnikumban nincs meglepetésszerű dolgozat, feleltetés. A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor s milyen módon kell számot adniuk képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket így tervezni tudják. A követelményekről és a továbbhaladás feltételeiről minden évben az iskola honlapján közzétett ún. követelményfüzetekből értesülnek, amelyek évfolyamok és tantárgyak szerinti bontásban jelennek meg. Az egyes beszámoltatási, értékelési formák alkalmazásának tantárgyankénti gyakoriságáról, az értékelésben betöltött súlyáról az egyes szakmai munkaközösségek önállóan döntenek, minderről szintén tájékoztatnak a követelményfüzetek. Az értékelés formái A diákokat osztályzatokkal és szövegesen is értékeljük. A tanév során a diákok osztályzatokat kapnak, a félévi és év végi osztályzatok ezek összesítéséből alakulnak ki. Szöveges értékelést évente kétszer kapnak diákjaink, félévkor és év végén. Ezeket az értékeléseket a szaktanárok és az osztályfőnökök személyre szabottan, de szakmai kritériumokat tartalmazó szempontrendszer alapján készítik el, és egy kapcsos mappában helyezik el, ahol – képzési időtől függően – öt ill. hét éven át gyűlnek az értékelések. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok (és családjuk) is folyamatában és részleteiben értékelje saját féléves, egész éves iskolai munkáját, összehasonlítsa előrehaladását a korábbiakkal. A Politechnikumban a magatartást és a szorgalmat osztályzattal nem értékeljük. A magatartás és szorgalom értékelése olyan kategóriákban jelenik meg, mint órai munka, részvétel a közös beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban, együttműködés a társakkal, figyelem, fegyelem, önfegyelem, a koncentráció képessége, a 2


felszerelés, házi feladat megléte, színvonala, fakultatív feladatok elvégzése, a diák önmagához mért fejlődése ezeken a területeken – ezek a lehetséges szempontok között szerepelnek a szaktanári és osztályfőnöki szöveges értékelésekhez. Az értékelés szempontjai 1. A készségek, képességek fejlesztése fokozott igény, ezek közül is kiemelkedően: • a felelősségvállalás és –viselés • a kreativitás • az együttműködési képesség • a tudatos eszközhasználati jártasság A készségek, képességek fejlődéséről a szöveges értékelések tájékoztatnak. 2. A NAT, a helyi tanterv, továbbá a kétszintű érettségi vizsga előírásainak való megfelelés. Magától értetődően a törvényi formák tiszteletben tartása, a központi előírások figyelembevétele alapkövetelmény az értékelés során. 3. A testkultúra, alkotás és rajz tantárgyak esetében a diákok szakmai munkáját és képességeik fejlődését kizárólag szövegesen értékeljük. 4. A diákok kiemelkedő szakmai munkája (tanulmányi előrehaladása) nyilvános. Iskolaújságunk rendszeresen közli a legjobb tanulók névsorát, év végén munkájukat ajándékkönyvekkel ismerjük el. Az Iskolatanács az éves munka értékelésekor egyéni és csoportos díjakat oszt ki, pl. a legjobb újságíró, az évfolyam legjobbja, az iskola legjobbja stb. Ezeknek a díjaknak az odaítélésekor egyformán fontos szerepet játszik a közösségi és a tanulmányi munka. A legaktívabb sportolók is jutalmakat kapnak évről évre. Mérés és értékelés a mindennapokban A dolgozatok időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni, illetve az erre szolgáló faliújságra ki kell írni. Egy nap legfeljebb két tantárgyból lehet a faliújságon dokumentált "nagy" beszámoló. Aki hosszabb betegség következtében igazoltan hiányzik, az dolgozatát az adott tantárgy munkacsoportja által előre rögzített tanításon kívüli időpontban vagy a szaktanárával egyeztetett egyéb, tanításon kívüli időpontban pótolhatja. A kisebb dolgozatok (röpdolgozatok) időpontját is legalább egy tanórával korábban közölni kell. A dolgozatokat maximum két hét (tíz munkanap) alatt kell kijavítani és kiosztani. Amennyiben a tanár a határidőt túllépi, a diákoknak nem kötelező elfogadni az aktuális érdemjegyet.

3


Amennyiben órai vagy otthoni projekt, csoportos feladat, egyéni munka az értékelés alapja, akkor a tanár előre ismerteti a feltételeket, követelményeket, határidőket, az értékelés szempontjait. Egyes tárgyakból - évente legalább egy alkalommal és előre rögzített módon szóbeli beszámolóra is sor kerül. Ennek idejét és a lebonyolítás módját a munkacsoportok szabályozzák. Az előzetesen egyeztetett, de délutánra ütemezett szóbeli beszámolón kötelező a részvétel. A szóbeli feleletre adott jegy az összefoglaló dolgozatokra szerzett jeggyel egyenértékű nagy jegynek minősül. A középiskolai tanulmányok utolsó két évében (a 12. és 13. évfolyamon) lehetőséget adunk diákjainknak arra, hogy egy-egy rosszul sikerült témazáró dolgozatot kijavítsanak. A javítási lehetőséggel azt szeretnénk elősegíteni, hogy azok a diákjaink, akik már a továbbtanulásra készülnek, a lehető legjobb eredménnyel indulhassanak a felsőoktatási felvételiken. Javítani csak a megszerzett ismereteket felmérő nagydolgozatokat lehet – a folyamatos munka során „kihagyott” lehetőségek utólagos korrigálására nincs mód, hiszen pl. a munka rendszerességet mérő röpdolgozatok vagy az elkötelezett órai munka nem pótolhatóak egy-egy javítás alkalmával. A javításra évente négyszer egy-egy napot jelölünk ki az év rendjében, ezeket az év elején kiosztott Polikalendárium már tartalmazza. Ilyenkor a diákok tantárgyanként egy előre kiválasztott témazáró dolgozatot írhatnak újra a jobb eredmény reményében. A javító dolgozat eredménye felülírja a korábbi, azonos témájú dolgozat eredményét, tehát kockázata is van. A félévi értékelés két részből áll: egy állapotjelző osztályzatból, és alapos, szempontok szerinti szöveges értékelésből. Az év végi érdemjegyet a tíz hónap összeredménye határozza meg. Az év végi értékelés is osztályzatból és szöveges értékelésből áll. A nyilvánosság – szülők és diákok tájékoztatása a követelményekről, az órákon folyó munkáról és a tanulók előrehaladásáról Az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeket minden tanév elején közzé tesszük az iskola honlapján (www.poli.hu). E kiadványt a belépő évfolyamok diákjai (a hétosztályos képzésben a 7., az ötosztályos képzésben a 9., továbbá a szakképzésben a belépő évfolyam) füzet formájában is megkapják. A kiadvány tartalma egyrészt az általános követelményekből, másrészt a tantárgyblokkok tartalmából, tanítandó témáinak felsorolásából és beosztásából, valamint követelményeinek, értékelési rendszerének speciális részeiből áll. A Politechnikum tanóráit az iskola iránt érdeklődők a szaktanárral történő előzetes egyeztetés után látogathatják. A szülő, gondozó a diák előrehaladásáról értesül az értékelőből, valamint a bizonyítványból. A 2007/2008-as tanév óta a szülőknek és a diákoknak lehetőségük 4


van arra, hogy az iskola elektronikus naplójában napról napra is kövessék az előrehaladást. Az elektronikus naplóhoz minden diák és minden szülő egyéni jelszóval védett hozzáférési jogot kap, és kizárólag csak a saját (ill. gyermeke) eredményeit láthatja. Félévente az egyik tanítási napon 16:30-19:00 óra között általános fogadónapot tartunk, ahol valamennyi szaktanárral lehetőség nyílik a személyes konzultációra. Az értékelési rendszer esetleges változásairól a tanulókat tájékoztatni kell legkésőbb a bevezetést megelőző tanév lezárásáig. Az iskolai továbbhaladás feltételei, a tanév teljesítése, belső mérési pontok, a tanulmányok zárása A diák a következő évfolyamba léphet, ha az év végi tantárgyi érdemjegyek egyike sem elégtelen. Kivétel a nyelvi előkészítő év, ahol a továbblépés elégtelen esetén is lehetséges abban az esetben, ha az elégtelent a tanuló angol nyelvből kapta, és angol nyelvi tanulmányait az adott évben, kezdő csoportban kezdte meg. Ha a diáknak az év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegye van, akkor az augusztusi vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet. Sikertelen javító vizsga esetén a tanévet meg kell ismételni. Az évi 250 órát meghaladó hiányzás, ill. egy tantárgyból az éves óraszám 30 százalékát meghaladó hiányzás esetén a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló osztályozható legyen. Ilyenkor az érintett tanuló ügyét konferencia tárgyalja. A 11. évfolyamon kisérettségi vizsgát tesznek a diákok. Ennek pontos időpontját a Polikalendáriumban hozzuk nyilvánosságra. A kisérettségi a szaktárgyi alaptudás mellett a továbbhaladáshoz szükséges készségeket méri. Ezért javítási lehetőségre nincs mód. A kisérettségi osztályzat beszámít az év végi osztályzatba, a beszámítás módja az egyes tantárgyak értékelésénél található. A gimnáziumi tanulmányok utolsó évének végén a tanulmányok lezárása érettségi vizsgával történik. Ez feltétele az érettségi utáni szakirányú továbbhaladásnak is. Budapest, 2011. június 30. A Politechnikum pedagógusközössége

5

MAGYAR NYELV ÉS MŰVÉSZETISMERET

Magyar nyelv és művészetismeret A magyar nyelv tantárgy első félévi tananyagának alapját az önmegértést célzó szövegértelmezés, a hermeneutika, illetve a szövegeket jellemző kifejezésmódok törvényeinek, eszközeinek vizsgálata, a stilisztika alkotja. A nyelvi „alapanyagok” a művészetismeret tantárgy törzsanyagában is szereplő versek, prózai művek, így a két tantárgyat egységben tanítjuk. A szövegértési és szövegalkotási képességek állandó fejlesztése központi szerepet kap a és 12. évfolyamon, és nem feledkezünk meg a nyomtatott és elektronikus információforrások megismertetéséről, használatának gyakorlásáról sem. Az egyetemes művészettörténet tanulmányozása, a XX: század képzőművészeti forradalma, az avantgárd és utóhatásainak vizsgálata természetesen szintén részét képezi a tantárgy tananyagának. A második félévben az érettségi vizsgára való felkészülés jegyében átismételjük a kommunikáció tantárgy anyagát. Művészetismereti témák – címszavakban: • Szecesszió, vadak • A Nyugat • Ady Endre költészete • Móricz Zsigmond epikája • Babits Mihály pályaképe • Kosztolányi Dezső verses és prózai művei • Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Szabó Lőrinc, Krúdy Gyula pályaképe • Az avantgárd • Thomas Mann, Franz Kafka, Mihail Bulgakov, Bertolt Brecht • Apollinaire, Lorca, Kavafisz, Majakovszkij • József Attila, Radnóti Miklós • Camus, Dürrenmatt, García Márquez, Hrabal • Mészöly Miklós, Déry Tibor, Örkény István, Ottlik Géza • Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László • Oravecz Imre, Bodor Ádám, Spiró György, Esterházy Péter stb. Kötelező olvasmányok: • Móricz Zsigmond:Az Isten háta mögött; Tragédia; Szegény emberek; Barbárok • Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Esti Kornél-novellák • Karinthy Frigyes: Így írtok ti; Tanár úr kérem • Thomas Mann: Mario és a varázsló; Tonio Kröger • Franz Kafka: Az átváltozás • Bulgakov: Mester és Margarita 6


• • • • • • • •

Brecht: Kurázsi mama Dürrenmatt: Fizikusok vagy Az öreg hölgy látogatása Örkény István: Tóték Ottlik Géza: Iskola a határon Camus: Közöny, A pestis García Márquez: Száz év magány Hrabal: Sörgyári cappriccio Kertész Imre. Sorstalanság

A fenti felsorolás az egész évfolyamnak szól, csoportonként a szaktanár fogja szűkíteni – esetleg bővíteni – a listát.

Művészetismeret tagozat (emelt szint) A tagozatos diákok számára a tananyag igyekszik lefedni az emelt szintű érettségire való felkészítést. Ezért külön csoportban, heti hat órában találkozhatnak a középszintű tanagyagon felül elbeszélő művek különféle megközelítési módjaival, több elemzési technikát sajátítanak el, a poétikai ismeretek elmélyítése sem marad el különböző lírai szövegek vizsgálatával. Sor kerül néhány irodalmi mű filmes és/vagy zenei adaptációjának, értelmezésének megismerésére is. Az irodalomtörténeti haladás mellett az összefüggések vizsgálata megköveteli a századokon átívelő szemlélet kialakítását, a modulokban, téma-, motívum- és műfaji csoportokban való gondolkodást. (Segédkönyv: Fenyő D. György Poétai iskola c. munkája.) Természetesen nem feledkezünk meg a magyar nyelvi tanulmányokról, de ezekről csoportosítva, az irodalomhoz közvetlenül kapcsolódva foglalkozunk. Mindvégig középpontban marad a szövegértési és szövegalkotási képességek állandó fejlesztése, és nem feledkezünk meg a nyomtatott és elektronikus információforrások megismertetéséről, használatának gyakorlásáról sem. Az egyetemes művészettörténet tanulmányozása, a XX. század elejének képzőművészeti forradalma, az avantgárd vizsgálata magától értetődően szintén részét képezi a tantárgy tananyagának. A tagozatosok kötelező olvasmányai – a szöveggyűjtemény anyagán felül: • Babits Mihály: A gólyakalifa • Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Esti Kornél • Krúdy Gyula: Szindbád-történetek, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél • Kafka: Az átváltozás • Thomas Mann: Tonio Kröger, Mario és a varázsló • Bulgakov: Mester és Margarita • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei • Márai Sándor: Egy polgár vallomásai 7


• • • • • • • • • • • •

Camus: A pestis Dürrenmatt: A fizikusok Ionesco: A kopasz énekesnő García Márquez: Száz év magány Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok Eco: A rózsa neve Németh László: Iszony Ottlik Géza: Iskola a határon Örkény István: Tóték, Egypercesek Egy Szabó Magda-regény Egy Esterházy Péter-mű Kertész Imre: Sorstalanság

Ajánlott irodalom: • Gorkij. Éjjeli menedékhely • Kafka: A per • Thomas Mann: A varázshegy • Illyés Gyula: Puszták népe • Hesse: Sziddhárta • Miller: Az ügynök halála • Beckett: Godot-ra várva • Semprun: A nagy utazás • Salinger: Zabhegyező • Capote. Hidegvérrel • Calvino: Eleink • Sánta Ferenc: Ötödik pecsét • Nádas Péter: Egy családregény vége • Bodor Ádám: Sinistra körzet • Tar Sándor: A mi utcánk • Závada Pál: Jadviga párnája • Rakovszky Zsuzsa. A kígyó árnyéka (A felsorolt művek listája változhat a csoport igényei és adott év emelt szintű tételei szerint.)

8


Értékelés: A harmadévek során többféle tevékenységet értékelünk. Nagy jeggyel nagydolgozatot (egész órás teszt, esszé, kisértekezés, hosszabb házi dolgozat,érettségi gyakorló feladatsor) és/vagy egy alapos felkészülést igénylő, átfogó szóbeli megnyilatkozást értékelünk, esetenként értelemszerűen kommunikációjeggyel (is). Kis jegyeket lehet szerezni órai munkával, memoriterekkel, olvasottsági tesztekkel, röpdolgozatokkal stb. Ezekhez járul azonban a következő szisztéma: • a felszerelés (könyv, füzet, szöveggyűjtemény) hiányáért mínusz jár (mindig egyértelműnek kell azonban lennie az aznapra használt felszerelésnek – a tankönyvre pl. nem minden évfolyamon, nem mindig van szükség); • az egyik óráról a másikra feladott, kisebb lélegzetű házi feladat hiányáért szintén mínusz jár, különösen jó megoldásért természetesen lehet kapni pluszt, esetleg kis ötöst, a nagyobb, legalább egyhetes határidővel elkészítendő otthoni munkák kis jegyet érnek, természetesen a hiány így kis egyest jelent; • ha a tanár az óra elején bejelenti, hogy az órán végzett munkát értékelni fogja, akkor azt kis jeggyel teszi, egyébként pluszt vagy mínuszt adhat, amennyiben a diáknak jó megnyilvánulásai vannak, illetve megtagadja a munkát. Ha másokat is zavar, akadályoz, azt magatartási problémának tartjuk, egyéb megoldást kell találni rá: pl. osztálybíróság. Átváltás: a pluszok és mínuszok egymást nem oltják ki, három mínuszból lesz egy kis egyes, három pluszból egy kis ötös. A kis jegyekből ötösével lesz egy-egy nagy jegy, ha a félév végén a kisjegyek nem oszthatók öttel, akkor pl. kétszer négy ad egy-egy jegyet. Harmadévente csupán a témazáró dolgozatokat lehet pótolni, bennük – ha az elmúlt időszak anyaga megköveteli – az olvasottságra vonatkozó kérdések is szerepelnek. Tehát a házi dolgozatokra, memoriterekre, házi feladatokra kapott kisvagy nagy jegyeket nem lehet javítani. Évente legalább egy alkalommal, előre kijelölt időpontban mindenki meg kell feleljen szóbeli megmérettetésen (felelet, kiselőadás, projektbemutató stb.) is. A harmadik negyedet követő javítási időszakban a diákok próbaérettségi dolgozatot írnak. Az erre szerzett érdemjegyek nem javíthatóak; az év végi osztályzat kialakításakor pedig duplán számítanak.

9

IDEGEN NYELV

Angol nyelv Az angol nyelv tanulása a középiskolai tanulmányok végéig kötelező. Azok a diákok, akik teljesítették a középiskolai követelményeket, vagyis előrehozott érettségit (ezáltal osztályozóvizsgát is) tettek, szintjüknek megfelelő csoportban folytathatják az angol nyelv tanulását, melynek segítségével tudásukat szinten tarthatják, elmélyíthetik, illetve felkészülhetnek emelt szintű érettségire vagy közép-és felsőfokú nyelvvizsgára. Mindegyik csoport munkájában fontos szerepet kap a vizsgafelkészítés (a középés emelt szintű érettségire, illetve nyelvvizsgára). A sikerhez továbbra is aktív órai és otthoni munka szükséges. A hagyományos nyelvtani és szókincsbeli ismeretek megszilárdítása és bővítése mellett a négy nyelvi készség (hallott és olvasott szövegértés, beszéd- és íráskészség) fejlesztése a cél, tipikus vizsgafeladatok gyakorlása mellett. Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai mérések, teljesítmények (nagydolgozatok / szóbeli feleletek / kiselőadások /otthoni fogalmazások és hetentekéthetente egy röpdolgozat), és az órai munka alapján történik. A házi feladat hiányáért alkalmanként egy mínusz jár, öt mínusz egy elégtelen. A felszerelés hiányáért alkalmanként egy mínusz jár; három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt (kötelező házi feladatok, szorgalmik) pluszokkal vagy akár osztályzattal is értékeljük. Minden negyed végén kap egy összesített jegyet a diák órai munkájára is. Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre: 89 – 100 % - (5) jeles 76 – 88 % - (4) jó 63 – 75 % - (3) közepes 50 – 62 % - (2) elégséges 0 – 49 % - (1) elégtelen A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képezzük: • az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyek; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott jegyek; • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

10

IDEGEN NYELV

A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek az eredményét a javítási időszakban egy 45 perces írásbeli dolgozattal lehet javítani. A továbbhaladás feltétele, hogy a három fő részterület (órai munka, otthoni munka, számonkérések) mindegyikében el kell érni az elégséges szintet (50 %-ot). Az érettségi követelményei: Kommunikációs helyzetek Helyzet Hivatalokban, rendőrségen Országhatáron Orvosnál Szünidei munkahelyen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

Szerep Ügyfél, állampolgár Turista beteg, kísérő munkavállaló vendég vendég, látogató, egy társaság tagja Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, Ügyfél benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamo- utas, útitárs son, taxiban, repülőn, hajón) Áruházban, üzletben, piacon Vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Iskolában tanuló, iskolatárs Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Kommunikációs szándékok • A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok (pl. köszönés, bocsánatkérés, gratuláció) • Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (pl. öröm, együttérzés, hála kifejezése) • Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok (pl. ígéret, helyeslés) • Az információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok (pl. dolgok leírása, indoklás) • A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok (pl. kérés, javaslat, kínálás) • Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (pl. visszakérdezés, témaváltás)

11

IDEGEN NYELV

Témakörök: • Személyes vonatkozások, család • Ember és társadalom • Környezetünk • Az iskola • A munka világa • Életmód • Szabadidő, művelődés, szórakozás • Utazás, turizmus • Tudomány és technika

Második idegen nyelv Ebben a tanévben német, francia, spanyol és olasz nyelvből folytatják tanulmányaikat a diákok. Célunk, hogy a három év végére képesek legyenek a középszintű érettségi (Európai Nyelvi Referencia Keret B1 szint) követelményeinek teljesítésére. Ennek méréséhez standardizált teszteket használunk. A B1-es szintet az éri el, aki a teszten legalább 60%-ot teljesít. Követelmények: Az év folyamán képessé kell válnod arra, hogy • hétköznapi helyzetekben megértsd az anyanyelvi beszélőt is (pl. utazási információk, vásárlás, információadás); • és ugyanilyen helyzetekben érthetően fejezd ki magad, saját kommunikációs céljaidat meg tudd valósítani a megértést zavaró hibák nélkül; • légy képes érzékelni és kifejezni a kommunikációs helyzetek közötti különbségeket (pl. hivatalos/ baráti hangnem, udvarias/udvariatlan stílus, támogató/elutasító viselkedés stb.); • légy képes egyszerű szöveget szótár nélkül, kicsit bonyolultabb szöveget szótárral megérteni, lényeges információkat kiszűrni, az erre irányuló szövegértési feladatokat megoldani; • tudj rövidebb-hosszabb levelet írni praktikus elintéznivalók ügyében vagy magánügyben, legyél képes a szöveg megalkotásában előre megadott szempontok figyelembevételére; • ismerd és alkalmazd a térbeli és időbeli viszonyok nyelvtani kifejezésének formáit, a szándék, lehetőség, képesség kifejezésének formáit, általában a hétköznapi nyelvhasználathoz leginkább szükséges, leggyakoribb nyelvtani formákat; • ismerkedj a célnyelvi kultúrával, az ottani szokásokkal.

12

IDEGEN NYELV

Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai dolgozatok, a szóbeli feleletek és az órai munka alapján történik. Hetente átlagosan egy röpdolgozatot, félévenként általában három összefoglaló írásbeli dolgozatot íratunk, de a szaktanár dönthet úgy, hogy az egyiket szóbeli felelés váltja ki. Az adott periódusra jellemző tevékenységeket, és a hozzá kapcsolódó értékelési sajátosságokat a szaktanárok ismertetik. (A minden harmadban ismétlődő formák mellett pl. kiselőadás, szóbeli beszámoló, szituációk eljátszása, otthoni fogalmazás stb.) A hiányzó házi feladatokért alkalmanként egy mínusz jár. Egy-egy nagyobb otthoni feladatot (pl. fogalmazás, fordítás, plakátkészítés) önálló jeggyel is értékelünk, ezt tanárod mindig jelzi. A felszerelés hiányáért minden alkalommal egy mínusz jár. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt, füzetvezetést pluszokkal, vagy akár osztályzattal is értékeljük. A szaktanárok döntenek arról, hogy hány pluszból jön össze egy 5-ös, illetve hány mínuszból lesz 1-es. Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre: 86 – 100 % - (5) jeles 71 – 85 % - (4) jó 56 – 70 % - (3) közepes 41 – 55 % - (2) elégséges 0 – 40 % - (1) elégtelen A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képezzük: • az összefoglaló dolgozatokra szerzett jegyek; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatokra kapott jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott osztályzatok; • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek). A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek az eredményét a javítási időszakban lehet javítani.

13

TÁRSADALOMISMERET

Társadalomismeret Ebben a tanévben a magyar polgárosodás hátterét, folyamatát, valamint a XX. század történetét tekintjük át. A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni - ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését, a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését. A következő készségeket, képességeket szeretnénk a tanév folyamán kialakítani, illetve fejleszteni: • Önálló jegyzetelés; az elhangzottak logikus, az összefüggéseket kiemelő rögzítése • Az ábrák, képek, egyéb dokumentumok, azaz történelmi források elemzése, a belőlük levonható következtetések önálló megfogalmazása • Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; lényegkiemelés; a több helyről összegyűjtött információk elrendezése • Biztos tájékozódás a térképen • A szóbeli kifejezés, előadói stílus tökéletesítése, csiszolása • A gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összetartozásának megértése • A relatív kronologikus érzék fejlesztése: a világ különböző régióiban adott időszakban zajló folyamatok együttes feldolgozásának képessége, összefüggéseik meglátása; a világméretű hatások érzékelése és értelmezése • Az emberiség alapvető egységének; a kultúrák-civilizációk egyenrangúságának tudata • A globális civilizáció fogalmának megértése és átérzése; az emberiséget érintő világméretű problémák, konfliktusok összetett szemlélete, megítélése. • Az egyéni és társadalmi felelősségtudat kialakítása Tartalom: A modern Magyarország születése • A kiegyezéshez vezető út • A kiegyezés tartalma; a dualista állam • Ipari forradalom Magyarországon • Budapest világvárossá válik • A nemzetiségi kérdés • A dualizmus kori társadalom és életmód Az I. világháború • Szembenálló felek, frontok, hadszínterek • Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban • Az oroszországi forradalmak 14

TÁRSADALOMISMERET

• •

A versailles-i békerendszer A Népszövetség

Két világháború között • Polgári demokratikus forradalom Magyarországon • A Tanácsköztársaság • A Horthy-korszak • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra • A nagy gazdasági világválság - polgári demokráciák és diktatúrák • A fasiszta Olaszország és a náci Németország • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között A második világháború • Lengyelország felosztása • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941) • Szovjet-német háború • Az antifasiszta koalíció kialakulása • Háború Ázsiában • A totális háború • Fajelmélet és holocaust • Magyarország a második világháborúban A közelmúlt és a jelenkor története • A megosztott világ • Nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években • Az Európai Unió története • Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában • A sztálini modell Magyarországon • Az 1956-os forradalom • A Kádár-korszak • A magyar rendszerváltás • A polgári demokratikus rendszer működése • Szociológiai, gazdasági, politikai problémák • Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása A társadalomismereti tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés Értékelés: Harmadévenként egy-két összefoglaló dolgozatot íratunk, melyet 1-től 5-ig osztályozunk. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségéről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja. 15

TÁRSADALOMISMERET

A harmadévben írt dolgozatok egyikét a javítási időszakban lehet javítani. Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés. A szaktanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után. A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket összegezzük. A félévi és az év végi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, valamint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy(ek) átlagából határozzuk meg. Áprilisban a diákok társadalomismeretből próbaérettségi vizsgát tesznek. A szerzett érdemjegy egyenértékű az összefoglaló dolgozatokra kapott jeggyel, nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe. Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk 10-15 percben. A feleletre kapott jegy a jegyképzés szempontjából azonos szereppel és értékkel bír, mint egy összefoglaló dolgozatra szerzett érdemjegy.

Társadalomismeret tagozat (emelt szint) A társadalomismeret tagozat résztvevői heti hat órában - az alapfoglalkozáshoz képest részletesebben - tanulmányozzák a magyar polgárosodás hátterét, folyamatát, valamint a XX. század történetét. A modern korhoz kapcsolódó gazdagabb és változatosabb háttéranyag (filmek, filmhíradók, dokumentumfilmek, plakátok stb.) jóvoltából az olvasható tananyagokat, forrásokat lehetőség szerint minél többször szeretnénk kiegészíteni; ezzel is segítve a korszak megértését, a különböző területeken tanult információk elrendezését; a napjainkban tapasztalható kelet-közép-európai, európai és világméretű jelenségek történelmi gyökereinek megértését. A tagozat tematikája, követelményrendszere az ún. emelt szintű történelem érettségi elvárásaihoz illeszkedik. A magasabb szintű képzés egyrészt azt jelenti, hogy a tagozatosok részletesebben, bővebben foglalkoznak az adott időszakkal. A tematikai (mennyiségi) különbségeken túl a kétféle képzés abban is különbözik, hogy a tagozatosoknak a készségeket illetően is összetettebb elvárásoknak kell megfelelniük. A sikeresség feltétele, hogy képesek legyenek történelmi jelenségek önálló értelmezésére, elemzésére. Szükséges, hogy a tanulmányozott jelenségek és az elsajátított információk birtokában képesek legyenek lényegi következtetések megfogalmazására, saját vélemény kialakítására; a térben és időben el16

TÁRSADALOMISMERET

térő jelenségek közötti kapcsolatok, összefüggések észlelésére. Mindebből következik, hogy optimális esetben a tagozaton egy olyan, szakmai értelemben elmélyült műhelymunka zajlik, ahol a tanári irányítást harmonikusan kiegészíti a diákok kezdeményező, kreatív közreműködése, amely mind az egyéni, mind a csoportos tevékenységekben megnyilvánul. A foglalkozáson való sikeres megfelelés feltételei: az órai feldolgozásban való aktív részvétel, az óráról órára történő folyamatos készülés; a korábban tanult anyagrészek automatikus felidézése és alkalmazni tudása; adott esetben a tananyag egyes részeinek vagy a kiegészítő oktatási segédanyagoknak meghatározott szempontok szerinti önálló otthoni feldolgozása, a kapcsolódó szakirodalomban a tájékozódás és kutatás képessége. Az órai munka és a folyamatos felkészülés a tagozatos tevékenység alapfeltétele. Ennek hiányában az „emelt szint” értelmét veszti. Ezért amennyiben ez a két alkotóelem hiányosnak bizonyul, úgy a szaktanár a tantárgyfelelőssel konzultálva szerződéskötést kezdeményez. Tartalom: A modern Magyarország születése • A kiegyezéshez vezető út • A kiegyezés tartalma; a dualista állam • Ipari forradalom Magyarországon • Budapest világvárossá válik • A nemzetiségi kérdés • A dualizmus kori társadalom és életmód Az I. világháború • Szembenálló felek, frontok, hadszínterek • A hátország • A (gépi) tömegháború sajátosságai • Az Osztrák-Magyar Monarchia a háborúban • A februári forradalom Oroszországban • A bolsevik ideológia • Az októberi forradalom • A versailles-i békerendszer • A Népszövetség

17

TÁRSADALOMISMERET

Két világháború között • Polgári demokratikus forradalom Magyarországon • A Károlyi kormány bel- és külpolitikája • A Tanácsköztársaság • Az ellenforradalmi rendszer • A konszolidáció • Magyarország külpolitikája a két világháború között • Gazdaság és társadalom a Horthy korszakban • A Szovjetunió első évei és a sztálini diktatúra • A sztálini gazdaságpolitika • A nagy gazdasági világválság - polgári demokráciák és diktatúrák • A New Deal az Egyesült Államokban • A fasiszta Olaszország és a náci Németország • A náci ideológia • A nemzetközi helyzet 1933-1939 között • A Harmadik Birodalom terjeszkedése a világháború előtt A második világháború • Lengyelország felosztása • Hadműveletek Nyugat-Európában (1940-1941) • Szovjet-német háború • Az antifasiszta koalíció kialakulása • Háború Ázsiában • A totális háború • Fajelmélet és holocaust • Magyarország a második világháborúban A közelmúlt és a jelenkor története • A megosztott világ • Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején • A Hruscsov-korszak átmeneti enyhülése • Fegyverkezési verseny és fegyverzet korlátozások • Nemzetközi kapcsolatok az 1950-80-as években • Az Európai Unió története • Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában • A koalíciós korszak Magyarországon • A sztálini modell Magyarországon • Az 1956-os forradalom • A Kádár-korszak • Reformkísérletek a Kádár-korszakban • A magyar rendszerváltás • A polgári demokratikus rendszer működése 18

TÁRSADALOMISMERET

• •

Szociológiai, gazdasági, politikai problémák Tömegkommunikációs források, dokumentumok feldolgozása

A társadalomismereti tanulmányok rendszerezése, érettségi felkészülés Értékelés: A tagozatosok egy-egy nagyobb anyagrész lezárása után összefoglaló dolgozatot írnak. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségéről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja. Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A félévi és év végi eredményt a sokféle - csoportos, egyéni, kiselőadás, röpdolgozat, házi dolgozat, gyakorló teszt, forráselemzés stb. - feladatra szerzett pluszok és kisjegyek öszszegzése; továbbá a térképhasználat és a füzetvezetés igényessége is befolyásolja. Áprilisban a diákok társadalomismeretből próbaérettségi vizsgát tesznek. A szerzett érdemjegy az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyekkel egynértékű, nem javítható és beleszámít a tanév végi érdemjegybe. Évente legalább egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egyegy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk 10-15 percben.

19

MATEMATIKA

Matematika Itt van az utolsó év, s az elérhető közelségbe került cél (sikeres érettségi) új erőforrásokat mozgósíthat. Egész évben rendszeres és kitartó munkára van szükség, hiszen most van itt az ideje a korábbi hiányok felmérésének (és eltüntetésének), a rendszeres gyakorlásnak.

Számsorozatok • Sorozat fogalma • Számtani sorozat, mértani sorozat • Gyakorlati alkalmazások

Felszín-, és térfogatszámítás A sík- és térgeometria fogalmainak áttekintése, különböző testek térfogatának és felszínének kiszámítása lesz a feladatunk. Témakörök: • A terület, felszín és térfogat fogalma, kiszámítási képletek (levezetések). • Számítási és egyszerű bizonyítási feladatok a geometria középiskolában tanult fejezeteiből. • A témakör feldolgozása során a középiskolai geometria anyag rendszerező összefoglalása is megtörténik (síkbeli és térbeli alapfogalmak, trigonometriai számítások derékszögű háromszögben, általános háromszögben). • Jelentős szerepet kapnak a szövegértést igénylő és a gyakorlati jellegű feladatok. Matematikai statisztika Témakörök: • A leíró statisztika elemei (az adathalmazok rendszerezése, ábrázolása különböző diagramokkal; nagy adathalmazok jellemzése és összehasonlítása statisztikai mutatókkal: terjedelem, módusz, medián, átlag, átlagos abszolút eltérés, szórás) • A statisztika szerepe a mindennapi életben (következtetések, előrejelzések, manipulációk) Követelmények (minden témakörben): • A tanult fogalmak, tételek pontos ismerete • Önálló feladatmegoldás

20

MATEMATIKA

Rendszerező összefoglalás A középiskolai anyag rendszerező összefoglalása, szem előtt tartva a kétszintű érettségi követelményeit. Az újszerű feladatok begyakorlása, elmélyítése, a középszintű érettségi struktúrájának („hármas tagozódás”) alapos megismerése. (Igény esetén: az új rendszerhez illeszkedő, egyénre szabott vizsgastratégiák kialakítása. Értékelés: A tanév során a számonkérés többféle formában történik. Az előre bejelentett röpdolgozatok 10-25 perc terjedelműek lehetnek, míg a témazáró dolgozatok 45-90 percesek, a próba-érettségi 180 perces. Az írásbeli munkákon kívül az értékelés részét képezi az órai munka (csoportos és egyéni), az otthoni munka, külön kapott vagy vállalt feladatok elvégzése (pl. kiselőadás megtartása), az órai munkához szükséges felszerelések megléte (füzet, könyv, számológép, egyéb eszközök). Az értékelés súlyozott osztályzatokkal történik. A röpdolgozatok és az órai, otthoni, egyéb munkák súlya egy, a témazáró dolgozaté három, a próba-érettségié pedig hat. A röpdolgozatokkal, egyéb dolgozatokkal elért osztályzatok súlya az értékelésben legalább 50% és legfeljebb 90%. Az év végi osztályzatot a tanév során elért osztályzatok súlyozott átlaga alapján állapítja meg a tanár. A kerekítés során „0,5ig” lefelé kerekít, „0,5-0,7-ig” a tanár mérlegeli a felfelé vagy lefelé kerekítést, „0,7-től” felfelé kerekít.

Matematika tagozat 1. (emelt szint) Az utolsó év két fontos feladata az emelt szintű érettségire való felkészülés és a felsőfokú matematika tananyaghoz szükséges előismeretek elsajátítása. • • • • • • •

Kombinatorika Binomiális tétel, Pascal-háromszög, ismétléses kombináció Térgeometria Térbeli alakzatok, fogalmak Térfogat-, és felszínszámítás Riemann-integrál, alkalmazások Gráfok A valószínűségszámítás elemei (nagy számok törvénye, nevezetes eloszlások, alkalmazások) Statisztika Adattömörítési eljárások, középértékek, szóródási mutatók, diagramok, gyakorlati alkalmazások Gondolkodási módszerek Teljes indukció, logikai szita, indirekt bizonyítás, skatulya elv 21

MATEMATIKA

•

Rendszerező ismétlés: a középiskolai anyag szisztematikus összefoglalása, az érettségi tételek kidolgozása, nagyobb lélegzetű művek (dolgozatok) megalkotása lesz a feladatunk ebben az időszakban. A harmadik negyedet követő javítási időszakban a diákok matematikából próbaérettségi vizsgát tesznek. Az értékelés a középszintű követelmények után leírtak szerint történik.

22

TERMÉSZETISMERET

Természetismeret Az alapok megszerzése után ebben az évben három témakörben bővítjük, elmélyítjük az eddig tanultakat. A témákat úgy választottuk ki, hogy a tanulókat képessé tegyük egészségük megóvására, a környezetük megismerésére és megóvására, valamint a tudományok várható újabb ismereteinek önálló megszerzésére és befogadására. Ebben az évben az órai munka jellege is megváltozik, nagyobb hangsúlyt kap a tanulók önálló és csoportmunkája, az aktuális témákról folytatott beszélgetés. Igyekszünk külső szakértőket bevonni és érdekes helyszíneket meglátogatni. A módszereknek megfelelően az értékelés is módosul. Elsajátítandó témakörök, fogalmak: Az élővilág fejlődéstörténete és rendszerezése • A rendszerezés alapjai; • A mikrobák fontosabb csoportjai, jelentőségük; • A növényvilág fontosabb csoportjai, jelentőségük • Az állatvilág legfontosabb csoportjai, fajai. • Az ember evolúciója. Egészségünk • Testképünk; • Népbetegségek; • Egészségmegőrzés, életmód • Lelki egészségünk • Házi betegápolás, elsősegélynyújtás; • Nemi kultúra; • Modern orvostudomány, természetgyógyászat. Környezetünk • Közvetlen környezetünk; • Lakóhelyünk, lakásunk; • Globális problémák.

23

TERMÉSZETISMERET

Ebben a tanévben hagyományos jegyzeteket csak az evolúcióval és a rendszertannal kapcsolatos témaköröknél adunk ki. A témakörök feldolgozásakor részben aktuális sajtóanyagok és szakszövegek, részben a tanulók által felkutatott egyéb információk alapján dolgozunk. Nagy szerepet kap tehát a tanulói aktivitás, amely az értékelés alapját is képezi. Legfontosabb formája a tanár által megadott és a tanulók által elvállalt témák feldolgozása és az azokból tartott előadás, tanóra. Az információk megjelenítéséhez készíthető poszter, elektronikus adatbázis, web oldal is. Minden harmadévben kiadunk részletes címlistát, amelyekből mindenki választhat magának házi dolgozat vagy projektmunka témakört. Házi dolgozat írására vagy projekt munkában való részvételre minden félévben van lehetőség, de az egyik félévben egyszer kötelező kiselőadást tartani vagy házi dolgozatot írni. A másik félévben választani lehet a házidolgozat-írás és a projektmunka-készítés között, de a szaktanárral egyeztetni kell a témát és a formát. A dolgozatban a diákok egy választott témát dolgoznak ki, ehhez szükséges egy kis egyéni kutatómunka könyvtárban, múzeumban vagy éppen az Interneten. A házi dolgozat lehetséges témáiról, a formai és tartalmi követelményekről, a fellelhető szakirodalomról, információforrásokról és a beadási határidőről a tanár a félév elején tájékoztatja a diákokat. A házi dolgozat nemcsak szöveges, képes dolgozat lehet, hanem számítógépes program, poszter vagy más alkotás. A témaválasztás után a siker érdekében célszerű megbeszélni a munka menetét a szaktanárral, aki mindenben segítségedre lesz. A házi dolgozatot meg kell védeni: a szaktanárral egyeztetett időpontban szóban ismertetni kell a témát, a választás okát és válaszolni kell a kérdésekre. A projektmunkát kisebb, 3-4 fős csoportok végzik, meghatározott témakörökben, tanári útmutatás alapján. Az írásos anyagok és az elhangzott előadások számon kérhetők nagydolgozat formájában. Nyomon követjük a témák vitájában az órákon tanúsított tanulói aktivitást is. Ha valaki a nagydolgozat és/vagy röpdolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségéről szóló orvosi igazolását bemutatja, és kéri ezt a lehetőséget. A negyedévben írt dolgozatok eredményét a javítási időszakban egy 60 perces írásbeli dolgozattal lehet javítani. Értékelés: A félévi és év végi jegy a kiselőadásra, a házi dolgozatra és a nagydolgozatokra szerzett jegyekből alakul ki, de a kiemelkedő órai aktivitás, cikkírás, poszterkészítés, továbbá a projektmunkában való részvétel javíthatja ezt a jegyet. Egy nagydolgozatban, röpdolgozatban és a szóbeli felelet alkalmával számon kérhető mindaz, amiről szó esik az órákon, amennyiben annak utána lehet nézni valahol (jegyzet, irodalom, többiek füzete, internet stb.). Ha valaki távol volt az adott órán, a megadott irodalom, jegyzet vagy a többiek füzete alapján saját maga kell gondoskodjon arról, hogy hozzájusson a megtanulandókhoz. 24

GAZDASÁGI ISMERETEK

Gazdasági ismeretek A gazdasági ismeretek tantárgy keretein belül eddig a háztartáshoz és vállalathoz, mint gazdasági szereplőkhöz kapcsolódó gazdasági kérdésekkel, helyzetekkel, döntésekkel foglalkoztak a diákok az előző két év során. A diákok konkrét gazdasági tapasztalatai kerültek rendszerezésre, és egy konzisztens elméleti rendszerbe lettek elhelyezve, törekedve arra, hogy segítséget kapjanak a mindennapi életben való eligazodáshoz. A 13. évfolyam tananyaga makroökonómiai szempontból közelíti meg a gazdaság működést, ennek keretein belül a tanulók megvizsgálják melyek azok a gazdasági jelenségek, problémák, amelyek indokolttá teszik az állam gazdasági szerepvállalását. Részletesen elemzésre kerülnek az állami beavatkozás típusai és ezek konkrét gazdaságtörténeti megvalósulása. Mindezek segítenek abban, hogy értsék a nemzetgazdaságban zajló folyamatokat, hogy gazdasági szereplőként tudatos döntéseket hozhassanak, felkészülve azokra a makrogazdasági jelenségekre, amelyek döntően befolyásolhatják élethelyzetüket, mint gazdasági válság, infláció, munkanélküliség. A különböző közgazdasági iskolák nézeteivel való megismerkedés segíti annak megértését, követését, hogy a kormányzatok, a politikai élet szereplői miként vélekednek az aktuális gazdasági kérdésekről, miként kívánják orvosolni az egyes problémákat. További új elem a tananyagban, hogy a nemzetgazdasági szintű vizsgálódások mellett szerepet kapnak a világgazdaságban zajló események, folyamatok. Ugyancsak praktikus megközelítésben felvetve olyan kérdéseket is, hogy mit jelent, ha a hazai valuta gyengül, milyen előnyök, hátrányok származhatnak belőle, mikor vezethető be a közös valuta, mivel jár ez. Az új témáknak megfelelően a módszertani elemek közül a közös munkában nagy hangsúlyt kap a forrásmunkák feldolgozása, más tantárgyak keretében tanultak szintetizálása az új ismeretekkel. A felnőtt lét fontos eleme a tudatos állampolgári lét, ami gazdasági értelemben az öngondoskodást jelenti, és a gazdasági ismeretek tantárgy erre a szerepre kíván felkészíteni. Témakörök: Bevezetés a makrogazdaság világába 12 óra A makrogazdaság szereplői és a makrogazdaság egyszerűsített modellje A nemzetgazdaság teljesítményének mérése A gazdasági teljesítmény és az életszínvonal kapcsolata Pénztörténeti korszakok II. – Az arany és pénzhelyettesek korszaka – A növekedés problémája, klasszikus válságok a XIX. Században John Maynard Keynes elmélete , a fiskális gazdaságpolitika lényege

25


A piaci mechanizmus működési zavarai, a társadalmi jólét védelme 4 óra Versenyszabályozás Közjavak termelése és elosztása Környezetszennyezés Externáliák Az állam gazdasági szerepvállalása és gazdálkodása 8 óra Az állam feladatai Közkiadások Az adók A nemzetgazdaság munkapiaca 8 óra A munkapiac és szereplői Munkanélküliség A munkanélküliség típusai A munkanélküliség következményei Harc a munkanélküliség ellen A nemzetgazdaság pénzpiaca 10 óra A pénzpiac szereplői A modern pénzteremtés mechanizmusa Infláció fogalma, fokozatai Az infláció okai Az infláció költségei Inflációs gyógymódok A gazdaságpolitika lehetőségei 10 óra A gazdaságpolitika fogalma és eszközrendszere Fiskális politika Monetáris politika Kínálati gazdaságpolitika Gazdaságfilozófiák és a gazdaságpolitika összefüggései Nemzetközi gazdaság 6 óra A nyitott makrogazdaság Valutapiac Fizetési mérleg Nemzetközi kereskedelempolitikai elvek és fejlődésük 8 óra A középkori távolsági kereskedelem Merkantilizmus Komparatív elméletek tana Protekcionizmus Az integráció története 26


Árfolyamrendszerek 6 óra Az aranypénzrendszer Aranydeviza (dollár-standard) rendszer Modern pénzügyi rendszerek Az Euró Az Európai Unió 6 óra Az EU története Az EU intézményei Magyarország és az Európai Unió A világgazdaság jelenje és jövője 6 óra Globalizáció vagy helyi megoldások Fejlett országok, kontra fejlődő világ Követelmények: A tanuló • értse, és alkalmazza a gazdasági szemléletet, megközelítési módokat. • rendelkezzen azokkal az attitűdökkel, amelyek segítségével nyitottan szemléli a körülötte lévő gazdaságot, felelősséggel hoz meg döntéseket. • ismerje a gazdasági gondolkodás legfontosabb fogalmait, és legyen képes azokat szakszerűen használni. • legyen képes a gazdaság működését összefüggéseiben látni, az egyes tényezők hatására rámutatni. • legyen képes a lényeg kiemelésére, az összefüggések feltárására, megfogalmazására. • az életkori sajátosságoknak megfelelően legyen képes az információgyűjtésre és elemzésére. • legyen képes adatok, adatsorok, táblázatok, grafikonok értelmezésére. • legyen képes szintetizálni ismereteit a más tantárgyak, tudományterületek keretében megtanultakkal. • legyen képes önálló tájékozódásra, ismeretszerzésre a tanórán és tanórán kívül egyaránt, tudja alkalmazni az IKT eszközöket. • rendelkezzen a társaival és tanáraival való együttműködéshez szükséges kommunikációs kultúrával. • rendelkezzen a korosztálynak megfelelő vitakultúrával. Értékelés: A tantárgy értékelési rendszere a folyamatos munkára, és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is. • Az egyes témakörök lezárásakor a diákok dolgozatokat írnak, amelyek az elért pontszám alapján jeggyel kerülnek értékelésre. 27


• Az értékelés második területe: az órán teljesítendő feladatok, szóbeli feleletek, órai munka, füzetvezetés, a felszerelés megléte vagy hiánya; az otthoni felkészülést igénylő tevékenységek: például a házi feladatok, kiselőadások, bónusz munkák... stb. Cél, hogy minden tanuló minél több kiselőadást tartson, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórákon, vezesse a füzetét. A felsoroltak negyedévente egy érdemjeggyel kerülnek értékelésre. • Az osztályzatok meghatározása százalékos teljesítmény alapján az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: 86-100% 71-85% 56-70% 41-55% 0-40%

= = = = =

5 4 3 2 1

• Az osztályzattal történő értékelés mellett a diákok teljesítménye félévente szövegesen is értékelésre.

Gazdasági ismeretek tagozat (emelt szint) Gazdasági ismeretek tagozaton az előző tanévben már megkezdett munka folytatására kerül sor, és az idén sem változik ennek jellege. Továbbra is legfontosabb célként az emelt szintű érettségire készülés lebeg a szemünk előtt, de azért arra is ügyelünk, hogy a szigorúan vett törzsanyag mellett aktuális problémákat is megvitassunk, gazdaságtörténeti vonatkozásokat vizsgáljunk, esetleg eltérő elméleteken, értelmezéseken vitatkozzunk. A makroökonómia tanulmányozását az alapfogalmak, összefüggések és problémák tisztázásával kezdjük. Megvizsgáljuk a jövedelmek keletkezésének és elosztásának témakörét, körüljárjuk az áruk illetve beruházási javak piacát. Részletesen foglalkozunk a modern pénz létrejöttével, a pénzpiac működésével. Beszélünk majd a makrogazdasági egyensúly létrejöttéről, az ehhez kapcsolódó – gyakran alapjaiban eltérő – elméletekről, illetve beszélünk az egyensúly hiányáról, vagyis a munkanélküliség, az infláció, az eladósodás kérdésköréről is. Megvizsgáljuk azt is, hogyan reagálnak az egyes gazdasági szereplők a fent vázolt kihívásokra, milyen gazdaságpolitikai irányzatok, elképzelések léteznek, és ezeknek mi a realitása. Itt különösen sokszor kerülnek előtérbe napjaink aktuális gazdasági problémái, és az erre született jó/rossz válaszok. Az emelt szintű érettségire készüléshez a problémafelvetésnek, az önálló véleményalkotásnak és az együttgondolkodásnak legalább akkora jelentősége van mint a definíciók pontos megtanulásának, vagy a számtalan gyakorló feladatsor megoldásának. Ebben, és a számtalan „pluszként” kiosztott szöveg elolvasásában, vagy 28


az otthoni munkák elkészítésében számítunk a csoport aktivitására, mint a tavalyi évben. A projektérettségire készülőknek pedig el kell készítenie a projektmunkájukat, aminél az elkészült produktum mellett, a határidők betartása, a konzulenssel való együttműködés, és a folyamat dokumentálása legalább olyan súllyal szerepel, mint maga a dolgozat. Értékelés: A tantárgy értékelési rendszere a folyamatos munkára, és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is. • Az egyes témakörök lezárásakor a diákok dolgozatokat írnak, amelyek az elért pontszám alapján jeggyel kerülnek értékelésre. • Az értékelés második területe: az órán teljesítendő feladatok, szóbeli feleletek, órai munka, füzetvezetés, a felszerelés megléte vagy hiánya; az otthoni felkészülést igénylő tevékenységek: például a házi feladatok, kiselőadások, bónusz munkák... stb. Cél, hogy minden tanuló minél több kiselőadást tartson, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórákon, vezesse a füzetét. • Az osztályzatok meghatározása százalékos teljesítmény alapján az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: 86-100% 71-85% 56-70% 41-55% 0-40%

= = = = =

5 4 3 2 1

• Az osztályzattal történő értékelés mellett a diákok teljesítménye félévente szövegesen is értékelésre.

29

TESTKULTÚRA

Testkultúra Követelmények: A testkultúra tantárgyblokk sok szempontból különleges „élőlény ”iskolánkban. „Másságai” közül szorosan a követelményekhez tartozik, hogy minden testnevelés órán kötelező részt venni. Ez annyira elüt az iskola általános rendszerétől, hogy mindenképpen indoklást követel. A többi tantárgyblokk anyagának elsajátítását – végső esetben – az érdemjegyekkel való értékelés próbálja biztosítani. A testkultúra esetében a számonkérés eme formája nem létezik, így a diákoknak feltétlenül „találkozniuk” kell a tananyagokkal a tanórán ahhoz, hogy megismerjék azokat annyira, hogy eldönthessék: „házasságot kötnek” velük, vagy végleg „szakítanak”. Ennek megfelelően a diákokkal szembeni legfőbb kívánalmunk: a testkultúraórákon érdeklődően, együttműködően, a tanuláshoz szükséges odafigyeléssel vegyenek részt. Természetesen a testkultúra tantárgyblokknak is vannak évekre, időszakokra bontott követelményei. A követelmény az, hogy mindenki saját adottságaival, képességeivel élve minél többet fejlődjön. A folyamat elvárt eredménye azonban nem csupán egy-egy testgyakorlati forma ismereteinek valamilyen szintű birtoklása, hanem egy talán kevésbé megfogható, de jóval tágabb értelemben vett tudás, amely a tanulók számára segítséget ad az egészségesebb, magasabb színvonalú életvezetéshez diák- és felnőttkorban egyaránt. Ehhez minél több sportot, mozgást kell megismerniük, így képesek lesznek választani azok közül egyet vagy többet, amely(ek) életmódjuk, életvitelük részévé válhat(nak). Ez a politechnikumi testkultúra oktatás legfőbb célja. A testgyakorlati formák nagy többségénél a tevékenység eredménye vagy mérhető (úszás, atlétika stb.), vagy legalábbis szembetűnő (sikerült a csel?, jó volt az átadás?, jó volt a kosárra dobás?, sikerült a fejállás? stb.). Amennyiben ezen kívül számszerűen értékelnénk a teljesítményeket, akkor vagy egyszerű átváltást végeznénk el (pl. távolugrás: 4-től 5 méterig = négyes, 5 méter felett = ötös; te jól tudsz kosarazni, tehát ötöst kapsz, te kevésbé jól, tehát hármast stb.); vagy mondhatnánk azt is - a tanuló részvételi aktivitását figyelembe véve -, hogy aki nagyon szorgalmas, tehát pillanatnyi és majdani egészséges életmódja, edzettsége érdekében sokat tett, az ötös; továbbá természetesen kombinálhatnánk a teljesítmények és az igyekezet értékelését. Az osztályzatokkal való értékeléssel a tantárgy lényegét próbálnánk meg leegyszerűsíteni, átváltani számokra, megfosztanánk a testnevelést a benne rejlő természetes adottságoktól, elvennénk a tanulóktól azt a lehetőséget, hogy a testkultúra sajátosságait érzékeljék, és a megfigyelésekre alapozható fontos következtetéseket önállóan megfogalmazzák, megértsék.

30

TESTKULTÚRA

Ennek értelmében tehát osztályozás testnevelésből nincs, az értékelés egyéb, a tantárgy jellegéhez jól illeszkedő formáit (szóbeli értékelés, felmérések, versenyek, házi bajnokságok, iskolacsúcsok, faliújságok, pontversenyek stb.) fogjuk használni. Félévkor és év végén a diákok munkáját és teljesítményét részletes szöveges értékelésben minősítjük. A fakultáció rendszere: Ebben az időszakban van lehetőség az előző fakultációs rendszerre épülő, a még szabadabb sportágválasztásra. Az eddig megismert, gyakorolt sportágakból, testgyakorlati formákból lesz lehetősége az évfolyamnak választania. A választás szabályai: • minden harmadban (a kínálatból) azon három sportág fog elindulni, amit a többség igényel. • egy adott diáknak egy-egy sportágat maximum kétszer lehet választania a tanév folyamán. • ha egy sportág csak kevéssé marad el egy másik mögött, akkor az, a következő időszakban előnyt élvez (a kisebbség védelme). • A választás végleges döntés. Attól eltérni csak rendkívüli esetben - időben benyújtott írásbeli kérelemmel - a munkacsoport döntése alapján lehet.

Követelmény: • Magabiztos sportági jártasság, együttműködő, aktív és motivált részvétel a választott sportágban. • A sportági fejlődés igénye. Értékelés: • A tanulókat félévente szövegesen értékeljük. • A szöveges értékelésben fontos szempont a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése, a közös munkában való aktív részvétel, a sportági jártasság, a motiváció, az együttműködés és az önmagukhoz mért fejlődés lejegyzése. A testkultúra órák szervezeti kerete, a továbbhaladás feltétele: A testkultúra tantárgy koncepciójának egyik fontos eleme a rendszeres testmozgás és az osztályozás nélküliség, ezért a felszerelés hiányából fakadó mulasztásokat pótolni kell. A testkultúra órán átöltözve, sportfelszerelésben lehet részt venni. A munkacsoport az alábbi eljárást követi, ha a diák felszerelése negyedévente egy alkalomnál többször hiányzik: 31

TESTKULTÚRA

• Két alkalommal: a javítások napján (14:15 után) 45 perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztást. • Három vagy több alkalommal: a javítások napján (14:15 után) 90 perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztásokat. Maximum 90 perc pótolható a javítási napokon, a fennmaradó időmennyiség összeadódik, mindezek értelmében, ha a diáknak nem sikerült a kijelölt alkalmak során minden elmaradását pótolnia, akkor a tanév végén gyakorlati bemutatót és elméleti beszámolót kell tennie a tanév folyamán elsajátított sportágakból. Ugyanez az eljárás vonatkozik azokra a tanulókra is, akiknek hiányzásai meghaladják a 30%-ot. (A pótlásról való távolmaradást orvosi igazolással kell dokumentálni. Az érintett diák egy későbbi időpontban, pl. a következő negyedben pótol.) Az úszás tananyag esetében is be kell pótolni az elmaradt alkalmakat, természetesen úszással, az egyén által kiválasztott uszodában, belépőjeggyel és az úszómester aláírásával igazolva. Az a diák, aki nem pótolja be elmaradásait és nem teljesíti a követelményeket (gyakorlati bemutató és elméleti beszámoló) a tanév utolsó pótlási időszakában, csak szerződéssel folytathatja a következő tanévet. (Az augusztusi pótvizsga időszakban testkultúrából nincs pótlási lehetőség.) • Igazolás: Hiányozni orvosi igazolással vagy írásbeli indoklást is tartalmazó szülői kérelemmel lehet. Mindig az adott órára, rendkívüli esetben legkésőbb a következő testkultúra órára kell hozni az igazolást. Teljes felmentést orvosi vagy szülői javaslatra is csak indokolt esetben ad a testkultúratanár (amikor az érintett diák semmit, tehát a kötelező tananyag helyett sem tud mást csinálni, pl. futás helyett erősíteni sem képes). Ennek értelmében a kérelem mellé a felszerelést célszerű elhozni, hiszen nem biztos, hogy megkapja a teljes felmentést. Az orvosi igazolást a szülővel láttamoztatni kell. A felmentetteknek az óra helyszínén kell tartózkodniuk. • Az óra csengetéstől csengetésig tart. Az óra kezdetére átöltözve a megfelelő helyszínen kell lenni.

32

FAKULTÁCIÓK

Fakultációk természettudományos tantárgyakból (Biológia, fizika) A biológia, kémia és fizika fakultáció a közép-, illetve emelt szintű érettségire készít fel – a csoport többségének igényéhez mérten. (Akik az emelt szintű érettségi mellett döntenek, plusz feladatokat is kapnak.) Természetesen azok is megtalálják számításaikat, akik biológiából nem óhajtanak érettségizni. A fakultáción jóval több a tényanyag, mint természetismeret-órán, és a mélyebb összefüggések feltárására is törekszünk. Fontos cél, hogy a kimeneti követelményeknek (érettségi) a fakultáción résztvevő diákok megfeleljenek, így rengeteg tesztet, szöveges és problémamegoldó feladatot végzünk, miközben a érettségi szóbeli részére is készülünk. A kísérletek és boncolások színesebbé teszik az órákat, és a megértést is segítik. E fakultációkat csak azoknak ajánljuk, akik valóban elkötelezettek választott tantárgyuk iránt, hisz a rengeteg tanulnivalót csak erős motivációs háttérrel lehet elsajátítani. Tartalmak: A természetismereti tantárgyak tananyag-tartalma a közép, illetve az emelt szintű érettségi követelményéhez igazodik. Azok a témakörök élveznek elsőbbséget, amelyeket a természetismeret tantárgy keretében nem vagy nem eléggé mélyen tárgyaltunk. A csoport igényeivel összhangban adott esetben mélyebben, nagyobb időkeretben foglalkozunk egy-egy tárgykörrel. A részletes tartalmak a Politechnikum hálózatán a „P” könyvtárban olvashatók: Biológia: P:\Termism Fakultaciok\Biologia Fizika: P:\Termism Fakultaciok\Fizika

Értékelés: Az értékelés legfontosabb elemét a dolgozatok és szóbeli beszámolók jegyei képezik, de az órai munka (pl. a gyakorlati munkák: boncolás, kísérletezés végrehajtása és azok jegyzőkönyvei), a kiselőadás és egyéb projektmunka is szerepet játszik. A félévi és év végi jegyet a dolgozatok és a szóbeli feleletek átlaga határozza meg. Az osztályzatot legfeljebb egy jeggyel befolyásolhatja (emelheti vagy akár ronthatja) az egyéb feladatok megoldásában nyújtott teljesítmény.

33

FAKULTÁCIÓK

Művelődéstörténeti fakultáció Egy éves kurzus heti 2 órában, témái a 13. évfolyamon: Témák: Vallástörténet és művelődéstörténeti jellemzők Európán kívüli és európai nagy civilizációk: - A mágikus gondolkodás jellemzői - A mitikus gondolkodás jellemzői - India – hinduizmus és buddhizmus, indiai művészet és hatása az európai civilizációra - Kína – univerzizmus, konfucianizmus, taoizmus, a kínai gondolkodás, művészet, hatása az európai kultúrára - A zsidó – keresztény vallás jellemzői, művészeti jelenségei, hatása az európai kultúrára, művészetre - Az iszlám vallás jellemzői és hatása, művészete, az iszlám vallás és hatása napjainkra Művelődés- és művészettörténet, tudomány- és filozófiatörténet - Folyamvölgyi kultúrák – Mezopotámia, Egyiptom - Kréta-Mükénei civilizáció - A görög világ - Az etruszk kultúra - Róma és az első birodalmi kultúra Európában - Európa kialakulása, fogalma, az európaiság - Népvándorláskori kultúra és hatása Európa művelődésére - A magyarság értelemzése - A romanika és gótika - A reneszánsz művészet, gondolkodás, tudomány és hatása a világ felfedezésére - A nagy földrajzi felfedezések hatása - A prekolumbián kultúrák – a civilizációk találkozása - A barokk kora, a globalizáció első megnyilvánulása - A felvilágosodás eszmerendszere - A „hosszú 19. század” jellemzői - A 20. század filozófiai, művészeti jellemzői - Korunk problémái a művészetek és az életforma tükrében Követelmények: A kurzus anyagának ismerete – számonkérés dolgozatok formájában 2 kiselőadás megtartása a témakörökhöz kapcsolódóan

34

FAKULTÁCIÓK

Mozgóképkultúra és médiaismeret fakultáció A mozgóképkultúra és médiaismeret fakultáció heti két órában az előző évben megszerzett ismeretekre építve a tanulók magasabb szintű mozgóképi (film, televízió) szövegértés képességének továbbfejlesztését, a médiaszövegekkel szembeni önálló és kritikus attitűd megerősítését szolgálja, valamint az érettségire való felkészítést. A tárgy választható érettségi tantárgy, ha a tanuló két éven keresztül heti két órában tanulta, és legalább két év végi osztályzata van. Értékelés: a dolgozatok, az órai és az órán kívüli csoportos és egyéni feladatok, valamint önkéntesen vállalt feladatok (pl. kiselőadások) alapján történik. A tárgyból érettségiző diákok esetében a projektmunka részfeladatainak teljesítése (vázlatok leadása, konzultáció) is befolyásolja az osztályzatot. A tanév során 3-4 mozgóképi szöveg (film) megtekintése kötelező. Kis jegyeket lehet szerezni órai munkával, szorgalmi mozgóképi szövegek megtekintésével, röpdolgozatokkal stb. Ezekhez járul azonban a következő szisztéma: • az egyik óráról a másikra feladott, kisebb lélegzetű házi feladat hiányáért mínusz jár, különösen jó megoldásért természetesen lehet kapni pluszt, esetleg kis ötöst, a nagyobb, legalább egyhetes határidővel elkészítendő otthoni munkák kis jegyet érnek, természetesen a hiány így kis egyest jelent; ez nem vonatkozik a házi dolgozatokra, melyek nagy jegyet érnek. • ha a tanár az óra elején bejelenti, hogy az órán végzett munkát értékelni fogja, akkor azt kis jeggyel teszi (1-5-ig), egyébként pluszt vagy mínuszt adhat, amennyiben a diáknak jó megnyilvánulásai vannak, illetve megtagadja a munkát. Ha másokat is zavar, akadályoz, azt magatartási problémának tartjuk, egyéb megoldást kell találni rá: pl. osztálybíróság. Átváltás: a pluszok és mínuszok egymást nem oltják ki, három mínuszból lesz egy kis egyes, három pluszból egy kis ötös. A kis jegyekből hármasával lesz egyegy nagy jegy. Témakörök: Filmtörténet • A filmtörténet szempontjából kiemelkedő stílusirányzatok és alkotók műveinek megismerése (elsősorban az érettségi követelményeknek megfelelően). • a magyar film fő korszakai A mozgóképi szövegek rendszerezése • áttekintő rendszerezés • összefoglaló filmelemzés 35

FAKULTÁCIÓK

Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok • Filmsorozatok, médiavírus • Tévéshow, „valóság-show” A média társadalmi szerepe • A média intézményrendszere • Médiatörvény A média hatása • Médiareprezentáció • új médiumok, internet világa A tanórákon a fenti témakörökhöz kapcsolódó műveket, műsorokat, ill. a kötött időkeret miatt többnyire azok részleteit tekintjük meg és dolgozzuk fel. A tanév során időt szakítunk aktuális médiaesemények (pl.: új médiumok indulása, egy társadalmi, közéleti esemény megjelenése a médiában stb.) tanulmányozására, értelmezésére is.

Második idegen nyelv fakultáció A fakultáció heti két órás tantárgy. Célunk, hogy a fakultációra járó diákok eljussanak B1/B2-es szintre. Különös hangsúlyt fektetünk olyan készségek fejlesztésére, amelyekre az alapórán kevés idő jut: beszédkészség-fejlesztés, szókincsfejlesztés, hallás utáni szövegértés és íráskészség. Mindezen készségek fejlesztéséhez olyan tananyagot fogunk feldolgozni az év során, melyek segítségével a diákok mélyebben megismerkedhetnek az adott nyelv kultúrájával (filmek, irodalom, újságcikkek, fogalmazásírás, szituációs feladatok). Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, az órai dolgozatok, fogalmazások, szóbeli feleletek, kiselőadások és az órai munka alapján történik. A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből képezzük: - a dolgozatokra szerzett jegyek - szóbeli feleletekre, kiselőadásokra szerzett jegyek - órai munkára kapott jegyek - otthoni munkára kapott jegyek.

36

Szerkesztő: Nagy Ilona Tördelés: Majer Tibor Felelős kiadó: Diósi Alojzia

Közgazdasági Politechnikum Budapest, 2011. június

37

MI MINDENT KELL TUDNI TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER tanév. 13. évfolyam

Recommend Documents