MI MINDENT KELL TUDNI TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER tanév. 11. évfolyam 5 évfolyamos képzés

„MI MINDENT KELL TUDNI” TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2011-2012. tanév 11. évfolyam 5 évfolyamos képzés

TARTALOM Az értékelési rendszer ................................................... 2 Művészetismeret ........................................................... 6 Angol nyelv ................................................................. 8 Második idegen nyelv .................................................. 29 Társadalomismeret ...................................................... 31 Matematika ................................................................ 35 Természetismeret ........................................................ 37 Földrajz .................................................................... 39 Kommunikáció ............................................................ 42 Gazdasági ismeretek .................................................... 43 Testkultúra ................................................................ 47

Közgazdasági Politechnikum 2011

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

Az értékelési rendszer Az értékelés alapelvei: személyre szabottság, részletesség, kiszámíthatóság A személyre szabottság azt jelenti, hogy igyekszünk diákjainkat megismerni, személyiségüket tiszteletben tartani, egyéni fejlődésüket tekintetbe venni az értékelés során is. A részletesség azt jelenti, hogy az értékelés folyamatos, és sokféle teljesítményt, képességet és fejlődést értékelünk. Differenciált értékelési formákat alkalmazunk, igyekszünk elkerülni a hagyományos értékelési formák (pl. röpdolgozat, nagydolgozat) egyoldalú túlsúlyát. A diákok fejlődése, teljesítménye nem csupán a tényanyag, lexikális tudás elsajátítását és reprodukálást jelenti – így mi értékeljük a csoportmunkák, az egyéni kutatómunkák, projektek, órai szereplések eredményét is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és ezek is részét képezik a diákok értékelésének, munkájuk minősítésének. A kiszámíthatóság és átláthatóság azt jelenti, hogy a diákok mindig tisztában lehetnek azzal, mik a követelmények, és mikor, milyen tevékenységet, hogyan értékelünk. A Politechnikumban nincs meglepetésszerű dolgozat, feleltetés. A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor s milyen módon kell számot adniuk képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket így tervezni tudják. A követelményekről és a továbbhaladás feltételeiről minden évben az iskola honlapján közzétett ún. követelményfüzetekből értesülnek, amelyek évfolyamok és tantárgyak szerinti bontásban jelennek meg. Az egyes beszámoltatási, értékelési formák alkalmazásának tantárgyankénti gyakoriságáról, az értékelésben betöltött súlyáról az egyes szakmai munkaközösségek önállóan döntenek, minderről szintén tájékoztatnak a követelményfüzetek. Az értékelés formái A diákokat osztályzatokkal és szövegesen is értékeljük. A tanév során a diákok osztályzatokat kapnak, a félévi és év végi osztályzatok ezek összesítéséből alakulnak ki. Szöveges értékelést évente kétszer kapnak diákjaink, félévkor és év végén. Ezeket az értékeléseket a szaktanárok és az osztályfőnökök személyre szabottan, de szakmai kritériumokat tartalmazó szempontrendszer alapján készítik el, és egy kapcsos mappában helyezik el, ahol – képzési időtől függően – öt ill. hét éven át gyűlnek az értékelések. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok (és családjuk) is folyamatában és részleteiben értékelje saját féléves, egész éves iskolai munkáját, összehasonlítsa előrehaladását a korábbiakkal. A Politechnikumban a magatartást és a szorgalmat osztályzattal nem értékeljük. A magatartás és szorgalom értékelése olyan kategóriákban jelenik meg, mint órai munka, részvétel a közös beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban, együttműködés a társakkal, figyelem, fegyelem, önfegyelem, a koncentráció képessége, a 2


felszerelés, házi feladat megléte, színvonala, fakultatív feladatok elvégzése, a diák önmagához mért fejlődése ezeken a területeken – ezek a lehetséges szempontok között szerepelnek a szaktanári és osztályfőnöki szöveges értékelésekhez. Az értékelés szempontjai 1. A készségek, képességek fejlesztése fokozott igény, ezek közül is kiemelkedően: • a felelősségvállalás és –viselés • a kreativitás • az együttműködési képesség • a tudatos eszközhasználati jártasság A készségek, képességek fejlődéséről a szöveges értékelések tájékoztatnak. 2. A NAT, a helyi tanterv, továbbá a kétszintű érettségi vizsga előírásainak való megfelelés. Magától értetődően a törvényi formák tiszteletben tartása, a központi előírások figyelembevétele alapkövetelmény az értékelés során. 3. A testkultúra, alkotás és rajz tantárgyak esetében a diákok szakmai munkáját és képességeik fejlődését kizárólag szövegesen értékeljük. 4. A diákok kiemelkedő szakmai munkája (tanulmányi előrehaladása) nyilvános. Iskolaújságunk rendszeresen közli a legjobb tanulók névsorát, év végén munkájukat ajándékkönyvekkel ismerjük el. Az Iskolatanács az éves munka értékelésekor egyéni és csoportos díjakat oszt ki, pl. a legjobb újságíró, az évfolyam legjobbja, az iskola legjobbja stb. Ezeknek a díjaknak az odaítélésekor egyformán fontos szerepet játszik a közösségi és a tanulmányi munka. A legaktívabb sportolók is jutalmakat kapnak évről évre. Mérés és értékelés a mindennapokban A dolgozatok időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni, illetve az erre szolgáló faliújságra ki kell írni. Egy nap legfeljebb két tantárgyból lehet a faliújságon dokumentált "nagy" beszámoló. Aki hosszabb betegség következtében igazoltan hiányzik, az dolgozatát az adott tantárgy munkacsoportja által előre rögzített tanításon kívüli időpontban vagy a szaktanárával egyeztetett egyéb, tanításon kívüli időpontban pótolhatja. A kisebb dolgozatok (röpdolgozatok) időpontját is legalább egy tanórával korábban közölni kell. A dolgozatokat maximum két hét (tíz munkanap) alatt kell kijavítani és kiosztani. Amennyiben a tanár a határidőt túllépi, a diákoknak nem kötelező elfogadni az aktuális érdemjegyet.

3


Amennyiben órai vagy otthoni projekt, csoportos feladat, egyéni munka az értékelés alapja, akkor a tanár előre ismerteti a feltételeket, követelményeket, határidőket, az értékelés szempontjait. Egyes tárgyakból - évente legalább egy alkalommal és előre rögzített módon szóbeli beszámolóra is sor kerül. Ennek idejét és a lebonyolítás módját a munkacsoportok szabályozzák. Az előzetesen egyeztetett, de délutánra ütemezett szóbeli beszámolón kötelező a részvétel. A szóbeli feleletre adott jegy az összefoglaló dolgozatokra szerzett jeggyel egyenértékű nagy jegynek minősül. A középiskolai tanulmányok utolsó két évében (a 12. és 13. évfolyamon) lehetőséget adunk diákjainknak arra, hogy egy-egy rosszul sikerült témazáró dolgozatot kijavítsanak. A javítási lehetőséggel azt szeretnénk elősegíteni, hogy azok a diákjaink, akik már a továbbtanulásra készülnek, a lehető legjobb eredménnyel indulhassanak a felsőoktatási felvételiken. Javítani csak a megszerzett ismereteket felmérő nagydolgozatokat lehet – a folyamatos munka során „kihagyott” lehetőségek utólagos korrigálására nincs mód, hiszen pl. a munka rendszerességet mérő röpdolgozatok vagy az elkötelezett órai munka nem pótolhatóak egy-egy javítás alkalmával. A javításra évente négyszer egy-egy napot jelölünk ki az év rendjében, ezeket az év elején kiosztott Polikalendárium már tartalmazza. Ilyenkor a diákok tantárgyanként egy előre kiválasztott témazáró dolgozatot írhatnak újra a jobb eredmény reményében. A javító dolgozat eredménye felülírja a korábbi, azonos témájú dolgozat eredményét, tehát kockázata is van. A félévi értékelés két részből áll: egy állapotjelző osztályzatból, és alapos, szempontok szerinti szöveges értékelésből. Az év végi érdemjegyet a tíz hónap összeredménye határozza meg. Az év végi értékelés is osztályzatból és szöveges értékelésből áll. A nyilvánosság – szülők és diákok tájékoztatása a követelményekről, az órákon folyó munkáról és a tanulók előrehaladásáról Az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeket minden tanév elején közzé tesszük az iskola honlapján (www.poli.hu). A kiadvány tartalma egyrészt az általános követelményekből, másrészt a tantárgyblokkok tartalmából, tanítandó témáinak felsorolásából és beosztásából, valamint követelményeinek, értékelési rendszerének speciális részeiből áll. A Politechnikum tanóráit az iskola iránt érdeklődők a szaktanárral történő előzetes egyeztetés után látogathatják. A szülő, gondozó a diák előrehaladásáról értesül az értékelőből, valamint a bizonyítványból. A 2007/2008-as tanév óta a szülőknek és a diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskola elektronikus naplójában napról napra is kövessék az előrehaladást. Az elektronikus naplóhoz minden diák és minden szülő egyéni jelszóval 4


védett hozzáférési jogot kap, és kizárólag csak a saját (ill. gyermeke) eredményeit láthatja. Félévente az egyik tanítási napon 16:30-19:00 óra között általános fogadónapot tartunk, ahol valamennyi szaktanárral lehetőség nyílik a személyes konzultációra. Az értékelési rendszer esetleges változásairól a tanulókat tájékoztatni kell legkésőbb a bevezetést megelőző tanév lezárásáig. Az iskolai továbbhaladás feltételei, a tanév teljesítése, belső mérési pontok, a tanulmányok zárása A diák a következő évfolyamba léphet, ha az év végi tantárgyi érdemjegyek egyike sem elégtelen. Ha a diáknak az év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegye van, akkor az augusztusi vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet. Sikertelen javító vizsga esetén a tanévet meg kell ismételni. Az évi 250 órát meghaladó hiányzás, ill. egy tantárgyból az éves óraszám 30 százalékát meghaladó hiányzás esetén a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló osztályozható legyen. Ilyenkor az érintett tanuló ügyét konferencia tárgyalja. A 11. évfolyamon kisérettségi vizsgát tesznek a diákok. Ennek pontos időpontját a Polikalendáriumban közöljük. A kisérettségi a szaktárgyi alaptudás mellett a továbbhaladáshoz szükséges készségeket méri. Ezért javítási lehetőségre nincs mód. A kisérettségi osztályzat beszámít az év végi osztályzatba, a beszámítás módja az egyes tantárgyak értékelésénél található. A gimnáziumi tanulmányok utolsó évének végén a tanulmányok lezárása érettségi vizsgával történik. Ez feltétele az érettségi utáni szakirányú továbbhaladásnak is. Budapest, 2011. június 30. A Politechnikum pedagógusközössége

5

MŰVÉSZETISMERET

Művészetismeret A tizenegyedikes művészetismereti stúdium szerves folytatása az előző tanév utolsó negyedének. Továbbra is a kronologikusan felépített kultúrtörténet adja a megismerésre szánt tananyag keretét, haladási irányát – a hangsúlyt az irodalomra helyezve, de nem mellőzve a társművészeteket sem. Mindez nem zárja ki esetenként a modulos-motivikus kitekintést sem. Tartalom és követelmények: A konkrét tananyag a reneszánsz tanulmányozásával folytatódik (amennyiben idáig még nem fejeztétek be), ezt követi az európai és a magyar barokk, aztán a francia klasszicizmus és a felvilágosodás művészetének beható vizsgálata. Reményeink szerint az utolsó negyedben még sor kerülhet az európai romantika taglalására is. Kötelező olvasmányok: • Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet • Boccaccio: Dekameron – részletek • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek • Racine: Phaedra • Molière: Tartuffe, A fösvény • Voltaire: Candide • Swift: Gulliver utazásai • Defoe: Robinson Crusoe • Goethe: Faust – részletek • E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép stb. (A fenti lista tájékoztató jellegű, a szaktanár választási lehetőségeket biztosíthat, megbeszélés szerint szűkítheti – esetleg bővítheti – a listát.) Szükséges a tárgyalt fogalmak ismerete, a műelemzési gyakorlat alkalmazása. A tanult művelődéstörténeti korszakokat tudni kell jellemezni. Ismerni kell a kiemelkedő alkotók életútját, művészetét. Mindezek elsajátításáról megfelelő kommunikációs szinten kell bizonyságot tenni. Lényeges, hogy képes légy az önálló véleménynyilvánításra, a lényegkiemelésre, az összehasonlításra, egy-egy mű több szempontú bemutatására. Értékelés: A negyedévek során többféle tevékenységet értékelünk. Nagy jeggyel nagydolgozatot (egész órás teszt, esszé, kisértekezés, hosszabb házi dolgozat) és/vagy egy alapos felkészülést igénylő, átfogó szóbeli megnyilatkozást értékelünk. 6

MŰVÉSZETISMERET

Kis jegyeket lehet szerezni órai munkával, memoriterekkel, olvasottsági tesztekkel, röpdolgozatokkal stb. Ezekhez járul azonban a következő szisztéma: • a felszerelés (könyv, füzet, szöveggyűjtemény) hiányáért mínusz jár (mindig egyértelműnek kell azonban lennie az aznapra használt felszerelésnek – a tankönyvre pl. nem minden évfolyamon, nem mindig van szükség); • az egyik óráról a másikra feladott, kisebb lélegzetű házi feladat hiányáért szintén mínusz jár, különösen jó megoldásért természetesen lehet kapni pluszt, esetleg kis ötöst, a nagyobb, legalább egyhetes határidővel elkészítendő otthoni munkák kis jegyet érnek, természetesen a hiány így kis egyest jelent; • ha a tanár az óra elején bejelenti, hogy az órán végzett munkát értékelni fogja, akkor azt kis jeggyel teszi, egyébként pluszt vagy mínuszt adhat, amennyiben a diáknak jó megnyilvánulásai vannak, illetve megtagadja a munkát. Ha másokat is zavar, akadályoz, azt magatartási problémának tartjuk, egyéb megoldást kell találni rá: pl. osztálybíróság. Negyedévente csupán a témazáró dolgozatokat lehet pótolni, bennük – ha az elmúlt időszak anyaga megköveteli – az olvasottságra vonatkozó kérdések is szerepelnek. Tehát a házi dolgozatokra, memoriterekre, házi feladatokra kapott kisvagy nagy jegyeket nem lehet javítani. Évente legalább egy alkalommal, előre kijelölt időpontban mindenki meg kell feleljen szóbeli megmérettetésen (felelet, kiselőadás, projektbemutató stb.) is. A második félév során - tantárgyak közötti választás alapján - kisérettségi vizsga tehető. Az erre kapott pontszámokat két nagydolgozat értékű művészet- és két nagydolgozat értékű kommunikációjegyre váltjuk át, s ezek természetesen beszámítanak az év végi értékelésbe. A részletes tudnivalókat külön kiadványban ismertetjük.

7

IDEGEN NYELV

Angol nyelv Általános követelmények: - Továbbra is a legfontosabb cél a használható nyelvtudás megszerzése, az egyre magabiztosabb nyelvhasználóvá válás. - A diákok a nyelvet az igényeiknek, szükségleteiknek megfelelően, az élet minden helyzetében megfelelően tudják használni. - Kiemelt hangsúlyt kap az önálló nyelvtanulásra való felkészítés. A megfelelő tanulási stratégiák elsajátításával nemcsak újabb idegen nyelvek tanulhatók meg, hanem más tudományterületek is kézzelfoghatóbbá válnak. - Nagy jelentősége van a nyelvtanulás révén más ismeretek, készségek és tanulási stratégiák elsajátításának. Ezek lehetőséget adnak az életen át tartó nyelvtanulás gyakorlására, valamint nyelvtudásuk más területen való felhasználására is. - A nyelvi előkészítő évfolyamra járt diákoknak az első idegen nyelvből, angolból a B2-es szintet (emelt szintű érettségi) legkésőbb a 11. évfolyam végére el kell érniük. Azoknak a diákoknak, akik ezt a szintet már korábban elérték, a megszerzett tudás megtartása és elmélyítése a cél. - Mindenkinek meg kell ismernie az érettségi vizsga követelményeit, feladattípusait, általános szemléletét. Tartalmi követelmények: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1. Olvasott szöveg értése 1.1. Készségek

8

A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat,

IDEGEN NYELV

- megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a tényszerűen közölt információt a véleménytől. - megérteni a szöveg mélyebb, másodlagos értelmét. 1.2. Szövegfajták

- funkcionális szövegek (pl. menetrendek, étlapok, használati utasítások, ételreceptek, rádió-, TV, színház és egyéb műsorismertetők), - informatív-instruktív szövegek (pl. feliratok, figyelmeztető szövegek, közlekedési és egyéb biztonsági előírások/útmutatók, hirdetések, termékismertetők, utazási/üdülési ajánlatok, filmés könyvajánlások), - levelek (hivatalos és magán, szerkesztői és olvasói), személyes feljegyzések, email- és egyéb üzenetek, - újságcikkek (napilap-, magazin- és folyóirat cikkek, beszámolók, riportok), - ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakörökből. - irodalmi szövegek, 9

IDEGEN NYELV

- kritikai írások. 2. Nyelvhelyesség 2.1. Készségek

A vizsgázó képes - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára egszerű szövegben.

A vizsgázó képes - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára komplex szövegekben is.

3. Hallott szöveg értése 3.1. Készségek

3.2. Szövegfajták

10

A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat, - alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből). - megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára. - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

IDEGEN NYELV

- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. 4. Íráskészség 4.1. Készségek

A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - különböző fajtájú szövegeket írni a Témakörök című részben megadott témákhoz kapcsolódóan, - koherens szöveget létrehozni (előre- és visszautalással, alapvető szinonímákkal és kötőszavakkal), - mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta követelményeinek megfelelően elrendezni, valamint írásművét megfelelően felépíteni és tagolni, - a szövegfajtának, a közlési

A vizsgázó képes

- az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni, - a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni,

11

IDEGEN NYELV

4.2. Szövegfajták

szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajták formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - úgy kifejezni magát, hogy - gondolatait nyelvhelyesesetleges nyelvtani pontat- ségi szempontból pontosan kifejezni, lansága, szóhasználata ne akadályozza a megértést. - álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaltan kifejteni. - magánlevél - hivatalos levél, - olvasói levél, - önéletrajz, - pályázat, - cikk diákújság számára. 5. Beszédkészség

5.1. Készségek

12

A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész), - mondanivalóját érthetően - gondolatait árnyaltan kiés összefüggően kifejezni, fejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni, - úgy beszélni, hogy kiejté- - olyan kiejtéssel, hanglejse, hanglejtése, beszédtem- téssel és tempóban beszélni, pója ne akadályozza a meg- hogy beszéde jól érthető

IDEGEN NYELV

értést, - egyszerű kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. beszéd kezdeményezése/fenntartása, információ kérése/adása, egyszerű kompenzációs stratégiák), - beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni, - úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani és lexikai pontatlansága ne akadályozza a megértést.

legyen, - változatos kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. a kompenzációs stratégiák hatékony alkalmazása),

- gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni.

B) TÉMAKÖRÖK Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMÁK

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

- A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

- Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése 13

IDEGEN NYELV

- Baráti kör

3. Környezetünk

4. Az iskola

14

- Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - Lázadás vagy alkalmaz- A tizenévesek világa: kodás; tizenévesek útkerekapcsolat a kortársakkal, sése felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások - A fogyasztói társadalom, a reklámok - Hasonlóságok és különb- - Társadalmi viselkedésségek az emberek között formák - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely és környéke - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szóra- fejlődésének problémái kozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a - A természet és az ember környezetünkben harmóniája - Környezetvédelem a szű- - A környezetvédelem lekebb környezetünkben: Mit hetőségei és problémái tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás - Saját iskolájának bemuta- - Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon tása (sajátosságok, pl. és más országokban szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson - Hasonló események és

IDEGEN NYELV

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

kívüli eseményei, iskolai hagyományok külföldi ishagyományok kolákban - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbta- - A munkavállalás körülnulás vagy munkába állás ményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a csa- - Az étkezési szokások haládban zánkban és más országokban - Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - A kulturált étkezés feltét- Étkezés iskolai menzán, elei, fontossága éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sé- A szenvedélybetegségek rülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, - A gyógyítás egyéb módszakorvos, kórházak) jai - Szabadidős elfoglaltsá- A szabadidő jelentősége gok, hobbik az ember életében - Színház, mozi, koncert, - A művészet szerepe a kiállítás stb. mindennapokban - Sportolás, kedvenc sport, - Szabadidősport, élsport, iskolai sport veszélyes sportok - Olvasás, rádió, tévé, vi- A könyvek, a média és az deó, számítógép, internet internet szerepe, hatásai - Kulturális események - A motorizáció hatása a - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközle- környezetre és a társadalomra kedés - Nyaralás itthon, illetve - Az idegenforgalom jelenkülföldön tősége - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 15

IDEGEN NYELV

- Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és tech- - Népszerű tudományok, nika ismeretterjesztés - A technikai eszközök sze- - A tudományos és technirepe a mindennapi életben kai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten: Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél

munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejez16

IDEGEN NYELV

nie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that stb. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás

Példa

Excuse me. Pardon? etc. Köszönés, elköszönés és arra reagálás Good morning. Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagá- My name's ... lás Have you met Tom? Nice to meet you, etc. Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemu- XYZ, five two double one six eight. tatkozás, más személy kérése, elköszönés Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. és ezekre reagálás Thanks for calling. Bye, etc. Magán- és hivatalos levélben megszólítás, Dear Tom, elbúcsúzás Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc. Szóbeli üdvözletküldés Give my regards to ..., etc. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás How are you? How are you doing? Fine./OK.) Not very well, I'm afraid. What's the matter? Actually, I'm suffering from..., etc. Köszönet és arra reagálás Thank you. Thanks. It's very kind of you. You're welcome. It's all right. My pleasure, etc. Bocsánatkérés és arra reagálás I'm sorry. I do apologize. 17

IDEGEN NYELV

That's all right. Never mind, etc. Gratuláció, jókívánságok és azokra reagá- Merry Christmas. lás Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc. 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedettlenség

Csodálkozás Remény

Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Példa It was most kind of you, etc. Sorry to hear that. I regret it, etc. Great! I'm so glad, etc. That's fine. I'm quite happy with that. That wasn't very good. I'm tired of it, etc. I can hardly believe it. Amazing, isn't it? etc. I'm looking forward to... I hope... I can hardly wait for..., etc. I'm worried about him. It was really frightening, etc. I'm sorry to hear that. I'm disappointed, etc. Oh, no! I'm fed up with it, etc. I am sorry. Oh, dear. I'm sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség

18

Példa What do you think? I think it's unfair, etc. Are you interested in sports? I'm interested in... I'm not keen on it, etc.

IDEGEN NYELV

Tetszés, nem tetszés

I think it's great. I don't like it, etc. Valaki igazának elismerése, el nem isme- You're right. rése You're wrong, etc. Egyetértés, egyet nem értés I agree. I doubt it. I don't agree with it, etc. Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn't very nice of you, etc. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása I don't think so. I'm afraid you are wrong, etc. Elismerés kifejezése, dicséret, és arra rea- That was really nice. gálás Well done. Thank you, etc. Közömbösség I don't mind, etc. Ígéret I promise. I'll do it, etc. Akarat, szándék, terv I'd like an ice-cream. I'm going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I'd like to travel to... I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szükségesség, köte- I can understand French. lezettség He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It's time to go, etc. Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired. I'm not sure, etc. Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, I prefer tea to coffee. illetve érdeklődés ezek iránt I'd rather have a rest. What would you prefer? etc. Kritika, szemrehányás You had better stay at home. You shouldn't have done it. 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése

Dolgok, események leírása

Információkérés

Példa It's a pen. The boy talking to Jane is my brother, etc. First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. When will the plane land? At 6.40. 19

IDEGEN NYELV

Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság

Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél)

How do you spell your name? J-O-NE-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Did you see him? Yes, I did./No, I didn't, etc. Do you know his name? I have no idea, ete. Can you tell me the way to ...? I'm afraid, I can't, etc. He must be at home. He can't be there. Maybe he is right, etc. Do you know Peter? Yes, I've already met him, etc. I suppose I can come, etc. I remember saying that. I don't remember where I put it, etc. I didn't go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság

Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás

Rendelés Meghívás és arra reagálás

Kínálás és arra reagálás 20

Példa Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I'd like you to ..., etc. Keep off the grass. You must not smoke here, etc. Let's go out tonight. Good idea. Why don't we go to the cinema? I'd prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I'd rather not, etc. I'll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I'd love to. Let's meet on Sunday. Sorry, I can't make it ..., etc. Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No,

IDEGEN NYELV

thank you, etc. Reklamálás This doesn't work. I have a complaint, etc. Tanácskérés, tanácsadás What shall I do? Why don't you....? I think you should ..., etc. Figyelmeztetés I think you shouldn't ..., etc. Engedély kérése, megadása, megtagadása May I go out? Yes, of course./I'm afraid, not, etc. Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Segítség felajánlása és arra reagálás Shall I carry it for you? That's very kind of you, etc. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése

Témaváltás Félbeszakítás

Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése

Beszélgetés lezárása

Példa Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc. Sorry, I don't understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly, please? etc. I'd like to say/tell you ... I say..., etc. I'll tell you what... The question is... The trouble is ..., etc. That reminds me... Talking of holidays ..., etc. Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure... It is, isn't it? etc. To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Right ... OK. Well, it's been nice talking to you, etc.

21

IDEGEN NYELV

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS 1. Nyelvtani szerkezetek A mellékelt struktúrák listája tájékoztató jellegű, csak kategóriákat jelöl. A felsorolás természetéből adódóan nem lehet teljes. A középszintre vonatkozó lista a Kerettantervre épül, de a leírás nem fogalomköröket, hanem a leíró nyelvtan kategóriáit használja. Ezeknek a szerkezeteknek az aktív használata várható el a vizsgázótól. A receptív készséget mérő vizsgarészekben használt szövegekben előfordulhatnak a listán nem szereplő szerkezetek is, ezek azonban nem képezik a mérés részét. Emelt szinten a mai angol köznyelvben előforduló valamennyi nyelvi szerkezet ismerete a felismerés szintjén elvárható. A listán szereplő szerkezetek aktív ismeretét célzottan a nyelvhasználati vizsgarészben mérjük. KÖZÉPSZINT Nyelvtani szerkezet Articles a, an the omission of articles Nouns singular and plural countable uncountable some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun Adjectives irregular adjectives comparative sentences too/enough

Possessive adjectives Adverbs manner place time Prepositions, prepositional phrases 22

Példa Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There's some water in the vase. There isn't any milk left. good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I'm as tall as you. It's too difficult. He isn't old enough to drive. my, your, his, etc. He drives fast. Good people are everywhere. I always make my bed. She has just arrived. here, there, on the left, at the top, at the

IDEGEN NYELV

Conjunctions, linking words

Verbs the infinitive -ing form Auxiliaries be have do Modal verbs should/shouldn't can (ability) can/could/may (permission) could - was able to

manage to must/needn't (obligation) have to mustn't must/may/might/can't (certainty) used to Possessives have genitive's of Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous

bottom, in the background, through the forest, along the river, etc. and/or/but/because on the one hand, on the other hand so, therefore, that's why either - or, neither - nor otherwise although, etc. I don't know ho to get there. Seeing is believing. I like reading. I am singing. He has left. Where do you live? You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window? He could swim at the age of two. Last summer I was able to visit the Tower. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn't come. Do we have to be there? Children mustn't smoke. He can't be at school. I used to lay with dolls. I didn't have many friends in the kindergarten He's Kate's brother. the corner of the room When do you get up? I don't drink milk. English is spoken everywhere. Why is she crying? I am leaving. Have you done your room? I've lived here for 10 years His leg has been broken. I have been learning French for 10 years. 23

IDEGEN NYELV

Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Future with will certainty sudden decision prediction Passive Future Going to plans events likely to happen Reported/Indirect Speech with present reporting verb with past reporting verb

Conditionals 1st 2nd 3rd Relative clauses defining non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish state Question-tags

24

Where did you go yesterday? And then she kissed me. When was this photo taken? What were you doing yesterday at five? He realised what he had done. When will you be 18? OK. I'll take the dog for a walk. I don't think I'll ass the exam. When will it be finished? What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain. I don't know where he lives. Tell him to stop it. She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me to sit down. We'll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo. If ou had come, we would have had a good time. The woman who is standing there is my mother. I gave him a sandwich, which he ate quickly. When Dad comes home, he'll be angry with you. I helped him so that he could pass his exam. I wish I had a dog. He is a teacher, isn't he? I'm a good girl, aren't I? They went to the cinema, didn't they?

IDEGEN NYELV

EMELT SZINT A középszinten felsorolt szerkezetek természetesen az emelt szinten is érvényesek. Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive

Future Continuous Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive Participle clauses

Would - used for ast habits Wish - used for actions - to refer to unfulfilled events Gerund after idiomatic expression Conditionals - mixed type Inversion - to express emphasis

Hypotheses about the past Subjunctive

had better would rather it's time

Példa You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I'll be flying over the ocean. By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. He was bein questioned for hours. Going home I met Mary. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn't said that. It's no use talking to him. There's no point in waiting here. If we had bought a map, we would know where we are. Never have we had such a good time. Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he forgot to bring a present. If only he hadn't said that. She insisted that she help her. It's funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have a coffee. I would rather you didn't do that. It's time we went.

25

IDEGEN NYELV

2. Szókincs A szókincs mennyisége és minősége meghatározó eleme a nyelvtudásnak. A vizsgázó szókincse minőségében és mennyiségében legyen elég ahhoz, hogy az adott szinten elvárt módon és minőségben - meg tudja valósítani a kommunikációs szándékait szóbeli és írásbeli közlésekben, mindennapi és elvontabb témákban; - meg tudja érteni a mások által alkotott írásbeli vagy szóbeli közléseket; - tudja alkalmazni a közléshez szükséges szavak ismeretének hiányában a kompenzációs stratégiákat. A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének. Az egyes – szintenként különböző – nyelvi csoportok a rájuk vonatkozó konkrét követelményeket szaktanáruktól kapják meg. A tanév során kisérettségi vizsga tehető. Az erre vonatkozó részletes tudnivalókat külön kiadványban ismertetjük. Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai mérések, teljesítmények (nagydolgozatok / szóbeli feleletek / kiselőadások /otthoni fogalmazások és hetente minimum egy röpdolgozat), az egész évfolyamot érintő szintfelmérők és az órai munka alapján történik. A házi feladat hiányáért alkalmanként egy mínusz jár, öt mínusz egy elégtelen. A felszerelés hiányáért alkalmanként egy mínusz jár; három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt (kötelező házi feladatok, szorgalmik), a füzetvezetést pluszokkal vagy akár osztályzattal is értékeljük. Minden negyed végén kap egy összesített jegyet a diák órai munkájára is. Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre: 89 – 100 % - (5) jeles 76 – 88 % - (4) jó 63 – 75 % - (3) közepes 50 – 62 % - (2) elégséges 0 – 49 % - (1) elégtelen

26

IDEGEN NYELV

A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képezzük: • az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyek; • minimum negyedévente az anyanyelvi tanár osztályzata; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott osztályzatok • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek az eredményét a javítási időszakban kitűzött időpontban egy 45 perces írásbeli dolgozattal lehet javítani. A képzés végén a kimeneti követelmény az emelt szintű érettségi követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése. A kisérettségi jegy beszámítása az év végi osztályzatba Az év végi osztályzatot a tanév során elért osztályzatok átlaga és a kisérettségi osztályzat alapján állapítja meg a tanár. A kerekítés során „0,5-ig” lefelé kerekít, „0,50,7-ig” a tanár mérlegeli a felfelé vagy lefelé kerekítést, „0,7-től” felfelé kerekít. Az angol kisérettségi osztályzata az év végi jegy 30%-át teszi ki (vagyis az év végi osztályzat = 0,7x a tanévben szerzett érdemjegyek átlaga + 0,3x a kisérettségi érdemjegy). Azok a diákok, akik a kisérettségi évében előrehozott érettségit is tesznek, és emiatt osztályozóvizsgáznak, kérhetik az osztályozóvizsga jegyük kisérettségiként való beszámítását. (Az osztályozóvizsga szintje a B2, a feladattípusok és az értékelés az emelt szintű érettségivel egyezik meg. Az osztályozóvizsga írásbeli részének hossza a 120 perc.) Az angol osztályozóvizsga kisérettségi jegyként való elismerését az teszi lehetővé, hogy mindkét vizsga készségmérő, vagyis nem konkrét, a tanév(ek) során megtanult tananyagot kér számon, hanem a tanultak alkalmazásának képességét, egy bizonyos nyelvi szint elérését teszteli. Az angol kisérettségi különlegessége, hogy a feladatsorok alkalmazkodnak a nyelvi csoportok eltérő szintjeihez. Azon diákok, akik a 11. év végén előrehozott érettségit tesznek, vagyis elérik az emelt szintű érettségi szintjét (B2), szinte kivétel nélkül olyan nyelvi csoportban tanulnak, ahol a kisérettségi feladatsor is ezen a szinten készül, így esetükben reális az osztályozóvizsga beszámítása. Abban az esetben, ha a diák egyazon tanévben kisérettségit és osztályozó vizsgát is tesz (tehát nem kéri az osztályozóvizsga kisérettségiként való elismerését), a 27

IDEGEN NYELV

kisérettségi és az osztályozóvizsga jegye az év végi jegyének 15-15%-a (így a két vizsgaeredmény összesen 30%-ban számít bele az év végi jegyébe, vagyis az év végi osztályzat = 0,7x a tanévben szerzett érdemjegyek átlaga + 0,15x a kisérettségi érdemjegy + 0,15x az osztályozóvizsga érdemjegy). Az osztályozóvizsga utólagos beszámítására nincs mód (vagyis ha valaki mindkét vizsgát leteszi, és a kisérettségije gyengén, az osztályozóvizsgája pedig jobban sikerül, nincs mód arra, hogy a 15-15% helyett csak az osztályozóvizsga 30%-os beszámítását kérje az év végi jegyébe, illetve kisérettségi jegyként).

28

IDEGEN NYELV

Második idegen nyelv Ebben a tanévben heti 4 órában olasz, német és francia nyelvet tanítunk második idegen nyelvként. Célunk, hogy a három év során a diákok eljussanak a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjéig, és ezáltal képesek legyenek letenni a középszintű érettségit. Ezért elvárjuk a diákoktól, hogy a 11. év második felére az A1-es nyelvi szintet mindenki elérje. Ehhez standardizált teszteteket használunk. Az A1es szintet az éri el, aki a szintfelmérőn legalább 60%-ot teljesít. Követelmények: A tanuló • megérti és használja a hétköznapi alapkifejezéseket, amelyek valamilyen konkrét szituációban jelennek meg, • képes bemutatni magát és másokat, • egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak, • tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről, • tud az adott idegen nyelven kommunikálni, amennyiben lassan és érthetően beszélnek hozzá, az alapszókinccsel tisztában van. A tanulás során hangsúlyt fektetünk mind a négy nyelvi alapkészség (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) fejlesztésére. A kommunikatív készségek alkalmazásához a diákoknak ismerniük és használniuk kell a tankönyv és a kiegészítő anyagok (feladatlapok, játékok, dalszövegek stb.) szókincsét és nyelvtani anyagát. A részletes követelményekről (témakörök, kommunikációs helyzetek és szándékok, füzet-és szótárhasználat, munkaformák az órán) a szaktanárok tájékoztatják a diákokat. Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai dolgozatok, a szóbeli feleletek és az órai munka alapján történik. Hetente minimum egy röpdolgozatot, félévenként általában három összefoglaló írásbeli dolgozatot íratunk, ezek egyike kiváltható szóbeli feleletként. Az adott periódusra jellemző tevékenységeket, és a hozzá kapcsolódó értékelési sajátosságokat a szaktanárok ismertetik. (A minden negyedben ismétlődő formák mellett pl. kiselőadás, szóbeli beszámoló, szituációk eljátszása, otthoni fogalmazás stb.) A felszerelés hiányáért minden alkalommal egy mínusz jár. Egy-egy nagyobb otthoni feladatot (pl. fogalmazás, fordítás, plakátkészítés) önálló jeggyel is értékelünk, ezt tanárod mindig jelzi. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt, füzetvezetést pluszokkal, vagy akár osztályzattal is értékeljük. A szaktanárok döntenek arról, hogy hány pluszból jön össze egy 5-ös, illetve hány mínuszból lesz 1-es. 29

IDEGEN NYELV

Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre: 86 – 100 % - (5) jeles 71 – 85 % - (4) jó 56 – 70 % - (3) közepes 41 – 55 % - (2) elégséges 0 – 40 % - (1) elégtelen A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képezzük: • az összefoglaló dolgozatokra szerzett jegyek; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott osztályzatok átlagából képzett jegyek • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

30

TÁRSADALOMISMERET

Társadalomismeret Két tanév áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az emberi civilizáció kezdeteitől eljussunk az újkori Európa kialakulásához. E második periódusban lezárjuk a középkori Európa történetét. Részletesen foglalkozunk a kora újkor világát meghatározó jelenségekkel, eseményekkel: a XIV. századi válsággal, a török terjeszkedéssel, illetve a nagy felfedezések korával. Részletesen megismerjük azt a bonyolult feltételrendszert, amelynek alapján néhány évszázadra Európa vált a világgazdaság centrumává, illetve - a gyarmatosítás következtében - a Föld irányadó kontinensévé. Lényegében az első tanév módszerei az irányadóak. Átfogóbb ismeretszerzésre, önállóbb munkavégzésre késztet a tananyag, s ezáltal érettebb látásmódra lesz szükség. Az év során kisérettségi vizsga tehető, ahol a tárgyi tudás mellett a felelet vagy írásmű kidolgozottsága, előadásmódja egyenrangú értékelési szempont. Együtt, összefüggéseiben kell látni a társadalomismeret órákon megismert, térben és időben változatos korszakokat, s megfelelő színvonalú előadói készségről is tanúbizonyságot kell tenni. A kisérettségi vizsga részletes követelményeit és értékelését külön kiadványban ismertetjük. A következő készségeket, képességeket szeretnénk a tanév folyamán kialakítani, illetve fejleszteni: • A csoportmunka nyújtotta lehetőségek kifinomultabb alkalmazása • Az ábrák, képek, egyéb dokumentumok, azaz történelmi források elemzése, a belőlük levonható következtetések önálló megfogalmazása • Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; lényegkiemelés; a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése • A gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése • Biztos tájékozódás a térképen • A szóbeli kifejezés, előadói stílus tökéletesítése, csiszolása Tartalom: Muszlimok és keresztények • Az iszlám • Az arab tudomány és kultúra • A frank állam • A korai feudalizmus gazdaság és társadalom • Skandináv kalandozások A középkori Európa • A virágzó középkor gazdasága és társadalma • A középkori városok kialakulása • Városok és városjogok 31

TÁRSADALOMISMERET

• A céhszervezet • A keresztes hadjáratok • A virágzó feudalizmus gazdasága • Életképek a lovagkorból Honfoglalás és államalapítás • A magyar nép eredete • A vándorlások kora • Honfoglalás és kalandozások • Az államalapítás A kora feudális magyar állam • Közigazgatás és egyházszervezés • Árpád-kori törvények • Hiteleshelyek Magyarország a XIII. században • A vármegyerendszer felbomlása • A tatárjárás • Az utolsó Árpádok Települések, gazdaság, nemzetiségek • Magyarországi bevándorlók a XI-XIII. században • A peremvidékek betelepítése • Sajátos jogok, autonómiák • Különkormányzatok Az Anjouk és Luxemburgiak kora • Az első Anjou • A lovagkirály • Harc a trónért • A török veszély és Magyarország • Német-római császár és magyar király A megváltozott táj • A falvak átalakulása • A magyar városfejlődés • Puszták és szőlőskertek • Károly Róbert gazdaságpolitikája A Hunyadiak kora • Egy középkori karriertörténet • Kísérlet a Balkán visszaszerzésére • Egy világbirodalom örökre eltűnik • Mátyás királysága • Mindennapi élet Budán A nagy felfedezések kora • A XIV. századi válság • A prekolumbián Amerika 32

TÁRSADALOMISMERET

• Felfedezőutak • A spanyol és portugál gyarmatbirodalom • A prekolumbián Amerika összeomlása A kora újkori Európa • Kontinensek kapcsolatrendszere • A világkereskedelem fejlődése • Hollandia létrejötte • Az angol, francia és holland gyarmatosítás • Az újkori rabszolgaság • A mezőgazdaság tőkés átalakulása Török világ Magyarországon • A Mohácshoz vezető út • Mohács emlékezete (forrásfeldolgozás) • Egy ország, két király • A három részre szakadt ország • Végvári élet, várháborúk • A törökök berendezkedése és közigazgatása • Az erdélyi fejedelemség kiterjedése, népessége; a három nemzet Rendiség és abszolutizmus • Képviselet és felelősség • A központosítás • Az abszolutizmus kormányzati rendszere A reformáció és ellenreformáció • A legfontosabb protestáns felekezetek • A katolikus megújulás Európában és Magyarországon Értékelés: Negyedévenként egy-két összefoglaló dolgozatot íratunk, melyet 1-től 5-ig osztályozunk. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségéről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja, és személyesen, illetve a tantárgyfelelős közvetítésével kéri ezt a lehetőséget. Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A feladatok színvonalas megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés. A szaktanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok értékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után. A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegyeket összegezzük.

33

TÁRSADALOMISMERET

A félévi és az év végi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, valamint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy(ek) átlagából határozzuk meg. Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy fejezetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetniük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, 10-15 percben. A feleletre kapott jegy a jegyképzés szempontjából azonos szereppel és értékkel bír, mint egy összefoglaló dolgozatra szerzett érdemjegy. Az év végi érdemjegyképzés része a kisérettségi vizsga eredménye is. A kisérettségi vizsga három nagyjegyként (három témazáró értékű jegyként) kerül beszámításra, külön az írásbeli, a szóbeli, valamint e két jegy összesített eredménye.

34

MATEMATIKA

Matematika Kombinatorika • Leszámlálási alapfeladatok (sorba rendezés, permutáció, variáció) • Véges halmaz részhalmazainak száma • A 2, 3, 4, stb. elemű részhalmazok száma Algebrai törtek, műveletek algebrai törtekkel • Algebrai tört fogalma, értelmezési tartománya • Algebrai tört egyszerűsítése, bővítése • Algebrai törtek összege, különbsége A másodfokú függvények, másodfokú egyenletek • Másodfokú függvények grafikonja • Másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek grafikus megoldása • Másodfokú egyenletek megoldása megoldóképlettel • Másodfokú egyenletrendszerek • Szöveges feladatok • Másodfokúra visszavezethető problémák (gyökös egyenlet, magasabb fokú egyenlet) • Szélsőérték feladatok Geometriai transzformációk • Geometriai transzformációk megadása, áttekintése, tulajdonságai (korábbi ismeretek rendszerezése) • Szerkesztések transzformációk segítségével • Egybevágó és hasonló alakzatok • Feladatok az egybevágóság és hasonlóság alkalmazására • Vektorok, vektorműveletek, vektorok alkalmazása • Arányossági tételek a derékszögű háromszögekben • Számítási feladatok (hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata, szakaszok és szögek kiszámítása a transzformációk segítségével) Trigonometria ( • Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése a derékszögű háromszögben • Hosszúságok és szögek kiszámítása a trigonometria alkalmazásával • Gyakorlati alkalmazások

35

MATEMATIKA

Értékelés: A tanév során a számonkérés többféle formában történik. Az előre bejelentett röpdolgozatok 10-25 perc terjedelműek lehetnek, míg a témazáró dolgozatok 45 percesek. Az írásbeli munkákon kívül az értékelés részét képezi az órai munka (csoportos és egyéni), az otthoni munka, a kötelezően kiadott vagy vállalt feladatok elvégzése (pl. kiselőadás megtartása), az órai munkához szükséges felszerelés megléte (füzet, könyv, számológép, egyéb eszközök). Az értékelés súlyozott osztályzatokkal történik. A röpdolgozatok és az órai, otthoni, egyéb munkák súlya egy, a témazáró dolgozaté három. A matematika kisérettségin szerzett jegy két témazáró dolgozatnak felel meg. A röpdolgozatokkal, témazáró dolgozatokkal elért osztályzatok súlya az értékelésben legalább 50% és legfeljebb 90%. Az év végi osztályzatot a tanév során elért osztályzatok súlyozott átlaga alapján állapítja meg a tanár. A kerekítés során „0,5-ig” lefelé kerekít, „0,5-0,7-ig” a tanár mérlegeli a felfelé vagy lefelé kerekítést, „0,7-től” felfelé kerekít.

36

TERMÉSZETISMERET

Természetismeret Ha az előző év kulcsszava a szerkezet volt, akkor ebben az évben az energia érdemli ezt a jelzőt. A tanult szerkezetek legapróbbjától indulunk, az atomok közti kötéseket igyekszünk magyarázni. Áttekintjük az így kialakuló egyszerűbb és öszszetettebb vegyületeket, előfordulásaikat és felhasználásukat. Az atom egyik alkotórészével, az elektronnal részletesebb ismeretséget is kötünk, mivel felhalmozódása és áramlása számos köznapi jelenség és berendezés lényege. A növényi és állati életműködések alapfolyamatainak megértésével közelebb kerülhetünk az élet mibenlétének rejtélyéhez. Az élő egyedek és csoportjaik a környezetbe ágyazódva léteznek, végül tehát erre az egymásrautaltságra derítünk fényt. Tartalom: • Változatok szénre és hidrogénre: szénhidrogének, kőolaj, földgáz. Az élet kémiája. Oxigéntartamú, nitrogéntartalmú szénvegyületek. Cukrok, zsírok és olajok, fehérjék. • Vonzás és taszítás: az elektromos és mágneses kölcsönhatás a mindennapjaink részét képezik. Megismerkedünk eredetükkel és előfordulásukkal a gyakorlatban. • Elektronikus világ: az elektron és a proton világunkat felépítő atomokat hozhat létre, de arra is képesek, hogy elkülönülve és áramolva nagy energiákat hozzanak mozgásba. Az információ feldolgozásában is egyre nagyobb szerepet játszanak az elektronikus eszközök, az új, elektronikus világ átformálja mindennapjainkat. • Jelek, érzékelés: miképpen kapunk információt környezetünktől, a jeladás és a vétel mesterei az élővilágban? Hogyan működik a hallás és a látás érzékelő működése, hogyan tudjuk a technikában alkalmazni e jelenségeket? • Fény: a látható fény fontos része életünknek, ennek segítségével érzékeljük a külvilágot 60%-ban. Milyen tulajdonságai vannak a fénynek? • Viselkedés és magatartás: az állatok viselkedése a környezethez való alkalmazkodás során alakult ki és bizonyos mértékben alakul is tovább. A folyamat az evolúciós elvek segítségével elemezhető. A főemlősök és néhány más állatfaj igen fejlett viselkedésre képes, de az emberi magatartás a kultúra által alakítva új fejlődési pályára állt. • Élőlények és környezetük: Az életfolyamatok szabályozása, idegrendszer, hormonrendszer. Élőhely, együttélés, élettelen környezeti tényezők, populációk közötti kölcsönhatások. A tanév során minden diáknak választani kell egy projektmunkát, illetve írnia kell egy házi dolgozatot vagy tartania kell egy kiselőadást. A diákok a projektet csoportmunkában dolgozzák ki és arról a többiek számára prezentációt tartanak. A kiselőadást a szaktanárral egyeztetett tárgykör és szempontrendszer alapján kell 37

TERMÉSZETISMERET

kidolgozni és bemutatni. Az elkészített házi dolgozatot meg kell védeni: azaz szóban a többiekkel meg kell ismertetni és érdemben válaszolni kell a felmerülő kérdésekre. A tanév során természetismeretből kisérettségit lehet tenni. Ennek részletes követelményeit és az értékelés módját külön kiadványban tesszük közzé. Az értékelésben az alábbi részterületek jelennek meg: 1. (a) Ismeretek: alaptények, fogalmak (b) Megértés: a fontosabb elméletek, gondolatok (c) Alkalmazás: az új és a hétköznapi jelenségek magyarázata, problémák megoldása, (d) Gyakorlati kivitelezés 2. Megfigyelés 3. A kísérleti és mérőeszközök használata 4. Kommunikáció: szóban, rajzban és írásban 5. Kutatás és felfedezés: gyakorlatban és adatokból, önálló tervezés 6. Hatékony együttműködés 7. A tudományos ismeretek közösségi alkalmazásának készsége Értékelés: Egy félév során három szempont szerint értékelünk: 1. Órai munka (egyéni- és csoportmunka, kiselőadás, feladatlap, kísérleti jegyzőkönyv, füzet stb.) 2. Dolgozat (témazáró dolgozat és/vagy röpdolgozat). A kisérettségi érdemjegye két témazáró dolgozatnak felel meg. 3. Tanórán kívüli tevékenységek (házi dolgozat, projektorientált tevékenységek, kutatómunka, házi feladat stb.) A három szempont alapján szerzett érdemjegyek a következő arányban befolyásolják a félévi és év végi osztályzatot: 1. legfeljebb 25 % 2. legalább 50% 3. maximum 25%

38

FÖLDRAJZ

Földrajz A Politechnikumban tanított földrajz egyik fontos célja, hogy a tantárgy természettudományos és társadalomtudományos tartalma is kidomborodjék, azokat ne csak külön-külön, hanem egységében is láttassuk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy társadalomismeret és a természetismeret tantárgy földrajzhoz kapcsolódó igényeit is kiegészítsük. Ezek a tantárgyak a földrajz testvérei, segítői, kiegészítői. Szeretnénk ráébreszteni a tanulókat arra is, hogy a lokális és globális földrajzi folyamatok, problémák összefüggenek és egymást alakítják. A földrajz tantárgyhoz a tankönyv mellett atlaszt is biztosítunk. A tananyag feldolgozásához és elmélyítéséhez ugyanis az atlasz is feltétlenül szükséges. Mindezek mellett a munkalapok és vaktérképek órai és otthoni használata is elengedhetetlen feltétele a tanulásnak. A tanév során földrajzból kisérettségi vizsga tehető. A részletes követelményeket és az értékelés módját külön kiadványban tesszük közzé. Témakörök: I. félév A természetföldrajzi övezetesség Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzőik. A természetföldrajzi övezetesség A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. A világ változó társadalmi-gazdasági képe • A világgazdaság jellemző folyamatai. Az „Észak és Dél” fogalma, a centrum és periféria országainak földrajza. A gazdasági élet szerkezete. A regionális integrációk, a nemzetközi szervezetek. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók és országok • A gazdasági pólusok. Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, az Európai Unió A fejlődő országok • Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségei. Jellemző világgazdasági folyamatok bemutatása az alábbi országok példáján: • Benelux-államok, Svájc. Magyarország 39

FÖLDRAJZ

•

Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban és az Európai Unióban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok.

II. félév Egy-egy távoli kontinens jellegzetes országa, gazdasága, kultúrái, illeszkedése a világgazdaságba, a természetföldrajzi alapok figyelembe vételével • Ázsia: India, Kína, Japán és az Öböl-menti államok, Izrael, Törökország • Afrika: Egyiptom • Amerika: Brazília, Mexikó, az USA, Banán-köztársaságok • Ausztrália és Óceánia • Az Antarktisz: mint a környezeti problémák indikátora. Az Antarktisz védelme és a felosztására tett kísérletek • Az Arktisz: országok és felségterületek az Arktisz területén. Az északisarkvidék védelme. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai • A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei: a demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A Föld népessége • A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. A különböző népességi csoportok (emberfajták, nyelvek, vallások, kultúrák) földrajzi eloszlása. A népességnövekedés okai, jellemzői, időbeli és térbeli változásai. Települések a Földön • A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai. A településtípusok és jellemzőik. A nagyvárosi életforma pozitív és negatív hatásai az ember életminőségére és a környezet állapotára. A környezeti válság kialakulás, természeti alapok: • A geoszférák kölcsönhatásainak holisztikus megközelítése – a tengerek, óceánok, a légkör és a szárazföldek szoros kapcsolata az éghajlatváltozás tükrében, illetve a kék bolygó, mint az együttélés bolygója. A Gaia-elmélet lényege és környezeti, ökológiai vonatkozásai. A társadalom ökológiai modellje: önszerveződés a földi ökoszisztémákban és a társadalmakban. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. Lokalizáció és globalizáció (társadalmi, gazdasági megközelítések). Alternatív gazdaságmodellek. Alternatív mozgalmak Magyarországon és külföldön (ökogazdálkodás, ökofalvak, civil szervezetek).

40

FÖLDRAJZ

Értékelés: Egy félév során három szempont szerint értékelünk: 1. Órai munka (csoportmunka, kiselőadás, munkalap, topográfiai munkalap, füzet, portfolió stb.) 2. Témazáró dolgozatok (a kisérettségi érdemjegye két témazáró jegynek felel meg) 3. Tanórán kívüli tevékenységek (projektorientált tevékenységek, kutatómunka, házi feladat stb.) A földrajzi atlaszt minden órára hozni kell. A földrajz értékelésébe a földrajzi atlasz hiánya közvetlenül beleszámít. Ha valaki nem hozza el az atlaszt, akkor ennek elégtelen érdemjegy a következménye, azonban ezt elkerülendő, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a könyvtárból atlaszt kölcsönözzön az adott tanórára (természetesen másoktól is van lehetőség kölcsönkérni, ha netán a könyvtár zárva lenne). Fontosnak tartjuk, hogy a diákok egyéni felelőssége érvényesüljön ebből szempontból is. Egy félévben mindenki számára kötelező egy választott projektben részt venni. A létszám 2-4 fő. A projekt folyamatáról külön naplót kell vezetni, melyet a szaktanárnak előre egyeztetett időpontokban (minimum 3 alkalom) be kell mutatni a csoporttagoknak személyesen. Így az előadás és a naplóvezetés együtt képezi az érdemjegyet. A három szempont alapján szerzett érdemjegyek a következő arányban befolyásolják a félévi és év végi osztályzatot: 1. maximum 25 % 2. minimum 50% 3. maximum 25%

Hiányzások miatt az elmaradt dolgozatokat a visszaérkezéskor a szaktanárral személyesen egyeztetve maximum két héten belül kell pótolni.

41

KOMMUNIKÁCIÓ

Kommunikáció A kommunikáció mint önálló tantárgy a 10. évfolyamon jelenik meg utoljára; a 11-12. évben pedig a művészetismeret részeként él tovább. A tanévet a kisérettségi vizsga zárja. Az erre vonatkozó részletes tudnivalókat külön kiadványban ismertetjük. Célok: A kommunikáció tantárgy oktatása azt tűzi ki célul, hogy elérd a nyelvismeretnek és a nyelvhasználatnak azt a szintjét, amely a befogadás (szóbeli és írásbeli szövegek megértése) és a közlés (beszéd és írás) területén szilárd alapot ad az önálló ismeretszerzésre, az egyre gazdagodó tudattartalmak kifejezésére. A mondanivaló világos, átgondolt, logikusan felépített, érthető-követhető előadásához biztos helyesírási, önkifejezési és szabatos fogalmazási készségre kell szert tenned, s ismerned kell a nyelvtani alapfogalmakat. Ez utóbbi nélkül az idegen nyelvek eredményes tanulása is sokkal nehezebb az átlagosnál, szinte lehetetlen feladattá válik. A tanórákon a képesség- és tudásszintfejlesztés egy időben, egymást kiegészítve folyik. A negyedévek témakörei: • • •

Mondattan Szövegtan Stilisztika

• •

Retorika Nyelvtörténet

Követelmények: A tanév végére tudnod kell szóban és írásban szabatosan, pontosan, árnyaltan fogalmazni megadott kereteken belül (kisértekezés-, esszékészítés, kiselőadás stb.), biztos helyesírással kell rendelkezned. Füzetedet vezesd logikusan, áttekinthetően, esztétikusan. A tanítási órákon vegyél részt a közös és önálló munkában. Tudd használni a különböző tan- és segédeszközöket (szakirodalom, internet, könyvtár stb.). Ismerd és tudd alkalmazni a bevezetett nyelvtani fogalmakat, kategóriákat, összefüggéseket és szabályokat a mondattan, szövegtan, a stilisztika és a nyelvtörténet tárgyköréből. Értékelés: Negyedévente csupán a témazáró dolgozatokat lehet pótolni, tehát a házi dolgozatokra, házi feladatokra kapott kisvagy nagy jegyeket nem lehet javítani A kisjegyekből képzett osztályzat az órai munkára, kiselőadásokra, előre bejelentett röpdolgozatokra, szorgalmi feladatokra, továbbá a - kommunikáció és/vagy más tantárgy tananyagából írt házi vagy iskolai - fogalmazványok nyelvi minőségére adott osztályzatok összesítése. (A részleteket ld. a művészetismeret tantárgynál.) 42

GAZDASÁGI ISMERETEK

Gazdasági ismeretek Politechnikumbeli tanulmányaid során most először találkozol rendszeres formában a gazdasági ismeretek tantárggyal, bár némely alapvető fogalmat ismersz és néhány összefüggésről tapasztalatokat is szerezhettél a Diákvállalkozási program során. A gazdasági ismeretek tárgyban a gazdasági gondolkodás alapjait, az alapvető fogalmakat, összefüggéseket sajátíthatod el. Három szempontból fogjuk vizsgálni a gazdaságot: a háztartás, a vállalat és az állam oldaláról. A tizenegyedik évfolyam tananyagában legelőször is a tanulók megismerik a gazdasági gondolkodás, szemlélet néhány alapvetését, a modern gazdaság szereplőit, működésének alapvető elvét, a piac logikáját. Az év hátralévő részében pedig a hozzájuk legközelebb álló piaci szereplő a háztartás gazdálkodásával, döntéseivel foglalkoznak. Mindennapi tapasztalatokkal is leginkább ebben a szerepben rendelkeznek, hiszen családjuk, háztartásuk szereplőjeként eddig is gyakran hoztak gazdasági döntéseket (ha ezt nem mindig tudatosan tették is). A tanultak segítenek abban, hogy a diákok válaszolni tudjanak olyan kérdésekre, mint pl., hogy miért drágul a kenyér, vagy a benzin, vagy miért ér kevesebbet a zsebpénz, mint tavaly, milyen formában érdemes a takarékoskodni, miként lehet legálisan csökkenteni az adót, vagy hogy jól számolták-e ki a családtagok munkabérét, stb. A tananyag érinti azt a fontos kérdést is milyen szempontokat érdemes mérlegelni annak eldöntése során, hogy alkalmazottként érdemes dolgozni, és bérjellegű jövedelemből élni, vagy jobb saját vállalkozásba kezdeni, és profit jellegű jövedelemre építeni. A mindennapi élet szerepeire készítenek a tanultak, miközben megtanulhatják azt is a diákok, hogy miképp igazodjanak ki táblázatokban, grafikonokon, akár képesek legyenek ilyeneket összeállítani.

Témakörök: A közgazdasági tudományok elhelyezése a tudományok rendszerében

• • • • • • • •

A közgazdaságtan tárgya és alapproblémája Döntések és választások tudománya A döntések mozgatórugója- az alternatív költség elmélete Egyéni és társadalomi érdekek A közgazdaságtan szerepe, helye a tudományok rendszerében Az üzleti gazdaságtan tárgya, részterületei Az üzleti gazdaságtan vizsgálódási módszerei A gazdasági körfolyamat 43


• A cserefolyamatok és a pénz története A piac – a piaci mechanizmus

• • • • •

Kereslet A keresletre ható tényezők A kereslet befolyásolásának eszközei Kínálat Az árak kialakulása

A háztartások gazdálkodása

• • • •

Háztartások fogalma A háztartások bevételei A háztartások kiadásai Jövedelmi különbségek és vagyoni egyenlőtlenség

Háztartás statisztika – statisztikai alapismeretek

• • • • • • •

A statisztika fogalma, fajtái Statisztikai sokaság, ismérv Statisztikai sorok és táblák A statisztikai munka szakaszai Viszonyszámok Középértékek: módusz, medián, átlagok A szóródás mutatószámai fogalma, üzleti életben való alkalmazásának bemutatása • Számított mutatók és diagramok értelmezése, diagramok készítése számítógéppel • Piktogramok, grafikonok készítésének szabályai Alkalmazotti lét vagy vállalkozás (önfoglalkoztatás)

• A munkavállalói lét előnyei, és hátrányai • A vállalkozói lét előnyei, hátrányai • Melyik legyek, munkavállaló vagy vállalkozó?

Háztartások a munkapiacon

• • • • • • • •

44

A munkapiac szereplői Bérmeghatározó tényezők a munkapiacon Álláskeresési technikák Önéletrajz, motivációs levél Felkészülés az állásinterjúra Munkaszerződés, bérmegállapodás Munkajövedelem és adózás SZJA rendszere, bevallása

GAZDASÁGI ISMERETEK Háztartás – fogyasztói magatartás

• • • •

A fogyasztó döntései A kereslet árrugalmassága A kereslet kereszt-árrugalmassága A kereslet jövedelemrugalmassága

A háztartások megtakarításai

• • • • • • • •

A megtakarítások célja, lehetséges formája Az egyes megtakarítási formák összehasonlítása, előnyök, hátrányok Megtakarításból befektetés Betéttípusú befektetések Értékpapír típusú befektetések Kötvények, részvények, befektetési jegyek Biztosítások Nyugdíj

A befektetéshez kapcsolódó pénzügyi számítások

• A befektetés értékelésének általános elvei • A pénz időértékének elve • Jövő és jelenérték-számítás

A háztartások hitelfelvétele

• A háztartások hitellehetőségei • Célok és lehetőségek összehangolása • A hitel ára

Fizetési technikák-korszerű pénzhasználat

• Bankszámla és típusai, bankszámlanyitás • Bankkártyák, bankkártya-használat

Követelmények: A tanuló • értse, és alkalmazza a gazdasági szemléletet, megközelítési módokat. • rendelkezzen azokkal az attitűdökkel, amelyek segítségével nyitottan szemléli a körülötte lévő gazdaságot, felelősséggel hoz meg döntéseket. • tapasztalja meg a kezdeményezőképesség jelentőségét a gazdasági döntések során, a vállalkozások világában. • szemléletében, értékrendjében kerüljenek helyükre a befektetés-áldozat, haszon-kockázat, jog-kötelezettség közötti összefüggések. • ismerje a gazdasági gondolkodás legfontosabb fogalmait, és legyen képes azokat szakszerűen használni.

45


• legyen képes a lényeg kiemelésére, az összefüggések feltárására, megfogalmazására. • az életkori sajátosságoknak megfelelően legyen képes az információgyűjtésre és elemzésére. • legyen képes adatok, adatsorok, táblázatok, grafikonok értelmezésére. • legyen képes a modellekben való elvont fogalmi gondolkodásra. • legyen képes önálló tájékozódásra, ismeretszerzésre a tanórán és tanórán kívül egyaránt, tudja alkalmazni az IKT eszközöket. • rendelkezzen a társaival és tanáraival való együttműködéshez szükséges kommunikációs kultúrával. • rendelkezzen a korosztálynak megfelelő vitakultúrával. Értékelés: A munkacsoport értékelési rendszere a folyamatos munkára és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is. • Az egyes témakörök lezárásakor dolgozatokat íratunk, amelyeket az elért pontszám alapján jeggyel értékelünk. A dolgozat az adott témakörtől, az órán elhangzottaktól, a tananyag mélységétől, a tanulás folyamatosságának igényétől függően lehet nagy- vagy röpdolgozat. Egy témazáró dolgozatot (maximum 2 tárgyból) lehet javítani a javításra kijelölt napokon. • A nagydolgozatok pótlására – indokolt hiányzás esetén – a munkacsoport által előre kijelölt időben kerül sor. Igazolatlan vagy nem indokolt hiányzás esetén a nagydolgozat érdemjegye elégtelen. • Az értékelés második területe: az órán teljesítendő feladatok, szóbeli feleletek, órai munka, füzetvezetés, a felszerelés megléte vagy hiánya; az otthoni felkészülést igénylő tevékenységek: például a házi feladatok, kiselőadások, bónusz munkák... stb. Célunk, hogy minden tanuló minél több kiselőadást tartson, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórákon, vezesse a füzetét. A felsoroltakat negyedévente egy érdemjeggyel honoráljuk. • A dolgozatok, órai munkák osztályzatát a százalékos teljesítmény alapján az alábbi táblázat szerint alakítjuk ki: 86-100% = 5 71-85% = 4 56-70% = 3 41-55% = 2 0-40% = 1 • Az osztályzattal történő értékelés mellett a diákok teljesítménye félévente szövegesen is értékelésre kerül. A továbbhaladás feltétele, hogy a három fő részterület (órai munka, otthoni munka, számonkérések) mindegyikében el kell érni az elégséges szintet (50 %-ot). 46

TESTKULTÚRA

Testkultúra A többi tantárgyblokk anyagának elsajátítását – végső esetben – az érdemjegyekkel való értékelés próbálja biztosítani. A testkultúra esetében a számonkérés eme formája nem létezik, így mindenkinek feltétlenül érdemben kell „találkoznia” a tananyagokkal a tanórán. Ennek megfelelően legfőbb kívánalmunk: a testkultúra-órákon érdeklődően, együttműködően, a tanuláshoz szükséges odafigyeléssel vegyél részt. Természetesen a testkultúra tantárgyblokknak is vannak évekre, időszakokra bontott követelményei. A követelmény az, hogy mindenki saját adottságaival, képességeivel élve minél többet fejlődjön. A folyamat elvárt eredménye azonban nem csupán egy-egy testgyakorlati forma ismereteinek valamilyen szintű birtoklása, hanem egy talán kevésbé megfogható, de jóval tágabb értelemben vett tudás, amely segítséget ad az egészségesebb, magasabb színvonalú életvezetéshez diák- és felnőttkorban egyaránt. Ehhez minél több sportot, mozgást kell megismerned, így képes leszel választani azok közül egyet vagy többet, amely(ek) életmódod, életviteled részévé válhat(nak). Ez a politechnikumi testkultúra-oktatás legfőbb célja. A testgyakorlati formák nagy többségénél a tevékenység eredménye vagy mérhető (úszás, atlétika stb.), vagy legalábbis szembetűnő (sikerült a csel?, jó volt az átadás?, jó volt a kosárra dobás?, sikerült a fejállás? stb.). Amennyiben ezen kívül számszerűen értékelnénk a teljesítményeket, akkor vagy egyszerű átváltást végeznénk el (pl. távolugrás: 4-től 5 méterig = négyes, 5 méter felett = ötös; te jól tudsz kosarazni, tehát ötöst kapsz, te kevésbé jól, tehát hármast stb.); vagy mondhatnánk azt is – a részvételi aktivitást figyelembe véve –, hogy aki nagyon szorgalmas, tehát pillanatnyi és majdani egészséges életmódja, edzettsége érdekében sokat tett, az ötös; továbbá természetesen kombinálhatnánk a teljesítmények és az igyekezet értékelését. Az osztályzatokkal való értékeléssel a tantárgy lényegét próbálnánk meg leegyszerűsíteni, átváltani számokra, megfosztanánk a testnevelést a benne rejlő természetes adottságoktól, elvennénk a tanulóktól azt a lehetőséget, hogy a testkultúra sajátosságait érzékeljék, és a megfigyelésekre alapozható fontos következtetéseket önállóan megfogalmazzák, megértsék. Ennek értelmében tehát osztályozás testnevelésből nincs, az értékelés egyéb, a tantárgy jellegéhez jól illeszkedő formáit (szóbeli értékelés, felmérések, versenyek, házi bajnokságok, iskolacsúcsok, faliújságok, pontversenyek stb.) fogjuk használni. Félévkor és év végén a diákok munkáját és teljesítményét részletes szöveges értékelésben minősítjük.

TESTKULTÚRA

Sportágak: • Kézilabda (12 óra) • Prevenció (6 óra) • Jóga (6 óra) • Testnevelési és népi játékok (9 óra) • Asztalitenisz (9 óra) • Népek tánca és társastánc (6 óra) • Labdarúgás (12 óra) • Választott labdajáték és szabad sáv (12 óra) • Tollaslabda (12 óra) Követelmények: A tanuló • ismerje meg, és pontosan alkalmazza az adott sportág szabályait. • sajátítsa el az adott sporttevékenység technikai és taktikai elemeit. • fejlődjenek az együttműködéshez és csapatjátékhoz szükséges képességei, készségei. • aktív, sportszerű és együttműködő tagja legyen a tanórai folyamatnak. Értékelés: • A tanulókat félévente szövegesen értékeljük. • A szöveges értékelésben fontos szempont a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése, a közös munkában való aktív részvétel, a sportszerűség, az együttműködés és az önmagukhoz mért fejlődés lejegyzése. A testkultúra órák szervezeti kerete, a továbbhaladás feltétele: A testkultúra tantárgy koncepciójának egyik fontos eleme a rendszeres testmozgás és az osztályozás nélküliség, ezért a felszerelés hiányából fakadó mulasztásokat pótolni kell. A testkultúra órán átöltözve, sportfelszerelésben lehet részt venni. A munkacsoport az alábbi eljárást követi, ha a diák felszerelése negyedévente egy alkalomnál többször hiányzik: • Két alkalommal: a javítások napján (14:15 után) 45 perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztást. • Három vagy több alkalommal: a javítások napján (14:15 után) 90 perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztásokat. Maximum 90 perc pótolható a javítási napokon, a fennmaradó időmennyiség összeadódik, mindezek értelmében, ha a diáknak nem sikerült a kijelölt alkalmak során minden elmaradását pótolnia, akkor a tanév végén gyakorlati bemutatót és elméleti beszámolót kell tennie a tanév folyamán elsajátí-

TESTKULTÚRA

tott sportágakból. Ugyanez az eljárás vonatkozik azokra a tanulókra is, akiknek hiányzásai meghaladják a 30%-ot. (A pótlásról való távolmaradást orvosi igazolással kell dokumentálni. Az érintett diák egy későbbi időpontban, pl. a következő negyedben pótol.) Az úszás tananyag esetében is be kell pótolni az elmaradt alkalmakat, természetesen úszással, az egyén által kiválasztott uszodában, belépőjeggyel és az úszómester aláírásával igazolva. Az a diák, aki nem pótolja be elmaradásait és nem teljesíti a követelményeket (gyakorlati bemutató és elméleti beszámoló) a tanév utolsó pótlási időszakában, csak szerződéssel folytathatja a következő tanévet. (Az augusztusi pótvizsga időszakban testkultúrából nincs pótlási lehetőség.) • Igazolás: Hiányozni orvosi igazolással vagy írásbeli indoklást is tartalmazó szülői kérelemmel lehet. Mindig az adott órára, rendkívüli esetben legkésőbb a következő testkultúra órára kell hozni az igazolást. Teljes felmentést orvosi vagy szülői javaslatra is csak indokolt esetben ad a testkultúratanár (amikor az érintett diák semmit, tehát a kötelező tananyag helyett sem tud mást csinálni, pl. futás helyett erősíteni sem képes). Ennek értelmében a kérelem mellé a felszerelést célszerű elhozni, hiszen nem biztos, hogy megkapja a teljes felmentést. Az orvosi igazolást a szülővel láttamoztatni kell. A felmentetteknek az óra helyszínén kell tartózkodniuk. • Az óra csengetéstől csengetésig tart. Az óra kezdetére átöltözve a megfelelő helyszínen kell lenni.

Szerkesztő: Nagy Ilona Tördelés: Majer Tibor Felelős kiadó: Diósi Alojzia

Közgazdasági Politechnikum Budapest, 2011. június

MI MINDENT KELL TUDNI TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER tanév. 11. évfolyam 5 évfolyamos képzés

Recommend Documents