Készült az Oktatásért Közalapítvány támogatásával
„MI MINDENT KELL TUDNI” TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
2011-2012. tanév Nyelvi előkészítő (9.) évfolyam TARTALOM
A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r .......................................................................................................... 2 Ó r a f e l o s z t á s é s c s o p o r t b o n t á s ......................................................................................... 6 A n g o l n y e l v .................................................................................................................................. 7 A n g o l a l a p k é p z é s ...................................................................................................................... 9 A n g o l k o m m u n i k á c i ó ............................................................................................................ 11 A n g o l d r á m a j á t é k m o d u l .................................................................................................... 13 A n g o l f i l m m o d u l ................................................................................................................... 14 A n g o l i r o d a l o m m o d u l ......................................................................................................... 15 A n g o l z e n e m o d u l ................................................................................................................... 16 I n f o r m a t i k a ................................................................................................................................. 17 P r a k t i k u s t a n u l á s .................................................................................................................... 24 B e s z é d m ű v e l é s ......................................................................................................................... 26 D e m o k r á c i á r a n e v e l é s .......................................................................................................... 28 É l e t v i t e l ....................................................................................................................................... 30 K ö r n y e z e t i n e v e l é s ................................................................................................................ 32 A l k o t á s .......................................................................................................................................... 34 M a t e m a t i k a ................................................................................................................................. 35 T e s t k u l t ú r a ................................................................................................................................. 37
Közgazdasági Politechnikum 2011
AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
Az értékelési rendszer Az értékelés alapelvei: személyre szabottság, részletesség, kiszámíthatóság A személyre szabottság azt jelenti, hogy igyekszünk diákjainkat megismerni, személyiségüket tiszteletben tartani, egyéni fejlődésüket tekintetbe venni az értékelés során is. A részletesség azt jelenti, hogy az értékelés folyamatos, és sokféle teljesítményt, képességet és fejlődést értékelünk. Differenciált értékelési formákat alkalmazunk, igyekszünk elkerülni a hagyományos értékelési formák (pl. röpdolgozat, nagydolgozat) egyoldalú túlsúlyát. A diákok fejlődése, teljesítménye nem csupán a tényanyag, lexikális tudás elsajátítását és reprodukálást jelenti – így mi értékeljük a csoportmunkák, az egyéni kutatómunkák, projektek, órai szereplések eredményét is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és ezek is részét képezik a diákok értékelésének, munkájuk minősítésének. A kiszámíthatóság és átláthatóság azt jelenti, hogy a diákok mindig tisztában lehetnek azzal, mik a követelmények, és mikor, milyen tevékenységet, hogyan értékelünk. A Politechnikumban nincs meglepetésszerű dolgozat, feleltetés. A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor s milyen módon kell számot adniuk képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket így tervezni tudják. A követelményekről és a továbbhaladás feltételeiről minden évben az iskola honlapján közzétett ún. követelményfüzetekből értesülnek, amelyek évfolyamok és tantárgyak szerinti bontásban jelennek meg. Az egyes beszámoltatási, értékelési formák alkalmazásának tantárgyankénti gyakoriságáról, az értékelésben betöltött súlyáról az egyes szakmai munkaközösségek önállóan döntenek, minderről szintén tájékoztatnak a követelményfüzetek. Az értékelés formái A diákokat osztályzatokkal és szövegesen is értékeljük. A tanév során a diákok osztályzatokat kapnak, a félévi és év végi osztályzatok ezek összesítéséből alakulnak ki. Szöveges értékelést évente kétszer kapnak diákjaink, félévkor és év végén. Ezeket az értékeléseket a szaktanárok és az osztályfőnökök személyre szabottan, de szakmai kritériumokat tartalmazó szempontrendszer alapján készítik el, és egy kapcsos mappában helyezik el, ahol – képzési időtől függően – öt ill. hét éven át gyűlnek az értékelések. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok (és családjuk) is folyamatában és részleteiben értékelje saját féléves, egész éves iskolai munkáját, összehasonlítsa előrehaladását a korábbiakkal. A Politechnikumban a magatartást és a szorgalmat osztályzattal nem értékeljük. A magatartás és szorgalom értékelése olyan kategóriákban jelenik meg, mint órai munka, részvétel a közös beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban, együttműködés a társakkal, figyelem, fegyelem, önfegyelem, a koncentráció képessége, a 2
AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
felszerelés, házi feladat megléte, színvonala, fakultatív feladatok elvégzése, a diák önmagához mért fejlődése ezeken a területeken – ezek a lehetséges szempontok között szerepelnek a szaktanári és osztályfőnöki szöveges értékelésekhez. Az értékelés szempontjai 1. A készségek, képességek fejlesztése fokozott igény, ezek közül is kiemelkedően: • a felelősségvállalás és –viselés • a kreativitás • az együttműködési képesség • a tudatos eszközhasználati jártasság A készségek, képességek fejlődéséről a szöveges értékelések tájékoztatnak. 2. A NAT, a helyi tanterv, továbbá a kétszintű érettségi vizsga előírásainak való megfelelés. Magától értetődően a törvényi formák tiszteletben tartása, a központi előírások figyelembevétele alapkövetelmény az értékelés során. 3. A testkultúra, alkotás és rajz tantárgyak esetében a diákok szakmai munkáját és képességeik fejlődését kizárólag szövegesen értékeljük. 4. A diákok kiemelkedő szakmai munkája (tanulmányi előrehaladása) nyilvános. Iskolaújságunk rendszeresen közli a legjobb tanulók névsorát, év végén munkájukat ajándékkönyvekkel ismerjük el. Az Iskolatanács az éves munka értékelésekor egyéni és csoportos díjakat oszt ki, pl. a legjobb újságíró, az évfolyam legjobbja, az iskola legjobbja stb. Ezeknek a díjaknak az odaítélésekor egyformán fontos szerepet játszik a közösségi és a tanulmányi munka. A legaktívabb sportolók is jutalmakat kapnak évről évre. Mérés és értékelés a mindennapokban A dolgozatok időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni, illetve az erre szolgáló faliújságra ki kell írni. Egy nap legfeljebb két tantárgyból lehet a faliújságon dokumentált "nagy" beszámoló. Aki hosszabb betegség következtében igazoltan hiányzik, az dolgozatát az adott tantárgy munkacsoportja által előre rögzített tanításon kívüli időpontban vagy a szaktanárával egyeztetett egyéb, tanításon kívüli időpontban pótolhatja. A kisebb dolgozatok (röpdolgozatok) időpontját is legalább egy tanórával korábban közölni kell. A dolgozatokat maximum két hét (tíz munkanap) alatt kell kijavítani és kiosztani. Amennyiben a tanár a határidőt túllépi, a diákoknak nem kötelező elfogadni az aktuális érdemjegyet.
3
AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
Amennyiben órai vagy otthoni projekt, csoportos feladat, egyéni munka az értékelés alapja, akkor a tanár előre ismerteti a feltételeket, követelményeket, határidőket, az értékelés szempontjait. Egyes tárgyakból - évente legalább egy alkalommal és előre rögzített módon szóbeli beszámolóra is sor kerül. Ennek idejét és a lebonyolítás módját a munkacsoportok szabályozzák. Az előzetesen egyeztetett, de délutánra ütemezett szóbeli beszámolón kötelező a részvétel. A szóbeli feleletre adott jegy az összefoglaló dolgozatokra szerzett jeggyel egyenértékű nagy jegynek minősül. A félévi értékelés két részből áll: egy állapotjelző osztályzatból, és alapos, szempontok szerinti szöveges értékelésből. Az év végi érdemjegyet a tíz hónap összeredménye határozza meg. Az év végi értékelés is osztályzatból és szöveges értékelésből áll. A nyilvánosság – szülők és diákok tájékoztatása a követelményekről, az órákon folyó munkáról és a tanulók előrehaladásáról Az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeket minden tanév elején közzé tesszük az iskola honlapján (www.poli.hu). A kiadvány tartalma egyrészt az általános követelményekből, másrészt a tantárgyblokkok tartalmából, tanítandó témáinak felsorolásából és beosztásából, valamint követelményeinek, értékelési rendszerének speciális részeiből áll. A Politechnikum tanóráit az iskola iránt érdeklődők a szaktanárral történő előzetes egyeztetés után látogathatják. A szülő, gondozó a diák előrehaladásáról értesül az értékelőből, valamint a bizonyítványból. A 2007/2008-as tanév óta a szülőknek és a diákoknak lehetőségük van arra, hogy az iskola elektronikus naplójában napról napra is kövessék az előrehaladást. Az elektronikus naplóhoz minden diák és minden szülő egyéni jelszóval védett hozzáférési jogot kap, és kizárólag csak a saját (ill. gyermeke) eredményeit láthatja. Félévente az egyik tanítási napon 16:30-19:00 óra között általános fogadónapot tartunk, ahol valamennyi szaktanárral lehetőség nyílik a személyes konzultációra. Az értékelési rendszer esetleges változásairól a tanulókat tájékoztatni kell legkésőbb a bevezetést megelőző tanév lezárásáig.
4
AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
Az iskolai továbbhaladás feltételei, a tanév teljesítése, belső mérési pontok, a tanulmányok zárása A diák a következő évfolyamba léphet, ha az év végi tantárgyi érdemjegyek egyike sem elégtelen. Ha a diáknak az év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegye van, akkor az augusztusi vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet. Az évi 250 órát meghaladó hiányzás, ill. egy tantárgyból az éves óraszám 30 százalékát meghaladó hiányzás esetén a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló osztályozható legyen. Ilyenkor az érintett tanuló ügyét konferencia tárgyalja. A 11. évfolyamon kisérettségi vizsgát tesznek a diákok. Ennek pontos időpontját a Poli-Kalendáriumban hozzuk nyilvánosságra. A kisérettségi a szaktárgyi alaptudás mellett a továbbhaladáshoz szükséges készségeket méri. Ezért javítási lehetőségre nincs mód. A kisérettségi osztályzat beszámít az év végi osztályzatba, a beszámítás módja az egyes tantárgyak értékelésénél található. A gimnáziumi tanulmányok utolsó évének végén a tanulmányok lezárása érettségi vizsgával történik. Ez feltétele az érettségi utáni szakirányú továbbhaladásnak is. Értékelés a nyelvi előkészítő évben A nyelvi előkészítő évben az értékelési rendszer hasonló, mint a többi tanévben. A modul rendszerű tantárgyakat – demokráciára nevelés, környezeti nevelés, életvitel - harmadévenkénti váltásban, egymás után tanuljuk. A program lezárultával szerzett érdemjegy és szöveges értékelés év végi jegynek és értékelésnek számít. Az egyes tantárgyakból, tantárgyblokkokból, modulokból az értékelés feltételeit a szaktanár az első órákon ismerteti, illetve ezek megtalálhatók ebben a követelményfüzetben. Az intenzív nyelvoktatás mellett az a fő törekvésünk, hogy a tanévben a lehető legnagyobb mértékben fejlődjenek diákjaink készségei, képességei, tanulási technikái. Tisztázódjék számukra, hogy melyek az erősségeik és gyengeségeik; önismeretük biztosabbá váljék. Ezeknek a terveknek a megvalósításához nagyon számítunk diákjaink közreműködésére és tudatos, aktív részvételére a tanulási folyamatban. A rendszeres értékelés egyik célja, hogy gyakori és alapos viszszajelzést kapjanak arról, hogy hol tartanak, miben kell még fejlődniük. Az Oktatási Törvény értelmében a nyelvi előkészítő évet sikertelenség esetén nem lehet megismételni. Előfordulhat azonban, hogy valaki valamilyen tantárgyból nem teljesíti az előírt követelményeket. Ebben az esetben értékelőjébe elégtelen minősítés kerül, és csak akkor folytathatja tanulmányait a Politechnikumban, ha augusztusban sikeres pótvizsgát tesz. Reméljük, hogy a nyelvi előkészítő év örömöket, sikereket, tanulságokat fog nyújtani. Sok sikert kívánunk hozzá! 5
ÓRAFELOSZTÁS ÉS CSOPORTBONTÁS
Órafelosztás és csoportbontás Tantárgyak
Csoportok
Angol
Öt csoport; sávban a nyelvi szintek szerint
Informatika
Öt csoport; sávban
Praktikus tanulás
Részletes tanÓraszám Óraszám tárgyi (hét) (hét) struktúra Angol 8 alapképzés Angol 12 2 kommunikáció Angol 2 (dupla óra) modul 5
Osztálykeretben 2 Fél osztálynyi csoportban
Praktikus tanulás Praktikus tanulás
1 1
Beszédművelés
1
-
-
Demokráciára nevelés
1
-
-
1
-
-
1
-
-
Életvitel Környezeti nevelés
Osztálykeretben, tantárgyi modulként a tanév három harmadrészében
Alkotás
Osztályonként 2-2 csoport
1
-
-
Matematika
Öt csoport; sávban
2
-
-
Testkultúra
Osztálykeretben
3
-
-
Osztályidő
Osztálykeretben
2
-
-
31
-
-
Összesen
6
ANGOL NYELV
Angol nyelv Egyetértve a NAT céljaival, iskolánkban nagyon fontosnak tartjuk, hogy diákjaink használható nyelvtudást szerezzenek, s egy idegen nyelvet legalább középszinten (B2 – ez az emelt szintű érettségi, ill. a középfokú nyelvvizsga szintje), egy másikat pedig legalább alapszinten (A2) ismerjenek. Célunk, hogy a nyelvi előkészítő év programjában részt vett diákok mindegyike angolból a 11. évfolyam végére elsajátítsa az emelt szintű érettségi vizsga követelményeit. (A második idegen nyelvi csoportokba a 10. évfolyam végén jelentkeznek a diákok. A második idegen nyelv tanulása a 11-13. évfolyamokon heti négy órában mindenki számára kötelező.) Szeretnénk megteremteni az esélyegyenlőséget, vagyis mindenki számára biztosítani a feltételeket, hogy ezt a nyelvtudást a család anyagi helyzetétől függetlenül, a közoktatás keretében szerezze meg. A nyelvtanulás legfontosabb színtere a nyelvi előkészítő évben is a tanóra, ahol differenciáltan, változatos módszerekkel és eszközökkel, korszerű tananyagtartalommal dolgozunk, figyelmet fordítva mind a négy alapkészség fejlesztésére. Természetesen elengedhetetlen feltétel a rendszeres otthoni munka. Olyan attitűdöt kell kialakítanunk, mely a megfelelő tanulási stratégiák segítségével képessé teszi diákjainkat arra, hogy tudásukat önállóan is fejlesszék. A nyelvtudás olyan eszköz, melynek révén kinyílik számukra a világ más kultúrák és emberek felé; képessé teszi őket az információszerzésre és - átadásra az élet bármely területén. Az ismeretek megszerzésének és a képességek fejlesztésének jól kiegyensúlyozott rendszerét kell kialakítanunk. Az intenzív nyelvtanítás keretében különösen felerősödik annak jelentősége, hogy a nyelvi kompetenciák mellett az egyéni és szociális kompetenciákat is fejlesszük. Szeptemberben a bejövő új osztály a mérések keretében, a másik két osztály a tanulmányi kirándulás szakmai programjának részeként szintfelmérőt ír. Ennek alapján alakítjuk ki a csoportokat, hogy mindenki a saját nyelvi szintjének megfelelő csoportban kezdje a nyelvi előkészítő évet. A pontos létszámok meghatározásakor a diákok korábbi teljesítményét (az új osztálynál a májusi szintfelmérőt) és egyéb pedagógiai szempontokat is figyelembe veszünk. Terveink szerint a diákok a tanórákon kívül is találkoznak majd az angol nyelvvel (angol nyelvű színdarabok és filmek megtekintése, nyelvi versenyeken való részvétel, illetve csereprogram szervezése angolul tudó külföldi diákokkal). A nyelvi előkészítő év heti 12 angolórája a következő módon tagolódik: • heti 8 óra: nyelvoktatás a tankönyv és egyéb kiegészítő tananyagok alapján; kulturális ismeretek; a digitális technológia alkalmazása – egy vagy két szaktanár vezetésével, akik egyben az adott csoport esetében a nyelvi előkészítő év angol nyelvoktatásának szakmai felelősei; • heti 2 óra: angol nyelvű kommunikáció – anyanyelvi tanárral; 7
ANGOL NYELV
• heti 2 óra: modul (irodalom, drámajáték, film, zene) – negyedéves váltásban négy különböző tanár vezetésével. Értékelés: Az év, illetve a modul elején valamennyi tanár (az alapképzés vezetői, az anyanyelvi tanár és a modulokat tartó tanárok) ismerteti, hogy konkrétan milyen formában fogják a teljesítményeket, a tudást értékelni. Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai mérések, teljesítmények (nagydolgozatok / szóbeli feleletek / kiselőadások / otthoni fogalmazások és hetente minimum egy röpdolgozat, valamint az éves munkát dokumentáló portfolió), az egész évfolyamot érintő szintfelmérők és az órai munka alapján történik. Az év során a diákoknak annyi idejét kell, hogy lekösse a házi feladat elkészítése és az otthoni tanulás, mint amennyi időt az iskolában töltenek az angolórákon. A házi feladat hiányáért alkalmanként egy mínusz jár, öt mínusz egy elégtelen. A felszerelés hiányáért alkalmanként egy mínusz jár; három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent.. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt (kötelező házi feladatok, szorgalmik, szintfelmérők), a füzetvezetést pluszokkal vagy akár osztályzattal is értékeljük. Minden hónap végén kap egy összesített jegyet a diák órai munkájára is. A továbbhaladás feltétele, hogy a három fő részterület (órai munka, otthoni munka, számonkérések) mindegyikében el kell érni az elégséges szintet (50 %-ot). Az értékelés fontos elemét képezik a szintfelmérők is. Az év eleji szintfelmérőt harmadévente további szintfelmérők követik (november végén, február végén és május végén). Az év eleji szintfelmérő eredménye határozza meg a következő szintfelmérő szintjét, illetve az év végén elérendő szintet. (pl. ha valaki az év elején sikeres A1-es vizsgát tesz, a következő szintfelmérő alkalmával az A2-es vizsgával próbálkozhat, illetve az év végére ideális esetben a B1-es vizsgát kell sikeresen letennie.) A továbbhaladás (továbblépés a 10. évfolyamra) egyik feltétele, hogy minimum egy nyelvi szintet fejlődjön a diák. Félévkor és a tanév végén a diákok teljesítményükre osztályzatot kapnak, amely az alábbi részjegyek átlaga: • Az alapórákon szerzett jegyek adják az osztályzat 60%-át; • Az anyanyelvi tanár jegye az osztályzat 20%-a; • A modult tanító tanárok értékelése a végső jegy 20%-a. Az írásbeli dolgozatok értékelése: 0 – 49 % - (1) elégtelen 50 – 62 % - (2) elégséges 63 – 75 % - (3) közepes 76 – 88 % - (4) jó 89 – 100 % - (5) jeles 8
ANGOL NYELV
Angol alapképzés Induló szint
Elérendő szint
Teljesen kezdők/A0 A0+/A1A1 A1+/A2A2 A2+/B1B1 B1+/B2B2
A1+/A2A2 A2+/B1B1 B1+/B2B2 B2+ B2+/C1 C1
Az A2 szint I. Hallott szöveg értése • Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). • Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. II. Olvasott szöveg értése • Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. III. Beszédkészség • Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét. • Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. IV. Írás • Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
9
ANGOL NYELV
A B1 szint: I. Hallott szöveg értése • Megérti a világos, mindennapi beszéd lényegét, ha olyan témákról esik szó, mint a munka, a tanulás, a szabadidő stb. • Ki tudja szűrni a lényeget azokból a rádió- és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről szólnak, illetve az érdeklődési körével kapcsolatosak. II. Olvasott szöveg értése • Megérti a köznyelvi, továbbá a tanulói tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó szaknyelven megírt szövegeket. • Magánlevélben megérti az események, érzelmek vagy kívánságok leírását. III. Beszédkészség • Elboldogul az utazás során adódó nyelvi helyzetekben. • Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, illetve mindennapi témákkal kapcsolatos, valamint az érdeklődési körének megfelelő tárgykörről (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. • Egyszerű kifejezésekkel képes beszélni élményeiről, álmairól, reményeiről, céljairól és eseményekről. • Röviden meg tudja magyarázni és indokolni véleményét és terveit. IV. Írás • Képes egyszerű, folyamatos szövegeket alkotni az általa ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témákról. • Élményeiről és benyomásairól magánleveleket tud írni. A B2 szint: I. Hallott szöveg értése • Megérti a hosszabb beszédeket és előadásokat, illetve a számára ismert témakörökben a bonyolultabb érveléseket is követni tudja. • Megérti a hírekkel és aktuális eseményekkel kapcsolatos tévéműsorok lényegét. • Megérti azokat a filmeket, amelyekben a szereplők köznyelven beszélnek. II. Olvasott szöveg értése • El tudja olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. • Megérti az egyszerűbb kortárs irodalmi prózát.
10
ANGOL NYELV
III. Beszédkészség • Képes az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre. • Aktívan részt tud venni az ismert témákról folyó társalgásban úgy, hogy közben véleményét érvekkel alátámasztva fejti ki. • Világosan és kellő részletességgel fejezi ki magát számos, az érdeklődési körébe tartozó témában. • Ki tudja fejteni a véleményét valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezi a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. IV. Írás • Világos és részletes szövegeket tud alkotni az érdeklődési körébe tartozó számos témáról. • Képes olyan dolgozatot vagy beszámolót írni, amely tájékoztat, érveket és ellenérveket sorakoztat fel valamiről. • Képes arra, hogy levél formájában rávilágítson, milyen jelentőséget tulajdonít bizonyos eseményeknek, élményeknek.
Angol kommunikáció A foglalkozások célja, hogy a tanév végére a diákok biztos kommunikációs készségekkel rendelkezzenek. A mindennapi témákról szóló beszélgetésekben jól alkalmazzák a tanult nyelvtani szabályokat. Szókincsük jelentős mértékben bővüljön. Váljanak nyitottabb személyiséggé, legyenek befogadóak a különböző kultúrák és életformák irányában. Témakörök: 1. Családom és én 2. Otthon 3. Iskola 4. Tömegközlekedés 5. Ünnepek 6. Utazás 7. Zene – dalszövegek 8. Irodalom 9. Az orvosnál 10. A repülőtéren 11. Szokások és hagyományok 12. Utazás taxival 13. Vásárlás 14. Étkezés 15. Film és színház 11
ANGOL NYELV
16. Sport 17. Évszakok 18. Az idő 19. Nagy-Britannia és az USA 20. Média; TV, rádió, újságok A tanév folyamán a tárgykörök sorrendjét az alaptankönyvben való előfordulásuk is befolyásolja. A kommunikációs feladatokban az ezekhez kapcsolódó nyelvtani ismeretek gyakorlására, illetve szükség esetén új nyelvtani ismeretek alkalmazására is sor kerül. Követelmények: A tanuló • legyen képes kommunikálni a fenti témákban és szituációkban. • Új helyzetekben is legyen kezdeményező. • Tudja használni azokat a stratégiákat, melyek képessé teszik az élőbeszéd megértésére. • Legyen képes kiszűrni a lényeget, a lényeges információkat. • Ismerje fel a stílusbeli különbségeket. • Tudja használni az órák során elsajátított szókincset. • Értse meg az idegen nyelvi szómagyarázatokat. • Tudja gondolatait, véleményét mind írott, mind szóbeli formában közvetíteni. • Vegye észre a kulturális különbségeket és sajátosságokat. Munkaformák és értékelési sajátosságok: A foglalkozásokon mind az egyéni, mind a csoportos munkaformák megjelennek. Ötfokú osztályzattal és szövegesen értékelünk. A szöveges értékelés jelentősége a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése miatt a megszokottnál nagyobb. Az értékelés egyes fázisaiban építeni kívánunk a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is.
12
ANGOL NYELV
Angol drámajáték modul A modul célja, hogy a tantermi körülmények között tankönyvből megtanult nyelvi anyagot „életszerűen”, játékosan, szituációkban játszhassák el a diákok, különböző technikák és drámajátékok alkalmazásával. Ezeken az alkalmakon rengeteg lehetőség nyílik a fantázia, a kreativitás és az improvizációs készség megmutatására. Indirekt módon, de igen jól fejleszthetők így a diákok kommunikációs készségei, beleértve a kiejtést, az intonációt, a spontán reagálási készségeket is. A foglalkozásokon stílusgyakorlatokat csinálnak, jeleneteket adnak elő, ilyenkor a különböző kulturális és társadalmi jelenségek átélésére is módjuk van, ami erősíti a diákok toleranciáját és együttműködési készségét. Kötött témaköreink nincsenek, a foglalkozások „tananyagát” dalok, memória játékok, ún. „jazz chant”-ok (ritmusos versek), szituációs gyakorlatok alkotják. A csoportok színpadon mutatják be egymásnak a néhány perc alatt elkészített „alkotásaikat”. Nagyon fontos az egymásra figyelés, az egymás segítése mozdulattal, szóval, értő figyelemmel. Miközben játszunk, egyben figyelünk: • A hangok, szavak pontos, angolos kiejtésére. • A mondandónak a tartalomnak megfelelő hangsúllyal és hanglejtéssel való elmondására, eljátszására. A különböző ellentétes tartalmú érzelmek tükröztetésére. • A beszéd tempójára. • Dialógusok értelmezésére, eljátszására. • Társalgási stratégiákra • Szándékok felismerésére, segítségnyújtásra. • Megtanuljuk, kipróbáljuk, hogy hogyan lehet percek alatt egy jelenethez színházi közeget, pl. díszletet, jelmezt készíteni/ „varázsolni”. Értékelés: A modult vezető tanár az első foglalkozás elején ismerteti a diákokkal, hogy mire kapnak érdemjegyet, milyen gyakorisággal, milyen súlyozással. Egy nagy jegyet kapnak az órai aktivitásukra, egy másik nagy jegyet a röpdolgozataikra, és egy harmadik nagy jegyet a Portfóliójukra, vagyis arra a tematikusan elrendezett doszsziéra, amelyekbe a negyed során használt lapok kerülnek. Szövegesen is értékelünk. A szöveges értékelésben a készségek, képességek fejlődésének észlelhető jeleiről kapnak visszajelzést a diákok. Az értékelés egyes fázisaiban építünk a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is. Az értékelésben megjelenik a különböző feladatokban tanúsított aktivitás és kreativitás.
13
ANGOL NYELV
Angol film modul A modul célja elsősorban a diákok receptív készségeinek fejlesztése eredeti, művészi értékeket hordozó angol nyelvű filmek, filmrészletek feldolgozásának segítségével. A film jó eszköz arra, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a célnyelv iránt, szórakoztató formában segítse a tanulást. Alkalmas a beszélt nyelv sajátosságainak felismerésére és hétköznapi kifejezések elsajátítására. A diákok gyakorolhatják, hogy a szövegben előforduló ismeretlen szavak ellenére is képesek legyenek megérteni a fontos információkat. A filmek feldolgozása hozzájárul a diákok látókörének szélesítéséhez, kulturális ismereteinek bővítéséhez, értékrendjük formálásához. Lehetőséget nyújt a vélemények ütköztetésére, beszédkészségük fejlesztésére. Fontos célunk, hogy a diákok a mindennapi életben is alkalmazzák a tanórán elsajátított technikákat. A modul felépítése: Egy film/filmrészlet feldolgozása három egységre oszlik: 1. Bevezetés – a film bemutatása, nyelvi előkészítés, háttérismeretek; 2. Filmnézés; 3. A film feldolgozása – szókincsfejlesztés, vita, véleményformálás szóban és írásban. A modul folyamán a kiválasztott filmek/filmrészletek hosszától függően átlagosan két alkotás feldolgozására van mód. Követelmények: A tanuló • tudja használni azokat a stratégiákat, melyek képessé teszik hosszabb szövegek befogadására. • Legyen képes kiszűrni a lényeget, a lényeges információkat. • Ismerje fel a stílusbeli különbségeket. • Tudja használni a modul során elsajátított szókincset. • Értse meg az idegen nyelvi szómagyarázatokat. • Tudja gondolatait, véleményét mind írott, mind szóbeli formában közvetíteni. • Vegye észre a kulturális különbségeket és sajátosságokat. Munkaformák és értékelési sajátosságok: A modul folyamán mind az egyéni, mind a csoportos munkaformák megjelennek. Ötfokú osztályzattal és szövegesen értékelünk. A szöveges értékelés jelentősége a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése miatt a megszokottnál nagyobb. Az értékelés egyes fázisaiban építeni kívánunk a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is.
14
ANGOL NYELV
Angol irodalom modul A modul alkalmat nyújt a hosszabb, összetettebb, esztétikai értéket hordozó szövegek megismerésére; az adott ország esetében a mindennapok és a történelmi korszak – egy meghatározó jelentőségű évszázad – tanulmányozására. Fontos szerepet tölthet be az olvasással kapcsolatos egyéni motiváció felkeltésében, megerősítésében. Felkészíti a diákokat arra, hogy a szövegben előforduló ismeretlen szavak ellenére is képesek legyenek megérteni a fontos információkat. A foglalkozások célja a szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése, a szótárhasználattal kapcsolatos technikák biztosabbá tétele, valamint az aktív és passzív szókincs bővítése. A modul felépítése: A foglalkozásokon a diákok egy, a csoport szintjének megfelelő nehézségű könnyített olvasmányt dolgoznak fel, amelyet önállóan, otthon olvasnak el. 1. Bevezetés – 2 óra 2. A regény feldolgozása – 12 óra 3. A korszak feldolgozása – 4 óra Követelmények: A tanuló • tudja használni azokat az olvasási stratégiákat, melyek képessé teszik nehezebb szövegek befogadására. • Legyen képes kiszűrni a lényeget, a lényeges információkat. • Legyen képes néma olvasással, a szövegre figyelve megérteni az olvasott szöveget. • Legyen képes hosszabb szöveget folyékonyan, hangosan felolvasni. • Tudja használni a modul során elsajátított szókincset. • Tudja gondolatait, véleményét mind írott, mind szóbeli formában közvetíteni. • Értse meg az idegen nyelvi szómagyarázatokat. • Tudjon kétnyelvű szótárt használni. • Tudjon tanári segítséggel egynyelvű szótárt használni. • Vegye észre a kulturális különbségeket és sajátosságokat. Munkaformák és értékelési sajátosságok: A feldolgozás az egyéni és csoportos munkaformákra épül. Az értékelést az otthoni munka, a tanórán nyújtott közreműködés, továbbá a megoldott írásbeli és szóbeli feladatok eredményei befolyásolják. Ötfokú osztályzattal és szövegesen értékelünk. A szöveges értékelés jelentősége a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése miatt a megszokottnál nagyobb. Az értékelés egyes fázisaiban építeni kívánunk a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is.
15
ANGOL NYELV
Angol zene modul A foglalkozásokon a diákok eredeti, művészi értéket hordozó angol nyelvű dalokat dolgoznak fel. A zene jó eszköz arra, hogy felkeltse a diákok érdeklődését a célnyelv iránt, szórakoztató formában segítse a tanulást. Hozzájárul a diákok látókörének kiszélesítéséhez, kulturális ismereteinek bővítéséhez, értékrendjük formálásához. Alkalmas a beszélt nyelv sajátosságainak felismerésére és hétköznapi kifejezések elsajátítására. A modul célja a szövegértési képességek megerősítése mind az olvasott, mind pedig a hallott szövegek esetében, továbbá az aktív és passzív szókincs bővítése. A dalok feldolgozása lehetőséget ad a vélemények ütköztetésére, a beszédkészség fejlesztésére. A diákok gyakorolhatják, hogy a szövegben szereplő ismeretlen szavak ellenére is képesek legyenek megérteni a lényeget. Fontos célunk, hogy a diákok a mindennapi életben is alkalmazzák a tanórán elsajátított technikákat. Témakörök: 1. Zenehallgatás – szövegértés, fordítás – 6 óra 2. Hangszerek, műfajok – 4 óra 3. Életrajzok – 3 óra 4. Kedvenc zenék bemutatása – 3 óra Követelmények: A tanuló • tudja használni azokat a stratégiákat, melyek képessé teszik hosszabb szövegek befogadására. • Legyen képes kiszűrni a lényeget, a lényeges információkat. • Ismerje fel a stílusbeli különbségeket. • Tudja használni a modul során elsajátított szókincset. • Értse meg az idegen nyelvi szómagyarázatokat. • Tudja gondolatait, véleményét mind írott, mind szóbeli formában közvetíteni. • Vegye észre a kulturális különbségeket és sajátosságokat. Munkaformák és értékelési sajátosságok: A feldolgozás az egyéni és csoportos munkaformákra épül. Az értékelést a tanórán nyújtott közreműködés, a projektmunka (tabló, szövegírás, szövegfordítás, dalírás stb.), továbbá a megoldott írásbeli és szóbeli feladatok eredményei befolyásolják. Ötfokú osztályzattal és szövegesen értékelünk. A szöveges értékelés jelentősége a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése miatt a megszokottnál nagyobb. Az értékelés egyes fázisaiban építeni kívánunk a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is.
16
INFORMATIKA
Informatika Az informatika tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítástechnika és a számítógép alkalmazását a mindennapi életben, hatékonyan tudják azt használni munkájuk során. A szükséges gyakorlat megszerzését segíti, hogy a tanultakat más tantárgyak esetében is alkalmazniuk kell. Az év során a diákok meg fogják ismerni és érteni a számítógép fizikai és logikai felépítését, működését. Hatékonyan tudják majd kezelni az operációs rendszert és a segédprogramokat, a Word szövegszerkesztő, a prezentációkészítő alkalmazást, a HTML nyelvet. Ismerni fogják az internet és az elektronikus levél fogalmát, előnyeit, illetve elsajátítják a velük kapcsolatos alkalmazási eljárásokat. Az informatika tanórák időtartamának fele a gépírás megtanulására szolgál. Ez mindenképp jó befektetés, hiszen az erre fordított idő – azáltal, hogy később jóval gyorsabban és pontosabban lehet elvégezni bármiféle írásos munkát – sokszorosan megtérül. A gépelést egy elektronikus tankönyv és egy erre a célra kifejlesztett számítógépes program segítségével szinte önállóan tanulhatja meg mindenki. Törekvésünk nem az, hogy a szó szoros értelmében gépírókat képezzünk, hanem az, hogy a számítógép a későbbiekben ne nyűg, hanem ténylegesen a munkát megkönnyítő eszköz legyen. Alapvető célunk, hogy a tanév végére minden tanuló helyes kéztartással képes legyen a tízujjas vakon-írásra. Ehhez a billentyűzet használatának készségszintű elsajátítása szükséges. A tantárgyi méréseken a követelmények nehézségi fokával párhuzamosan módosul a szükséges leütésszám és a megoldásra biztosított idő. Témakörök: A gépírásra szánt időkeret a tanév folyamán arányosan oszlik meg. A folyamatos gyakorlás egyrészt a készségszintű elsajátítás garanciája, másrészt illeszkedik az adott időszakban tanult informatikai ismeretek és eljárások gyakorlati alkalmazásához. Gépírás (64 óra) Segédprogramok (10 óra) • A Total Commander, mint fájlkezelő rendszer alkalmazási területei • A program menürendszere • Alapvető fájlkezelési funkciók • A munkakörnyezet beállítása • A tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok; • A tömörítési eljárások elmélete, a tömörítés elve és hatékonysága; • A tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása;
17
INFORMATIKA
• A kiválasztott könyvtár(ak) vagy állomány(ok) tartalmának tömörítése, önkicsomagoló fájl készítése. Szövegszerkesztés (26 óra) • A korábban tanult alapvető szövegszerkesztés alapfogalmak átismértlései: karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal; menürendszer, beállítások • A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás; • Oldal-, karakter- és bekezdésformázás; • Felsorolás, számozás; • Tabulátorok használata; • Táblázat készítése; • Hasábok készítése; • Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése; • Képek, szimbólumok bevitele, képek formázása, esztétikus elhelyezése a szövegben, alakzatok rajzolása, a WordArt használata; • Többhasábos szöveg, könyvjelző, lábjegyzet; • Stílusok, sablonok, automatikus javítás, autoformázás; • Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban; Prezentáció-készítés (8 óra) • A tavalyi évben megismert alapfogalmak átismétlése: a program működése, felépítése, bemutatók mentése, megjelenésének kialakítása • Dia-minta, sablonok és színsémák használata; • Munka diákkal: szöveg, kép, diagramm, rajz, táblázat, fotó, hang, animáció és egyenlet beillesztése, formázása, háttér megadása; • Diavetítés futtatása és szabályozása; • Animációk és hiperhivatkozások beállítása. Hálózati ismeretek (10 óra) • Miért használjuk hálózatban a számítógépeket • Előnyei és hátrányai • Szerverek, típusaik ismerete • A hálózat szereplői • Csoportosításuk kiterjedésük szerint • Hálózati topológiák Az információs társadalom (10 óra) • Információ-technológiai alapfogalmak • Az adat fogalma és jellemzői • Az információ fogalma és jellemzői (Az információ fogalma, az információ és az ember kapcsolata, az információ rögzítése, tárolása, értéke és mérése)
18
INFORMATIKA
• A kommunikáció általános modellje (kódolás/dekódolás, adó/vevő, csatorna) • Adatábrázolás, kódrendszerek • Számrendszerek, átváltások számrendszerek között (10,2,16) • Információs-technológiai hatások (Pszichológiai hatások, egészségügyi hatások) • Az informatikai környezet tudatos alakítása (Komputer etikai és ergonómiai szempontok) • Ergonómia: a megfelelő helyiség kijelölése, ergonomikus bútorok, hardverés szoftvereszközök • Adatbiztonság és adatvédelem (Bizalmas adatkezelés, adatvédelem a hálózaton, adatmentési eljárások, adatvédelmi törvény) • A szerzői jog (Szoftverszerződések, szoftverjogi fogalmak, szoftverek csoportosításai) Hardver ismeretek (8 óra) • A Neumann-elvű és más számítógépek felépítése • Az alaplap legfőbb részei • Kimeneti és beviteli perifériák ismerete • A legfontosabb hardvereszközök működése • Adathordozó egységek részletes bemutatása • A számítógép típusai, munkafeladattól függő konfigurációk ismerete Weblapkészítés (20 óra) • A weboldalak elnevezése és elmentése • A HTML nyelv alapfogalmai – tagek, parancsok • Szövegformázási beállítások a weboldalakon • Felsorolás és számozás készítése • Táblázatok elhelyezése és azok beállításai • Hivatkozások elhelyezése az oldalon • Weblapok elhelyezése szervereken
19
INFORMATIKA
Követelmények: A tanuló • ismerje az iskola számítógépes munkakörnyezetét, tudja kezelni a rendelkezésre álló hardver és szoftver eszközöket. • Legyen tisztában az alapvető informatikai fogalmakkal. • Ismerje a helyi és távhálózatok alapvető kommunikációs szolgáltatásait. • Tudja használni az iskola levelezőrendszerét. • Tudjon a hálózaton keresztül kapcsolatot létrehozni, adatállományokat hálózatra elhelyezni • Legyen tisztában a helyi számítógépes rendszer használati szabályaival. • Tudjon az interneten információt keresni és letölteni. • Ismerje az informatika és a hálózathasználat általános etikai és jogi vonatkozásait. • Ismerje a helyi operációs rendszer felépítését, tudja azt önállóan kezelni. • Ismerje a különböző fájlkezelő rendszereket; közülük legalább egyet biztonsággal tudjon használni. • Ismerje az alapvető segédprogramokat; elsősorban a tömörítő programokat és azok használatát. • Tudja önállóan használni a tanult programokat; legyen képes összeállítani bonyolultabb szöveges dokumentumokat, táblázatokat diagrammal, bemutatókat, egyszerűbb honlapokat. • Tudjon gyorsan, vakon, helyes kéztartással (10 ujjal) szöveget gépelni. Értékelés: A informatika és a gépírás eltérő tantárgyi sajátosságai miatt a rájuk vonatkozó értékelési rendszer is különbözik. Informatikából az év során több egész órás nagydolgozatot lesz. A nagydolgozatok megírása kötelező. Igazolatlan hiányzás esetén nem pótolható, a jegy pedig elégtelen. Ezeken kívül lehetnek még kisdolgozatok, beadandó munkák és kiselőadások. Az ezekre kapott érdemejegyek súlya a munka nagyságától függ, vagy félértékű kisjegy, vagy egészértékű nagyjegy lehet. Az osztályzatok képzése az alábbi táblázat szerint történik: 0% 50,1 % 65,1 % 78,1 % 90,1 %
20
– – – – –
50 % 65 % 78 % 90 % 100 %
elégtelen elégséges közepes jó jeles
INFORMATIKA
Az órai munkára pluszokat és mínuszokat adhatunk. Ezekből akkor képződik jegy, ha négy gyűlik össze belőlük: ++++ 5 +++– 4 ++–– 3 +––– 2 –––– 1 A pluszokból és mínuszokból összegyűlt jegyek a kisdolgozatokkal együtt feles súlyú jegyként befolyásolják a félévi érdemjegyet. Az év végi jegyet hasonló módon, az összes megszerzett jegyből képezzük. A gépírás értékelési sajátosságai: • Minden olyan tanórán, ahol a diákok a gépírást gyakorolják, értékeljük az órai munkát. Az értékelésen azt értjük, hogy aki rendesen gyakorol, halad a leckékkel, az pluszt kap. Aki beszélget, nem gyakorol folyamatosan, nem halad a leckékkel, az nem kap semmit. Aki hanyag, nem dolgozik, beszélgetéssel másokat zavar az mínuszt kap. • Minden plusz a következő dolgozat eredményén 0,1-et javít. Minden mínusz 0,1-et ront. A pluszokat és mínuszokat a dolgozatok előtt összesítjük, és a kapott érték a dolgozat eredményét javítja, illetve rontja. A dolgozatot követően a pluszok/mínuszok gyűjtése elölről kezdődik. • A tanév során összesen 16 dolgozatot íratunk. Ez azt jelenti, hogy körülbelül kéthetente mérjük a diákok előrehaladását. Minden dolgozat két szöveget, azaz két próbálkozási lehetőséget tartalmaz; mindkettőt legjobb tudásuk és képességük szerint meg kell írniuk. A diák a jobbik jegyet kapja. • Mindenkinek meg kell írnia az összes dolgozatot, hiszen a gépírás elsajátításában az egyes fázisok folyamatosan egymásra épülnek. Továbbhaladásra csak a megelőző szint teljesítése után van mód. Ezért a hiányzóknak a lehető legrövidebb időn belül időpontot kell egyeztetniük a szaktanárral, hogy pótolhassák a dolgozatot. • A gépírás dolgozatok eredménye a hibapontoktól és a leütésszámtól függ. Amennyiben helyes kéztartással és billentyűzetet nem nézve gépelt, akkor a két szám hányadosa adja a hibaszázaléknak nevezett százalékos értéket. Ezt javítja, illetve rontja az órai munkára kapott plusz/mínusz. Az így meghatározott százalékos érték alapján képezzük a jegyeket: 0% – 0,30 % jeles 0,31 % – 0,70 % jó 0,71 % – 1,00 % közepes 1,01 % – 1,32 % elégséges 1,33 % felett – elégtelen • A tantárgy jellege, az elsajátítás technikája miatt minden dolgozat eredménye felülírja az összes korábbi, gyengébben megírt dolgozatot. Például: valakinek az ötödik dolgozata négyes. Az első négy dolgozatának jegyei idő21
INFORMATIKA
•
• • • •
rendi sorrendben: 5, 3, 2, 1. Az ötödiknek megszerzett négyes a korábbi ötös kivételével az összes jegyet felülírja. Vagyis az ötödik dolgozat után a diák jegyei: 5, 4, 4, 4, 4. Félévkor az érdemjegyet a dolgozatokra kapott jegyek átlagából képezzük. Az első félévben elért eredményeket a diák a további dolgozatokkal a bemutatott módon javíthatja. (Például, ha a második félév első dolgozata ötös, akkor valamennyi korábban megszerzett jegye ötösre módosul.) A félévi osztályzata elégtelen annak, akinek félévkor nemcsak az utolsó jegye elégtelen, hanem a korábbi jegyei között további elégtelen osztályzata vagy osztályzatai vannak. Az év végi eredmény a tanévben megszerzett, felülírásokkal javított 16 érdemjegy átlaga. Sikeresen befejezte a tanévet: − akinek nincs elégtelen osztályzata; − akinek az utolsó (tizenhatodik) jegye elégtelen, de az összes korábbi nem. Nem teljesítette a követelményeket: − akinek nemcsak az utolsó (tizenhatodik) jegye elégtelen, hanem a korábbi jegyei között további elégtelen osztályzata vagy osztályzatai vannak. Miután a felülírások miatt elégtelen osztályzat csak a végén lehet, ez azt jelenti, hogy a diák a tanév rövidebb-hosszabb, de mindenképpen utolsó periódusában leállt a gyakorlással. Márpedig a tantárgyi sajátosságok miatt a gépírásra különösen érvényes, hogy a tananyag egyik része, tehát a vége sem hagyható el. Akinek az év végi eredménye elégtelen, augusztusban pótvizsgát tehet. *
Iskolánk 2004 óta ECDL1 vizsgaközpont. Ennek megfelelően tananyagunkat is úgy alakítottuk, hogy diákjainkat fel tudjuk készíteni az ECDL vizsgákra. Iskolánkban hét modulból tudnak a diákok vizsgát tenni, amely a 7 modulos ECDL bizonyítványhoz szükséges: 1. Operációs rendszerek; 2. IT alapismeretek; 3. Információ és kommunikáció; 4. Prezentáció-készítés; 5. Szövegszerkesztés; 6. Táblázatkezelés; 7. Adatbázis-kezelés.
1
ECDL: European Computer Driving Licence – Európai Számítógép-használói Jogosítvány
22
INFORMATIKA
A 10. évfolyam végéig tartó informatikai képzés során mind a hét modult veszszük, és legalább olyan mélységben megtanítjuk, hogy a diákok, amennyiben akarnak, el tudjanak menni ECDL vizsgára. A hét modul közül az operációs rendszereket, az IT alapismereteket, az információs és kommunikációs ismereteket már a hetedik-nyolcadik osztályban tanítottuk. A nyelvi előkészítő évben kiegészítjük az információs és kommunikációs ismereteket, továbbá foglalkozunk a prezentáció-készítéssel és a szövegszerkesztéssel, a tizedik évfolyamon pedig a táblázatkezeléssel és az adatbázis-kezeléssel.
23
PRAKTIKUS TANULÁS
Praktikus tanulás A tantárgy elsődleges célja a diákok tanulási technikáinak, képességeinek fejlesztése. Ebben benne foglaltatik az iskolai tanulás – a nyelvi előkészítő évben elsősorban az angol – támogatása, ugyanakkor azoknak a képességeknek az elsajátítása is, amelyek lehetővé teszik számukra az élethosszig tartó tanulást: • bizonyos fogalmak tisztázása; • a gondolkodási képességek fejlesztése; • az értékrend formálása; • vélemények megfogalmazása; • a tanulási képességek fejlesztése; • a tervszerűség fejlesztése. Hangsúlyos szerepet kap a tágan értelmezett szövegértés, amely minden lehetséges információ begyűjtését, értelmezését és rendszerezését jelenti. Ugyanakkor a tanulási képességek fejlesztésekor fontosnak tartjuk azon technikák átadását, amelyek képessé teszik a diákokat a célkitűzésre, a tervszerű munkára, az önértékelésre, az esetleges hibák okainak megértésére és kiküszöbölésére. Témakörök: 1. Tanulási technikák az órákon, tanulói portfólió – 26 óra 2. A mindennapok benyomásainak, információinak értelmezése, hasznosítása – hétköznapi és művészi szövegek értelmezése 16 óra 3. Az összetettebb, nagyobb terjedelmű munkák elkészítésének gyakorlata – ezen belül a modern világ kínálta lehetőségek, technikai eszközök használata – 26 óra. Ennek a periódusnak az egyik sajátos szakmai programja a témahét, amely terveink szerint a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgykörére épül. A tananyag tartalmaz olyan munkaformákat is, melyek nem végezhetők el osztálykeretben. A csoportbontás a praktikus tanulás / beszédművelés tantárgyak esetében a hetedik-nyolcadik évfolyamon jól működő művészetismeret- / drámaoktatással egyezik meg.
1. óra 2. óra 3. óra
24
„A” csoport „B” csoport Praktikus tanulás (az egész osztálynak) Praktikus tanulás Beszédművelés Beszédművelés Praktikus tanulás
PRAKTIKUS TANULÁS
Követelmények: A tanuló • tudjon saját maga számára hatékonyan jegyzetelni hallott, olvasott szövegeket a megfelelő kulcsszavak kiemelésével és értelmes szerkezeti tagolással. • legyen képes grafikusan megjelenített információkat értelmezni, kivonatolni. • alkalmazza a modern technika eszközeit az ismeretszerzésben, és legyen tisztában az információ-felhasználás normáival, ismerje a plágium fogalmát. • legyen tisztában saját képességeivel és azokkal a területekkel, ahol további fejlesztésre, önfejlesztésre szorul. Legyenek olyan technikái, amelyekkel saját hibáit ellensúlyozza. • legyen képes társaival együttműködve jelenségeket értelmezni, véleményt formálni. Értékelés: Az évet diagnosztikus bemeneti értékeléssel kezdjük. Ennek célja, hogy a diákokban tudatosodjon: mely területeken vannak hiányosságaik, milyen tanulási problémákkal küzdenek. Júniusban hasonló felméréssel zárunk, hogy mindenki számára világossá váljon: honnan-hová jutott el, mire kell koncentrálnia a továbbiakban. Az órákon nem a tanár az egyetlen, aki külső autoritásként értékel. Az önértékelő kérdőívek és csoportos értékelő lapok alkalmazásával a diákok is az értékelési folyamat aktív résztvevőivé válnak. Az egyes részfeladatokat érdemjeggyel és szövegesen értékeljük. Félévkor és év végén a diákok érdemjegyet és egy összefoglaló, jelentősebb terjedelmű szöveges értékelést kapnak.
25
BESZÉDMŰVELÉS
Beszédművelés A beszédművelés óra célja a hiteles kommunikáció. A hiteles kommunikáció alapja a direkt kommunikáció és a metakommunikáció egybeesése, megfelelése. Ez egy beszédkészséget fejlesztő gyakorlati óra. A gyakorlatok a közvetlen emberi – és nem a közvetett, írásbeli – kommunikációt segítik. Elsősorban a tudatos verbális és non-verbális elemek használatát tanítja, de a gyakorlatok során kitérünk a spontán metakommunikációs eszközök jelentőségére és értelmezésére is, hiszen csak ezek ismeretében beszélhetünk hitelességről. Mindennek az alapja a megfigyelés. A különböző célú gyakorlatokat minden esetben tudatos megfigyelés előzi meg. Csak ezek után térünk rá a program gerincét kitevő beszédgimnasztikai gyakorlatokra, valamint az ezzel részben párhuzamosan haladó, részben önálló egységet képező non-verbális gyakorlatokra. Az évet összefoglalásként egy – megadott témáról szóló – (kis)előadás, illetve az erre való felkészülés zárja. Itt összegződik az eddig megfigyelt, megtanult, begyakorolt ismeret. Témakörök: 1. Megfigyelés (testmegfigyelési gyakorlatok) – 3 óra 2. Beszédművelés (beszédgimnasztikai gyakorlatok) – 17 óra 3. Non-verbális elemek (kommunikációs gyakorlatok) – 9 óra 4. Gyakorlati felhasználás („mestermunkák”; kiselőadások összeállítása és elmondása) – 5 óra Követelmények: A tanuló • tudjon huzamos ideig egy dologra figyelni. • Értelmezze a különböző testhelyzeteket, és legyen képes tudatosan használni azokat. • Sajátítsa el a hasi légzés technikáját és készség szintjén használja. • Legyen képes a hangok és a szavak pontos kiejtésére. • Legyen képes a mondatokat a tartalomnak megfelelő hangsúllyal és hanglejtéssel elmondani. • Legyen képes az összefüggő szövegek dinamikáját megtervezni és megvalósítani. • Legyen tisztában megjelenésének, tekintetének, testtartásának, gesztusainak és mimikájának tartalmával, és legyen képes ezek tudatos használatára. • Alkalmazza az évben elsajátított kompetenciákat egy – mestermunkaként létrehozott – kiselőadáshoz.
26
BESZÉDMŰVELÉS
Értékelés: 1. A beszédművelés órán az értékelés folyamatos. A diák minden – az adott óra anyagával kapcsolatos – megnyilvánulására a tanár – „+” vagy „–” formájában – visszajelez. Minden órán mindenki legalább egy „+”-t vagy „–”-t, fontosabb feladatok esetén „++”-t, „+–”-t vagy „– –”-t kap. Minden ötödik óra után a visszajelzések százalékos arányában (az alábbiakban olvasható százalékhatárokkal) valamennyi diák órai munka jegyet szerez. 0 % – 40 % 41 % – 55 % 56 % – 70 % 71 % – 85 % 86 % – 100 %
elégtelen elégséges közepes jó jeles
2. Az év során egy alkalommal minden tanulónak önálló és a többiek előtt bemutatandó feladatot kell megoldania. A bemutatás feltétele az év elfogadásának. Minden tanuló és a tanár pontozza társát/tanítványát. A pontozás eredménye alapján a tanuló bemutató jegyet kap a bemutatóra, aminek súlya egyenértékű az egész évben órai munkára kapott jegyek értékével. Az így szerzett érdemjegyek súlyozott átlagából született – a tanár által felfelé vagy lefelé kerekített – végső jegy alkotja a félévi, illetve az év végi osztályzatot.
27
DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS
Demokráciára nevelés A heti egyórás tantárgyat az év harmadrészében modulként tanítjuk heti három órában. A foglalkozások célja a tudatos állampolgári magatartás kialakítása és megerősítése olyan készségfejlesztő módszerek alkalmazásával, amelyek az óra keretei között elősegítik az emberi társadalom különböző helyzeteinek személyes megélését, alkalmassá tehetik a diákokat a jövőben a felnőtt lét ismeretlen helyzeteiben való eligazodásra; megteremtik, erősítik a problémakezelés és konfliktus-feldolgozás képességét. Ugyanakkor folyamatosan saját iskolánk történéseire is reflektálni kívánunk az iskolai demokrácia és közéletiség fejlesztése céljából. Témakörök: I. témakör: A JOG – 7 óra Bevezetés – 1 óra A megsérült jog – 1 óra Jogi egyenlőtlenség – 1 óra Emberi jog – 1 óra A magyar állampolgár alapvető jogai – 1 óra A magyar állampolgári jogok korlátai – 1 óra A jog – 1 óra II. témakör: JOG ÉS KÖTELESSÉG – A GYERMEK JOGAI – 9 óra Gyerek és szülő – 1 óra A szülő jogai és kötelessége – 1 óra Diák és tanár – 1 óra A tanár joga és kötelessége – 1 óra A gyermek jogai és kötelessége – 4 óra A szülői felügyelet – 1 óra III. témakör: AZ ISKOLA – 19 óra Álmaink iskolája – 2 óra Iskolai szabályok - 3 óra Fegyelmi problémák – 4 óra Érdekvédelem, érdekérvényesítés – 4 óra Érdekvédelem, érdekérvényesítés a Poliban – 5 óra Projektzárás – 1 óra
28
DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS
Követelmények: A tanuló • ismerje a tananyag legfontosabb fogalmait, és legyen képes azok pontos használatára. • Az életkori sajátosságoknak megfelelően legyen képes az információgyűjtésre és elemzésre. • Legyen képes a lényegre vonatkozó kérdések önálló megfogalmazására. • Legyen képes önálló tájékozódásra, ismeretszerzésre a tanórán kívül. • Vállalja fel a döntés felelősségét a személyes és a közösséget érintő kérdésekben. • Pár- és csoportmunkában legyen képes az együttműködésre. • Rendelkezzen a korosztálynak megfelelő vitakultúrával. Értékelés: Ötfokú osztályzattal és szövegesen értékelünk. A modul egészének értékelését az ismeretanyag elsajátítása, valamint a változatos – egyéni-, pár-, csoportmunka – munkaformákban nyújtott eredmények befolyásolják. A szöveges értékelés jelentősége a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése miatt igen nagy. Az értékelés minden fázisában sor kerül a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is.
29
ÉLETVITEL
Életvitel A heti egyórás tantárgyat az év harmadrészében modulként tanítjuk heti három órában. A modul elsődleges célja, hogy értelmezze, elemezze az ember szerepét, helyét a természetes és mesterséges környezetben, s ezáltal optimális módon befolyásolja a diákok személyiségének kibontakozását. A műveltségi terület célrendszere számos elemében összefügg a környezeti neveléssel. Fontos, hogy a diákok megismerjék az egészséges életmód biztosításának alapvető lehetőségeit, feltételeit; az életkorukból adódó biológiai és pszichológiai változások lényegét, az ebből adódó lehetséges konfliktusokat, sőt, krízishelyzeteket, s ennek tudatában, egy érettebb önismeret birtokában fogalmazzák meg saját identitásukat, alakítsák társas kapcsolataikat; képessé válva arra, hogy harmonikusan integrálódjanak saját társadalmi környezetükbe. Témakörök 1. Etológia – 3 óra 2. Viselkedéskutatás, pszichológia – 3 óra 3. A belső egyensúly – 6 óra 4. A testi és lelki egészség összefüggése – 6 óra 5. Táplálkozási szokások, módszerek – 5 óra 6. Én és a családom – 5 óra 7. Társas kapcsolatok – 6 óra Követelmények: A tanuló • ismerje fel saját szerepét a belső egyensúly megteremtésében. • Ismerje fel a belső egyensúly, harmónia hiányára utaló jeleket, s legyen tisztában azzal, hogy ezek milyen következményekhez vezethetnek. • Legyen tisztában azzal, hogy az egészség megőrzésének milyen alapvető táplálkozási és életvezetési összetevői adódnak. • Legyen képes arra, hogy tudatosan szemlélje saját életvitelét. • Legyen képes arra, hogy a külső szemlélő nézőpontjából értelmezze saját megnyilvánulásait. • Képes legyen felismerni az életkori sajátosságokkal összefüggő lehetséges konfliktusokat. • Legyen képes arra, hogy egy konfliktus értelmezésekor empatikusan világítsa meg a szembenálló felek élethelyzetét. • Tudja megkülönböztetni a kritikát és a személyeskedést. • Legyen képes konstruktív kritika megfogalmazására. • Legyen tisztában a kompromisszum fogalmával.
30
ÉLETVITEL
• Legyen képes a tanulmányozott konfliktushelyzetekben kompromisszumos megoldás megfogalmazására. Értékelés: A modul folyamán mind az egyéni, mind a csoportos munkaformák megjelennek. A részben kötelező, részben választható tevékenységek köre változatos: lehetőség adódik kiselőadásra, projektmunkára, kutatómunkára, vitára, esettanulmányra, filmelemzésre. Ötfokú osztályzattal és szövegesen értékelünk. A szöveges értékelés jelentősége a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése miatt a megszokottnál nagyobb. Az értékelés egyes fázisaiban építeni kívánunk a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is. Az éves munka értékelésében azonos súllyal bír az egyéni kutatómunka és aktivitás, valamint a csoportos tevékenységekben – például vita, projektmunka – való részvétel.
31
KÖRNYEZETI NEVELÉS
Környezeti nevelés A heti egyórás tantárgyat az év harmadrészében modulként tanítjuk heti három órában. A modul elsődleges célja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy a diákok felnőttként olyan állampolgárokká váljanak, akik a modern identitás összetevőjeként értelmezik és élik meg a környezeti problémákkal kapcsolatos felelősségérzetet, s mindennapjaik során környezettudatos módon alakítják saját fogyasztói szokásaikat. A környezeti nevelés célrendszere számos ponton kapcsolódik az életvitel, illetve a demokráciára nevelés modulokhoz. Fontos, hogy a diákok megismerjék a társadalmi-gazdasági modernizáció környezeti következményeit, szembesüljenek azzal, hogy a környezet károsodása jelentős mértékben a fogyasztói és jóléti társadalom mindennapjaiból, életvezetési szokásaiból adódik, s ehhez képest – maguk is fogyasztóként – legyenek képesek olyan alternatívákat megfogalmazni, amelyeket már saját korosztályuk is érvényesíthet. Témakörök: 1. Vágyak, szükségletek, lehetőségek – 6 óra 2. A fogyasztói társadalom – környezeti következmények – 7 óra 3. „Ökológiai lábnyom” – 3 óra 4. Globális éghajlatváltozás – 8 óra 5. A család; az egyén szerepe a fenntarthatóság biztosításában – 7 óra 6. Környezetvédő csoportok; a civil szerveződések szerepe a fenntarthatóság biztosításában – 5 3 óra Követelmények: A tanuló • ismerje fel az egyén szerepét, lehetőségeit a fenntarthatóság célrendszerében. • Legyen képes számba venni, hogy a mindennapi életben a pazarlás mely formái jelennek meg. • A pazarlással kapcsolatos tapasztalatait legyen képes saját életvezetési szokásaival összevetni. • Legyen képes a környezettudatosság elvét a konkrét életvezetési szokásokra vonatkoztatni; erre nézve alternatívákat megfogalmazni. • Legyen képes a környezeti szempontból tudatos vásárlás elősegítésére konkrét érveket megfogalmazni. • Ismerje a szelektív hulladékgyűjtés alapvető formáit. • Ismerje a globális éghajlatváltozás okai és lehetséges következményeit, a csökkentés és alkalmazkodás egyéni és közösségi lehetőségeit. • Legyen tisztában azzal, hogy mely hulladékanyagok hasznosíthatóak újra s milyen módon. 32
KÖRNYEZETI NEVELÉS
• Fogyasztóként legyen képes környezeti szempontból tudatosan vásárolni. • Legyen tudatában annak, hogy a környezettudatosság következetes érvényesítése milyen konfliktusokat válthat ki. • Legyen képes olyan indítványokat megfogalmazni, amelyek az iskolában a környezettudatosság nagyobb fokú érvényesülését szolgálhatják. • Ismerje a környezetvédő szervezetek/csoportok legfontosabb céljait. Értékelés: A modul folyamán mind az egyéni, mind a csoportos munkaformák megjelennek. A részben kötelező, részben választható tevékenységek köre változatos: lehetőség adódik kiselőadásra, projektmunkára, kutatómunkára, vitára, esettanulmányra, filmelemzésre. A diákok a különböző munkaformákban elkészült anyagokat portfólióba gyűjtik. Ez segíti a tanári értékelést, de a diákok egymás közötti, illetve önértékelését is. Ötfokú osztályzattal és szövegesen értékelünk. A szöveges értékelés jelentősége a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése miatt a megszokottnál nagyobb. Az értékelés egyes fázisaiban építeni kívánunk a diákok csoportos és/vagy egyéni önértékelésére is. Az éves munka értékelésében azonos súllyal bír az egyéni kutatómunka és aktivitás, valamint a csoportos tevékenységekben – például vita, projektmunka – való részvétel.
33
ALKOTÁS
Alkotás A tantárgy sokoldalúságával, színességével olyan attitűd kialakulását támogatja, amelynek eleme a nyitottság a világra, a vizuális környezet színvonalas alakításának igénye, miközben a kreativitás és manuális készség is fejlődik. A különböző képző- és iparművészeti tevékenységeket úgy állítottuk össze, hogy azok egymástól eltérőek legyenek. Így mindenki kiválaszthatja azt, amiben leginkább kiteljesítheti önmagát. A hetedik-nyolcadik évfolyamon a tanulók már alapismereteket szereztek a fafaragás, kerámiakészítés, linómetszés, ruhatervezés, fonás, gyöngyfűzés, üvegmatrica-festés stb. munkafolyamataiban. Így a nyelvi előkészítő évben már ki-ki alkatához igazítva egy tematikusabb „mű” létrehozásában kamatoztathatja tudását. Bár negyedévenként lehetőség nyílik új alkotó tevékenység választására, akár egész évben lehet egy művészeti ágat gyakorolni. Így a heti egy óra is elegendő a színvonalas munkavégzéshez. Követelmények: A tanuló 1. vizuális kreativitása fejlődjön; legyen képes arra, hogy ezt különböző konkrét tevékenységekhez kapcsolja. 2. Sajátítsa el és alkalmazza a tudatos tervezési folyamat módszerét. 3. Legyen képes megkülönböztetni az értéket a silányságtól. 4. Manuális készségei folyamatosan fejlődjenek. 5. Ismerje a választott terület alapvető szakmai fogásait. Értékelés: A diákok által már ismert pontozásos módszerrel, illetve szövegesen értékelünk. A pontozás az 1-10 közötti skálán több szempont szerint értékeli a tanuló órai munkáját, kreativitását és a kivitelezés színvonalát. Ez a rendszer a gyengébb képességű tanulókat is jobb teljesítményre ösztönzi. A pontozást a szöveges értékelés egészíti ki, amely részletesen kitér a munkafolyamat egyes fázisaira, körülményeire. A legjobb alkotásokat készítő diákokat a Poli Alkotója-díjjal jutalmazzuk.
34
MATEMATIKA
Matematika Elsődleges célunk a tanulók gondolkodásra késztetése oldott légkörben. Nagyrészt az eddigi ismereteket szeretnénk elmélyíteni, a sikeres matematika tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket fejleszteni. Néhány témában megtörténik a korábban tanultak összefoglalása, rögzítése, és továbbfejlesztése (pl.: algebrai alapazonosságok, geometriai szerkesztések, halmazok, halmazműveletek). Nagy súlyt helyezünk a matematika hétköznapi életben történő alkalmazásainak bemutatására, gyakorlására (pénzügyi műveletek, táblázatok elemzése, képletek értelmezése, grafikonok olvasása, mérés stb.). A számolási gyakorlatok és szöveges feladatok nagy része gyakorlati jellegű. Sok – a mindennapi életben felbukkanó – probléma megoldását segíti a geometria is (telek területe, padló burkolásához szükséges anyagszükséglet kiszámítása, stb.). A matematika példák mellett feldolgozunk olyan józan észt kívánó feladatokat és rejtvényeket is, amelyek megoldása során gyakoroljuk a vitát, az érvelést, a hibás gondolatmenet és következtetés javításának módszereit. Témakörök: 1. Számolási gyakorlatok – 10 óra 2. Algebrai ismeretek ismétlése – 10 óra 3. Geometriai konstrukciók egyszerű síkidomokkal – 3 óra 4. Szöveges feladatok értelmezése – 6 óra 5. Logikai fejtörők, rejtvények – 3 óra 6. Egyszerűbb testek: felszín, térfogat becslések – 3 óra 7. Ponthalmazok (térkép) – 3 óra 8. Esetek megszámolása, kombinatorika – 3 óra 9. Oszthatósági szabályok, prímszámok – 3 óra 10. Grafikonok; egy kis statisztika – 3 óra 11. Geometriai számítások egyszerű alakzatokban – 3 óra 12. Szám- és ábrasorozatok folytatása; szabálykeresés – 3 óra 13. Állítás, tagadás, hibás gondolatmenet korrigálása; csoportos vita, érvelés – 3 óra 14. Ismerkedés a halmazokkal; csoportosítás – 3 óra 15. Geometriai konstrukciók; darabolás, átalakítás – 3 óra 16. Feladatok a koordinátarendszerben – 3 óra 17. Százalékszámítási alapfeladatok – 3 óra
35
MATEMATIKA
Követelmények: A tanuló • legyen tisztában az alapvető algebrai ismeretekkel, és a feladatok megoldása során legyen képes azokat alkalmazni. • Legyen képes megbízható mennyiségi becslések megfogalmazására. • Legyen képes pontosan, önállóan gyakorlati számításokat elvégezni. • Ismerje a konstruktív geometriai feladatok megoldásának módját. • Legyen képes szöveges feladatok megoldására. • Ismerje és alkalmazza a rejtvények, logikai feladatok megoldásának módszereit. Értékelés: Az ismeretek elsajátítását ellenőrző dolgozatok mellett az értékelés fontos szempontja a közös munkában való részvétel minősége; a csoportban való együttműködés, valamint a tanulói kompetenciák esetében a képzés időtartama alatt tapasztalható fejlődés. A diákokat jeggyel és szövegesen értékeljük.
36
TESTKULTÚRA
Testkultúra A foglalkozások célja, hogy fejlesszük a tanulók általános és sportágspecifikus mozgáskoordinációját. Változatos körülmények, mozgásformák segítségével támogassuk egyrészt a versenyszellem, másrészt a segítő attitűd kibontakozását, ezzel párhuzamosan a szociális érzékenység megerősödését. Valamennyi tanórán szerepel olyan tevékenységtípus, amelynek célja, hogy a diákok megtapasztalják az egymásra utaltság érzését. Törekszünk arra, hogy a tanév folyamán a diákokban erősödjön az egymás iránti bizalom, a segítőkészség, a kötődés, kialakuljon és fejlődjön bennük a mozgás fontosságának szerepe a mindennapi életük során. Sportágak: • Turul (9 óra) • Minitenisz (9 óra) • Laikus életmentés (6 óra) • Testnevelési játékok (12 óra) • Életmód (6 óra –L-ME és NOVA, 8 óra - bejövő) • Küzdőjátékok és fitness (12 óra) • Önvédelem (6 óra) • Lábtenisz fiúknak (6 óra) • Gerenda és szalag lányoknak (6 óra) • Választott csapatlabdajáték (2x12 óra) Követelmények: A tanuló • ismerje meg, és pontosan alkalmazza az adott sportág szabályait. • sajátítsa el az adott sporttevékenység technikai és taktikai elemeit. • fejlődjenek az együttműködéshez és csapatjátékhoz szükséges képességei, készségei. • aktív, sportszerű és együttműködő tagja legyen a tanórai folyamatnak. Értékelés: • A tanulókat félévente szövegesen értékeljük. • A szöveges értékelésben fontos szempont a készségek, képességek fejlődésének nyomon követése, a közös munkában való aktív részvétel, a sportszerűség, az együttműködés és az önmagukhoz mért fejlődés lejegyzése.
37
TESTKULTÚRA
A testkultúra órák szervezeti kerete, a továbbhaladás feltétele: A testkultúra tantárgy koncepciójának egyik fontos eleme a rendszeres testmozgás és az osztályozás nélküliség, ezért a felszerelés hiányából fakadó mulasztásokat pótolni kell. A testkultúra órán átöltözve, sportfelszerelésben lehet részt venni. A munkacsoport az alábbi eljárást követi, ha a diák felszerelése negyedévente egy alkalomnál többször hiányzik: • Két alkalommal: a javítások napján (14:15 után) 45 perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztást. • Három vagy több alkalommal: a javítások napján (14:15 után) 90 perces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztásokat. Maximum 90 perc pótolható a javítási napokon, a fennmaradó időmennyiség összeadódik, mindezek értelmében, ha a diáknak nem sikerült a kijelölt alkalmak során minden elmaradását pótolnia, akkor a tanév végén gyakorlati bemutatót és elméleti beszámolót kell tennie a tanév folyamán elsajátított sportágakból. Ugyanez az eljárás vonatkozik azokra a tanulókra is, akiknek hiányzásai meghaladják a 30%-ot. (A pótlásról való távolmaradást orvosi igazolással kell dokumentálni. Az érintett diák egy későbbi időpontban, pl. a következő negyedben pótol.) Az úszás tananyag esetében is be kell pótolni az elmaradt alkalmakat, természetesen úszással, az egyén által kiválasztott uszodában, belépőjeggyel és az úszómester aláírásával igazolva. Az a diák, aki nem pótolja be elmaradásait és nem teljesíti a követelményeket (gyakorlati bemutató és elméleti beszámoló) a tanév utolsó pótlási időszakában, csak szerződéssel folytathatja a következő tanévet. (Az augusztusi pótvizsga időszakban testkultúrából nincs pótlási lehetőség.) • Igazolás: Hiányozni orvosi igazolással vagy írásbeli indoklást is tartalmazó szülői kérelemmel lehet. Mindig az adott órára, rendkívüli esetben legkésőbb a következő testkultúra órára kell hozni az igazolást. Teljes felmentést orvosi vagy szülői javaslatra is csak indokolt esetben ad a testkultúratanár (amikor az érintett diák semmit, tehát a kötelező tananyag helyett sem tud mást csinálni, pl. futás helyett erősíteni sem képes). Ennek értelmében a kérelem mellé a felszerelést célszerű elhozni, hiszen nem biztos, hogy megkapja a teljes felmentést. Az orvosi igazolást a szülővel láttamoztatni kell. A felmentetteknek az óra helyszínén kell tartózkodniuk. • Az óra csengetéstől csengetésig tart. Az óra kezdetére átöltözve a megfelelő helyszínen kell lenned.
38
Szerkesztő: Nagy Ilona Tördelés: Majer Tibor Felelős kiadó: Diósi Alojzia
Közgazdasági Politechnikum Budapest, 2011. június
39
