MEZİGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL A KOCKÁZAT ÉS A TÁMOGATÁSOK SZEREPÉRE
Doktori értekezés tézisei
Keszthelyi Szilárd
Gödöllı 2000
A doktori program címe:
Agrárökonómia és menedzsment
vezetıje:
Dr. Lıkös László
Az alprogram
egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora
címe:
Agrárvállalkozás és menedzsment
vezetıje:
Dr. Székely Csaba
egyetemi tanár, a mezıgazdaságtudomány kandidátusa SZIE GTK VGI Üzemtani Tanszék
Tudományága:
közgazdaság-tudomány
Témavezetı:
Dr. Illés B. Csaba
egyetemi docens, mezıgazdaságtudomány kandidátusa SZIE GTK VGI Üzemtani Tanszék
…………………..……………… Az alprogramvezetı jóváhagyása
…………………..……………… A témavezetı jóváhagyása
1 1. ELİZMÉNYEK, CÉLKITŐZÉSEK, MÓDSZER
1.1. A választott témakör jelentısége A
beruházások
eredményességét,
gazdaságosságát
rendkívül
sok
bizonytalan, kockázatot jelentı tényezı befolyásolja. Különösen igaz ez a mezıgazdasági beruházásokra, ahol számos eredményalakító tényezıt a döntéshozó nem tud, vagy csak korlátozottan képes befolyásolni. Az
elızıeken túl a magyar mezıgazdaság jelenlegi jövedelemtermelı képessége is kedvezıtlenül befolyásolja a beruházások gazdaságosságát,
valamint a termeléssel és értékesítéssel együttjáró bizonytalanság megnöveli azok kockázatát.
A mezıgazdasági beruházások megvalósításában megnyilvánuló állami szerepvállalás a 80-as évek közepétıl fokozatosan csökkent. A folyamatos
likviditási gondok, a tıke és forráshiány egyre nehezebbé tette a hitelhez
jutást és a magas hitelkamatok sem ösztönöztek beruházásra, így 1992-re már a termelés alapfeltételei is megkérdıjelezıdtek.
Ezt felismerve elkerülhetetlen volt az állami beavatkozás, melynek egyik
legfontosabb eszköze a beruházásokhoz folyósított vissza nem térítendı támogatás (tıkejuttatás).
Mivel az ilyen jellegő támogatások a mezıgazdasági költségvetést
rendkívüli mértékben megterhelik, ezért törekedni kell arra, hogy a támogatás szétosztásakor érvényt szerezzünk a hatékonyság és a
gazdaságosság szempontjainak is. Ilyen körülmények között növekvı fontossággal bír a beruházások gazdaságossági és kockázatelemzése.
A vissza nem térítendı támogatások mellett a 90-es évek elejétıl a növekvı
infláció és a tıkepiaci bizonytalanság következtében Magyarországon a mezıgazdasági
beruházások támogatásában kulcsszerepet kapott a
2 kamattámogatás is. Az ilyen típusú támogatásokkal kapcsolatban sok
ellenérv hozható fel. Közülük az egyik meghatározó az, hogy a mezıgazdasági vállalkozások elszigetelıdnek az igazi tıkepiactól, így a
tıke nem a leghatékonyabb területeken kerül felhasználásra. Ezzel szemben
a kamattámogatás mellett kiállók hangsúlyozzák, hogy a termelık a mezıgazdaság sajátos jövedelmezısége miatt a tıkepiacon eleve
hátránnyal indulnak, mely hátrány leküzdésében az egyik legkézenfekvıbb eszköz a kamattámogatás.
Ugyanakkor nem ismert, hogy ezek a támogatási formák hogyan jelennek meg a gazdálkodó szintjén, mennyiben befolyásolják a megvalósítandó beruházás gazdaságosságát, illetve kockázatát.
A piacgazdaság új igényeket, új nehézségeket, valamint magas szintő
követelményeket támaszt a sikeres vállalkozóval szemben, akinek döntéseit bizonytalan gazdasági környezetben kell meghoznia. Ugyanakkor a piac
által alapvetıen meghatározott mértékben verseny van az egyes tevékenységek között az erıforrásokért, és a versenyben maradás döntı
kritériuma az ágazati jövedelmezıség. A jövedelmezıség kalkulációja
során azonban – a mezıgazdaságban különösen – számolnunk kell a
kockázat forrásaival, kísérletet kell tennünk ezek számszerősítésére, és figyelembe kell vennünk azokat gazdasági döntéseink során.
A kockázatelemzés nehezen kezelhetı, ezért a rutinszerő vizsgálatokba való beépítés számos esetben gondot jelent. További problémát jelent, hogy
a döntéselméleti mővekben fellelhetı tudományos, de általában elvont elméleti
megoldásoknak
(önmagukban
szemlélve
sokszor
kiváló
modelleknek) a gyakorlati igények nyelvére való lefordítása eléggé
szegényes. Fontos tehát, hogy a módszertani kérdések megválaszolásán túl különös figyelem forduljon a modellek gyakorlati adaptációjára is.
3 Az állandó változások és a bizonytalan jövı világában csak a kockázatot figyelembe vevı eljárásokkal lehet hatékony beruházási döntéseket hozni. 1.2. A kutatás elızményei
A mezıgazdaság alacsony jövedelmezısége miatt a beruházások volumene közvetlenül kötıdik a megvalósításhoz folyósított támogatásokhoz. A
támogatások odaítélésekor elsısorban a megfogalmazott célok, az
eredményes mőködés prognosztizálása került elıtérbe. Azonban nem
ismert, hogy a különbözı támogatási típusok hogyan jelennek meg vállalati szinten, mennyiben befolyásolják az adott projekt gazdaságosságát, illetve kockázatát. A
gazdaságossági
mutatókkal,
a
kockázat
mérésével
foglalkozó
szakirodalom rendkívül széleskörő, szinte átfoghatatlan, viszont a mezıgazdaság
sajátos
finanszírozási
gyakorlatát
figyelembe
vevı
módszerek ismertetése már jóval korlátozottabb, sıt néhány esetben hiányos is. Ezt felismerve kezdtem el a témával foglalkozni 1993-ban egy TDK dolgozat, majd késıbb a diplomamunkám keretében.
Egy Tempus ösztöndíj segítségével 3 hónapot töltöttem a skóciai
Edinburgh-i Egyetemen, ahol a számítógépes kockázat-modellezés
alapjaival foglalkoztam. Diplomadolgozatomban egy mezıgazdasági beruházásokat értékelı szakértıi rendszert alakítottam ki, mely jelen dolgozatom modelljének alapját képezte. A modellnek egy átalakított
változata, mely képes volt a finanszírozási hatások figyelembevételére, bemutatásra került az Országos Informatika Tudományos Diákköri
Konferencián, ahol különdíjjal értékelték. Ugyanezzel a modellel az
Agrárhallgatók Országos Számítástechnikai Versenyén a kész rendszerek
kategóriában elsı helyezést értem el. Az ilyen irányú tapasztalataimat
4 felhasználva jelentkeztem Ph.D. képzésre és vállalkoztam az értekezés elkészítésére.
1.3. Célkitőzések
A fent említettek, valamint a doktori kutatás kereteinek – lehetıségeinek és korlátainak – figyelembevételével alakítottam ki célkitőzéseimet, melyek a következı pontokban foglalhatók össze:
1. Értékelni a gazdaságossági- és kockázatelemzés módszereit, egyben megvizsgálni, hogy ezek a módszerek hogyan használhatók a magyar mezıgazdasági gyakorlatban.
A hazai és nemzetközi szakirodalom széleskörő feldolgozásával
ismertetni az egyes módszerek sajátosságait, elınyeit, illetve hátrányait, bemutatni és értékelni a szakirodalomba fellelhetı beruházásgazdaságossági és kockázatelemzési modelleket is.
2. Elemezni, hogy a gazdaságossági, illetve a kockázati számítások mennyiben és hogyan játszottak szerepet az elmúlt évek beruházástámogatási programjaiban.
Kiemelt szempontként kell kezelni, hogy a modellt a gyakorlatban
felmerült problémák kezelésre lehessen felhasználni, ezért tartom fontosnak
a
beruházás-támogatási
megismerését.
programok
áttekintését,
3. Egy olyan modell kialakítása, mely alkalmas a mezıgazdasági beruházások
gazdaságosságának
meghatározására.
és
kockázatának
adekvát
Célom volt egy modell kifejlesztése, mely szintetizálva az egyes módszereket több oldalról, több módszer segítségével képes értékelni
egy beruházási projektet. Továbbá kiemelt szempontként kell kezelni a
5 gyakorlati alkalmazást, olyan input-output változók felhasználását kell
elıtérbe helyezni, amely nemcsak az elméleti, de a gyakorlati szakemberek számára is könnyen érthetık.
Tehát célom nem csupán a gazdaságosság és kockázat matematikai
számszerősítése, hanem, hogy modellezéssel bemutassam a döntéshozó számára
a
gazdaságosság
és
kockázatosság
mezıgazdasági beruházásokban.
összefüggéseit
a
4. A kifejlesztett modell segítségével megvizsgálni, hogy az egyes támogatási paraméterek (vissza nem térítendı-, illetve kamattámogatás) hogyan
és
milyen
mértékben
gazdaságosságát, illetve kockázatát.
befolyásolják
a
beruházások
A beruházások egyedi értékelésén túl a modellnek biztosítania kell a
beruházások csoportos értékelését, úgy, hogy segítségével igazolni,
számszerősíteni lehessen olyan hatásokat, amelyeket már korábban
ismertünk, de mérésére nem volt lehetıség, másrészt akár korábban nem ismert összefüggéseket is feltárhatunk. 1.4. A kutatás módszerei és fıbb forrásai
A téma összetettsége megköveteli, hogy a vizsgálatokban széleskörő – vállalatgazdaságtan,
statisztika,
valószínőség-számítás,
beruházás-
gazdaságosságtan stb. elméleti és módszertani ismereteire támaszkodva –,
többirányú vizsgálati és kutatási módszerek kerüljenek alkalmazásra. Ennek megfelelıen a kutatás fıbb módszerei és forrásai: • a külföldi és a hazai szakirodalom feldolgozása;
• a beruházás-gazdaságossági és kockázatelemzési módszerek elvi alapkérdéseinek, sajátosságainak áttekintése;
• a hazai beruházás-támogatási gyakorlat vizsgálata, elemzése;
6 • helyszíni adatgyőjtés a PHARE-IPP által támogatott beruházásokról; • konkrét
mezıgazdasági
kockázatelemzése;
beruházások
gazdaságossági-
és
• modellépítés, fejlesztés a hazai beruházás-támogatási sajátosságok figyelembevételével;
• belsı összefüggések feltárása és számszerősítése számítógépes modell segítségével;
• kritikai
és
összehasonlító
következtetések levonása.
elemzések
elvégzése,
általánosítható
A modell alapján készült számítógépes program a Microsoft Excel 8.0-s táblázatkezelıt használja felületként. A program Microsoft Visual Basic magas szintő, objektumorientált programnyelvben került kódolásra.
2. AZ ÉRTEKEZÉS FİBB MEGÁLLAPÍTÁSAI, EREDMÉNYEK
2.1. Beruházás-gazdaságossági elemzések a magyarországi gyakorlatban
A beruházások volumene közvetlenül befolyásolja egy adott ország, térség
technikai, technológia színvonalát. Makrogazdasági szinten ugyanakkor ez
a kulcsfontosságú kérdés ingatag, folyamata nehezen jelezhetı elıre. A beruházásokat
a
mezıgazdaságban
is
a
kilátások,
várakozások
befolyásolják, alakítják. Mindezért egy ilyen érzékeny ágazatban szükséges egy olyan biztos háttér megteremtése, mely egyrészt a várakozásokat pozitív irányba tereli, másrészt ezt hosszabb távon fenntartja.
A folyamatos növekedés egyik fontos elıfeltétele a vállalati beruházások
tartósan magas szintje. A vagyonképzıdés támogatása és elısegítése
7 érdekében ezért döntı jelentıségő a kedvezı beruházási klíma létrehozása,
és a megfelelı finanszírozási feltételek megteremtése a beruházni szándékozó vállalkozások számára.
A növekedés említett feltételi a magyar mezıgazdaságban nem adottak, nem alakultak ki azok a kedvezı feltételek, melyek elısegítenék a beruházások tartósan magas szinten tartását. Egyik oldalról az alacsony
jövedelmezıség, a termeléssel együtt járó magas kockázat, a másik oldalról a környezet- és vidékfenntartó szerepe szükségessé teszi az állam beavatkozását a gazdálkodásba.
A kedvezıtlen beruházási folyamatok az 1980-as évek végén kezdıdtek. Az agrárrendszer liberalizálása, az általános piacvesztés rendkívül
kedvezıtlenül befolyásolta az akkori nagyüzemeket. Az állami költségvetés
szőkös helyzete nem tette lehetıvé a jövedelmezıségi viszonyoknak megfelelı támogatási szint biztosítását. További kedvezıtlen tényezıként jelentkezett, hogy az infláció következtében jelentısen emelkedtek a kamatterhek. Ebben a helyzetben a gazdaságok utolsó lehetısége a
termelıalapjaik fokozatos felélése volt. Ilyen körülmények között felértékelıdik a beruházási támogatásások szerepe.
Mivel azonban a beruházások támogatása rendkívül forrásigényes feladat,
szükségszerő annak vizsgálata, hogy ez a forrás miként jelenik meg a vállalati szinten, hogyan befolyásolja a beruházások gazdaságosságát.
Megvizsgálva a magyar mezıgazdasági beruházás-támogatási rendszer alakulását, fejlıdését, egészen a 90-es évek elejétıl jellemzı, hogy a gazdaságosság, illetve a kockázat csak néhány esetben játszott szerepet a források szétosztásánál.
8 A fejlesztés (beruházás) pénzügyi megtérülésének és más beruházás-
gazdaságossági vizsgálatoknak (NPV1, IRR2, fedezeti pont elemzés,
érzékenységi vizsgálatok) elvégzését nem írták elı. Amennyiben készült a fejlesztéshez hitelkérelem, annak részeként üzleti terv, az az esetek
többségében tartalmazott egy vagy két elemzést, mutatót, ami alkalmassá
tette a pályázatot ökonómiai, gazdaságossági szempontok szerinti értékelésre, rangsorolásra. (Ez azonban kevés számú, nagy összeget jelentı
építési, infrastrukturális pályázatra volt csak igaz.) A pályázatok odaítélésekor
a
megfogalmazott
prognosztizálása került elıtérbe.
célok,
az
eredményes
mőködés
Magyarországon az állami támogatással megvalósuló beruházások száma
10-20 ezer darab évente. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyszámú beruházásnál
nem lehet minden esetben gazdaságossági, sıt kockázatossági számítást is
végezni, mivel ez egyrészt költséges, másrészt lassítaná a forrásokhoz való hozzájutást. Azonban a beruházások bizonyos csoportjaira már el kell
végezni a számításokat. Ezeket a csoportokat meg lehet határozni nagyság, régió, esetleg beruházási típus alapján. A gazdaságossági szempontok fokozottabb figyelembevételével az igazán versenyképes beruházásokat lehetne támogatni, ezáltal biztosítva a költségvetésbıl származó források hatékony felhasználását.
Az összetettebb gazdaságossági elemzések elvégzését más szempontok is indokolják. A bankok a beruházások finanszírozásához kapcsolódó hitelt
többszörösen túlbiztosították jelzálog bejegyzésével, és ezáltal a bank
számára maga a beruházás gazdaságossága „érdektelen” maradt. Ha banki oldalról mélyebb vizsgálatokat hajtanának végre a gazdaságosságot
illetıen, akkor a hitel túlbiztosítására nem minden esetben lenne szükség. 1 2
Net Present Value (Nettó Jelenérték) Internal Rate of Return (Belsı Kamatláb)
9 Sıt a sikeres hitelkihelyezés már középtávon is a hitelkamatok csökkenését eredményezhetné.
A gazdaságossági számítások gyakorlati felhasználását tekintve több
ellentmondás is megfigyelhetı. A beruházás-gazdaságosság módszertanát,
mint azt a korábbiakban bemutattam számos szakirodalom tárgyalja, köztük olyanok is, melyek a gyakorlati agrárszakemberek számára is
érthetı módon ismertetik az ilyen típusú kalkulációkat, ugyanakkor a gazdálkodókkal történt személyes konzultációk is bizonyították, hogy
ezeket a módszereket csak néhány esetben használják a beruházás megítélésénél,
és
azokban
az
esetekben
sem
teljes
mértékben
körültekintıen. A szaktanácsadás növekvı jelentısége azonban fordulatot jelenthet a jelenlegi helyzethez képest, azáltal, hogy a kalkulációkat egy
adott séma szerint számítógéppel is el lehet végezni. Ez felveti azt a
problémát, hogy mi legyen az a módszer, amely képes figyelembe venni a mezıgazdasági beruházások korábban részletezett sajátosságait.
Mindezen szempontokat, problémákat figyelembe véve készítettem el egy
számítógépes modellt és programot. A beruházást értékelı program nemcsak a szaktanácsadást teheti hatékonyabbá, hanem elısegítheti más, a beruházások
támogatásával
kapcsolatos
ismert
összefüggések
számszerősítését, illetve lehetıvé teszi új összefüggések feltárását is.
2.2. Mezıgazdasági beruházások gazdaságosságának, kockázatának modellezése
A modell segítségével a beruházások elemzése több szakaszban történik. Elıfordulhat, hogy a beruházást már a kezdeti szakaszban elvetjük (negatív NPV), természetesen ebben az esetben a további vizsgálatokat végrehajtani
nem célszerő. A kalkulációk elsı lépése a cash-flow kiszámítása, mely után
10 közvetlenül meghatározhatók a beruházás gazdaságossági mutatószámai,
illetve felrajzolható a beruházás kumulált tıkeérték görbéje3. A kumulált
tıkeérték görbe meredeksége és az X-tengellyel való metszéspontja
nemcsak a gazdaságosságra, hanem a kockázatra vonatkoztatva is fontos információkat tartalmaz. Minél késıbb térül meg a projekt, illetve a
megtérülésig minél nagyobb a negatív tıkeérték, annál kockázatosabb a beruházás.
Az idegen tıkét (hitelt) felhasználó beruházások esetében egy külön
programrészlettel meghatározhatjuk a beruházás kritikus hitelkamatlábát.
Ez a kamatláb megmutatja, hogy mely hitelkamatláb mellett lenne a nettó jelenérték éppen zérus. Ez a mutatószám alkalmas a beruházás hitelképességének a felmérésére.
Az elemzések második lépése a „kétdimenziós” érzékenységi vizsgálat. Ez
nem igényel pótlólagos információt a beruházásra vonatkozóan, azonban meg lehet adni, hogy a vizsgálatot milyen összefüggésben (árbevétel – mőködési költség, árbevétel – kamatköltség, árbevétel – beruházási
költség) és milyen tartományra végezze el. Alapértelmezés szerint a vizsgálat árbevétel és mőködési költség relációban hajtódik végre. A
vizsgált tartomány esetében is célszerő az alapértelmezett tartományt
meghagyni, azonban ha egy kritikus területet jobban ki akarunk „nagyítani”, akkor csökkenteni kell a lépésközt és a vizsgált tartomány
terjedelmét. Az érzékenységi vizsgálatok választ adnak arra, hogy a vizsgált változók milyen erıséggel befolyásolják a projekt jövıbeli alakulását.
Harmadik egyben utolsó lépés a beruházások kockázatelemzése, amely sztohasztikus számítógépes modell segítségével történik. A modell a 3
Periódusonként diszkontált és összegzett cash-flow értékek
11 kockázatot úgy veszi figyelembe, hogy a beruházások egyes bizonytalan
pontjaihoz (éves ráfordítások, költségek és beruházási költség) háromszög eloszlást rendel, és szimulációs ciklusok segítségével kiszámolja a döntési paraméterek (belsı kamatláb, nettó jelenérték) újabb értékeit.
A valószínőségi változók értékeinek szimulálása során elıször – a Monte
Carlo eljárásnak megfelelıen – 0-1 tartományban elıállításra kerül egy egyenletes eloszlásból származó véletlen szám (yi). Az eloszlásfüggvény ismeretében ehhez hozzárendelıdik az x valószínőségi változó megfelelı
i
értéke. Az eljáráshoz meg kell határozni az eloszlásfüggvény inverzét, majd ebbe yi-t behelyettesítve kapjuk a kívánt eloszlásból származó változóértéket. (1. ábra)
1. ábra: Valószínőségi változók elıállítása Monte-Carlo szimulációval
A sztohasztikus modellben a véletlen hatások véletlen változásokat idéznek
elı a rendszer állapotában, valamint a rendszer mőködését jellemzı aggregált mutatókban. Így a modellt n-szer lefutatva azonos induló feltételek, de különbözı véletlenszám-sorozatok mellett n elemő mintát kapunk.
12 A modell a kiszámított eredményeket a sorba rendezi és ábrázolja. Így az ábráról (kockázati diagram) leolvasható az adott beruházás kockázata, mely
belsı kamatláb esetében az a pont, ahol a kockázati görbe metszi a kalkulatív kamatláb egyenesét. (2. ábra)
2. ábra: Kockázati diagramm (Kalkulatív kamatláb 15%)
Forrás: Saját számítások / modellfejlesztés Legvégül a szimulációs ciklusok eredményeit a modell átlagolja, ezáltal
megkapható az adott beruházásra legvalószínőbb belsı kamatláb, illetve nettó jelenérték. A modell lehetıséget nyújt arra, hogy a gazdaságossági és
a kockázati mutatók kiszámításakor a hitel paramétereit változtatni
lehessen, mely egyben befolyásolja a belsı kamatláb legvalószínőbb értékét, másrészt hatással van a kockázatra is. 2.3. A modell használatának jelentısége
Az modell használatának egyik jelentısége a beruházások egyedi értékelése. A modell – a hagyományos beruházás gazdaságossági
13 számításokon túl – átfogó és széleskörő információt közöl a beruházás gazdaságosságáról és kockázatáról azáltal, hogy a problémakört több
módszer segítségével több oldalról közelíti meg. A felhasználónak szemléletesen bemutatja, hogy a hitelkamat nagysága hogyan befolyásolja
a jövedelmezıséget, illetve szemlélteti, hogy a kalkulatív kamatláb megválasztása mennyiben befolyásolja a beruházás gazdaságossági
megítélését. Az érzékenységi vizsgálatok segítségével megmutatja, hogy melyek a projekt érzékeny pontjai, illetve arra is választ ad, hogy az
esetleges negatív hatásokat hogyan tudjuk ellentételezni úgy, hogy a
beruházás gazdaságos maradjon. (Például az éves árbevétel százalékos csökkenése esetén mennyivel kellene a költségeket csökkenteni, illetve a
beruházási költségek emelkedése esetén mennyivel kellene az éves árbevételnek növekedni, hogy a beruházás gazdaságos maradjon.) A
beruházás
modellezésekor
új
elemként
jelenik
meg,
hogy
számszerősíteni lehet az egyes kamattámogatási formák hatását a
gazdaságosságra, illetve a kockázatra, ezáltal ki lehet választani a projekt szempontjából a legkedvezıbbet. A kamattámogatási kombinációk felhasználásával a türelmi idı hatásainak a vizsgálatára is lehetıség van.
Továbbá a modell lehetıséget biztosít a vissza nem térítendı támogatások hatásainak elemzésére is.
A modell kísérleti alkalmazásra került a PHARE-IPP programban
résztvevı gazdálkodók beruházásainak vizsgálatánál, akiknek csaknem 100%-a pozitívan reagált a kapott információra a többletmunkák ellenére is.
A modell alkalmazható a beruházások csoportos értékelésére is. Szintén a PHARE-IPP
program
keretében
14
beruházásról
győjtött
adatok
elemzésével, feldolgozásával és modellezésével igazolva, számszerősítve
14 lettek olyan hatások, amelyeket korábban már szakmai tapasztalatok
alapján vélelmeztünk, de mérésére nem volt lehetıség. Másrészt új, korábban nem ismert összefüggéseket is sikerült feltárni:
• az átlagosnál nagyobb belsı kamatlábú beruházásoknál a vissza nem térítendı
támogatások
növelése
nagyobb
gazdaságosságot, mint az átlag alattiaknál;
mértékben
növeli
a
• a vissza nem térítendı támogatások növelése jelentısen átrendezi a beruházások gazdaságossági sorrendjét;
• az átlagnál kockázatosabb beruházások gazdaságossági szempontból is érzékenyebben reagálnak a vissza nem térítendı támogatások változására;
• a kamattámogatás a kockázatosabb beruházások jövedelmezıségét nagyobb mértékben növeli;
• kamattámogatás nélkül a türelmi idı a magas kockázatú beruházások eredményét jelentısen befolyásolja;
• a türelmi idı kombinálása a kamattámogatással nagyobb mértékben növeli a gazdaságosságot, illetve csökkenti a kockázatot.
A modell szerkezeti felépítésénél kiemelt szerepet kapott a finanszírozás.
Mivel a finanszírozás hatásait pontosan lehet mérni, ezért a modell
használata banki szempontból is elınyıs. A jelenlegi magyarországi finanszírozási gyakorlatban a hitelvisszafizetés legfontosabb biztosítéka a hitelfedezet. Az igénybe vett hitelt a nagyobb kockázat miatt általában
többszörösen túlbiztosítják. Az üzleti tervet, illetve a gazdaságossági
számításokat igen gyakran csak másodlagos szempontként kezelik. A kellı hitelfedezet
hiánya
nagyban
rontja
a
gazdálkodók
hitelfelvételi
lehetıségeit. Ilyen típusú modellek felhasználásával azonban lehetıség
15 nyílik arra, hogy a hitel kockázatát ténylegesen fel lehessen becsülni, ez növeli a hitelkihelyezés biztonságát, ezáltal lehetıvé teszi a hitelfedezet csökkentését.
A modell és a program számos technikai újdonságot is tartalmaz, mely a korábban alkalmazott modellekkel összehasonlítva elırelépést jelent. Ilyen
például a programfelület (táblázatkezelı egy magas szintő programozási nyelvvel
való
kombinálása),
az
adatkezelés,
output
megjelenítése, a probléma több oldalról való megközelítése stb.
eredmények
Az elızıeken túl a modell egyik legnagyobb elınye az, hogy a felhasználót
ebben az összetett probléma megoldásban strukturált gondolkodásra kényszeríti.
16 3. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
Az elért új és újszerő tudományos eredmények a következık:
1. Bizonyításra került, hogy a gazdaságossági és kockázatelemzési
eljárások során a vissza nem térítendı támogatások figyelembevételénél
a dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatókat (nettó jelenérték, belsı kamatláb) két megközelítésben célszerő vizsgálni. Elsı esetben (NPV1, IRR1) a támogatás nem számít bele a saját forrásba, azaz a
támogatási összeg reálérték megırzése a beruházási futamidı alatt nem
cél, míg a másik esetben (NPV2, IRR2) a beruházástól elvárjuk azt, hogy
a támogatás összege is megtérüljön.
2. Olyan modell és számítógépes program került kifejlesztésre, amely adekvát módon képes egy beruházás gazdaságosságának, illetve
kockázatosságának megítélésére úgy, hogy figyelembe veszi a magyar
beruházás-támogatási programok sajátosságait. Ezáltal a mindenkori döntéshozó meggyızıdhet arról, hogy a beruházásokhoz folyósított
vissza nem térítendı-, illetve kamattámogatás mennyiben befolyásolja az
adott
beruházás
jövedelmezıségét,
kockázatát.
Segítségével
számszerősíthetı a támogatás azon hatása, amelyet a jövedelmezıségre gyakorol. Így a forrásnyújtók döntésükkor azt a projektet támogathatják, ahol a központilag nyújtott pénz hatékonysága megfelelı.
3. A modell segítségével számszerősíteni lehet a különbözı beruházástámogatási formák olyan összefüggéseit, hatásait, amelyeket már a korábbi szakmai tapasztalatok alapján ismertünk, de mérésükre nem volt lehetıség.
17 4. JAVASLATOK (ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI FELHASZNÁLÁS)
1. A disszertációban bemutatott számítógépes modell és program
széleskörően alkalmazható a szaktanácsadó munka során a beruházási döntések elıkészítésekor. A program segítségével meg lehet határozni
egy beruházás gazdaságosságát, kockázatát, kritikus hitelkamatlábát. A
döntéshozó meggyızıdhet arról, hogy a vissza nem térítendı-, kamattámogatás, illetve a türelmi idı mennyiben befolyásolja a beruházás jövedelmezıségét.
2. A
jelenlegi
magyarországi
finanszírozási
gyakorlatban
a
hitelvisszafizetés legfontosabb biztosítéka a hitelfedezet. Az igénybevett hitelt a nagyobb kockázat miatt általában többszörösen túlbiztosítják. Az
üzleti tervet, illetve a gazdaságossági számításokat igen gyakran csak
másodlagos szempontként kezelik. A kellı hitelfedezet hiánya nagyban rontja a gazdálkodók hitelfelvételi lehetıségeit. Ilyen típusú modellek felhasználásával azonban lehetıség nyílik arra, hogy a hitel kockázatát
ténylegesen felbecsüljük, növelve a hitelkihelyezés biztonságát. A körültekintıbb hitelkihelyezés már középtávon is a hitelkamatok csökkenését eredményezheti. Ez hozzájárulhat a mezıgazdasági termelés dinamizálásához.
3. A támogatási programok kialakításakor és elfogadásakor a korábbi évek tapasztalatai alapján számszerősíteni lehet az egyes támogatási
alternatívák beruházásokra gyakorolt hatását. (Például egy adott összegő támogatás vállalati szinten mennyiben növeli a gazdaságosságot, illetve csökkenti a kockázatot.)
18 4. A dolgozatban feltárt összefüggések szintén hasznosak lehetnek a beruházás támogatási rendszer kidolgozásánál. (Például a türelmi idı
kamattámogatással együtt hatékonyabban növeli a gazdaságosságot, vagy a kamattámogatás a kockázatosabb beruházások jövedelmezıségét nagyobb mértékben növeli stb.)
5. Az értékezésben feltárt összefüggések, eredmények felhasználhatók a beruházás-gazdaságossági témakör oktatása során. A kifejlesztett
modell jól szemlélteti az egyes beruházási paraméterek összefüggéseit, ami hozzájárulhat a beruházás-értékelési módszerek jobb megértéséhez.
19 5. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK
Referált folyóiratban megjelent cikkek:
1. KESZTHELYI Sz. (1997): Az Export-árualapot Növelı Reorganizációs Program. In: Gazdálkodás, XLI. évfolyam, 1997. 1. szám, p. 85-90., ISSN 0046-5518
2. KESZTHELYI Sz. (1997): A Mezıgazdasági Fejlesztési Alap támogatásával megvalósult beruházások tapasztalatai Pest megyében. In: „Vállalati
környezet és az alkalmazkodás az élelmiszertermelésben”, Gödöllı,
(Tudományos közlemények 3.), p. 103-104., ISSN 1418-950X, ISBN 963 8140 78 x
3. ILLÉS B. Cs. – KESZTHELYI Sz. (1997): Mezıgazdasági kis- és középvállalkozások
beruházásainak
kockázatelemzése.
In:
„Vállalati
környezet és az alkalmazkodás az élelmiszertermelésben”, Gödöllı,
(Tudományos közlemények 3.), p. 105-110., ISSN 1418-950X, ISBN 963 8140 78 x
4. KOVÁCS G. – KESZTHELYI Sz. (1998): A Mezıgazdasági Számviteli Információs Hálózat az Európai Unióban. In: Gazdálkodás, XLII. évfolyam, 1998. 2. szám, p. 51-56., ISSN 0046-5518
Nemzetközi konferencia-kiadványok:
1. KESZTHELYI Sz. (1997): The use of sensitivity analysis and Monte-Carlo simulation for risk management in agricultural investments. In: Scientific
International Conference „Informatics and Mathematics” Proceeding,
Presov, p. 86-91., ISBN 80-967593-4-5
20 Megjelenés alatt:
2. KESZTHELYI Sz. (1998): Evaluation of experiences of loans and subsidies provided for the agricultural investments in the recent years. The transition
process in the CEECs and the ESU, East-west series in economics, Business and the Environment, Gödöllı
Hazai rendezéső konferencia kiadványok:
1. KESZTHELYI Sz. (1998): A vissza nem térítendı támogatások hatása a mezıgazdasági beruházások gazdaságosságára és kockázatára. In: Georgikon
Tudományos Napok konferencia kiadványa, I. kötet, Keszthely, p. 167-171., ISBN 963 9096 30
2. KESZTHELYI Sz. (1998): Egyes hitelparaméterek változásának hatása a mezıgazdasági beruházások gazdaságosságára és kockázatára. In: VI.
Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok konferencia kiadványa, II. kötet, Gyöngyös, p. 185-190., ISBN 963 8140 70 4ö
3. KESZTHELYI Sz. (1997): Mezıgazdasági beruházások érzékenységi vizsgálata és kockázatelemzése. In: III. Ifjúsági Tudományos Fórum
konferencia kiadványa, Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely, p. 315-319.
4. KESZTHELYI Sz. (1996): A Mezıgazdasági Fejlesztési Alap értékelése. In:
XXXVIII. Georgikon Tudományos Napok konferencia kiadványa, Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely, ISBN 963 9096 20
5. KESZTHELYI Sz. – ILLÉS B. Cs. (1996): Az elmúlt évek mezıgazdasági beruházásaihoz nyújtott hitelek és támogatások tapasztalatainak értékelése.
In: V. Agrárökonómiai Tudományos Napok, „Gazdálkodás-piaci verseny a mezıgazdaságban” címő kiadványa, I. kötet, Gyöngyös, p. 319-321., ISBN 963 8140 47 x ö
21 6. KESZTHELYI Sz. (1996): A reorganizációs hitel és kamattámogatás értékelése. In: V. Agrárökonómiai Tudományos Napok, „Gazdálkodás-piaci
verseny a mezıgazdaságban” címő kiadványa, I. kötet, Gyöngyös, p. 316318., ISBN 963 81 40 47 x ö
Egyéb publikációk, tanulmányok:
1. LEHOTA J. –ILLÉS B. Cs. (szerk.) (társszerzıként) (1997): Beruházás támogatási rendszerek számára megfelelı kiválasztási szempontrendszer
felvázolása. PHARE Beruházás Elıkészítési és Elısegítési Projekt (PHARE – IPP Project), Gödöllı
2. KOVÁCS G. – DOBOLYI E. – KESZTHELYI Sz. (1998): A tesztüzemi
hálózatban résztvevı gazdaságok 1997. évi eredményei. Agrárgazdasági információk, AKII, Budapest, ISSN 1418-2130, ISSN 1419-1687
3. KOVÁCS G. – KESZTHELYI Sz. – KERTÉSZ R. – PÁTKAI K. (1999): A tesztüzemek 1998. évi gazdálkodásának eredményei, AKII, Budapest, ISSN 1418-2130
4. KOVÁCS G. (szerk.) (1997): The Hungarian Farm Accountancy Data Network on the road to the EU. AKII, Budapest, 1997 November
5. KESZTHELYI
Sz.
(1995):
Beruházások
6. KESZTHELYI
Sz.
(1995):
Szakértıi
elemzése
sztohasztikus
szimulációval. Kari Tudományos Tanácskozás, Gödöllı, 1995 november rendszer
a
beruházások
gazdaságosságának és kockázatának értékelésére. Az Agrárfelsıoktatási
Intézmények X. Számítástechnikai Versenye, Kész Rendszerek Kategóriában elsı helyezés, 1995. március 19., Székesfehérvár
7. KESZTHELYI Sz. (1995): Mezıgazdasági beruházások modellezése, XXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Informatikai Szekció, 1995. április 10., Nyíregyháza