2016.10.15.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Számvitel Intézeti Tanszék
Mérés - adatbázisok összegző kimutatás
szintetika
Mérés és elemzés Költség- és eredményelemzés
analitika bizonylat
Dr. Musinszki Zoltán
gazdasági esemény
Információtól a döntésig
Információtól a döntésig – kritikus pontok
esemény
esemény
• Lényegesség
adatbázis esemény
adatgyűjtés
esemény
– A jövőbeni döntés szempontjából releváns események kerülnek be ma az adatbázisba? – Az adatbázisból a döntés szempontjából releváns adatokat gyűjtik ki?
adatfeldolgozás
• Mindenki ugyanazt tekinti lényegesnek? beszámoló, jelentés
döntéshozó
Információtól a döntésig – kritikus pontok • Módszertan, módszerválasztás
A számviteli rendszer szerepe a döntéshozatalban
– Adatbázis kialakítás módszerei tevékenység
– Adatgyűjtés módszerei – Adatfeldolgozás módszerei – Adatértékelés módszerei
• Mindenki ugyanolyan módszerekkel dolgozik?
döntéshozók információs igények
gazdasági események
információ
Számvitel adat adatrögzítés
adatfeldolgozás
kommunikáció beszámoló készítés
• Következmény: Ugyanabból az adatbázisból (jelentésből) mindenki ugyanarra a következtetésre jut?
1
2016.10.15.
A számviteli rendszer részei Beszámoló
Pénzügy (vevő, szállító, bank, pénztár)
Főkönyv
Bér
Készlet
Kontrolling
Eltéréselemzés A kontroling eltéréselemzési funkciója középpontjában a terv-tény adatok összevetése áll, azonban az eltéréselemzés történhet többek között • bázis-tény, • norma-tény, • előrejelzett-tény, • indokolt-tény, • benchmark-tény • relációban is.
Tárgyi eszköz
Eltéréselemzés
Az eltéréselemzés rendszere (Anthony, R. N. – Govindarajan, V., Menedzsmentkontroll-rendszerek, 465.o)
Az eltéréselemzés során választ keresünk arra, hogy: • Megalapozott volt-e a terv, elértük-e a kitűzött célt? • Mekkora az eltérés, az eltérés mértéke igényel-e beavatkozást? • Milyen okokra vezethetők vissza az eltérések? Az eltéréselemzés feladata: • a terv/tény adatok összevetése, • a tervszámok megvalósulásának ellenőrzése, • az eltérések elemzésével döntéselőkészítő anyagok, beszámolók készítése a vezetés felé.
Eltéréselemzés – tényezőkre bontás Az eltéréselemzés során nem elegendő a különbségek nagyságát vagy százalékos mértékét vizsgálni, hanem az eltérés okait is fel kell tárni. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy a folyamatokba időben be tudjunk avatkozni, másrészt javíthatja a tervezési munka hatékonyságát. A változások mögött általában több különböző, eltérő irányú, nagyságú, intenzitású összetevő együttes hatása mutatható ki. A tényezőkre bontás olyan elemzési eljárás, amely: • egy meghatározott, mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányul, • segítségével a vizsgált jelenség alakulásának számszerűsített okai kimutathatók.
Tényezőkre bontás módszerei •Alternatív eltérésfelbontás módszere •Kumulatív eltérésfelbontás módszerei – láncbehelyettesítés módszere – abszolút különbözetek módszere – százalékos különbözetek módszere
•Logaritmusmódszer •Indexmódszer
2
2016.10.15.
Tényezőkre bontás módszerei közös vonások • a jelenség hatótényezők szorzataként írható fel • hatótényezők száma: túl sok? túl kevés? • a szorzótényezők sorrendje (általában) rögzített • a hatótényezők változásának nagyságára közelítő eredményeket ad
Kumulatív eltérésfelbontás A kumulatív eltérésfelbontási módszerek jellemzője, hogy mindig csak egyetlen tényező értéke változik meg, és a már módosított tényező a későbbiekben a megváltoztatott értéken szerepel. Az eljárás nagyvonalú, közelítő értéket ad, az együttváltozások hatásai önállóan nem jelennek meg. Ebből következően az elemzés akkor hatékony, ha a vizsgált jelenség változására ható tényezők sorrendje a számítások során nem változik. Javasolt a szorzatot a mennyiségi jellegű adattal (például mennyiség, termelés, létszám) kezdeni, továbbá ügyelni arra, hogy a fokozatosan bővített szorzatnak az eredménye mindig valamilyen gazdaságilag értelmezhető mutatószám legyen. e1+e2+e3+…+en=E
Kumulatív eltérésfelbontás láncbehelyettesítés 1 1 1 (T11 T2 T3 ... Tn ) (T10 T20 T30 ... Tn0 ) E
Kumulatív eltérésfelbontás abszolút különbözetek 1 1 1 (T11 T2 T3 ... Tn ) (T10 T20 T30 ... Tn0 ) E
(T11 T20 T30 ... Tn0 ) (T10 T20 T30 ... Tn0 ) e1
(T11 T10 ) T20 T30 ... Tn0 e1
1 (T11 T2 T30 ... Tn0 ) (T11 T20 T30 ... Tn0 ) e2
1 T11 (T2 T20 ) T30 ... Tn0 e2
1 1 1 (T11 T2 T3 ... Tn0 ) (T11 T2 T30 ... Tn0 ) e3
1 1 T11 T2 (T3 T30 ) ... Tn0 e3
1 1 1 1 1 (T11 T2 T3 ... Tn ) (T11 T2 T3 ... Tn0 ) en
1 1 1 T11 T2 T3 ... (Tn Tn0 ) en
ahol: Ti: a gazdasági eseményt befolyásoló tényezők (i=1, 2, 3, …, n) 0: a bázis/tervidőszak jelölésére szolgáló index 1: a tárgy/tényidőszak jelölésére szolgáló index E: a vizsgált gazdasági jelenség eltérése a bázishoz/tervhez képest ei: az egyes hatótényezők változásából eredő eltérések (i=1, 2, 3, …, n)
ahol: Ti: a gazdasági eseményt befolyásoló tényezők (i=1, 2, 3, …, n) 0: a bázis/tervidőszak jelölésére szolgáló index 1: a tárgy/tényidőszak jelölésére szolgáló index E: a vizsgált gazdasági jelenség eltérése a bázishoz/tervhez képest ei: az egyes hatótényezők változásából eredő eltérések (i=1, 2, 3, …, n)
Kumulatív eltérésfelbontás százalékos különbözetek 1
Kumulatív eltérésfelbontás százalékos különbözetek 2
Ti: a gazdasági eseményt befolyásoló tényezők (i=1, 2, 3, …, n) 0: a bázis/tervidőszak jelölésére szolgáló index 1: a tárgy/tényidőszak jelölésére szolgáló index E: a vizsgált gazdasági jelenség eltérése a tervhez képest ei: az egyes hatótényezők változásából eredő eltérések (i=1, 2, 3, …, n) G: a vizsgált gazdasági jelenség Ii: a kumulált szorzatok indexei (i=1, 2, 3, …, n) di: százalékos eltérés, a hatótényezők önálló hatásai százalékban (i=1, 2, 3, …, n) 1: a kumulált szorzatok indexei (Ii) 2: a hatótényezők önálló hatásait százalékban (di)
(T11 T21 T31 ... Tn1 ) (T10 T20 T30 ... Tn0 ) E G1
G0
T11 I1 T10 T11 T21 I2 T10 T20 T11 T21 T31 I3 T10 T20 T30 T11 T21 T31 ... Tn1 In T10 T20 T30 ... Tn0
3: a hatótényezők önálló hatása a vizsgált jelenség mértékegységében (ei)
3
2016.10.15.
Kumulatív eltérésfelbontás százalékos különbözetek 3
Kumulatív eltérésfelbontás logaritmusmódszer 1
I 2 I1 d 2
G0 d1 e1 G0 d 2 e2
I 3 I 2 d3
G0 d 3 e3
I n I n 1 d n
G0 d n en
I1 100 d1
Kumulatív eltérésfelbontás logaritmusmódszer 2 T11 T10
T 21
i1
T 20
T 31
i2
i3
T 30
…
T n1 T n0
G1
in
G
1=
lg i1 lg IG
e1 E
lg i1 lg iG
+
lg i2 lg IG
e2 E
+
lg i3 lg IG
lg i2
+
e3 E
lg iG
…
lg i3 lg iG
A költségelemzés módszerei viszonyszámok
IG
dinamikus
/lg /:lg IG
mutatószámok
0
IG = i1 x i2 x i3 x … x in lg IG = lg i1 + lg i2 + lg i3 +…+ lg in
megoszlási
lg in lg IG
+
en E
költségszint (összes költség / bruttó termelési érték) költséghányad (költségnem / bruttó termelési érték)
tényezőkre bontás lg in lg iG
Termelési költség változás (egy termék esetén) Volumenváltozás
Ti: a gazdasági eseményt befolyásoló tényezők (i=1, 2, 3, …, n) 0: a bázis/tervidőszak jelölésére szolgáló index 1: a tárgy/tényidőszak jelölésére szolgáló index E: a vizsgált gazdasági jelenség eltérése a tervhez képest ei: az egyes hatótényezők változásából eredő eltérések (i=1, 2, 3, …, n) G: a vizsgált gazdasági jelenség IG: a vizsgált gazdasági jelenség indexe ii: a hatótényezők indexei (i=1, 2, 3, …, n)
q q1 ö0 q0 ö0
Termelési költség változás (több termék esetén) Volumenváltozás
q I q ö q ö q
Fajlagos költségváltozás
Összetétel-változás
f q1 ö1 q1 ö0 q0 ö0
q1 ö0
q1 ö1
A különbségek közötti összefüggés q1xö1 - q0xö0 = Δq+ Δf
0
0
0
0
ö q ö I q ö 1
0
q
0
0
Fajlagos költségváltozás
f q ö q ö 1
1
1
0
A különbségek közötti összefüggés Σq1xö1-Σq0xö0 = Δq+ Δö+ Δf
4
2016.10.15.
Anyagköltség, anyaghányad változás anyagköltség
q a
I q q0 a0
q
Iq
0 0
q a
1 0
Az eredményelemzés módszerei viszonyszámok
q a
1 1
dinamikus megoszlási
termelési érték
p
0 0
q p q p q p 0 0
1 0
1 0
q p
mutatószámok
1 1
jövedelmezőségi mutatók
eltéréselemzés, tényezőkre bontás költség – volumen – eredmény elemzés (CVP)
Összetételváltozás hatása az átlagos anyaghányadra
(
q a q a q p q p 1 0
0 0
1 0
0 0
)
Fajlagos (egyedi) anyaghányad változás hatása az átlagos anyaghányadra
Eltéréselemzés Bázis / terv
Tárgy / tény
Értékesítés nettó árbevétele
Értékesítés nettó árbevétele
Értékesítés közvetlen költsége
Értékesítés közvetlen költsége
Értékesítés bruttó eredménye (~fedezeti összeg)
Értékesítés bruttó eredménye (~fedezeti összeg)
Értékesítés közvetett költsége
Értékesítés közvetett költsége
Egyéb bevételek
Egyéb bevételek
Egyéb ráfordítások
Egyéb ráfordítások
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
…
…
Adózott eredmény
Adózott eredmény
A fedezeti összeg elemzése volumen összetétel önköltség eladási ár
nem
igen Több termék? igen
t1 – t0
Termékszintű elemzés Volumenváltozás hatása Árváltozás hatása Önköltségváltozás hatása Fedezeti összeg változása
Összehasonlítható termékek?
q1(p0 – ö0) – q0(p0 – ö0) q1p1 – q1p0 – q1ö1 + q1ö0 (q1p1 – q1ö1) – (q0p0 – q0ö0)
Globális elemzés
Globális elemzés
nem Termékszintű elemzés
Globális elemzés − összehasonlítható termékek 1. Árbevétel
Volumen
Ár
q1p0
q0p0
q1p1
Önktg
2. Költség
q0ö0
q1ö0
3. Fedezet (1-2)
q0p0- q0ö0
q1p0- q1ö0
q1p1- q1ö1
q p q ö q p
q p q ö q p
4. Fedezeti q0 p0 q0ö0 hányad (3/1) q0 p0
1 0
q1ö1
1 0
1 0
1 1
1 1
1 1
Összetétel Bázis/Terv
Bázis/Terv szintű Tárgy/Tény
5
2016.10.15.
Globális elemzés – össze nem hasonlítható termékek fedezeti összeg = árbevétel x fedezeti hányad Fh =
Σqf Σqp
→
qf = Fhqp
árbevételváltozás hatása: Fh0q1p1 − Fh0q0p0 = Fh0 (q1p1 − q0p0) fedezeti hányad változás hatása: Fh1q1p1 − Fh0q1p1 = (Fh1 − Fh0) q1p1 ahol: Fh1: q1p1: Fh0: q0p0:
Köszönöm a figyelmet!
tényleges fedezeti hányad tényleges árbevétel tervezett fedezeti hányad tervezett árbevétel
6