„Meló-előtt… Munkavédelemről munkát vállaló fiataloknak”
Készült a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a munkavédelmi bírságok felhasználása keretében nyújtott támogatásból
Összeállította: Hajdók Marcell
2
TARTALOMJEGYZÉK
ÚTMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 old. 1. MINDENKINEK SZEREPE VAN A MUNKAVÉDELEMBEN. . . . . . . . . . . . . . . . 5. old. 2. A MUNKA VILÁGÁNAK SZABÁLYAI. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21. old. 3. MUNKAHELYI VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33. old. 4. BALESETEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .43. old. 5. IRODAI MUNKAHELYEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .55. old. 6. MUNKAESZKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70. old. 7. VESZÉLYES ANYAGOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80. old. 8. ELEKTROMOSSÁG. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .91. old. 9. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .103. old. 10. BIZTONSÁGI JELZÉSEK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113. old. 11. TŰZVÉDELEM. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .119. old. FOGALOMTÁR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127. old. JOGTÁR. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .132. old. MEGOLDÁSOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134. old.
3
ÚTMUTATÓ
A kiadványban feltűnik néhány piktogram:
LEÍRÁS – Általános ismertetést tartalmazó rész
PÉLDA – A fejezetekben magyarázatként példákat találsz
MAGYARÁZAT – Valamely fogalom magyarázata, részletezése
FONTOS! – Fontos információ(k) a Részedre!
MEGJEGYZÉSEK/TANÁCSOK – Kiegészítések, tanácsok a témával kapcsolatosan
FELADATOK – A fejezetek végén – gondolatébresztőként – rövid teszteket találsz, az egyes tesztek megoldásai a kiadvány utolsó oldalán találhatók
LÁSD A NETEN! – Ha érdekel az adott téma, az interneten részletesebben utána tudsz nézni
MEGTALÁLOD A FOGALOMTÁRBAN/JOGTÁRBAN – A kiadvány végén található fogalomtárban, illetve jogtárban megtalálod a vonatkozó fogalmat, és a fejezethez kapcsolódó jogszabályokat
FILM – NÉZD MEG A NETEN – A fejezetek elején található linkekre kattintva az interneten megnézheted a (kis)filmeket
KISKORÚ TANULÓKNAK SZÓLÓ RÉSZ – Kimondottan a 14-18 éves korosztályra vonatkozó részek, kiegészítő szabályok
4
1. MINDENKINEK SZEREPE VAN A MUNKAVÉDELEMBEN
1.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilm http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-017-working-together
1.2. A „szereplők” A munkavégzés körülményei akkor megfelelőek, ha azok biztonságosak és az egészséget nem veszélyeztetik. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításában, betartásában minden egyes érintett részt vevőnek megvan a maga szerepe, feladata. A munkahelyen a munkavédelem csak akkor lehet igazán eredményes, ha abban mindenki kiveszi a részét és elvégzi a saját feladatait. A „CÉG”
A világoskék téglalap magát a céget jelöli. A cégnél a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkáltató a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat leoszthatja a szervezeti struktúrában (felépítésben) elhelyezkedő munkahelyi vezetőknek. Alul a munkavállaló helyezkedik el. A munkavállalók csoportjának egy kiemelt csoportját alkotják a fiatal munkavállalók. A munkáltatónak kötelessége munkavédelmi szakembert alkalmazni (egyben a munkabiztonsági szaktevékenység ellátását biztosítani). A munkavédelmi szakember gyakran a cég saját alkalmazottja. Ezzel szemben a munkáltató a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást/szakembert (pl.: foglalkozás-egészségügyi orvos), illetve ezzel együtt a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátását általában külső szolgáltatóval oldja meg (ezért helyezkedik el ez inkább a kereten kívül, azaz a cégen kívül). A munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos jogaik biztosítására, érdekeik hatékonyabb érvényesítésére – bizonyos feltételek mellett – munkavédelmi képviselőket választhatnak maguk közül. A munkavédelmi hatóság ellenőrzéssel, tájékoztatással-tanácsadással segíti elő a munkavédelmi szabályokban foglalt rendelkezések betartását. Ha a munkáltató nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel bizonyos munkaeszközök, technológiák, egyéni védőeszközök időszakos felülvizsgálatához, akkor külső céget/szolgáltatást vesz igénybe a felülvizsgálat elvégzéséhez.
5
1.2.1. A munkáltató felelőssége és feladatai A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításáért. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok (jogszabályokra és szabványokra lásd 2. fejezet) keretein belül – a munkáltató határozza meg. •
A munkáltatónak a munkahely kialakításánál, az adott munkához szükséges munkaeszközök, és munkafolyamatok megválasztásánál az emberi tényezőt figyelembe kell vennie. Különösen igaz ez az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére.
•
A munkáltatónak minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelnie kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és olyan megelőző intézkedéseket kell tennie, amelyek biztosítják a kockázatok csökkentését, kiküszöbölését. (KOCKÁZATÉRTÉKELÉS)
•
A munkavédelmi feladatok ellátására munkavédelmi és munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket kell foglalkoztatnia.
•
A szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak, munkavédelmi képviselőknek meg kell adnia. Elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatást is kell tartania a munkáltatónak, hogy a munkavállaló elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés ismereteivel. (OKTATÁS+TÁJÉKOZTATÁS)
•
Rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. (ELLENŐRZÉS)
6
•
A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket kell biztosítania a munkavállalók részére.
•
A tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul ki kell vizsgálnia, a szükséges intézkedéseket meg kell tennie, az érintetteket értesítenie kell, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést le kell állítania.
•
A
munkabaleseteket
nyilvántartani,
kivizsgálni
köteles,
a
foglalkozási
megbetegedéseket is beleértve bejelentési kötelezettségének eleget kell tennie. •
Biztosítania kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, azok kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.
•
A munkáltató létszámát és tevékenységét figyelembe véve foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást kell biztosítania.
Mi az a kockázatértékelés? A munkáltató annak érdekében, hogy megelőzze a baleseteket és egyéb károsodásokat, értékeli, hogy az adott munkahelyen milyen kockázatok fordulnak elő. Ezt nevezzük kockázatértékelésnek. A munkáltató köteles számba venni és értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat (pl. zaj, rezgés, leesés, elcsúszás). A kockázatértékelés végrehajtásához mennyiségi vizsgálatok, mérések is szükségesek, például az egyes egészségkárosító kockázatok esetében, amikor a konkrét helyzetet valamilyen határértékkel kell összevetni (például zajmérés). Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi vonzata van (például a munkahelyi megvilágítás mérése). A kockázatértékelés céljai: •
a kockázatok kiküszöbölése, illetve elfogadható mértékűre csökkentése,
•
a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő sorrend felállítása.
7
1.2.2. A munkavállaló (fiatal munkavállaló) jogai és kötelességei
A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban (kipihenten, alkohol és egyéb tudatmódosító szerek, drogok hatása alatt nem állhat), a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
Így különösen köteles •
a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni (pl. szemrevételezéssel), azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
•
az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; Mi a rendeltetésnek megfelelő (rendeltetésszerű) használat? A rendeltetésszerű használatot az adott munkaeszköz gyártója a munkaeszköz üzemeltetési
dokumentációjában (pl.
használati utasítás)
határozza
meg.
Az
üzemeltetési
dokumentációnak
figyelmeztetést kell tartalmaznia azon használati módokra vonatkozóan is, amelyek a tapasztalatok szerint előfordulhatnak, de tiltottak, így pl. az adott gépet hogyan nem szabad használni. Az üzemeltetési dokumentációt az adott gép, berendezés „részeként” kell kezelni, és állandó tartozékként kell biztosítani. Az egyéni védőeszköz rendeltetésnek megfelelő használatát a gyártó az egyéni védőeszköz úgynevezett tájékoztatójában (ez esetben ez tekinthető használati utasításnak) határozza meg.
•
a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
Forgó géprészek közelében bő ruházat, kesztyű, kibontott hosszú haj, ékszerek (pl. nyak- vagy karlánc, gyűrű) viselése tilos! A bő ruházat felcsavarásos, behúzásos balesetet okozhat: a gyorsan forgó géprész a bő ruhát elkapva felcsavarja a ruhát a munkavállalóval, vagy testrészével együtt.
8
Gyűrű viselése kézi anyagmozgatási (terhek emelésével, cipelésével járó) munkáknál is tilos, hogy miért, íme a példa: egy 46 éves munkás a jobb kezén, a középső ujján jegygyűrűt viselt. Megemelt egy raklapot - kb. 20 kg - a gyűrű beleakadt, és az ujját letépte.
•
munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
•
a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
•
részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni;
•
a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a munkahelyi vezetőtől;
•
minden balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
•
a munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket (lásd: 6. Fejezet, Munkaeszközök);
•
a munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval.
A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: •
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit;
•
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
•
a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.
9
Ha a zárttéri vagy szabadtéri (pl. nyári szabadtéren végzett munkák) munkahelyen a hőmérséklet a 24 °Cot meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt – általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvizet – kell biztosítani. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. Ha szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el a hőmérséklet a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni.
1.2.3. A fiatal munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos sajátos követelmények
Miért szükséges külön rendelkezéseket hozni a fiatal munkavállalók foglalkoztatására? Az európai statisztikák (Eurostat) szerint a 18–24 éves fiatal munkavállalók körében előforduló
munkabalesetek
bekövetkezésének
aránya
50%-kal
magasabb,
mint
a
munkavállalók bármely egyéb korosztályában. Baleset bárkivel megtörténhet, akár már az első munkanapon is. Egy 17 éves lány csupán egy órával a szünidei munkájának megkezdése után részlegesen elvesztette egy ujját. Az ujjait egy tésztakészítő gép zúzta össze a pékségben, ahol dolgozott… Egy 18 éves szerelőgyakornok meghalt négy nappal azután, hogy súlyos égési sérüléseket szenvedett egy munkabalesetben. A főnökének segített benzin-gázolaj keveréket önteni egy veszélyes hulladékgyűjtő tartályba, amikor a benzin berobbant…
A fiatal-, illetve a kezdő munkavállalók „újak” a munkahelyen és a munkakörben, nekik újdonságot jelent a munkahely, a munkakörnyezet, a légkör, amikor életükben először vállalnak
munkát
teljes-,
vagy
akár
részmunkaidőben.
A
fiataloknak,
kezdő
munkavállalóknak még nincs meg a kellő tapasztalatuk, és előfordulhat, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az őket érintő kockázatokra, illetve azok elkerülésére: •
még hiányozhat a fizikai és a pszichológiai érettségük,
•
nem rendelkeznek a megfelelő készségekkel, vagy nem részesültek ez ideig megfelelő képzésben, 10
•
nem ismerik munkáltató kötelességeit, valamint nincsenek tisztában saját jogaikkal és kötelességeikkel (megjegyzendő, hogy sajnos ez nem csak a fiatalokra jellemző),
•
nem beszélnek a problémáikról.
A munkáltató sem biztos, hogy figyelembe veszi, és érdemben kezeli a fiatalok speciális helyzetét a szükséges képzések, felügyelet, biztonsági intézkedések, valamint a fiatalok számára megfelelő munkakör biztosítása során.
A fiatal munkavállalók védelme elsősorban a munkáltató feladata, de biztonságod érdekében Te magadnak is tisztában kell lenned az egészséget nem veszélyeztető
és
biztonságos
munkavégzés
„játékszabályaival”,
jogaiddal,
kötelességeiddel, amikor belépsz a munka világába!
A fiatal munkavállalók foglalkoztatásának általános feltételei A fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg [33/1998. NM rendelet
]. Továbbá meghatározott munkakörök betöltését
szakképesítéshez és gyakorlati időhöz kötheti.
A fiatalkorú munkavállalót csak jogszabály által megengedett munkakörben, illetőleg munkahelyen szabad foglalkoztatni, továbbá az egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell védeni. A fiatalkorú csak olyan munkakörben, illetve munkahelyeken foglalkoztatható, ahol
- a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
11
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak bizonyult.
Tiltott munkakörök A munkáltatónak írásban kell meghatároznia azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját szintén a 33/1998. NM rendelet
tartalmazza (Lásd még 3. Fejezet 3.4. pont)
A munkáltató feladatai a fiatal munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan Ahogyan ez korábban bemutatásra került, a munkavédelmi szabályok értelmében a munkáltató feladata, hogy biztosítsa az alkalmazásában álló fiatal munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésének feltételeit. Kockázatértékelést kell végrehajtania, amelynek eredményei alapján intézkedéseket kell tennie. Biztosítania kell a fiatal munkavállalók számára a szükséges képzést és felügyeletet, egyéni védőeszközöket, munkaszervezési intézkedéseket (pl. pihenőidő, szünetek biztosítása), továbbá olyan munkakört kell biztosítania számukra, amelyben a jogszabályi előírások figyelembevételével foglalkoztathatók. Munkáltatóként különös figyelmet kell fordítania a fiatal munkavállalók igényeire is. Feladatai: •
fiatal munkavállalók munkába állása előtti kockázatértékelés végrehajtása (az alkalmi munkavállalók, valamint a szakképzésben részt vevő, vagy szakmai gyakorlatot teljesítő fiatalok vonatkozásában is),
•
kockázatértékelés alapján intézkedések megtétele a fiatal munkavállalók védelme érdekében,
12
•
annak biztosítása, hogy a fiatal munkavállalók a szükséges felügyelet mellett végezzék munkájukat,
•
annak eldöntése, és írásban történő meghatározása, hogy a fiatal munkavállalóknak engedélyezhető-e bizonyos munkák végzése, vagy bizonyos területekre való belépésük,
•
tájékoztatás nyújtása a fiatal munkavállalóknak a munkahelyükön őket érintő kockázatokkal kapcsolatban, valamint arról, hogy milyen lépéseket tett a munkáltató e kockázatok kezelésére,
•
a fiatal munkavállalók számára a munkájuk biztonságos elvégzéséhez szükséges képzés biztosítása (ideértve a kockázatok felismerésére és kezelésére vonatkozó képzést, valamint a vészhelyzetekben való reagálást),
•
a megváltozott munkaképességű, speciális igényű fiatal munkavállalók védelmének biztosítása,
•
a fiatal munkavállalók és képviselőik részére konzultációk megszervezése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseiről, ideértve a fiatalok érdekében tett intézkedéseket is.
Mit tehetsz Te a biztonságod érdekében? •
ismerned kell a jogaidat, és azt, hogy hová fordulhatsz segítségért;
•
kérdezz, ha bármiben bizonytalan vagy!
•
ne végezz munkát, addig, amíg megfelelő képzésben nem részesültél, tartsd be a képzés során tanultakat;
•
tudd, mit kell tenned a veszélyes helyzetekben;
13
•
ismerd meg a munkahelyi veszélyeket, kockázatokat;
•
jelentsd a felmerülő problémákat.
Számos helyről kaphatsz segítséget, ha valamilyen kérdés, probléma merül fel. Az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésedre: •
beszélhetsz a főnököddel a felmerülő problémákról,
•
beszélhetsz a munkavédelmi szakemberrel, a foglalkozás-egészségügyi orvossal vagy a munkavédelmi képviselővel is (ha van ilyen);
•
beszélhetsz a szüleiddel, törvényes képviselőddel;
•
beszélhetsz tanáraiddal vagy azzal, aki a szakmai gyakorlatot szervezi,
•
szükség esetén felveheted a kapcsolatot a munkavédelmi hatósággal (e-mailben, telefonon, akár névtelenül, vagy személyesen! Panaszt nyújthatsz be a hatóság felé! A munkavédelmi hatósághoz benyújtandó panasz lehetőségéről, továbbá a hatóságra vonatkozó egyéb információkról a Nemzeti
Munkaügyi Hivatal
honlapján
tájékozódhatsz. (Lásd: elérhetőségekre 1.3. pont)
1.2.4. Szakemberek feladatai •
Munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos segíti a munkáltatónak meghatározni és alkalmazni a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedéseket, betartani a követelményeket;
•
A munkahelyi biztonsággal és egészséggel kapcsolatos bármilyen kérdés vagy észrevétel esetén is megkereshetik a munkavállalók a szakembereket;
•
Feladatuk munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek elvégzése;
14
•
Szakmailag irányítják a kockázatértékelést, illetve részt vesznek az elvégzésében, illetve;
•
A munkavédelmi szakember kivizsgálja a baleseteket;
•
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkaegészségügyi szaktevékenység körébe tartozó feladatok elvégzése, továbbá az egészségügyi felügyelet, pl. orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése;
•
Javaslatokat tesznek az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítására, a megfelelő munkáltatói intézkedések megtételére.
1.2.5. A „külső szakértők” (szakértő, akkreditált testület – szolgáltató cég) feladatai •
Bizonyos
munkaeszközöket
(pl.:
veszélyes
munkaeszközöket)
vagy
egyéni
védőeszközöket időszakosan felül kell vizsgálni. Például: emelőgépek, villamos berendezések, leesés elleni egyéni védőeszközök. •
Ha a munkáltatónak nincs meg hozzá a szakembere, külső szolgáltatás igénybevételével oldja meg a feladatot.
•
A szolgáltatónak minden felülvizsgálat alkalmával észrevételeket, javaslatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell átadnia a munkáltató számára. A felülvizsgálat elvégzésének, valamint a munkaeszköz megfelelő, biztonságos állapotának egyértelmű jelölésére gyakran ragasztanak hologramos matricát.
1.2.6. A munkavédelmi képviselő, munkavédelmi bizottság feladatai •
Fontos, hogy a munkáltató és a munkavállaló együttműködjön, illetve konzultáljon (megbeszélés) egymással a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdéseiben;
•
Ennek érdekében, ha a cégnek 50-nél több munkavállalója van, akkor a munkavállalók jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőket választani, a feltételeket a munkáltatónak biztosítania kell; 15
•
Ha 3 fő munkavédelmi képviselő működik a cégnél, a konzultáció a képviselők által alakított Munkavédelmi Bizottság keretein belül zajlik;
•
A Munkavédelmi Bizottság a munkavédelemre vonatkozó javaslatokat fogalmaz meg, véleményt ad (a munkáltatóval folytatott egyeztetéseken);
•
Bizonyos
esetekben
a
munkáltatónak
ki
kell
kérnie
a
munkavédelmi
képviselő/bizottság véleményét. Például: új egyéni védőeszközök beszerzésekor vagy egy munkabaleset kivizsgálásakor.
A munkavédelmi képviselők választásának egyszerűen magyarázható indoka van. A munkáltató a munkavállalókkal való kötelező együttműködését, konzultációt nehézkesen oldja meg például egy 1000 fős cég esetében, de akár 100 fő esetében is. Ilyen munkavállalói létszámoknál az egyeztetés célravezetőbb és hatékonyabb lehet egy választott képviselővel, vagy éppen a 3 fős bizottsággal.
1.2.7. A munkavédelmi hatóság jogai és feladatai (kiemelten) •
A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék;
•
Valamennyi munkahelyen hatósági ellenőrzést tartani;
•
A munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni;
•
A munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén a veszélyes tevékenység, illetőleg pl. üzem működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag használatának felfüggesztését elrendelni;
16
•
Munkavédelmi bírságot alkalmazni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló
életét,
testi
épségét
vagy
egészségét
súlyosan
veszélyeztető
munkáltatóval szemben. A munkavédelmi hatóság a bírságot a munkáltatóra határozattal szabja ki, utólag. A hatóság felügyelője helyszíni bírságot munkavállalóra nem szabhat ki, a munkavállalót nem büntetheti meg, csak a munkáltatót. A munkavédelmi bírság összege 50.000 Ft-tól – 10.000.000 Ft-ig terjedhet. A bírság kiszabásánál természetesen a hatóságnak bizonyos körülményeket (cég mérete, tevékenység veszélyessége) kötelezően mérlegelnie kell a vonatkozó jogszabály alapján.
17
1.3. Honnan tájékozódhatsz jogaidról és kötelességeidről? A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapja: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=306 /MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT/ http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=218 /Munkajogi Információs Szolgálat/
1.3.1. Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat
A Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat részeként működő ingyenes, telefonos munkavédelmi információs szolgálat, tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók és munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és a munkavédelem kérdései iránt érdeklődők számára. Témakör: Munkahelyi biztonság, munkahelyi egészség Mobil telefonról is ingyenesen hívható zöld szám: 06 80 204 292 Hívható: hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00 - pénteken 8.30-13.30. E-mail:
[email protected] Az érdeklődők névtelenségüket megőrizhetik a szolgáltatás igénybevételekor, mely telefonon, személyesen és írásos formában történhet. Az e-mailben, postai úton, faxon, feltett kérdésekre a munkavédelmi tanácsadó írásban, a kért módon válaszol.
18
1.3.2. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség https://osha.europa.eu/hu?set_language=hu (magyar nyelvű)
19
Teszt
1. Mikor szakíthatod meg a munkavégzést?
a) engedély nélkül soha
b) ha a munkatársak azt mondják, hogy a munkát félbeszakíthatom
c) ha közvetlen és súlyos veszély áll fenn
2. Melyik a legjobb megoldás a veszélyes helyzetek és veszélyes cselekedetek kezelésére az alábbiak közül?
a) egyéni védőfelszerelés(ek) használata
b) gyorsabb munkavégzés.
c) kollektív védőeszköz(ök) használata.
3. Milyen intézkedéseket foganatosíthat a munkavédelmi hatóság a munkahelyen?
a) személyeket tarthat bent és hallgathat ki az irodájában.
b) az üzem működését felfüggesztheti.
c) pénzbüntetést szabhat ki és szedhet be az ellenőrzés helyszínén.
20
2. A MUNKA VILÁGÁNAK SZABÁLYAI
2.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-007-safe-start 2.2. Mi a munkavédelem? A
munkavédelemmel
foglalkozó
nemzetközi
szervezetek,
az
Egészségügyi
Világszervezet (World Health Organisation, WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation, ILO) meghatározása szerint: „A munkavédelem feladata a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden foglalkozásban, a dolgozók körében a munkakörülményekből származó egészségi károsodások megelőzése, a dolgozók védelme az egészségük ellen ható veszélyektől, olyan munkakörnyezet biztosítása és fenntartása, amely a dolgozók fiziológiai és pszichológiai adottságaihoz alkalmazkodik.”
A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerint a munkavédelem:
„a
szervezett
munkavégzésre
vonatkozó
munkabiztonsági
és
munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.” A két fogalom-meghatározás között van egy alapvető különbség. A WHO-ILO fogalom bővebb meghatározást tartalmaz, mint a magyar törvény. E szerint nem csak az egészség megóvása és a biztonság fontos a munkahelyeken, hanem az ott dolgozó munkavállalók (szociális) jó közérzetének biztosítása is. Mit jelent a szociális jó közérzet? A szociális jó közérzet biztosítása, az úgynevezett „szociális munkavédelem” figyelembe veszi az egyes munkavállalói
csoportok
(például
a
fiatalkorúak,
nők,
terhes
nők,
megváltozott
munkaképességűek) igényét a munkahelyi védelmük szempontjából, továbbá biztosítja a munkavállalók részére a munkaidő és pihenőidő védelme, valamint a szabadság kiadásának szabályai érvényesítését is. Megfelelő mértékű munkahelyen biztosítandó napi pihenőidő és a szabadság biztosítása nagymértékben hozzájárul az egészség megóvásához, a munkavállalók regenerálódásához.
21
Belgiumban 1996. augusztus 4-én került kiadásra a „dolgozók jólétéről” szóló belga törvény, mely már címében is utal arra, hogy a belga munkavédelmi szabályozás az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei biztosításán túl már szabályozza például a munkavállaló egyes pszichoszociális kockázatok (például az erőszak, a megfélemlítés és a zaklatás) elleni védelmét is.
2.3. A munkavédelem szabályai A munkahelyi biztonságra, egészségre vonatkozó alapelveket, alapszabályokat a munkavédelemről szóló 1993. XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) határozza meg. A törvény általános jelleggel rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatosan az állam, a munkáltatók és munkavállalók feladatairól, jogokról és kötelességekről, valamint meghatározza, melyek azok a személyi, tárgyi és szervezési feltételekre vonatkozó szabályok, melyek betartásával a biztonság és az egészség megőrzése hosszútávon – a munkavállalóknak a munka világában eltöltött teljes idejére vonatkozóan, a munka világába való belépésétől egészen a nyugdíjazásig – a munkahelyeken biztosítható. A törvényi rendelkezések alkalmazási módja, a konkrét és részletes szabályok, illetőleg az alapelvekben foglalt követelmények gyakorlati megvalósítása további jogszabályokban (kormányrendelet, ágazati rendeletek, ágazati biztonsági szabályzatokban), és egyéb – jogszabálynak nem minősülő – munkáltató által kiadott szabályozókban, valamint szabványokban kerül meghatározásra. A munkavédelemmel kapcsolatos jogforrások és egyéb szabályok hierarchiája Törvényi szint:
Alaptörvény - alkotmányos alapelvek, szociális jogok 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről,
Kormányrendeleti szint:
Kormányrendeletek
Miniszteri r. szint: Miniszteri rendeletek, Biztonsági szabályzatok Szabványok Nemzeti-, nemzetközi és EU szabványok Munkáltatói szint: Munkáltató által kiadott munkavédelmi tartalmú szabályzatok
22
Mit jelent a jogforrások hierarchiája? A magyar jogrendrendszerben az egyes jogszabályok alá- és fölérendeltségének rendszerét jelenti. A fenti ábrán jelölt szabályok közül csak a vastag pontozott piros vonal feletti szabályok minősülnek jogszabálynak! A fentiekből tehát jogszabálynak minősül a törvény, a kormányrendelet, a miniszteri rendelet és a miniszteri rendelettel kiadott biztonsági szabályzat. Az Alaptörvény (az ábrán is legfelül elhelyezkedő jogszabály) Magyarország jogrendszerének alapja, ezt követik az Országgyűlés által elfogadott, kiadott különféle törvények. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. A hierarchia alsóbb szintjén álló jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, illetve alsóbb szintű jogszabály a felsőbb szintűvel (például: miniszteri vagy kormányrendelet a törvénnyel)!
A fentiekben bemutatott jogszabályok, szabványok és egyéb rendelkezések egyaránt munkavédelemre vonatkozó szabályoknak minősülnek, azaz mindegyik betartása kötelező, be nem tartásuk súlyos következményekkel (pl. akár büntetőjogi felelősségre vonás) járhat! 2.3.1. Az egyes szabályokról röviden Az alkotmányos alapelvek A munkavédelem szükségessége – a munkavállalók részére az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása – az Európai Unió Alapjogi Chartája által biztosított szociális jogok köréből, illetve az Alaptörvényben rögzített alkotmányos alapelvekből, vezethető le. Az Alaptörvény a Szabadság és Felelősség Fejezetében a következőket rögzíti a munka világával kapcsolatban:
• •
XII. cikk Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
XVII. cikk • A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással. • Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. • Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. • Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. A XVIII. cikk a gyermekek foglalkoztatásával kapcsolatban a következőket rögzíti: • Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos. Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
Általánosságban a XX. cikkben kinyilvánított alkotmányos alapelv úgy szól, hogy az
A XX. cikk kinyilvánítja, hogy: mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
adott állam területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki
egészséghez. Az egészség ebben az értelmében a teljes testi, lelki jó közérzet mellett a társadalmi jó közérzetet is magában foglalja. 23
Ezt a jogot az állam – többek között – a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével valósítja meg. A munkavédelem tehát – több más területtel egységben – a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog biztosítékának tekinthető a munka világa
vonatkozásában.
Másképpen
megfogalmazva,
a
nemzetközi
emberi
jogi
egyezményekből átvett, már említett megfogalmazás – összhangban azt is kell, hogy jelentse, hogy a munkavédelem, vagyis az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez, munkavégzéshez fűződő jog kifejezetten alapjog, az ember veleszületett, elidegeníthetetlen, és állami garanciákkal védett joga. A fent említett alapjog védelmére vonatkozó állami garanciát a munkavédelemről szóló törvény és a törvényi rendelkezések végrehajtására kiadott további jogszabályok és egyéb szabályzók jelentik (lásd: jogforrások hierarchiája). Melyek azok a külön intézkedések, amelyekkel biztosítják a fiatalok munkahelyi védelmét? Európában a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK Irányelv egységesen szabályozza a fiatal munkavállalók munkahelyi védelmének minimális követelményeit. Magyarországon külön rendelet ez alapján nem került kiadásra. Az Irányelv szerinti rendelkezéseket több jogszabály tartalmazza a magyar munkavédelmi szabályozásban. A legfontosabb ezek közül a 33/1998. NM rendelet.
A törvényi szabályozás jellemzői •
Összetett és általános: az Mvt. meghatározza a munkavédelem összes alapkérdését, tárgykörét (pl. állami, illetve az egyes ágazatok feladatai, a munkáltatók, munkavállalók
jogai,
kötelezettségei,
személyi
és
tárgyi
feltételek
a
munkavédelemben, érdekképviselet, hatósági eljárások) valamennyi szervezett munkavégzésre kiterjedően. •
Keretjellegű: az Mvt.-hez számos rendelet csatlakozik, amelyek az általános követelményeket, a „keretet” részletes tartalommal töltik ki.
24
Rendeletek Miniszteri szintű rendeletek kerültek kiadásra az Mvt. egyes rendelkezéseinek részletes végrehajtására. A foglalkoztatás politikáért, valamint az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben kerültek megállapításra például a munkahelyek, munkaeszközök minimális
munkavédelmi
követelményei,
továbbá
a
munkavállalókat
érő
egyes
egészségkárosító kockázati tényezők (például zaj, rezgés) csökkentésére, kiküszöbölésére vonatkozó részletes követelmények. A fenti végrehajtási szabályokhoz biztonsági szabályzatok kapcsolódnak. Ezek az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a tevékenység szerint illetékes miniszter által kiadott miniszteri rendeletek (pl.: Gépjárműjavítás Biztonsági Szabályzat, Emelőgép Biztonsági Szabályzat, Hegesztési Biztonsági Szabályzat).
Szabványok A
szabványok
alkotják
a
munkavédelemmel
kapcsolatos
szabályrendszer
legszerteágazóbb, legnagyobb mennyiségű szintjét. A nemzeti szabványok kiegészülnek a nemzetközi és az Európai Uniós szabványok előírásaival. Jelentős változást eredményezett az Európai Unió szabályozásában foglalt követelmények átvétele, miszerint a szabványok alkalmazása nem lehet kötelező erejű. Az európai uniós jogrendben a szabványok alkalmazása önkéntes, azonban amennyiben a termék előállítója, vagy a szolgáltatás nyújtója az adott termék, szolgáltatás vonatkozásában rendelkezésre álló szabványt vagy irányelvet nem veszi figyelembe, akkor ő köteles bizonyítani, hogy az általa alkalmazott megoldás legalább egyenértékű a szabványban meghatározottakkal.
Munkáltató által kiadott munkavédelmi tartalmú szabályzatok Az Mvt. szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. Ez a rendelkezés nem jelenti azt, hogy a munkáltató köteles ezt írásban megtenni, így a munkáltatónak nem kell kötelezően pl. munkavédelmi szabályzatot kiadnia (munkavédelmi szabályzat kiadása csak ajánlott). Az Mvt. konkrétan előír bizonyos munkáltatói kötelezettségeket, melyeket a munkáltatónak írásban kell megtennie (például az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét írásban kell meghatároznia.). Fontos megjegyezni, hogy a munkáltató által kiadott írásos szabályozás, ahogyan arra már korábban is felmerült munkavédelmi szabálynak minősül, ugyanúgy, mint egy munkavédelemmel kapcsolatos jogszabály. 25
2.3.2. Kapcsolódó (jog)szabályok: a munkavédelmi szabály rendszerhez kapcsolódó jogszabályok, amelyek nem kifejezetten munkavédelmi tárgyúak, de egyes munkavédelmi feladatok, eljárások, kötelezettségek tekintetében részletes háttérszabályt nyújtanak. Például az energiatörvények, a bányatörvény, a tűzvédelmi törvény, a katasztrófavédelmi törvény, a kémiai biztonságról szóló törvény, az egészségügyi törvény számos definíciót, részletkérdést állapít meg. A munkajog, a fogyasztóvédelmi szabályok (beleértve: a termékbiztonságra vonatkozó szabályokat is), továbbá a szabványosítás előírásai számos ponton kapcsolódnak a munkavédelemhez.
2.4. Mi a munkavédelmi törvény célja?
Az Mvt. célja, hogy az alkotmányos elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.
2.5. Melyek a munkavédelmi törvény alapelvei? •
az állam felelőssége (meghatározza – a jogalkotás és a szabványosítás keretében – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási, ellenőrzési intézményeit)
•
a munkáltató elsődleges felelőssége (egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés
követelményei
megvalósításának
módját
–
a
jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg) •
adatvédelem elve (személyes és a különleges adatok védelme, pl. a bekövetkezett balesetekkel, egészségkárosodásokkal összefüggő adatok)
•
munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása (bizonyos, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához
szükséges
egyes 26
tevékenységek
elvégzése
megfelelő
szakképesítéshez kötött, munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szakember feladata) •
együttműködés elve (pl. állam – hatóságok, munkáltató – munkavállaló)
•
munkavállalók bevonása, konzultáció (a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos döntéseinek meghozatalába, az egyes intézkedések megtétele előtt a munkavállalók véleményének kikérése. A munkavédelem akkor működik jól, ha ebben együttműködő partnerként viselkedik a munkavállaló is, éreznie kell, hogy a különféle munkavédelmi intézkedések érte és nem ellene vannak.)
•
a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmének az elve (amellett, hogy az Mvt. hatálya kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra is, a munkáltató részére további többletintézkedési követelményt fogalmaz meg a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is pl. látogatók, vendégek, más szervezetek munkavállalói, lakosság, szolgáltatás igénybevétele)
2.6. Mit nevezünk munkavédelemnek? Munkavédelem „…a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi
Munkabiztonság
Munkaegészségügy
„…a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági követelmények végrehajtása, munkabalesetek megelőzése, a biztonságos munkakörülmények biztosítása.”
„…a szervezett munkavégzésre vonatkozó egészségügyi követelmények végrehajtása, foglalkozási megbetegedések megelőzése, az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása.”
27
Milyen további területek tartoznak a munkabiztonság és munkaegészségügy (együttesen munkavédelem) tárgykörébe? Munkaeszközök biztonsága – Gépek, szerszámok, berendezések, azaz minden eszköz, amelyet a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben használnak, biztonságos állapotának biztosítása, ennek az állapotnak folyamatos fenntartása.
Munkahelyi higiénia – veszélyes anyagok, zaj, sugárzás, rezgések, baktériumok-vírusok – összefoglalva az egészségkárosító kockázatok elleni védekezés.
Pszichoszociális kockázatok – a negatív stressz elkerülése, az erőszak, a megfélemlítés és a zaklatás megelőzése.
Ergonómia – a munka(folyamat), ideértve a munkakörnyezetet és a munkaeszközöket is, „illesztése” a munkavállalók fizikai és mentális adottságaihoz (megvilágítás, zaj, munkaeszközök, munkahelyek stb.) Az ember – gép – (munka)környezet kapcsolatának legmegfelelőbb kialakítása az ember fizikai és mentális adottságaihoz.
Megfelelő munkahely, munkakörnyezet kialakítása – munkahelyekre vonatkozó – jogszabályban meghatározott – minimális munkavédelmi követelmények kielégítése, megfelelő munkakörnyezeti feltételek (pl. megfelelő légállapot, hőmérséklet), továbbá egyéb szükséges helyiségek biztosítása (pl. tisztálkodó helyiségek, étkező, pihenőhely).
Sérülékeny (kiemelt) csoportok védelme – a terhes és szoptató anyák, a fiatalkorúak, a megváltozott munkaképességűek sajátos igényeinek figyelembe vétele, bizonyos korlátozások alkalmazása a foglalkoztatásuk során.
A munkavédelem szakmai feltételeinek biztosítása – a munkáltató érdeke és egyben törvényben meghatározott kötelezettsége, hogy megfelelő képesítéssel és ismeretekkel rendelkező
munkavédelmi
szakembereket
munkaegészségügyi szakember).
28
foglalkoztasson
(munkabiztonsági
és
Munkahelyi környezetvédelem – a veszélyes- és kommunális hulladékok biztonságos gyűjtése, tárolása.
2.7. Az Mvt. feladatrendszere, az állami feladatok Az Mvt. alapvetően három „fél” részére határoz meg feladatokat. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtására kötelezettségeket határoz meg - az állam, - a munkáltató, - a munkavállaló részére. Állami feladatok a munkavédelemben Az állami feladatok az alábbiak szerint csoportosíthatók: - általános irányítási feladatok (pl. oktatás-nevelés, Nemzeti Munkavédelmi Politika meghatározása, kutatás-fejlesztés) - ágazati (irányítási) feladatok (pl. ágazati szabályok kiadása, tájékoztatás, továbbképzés az ágazati tapasztalatokat felhasználva), - hatósági felügyeleti tevékenység megszervezése (a jogszabályok betartásának ellenőrzése – hatóságok kijelölése, működtetése).
29
2.8. Honnan tájékozódhatsz a jogszabályokról?
2.8.1. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság honlapján: www.ommf.gov.hu/Jogszabályok
2.8.2. A Magyarország Kormányzati portálon: www.magyarorszag.hu/Keresés/Nemzeti Jogszabálytár
30
Közvetlenül: www.njt.hu
31
Teszt
1. A munkavédelmi törvény rendelkezései kire vonatkoznak?
a) kizárólag a munkáltatóra
b) a munkáltatóra és a munkavállalókra
c) kizárólag a munkavállalókra
2. Kinek kell tájékoztatást kapnia az elvégzendő munka kockázatairól?
a) minden munkavállalónak
b) csak az idősebb munkavállalónak
c) csak a szakképzetlen munkavállalónak
3. Mi a kockázatértékelés célja?
a) a munkahelyi kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása
b) a megfelelő munkavégzés előkészítése
c) minden kockázat kiküszöbölése
32
3. MUNKAHELYI VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK
3.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilm http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-009-risky-business 3.2. Mi a veszély és a kockázat? Mi a különbség? A veszély(forrás) és a kockázat két különböző fogalom. Ahhoz, hogy megismerjük a munkahelyen előforduló veszélyeket, kockázatokat fontos ezek fogalmát előzetesen tisztázni. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre (pl. látogató, vendég, szolgáltatást igénybe vevő, stb.) veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Milyen veszélyforrások fordulhatnak elő?(nem teljes felsorolás) Fizikai veszélyforrások
Kémiai veszélyforrások
Biológiai veszélyforrások
- munkaeszközök, járművek, Az egyes veszélyes anyagok - mikroorganizmusok: és keverékek (gőz, gáz, vagy - baktériumok és hasonló mozgása, organizmusok, - termékek és anyagok egyéb halmazállapotban) pl.: - vírusok, mozgása, - szerkezetek egyensúlyának - robbanó, - paraziták, - oxidáló, - gombák. megbomlása, - gyúlékony, - makroorganizmusok, - csúszós felületek, - éles, sorjás, egyenetlen - sugárzó, (növények, állatok). - mérgező, felületek, szélek és sarkok, - tárgyak hőmérséklete, - maró, - szintkülönbség, stb. anyagok. - zaj, - rezgés, - világítás, - elektromágneses sugárzás (tér), - ionizáló sugárzások, stb. + a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Röviden: KOCKÁZAT = VALÓSZÍNŰSÉG x SÚLYOSSÁG
Például: 1. egy burkolatlan villamosvezeték a munkahelyen, egy közlekedési útvonalon. Ha minden nap több száz ember halad át a vezeték fölött, akkor a megbotlás VALÓSZÍNŰSÉGE nagy, illetve mondhatjuk, hogy
33
az eleséssel bekövetkező sérülés SÚLYOSSÁGA viszonylag „kicsi” (pl.: horzsolás). 2. fedetlen nyílás a tetőn az építési területen, alatta 3 méter mélységben vasbeton elemek. Az áttörést körbe kerítették piros-fehér szalaggal, megjelölték, mindenki számára ismert a veszélyforrás, a (be)leesés VALÓSZÍNŰSÉGE így már kisebb, de a sérülés SÚLYOSSÁGA (halál) „nagy”.
A valószínűség az egészségkárosító veszélyforrásoknál (pl. zaj, mérgező veszélyes anyag) függ a veszélyforrás mértékétől (hangos zaj, tömény koncentrációjú mérgező anyag), a veszélyforrásnak való kitétel időtartamától és a kitétel gyakoriságától, ezt nevezzük összességében expozíciónak, a kitétel idejét pedig expozíciós időnek.
Minél nagyobb a valószínűsége egy bekövetkező eseménynek/sérülésnek, és minél súlyosabbak a következmények, annál nagyobb a kockázat!
3.3. Veszélyek és kockázatok összefüggése (példák) Tevékenység
Veszélyforrás
Kockázat(ok)
Tetőn vagy állványzaton (magasban) végzett munka
Szintkülönbség
Leesés, leeső tárgyak
Zajos munkaeszközökkel végzett munka (fúrás)
Zaj
Halláskárosodás
Pneumatikus gépekkel (pl. légkalapács) végzett munka (bontási munkák)
Rezgés
Ér, csont és izületi elváltozások
Kültéren, éjszaka végzett munka
Nem megfelelő megvilágítás
Elesés, elbotlás
Esztergával végzett munka
Forgó, mozgó géprész
Behúzás, felcsavarás
Targoncával végzett munka (gépi anyagmozgatás)
Járművek mozgása
Elütés
Tartályban végzett karbantartási munkák
Zárt terek (pl. tartályok, csatornák) /oxigén hiány
Fulladás
Villanyszerelés
Elektromos áramköri feszültség
Áramütés, égési sérülés
Nagy aktivitású („nagymértékben sugárzó”) radioaktív forrás (anyag) közelében végzett munka
Ionizáló sugárzás
Égési sérülés, daganatos megbetegedés (hosszabb távon)
Rádió-berendezések, antennák javítása, karbantartása
Elektromágneses sugárázás (tér)
A rossz vérellátású, hőérzékeny szervek (pl. herék, szem) felmelegedése/károsodása, szédülés, szemkáprázás
Irodai munkavégzés (takarítás, felmosott padló)
Csúszós felületek
Elcsúszás, elesés
34
Rákot okoz a mobiltelefon sugárzása? A közvélemény körében elterjedt hiedelem, hogy az elektromágneses sugárzások daganatos megbetegedéseket, azaz rákot okoznak. A rákkeltő hatás felmerült a mobiltelefonok használata, elterjedése kapcsán (agydaganat), illetve korábban már a magasfeszültségű távvezetékekkel kapcsolatban is. A rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzásokról tudományosan nem bizonyított, hogy rákot okoznak. A mobiltelefonok által keltett elektromágneses tér a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség besorolása alapján a „lehetséges emberi rákkeltő” (2B) kategóriába tartozik (mint pl. a feketekávé!). Megjegyzendő, hogy ez a kategória a „lehetséges” (nem bizonyított) rákkeltő anyagokat tartalmazza, e fölött két besorolási kategória is létezik a (2A) „valószínűleg rákkeltő” és a (1) „rákkeltő”. A (1) rákkeltő kategóriába tartozik például a dohányfüst, melyről tudományos kutatások bizonyították, hogy rákkeltő hatású.
A mobiltelefon és egyéb elektromágneses sugárzást kibocsátó berendezések egészségre gyakorolt hatásairól az alábbi linkeken tájékozódhatsz, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet honlapján. http://www.osski.hu/ http://www.osski.hu/info/emfph/emfph4/emfph4.html
Mikrohullámú sütő, mikrohullámú sugárzás A mikrosütő feltalálása egy radarberendezés fejlesztéséhez kötődik. A szakember a fejlesztés során észrevette, hogy az elektromágneses térben a véletlenül ott felejtett csokoládé a táskájában megolvadt. Innen a találmány. Az 50-es évek elején piacra dobták az első hűtőszekrény méretű mikrosütőt (Raytheon cég - USA). A mikrohullámú sütőt napjainkban a családok 90%-a használja. A mikrosütőnél alkalmazott védelem: fémből készült burkolat, fémháló (betekintő ablak) összességében egy Faraday „ketrec”, amely nem engedi kijutni az elektromágneses sugarakat („kollektív”, műszaki védelem). Az ajtó kinyitása a mikrohullámú sugárzás azonnali leállítását eredményezi (biztonsági berendezés). Érdekesség, hogy a mikrosütő működési frekvenciája 2,45 GHz, hullámhossza ~ 12 cm (ez a mikrohullámok tartományába esik), hasonlóan a wifi és bluetooth működési frekvenciájához. A wifi és a bluetooth energia kibocsátása igen kicsi.
Mi az ionizáló sugárzás? Ionizáló sugárzás olyan sugárzás, amelynek elegendő energiája van ahhoz, hogy az atomokban lévő és az atomok közötti kötéseket felhasítsa.(Ezzel szemben az előbbiekben említett rádió- és mikrohullámok nem ionizáló sugárzások, mert nincs elegendő energiájuk a kötések felszakításához). Egyfajta felosztás szerint megkülönböztetünk α (alfa), ß (béta), γ (gamma) sugárzást. Az alfa és a béta sugárzás részecskesugárzás, a
35
gamma-sugárzás fizikai tulajdonságát tekintve hullámtermészetű sugárzás. Az alfa-sugárzás esetén egy, két protonból és két neutronból álló hélium atommag (nagyméretű részecske) lép ki az izotópból, béta sugárzás esetén egy elektron (kisebb méretű részecske). Az ionizáló sugárzás természetes forrásai a környezetben bárhol megtalálható radioaktív izotópok és a mélyűrből származó kozmikus sugarak. A mesterséges – elektromos úton – előállított ionizáló sugárzás a röntgensugárzás. Az alfa részecske levegőben akár pár centiméter út alatt, vagy az emberi bőr külső részén, vagy egy egyszerű papírlapon elnyelődik. A béta sugárzás elektronja a levegőben körülbelül 1-1,5 m út alatt, vagy egy alumínium lemezen elnyelődik. A gamma- és a röntgen-sugárzást gyakran áthatoló sugárzásoknak is nevezik, mert azokat csak ólom, vagy pl. megfelelő vastagságú betonfal állítja meg. Ennek okán szükségesek a röntgenhelyiségekben az ólom kötények (egyéni védőeszközök), vagy az ólomparavánok, falakon, ajtókon az ólomburkolatok, mint kollektív védelem. Egy „tisztán” alfa sugárzó izotópot akár papírba csomagolva biztonsággal szállíthatunk, de az emberi szervezetbe jutva (pl. lenyelés útján) ez okozza a legnagyobb pusztítást. Az ionizáló sugárzás, illetve a radioaktív izotópok a mindennapokban is számos helyen kerülnek felhasználásra: pl. atomerőművek, orvos diagnosztika.
3.4. A fiatal munkavállalók részére tiltott kockázatok, korlátozások Tiltott kockázatok (nem teljes felsorolás) •
Kéz/kar rezgés (2,5 m/s2 expozíció felett);
•
Egész testre ható rezgéssel járó munka (0,5 m/s2 expozíció felett);
•
Ionizáló sugárzás;
•
Elektromágneses sugárzás (tér);
•
Zajexpozíció: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dB(A) egyenértékű „zajszintet” meghaladó napi (8 órára vonatkoztatott= napi munkaidő) expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dB(C) csúcs (maximális) „zajszintet” meghaladó pillanatnyi zajbehatás (pl. lövészaj);
•
Túlnyomásban végzett munka (pl. búvármunkák);
•
Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), mutagén (genetikai károsodást okozó) veszélyes anyagok expozíciója.
36
Korlátozások – külön munkaköri alkalmassági vizsgálat dönt a fiatalkorú foglalkoztatásáról (nem teljes felsorolás) •
Kényszertesthelyzetben végzett munka (pl. hideg burkoló munka);
•
Hőexpozícióban (melegben) végzett nehéz fizikai munka;
•
10 kg-nál nagyobb tömeg emelésével járó munka;
•
Nedves munkakörnyezetben végzett munka.
3.5. A munkahelyi kockázatok honnan származhatnak? A munkahelyi kockázatok az alábbi körülményekből, tényezőkből származhatnak:
A végzett tevékenységek, munkafolyamatok Ilyen tevékenység lehet például: a magasban-, a veszélyes anyagokkal-, súlyos terhekkel, a veszélyes gépekkel, elektromos (feszültség alatt álló) berendezéseken végzett munka.
A munkahely kialakítása, munkavégzés helye A munkahelyek kialakításának szigorúan előírt biztonsági és egészségügyi minimum követelményei vannak, tehát egy megfelelően kialakított munkahely alapvetően és önmagában nem jelenthet nagyobb kockázatot. Kiemelten kockázatosak viszont az azokon a helyeken végzett munkák, amelyek nem minősülnek munkahelynek. Így például a zárt terekben (pl. csatornák, tartályok, tároló silók) végzett munkák (jellemzően karbantartási, javítási, ellenőrző munkák), mivel ezek nem munkahelyek, így a munkahelyekre előírt minimum követelmények nem teljesülnek. Például a megfelelő levegőellátásról – adott esetben – ezeken a helyeken külön kell gondoskodni (pl. szellőztető berendezéssel, vagy palackos egyéni légzésvédő eszközzel).
Használt munkaeszközök A veszélyes munkaeszközökkel végzett munkák (pl. asztalos faipari gépek - szalagfűrész, gépi hajtású emelőtargoncák, daruk, kézi láncfűrész). Zajos munkaeszközökkel végzett munkák (pl. láncfűrész, fúrógépek).
37
A munkavállalók személyi feltételeinek hiányossága Kockázatot jelent, ha a munkavállaló adott munkakör betöltéséhez szükséges személyi feltételei hiányosak. Személyi feltételek az alábbiak: •
Életkor (pl. 18 év alatti személyt foglalkoztatnak határértéket meghaladó zajexpozícióban lásd 3.4. pont);
•
Egészségügyi alkalmasság (az adott szakmára és az adott munkakörre is alkalmasnak kell lennie. Ha valaki egészségileg nem alkalmas – kockázatot jelenthet);
•
Megfelelő szakmai képesítés Például: hegesztési munkák végzéséhez megfelelő szakképesítés szükséges, képesítés szükséges a targoncavezetéshez (vezetői engedély/jogosítvány is szükséges lehet). Bizonyos munkákhoz megfelelő szakmai képzettség mellett gyakorlati tapasztalat szükséges (elmélet és gyakorlat). Általános követelmény, hogy fokozott baleseti veszéllyel járó munkát tapasztalatlan munkavállaló ne végezzen. A gyakorlat és a szakmai képesítés fontos a veszélyes helyzetek (kockázatok) felismeréséhez és a megfelelő válaszreakcióhoz.
•
Munkavédelmi „képzettség” A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására rendelkezik az egészséget ismeretekkel,
nem
veszélyeztető
készséggel
és
és
biztonságos
jártassággal
munkavégzéshez
(kötelező
elméleti
és
szükséges gyakorlati
munkavédelmi oktatás). •
Napi munkavégzésre alkalmas állapot A munkavállalónak kipihenten kell megjelennie a munkahelyén. Alkohol, drog és egyéb szerek (ideértve bizonyos gyógyszereket is, az ilyen mellékhatásokra a gyógyszer tájékoztatója utal) hatása alatt lévő munkavállaló nem alkalmas a napi munkavégzésre, illetve munkavégzése kockázatot jelenthet önmagára, és a munkatársaira nézve is.
38
A munkavállalók hozzáállása és magatartása Fontos leszögezni, hogy a munkahely nem olyan, mintha otthon dolgoznánk. Otthon, egyedül saját felelősségünkre van bízva, hogy hogyan dolgozunk, a munkahelyen a felelősségek megoszlanak, és ha nem felelősségteljesen végzed a munkádat, az súlyos következményekkel járhat Rád és a kollegáidra nézve is, és persze balesethez vezethet. Például egy nem megfelelő állapotú munkaeszköz használata nem biztonságos. Neked is fel kell vállalnod a felelősséget, és biztonságosan kell dolgoznod. A sietség, kapkodás hibához, illetve ebből következően baleset bekövetkezéséhez vezethet. A nem rendeltetésszerű használat, a munkaeszközökkel való játék kockázatos. Ne felejtsd el a biztonsági rendszabályok mindenekelőtt a Te testi épséged, és egészséged védelmét szolgálják! Fontos: senki sem sebezhetetlen. A vagánykodás, a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, a biztonsággal szemben mutatott közöny szintén balesetekhez vezethet.
A munkavállalókat érő pszichoszociális teher Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Tartós stresszt például a munkahelyi bizonytalanság, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, illetve túlzott munkateher okozhatnak.
3.6. Általános megelőzési követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános megelőzési követelményeket: •
a veszélyek elkerülése - a munkáltató alakítson ki olyan munkakörülményeket, alkalmazzon olyan technológiát, munkaeszközöket, amelyek használata mellett lehetőleg nem jelenik meg veszély, illetőleg kockázat a munkahelyen;
•
a nem elkerülhető veszélyek értékelése - a jelenlegi műszaki fejlettségi szint mellett sem lehet minden tevékenységet teljesen kockázatmentesen végezni. Ebből következik,
hogy a
munkáltató
kötelessége 39
a nem
elkerülhető
veszélyek
meghatározása és a veszélyek, kockázatok mértékének és várható hatásának megállapítása és a megfelelő megelőző intézkedések megtétele; •
a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése - a nem elkerülhető veszélyeket elsősorban a keletkezési helyükön kell megszüntetni. Így például egy olyan munkahelyen, ahol az egészségre ártalmas gőzök, gázok keletkeznek, közvetlenül a munkahelyen alkalmazott helyi elszívás kialakítása és működtetése szükséges, az általános szellőzés (amely lehetővé teszi, hogy a gázok, gőzök szétterjedjenek) alkalmazása helyett. Ezen elvárás lényege, hogy ne kerülhessen a munkát végző érintkezésbe a kockázattal;
•
az emberi tényező figyelembevétele - a munkahely kialakításánál az ergonómiai szempontok (az ember mentális és fizikai tulajdonságai) figyelembevétele a munkahely, munkaeszközök és a munkafolyamat megválasztásánál, vagy pl. az egyhangú vagy kötött munkavégzés időtartamának mérséklése, illetve káros hatásának csökkentése, a munkaidő/pihenőidő megfelelő beosztása;
•
a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása - a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása kötelező a munkáltató részére. A munkaeszközök, védőeszközök beszerzésénél fokozottan kell érvényesítenie ezt a szabályt, továbbá szükséges folyamatosan vizsgálni, hogy jelent-e meg olyan, korszerűbb termék a piacon, amely alkalmazásával a veszélyforrás/kockázat elkerülhető, vagy jobban kiküszöbölhető;
•
a veszélyes helyettesítése veszélytelennel, vagy kevésbé veszélyessel - a műszaki, technikai fejlődés eredményeként napról napra új megoldások, anyagok születnek. Kívánatos elérni, hogy a legkevésbé veszélyes anyagot, megoldást alkalmazzuk (pl. festésnél az aromás oldószerek kiküszöbölése érdekében víz bázisú festék alkalmazása);
•
egységes és átfogó megelőzési stratégia (politika) kialakítása - a munkáltató részéről az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása melletti elkötelezettség kinyilvánítását, és egyben e cél(ok) elérését
40
szolgáló hosszú távú tervezés alapját jelentő dokumentum és a munkáltató szervezetének és tevékenységének minden szintjére beépülő szemlélet megteremtése; •
a kollektív védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest - a munkáltatónak a fennmaradó
kockázatok
elleni
védelmet
elsődlegesen
kollektív
védelmi
megoldásokkal kell csökkentenie, megszüntetnie, az egyéni védőeszközök csak utolsó „védelmi vonalként” alkalmazhatók. Például: zajcsökkentésre elsősorban „nem zajos” vagy zajszigetelt (zárt) technológiákat, munkaeszközöket vagy kollektív zajvédelmi eszközöket (pl. zajvédő fülke) kell alkalmazni. Az egyéni hallásvédő eszközök (füldugó, fültok) használata csak akkor lehetséges, ha a kollektív védelem nem áll rendelkezésre, vagy nem alkalmazható, illetve – ha annak alkalmazásával – nem csökkenthető a kockázat elfogadható mértékűre (jogszabályban meghatározott határérték alá).
•
a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása - a megfelelő utasítás alatt a kellő időben, pontosan, jól érthetően (anyanyelvén, vagy az általa értett nyelven) megfogalmazott, a munkavállaló által betartható utasítást kell érteni, amely alapján a munkahelyi kockázatok elkerülhetők (pl. technológiai utasítások). Fontos, hogy a munkáltató által kiadott utasítások legyenek összhangban az egyes munkaeszközök üzemeltetési dokumentációjában – a rendeltetésszerű használathoz – előírt gyártói követelményekkel.
•
a munkáltató ellenőrzési és intézkedési kötelessége - a munkáltató köteles folyamatosan ellenőrizni (ellenőriztetni) a munkahelyeket és a munkavállalókat, hogy betartják-e a szabályokat és az általa kiadott utasításokat. Hiba, rendellenesség vagy hiány észlelése esetén intézkedési kötelezettség terheli a munkáltatót. A tudomásra jutott rendellenességet, bejelentést haladéktalanul köteles megvizsgálni és a szükséges intézkedést megtenni, pl. szükség esetén a tevékenységet, munkát leállítani.
41
Teszt
1. Melyik lehet munkahelyi veszélyforrás az alábbiak közül?
a) a munkavállaló ismereteinek és tapasztalatának hiánya
b) ha a cég sokféle tevékenységet végez
c) a kollektív védőeszközök használata
2. Mi a megelőzés?
a) a munkahelyi biztonsággal foglalkozó szolgáltatás
b) a balesetek és kvázi balesetek kivizsgálása
c) valamennyi intézkedés a kockázatok elkerülése vagy csökkentése érdekében
3. A munkavállaló milyen viselkedése növelheti a balesetek keletkezésének kockázatát?
a) az ülőmunka során beszélgetés a kollégákkal
b) védőszemüveg és védőkesztyű viselése
c) érdektelen viselkedés és negatív hozzáállás
42
4. BALESETEK
4.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listing-view?filmid=napo011-safety-in-and-outside-of-work http://www.napofilm.net / Napo-filmek 4.2. Mi a baleset, munkabaleset, üzemi baleset?
4.2.1. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Mit is jelent ez? 1. „sérült akaratától függetlenül” – a szándékosan/akarattal előidézett baleset a fogalom szerint nem baleset; 2. „hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt” – a hatás másnap, vagy több óra elteltével bekövetkezik (az ennél hosszabb behatás eredménye a betegség); 3. „egyszeri… hatás…” – a hatás egyszeri behatás eredménye (többszöri, ismételt behatás eredménye a betegség); 4. „külső hatás” – pl. a szívroham nem baleset 5. „mérgezés” – pl., ha a hatás azonnal, vagy rövid idő alatt, már a szervezetbe jutás után egyből jelentkezik (pl. szén-monoxid mérgezés) 4.2.2. Munkabaleset Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, tehát az is munkabaleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó: - közlekedés (céges autóval közlekedés, telephelyen belül vagy kívül), - anyagvételezés, 43
- anyagmozgatás (kézi, gépi tehermozgatás – „cipelés”, szállítás), - tisztálkodás (a munkáltatónak biztosítania kell megfelelő öltöző, pihenő és étkezőhelyet, lehetőséget), - szervezett üzemi étkeztetés (a munkáltató által biztosított étkezés), - foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (orvosi alkalmasság vizsgálaton való részvétel a munkakör betöltéséhez kötelező, nem jószántából megy a munkavállaló) - a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem
tekinthető
munkavégzéssel
összefüggésben
bekövetkező
balesetnek
(munkabalesetnek):
- az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri,
- kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Miért kivétel? A munkáltató felelősségi körébe tartozik a munkáltató saját tulajdonú járművének üzemeltetése, illetve a jármű-bérlés is. Ez alapján az ilyen járművel történt baleset munkabalesetnek minősül.
4.2.3. Úti (üzemi) baleset Az első esetkör, a lakásról (szállásról) munkahelyre, illetőleg a munkahelyről lakásra (szállásra) menet közben történt baleset úti (üzemi) balesetnek minősülhet feltéve, hogy a menet/utazás valóban a lakás (szállás) és a munkahely közötti legrövidebb úton történt (tömegközlekedéssel,
vagy
saját
gépjárművel).
Ugyanúgy
jár
érte
a
teljes
társadalombiztosítási, úgynevezett baleseti ellátás (ingyenes kórházi kezelés, gyógyszerek, stb.) A legrövidebb út fogalmi körébe nem tartozik bele például, ha valaki munkaidő után a munkahelyről moziba megy és közben, vagy a mozi után szenved balesetet.
44
Miért szükséges különbséget tenni? A munkáltatónak a munkabalesetek megelőzésére minden esetben intézkednie kell, a munkabaleset az ő felelősségi körébe tartozik. Az úti (üzemi) baleset kívül esik a munkáltató felelősségi körén. A munkáltató ez esetben nem tud érdemi intézkedést tenni a hasonló balesetek megelőzésére. Itt pl. annak a cégnek a vezetője a felelős, aki nem intézkedett télen a jeges felületű villamosmegálló jégmentesítésére. (pl. a munkába igyekvő munkavállaló azon elcsúszott és balesetet szenvedett.) Egyszerű példa Építési területen egy kéziszerszám leesik az állványzatról. Egy személy megsérül, és egy hétre munkaképtelenné válik. Ez az esemény: -
baleset, ha a sérült személy egy járókelő
-
munkabaleset, ha a sérült személy egy munkavállaló
Ha sérülés keletkezett: -
akkor ez baleset,
-
ha senki sem sérült meg, akkor ez egy kvázi-baleset („majdnem baleset”). Figyelem! Az okok ugyanazok.
A kvázi-balesetek ezért ugyanolyan jelentőségűek, mint a hasonló okból bekövetkező sérüléssel járó balesetek. A kvázi balesetek megelőzésére is intézkedéseket kell hoznia a munkáltatónak!
Kvázi baleset? Majdnem baleset? Baleseti veszélyt jelentő rendellenesség? Ilyen esetben tehát nincs egészségkárosodás, illetve sérülés. Ennek ellenére a munkáltató köteles a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani.
45
Jéghegy-elmélet Lényege,
hogy
a
munkahelyeken
–
egyébként a legnagyobb számban – bekövetkező kvázi balesetek (sérüléssel nem járó balesetek) alapos kivizsgálásával, a megfelelő munkáltatói intézkedések
meghozatalával
a
tényleges
(sérüléssel járó) balesetek száma is csökkenthető!
4.2.4. Mi az üzemi baleset? Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat (pl. munkavállalót) a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset), ahogy arról korábban volt szó. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Milyen baleset nem minősül üzemi balesetnek?
-
kizárólag a sérült ittassága miatt következett be,
-
munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következett be,
-
a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt (lásd előző mozis példa).
4.2.5. A munkabaleset és az üzemi baleset elhatárolása Egy baleseti esemény minősítését gyakran befolyásolja, hogy a munkabaleset és az üzemi baleset fogalma keveredik.
46
-
A munkavédelmi szabályok a munkáltató megelőzési lehetőségeire fektetik a hangsúlyt a munkabaleset fogalomkörének meghatározása során. A munkáltató dönt arról, hogy a részére bejelentett baleseteket munkabalesetnek tekinti-e.
-
A társadalombiztosítási szabályok alapján elsődlegesen az egészségbiztosítási, szolidaritási szempontokat mérlegelve hatósági szerv minősíti üzeminek, vagy nem üzeminek a baleseteket. Fontos! A munkáltató és a hatóság döntése ellen is van helye jogorvoslatnak
(panasz, fellebbezés)! A munkavállaló, ha nem ért egyet a munkáltató döntésével, az ellen az illetékes munkavédelmi hatósághoz (illetékes megyei, vagy a fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve) benyújtott panasszal élhet! Jogorvoslat lényege: ha valaki nem ért egyet egy döntéssel, azt jogaira, érdekeire sértőnek érzi, más szervhez fordulhat, mint aki az első döntést hozta. Konkrét példa az üzemi és a munkabalesetek elhatárolására: Ha a munkavállaló a bejárati küszöbben megbotlik és elesik (akár munkába menet, akár onnan hazafelé, és akkor szenved sérülést) akkor: - munkabaleset: ha a dolgozó a munkáltató területére esik - üzemi baleset: ha a dolgozó a közterületre esik - „magán” baleset: ha magánterületre esik.
4.2.6. Mi a súlyos munkabaleset? Az a munkabaleset, amely: -
a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült - orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben - életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta;
-
valamely érzékszerv, érzékelő-képesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
-
orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
-
súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); 47
-
beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
4.3. A balesetek okai A balesetek minden esetben több okra vezethetők vissza. Beszélhetünk ilyenkor „a körülmények összejátszásáról”, vagy „dominó-effektusról”. Egy kedvezőtlen tényező olyan láncreakciót indíthat el, amely végül balesethez vezet.
Fontos! SOHASEM lehet egy baleset oka a véletlen! A balesetek okai rendre „visszatérő” tényezők, bizonyos szempontból MINDEN esetben ugyanazok az okok! A baleset ok-okozati összefüggésének tényezői: - emberi hiba (tett vagy mulasztás) - veszélyes cselekedet vagy helyzet (közvetlen okok) - baleset - sérülés Veszélyes cselekedet: ami a „jó gyakorlattal” és a munkavédelmi szabályokkal nem összeegyeztethető munkavállalói „tett”, „szabálytalanság”
Példák a veszélyes cselekedetekre: -
egy gép (munkaeszköz) védelmének a kiiktatása (a körfűrész védőburkolatának eltávolítása);
-
a biztosított egyéni védőeszközök használatának mellőzése (védősisak nélkül az építési területen);
-
a munkaeszközök, szerszámok nem rendeltetésszerű használata (csavarhúzót feszítőként használni);
-
hibás munkaeszközök használata (törött fokú létra);
-
szakértelem nélkül végzett munka (megfelelő képzettség nélkül targoncát vezetni).
48
Veszélyes helyzet: ami a „jó gyakorlattal” nem összeegyeztethető helyzet, állapot
Példák: -
védőberendezések hiánya (munkaeszköz burkolata hiányzik);
-
rossz megvilágítás;
-
vészkijárat, vagy menekülési útvonal eltorlaszolása;
-
rendetlenség, szennyezett padlózat.
(„házi gyártmányú” munkaeszköz)
(munkahelyi rend…)
A leggyakrabban közvetlen emberi hibából (mulasztás, vagy tett) alakulnak ki a veszélyes helyzetek, és az ember cselekedete okozza a veszélyt is. Kijelenthető tehát, hogy a legtöbb balesetet emberi hiba okozza. Ezek a hibák adódhatnak a szükséges ismeretek hiányából (nem megfelelő szakképzettség, nem megfelelő munkavédelmi oktatás, tapasztalatlanság), a képességek hiányából (valaki valamilyen munka ellátására nem alkalmas), illetve sajnálatosan gyakran az „akarat hiányából” (fegyelmezetlenség, szabályok figyelmen kívül hagyása, hanyagság). 4.4. Mi tehetsz a balesetek elkerülése érdekében?
- Állítsd meg a veszélyes cselekedetet, szüntesd meg a veszélyes helyzetet! Kérj intézkedést a felettesedtől! Figyelj oda az elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatáson! Kérdezz, ha valami nem világos, akár a munkavédelmi szakembertől, akár a felettesedtől! - Ismerd meg az általad végzett munkafolyamatot, a munkaeszközöket, egyéni védőeszközöket és a munkakörülményeket! - Légy tisztában a veszélyekkel, kockázatokkal! 49
- Használd a számodra biztosított egyéni védőeszközöket! - Gondolkodj, mielőtt cselekszel! Ne kapkodj a munkavégzés során! - Ne vállalj olyan munkát, amihez nincs meg a megfelelő szakképzettséged! - Ha nincs meg a kellő tapasztalatod, és bizonytalan vagy valamiben: kérdezz! - Tarts rendet, tisztaságot a munkahelyen! 4.5. A munkáltató teendői munkabaleset bekövetkezése eseté Általános szabály, hogy a munkabalesetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
4.5.1. A balesetek bejelentése A bejelentés egyrészről azt jelenti, hogy a balesetet a sérült munkavállalónak magának, vagy a balesetet észlelő személynek kötelessége jelenteni a felettesének (munkahelyi vezetőnek). Másrészről a munkáltató is köteles a baleset kivizsgálása után bejelenteni (munkabaleseti jegyzőkönyvet küldeni) a nála történt munkabaleseteket a jogszabályban meghatározott szervezetek felé. Például súlyos munkabaleset esetén, azonnali bejelentési kötelezettsége van a munkavédelmi hatóság felé. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, e-mailben, telefaxon vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak!
4.5.2. A munkabalesetek nyilvántartása A
munkáltató
minden
munkabalesetet,
a
bekövetkezését
követően
köteles
haladéktalanul nyilvántartásba venni. A munkabaleseti nyilvántartás az alábbi fontosabb adatokat tartalmazza: a sérült személyes adatait (név, cím, stb.), a sérült munkakörét; a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását, a sérült ellátására tett intézkedést, illetve annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.
50
4.5.3. A munkabalesetek kivizsgálása A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó (súlyosabb sérüléssel járó baleset, pl. lábtörés, munkanap kiesés, „betegszabi”) munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset (ujj elvágása, nincs munkanap kiesés) körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét baleseti nyilvántartásba kell venni. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a balesetet kiváltó és abban közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat (pl. védőeszköz nem megfelelősége, munkavédelmi oktatás elmaradt, a munkavállaló nem rendelkezett megfelelő szakértelemmel). FONTOS! A baleset kivizsgálásának legfőbb célja a hasonló munkabaleset megismétlődésének megakadályozása, azaz a hatékony, pontos, egyértelmű munkáltatói megelőző intézkedések meghatározása, meghozatala! Elsődleges a probléma, hiányosság feltárása és megszüntetése, nem a felelősök keresése.
A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a munkáltatónak munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a munkabaleseti jegyzőkönyvet: - a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának, - a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, - a társadalombiztosítási szervnek, - munkaerő-kölcsönzés,
kirendelés
esetén
a
kölcsönbeadó,
kirendelő
munkáltatónak. A munkabaleseti jegyzőkönyv tartalma és formája is kötött. A jegyzőkönyv formátumát és tartalmi kellékeit jogszabály határozza meg. Bár ne forduljon elő ilyen helyzet, de ha munkanap kieséssel járó munkabaleseted történik, Neked is kapnod kell egy példányt a jegyzőkönyvből!
51
A munkavállaló kötelessége a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni! A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
Tanulói balesetek
A nevelési-oktatási intézményben (tehát a suliban) bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket munkabalesetekhez hasonlóan nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ez esetben is feladat a kivizsgálás során a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okok feltárása, a szükséges megelőző intézkedések meghozatala. Ezeket a baleseteket elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy „papíron” jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén pedig a szülőnek.
4.6. Mi a teendő baleset esetén? 1. Súlyos sérült esetén értesíteni kell a mentőszolgálatot [104-es vagy 112-es hívószám] és a kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó személyt, könnyebb sérülés esetén a kijelölt munkahelyi elsősegélynyújtó személyt. 2. Győződjünk meg róla, hogy nem sérült-e meg más is. 3. A még fennálló veszélyeztetés megszüntetése (pl. gázszivárgás – szivárgás megszüntetése, áramütéses baleset – „áramtalanítás”) 4. Elsősegélynyújtás azonnali megkezdése a segítség megérkezéséig.
Mit kell közölni a mentőkkel? 1. Hol történt az eset? Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbáld elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodj az útbaigazító segítségről (munkatársak). 2. Add meg saját nevedet, telefonszámodat, amin elérhető leszel. Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjanak hívni. Ne felejtsd el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni a TE segítséged nélkül!
52
3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fenn, mi történt? Szorítkozz a tényekre, minél rövidebben és pontosabban add át az információkat, annál hamarabb indulhat a segítség. Jelezd például, hogy ha mérgezéses, vagy áramütéses baleset történt! A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. A lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet. 4. Adj át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet. 5. Nyújts elsősegélyt a mentő megérkezéséig. Ne szakítsd meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheted a mentésirányító telefonos instrukcióit.
A munkabaleseti statisztikákról a munkavédelmi hatóság honlapján olvashatsz: http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=223
53
Teszt
1. Melyik baleset nem tekinthető munkavégzéssel összefüggő balesetnek?
a) a munkavállaló foglalkozás-egészségügy vizsgálatra igyekezett, amikor a rendelő lépcsőjén elesett, kézsérüléseket szenvedett
b) a munkából hazafelé menet megcsúszott a járdán elesett és eltört a lába
c) a munkavállaló egy kihelyezett munka elvégzése után hazafelé tartott a munkáltató saját járművével („céges gépkocsi”) és közúti balesetet szenvedett
2. A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak…
a) azonnal be kell jelentenie a munkavédelmi hatóság illetékes szervének
b) azonnal be kell jelentenie a társadalombiztosítási kifizetőhelynek
c) azonnal be kell jelentenie az illetékes egészségpénztárnak
3. Mely baleseteket kell jelenteni a munkáltatónak?
a) csak a személyi sérüléssel járó baleseteket
b) minden balesetet jelenteni kell
c) csak a 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó baleseteket
54
5. IRODAI MUNKAHELYEK
5.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-018-no-laughing-matter http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listing-view?filmid=napo008-lighten-the-load http://www.napofilm.net / Napo-filmek 5.2. A témához kapcsolódó tanulságos balesetek „A sérült irodájából kilépve megcsúszott a frissen mosott folyosón és beütötte a fejét. A kórházban súlyosabb agyrázkódást állapítottak meg nála.” „A sérült a lépcsőn lefelé haladva az első emelet lépcsőfordulójában megcsúszott egy hibás lépcsőfokon és jobb boka zúzódást szenvedett.” A fenti balesetek ugyan nem súlyos balesetek, de ezek alapján sem lehet azt mondani, hogy egy irodában nem történhetnek balesetek, illetve, hogy nincsenek kockázatok, amelyek a munkavállalók egészségét vagy biztonságát veszélyeztetnék.
5.3. Mi a munkahely? Minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.
A
munkahelyek
kialakítására
vonatkozó
minimális
munkavédelmi
szabályok
jogszabályban meghatározottak, tehát bármilyen célra szolgáló munkahelyet létesíteni, használni csak a jogszabályban meghatározott minimális feltételek biztosításával lehet. A munkáltatónak biztosítania kell – többek között – a telepített munkahelyek megfelelő fűtését, szellőztetését, megvilágítását, valamint a munkahely padlózata, falai, mennyezete, tetőzete, nyílászárói (ajtók, ablakok) megfelelő, biztonságos kialakítását. Biztosítania kell továbbá a munkahely közlekedési útvonalainak kijelölését, biztonságos
55
használatát, a tűzjelzés és tűzoltás feltételeit, valamint megfelelő menekülési utakat és vészkijáratokat kell kialakítani. (Lásd: 5.6. pont)
Nem csak a fentiekben említett telepített munkahelyek (pl. iroda) kialakításának vannak jogszabályban meghatározott minimális munkavédelmi követelményei, hanem az úgynevezett ideiglenes vagy változó építési munkahelyeknek is. Az építőipari kivitelezés során (az építési területen) is biztosítani kell az ott dolgozó munkavállalók részére – a telepített munkahelyhez képest természetesen némileg eltérő – minimális követelményeket. Itt is biztosítani kell például tisztálkodó helyiséget, étkezőt, pihenőhelyet, mellékhelyiséget, közlekedési- és menekülési útvonalakat, stb., továbbá – a lehetőségekhez képest – a munkakörnyezeti tényezők megfelelő szintjét (szellőzés, hőmérséklet, megvilágítás, stb.), amely a munkavállalók egészségét, vagy testi épségét nem veszélyezteti.
5.4. Irodai munkahelyek Napjainkban egyre többen végeznek irodai, ülő (szellemi) munkát, amely jellemzően kiegészül a számítógép használatával (képernyős munkahelyek). Sajnos jellemezően a munkáltatók és a munkavállalók sem foglalkoznak kellő mértékben az irodai munkavégzés veszélyeivel, általános nézet, hogy az irodai munkavégzés egyáltalán nem veszélyes, hiszen nincsenek veszélyes munkaeszközök, munkafolyamatok, veszélyes anyagok. Ennél a helyzet azonban nagyobb figyelmet igényel. Az irodai munkahelyeken is ugyanúgy jelentkeznek a veszélyek, kockázatok, mint egy termelőüzemben. Veszélyességük talán pont abban rejlik, hogy nem veszünk ezekről tudomást, és vannak olyan elsősorban egészségkárosító (betegséget okozó) kockázatok (pl. váz- és izomrendszeri megbetegedések – hát-, gerinc megbetegedések), amelyek hatását csak hosszú idő után, talán csak évek múlva érezzük meg. De kockázatot jelent továbbá az elcsúszás, a botlás, az elesés is, vagy éppen az áramütés, és a tűz is, bár ezek valószínűsége – megfelelő feltételek mellett – elenyésző. A nem megfelelően kialakított irodai munkahely nem csak a munkavállalók egészségére, biztonságára jelenthet veszélyt, kockázatot, de a végzett munka hatékonyságát is jelentősen csökkenti. A nem megfelelő ergonómiai feltételek hosszú távon váz- és izomrendszeri, mozgásszervi megbetegedéseket, idegrendszeri problémákat, a nem megfelelő képernyős munkahelyek pedig látásromlást idézhetnek elő.
56
5.5. Irodai munkahelyek veszélyforrásai, kockázatai
Az alábbi táblázat tartalmazza a munkahely legfontosabb tárgyi feltételeinek, tevékenységek
az
irodában
végzett,
felsorolását,
illetve
vagy az
ahhoz
kapcsolódó
azokhoz
kapcsolódó
veszélyforrásokat, kockázatokat.
A munkahely feltételei, végzett tevékenységek
Veszélyforrás(ok)
Kockázat(ok)
Padlózat állapota, küszöbök kialakítása, vezetékek hosszabbítók elhelyezése, lépcsők
Egyenetlen felületek
Elesés, elbotlás
Éles felületek
Vágás
Zaj
Koncentrációt zavaró hatás, pszichés (mentális) megterhelés – stressz
Közvetlenül veszélyes tárgyi feltételek, hibák (pl.: törött ajtó- ablaküveg, stb.) Irodai munkaeszközök, munkahelyi beszélgetés
Képernyő előtti munkavégzés (képernyős munkahelyek), képernyős munkahely kialakítása, ergonómiai tényezők megfelelősége
Villamos hálózat (pl.: kapcsolók, dugaszoló aljzatok, hosszabbítók) állapota, megfelelősége Megvilágítás állapota, megfelelősége A munkahely tisztaságának, rendjének, hulladékok tárolásának állapota, megfelelősége Nem megfelelő cipő viselése, futva történő közlekedés Kézi tehermozgatás szállítása)
(anyagok
Létrák, fellépők használata
emelése,
Ergonómiai hiányosság(ok) a munkahely kialakításában, nem megfelelő megvilágítás Ergonómiai hiányosság(ok) a munkahely kialakításában Pl. időkényszer, monoton munkavégzés Elektromos áramköri feszültség
Fizikai állapotromlás (váz- és izomrendszeri megbetegedés)
Nem megfelelő megvilágítás
Elesés, elbotlás
Látásromlás
Pszichés megterhelés Áramütés
Csúszós felület, akadályok az útban Egyenetlen, csúszós felületek, akadályok az útban Tárgy súlya, alakja, tömege
Pl. hátsérülés, tárgy leesése a lábra, elesés, elbotlás
Szintkülönbség
Leesés
57
Elesés, elbotlás, elcsúszás Elesés, elbotlás, elcsúszás
Mit jelent a váz- és izomrendszeri megbetegedés? Miért fontos erről beszélni? Az irodai munkavégzés során jellemzően az elsősorban egészségkárosodást előidéző kockázatok tekinthetőbbek veszélyesnek. Ezek közül a legfontosabb a váz- és izomrendszeri megbetegedések. Ha drasztikusan fogalmaznánk, sajnos ezek a betegség(ek) ma már „népbetegség” hazánkban is.
A váz- és
izomrendszeri (gyakran nevezik angol rövidítése után MSD-nek, musculoskeletal disorder) vagy mozgásszervi megbetegedések kifejezés több különféle betegséget, egészségügyi problémát jelent. A mozgásszerveknek a csontok, izmok, izületek, inak, szalagok rendszerét kell tekinteni. A test tartását elsősorban a csontok, a mozgatását a vázizmok végzik (ezért használják a „váz- és izomrendszer” megnevezést is). A munkával kapcsolatos váz- és izomrendszeri megbetegedések tehát legtöbbször hosszú idő alatt alakulnak ki, vagy magának a munka során végzett tevékenység, vagy pedig a munkakörnyezet kedvezőtlen (nem megfelelő) tényezői hatására. A váz- és izomrendszeri megbetegedések jellemzően a hátat, a vállat, valamint a felső végtagokat (felső végtagokat érintő károsodást „ismétlődő terhelés által okozott károsodás”-nak nevezik – Repetitive Strain Injury – RSI), ritkábban az alsó végtagokat érintik.
Mik lehetetnek a megbetegedés okai? A váz- és izomrendszeri megbetegedések okai többek között a következő lehet: a kézi, vagy segédeszközzel történő tehermozgatás (emelés, szállítás, „cipelés”), a nem megfelelő testhelyzet (képernyős munkahelyek, munkakörök), valamint a gyakran ismétlődő, monoton munkavégzés.
Kézi tehermozgatás A kézi tehermozgatás természetesen nem csak az irodai munkavégzés során fordulhat elő, hanem szinte minden munkahelyre jellemző tevékenység. A váz- és izomrendszeri megbetegedések első számú oka lehet, elsősorban a hátsérülések kialakulásában jelent kiemelt kockázatot. A munkáltató felelős az ilyen jellegű veszélyek feltárásáért, a kockázatok értékeléséért megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló megelőző intézkedések végrehajtásáért. A munkáltatónak: - A kockázatok csökkentésére hatékony intézkedéseket (terhek csökkentése, segédeszközök biztosítása) kell hoznia, - A terhek emelésének és szállításának módjáról tartson oktatást és adjon utasításokat, - Ha a terhek emelésére és mozgatására a szervezési intézkedések nem elégségesek, kötelessége beszerezni segédeszközöket;
58
- Ha a munka nem végezhető biztonságosan, akkor más munkamódszert kell bevezetnie; - Ha a munka hátsérülések kockázatával jár, biztosítania kell a munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatokat. Mi tehetsz Te a kockázatok csökkentése, kiküszöbölése érdekében?
1. A kézi anyagmozgatás esetén a helyes mozgatási technikák nyújtanak védelmet. A teher emelése előtt meg kell tervezned a feladatot. Ügyelj a következőkre: - tudd, hová mész; - a munka körüli terület legyen akadálymentes; - az ajtók legyenek nyitva, és ne legyen a padlón semmi, ami balesetet okozhatna; - jól fogd meg a terhet; - ha mással együtt emeled meg a terhet, mindkettőtöknek tudnia kell, mit tesztek, mielőtt hozzákezdenétek.
2. A teher emeléséhez el kell sajátítanod a megfelelő technikát: - a teher a lábad között legyen, ne hajolj a teher fölé, illetve próbálj meg a testeddel a lehető legközelebb kerülni a teher elé; - az emeléshez használd a lábizmaidat; - egyenesítsd ki a hátad; - húzd a terhet a testedhez olyan közel, amilyen közel csak lehet; - a terhet egyenes karral emeld fel és vidd; - kerüld a hát elfordulását, csavarását és hajlítását!
59
3. Segédeszközzel (pl. kézikocsi, raklapemelő targonca) történő tehermozgatás során a terhek tolásakor és húzásakor alábbiakra figyelj oda: - a tolás és a húzás a test saját tömegének felhasználásával történik – azaz toláskor dőlj előre, húzáskor pedig dőlj hátra; - legyen megfelelő tapadás a padlón az előre-/hátradőléshez; - kerüld a hát elfordulását, csavarását és hajlítását; - a segédeszközön legyen megfelelő fogantyú/markolat, hogy az erő kifejtéséhez a kezedet használhasd. Az emelési magasságnak a váll és a derék között kell lennie, hogy a tolást/húzást a helyes, természetes testhelyzetben végezhesd; - a segédeszközöknek megfelelően karbantartottnak kell lenniük, hogy kerekeik akadálytalanul gördülhessenek; - a padló legyen kemény, vízszintes és csúszásmentes.
5.6 Az irodai- és a képernyős munkahely kialakítása A számítógépek használat mára szinte minden irodára jellemező. Ennek következtében nem csak az általánosan a munkahelyekre előírt „általános” munkavédelmi minimum követelményeknek kell egy irodának, irodahelyiségnek megfelelnie, hanem a képernyő előtti munkavégzés minimális munkavédelmi követelményeinek is.
5.6.1. Irodák, iroda helyiségek kialakításának főbb általános munkavédelmi követelményei
A helyiség (alapterület, belmagasság) Az
irodahelyiségeknek
a
munkavállalók
létszámnak
megfelelő
alapterülettel,
padlózattal, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók a munkájukat egészségük, biztonságuk vagy kényelmük veszélyeztetése nélkül végezhessék. Valamennyi munkavállaló számára legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani a mozgáshoz. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg és legalább 1 m2 mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye közvetlen közelében legalább 1,5 m2 méretű, szabad mozgást biztosító helyet kell kijelölni. A legkisebb szabad belmagasság mérete 2,2 m-nél kisebb nem lehet.
60
A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és a nyílászárók Az irodában csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. A helyiségek padlózatait oly módon kell kialakítani, hogy azoknál a szükséges higiéniát biztosítani lehessen, tisztításuk és felújításuk megoldható legyen. (E követelmény vonatkozik a falakra, különösen az üvegből készült elválasztófalakra is.) Az
átlátszó
vagy áttetsző
falakat,
különösen
a teljesen
üvegből
készült
elválasztófalakat az irodahelyiségekben vagy azok közelében, valamint a közlekedési útvonalak mellett feltűnően jelezni kell. E falakat olyan anyagból kell kialakítani, amelyek biztonságosak, azokat a munkaterülettől és a közlekedési útvonalaktól el kell keríteni, megakadályozva azt, hogy a munkavállalók az ilyen falnak nekimenjenek, vagy annak betörése esetén megsérüljenek. Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan elmozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek veszélyt az ott dolgozókra. Az ajtók elhelyezését, számát és méretét, a helyiségek és terek jellege, használata alapján kell meghatározni. Az átlátszó ajtókat szemmagasságban, jól láthatóan jelezni kell. Törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat, amelyeknek az átlátszó betétei nem biztonságos anyagból készültek, és emiatt fennállhat a munkavállaló megsérülésének kockázata. Csak olyan gépi működtetésű ajtó üzemeltethető, amelynek használata nem jelenthet baleseti veszélyt a munkavállalóra. Az ilyen ajtókat könnyen felismerhető és jól hozzáférhető biztonsági szerkezettel kell ellátni, és úgy kell kialakítani, hogy áramkimaradás esetén – ha maguktól nem nyílnak ki – kézi erővel is nyithatóak legyenek.
Szellőztetés, természetes- és mesterséges szellőztetés Az irodákban lehetőség szerint elsődlegesen természetes szellőztetés útján kell biztosítani az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt. A levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása miatt óránként és személyenként legalább 30 köbméter friss levegőtérfogat áramot kell a helyiségbe beengedni, vagy annak bejutását biztosítani. Mesterséges szellőztetés céljára szolgáló rendszerek esetén biztosítani kell: 61
- állandó, hatékony működőképességüket; - meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet; - rendszeres tisztán tartásukat, a lerakódott szennyeződések késedelem nélküli eltávolítását; - a szennyező anyagok, porok felkavarásának megakadályozását; - a kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzat) kialakulásának megelőzését, és ennek érdekében a 0,1 m/s légsebesség megtartását. A betáplált levegőt szükség szerint előmelegíteni, illetve hűteni, és ivóvíz-minőségű víz használatával nedvesíteni kell.
Hőmérséklet Az iroda hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie. A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt (bármilyen fűtőtest, radiátor), hogy az a munkavállalónak kényelmetlen érzést okozzon. Az irodában (szellemi munkához) biztosítandó hőmérséklet, hideg évszakban: ~20–22°C, meleg évszakban az adott hely léghőmérsékletét, a levegő nedvességtartalmát és a légsebességet (a levegő áramlási sebessége) figyelembe véve: ~21–24°C, maximum ~31°C. Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait (árnyékolás).
A légkondicionáló (klíma) Ha az irodai klímaberendezéseket nem – vagy nem megfelelően – tisztítják és fertőtlenítik, betegségeket okozó baktériumokat, vírusokat és gombákat juttathatnak a levegőbe. Éppen ezért fontos a klímaberendezések rendszeres karbantartása (pl. a nyári hőség előtt). A klíma használatának másik kockázata, hogy ha túl nagy a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között, vagy kellemetlen huzathatás, légáramlat lép fel (megfázás lehet az eredménye). Az a munkavállaló, aki pedig a beömlőnyílás alatt ül, az ízületeiben is érezheti a kellemetlen tüneteket. Javasolt tehát úgy beállítani a berendezést, hogy a kinti hőmérsékletnél legfeljebb nagyjából 6-7 fokkal hűvösebb levegőt biztosítson.
62
Világítás Lehetőség szerint biztosítani kell az irodában az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. Azokban az irodákban, ahol állandó munkavégzés
folyik,
a
munkavégzés
jellegének
és
körülményeinek,
a
helyiség
rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő megvilágítási értékeket kell biztosítani (nemzeti szabvány határozza meg ezen értékeket). A szabvány előírásai szerint az előírt megvilágítás értékek (összehasonlítás a természetes „megvilágítás” értékeivel):
Fénymásolóban: 300 lux,
Holdvilágos éjjel: 0,1-0,2 lux,
Írás, olvasás, gépelés, adatfeldolgozás során: 500 lux,
Felhős égbolt: 1000 lux, Derűs égbolt árnyékban: 200-10 000 lux,
Műszaki rajzhoz: 750 lux,
Napsütéses égbolt nyáron: 100 000 lux.
Előadó teremben: 500 lux,
Irattárban: 200 lux Közlekedési útvonalak A közlekedési útvonalakat, beleértve a szabadtéri munkahelyeket, a lépcsőket (a rögzített létrákat) úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy a gyalogosok részére könnyű, biztonságos és megfelelő hozzáférést tegyenek lehetővé úgy, hogy az ilyen közlekedési útvonalak közelében dolgozó munkavállalók ne kerülhessenek veszélyes helyzetbe. Az elesések, botlások, elcsúszások leggyakrabban a lépcsőn való közlekedés során történnek. Ennek oka lehet, ha a lépcsőfok sérült vagy a munkavállaló helytelenül közlekedése. A lépcsőn való elesés, elcsúszás megelőzése érdekében tartsd be az alábbi szabályokat: - ne szaladj a lépcsőn, ne ugorj át lépcsőfokokat, - az egyik kézzel mindig kapaszkodj a korlátba (a korlát használata csökkenti az elesés kockázatát),
63
- ne szállíts kézben olyan anyagokat a lépcsőn, amelyek takarják a kilátást és mindkét kezed foglalt, - a viselt cipőknek (magas sarkú cipő, bőrtalpú cipő) megfelelő óvatossággal közlekedj, - Sötétben mindig kapcsold fel a villanyt (még akkor is, ha jól ismered az utat)! - ne hagyj semmit a lépcsőkön vagy a lépcsők körül!
Elsősegélyhelyek – elsősegélynyújtás Minden munkahelyen a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.
5.6.2. Képernyős munkahely Mit jelent a képernyős munkakör, képernyős munkahely? Olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz (értsd ebben az esetben: számítógép) használatát igényli. A képernyős munkahely olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, egér, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (nyomtató, modem stb.), esetleges tartozékok, szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.
A képernyős munkahely kockázatai Ahogyan ez korábban már bemutatásra került, a képernyős munkahelynek alapvetően három jelentősebb kockázatát különböztetik meg: - látásromlás (pl. a szem kifáradása, a szem kiszáradása, szemfájdalom, látászavarok), - váz- és izomrendszeri megbetegedések (5.5. pont), - pszichés megterhelés (pl. egyhangú (monoton) munkavégzés, teljesítménykontroll, teljesítmény
központú
munkahely, 64
kooperáció/kommunikáció
hiánya
a
munkatársakkal, az erőszak és megfélemlítés, a munka és a magánélet egyensúlyának hiánya). FONTOS! Nem csak a munkahelyen lehetsz kitéve a képernyős munkahelyek kockázatainak!
Ha
„netfüggő”,
vagy
„játékfüggő”
vagy,
otthonodban,
saját
számítógéped előtt is hasonló kockázatokkal kell számolnod! Fájhat az alkar, a csukló, a kézfej, a nyak és váll (lásd: 5.5. pont MSD és RSI). A nyaki és a vállfájdalmak a rossz testtartás miatt alakulnak ki, ami az otthoni „számítógépes környezet” nem megfelelő (ergonómia tényezők figyelmen kívül hagyása) kialakítására vezethető vissza.
5.6.3. A képernyős munkahely kockázatainak csökkentése, kiküszöbölése A megfelelő munkahely kialakításával, megfelelő munkaeszközök biztosításával a képernyős munkahelyek kockázatai csökkenthetők, kiküszöbölhetők.
Képernyő A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható, és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
Billentyűzet A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet
65
előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.
Munkaasztal vagy munkafelület A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.
Munkaszék A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.
Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.
Megvilágítás Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.
Tükröződés és fényvisszaverődés A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, kialakítani hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne 66
idézzenek elő tükröződést a képernyőn. A monitort az ablakfelületre merőlegesen kell elhelyezni.
Szervezési feltételek A munkáltatónak a munkafolyamatokat úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. A munkáltatónak kötelessége továbbá biztosítani a képernyős munkakörben dolgozó munkavállalók munkaköri alkalmasság vizsgálatát évente, mely 2 évenkénti gyakorisággal kiegészül szemészeti szakvizsgálat elvégzésével.
Mi tehetsz Te a kockázatok csökkentése, kiküszöbölése érdekében? FONTOS! Ne csak a munkahelyen, de otthon is figyelj oda a számítógépes „sarkod”, „munkahelyed” megfelelő kialakítására, és a játékhoz, „netezéshez” megfelelő billentyűzet, egér és egyéb perifériák használatára. Tanácsok (+ ábra): - Tarts szüneteket! Munka, játék vagy netezés közben is! Állj fel, mozgasd meg a végtagjaid! - A billentyűzetet és a monitort helyezd magad elé, az egér pedig legyen a billentyűzet mellett,
- A monitor teteje legyen a szemmagasságodban (lásd ábra), ha feljebb helyezed el (pl., ha a képernyő közepe a szemmagasságban van), hosszú távon kényelmetlen lesz, jellemzően nyaki fájdalmak jelentkeznek,
67
- Könyöködet tartsd az oldalad mellett, - A szék és az asztal magasságát úgy állítsd be, hogy a billentyűzet és az egér a könyököddel egy vonalban vagy az alatt legyen.
- az egeret úgy helyezd el, hogy használata közben könyököd ne mozduljon el az oldala mellől, - biztosítsd a lábad megfelelő alátámasztását,
- vállaidat, karjaidat, csuklóidat és kezeidet tartsd lazán.
68
Teszt
1. Milyen az ideális testtartás egy tárgy megemeléséhez?
a) nyújtott térdekkel és hajlított háttal
b) hajlított térdekkel és egyenes háttal
c) nyújtott térdekkel és egyenes háttal
2. Hogyan kell közlekedni a lépcsőn szabályosan?
a) sötétben, erősen kapaszkodva mindkét kézzel
b) egyik kézzel kapaszkodva, lassan
c) a korlátba kapaszkodva, több lépcsőfokot átugorva
3. Képernyős munkahelyen dolgozó munkavállalónak hány évente kötelező a szemvizsgálat?
a) évente
b) félévente
c) 2 évente
69
6. MUNKAESZKÖZÖK 6.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek
http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-002-the-adventures-of-napo http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listing-view?filmid=napo014-safe-maintenance http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listing-view?filmid=napo006-stop-that-noise
6.2. A témához kapcsolódó tanulságos balesetek „A rutinos, 58 éves esztergályos bő, lógó nyakú pólóját a tokmány (gyorsan forgó géprész) elkapta és a forgó rész feltekerte, a munkás felső teste és a feje roncsolódott.” „Ipari tanuló tanműhelyben körfűrészgépen szabadkézből fűrészelt, enyvezett lemezcsíkokat, a védőburkolat eltávolításával. A lemezfűrészelés közben átnyúlt a fűrésztárcsán és közben a forgó szerszámba nyúlt, bal kezének hüvelykujját csonkolta.”
Védőburkolat eltávolítása? Tanulságok? Bő, lógó nyakú póló?
§. A munkavállaló köteles a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni…
§. A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket…
6.3. Mi a munkaeszköz?
Minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak.
Az alábbi gépek, berendezések, készülék közül melyik nem munkaeszköz?
(A helyes válasz, hogy mindegyik az.)
6.4. Munkaeszközök típusai, csoportosításuk
A munkaeszközök lehetnek: -
hordozható (kézi) munkaeszközök o kézi „motoros” munkaeszközök – kézben tartva, külső energiaforrással működnek (például: pneumatikus/sűrített levegővel működő- vagy villamos kézi szerszámok) o egyszerű kéziszerszámok (kalapács, reszelő, csavarhúzó, stb.)
-
telepített munkaeszközök (CNC forgácsoló gép, gyalugép, körfűrészgép, eszterga gép, állványos fúrógép, stb.)
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából megkülönböztetünk: -
veszélyes munkaeszközöket,
-
„nem veszélyes” (értsd: veszélyesnek nem minősülő) munkaeszközöket.
71
Mi az a veszélyes munkaeszköz? Miért kell különbséget tenni? Veszélyes munkaeszközök tételes felsorolását jogszabály tartalmazza. A jogszabályi besorolás alapján veszélyes munkaeszköznek minősülnek: pl. a daruk, targoncák, mezőgazdasági traktorok, faipari gépek, kézi láncfűrészek. Veszélyesnek minősülnek továbbá a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök is (nyomástartó edények – pl. kazánok).
Munkaeszközök üzembe helyezése felülvizsgálatok A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésére, biztonságos üzemeltetésére szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a „nem veszélyes” munkaeszközökre. Az üzembe helyezésük írásos munkáltatói „nyilatkozathoz” kötött, az üzembe helyezést megelőző vizsgálat elvégzése pedig munkavédelmi, illetve foglalkozás-egészségügyi orvos felelős közreműködését igényli (szaktevékenység). A veszélyes munkaeszközök üzemeltetése során is szigorúbb követelményeknek kell megfelelni a munkáltatónak, mint egy átlagos munkaeszköz esetében. Szintén munkavédelmi szakembernek (vagy szakértőnek, szakértői szervezetnek) kell eljárnia az időszakos biztonsági felülvizsgálat megfelelő időközönként történő elvégzésében. A két vizsgálat között eltelt időtartam nem haladhatja meg az 5 évet. Ennél rövidebb időtartamot szabvány, illetve a gyártó határozhat meg.
Összefoglalva: Az üzemeltetést megelőzően és az üzemeltetés időtartama alatt elvégzett vizsgálatok biztosítják a munkaeszközök, veszélyes munkaeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatát, üzemeltetését.
6.5. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható munkaeszközök
Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.
A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen: - a villamos köszörűgép, - a barkácsgép faesztergálásra, - a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, 72
- a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint - a jogszabályban, üzemeltetési dokumentációban veszélyesnek minősített gép, eszköz. A tízévesnél (10+) idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép:
- a villamos fúrógép, - a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, - a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, - a 230 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”forrasztópáka, - a villamos háztartási gép, - a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), - a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).
6.6. Munkaeszközök jellemző veszélyei és kockázatai Veszélyforrás(ok)
Kockázat(ok)
Példák
Vágó részek
Vágás vagy levágás (pl. ujjak)
Körfűrészgép
Mozgó, forgó elemek
Behúzás vagy befogás, felcsavarás (bő ruházat, hosszú haj)
Asztali fúrógép, eszterga
Forgó elemek
Kivetés, ütés (kirepül a megmunkált anyag)
Köszörű
Feszültség alatti (aktív) részek
Áramütés
Pl. sérült elektromos kéziszerszám használata
Zaj
Halláskárosodás
Pl. présgépek, fúrógépek
Rezgés
Kéz-kar rezgés
Pneumatikus kéziszerszámok (pl. véső, légkalapács)
73
Zaj és rezgés
A zaj egészségkárosító és zavaró hatásai: halláskárosodás; idegrendszerre gyakorolt káros hatás (magas vérnyomás, idegrendszeri károsodás); figyelmet, koncentrációt befolyásoló hatás (közvetett káros hatás - pl.: balesetveszély, a munkavállaló nem hallja pl. a figyelmeztető jelzést). A rezgés egészségkárosító hatásai: a csontokat, izmokat, ízületeket, idegrendszert károsítja, vérkeringésben okozhat zavarokat. Mind a rezgés, mind a zaj esetében FONTOS, hogy a jogszabályokban előírt határértékek betartását a munkáltató biztosítsa! A halláskárosodás megelőzése érdekében a munkaeszköz használatához előírt hallásvédő eszköz viselése kötelező!
6.7. Munkaeszközök megfelelősége A munkáltató kötelessége a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére. De milyen lehet „a megfelelő munkaeszköz”?
A „megfelelő” munkaeszköznek rendelkeznie kell: - EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. minőségi tanúsítvány); - magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációval (kezelési-, használati utasítás);
Amennyiben a munkaeszköz már nem új, fontos, hogy a rendszeres felülvizsgálata biztosított legyen, ennek igazolására rendelkeznie kell: -
időszakos
felülvizsgálatot
igazoló
dokumentummal
(veszélyes,
nem
veszélyes
munkaeszközök, villamos kéziszerszámok)
Mi az EK-megfelelőségi nyilatkozat és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány? EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak. Pl. veszélyes (munkaeszköz) gép esetében szükséges tanúsítvány: EK-típusvizsgálati tanúsítvány: a bejelentett szervezet (független vizsgáló szervezet) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép típusmintája (gép mintadarabja, egy változata) a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel.
74
A két dokumentum lényege, hogy a gyártó nyilatkozzon arról, hogy az általa gyártott gép megfelel a biztonsági követelményeknek, illetve a független szervezet írásban tanúsítsa, hogy az általa elvégzett vizsgálat alapján a gyártó gépe megfelel a biztonsági követelményeknek.
Mi a
jelölés?
Bizonyos termékek esetében CE (Conformité Européenne – „európai megfelelőség”) jelölést kell feltüntetni. Ilyen termékek például a gépek, a gyermekjátékok, liftek, egyéni védőeszközök, villamos berendezések. A CE jelölés tanúskodik arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, beleértve a biztonsági követelményeket is.
További információk a CE jelzéssel kapcsolatosan: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=165
Miért fontos a CE jelölés, az EK-megfelelőségi nyilatkozat és EK-típusvizsgálati tanúsítvány? Új munkaeszköz beszerzése esetén ezek az alapvető biztosítékai annak, hogy a munkáltató megfelelő munkaeszközöket biztosítson a munkavállalók részére azok üzembe helyezésekor. Ellentétes esetben: ha a munkáltató a „piacon” szerez be pl. egy CE jelölés nélküli munkaeszközt, az nem biztos, hogy a biztonsági előírásoknak megfelel, s ezáltal annak használta veszélyeztetheti a munkavállalók biztonságát! Ugyanez a helyzet a háztartásban használt eszközök esetében is. Ha kétes eredetű, dokumentumok és CE jelölés nélküli mikrohullámú-sütőt vagy hűtőgépet vásárolunk nincs garancia annak biztonságára.
75
Elektromos kéziszerszámok A
munkaeszközökre
vonatkozó
követelmények
vonatkoznak
a
villamos
kéziszerszámokra is, de ezek mellett pl. sajátos felülvizsgálati követelmény vonatkozik ezekre a munkaeszközökre: - az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot a kéziszerszámokon évenként kell végrehajtani (szerelői ellenőrzés). II. érintésvédelmi (kettős szigetelésű) osztályba tartoznak (lásd: 8. Fejezet).
Egyszerű kéziszerszámok Sok szakmában, munkahelyen dolgoznak egyszerű kéziszerszámokkal (kerti eszközök, kalapácsok, csavarhúzók, villáskulcsok stb.), illetve kézben tartott, de gépi meghajtású (villamos) eszközökkel (pl. fúrógép, csiszológép stb.). Az ilyen eszközökkel szemben támasztott követelmények: -
a rendeltetésének megfeleljen,
-
méretei igazodjanak a megmunkálást végző testrészhez (kéz), illetve a munkát végző méreteihez,
-
mérsékelje a felhasználó erőkifejtését.
6.8. A munkaeszközökkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatok A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni.
A munkáltatónak pl. a munkaeszköz karbantartása, megvizsgálása, felülvizsgálata elvégzésére a munkavállalót írásban kell megbíznia! Csak olyan munkavállaló bízható meg ilyen feladattal, aki rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal!
76
Munkaeszköz kezelőként (kezelő: az a munkavállaló, akinek feladata a munkaeszköz használata) tartsd be az alábbi szabályokat: - FONTOS! Bizonyos munkaeszközök kezeléséhez megfelelő szakképzettséggel kell rendelkezned, fontos lehet továbbá a megfelelő tapasztalat is. - Bármilyen munkaeszköz használatát megelőzően elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatáson kell részt venned! - Ismerd meg a gépet, a védőburkolatait és biztonsági berendezéseit. - Használd a védő- és biztonsági berendezéseket, soha ne távolítsd el ezeket! - Ellenőrizd hol található a vészleállító gomb; - Használd az előírt egyéni védőeszközöket (védőkesztyű, védőszemüveg, hallásvédő stb.) FONTOS! Forgó alkatrészek közelében soha ne használj nem megfelelő védőkesztyűt (fúrógép, stb.) – fennáll a felcsavarás veszélye! - Soha ne vond el a munkaeszközt használó munkatárs figyelmét (rossz mozdulat – baleset kockázata); - Tilos: bő ruházat, kibontott hosszú haj, ékszerek (gyűrű, hosszú nyaklánc)! A munkaeszközök használata – munkavédelmi oktatás A
munkáltató
köteles
a
munkavállalókat
a
munkaeszközök
használatával
összefüggésben – munkavédelmi oktatás keretében – tájékoztatni, kiemelten: -
a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
-
a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről;
-
a munkaeszközök rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról;
-
a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
-
a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz, vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről;
-
a védőburkolatok és biztonsági berendezések használatáról;
-
a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
-
a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről. 77
Védőburkolatok, biztonsági berendezések A munkaeszköz (gép) mozgó alkatrészeit megfelelő védőburkolattal el kell határolni.
Telepített munkaeszközök biztonsági berendezései, például: - a kétkezes vezérlés (pl. papírvágó gép, prések): a kezelő mindkét keze szükséges a működtetéséhez, a kezelő - fotocellák (a gép azonnal leáll, ha a kezelő benyúl a védett térbe); - vészleállító gomb: piros színű, gomba formájú gomb sárga háttér előtt,vészhelyzet esetén lehetővé teszi a gép gyors leállítását. Nem indulhat újra a gép!
78
Teszt
1. Mi az egyszerű kéziszerszám használatának egyik alapvető követelménye?
a) mindig viseljünk kesztyűt a használathoz
b) külön szakképesítés szükséges a használatukhoz
c) a kéziszerszámot annak rendeltetése szerint kell használni
2. Mi a biztonságos munkavégzés feltétele oszlopos fúró használata esetén?
a) tilos kesztyűt viselni
b) a munkadarabot szilárdan meg kell ragadni a kezünkben
c) a fúró forgácsát kézzel kell eltávolítani.
3. Hány évente kötelező a villamos kéziszerszámok érintésvédelmi időszakos felülvizsgálata (szerelői ellenőrzés)?
a) 1 évente
b) 2 évente
c) 3 évente
79
7. VESZÉLYES ANYAGOK 7.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listing-view?filmid=napo-003-scratchand-sniff http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listing-view?filmid=napo-012-dangerchemicals http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listing-view?filmid=napo-013-protect-yourskin
7.2. A témához kapcsolódó tanulságos baleset „A galvanizáló üzemben áramköri elemek kénsavas kezelése közben kénsav fröccsent az operátor szemébe.”
7.3. Mi a veszélyes anyag? Minden anyag vagy ezek keveréke, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló (túlérzékenységet okozó), fertőző, rákkeltő (karcinogén), mutagén (genetikai károsodást okozó), teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag. Összefoglalva: minden olyan anyag, amely az ember egészségére és a környezetre veszélyt jelenthet. Hol találunk veszélyes anyagokat a mindennapi életünk során? A veszélyes anyagok a mindennapi életünk során szinte mindenhol jelen vannak. Veszélyes anyagok például az iskolában kémia órán használt egyes vegyszerek, az otthonunkban használt tisztítószerek, festékek. De veszélyes anyagok rendszeresen előfordulnak a munkahelyen is (különösen festékek, lakkok, oldószerek, kenőanyagok – olajok, tisztítószerek, stb.).
Fiatalkorú munkavállalók számára a nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, rákkeltő, teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), mutagén (genetikai károsodást okozó) veszélyes anyagok használata tilos!
7.4. A veszélyes anyagok szervezetbe jutásának útjai Ahhoz, hogy pontosan tisztában legyünk a veszélyes anyagok által okozott kockázatoknak, fontos áttekinteni, hogy a veszélyes anyagok milyen módon okozhatnak kockázatot. Ennek alapján három különféle utat különböztetünk meg. 1) Belélegzéssel (légzőszerveken: orron és szájon, tüdőn keresztül) Porok, gázok és gőzök: különösen veszélyesek (pl. szénmonoxid, sósav, azbeszt, keményfapor stb.)
2) Bőrön át való felszívódással (szemen, bőrön keresztül) Közvetlen bekerülés a véráramba (pl. seb: vágás vagy karcolás útján). oldószerek, ásványolaj származékok
Például
3) Lenyelés (szájon és az emésztőrendszeren át való bejutás) A veszélyes anyag ez esetben nem csak lenyeléssel (pl., valaki beleiszik a veszélyes anyagba), hanem a szájhoz emelt szennyezett kéz útján, vagy például szennyezett kézzel való cigarettázás során is bekerülhet a szervezetbe. Ezért kiemelten fontos a veszélyes anyagok használatánál a munkahelyi higiénia kérdése: a megfelelő kézmosás étkezés előtt, illetve az étkezés, ivás tilos a munkahelyen!
7.5. Mérgezés
A mérgezés olyan tünetek összessége, amelyet a mérgező veszélyes anyagok nem kívánt hatásaik révén hoznak létre a szervezetben (ez lehet károsodás, betegség vagy halál).
81
Példák a mérgezés okozta hatásokra: migrén, szédülés, egyensúlyproblémák, gyomorgörcsök, émelygés, hányás, remegés, idegesség, homályos vagy kettős látás, stb. • Ha a hatás azonnal, gyorsan, már a szervezetbe jutás után egyből jelentkezik: akut mérgezés (pl. CO szénmonoxid mérgezés) • Ha a hatás hosszantartó és/vagy ismétlődő kitettség után jelentkezik: krónikus mérgezés (pl. rák, magzatkárosodás, genetikai rendellenességek azbeszttől, oldószerektől, nehézfémektől) A CO mérgezésről… A szén-monoxid-mérgezés szén-monoxid gáz belélegzése okozta mérgezés, amely akár halált is okozhat. Az egyik leggyakoribb háztartásban előforduló baleset, amelyet legtöbbször a helytelenül használt, vagy hibás, nem megfelelően karbantartott tüzelőberendezés (kályha, cirkóberendezés, stb.) okoz, de más oka is lehet (pl. gépjármű járatása zárt térben). Megelőzés: a tüzelőberendezések megfelelő karbantartása, CO érzékelők használata. http://www.youtube.com/watch?v=6pHvuDLcCxg (www.youtube.com /keresés: CO mérgezés)
7.6. Veszélyes anyagok címkézésével, csomagolásával kapcsolatos változások A veszélyes anyagok osztályozásának, címkézésének és csomagolásának szabályozása világ szinten átalakulóban van (ennek végrehajtására Európában nemrégen került kiadásra – a Classification, Labelling, and Packaging – az úgynevezett CLP „szabályozás”). Ennek megfelelően – a leglátványosabb változásként – 2015-2017 végéig folyamatosan megújul a veszélyes anyagok címkézése. Ezért az alábbiakban a jelenlegi és a jövőbeli szabályozás szerinti címkék, szimbólumok is bemutatásra kerülnek. 7.7. Veszélyes anyagok osztályozása, szimbólumok Szimbólum (jelkép)
Leírás
Robbanásveszélyes
Égést tápláló (oxidáló)
Tűzveszélyes (F), fokozottan tűzveszélyes (F+)
Mérgező (T), nagyon mérgező (T+)
Kockázatok
Példa
Bizonyos hőmérséklet, más anyagokkal érintkezés, ütés vagy súrlódás robbanást okozhat
TNT (Trinitro- toluol), robbanóanyagok
Olyan anyag, amely oxigént szabadít fel, ami heves reakcióba lép más anyagokkal és táplálja az égést
Oxigén
Olyan anyagok, amelyeknek a gőze könnyen meggyullad Belégzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés esetén még kis mennyiségek mellett is súlyos hatások jelentkeznek
82
Benzin, aceton, lakkbenzin
Metanol, fémgőzök (higany, ólom, stb.)
Új Szimbólum (jelkép)
Szimbólum (jelkép)
Leírás
Kockázatok
Példa
Ártalmas
Belégzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés esetén veszélyes – a hatások korlátozottak
Irritáló / izgató
Belégzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés esetén veszélyes – a hatásai korlátozottak
A legtöbb háztartási tisztítószer
Maró / korrozív
Bőr, szem, tüdő, nyelőcső súlyos károsodása, súlyos „égési” sérülést okozó anyagok
Tömény savak és lúgok (pl. kénsav, nátronlúg)
Környezetre veszélyes
Ártalmas a környezetre: levegőre, vízre, talajra, állatvilágra, növényvilágra
Rovarirtó szerek, ammónia, nehézfémek
Az anyag belélegzése veszélyes: mérgező, rákkeltő, irritáció
Benzol
Mérgezést okozó anyag (mely különbözik a „halálfej szimbólumtól), vagy környezetre veszélyes
Oldószerek (pl. széntetraklorid), növényvédőszerek
Hő hatására robbanhat
Nitrogén, CO2
Egyetlen narancsfekete szimbólummal nem jellemezhető!!!
Egyes szervekre mérgező hatású anyagok, rákkeltő hatás, irritatív hatás
Egyetlen narancsfekete szimbólummal nem jellemezhető!!!
Akut mérgezés, ózonkárosító hatás
Egyetlen narancsfekete szimbólummal nem jellemezhető!!!
Nyomás alatt lévő gázok
Új Szimbólum (jelkép)
Festékek, lakkok, ragasztók
-
-
Természetesen a fenti táblázat szerinti besorolásnál a veszélyes anyagok osztályozása sokkal összetettebb eljárás! A táblázat célja elsősorban a szimbólumokban bekövetkező változás bemutatása.
7.8. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos információforrások 7.8.1. Címke
A veszélyes anyag gyári csomagolásán található címke az elsődleges információforrás, amely a veszélyes anyag felhasználásához tájékoztatást nyújt. A címke jogszabályban meghatározott tartalommal kell, hogy a veszélyes anyag gyári csomagolására rákerüljön. A címkének feltétlenül tartalmaznia kell: -
a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését;
-
a gyártó megnevezését és teljes címét, telefonszámát;
-
a veszélyes anyag, használatával kapcsolatosan felmerülő veszély(ek) megjelölését és a veszély(ek) jelképét (szimbólumát);
-
a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával kapcsolatos R és S mondatatokat (R – Risk – Kockázat / S – Safety – Biztonsági rendszabály);
-
EU-s jegyzékszámot, egyéb azonosító számot.
83
Példa a veszélyes anyagok címkézésére (a régi és az új szabályozás szerinti címke ugyanannál az anyagnál). A címkén legszembetűnöbb változás a szimbólumokban, illetve a címkén található mondatok jelölésében van (R és S, illetve H és P mondatok).
Mik azok az „R” „S” illetve „H” és „P” mondatok?
Az „R” betű az angol RISK, magyarul kockázat szót jelöli, az „R” mondat tehát a veszélyes anyag használatával járó kockázatokra hívja fel a figyelmet. Az „S” betű az angol SAFETY, magyarul a biztonság szót jelöli, az S mondat tehát a veszélyes anyag használata során betartandó biztonsági rendszabályokat határozza meg. Az új szabályozás szerint ugyanezen funkciót töltik be a „H” – HAZARD és a „P” - PRECAUTION mondatok, ahol a „H” mondat az anyag kockázatait, a „P” mondat az biztonsági rendszabályokat határozza meg. A gyártó a veszélyes anyag kockázatait figyelembe véve – jogszabályban meghatározott módon – hozzárendeli a veszélyes anyaghoz a megfelelő „R” és „S”, illetve a „H” és „P” mondatokat.
7.8.2. Biztonsági adatlap Korábban láttuk, hogy a munkaeszközökhöz kötelezően biztosítani kell üzemeltetési dokumentációt (pl. használati utasítás). A biztonsági adatlap (material safety data sheet – MSDS) tulajdonképpen a veszélyes anyag kb. 4-5 oldalas „használati utasítása”. Információkat nyújt a felhasználók részére a veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól,
valamint
azok
biztonságos
használatáról
(pl.
a
használatos
egyéni
védőeszközökről), tárolásáról. A felhasználó teljes körű tájékoztatást kap a veszélyes anyag kezelésének munka-, tűz-, környezetvédelmi követelményeiről, illetve például, ha már
84
megtörtént a baj, az elsősegélynyújtás szabályairól is. A biztonsági adatlapot a gyártónak, forgalmazónak a vásárláskor kötelezően biztosítani kell a veszélyes anyaghoz.
Mit kell tartalmaznia pontosan a biztonsági adatlapnak? A biztonsági adatlapok tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti. Biztonsági adatlapnak tartalmaznia kell az alábbiakat: 1. az anyag/keverék megnevezése 2. és a társaság/vállalkozás azonosítója; 3. a veszély azonosítása; 4. összetétel/az alkotórészekre vonatkozó információ; 5. elsősegély-nyújtási intézkedések; 6. tűzvédelmi intézkedések; 7. intézkedések baleset esetén; 8. kezelés és tárolás;
9. az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem; 10. fizikai és kémiai tulajdonságok; 11. stabilitás és reakciókészség; 12. toxikológiai információk; 13. ökológiai információk; 14. ártalmatlanítási szempontok; 15. szállítási információk; 16. szabályozási információk; 17. egyéb információk
Fontos! A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállalók részére a biztonsági adatlapokhoz való hozzáférést mind a veszélyes anyagok tárolási-, mind a felhasználási helyén! A munkahelyen használt veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak tartalmáról a munkavállalókat – oktatás keretében – tájékoztatni kell.
A veszélyes anyagokat tároló szekrényben megtalálhatók a szekrényben tárolt anyagok biztonsági adatlapjai, továbbá az ott tárolt anyagokról szóló jegyzék.
85
7.9. Veszélyes anyagok csomagolása, tárolása
A csomagolással kapcsolatosan alapvető szabály, hogy a veszélyes anyag olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az a veszélyes anyag felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését („gyári csomagolás”). A csomagolóeszközzel szembeni követelmények: -
akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiömlését,
-
a tartalom ne károsítsa a csomagolóanyagot,
-
a többször használatos záróelem többszöri használat után is feleljen meg a rendeltetésének.
Lakossági felhasználásra szánt veszélyes anyagok csomagolása esetén: -
nagyon mérgező, mérgező és maró anyagokat tartalmazó csomagolást gyermekbiztos zárral (pl. nehezen nyitható kupak) és a veszélyre utaló, kitapintható jelképpel kell ellátni,
-
ártalmas, fokozottan tűzveszélyes és tűzveszélyes anyagokat tartalmazó csomagolást a veszélyre utaló, kitapintható jelképpel kell ellátni.
Fontos szabály! A veszélyes anyagok kiürült csomagolásában tilos élelmiszert tárolni, élelmiszerek kiürült csomagolásában tilos veszélyes anyagot tárolni!
Veszélyes anyagok tárolása: -
megfelelő csomagolásban és feliratozással történhet (legmegfelelőbb a már bemutatott „gyári” csomagolás és címkézés),
86
-
a tűzveszélyes anyagok tárolása során a tűzvédelmi előírások betartása (pl. „tűzbiztos”, fém szekrény),
-
ha az adott veszélyes anyag nem az eredeti csomagolóanyagban kerül tárolásra, akkor a tárolóedénynek kémiailag és mechanikailag ellenállónak és jól zárhatónak kell lennie,
-
nem az eredeti csomagolóanyagban tárolt veszélyes anyagot minden esetben feliratozni kell!
-
a veszélyes anyag megfelelő kiszerelésben történő biztosítása (200 literes hordó helyett, pl. 2 literes kiszerelés – a munkavállalók által könnyebben használható, a hordóból még át kell tölteni más, megfelelő tároló edénybe)
-
a munkavégzés helyén csak a napi munkavégzéshez szükséges mennyiségű veszélyes anyag tárolható, a többi veszélyes anyagot a megfelelően kialakított tárolóhelyen (pl. raktárban, szekrényben) kell tárolni.
87
7.10. Védelmi megoldások, intézkedések a veszélyes anyag kockázatainak kezelésére
A veszélyes anyagok esetében – az általános megelőzési követelményekkel összhangban (3. Fejezet 3.6. pont) – többféle kockázatkezelési megoldás létezik.
A megelőzési követelmények sorrendje
1. A kockázat kiküszöbölése a forrásnál 2. Kollektív (műszaki) védelem alkalmazása 3. Egyéni védőeszközök használata + Expozíciós idő csökkentése
1. A kockázat csökkentése/kiküszöbölése a forrásnál -
a veszélyes anyagok helyett nem veszélyes anyagok használata. Ez viszonylag ritkán megoldható, de ha van nem veszélyes anyag, amely ugyanolyan hatású, akkor nem veszélyes anyagot kell választani a munkafolyamathoz.
-
a
veszélyes
anyag
helyettesítése
kevésbé
veszélyes
anyaggal
(pl. oldószeres festék helyett vízbázisú festék használata),
-
alkalmasabb anyag használata, pl. a könnyen szétszóródó porok helyett „tabletták” használata (pl. egyes tisztítószerek esetében),
-
munkaszervezéssel csökkenteni kell a munkahelyen levő anyag mennyiségét és készletét (csak a napi munkavégzéshez szükséges mennyiség).
88
2. Kollektív (műszaki) és egyéni védelem
Veszélyes anyagok koncentrációjának belélegzése ellen megfelelő kollektív védelmet nyújthat egy megfelelően kiépített, hatékony mesterséges szellőzés (szellőző rendszer). Jobb megoldás azonban, ha a veszélyes anyag koncentrációjának a munkahely légterébe való bekerülése előtt helyi elszívással („pont elszívás”, a fenti képen) a veszélyes anyag gázát, gőzét, porát eltávolítjuk. A veszélyes anyagok használatakor jellemzően köztelező az egyéni védőeszközök használata. Ha a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az előírt határértéket, hatékony szellőzés hiányában légzésvédő eszközök használata kötelező. A bőrrel való érintkezés kockázata a veszélyes anyagnak ellenálló, megfelelő védőkesztyű használatával kiküszöbölhető. Savak, lúgok kezelésekor kötelező a teljes arcvédő használata, sőt például tömény savak, lúgok esetében a teljes védőruházat és a védőlábbeli (saválló gumicsizma) használata is indokolt.
3. Expozíciós idő csökkentése A munkavállalók veszélyes anyagnak való kitettségét (expozícióját) további szervezési intézkedésekkel is lehetséges csökkenteni. Az expozíciós idő csökkentés a kollektív és egyéni védelem biztosítása mellett is szükséges lehet. Az expozíciós idő csökkentését jelentik a munkarendben kötelezően beiktatott szünetek, de az is lehet, hogy az adott, veszélyes anyaggal szennyezett térben történő tartózkodás, vagy egy légzésvédő egyéni védőeszköz használatának ideje már eleve korlátozott.
Belégzés útján történő expozíció: az a folyamat, amely során a levegőben jelenlévő veszélyes anyagokat (gáz, gőz, por) a munkavállaló belélegzi.
89
Teszt
1. Hogyan lehet elkerülni, hogy a veszélyes anyagok lenyeléssel (a szájon és az emésztőrendszeren át) a szervezetbe jussanak?
a) mindig kesztyűt kell viselni
b) légzésvédő eszközt kell használni
c) alaposan kezet és arcot kell mosni, mielőtt az étkezőben asztalhoz ülünk.
2. Ez a jelzés (szimbólum) látható a csomagoláson. Milyen anyagot tartalmaz a csomagolás az alábbi szimbólum szerint?
a) ártalmas
b) maró (korrozív) hatású
c) környezetre veszélyes
3. Az alábbiak közül melyek tartoznak biztosan a veszélyes anyagok körébe?
a) a munkafolyamat során felhasznált minden nyersanyag
b) például az oldószereket tartalmazó festékek és lakkok
c) például üres aeroszolos palackok és festékes dobozok
8. ELEKTROMOSSÁG 8.1. Kapcsolódó, tanulságos „retro” rövidfilmek
http://www.youtube.com/watch?v=aREbCi4tT9A http://www.youtube.com/watch?v=ZTPHIPKmVtU
8.2. A témához kapcsolódó tanulságos balesetek
„A lakatos szakképzettségű munkavállaló, hegesztési munkákat végzett. A kábeldobra feltekercselt kábel a nagy áramerősség miatt felmelegedett, majd a kábelszigetelést a hő megolvasztotta. A munkavállaló a munka előrehaladtával egy másik állásra szeretett volna menni, amihez a kábel lecsévélésére lett volna szükség. Hozzáért a szigetelés nélküli elektromos kábelhez, és halálos áramütést kapott.” „A sérült rövid ujjú szakács öltözetben és csúszásgátló lábbeliben az élelmezési blokk karbantartási munkáival összhangban az ételosztó helyet takarította. A munka során az oldalfalakat borító alumínium hullámlemezről a szennyeződést fém szivaccsal és mosószeres vízzel távolította el. Az oldalfalon kábelvédő tokban elektromos vezetékek futnak. A kábelvédő tok fedele mintegy 4 m hosszon hiányzott. A tokban futó vezetékeket sodrással és szigetelőszalaggal összekötötték. A mennyezet tisztítása közben a sérült fedetlen jobb karja a szigetelő szalaggal borított kötésekhez ért és áramütés sérülést szenvedett.” Mik lehetnek a fenti balesetek tanulságai? A fejezet végére megtudod!
8.3. Mi az elektromosság, hogyan jellemezhető? Az elektromos áram negatív töltésű részecskék (elektronok) áramlásából adódik. Az elektromos áram tulajdonságait gyakran hasonlítják a vízhez, a víz áramlási tulajdonságaihoz. Természetesen ez a megközelítés eléggé elnagyolt, de az elektromosság lényege a vízzel, a víz áramlásával összehasonlítva könnyedén megérthető. Az elektromosság és az alkalmazott védelmi
megoldások
megértéséhez
fontos
tisztában
lenni
az
alapfogalmakkal.
A víz (vízáramlás) összehasonlítása az elektromossággal, az elektromos árammal VÍZ szintkülönbségre (két pont közötti magasságbeli különbség) van szükség ahhoz, hogy a víz „áramoljon”, folyjon nincs szintkülönbség, nincs vízfolyás
van szintkülönbség, van vízfolyás
ELEKTROMOSSÁG a potenciál különbségre („elektromos feszültségre”) van szükség ahhoz, hogy az elektromos töltések „áramoljanak” nincs potenciálkülönbség, az elektromos áram nem folyik a potenciálkülönbséget jellemzik a Voltban (V) kifejezett feszültséggel (U). A 230 V a potenciálkülönbség a konnektorban található áram, és a föld között. Van potenciálkülönbség (feszültség), van áramfolyás (áram)
áramlás, folyás „erőssége”
áramerősség (I) Amperben (A) kifejezve
az átáramlási keresztmetszet (minél kisebb, annál nagyobb akadályt jelent)
az egységnyi hosszú áramvezetőnek (pl. vezeték) az ellenállása (R) [meghatározza az átmérője és anyaga (pl. réz vezeték)] Ohmban (Ω) kifejezve
az útvonal hossza (minél hosszabb annál nagyobb akadályt jelent)
a vezető hossza (szintén befolyásolja az ellenállást)
a víz az áramláshoz könnyebb utat „választja”
az elektromos áram a könnyebb utat „választja”
Egyszerű példa: Ha egy földön (0 potenciál, „szint”) álló ember (az emberi test maga is vezető) megérint egy aktív részt, például egy 230 V-os feszültség alatt álló (fázis)vezetéket („230 V potenciál”, szint) a testén keresztül áram fog folyni, hiszen van potenciálkülönbség (230 V). Az áramkör így az emberi testen keresztül (kéz, test, láb útján) záródik a föld felé. Az áramfolyás erősségét befolyásolja az ember test (mint áramvezető közeg) ellenállása. Az emberi test ellenállása ~2000-3000 Ω között változhat, de ettől az értéktől is jelentősen eltérhet a körülményektől függően (pl. nedves bőr ellenállása kisebb, vagy a pl. egy gyermek testének ellenállása kisebb, mint egy felnőtté).
Fizikából mindenki számára ismerős törvény Ohm törvénye: R = U/I. Egy áramütéses baleset esetén is természetesen érvényesül ez a törvényszerűség, így fontos ennek a lényegét áttekinteni. A képletből következik: változatlan ellenállás mellett, ha nő a potenciálkülönbség (feszültség) [U], nő az áramerősség is [I], illetve, változatlan feszültség mellett, ha nő az ellenállás [R], csökken az áramerősség [I].
„Áramütéses példa”: ha a „szabványos emberi testet” (ha ellenállása nem változik) az otthoni hálózati feszültség (230V) helyett, egy 22.000 V-os távvezeték hatásának teszik ki, az áramerősség jelentősen megnő. A potenciálkülönbség növeléséből adódó áramerősség növekedés a magyarázat a sokkal súlyosabb hatásokra. Ha a „szabványos emberi testre”, például a munkavállaló kezére szigetelő kesztyűt „húzunk” (az ellenállást növeljük), ugyanolyan feszültség mellett (230V), akkor az áram erőssége lecsökken, megfelelő szigetelő kesztyű esetén akár 0-ra.
8.4. Az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt hatása
Az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt hatása sokféle tényezőtől függ. A hatást, azaz az áram veszélyességét alapvetően a következő tényezők határozzák meg: -
A feszültség mértéke: kis-, vagy nagyfeszültség A fenti példából látszott, hogy állandó ellenállás mellett a feszültség növelésével az áramerősség is nő.
50 Hz-es váltakozó feszültség esetén kisfeszültség: a feszültség 50V-nál nagyobb, de 1000V-nál kisebb. Nagyfeszültség: a feszültség 1000 V-nál nagyobb. Beszélhetünk törpefeszültségről is, itt a feszültség mértéke 50V-nál kisebb. A hatások szempontjából az 50V-nál kisebb feszültséget figyelmen kívül lehet hagyni. A törpefeszültség érintését a szabályozás „elfogadható mértékű kockázatnak” tekinti (50 V az érintési feszültség felső határa váltakozó áram esetében). -
Az áram jellege: egyen- vagy váltóáram Az egyenáram általában kevésbé veszélyes, mint a váltóáram. Például: egyenárammal működik a gépkocsi akkumulátora, váltóáram folyik az otthoni villamos hálózatban. A váltóáram szervezetre gyakorolt hatása nagymértékben függ annak frekvenciájától.
-
Az áram frekvenciája A Magyarországon is használt 50 Hz-es frekvenciájú váltóáram kifejezetten veszélyes a szívre.
-
Az áram be-, illetve kilépési pontján jelentkező ellenállás Például száraz, vastag bőr ellenállása nagyobb, a vékony bőré jóval kisebb (férfiaknál, nőknél, gyermeknél ez is alapvetően különbözik).
93
-
Az áramerősség 1 mA az érzékelési küszöb (ezt már érzékeljük), az ennél gyengébb áramerősség nem érezhető. 10-15 mA az „elengedési áramerősség”, az e feletti érték izomgörcsöt okoz, ami elegendő ahhoz, hogy az áramkörből való önálló kiszabadulást lehetetlenné tegye (az illető nem tudja elengedni az aktív részt). 1 A áramerősség esetén a szívleállás kockázata már nagyon magas, valamint súlyos (pl. bőrfelületi) égési sérülések alakulnak ki.
-
Az áram útja a testben Fontos kérdés, hogy az áram áthalad-e életfontosságú szerveken (tüdő, szív, agy). Számít az is, hogy a test melyik részén lép be az áram és melyik részén lép ki. Például, ha potenciálkülönbség van a bal és a jobb kézzel egyszerre érintett tárgyak között (pl. sérült vezeték és fűtőtest egyszerre történő megfogása esetén) az áram útja a szíven és a tüdőn keresztül fog vezetni.
-
Az árammal való érintkezés (a behatás) ideje Minél hosszabb ideig tart az érintkezés, annál súlyosabb a hatás, nagyobb a károsodás. Ennek megfelelően az aktív érintésvédelmi berendezéseknek (lásd: védelmi megoldások) fontos ismérvük, hogy igen hamar „reagálnak” a kialakult áramütéses veszélyhelyzetre, lekapcsolva az áramütés-veszélyes berendezést.
-
Az áramkörbe került személy egyéni adottságai és aktuális fizikai és mentális állapota Például testsúly, fizikai erőnlét, egyéni érzékenység, bőr finomsága/durvasága és állapota (izzadt, nedves), izgalmi állapot, ittasság stb.
-
Az aktív résszel való érintkezés felülete (nagyobb felület, nagyobb áram)
-
Annak a felületnek az ellenállása, amelyen az illető személy áll (Az illető személy állhat egy megfelelő szigetelést jelentő szőnyegen, de állhat térdig érő vízben is, a hatások a vízben álló személy részére súlyosabbak)
8.5. A villamos balesetek okai és következményei
A villamos balesetek leggyakoribb okai: -
Hibás, vagy nem megfelelő gép, berendezés (hosszabbító) vagy vezeték használata,
-
A vezetékek meghosszabbítása (szigetelőszalag alkalmazása átmenetileg megfelelő megoldást jelenthet, de az nem helyettesíti a vezeték eredeti szigetelését, lásd: baleseti példa 8.2. pont).
94
-
A villamos használata,
kéziszerszámok,
elektromos
berendezések
nem
rendeltetésszerű
-
Figyelmetlenség, hanyagság vagy tudatlanság (otthoni, szaktudás nélkül végzett villanyszerelés).
Ez „ideiglenes megoldásnak” sem elfogadható!
A villamos balesetek következményei: -
Az áram áthaladása a testen, az áramütés,
-
Az áram emberi testtel történő érintkezése során bekövetkező égési sérülések (nagyfrekvenciás áram, vagy nagyfeszültség esetén),
-
Áramütés utáni ösztönös reakciókból adódó balesetek (a munkavállaló létráról való leesése vagy egy szerszám leejtése],
-
Tűz kialakulása túlterhelés vagy rövidzárlat miatt.
8.6. Megelőzés - védelmi megoldások Az elektromos árammal nem csak a szigeteletlen fázisvezeték (az áramkör feszültség alatti vezetéke) érintésével kerülhetünk kapcsolatba, hanem például egy meghibásodott elektromos berendezés fém burkolatának érintésével is. A probléma ott jelentkezik, hogy ez esetben a kézzel érintett rész üzemszerűen feszültségmentes (nem lehetne rajta feszültség), de egy elektromos meghibásodás folytán feszültség alá kerül (ekkor az úgynevezett testzárlat jön létre). Az érintésvédelem feladata minkét eset megelőzése: a feszültség alatti álló aktív rész 95
érintésének megakadályozása, illetve a testzárlat miatt létrejövő életveszély elhárítása, illetve megelőzése. Ez alapján megkülönböztetünk passzív, illetve aktív érintésvédelmet.
8.6.1. Passzív érintésvédelem
A passzív érintésvédelem lényege, hogy megfelelő fizikai védelem alkalmazásával hozzáférhetetlenné tesszük az áramot vezető (aktív) részeket.
Ilyen megoldások például: a villamos berendezés elkerítése, burkolása, a vezetékek megfelelő szigetelése (szigetelés – nem vezető anyag – gumi, műanyag). Kizárólag villamos berendezések elhelyezésére használt helyiségek, terek leválasztása, lezárása.
A villamos berendezéseket (pl. kapcsolók, dugaszoló aljzatok) szabvány által meghatározott védettségi fokozatokba (IP) sorolják be. Az IP betűk után elhelyezkedő két szám közül az első a mechanikai (szilárd testek behatolása) elleni védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz behatolása elleni védettséget (0-tól 8-ig) jelöli. A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű berendezések mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár puszta kézzel is hozzá lehet érni az aktív részhez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a finom por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve, míg a 8-as jelölésűek vízbe merítés ellen teljesen szigeteltek (lásd: táblázat). Kültéren minimum IP 44 védettségű berendezés használható (a képen).
IP 44
96
Szintén passzív megoldás a villamos kéziszerszámoknál alkalmazott úgynevezett kettős szigetelés (II. érintésvédelmi osztály). Ebbe az osztályba tartoznak általában a villamos kézi szerszámok, berendezések. Például a kézi (villamos) fúrógép, vagy otthoni gyakori példaként a hajszárító. A védelmet a külső szigetelő (műanyag) burkolat, illetve az alatta található, az aktív részeket fedő másik szigetelő burkolat jelenti (kettős védelem). A villamos kéziszerszámokat a munkáltatónak éves rendszerességgel, szakemberrel ellenőriztetnie kell.
Jelzése:
A III. érintésvédelmi osztályba az úgynevezett törpefeszültségű (50 Hz-es váltakozó feszültség esetén max. 50 V) berendezések tartoznak. Például beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa, de ide tartoznak – érthető okból – az elektromos gyermekjátékok is. A munkahelyen olyan esetekben használnak ilyen berendezéseket, amikor a 230V-ról üzemelő munkaeszközök használata – pl. a munkavégzés körülményei miatt – túl kockázatos (például: nagy kiterjedésű fémszerkezetekben – tartály belsejében végzett munka). Gyermekjátékok esetében az 50V-os feszültség fele a megengedett maximális feszültségérték.
Jelzése: 8.6.2. Aktív érintésvédelem Az aktív érintésvédelem hatását úgy fejti ki, hogy a testzárlatos berendezést az előírt (rövid) időn belül a hálózatról lekapcsolja. Az aktív érintésvédelmi megoldás a védővezető alkalmazása, melynek működéséhez a villamos vezető szerkezet burkolatát összekötik a villamos hálózat 0 potenciálú pontjával, amely hiba (testzárlat) esetén kellően nagy zárlati áramot létrehozva működésbe hozza a berendezés „túláram” védelmét, lekapcsolja a berendezést.
97
Például az asztali számítógép (230V a számítógép tápegységéig megy) fémburkolatához is kapcsolódik védővezető, amely meghibásodás (áram burkolatra kerülésekor) esetén működésbe hozza a berendezés „túláram” védelmét, lekapcsolja a berendezést. A védővezető a számítógép tápkábelén keresztül csatlakozik a burkolathoz. A tápkábelben 3 vezeték „található”: a fázis (bemenő áram), a nulla („kimenő” áram) és a védővezető. „Normál esetben” védővezető a dugaszoló aljzaton is megtalálható, így folytonossága, illetve működése, azaz a megfelelő érintésvédelem is biztosított.
Az ilyen fémburkolatú, védővezetős védelemmel ellátott berendezések tartoznak az I. érintésvédelmi osztályba (pl. mikrohullámú sütő, mosógép).
A védővezetős érintésvédelmi módhoz kacsolódó aktív védelmi megoldás az áramvédő kapcsoló. Az áramvédő kapcsolót életvédelmi funkcióval tervezték, ennek megfelelően a villamos hálózatba építése hatékony védelmet jelent a testzárlat miatt létrejövő veszély elhárításában.
Általában 30mA-s értékű áramvédő kapcsolót használnak, amely 30mA-t
meghaladó testzárlat esetén megszakítja az áramkört. Nem véd a túlterhelés, túlmelegedés ellen. A munkahelyeken a munkáltatónak intézkednie kell az áramvédő kapcsolók havi rendszerességgel történő ellenőrzéséről (villanyszerelő szakember végzi).
Ezen a megoldáson kívül a megszakítók, biztosítók (elterjedt téves elnevezéssel biztosítékok) is védelmi funkciót látnak el, bár ezek elsősorban nem érintésvédelmi okokból építik a hálózatba. A hálózat tervezetten leggyengébb pontjaként elsődleges feladatuk a rövidzárlatok, és a hálózat túlterhelésének megakadályozása berendezések, illetve az áramkör egyes elemeinek védelme céljából. A megszakító, vagy a biztosító leold, ha bármely okból (pl. egy alkatrész meghibásodása miatt) az áramkörben a megengedettnél nagyobb áram folyik. Nem az áramkör elemeinek megfelelő, túlméretezett megszakító vagy biztosító nem 98
tudja ellátni megfelelően a funkcióját, így nem ez lesz a hálózat „leggyengébb pontja”. Ilyen esetben fordulhat elő a vezetékek vagy a védett berendezés túlmelegedése. Megfelelően kiválasztott megszakító, illetve biztosító esetén is előfordulhat azonban máshol, például egy nem megfelelő kötésnél túlmelegedés, ami tüzet is okozhat.
megszakító Az
elektromos
árammal
biztosító(k) (köznapiasan: biztosíték) működő
munkaeszközök,
elsősorban
a
villamos
kéziszerszámok használata során gyakran nem a munkaeszköz nem megfelelő érintésvédelme okoz balesetet, hanem a használat során alkalmazott hosszabbító. A megfelelő minőségű és állapotú hosszabbító a biztonság szempontjából ugyanannyira fontos, mint a megfelelő munkaeszköz. A hosszabbító kiválasztása során fontos, hogy az, az alkalmazandó munkaeszköz(ök) által felvett teljesítménynek megfelelő legyen. A megengedett teljesítményt W-ban (watt) a hosszabbítón megjelölik.
Az építőiparban, de a családi házakban, kertekben is gyakran használnak hosszabbító kábeldobokat a munkavégzés során. Fontos: a hosszabbító kábeldobról a vezetéket mindig teljes hosszában le kell csévélni, ellenkező esetben úgynevezett tekercshatás léphet fel (a dobra felcsévélt vezetéken), amelynek következménye a kábel felmelegedése, ami a vezeték szigetelését (gumi, műanyag) megolvasztja. A sérült szigetelésű hosszabbító vezetékkel dolgozni (főleg pl. kültéren, nedves, párás időben) életveszélyes! A vezeték teljes lecsévélése azért is fontos, hogy a munkavállaló meggyőződjön a szigetelés megfelelőségéről a vezeték teljes hosszában.
99
A munkavállaló kötelessége a munkaeszközt megvizsgálni (munkakezdés, használat előtt). Az elektromos árammal működő munkaeszközök használata előtt – szemrevételezéssel – mindig meg kell győződni a megfelelő állapotukról: - kábelek és csatlakozók, illetve a berendezés szigetelésének, burkolatának sérülésmentessége, - új elektromos berendezésen - a CE jelzés megléte.
8.7. A villámlás, villámcsapás okozta balesetek
Szerencsére nem gyakori baleseti ok a villámcsapás (kicsi a valószínűsége), viszont eléggé gyakran halálos (az esetek kb. 30%-a) a következménye. Villámcsapás érhet közvetlenül vagy közel becsapó villám következtében. A közvetlen, nagy áramhatás (3040 000 A) mellett, gyakoriak az égési sérülések, illetve a hangrobbanás következtében kialakuló járulékos károsodások.
Miért nem villámlik és dörög egyszerre?
Fontos tudnod, a fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést. A villámlás távolsága egyszerűen kiszámolható. Mennydörgéssel járó vihar esetén számold a villámlás és a dörgés közötti másodperceket, hogy megtudd, milyen messze is van a vihar. A kiszámításhoz tudnod kell, hogy a hang sebessége 340 m/s. Ajánlott menedéket keresned, ha a villámlás és a dörgés közötti idő 30 másodpercen belül, azaz körülbelül 10 kmen belül van. Ha már biztonságos helyen tartózkodsz, várj az utolsó dörgés után 30 percet, csak utána hagyd el a menedékhelyet! Tartsd észben, a villámcsapás zivatar előtt is lehetséges, ezért vedd komolyan a sötét és magas viharfelhőket vagy az erősödő szelet. A villám akár 15 km-re is becsaphat attól a helytől, ahol egyébként esik.
100
Villámlással kapcsolatos biztonsági tippek a szabadban
-
Mielőtt kimész a szabadba, tájékozódj, hogy milyen az időjárás. Tanácsos megbizonyosodnod arról, hogy nem készül-e vihar!
-
A sötétedő ég, a villámok és az erősödő szél vihart jelezhetnek. Számold a másodperceket a villámlás és a dörgés között, ha a kettő közötti idő 30 másodpercen belül van, keress egy biztonságos menedéket!
-
Biztonságos menedék: menj be egy közeli épületbe, vagy szállj be egy teljesen zárt gépjárműbe. A gépjárművön belül is maradj távol a fémes részektől!
-
Zivatar idején lehetőség szerint kerüld a kiemelkedő, kimagasló tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét!
-
Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést/recsegést lehet hallani (bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk rajta). Ha ilyenkor csoportban vagytok kint, mielőbb szóródjatok szét, és guggoljatok le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság!
Villámokról részletesebben:
–
többek
között
–
az
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vill%C3%A1m http://www.wwlln.net/
101
alábbi
honlapokról
tájékozódhatsz
Teszt
1. Melyik állítás igaz? a) ha növelem a feszültséget (ellenállás állandó) csökken az áramerősség
b) ha csökkentem a feszültséget (ellenállás állandó) nő az áramerősség c) ha növelem a feszültséget (ellenállás állandó) nő az áramerősség
2. Milyen anyag használható leginkább szigeteléshez az alábbiak közül? a) alumínium b) műanyag c) fa 3. Hogyan kell megfelelően dolgozni egy hosszabbító kábeldobbal? a) a kábelnek felcsévélve kell maradnia b) nem szabad túl nehéz kábeleket használni c) a kábelt teljesen le kell csévélni
9. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK 9.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilmek
http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-004-safe-on-site
9.2. A témához kapcsolódó tanulságos baleset
„A munkavállaló jogosulatlanul használta a műhelyben lévő köszörűt. Tevékenységét a köszörű mellett talált, számára nagyméretű védőkesztyűben végezte. Köszörülés közben a nagyméretű kesztyű hozzáért a koronghoz és az berántotta a munkadarabot és sérült bal mutatóujját, melynek utolsó ujjperce csonkolódott.” Mik lehetnek a baleset tanulságai?
9.3. Az egyéni védőeszköz Napjainkban már nem létezik olyan munkahelyi kockázat, amelynek kezelésére ne állna rendelkezésre megfelelő minőségű, korszerű egyéni védőeszköz. Az egyéni védőeszköz az utolsó „védelmi vonal”. A munkáltatónak előzetesen – lehetőség szerint ki kell zárnia – a kockázatokat (pl. nem veszélyes anyagok használata). A nem kizárható kockázatokat értékelnie kell (kockázatértékelés), elsődlegesen kollektív védelmi megoldásokat kell alkalmaznia, szóba jöhetnek munkaszervezési intézkedések is (pl. szünetek beiktatatása), s végül, ha a kockázatokat így sem lehet elfogadható mértékűre csökkenteni, akkor egyéni védőeszközöket kell biztosítania a munkavállalók részére. A védelmi megoldások alkalmazásának a sorrendiségéből látszik, hogy a munkavállalókat igyekeznek „megkímélni” az egyéni védőeszközök használatától, de számos esetben így sem marad más védelmi lehetőség.
A megelőzési követelmények „sorrendje”
4. A kockázat kiküszöbölése a forrásnál 5. Kollektív (műszaki) védelem alkalmazása 6. Egyéni védőeszközök használata + Expozíciós idő csökkentése
Mi az egyéni védőeszköz? Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából (munkaeszközök+eljárások) eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse.
Mi az, ami nem egyéni védőeszköz? -
a munkaruha, egyenruha, illetve formaruha,
-
mentőszolgálatok által használt - mentést és betegszállítást biztosító – felszerelések,
-
a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védőeszköz,
-
a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés,
-
a sportfelszerelés és sporteszköz,
-
az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz.
Miért fontos ennek ismerete? Az egyéni védőeszközökre sajátos szabályok vonatkoznak. Fontos sajátossága az egyéni védőeszköznek, hogy azt a munkáltatónak térítésmentesen kell biztosítani, tehát nem kell érte a munkavállalónak fizetnie. Továbbá egy egyszerű munkaruhának nincsen szabvány által tanúsított védelme (valamilyen) munkahelyi kockázat ellen. Például a katonai védőeszközökre (pl. repeszálló sisakok, lövedékálló mellények) szintén eltérő követelmények vonatkoznak.
Sport és az „egyéni védőeszközök” Ugyan nem tartoznak az egyéni védőeszközök kategóriájába a sportfelszerelések, a sportolás során a használt egyéni védőeszközök, de azok is megfelelő védelmet nyújtanak az adott sporttevékenységgel járó kockázatok ellen. Ennek megfelelően például szigorú szabványi követelményeknek kell megfelelnie a jégkorongozók, a síelők, a kerékpárosok, gördeszka, görkorcsolya használók részére fejlesztett sisakoknak is.
104
Jó példa a sportban - NFL Talán mindenki számára köztudott, hogy az amerikai foci az egyik legkeményebb
sport,
s
annak
ellenére,
hogy a
játékosok
szinte
teljes
védőfelszerelésben lépnek pályára sajnálatosan a kisebb-nagyobb sérülések így is „mindennaposak”. Éppen ezért amerikai Nemzeti Futball Liga (National Football League - NFL) rendszeresen programokat indít, tudományos kutatásokat támogat a felnőtt profi játékosok, valamint a gyermek- és fiatalkorú játékosok biztonságának növelése érdekében. Ezen törekvések részeként az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen mentek keresztül az alkalmazott védőfelszerelések is, s így például a sisakok védelme folyamatos fejlesztésének is köszönhetően érdemben csökkent a súlyos fejsérülések száma.
Ne feledd: legyen az akár sport (bringázás, deszkázás, síelés, stb.), akár munka, ami egyéni védőeszköz alkalmazását igényli, mindig használd az egyéni védőeszközöket, mert azok akár súlyos sérülésektől óvhatnak meg!
9.4. Az egyéni védőeszköz minőségi követelményei, szükséges dokumentumok Az egyéni védőeszközök minőségét, megfelelőségét jogszabályok, illetve szigorú – általában európai (honosított) – szabványok garantálják. A különféle típusú védőeszközöknek sajátos, az adott egyéni védőeszközre vonatkozó vizsgálati szabványoknak kell megfelelnie. Így például: a szemvédő eszközök mechanikai (különféle anyagok becsapódása elleni) védelmét szabványban előírt körülmények között, szabványos sebességgel kilőtt, szabványos méretű teszt „golyó” becsapódásával vizsgálják. Honnan tudhatjuk, hogy megfelelő a védőeszköz?
Az egyéni védőeszközök forgalomba hozatalához, használatba vételéhez is kötelező az EKmegfelelőségi nyilatkozat és az EK-típustanúsítvány (hasonlóan, mint a veszélyes munkaeszközöknél, lásd: Munkaeszközök, 6. Fejezet). Az EK-megfelelőségi nyilatkozat a gyártó írásbeli nyilatkozata arról, hogy a védőeszköz a rá vonatkozó előírásoknak megfelel. Az EK-típustanúsítvány pedig a tanúsítást végző bejelentett szervezet (a védőeszközök vizsgálatára feljogosított, tanúsító szervezet, „harmadik fél”) által kiadott dokumentum annak
105
igazolására, hogy a védőeszköz a típusvizsgálat alapján megfelel előírásoknak. Ezen dokumentumokat a gyártónak, forgalmazónak biztosítania kell a védőeszközhöz. A védőeszköz megfelelőségéről tájékozódhatunk magáról a védőeszközről is. A vizsgálati szabvány száma, a CE jelölés, illetve tanúsító fél azonosító száma rendszerint megtalálható magán a védőeszközön. Ezek a jelölések már egyfajta „garanciát” jelentenek a védőeszközök megfelelő minőségére, a megfelelő védelmi szintjére.
A megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztása, meghatározása a munkáltató felelőssége és a munkavédelmi szakember, foglalkozás-egészségügyi orvos feladata! A munkavállaló,
vagy
a
munkavédelmi
képviselő
a
kiválasztás,
meghatározás
folyamatában jogosult részt venni és konzultálni a kérdésben a munkáltatóval.
Az egyéni védőeszköz tájékoztatója Hasonlóan az előző fejezetekben már bemutatott üzemeltetési dokumentációhoz (munkaeszközök esetében) és a biztonsági adatlaphoz (veszélyes anyagok esetében) az egyéni védőeszközökhöz is biztosítani kell a „használati utasítást”. A védőeszközök esetében ez a használati utasítás az egyéni védőeszköz tájékoztatója. A tájékoztatót magyar nyelven kell biztosítani a munkavállalók részére. A tájékoztató a felhasználók számára készített olyan dokumentum, amely tartalmazza különösen: - a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok megjelölést, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak anyagaira nem hatnak károsan; - az EK típusvizsgálatok alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védelmi szintet, továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetve használata nem engedélyezhető; - a védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit, ezek összeillesztési jellemzőit; - a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt); 106
- a védőeszköz biztonságos szállítása szempontjából megfelelő csomagolási módot; - a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését; - azokat a különleges, a használathoz szükséges ismereteket, amelyek egyes különleges védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek. 9.5. Az egyéni védőeszközök biztosításával, használatával kapcsolatos követelmények 9.5.1.Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét (amely tartalmazza például a munkakörre, tevékenységre meghatározott védőeszközöket) a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, tehát ez munkavédelmi szakember, foglalkozás-egészségügyi orvos feladata. 1. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a védőeszköz: -
úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt (pl. gépek használata, forgó mozgó géprészek és a nem megfelelő védőkesztyű használata);
-
feleljen meg a munkavégzés körülményeinek (fontos, hogy a munkavégzést a védőeszköz a lehető legkevésbé korlátozza.);
-
az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen (egyes védőeszközök használata külön alkalmasság vizsgálatot igényelhet);
-
igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére (megfelelően illeszkedő, mérethelyes védőeszközöket kell biztosítani),
-
több védőeszköz használta esetén a védőeszközöknek összeilleszthetőségét és hatékonyságát a fennálló kockázatokkal szemben (pl. hallásvédelem, ipari védősisak, arcvédő együttes használata esetén).
Egybeépített megoldással az összeilleszthetőség problémája kiküszöbölhető
107
2. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja. Karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen (pl., ha egy védőeszközt több munkavállaló használ). 3. A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi. 4. Elméleti és gyakorlati képzéssel biztosítja, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. 5. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg a magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát.
Miről kell tájékoztatást kapnia a munkavállalónak? Mit kell oktatni a védőeszközök használatával kapcsolatosan? Elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatás keretében a védőeszköz használatával kapcsolatos munkavállalói kötelezettségeket, a védőeszköz használatával, tisztításával, karbantartásával, ellenőrzésével kapcsolatos konkrét információkat, feladatokat. Összefoglalva a védőeszköz tájékoztatójában, a gyártó által előírt minden lényeges, munkavállalóra vonatkozó információt. Egyes védőeszközök, például a leesés elleni egyéni védőeszközök, vagy egyes légzésvédő eszközök (külső levegőtől független, un. izolációs légzésvédők, pl. palackos) használatát a munkavállalóknak készség szintjén el kell sajátítaniuk, tekintettel arra, hogy ezek használata halálos, vagy súlyos balesettől mentheti meg őket. Ilyen védőeszközök használatakor bármilyen hiba, vagy bizonytalanság, késlekedés halálos kimenetelű balesettel járhat.
9.5.2.Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos munkavállalói kötelezettségek 1. Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. (Főszabályként a tisztítás a munkáltató feladata. A munkavállaló köteles a védőeszközt például letörölgetni, kisebb tisztítási „műveleteket” elvégezni, de például egy lángálló öltözet tisztítása (pl. a mosása különleges eljárást igényel) nem az ő feladata.) 2. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét. (a védőképesség elvesztése eseteit a védőeszközzel kapcsolatos oktatáson a munkavállalóval ismertetni kell a gyártói tájékoztató alapján) 3. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. (A munkavállaló munkaköréhez, egyes tevékenységéhez meghatározott védőeszköz(ök) viselése kötelező! Nem, vagy nem megfelelő viselés esetén a munkáltató szankciót alkalmazhat a munkavállalóval szemben!) 4. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét.
108
9.6. Az egyéni védőeszközök fajtái (példák)
Manapság kijelenhető, hogy nincs olyan kockázat amelyre – végső megoldásként – ne állna rendelkezésre megfelelő védőeszköz. Léteznek például kommunikációs lehetőséget biztosító hallásvédő fültokok, vagy tűszúrás ellen (is) védő kesztyűk. A fej védelme - Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok (leeső tárgyak és fej beütődés elleni védelemre) - Fejvédők, védősapkák (csak fej beütődés elleni védelemre) Hallásvédelem -
Fültokok, egyszer- és többször használatos füldugók (ábra) Az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők Fültokok rádió adóevővel, bluetooth-szal felszerelve Fültokok mikrofonnal ellátva, a beszédhangot átengedi (felerősítik), a határérték feletti zajokat nem (ábra) - Zajszűrővel ellátott füldugók, amelyeket előzetes méretvétel után egyedileg a fül formájához gyártanak
Szem- és arcvédelem - Szemüvegek - Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya infravörös, illetve látható sugárzás ellen védőszemüvegek - Arcvédő maszkok - Ívhegesztő maszkok és sisakok
109
Légzésvédelem -
Porszűrők, Gázszűrők Légellátóval (pl. palackkal) felszerelt készülékek Búvárfelszerelések
Kézvédelem Védőkesztyűk: - mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen - vegyszerek (veszélyes anyagok) ellen - villanyszerelő és hő ellen védő kesztyűk
A lábfej és a lábszár védelme -
Félcipők, magasszárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák Lábujjvédő betéttel kiegészített cipők Hőellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák Szigetelő cipők, csizmák vagy felső csizmák Védő csizmák láncfűrésszel dolgozóknak
Az egész test védelme - Leesés elleni védőeszköz: leesés elleni védőeszköz (teljes felszerelésminden szükséges kellékekkel) fékező szerkezet a mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel) a testet tartó eszközök (védő övek)
- Védőruházat: mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen veszélyes anyagok hatása ellen olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás ellen hőálló védőöltözések, fűthető ruhák 110
radioaktív szennyezés elleni védőruhák fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák rossz időjárás, hideg ellen
111
Teszt
1. Kinek kell gondoskodni arról, hogy Te a szükséges egyéni védőeszközökkel rendelkezz? a) a szakszervezetnek
b) Neked, saját magadnak
c) a munkáltatónak
2. Mi a munkavállaló felelőssége az egyéni védőeszközökre vonatkozóan? a) a munkavállaló maga dönthet arról, hogy meg akarja-e védeni magát
b) a tőle elvárható módon kell karbantartania, és megfelelő módon kell használnia a védőeszközöket c) újakat kell vásárolnia, ha azok tönkrementek, vagy elvesztek.
3. Hogyan lehet a leginkább megvédeni a kezet a veszélyes anyagok hatásától? a) megfelelő védőkesztyű viselésével
b) a munkafolyamat bedörzsölésével
végeztével
a
kéz
c) a kezek kendővel történő bepólyázásával
megfelelő
kenőccsel
történő
10. BIZTONSÁGI JELZÉSEK
10.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilm
http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-001-best-signs-story
10.2. Mik a biztonsági jelzések? A biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket együttesen, röviden biztonsági jelzéseknek nevezik. Ezek a jelzések többfélék lehetnek, erről árulkodik a biztonsági jelzés fogalma is. A biztonsági jelzés: meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely – az egyéb munkavédelmi követelmények teljesülése mellett – lehetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók (pl. látogatók, vendégek, más munkahelyről érkező munkavállalók) időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat).
10.3. A biztonsági jelzések fajtái Megkülönböztethetők a biztonsági jelzések annak alapján, hogy folyamatosan, tartósan töltik be szerepüket vagy sem. Így tehát léteznek: •
Állandó jelzések, mint például a tiltó, a figyelmeztető, a rendelkező, az elsősegélynyújtó, a menekülési, valamint a tűzvédelmi tájékoztató jelzések. Ezeket a jelzéseket tartósan, nehezen eltávolítható módon kell kihelyezni.
•
Időszakos jelzések, mint például az átlátszó, hátulról vagy belülről megvilágított világító táblák jelzései, hangjel, illetve a kézjelek is. Eltérőek lehetnek a biztonsági jelzések megjelenésük alapján is az alábbiak szerint:
•
Világító jel, mely lehet folyamatosan világító és villogó Ha a világító jel folyamatos és villogó fénykibocsátásra is alkalmas, akkor a villogást a nagyobb veszély vagy a fokozott sürgősség jelzésére kell alkalmazni. 113
•
Hangjel, másként fogalmazva, akusztikus jelzés Ahhoz, hogy a hangjel betöltse szerepét, jelentősen hangosabbnak kell lennie a környezet zajánál, de természetesen nem lehet túl hangos vagy fájdalmat okozó. Fontos tudnivaló még, hogy a hangjelnek könnyen felismerhetőnek és más hangjelektől, illetőleg környezeti zajoktól könnyen megkülönböztethetőnek kell lennie. Kiemelendő e körben a hangjelek egy fajtájával, a menekülésre felszólító hangjelekkel kapcsolatban, hogy ezeknek a hangjeleknek folyamatosnak kell lenniük annak érdekében, hogy mindenki felfigyeljen rájuk.
•
Szóbeli közlés / jelzés, mely rövid (esetleg kódolt) mondatok, kifejezések, szócsoportok vagy szavak formájában történhet. A szóbeli közlésnek rövidnek, egyszerűnek és világosnak kell lennie. A szóbeli kommunikáció lehet közvetlen (emberi hang) vagy közvetett (megfelelő eszközzel közvetített emberi mesterséges hang).
10.4. A biztonsági jelzések csoportosítása
A biztonsági jelzések lehetnek: •
Tiltó jelzések
•
Rendelkező jelzések
•
Figyelmeztető jelzések
•
Elsősegély-vagy menekülési jelzések
•
Tűzvédelmi tájékoztató jelzések
10.4.1. Tiltó jelzések
A tiltó jelzések adott körülmények között veszélyesnek minősülő magatartást tiltanak. A tiltó jelzések mindig kör alakúak, piros kerettel rendelkeznek. A tiltott magatartást szimbolizáló kép pedig áthúzott.
114
Nyílt láng használata tilos!
Dohányozni tilos!
Gyalogosok számára tilos!
Vízzel oltani tilos!
Nem ivóvíz!
Illetékteleneknek belépni tilos
Szállítóeszközzel behajtani tilos!
Érinteni tilos!
10.4.2. Rendelkező jelzések
Ellentétben a tiltó jelzésekkel, a rendelkező jelzések bizonyos magatartást kötelezően előírnak.
A rendelkező jelzések is kör alakúak, azonban színük mindig kék. Középen
helyezkedik el rajtuk a képjel fehéren, amely a kötelező magatartást szimbolizálja.
Védőszemüveg használata kötelező!
Fejvédő használata kötelező!
Hallásvédő használata kötelező!
Légzésvédő használata kötelező!
Lábvédő használata kötelező!
Védőkesztyű használata kötelező!
Védőruha használata kötelező!
Arcvédő használata kötelező!
Általános utasítás szükség szerint más táblával kiegészítve Testhevederzet használata kötelező!
Gyalogosok részére!
10.4.3. Figyelmeztető jelzések
115
Általános utasítás
A figyelmeztető jelzések, valamilyen veszélyforrásra hívják fel a figyelmet. Ezek a jelzések mindig háromszög alakúak, felületük sárga, keretük pedig fekete. Közepükön helyezkedik el a veszélyforrásra utaló képjel.
Gyúlékony anyag
Oxidáló anyag
Robbanásveszélyes anyag
Lézersugár
Sugárveszély Nem-ionizáló sugárzás
Mérgező anyag
Maró anyag
Ártalmas vagy ingerlő anyag
Erős mágneses tér
Áramütés veszélye
Botlásveszély
Biológiai veszély
Függő teher
Munkagép közlekedés
Zuhanásveszély
Alacsony hőmérséklet
Általános veszély
10.4.4. Elsősegély- vagy menekülési jelzések
Az elsősegély- vagy menekülési jelzések megmutatják, merre van a kijárat, a vészkijárat, az elsősegélynyújtó hely, illetve valamilyen egyéb mentési eszköz. Ezek a négyszögletes táblák zöld alapszínűek, fehér képjellel.
Kijárat helye vagy iránya
Vészkijárat
Gyülekezőhely
Kijárat iránya
Irány nyilak
Vésztelefon
Elsősegélyhely
Hordágy
116
Biztonsági zuhany
Szemmosó
10.4.5. Tűzvédelmi tájékoztató jelzések
A tűzvédelmi tájékoztató jelzések valamilyen tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzik. A fehér képjelek mindig vörös alapszínű négyszögletes táblán helyezkednek el.
Irány nyilak
Tűzvíz tömlő
Tűzoltólétra
Tűzoltó készülék
Tűzbejelentő telefon
10.5. A biztonsági jelzések elhelyezése, elhelyezkedése
A munkahelyen a biztonsági jelzések jól látható, mindenki számára észrevehető módon történő elhelyezése a munkáltató feladata. A Te kötelességed az, hogy ezeket a jelzéseket ismerd és betartsd saját magad és környezeted biztonsága, testi épségének megőrzése érdekében.
117
Teszt 1. Mit mutatnak meg a tűzvédelmi tájékoztató jelzések esetében a nyilak?
a) a menekülési irányt b) az adott tűzoltó eszköz, berendezés helyét c) a vészkijáratot 2. Milyen színnel jelölik a rendelkező biztonsági jelzéseket? a) piros-fehér b) sárga-fekete c) kék-fehér 3. Kinek szólnak a biztonsági jelzések? a) a munkavégzés hatókörben tartózkodó személyeknek (pl. látogató, vendég) b) a munkavállalóknak c) mindkettőnek
11. TŰZVÉDELEM 11.1. Kapcsolódó, tanulságos animációs rövidfilm
http://www.napofilm.net/hu/napos-films/multimedia-film-episodes-listingview?filmid=napo-001-best-signs-story
11.2. Mit jelent a tűzvédelem? Mi a kötelességed tűz esetén? A tűzvédelem szó jelentése összetett. A tűzvédelem összefoglalóan a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzesetek kivizsgálását, valamint az ezekhez szükséges feltételek biztosítását foglalja magában. Fontos, hogy ismerd a tűzzel kapcsolatos alapvető szabályokat, s tudd, mit kell tenni a tűz megelőzéséhez, valamint tűz esetén. Ezek az alapvető ismeretek jelentőséggel bírnak testi épséged és biztonságod szempontjából nemcsak a munkahelyen, hanem a mindennapokban is.
11.3. A tűz, a tűzháromszög Ahhoz, hogy tűz keletkezzen három feltételnek kell egy időben, egy helyen teljesülnie.
A tűz keletkezéséhez szükség van:
1. éghető anyagra 2. oxigénre (égést tápláló gázra) 3. gyújtóforrásra
Ha a három feltételt szimbolizáló háromszög bármelyik oldala, vagyis az éghető anyag, vagy megfelelő mennyiségű oxigén (égést tápláló gáz), vagy a gyújtóforrás hiányzik, a háromszög „összedől”, azaz tűz nem keletkezik.
Tűzoltás esetén az a cél, hogy e három feltétel valamelyikét megszüntessük. •
Ha éghető anyag nincsen, nem folytatódhat tovább az égés. Tűzoltáskor tehát a tűz közvetlen környezetéből el kell távolítani az éghető anyagokat, illetve az éghető anyag folytonosságát meg kell szakítani.
. •
Oxigén nélkül szintén nem folytatódhat tovább az égés. A tüzek esetében gyakori, hogy a levegőtől zárják el az éghető anyagot.
•
A hőmérséklet csökkentése szintén gyakori és hatásos módja a tűzoltásnak. Alapvetően két célja van: egyrészt az égő anyagot a gyulladási hőmérséklet alá hűteni, másrészt a még nem égő, de a tűz közelében lévő anyagokat hűteni.
11.4. Milyen fogalmakat érdemes ismerni a tűzzel kapcsolatosan? A tűzzel kapcsolatosan jó, ha tudsz néhány hasznos fogalmat, mint például a lobbanáspont, illetve az öngyulladási hőmérséklet.
Lobbanáspont: Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy folyadék gőzöket bocsát ki, amelyek egy szikra vagy láng hatására meggyulladhatnak. Nem öngyulladás! Minél alacsonyabb a lobbanáspont, annál nagyobb a kockázat. Pl. benzin: - 42,8 ºC, fűtőolaj és gázolaj: 55 ºC
Öngyulladási hőmérséklet: Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyag spontán („saját magától”) módon meggyullad. Az alacsony öngyulladási hőmérsékletű anyagok különösen veszélyesek. Pl.: étolaj 280 ºC-tól meggyullad (szikra nélkül)
120
Bizonyos esetekben az anyag égése lehet spontán: biológiai vagy kémiai reakciók következtében hőfejlődés áll elő és a hő mértéke eléri a lobbanáspontot.
A konyhai tüzek jellemző okozója a fent említett étolaj, melyet a lángon felejtenek, s így meggyullad a serpenyő. FONTOS! TILOS vízzel oltani! Takard le, pl. tegyél rá fedőt!
11.5. Tűz osztályok
A tüzek típusai a következők:
a. Száraz éghető anyagok tüzei: a szilárd anyagok, így például fa, papír, műanyag b. Tűzveszélyes folyadékok tüzei: folyadékok, így például benzin, olaj, oldószeres festék c. Éghető gázok tüzei: például metán, propán, bután, acetilén d. Éghető fémek tüzei: szilárd anyagok szilárd állapotukban egyesülnek az oxigénnel és izzással, parázslással égnek, így például a fémek, magnézium, alumínium.
A tüzek csoportosítása kapcsán külön szükséges foglalkozni az elektromos eredetű tüzekkel. Az elektromos eredetű tüzek jellemzően elektromos túlterhelés, túlmelegedés, vagy rövidzárlat következtében keletkeznek. Az elektromos eredetű tüzek jelentik a leggyakoribb tűzeseteket.
FONTOS! Az elektromos tűz nem oltható vízzel! Az elektromos tüzek oltóanyaga a CO2 (szén-dioxid) vagy a por.
121
11.6. A tűz oltása A tüzet akkor tudjuk eloltani, ha eltávolítjuk a három alapfeltétel egyikét: •
az éghető anyagot: pl. elzárjuk a gázt
•
az égést tápláló gázt (oxigént): pl. tűzoltó takarót dobunk a ruházatra vagy az égő sütőre
•
a gyújtóforrást (energiát): pl. megszüntetjük a rövidzárlatot vagy eltávolítjuk a hőt hűtővíz segítségével
A tűzoltó anyagok Tüzet oltani többféle anyaggal lehetséges, például: vízzel, habbal, porral, és széndioxiddal. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy vannak alapvető szabályok, amelyeket a tűzoltó anyag kiválasztásánál ismerni szükséges, és feltétlenül be kell tartani. Ahogy az már fentebb szerepelt, például elektromos eredetű tüzet vízzel, és vízalapú habbal tilos oltani! A megfelelő oltóanyag, illetve tűzoltó eszköz kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a tűzosztályokra A,B,C,D. A tűzoltó eszközökön a tűzosztályok jelölve vannak.
VÍZ: a legelterjedtebb tűzoltó anyag
A Előnye: •
hűtő hatás
•
szinte mindenhol jelen van
•
olcsó
•
gátolja a tűz terjedését, mivel lehűti a környező anyagokat is (beleértve a gázpalackokat és tartályokat is)
•
elpárologva elfojtja az oxigént
•
vízkárok (néha súlyosabb, mint maga a tűz, pl. egy könyvtár esetén)
Hátrányai:
• elektromossággal kapcsolatos kockázatok • reakciója vegyi anyagokkal (pl. nátriummal) 122
• folyadéktüzek (pl. olaj, zsír) esetén terjeszti a lángokat, a lángoló cseppeket felkapja a párolgó gőz • megfagyhat
HAB: vízből és habképző anyagból áll, a keletkezett rétegnek két hatása van, hűt és egyben elzárja az oxigént
AB Hátrányai: •
ugyanazok a hátrányok, mint a víznél
•
elektromos vezetés
•
megfagyhat
•
a környezetre ártalmas
SZÁRAZ HOMOK:
BD Előnyei: •
meggátolja az oxigén utánpótlást (alkalmas égő folyadékok oltására a padlón)
•
alkalmas a fémtüzek oltására
Hátrányai: •
könnyen összecsomósodik és megkeményedik
•
nagy kiterjedésű tűz esetén szállítóeszközre van szükség
POR:
ABCD Előnyei: •
elfojtja a tüzet és negatív katalizátorként viselkedik (gátolja az égést) 123
•
Tűz osztályok: pl.: ABC por, BC por, D por
Hátrányai: •
szeles időben nehéz a szabadban használni
•
sok kárt és takarítási munkát okozhat
•
szűk helyen csökkenti a látási viszonyokat
•
nincs hűtő képessége
•
költséges
Tekintettel arra, hogy a por az ABC tűztípusokat, azaz az „átlagos” munkahelyeken előforduló tűztípusok mindegyik oltására alkalmas, ezt használják a legtöbb helyen. A poroltót használó személynek nem kell gondolkodnia azon, hogy milyen tüzet tud eloltani a poroltóval. Elektromos tüzek oltására is alkalmas jellemzően 1000 V feszültségig (azaz a hálózati feszültségnek megfelel 230 V) 1 méteres távolságból.
SZÉN-DIOXID (CO2)
B Előnyei: •
elfojtja az oxigént
•
kevés kárt okoz
•
nyomás alatt van, kieresztéskor jelentősen lehűl (használható elektromos berendezésekhez, biztosítékdobozokhoz, számítógépekhez stb.)
Hátrányai: •
az oxigénszint csökkentése miatt fulladásveszély
•
fagyási sérülések kockázata!
•
hidegre érzékeny készülékek károsodása
•
szabadban nehéz használni (szél)
124
FONTOS, hogy a rosszul megválasztott oltóanyag és/vagy a rossz oltási technika fokozhatja a tüzet!
10.7. Mi a teendő tűz esetén? Legfontosabb szabályok, hogy ha tüzet észlelsz: •
Gondoskodj a saját biztonságodról és őrizd meg a nyugalmat, s hívd a tűzoltóságot (105), vagy az általános segélyhívó számot (112)!
•
A telefonban közöld a tűzeset pontos helyét és címét, valamint hogy mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben!
•
Ha emberélet is veszélyben van és tudsz róla, kifejezetten hangsúlyozd!
•
Figyelmeztesd a közelben tartózkodó embereket!
Hasznos tanácsok tűz esetére: •
Zárd be az ajtókat és az ablakokat (a füst miatt indokoltnak tűnhet, de valójában a tűz terjedését meggyorsítja!)
•
Ha megszólal a tűzjelző, kövesd a kiürítési vezetők vagy a tűzoltók utasításait!
•
Soha ne használd a liftet! (áramszünet, a lift nem fog működni)
•
Menj a gyülekezőhelyre és szólj, hogy a jelen vagy!
•
Oltsd el a tüzet (csak akkor, ha biztosan tudod, hogyan kell).
•
Ne kezdd el oltani a tüzet, amíg nem jelentetted azt!
125
Teszt
1. Hogyan kezded meg a tűz oltását? a) nem várok senkire, ha tűz van, azonnal eloltom b) értesítem a munkatársakat és a munkahelyi vezetőt a tűzről, és megkezdem a tűz oltását c) kimenekülök, és megvárom a tűzoltókat 2. Hogyan menekülsz tűz esetén? a) követem a kiürítést vezető utasításait, majd jelentkezem a gyülekező helyen b) az első alkalmas helyen kilépek a szabadba és hazamegyek c) kinyitok minden ajtót és ablakot, majd megkeresem a legközelebbi vészkijáratot 3. Hogyan lehet eloltani a tüzet? a) oxigén hozzáadásával b) a gyújtóforrás kizárásával c) CO2 elszívásával
FOGALOMTÁR (a JOGTÁR alapján)
Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Fiatal munkavállaló a 18. évét be nem töltött munkavállaló. Jogszabály általános értelemben a jogszabály szó mindazon jogi normák megjelölésére használható, amelyeket bármely jogrendszer normatív jelleggel ruház fel, normatív jellegűnek tekint, azaz az, hogy kötelezőek (más kifejezéssel: kötelező erejűek), és általánosan alkalmazandóak (azaz nem konkrét esetre vonatkoznak). A magyar jogrendszerben az számít jogszabálynak, ami az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló törvény meghatározásának megfelel. A jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított sorrendet követi (törvény, kormányrendelet, miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet,… önkormányzati rendelet) azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az Alaptörvény az összes többi törvény, és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll. Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el. Kockázat a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Pszichoszociális kockázat a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Megelőzés a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.
127
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozásegészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult. Munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés). • kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi, • kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez, • kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló), • kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.
128
Munkaeszköz minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). Munkahely minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. (A törvény meghatározott rendelkezéseit alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.)). Munkavállaló a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkáltató a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. Munkavédelmi képviselő olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Sérülékeny csoport az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).
129
A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. Szervezett munkavégzés a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján a Magyar Honvédségnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. Szerződés szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony. Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes anyag minden anyag vagy keverék, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló (túlérzékenységet okozó), fertőző, rákkeltő (karcinogén), mutagén (genetikai károsodást okozó), teratogén (fejlődési rendellenességet okozó), utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkárosító anyag.
130
Veszélyes munkaeszköz Veszélyes munkaeszköznek minősül a veszélyes fogalma alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében (Vhr.) meghatározott (az 1/a. és 1/b. mellékletében tételesen felsorolt), valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. Veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: • a fizikai veszélyforrás, ezen belül a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, szerkezetek egyensúlyának megbomlása, csúszós felületek, éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, tárgyak hőmérséklete, a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, szintkülönbség, súlytalanság, a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, zaj, rezgés, infra- és ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás, elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben; • a veszélyes anyag; • a biológiai veszélyforrás, ezen belül a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat); • a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.
131
JOGTÁR
1. Fejezet • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. Fejezet • Magyarország Alaptörvénye • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
3. Fejezet • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény • a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet • a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 4. Fejezet • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet (Vhr.) • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. Fejezet • a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet • a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet • az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet • az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet
132
6. Fejezet • a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet • a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. Fejezet • a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény • a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 31.) EüM-SZCSM együttes rendelet • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. Fejezet • a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 9. Fejezet • a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet • az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 10. Fejezet • a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 11. Fejezet • a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény • az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
133
MEGOLDÁSOK 1. Fejezet 1. c 2. c 3. b
6. Fejezet 1. c 2. a 3. a
2. Fejezet 1. b 2. a 3. a
7. Fejezet 1. c 2. c 3. b
3. Fejezet 1. a 2. c 3. c.
8. Fejezet 1. c 2. b 3. c
4. Fejezet 1. b 2. a 3. b
9. Fejezet 1. c 2. b 3. a
5. Fejezet 1. b 2. b 3. c
10. Fejezet 1. b 2. c 3. c
11. Fejezet 1. b 2. a 3.b
134