ERKÖLCSI NEVELÉS FIATALOKNAK

Evangéliumi Tanítványképző Központ www.tanitvanykepzo.hu

1

ERKÖLCSI NEVELÉS FIATALOKNAK ÍRTA: BENEDEK TIBOR

Gyakorlati tanácsok Példabeszédek könyvéből 1. Tizenévesek és az erkölcs Az ember élete nyolc szakaszra osztható, ezek közül az ötödik a serdülőkor a hatodik pedig a fiatal felnőttkor1. Jellemzője ezeknek az időszakoknak az önazonosság keresése, a társadalmi értékek megismerése és nem egyszer felül bírálata. Majd a későbbiek folyamán jellemzővé válik a társkeresés, a párválasztás, illetve valamilyen világnézet melletti elköteleződés. Mivel ebben a korban alakulnak ki azok a nézetek, amelyek javarészt az egész ember személyiségét és világképét meghatározzák, ezért ezek az évek döntő jelentőséggel bírnak a fiatalok életében. Mi is az az erkölcs? E kérdés pontos megválaszolásához egy tizenéves első útja valószínűleg a számítógéphez, majd az internethez vezetne, ahol e kérdést beírva a keresőbe, többek között a következő válasszal találkozna: „Az erkölcs vagy morál fogalma alatt mai köznyelvi szóhasználatunkban a magatartásunkat befolyásoló, általunk (vagy a társadalom által) helyesnek tartott, olyan szabályok összességét értjük, amelyek túlmutatnak a jog és az egyéb írott szabályok keretein. Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Más megfogalmazás szerint az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.” 2 E meghatározás alapján az erkölcs egyrészt az elvek szintjén mutatja be a jó és a rossz közötti különbséget, majd a cselekvés szintjén, a gyakorlatban is megkülönbözteti azokat. A fenti meghatározás ugyan napjainkban keletkezett, de egy i.e. X. században keletkezett bibliai könyv, Példabeszédek könyve is hasonlóan kezdődik. „Bölcsesség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére,


okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére…” Péld 1,2-3 2. Hogyan tovább? – A fiatalok alapvető kérdései Ki ne találkozott volna olyan serdülővel, aki nem talál semmi hajtóerőt, célt az életében? Azt szoktuk rájuk mondani: érdektelenek, alulmotiváltak. „Évről évre nő az alulmotivált tanulók száma. A mi véleményünk szerint az iskola képtelen pótolni a családot. A legnagyobb gondot még az új módszerek alkalmazása esetében is az jelenti, hogy azért nehéz motiválni a tanulókat, mert a többség minden, az iskolában megszerezhető ismeretet feleslegesnek talál.”3 – mondják a pedagógusok. Hogyan válhat majd a társadalom értékes tagjává az a fiatal, akinek nincs életcélja, motivációja?

Vagy talán már meg is szokta a tétlenséget és a

henyélést? Vajon nem teljesednek-e be rajta az alábbi igeversek: „Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a pajzsos férfiú!” Péld 6,10-11 A tétlenséghez és céltalansághoz előbb-utóbb társulhat az önpusztító szórakozás is, „az alkohol pusztítja az agysejteket, a dohányzás impotenciát és rákot okozhat, a kemény drogok pedig, rendszerint tönkreteszik a szervezetet, ráadásul illegálisak, használatukért sokszor hosszú börtönbüntetés jár. Ha ezek a szerek ilyen rettenetesek, miért élünk velük? A választ a szexualitásban találjuk.”4 – olvashatjuk egy weboldalon. Évtizedek óta jár együtt ez a négy tényező: alkoholfogyasztás dohányzás - drogfüggőség - szabad szexualitás. Bár Példabeszédek könyvében nem olvasunk dohányzásról és drogfüggőségről, azonban az alkoholról és a szabad szexualitásról igen! „Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik; végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp. A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.” Péld 23, 31-33 Több helyen is találkozunk az alkohol tartalmú italok fogyasztásának tiltásától, valamint a szabad szexualitástól való óvástól. Azonkívül, hogy ezek a szerek és ez a fajta életmód rombolja az emberi kapcsolatokat, ugyanakkor az egyént is tönkreteszi így „a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg” Péld 5,22 az ember.

2


Egész életünkben környezetünk befolyásának vagyunk kitéve, különösen igaz ebben az életkorban. Ha valakit olyan közösség vesz körül, amely alulmotivált és az élet célját csupán a szórakozásban találja, akkor az ilyen ember bizony könnyen válik a közösség áldozatává. „Aki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; aki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.” Péld 13,20 Korunk aktualitása, hogy közösség szó alatt nemcsak a kézzelfogható közösséget, hanem a digitális, virtuális közösséget is értenünk kell, hiszen majdnem minden fiatal tartozik valamilyen internetes közösséghez. Ezeknek a közösségeknek is meg vannak a pozitív illetve negatív hatásai. „Az a fiatal, aki nem rendelkezik internet-kapcsolattal, számítógéppel, és nem tudja követni a közösségformáló tartalmakat, annak nincs esélye részt venni egy digitális közösség épülésében, formálásban, és esélytelen számára a véleménynyilvánítás interaktív formája.”5 – olvashatjuk egy tanári blogban. Ebben az esetben megjelenhet az elszigetelődés a hasonló korú fiataloktól, ami a későbbiek során személyi torzuláshoz, sérüléshez vezethet. Hogyan tovább? – tettük fel a kérdést. Hogyan tovább, amikor érdektelenség van, amikor nincs pozitív értékrend, amikor a régi, személyes kapcsolatokon álló közösségi élet is megrendülő félben van?

3. „Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását…” Péld 4,1a Az első jó tanács Példabeszédek könyvéből: „Szerezz bölcsességet, szerezz eszességet!” Péld 4,5 - olvashatjuk ezt a felszólítást, majd egy másik igevers is ide kívánkozik: „…drága kincse az embernek az ő szorgalma” Péld 12,26. A Biblia első helyre nem az anyagi javak megszerzését teszi, hanem a bölcsesség és az értelem fejlesztését, s kézzelfogható kincs helyett az emberi igyekezetet, szorgalmat állítja előtérbe. Ugyanakkor ezek a sorok a mindennapi élet dolgainak becsületes, értelmes elvégzésére

is

bátorítanak,

hiszen

„bölcsességet,

eszességet”

nemcsak

az

iskolapadban, hanem hétköznapi feladataink szorgalmas elvégzése közben is szerezhetünk. „Csak kevesen ismerik fel, hogy milyen hatással vannak az élet kicsiny dolgai a jellem fejlődésére. Semmi sem jelentéktelen, amivel foglalkozunk. A változó körülmények, amelyekkel napról napra találkozunk, próbára teszik a becsületességünket, és alkalmassá tesznek bennünket nagyobb megbízatások elvégzésére.” 6

3


Ugyanakkor Példabeszédek könyve tanácsot ad a tiszta (modern kifejezéssel élve: mentálisan egészséges) életre vonatkozóan is. Elsőnek is józan életre szólít fel bennünket, s több igeversben is kiemelten hangsúlyozza a borivás testet-lelket károsító hatását: „A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!” Péld 20,1 Különösen fontos az alábbi tanács megszívlelése: „Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése. Hogy mikor iszik, el ne feledkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.” Péld 31,4-5 Természetesen ez a törvényszerűség mondható el minden egyéb kémiai tudatmódosító szerről is. Egyre inkább divatba jönnek az úgynevezett „dizájner drogok”,

melyek

stimulálják

a

fáradtságérzetet,

fokozzák

a

szervezet

teljesítőképességét, ugyanakkor függőséghez, több esetben pedig halálesethez vezethetnek.7 A józan életvitelhez nemcsak a különféle drogoktól való tartózkodás tartozik hozzá, hanem a szexualitás területén is megmutatkozó fegyelem. A Biblia ugyanis nem tiltja a szexualitást, hanem megteremti hozzá a megfelelő kereteket, ez pedig a házasság intézménye. Nagyon szép tanácsot olvasunk erre vonatkozóan Példabeszédek könyvében: „Igyál vizet a te kutadból, és a te forrásod közepéből folyóvizet. (…) Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének. (…) Az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.” Péld 5,15-19 Ahogyan természetes az, hogy mindenki a saját kútjából iszik, ugyanúgy természetes, hogy mindenki a saját házastársában találja meg a boldogságát. Ez a boldogság pedig az évek előre haladtával egyre inkább kiteljesedhet, feltéve, ha mindkét fél a szeretet törvénye szerint él. Végzetül pedig a közösségre, a baráti kapcsolatokra vonatkozó jó tanácsok: „Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.” Péld 17,17 „Az ember, akinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.” Péld 18,24 Ezek a tanácsok magukért beszélnek, s arra ösztönöznek bennünket, hogy a sok-sok felszínes kapcsolat helyett inkább alakítsunk ki kevesebb emberrel kapcsolatot, de azok legyenek mélyek, és egyre inkább kiteljesedők. 4. Az tiszta erkölcs két alapja E tanulmány végén pedig két fontos tanácsot szeretnék megemlíteni, melyek minden fiatal életét erkölcsileg jó irányba vezethetik: „Minden féltett dolognál

4


jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet.” Péld 4,23 A Bibliában a szív átvitt értelmű jelentéssel bír, az ember egész lényét közelebbről a gondolkodását jelenti. Vagyis minden féltett dolognál jobban óvjuk, őrizzük gondolatvilágunkat, mert amit oda be engedünk az formál bennünket, alakítva személyiségünket. Éppen ezért fontos, hogy ’meggondolás őrködjön felettünk és értelem őrizzen bennünket’ (Péld 2,11). Példabeszédek könyvének nagy részét Salamon király írta, valamint ő gyűjtötte össze ezeket a mondásokat. Másik könyvében, Prédikátor könyvében, leírja, hogy életének derekán hogyan veszítette el helyes erkölcsi ítélőképességét s tért erkölcstelen útra. „Salamon későbbi írásai tanúsítják, hogy amint egyre jobban ráébredt élete gonoszságára, különös gonddal intette az ifjúságot, hogy ne essen azokba a hibákba, amelyek következtében ő eltékozolta a menny legnagyszerűbb ajándékait. (…) Az ilyen példákból meg kell tanulnunk, hogy csak az éberség és ima jelent védelmet ifjúnak és idősnek egyaránt.”8 Ennek értelmében láthatjuk, hogy Példabeszédek könyvének tanácsai nemcsak elméleti tanácsok, nem is valamilyen

üres

filozófiai

fejtegetés

részei,

hanem

a

mindennapokban

megvalósítandó gyakorlati gondolatok s „és amiképpen ki-ki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.” Péld 18,21b

1

Erik Erikson 1963. http://hu.wikipedia.org/wiki/Erk%C3%B6lcs 3 http://www.ofi.hu 4 http://www.netambulancia.hu 5 http://www.tanarblogok.hu 6 Ellen Gould White: Pátriárkák és próféták, 179.old. Advent Kiadó, Budapest, 1993. 7 A Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervezet (INCB) éves jelentésében közzétett írás szerint a dizájner drogok olyan vegyületek, amelyeket a kábítószerlistán szereplő tiltott anyagok apró változtatásaival állítanak elő, kijátszva ezzel a törvényt. Az ENSZ bécsi székhelyű szakosított szervezete felhívja a figyelmet arra, hogy a világhálón terjednek azok az útmutatók, amelyek az újfajta pszichoaktív szerek készítési módját részletezik. 8 Ellen Gold White: Próféták és királyok, 80.old. Advent Kiadó, Budapest, 1995. 2

5

ERKÖLCSI NEVELÉS FIATALOKNAK

Recommend Documents