Egészségügyi mérnökképzés
MECHANIKA Előadók: Kiss Rita Németh Róbert Pandula Zoltán
A félév tartalma ●
Szilárd testek mechanikája (kb. 7 hét)
●
Áramlástan (kb. 4 hét)
●
Mozgásvizsgálatok (kb. 3 hét)
Számonkérés: Írásbeli és szóbeli vizsga
A fél félév tartalma ●
Alapfogalmak, erők és hatások
●
Egyensúlyozás
●
Igénybevételek, igénybevételi ábrák
●
Szilárdságtani alapfogalmak
●
Feszültségek, elmozdulások számítása
●
Rugalmasságtani alapfogalmak
●
Egészségügyi mérnökképzés
MECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert
Munka- és energiatételek, numerikus módszerek (VEM) alapjai
Szilárd testek mechanikája osztályozása
Mechanika A mechanika a
Dinamika
●
mozgásokkal
●
Kinematika (a mozgás leírása)
●
mozgást okozó hatásokkal (erőkkel)
●
Kinetika (a mozgás okainak vizsgálata)
foglalkozó tudomány Speciális eset, ha nincs mozgás: ●
●
Folyadékok és gázok mechanikája (áramlástan) Szilárd testek mechanikája (+merev testek)
Statika ●
merev testek
●
szilárd testek
Ismétlés ●
Mértékegységek, SI-rendszer: –
alapegységek: m, kg, s, A, K, mol, cd
–
származtatott egységek: N = kg m / s2
–
prefixumok: ●
●
Az erő Olyan hatás, mely a testek alakját, mozgását megváltoztathatja Kötött vektormennyiség, van:
d~, c~, m~, …, k~, M~, G~, …
Koordináta-rendszerek –
balkezes (balsodrású) krsz.: ●
hüvelykujj (x)
●
mutatóujj (y)
●
középső ujj (z)
–
nagysága
–
iránya (hatásvonala)
–
értelme
–
támadáspontja
támadáspont F
merev test
hatásvonal
(amire az erő hat) src: POV-Ray 3.6 for UNIX documentation
Az erő megadása
Az erők osztályozása
z
r = ( rx ,ry ,rz )
F r
γ β
távolba ható
●
külső erők
●
közelbe ható
●
belső erők
●
koncentrált
●
aktív erők
●
megoszló
●
F = ( Fx ,Fy ,Fz ) x
y
●
F α
(cos2α + cos2β + cos2γ =1)
Fx= F cos α
–
vonal mentén
Fy= F cos β
–
felület mentén
Fz= F cos γ
–
térfogat mentén
passzív erők (reakcióerők)
F = 0 : zéruserő
Erőrendszerek Több erő hat egy testre: erőrendszer. Jelölése felsorolással: (F1, F2, … , Fn) Spec. esetek: ●
síkbeli erőrendszer
●
térbeli erőrendszer
●
közös metszéspontú erőrendszer
●
párhuzamos erőrendszer
Általános eset: szétszórt erőrendszer
Egyenértékűség, eredő Eredő: egyetlen, az erőrendszerrel azonos hatású erő:
F 1 , F 2 , ... , F n = ˙ R Egyenértékű erőrendszerek: F 1 , F 2 , ... , F n = ˙ R és P 1 , P 2 , ... , P n = ˙ R, akkor F 1 , F 2 , ... , F n =P ˙ 1 , P 2 , ... , P n
Egyensúly: F 1 , F 2 , ... , F n = ˙0 Ellentett:
F ,−F = ˙0
R ,−R = ˙0
Merev testre ható erők I.
Merev testre ható erők II.
Alaptételek
●
–
két, közös metszéspontú erő eredője a metszésponton átmenő erő, vektora a vektorösszeg
●
További tételek –
(azonos hatásvonal, nagyság, ellentétes irány)
–
a hatásvonal mentén való eltolás az erő statikai hatását nem befolyásolja
–
–
eredőt az erők egyesítésének sorrendje nem befolyásolja
–
–
egyensúlyi erőrendszer hozzáadása nem változtatja meg az erőrendszer eredőjét
Erő statikai nyomatéka egy pontra I. Legyen r a kiválasztott pontból az F erő hatásvonalának egy pontjába mutató vektor z
Def.: M=r ×F φ
r
M
d
∣M∣=M=F⋅r⋅sin
F
M=F⋅d x
Erő
kar
y
két erő egyensúlya három erő egyensúlya (közös metszéspont, zárt vektorháromszög)
hatás-ellenhatás törvénye
Erő statikai nyomatéka egy pontra
∣
M= r y F z −r z F y i r z F x −r x F z j r x F y −r y F x k
[
et
M
δ
Mt r
Legyen M az F erő nyomatéka a t tengely egy pontjára, et egy tvel párhuzamos egységvektor.
Def.: M t =M⋅et et F﬩
d Fǁ
M t =F×r ⋅et =M⋅cos
M t =F×r ⋅et =r ×et ⋅F=... F
][ ]
F z r y −F y r z M x M= F x r z −F z r x = M y F y r x −F x r y M z
Erő statikai nyomatéka egy tengelyre t
∣
i j k M=r ×F= r x r y r z F x F y Fz
ha F és r az xy-síkban fekszik: Fz=0, rz=0, így Mx=0 My=0
Erőpár Két, párhuzamos, nem közös hatásvonalú, ellentétes irányú, azonos nagyságú erő eredője.
F 1 , F 2 = ˙M
M
F1
r
F2
M=r ×F
∣M∣=∣F∣⋅d
d
∣Mt∣=F ﬩⋅d
Az erőpár egyenértékű egy nyomatékkal, aminek a nagysága független a helyétől, szabad vektor.
A tengellyel párhuzamos erő nem forgat a tengely körül.
A nyomaték felbontható rá merőleges két erőre, a nagyságuk, vagy a távolságuk szabadon vehető fel.
Erő és erőpár eredője x
y
Műveletek erőkkel
d
F , M = ˙?
F1
M
F
d F1
M F2
F
F2
F
Feladatok: ●
Eredő meghatározása
F i , M j = ˙?
●
Egyensúlyozás
F i , M j , ? =0 ˙
Módszerek: F , M = ˙ R M =F ˙ 1 , F 2
∣F∣=∣F 1∣=∣F 2∣ M d= F
F 1 =−F ˙
F , F 1 , F 2 = ˙ R
–
számítással,
F , F 1 = ˙0
–
szerkesztéssel,
–
grafoanalitikusan.
F 2 = ˙ R
Közös metszéspontú erőrendszer eredője
Közös metszéspontú erőrsz. eredője grafikusan
Az eredő egy, a közös metszésponton átmenő erő. z
F1
y
F 1 , F 2 , F 3 , ... , F n = ˙R
F2
Vetülettétel:
Rn−1 , F n = ˙ R
F2
F2
Fi x
F1
∑ F ix : ∑ F i cos i =R cos R
=R x
∑ F iy : ∑ F i cos i =R cos R
=R y
∑ F iz : ∑ F i cos i =Rcos R
=R z
i=1 n
i=1
R= R x R y R z 2
2
2
egyensúly: R x =R y =Rz =0
y
Fn
R2 R3
x
F3
Fn
R
Közös metszéspontú erőrendszer eredője síkban Legyen az összes erő az xy-síkban.
n
i=1 n
z
βi
z
⋮
R2
F 1 , F 2 , F 3 , ... , F n = ˙R
αi
F1
F3
F2
i=1
R2 , F 3 = ˙ R3
Közös metszéspontú erőrsz. eredője számítással
y
∑ Fi = R
R3 , ... , F n = ˙ R
F1
γi
n
F 1 , F 2 = ˙ R2 R2 , F 3 , ... , F n = ˙R
x
F3
Fn
Vektortétel: F 1F 2F3...F n = R
Ekkor Fiz=0 minden i-re, így Rz=0. n
∑ F ix : ∑ F i cos i =R cos R
=R x
∑ F iy : ∑ F i cos i =R cos R
=R y
i=1 n
i=1
R= R x R y 2
2
egyensúly: R x =R y =0
Erőpárok eredője síkbeli feladatnál
Erőpárok eredője A nyomaték szabad vektor, eltolhatók egy közös metszéspontba. Az eredő egy, a közös metszésponton átmenő nyomatékvektor.
A síkban fekvő erők nyomatékai a sík pontjaira a síkra merőleges nyomatékvektorokat eredményeznek, csak a merőleges irány
M 1 , M 2 , M 3 , ... , M m = ˙ MR
m
∑ Mix : ∑ Mi cos i =M R cos R =MRx ∑ M iy : ∑ M i cos i =M R cos R i=1 m
m
+
∑ Miz : ∑ Mi =MR
=MRy
M1
i=1
∑ Miz : ∑ M i cos i =MR cos R i=1
x
y
i=1 m
+
M2
-
Mm
=M Rz
M R = M Rx M Ry M Rz 2
2
2
Szétszórt erőrendszer I. ●
Mi az eredő? –
Szétszórt erőrendszer II. ●
F 1 , F 2 , ... , F n , M1 ,... , M m = ˙?
Mi az eredő? F A=0 és M A=0 Egyensúly
Társerő, társnyomaték:
F A=0 és M A≠0 Nyomaték
F 1 , F 2 , ... , F n , M1 ,... , M m =F ˙ A , M A
F A≠0 és M A=0 Erő F A≠0 és M A≠0 Erő, vagy erőpár
n
∑ F : ∑ F i =F A i=1 n
∑ M : ∑ r Ai ×F i ∑ Mi =M A i=1
II A
F A , M A =R ,M ˙
MA függ az A pont helyétől, de M A⋅F A=áll.
●
Az eredő: –
Egyensúly: F A=0 és M A=0
–
Nyomaték: F A=0 és M A≠0
–
Erő:
–
Erőcsavar: F A⋅M A≠0
FA
F A , M﬩A = ˙ R
i=1
Eredő lehetséges esetei
M﬩A
M A=M IIAM﬩A
m
R
MA M
II A
MIIA
Párhuzamos térbeli erőrendszer ●
Legyen az erők iránya z
●
Felírható egyenletek:
∑ F iz ∑ Mix ∑ Miy
F A≠0 és F A⋅M A=0 ●
Az eredő lehet: –
Erő
–
Nyomaték
–
Egyensúly
Szétszórt síkbeli erőrendszer
Párhuzamos síkbeli erőrendszer
●
Legyen az erők síkja xy
●
Legyen az erők síkja xy, az erők iránya y
●
Felírható egyenletek:
●
Felírható egyenletek:
∑ F ix ∑ F iy ∑ Miz = ∑ M Oi ●
Az eredő lehet:
∑ F iy ∑ Miz = ∑ M Oi ●
Az eredő lehet: –
Erő
–
Erő
–
Nyomaték
–
Nyomaték
–
Egyensúly
–
Egyensúly
Síkbeli megoszló erők ●
Végtelen kicsiny erők végtelen közel egymáshoz: ΔF
xR
F dF = dx x0 x
p x = lim
p(x)
Δx
R
x
∑ F iy :
Megoszló erők eredője –
R
állandó a/2
–
lineárisan változó
–
másodfokú parabola
R=qa
q
R=qa/2
q
R=qa/3
a/2 R
∫ p x dx=R
∑ M0i : ∫ p x x dx =R x R
q
a/3 R
az egyik érintő vízszintes!
∫ p x x dx x R= ∫ p x dx
R
a/4 q
R=2qa/3
5a/8 3a/8
Szerkezetek Egy vagy több merev testből álló, kényszerekkel egymáshoz ill. a „földhöz” kapcsolt alakzatok Fő funkció alapján: –
–
Mechanizmus mozgások megvalósítása Tartó teherhordásra alkalmas ● ●
egyszerű (1 merev test) összetett (több)
Kényszerek –
Összekötött elemek egy vagy több egymáshoz képesti elmozdulását (eltolódás, vagy elfordulás) megakadályozza Meggátolt elmozdulások száma a szabadsági fok (statikai) A gátolt eltolódás(ok) irányában erő(k) lépnek fel, a gátolt elfordulás(ok) tengelye(i) körül forgatónyomaték(ok) lépnek fel. Ezeket hívjuk reakcióerőnek ill. -nyomatéknak
1 szabadságfokú kényszerek ●
egyszerű megtámasztás
●
görgős megtámasztás
●
Többszabadságfokú kényszerek ●
csukló
●
vezeték
●
merev befogás
●
egyéb (pl. gömbcsukló)
támasztórúd (kötél)
Egyszerű tartók reakcióinak számítása ●
Elv: elkülönítés elve
Megoldás menete 1.Vázlat (feladat elolvasása) 2.Elkülönítés
F
3.Egyensúlyi kijelentés
F
Ax=? Ay=?
4.Ismeretlenek számbavétele B=?
5.Egyensúlyi egyenletek felírása, megoldása (ellenőrzés)
A testre ható összes erő egyensúlyi erőrendszert alkot
Feladat megoldhatósága (statikai határozottság) ●
●
●
●
Statikailag határozott: egyértelmű megoldás
Egyszerű tartók: 1. példa ●
Kéttámaszú tartó q=1kN/m F=2kN
Statikailag határozatlan: nem egyértelmű megoldás Statikailag túlhatározott: nincs megoldás (lehet, hogy mozog a szerkezet.) Statikailag határozatlan és túlhatározott: a tehertől függ, hogy mozog-e. Független egyenletek és ismeretlenek száma segít.
5m Elkülönítés:
2m Egy. kij.:
q F
Ax
Ay
B
q , F , A , B = ˙0
Ismeretlenek: A x =? , A y =? , B=?
Egyszerű tartók: 1. példa
Egyszerű tartók: 2. példa
Q=7×1=7kN
∑ F ix : Ax =0 3,5m
A x =0kN
●
Mereven befogott konzol
3,5m
65°
∑ MiA :7⋅3,52⋅7−B⋅5=0
A y =1,300kN
MA
q F
Ellenőrzés: Ay=1,3kN
Ax
20cm
Ax
LS = 5 20 =20,62 cm 2
2
S Ax
Ay
∑ MBi :15⋅25 A y⋅5=0 5 =0 ∑ F ix : Ax −92,79⋅20,62 A x =22,50N
Ismeretlenek: A x =? , A y =? , S=?
Az elv itt is az elkülönítés.
A megoldás menete ugyanaz, mint az egyszerű tartónál de belső reakciók is lesznek.
F
B
A y =−75,00N
Ay
„Ha minden alkotó test külön-külön egyensúlyban van, akkor az egész szerkezet és bármely része is egyensúlyban van.” ●
:6⋅sin 65°⋅2,2M A=0
S=92,79N
F
Összetett tartók reakciói ●
∑M
20 ⋅5=0 ∑ MiA :15⋅30−S 20,62
Egy. kij.: F , A , S = ˙0
25cm
A y =5,438kN A i
Egyszerű tartók: 3. példa
Elkülönítés: F=15N
∑ F iy :6⋅sin 65°− Ay =0
F
M A=−11,96kNm
Csuklóval és rúddal megtámasztott alkar S
65°
Ay
B=7,7kN
Egyszerű tartók: 3. példa
5
A x =−2,536kN
Elkülönítés:
∑ MBi :−7⋅1,52⋅2 Ay⋅5=0
●
∑ F ix : 6⋅cos 65 ° A x =0
2,2m
B=7,700kN
∑ F iy :72−1,3−7,7=0
Egy. kij.: F , A , M A = ˙0 Ism.: A x =? , A y =? , M A=?
F=6kN
S=92,79N Ay=75N
F
Ax=22,5N
Összetett tartók: 1. példa ●
Gerber-tartó
q=1kN/m
5m
2m
Elkülönítés és egy. kijelentések: q1 Ax
Ay
5m Cx
q2 Cy
C'y B
2m
C'x
D q 2 , C , D = ˙ 0 q 1 , C ' , A , B = ˙0
Összetett tartók: 2. példa ●
Háromcsuklós tartó
●
Elk. és egy. kij.: C'y Cx Cy Ax
C'x
By
q 1 , A , C =0 ˙
Ay
Rácsos tartók
q 2 , C ' , B =0 ˙
●
●
q 1 ,q2 , A , B = ˙ 0
●
●
–
Terhelés egy síkban
–
Jellemző elmozdulások egy síkban
Lemezek
–
terhelés a csuklókon koncentrált erővel
Megoldási módszerek: –
minden csomópont egyensúlya
–
átmetszéses módszerek
Merev befogás (közlekedési tábla)
W
Terhelés a síkjára merőlegesen
W G
G
Speciális kényszerek –
Rugalmas, külpontos stb.
G , W , A , M A = ˙ 0
Térbeli szerkezetek II. ●
csak rudak és csuklók alkotják
Térbeli szerkezetek I.
Tárcsák
–
–
Bx
Síkbeli szerkezetek ●
Korlátozás:
Párhuzamos térbeli erők (asztallap) P
P
M
S2
M
Térbeli szerkezetek III. ●
Közös metszéspontú térbeli erők (háromlábú bakállvány) F
F
S3
S1 P , W , S 1 , S 2 , S3 = ˙0
S3 S1
S2
F , S1 , S2 , S 3 = ˙0
Térbeli szerkezetek IV. ●
Térbeli rácsos tartó
●
Lemezművek
●
Héjszerkezetek
Igénybevételek I. ●
F
Kiindulási pont: egy egyensúlyban lévő szerkezet
Fj
Fb
●
●
stb. Számítás: főként numerikus módszerek
●
Fj
Nem számít, hogy egy erő aktív, F vagy passzív A b x
Ay
Igénybevételek II. ●
●
Az eltolódásokat és elfordulást akadályozó kényszer a merev befogás
Fj Ax
Fj
K Ax
B
Ay ●
Válasszuk ki a K jelűt!
●
Ax
Fb
Kxb Ay
MKb
A , F b , K b , M Kb = ˙0
Kxj
MKj
B
A K-tól jobbra ill. balra lévő rész is egyensúlyban van.
Igénybevételek elnevezése
A keresztmetszet helyén felvett befogásban ébredő reakciók a belső erők, vagy igénybevételek Kyb
K
Fb Ay
Igénybevételek IV. ●
B
Igénybevételek III.
Minden egyes keresztmetszet egy eltolódásokat és elfordulást is akadályozó belső kényszernek tekinthető
Fb
F b , F j , A , B = ˙ 0
Az igénybevételeket hatásuk alapján nevezzük el. ●
Fj
Az erő két komponensét a tartó tengelyével párhuzamos és merőleges krsz.-ben veszük fel: –
a tartó tengelyével párhuzamos komponens a normálerő, jele N (a keresztmetszet síkjának normálisával párhuzamos)
Kyj F j , B , K j , M Kj = ˙0
–
B
a tartó tengelyére merőleges komponens a nyíróerő, jele T (a keresztmetszet síkjában fekvő erő)
●
a belső befogási nyomaték a hajlítónyomaték, jele M (a nyomaték vektora a keresztmetszet síkjában van)
Belső erők előjelei ●
●
Hajlítónyomaték előjele
Normálerő: a keresztmetszetből kifelé mutató (húzó-) erő pozitív, a befelé mutató (nyomó-) erő negatív előjelű.
–
-
Nyíróerő: a pozitív normálerő irányát 90°-kal az óramutató járásával megegyezően elforgatva kapjuk a pozitív irányt, ellenkezően a negatívat.
NKb Fb
Ax
TKj
TKb
hal.ir.
–
Fj
NKj
Ay
●
Ax
-
-
+
MKj B
Fb
-
+
NKb TKb
Ay
L-ben jobbról számolva az igbv.-ket, a jobbra levő erők a K-tól jobbra levő erők és a két km. közötti erők:
TKj MKj
Fj -
+
NKj
A , F b , NKb , T Kb , M Kb = ˙ 0
B
K-ban jobbról számolva az igbv.-ket, azok a jobbra levő erők eredőjével lesz egyenértékű: N K , T K , M K =˙ R Kj
N L , T L , M L =˙ R LK , R Kj
+
MKb
Egy L keresztmetszet igénybevételei a K km. igénybevételeinek ismeretében:
–
+
Igénybevételek számítása I.
az egész szerkezetre: N Kb , T Kb , M Kb =F ˙ j , B
Newton III. tv.-e alapján (hatás-ellenhatás) a balról ill. jobbról számított igénybevételek számértékei azonosak
–
-
Ay
B F j , B , N Kj , T Kj , MKj =0 ˙ F b , F j , A , B = ˙ 0 N Kj , T Kj , MKj = ˙ A , F b
A keresztmetszettől egyik oldalra lévő erők redukálása a keresztmetszet pontjába.
Igénybevételek számítása II. ●
+
Fj
MKb
Fb
B
Az összes (balról ill. jobbról számított) igénybevétel pozitív előjellel feltételezve: Fj MKb T Kj NKb + Fb MKj hal. T + Ax Kb ir. NKj Ay
-
+
A pozitív oldalt „húzó” nyomaték előjele pozitív
Ax
Igénybevételek előjelei ●
felveszünk egy tetszőleges (de ha lehet, balróljobbra mutató) haladási irányt, ennek jobb (bal) oldala a pozitív (negatív) oldal
Igénybevételek számítása III. ●
Egy L keresztmetszet igénybevételei a K km. igénybevételeinek ismeretében: –
Behelyettesítve:
N K , T K , M K =˙ R Kj N L , T L , M L =˙ R LK , R Kj N L , T L , M L =˙ R LK , N K ,T K , M K
Igénybevételi függvények ●
Egyetlen keresztmetszet igénybevételei helyett az összes keresztmetszet igénybevételeit keressük → függvények
F
N x=F cos T x =F sin M x =−F sin ⋅l− x
x l
Igénybevételi ábrák II. q x
●
●
●
Egyszerűbben átlátható, ha ábrázoljuk a függvényt → igénybevételi ábra Az ábrázolás tengelye a tartó tengelye, a függvényértékeket erre merőlegesen ábrázoljuk. A pozitív irány a haladási irány szerinti jobb oldal.
Igénybevételi ábrák és a teher közötti összefüggés I. ●
F
Elemi rúdszakasz a rá ható terhekkel és igénybevételekkel: y
N
F
T
q l
M
l
Igénybevételi ábrák I.
q l2 − 2
x
q
M xdM
M x
N x=F T x=ql− x
N x
l− x M x=−q l− x 2
qx
T x
N xdN T xdT
dx
Igénybevételi ábrák és a teher közötti összefüggés II. ●
Igénybevételi ábrák és a teher közötti összefüggés III.
Az egyensúlyi egyenletek: ●
∑ F ix :− N x q x dx N x dN =0 dNdx x =− p x ∑ F iy :−T x q⋅dxT xdT =0 dTdx x =−q −M x −dM =0 ∑ M i A :M xT x dx−q⋅dx dx 2 dM x d 2 M x =T x =−q dx dx 2
A differenciális összefüggések használata: –
Szakaszonként a függvény jellegének meghatározása
–
A szakaszra jellemző igénybevétel-érték alapján a szakasz megrajzolása
–
Kapcsolódó szakaszok közötti illesztés használata (számításra vagy ellenőrzésre)
Igénybevételek térben I.
Függvényként való ábrázolásuk axonometrikusan, vagy vetülettel oldható meg.
●
●
Szilárdságtan – bevezetés I. ●
●
Szilárd test: korlátozottan alakváltozásra képes anyag A szilárdságtan tárgya a szilárd test:
–
Normálerő: a km. síkjára merőleges
–
Nyíróerő(k): a km. síkjában (két komponens)
A nyomaték felbontása: –
Csavarónyomaték: a tartó tengelyével párhuzamos
–
Hajlítónyomaték(ok): a km. síkjában (két komponens)
Szilárdságtan – bevezetés II. ●
●
A kapcsolódó fizikai tulajdonságok a szilárdsági tulajdonságok Az anyaggal szemben támasztható szilárdságtani követelmények:
–
alakváltozások
–
elmozdulások
–
szilárdsági (teherbírási)
feszültségek
–
merevségi (használhatósági)
–
stabilitási
–
Szilárdságtan – bevezetés III. ●
Az erő felbontása:
Vizsgált változók, egyenletek
A vizsgált anyag: –
Folytonos függvényekkel leírható kontinuum, mely a teret gyűrődés- és hézagmentesen tölti ki.
–
Viselkedése, mikroszerkezete szerint lehet: ●
homogén, vagy inhomogén,
●
izotróp, anizotróp vagy ortotróp,
●
időfüggetlen, vagy időfüggő
●
hőmérsékletfüggetlen, vagy hőmérsékletfüggő
●
a terhelési történettől független, vagy függő
●
stb.
Külső erők (terhek)
Elmozdulások
Alakváltozások
Egyensúlyi egyenletek
●
Az alapelv ugyanaz: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezet-részre ható erőket redukáljuk a keresztmetszetbe.
Geometriai egyenletek
●
Igénybevételek térben II.
Anyagegyenletek
Feszültségek (belső erők)
(Mechanikai) Feszültségek I. ●
A test részei egyensúlyban vannak. Az n normálisú elemi felület mentén megoszló erő:
Feszültségek II. ●
Feszültségvektor felbontása: normál- és nyírófeszültségre
pn = n n n∥n , n ⊥ n Komponensek számítása: n = p n⋅n n= n n n = pn − n =nt t
Feszültségvektor: Q d Q pn = lim = dA A0 A nagysága és iránya is n irányától függ tenzor
nyírófeszültség indexelése: első (egyetlen) index: felület normálisa második index (ha van): irány
A-t az eredeti, vagy a megváltozott helyzetben nézzük? (nemlinearitás)
Feszültségek III. ●
●
Feszültségállapot és -tenzor I.
Keressük egy pontban az összes irányhoz tartozó feszültségvektort. –
Ez a pont feszültségállapota.
–
A feszültségállapot leírásának eszköze a feszültségtenzor.
Az elemi hasábra ható feszültségkomponensek:
Keressük a test összes pontjában a feszültségállapotot → feszültségmező –
M ix yz dx dz dy− zy dx dy dz=0 yz = zy reciprocitás elve Hasonló elven: xz = zx yx = xy
Hely (és idő) függvénye
Feszültségállapot és -tenzor II. ●
●
Az elemi tetraéder egyensúlya:
Feszültségállapot és -tenzor III.
●
F ix : p nx dA− x dA x − yx dA y − zx dA z =0 F iy : p ny dA− xy dA x − y dA y − zy dA z =0 F iz : p nz dA− xz dA x − yz dA y − z dA z =0
[ ]
dA x /dA n= dA y /dA dA z /dA
pn =F⋅n ahol F a feszültségtenzor
●
[
][ ]
x yx zx n x pn = xy x zy n y xz yz z n z pn =F⋅n
●
●
a reciprocitás elve miatt F T =F a fenti formula koordinátarendszertől független
[
]
x yx zx az F = xy y zy mátrixos alakra csak a xz yz z vektor komponenseinek számításához van szükség
Feszültségi főirányok, főfeszültségek I.
Feszültségkomponensek ●
Komponensek számítása: n = p n⋅n n= F⋅n⋅n n=n T F n n= n n n = pn − n =F⋅n− n n
●
n = F − n E ⋅n
●
Mit jelent n =0 ? (matematikailag)
●
0= F − n E ⋅n hom. lin. egy.rsz., sajátértékfeladat
●
Megoldás menete: det F − n E =0 harmadfokú egy.
●
Három megoldás: 1≥ 2≥ 3 főfeszültségek
●
A hozzájuk tartozó n vektorok: n 1 , n 2 , n3 főirányok (A levezetésből következően: n = n = n =0 ) 1
●
[
Feszültségi főirányok, főfeszültségek II.
●
A főfeszültségek a feszültségtenzor és így a pont feszültségállapotának jellemzői, krsz.től függetlenek Az ilyen mennyiségek a tenzor invariánsai . További invariánsok: I 1= 1 2 3, I 2=− 1 2 2 3 3 1 , I 3= 1 2 3
3
]
1 0 0 F = 0 2 0 feszültségi ellipszoid 0 0 3
n az F tenzor sajátvektora, n az F tenzor sajátértéke.
●
2
A feszültségtenzor mátrixos alakja az {n1, n 2, n3 } vektorok által meghatározott koordinátarendszerben:
Feszültségállapotok ●
Lineáris → egyetlen nemzérus főfeszültség
●
Síkbeli → két nemzérus főfeszültség
2
y x − y −2 xy 1,2 ?!= x ± 2xy , tg 2 0= 2 2 x − y ●
Térbeli → három nemzérus főfeszültség
●
Hidrosztatikus → 1= 2 = 3
●
Deviátoros →
Feszültségtenzorok
1 2 3=0 = I 1
Főfeszültségi trajektóriák
F =F 0F d ●
Hidrosztatikus (gömbi): F0
●
Deviátoros: Fd (tiszta nyírás)
[
] [
0 0 0 F 0= 0 0 0 , 0 0 0 ●
Fd invariánsai:
J 1=0, J 2=
x − 0 yx zx F d = xy y − 0 zy xz yz z − 0
●
●
]
1 2 2 2 s s s , J =s s s , stb. 2 1 2 3 3 1 2 3
Minden pontban létezik az egymásra merőleges feszültségi főirány Egy olyan görbe, mely minden pontjában az érintő az ottani főirány → trajektória
●
Végtelen (x2) ilyen vonal van → vonalsereg
●
Használat: fotoelasztikus kísérlet
Alakváltozások I. ●
Fajlagos nyúlás:
●
x=
●
Alakváltozások II.
l0
Egy pont eltolódásai, és annak testen belüli változása (elmozdulásgradiens):
[
ux , y , z u x , y , z =r−r 0= v x , y , z w x , y , z
Fajlagos szögtorzulás:
f x , y , z= xy =,xy ,,xy =
y x lx ly
●
Alakváltozástenzor I.
Bontsuk fel f-t szimmetrikus és antimetrikus tagok összegére: f x , y , z = A x , y , z f m x , y , z T
A x , y , z =
f x , y , z f x , y , z , 2
f m=
f−f 2
T
●
Az A mátrix az alakváltozás-tenzort ábrázolja.
●
Elemei:
[ ] x
A=
xy 2 xz 2
yx 2 y
yz 2
zx 2 zy 2
●
Alakváltozás-tenzor elemei:
du x , y , z du x , y , z dv x , y , z , xy = yx = dx dy dx dv x , y , z dv x , y , z dw x , y , z y= , yz = zy = dy dz dy dw x , y , z dw x , y , z du x , y , z z= , zx = xz = dz dx dz x=
z
Alakváltozástenzor II. ●
d u x , y , z dx
Az f gradiens tartalmazza a merevtest-szerű elfordulásokat is!
Alakváltozások III. ●
]
Tenzor, tehát: –
Irányfüggőség: (nyúlási) főirányok, főnyúlások
–
Invariánsok
–
Alakváltozásállapotok
Vizsgált tartomány, mezők, egyenletek u x , y , z v x , y , z wx , y , z
px x , y , z p y x , y , z p z x , y , z
lineáris, síkbeli, térbeli ● gömbi, deviátoros ●
x x , y , z , xy x , y , z y x , y , z , yz x , y , z z x , y , z , zx x , y , z
x x , y , z , xy x , y , z y x , y , z , yz x , y , z z x , y , z , zx x , y , z
Egyensúlyi egyenletek I. ●
Egyensúlyi egyenletek II.
Az elemi hasáb egyensúlya egy irányban:
●
Mezőegyenletek: ∂ x ∂ yx ∂ zx p x =0 ∂x ∂y ∂z ∂ xy ∂ y ∂ zy p y =0 ∂x ∂y ∂z ∂ xz ∂ yz ∂ z p z =0 ∂x ∂y ∂z
F ix :
∂x dx dy dz− ∂x ∂ − yx dx dz yx yx dy dx dz− ∂y ∂ zx − zx dx dy zx dz dx dy ∂z p x dx dy dz=0 − x dy dz x
●
(nyomatéki egyensúly a reciprocitás elvéből)
●
Peremfeltételek: Az S perem azon S részén, ahol feszültség van előírva: F⋅n=q
∂ x ∂ yx ∂ zx p x =0 ∂x ∂y ∂z
Geometriai egyenletek I. ●
Geometriai egyenletek II.
Mezőegyenletek: du x , y , z du x , y , z dv x , y , z , xy x , y , z = dx dy dx dv x , y , z dv x , y , z dw x , y , z y x , y , z = , yz x , y , z = dy dz dy dw x , y , z dw x , y , z du x , y , z z x , y , z = , zx x , y , z= dz dx dz x x , y , z=
●
L*⋅ p=0
●
Az alakváltozások nem vehetők fel tetszőlegesen → kompatibilitás: 2
2
2
2
∂ xy ∂ x ∂ y = ∂ x ∂ y ∂ y2 ∂ x2 2 2 ∂ yz ∂ y ∂2 z = ∂ y ∂ z ∂ z2 ∂ y 2 2 2 2 ∂ zx ∂ z ∂ x = ∂ z ∂ x ∂ x2 ∂ z2
Peremfeltételek: Az S perem azon S u részén, ahol eltolódás van előírva:
∂ x ∂ ∂ ∂ ∂ = − yz zx xy ∂y∂z ∂x ∂x ∂y ∂z 2 ∂ y ∂ yz ∂ zx ∂ xy ∂ 2 = − ∂ z∂x ∂x ∂x ∂y ∂z 2 ∂ z ∂ ∂ ∂ xy ∂ yz zx 2 = − ∂ x∂ y ∂ x ∂x ∂y ∂z 2
u x u , y u , z u =u 0
Anyagegyenletek I. ●
●
Anyag –
homogén
–
izotróp
–
lineárisan rugalmas
–
időfüggetlen anyag
Teher –
statikus, kvázi-statikus
Anyagegyenletek II. ●
Hooke-törvény: engedékenység
merevség
= H⋅
[]
= D⋅
[ ]
x y z = xy yz xz
1 E − E − E
− E 1 E − E
0
− E − E 1 E
0
1 G
0
0
1 G
0
0
[ ] [ ][
x y z 0 xy yz 0 xz
1 G
x y z = xy yz xz
1−
1−
0
][ ]
x y z 1− xy G 0 0 yz 0 G 0 xz 0 0 G
0
Anyagállandók ●
E: rugalmassági modulusz
●
G: nyírási modulusz
●
: Poisson-tényező (harántkontrakció)
●
: Lamé-féle állandó
Egyenletek összefoglalva
Nem függetlenek, pl.: G=
E E , = 21 11−2
= H⋅ =D⋅
Megoldás II. (elmozdulásmódszer)
Megoldás I. (erőmódszer) ●
Elmozdulások kiküszöbölésével 2
ahol =∇ 2 =
(és p=0) 2
∂ s =0 2 ∂x 2 ∂ s 1 y 2 =0 ∂y ∂2 s 1 z 2 =0 ∂z
∂ s =0 ∂x∂ y 2 ∂ s 1 yz =0 ∂ y∂ z 2 ∂ s 1 zx =0 ∂ z∂x
1 x
●
●
2
2
∂e G u p x =0 ∂x ∂e G G v p y =0 ∂y ∂e G G w p z =0 ∂z G
2
∂ ∂ ∂ 2 2 , s= x y z 2 ∂x ∂ y ∂z
ahol e= x y z fajlagos térfogatváltozás ●
Beltrami-egyenletek
●
Cél a feszültségek és alakváltozások közötti kapcsolat pontosabb leírása ●
Időfüggés szerint lehet: Statikus kapcsolat
–
Dinamikus kapcsolat , ˙ Rugalmas anyagmodell
–
Rugalmatlan anyagmodell
Általános rugalmas modell: függvényében felírhatók: x x , y , z , xy , yz , xz , xy x , y , z , xy , yz , xz , stb.
Terheléstörténet szerint –
Rugalmas (elasztikus): egy terheléstehermentesítés ciklus után nincsenek maradó alakváltozások a feszültségek az alakváltozások
–
Lamé-egyenletek
Rugalmas anyagmodellek I. ●
●
Feszültségeket, alakváltozásokat kiküszöbölve
1 xy
Anyagmodellek ●
∂ x ∂ yx ∂ zx p x =0 ∂x ∂y ∂z ∂ xy ∂ y ∂ zy p y =0 ∂x ∂y ∂z ∂ xz ∂ yz ∂ z p z =0 ∂x ∂y ∂z
du du dv , = dx xy dy dx dv dv dw y = , yz = dy dz dy dw dw du z = , = dz zx dx dz x =
●
Pl.: x x =C⋅nx
Rugalmas anyagmodellek II. ●
●
A kapcsolat esetenként megfordítható Pl.: Ramberg-Osgood modell: n=1
n1
lineáris
nemlineáris
●
x x 3 x = 0 0 7 0
n
n∞
●
A számítás során a nemlinearitás miatt nem érvényes az egymásrahalmozás elve → iteratív, ill. növekményes eljárást kell használni Többirányú feszültségek vizsgálatánál a függvények felvétele során biztosítani kell, hogy zárt vonalon körbehaladva az energiamérleg 0 legyen.
?
Hiperelasztikus anyagmodellek I. ●
Rugalmas anyagmodellek III.
Energetikai megközelítés
Hiperelasztikus anyagmodellek II. ●
Lineárisan rugalmas anyag: 1 = T C −1 =C -1 , =C 2
Alakváltozási energiasűrűség-függvény
C független elemei (anyagi paraméterek): ∂ ∂ ∂ x= , y = , z = ∂ x ∂ y ∂ z xy = yx =
∂ ∂ ∂ , yz = zy = , xz= zx = ∂ xy ∂ yz ∂ xz ●
●
–
9x9 = 81
–
Szögtorzulások → 6x6 = 36
–
A kvadratikus alak szimmetriái → 21
Ortotróp anyag: 3 merőleges szimmetriasík → további zérus elemek C-ben, marad Izotróp anyag: 2 anyagi paraméter =
Hiperelasztikus anyagmodellek III. ●
Az alakváltozási energiasűrűség-függvény változói az alakváltozás-tenzor elemei –
A tenzor elemei koordinátarendszer-függők, de a pont alakváltozás-állapotát írják le.
–
Felírható az energiafüggvény a tenzor invariánsaival is (más változók, más fv.):
Nemlineáris, hiperelasztikus anyagmodellek ●
NL-alakváltozások –
Nagy elmozdulásoknál az elmozdulások, alakváltozások nem lineárisan változnak → más (nemlineáris) alakváltozástenzor kell → más energiafüggvények
Neo-Hookean: = I1 −3 J −12 2 2
–
Mooney-Rivlin: =
1 , 2 , 3 = I '1, I '2 , I '3 = x , y , z , xy , yz , xz = ●
1 12322 G 1222 23 2
1 I −3 2 I2 −3 J −12 2 1 2 2
J - deformációgradiens determinánsa I - deviátoros alakváltozástenzor módosított invariánsa –
Összenyomhatalan anyagok
Képlékeny anyagmodellek I. Képlékeny:
●
Képlékeny anyagmodellek II. ●
–
terhelés-tehermentesítés más útvonalon
–
maradó alakváltozások
Fémek hidrosztatikus feszültségállapotban nem folynak: 1 f = x − y 2 y − z 2 z − x 2 2xy 2yz 2zx −2f 6 – a főfeszültségek terében egy henger
Mikor van az anyag képlékeny állapotban? –
képlékenységi (folyási) feltétel:
●
Tresca: A középső főfeszültség hatása kisebb, tiszta nyírásra hamarabb folyik meg:
f = f ij , k f 0 rugalmas f =0 képlékeny –
Huber-Mises-Hencky:
f 1= 2 − 3 2 −4 2f , f 2 = 3 − 1 2 −4 2f , f 3= 1 − 2 2−4 2f –
kifejezhető a főfeszültségekkel is
Képlékeny vizsgálat ●
Viszkózus anyagok
A pont állapota:
●
f 0 , df tetszőleges rugalmas f =0 , df 0 rugalmas (tehermentesítés) f =0 , df =0 (aktív) képlékeny állapot ●
e
Aktív képlékeny állapotban: d =d d –
p
●
Drucker-féle posztulátum f ij , k =0 konvex felület d p merőleges az f ij , k =0 felületre
●
●
Növekmények számítása: –
Jelenségek –
kúszás:
–
ernyedés: =állandó, t
Alapvető modellek: –
rugalmas
= E
–
képlékeny
f =0 = f ˙ 0
–
viszkózus
= ˙
Prandtl-Reuss egyenletek
További modellek
Maxwell-féle v.e. modell (sorba kapcsolva) e = v = = ev
˙ ˙ = E
●
képlékeny és viszkozus modell összekapcsolása –
sorba
Kelvin-Voigt-féle v.e. modell (párhuzamos)
–
párhuzamosan (Bingham-modell)
= e v e=v =
= E ˙ ●
– ●
Viszkoplasztikus modell
ernyedést jól írja le, kúszást kevésbé
– ●
=állandó, t
A válasz a terhelés módjától és sebességétől is függhet
Viszkoelasztikus modellek ●
hatszög keresztmetszetű hasáb
kúszás leírására jobb, ernyedésre kevésbé
Kapcsolt modell –
legjobb eredmény, legbonyolultabb számítás
Elaszto-viszkoplasztikus –
Amint a neve mutatja...
Munka- és energiatételek I. ●
Általánosított erők
●
Általánosított elmozdulások
Munka- és energiatételek II. ●
Teljes munka: külső + belső
W =W k W b
W k =∫ f T d e∫ ∫ q T d u dS ∫ ∫ g T d u dV e
S u
V
u
W b =−∫ ∫ d dV T
●
Statikailag lehetséges erőrendszer –
●
egyensúly
V
●
Geometriailag lehetséges elmozdulásrendszer –
Kiegészítő munka: külső + belső W =W k W b W k =∫ eT d f ∫ ∫ uT d q dS ∫ ∫ u T d g dV f
folytonosság, peremfeltételek
S
q
V
g
W b =−∫ ∫ T d dV V
Virtuális elmozdulások és a virtuális elmozdulások tétele ●
●
Virtuális elmozdulás: a tényleges elmozdulás egy geometriailag lehetséges variációja Tétel: egy statikailag lehetséges erőrendszer bármely virtuális elmozdulásrendszeren végzett munkája 0:
Virtuális erők és a virtuális erők tétele ●
●
W = f T e∫ q T u dS∫ g T u dV −∫ T dV =0 S
●
●
V
S
●
●
V
V
Jelentése egyensúly
●
Jelentése geometriai kompatibilitás
Használata: merev testek egyensúlya
●
Használata: elmozdulások számítása
Teljes potenciál: külső + belső k =−W k
●
Tétel: egy geometriailag lehetséges elmozdulásrendszer bármely virtuális erőrendszeren végzett kiegészítő munkája 0: =e T f ∫ uT q dS∫ u T g dV −∫ T dV =0 W
V
Potenciális energia és szélsőértéktétele ●
Virtuális erők: a tényleges erőrendszer egy statikailag lehetséges variációja
Kiegészítő potenciális energia és minimumtétele ●
Tétel: a geometriailag lehetséges elmozdulásrendszerek közül az a tényleges, ahol a potenciális energiának stacionaritási pontja van. Változói elmozdulások (elmozdulásfüggvények) → elmozdulásmódszer A változók szerinti (parciális) derivált, illetve variáció eltűnésére felírt egyenletek: egyensúlyi egyenletek
Teljes kiegészítő potenciál: külső + belső 1 T T T T =− e f −∫ u q dS −∫ u g dV ∫ H dV 2 V S V
1 T , b = ∫ dV 2 V
u
●
●
●
Tétel: a statikailag lehetséges erőrendszerek közül az a tényleges, ahol a kiegészítő potenciális energiának minimuma van. Változói erők → erőmódszer A változók szerinti (parciális) derivált, illetve variáció eltűnésére felírt egyenletek: geometriai egyenletek
Stabilitásvizsgálat ●
Egyensúlyi helyzet minősítése: Mi történik, ha a testet kicsit kitérítjük belőle?
●
Végeselem-módszer I. ●
Visszatér → stabil egyensúlyi helyzet
–
Geometriai egyenlet
=Lu
–
Tovább mozog → instabil egyensúlyi helyzet
–
=D
Helyben marad → kritikus egyensúlyi helyzet
Anyagegyenlet
–
–
Egyensúlyi egyenlet
LT p=0
A stabilitás vizsgálata: –
Definíció alapján
–
Potenciális energia vizsgálatával ●
●
●
Instabil → nyereg, vagy maximum
●
Kritikus → eltűnő második derivált
A geometriai egyenletet behelyettesítve: T 1 u=∫ L u D L u− pT u dV =stac. V
●
V
●
V
●
1 T T v B D B v− p T N v dV =stac. 2
n
i=1
●
Véges méretű elemek (csomópontok) n
V =∑ V i i=1
n
K =∫ BT D B dV =∑ ∫ BT D B dV =∑ K i V
●
i=1 V i
n
n
i
i
n
K i v−∑ qi =0 i=1
Megoldás K v−q=0 K v=q v= K -1 q
Geometriai finizitzálás
n
Integrálás elvégzése elemenként:
∑
∂ v =∫ BT D B v− p T N dV =0 ∂ vi V
●
Geometriai finitizálás:
L u x , y , z= L N x , y , z v=B x , y , z v v =∫
1 T 1 − p T u dV =∫ T D − p T u dV =stac. 2 V 2
∂ v = ∑ ∫ B T D B dV v− ∑ ∫ pT N dV =0 ∂ vi i=1 V i=1 V
Függvénytér finitizálása: u x , y , z = N x , y , z v
Végeselem-módszer III.
2
Potenciális energia stacionaritási tétele u , =∫
Stabil → minimum
Végeselem-módszer II. ●
Differenciálegyenlet-rendszer
–
i=1
N bázisfüggvények felvétele: –
Legtöbb elemen 0
–
Ha nem 0, akkor 1 csp.-ban 1, a többiben 0
–
Folytonosság ( C(0), C(1) )
–
Következmény: vi fizikai jelentése
Geometriai finizitzálás - példa ●
Rúd felbontása és néhány bázisfüggvénye
Bázisfüggvények ●
N felvétele → következmény –
Merevségi mátrix ●
Ki-t csak olyan bázisfüggvények befolyásolják, melyek csomópontja az i-edik elemen van
K számításához elemenként számoljuk Ki-t, majd a szerkezet merevségi mátrixához adjuk hozzá az elem merevségi mátrixát. (kompilálás)
+ +
●
Megoldás ●
●
●
+
+
Tehervektort hasonló módon, elemenként kompiláljuk
Elemi szilárdságtan
K v=q megoldása: v= K -1 q Majd a másodlagos mennyiségek (alakváltozások, feszültségek) Rudak, tárcsák, lemezek héjak esetén a térfogat mentén való integrálást részben előre elvégezzük, így más lesz az elmozdulás, alakváltozás, L operátor-mátrix, anyagi merevségi mátrix stb. Csak a fő lépések maradnak.
●
Feszültségek, elmozdulások kézi számítása rudakban