2. tétel 2. Ön egy online hírportál munkatársa, és tagja annak a munkacsoportnak, amely a portál – mint a tömegkommunikáció online eszköze – marketingstratégiáján dolgozik. Tekintse át röviden a tömegkommunikáció alapfogalmait és történetét, és fogalmazza meg, hogy az online multimédia milyen új lehetőségeket kínál a korábbi médiumokhoz képest! Információtartalom vázlata • • • •
Az emberi kommunikáció fejlődése A tömegkommunikációs eszközök típusai A tömegkommunikációs eszközök sajátosságai Az internet és a multimédia mint a XX. század új tömegkommunikációs eszköze
Az emberi kommunikáció fejlődése Kommunikáció nélkül nincs társadalom. A kommunikáció képessége nem a „teremtés koronája” az ember kiváltsága; élőlények tartós közössége sem képzelhető el információcsere nélkül. Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Éppen ezért információs szemléletünk teljesen jogosnak tartja azt a felfogást, amely a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján korszakolja. E szerint a felfogás szerint az emberiség eddigi történetében a következő korszakokat különböztetjük meg. Két elfogadott elmélet Az emberi társadalom fejlődése szorosan összefügg az információs összeköttetések, a kommunikáció fejlődésével. Ennek megfelelően a történelmet a kommunikációs eszközök fejlődése alapján korszakolhatjuk. Marsall McLuhan három korszakot különböztet meg a kommunikációban (McLuhan,1962). Az elsőt akusztikus kornak nevezi. Ebben a korszakban az információk tárolására és továbbítására egyaránt elegendő volt az emberi memória. Azonban ahogy nőtt az átadandó ismeretek tömege, kialakult az írás és a könyvnyomtatás. Felfogása szerint a könyvnyomtatás vált a következő korszak központi kérdésévé. Ennek megfelelően ezt a korszakot a tipográfia korának vagy más néven Guttenberg galaxisnak nevezte. A tömegkommunikációs eszközök megjelenésével, a televíziózás elterjedésével, illetve a számítógép alkalmazásával fémjelezhető a harmadik, jelenleg is tartó korszak, az elektronikus kor, vagyis a Neumann galaxis. Marshall McLuhan (USA)
akusztikus kor
Tipográfiai kor Guttenberg galaxis
Elektronikus kor Neumann galaxis
Fülöp Géza az előzőleg említett három korszakot tovább bontotta (Fülöp, 1984). A Marsall McLuhan által említett első korszakhoz hasonlóan az első nagy lépcsőfoknak a kommunikáció történetében a beszéd megjelenését tekintette. Mivel szerinte ez forradalmi változást jelentett az emberiség történetében, ezért ő ezt a korszakot a „beszéd forradalmának” nevezte, ekkor az ember kiemelkedett az állati létből, s a munkavégzés során szerzett és teremtett információit átadta társainak, utódainak.
1
2. tétel A következő nagy lépés a fejlődésben az „írás forradalma”: amikor az információtárolás függetlenné válik a jócskán megbízhatatlan emberi emlékezettől, megkezdődik az idő és a tér legyőzése, a primitív társadalom megindul a civilizáció útján. A harmadik a „könyvnyomtatás forradalma”: amikor a sokszorosítás technikája az információk (ismeretek) tömeges terjesztésének lehetőségét teremti meg, s ezzel elősegíti a társadalmi haladás felgyorsulását. A negyedik a „távközlés forradalma”: az információs összeköttetések behálózzák a Földet, a világ összezsugorodik, felderengenek az egységes emberi társadalom körvonalai. Az ötödik az „elektronikus információfeldolgozás forradalma”: vagyis a kommunikáció új minőséggel gyarapodik. Ezzel elértünk napjainkba, ahol a kommunikáció fogalma folyamatosan bővül. Ebben a bővülési folyamatban döntő szerepet játszik a személyi számítógép és az Internet. Az emberi tudás mennyiségi növekedése és specializálódása az üzenetek cseréjének és az információk átadásának (az oktatásnak) egyre hatékonyabb és tökéletesebb formáit követeli meg. A kommunikáció fogalma napjainkban folyamatosan bővül. Az embernek emberrel való párbeszéde mellett megjelenik az ember-gép párbeszéde, az információtárolás és feldolgozás legújabb, még kihasználatlan lehetősége is. Ebből következik az információelmélet meghatározása is, miszerint a kommunikáció minden, amiben az információ továbbítása történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy ezeknek milyen rendszerében (kódban) van kifejezve. (Szabó K. 2002) Vagyis a kommunikáció ma már nem csak ember és ember közötti kommunikációt, hanem ember és gép, illetve gép és gép közötti kommunikációt is jelent. Így tehát a kommunikáció, amely eredetileg az emberi kommunikációt jelentette, ma már mindenféle rendszer belső információáramlását meghatározhatja. A napjainkban végbemenő információs forradalom lényegesen megváltoztatja az oktatás módszertanát és eszköztárát az oktatási folyamat minden szintjén. Ebben a változásban jelentős szerepe van a kommunikációs szokások megváltozásának, és az új kommunikációs eszközök megjelenésének. A multimédiás távoktatás tehát tulajdonképpen ember és gép kommunikációját jelenti, ahol a pedagógus és a diák közötti kapcsolat elsősorban a számítógépre feltelepített távoktató tananyag közvetítésével történik. Fülöp Géza (Románia)
beszéd forradalma
írás forradalma
nyomtatás forradalma
távközlés forradalma
számítástechnika forradalma
A tömegkommunikációs eszközök típusai A tömegkommunikációs eszközök sajátosságai A kommunikációs folyamatokat a résztvevő felek száma szerint három csoportra oszthatjuk fel: személyes, csoport- és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció esetében a befogadó közeg egy nagy létszámú heterogén sokaság de a kibocsátó térben és időben távol van a befogadóktól. A tömegkommunikáció klasszikus eszközei: sajtó, rádió, televízió. A kommunikációs szokások megváltozásához a 19. és 20. század fejlődései vezettek. A tömegtájékoztatási eszközök nagy hatást (ez a hatás lehet pozitív és negatív is) gyakorolnak a tömegekre → a tömegek befolyásolhatók. A tömegtájékoztatatás a média segítségével történik. A legnagyobb hatású eszközök: sajtó, rádió és televízió.
2
2. tétel Média: a tömegkommunikációs eszközök gyűjtőneve Tömegkommunikáció: Angelusz Róbert meghatározása szerint: " a kommunikációs csatornák potenciálisan az emberek (a közönség) legszélesebb köréhez szóló típusa" Ebben a kommunikációs formában a számos információforrás által kibocsátott üzenetek intézményesített közvetítő, kommunikátor révén jutnak el a közönségként viselkedő tömegekhez. A kommunikáció e formája tehát közvetett, sőt közvetített. Gerhard Maletzke: a tömegkommunikáció a kommunikáció minden olyan formája, melyben a közleményeket közvetítik: • • • • •
nyilvánosan technikai terjesztő eszközök (médiumok) segítségével, követetten (nem szemtől szemben) egyoldalúan egy diszperz közönség számára (eltérően az együttlévő közönségtől)
Balázs Géza: • • • •
technikai közvetítő eszközökkel, jellemző helyszínekkel és ún. tömegmédiumokkal, egy központból és irányában (fentről lefelé), emberek nagy csoportjával, a (nagy) közönséggel való kommunikáció.
Tömegkommunikáció: A nagyipari módon előállított és üzemelő eszközök nagyipari módon közvetítenek nagy mennyiségű információt egy meglehetősen heterogén összetételű, azaz tömegközönségnek. A közlési folyamat egyirányú, felülről lefelé. A tartós közlés tartós befogadást feltételez, a visszacsatolás szinte kizárható. A tömegkommunikációs eszközök rövid időn belül (egyes adásnál azonnal) lehetőleg pontosan nagy tömegekhez juttatnak el nagy mennyiségű üzenetet. Tömegkommunikációs paradoxon: Minél tömegesebb a tömegkommunikáció, annál kevésbé felel meg a kommunikáció törvényeinek. A tömegkommunikáció képlete: TK (tömegkommunikáció)= A + 2P • A: Aktualitás • P: Publicitás • P: Periodicitás • • • •
A tömegkommunikáció fogyatékosságai: Nincs kétirányúság Nincs visszacsatolás Csorbát szenved a szimmetria Nem valósul meg a reciprocitás
3
2. tétel A modern társadalmak kultúráját a tömegkommunikációs eszközök továbbítják, tárolják, termelik, alakítják és módosítják. A szórakoztatási szintjén megrekedt igény a kultúra kettészakadásához vezetett. A két kultúra közti alapvető különbség: Tömegkultúra
Magaskultúra
széles tömeget vonz
közönsége szűk, homogén
a közönség esztétikai mércéjéhez az alkotó esztétikai mércéje a meghatározó igazodik a szerző személyes világlátása az alkotó szemléletét fejezi ki kevésbé érzékelhető szabványosított, bevált sémákra az emberi lényeget, a világról való épít
elgondolkodást közvetíti
üzenete egyértelmű
katartikus hatású
nem
igényel
esztétikai befogadása az alkotással egynemű tevékenyég,
befogadással járó szellem aktivitás jelképrendszere közérthető
jelképrendszere, stílusa egyéni
sikere rövid éltű
sikere hosszú életű
Három médiaműfajt különböztetünk meg: vizuális, auditív és audiovizuális média. 1. Vizuális média (sajtó) A legrégibb médiaműfaj. A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, ami információközlés közben eleget tesz három követelménynek: • • •
publicitás (nagyobb nyilvánosság) perioditás(szabályos időszakonkénti ismétlődés) aktualitás (időszerű információk továbbítása)
A sajtóműfajokat két csoportra oszthatjuk: tájékoztató (információs) és véleményközlő (publicisztikai) műfaj.
o Tájékoztató műfajok: közvéleményt foglalkoztató információkat közvetítenek. •
Hír: az újságírás egyik alapműfaja. Rövid, tömören megfogalmazott közérdekű aktuális információ. Megjelenhet címmel vagy cím nélkül is.
4
2. tétel •
Közlemény: tényközlő beszámoló valamilyen megtörtént vagy várható eseményről
•
Tudósítás: a tudósító személyes jelenlétére, személyes élményére épülő, leíró jellegű beszámoló
•
Riport: A jelenben játszódó vagy már megtörtént eseményről szóló személyes hangvételű beszámoló. Párbeszédes, dialógus formájú. A helyszíni tapasztalatok alapján készül. A riporter bemutatja az eseményeket, megszólaltatja a szereplőket.
•
Interjú: riporterrel folytatott, nyilvánosságnak szánt, közérdekű kérdésekről szóló(általában a közélet, sport vagy politika valamelyik szereplőjével folytatott) beszélgetés. Párbeszédes formájú.
•
Szemle: több jelenségnek egységes szempontú ismertetése (pl. kritika, elemzés).
o Véleménvközlő műfajok: nemcsak közvetítik a közvéleményt foglalkoztató információkat, hanem értelmezik, elemzik is azokat és egyéni véleményt is fűznek hozzájuk, ezáltal befolyásolják az olvasókat. •
Cikk: újságban, folyóiratban megjelenő rövidebb írásmű. Benne tényeket közlő és cikkírói véleményt tartalmazó részek kapcsolódnak össze, épülnek egymásra.
•
Kommentár: hírhez fűzött értelmezés. Elsősorban az olvasók értelmére hat, az információk megértését segíti.
•
Glossza: rövid terjedelmű, általában vitázó vagy bíráló szándékú, ironikus hangvételű hozzászólás valamilyen aktuális eseményhez. írója főként az olvasók érzelmeire, humorérzékére kíván hatni.
•
Nyílt levél: a közvéleményt érdeklő témát ismert vagy fiktív személynek szóló levél formájában fogalmazza meg.(Lili levele Gyurcsánynak)
•
Olvasói levél: az adott lapban megjelent írások valamelyikével kapcsolatos vélemény vagy valamilyen közérdekű kérdéssel kapcsolatos állásfoglalás kifejtése levélformában. Általában rövidített, átdolgozott formában kerülnek bemutatásra.
•
Kritika: műre, műalkotásra vonatkozó bírálat. Elemző módon mutatja be és értékeli az alkotást. Célja a befolyásolás.
A sajtót csoportosíthatjuk tematika (tudományos, kulturális és szabadidős) és regionalitás (teraleti, megyei és országos) szerint is. 2. Auditív média (rádió): az egyik legszélesebb szórású tömegkommunikációs eszköz. Léteznek közszolgálati és kereskedelmi rádiók. Vannak egyprofilú és többprofilú rádióállomások. A sugárzott műsoroknak két fő típusa van: • •
írott anyagot megszólaltató műfajok: hír, jegyzet, levél stb. Ezeket a korábban megírt szövegeket a műsorvezetők, bemondók olvassák fel. hangos anyagok: ezek a műsorok kifejezetten a rádió számára készültek. Ezek lehetnek egyenes vagy felvett adások.
Rádiós műfajok • terjesztés köre szerint: országos, határon túli, regionális/helyi (egy településen, közösségen belül) • fenntartó szerint: közszolgálati (állami támogatással és előfizetők díjából működő), kereskedelmi (magánerőből és reklámokból működő), társadalmi/civil (egy kisebb közösség által működtetett
5
2. tétel • •
•
műsorok témaköre szerint: egyprofilú (egy témakörben sugároz műsorokat), többprofilú (vegyes témakörű) többprofilú rádió műsortípusai: • hír, információ, krónika, politikai jellegű műsorok • hirdetés, reklám • zenei műsorok • beszélgetős műsorok • korosztályi, réteg- (gyermek-, ifjúsági, nyugdíjas-) műsorok • kisebbségi, vallási műsorok • szociálpolitikai (hátrányos helyzetűeknek szóló) műsorok • tudományos – ismeretterjesztő műsorok • művészeti-irodalmi műsorok • szórakoztató műsorok, vetélkedők • sportműsorok • magazinműsorok • szolgáltató műsorok • folytatásos műsorok műfajai: • írott anyagot előadó • megszólaltató • alapjai (mindkettőnek): írott szöveg (pl.: glossza, hír); bemondó, színész, műsorvezető olvassa fel • hangos anyagok; elsődleges rádiós műfajok • közvetlenül a rádió számára készülnek (pl.: interjú, tudósítás, vitaműsor)
3. Audiovizuális média: A legáltalánosabb audiovizuális tömegkommunikációs eszközök közé tartozik a mozi, a televízió és a videó. Minden korszaknak megvan a meghatározó audiovizuális médiuma.(az '50-es évekig a mozi volt és onnantól kezdve vált a hírközlés leghatékonyabb eszközévé a televízió). A televíziós csatornákat lehet csoportosítani a profil alapján (vannak egy- és többprofilúak is). A műsorokon belül vannak élő- és előre felvett, szerkesztett adások. Csatornák: • kiterjedtsége szerint: világméretű, országos, határon túli, regionális, helyi • működtető szerint: állam/helyi önkormányzat által fenntartott magánkézben lévő kereskedelmi Műsorok jellege: • egyprofilú (pl.: hírtévé, zenetévé) • többprofilú • élőadás • konzervműsor (előre megszerkesztett, rögzített) Műsortípusok (pl.): • hírműsorok, híradó • háttérműsorok (stúdióbeszélgetés, vita) • dokumentumműsorok • oktató – ismeretterjesztő műsorok • rétegműsorok (nyugdíjas-, ifjúsági, gyermekműsorok, nemzetiségi adások) • folytatásos teleregény
közszolgálati,
6
2. tétel • • • • •
reklám tévéshow (talk-show) zene (koncert, zenés klipp) film (szerzői film, tömegfilm) közvetítések (színházi előadásról, politikai eseményről, sportról), stb.
Az internet és a multimédia mint a XX. század új tömegkommunikációs eszköze Manapság az internetes technológiákat körülbelül 1,4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra, például információkeresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra, stb. Az internet sok tudós szerint a másodlagos szóbeliség korának végső állomása, mert segítségével olyan folyamatos, interaktív kommunikáció lehetséges, mint az elsődleges szóbeliség korában: láthatjuk és hallhatjuk egymást, szinte minden érzékszervünket használhatjuk a kommunikáció közben, mint egy teljesen átlagos beszélgetés során (sőt ezt megtehetjük egymástól több ezer kilométernyi távolságból). Az e-mailek másodpercek alatt rendeltetési helyükre érkeznek, sokszor indulatosak, nyelvtanilag nem kidolgozottak, lehetőség van azonnali továbbküldésre és válaszra: hasonlóak a szóbeli megnyilatkozásokhoz. Az internetes fórumokon és csevegőszobákban már vitatkozni lehet, véleményeket lehet úgy leírni, hogy mindenki láthatja, ezek egyre inkább közelítenek az élőbeszédhez.
7