Mariska néni a konyhában – jót, egészségesen otthon Bevezetés Minden korszakban ugyanaz a kihívás, amikor a család, vagy az emberek egészséges táplálkozásának körülményeit kel megnyugtató módon rendeznünk: naponta legalább háromszor egészséges ételt kell biztosítanunk, miközben az alapanyag megválasztásától kezdve, a víz, az energiafelhasználás és a hulladék elhelyezés folyamatait is meg kell szerveznünk. Rendszer és folyamat – még a háztartásban is? Igen, mert azt látjuk, hogy a jelenlegi átlagos háztartások többet fogyasztanak, mint amit maga a természet képes előállítani és több hulladékot juttat a természetbe, mint amit a földi életfolyamatok lebontani képesek. Éppen ezért, ha a fenntartható fejlődés szerint tervezzük életformánkat, azt "lineáris folyamatok" helyett "körfolyamatokra" szükséges alapoznunk. Mindez nem is olyan bonyolult, különösen, ha látjuk, évszázadokig ilyen módon harmóniában tudtak élni az emberek a természettel. Majd mindent természetes anyagból állítottak elő, így nem okozott problémát a keletkezett hulladék újrahasznosítása. Életmódjukat mértéktartóan tervezték, mértéktartóan határozták meg igényeiket, mert például a kihasználatlan fűtetlen terek fenntartása olyan költséget jelenthetett volna amelyeket képtelen lett volna a család előállítani. Tehát száz évvel ezelőtt Mariska néni, bár semmilyen tudatosság nem vezérelte, még "körfolyamatok" szerint szervezte a családot kiszolgáló konyha életét. A hagyományok, a szokásjog alapján kertjéből zöldséget hozott a leves főzéséhez, frissen és befőzve vagy aszalva tudta a család asztalára tenni a gyümölcsöt, zöldséget. A hámozás után néhány lépés volt csupán a szérűskert, ahová kiszórta a „hulladékot”, s azt boldogan kapkodták fel a szárnyas, vagy lábas jószágok, akik a család húsellátásának fontos szereplői voltak. A még ezen felüli zöld javak pedig a kert végi dombra kerültek, együtt „komposztálódtak” a fás szárú anyagokkal és állati trágyával. Néhány év múlva a termőtalajba beásva javította a talaj tápanyagtartalmát és szerkezetét. A jobb minőségű talajból pedig jobb minőségű élelem állítható elő. Lényegében nem keletkezett a háztartásban fölösleg, elszállítandó hulladék, hiszem mindent vagy azonnal elfogyasztottak, vagy feldolgoztak és tároltak. A terített asztalt lényegében a házi kert, a föld biztosította. Gondos tartalékolás és gyűjtögetés folyt tavasztól őszig annak érdekében, hogy mindig kerülhessen valamilyen étel a családi asztalra. Frissen, vagy aszalva, lekvárként, vagy savanyítva tették el a gyümölcsöt, zöldséget. A húst sózva, szárítva, lesütve tartósították. A tejet frissen itták, illetve aludttejet, joghurtot, tejfölt, köpüléssel vajat készítettek belőle. A tejföltől megtisztított aludttejből készült a túró, a sajt. Mind emellé a kenyérgabonák sokféleségéből házi kenyér, a lepény, és pogácsa készült. A kemencében egyszerre több, akár 5-10 kenyeret, kalácsot is sütöttek, s a távolabbi családtagokkal, szomszédokkal cserélve-váltva egymást hetente akár többször is friss kenyérhez juthattak. A kemence egyben szárításra és aszalásra is jó szolgálatot tett. Nemcsak a tűzhelyen és kemencében, hanem nyárson, tűzikutyán, vasrostélyon, kövön, bográccsal is gyakran sütöttek és főztek. Leginkább vizet, illetve gyümölcsborokat, pálinkát és mézsört ittak az étel mellé. A hajnallal keltek, napnyugtával feküdtek az emberek, ritkán világítottak fölöslegesen. A legenergiatakarékosabb hűtő a pince volt, vagy a jégverem. Hulladék sem igen keletkezett, hiszen az evőeszközök is fából, agyagból, azaz természetes anyagból készültek.
1
Mariska néni konyhájában a táplálkozás nélkülözhetetlen eszközei is természetes anyagból készültek (fa, agyag), amelyek nem csak hasznosak, de egyben díszesen megmunkált darabok voltak… Manapság napról napra élünk. Többnyire nincsenek élelmiszer tartalékaink, sem az ehhez szükséges tároló eszközeink és helyiségeink. Ha valami hiányzik, bármikor „elszaladhatunk” a boltba, vagy egy gyorsbüfébe. Éjjel-nappal világítunk, robotgépek aprítanak, pépesítenek és darálnak helyettünk. És hetente zörög ablakunk alatt a kukásautó, hogy elszállítsa a többnyire a konyhából kikerülő fél köbméternyi szemetet. Mariska néni konyhájából a körfolyamatok ismeretén alapuló hagyományok követésének köszönhetően, egészséges és jó táplálékok kerülhetett az asztalra. Manapság pedig a legritkább esetben tudjuk, hogy a világ mely részéről származnak az ételek, italok, ízük semmit nem idéz fel, rejtélyes betegségek gyógyítására kell sokat költenünk. Egyre többekben merül fel a kérdés, vajon hogyan alakíthatná ki a 21. század Mariska nénije olyan konyhát, ahonnan egészséges és jó táplálékok kerülhetnének ki, ráadásul környezetkímélő módon. Meglepő, de jórészt, ismét a régmúlt idők, már bevált praktikáihoz érdemes nyúlnunk. Hogyan ötvözhetők a hagyományos és korszerű megoldások egymással? – erre a kérdésre keressük fejezetünkben a válaszokat. Mit tehet a XXI. század Mariska nénije? Amit a természet felkínál nyersanyagként az emberi táplálkozás céljára, illetve a táplálékának forrásaként megszerez, tárol, elkészít, és fogyaszt, élelemnek nevezzük. Jelen ismereteink alapján 50-60 különféle tápanyagra (aminosav, szénhidrát, olaj, vitamin, enzim stb.) van szükségünk, amelyeket táplálékaink tartalmaznak. A helyi piacok visszaszorulásával egyre inkább a multinacionális vállalatok és nagykereskedelmi üzletláncok határozzák meg mi kerül az asztalunkra – a fogyasztó mára a piac legkiszolgáltatottabb szereplője lett. Az alapvető létszükségleti cikkekhez hozzáférése elvárható minimum, de az anyagi javak mennyiségi növekedése helyett hangsúlyozni szükséges az életminőség, a fogyasztás csökkentésének szükségességét. Az életminőség ugyanis nem feltétlenül az anyagi fogyasztás függvénye. Mára egyértelművé vált, hogy csöppet sem mindegy honnan származnak, milyen beltartalmi értékekkel rendelkeznek és milyen egyéb kockázatokat hordoznak étkeink. Az élelmiszereket ugyanis különböző technológiából, elkészítésből származó szennyeződések érhetik, melyek az emberi szervezetre kockázatot jelenthetnek. Így például: növényvédőszer-maradékok (peszticidek), technológiai eredetű szennyező anyagok (gépek fémkioldódása, műanyagokból kioldódó komponensek, tisztítószer maradékok, egyéb környezeti eredetű szennyező anyagok (nehézfémek, nitrát), élelmiszer besugárzása ionizáló energiával Megingott az általános bizalom az élelmiszergyártó cégekkel szemben. Például Hans-Ulrich Grimm Leves hazudik című könyvéből sok részlet megismerhető a miértet keresve: Az élelmiszereket gyártó cégek a fogyasztók kívánságait a haszonért semmibe veszik, és jól megfizetett reklámokkal vagy a termékekben feltüntetett „ELŐNYÖKKEL” szinte bele beszélik a bevásárlók kosaraiba a különbözőm aromákkal, adalék anyagokkal megfűszerezett – és még szép csillogós, fényes csomagolással is ellátott élelmiszereket. – olvasható. Az előnyök az eladhatóság
2
szempontjából nyilvánvalóak, hiszen azt sugallják, hogy a termékek tartósabbá válnak, vagy pl. a szója nem lesz száraz ízű a génkezelés segítségével. A gyártó cégek által hangoztatott előnyök, pl.: olcsó, könnyen elkészíthető táplálékanyagokkal szolgálnak. – hát olcsónak nevezhető az a zacskós tyúkhúsleves, ami néhány gramm tyúkból és íz - ILLÚZIÓKból álló keverék? Ezeknek az íz összetevőknek, aromáknak az egészséges táplálkozáshoz nincs közük. Jó, ha elgondolkodunk azon, hogy a ma már népbetegségnek számító csontritkulás, ami korábban klasszikus nagymama betegség volt, a gyermekek sőt a férfiak körében is előfordul. Az ok, hogy a fiúk csak ¾-ét a lányok pedig 2/3-át fogyasztják el annak a kalcium mennyiségnek, amely csontjaik felépítéséhez szükséges lenne. Napi ½ l tejjel a hiány elmúlna, de a tej helyett a kalciumrabló kólát fogyasztja az ifjúság, a kólát pedig kiegészítik a nutellás kenyérrel, instant kakaóval és rágógumival. Ilyen táplálékkal a betegségek alapköveit rakjuk le. A leves porok, a csokoládékarikák, a mélyhűtött pizzák receptúrái ipari titokként vannak kezelve, így sok összetevő nincs feltüntetve a csomagoláson. Az áruk versenyében az íz nem annak a jele, hogy a termék hagyományos összetevőkből készült, hanem csak esztétikai jel. A felelősen gondolkodó családok keresik az egészséges otthont, jó táplálkozás lehetőségeit biztosító életformákat. Ugyanis egyre többen szenvednek allergiás, daganatos, érrendszeri vagy éppen civilizációs, rejtélyes betegségekben. Úgy tűnik az élelmiszer minősége és a környezetet érő vegyi anyagok hatásai azok, amelyek alapjaiban meghatározzák ezeknek a betegségeknek a kialakulását. Az egészséges táplálkozáshoz tiszta élelemre, teljes értékű táplálkozásra van szükség. Ehhez néhány, a későbbiekben kifejtésre is kerülő jó tanács: Válasszuk a hazait és a természetest! Törekedjünk a saját, szelíd földműveléssel előállított vagy biotermékként árusított termékek fogyasztására! Az évszaknak megfelelő gyümölcsöket, élelmiszereket együk! Tartósítsunk magunk: fagyasztás, befőzés, aszalás, szárítás stb. Keressük a kapcsolatot a helyi termelőkkel, a termelői-fogyasztói láncokkal, „ételközösségekkel”! Kerüljük a „problémás E-számokkal” jelzett élelmiszereket! Törekedjünk a szelíd vegyszerek használatára, és minimalizálására környezetünkben (tisztálkodás, kozmetikumok, tisztítás mosás, mosogatás, növényvédelem)! A konyha A családi élet egyik legfontosabb helyszíne a konyha. Közösségi helyiség, ahol napjában több alkalommal is tartózkodunk és táplálkozunk. Méretét érdemes mértéktartóan meghatározni, hiszen a kihasználatlan fűtetlen terek erőforrás pazarlást okoznak, és fölösleges költséget jelentenek a család számára. Meghitt környezetben, meghittebb családi légkör alakulhat ki. Ezt nagyban segíthetik a minden napokban használható természetes alapanyagból készített, esetleg nagyszülőktől, ősöktől megörökölt tárgyak. Számos olyan konyhai eszközt létezik, melyek természetes alapanyagból készülnek és mégis képesek konyhai feladatainkat maradéktalanul segíteni – akár több generáción keresztül. Ne dobjuk ki tehát nagyanyáink derelye szaggatóját, melyek többnyire máig sem vesztették el élüket, ráadásul a helyi kézműves mesterség fennmaradt szép példái is egyben. Gyönyörű lehet egy fűzzel bevont butella, vagy lekvár, melyet saját csomagolásunkkal díszíthetünk. A fűzfából font kosarak mellett fontos szerepük lehet a konyhában az agyagedényeknek is. A méz, a cukor
3
tárolóját, vagy éppen a sütéskor használt edényeket is bátran válaszuk kerámiából. Próbáljuk, ki, hogy egy egyszerű fatányér ugyanúgy könnyen kezelhető, mosogatható, mint például egy porcelán, vagy műanyag. A különböző fából készült edényalátétek nem csak hasznosak, hanem szépek is lehetnek. A római tál ősi konyhaeszköz, tulajdonképpen széles agyagedény. A húst és a köretet együtt készíthetjük el benne, és nem fordulhat elő, hogy az étel odaég benne. Ellenben kellemes zamata lesz és tápanyagai sem vesznek el. A főzőláda is régi alkalmatosság, amellyel, ha több idő áll rendelkezésünkre, akkor leveseket, rizst vagy ragut lehet főzni. Lényegében egy faládát kel megtölteni szalmával vagy styropor granulátummal bélelt zsákocskákkal. A zsákokat szorosan egymás mellé helyezzük a ládába. Az ételt a szokásos módon felforraljuk, főzzük 20 percig, s ekkor behelyezzük a lábast a főzőládába és betakarjuk szigetelőanyaggal, azaz további zsákocskákkal. Hagyjuk állni egy éjszakán át. Modernebb változatuk a kukta nemcsak gyors, hanem energiatakarékos is. Ideálisan főzhetünk benne egytálételeket, leveseket, főzelékeket, hüvelyeseket és olyan ételeket, amelyek főzési ideje hosszú. A kuktát csak a kétharmadáig töltsük meg, hogy a gőz szabadon mozoghasson. A konyhában kevesebb a szag és a gőz, nem vész el az ételek aromája és tápanyaga. Sokszor évek múlnak el, mire minden eszköz, tárgy „megtalálja a helyét, s kialakul egy józan szerénységen, s rendszerezettségen alapuló háztartás. Az alapvető élelmiszerek: Amikor a háziasszony meg szeretné változtatni a család étkezés szokásait, sokszor dilemma előtt áll, hogyan is tehetné ezt „fájdalommentesen”. Hogyan lehet például fenyérkenyérről barna kenyérre átszoktatni a családot. Ez nem mindig megy egyik napról a másikra, bármennyire is meg vagyunk győződve ennek fontosságáról. Éppen ezért érdemes úgy kezdeni, hogy alternatívákat kínálunk a fogyasztásban: kitenni a hagyományos fehér kenyeret is a saját sütésű félbarna, barna mellé. Idővel elérhető, hogy a család, részben/egészben átálljon egy másfajta fogyasztásra. Az ételek közül a gabonaféleségekből fogyasztjuk a legtöbbet. Az igazán egészséges kenyér a búza teljes őrleményét tartalmazza, a korpával, a búzacsírával és a magliszttel együtt. Kétszeres, háromszoros, sőt bizonyos esetekben négyszeres a tápértéke, összehasonlítva finomított hasonmásaival. Amikor friss gyümölccsel, cereáliákkal, zöldség- és babfélékkel egészül ki a kenyér, értékes és kielégítő táplálékot nyújt, és hosszú időn át segít fenntartani a jó energiaszintet. Keressük tehát a valóban laktató cipókat, amelyek nincsenek tele levegővel, keressük a lehetőleg kővel őrölt, teljes kiőrlésű búzát. A kicsíráztatott búzából készült kenyerek is kitűnőek. Találjunk egy megbízható péket. De még jobb, ha magunk készítjük saját kenyerünket. Gabonafélék Jelentős a szerepük az energia-, és szénhidrátbevitelben, hozzájárulnak a szervezet fehérje-, valamint vitamin- és ásványi anyag-szükségletének kielégítéséhez, miközben zsír- és fehérje tartalmuk alacsony. A teljes értékű, nagy élelmi rosttartalmú gabonafélék rendszeres fogyasztása jelentős szerepet játszik számos betegség megelőzésében (például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbaj). Az élelmi rostok növelik a táplálékok telítő értékét. A szervezet számára szükséges élelmi rostok többi része a zöldség-főzelékfélékkel és a gyümölcsökkel fogyasztható el. A gabonafélékben vitaminok és ásványi anyagok (például E-, B1-, B2-, B6- vitamin, kalcium, magnézium, cink) is találhatóak, melyek a teljes magból készült gabonapelyhekben, illetve teljes őrlésű lisztben és az abból készült termékekben vannak jelen nagyobb mennyiségben, a 4
finomlisztből előállított készítményekben 10-50 %-kal kevesebb vitamin van, mint a korpát is tartalmazókban. Praktika: Ha a lisztes zacskóba tiszta szöget helyezünk, a légmenetesen jól záródó edényben nem jelennek meg a lisztatkák. Zöldség, gyümölcs A gabonafélék és tejtermékek mellett nagyon fontos, hogy minél többször megjelenjenek a zöldségek és gyümölcsök az asztalunkon. Amikor csak lehetséges, mindig az évszaknak megfelelő gyümölcsöket válasszuk. Teljesen fölösleges a nyári időszakban banánt, kiwit helyezni az asztalra, amikor számos idénygyümölcs is megtalálható ilyenkor: eper, málna, ribizli, barack, szilva, alma, körte. Igaz, vannak olyan gyümölcsök, amelyeket nem tudunk itthon megtermelni, azonban gyakran szükséges a használatuk. A citromot vitamintartalma mellett jelentős fertőtlenül hatása miatt is használjuk. A hazai gyümölcsfogyasztásnak több haszna is van, hiszen a távolról érkezett gyümölcsök tartósításról, növényvédő szerrel való kezeléséről igen keveset tudhatunk meg. Nem mindig garantált, hogy vegyszermentesek, ezért ha csak lehet, el érdemes elkerülni őket. Ha mégis távoli országokból érkező gyümölcsöket használunk a háztartásban, nagyon fontos, hogy ezeket alaposan mossuk meg (pl. citrom) és felhasználásukat minimalizáljuk. A paprika, paradicsom, a különböző hagymaféleségek nagyon fontos vitaminpótlók és baktériumölő, immunerősítő hatásuk miatt is előnyösek, ha bekerülnek mindennapi táplálkozásunkba. Ha saját magunk nem tudunk termelni, ha nem bízunk a multik zöldségeiben, szeretnénk a permetszerrel fertőzött termékeket elkerülni, akkor érdemes reggel korán kelni, s a közeli helyi piacra menni. Az őstermelői piacokon friss házi tojás, tej, hús, zöldség vár bennünket. A helyi és bio-termékek beszerzése a követlen kereskedelemi hálózatoknak köszönhetően ma már könnyebben beszerezhetők. A biogyümölcs előnyös tulajdonságai:
Többletminőség: zamata, illata, élvezeti értéke magasabb Magasabb szárazanyag tartalom Jobb eltarthatóság, tovább eláll Szermaradvány-mentes Genetikailag módosított növények kizárva Zömében tájfajták Egészséges: több vitamint és másodlagos (egészségvédő) növényi anyagot tartalmaz: bizonyos mértékben segít a daganatos betegségek megelőzésében, serkenti az immunrendszer működését, szabályozza a vérnyomást, védelmet nyújt a baktériumok, vírusok ellen és antioxidánsként viselkedik
5
Zöldségek, gyümölcsök Ezen csoport tagjainak tápanyagaik, és egyéb összetevőik révén jelentős szerepük van az egészség megőrzésében. Néhány kivételtől eltekintve alacsony energia- és zsírtartalmúak. A bennük lévő élelmi rostok (pektin) gátolják a zsírok és koleszterin felszívódását, epesavakat kötnek meg. Az élelmi rostok rendszeres bevitele hatására csökken a vérben a koleszterin szint. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök számos vitamint – B1-, B2-, B6-, C-, K-vitamin, folátok – valamint karotinoidokat, a diófélék igen jelentős E-vitamin mennyiséget tartalmaznak, egyes főzelékfélékben, mint például a brokkoli, zöldborsó, bimbós kel, paraj, spárga, zeller, szintén jelen van az E-vitamin. Ezen kívül jó kálium-, magnézium-, közepes kalciumforrások. Vastartalmuk szintén közepes (a gombákban, parajban, sóskában, ribiszkében, csipkebogyóban azonban jelentős) és állati fehérjeforrás nélkül fogyasztva csak kis mértékben hasznosul a szervezetben. A bennük lévő antioxidánsok – E-, C-vitamin, karotinoidok, cink, szelén, flavonoidok –, valamint élelmi rostanyagok és flavonoidok gátolják az érelmeszesedés és számos daganatos betegség kialakulását. Praktikák: Paradicsom, paprika, vagy őszibarack meghámozásának egyszerű módja, ha néhány percig vízben forraljuk. A hűtőszekrényben hamar elveszti a paradicsom az ízét. Tartsuk száraz, jól szellőző helyen, vagy szeleteljük fel és fagyasszuk le. Távol tarthatjuk a muslicákat a gyümölcskosártól, ha közéjük kettévágott parafa dugókat teszünk, így tovább állnak el. Az aszalt gyümölcsökkel gazdagított süteményekben gyakran a tepsi aljára süllyed az aszalvány. Ha előtte megforgatjuk porcukorban, akkor ez nem fog előfordulni. Tavasszal sok időnk elmehet a csonthéjas gyümölcsök tisztításával, mindhiába, mert üres a belsejük. Gyorsabban végezhetünk, ha forrásba lévő vízbe helyezzük néhány percre, ugyanis a rossz diók feljönnek a víz felszínére. A hagymaszeletelés sokakat megkönnyeztet. Mindez elkerülhető, ha víz alatt hámozzuk a hagymát. Kevésbé lesz zsíros a hasábburgonya, ha előtte 20 percig tejbe áztatjuk, ugyanis a tej megakadályozza, hogy túl sok zsírt szívjon fel a krumpli szelet. Kevésbé fog bugyborékolni az olaj hasábburgonya készítés közben, néhány hagymaszeletet is beleteszünk az olajba. Ha zöld fűszereinket, a petrezselyem, vagy a zeller zöldjét feldaraboljuk és jégkocka tartóban lefagyasztjuk, könnyen adagolhatóvá válnak, s a téli hónapokban kellemes, friss ízt adhatunk ételeinknek. Ha a káposzta, kelbimbó, vagy brokkoli szaga kellemetlen, kis pohár tejet tegyünk a főzővízbe, vagy olajba, kevésbé lesz zavaró.
Tej és tejtermékek Ugyancsak nagyon fontos táplálékaink sorában a tejfogyasztás. Ma már sajnos nagyon kevés helyen tudunk házi tejet beszerezni, ám az utánajárás és figyelem megéri, hiszen azon túl, hogy finomabb a boltiban kaphatónál, számos haszna van. Például a tejszínt lefölözve, vagy éppen a 6
megaludt tejet felfőzve, házi vajat és túrót készíthetünk magunk is, amelyek sokkal teljesebb tápértékűek, mint a boltiak. Tej és tejtermékek A tej és a tejtermékek a leggazdagabb kalciumforrások, fél liter tej fedezi napi kalciumszükségletünk 60-70 %-át. Kalcium van még a gabonafélékben, zöldség-főzelékfélékben és gyümölcsökben, valamint a húsokban is, de jóval kevesebb, mint a tejben és tejtermékekben. A tej ezentúl tartalmazza a kalcium hasznosulásához szükséges D-vitamint is. A tejben és tejtermékekben nemcsak D-, hanem A-, B1-, B2- és B12-vitamin, magnézium és cink is található. A tej nátriumtartalma nem nagy, de a sajtokba sok konyhasó kerül az elkészítés során. Újabban vált ismertté, hogy az ún. tejsavbaktériumokat tartalmazó savanyított termékeknek kedvező hatása van az egészséges bélflóra fenntartásában, a bekerülő kórokozók elpusztításában. Praktikák: Nem fog kifutni a forrásban lévő tej, ha kanalat helyezünk a lábasba forraláskor, vagy bekenjük az edény szélét zsíros anyaggal, például vajjal, vagy olajjal.
Húsok, húskészítmények, halak, tojás Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy egészséges-e a hús vagy sem. Sokan állítják, köztük számos szakember, hogy a hús főleg a hal és a sovány, fehér húsok, rendszeres, de mértékletes fogyasztása ugyanolyan fontos és elengedhetetlen szervezetünk számára, mint a növényeké, tehát nem szabad őket teljesen kizárni étrendünkből. Még ezzel szemben a vegetáriánusok úgy vélik, hogy a növényi eredetű húspótlók, különösen a tofu, és a belőle készített élelmiszerek tökéletesen pótolják, és helyettesítik a különböző húsféléket és nincsen szükség magára az állati húsra. A hús az egyik legfontosabb koncentrált, teljes értékű fehérjeforrásunk. Már napi 50 g hús elfogyasztása is a teljes esszenciálisaminosav-igényünket fedezi, és fehérjeszükségletünknek pedig 20%-át. Nagymértékben tartalmazza a B-vitamin csoport tagjait (B1, B2, niacin, B6, B12) Különösen kiemelkedő a sertéshús B1-vitamintartalma, amely más állatok húsához viszonyítva ötszörös mennyiségű. B-vitamin csoport hiánytünetei: fáradékonyság, gyulladás, álmatlanság, vérszegénység. Zsírban oldódó vitaminokat a hús kis, a belsőségek viszont nagy mennyiségben tartalmaznak, főleg A- és D-vitamint. Ásványi anyagok közül kiemelkedő a nátrium, a kálium, a vas illetve a cink tartalma, ami az alábbi táblázat megfelelően bemutat. Az A-vitamin hiányában látáskárosodás, míg a D-vitamin hiányában csontképzési rendellenesség lép fel. Nemcsak a zöldségnél és a gyümölcsnél érdemes odafigyelni az, származási helyre, a húsvásárlásnál pedig az állatok tartására és etetésére. Ugyanis itt sem mindegy, hogy bio- vagy sem! A Magyar Biokultúra Szövetség áltál létrehozott Biokontroll Hungária Kht., HU-ÖKO-01 ellenőrzi a magyar ökológiai gazdálkodás 98%-át. Így ha a terméken nem szerepel az „ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék” és maga az ellenőrző kódszáma a HU7
ÖKO-01, akkor nem bio- a termék. Minden esetben szerepelnie kell a csomagoláson, az említette szövegnek és az ellenőrző szervezet nevének, mert csak ebben az esetben hiteles és elfogadható. Elvileg innentől kezdve nem kellene aggódni, de mint tudjuk az ördög, nem alszik, ezért érdemes még az összetevők listáját is átnézni. A külföldről behozott biotermékeknek szintén ilyen minősítéssel kell, hogy rendelkezzenek. Annyi különbséggel, hogy a HU helyett, természetesen az adott ország jelzése szerepel. Vörös hús: Édeskés illat és halványszürke szín esetén. A húsban lévő vérömlenyek arra utalnak, hogy nem a fajtának megfelelően tartották az állatot. Kérdezzünk rá, hogy honnan érkezett a hús. A darált húsnak nem szabad kékesen fénylenie, és nem lehet benne száraz húsdarab. Szárnyas hús: Jelentős a fehérjetartalma, valamint néhány vitamin és ásványi anyag főként húsokkal kerül a szervezetünkbe. Ennek a csoportnak jelentős szerepe van a B6-, B12 -vitamin-, valamint a cinkszükséglet kielégítésében is. Praktikák: A húson lévő vérnyomok a nem higiénikus vágásra utalnak. Ha a mélyhűtött árunál a fólia alatt jégkristályokat látunk, inkább ne vegyük meg! Ez annak a jele, hogy a fagyasztott hús egyszer már felengedett. Ha túlságosan szárazzá vált felhasználás előtt a hús, kenjük be olajjal, s egy óra alatt megpuhul. Ha sütés előtt tejbe áztatjuk a hurkát, akkor nem reped szét. Ha ropogós csirkehúst szeretnénk tálalni, sütés előtt kenjük be citromlével, mielőtt a sütőbe tennénk. Mint minden ételnél itt is az arany középutat kell megtalálni. Hisz jól tudjuk, hogy a húsok mértéktelen fogyasztása nem éppen a legegészségesebb, de a szervezettől való megvonása sem éppen a legideálisabb. Ugyanis a hús nélküli étrend gyermekkorban lassíthatja a növekedést, vérszegénységhez, idősebb korban pedig csontritkuláshoz vezethet, B- és D vitamin és egyes nyomelemek, főleg kalcium hiánya is felléphet. Ami leginkább hiányzik a húsmentes étrendből, az a fehérje. Hátránya, hogy ha nem fogyasztunk elég fehérjét, a szervezet a saját fehérjekészletét kezdi el lebontani, az izmokból és a szívizomból. A hal rendszeres fogyasztása segíti a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését. A másik véglet pedig, hogy a húst evők között lényegesen gyakoribb a magas vérnyomás, a szívérrendszeri megbetegedés, a rák, cukorbetegség, elhízás és epekövek, mint a vegetáriánusok között. Gyakrabban kapnak ételmérgezést is. Halak Az egészséges táplálkozásban fontos szerepe van a halaknak is. Fehérjetartalmuk megegyezik a húsokéval, zsírtartalmuk változó, eszerint csoportosíthatók zsíros (hering, tonhal, lazac, ponty, harcsa) és sovány (tőkehal, amur, süllő) halakra. A hideg-tengeri 8
halak húsában lévő, ún. omega-3-as zsírsavak igen jelentősek az egészség megtartásában csökkentik a vérben a triglicerid szintet, erősítik a szervezetet védő immunrendszer működését, gyulladáscsökkentő hatásuk van. A halhús vitamintartalma kitűnő - D-, E-, B-vitaminok, különösen B12, és fogyasztásuk hozzájárul a szervezet kalcium, magnézium, vas és főként cink ellátásához is. Praktikák: Macerás a haltisztítás, azonban, ha néhány percig bőven bekenjük asztali sóval, a pikkelyek felemelkednek, és könnyen eltávolíthatók lesznek. Ezt követően víz alatt, a farkuktól fejük felé haladva tisztítsuk meg. Szebb színe lesz a fehér húsú halnak, ha posírozás közben víz helyett tejet használunk. Tojás: A tojás, az egyik legértékesebb fehérjeforrás. Kitűnő a vitamintartalma, mindemellett magas a koleszterin tartalma. Ha főtt tojást szeretnénk enni, de megrepedt a tojás héja, kenjük be citromlével, ami megakadályozza, hogy a tojásfehérje kifolyjon. Ha szeretnénk megakadályozni, hogy a vízben repedezzen meg, akkor pedig már főzés előtt tegyünk bele ecetet. A tojásfehérje segíthet, ha zavarossá vált a leves, vagy a sütőzsiradék. Összegyűjti a szennyezősét és az úszkáló darabkákat. Zsiradékok (növényi és állati eredetű) Zsiradékokra éppen úgy szükség van, mint a többi tápanyagra, hiszen a legjobb energiaforrások, másrészt zsiradékokból kapja a szervezet a nélkülözhetetlen (esszenciális) zsírsavakat, emellett a vitaminok egy részének felszívódásához is zsiradékra van szükség. A problémát az okozza, hogy általában lényegesen több zsírt fogyasztunk a szükségesnél A túlzott zsiradékbevitel, hatására növekszik a vérben a koleszterinszint, főként az LDLkoleszterin koncentrációja. Minél nagyobb a vérben az összes és az LDL-koleszterin szint, annál nagyobb az érelmeszesedés kialakulásának veszélye. Ez a többlet elsősorban az ételkészítéshez és a kenyérkenéshez használt zsiradékokból származik, a többi a húskészítményekből, tejtermékekből, tojásból és az édességekből. A zsiradékok közül elsősorban a telített zsírsavforrásokat (az állati eredetű zsiradékok gazdagok ezekben a zsírsavakban) kell csökkenteni, míg a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok (étolaj, margarinok) hatására csökken a vérben a koleszterinszint. A repce-, szójaés az olívaolajban jelentős mennyiségben vannak egyszeresen telítetlen zsírsavak. Gyógy és fűszernövények, ételízesítők: Szerencsés, ha a konyhánkban, vagy a ház előtt tudunk termelni növényeket, amelyeknek a helyigénye nem nagy, azonban igen hasznos. Ilyenek a gyógy és fűszernövények. A kakukkfű, bazsalikom, majoránna nagyon sok étel számára adnak finom ízesítést, boltban is kaphatók valójában, de frissen szedve fűszerként és gyógyteaként nyugodtan hasznosítható. A rozmaring, a citromfű, vagy éppen a körömvirág friss levelét, vagy virágzatát hasznosíthatjuk. Megszárítva a téli hónapokban is a bolti termékek helyett egy megfelelőbb alternatíva. A fűszerek amellett, hogy ételízesítésre szolgálnak az emésztésünkhöz is elengedhetetlenek, például segítik a tápanyagok felszívódását. Az egészségünk szempontjából fontos, hogy
9
mértékletesen fűszerezzük az ételeinket. A fiataloknál és a beteg emberek esetében pedig különösen oda kell figyelni a fűszerezésre. A só Magyarországon a szükséges só mennyiségnek többszörösét fogyasztjuk el. Ennek az igen nagy só terhelésnek kétharmad-háromnegyed része az élelmiszerekből származik - elsősorban a kenyér, sajtok, húskészítmények, konzervek, csipszek, stb. fogyasztásából, a többi só a sózási szokások következtében kerül a szervezetbe. A túlzott só-(nátrium klorid)-bevitel hatására az erre érzékeny embereknél magas vérnyomást okozhat. A túlzott konyhasóbevitel hatására növekszik a csontokból a kalciumvesztés és a kalciumürítés, tehát a csontritkulás megjelenésének kockázata emellett a túlzott só bevitel növeli a gyomorrák kifejlődésének veszélyét is. Nemzetközi ajánlások szerint naponta 5g konyhasó bevitele lenne ideális, de legújabban 3g/nap mennyiségről olvashatunk. Édesítőszerek A só használatának a kerülése mellett a cukor kerülése az egyik legfontosabb teendő. Egyrészt a természetes forrásokból – tej, gyümölcsök, egyes zöldség- és főzelékfélék – származó cukor mennyisége elegendő az ember számára, másrészt ezen táplálékok esetén a cukor további értékes tápanyagokkal együtt kerül a szervezetbe. A cukrok és édességek elfogyasztása után a fogakra tapadó cukormaradványokból egy, a szájban élő baktérium savakat állít elő, amelyek megbontják az ép fogzománcot és elindul a fogszuvasodás folyamata. Amikor csak lehet, mézzel helyettesítsünk és ezt is próbáljuk helyi termelőtől beszerezni, hiszen a hazai termékek fogyasztása igen fontos. Alkoholok A tudomány jelenlegi állása szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás adott kor felett csökkenti a koszorúér betegség kockázatát. A fiatalok számára azonban mérsékelt alkoholfogyasztás kockázatcsökkenést nem, vagy igen kis mértékben eredményez, viszont jelentős mértékben növeli a hozzászokás és a rendszeres ivás kialakulásának veszélyét. Már a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti a nők egy részében a mellrák kockázatát, az ennél nagyobb mértékű ivás pedig mindkét nemben a közlekedési, munkahelyi balesetek, szélütés (stroke), idült májbetegség, erőszakos cselekedetek, öngyilkosság és néhány daganatos megbetegedés veszélyét. A víz Lényegében vízből vagyunk. Jó víz fogyasztásával bízhatunk egészségünk megőrzésében. Ám a jó víz valóságos kincs lett. Központosított vízelosztás esetében a több kilométeres csőrendszeren átmenő vízben a baktériumok könnyen elszaporodhatnak: a csövek és a tartályok belső falaira rakodnak le. Ezeknek a baktériumoknak a túlnyomó többsége az emberre teljesen ártalmatlan. Mára bebizonyosodott, hogy nem az ivóvízzel felvett kórokozó baktériumok hatása, hanem az immunrendszer állapota határozza meg az ivóvízfogyasztás miatt esetlegesen bekövetkező betegségeket. Az emberek egyre elégedetlenebbek a csapvízzel, különösen, ahol klórral fertőtlenítik. A klór 10
A klór használata folytán számolni kell számos mellékhatással, akár hátrányos egészségügyi következményekkel is jár, pl. szerves anyagokkal szennyezett, vagy nagy mennyiségű baktériumot tartalmazó víz klórozásakor. Viszonylag tiszta víz klórozásánál nem keletkezik az egészségre veszélyes mennyiségű klórvegyület. Ezzel szemben az ilyen víz fogyasztása is káros az egészségre. A vegyi fertőtlenítés igazi kockázata más szinten észlelhető: a víz oxido-redukciós tulajdonságainak a megváltozásánál. Az ilyen víz fogyasztása hosszútávon a szervezet bioelektronikai koordinátáinak az eltolódásához vezet. Természetesen, a betegségek megjelenésében ez csak egy, a számos együttható tényezőből. Éltető, (biokompatibilis) vizet vegyi fertőtlenítéssel nem lehet előállítani. Éppen ezért a vízben lévő esetleges baktériumokat fizikai szűréssel érdemes eltávolítani, de ha tehetjük, természetes vizet fogyasszunk, amelyről vizsgálatokkal is meggyőződtünk, hogy nem szennyezett. Tartósítás: A tartósítási eljárások szerepe azért fontos, mert a téli időszakban már nem tudunk friss zöldséget és gyümölcsöt beszerezni. Mindenképpen javasolt a házi tartósítási módszerek választása. Ilyen például a befőzés, amely adalékanyagok és tartósítószerek nélkül is biztos gyümölcsforrást jelenthetnek a téli időszakban. Alma, meggy, barack mellett félkész ételeket is eltehetünk télére, így például a lecsót. Manapság is hasznos az erdei gyümölcsöket is gyűjteni: csipkéből, somból, kökényből magas vitamin tartalmú lekvárokat készíthetünk. Ősszel a káposztataposás nagycsaládok számára is biztosíthatja a téli savanyúságot, egyben jó alkalom egy összejövetelre is. Az aszalás egy másik olyan tartósítási módszer, amely amellett, hogy valóban egy kis ráfordítást igényel a hétköznapokban (hiszen tisztítani, darabolni, tárolni kell), mindenképpen megéri, hiszen almát, szilvát, körtét, barackot és akár zöldséget is bármikor elő tudunk így venni télen is. Finom csemege lehet a család, a vendégek számára, de feldíszítve akár kedves ajándék is lehet belőle. Az élelmiszerek tárolása Az élelmiszerek tárolása és csomagolása során próbáljuk elkerülni a műanyag használatát. Nagyon sok minden tárolására kiválóan alkalmas az üveg (pl. szárazbab, aszalványok és italok, szörpök tárolására). Sokféle fólia kapható az üzletekben, azonban válasszuk helyettük a zsírpapírt, ami kenyér, hús és zöldségek csomagolására, tehát nem csak sütésnél lehet hasznos. Ne tegyünk a hűtőbe meleg ételeket, mert a kicsapódó gőz megfagy, lerakódik a hűtőfelületekre, rontja hatásfokot. Tartsuk karban a hűtőkészülékeket, olvasszuk le rendszeresen azokat. Hőszigetelő edényekben ne tároljunk hűtőben élelmiszert, mert az növeli a hűtési időt, rontja a hatásfokot. Ellenőrizzük rendszeresen élelmiszereinket, nehogy penészgomba vagy valamilyen rovar támadja meg. Az E-számokról Az E-szám az élelmiszer-adalékanyagok pontos (kémiai) elnevezésének nemzetközileg használt kódja. Ezen adalékanyagok többsége ártalmatlan, akár természetes anyag is lehet. Vannak azonban köztük káros élettani hatásúak is. Ez a kiadvány az allergiát okozó, illetve a veszélyesnek számító anyagok E-számos listáját, kémiai elnevezését és egészségügyi hatásait tartalmazza.
11
SZÍNEZÉKEK: A színezékek a valósnál jobb minőséget sejtetnek, segítségükkel az élelmiszerek étvágygerjesztővé válnak. Elsősorban édességeknél, üdítőitaloknál, szörpöknél, égetett szeszes italoknál, puding- és fagylaltkészítményekben alkalmazzák, de felhasználják a margaringyártásnál, a sajt és a haltermékek készítéséhez is. E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS E-102
tartrazin
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-104
kinolinsárga
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-110
narancssárga S, FCF
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-120
kárminsav
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-122
azorubin
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-123
amarant
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-124
neokokcin vagy ponszó 4R
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-127
eritrozin
pajzsmirigyműködési zavarok, hiperaktivitás
E-128
vörös 2G
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-129
alluravörös AC
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-150c
ammóniás karamell
veszélyes
E-150d
ammónium-szulfitos karamell
veszélyes
E-151
brillantfekete BN
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-154
barna FK
belső szervek károsodása
E-155
barna HP, HTK
légzőszervi-vagy bőrallergia, belső szervek károsodása
E-160b
annato, bixin, norbixin, orlean
veszélyes
E-161g
kantaxantin
látászavarok
E-173
alumínium
vesebetegségben nél veszélyes
E-174
ezüst
belső szervek károsodása
E-180
litolrubin BK (rubinpigment BK)
belső szervek károsodása
szenvedők
TARTÓSÍTÓSZEREK: A tartósítószerek szerepe az, hogy a penészgombák vagy baktériumok okozta romlás késleltetésével megnöveljék az élelmiszerek eltarthatóságát. Használják haltermékek, gyümölcslevek, üdítőitalok, pékáruk, saláták, margarin, salátaszószok, bor, szárított gyümölcsök és zöldségek, citrusgyümölcsök stb. tartósításához. E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS E-201
nátrium-szorbát
veszélyes
E-210
benzoesav és vegyületei
légzőszervi allergia, bélrendszeri panaszok, idegrendszeri károsodás
12
E-211
nátrium-benzoát
légzőszervi allergia, bélrendszeri panaszok, idegrendszeri károsodás
E-212
kálium-benzoát
légzőszervi allergia, bélrendszeri panaszok, idegrendszeri károsodás
E-213
kálcium-benzoát
légzőszervi allergia, bélrendszeri panaszok, idegrendszeri károsodás
E-214-219
P-hidroxi-benzoesav és észterei
légzőszervi-vagy bőrallergia
E-220
kén-dioxid és vegyületei
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-221
nátrium-szulfit
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-222
nátrium-hidrogénszulfit
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-223
nátrium-metabiszulfit
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-224
kálium-metabiszulfit
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-226
kálcium-szulfit
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-227
kálcium-hidrogénszulfit
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-228
kálium-hidrogénszulfit
asztmás rohamok, panaszok
bélrendszeri
E-230
bifenil
belső szervek károsodása
E-231
orto-fenil-fenol
belső szervek károsodása
E-232
nátrium-orto-fenil-fenolát
belső szervek károsodása
E-233
tiabendazol
belső szervek károsodása
E-249
kálium-nitrit
belső szervek károsodása
E-250
nátrium-nitrit
belső szervek károsodása
E-251
nátrium-nitrát
belső szervek károsodása
E-252
kálium-nitrát
belső szervek károsodása
E-285
nátrium-tetraborát (borax)
vesebántalmak
ANTIOXIDÁNSOK: Ezek az adalékok úgy növelik az eltarthatóságot, hogy késleltetik az élelmiszerek kémiai romlását (pl. a zsírok avasodását, a gyümölcsök megbarnulását). Felhasználási területük: zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, majonéz, rágógumi, olajok, pékáruk, fagylalt, marcipán. E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS
13
E-301
nátrium-L-aszkorbát
vesekőképződés
E-302
kálcium-L-aszkorbát
vesekőképződés
E-306-309 tokoferol és származékai
emésztőrendszeri-, pajzsmirigyműködési zavarok
E-310
propil-gallát
bőrallergia
E-311
oktil-gallát
bőrallergia
E-312
dodecil-gallát
bőrallergia
E-320
butil-hidroxi-anizol (BHA)
bőrallergia
E-321
butil-hidroxi-toluol (BHT)
bőrallergia
E-334
L-borkősav és sói
veszélyes
E-335
nátrium-tartarát
veszélyes
E-336
kálium-tartarát
veszélyes
E-337
kálium-nátrium-tartarát
veszélyes
SŰRÍTŐANYAGOK: A sűrítőanyagokat besűrítésre, zselésítésre, illetve az élelmiszer optimális állagának beállítására használják. Felhasználási területe: lekvárok, sajt- és húskészítmények, pékáruk, tésztatermékek, porított (instant) italfélék, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok, édességek. E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS E-407
karragén
légzőszervi-, vagy bőrallergia, belső szervek károsodása
E-412
guárgumi
allergiás tünetek, emésztőrendszeri panaszok
E-413
tragantmézga
légzőszervi-, vagy enyhén hashajtó
E-414
gumiarábikum
légzőszervi-, vagy bőrallergia
E-416
karayagumi
allergiás tünetek, emésztőrendszeri panaszok
E-425
konjak
emésztőrendszeri panaszok
bőrallergia,
SAVANYÚSÁGOT SZABÁLYOZÓ ANYAGOK: Ezeknek az adalékoknak nemcsak az a szerepe, hogy az élelmiszereknek kellemes savanyú ízt adjanak, hanem tartósító tulajdonsággal is bírnak. Ide főleg az ún. pufferanyagok (foszfátok, citrátok), valamint a lúgok és savak sorolhatók. Felhasználási terület: burgonytermékek, pékáruk, húskészítmények, kenősajtok, fagylalt, koffeintartalmú üdítőitalok (pl. Coca-Cola). E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS E-330-333, -380 citromsav és citrátok
allergiás tünetek
E-510
belső szervek károsodása
ammónium-klorid
14
(szalmiáksó) AROMÁK ÉS ÍZFOKOZÓK: Az élelmiszereknek ízt és szagot kölcsönöznek, elnyomják az ízbeli hibákat és állandósítják az élelmiszer ízét. Növelhetik az élvezeti értékét, de túlfogyasztásra is ingerelhetnek. Ezek az adalékanyagok főleg olyan termékek eladhatóságát segítik, amelyek ízét, aromáját kedvezőtlenül befolyásoló (rossz) nyersanyagból vagy technológiával készítették. E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS E-620
glutaminsav és sói
allergiás tünetek
E-621
nátrium-glutamát
allergiás tünetek
E-622
kálium-glutamát
allergiás tünetek
E-623
kálcium-diglutamát
allergiás tünetek
E-624
ammónium-glutamát
allergiás tünetek
E-625
magnézium-diglutamát
allergiás tünetek
E-626-635 guanilsav és származékai
köszvény
E-962
belső szervek károsodása
aszpartám-aceszulfámsó
CSOMÓSODÁST ÉS LESÜLÉST GÁTLÓ ANYAGOK: Ezek az adalékok megakadályozzák az élelmiszerrészecskék összetapadását (pl. a lisztnél), illetve azt, hogy a késztermék odatapadjon a formához (pl. a tepsihez). Ezen kívül megakadályozzák az összeragadást (pl. a cukorkáknál), és biztosítják egyes anyagok szórhatóságát (pl. a sónál). E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS E-421
mannit
emésztőrendszeri panaszok
ÉDESÍTŐSZEREK ÉS CUKORHELYETTESÍTŐK: elsősorban a diabetikus és „light” termékek édesítésére használják. E-SZÁM KÉMIAI ELNEVEZÉS EGÉSZSÉGÜGYI HATÁS E-420
szorbit
emésztőrendszeri panaszok
E-421
mannit
emésztőrendszeri panaszok
E-925
klór
allergiás tünetek
E-951
aszpartám
belső szervek károsodása
E-952
ciklaminsav és ciklamátok
belső szervek károsodása
E-953
izomalt
emésztőrendszeri panaszok
E-954
szacharin és sói
belső szervek károsodása
E-962
aszpartám-aceszulfámsó
belső szervek károsodása
E-965
maltit
emésztőrendszeri panaszok
E-966
laktit
emésztőrendszeri panaszok
E-967
xilit
emésztőrendszeri panaszok 15
Konyhai gépek: Manapság mindent gépesítenek, a konyhában is. Azonban nem árt tudni, hogy néha a gépek használata, főleg kis létszámú családok esetén több idővel és vesződséggel jár összességében, mint a kézzel végzett munka. Például a sok alkatrészből álló gépek összeszerelése, szétszedése, elmosása, roppant időigényes, nem takarítunk meg vele időt. Másik szempont az energiatakarékosság, pl. a mosogatógép, rendkívül nagymennyiségű vizet és energiát fogyaszt, ráadásul az edények, főleg a finom porcelánáru élettartamát nagyon lerövidíti. Egy kis létszámú család esetében ráadásul rossz hatékonysággal használható. A hűtőszekrény és fagyasztó is alkalmazkodjon a család méreteihez és igényeihez. Az energiatakarékos változatot részesítsük előnyben. Ugyanakkor vannak olyan gépek, amelyek valóban nagy könnyebbséget jelentenek, akár egy egyszemélyes háztartás vezetésében. Pl. turmixgép, robotgép és rúdmixer, kávédaráló és -főző. Szempontok a vásárláskor: Ne vegyünk olyan gépet, amelyet nehéz tisztítani. Ne vegyünk nehezen összerakható vagy nehezen tárolható gépet. Ne vegyünk olyan gépet, amelyről az az érzésünk, hogy fogója az első mosogatás után letörik. Csak megbízható helyen vásároljunk elektromos berendezést, ahol biztosított a szavatossága és az alkatrész utánpótlása. Konyhagép típusok Tűzhelyek A tűzhelynek az emberiség történetének kezdete óta különleges jelentősége van: mint a tűz helye és a ház középpontja, a családi közösség jelképe. A tűzhely eredetileg nem volt más, mint egy gödör a lakótér közepén, később kövekkel körülvett döngölt padló, majd egy kőépítmény, amelyben nyílt tűz égett. A tűz végül a főzőlap alá került, a korábban szabadon gomolygó füstöt pedig zárt kéményben vezették el. A világ azóta nagyot fordult, manapság a tűzhelyek főzési és sütési célra, egyes korszerű típusaik grillezésre is alkalmas műszaki készülékek. Az energiahordozók felhasználása alapján három fő csoportjuk különíthető el. Mindegyiknek van előnye is és hátránya is. A vegyes tüzelésű tűzhelyeket ma már nagyon kevés helyen használják, ezért tárgyalásukra csak röviden térünk ki. A tűztér kiképzése olyan, hogy abban fa-, szén- és egyéb háztartási hulladék égetése egyaránt lehetséges. Alakjuk, méretük és az erőteljes hősugárzás miatt nem illenek a mai konyhai berendezések közé. Télen azonban nagy előnyük, hogy egyúttal fűtik is a lakást. Legfőbb konyhatechnikai hátrányuk, hogy a főzés-sütés hőmérséklet szabályozása nem oldható meg. A hagyományos változatokon kívül léteznek már korszerű kivitelben, megújuló energiaforrással fűtött, kerámialapos tűzhelyek is, ezek azonban még csak nagyon szűk körben terjedtek el. A gáztűzhelyek gyors hőközlésű és az energiát viszonylag jó hatásfokkal hasznosító készülékek. A gáztűzhely előnye, hogy azonnal fölmelegszik és ha lekapcsoljuk, azonnal megszűnik a hőátadás, szemben az elektromos tűzhelyekkel, amelyek lassan melegszenek fel és lassan is hűl ki a lapjuk. A lánghőmérséklet eléri az 1000-1500 Celsius fokot is, ami a főzés szempontjából nem mindig
16
előnyös, az ételekhez több zsiradékot, vizet kell adagolni a leégés elkerülése érdekében. Ez fokozott gőzképződéssel jár, ezért gáztűzhely fölé mindenképp ajánlott páraelszívót szerelni. A főzés a gázláng meggyújtásának pillanatától kezdve maximális mértékű, a hőteljesítmény a teljes láng- és takarékláng fokozatokkal szabályozható. A felhasznált gáznemű tüzelőanyag alapján PBgázfűtésűt és földgázfűtésű gáztűzhelyet különböztetünk meg. Felületük rendszerint zománcozott vagy üveglap, könnyen tisztíthatóak, esztétikus megjelenésűek. A sütőrészben a sütőrács magassága és ezáltal a hőmérséklet változtatható. Üveges sütőajtó és belső világítás esetén a sütés jól figyelemmel követhető. Grillezős változatban is kaphatóak. A villanytűzhelyek nagy előnye, hogy nincs nyílt láng, így a tűzveszély is kisebb. A készülék kezelése egyszerű, a hőfokszabályozó automatika 50-300 Celsius között bármely hőmérsékletet állandósítani képes. A sütés ideje is beállítható. Külön szolgáltatások lehetnek az üzemelést mutató fényjelzők, a hangjelzés, a sütőtér világítás és a sütés egyenletességét biztosító ventilátor. Hőközlő elemei a főzőlapok, amelyek a kezdeti szakaszban lassan melegednek át. A gyorsfőzőlapoknak nagy teljesítményű fűtőbetétje van, ezért ezek a megszokottnál nagyobb áramfelvétellel jelentősebb mértékű energiát használnak fel, sokkal gyorsabban melegszenek át. A villanytűzhelyeket először mindig magasabb, majd alacsonyabb fokozaton használjuk. A főzés befejezése előtt néhány perccel ki kell kapcsolni őket, mert a főzőlapok még egy ideig hőt adnak le. Mikrohullámú sütők Nagy segítség a háztartásban, használatával sok időt, mosogatnivalót takaríthatunk meg. Üzemeltetése olcsóbb (ha megfelelően alkalmazzuk), mint a hagyományos tűzhelyeké. Mindemellett egészségügyi szempontból vitatott. A legegyszerűbb mikrohullámú sütőben csak két fokozat van: "kiolvasztás" és "főzés". A nagyobb teljesítményű mikrohullámú sütőket be lehet állítani a kívánt hőfokra és a sütő hőszabályozója kikapcsol, ha a sütő ezt elérte. A legtöbb készülékben forgótányér van, amely elősegíti, hogy az étel egyenletesen átforrósodjon. Alkalmazása közben körültekintően kell megválasztanunk az edényt és az élelmiszereket. Csak erre alkalmas melegítőedényt használjunk, amely nem tartalmaz fémet és nem lágyul hőre. Ne használjunk a mikrohullámú sütőben tapadó műanyag fóliát, mert annak lágyító anyag rákot okozhat! Melyiket válasszam? "Fél liter víz felforralásához 147 wattórányi villamos áram vagy 120 wattórányi városi gáz kell. Az áram előállításához 441 wattórányi szénből származó energia, míg a városi gázhoz mindössze 128 wattórányi földgáz fogy. Az árammal való melegítés emiatt nagyobb környezetszennyezést is okoz: szén-dioxidból négyszer, nitrogén-oxidokból huszonhétszer, kén-dioxidból ezerhatszázszor több kerül a légkörbe, mintha közvetlenül gázzal melegítenénk."(Könczey Réka - S. Nagy Andrea: Zöldköznapi Kalauz, Föld Napja Alapítvány, 62. o.) "A mikrohullámú sütő, helyesen használva 50 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos tűzhely."
17
Hűtő-, fagyasztókészülékek A hűtőkészülékek elsősorban az élelmiszerek alacsony hőmérsékleten tartását, a romlási folyamatokat lassító tárolását hivatottak biztosítani. A hűtés elve hőelvonáson alapszik, azaz, hogy a hűtőközeg elpárologtatása tekintélyes mennyiségű hőt igényel, amelyet ahűtendő cikkekből von el. A szekrénytest belső hőmérséklete hőfokszabályozóval állítható be, hiszen nyáron és télen nem egyforma teljesítményfelvételre van szükség. A hűtőteljesítmény az elérhető fagypont alatti hőmérséklettel jellemezhető. A hűtőgépeken feltüntetett jelzés a * szám jelzi, hogy hányszor 6 C-ra hűt a készülék mélyhűtő része. Az ezen kívüli belső tér hőmérsékletének a mélyhűtőtől függetlenül 0 C és + 5 C között kell lennie.
Energiatakarékossági tanácsok A hűtőkészülékek összességében sok energiát fogyasztanak, mivel folyamatosan működnek. Kellő odafigyeléssel jelentős mennyiségű energiát és pénzt takaríthatunk meg. Hagyjunk üres helyet a készülék háta mögött, hogy a kondenzátor (fekete rács) és a kompresszor szellőzése biztosított legyen. Ha a kondenzátor és a kompresszor nagyon poros, gátolja a szellőzését, több energiát vesz fel. Ne helyezzük a hűtőkészüléket hőforrás közelébe vagy napsugárzásnak kitett helyre, mert ez növeli az energiafogyasztást. Rendszeresen olvasszuk le a készüléket (a nem automatikus leolvasztásúakat), mivel a jégréteg szigetel, növeli az energiafelhasználást. Ha a fagyasztóból kivett élelmiszert a normáltérben engedjük ki, energiát takarítunk meg. Soha ne tegyünk meleg ételt a normáltérbe vagy a fagyasztóba, mert ennek lehűtése többletenergiát igényel. Fagyasztókban a megfelelő hőmérséklet -18 C fok. Ennél hidegebb csak energiapazarlás, nem növeli meg az eltarthatósági időt. Ha a fagyasztóban nincs beépített hőmérő, akkor a kereskedelmi forgalomban levő hűtőszekrény hőmérővel állítsuk be a -18 C-ot. Soha ne lépjük túl a gyártó által megadott naponta maximálisan lefagyasztható élelmiszer mennyiséget. Szabad szemmel nem látható az élelmiszereken esett belső károsodás, íz- és zamatvesztés, amely az eltarthatósági idő csökkenéséhez is vezet. Ha jégakkut tárolunk a fagyasztóban, az nemcsak az energiafogyasztásra van kedvező hatással, hanem áramkimaradás esetén nagyobb biztonságot nyújt. Nem érdemes két kisebb készüléket vásárolni, mivel egy nagyobb készülék üzemeltetése gazdaságosabb. Ne nyitogassuk a mélyhűtő ajtaját. Minden kinyitásnál meleg levegő tódul a hideg helyére, amit le kell hűteni. Mosogatógép A mosogatógépről nem állíthatjuk, hogy környezetbarát. Sok vizet és áramot használ, mivel forró vízzel történik a mosogatás és sok vegyszert is igényel. Ha feltétlenül szükséges, akkor csak olyan helyen alkalmazzuk, ahol tényleg maximálisan ki van használva, ahol valóban időt és munkát takarít meg. Turmix- és keverőgépek 18
Asztali és kézi kivitelben kaphatóak. Turmixgépből érdemesebb nagyobb űrtartalmú pohárral rendelkezőt vásárolni, mixerből pedig könnyebb tisztítani a kézi változatot. Páraelszívó A főzéskor keletkező pára elszívásában, így a lecsapódás és penészedés meggátolásában hasznos szolgálatot tesznek a kis- és nagyobb teljesítményű gépek egyaránt. Az ételszag eltüntetésében csak a nagyobb teljesítményű elszívók megbízhatóak. Meggondolandó azonban, hogy ezért érdemes-e egy energiafaló berendezést üzemeltetnünk. Haszontalan konyhai gépek Mindannyian a reklámok befolyása alatt állunk több-kevesebb mértékben. A kereskedők szeretik elhitetni velünk, hogy nélkülözhetetlen az életünkhöz minél több gép, azonban sok esetben olyan dolgokat gépesítenek, amelyek kézzel egyszerűen, gyorsabban elvégezhetőek, vagy helyettesíthetőek mással. Az akciós ár, a meggyőző képsorok, a "soha vissza nem térő alkalom", rávesznek teljesen használhatatlan konyhai gépek megvásárlására is, amelyekről aztán hamarosan kiderül, hogy használatuk bonyolult, esetleg drága. Végül ott porosodnak a szekrényünkben, hogy csak nagy ritkán használjuk őket. A táblázat segít abban, hogy vásárláskor ne húzzanak be minket a csőbe. Hasznos üzemeltetési és karbantartási tanácsok Csak akkor használjuk a gépeket, amikor valóban szükséges. Arra használjuk, amire való. Csak az előírt szereket használjuk a berendezésekhez. Mindig tartsuk be a gyártó által előírtakat, az időtartamot, használat módját és a tisztítást tekintve. Gyakran erősen szennyeződnek ezek a gépek, időnként érdemes szervízben tisztíttatni. Pl. a mixerek beszívják a lisztet, kakaót, cukrot, stb., amelyet ha nem távolítunk el, akár tönkre is mehet. Ha nincs a berendezésen külön feltüntetve, akkor nem bírják a nagyobb igénybevételt Csak az ipari gépek nagyobb teherbírásúak, a háztartási gépek időszakos használatra lettek kitalálva. Mosás, tisztítás A háztartásnak számos közvetett környezeti hatása van. Egy tudatos háziasszonynak arra is gondolnia kell, hogy milyen a víz, az energia és a hulladkhasznála. Sok vizet tudunk megspórolni, ha olyan víztakarékos eszközöket szerelünk fel, amelyek gátolják a víz fölösleges elfolyását. A víztakarékos zuhanyfejek, csapok mellett igen hasznos eszköz a Go stop nevű amely abban a pillanatban leállítatja a vízfolyást, amikor már nincs rá szükségünk. A lakás tisztántartásának alapelve: a megelőzés jobb, mint a "gyógyítás". A tisztaság előfeltétele a rend. Kevesebb holmit könnyebb rendben tartani, ne őrizgessünk felesleges kacatokat. Családtagjainkat és barátainkat kérjük meg arra, hogy vegyék le cipőjüket, ha belépnek a lakásba. Kisgyermekeinkről már az előszobában vegyük le a játszóruhát. Ezzel elérhetjük, hogy a padló, a szőnyegek tovább maradnak tisztán. Ha gyakrabban csinálunk "kis" takarítást, megelőzhetjük a drasztikus vegyszerek használatát. Ha pl. mindennap kitöröljük a mosdót, kádat, WC-t, akkor nincs szükség vízkőoldószerek használatára.
19
A lakás kialakításában legyen az is szempont, hogy könnyen, környezetbarát módon lehessen tisztán tartani. Kertes házban a kerti utak, járda, a kert kialakítása is nagyban befolyásolja, hogy mennyi koszt hordunk be magunkkal a lakásba. Az ügyesen kialakított növényzet jelentős mennyiségű port tud megkötni a ház körül. Fontos, hogy a bejáratnál megfelelő lábtörlőt, sárkaparót helyezzünk el. Könnyen tisztán tarthatóak a természetes kőburkolatok, a hajópadló, parketta. A padlószőnyeg nem ajánlott, mivel nehezen tisztítható, megköti a port, jó búvóhelye a poratkáknak. A hagyományos szőnyegek könnyebben tisztán tarthatóak, részesítsük előnyben a természetes anyagúakat, elsősorban a gyapjút, mivel az nem köti meg a port, szemben a műszálas szőnyegekkel. Praktikusak a rongyszőnyegek, amelyek már nagyon esztétikus kivitelben kaphatók és gépben is moshatók. Célszerű a függönyöket és más lakástextíliákat is természetes anyagokból választani, ezek tovább megőrzik minőségüket és lassabban koszolódnak el. Ha szúnyoghálóval szereled fel az ablakokat és ajtókat, megkímél a legyektől és a légypiszoktól. A konyhában a szag- és páraelszívó csökkenti a zsíros lerakódásokat. Géppel vagy kézzel? A takarítást végezhetjük gépek segítségével vagy kézzel. Mindkét típus lehet mechanikus és vegyi jellegű, vagy a kettő kombinációja. Napjainkban megfigyelhető, hogy egyre nagyobb teret hódít a vegyszeres és a vegyszeres gépi tisztítás. Ez a folyamat azzal magyarázható, hogy egyre jobban ellustulunk és jobb szeretjük a "piszkos" munkát a vegyszerekre és a gépekre hagyni. Ez oda vezet, hogy a kelleténél sokkal több villamos energiát és kemikáliát használunk. A gépi tisztítás előnye, hogy vannak gépek, amelyek vegyszer nélkül, mechanikusan tisztítanak, pl. a forgókefés szőnyegtisztító vagy a forró gőzös tisztítás (gőzborotva), amely vegyszer nélkül oldja le a zsírt. Ide tartozik még a minden háztartásban megtalálható porszívó, vagy az egyre nagyobb tért hódító takarítógépek is. Abban az esetben érdemes gépi tisztítást használnunk, ha ezzel vegyszert tudunk kiváltani. Bizonyos munkáknál, ahol elkerülhetetlen a vegyszerek alkalmazása, célszerűbb lehet gépekkel dolgozni, mivel így elkerülhetjük a vegyi anyagokkal való közvetlen érintkezést. Ilyen például a szőnyeg-, vagy kárpittisztító gép, amely kifújja a vegyszert, megköti a szennyeződést majd visszaszívja azt a berendezésbe. Nagyobb felületek takarításánál is létjogosult a gépek alkalmazása. Egy kis lakásban azonban géppel nehezebb hozzáférni a dolgokhoz. A gépek ésszerű használata: Csak akkor használjuk, amikor valóban szükséges. Arra használjuk, amire való. Csak az előírt szereket használjuk hozzá és csak az előírt mennyiségben, mivel a takarítás hatékonysága nem javul, a berendezést vagy a tisztított felületet viszont károsíthatja. Vásároljunk olyan porszívót, amely textilporzsákkal is használható, ezt időnként ki kell mosni, viszont nem keletkezik hulladék, nem kell tartanunk a kiszakadástól. A kézi tisztítás legnagyobb előnye, hogy mind a mai napig kézzel, illetve kézi eszközökkel lehet a legalaposabb és leghatékonyabb takarítást elvégezni. Mindemellett nem fogyaszt elektromos áramot és rendszerint kevesebb vegyszerre van szükség. Válogassuk külön a tisztább és szennyezettebb edényeket. Kezdjük a "fehér", majd folytassuk a "fekete" mosogatnivalóval. Erősen szennyezett edényeket áztassunk mosószódás vízbe. Ebben az
20
esetben mindenképp célszerűbb a medencés mosogatás. Ha melegebb vizet használunk, azzal mosogatószert takaríthatunk meg, mivel az önmagában zsíroldó hatású. Folyóvizes mosogatásnál arra ügyeljünk, hogy használjunk perlátort és csak annyi vizet engedjünk, amennyi feltétlenül szükséges. Ez az egyszerű eszköz levegővel keveri a vizet, ezáltal kisebb vízsugár is nagy hatékonysággal öblít. Ne folyassuk folyamatosan a vizet, hanem csak az öblítés idejére. Ha egyszerre csak egy munkafázist végzünk, - először a vegyszeres mosást, majd az öblítést, - akkor kevesebb víz fog fogyni. Általános szabály, hogy ne tűrjünk meg csöpögő csapokat, tömítetlen, szivárgó szerelvényeket. Ha csak egy csepp víz hullik percenként feleslegesen a mosogatóba, az összességében havi 800 liter víz, rosszabb esetben meleg víz pazarlásával jár. Egy kiakadt WC tartály már havi több tízezer liter vizet elpazarol. Vegyi anyag használat Manapság egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogyan kerülhetjük el az indokolatlan vegyszerhasználatot háztartásunkban. Az élelmiszerekben és ivóvizünkben könnyen lehet, hogy növényvédő szer maradványok, gyógyszer maradványok, nehézfémek találhatók. Az élelmiszeripar adalékanyagai között egy rakás „problémás E-számot” találunk. Sütéskor, grillezéskor, s a csomagolóanyagokból is bejuthat táplálékunkba mutagén, rákkeltő anyagok … Azaz számolnunk kell a vegyi anyagok kölcsönhatásaival is, melyek különböző hatást fejthetnek ki: Független hatás Additív hatás: a hatások külön-külön összeadódnak Szinergikus hatás: erősítik egymás hatását Antagonisztikus hatás: gyengítik egymást A reklámok hatására a tisztaság fogalma összekapcsolódott a tömény tisztító- és fertőtlenítőszerekkel. Bár a hirdetések az ellenkezőjét sugallják, valójában csak nagyon ritkán van szükség fertőtlenítésre. A túlzottan steril környezet nem egészséges – gyengíti az immunrendszert, növeli az allergia kialakulásának veszélyét. Pláne, ha azt klórozott hatóanyagokkal, foszfátokkal, erős savakkal vagy lúgokkal érjük el. A tisztítószereket rendszerint úgy fejlesztik ki, hogy azok egy adott típusú szennyeződésnél hatásosak. A mosogató és lemosó szerek fő alkotórészei a felületaktív anyagok (tenzidek), valamint vízlágyító hatású foszfátok, illatosító anyagok és kézvédő adalékok. A szőnyeg- és kárpittisztító szerek felületaktív anyagot, és színélénkítő adalékanyagot tartalmaznak. A folttisztító szerek lényegében szerves oldószereket (benzin, szén-tetraklorid, triklór-etilén) és a szennyeződést felszívó hordozóanyagot (pl. szilikagél) tartalmaznak. A bútor- padló- és bőrápoló szerek fő anyagai a viaszok, ásványi és növényi olajok, de oldószereket és hígítókat (pl. terpentin, benzin), színezőket is tartalmaznak. Az ablaktisztítók felületaktív anyagot, az üveg száradását gyorsító komponenst (pl. izo-propilalkoholt) és vizet tartalmaznak. A fémtisztító szerek a korróziós réteg eltávolítására szolgálnak. Tisztításuk részben mechanikai hatáson (dörzsölő anyag, pl. kaolin, krétapor), részben pedig a vegyi oldáson (felületaktív anyag, pl. szalmiákszesz, oxálsav) alapszik. Gyakran ammóniát is tartalmaznak, amely tartós belélegzése egészségkárosodást okoz. Szintén mérgezőek lehetnek a tűzhelytisztítószerek maró hatású anyagai (pl. marónátron). A fertőtlenítő-és vécétisztító készítmények többnyire klór- és oxigéntartalmúak, s erősen mérgező formaldehidet, fenolt, krezolt, stb. is tartalmazhatnak. A
21
vízkőoldószerek a vízből kicsapódott kalcium- és magnézium-karbonátot oldják fel erősen maró anyagok (pl. sósav, hangyasav, szalmiákszesz) segítségével. A légtisztító, légfertőtlenítő készítmények illóolajat, alkoholt és szagelnyelő anyagot tartalmaznak. Gyakran van bennük fertőtlenítő, csíraölő hatású anyag, amely rendszerint légszennyező, sőt vannak kifejezetten egészségkárosító hatású adalékok is, például a para-diklór-benzol vagy az acetaldehid. Mialatt a fürdőszobaszekrényt roskadásig töltöttük drága csodaszerekkel, megfeledkeztünk nagyanyáink jól bevált, természetes alapanyagú tisztítószereiről. Pedig a makacs foltok eltávolítása, a ragyogó tisztaság nem csak erős vegyszerekkel érhető el. Természetes anyagokkal, szelíd vegyszerekkel, így például ecettel, szódabikarbónával, mosószódával vagy citromlével is éppolyan ragyogó tisztaságot varázsolhatunk otthonunkba, mint a vegyi anyag bombákkal. Érdemes visszatérni a régi, jól bevált módszerekhez, amelyek sem az egészségünket, sem a környezetet nem veszélyeztetik. Mellesleg lényegesen olcsóbbak, mint vegyi gyárakban kotyvasztott társaik. A mosószóda A mosószóda (nátrium-karbonát) általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer. Olcsó és környezetbarát volta miatt egyre többen fedezik fel ismét ezt a régi-új tisztítószert. Mosás: A szokásosan használatos mosópor adagjának a felét helyettesíthetjük mosószódával, de fehér ruhákhoz hagyományos mosópor nélkül is használhatjuk. Ha erősen szennyezett, foltos, olajos ruhát mosunk, egy éjszakára áztassuk be mosószódás langyos vízbe. Tisztítás: 1 liter forró vízben három evőkanálnyi mosószóda a legzsírosabb tűzhelyet, csempét, linóleumot is megtisztítja. A piszkos kefék, konyharuhák, rongyok, szivacsok meleg, mosószódás vízben tisztíthatók, szagtalaníthatók. Mosogatás: 5 liter forró vízben oldjunk fel egy evőkanál mosószódát. Az oldat eltávolítja az edényekről a zsiradékot, az égett foltokat. Az üvegedényeket elmosás után ecetes vízzel ajánlatos leöblíteni, különben foltosan száradnak. Figyelem! Alumínium edényeket ne mossunk vele! A bórax A bórax (nátrium-borát, nátrium-tetraborát) a bórsav nátriummal alkotott sója. Általában puha, színtelen kristályokból álló fehér por formájában fordul elő. Vízben jól oldódik. A legtöbben otthoni tisztítószerként használják, de számos egyéb felhasználási módja is van. A szódabikarbóna A szódabikarbóna hatása a mosószódáéhoz hasonló, de annál gyengébben lúgos. Kiválóan használható hűtőszagtalanításra és egyéb kellemetlen szagok megkötésére. Hűtőszagtalanítás: Helyezzünk 8 evőkanálnyi szódabikarbónát egy tálba és tegyük a hűtőbe. Lefolyótisztítás: 2 evőkanálnyi szódabikarbónát tegyünk a lefolyóba, azután öntsük le ecettel és, ha lehet, hagyjuk hatni néhány órán keresztül. Mosószappan A mosópor-felhasználásunk csökkentésével is már sokat tettünk környezetünk megóvásáért. Akinek azonban még van egy kis ideje és energiája, az készíthet mosószappanból szappanpelyhet sajtreszelő segítségével, amellyel a mosóport lehet helyettesíteni. A szappanpehely gyapjúkímélő mosásra is alkalmas. Az élővizekben teljesen lebomlik, ezért a mesterséges detergensekhez képest környezetkímélő. Mosószappant bármely illatszerboltban beszerezhetünk.
22
Mosódió Vegyszermentes, Ázsiában már évszázadok óta használt mosószer. A szappanfa-félék családjába tartozó fa termésének héját használjuk fel mosáshoz. A héjból kioldódó saponin egy enyhe habzású, kiváló mosószer. Nem okoz irritációt, ezért csecsemők, bőrbetegségben szenvedők számára is ajánlott. A mosódió nem élelmiszer! Alkalmas fehér és színes ruhák, gyapjú, kasmír, selyem színkímélő mosására. A kimosott ruha illatmentes lesz. Fehérítő hatása nincs. Mosókorong Újabban megjelent egy- az eddigiektől eltérő mosóeszköz, a mosókorong. Hazánkban eddig két fajtájáról szereztünk tudomást. Az egyik mosókorong készlet aktivizált kerámia részecskéi lágyabbá teszik a vizet, ezzel mintegy tized részére csökkentik a ruhamosás tisztítószerigényét, vagy ha a ruha nem túlszennyezett, akkor a mosószert akár el is hagyhatjuk. A készlet nem tartalmaz semmiféle vegyszert, ezért allergiát sem okoz. A háztartásainkból elfolyó víz is sokkal tisztább marad. A gyártó 700 mosást garantál. A másik korongtípus polietilénből készül. Egy-két csepp enzimoldat hozzáadásával működik. A vizsgálatok szerint ezek az enzimek biológiailag könnyen lebomlanak. A korongok beszerzése nagyobb egyszeri beruházást jelent, de hosszú távon megtérül, hiszen jóval kevesebb mosószert kell vásárolni. Az ecet Az ecetsav remek vízkőoldószer, de akár fertőtlenítésre is alkalmas. A háztartásokban alkalmazott hígított ecet a környezetre nem ártalmas. A napjainkban használt öblítők bevonatot képeznek a ruhák felületén, amitől azok puhák és illatosak lesznek, de nem szívják olyan jól a nedvességet (így a törlőrongyok, törölközők, pelenkák hatékonysága csökken), terhelik élővizeinket és összetevőik allergiát okozhatnak. Használjunk helyettük ecetet, mely egy enyhe sav, ezért a mosás során a ruhában maradó mosószert kiválóan közömbösíti. Hígítsuk a 20 %-os ecetet 1:2 arányban vízzel, és töltsük az öblítőtartályba. Néhány csepp illóolajat is adhatunk hozzá. Ablaktisztítás, mosogatás: Ablakot, tükröt legkönnyebben forró, ecetes vízzel tisztíthatunk. Ha kevés denaturált szeszt is teszünk az ablakmosó vízbe, portaszító réteget képez. A citromlé gyenge, természetes sav. Fehérítőszerként használhatjuk. A természetben lebomlik. Már a legnagyobb üzletekben is kaphatók természetes anyagokból készült, „szelíd” vegyszerek. Az alábbi termékcsoportokat ajánlhatjuk az érdeklődők figyelmébe: Almawin, Sonett, Frosch, Klar, Sodasan, HA-RA stb. Takarítás természetesen A folyékony tisztítószereket ecettel, citrommal, vagy növényi alapú szappanokkal helyettesíthetjük. A makacsabb szennyeződéseket szappanos vagy mosószódás oldattal távolíthatjuk el! Egy liter vízhez egy evőkanál mosószódát adjunk! Ugyanez a keverék használható felmosásra, és tűzhelytisztításra is. Bútorápoláshoz használhatunk méhviaszt, vagy 1 rész citromfű olaj és 3 rész olívaolaj keverékéből készített bútorfényezőt. A régi, nemes fából készült bútorok fényesítésére tejjel megnedvesített vászondarabot, tölgy-és mahagónibútor ápolására langyos sört használtak eleink. A penészfoltokat alkoholba mártott ronggyal töröljük át! A szőnyeget növényi alapanyagú samponnal tisztíthatjuk. Ha konyhasóval alaposan átkeféljük, a szőnyeg visszanyeri a színét. 23
Ablaktisztításhoz használjunk ecetet! Sokáig fényes marad az ablak, ha egy evőkanál háztartási alkoholt is teszünk az öblítővízbe! Az ablakkeretre rakódott légypiszkot hideg teába mártott ronggyal távolíthatjuk el. A szódabikarbóna eltávolítja a zsíros szennyeződéseket, ételmaradékokat, ráadásul szagtalanít. A mikrohullámú sütő tisztításához negyed deciliter meleg vízben oldjunk fel 4 teáskanálnyi szódabikarbónát, s a mikróban forraljuk fel, hogy az oldat lecsapódjon a készülék falára, majd szivaccsal töröljük át! Könnyebb lesz a csempetisztítás, ha előtte átgőzöljük a helységet. A fürdőkád tisztításához készítsünk bóraxból és citromléből kenhető pépet! A tisztítás után öblítsük ki a kádat. Vízkő és zsír oldására esetből és növényi alapú mosogatószerből készíthetünk keveréket! A fürdőszobatükör nem fog párásodni, ha 5 dl glicerin és 2,5 dl alkoholból álló oldattal kenjük be. Ezután puha száraz ruhával fényesítsük! A penészes fugát fele-fele arányú ecetes vízzel dörzsöljük át! A lefolyó tisztításához és szagmentesítéséhez ecetet vagy mosószódát öntsünk a lefolyóba, majd forrázzuk le vízzel! A WC –t bórax és citromlé keverékével áztassuk be. Hagyjuk hatni két órán át! A portörléshez használjunk mikro szálas törlőkendőt! A tisztítószerek nagymértékben terhelik környezetünket a bennük lévő vegyi anyagok miatt. Törekedjünk arra, hogy minél enyhébb hatóanyagú, semleges kémhatású tisztítószert használjunk, a lehető legkisebb töménységben és mennyiségben. Számos erősebb vegyszer bőrünkkel érintkezve, vagy akár belélegezve allergiás reakciókat is kiválthat, ezért használjunk gumikesztyűt és szellőztessünk munka közben. Ne vásároljunk olyan tisztítószert, amelyen nincs könnyen követhető útmutató, adagolási tanács, mérce. Specifikus folttisztítás - környezetbarát szerekkel: A folttisztítás alapszabálya, hogy a folt keletkezése után rögtön neki kell látni annak eltávolításához. Természetes folteltávolító-szerek a következők: citrom, fehér ecet, glicerin, tiszta alkohol, bórax. Mielőtt nekiesnénk a foltnak, öblítsük ki tiszta hideg vízzel, vagy gyengéden mossuk át szappannal. Sose dörzsöljük forró vízzel, mert azzal a textíliához rögzítjük a szennyeződést! Általános szabálynak tekinthető, hogy savas hatású (ecet, citrom) szereket lúgossal (szódabikarbóna, mosószóda), míg lúgos hatásúakat savassal közömbösíthetünk.
24
Folt fajtája Friss gyümölcsfolt
Fűfolt Golyóstoll, tinta Izzadságfolt
Kávé-, tea-, Cola folt
Mustárfolt Penészfolt Rágógumi Rozsdafolt Rúzsfolt Vérfolt
Viaszfolt Vörösboros, sör vagy likőrfolt Zsírfolt
Tisztítási útmutató Áztassuk tejbe vagy savóba! Vagy rácsöppentett citromlével tüntessük el a foltot a ruhából! Dörzsöljük glicerinnel a foltot! Dörzsöljük alkoholba mártott szivaccsal! Langyos ecetes vagy szódabikarbónás vízben áztassuk! Szalmiákszeszes vízzel átitatott vattával is eltávolíthatjuk a ruhaneműből. Tojássárgájával kevert langyos vízzel kell kiöblíteni! Ecetes, majd normál öblítés! Bóraxos oldatba kell áztatnunk a ruhát! Dörzsöljük be glicerines ronggyal, majd mossuk ki szappannal hideg vízben! Öntsünk erős szappanos oldatot és sót a foltra és tegyük ki napfényre és tartsuk nedvesen! Dörzsöljük jéggel, amíg megkeményedik, majd szedjük le! Áztassuk savanyú tejben vagy citromlében, dörzsöljük be sóval, tegyük ki a napra, és csak ezután mossuk ki! Hideg tejszínnel vagy főzőmargarinnal dörzsöljük be, majd mosószódával mossuk ki! Áztassuk 10 percig hideg, sós vízben, majd mossuk ki szappannal! Ha régebbi a folt, keverjünk össze keményítőt és hintőport egy kis vízzel, és ezt kenjük a foltra! Tegyük a ruhát a mélyhűtőbe kb. 2 órára, és így könnyen leszedhetjük a viaszt! Áztassuk bóraxos oldatban! Forró vizes áztatás után öntsünk rá szódabikarbónát!
Energiafelhasználás A háztartási költségeink 40%-át az energiafogyasztás teszi ki. Az A és A+ energiaosztályba sorolt termékek mind a világító eszközök, mind a háztartási eszközök (mikrohullámú sütők) esetében jelentősen csökkenthetik kiadásainkat. Mindenkonyhai munkálatnál keletzik konyhai hulladék. Akár élelmiszert tisztítunk, akár mosogatunk, vagy vásárolunk, csomagoló anyagok és különbzöző szerves, szervetln papír, műanyag, fém és üveg hulladékonk keletkezik. Nagyon fontos, hogy aháztartásban megpróbáljuk a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét megteremteni. Ha van lehetőségünk komposztáljunk, a papír hulladékot kandallóban, kályhában égessük el, a műanyagot és üveget 25
vagy használjuk újra, vagy juttassuk el a szelektív gyűjtőhelyekre. Azonban a legfontosabb, ha minél kevesevv csomagoló anyagot visziünk be a háztartásunkba. Néhány szabály betartásával sok energiát takaríthatunk meg a konyhában is. Az alábbiakban könnyen alkalmazható, egyszerű ötleteket gyűjtöttünk össze. Sütés-főzés A fedő nélküli főzés kétszer akkora energiát igényel ½ liter víz felmelegítésénél, mint a fedő használatával főzés. Ne főzzük agyon ételeinket! A nyersen vagy párolva fogyasztott étel nemcsak "energiatakarékosabb", de egészségesebb is, mert a zöldség és a gyümölcs főzés során sokat veszít az ízéből, vitamintartalmából. A burgonyát, zöldségeket ne főzzük bő lében. Kevesebb vizet kell felmelegíteni és az ételek sem lúgozódnak ki. Főzéshez olyan méretű edényt használjunk, amelyik illeszkedik a gázrózsa vagy főzőlap méretéhez. Ha például a főzőlap átmérője 18 centiméter, az edényé pedig csak 15 centiméter, akár 30 %-kal is nőhet az energiafogyasztás. Ne érjen túl a láng az edény peremén A szendvicstalpú edények hőátadása jobb, kevesebb veszteséggel, nagyobb hatékonysággal, egyenletesen főznek. Használjunk minél kevesebb olajat, ezt egészségünk is meghálálja, és nem keletkezik annyi veszélyes hulladék. Vízforralásnál csak annyi vizet melegítsünk, amennyire éppen szükségünk van. Használjunk poharat vagy bögrét a víz beméréséhez. Ha bemelegítettük a sütőt, használjuk ki a teljes kapacitását. Minél több ételt süssünk meg egyszerre. Ne nyitogassuk feleslegesen a sütő ajtaját, mert ez minden alkalommal hő veszteséget jelent. Használjuk ki a sütő maradék hőjét. A sütés befejezése előtt néhány perccel lezárhatjuk a sütőt. A maradék hőt használhatjuk gyümölcsaszalásra is. A tisztán tartott sütő jobban veri vissza a hősugarakat, ezért hatékonyabb. Ha már felforrt az étel, vegyük kis lángra. Főzési ideje ezzel nem növekszik, viszont energiát takarítunk meg.
Hűtés, fagyasztás A hűtő – folyamatos működése miatt– egy átlagos család villamos energia fogyasztásának kb. 30%-áért felel. Tehát ezen a területen is jelentős energia-megtakarítást érhetünk el, leginkább odafigyeléssel, sem mint befektetéssel. Érdemes a hűtőszekrényt jól elhelyezni: soha ne tegyük hőforrás - tűzhely vagy fűtőtest – közelébe, lehetőleg lakásunk leghűvösebb részében keressünk neki helyet. A fal és a gép hátsó, hő leadó rácsa között legalább egy tenyérnyi rés legyen. A gép felett is hagyjunk legalább ennyi rést, hogy a meleg szabadon távozhasson! A fagyasztóból az ételt előbb a hűtőbe tegyük át. A felengedő étel hűti környezetét, így energiát takarít meg! Vegyük ki lehetőleg egyszerre a hűtőből azt, amire szükségünk van -kerülve az ajtó fölösleges nyitogatását.. Ugyanis minden ajtónyitáskor meleg levegő tódul a hűtőbe, amit le kell hűteni.
26
Töröljük le a vizet az élelmiszerről fagyasztás előtt. A fagyasztásra szánt élelmiszereknek legyen minimális a víztartalma. 1 kg víz lefagyasztása többször annyi energiát igényel, mint 1 kg száraz anyagé.
Világítás Az izzólámpák esetében a felhasznált villamos energia mindössze 2%-a hasznosul világításként. Fénycsövek használatakor viszont a hatásfok már 10%. A fénycsövek a hagyományos izzólámpáknál 60-80%-kal kevesebb energiát igényelnek. Bár a kompakt fénycsövek drágábbak, mint a hagyományosak, viszont ötödannyit fogyasztanak, és az élettartamuk is 6-8-szor nagyobb, a LED világítás pedig csak a tizedét. Hulladékkezelés A konyhai munkák kapcsán szót kell ejteni a hulladékkezelésről is. Mindenekelőtt legfontosabb teendőnk a hulladékok keletkezésének megelőzése. Ebben kulcsfontosságú a környezettudatos vásárlás. A lehető legkevesebb csomagolóanyagot vegyünk meg az élelmiszerekkel. Manapság ez nem könnyű feladat, de érdemes rá odafigyelni. A hulladéktermelés csökkentése lebegjen szemünk előtt akár a háztartásunk, akár a munkahelyünkről legyen szó. A szelektív szemétgyűjtés, a hulladékkezelés, újrahasznosítás bemutatás már csak szükséges rossz. Mérjük fel és minimalizáljuk azokat a tevékenységeinket, amelyek fölöslegesen eredményeznek hulladékot. Fontos hangsúlyozni, hogy használati cikkeink élettartama, minőségük szinten tartása, - amelyek elsődlegesek a környezettudatosság szempontjából,- nagyrészt a gondozásuktól, ápolásuktól és az erre szolgáló anyagok tulajdonságaitól függenek. Ha kellő figyelmet fordítunk erre, konyhai "segítőtársaink" később válnak hulladékká. Praktikák a vezetékes víz használható ivásra – minősége általában felér a palackos ivóvízével részesítsük előnyben a nagytételben csomagolt termékeket a kisebb tételes csomagolásúakkal szemben szerezzünk be csomagolóanyag-mentes árukat csak azt vásároljuk meg, ami szükséges; javíttassuk meg, amikor lehet, és használjuk tovább az eszközöket ne használjunk egyszer használatos (eldobható) dolgokat, más szóval vásároljunk hosszú élettartamú cikkeket válasszuk a kiürülés után újratölthető termékeket – nyomtatópatronok, tisztítószerek, irodaszerek, visszaváltható palackok stb. lehetőleg kerüljük az alumíniumot (az előállítása során nagy az energiaigénye), az italos kartonokat (nagyon nehezen és csak részlegesen újrahasznosíthatók) kerüljük az elemeket és akkumulátorokat (veszélyes hulladék lesz belőlük) – vagyis próbáljunk olyan készülékeket használni, melyek közvetlenül a villamos hálózatról kapják az energiát, legalább a megfelelő újratölthető akkumulátorokat használjuk, ahol lehetséges
Bio- és zöld hulladékból komposzt Egy átlagos háztartásban a hulladék mintegy 30%-a szerves anyag, amely elsősorban a konyhában keletkezik. Ha visszajuttatjuk a természetes körforgásba újrahasznosul.
27
A zöldségtisztítás hulladékai, krumpli- és gyümölcshéj, káposzta- és salátalevél, tojáshéj, kávéés teazacc, hervadt virág, föld, fahamu, papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva), falevél, összeaprított ágak, gallyak, gyümölcsök, trágya, faforgács, fűrészpor – mind bekerülhet a komposztálóba. A komposztálás lépései 1. Gyűjtés a konyhában: A konyhai zöldhulladékaink gyűjtéséhez használjunk egy megfelelő nagyságú tárolóedényt lehetőleg fedővel, amit nyáron ajánlatos naponta, télen elegendő hetente a komposztálóba üríteni. A könnyen lebomló anyagok bomlása már a komposztálóba gyűjtés során elkezdődik, a hőmérséklet kezd emelkedni. 2. A komposztáló feltöltése: A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre, - ha már korábban készítettünk komposztot – rakjunk egy keveset, a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adalékanyagokat szórhatunk, melyek javítják a komposzt minőségét. Adalékanyagként használhatunk földet, alginitet, vagy agyagásványokat (bentonit, montmorillonit), kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat (zeolitok, riolittufa). 3. Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás! Amikor magtelt a komposztálónk, jól összekeverjük, és beállítjuk a nedvességtartalmat. Ekkor beindul a lebontási fázis, melyben 500C körül gombák, sugárgombák, 650C fölött spórás baktériumok végzik a cukrok, fehérjék, keményítő lebontását. A bomlási folyamat első szakaszának végén (5.-6. hét) ismét keverjük jól össze a komposztunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk a keverést 6-8 hetente ismételjük. A keverések alkalmával tudjuk ellenőrizni és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat. A komposztban a hőmérséklet folyamatosan csökken és benépesül talajlakókkal (férgek, ezerlábúak, ugróvillások, ászkák, atkák), az anyag lassan megfeketedik. Ez a friss komposzt, ami a növények gyökerei számára még nem elviselhető. A friss komposzt még egy érési fázison esik át, ami hőmérséklet csökkenéssel jár. Ebben a szakaszban a földigiliszták lazítják, keverik az anyagot. A humuszképződés és a mineralizálódás befejeződik, kialakul az érett komposzt.
A komposzt tulajdonképpen mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A zöldhulladék komposztálásával az elszállítandó szemét mennyisége is csökken, a keletkezett komposzt a talaj tápanyag-utánpótlását szolgálja. Konyhakerti növényeink, a zöldségek, fűszernövények és a gyümölcsfák szebb és beltartalmilag értékesebb terméseikkel egyaránt meghálálják, ha komposzttal igyekszünk termésnövekedésre bírni őket.
28
Felhasznált és ajánlott irodalom: http://www.kothalo.hu/ http://www.okoszolgalat.hu/ http://www.humusz.hu/ http://tudatosvasarlo.hu/ http://www.e-szamok.hu/ http://www.hazipatika.com/ http://www.greenfo.hu/
29