MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából

a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében Programvezető Dr. Raffay Zoltán

Pécs, 2005. október

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja 7621 Pécs, Papnövelde u. 22.

Dunántúli Tudományos Intézet Igazgató: Pálné Kovács Ilona Telefon/fax: (72) 523-800

A tanulmány elkészítésében részt vettek: Fonyódi Valéria (térképszerkesztés) Hrubi László (kistérségi gazdaságfejlesztés) Mezei Cecília (helyzetfeltárás, helyi gazdaságfejlesztés, térképszerkesztés) Póla Péter (humán erőforrások, demográfia, foglalkoztatottság) Raffay Zoltán (turizmus, gazdaságfejlesztés, bevezetés, a város helye szűkebb és tágabb környezetében, fejlesztési dokumentumokban)

2

Tartalomjegyzék Ábrák és táblázatok jegyzéke

4

Előszó A koncepció célkitűzése

5 7

A marcali kistérség helyzete országos és regionális viszonylatban A kistérség általános fejlettsége A kistérség gazdasági szervezetrendszeréről A humán erőforrások állapota Oktatás-szakképzés Életkörülmények Környezeti állapot Közlekedés A kistérség helye tágabb környezetének fejlesztési dokumentumaiban A kérdőíves megkeresés tapasztalatai A Marcali kistérségi társulás összefoglaló SWOT-elemzése

9 9 12 13 14 15 17 17 19 21 25

Ötletek, javaslatok a Marcali többcélú kistérségi társulás fejlesztéséhez Az önkormányzati és kistérségi gazdaságfejlesztés során figyelembe veendő tényezők Kistérségi gazdaságfejlesztés Helyi gazdaságfejlesztés I. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése II. A humán erőforrások javasolt fejlesztési irányai 1. Népességét megtartó kistérség (demográfiai problémák kezelése) 2. Aktív kistérség – a foglalkoztatás bővítése 3. (Piacorientáltan) képzett kistérség 4. Egészség – jólét 5. Társadalmi integráció, szociális ellátás III. A turizmus fejlesztése 1. Idegenforgalmi termékfejlesztés Gyógyturizmus fejlesztése Vízi turizmus fejlesztése a Marcali víztározón Magasabb színvonalú szórakozási lehetőségek megteremtése a városban Szálláshelyfejlesztés Vadászturizmus fejlesztése Idegenforgalmi programfejlesztés 2. Egységes turisztikai arculat kialakítása és az idegenforgalmi marketing erősítése IV. Kistérségi projektlista felhasználása a területfejlesztésben

26 26 26 27 29 30 31 32 33 35 35 36 36 36 37 38 38 38 39 39 40

3

ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. ábra:

A kistérségek fejlettségi besorolása, 2004

10

2. ábra:

A gazdasági térszerkezet alakulása, 1998–2002

11

3. ábra:

A Marcali kistérség háziorvosi és általános iskolai szolgáltatásokkal való ellátottsága

15

4. ábra:

A Marcali kistérség településeinek nagysága

16

5. ábra:

A Dél-Dunántúl közlekedési hálózata

18

6. ábra

Marcali elérhetősége a kistérség településeiről, 2003, perc

19

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

1. táblázat:

A település általános adottságainak értékelése

21

2. táblázat:

Különböző tényezők szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben

22

3. táblázat:

Különböző szervezetek szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben

23

4. táblázat:

A Marcali kistérség összefoglaló SWOT-elemzése

25

4

ELŐSZÓ

A Marcali Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából 2005 nyarán és őszén a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete elkészítette a kistérségi társulás fejlesztési koncepcióját. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény értelmében a többcélú kistérségi társulás – kistérségi közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése és szervezése, valamint intézmények fenntartása mellett – részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában. A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat különböző közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról, többek között a területrendezés és a területfejlesztés témakörében. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás legalább az oktatás és nevelés, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás és a területfejlesztés pontokban meghatározott feladatkörbe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról gondoskodik, akkor ezekhez a központi költségvetés az éves költségvetési törvényben ösztönző támogatást biztosít. A Marcali Többcélú Kistérségi Társulás fejlesztési koncepciója a város és a kistérségéhez tartozó 33 település együttes fejlesztésének irányaira tesz javaslatokat. A kistérség településeire több szempontból is kettősség vagy hármasság jellemző: − a kistérség központja, Marcali város az elmúlt években viszonylag sikeresnek bizonyult, ahhoz azonban túlságosan kicsi és gyenge, hogy a kistérség egészének foglalkoztatási, gazdaságfejlesztési problémáit megoldja. A kistérség falvainak egy része – például Böhönye, Kéthely – előnyös közlekedésföldrajzi pozícióiból vagy egyéb tényezőkből (például életképes vállalkozások megléte, a balatoni idegenforgalomba való bekapcsolódás lehetőségei vagy önálló attrakciók, rendezvények) adódóan stagnál vagy lassan fejlődik. A falvak egy része végül azonban közeledési peremhelyzeténél vagy előnytelen demográfiai állapotából (legrosszabb esetben mindkettőből) adódóan hanyatlik, és önerőből fejlődni aligha lesz képes;

5

− a kistérség településeinek kevesebb, mint a fele a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet részét képezi, ennek azonban gyakran inkább az árnyoldalait, mint az előnyeit látják. Feladatunk az volt, hogy a fent említett problémák megoldására javaslatokat adjunk, társadalmi-gazdasági fejlesztési ötleteket fogalmazzunk meg a kistérség települései számára. Munkánk során számos szervezettől, a kistérség fejlesztésében érintett önkormányzatok, állami vagy civil szervezetek vezetőitől kaptunk segítséget. E helyütt szeretnénk köszönetet mondani dr. Sütő Lászlónak, a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás elnökének; Péterné Vizoli Mónika kistérségi menedzsernek; Kruppai Győzőnek, a Marcaliért Egyesület elnökének; Balogh Miklósnénak, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Marcali kirendeltsége vezetőjének; illetve mindazoknak a polgármestereknek, jegyzőknek és más önkormányzati dolgozóknak, akik a kérdőívek kitöltésével, visszaküldésével és a 2005. augusztus 30-i fórumon tett hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítették munkánkat.

6

A KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSE 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Marcali város megbízásából elkészítette a város területfejlesztési koncepcióját. Az azóta eltelt hat év során a területfejlesztés külső feltételrendszerében, illetve szervezetrendszerében bekövetkezett változások, a város és környékének eltérő fejlődési üteme szükségessé teszik a célok újrafogalmazását, aktualizálását. E kistérségi területfejlesztési koncepció – a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás, a továbbiakban Marcali kistérség koncepciója – tervezetének kidolgozása során a kutatócsoport támaszkodhatott a korábbi dokumentumra. Az akkori helyzetfeltárásban megfogalmazottak jelentős része a mai napig érvényes. Célunk – és a Kistérségi Többcélú Társulás kifejezett kérése – elsősorban nem a helyzetfeltárás (a települések nyilvánvalóan sokkal inkább tisztában vannak helyzetükkel, mint a koncepciókészítő), hanem a város és kistérsége együttes fejlesztési lehetőségeinek feltárása, a város és a környező falvak együttes fejlesztését szolgáló célkitűzések megfogalmazása („ötletelés”) volt. A kistérséggel foglalkozó, 1999 óta készült helyzetfeltárást tartalmaznak a következő dokumentumok: − a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2004-ben készített, „A 150 hazai kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének és a vállalkozások jellemzőinek értékelése” című anyag Marcali kistérségről szóló fejezete; − a Somogy megye területfejlesztési programjának a Somogyi Fejlesztési Unió által 2002ben készített felülvizsgálata; − a Balaton Régió Balaton Integrációs Kht. által a 2002–2006-os időszakra készített stratégiai fejlesztési programja (2001); illetve − a Dél-Dunántúl fejlesztési tervének 2005. májusi egyeztetési anyaga. Ennek megfelelően a helyzetfeltárásban az 1999 óta változatlanul érvényes tényezőkkel (mint például a kistérség földrajzi elhelyezkedése) nem foglalkozunk, csak a kistérség számára jelentőséggel bíró változásokat mutatjuk be. A hangsúlyt elsősorban azokra a területekre helyeztük, amelyek a térség hosszú távú gazdasági fejlődése szempontjából véleményünk szerint meghatározóak. Értékeltük a térség egészét vagy annak egyes településeit érintő hatályos koncepciókat, formálódó programokat, fejlesztéseket, amelyeket tiszteletben kellett tartani és a térségi fej-

7

lesztési stratégiába – ha annak céljaival nem ellentétes – be kell építeni. Ilyen dokumentum volt az Országos Területfejlesztési Koncepció, a dél-dunántúli régió fejlesztési stratégiája és programja, a Balaton Régió fejlesztési stratégiája és programja, továbbá Somogy megye területfejlesztési koncepciója és programja. A koncepcióépítés másik fontos mozzanata a települési önkormányzatok véleményének, igényeinek, törekvéseinek és hatályos cselekvési programjainak, továbbá egyes gazdasági területek vezetői véleményének megismerése és hasznosítása. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy mindazonáltal ügyeltünk a településfejlesztés és a kistérségi területfejlesztés hatókörének szétválasztására: a kistérségi koncepcióba csak a közvetlen térségi hatással is bíró elemeket építettük be. Az elhatárolás persze meglehetősen nehéz, hisz minden fejlesztés valamilyen településen történik, és minden településfejlődési aktus valamilyen módon hat a környezetére, ha másképp nem, hát oly módon, hogy magának az adott településnek a javát szolgálja. A koncepció tartalmát illetően két fő fejezetre tagolódik: a helyzetértékelésre és a fejlesztési elképzelések megfogalmazására. Mind a helyzetértékelésben, mind a fejlesztési koncepcióban csak azokkal az elemekkel foglalkoztunk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a térség gazdasági alapjának hosszabb távú fejlődéséhez.

8

A marcali kistérség helyzete országos és regionális viszonylatban 2004. január 1-től 168 statisztikai kistérség van az országban1. A marcali kistérség elhelyezését, minősítését nagyban megkönnyíti, ha néhány szempont szerint összevetjük a többi, 167 kistérséggel. Bár a mutatók, a kategóriák és a rangsorok a 168 statisztikai kistérségre kerültek kidolgozásra2, mi itt csupán a Dél-Dunántúl és Zala megye kistérségeit ábrázoljuk 3 – Marcali elhelyezkedéséből és kapcsolataiból kiindulva.

A kistérség általános fejlettsége A kistérségek fejlettségi típusainak meghatározásához a gazdasági-társadalmi helyzetüket és fejlődésüket jól jellemző kilenc mutatót4 alkalmaz Faluvégi Albert. Faluvégi az alkalmazott jelzőszámok alapján öt összevont fejlettségi térségtípust alakított ki (1. térkép): − dinamikusan fejlődő térségeknek neveztük azokat, ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot, − fejlődő térségek azok, ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot, − felzárkózó térségek azok, ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, és a növekedés jeleit is mutatják, − stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,

1

A statisztikai kistérségek számának változása az 1997-es besoroláshoz képest egy településsel bővítette a marcali kistérséget, ez pedig Balatonújlak. 2 A vizsgálat során zömében a VÁTI Kht. által 2004-ben készített A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési jelentés című anyag statisztikáit és besorolásait használtuk, sokszor kiegészítve, frissítve azokat. 3 Ebből kifolyólag a térképek jelmagyarázataiban előfordulhatnak olyan kategóriák, amelyek az ábrázolt területen egyáltalán nem jelennek meg! 4 Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra, 2002; Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002; Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, 2002/1992;. Működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, 2002; Működő gazdasági szervezetek száma, 2002/1996; Munkanélküliek aránya, 2002; Vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma, 1990-2002; Távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, 2002; Személygépkocsik száma ezer lakosra, 2002.

9

− lemaradó térségek estében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%. A marcali kistérség a stagnáló kistérségként egy olyan régióban helyezkedik el, ahol északról és délkeletről fejlődő kistérségek (Balaton-hatás, Kaposvár), nyugatról pedig felzárkózó kistérség határolja, tehát nem olvad bele egy lemaradó-stagnáló térségbe (annak ellenére, hogy a lengyeltóti, a nagyatádi és a csurgói szomszédos kistérségek a lemaradó-stagnáló kategóriákba tartoznak)5. 1. térkép A kistérségek fejlettségi besorolása, 2004

Forrás: Faluvégi Albert (2004): Kistérségeink helyzete az EU küszöbén. – Területi Statisztika. 5.

A VÁTI Kht.6 által készített, nyolc7 gazdasági mutató alapján kialakított kistérségi fejlettségi rangsorban a marcali kistérség a leszakadók közé sorolódik, ám ebben a kategorizálásban is egy lemorzsolódó kistérségi gócpont szélén helyezkedik el (2. térkép). Ezzel szemben a jövőorientált versenyképességi vizsgálatban, amely a gazdaság globális tendenciáira alapozva a sikerességre (pl. tőkevonzás, fejlődés) való képességet hangsúlyozza 5

Természetesen a kistérségek fejlettségi besorolását más mutatók alapján, más szempontok szerint is el lehetne végezni – erre mutatatunk is néhány példát az 1. mellékletben –, véleményünk szerint azonban a fent bemutatott kategorizálás a területi kutatásokban általánosan elterjedt mutatókon alapul. 6 A területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési jelentés. Budapest, 2004. VÁTI Kht. – Területfejlesztési Igazgatóság Elemző és Értékelő Iroda. 7 A felhasznált mutatók: jogi személyiségű vállalkozások száma/lakos; társasági adó/lakos; bruttó hozzáadott érték(alapáron, közelítő)/lakos; adófizetők aránya; munkanélküliségi ráta; jövedelem/lakos; helyi adó/lakos; külföldi tőke/lakos.

10

ki, a marcali kistérség a Dél-Dunántúl versenyképtelen perifériájából kissé kiemelkedve az alacsony versenyképességű kategóriát képviseli, amennyiben elfogadjuk, hogy egy hatmutatós többváltozós statisztikai elemzés8 eredményeként a hazai kistérségek versenyképesség alapján öt csoportba sorolhatók: abszolút versenyképes (nemzetközi szinten), relatív versenyképességű (országos viszonylatban), átlagosan versenyképes, alacsony versenyképességű, versenyképtelen kistérségek. 2. térkép A gazdasági térszerkezet alakulása, 1998–2002

Forrás: VÁTI Kht., 2004

A gazdasági teljesítmény a bruttó hozzáadott érték alapján Marcali és térsége a középmezőnybe tartozik. Amennyiben vizsgáljuk az 1998-2002-es időszak dinamizmusát is, akkor a térség a legdinamikusabb kategóriába kerül.

8

A figyelembe vett mutatók: a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb lakosságban 2002; gyorsforgalmi úthálózati csomópont elérhetősége (perc) 2002; egy főre jutó külföldi működő tőke jelenléte 2002; termelékenység az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték alapján 2002; pénzügyi infrastruktúrával való területi ellátottság a bankfiókok, takarékszövetkezetek és ATM-ek jelenlétéből számított komplex mutató alapján 2004; lakosságszám tízes alapú logaritmusa 2002.

11

A kistérség gazdasági szervezetrendszeréről A rendszerváltozást követően meginduló, a gazdasági szereplők számának, összetételének változásával jellemezhető folyamat 1996-ra befejeződött. A kialakult új struktúrát a nagyvállalatok alacsony száma és a beszállítói hálózatok működéséhez elengedhetetlen középvállalkozások elégtelen száma jellemzi. Az 1996-óta bekövetkező összes vállalkozásszám-változás jórészt az egyéni vállalkozások számának erőteljes ingadozása miatt következik be. 1998 és 2002 között a vállalkozások számának növekedése elsősorban azokban a terekben jelentkezett, amelyeket a vállalkozásalapítás „boom”-ja korábban még csak részben érintett, pl. periférikus és kisnépességű területek. A Marcali kistérség 1998-ban és 2002-ben is a legalacsonyabb vállalkozási sűrűségű térségekhez tartozott (annak ellenére, hogy közben a legdinamikusabb növekedést mutatta a vállalkozássűrűség tekintetében – egy ötfokozatú skálán mérve). Területi megoszlását tekintve a külföldi működő tőke a leginkább koncentrált gazdasági tényező. A külföldi tőke tekintetében a Dél-Dunántúl egésze kedvezőtlen pozíciót tölt be, így nem meglepő, hogy 2002-ben a marcali kistérségben csupán az egy főre jutó külföldi tőke (országos átlag = 100%) kevesebb mint 20%-a realizálódott. A Dél-Dunántúlon ennél nagyobb részarányt csak a pécsi, és (a tabi székhelyű, de több telephelyes Flextronics-nak köszönhetően) a tabi kistérség produkált. Az egy főre jutó külföldi tőke változását tekintve alapvetően stagnálás jellemzi a marcali kistérséget (1998–2002), ám a 2001–2002 időszakban kis mértékű növekedés volt tapasztalható. A mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya a kistérségben az ágazatok déldunántúli szerepének megfelelően alakul. Ugyanakkor az ipari foglalkoztatottak arányának változása 1998 és 2001 között meghaladta a 40%-ot (az 1998. évi százalékában) – az egész országban tíz olyan kistérség volt, amelyik ilyen dinamikus növekedést mutatott. A szolgáltatások szerepének alakulását elsőként az üzleti9 és pénzügyi szolgáltatások oldaláról vizsgáljuk. Az üzleti szolgáltatásokkal való ellátottság alapján a kistérség átlag alatti értékekkel rendelkezik, ám az 1998–2002-es időszakot vizsgálva, erőteljesen javuló tendenciát mutat. A Dél-dunántúli régióban csak a nagyvárosi központtal rendelkező pécsi és szekszárdi kistérségek adatai haladták meg az átlagot. A pénzügyi szolgáltatások10 esetében a marcali kistérség lakosságát átlag feletti ellátottság jellemzi.

9

Az üzleti szolgáltatók közé, főtevékenységük alapján, a következő területekkel foglalkozó vállalkozások tartoznak: ingatlanügyletek, kölcsönzés, számítástechnikai tevékenységek, jogi, gazdasági tevékenységek, mérnöki, műszaki tevékenység, tanácsadás, egyéb tevékenységek. 10 A pénzügyi szolgáltatások közül a kereskedelmi bankok, a takarékszövetkezetek és a bankautomata (ATM) hálózat került elemzésre településkategóriánként és területegységenként egyaránt.

12

A szolgáltatások vizsgálata során nem hagyhatjuk ki a kereskedelem és a fogyasztói piac értékelését. A marcali kistérségben az ezer főre jutó kiskereskedelmi boltok száma dél-dunántúli viszonylatban átlagosnak, inkább alacsonynak mondható, ám ez következik abból, hogy a jobb mutatóval rendelkező kistérségek többségében érvényesül a Balaton-hatás, vagy a nagyvárosi hatás. A lakosság bolttal való ellátottsága tehát összességében jó, ráadásul két szomszédos kistérségben (kaposvári, nagykanizsai) is működik hipermarket és bevásárlóközpont, de még a zalaegerszegi nagy „bevásárló centrumok” is elérhető közelségben vannak. A fogyasztói piac területi szerkezetét az egységnyi területre jutó jövedelem alapján vizsgálva megállapítható, hogy a marcali kistérség a Dél-dunántúli régió periférikus térségeihez hasonlóan alacsony kereslettel rendelkezik. A szolgáltatások vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a turizmus szerepének áttekintése sem. A marcali kistérség érintettségét indokolja a Balaton és Kaposvár közelsége mellett a térségen belüli turisztikai látványosságok sokasága, a kistérség gazdag erdő- és vadállománya is (ld. Marcali és térsége területfejlesztési koncepciója, 1999). Bár a kistérség északi települései a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartoznak, a szálláshelykínálaton és a vendégéjszakákon ez nem látszik meg – ehhez már túl nagy a távolság.

A humán erőforrások állapota A marcali kistérség demográfiai folyamatait a dél-dunántúli kistérségek többségéhez hasonlóan a természetes fogyás és az elvándorlás egyaránt jellemzi, ráadásul a térség öregségi indexe is magas. A lakosság egészségi állapotát mérő komplex mutató átlagos értéket mutat a marcali kistérségben. A csökkenő népesedési tendencia 1990-től egyértelműen és tartósan jelentkezik a kistérségben is. A természetes fogyás mellett a kistérségben az ezredfordulón még kismértékben nőtt a bevándorlás (alapvetően a lakáshoz és munkához jutás jobb lehetőségei miatt), de az évszázad első négy évében jelentős, 1000 főre vetítve átlagosan 4,9 fő volt a vándorlási veszteség. A teljes népességen belül a 60 éven felüliek aránya valamivel az országos átlag feletti, 21,6%, s növekvő tendenciát mutat. A foglalkoztatási helyzet tekintetében kisebb megtorpanás figyelhető meg a korábbi évek lassú fejlődéséhez viszonyítva, de a tartalékok és a lehetőségek adottak a fejlődés újraindulásához. A munkahelyteremtésre negatívan hat a gazdálkodó szervezetek körében egyre jelentősebb létszám- és költségtakarékosság. Éppen ezért e területen fokozottabb erőfeszítésekre van szükség.

13

A gépipar növekvő szerepe és viszonylagos stabilitása a kistérség foglalkoztatási helyzetében egyre meghatározóbb, miközben a könnyűipar, a faipar, a mező- és erdőgazdaság helyzetének romlása valamint a honvédségi foglalkoztatás teljes megszűnése jelenti a komolyabb nehézségeket. Mindezek eredője, hogy a kistérség szintjén a foglalkoztatási ráta csupán 56-57 százalék körüli, vagyis az optimálistól mintegy 10 százalékponttal elmarad. A legjellemzőbb tendenciák és problémák: − a képzetlen, 8 vagy kevesebb osztályt befejezettek száma és aránya nagy és emelkedő a munkanélküliek körében; − érzékelhető növekedést mutat a diplomás munkanélküliek száma. Ez a humán erőforrás kapacitás rossz kihasználtságát jelzi, az ezzel való hatékony gazdálkodás a kistérség egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen; − szintén növekszik a pályakezdő munkanélküliek száma; − a tartós munkanélküliek száma és aránya is jelentősen növekedett (ezek elhelyezése jelenti a legnehezebb feladatot, amihez komplex eszközrendszer kialakítása szükséges); − a „dolgozni nem akarók” a közmunkaprogramokban sem jelennek meg, ez az erőforrás így kihasználatlan; − a foglalkoztatási viszonyokra jellemző, hogy a 68-as főúttól való távolság növekedésével a foglalkoztatási problémák egyre jelentősebbé válnak. Mindezek arra vezethetők vissza, hogy a munkaerőpiacon egyfelől a kereslet csökkent, de legalább ekkora gond, hogy a kereslet és a kínálat nincs összhangban, aminek megteremtéséhez a kistérségi szereplők koordinációja, mindenek előtt a vállalkozóktól érkező információk, képzési igények begyűjtése szükséges. Oktatás-szakképzés A 2005 júniusában elkészült közoktatási intézkedési tervben található helyzetfeltárás részletesen mutatja be a kistérség közoktatási problémáit, mindenek előtt a gyermeklétszám csökkenéséből fakadó problémákat, az önkormányzatok által fenntartott intézmények finanszírozási nehézségeit. A kistérségi iskolák (2. ábra) minőségi paraméterei többnyire megfelelőek, de többen megjegyezték, hogy a nyelvoktatás színvonala elégtelen, következésképpen az iskolákból kikerülő fiatalok idegen nyelvi ismeretei nagyon gyengék. A közoktatás mellett a kistérség talán egyik legnagyobb problémája szakképzés helyzete, az oktatott szakmák és a piaci igények összehangolatlansága, valamint a gyakorlati képzés nagyon alacsony szintje.

14

2. ábra A Marcali kistérség háziorvosi és általános iskolai szolgáltatásokkal való ellátottsága

Forrás: MTA RKK DTI, 2003

Életkörülmények A társadalmi egyenlőtlenségek meghatározó elemei az életkörülményekben meglévő különbségek, amelyek szorosan összefüggnek a települések méretével (3. ábra). Az életkörülmények egymással is szorosan összefüggő, általunk vizsgált tényezői a foglalkoztatottság, munkanélküliség szintje és a jövedelmi helyzet. A foglalkoztatottak több mint 20%-a ingázik, ami országos viszonylatban átlagosnak mondható. Kedvezőtlen viszont a regisztrált munkanélküliek számának alakulása, hiszen a

15

kistérség az utolsó előtti, kedvezőtlen kategóriába került, miközben tudható, hogy a munkanélküliség változását 1998 és 2003 között vizsgálva a térség a legrosszabb helyzetű kistérségek közé tartozik. 3. ábra A Marcali kistérség településeinek nagysága

Forrás: MTA RKK DTI, 2005

Az egy lakosra jutó jövedelem tekintetében a 300–350 ezer forintos kategóriával a térség az átlag alatti, kedvezőtlen kistérségekhez tartozik – a régióra egyébként jellemző módon. 1998 és 2002 között a térségi jövedelem növekedése reálértéken meghaladta a 30 százalékot, s ezzel országos viszonylatban a középmezőnybe került.

16

Környezeti állapot A társadalmi-gazdasági fejlesztés nem nélkülözheti a környezeti elemek és rendszerek, valamint az élő és élettelen természeti értékek és erőforrások magas szintű védelmét és fenntartását. A környezeti állapot és a természeti környezet vizsgálata kiterjed a környezeti elemek (levegő, víz, talaj), a hulladékgazdálkodás, a környezetbiztonság és a természetvédelem területi változásának értékelésére. E változók alapján határozható meg egy komplex mutató, amely a kistérségek környezeti állapotát képes mérni. A marcali kistérség a komplex mutató alapján a közepesen terhelt kategóriába került, ezzel – a kaposvári kistérséget leszámítva – beleolvad a környezetébe. Külön figyelmet érdemel, mivel az ország EU csatlakozása kapcsán központi kérdéssé vált, a hulladékgazdálkodás helyzete. A marcali kistérségben a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya országos viszonylatban is közepesnek mondható, mivel nem éri el a 80%-ot, ami részben magyarázatául szolgálhat az egy főre jutó éves települési szilárd hulladék mennyiségének kedvező alakulására is. A Balaton térsége közben az EU-átlagot meghaladó hulladékmennyiséggel11 élesen elkülönül a környező kistérségektől. A Marcali-Rumpold Kft. már korán felismerte a hulladékgazdálkodás fontosságát és regionális lerakóvá is kinőheti magát, mivel szigetelt lerakóhely és a veszélyes hulladékok lerakására is megkapta a hatósági engedélyt. Ezenkívül megemlíthető, hogy a kistérség több települése csatlakozott a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekthez. Közlekedés A marcali kistérség közlekedés-földrajzi helyzete jónak mondható, főként dél-dunántúli viszonylatban (4. ábra). Az európai tervezett közlekedési korridor (V.) pozitívan befolyásolhatja majd a kistérség közlekedési helyzetét. Az utóbbi évek nagy közútfejlesztési projektjei azonban koránt sem érintették olyan kedvezően a kistérséget, mint azt az 1999-es térségfejlesztési koncepció készítésekor reméltük. Pozitívum, hogy gyors ütemben halad előre az M7es befejező, a kistérséget is kedvezően érintő szakaszának építése. Két nemzetközi jelentőségű vasútvonal (Nagykanizsa illetve Kaposvár érintésével) közelsége és a sármelléki regionális repülőtér is javítja a kistérség nemzetközi elérhetőségét. A kistérség belső közúti közlekedési helyzetét, azaz a térségközpont elérhetőségét vizsgálva megállapítható, hogy mindössze három olyan település található, ahonnan fél óra alatt nem lehet eljutni Marcaliba (5. ábra). Ez következik a térség belső úthálózatának előnyös szerke11

2002-ben a magyar átlag 477,5kg/év/fő, míg az EU-25 tagországának átlaga 519 kg/év/fő volt.

17

zetéből, illetve pedig a kistérségen belüli „kisebb távolságokból”. Kedvező a helyzet a saját megyeszékhely megközelíthetőségét tekintve is. Kaposvár a kistérség minden településéről elérhető maximum 1–1,5 óra alatt. Kedvezőtlenebb a kép, ha a régióközponttól való „távolságot” mérjük: a kistérség településeinek többségéből 2–2,5 órát vesz igénybe a Pécsig tartó út. 4. ábra A Dél-Dunántúl közlekedési hálózata

Forrás: MTA RKK DTI, 2003

18

5. ábra Marcali elérhetősége a kistérség településeiről, 2003, perc

Forrás: MTA RKK DTI, 2003

A kistérség helye tágabb környezetének fejlesztési dokumentumaiban Az alábbiakban csak vázlatosan ismertetjük a Marcali kistérség tágabb környezetének fejlesztési elképzeléseit, hiszen azokat a többcélú kistérségi társulás tagjai minden bizonnyal ismerik. A kistérség településeinek saját fejlesztési elképzeléseik megvalósítása, illetve pályázati tevékenységük során a fenti célokhoz való illeszkedésre különös figyelmet kell fordítaniuk.

19

A Dél-Dunántúl fejlesztési tervének 2005. júniusi egyeztetési anyagában A dokumentum a kistérség számára elsősorban a turizmus fejlesztését emeli ki, megemlítve a marcalit a legismertebb hévízforrások közt, illetve az ökoturizmus egyik speciális kínálati elemét, a mesztegnyői erdei keskeny-nyomközű kisvasút fejlesztését. Somogy megyei területfejlesztési koncepcióban − A megyei területfejlesztési program a kitörési pontok között a termál-, gyógy- és konferenciaturizmus fejlesztését említi, mint a marcali kistérség egyik lehetőségét. A ki nem épített, fejlesztésre váró termálforrások között sorolja fel a koncepció Táska, Marcali, illetve Somogyszentpál forrásait. Megfogalmazódik a koncepcióban, hogy a falusi turizmus jelenlegi állapotában elavult, helyette a helyi attrakciókra, vonzerőkre kellene helyezni a hangsúlyt (köztük Nagyszakácsira). A kistérség számára kiemelten fontos az idegenforgalom mellett a közúti közlekedés fejlesztése. A megye belső úthálózatára jellemző, hogy hiányosak, nehézkesek a városok közötti, többek között a Tab–Lengyeltóti–Marcali, illetve a Kaposvár-Marcali közötti kapcsolatok. A koncepció a térségi jelentőségű utak között az alábbiakat említi nevesítve (javasolt fontossági sorrendben): − Kaposvár – (Juta–Mezőcsokonya–Somogyfajsz–Csömend) Marcali; − 65-ös út – (Daránypuszta–Tab–Somogymeggyes–Karád–Visz–Szőlősgyörök–Lengyeltóti–Nikla) – 68-as út.

A Balaton Régió stratégiai fejlesztési programjában A Balaton régió is a régióban található gyógy-, termál-, és ásványvíz készlet, természeti adottságok szerepét emeli ki, mivel az egészség társadalmi felértékelődésével előtérbe kerül(het)nek az egészségmegőrző, egészségtudatos életformák. A természeti adottságok (víz, klimatikus adottságok, szép környezet, testi, lelki, szellemi kikapcsolódás lehetősége) mellett azonban a fitness és wellness turizmus területén a szükséges infrastrukturális feltételek még hiányoznak. Fontos az új, feltárt, gyógyvízzé minősített vagy minősítés alatt álló termálvíz források fejlesztése – köztük Táska, Somogyszentpál és Marcali – turisztikai hasznosítása. A gyógy- és termálturizmus mellett a horgászturizmus szerepel az anyagban, mint a Marcali víztározó egyik lehetséges hasznosítási formája.

20

A kérdőíves megkeresés tapasztalatai Az alábbiakban a falvaknak kiküldött kérdőívnek a kistérség gazdasági fejlődését befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos válaszait foglaljuk össze. A kistérség mind a 33 falva megkapta a kérdőívet, közülük 28 küldte vissza azt kitöltve 2005. október közepéig, így gyakorlatilag a kistérség egészének véleményét megismerhettük az adott település erőforrásaival, fejlődési és fejlesztési lehetőségeivel, illetve fejlődésében legnagyobb szerepet játszó tényezőkkel kapcsolatban. Az alábbiakban azokra a kérdésekre adott válaszokat elemezzük, amelyek számszerűsíthető, mérhető formában (iskolai osztályzatoknak megfelelően, 1-től 5-ig terjedő skálán) értékelik a településeket és fejlődési potenciáljukat. Összességében a települések úgy vélték, hogy közepes lehetőséget kínálnak a letelepedni szándékozó vállalkozások számára (iskolai osztályzattal: 3,1). A konkrét infrastrukturális állapotok, illetve a települések versenyképességét befolyásoló egyéb tényezők tekintetében pontosan ugyanezt az értéket kapjuk, amely azonban az egyes tényezők tekintetében meglehetősen nagy különbségeket takar: míg az alapvető vonalas infrastruktúra (víz, gáz, telefon) tekintetében jó a kistérség helyzete, bizonyos területeken komoly hiányosságok mutatkoznak (1. táblázat). 1. táblázat A település általános adottságainak értékelése Környezet Víz Gáz Telefon Internet-elérés Lakóhely minősége Közbiztonság Közlekedés Munkalehetőségek Humán erőforrások

3,9 4,3 4,4 3,9 2,9 3,0 3,1 3,0 2,3 2,8

A 2. kérdésnél (Minősítse 1-től 5-ig az alábbi tényezők alapján a települését!) egyértelműen a munkalehetőségek hiánya jelentkezett legnagyobb problémaként (bár éppen ez az, ami közvetlenül a legnehezebben orvosolható, függ az ország és a régió, illetve a megye általános gazdasági színvonalától, a kistérség társadalmi-gazdasági erőforrásainak állapotától, és ezekre

21

a településeknek vagy nincs ráhatása, vagy csak hosszabb távon). Emellett javításra szorul a humán erőforrások állapota, a közlekedés fejlesztésének igénye is megfogalmazódott (sajnos ez is nagyrészt a kistérség településeinek lehetőségein kívül esik), illetve a lakóhelyi minőség állapota is fejlesztendő. Amit a kistérség rövid távon megtehet, az a települések műszaki-infrastrukturális állapotának javítása (például internet-elérés, településkép javítása), középtávon megoldást jelenthet a humán erőforrások tekintetében pedig a kistérség oktatási szerkezetének áttekintése és kiegészítése, módosítása (például az idegenforgalmi képzés bevezetésével, a nyelvi képzés erősítésével stb.). A 6. kérdésnél (A térségfejlesztési terveknél véleménye szerint mely tényezőket és milyen súllyal kell figyelembe venni?) csökkenő sorrendben a legfontosabbnak térség közlekedésföldrajzi helyzetét, a települési hagyományokat, a település gazdaságszerkezetét, a régió gazdasági fejlettségét, illetve a helyi erőforrások állapotát tartották a megkérdezettek (2. táblázat). A régió közlekedés-földrajzi helyzetére és gazdasági fejlettségére a kistérség sok hatással nem lehet, de a települési hagyományok ápolása, szervezett, idegenforgalomhoz kapcsolt bemutatása rövid távon is reális gazdaságfejlesztési lehetőségnek tűnik, akárcsak a helyi erőforrások (elsősorban a humán erőforrások) állapotának javítása, elsősorban a képzés színvonalának és szerkezetének javítása által (nyelvoktatás kiemelt fejlesztése, idegenforgalmi és vállalkozói ismeretek oktatása stb.). 2. táblázat Különböző tényezők szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben A település gazdaságszerkezete A helyi erőforrások állapota Települési hagyományok A helyi KKV-k teljesítőképessége A térség közlekedés-földrajzi helyzete A régió gazdasági fejlettsége A település mérete A kormányzati támogatási politika aktuális prioritásai

3,5 3,4 3,6 3,2 3,6 3,5 3,0 3,3

A települési önkormányzat és a helyi vállalkozások kapcsolatát (12. kérdés) összességében közepesnek ítélte meg a 28 település. Ha a rendszeres, formalizált kapcsolat (5), a rendszeres, informális (4), az eseti, formalizált (3), az eseti, informális (2) és a hiányzó kapcsolatok (1) osztályzatot kapnak, akkor az átlag 3,1. Ezen a téren van mit javítani a kistérség legtöbb településének (megjegyzendő ugyanakkor, hogy nagy volt a szóródás a választok között, több te-

22

lepülésen rendszeres és formalizált kapcsolat az önkormányzat és a vállalkozások között és mindössze egyetlen falu (Somogyzsitfa) jelezte, hogy nincs ilyen jellegű viszony – ami lehet annak is a következménye, hogy az adott faluban egyáltalán nem működik vállalkozás (bár ennek csekély a valószínűsége). A 13. kérdésnél (Jelölje meg egy ötfokozatú skálán, hogy véleménye szerint a felsorolt – területileg illetékes – szervezetek milyen szerepet töltenek be a helyi gazdaság fejlesztésében!) feltűnően ki-

csi a különböző kamarák, a Vállalkozói Központ a felsőfokú oktatási intézmények és a Balaton Fejlesztési Tanács jelentősége a térség gazdaságfejlesztésében a megkérdezettek szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács esetében ráadásul rendkívül széles skálán szóródtak a válaszok, 9 település vélte úgy, hogy semmilyen szerepet nem játszik a Balaton Fejlesztési Tanács az ő gazdasági fejlődésükben (3. táblázat). 3. táblázat Különböző szervezetek szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben Agrárkamara Ker. és iparkamara Egyéb kamarák Vállalkozói központ Munkaügyi Központ Megyei Területfejlesztési Tanács Regionális Területfejlesztési Tanács Balaton Fejlesztési Tanács Kistérségi társulás Megyei önkormányzat Felsőfokú oktatási intézmény Bankok, pénzintézetek

2,4 2,1 1,9 2,5 4,0 4,0 3,5 3,0 4,1 3,8 2,3 3,6

A Balaton Fejlesztési Tanács csekélynek vagy legfeljebb közepesnek tartott jelentősége azért is meglepő, mert a kistérség közel fele, egészen pontosan a 34 település közül 14 (Marcali, Kéthely, Nikla, Táska, Csömend, Sávoly, Főnyed, Somogysámson, Szegerdő, Tikos, Somogyszentpál, Vörs, Balatonújlak és Hollád) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települési közé tartozik. A Balaton Fejlesztési Tanács azért is játszhat a jelenleginél fontosabb szerepet a kistérség fejlődésében, mert a balatoni háttérturizmusba azoknak a településeknek is lehetősége van bekapcsolódni, amelyek nem tartoznak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 164 települése közé. A kamarák és a Vállalkozói Központ gazdaságfejlesztésben játszott szerepe mindenképpen erősítendő a kistérségben, például a velük történő kommunikáció javítása által. Ez annál is in-

23

kább fontos, mert a kérdőívet kitöltők véleménye megegyezett abban, hogy a munkahelyek hiánya a települések fejlődésének egyik legnagyobb akadálya (arról nem is beszélve, hogy munkahelyek, vállalkozások meglét esetén a települési önkormányzatok jövedelmi helyzete is javul, amely a települések és a kistérség fejlődésére visszahat). A települések közel 90%-a érezte szerencsésnek, hogy a Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagja, mindössze egy település nem válaszolt erre a kérdésre, illetve két faluból jelezték, hogy máshová tartoznának szívesebben, de konkrét kistérségi társulást ők sem neveztek meg. Összefoglalva a kérdőíves vizsgálat tapasztalatait, a válaszadók a közlekedési infrastruktúra és a humán erőforrások terén tartották legrosszabbnak a kistérség helyzetét, ami egyben a fejlesztések egyik fő irányát is kijelöli, emellett sok helyütt javítható a települési önkormányzatok és a helyi vállalkozások kapcsolata.

24

A Marcali többcélú kistérségi társulás összefoglaló SWOT-elemzése

A SWOT elemzés a társadalmi-gazdasági helyzetértékelések általánosan elterjedt módszere, neve az angol strengths, weaknesses, opportunities és threats, azaz erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szavakból ered. Az alábbi táblázat tartalmazza a Marcali kistérség ilyen szempontú értékelését. A felsorolt tényezők között vannak olyanok is, amelyekre ugyan sok ráhatása valószínűleg nincs a városnak és térségének, legfeljebb érdekérvényesítő képességét, lobbyerejét használhatja ki megvalósításuk érdekében (ilyenek például az országos jelentőségű úthálózati fejlesztések, országos és uniós pályázati források stb.), a teljesség érdekében mégis szerepelnek. 4. táblázat A Marcali kistérség összefoglaló SWOT-elemzése Erősségek

Gyengeségek

Kellemes, viszonylag tiszta természeti és lakóhelyi környezet Balaton közelsége Jó mezőgazdasági adottságok, erdő- és vadgazdálkodás lehetőségei A természeti erőforrások lehetővé teszik diverzifikált gazdaságszerkezet kialakítását Jó megközelíthetőség (M7-es-os út), megyeszékhely relatív közelsége, logisztikai potenciál Kiváló turisztikai adottságok (termálvíz, erdőés vadállomány, műemlékek, bor, gasztronómia, víztározó stb.) Megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, nap-, szél-, geotermikus energia)

Elöregedő és csökkenő számú lakosság A vállalkozások tőkehiánya Kevés a turisztikai program, rendezvény Gyenge város- és kistérségi, illetve idegenforgalmi marketing, külső és belső kommunikációs hiányosságok Kerékpárút hiánya Nincs szálloda Oktatási szerkezet nem felel meg a gazdasági igényeinek Szakképzetlen munkaerő Tőkehiányos vállalkozások

Lehetőségek

Veszélyek

Gyógyturizmus beindítása Vadász- és horgászturizmus Balatoni idegenforgalomhoz való intenzívebb kapcsolódás Átmenő forgalom egy részének megállítása, számukra szolgáltatások nyújtása Hatékonyabb városmarketing Megújuló energiaforrások (biomassza, biogáz, nap-, szél-, geotermikus energia )

Területfejlesztési források lassuló decentralizációja A Dél-Dunántúl további leszakadása az ország sikeresebb régióitól A helyi lakosság közötti kommunikáció, és az érdekegyeztetés megszakadása Nehéz előre jelezni az oktatás terén jelentkező igényeket

25

Ötletek, javaslatok a Marcali kistérségi társulás fejlesztéséhez A kistérségi és helyi gazdaságfejlesztés során figyelembe veendő tényezők Kistérségi gazdaságfejlesztés Az Európai Unióhoz való csatlakozással átalakult a területi gazdaságfejlesztés mozgástere és a támogatások elérhetőségének követelménye is: a) Az I. NFT-ben a gazdaságfejlesztési projektek lényegesen nagyobb méretűek, koncentráltabbak, a II. NFT-ben pedig még ráadásul – minden valószínűség szerint – a külpiaci versenyképesség (tartósan exportképes gazdasági fejlesztés) is követelmény lesz. Ugyanakkor a fejlemények azt sejtetik, hogy a megyei és regionális decentralizált támogatási keretek rendkívül beszűkülnek (esetleg meg is szűnnek), legfeljebb a kisebb településfejlesztési célokra adhatnak támogatást. Mindezek azt jelentik, hogy a gazdaságfejlesztési projektek számára a kistérségi szint túl kicsi lesz, főleg, ha maga a kistérség és annak központja is népességszámát tekintve relatíve kicsi (miként a Marcali Kistérség). b) A kistérségi szint valós módon inkább az elkülönült vidékfejlesztés körében jelenhet meg, erre vonatkozóan azonban még olyan bizonytalan információk sem ismeretesek egyelőre, mint a II. NFT egyéb ágazati és regionális operatív programjaira vonatkozóan. c) A fentiekből adódóan bármelyik lehetőség a gazdasági szereplők fejlesztési ambícióinak ismeretében, azokkal partnerségben ragadható meg, és olyan területi szinten, amelyet a fejlesztési cél maga indokol (például kistérségközi együttműködésben, vagy megyei, regionális célokhoz való helyi csatlakozással). A fentebbiek alapján az NFT által támogatható gazdasági fejlesztési akció csak komoly térségi vállalkozói tőkebefektetési-fejlesztési szándék esetében képzelhető el, feltehetőleg Marcaliban, önmaga a kistérség legfeljebb a környezeti-infrastrukturális tényezők alakításával tud ehhez hozzájárulni. Miként a magyarországi kistérségek döntő hányadában hasonló módon, a marcali kistérség sem lesz képes a népesség foglalkoztatását a kistérségen belül megoldani, az ingázás intenzitása és távolsága is nőni fog. A kistérségen belül foglalkoztatási növekmény véleményünk szerint elsősorban a vidékfejlesztési, azon belül is a falusi turizmus akcióktól várható, de csak kiegészítő jelleggel. A foglalkoztatási képesség jelentősebb emelkedése a megye és a régió pozíciójának alakulásától függ. A vállalati szférával való fentebb említett partnerség mellett a kistérségi társulási moz-

26

gástér másik fontos iránya a megyei és regionális programokhoz, azon belül is az integráltabb formát kialakítani akaró akciókhoz való kötődés. Helyi gazdaságfejlesztés A nemzeti kormányokhoz hasonlóan a helyi önkormányzatok is a mind inkább globalizálódó gazdasági környezetben kell helytállniuk. A gazdasági környezet változásának leglényegesebb következménye a helyi szint számára, hogy a tőkebefektetések, a telephely-választási döntések hátterében immár globális kritériumok állnak, melynek következtében a lokalitások közti jelentős különbségek – a helyi gazdasági aktivitás, a foglalkoztatás és a társadalmi jólét tekintetében – még jobban felerősödnek. Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy ebben az új környezetben a helyi szintnek meg kell találnia a saját stratégiájához illeszkedő, a fenntarthatóság kritériumaira odafigyelő, a foglalkoztatási problémákra megoldást adó, és a helyi társadalom tagjainak véleményét figyelembe vevő egyedi útját. A települések versenyében döntő tényező lehet a helyi önkormányzati gazdaságpolitika milyensége. Amennyiben a gazdasági változások negatívan érintik a helyi munkaerőpiacot – a helyi előnyöket elveszítő térségekből könnyen és gyorsan kivonulhatnak a vállalkozások, ami a jóval kevésbé mobil munkaerőpiacon tartós egyensúlytalansághoz vezethet –, a helyi önkormányzat rendszerint beavatkozik. Ám a helyi gazdaságfejlesztési politika csak időlegesen – és nem a biztos siker tudatában – tud módosítani a feltételeken, például adómentességgel, infrastruktúra kiépítésével, vagy egyéb kedvezmények nyújtásával. A tartós versenyelőnyök megszerzéséhez új megközelítés szükséges. Az új feltételek mellett a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák már nem alapozhatnak csupán egyetlen helyi erőforrás fejlesztésére, hanem általában a helyi erőforrások összességének megőrzésére, fejlesztésére kell koncentrálniuk. A folyamatosan változó környezetben nem lehet tudni, hogy mely erőforrásokra lesz szükség a jövőben. A Marcali kistérség esetében különleges lehetőséget jelenthetnek a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések (biomasszát felhasználó üzem fejlesztése, amely hőenergiát termelhet intézmények, vagy lakóházak hőenergiával történő ellátása céljából; termálvíz hasznosítása hőenergiaként; biogáz vagy biodízel előállítására szolgáló üzem fejlesztése – ez utóbbira Mesztegnyőn már tárgyalások folynak, a TIG telep kihasználatlan infrastruktúrájának lekötésével és repce termesztésével –; esetleg nap- és szélenergia felhasználása). Az úgynevezett „zöld energia” ráadásul viszonylag magas áron és garantáltan értékesíthető, a biomassza termelése pedig további munkahelyeket jelenthet a kistérség településein. 27

Kiemelten kell kezelni a humán erőforrás fejlesztését, hiszen a képzett munkaerő képes lehet a szaktudása alakításával és kamatoztatásával a rugalmasan változó helyi ipar igényeihez alkalmazkodni. Az oktatáspolitika tehát a helyi politika kiemelten kezelt részét kell képezze, amely mellett a továbbtanulás támogatása, a képzett szakemberek letelepedését és helyben maradását ösztönző programok kidolgozása is szükségképpen megjelenik. Kiemelt figyelmet kell szentelni továbbá azon helyi erőforrások fejlesztésének, amelyek révén a település ki tud emelkedni a hasonló nagyságrendű települések közül és meg tudja őrizni egyediségét a térség többi településével szemben. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a hatékony helyi gazdaságfejlesztési politika legmeghatározóbb elemévé a helyi önkormányzatok, a közszolgáltatók, a magánvállalkozások, a nonprofit szervezetek, az egyetemek és a civil szervezetek közötti együttműködések váltak. Ma már általánosan elfogadott alapelv, hogy a helyi gazdaságfejlesztés (nem egyenrangú) szereplőinek együttműködése szükséges feltétele a sikeres és fenntartható helyi gazdasági fejlődésnek. A helyi önkormányzatok többségben meghatározó, irányító, koordináló szerepet töltenek be ezekben a helyi gazdaságfejlesztési együttműködésekben. Ezért kell kiemelt figyelmet szentelni az önkormányzati gazdaságfejlesztési eszközrendszer vizsgálatának. Az, hogy az önkormányzat gazdaságfejlesztési szerepvállalása milyen mértékű, és mennyire sikeres, több tényezőtől függ: − az egyik lényeges momentum a helyi politikai elit milyensége, lobbiképessége, kapcsolatrendszere, a helyi önkormányzati menedzsment összetétele, vállalkozó szelleme, értékrendje, kommunikációs készsége stb.; − a másik meghatározó tényező az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzete, fejlesztési forrásainak mértéke, külsőforrás-szerzési (állami, magán, uniós) képessége. E tényezők vizsgálatakor egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy a központi kormányzati politika alakulása évről-évre behatárolja az önkormányzat mozgásterét, ráadásul az önkormányzati finanszírozási feltételek nehezen tervezhetők, a helyi fejlesztéseket nagymértékben befolyásoló ágazati politikák pedig kiszámíthatatlanok. Az önkormányzatnak tehát adottságként kell kezelnie a folyamatosan változó feltételeket teremtő központi fejlesztési és finanszírozási forrásokat, és ahhoz alkalmazkodva kell definiálnia a saját céljaihoz igazodó eszközrendszerét. Ez nem egyszerű feladat. A kérdés az, vajon hosszabb távon is garantálható-e az önkormányzati eszközrendszer alkalmazkodása a helyi adottságokhoz, hozzájárulása a város sikeréhez a területi versenyben.

28

Mindezek figyelembe vételével a Marcali kistérség fejlesztése véleményünk szerint az alábbi három fő irány mentén képzelhető el (fontossági sorrendben): − közlekedési infrastruktúra fejlesztése; − humán erőforrások fejlesztése; − turizmus fejlesztése. A három fejezettel nem egyforma terjedelemben foglalkozunk, a következők okok miatt: − a közlekedési infrastruktúra fejlesztése rendkívül fontos ugyan, azonban viszonylag egyszerűbb – bár sokkal forrásigényesebb – feladat, elsősorban bizonyos utak megépítésére lenne szükség a kistérségben. A kistérség településeinek anyagi helyzete aligha engedi meg az utak önerőből történő építését, sőt valószínűleg a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is gondot okoz az önkormányzatok egy részénél, az országos közlekedéshálózati fejlesztések döntéseire pedig a kistérségnek vélhetőleg a lobbizáson és a projektek fontosságának megyei, illetve regionális és országos döntéshozók körében való tudatosításán kívül más befolyása nincs. Mindezek miatt a közlekedés-fejlesztési teendők kifejtése viszonylag rövid; − a humán erőforrások fejlesztésével részletesebben foglalkozunk, mint a leginkább a kistérség kompetenciájába tartozó fejlesztésekkel; − az idegenforgalom fejlesztése részben már A humán erőforrások fejlesztése címszó alatt is említésre kerül a (Piacorientáltan) képzett kistérség részben. Az idegenforgalmi beruházások nagyságrendje (elsősorban a tervezett gyógyszálló megépítése, egyéb minőségi szálláshelyek létesítése, de a Marcali víztározó idegenforgalmi hasznosításához szükséges infrastruktúra kiépítése is) miatt a források koncentrációját javasoljuk, bár szerepelnek az anyagban viszonylag kis forrásigénnyel kivitelezhető fejlesztések is (például az idegenforgalmi marketing-tevékenység erősítése).

I. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése A megye belső úthálózatára jellemző, hogy hiányosak, nehézkesek a városok közötti közúti kapcsolatok, többek között a Tab–Lengyeltóti–Marcali, illetve a Kaposvár-Marcali közötti kapcsolatok, ami szükségessé teszi a − Kaposvár – (Juta–Mezőcsokonya–Somogyfajsz–Csömend) Marcali;

29

− 65-ös – (Daránypuszta–Tab–Somogymeggyes–Karád–Visz–Szőlősgyörök–Lengyeltóti– Nikla) – 68-as út fejlesztését. A kistérség belső kohézióját és a munkahelyteremtés, illetve más településekre munkába járás esélyeit is jelentősen javítaná a kistérségen belüli közlekedési „fehér foltok” megszüntetése, nevesítve az alábbi települések közti utak megépítése: − Nemesdéd–Tapsony–Nagyszakácsi–Mesztegnyő; − Somogyfajsz–Újvárfalva-Somogysárd; − Csákány–Nemesvid; − Hoszúvíz–Kelevíz; − Somogyszentpál–Csömend; − Somogyszentpál–Táska; − Szegerdő–Vörs; − Tikos–Szegerdő. A mesztegnyői erdei kisvasút fejlesztése az idegenforgalommal nagymértékben összefüggő tevékenység, amely a kistérség több települése (Libickozma, Somogyfajsz) számára is követlen hasznot jelentene, akárcsak a Mesztegnyő–Marcali–Balaton kerékpárút megépítése. A mesztegnyői önkormányzat már kezdeményezte is a Magyar Állam tulajdonát képező erdei kisvasút önkormányzati tulajdonba adását. A kistérség anyagi erőforrásai aligha teszik lehetővé nemhogy az összes út megépítését, de valószínűleg egyetlen útét sem. Amit a kistérség megtehet, az a megyei és regionális fórumok felé a kistérség közlekedési igényeinek folyamatos kommunikálása, a kistérséget érintő projektek „felszínen tartása”, azok megvalósítása érdekében lobbitevékenység kifejtése.

II. A humán erőforrások javasolt fejlesztési irányai A humán erőforrások fejlesztése stratégiai jelentőségű, egyben komplex megközelítést igénylő terület. Nem csak azért szükséges a koncepcióban hangsúlyosan kezelni, mert a társadalmi tőke szerepe egy térség tartós fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű, hanem azért is, mert a kistérség településeiről visszaérkező kérdőívek alapján a Marcali kistérség egyik leggyengébb pontjaként értékelték, ötös skálán mindössze 2,8-as átlagot kapott a humán erőforrások helyzete.

30

A demográfiai folyamatok, a munkaerőpiac jellemzői, az iskolázottság és az egészségi állapot (ide sorolhatjuk még a társadalmi integráció fokát is) között szoros kölcsönhatás van, az egyes folyamatok egymásra hatása világos, ezért a stratégia alkotás során ezeket komplexen kell kezelni. A torzuló demográfiai struktúra, az alacsony foglalkoztatottság, a közoktatás és különösen a szakképzés problémái, a népesség rossz egészségi állapota alapján állítható, hogy a fejlődés társadalmi háttere kimerülőben van. Indokolt tehát a humán erőforrások a társadalmi tőke komplex fejlesztését rendszerbe foglalva kezelni, hiszen, ha elfogadjuk, hogy a fejlődés társadalmi háttere kimerülőben van, úgy csak az egyes területek együttes figyelembevételével, a kölcsönhatások és szinergiák felismerésével és kihasználásával érhető el eredmény. Nehezen növelhető a foglalkoztatási színvonal, az aktivitási ráta, ha ehhez nincs megfelelő egészségi állapot, képzettségi szint vagy akár társadalmi szolidaritás. Szintén a szolidaritás, a társadalmi összetartás erősítése szükséges ahhoz, hogy a diszkrimináció úgy az oktatás területén, mint a munkaerőpiacon csökkenjen, ezáltal a hátrányos helyzetű csoportok számára könynyebb legyen a munkához, az oktatási rendszerhez, az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez való hozzáférés. Nem kevésbé hangsúlyos ugyanakkor a mobilitás vizsgálata és fejlesztési lehetőségeinek számba vétele. A következőkben a fent említett kérdéskörök szerint vizsgálva fogalmazunk meg néhány olyan javaslatot, amelyet a fejlesztések tervezése során iránymutatóak lehetnek. 1. Népességét megtartó kistérség (demográfiai problémák kezelése) A helyzetértékelésben bemutatott csökkenő népesedési tendencia, az idős népesség arányának növekedése tartósnak ígérkezik, ezért a szociális alapellátásban a szolgáltatások iránti igények növekedése előre jelezhető. Különös figyelmet érdemel ezért annak értékelése, hogy a szociális ellátórendszer kapacitása képes-e követni úgy a korfa tartós átrendeződéséből, mint az esetleges társadalmi devianciák megjelenéséből eredő következményeket. Ezekre a folyamatokra a térség szociális ellátórendszerét fel kell készíteni, s ennek legoptimálisabb útja éppen a települések fenntartásában lévő intézmények kistérségi igényekhez hangolása, közös finanszírozása. Cél: Vonzó és aktív népességét megtartani képes kistérség A cél eléréséhez rendelhető eszközök: - közösségfejlesztési programok

31

- közszolgáltatások minőségi fejlesztése, keresletvezérelt szolgáltatóipari fejlesztések támogatása - rekreációs és kulturális programok sokszínűsége - Más városokban települési szinten jól működő, a diplomások visszatérését ösztönző program kialakítása a kistérség szintjén (a települések közös finanszírozásával) - a kistérség lakosságának kedvezményes hozzáférésének biztosítása a turisztikai kínálathoz (uszoda, termál, wellness-szolgáltatások stb.) 2. Aktív kistérség – A foglalkoztatás bővítése E területen – a problémák összetettsége és mértéke miatt is – fokozott erőfeszítésekre van szükség. Problémát jelent a „dolgozni nem akaró” emberek nagy aránya, akik a közmunka programokban intenzívebb szerepet vállalhatnának. E humán kapacitás fokozottabb aktivizálása szükséges, ehhez ösztönző elemeket (akár helyi szabályozási keretet) érdemes kidolgozni. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolása a kistérségi szereplők hatékonyabb koordinációja, a vállalkozóktól érkező információk, képzési igények begyűjtése szükséges. E tekintetben érdemes a helyi agrár- és iparkamarák, a Vállalkozói Központ Közalapítvány helyi irodái, valamint a munkaügyi központ koordinációs és információs szerepének kihasználása és támogatása, az információáramlás hatékony áramlásának megteremtése. Az egyik legfontosabb tőke a lakosság munkaereje, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni. Hangsúlyos cél, hogy a munkaképes korúak minél nagyobb arányban vegyenek részt a gazdaság működtetésében. A kistérségben az alacsony foglalkoztatási ráta, az inaktivitás magas aránya miatt kiemelt cél kell legyen a foglalkoztatási szint emelése, melynek eszközei: az inaktívak munkaerő-piaci integrációja mellett az oktatás-képzés és a gazdaság igényei közötti összhang megteremtése. Ismerve azt a tényt, hogy a 68-as főúttól való távolság a foglalkoztatási problémák között szoros az összefüggés, a periférikus településeken élők mobilitásának fokozása a problémák enyhítését segítheti. Ezért – összehangoltan a közlekedésfejlesztés kérdéseivel – a mobilitást ösztönző programok, támogatások ezeken a településeken élők életminőségét javítják, hiszen nemcsak a munkához való hozzáférés válik egyszerűbbé, de az oktatási és egészségügyi intézményrendszerekhez, a szolgáltatásokhoz is jobb hozzáférést lehet biztosítani. Javasoljuk területi foglalkoztatási paktum kialakítását is. Széles körű valós partnerség megvalósítására kell törekedni, hiszen a foglalkoztatásban bármilyen szinten, bármilyen mértékben érdekelt és érintett szervezetek összehangolt munkájával egy-egy kistérségben jó ered32

ményeket tudtak elérni. A paktum egyfelől mintakövetés (nemcsak a nyugat-európai országokban, különösen Ausztriában Dániában és Németországban, de Magyarországon is hatékonyan és eredményesen működő paktumokat találunk, az egyik ilyen a kemenesaljai kistérségben működik), másfelől a lényegéből fakadóan mindig a helyi viszonyokhoz adaptálható módszert kínál.

Cél: A foglalkoztatás bővítése Eszközök: -

munkaerő-piaci szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése;

-

Inaktív csoportok aktivizálása (munkaerő-piaci információk, képzések népszerűsítése)

-

közmunka programok ösztönző elemeinek kialakítása, egyes csoportok esetén (aktív korú egészséges) a közmunka vállalás a szociális támogatások, segélyek feltétele lehet. A közmunka programok mikrotérségi szintű – esetleg kistérségi szintű – összehangolása javasolható

-

szociális gazdaság kereteinek szélesítése, ehhez a helyi társadalom igényeinek összegyűjtése, a lehetőségekről való tájékoztatás nélkülözhetetlen. Tehát a helyi társadalom informálása áll az egyik, az információkat követő igények egy helyen való összegyűjtése a másik oldalon. Koordináló intézmény a munkaügyi központ vagy a kistérségi iroda (amennyiben erre kapacitása van, akár egy kistérségi önkormányzat) is lehet

-

álláskeresést és a foglalkoztathatóság javítását segítő szolgáltatások fejlesztése

-

mobilitás erősítése

-

hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása

-

on-line munkavállalás ösztönzése, ami elsősorban a pályakezdő diplomás munkanélküliek számára jelenthet munkalehetőséget.

-

területi foglalkoztatási paktum kialakítása

Szinte valamennyiben jelentős szerepet képes vállalni a helyi Munkaügyi Központ, amely a helyi gazdaságnak eddig is az egyik legelismertebb szereplőjének bizonyult, valamint a megyei gazdasági kamarák helyi szereplői. 3. (Piacorientáltan) képzett kistérség Szükséges a szakképzés tartalmi korszerűsítése általános és specifikus kompetenciák révén, mindenek előtt a gazdasági igények és a képzés összhangjának megteremtése. Érdekeltsé33

get kell teremteni vagy azt fenntartani a szakképzés területi irányítóival a munkaerő-piaci igények érvényesítésében. Hangsúlyt fektetni az elméleti tudás gyakorlati jellegű bevezetésére, a szakmatanulás iránti érdeklődés fokozására. Az egyén tudásának, képzettségének, készségeinek, kompetenciáinak, alkalmazkodó-képességének egész életen át tartó fejlesztése indokolt, ezért úgy a felnőttképzés, mint az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) prioritássá válik. Bár az iskolarendszerű szakképzés fejlesztése nem kistérségi kompetencia, kistérségi érdek is, hogy e téren javulást lehessen felmutatni. A 2005. júniusában elkészült alapos helyzetfeltáráson alapuló közoktatási intézkedési tervben foglaltak következetes végig vitele szükséges ahhoz, hogy az alapfokú oktatás minőségileg versenyképes maradjon, jó alapot biztosítson az emberi erőforrás fejlődése számára, s hogy a szűkös forrásokkal a lehető legracionálisabban gazdálkodjanak a települések. A tervben megfogalmazottak közül az alábbiakat emeljük ki: -

pályázható összegek racionális felhasználása érdekében az oktatási-nevelési épületek felújítási igényeinek részletes felmérése;

-

mikrocentrumokban racionálisan ellátható feladatok körének és mértékének felmérése;

-

iskolabusz-hálózattal kapcsolatos feladatok részletes előkészítése. Az iskolabuszok működtetése felvethet olyan problémát, amelyre itt is szeretnénk felhívni a figyelmet. Különösen kis zsáktelepülések problémája lehet, hogy amennyiben a gyermekek utaztatását iskolabusszal oldják meg, az adott településre a nyereségérdekelt helyi autóbusz közlekedési vállalat megszüntetheti menetrendszerinti járatát. Ennek elkerülése kistérségi szolidaritást is megkívánhat;

-

meg kell vizsgálni a kistérség középfokú intézményeiben annak lehetőségét, hogy a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó, érettségire épülő képzéseket indítsanak, s ezzel párhuzamosan fel kell mérni az igényt az érettségit adó felnőttképzésre.

Célok: -

Hatékony és eredményes alap- és középfokú oktatás

-

Piacorientált szakképzés kialakítása, működtetése,

-

A felnőttképzés szerepének erősítése.

Eszközök: -

A regionális szakképzési rendszerekhez minél jobban igazodó helyi szakképzési bázis kialakítása 34

-

gyakorlati képzés lehetőségeinek a gazdaság igényeihez igazodó, differenciált biztosítása az iskolarendszerben és a felnőttképzésben egyaránt, elsősorban vállalati környezetben. A vállalkozások és oktatási intézmények összehangolt tevékenységéhez szakmai képzőhelyek kiépítése is támogatandó terület lehet.

-

Fokozott figyelmet fordítani az idegen nyelvi készségek fejlesztésére már az alapfokú oktatásban is. Egy, az idegenforgalmi fejlesztéseket középpontba állító, ezek eredményes működtetéséhez megfelelő adottságokkal rendelkező kistérségben rövid távon is jelentősen fejleszteni kell az idegen nyelvtudás színvonalát. Ennek hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a közoktatási rendszer minden szintjén és a felnőttképzésben is.

-

Megfontolandó a kistérség szakoktatási rendszerében a „csak papírt adó, de a munkaerőpiacon valójában értéktelen” szakmákat idegenforgalmi szakképesítést adó modulokra váltani. Igaz ugyan, hogy Keszthely és Siófok – ahol folyik idegenforgalmi szakoktatás, képzés – közelsége többnyire kielégíti az idegenforgalom munkaerő keresletét, ennek ellenére helyi idegenforgalmi képzés indítása megfontolandó lehet.

-

Szakmatartalmak változásának folyamatos előrejelzésének biztosítása

-

Felnőttképzés fejlesztése és a LLL lehetőségeinek fejlesztése, hozzáférhetővé tétele. Iskolai rendszerű felnőttképzésben résztvevők számának növelése, lehetőség szerint önkormányzati tulajdonban tartani a felsőoktatási tevékenységet.

4. Egészség - jólét Cél: a kistérségben élők egészségi állapotának javítása Eszközök: -

Az egészségipari fejlesztéseket, a helyi, alapvetően turisztikai fejlesztéseket a kistérségben élők számára könnyebben elérhetővé kell tenni (Olcsóbb belépőkkel, kedvezményes bérletlehetőségekkel támogatni a helyi lakosságot)

-

rekreációs és sporttevékenységek elérhetőségének javítása

-

Megelőző programok szervezése, tájékoztatók

5. Társadalmi integráció, szociális ellátás A rászorultságtól függő önkormányzati támogatások széleskörűek a városban (rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás). Ennek kistérségi kisugárzása nincs.

35

Cél: A társadalmi integráció erősítése a kistérségen belül Eszközök: -

szociális infrastruktúra fejlesztései;

-

szociális gazdaság kereteinek kiépítése;

-

helyi sajátosságokra építkező roma programok.

III. A turizmus fejlesztése A turizmus fejlesztésével kapcsolatban legelőször is szeretnénk leszögezni, hogy – szemben a gyakran hangoztatott állásponttal – az semmiképpen nem tekinthető egy biztos kitörési pontnak, az idegenforgalom nem egy univerzális gyógymód, amivel a kistérség minden baja orvosolható, hanem csak egy lehetőség, amely kihasználására a kistérségben számos lehetőség adott. Az idegenforgalmat ma Magyarországon szinte minden település, kistérség kitörési pontnak tekinti, ezért az idegenforgalmi fejlesztéseket körültekintő, kritikus és realista előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek kell megelőzniük A kistérség minden települése egészen biztosan nem képes a falusi turizmusba bekapcsolódni, a kistérség egésze azonban képes profitálni az idegenforgalom fejlesztéséből. A cél az, hogy a pozitív hatások a kistérség minél több településében éreztessék hatásukat; elsősorban Marcali város gyógyturisztikai központtá történő fejlesztése esetén kell arra törekedni, hogy a pozitív hatások (munkahelyteremtés) minél több faluban megjelenjenek.

1. Idegenforgalmi termékfejlesztés Gyógyturizmus fejlesztése Marcali város, illetve Somogyszentpál és Táska jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, ez az értékes erőforrása eddig kihasználatlan. A termálvíz gyógyvízzé történő minősítése után – illetve azzal párhuzamosan – el kell kezdeni a gyógyszálló (esetlegesen gyógyszállók) építését. Feladatok e téren: − a rekreáció (gyógy), valamint egészségmegőrző célú (fittness) és egyben szórakozást is biztosító (wellness) szolgáltatások (élményfürdő) egymást kiegészítő fejlesztése;

36

− a különböző igényeket egy helyen (ez a kistérségben csak Marcali város lehet) kiszolgáló kínálat megteremtése, az infrastruktúra, illetve minőségi gyógyászati szolgáltatások fejlesztése; − célterületek, főleg a medencékkel, fürdővel rendelkező háttér-települések fejlesztése. Nem valószínűleg, hogy gondot okoz a viszonylag közeli termál- és élményfürdők (Kehidakustány, Zalakaros stb.) konkurenciája, amennyiben Marcali a hangsúlyt a gyógyászati szolgáltatások fejlesztésére helyezi, illetve amennyiben Magyarország a megfogalmazott céloknak megfelelően valóban Európa termál- és gyógyfürdő-paradicsomává válik, ami által jelentősen kibővül a piac. A piac bővülése specializálódással jár, a gyógyászati turizmus elkülönül az egészségmegőrző funkciótól. A kistérség jó adottságokkal rendelkezik mind az egészségmegőrzést és karbantartást élményszerű programként nyújtó fitness- és wellness-turizmus fejlesztésére, mind pedig a gyógyturizmus fejlesztésére. Cél: gyógy- és wellness-turizmus beindítása Eszközök: -

gyógyturisztikai- és wellness-termékek kidolgozása;

-

marketing.

Vízi turizmus fejlesztése a Marcali víztározón A víztározó fejlesztése és turisztikai hasznosítása három irányban kívánatos: − a Balatonról kitiltott vízsportok (jetski, vízisí) zárt, kijelölt pályáinak fejlesztése, továbbá motel és kemping építése; − Marcali-Boronka: horgászturizmus fejlesztése; − kerékpárút a tó körül. Cél: a víztározó komplex turisztikai hasznosításának előkészítése és megvalósítása Eszközök: -

a víztározó komplex turisztikai hasznosításának előkészítése (tulajdonviszonyok tisztázása, engedélyek beszerzése);

-

pályák kijelölése;

-

szálláshelyek létesítése.

37

Magasabb színvonalú szórakozási lehetőségek megteremtése a városban Nincs mozi, nincs színház a városban, van ugyan terv multifunkcionális közösségi házra, de ennek csak a tervdokumentációja lesz meg idén. Ugyanakkor korlátozott ma a szórakozási igény is, kicsi a fizetőképes kereslet, turistákkal együtt lehet csak elég komolyabb kulturális létesítmények eltartásához. Ma a turisták legfeljebb harmada jön önállóan Marcaliért, a többi csak idetéved a Balatonról, számukra a város önállóan nem vonzerő. Mindez célzott idegenforgalmi fejlesztésekkel (lásd ez előző pontokat, valamint a városmarketing és azon belül is kiemelten idegenforgalmi marketing erősítésével – Tourinform iroda nyitása a városban, idegenforgalmi referens alkalmazása) középtávon elérhető. Cél: a kistérség szórakozási lehetőségeinek bővítése Eszközök: -

szórakozási lehetőségek kialakítása;

-

szórakozási lehetősége kiajánlása a fogyasztók felé, marketing.

Szálláshelyfejlesztés Ma legfeljebb 50 fő a szálláshely-kapacitás a városban. Nyáron esetleg a kollégiumi férőhelyek jelenthetnek (szükség) megoldást, de hosszabb távon rendkívül fontos a tervezett szálloda (gyógyszálló) megépítése, sőt igény esetén akár újabbak építésének előkészítése, lehetőleg kissé más profillal. Cél: szálláshelyek kialakítása Eszközök: -

magántulajdonú kereskedelmi szálláshelyek kialakításának támogatása;

-

önerőből, partnerekkel és pályázati pénzek bevonásával gyógyszálló vagy más kereskedelmi szálláshely építése.

Vadászturizmus fejlesztése Korábban a térségben jól szervezetten működött a vadászturizmus. A Gyótai Vadásztársaságnál lőtték az 1970-es években gímszarvasból a világrekordot – a vadászturizmus jelentős bevétel volt valaha, e tevékenységet ismét fel lehetne lendíteni. 38

Cél: vadászházak fejlesztése, vadásztársaságok tőkeinjektálása, külföldi vadászok visszacsalogatása megfelelő minőségű szolgáltatással, belföldi vadásztatás Eszközök: -

vadászházak fejlesztésének támogatása;

-

szakvásárokon és –kiállításokon való részvétel, a kistérség aktív propagálása a vadászturizmus piacán.

Idegenforgalmi programfejlesztés Jelenleg nincs állandó program, csak egy-két alkalmi hétvégi program a kistérségben, mint a nagyszakácsi Királyi Szakácsok Versenye, a mesztegnyői rétesfesztivál, a csülökfőző-verseny Nemesviden, a kovácsok találkozója Vésén. Igaz ugyan, hogy e programok – elsősorban a Királyi Szakácsok Versenye – komoly elismertséget vívtak ki maguknak az elmúlt években, de ennyi program nem elég ahhoz, hogy a kistérség az év nagyobb részében kínálni tudjon valamit a vendégeknek. Nem biztos, hogy mind a 33 falunak ki kell találnia önálló programot, egy kis falu elég, ha szép és hangulatos marad, de a fenti kulináris programok például összekapcsolhatók lennének egymással és a Balaton menti borturizmussal is (a „jóízű kistérség”, hogy egy lehetséges jelzőt is megemlítsünk). 2010-ben Magyarország adja Európa (egyik) kulturális fővárosát. A kormány 2005. októberének végén bejelentette, hogy Pécset javasolja e megtisztelő címre. Amennyiben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa, az nem csupán a város, hanem az egész régió számára óriási lehetőséget jelent arra, hogy bemutatkozzon Európa és a világ előtt. Célszerű már most elkezdeni olyan programok kialakítását, amelyekkel a 2010-es évben a Marcali kistérség Pécs várossal, Európa Kulturális Fővárosával együtt vagy a pécsi programok kiegészítéseként önállóan képes az idegenforgalmi piacon megjelenni. Mindehhez azonban szükség van az idegen nyelvi képzés fejlesztésére, idegenforgalmi képzés viszont jelenleg nincs a városban és a kistérségben, ezt célszerű mielőbb beindítani. Cél: a jelenlegi programkínálat áttekintése, korszerűsítése, kiegészítése Eszközök: -

programlista összeállítása; 39

-

idegen nyelvi képzés fejlesztése;

-

idegenforgalmi szakképzés beindítása.

2. Egységes turisztikai arculat kialakítása és az idegenforgalmi marketing erősítése A látnivalók és programok, illetve a szálláshelyek és az idegenforgalmi kínálat egyéb elemei egységes arculatban jelenjenek meg a megye, a régió, Magyarország és a többi ország piacán. Ennek szervezése, menedzselése lehet a Tourinform iroda feladata (jelenleg a megyében 4 ilyen iroda működik, a kistérségben csak Mesztegnyőn, de érdemes lenne Marcaliban is megszervezni egy Tourinform irodát), de akár önálló szervezet is végezheti. A kistérséget bemutató prospektusok, programfüzetek, internetes honlap összeállításánál (elvileg ilyen létezik, a marcalikisterseg.hu, ezt a honlapot azonban többszöri próbálkozásra sem tudtuk megnyitni) célszerű a Magyar Turizmus Rt. két, a Marcali kistérség idegenforgalmi fejlesztésében érintett Regionális Marketing Igazgatósággal, a Dél-Dunántúli és a Balatoni Regionális Marketing Igazgatósággal egyeztetni. Cél: figyelemfelkeltő és informatív kiadványok és honlap szerkesztése és eljuttatása a potenciális fogyasztókhoz Eszközök: -

promóciós kiadványok készítése és terjesztése;

-

Tourinform iroda felállítása Marcaliban;

-

kistérség idegenforgalmi szereplőinek részvétele kiállításokon, szakvásárokon;

-

a kistérséget bemutató elektronikus portál készítése és karbantartása.

IV. Kistérségi projektlista felhasználása a területfejlesztésben A Marcali Kistérségi Többcélú Társulás települései a kistérségi menedzserhez eljuttatták vagy hamarosan eljuttatják az általuk tervezett fejlesztéseket. E fejlesztések jelentős része ugyan lokális jelentőségű és kistérségi hatással nem vagy csak nagyon csekély mértékben bír, vannak azonban több települést érintő – közlekedésfejlesztési, turisztikai, képzési stb. – elképzelések

40

is. E projektek folyamatos bővítése, a projektlista naprakészen tartása, a kistérségi hatással bíró projektek konszenzusos vagy többségi döntéssel történő kiválasztása és megvalósításuk szorgalmazása, előnyben részesítésük a fejlesztési pályázatok beadásakor alapvető fontosságú. A kistérség mikrotérségeinek fejlesztési koncepcióit (például Mesztegnyő mikrotérség fejlesztési koncepcióját) a kistérség átfogó fejlesztési koncepciójába beemelni javasoljuk. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy mindent nem lehet egyszerre fejleszteni. Egészen biztos, hogy az összes településen rövid távon nagyszabású fejlesztések nem indulhatnak be, ezért rendkívül fontos a konszenzus a fejlesztési irányokat illetően és annak biztosítása, hogy a fejlesztések által közvetlenül nem érintett települések is minél előbb részesüljenek a fejlesztések pozitív hatásaiból.

41