Marcali Óvodai Központ

Marcali Óvodai Központ

Szervezeti és működési szabályzata 2012.

Elfogadta a: Marcali Óvodai Központ nevelőtestülete 2012. augusztus 29-i nevelőtestületi értekezletén.

A hatályba lépés időpontja: 2012. szeptember 1.

Marcali, 2012. augusztus 31.

Korcsmárosné Tóth Tünde Igazgató óvónő

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés, általános rendelkezések II. Az intézmény általános jellemzői III. Az intézmény szervezeti felépítése IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás V. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje VI. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje VII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás VIII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere IX. A működés és a létesítmények használati rendje X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok XI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje XII. Az intézményi védő, óvó előírások XIII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők XIV. Reklámtevékenység XV. Egyéb rendelkezések XVI. Záró rendelkezések XVII. Nyilatkozatok Mellékletek

3

I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) illetve hatályához igazodóan a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 25 § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Marcali Óvodai Központ, Marcali, Posta köz 3 (a továbbiakban: Intézmény) működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

1. A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A nevelési-pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének kialakítása; a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. Az Intézmény szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait – e rendeletben és más jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – a jelen szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

2. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjául szolgáló törvények és rendeletek Az államháztartásról rendelkező jogszabályok: • • • • • •

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény /Kszjtv./ Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Korm. rendelet /Ámr./ Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) kormány rendelet 8008/2009. (HÉ 51.) PM tájékoztató az államháztartási szakfeladatok rendjéről /Struktúra/ A pénzügyminiszter 5/2009. (III.27.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendje használatának útmutatójáról és a szakfeladatok tartalmi meghatározásáról /1. és 2. számú mellékletek/

Ágazati (közoktatási) jogszabályok: • • • • •

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény /Kt./ 2011. évi CXC. Törvény Nemzeti Köznevelésről A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet /R./ Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben /Kjt. vhr./

4

• • • •

Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló, módosított 137/1996. (VIII. 28.) korm.rendelet A közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 20/1997. (II. 13.) korm.rendelet A Kormány 229/2012.(VIII.28) Kormány rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet

Egyéb ágazati jogszabályok: • • • • • • •

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény /Kjt./ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és módosítása/Gyvt./ Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet A Marcali Óvodai Központ elfogadott Helyi Nevelési Programja

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata belső jogi norma. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed a) az óvodába járó gyermekekre, illetve közösségeikre, b) a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire, c) a nevelőtestületre, d) az intézményvezetőre, az intézményvezetés tagjaira, e) a nevelőmunkát segítőkre, és egyéb munkakörben dolgozókra, f) az óvodának szolgáltatást nyújtókra, g) az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre.

Az SZMSZ területi hatálya kiterjed a) az óvoda épületére, illetve az ehhez tartozó intézményi területre, b) az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében és keretében

5

zajló program, esemény esetében a program, esemény helyszínére, c) az óvoda képviselete szerinti alkalom, külső kapcsolat esetén az alkalom helyszínére.

Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed a) a fenntartó képviselő-testülete által meghatározott nyitvatartási időre, b) az óvodai nevelés idejében és keretében zajló külön programok, események időtartamára, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmai időtartamára.

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya A Marcali Óvodai Központ szervezeti és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezte, majd az Intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület azt elfogadta. Az elfogadás során – a jogszabályban meghatározottak szerint – a szülői szervezet egyetértési/véleményezési jogát gyakorolta. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény fenntartóinak jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti. Az SZMSZ módosítására, illetve felülvizsgálatára akkor kerül sor, ha azt jogszabály írja elő, illetve amennyiben a dokumentumban hivatkozott jogszabályokban, vagy az óvoda működési rendjében változás áll be, továbbá, ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok betartása az Intézmény minden gyermekére, alkalmazottjára érvényes

4. A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapdokumentumait:

6

• a Szervezeti és működési szabályzatot a mellékleteivel együtt, • a Minőségirányítási programot, annak az éves értékelését, • a Helyi Nevelési Pprogramját kötelezően el kell helyezni az óvodák irodáiban, illetve az intézmény hivatalos honlapján. A Házirendet az intézmények közösségi helyiségeiben, folyosóin, minden csoportszobában el kell helyezni, s az intézmény hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni. Azt minden újonnan beiratkozó óvodás gyermek szülőjének a beírással egyidejűleg át kell adni. Az alapdokumentumokkal kapcsolatos értelmezés, információ az igazgatótól kérhető. Az óvodák egy nevelési évre szóló Munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkaterveket a nevelőtestületek a nevelési évet nyitó értekezleten véglegesítik. A szülők számára havonta Eseménynaptár címen történik a tájékoztatás az aktuális eseményekről.

II. Az intézmény általános jellemzői

Intézmény neve:

Marcali Óvoda Központ

Szabályzat típusa:

Közoktatási intézmény Szervezeti és működési szabályzata

Székhelyintézmény neve és címe:

Marcali Óvodai Központ (Tündérliget Óvoda) 8700 Marcali, Posta köz 3.

Intézmény OM-azonosítója:

201820

Intézmény fenntartói:

Intézmény igazgató Igazgató-helyettes Telephelyvezetők

Tagóvoda vezetők

Marcali Város Önkormányzata Balatonkeresztúr Község Önkormányzata Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata Kelevíz Község Önkormányzata Nemesvid Község Önkormányzata Somogysimonyi Község Önkormányzata Somogyzsitfa Község Önkormányzata Korcsmárosné Tóth Tünde Kiss Sándorné Molnár Erika Németh Istvánné Pongrácz Gyöngyi Sági Zsuzsanna, Nemesvid Ujságh Andrea, Balatonmáriafürdő

1. Az intézmény adatai Elnevezése:

Marcali Óvoda Központ

Rövidített neve:

Marcali Óvodai Központ

Székhelye:

Marcali Óvodai Központ (Tündérliget Óvoda) 8700 Marcali, Posta köz 3.

Telephelyei:

Park Utcai Óvoda (Mesepark Óvoda) 8700 Marcali, Park u. 13. Katona József Utcai Óvoda (Bóbita Óvoda) 8700 Marcali, Katona J. u. 1. Táncsics Mihály Utcai Óvoda (Gombácska Óvoda) 8700 Marcali, Táncsics M. u. 59.

Tagintézményei:

Napköziotthonos Óvoda Székhelye: 8738 Nemesvid, Templom u. 5-7. Csillagvirág Művészeti Modellóvoda Székhelye: 8647 Balatonmáriafürdő, Keszeg u. 16.

Az Intézmény törzskönyvi azonosító száma:

799315

Alapító okirat kelte, az alapító okirat száma, az alapítás időpontja

2012.

Statisztikai törzsszáma:

40170400

OM azonosító jele:

201820

Számlaszáma:

10403947-39411424-00000000

Központi telefonszáma:

85/510-424

Központi faxszáma:

85/510-424

Internet- és e-mail címe:

[email protected]

Bélyegzőlenyomatai: Hosszúbélyegzők:

Igazgató, gazdasági szervezet: Marcali Óvodai Központ (Tündérliget Óvoda) 8700 Marcali, Posta köz 3. OM azonosító: 201820 Nemesvidi tagintézmény: Marcali Óvodai Központ Nemesvidi Napköziotthonos Óvoda 8738 Nemesvid, Templom u. 5.

9

OM azonosító: 201820 Marcali Óvodai Központ Csillagvirág Művészeti Modellóvoda 8647 Balatonmáriafürdő, Keszeg u. 16 OM azonosító: 201820 Körbélyegzők:

Igazgató, gazdasági szervezet: Óvodai Központ: Marcali Óvodai Központ Tündérliget Óvoda Marcali Tagintézmények: Marcali Óvodai Központ Napköziotthonos Óvoda Nemesvid Marcali Óvodai Központ Csillagvirág Művészeti Modellóvoda Balatonmáriafürdő

Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottai jogosultak: • igazgató, • igazgatóhelyettes, • tagintézmény vezetők, • gazdasági vezető, • óvodatitkár, • felelősök, megbízottak a munkaköri leírásukban meghatározott esetekben és módon. 2. Az Intézmény szabályszerű működését meghatározó alapdokumentumok és belső szabályzatok • alapító okirat • szervezeti és működési szabályzat és mellékletei • Helyi Nevelési Program • minőségirányítási program • házirend • éves munkaterv 3. Az intézmény alapítása, fenntartása, irányítása Az intézményt Marcali Város Önkormányzata (8700 Marcali, Rákóczi u. 11.) 2012. július 31. hatállyal hozta létre Marcali, Posta köz 3. székhellyel.

10

Az intézmény fenntartói: Marcali Város Önkormányzata 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Balatonkeresztúr Község Önkormányzata 8648 Balatonkeresztúr, Ady E. u. 52. Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata 8647 Balatonmáriafürdő, Gróf Széchenyi Imre tér 9. Kelevíz Község Önkormányzata 8714 Kelevíz, Vörösmarty u. 45. Nemesvid Község Önkormányzata 8738 Nemesvid, Rákóczi u. 2. Somogysimonyi Község Önkormányzata 8737 Somogysimonyi, Fő u. 2. Somogyzsitfa Község Önkormányzata 8734 Somogyzsitfa, Május 1. u. 64. Az Intézmény irányító szerve: Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Az intézmény OM azonosítója: 201820 Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az alapfokú óvodai nevelésről, mint kötelezően ellátandó önkormányzati feladatról – történő gondoskodás.

4. Az intézmény nevelési-oktatási típusa: óvoda 5. Az intézmény tevékenységei 5.1 Alaptevékenysége: Szakágazat: 851020 Óvodai Nevelés Szakfeladat: 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 562912 Óvodai intézményi étkezés 562917 Munkahelyi étkeztetés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 561000 Éttermi mozgó vendéglátás

Vállalkozási tevékenysége: 6. Működési köre: Az intézmény a kötelező beiskolázási területről ( a fenntartó önkormányzatok közigazgatási területéről), továbbá szabad kapacitása terhére az ország egész területéről biztosít felvételt az óvodás gyermekek részére. 7. Az intézmény működésének egyéb adatai:

11

7.1. Az intézményegységek csoportjainak száma Telephelyek - Marcali Óvodai Központ: Tündérliget Óvoda Bóbita Óvoda Mesepark Óvoda Gombácska Óvoda

4 csoport 4 csoport 4 csoport 2 csoport

Tagintézmények Napköziotthonos Óvoda, Nemesvid 1 csoport Csillagvirág Művészeti Modellóvoda, Balatonmáriafürdő 2 csoport 7.2 Az intézményegységekbe felvehető maximális gyermek létszám: Marcali Óvodai Központ Napköziotthonos Óvoda, Nemesvid Csillagvirág Művészeti Modellóvoda, Balatonmáriafürdő

355 fő 33 fő 60 fő

8. Az intézmény alaptevékenysége: Óvodáskorúak ellátása három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. Sokoldalúan és differenciáltan fejleszti a gyermekek személyiségét, ügyelve a testi, szociális, értelmi fejlesztés összhangjaira, az életkori és egyéni sajátosságokra. Megvalósítja a szülői ház és az óvodai nevelés összhangját. Végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését. Integrált nevelés keretében felzárkóztató munkát folytat.

Ennek keretén belül feladata: a.) az integráltan oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása b.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása. Ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Étkeztetést nyújt az óvodáskorú gyermekeknek és az ott dolgozóknak. Részt vesz a szociális étkeztetésben, a szabad kapacitását az étkezést igénybevevő külső tagok rendelkezésére bocsátja. 9. Költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő, gazdálkodási feladatait a Marcali Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el.

10. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az intézményben foglalkoztatott, bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorló közalkalmazottnak kétévente vagyonnyilatkozatot kell tennie.

12

Vagyonnyilatkozat-tételre köteles beosztás és munkakör: • az intézmény igazgatója, • helyettes, • a gazdasági vezető. Az intézményi igazgató vagyonnyilatkozatának őrzése a fenntartó feladata.

III. Az intézmény szervezeti felépítése Marcali Város Önkormányzat Szakszervezet

Óvoda igazgató

Közalkalmazo tti tanács

Gazdasági vezető Igazgatóh elyettes Telephelyvezetők

Tagóvodaveze tők

Nevelőtestület

Óvodatitkár

Minőségügyi csoport vezető

Dajkák Technikai dolgozók (takarítók, karbantartó,gépkocsivezető)

Élelmezésv ezető

Szakmai munkaközösség ek

Konyhai dolgozók

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál az az alapelv érvényesül, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítja ki a szervezeti egységeket.

Az intézmény 17 csoportos, 448 férőhelyes. Feladata az óvodáskorúak ellátása három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. Sokoldalúan és differenciáltan fejleszti a gyermekek személyiségét, ügyelve a testi, szociális, értelmi fejlesztés összhangjaira, az életkori és egyéni sajátosságokra. Megvalósítja a szülői ház és az óvodai nevelés összhangját. Végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését. Integrált nevelés keretében felzárkóztató munkát folytat.

Ennek keretén belül feladata: c.) az integráltan oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása d.) az integráltan oktatható, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek ellátása. Ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Étkeztetést nyújt az óvodáskorú gyermekeknek és az ott dolgozóknak. Részt vesz a szociális étkeztetésben, a szabad kapacitását az étkezést igénybevevő külső tagok rendelkezésére bocsátja.

Az óvoda élén óvodaigazgató áll, akinek munkáját egy igazgatóhelyettes, három telephelyvezető és két tagintézmény vezető segíti. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az óvodát érintik, az intézmény nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az óvodaigazgató feladata, hogy az integráción belül a pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével a nevelési programjában meghatározottak szerint, a szülőkkel együttműködve biztosítja a 3–7 éves korosztály óvodai nevelését, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak alapján ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az Óvodai központban – az igazgató közvetlen irányítása mellett – óvodatitkár működik.

15

1. Szervezeti egységek 1.1. Intézményi minőségirányítási csoport

Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézmény ennek érdekében elkészítette minőségirányítási programját, és folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal. Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési szervezet (támogató szervezet) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését, és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségirányítási csoport vezetőjét a vezető kéri fel és bízza meg. A minőségirányítási csoport vezetőjének feladata:

• • • •

a mindenkori minőségi rendszer működtetésének, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása, irányítása a minőségirányítással kapcsolatos dokumentációk kezelése, rendszeres intézményi önértékelés szervezése, lebonyolítása, az eredmények értékelése, beszámolás.

a minőségbiztosítási feladatok végzéséhez a kollégák motiválása, támogatásuk megnyerése,

1.2. Intézményközi szakmai munkaközösségek

Az óvodapedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: • segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, • a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, • igényelheti szaktanácsadó segítségét, • támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, • összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,

16

•

végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására.

A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: • összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között, • adott témában együttműködik a szaktanácsadóval és a területgondozóval, • képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül, • állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, • tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, • irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez, • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, • összeállítja a nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete, • beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, • szakmai továbbképzésekre ad javaslatot, • véleményezi a vezetői pályázatokat. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden tanév elején az érintett munkaközösség-vezetőkkel a vezető módosít.

1.3. Közalkalmazotti tanács (A közalkalmazotti szabály részletesen szabályozza.) Véleményezése kiterjed: • a gazdálkodásból befolyó bevételek felhasználására, • a közalkalmazotti képzéssel összefüggő tervekre, • a munkarend kialakítására, • az éves szabadságolási tervre, • a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetére, • a munkáltató belső szabályzatának tervezetére, • a korkedvezményes nyugdíjazásra, a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésekre.

1.4 Gyermekvédelmi felelős Feladata: • koordinálja a pedagógusok prevenciós munkáját, • tervezi, szervezi, irányítja, végzi az intézmény gyermekvédelmi munkáját, • segíti az intézményvezető gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, • kapcsolatot tart a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ és a gyermekvédelmi

17

rendszerhez kapcsolódó intézményekkel. A szülőket nevelési év elején tájékoztatni kell a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy hol, milyen időpontban kereshető fel. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

Jogállásuk Felettük a teljes munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja, feladatellátásukat az igazgató irányítja. Munkájuk tervezése és feladataik ellátása során együttműködnek a telephelyvezetőkkel, tagóvoda vezetőkkel. Tevékenységükről az igazgató tájékoztatást kérhet. Feladataikat munkaköri leírás alapján végzik.

18

IV. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Magasabb vezető és vezetői megbízások, magasabb vezetői munkakör Magasabb vezetői megbízásnak minősül: • az igazgató óvónői, Vezetői megbízásnak minősül: • az igazgatóhelyettesi és • tagintézmény vezetői megbízás. Magasabb vezetői munkakör: • a gazdasági vezetői munkakör. Nem jogszabályon alapuló vezető beosztás vezetői pótlék nélkül, vezetési szempontból: • szakmai (tanszaki) munkaközösség-vezető. 1.1 Az igazgató óvónő Felel: • az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; • az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; • az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért; • a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért; • a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért; • az intézményi számviteli rendért; • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért; • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért; • a pedagógiai, nevelő-oktató munkáért; • a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; • az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének működtetéséért; • a nevelő és oktató, továbbá a közművelődési és gondozó-nevelői munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; • a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért; • a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének ellenőrzéséért; • a pedagógus, közművelődési és gondozói középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért; • a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért;

19

• • •

a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért, amelyben felhasználja a közművelődési egység munkáját; a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért.

Feladata: • a nevelőtestületi, a közalkalmazotti közösségek értekezleteinek, a szakmai, tanácsadó, döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése; • szakmai együttműködés irányítása és szervezése az óvodák között; • az intézmény nevelési programja megvalósításának irányítása és szervezése; • a nevelő munka irányítása és ellenőrzése a telephelyvezetőkön, tagóvodavezetőkön keresztül, az óvodák tevékenységének koordinálása; • az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának irányítása; • az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése, az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése; • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a nevelésipedagógiai program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása; • a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanácsokkal való együttműködés, a szülői szervezetekkel való együttműködés a telephelyvezetők, tagóvoda vezetők bevonásával; • gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, • gyakorolja a munkáltatói jogokat, a közalkalmazotti munkakörökre benyújtott pályázatok elbírálását a telephelyvezetők, tagóvoda vezetők egyetértésével végzi; • ellátja a pályáztatói feladatokat (óvodapedagógusi, dajkai munkakör), • eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben; • kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat; • megküldi a fenntartónak a minőségirányítási program évenkénti értékelését, és gondoskodik az értékelés nyilvánosságra hozataláról; • kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását; • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat; • ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez; • gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza); • teljes körűen képviseli az Intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat;

20

•

ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

1.2 Hatáskörök átruházása Az intézmény igazgatója egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A telephelyvezetők, tagóvoda vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk alapján, valamint az igazgató óvónő közvetlen irányításával végzik. A telephelyvezetők, tagóvoda vezetők felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörükre. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény rájuk bízott telephelyére, tagóvodájára.

Az igazgató óvónő, hatásköréből átruházza a telephelyvezetőkre, illetve tagóvoda vezetőkre • • • • • • • • • •

a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkavégzésének az ellenőrzését az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, életmunkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a munkarenddel és a szabadságolással kapcsolatos feladatokat az óvodapedagógusok munkájának beosztása, feladataik megszervezése, összehangolása az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése helyettesítések megszervezése fogadóórák, szülői értekezletek szervezése óvodai, óvodán kívüli programok, rendezvények, kirándulások előkészítése többletmunkával kapcsolatos elszámolások elkészítése társintézményekkel való együttműködés.

és

Az utalványozási jogkörét • a kötelezettségvállalás pontban meghatározottak figyelembevételével a gazdasági vezetőre. A munkáltatói jogköréből • a kiemelt jogkörök kivételével a munkáltatói jogkörbe tartozó egyéb intézkedéseket (általános jogkör, közvetlenül gyakorolható jogkör) a gazdasági vezetőre. A munka- és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését • a gazdasági vezetőre. 2. Az igazgató szakmai, valamint gazdasági-pénzügyi helyettesítése Az igazgató távollétében általános szakmai helyettese a székhelyintézmény telephelyvezetője.

21

A helyettesítést a következők szerint látja el: • az igazgató óvónő akadályoztatása esetén – a gazdasági és pénzügyi feladatok kivételével – gyakorolja annak feladat- és hatáskörét, kivéve azokat, amelyeket az igazgató óvónő saját hatáskörében tart fenn; • az igazgató óvónő tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató óvónő rendelkezése szerint látja el. Feladat- és hatásköre az általános helyettesítésen kívül: • javaslatot tesz az éves munkaterv megállapítására, szervezi az állásfoglalások megvalósítását; • irányítja és összefogja az intézmény belső továbbképzését; Az Intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény igazgatójának helyettese a gazdasági vezető.

3. Az igazgató, valamint a telephelyvezetők, tagóvoda vezetők és vezető helyettes közötti feladatmegosztás

3.1. Az igazgató Magasabb vezetői megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 18. § (4) bekezdés c) pontja alapján. Irányítja, szervezi, vezeti és ellenőrzi a vezetése alatt álló intézményegységet, és azt szakmai ügyekben képviseli. Felelős az intézmény pedagógiai munkájáért, az intézmény minőségfejlesztési rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtésével, a gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok ellátásáért. Feladatköréhez tartozik az adatkezelési és adatvédelmi szabályok érvényesítése, az országos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos intézményi feladatok ellátása, a KIR-hez kapcsolódó információszolgáltatás, a pedagógus-azonosítási számmal kapcsolatos feladatok. Felelős továbbá a tanügy-igazgatási munkáért, valamint a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint a vezetőhöz utalt feladatok megszervezéséért és végrehajtásáért. A közalkalmazotti munkakörre benyújtott pályázatok elbírálásánál döntési joga van. Az igazgató feladat- és jogkörébe tartozik: • szakmai képviselet, • bér- és jutalmazási keret felhasználása, • kötelezettségvállalás • munkáltatói jogkör gyakorlása, • kiadmányozási jogkör, • az óvodai felvétellel, átvétellel, megszűnéssel, igazolatlan mulasztással kapcsolatos döntések és intézkedések megtétele; • az óvodapedagógusok munkájának beosztása, feladataik megszervezése, összehangolása; • a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése;

22

•

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; • a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, • a szülői szervezettel, a szakszervezettel és közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés; • az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése; • az intézményegységben folyó gyermekvédelmi munka irányítása; • a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. • közreműködik az Intézményi, illetve intézményegység szintű tanügy-igazgatási szervezési, adatszolgáltatási feladatokban, • a statisztikai jelentések, KIR-adatszolgáltatási teendők irányítása; • az igazgatóhelyettesek és a tagóvoda vezető, valamint a munkaközösség vezetők közreműködésével elkészítik az óvodapedagógusok teljesítményértékelését; Szakmai-pedagógiai feladatai továbbá: • a szakmai munka vezetése és ellenőrzése, • a beíratások megszervezése, ellenőrzése, • irányítja, szervezi, ellenőrzi az intézmény kapcsolatait, • ellenőrzi az óvodapedagógusok tevékenységét, • együttműködik a társintézményekkel, partner szakmai és civil szervezetekkel, • gondoskodik a helyettesítésről és a többletórák elszámolásáról. • szervezi a fogadóórákat, szülői értekezleteket; • együttműködik a szakmai munkaközösségekkel, • előkészíti az óvodai és óvodán kívüli programokat, rendezvényeket, kirándulásokat, • elkészíti a többletmunkával kapcsolatos elszámolásokat. A személyi és dologi bérgazdálkodói jogkör gyakorlása a következők szerint történik: • Az igazgató vezetése alatt álló egységek működéséhez szükséges költségvetési – ezen belül a bérgazdálkodási – kereteket évente, a változtatás jogának fenntartásával, a gazdasági vezető javaslatának figyelembevételével az Intézmény igazgatója állapítja meg. A megállapított költségvetési keretek felhasználását érintő intézkedéseket az igazgató egyezteti a gazdasági vezetővel. • A költségvetési keretekkel való gazdálkodás részletes szabályait a számviteli és pénzügyi szabályzat tartalmazza. • A döntési területek azon részében, amelyekben a szervezeti és működési szabályzat szerinti szervek előzetesen intézményi szinten már véleményeztek és állást foglaltak, az állásfoglalást figyelembe veszi. • Végzi a gazdálkodás területén a vezetők részére kötelezően előírt ellenőrzéseket. • Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés időszakában felméri, és a gazdasági vezetőhöz eljuttatja az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. Felelősséggel tartozik a feladatai ellátásáért és az általa vezetett intézmény munkájáért. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, a társ- szervezeti egységek vezetőivel együttműködve és mellérendeltségi viszonyban végzi. Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek egyeztetése nem tartozik az Intézmény központi szerveihez. Döntései elő készítése során a tervezetet egyezteti a fenntartóval, kivéve a nevelőtestület hatáskörébe utalt ügyeket.

23

Kiadmányozási jogköre kiterjed az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben keletkezett iratok aláírására.

3.2. Az óvodai igazgatóhelyettes, tagóvoda vezetők Jogállása: Vezető beosztással az óvoda igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – határozatlan időre bízza meg. Munkájukat az igazgató óvónő közvetlen irányításával végzik, tevékenységükről rendszeresen beszámolnak. Az általános munkáltatói jogokat az igazgató óvónő gyakorolja felettük. Munkájukat koordinálják egymással. A nemesvidi, balatonmáriafürdői tagóvoda vezető megbízásakor ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét is. Főbb feladataik: • az óvodaigazgató-helyettese –az igazgató akadályoztatása esetén- korlátozott jogkörben ellátja az igazgató helyettesítését, el nem halasztható ügyekben; tartós akadályoztatás esetén külön munkáltatói intézkedés szerint; • technikai dolgozók (dajkák, kisegítők) munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése; • munkarend megszervezése, kiírása, helyettesítési beosztás; • munkáltatói jogok közül a foglalkozáscserék engedélyezése, tanulmányi szabadság engedélyezése, munkából való távolmaradás jelentése; • közreműködés az alapvető dokumentumok: IMIP, nevelési program, munkaterv, továbbképzési program, éves beiskolázási terv elkészítésében, a programok szerinti pedagógusok tevékenységek megszervezésben, ellenőrzésében, teljesítményértékelésében. • ellenőrzi az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét, • együttműködik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a védőnővel, • közreműködik a tanügy-igazgatási szervezési, adatszolgáltatási feladatokban, • gondoskodik a helyettesítésről és a többlet órák elszámolásáról • elvégzik a szabadságok nyilvántartását, elkészítik a szabadságolási tervet Aláírási jogkör: • a csoportnaplók, • egyéb, a munkaköri leírásában a hatáskörébe utalt nevelésügyi nyilvántartások, nyomtatványok és dokumentumok aláírása. Az óvoda igazgatóhelyettese ellátja az igazgató általános helyettesítését annak akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben, el nem halasztható ügyekben, tartós akadályoztatás esetén külön munkáltatói intézkedés szerint. Felelős: • a házi továbbképzések megszervezéséért • a szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért • a munkarend, munkaidő beosztás elkészítéséért • a szülői szervezet működésének segítéséért • helyettesítési beosztások elkészítéséért.

24

3.3. Beosztott közalkalmazottak jogállása, feladat- és hatásköre Jogállásuk: A kiemelt munkáltatói jogkört az intézmény igazgatója, egyes átruházott , közvetlenül gyakorolható jogkört a szervezeti egységek vezetői gyakorolják. Feladatuk: Az óvodapedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatásról szóló törvény 19. §-a, valamint az 1. számú mellékletének harmadik rész 6. és 8.B pontja, valamint, törvény a nemzeti köznevelésről 62. §-a határozza meg. Feladataikat az intézmény nevelési programja alapján látják el. Külön megbízásaik az óvodában: • munkaközösség vezetői, • gyermekvédelmi felelősi, • minőségügyi vezetői, • integrált és integrációs nevelést segítő pedagógusi megbízás. Az óvoda vezetését óvodatitkár segíti. Főbb feladatai: • tanügy-igazgatási szervezési feladatokban való közreműködés, előkészítés; • vezeti a gyermekek nyilvántartását, kiadja az óvodalátogatási igazolásokat; • gondoskodik a balesetvédelmi jegyzőkönyvek továbbításáról; • nyilvántartja a pedagógusigazolványokat; • közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben; • intézi az óvoda ügyiratkezelését; • vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit; • gazdálkodik az ellátmánnyal; • gondoskodik a leltározás, selejtezés szabályos lebonyolításáról. Az óvodatitkár részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. A további feladatokkal megbízott felelősök, ügyintézők feladata minden olyan ügy felelősségteljes és önálló intézése, amelyet munkaköri leírás vagy felettesük ügykörükbe utal. Felelősek a munkakörükbe tartozó tevékenységekért, a vezetők által megszabott feladatok határidőn belüli érdemi elintézéséért, végrehajtásáért, amelyről kötelesek feletteseiknek beszámolni. Ismerniük kell minden olyan jogszabályt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a munkavégzéshez szükséges. A technikai alkalmazottak felett az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkájukat a felettesük utasításai alapján, a munkavédelmi és biztonsági előírások betartásával, a vonatkozó szakmai szokásoknak megfelelően végzik. Feladataikat munkaköri leírás tartalmazza. 3.4. Szakmai munkaközösség vezető Jogállása: Megbízását a szakmai munkaközösség kezdeményezésére az igazgatótól kapja. A megbízás

25

határozatlan időre szól. Heti egy óra kedvezményben és a Kollektív szerződésben meghatározott mértékű munkaközösség-vezetői pótlékban részesül. A munkaközösség vezető, tanszakvezető feladata: • • • • • • • • • •

az Intézmény vezetésének szakmai, módszertani kérdésekben történő segítése érdekében a munkaközösség munkájának megszervezése és irányítása; a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe tartozó ügyek kiemelt kezelése; a munkaközösség szakterületét érintő javaslatok kidolgozása; a pedagógusok szakmai segítésével kapcsolatos lehetőségek kidolgozása és gyakorlati megvalósítása; évente szakmai fejlesztési terv készítése (saját munkaterv); továbbképzési javaslatok megfogalmazása; szakmai ellenőrzés végzése: foglalkozás-ellenőrzések, adminisztráció; javaslattétel eszköz- és könyvtárfejlesztésre; pedagógus- teljesítményértékelésben való közreműködés; kapcsolattartás a pedagógiai szakmai szolgáltató és szakszolgálati intézményekkel.

4. Helyettesítési rend 5.1 Az Intézmény igazgatójának és szakmai, valamint gazdasági, pénzügyi helyettesének akadályoztatása esetén: Az Intézmény igazgatóját távollétében szakmai ügyekben a székhelyintézmény telephelyvezetője –aki egyben az igazgatóhelyettes -, gazdasági, pénzügyi feladatok tekintetében a gazdasági vezető helyettesíti teljes felelősséggel. Az Intézmény igazgatója megszabhatja, hogy távollétében a jogszabályok, valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint a számára fenntartott jogok közül vezetőtársai melyeket és milyen mértékben gyakorolhatnak. Az igazgató óvónő székhelye a Posta közi „Tündérliget” óvoda, munkaideje hétfő-kedd 7.3015.30, szerda-csütörtök 7.30-14.30, péntek 7.30-13.30 óráig tart.Az igazgató tartós távolléte esetén a kijelölt helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét – ide nem értve az évi rendes szabadságot. Amennyiben az igazgató évi rendes szabadsága alatt nem elérhető (például külföldön tartózkodik, vagy egyéb ok), úgy a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is a helyettes gyakorolja. Az igazgató óvónő, az általános helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés a következőképpen történik: az azonnali döntést igénylő kérdésekben, az intézményben a vezetőségi tagok közül a munkaközösség vezető, az ő távollétében az óvodában leghosszabb közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező óvodapedagógus jogosult intézkedni az azonnali döntést igénylő kérdésekben. Az igazgató óvónő két hetet meghaladó távolléte esetén az általános helyettes jogköre teljessé válik, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik.

26

A távollévő óvodapedagógust elsősorban a vele egy csoportban dolgozó társa, ha ez akadályba ütközik a telephelyvezető, tagóvoda vezető által kijelölt személy helyettesíti.

Minden alkalmazott beosztható az Óvodai Központhoz tartozó bármely óvodába, ha a körülmények szükségessé teszik, illetve az igazgató óvónő elrendeli. Az Intézmény igazgatójának távollétében az intézmény képviselete a helyettesítés fenti rendjéhez igazodik.

5. Kiadmányozási jogkör Az Intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgató helyettese (székhelyintézmény vezetője) írja alá. A gazdasági és pénzügyi vonatkozású ügyiratokat – a helyettesítés rendje szerint – a gazdasági vezető írja alá. Az igazgató aláírási jogköre a vezetése alá tartozó telephelyek, tagóvodák szakmai tevékenységére vonatkozó jelentések, tájékoztatók aláírására, a saját hatáskörben tett intézkedésekre, tanügyigazgatási, munkáltatói és gazdasági ügyekre terjed ki. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. A két aláíró közül az egyik a gazdasági vezető. Pénzfelvétel, banki forgalom körében a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges.

álló előkészítő bizottság végez.

6. Az Intézményvezetőség Az intézményvezetés szakmai munkáját segítő konzultatív, tanácsadó, véleményező és javaslattevő testület. Vezetője: az Intézmény igazgatója Tagjai: • az óvoda igazgatója, • az óvoda igazgatóhelyettese, • tagintézmény vezetők, • az intézményi minőségirányítási csoport vezetője, • Közalkalmazotti Tanácsok elnöke

27

•

SZB titkár,

6.1 Feladata Az Intézmény egészét érintő ügyekben állásfoglalás kialakítása, javaslat a továbbfejlesztés irányainak meghatározására. Feladata az intézmény működése során felmerülő kérdések, feladatok döntés előkészítése, a végrehajtás megvitatása, a nevelőtestület munkájának összehangolása, a meghatározott feladatok megvalósítása. A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. (Az ellenőrzési területek és tartalmak leírását és szabályozását az IMIP tartalmazza). 6.2 Működése Az óvodaigazgató és a helyettes heti egy alkalommal, illetve az aktualitásoknak megfelelően megbeszélést tartanak. Az óvodavezetőség havonta, ill. szükség szerint ülésezik. A vezetői értekezlet összehívását a vezetőség bármely tagja kezdeményezheti. A vezetőség tagjai szóbeli és írásbeli beszámolási kötelezettséggel bírnak az éves munkatervben meghatározottak alapján. A vezetői értekezletre – a napirendtől függően – meg kell hívni a Közalkalmazotti Tanács vezetőjét, Szakszervezet vezetőjét, illetve a Szülői Szervezet képviselőjét, a munkaközösség vezetőket. Érdemi állásfoglalásának kialakításához tagjainak kétharmados jelenléte, és a jelenlevők szavazatának egyszerű szótöbbsége szükséges, helye van a különvélemény fenntartásának. Az ülések érdemi előkészítéséért, az állásfoglalások megvalósításának szervezéséért, szükség esetén a döntésre illetékes szerv elé terjesztéséért az intézmény igazgatója felelős. Az óvodavezetőség működtetésének ügyrendi szabályait maga határozza meg, és a szervezeti szabályzat melléklete tartalmazza.

7. A Nevelőtestületi értekezlet Nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve. Feladatait az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 56-57 §, a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 70 §, és a kapcsolódó jogszabályok szerint látja el.

28

7.1 A Nevelőtestületi értekezlet összetétele Vezetője: az Intézmény igazgatója.

7.2 Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő pedagógus munkakörök Közalkalmazotti munkakörök: • a vezetői beosztások (igazgató, gazdasági vezető, igazgatóhelyettese, tagintézményvezetők), • óvodapedagógus, • felsőfokú végzettségű dajkák, • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A nevelőtestületet az intézményben foglalkoztatott pedagógusok alkotják. A nevelőtestület döntési jogköre: • a helyi nevelési program és módosításának elfogadása, • a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, • a nevelési intézmény éves munkatervének elkészítése, • a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, • a házirend elfogadása, • az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, • a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hatodik életévét betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges engedély megadása, • jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: • pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, • vezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, • pedagógusok, gyermekek csoportbeosztásakor, • munkaközösség-vezetői megbízásról. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

7.3. Véleménynyilvánítás és javaslattétel A nevelőtestületi értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ha a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely – azonnal meg nem

29

válaszolható – kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az igazgatóhelyettes gondoskodik. 8. A közalkalmazotti közösség, értekezlet 8.1 A közalkalmazotti közösség összetétele Vezetője: az intézmény igazgatója. Tagjai: az alkalmazotti közösséget az Intézményben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. 8.2 Jogköre A közalkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, amelyet össz-közalkalmazotti értekezleten gyakorol. A közalkalmazotti közösség dönt az intézmény minőségirányítási programjának elfogadásáról. 8.3.Működése Évente kétszer, a nevelési év indításakor, és zárásakor az Intézmény igazgatója tájékoztatást ad a közalkalmazotti értekezleten az intézmény feladatainak ellátásáról és működéséről, a következő évi főbb feladatokról, valamint a minőségirányítási program előző évi végrehajtásáról. Össze kell hívni a közalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt, vagy összehívását az alkalmazottak egyharmada a napirend megjelölésével kezdeményezi. A közalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább kétharmadának jelenléte szükséges. A közalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.

9. Szakmai munkaközösségek A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak.

30

Feladatai: • segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, • a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, • igényelheti szaktanácsadó segítségét, • támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, • összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, • végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására. A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: • összekötő a munkaközösség és az óvoda vezetője között, • adott témában együttműködik a szaktanácsadóval és a területgondozóval, • képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül, • állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, • tájékoztatást ad a nevelői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban, • irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez, • ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, • összeállítja a nevelési program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét – mely az óvoda éves munkatervének melléklete, • beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, • szakmai továbbképzésekre ad javaslatot, • véleményezi a vezetői pályázatokat. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza, amit minden tanév elején az érintett munkaközösség-vezetőkkel a vezető módosít.

10. Minőségirányítási csoport Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézmény ennek érdekében elkészítette minőségirányítási programját, és folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési programmal.

31

Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési szervezet (támogató szervezet) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (TEAM) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését, és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségirányítási csoport vezetőjét a vezető kéri fel és bízza meg. A minőségirányítási csoport vezetőjének feladata: • • •

a mindenkori minőségi rendszer működtetésének, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása, a minőségirányítással kapcsolatos dokumentációk kezelése, rendszeres intézményi önértékelés szervezése, lebonyolítása, az eredmények értékelése, beszámolás.

V. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje 1. Az együttműködés elvei Az Intézmény részeit alkotó telephelyek, tagóvodák a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az Igazgató és az Intézményvezetőség segíti. Az intézmény igazgatója, a telephelyvezetők, tagóvoda vezetők és a gazdasági vezető kapcsolattartása folyamatos. Havonta, illetve szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak igazgatói megbeszéléseket. Az Intézményvezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény igazgatója az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézmény igazgatója fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, amelyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, közalkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes közalkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. A

32

közalkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni: • A gyermekek iskolába történő belépését a tanítókkal egyeztetett kölcsönös látogatások, hospitálások, megbeszélések előzik meg. • A nagycsoportosok tavasszal látogatást tesznek az első osztályosoknál. • Az óvodapedagógusok az iskolában meglátogatják volt óvodásaikat, érdeklődnek előmenetelükről. • Az óvoda bemutató foglalkozásokat tart a tanítóknak, az iskola bemutató foglalkozásokat, nyílt napokat szervez az óvodapedagógusoknak, a jövendő elsős tanulók szüleinek és a gyermekeknek. • Az óvodások részt vehetnek az alsó tagozatos gyermekek műsorain (mesejáték, dramatizálás, néptánc, bábelőadás, sportprogramok, stb.). Az iskola közös programokon mutatkozik be a jövendő elsősöknek (közös versenyek, játékos vetélkedők…). 2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei • •

Nevelőtestületi értekezlet Közalkalmazotti közösségi értekezlet

VI. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1.1 A belső ellenőrzés céljai, feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, a felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a hatékonyság növelése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység jogszerűségének, hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzést az óvoda igazgatója, a helyettes és a munkaközösség-vezetők végzik az éves ellenőrzési terv alapján. 1.2 A belső ellenőrzés területei és tartalma Az intézményben folyó nevelő-oktató munka egésze. 1.3 A belső ellenőrzés tervezése, elrendelése Az Ellenőrzési terv az éves Munkaterv melléklete. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el. Munkájához a helyettese és a munkaközösség-vezetők segítséget nyújtanak. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az

33

intézmény igazgatója a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy legalább három évente valamennyi pedagógus munkáját ellenőrizzék, értékeljék és minősítsék (pedagógus és vezetői teljesítményértékelés). A pedagógus kérheti, hogy munkájának segítése érdekében csoportlátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 1.4 A belső ellenőrzés végrehajtásának kérdései A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerül. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti • a szakmai munkaközösség, • az érintett pedagógus, • a szülői munkaközösség, amelyet az intézmény igazgatója engedélyez. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet. 1.4.1. A belső ellenőrzés formái, módszerei • • • • • • • • •

háromévenkénti pedagógus/vezetői teljesítményértékelés (minősítés), csoportellenőrzés, beszámoltatás, megfigyelés, kikérdezés, beszélgetés, spontán ellenőrzések (probléma, reakciókészség, naprakészség) eredményvizsgálatok, felmérések adminisztráció ellenőrzése (naplók, dokumentumok, nyilvántartások, stb.)

1.5. Az ellenőrzésre jogosult személyek • • • •

az intézmény igazgatója, az intézmény igazgatóhelyettese a munkaközösségek vezetői, felkérésre külső szakértő

Az csoportellenőrzését végző személy az e célra készült dokumentációban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése az óvodavezetőség részéről folyamatos. Az ellenőrzést végző feladatai részletesen a munkaköri leírásban jelennek meg. Az előző nevelési év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a nevelési évet záró értekezletre, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések kell tenni. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készülhet. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik.

34

Az óvoda igazgatója ellenőrzi • a tagóvoda vezetők, telephelyvezetők • az óvodapedagógusok, • az óvodatitkár, • a dajkák A nevelőmunka ellenőrzése kiterjed az adminisztrációra és a gyakorlati munkára is. A tagóvoda vezetők, telephelyvezetők az intézményegység igazgatója által meghatározott területek, személyek ellenőrzését végzik. Megosztva ellenőrzik • a nyílt hétre, • a szülői értekezletekre való felkészülést és lebonyolítást. Az éves munkaterv tartalmazza az éves ellenőrzések általános szempontjait, a feladatok végrehajtásának határidejét, a felelősök nevét. Az ellenőrzések ütemezésére, gyakoriságára vonatkozóan külön éves ellenőrzési terv készül. Az ellenőrzések tapasztalatairól az igazgató vagy az ellenőrzéssel általa megbízott felelős ellenőrzési naplót vezet, amely a feltárt hibákat, hiányosságokat, mulasztásokat, illetve az ezek kiküszöbölése végett indokolt változtatási javaslatokat és utasításokat tartalmazza.

35

VII. A vezetők, a pedagógusok és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás 1. A szülői szervezet az óvodában A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. A csoportok, osztályok szülői szervezetei a szülők köréből képviselőt választ. A csoportok szülői közösségeivel a csoportot vezető óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot. Az óvoda szülői szervezetébe a csoportok szülői közösségei képviselőt delegálnak. Az óvodai szülői szervezettel a telephelyvezető, tagóvoda vezető tart kapcsolatot, biztosítja a magasabb jogszabályokban előírt jogosítványaik gyakorlását. A nevelőtestületi értekezleteken a szülői szervezet elnöke részt vehet. 2. A szülői szervezet részére biztosított jogok • • •

dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról tájékoztatást kérhet a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban

3. Az óvoda szülői közösségével történő kapcsolattartás rendje Az óvodában a szülők közösségét az óvodába járó gyermekek szülei alkotják. Képviselőiket csoportonként választják. A választott képviselőkkel az intézményegység-igazgató legalább évi két alkalommal ülésezik. 3.1 Szülői értekezletek Az óvoda évente háromszor csoportos, egyszer az új gyermekek szüleinek összevont szülői értekezletet tart. Az iskolába menő gyermekek szüleinek tájékoztató összevont szülői értekezletet tartanak a tanítónőkkel közösen évi egy alkalommal. Időpontját az éves munkaterv tartalmazza. Az értekezletek témájára a szülők is tehetnek javaslatot. 3.2 Fogadóóra A szülő vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére időpont-egyeztetéssel, valamint állandó, rendszeres időpontban is tart fogadóórát az intézmény igazgatója és minden óvodapedagógus.

36

VIII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 1.1 Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az Intézmény széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a városi és megyei szakmai és más partnerintézményekkel, szervezetekkel, egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata. 1.2 A kapcsolattartás formái és módjai • közös értekezletek tartása • szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel • módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása • közös ünnepélyek rendezése • intézményi rendezvények látogatása • hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon 1.3 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel: • a fenntartóval, • a város más közoktatási intézményeivel, • a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, gyermekorvossal, iskolafogászatot ellátó szakorvossal, gyermek-és ifjúsági védőnővel, • az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, • a gyermekjóléti szolgálattal, • a Tanulási képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, • a családsegítő központtal, • a történelmi egyházak szervezeteivel, • az intézmény támogató alapítványával, • egyéb szervezetekkel (például rendőrség, tűzoltóság) • kulturális intézményekkel

37

1.4 Az intézményegységek kapcsolatai

Az óvodában a kapcsolattartás az óvodaigazgató feladata. A gyermekjóléti szolgálattal való együttműködéshez szükség szerint igénybe veheti az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködését. Az Egységes Pedagógia Szakszolgálattal az indokolt iskolaérettségi vizsgálatok miatt tart kapcsolatot. A közművelődési intézményekkel a gyermekek programokon való részvétele érdekében és a közös kulturális programok szervezése ügyében ápol kapcsolatokat. A gyermekkorosztály szabadidős tevékenységének szervezésében, valamint a nevelő-oktató munkát segítő tevékenységekben kapcsolat van az általános iskolákkal, könyvtárral, múzeummal, korzóval. A kapcsolatot a tevékenységi területük szerint illetékes szakalkalmazottak tartják. Az egységvezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel.

IX. A működés és a létesítmények használati rendje 1.1. A nevelési év helyi rendje A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg az évnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: • • • •

A nevelőtestületi értekezletek időpontjait Az intézményi ünnepek és rendezvények idejét és ünneplésének a módját A nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját A bemutató foglalkozások/nyílt napok időpontját

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által engedélyezett nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvodák szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyitva tartó óvoda fogadja a bezárt óvodák gyermekeit, ügyelve arra, hogy a városban ellátatlan gyermek ne legyen. A nyári zárásról a szülőket az óvoda faliújságján kihelyezett hirdetményben kell értesíteni február 15-ig. A zárás ideje alatt a Posta közi óvoda ügyeletet tart a szülők halaszthatatlan és egyéb hivatalos ügyek intézése érdekében, a mindenkori beosztás szerint.

38

Az óvodazárást megelőző 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatjuk.

Az iskolai szünetek (őszi, téli, tavaszi) idején amikor a gyermeklétszám csökken – a gazdaságos üzemelés érdekében előzetes felmérés alapján döntünk arról, hogy mely óvodák üzemeltetése szükséges. Erről a szülőket 7 nappal korábban tájékoztatjuk. A zárások előtt 15 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket (írásban).

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot szervez. Nevelés nélküli munkanapokon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni oly módon, hogy a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon. A nevelési év helyi rendjét, az intézmény rendszabályait a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban 1.2. Nyitva tartás Nyitvatartási idők a telephelyeken, tagóvodákban: Telephelyek Tündérliget óvoda: Mesepark óvoda: Bóbita óvoda: Gombácska óvoda:

Kezdete 6.30 6.30 6.30 6.30

Tagóvodák

Vége 17.30 17.30 17.30 17.30

Kezdete

Vége

Napköziotthonos Óvoda, Nemesvid

7.00

17.00

Csillagvirág Művészeti Modellóvoda, Balatonmáriafürdő

7.00

17.00

Az óvodát az egész napos nyitva tartáson belül a szülők fél napra is igénybe vehetik étkezéssel vagy anélkül. A hivatali idő az Intézmény központi szerveinél, valamint az intézményegységekben: 7.30 órától 16.00 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. A kapu 9.00 óráig nyitva van, ezt követően 9.00-12.30 és 13.00-15.30 között zárva kell tartani. Az óvodába érkező csengő használatával jelezheti belépési szándékát. Az óvodák teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Kivételt képeznek a fakultatív foglalkozások, gyógytorna, logopédia, egyéni fejlesztés, zene-ovi,

39

hittan, népi gyermekjátékok, játékos angol nyelv. Az óvodákat a munkarend szerint érkező gondozónő nyitja, takarítónő, illetve gondozónő zárja. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre engedélyt a fenntartó adhat, és az igazgató óvónő rendeli el a változást. Rendezvények esetén a nyitva tartástól való eltérést az igazgató óvónő engedélyezi. Csoportösszevonás esetén az összevont csoportlétszám a 30-at nem haladhatja meg. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az igazgató óvónő engedélyezi. Az intézmény nyitvatartási idején belül egy intézkedési jogkörrel rendelkező vezető az intézményben tartózkodik. 2. Az intézmény munkarendje 2.1 A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 2.2 A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató készíti el. Minden közalkalmazottnak és gyermeknek az intézményben be kell tartani a Házirendet, valamint az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény ezzel megbízott munkavédelmi felelőse tartja. 2.3 A pedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a nevelőmunkából vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát jogszabály határozza meg. Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik. A munkaköri leírásokat az igazgató óvónő készíti el. Az óvodapedagógusok munkarendjét és a helyettesítési rendet a telephelyvezetők, tagóvoda vezetők állapítják meg, az intézmény zavartalan működésének érdekeit figyelembe véve. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak: gondozónők, takarítónő, karbantartó munkarendjét a telephelyvezetők, a konyhai dolgozók munkarendjét az élelmezésvezető állapítja meg, egyeztetve az igazgató óvónővel az intézmény zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve. A gazdasági vezető, az óvodatitkár, munkarendjét az igazgató óvónő állapítja meg.

40

A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon reggel 8.00 óráig jelezni kell a telephelyvezetőnek, tagóvoda vezetőnek. 2.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a telephelyvezető, illetve tagóvoda vezető állapítja meg az igazgató óvónő jóváhagyásával, és az igazgató óvónő a munkaköri leírásban szabályozza. Az egyes óvodák alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest. 3. Fakultatív foglalkozások az óvodában A szülők igénye alapján a következő fakultatív lehetőségeket biztosítjuk a Marcali óvodákban. A foglalkozásokat külső szakemberek végzik hittan zeneovi népi gyermekjátékok játékos angolnyelv A foglalkozások iránti igényüket a szülők szeptember 30-ig jelezhetik. A foglalkozások időpontja 16 órától, ill. 16.30 órától esedékes, az óvodai élet zavartalan működése érdekében. Abban az esetben, ha a Foglalkoztató külön felmérést kíván végezni intézményünkben a gyermekek teljesítményéről, képességéről, készségéről adott területen azt a szülők írásos beleegyezésével teheti, vagy a szülő személyes jelenlétével. A Foglalkoztató és az intézmény között Megállapodás köttetik a foglalkozás időtartamára vonatkozó felelősségvállalásról. Az alábbi fakultatív foglalkozásokat saját képzett óvodapedagógusaink kínálják. 3.1.TÜNDÉRLIGET ÓVODA ALAPOZÓ TERÁPIA

Az Alapozó Terápia olyan komplex mozgásfejlesztés, mely a beszédfejlődésben elmaradt, diszlexia veszélyeztetett, túlmozgásos, figyelemzavaros, mozgásfejlődésben elmaradt gyermekek iskolaérettségét segíti elő az idegrendszer fejlesztésével. Cél: - A kialakulatlan, vagy a nem megfelelően működő idegrendszeri kapcsolatok javítása, újak kialakítása - Mozgáskoordináció fejlesztés

41

Feladat: - Elemi mozgásminták (nagymozgások) fejlesztése a ruganyossággal és az egyensúllyal együtt - Mozgáskoordináció megalapozása - Mozgáskoordináció tökéletesítése, kéz és láb mozgásának szétválasztása - Finommotorika fejlesztés - Dominancia kialakítása, begyakorlása (kéz-szem-láb) Kiválasztás szempontjai:- Szülői kérésre - Óvodapedagógus javaslatára szülői beleegyezéssel Komplex vizsgálat, szülő által kitöltött Kórelőzmény, személyes megbeszélés, szülői értekezlet után kerül sor a gyermekek fejlesztésére. A fejlesztés heti két alkalommal hétfőn és csütörtökön történik 13-14 A fejlesztésben maximum 13-15 fő vesz részt 5 éves kortól A fejelsztést Némethné Czobor Krisztina mozgásfejlesztő végzi, aki elvégezte az Alapozó Terápia Tanfolyamot.

3.2. MESEPARK ÓVODA Tanulás könnyítő program (TKP)

A Vadvirág Alapítvány keretein belül, Kárpáti Anikó által kidolgozott módszer, melynek legfőbb célja, hogy a gyermekek számára a tanulás örömtelivé váljon, sikerük forrása legyen; a gyermekek elméleti tudás mellett használható gyakorlati tudásra tegyenek szert, kiemelkedő problémamegoldó képesség jellemezze őket, bátran és kreatívan oldják meg a rájuk váró kihívásokat. Lényege: Mozgásos és játékos gyakorlatokkal olyan ingereket közvetít a gyermekeknek, melyek a tanuláshoz szükséges képességeket fejlesztik, motiválják őket a tanulás örömére, sikerélményt adnak és közben az alapvető tudásanyagot erősítik meg. Barátságos környezetben, sok fejlesztő eszközzel berendezett teremben, testet és szellemet egyszerre „tornáztatva”, jó hangulatban, sok megtapasztalással érik el a valós tudást. Miben segít? - Az iskola előkészítő foglalkozások következtében a gyermekek jól felkészülten kezdik a tanulmányaikat. - A gyermekekben rejlő tehetséget kibontakoztatja, megerősíti. - Csökkenti, ill. megelőzi a tanulási zavarok kialakulását (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, figyelemzavar, magatartás zavar).

42

- Segít a lemaradások felzárkóztatásában. - Az elméletben tanultakat megtanítja a gyakorlatban használni, alkalmazni, ezáltal nagyon hatékonyan elmélyíti a megszerzett tudást. - Rávezeti a gyermekeket a gondolkodásra.

A Vadvirág Alapítványnál már évek óta foglalkoznak kis létszámú csoportokban gyermekekkel a módszer felhasználásával, ahol már 6 órán való részvétel után 50 %-os javulás mutatkozott a gyakorlati tudásukra alapozott feladatok megoldásában. A módszer bevezetésre kerül az idei nevelési évtől a Mesepark Óvodában is Molnár Erika óvónő vezetésével, aki elvégezte a TKP tanfolyamot, s ezáltal az alapítvány munkatársaként foglalkozik a program iránt érdeklődő gyermekekkel. A TKP foglalkozások időtartama heti egy alkalommal 50 perc az azonos korú, ill. fejlettségű csoportba sorolt nagy-, ill. középső csoportos gyermekeknek. Foglalkozások tervezett időpontja: Kedd, csütörtök: 17-1750 és 18-1850 (összesen heti 4 óra). A szolgáltatás térítési díj ellenében vehető igénybe: alkalmanként 2000 Ft/fő, a havi díjat egyben befizetve 6000 Ft/fő. (kedvezmény 2000 Ft/hó/fő).

3.3. BÓBITA ÓVODA

43

Alkotószoba Célja, hogy a gyermekek az óvodai ábrázolótevékenységeken felül ismerkedjenek meg olyan újszerű és változatos technikákkal, melyekre az óvodai ábrázolás keretein belül akár anyagszükségletükből adódóan, akár a technikai megvalósítás kapcsán nincs lehetőség a tapasztalatszerzésre. Az alkotószobában heti 1 alkalommal 8-10 fős csoportokban folynak a foglalkozások a nagycsoportos korú gyermekek számára. A foglalkozások az esélyegyenlőség lehetőségének a megadásával minden nagycsoportos korú gyermek szára biztosítottak. A foglalkozások vezetését az óvónők látják el havi váltásban. Egy-egy téma egy hónapig adott. Minden héten más-más csoport vesz az adott technika elsajátításában, megismerésében. A megismertetett technikák közül – óvodánk sajátos arculatához kapcsolódva – előtérbe kerülnek a népi kismesterségek, és azok a technikák, amelyek valamiképpen kapcsolhatók a néphagyományokhoz: szövés, fonás, csuhéból, vesszőből, fűből, nádból, sásból, búzából készített dolgok, nemezelés. Természetben gyűjtött anyagok: kavicsok, kagylók, csigák, tollak, termények, termések, levelek és egyéb növényi részek felhasználásával készített alkotások. Gyöngyfűzés, írókázás, viaszolás, gyertyaöntés, méhviasz gyertya készítése, batikolás. Októberben a csuhébaba készítés rejtelmeibe nyerhettek betekintést a gyermekek, valamint részt vehettek különböző képalkotásokban őszi termések felhasználásával. Novemberben gyermekeink egy ősi népi kismesterséggel, a nemezeléssel ismerkedhettek meg. A foglalkozásokon a gyerekek megtapasztalhatták a gyapjú érintését, ismereteket szereztek a nemezelés technikájáról kis csengőcskék készítése közben. Decemberben az alkotószobában megismerkedhettek az üvegfestékkel és az üveg tulajdonságaival, valamint az üvegfestés technikájával. A gyermekekkel illat zacskókat is készítettek. A lemorzsolt levendula virágokat kis zacskókba töltötték. Januárban az agyagozás művészetének alapfogásaival ismerkedhettek meg a nagycsoportos gyermekek. Megtapasztalhatták, milyen a tapintása, milyen taktikákat kell alkalmazniuk, hogy formálhatóvá váljon és munkálkodhassanak vele, kedvük szerinti formákat alakíthassanak ki belőle. Februárban a kasírozás technikájával ismerkedtek meg. Az elkészült műveket a farsangi dekorációhoz használtuk fel. Márciusban betekintést nyertek nagycsoportos gyermekeink a gyöngyfűzés rejtelmeibe, miközben egy szép tavaszi pillangót formálhattak ki kedvenc színeik felhasználásával. Áprilisban egy különleges népi technikával a berzseléssel ismerkedtek meg a nagycsoportos gyerekek. A szorgalmas kis kezek munkájából csodaszép hímes tojások készültek, amelyek segítettek óvodánk ünnepi hangulatúvá tételében. Májusban a batikolás technikáját ismerték meg a gyermekek. A batikolt anyagokból ballagó „vándortarisznyák” készültek.

44

3.4. GOMBÁCSKA ÓVODA Népi gyermekjátékok Somogyra jellemző az alábbi csoportosításból válogatva, azonban szem előtt tartva a hónap jeles napjait is: - eszközös játékok -

mozgásos játékok párválasztó játékok szellemi játékok mondókák kiolvasók

Időpont: hétfő – csütörtök, 15:45-16:15-ig (létszám függvényében) Célcsoport: nagycsoport Foglalkozás szervezeti formája: mikrocsoport Cél: -A gyermek adottságainak minél szélesebb kibontakoztatása, kellő motiváció és kreativítás mellett. Pozitív személyiségjegyek megalapozása a csodákkal, élményekkel teli, változatos népi gyermekjátékok segítségével. Feladatok: -A népi gyermekjátékok iránti érdeklődés felkeltése - Népünk múltbéli gyermekjátékainak megismertetése az életkori sajátosságok figyelembe vételével. - Az örömteli játék lehetőségének biztosítása. - Játékos, élményszerű tevékenykedés. - Tehetségcsírák felfedezése, kibontakoztatása.

3.5.. Tehetségígéretek gondozása (Balatonmáriafürdő) 3.5.1. Tehetséggondozás alapelvei * Komplex tehetségfejlesztő programot működtetünk, egyszerre fejlesztjük a gyermek személyiségét és képességeit, valamint erős és gyenge oldalát. Minden esetben a gyermek pozitívumait, erősségeit emeljük ki. * A műhelytevékenységeket képességeiből vezetjük le.

óvodásaink

motivációjából,

kreativitásából,

kivételes

* Csak tehetséges óvodapedagógus képes tehetséges gyermeket gondozni. * Fontosnak tartjuk a műhelyek átjárhatóságát, azt hogy a gyermek jól érezze magát a tevékenységben. Lehetőség szerint az iskolába lépés után is nyomon követjük tehetségcsíráinkat.

3.5.2. Célok * A tehetséges gyermekek azonosítása. * A tehetség speciális jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában. * A gyermek személyiségének figyelembe vételével kiemelkedő képességeinek, kreativitásának felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. * Továbbá a gyermekek együttműködésének, társas kapcsolatainak, kommunikációjának fejlesztése. * Ösztönözni a gyermek motivációját, kíváncsiságát és kreativitását. * A gyermekek erős oldalainak feltérképezése, támogatása. * A tehetséggel összefüggő gyenge oldal kiegyenlítése, fejlesztése. * A tehetség hatékony fejlesztéséhez szükséges pszichológiai háttértényezők (energia, motiváció, feltöltődés) kibontakoztatása.

3.5.3. Feladatok * A tehetségdiagnosztika rendszerének kialakítása - tehetségazonosítás, beválogatás, hatásvizsgálat, megvalósítása, évenkénti felülvizsgálata. * Az egyéni képességekhez igazodó tevékenységtartalmak kimunkálása, éves munkaterv, tehetséggondozó programok készítése. * A műhelymunkákhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

46

* A tehetséggondozó műhely vezető óvodapedagógusok célirányos továbbképzése. * A tehetséggondozáshoz szükséges kapcsolatok kiépítése: Tehetség Pontok, gyermek tehetségműhelyek, tehetség programot támogatók, stb.

3.6. Tehetségműhelyek A szegregált/elkülönített nevelés keretében tehetségígéretek gondozása óvodánkban tehetséggondozó programok alapján – 5 éves kortól, iskolába készülő gyermekek számára, magyar népi hagyományokra épülő tehetséggondozás: * Csillagláda népi kismesterségek kézműves műhely Interperszonális típusú, térbeli - vizuális típusú, képzőművészeti műhely A gyermek érdeklődése, motiváltsága elmélyültsége a magyar népi kismesterségek (nemezelés, bőrmunkák, szövés-fonás, mézeskalácsosság, csuhézás, fazekasság, textilfestő, stb.) tevékenységek iránt. * Csillagpalota nyelvészeti meseműhely Interperszonális-intraperszonális típusú, drámajáték műhely A gyermek érdeklődése, motiváltsága a magyar népmesék, (nyelvi –kommunikációs és dramatikus játék eszközök segítségével) a vers, drámajáték, báb tevékenységek iránt. * Csillagfüzér zenei alkotóműhely Interperszonális, testi kinesztetikus típusú, zenei műhely A gyermek érdeklődése, motiváltsága magyar népzenei kultúra elmélyítésére, a magyar népszokások megismerése (ritmus-, hallásfejlesztés, játékos táncos mozgás, művészeti élmény szerzése zeneműveken keresztül) tevékenységek iránt. Műhelyekbe válogatás szeptemberben, a műhelymunkák októbertől – májusig tartanak heti 1 alkalommal, a Bóbita gyermekcsoport termében. A műhelymunkák 15. 30 – 16. 10 időtartamra szerveződnek, az óvodai élet zavartalan működése érdekében. 4. Az Intézmény létesítményei használatának rendje 4.1 A valamennyi óvodára vonatkozó rendszabályok Az épületre kihelyezett lobogók gondozása a karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: • a közösségi tulajdont védeni, • a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, • az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni, • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, • a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 4.2. Az épületek használati rendje

47

Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a központi épületre zászlót kell kitűzni. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben, rendeltetésszerűen akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatinak az ellátását. Az óvodaépületek nyitását és zárását takarítók, a dajkák végzik a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint. Aki zárja az épületet, köteles ellenőrizni az elábbiakat: • • • • •

A közlekedési utak szabadon hagyását Az elektromos berendezések (kávéfőző, vasaló stb.) kikapcsolt állapotát Az ablakok zárt állapotát A tűzoltó-készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartását, megközelíthetőségét Az épület áramtalanításának végrehajtását

4.3. Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok

A gyermekek az óvoda helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az óvoda berendezéseit az igazgató óvónő engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületekből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősségvállalást. Az egyes csoportszobák működési idejét a dolgozók munkarendje határozza meg. Az intézmény konyháiban a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a munkavégzés. A konyhában csak a konyhai dolgozók tartózkodhatnak. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket óvodapedagógusnak kell átadniuk, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a Házirend tartalmazza.

4.4. Az udvarok használati rendje

Az óvoda udvarán az óvodás gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvónői felügyelettel használhatják. A nyitvatartási időben az óvoda egész területén csak az óvodába beíratott gyerekek tartózkodhatnak, felelősséget csak értük vállalunk. Az iskolás testvérek felügyeletét nem tudjuk felvállalni, elhelyezésükről a szülők feladata gondoskodni.

48

Az óvoda udvara nem nyilvános játszótér, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek nem használhatják. Kivételt képeznek az intézmény által szervezett családi rendezvények! Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni.

4.5. Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott helyiségeket, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az óvodákat reggel a beosztott reggeles gondozónő nyitja. Az óvodák zárásáért a takarító felel. Az óvoda konyháját a főszakács nyitja és az élelmezésvezető zárja. Az óvoda létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az óvoda minden dolgozója és gyermekvédelmi felelős • az óvoda vagyontárgyainak védelméért, állagának megőrzéséért, • az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználás takarékosságáért, • a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A riasztórendszer használatát, használati jogosultságokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

49

4.6. A látogatás rendje 4.6.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Intézménnyel Az Intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, és gondozói munka nyugodt feltételeit és körülményeit. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az intézményi igazgató fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás a telephelyeket, tagóvodákat érinti. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az óvodai munkatársaknak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az intézményben. Az óvodai dolgozó a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőnek/helyettesének jelenti be. Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére kivételes és indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az ételszállítás a konyhához tartozó bejáraton keresztül a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak az oda beosztott alkalmazottak tartózkodhatnak. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az igazgató állapítja meg. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A fakultatív foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet.

4.6.2 Az óvoda bejáratán érkező látogatók fogadása Minden dolgozó feladata, hogy részükre az udvarias fogadást és érdeklődést követően lehetővé tegyék az intézményben való eligazodást. Az óvoda területén idegen személyek kíséret nélkül nem közlekedhetnek! 4.7 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, az óvodavezetőség javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben való tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők kizárólag a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületekben. Őket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda Házirendjében, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

50

4.8. A helyiségek és berendezésük használati rendje 4.8.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az igazgatótól írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 4.8.2. A foglalkoztató szobák használati rendje A foglalkoztató termekben ( tornaterem, logopédiai szoba) – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A foglalkoztató szoba használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: • a foglalkoztató szoba típusa, neve, • a foglalkozás felelősének neve és beosztása, • a helyiségben tartózkodás rendje, • a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, • a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a foglalkoztató szoba használatához. 4.8.3. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (csoportos óvodapedagógus) engedélyéhez kötött. A speciális eszközök használata – IKT eszközök, elektronikus berendezések – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató és a helyettes együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a helyettesnél marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a helyettesnek rá kell vezetnie a példányokra a visszaszolgáltatás dátumát, és az egyik példány az intézmény irattárába kerül, a másik pedig a közalkalmazottnál marad. 4.8.4. Az óvodai csoportszobák használati rendje Az óvodai csoportszobák kizárólag gondozási-nevelési feladatokra használhatók. Az óvodai tornaszoba az igazgatóval történő előzetes egyeztetés alapján használható fejlesztő foglalkozásokra, közművelődési programok lebonyolítására a megfelelő felügyelet biztosítása mellett.

51

4.8.5 Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős a csoportszobák, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a csoportszoba felelőse köteles a karbantartófüzetbe bejegyezni, illetve a karbantartó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. Az újbóli használatbavételről a karbantartó ad tájékoztatást. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A gyermekek által okozott károkról a csoportos óvodapedagógus köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Helyi Nevelési Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint felelősen szervezik meg az ünnepségeket. A hagyományápolás célja az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, az óvoda egész közösségére nézve kötelező. Az intézmény helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. A kormány 2000. évi XXXVIII. Törvényének megfelelően fellobogózzuk az óvodákat. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni, az alkalomhoz illő öltözékben.

Tanulmányi kirándulások, séták, múzeum - és színházlátogatások, sportnapok stb. szervezése az éves munkaterv szerint történik.

Óvodai ünnepeink, jeles napjaink Marcali, Nemesvid:

52

Szüret, Mihály nap, Magyar Népmese napja, Zene világnapja, Állatok világnapja, Lelki egészség világnapja, Magyar nyelv napja, Márton nap, Advent, Mikulás, Luca nap, Karácsony-várás, Karácsonyi Mesevarázs, Újév, Farsang, Nemzeti Ünnep, Víz világnapja, A magyar mese ünnepe, Zöldág járás, Húsvét, Költészet napja, Föld napja, Májusfa állítás, Anyák napja, Madarak, fák napja, Családok nemzetközi napja, Pünkösd, Gyermeknap, Ballagás, Nemzeti Összetartozás Napja, Környezetvédelmi világnap, Apák, nagypapák napja Évközi kirándulások, múzeum, galéria- és színházlátogatások. Szülők bálja. Az óvoda jeles napjai, ünnepei, Balatonmáriafürdő Szüret, Mihály nap, Állatok Világnapja, Magyar Népmese Napja, Advent jeles napjai, Mikulás, Karácsony-várás, Családi Sportnap, Farsang, Nemzeti Ünnep, Tavaszváró Ünnep, Csillagvirág Nap, Víz napja, Húsvét, Föld napja, Anyák napja, Pünkösd, Évzáró, Gyermek Hét, Nemzeti Összetartozás Napja, Évszaki Koncertek, Óvoda Galéria évszaki tárlat megnyitók - naptári rend szerint - valamint évközi kirándulások, múzeum- és színházlátogatások. A családok és az óvoda közös rendezvénye a Csillagvirág Bál.

Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy a nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel. A helyi nevelési programban nem szereplő kirándulásokkal, mozi-, színház-, múzeumlátogatásokkal igyekszik az óvoda színesebbé tenni a gyermekek óvodai életét. (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. A testület hagyományos ünnepei, eseményei, rendezvényei: • nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása, • pedagógusnap, • közös kirándulás alkalomszerűen, • advent, • boszorkány bál. A hagyományőrzés eszközei: • ünnepségek, rendezvények, • egyéb kulturális versenyek, gálák • egyéb sportversenyek, • környezetvédelmi vetélkedők • egyéb eszközök (például kiadványok, újság) Az intézmény hagyományai érintik: • az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket, • a dolgozókat, • a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: • jelképhasználatával (például zászló, jelvény), • a gyermekek ünnepi viseletével, • az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

XI. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: • az óvodai gyermekorvos és • a védőnő

54

együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: • a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. A körzeti védőnő egyeztetés szerint látogatja az intézményt. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: • biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, • gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és • szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra.

Az óvodaorvos teendői: • havonta egyszer látogatja valamelyik tagóvodát a védőnővel együtt; • évente egyszer vizsgálja végig a csoportokat, amely súly- és magasságmérést, fogászati, ortopédiai jellegű vizsgálatot, valamint gyermek-belgyógyászati és szemészeti vizsgálatot jelent. A kiszűrt eseteket a megfelelő szakambulanciára, illetve házi gyermekorvoshoz irányítják; • beiskolázás előtti iskolaérettségi vizsgálat a hallásszűréssel megtörténik; • járványveszély esetén (például scarlatina, enteritis, hepatitis) segít annak elhárításában, az óvodában gyógyszert nem ír fel, ha szűrés közben beteget talál, tüneti kezelést alkalmaz, és háziorvoshoz irányítja; • az óvodások és a dolgozók részére preventív szereket ír fel (láz-, fájdalomcsillapító). Fogászati kezelés: Évi egy fogászati szűrővizsgálat történik az összes gyermekre kiterjedően. A kiszűrt esetek kezelése részben az óvoda által szervezett formában történik. Az óvodaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a gyermekeket gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett gyermekek számára szükséges speciális gyakorlatokat végeznek. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a

55

rászoruló gyermekek részére. A telephelyvezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvodában évente egy alkalommal szemészeti illetve fogorvosi szűrés történik. A betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket lehetőség szerint el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Az óvodapedagógusnak tilos otthonról beküldött gyógyszert beadni a gyermekeknek, kivéve allergia, asztma, epilepszia, egyéb orvos által igazolt krónikus betegség esetén. Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van az óvoda felé, az intézmény a megbetegedést jelenti az ÁNTSZ-nek. Bármilyen megbetegedés után a gyógyulást követően csak orvosi igazolással jöhet a gyermek óvodába.

Az óvodában dolgozó közalkalmazottak orvosi vizsgálatát a Dobos BT Foglalkozás-egészügyi Szolgálat látja el. (Marcali) Az óvodában dolgozó közalkalmazottak orvosi vizsgálatát a Dr. Bollók Sándor / Dynamikus MedPraxis KKt. Foglalkozás-egészségügyi Szolgálata, 8647 Balatonmáriafürdő Rákóczi u. 61. látja el. (Balatonmáriafürdő)

Az ellátás kiterjed: • • • • •

az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra a foglalkoztató egészségi feltételeinek biztosítására illetve ennek vizsgálatára az óvodai környezet tisztaságának vizsgálatára

XII. Az intézményi védő, óvó előírások 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy

56

megtegye a szükséges intézkedéseket. Az intézmény igazgató óvónője, helyettese, karbantartója, munkavédelmi megbízottja a nevelési év eleji bejáráson ellenőrzi, hogy az épület, a csoporttermek, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a karbantartó szervezi, teljesítését az igazgató ellenőrzi. A nevelési év során az igazgató óvónő kéthavonta köteles a karbantartóval balesetvédelmi szemlét tartani. 1.1 Intézkedések a veszély fennállása esetén Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a telephelyvezetőt, tagóvoda vezetőt, aki továbbítja ezt az igazgató felé. Az igazgató óvónő feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás a karbantartónak, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába. 1.2 Intézkedések baleset esetén A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az igazgatónak, telephelyvezetőnek, tagóvoda vezetőnek, ha a gyermek balesetet szenvedett. Az telephelyvezető, tagóvoda vezető, igazgató óvónő mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről. A balesetvédelmi felelős köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek. A három napon túl gyógyuló balesetekről a balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, az intézmény igazgatója pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott gyermekcsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon gyermek baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az intézmény igazgatóját minden gyermek balesetről haladéktalanul értesíteni kell. Gyermek baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A gyermek baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során

57

lehetővé teszi a szülői szervezet képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában. A balesetről készített jegyzőkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a szülőnek, illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetvédelmi felelős köteles a nevelési év zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az intézményvezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a gyermekbalesetek alakulásáról. A gyermekek által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök leírását, a jelentési kötelezettség formáját a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

1.3 Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzése érdekében A gyermekekkel • az óvodai nevelési év, valamint • szükség szerint például az első foglalkozás, kirándulás előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: • az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, • a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, • a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűz riadóterv rendelkezéseit. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy

58

a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Minden pedagógus feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Fentiek érdekében: • Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. • Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. • Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. • Az óvoda dolgozói csak olyan játékot, eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni. • Ittas szülőnek, illetve hozzátartozónak gyereket nem adunk ki. • A gyerekek intézményen kívüli kísérése esetén 5-10 gyerek után egy óvodapedagógust és egy dajkát kell biztosítani.

Az óvodavezető feladata: • az óvoda egész területén a baleset veszélyforrásainak megszüntetése, kiküszöbölése, • a balesetveszélyes eszközök megjavíttatása, • a meglévő eszközök rendeltetésszerű használatának, a tisztítószerek megfelelő tárolásának ellenőrzése, • a dolgozók részére évi egy alkalommal, a belépő új dolgozónak a belépésekor munkavédelmi oktatást tart, amelyet a munkavédelmi naplóban dokumentál. Az óvodapedagógus feladata: • a balesetet okozható tárgyak rendeltetésszerű használata a gyermekek között, • állandó felügyelet biztosítása a gyermekcsoportban és az udvaron. A gyermekek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat oly módon látja el, hogy azok a baleset megelőzést szolgálják (csoportszoba bútorzatának elrendezése, eszközök tárolása). Folyamatos nevelési feladatnak kell tekinteni a gyermekek egészségének megőrzésére és a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályok betartását, ezekre a gyermekek figyelmét folyamatosan felhívja. A csoport szokásrendszerének, életének kialakítása és betartása oly módon történik, hogy a

59

gyermekbalesetek elkerülhetők legyenek (például futkározás kiküszöbölése helyhiány esetén, vizes linóleumon, mozgásos foglalkozások, udvarhasználat során a szükséges szabályok kialakítása). Bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező a gyermekcsoport biztonságba helyezése után az óvodavezető tájékoztatása. A gyermekek körében előforduló bármely gyermekbaleset bekövetkezte során köteles a mielőbbi részletes tájékoztatásra (óvodavezetőnek, szülőknek). Sérülés esetén (agyrázkódás lehetősége, törés, ficam gyanújának felmerülése, nyílt seb, stb.) a szakszerű elsősegélyben részesítés után köteles a gyermeket rövid időn belül szakrendelőbe szállítani. A gyermekek kisebb óvodai sérüléséről is tájékoztatni kell az óvodavezetőt. Minden óvodapedagógusnak, illetve alkalmazottnak a munkaidő alatt történt balesetekről az óvoda igazgatója és a balesetvédelmi felelősnek jelentési kötelezettsége van. A dajkák és kisegítő munkakörben dolgozók feladatai: • munkaeszközeik rendeltetésszerű használata, a tisztítószerek megfelelő tárolása; • csak jó állapotban lévő eszközt használhatnak, meghibásodás esetén kötelező a munkavégzés megszüntetése, az óvodavezető tájékoztatása (vasaló, porszívó); • bármilyen balesetforrás észlelése esetén kötelező az óvodavezető tájékoztatása. A gyermekbalesetekkel összefüggő előírások: Gondoskodni kell arról, hogy a gyermekek által nem használható gépek, eszközök, elektromos készülékek (elektromos főzőlap, elektromos tűzhely, vasaló, kávéfőző, porszívó, diavetítő, diapol vetítő, tévé, videó, rádiósmagnó) közelébe gyermek ne kerüljön. Kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhatók: • szúró-vágó eszközök (olló, kés), • tornaszerek, udvari mászókák, csúszda, hinta, • fürdőmedence.

XIII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 1. Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például: • baleset, • bombával való fenyegetés, • tűz, árvíz, földrengés,

60

•

illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény.

2. A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézmény igazgatójának, távollétében helyettesének. 3. A vezetők feladatai A igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen. 4. Az épület elhagyása Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a gyermekekkel el kell hagyni. Ebben a gyermekek felügyeletét ellátó pedagógusok, gondozónők a bombariadó terv alkalmazásával vesznek részt. 5. Bombariadó Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató, illetve a telephelyvezető, tagóvoda vezető hoz. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó miatt kieső órák pótlásáról a nyári szünidő terhére hoz intézkedést az intézmény vezetője. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén az Intézmény érvényes bombariadóterve szerint kell eljárni, amely a szervezeti és működési szabályzat melléklete. 6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Irányítója az intézmény igazgatójától átadott hatáskörben a gazdasági vezető. A tevékenység összefogása és közvetlen irányítása az intézményi karbantartó feladata. Közvetlen vezetői feladatokat látnak el a telephelyvezetők, tagóvoda vezető.

61

A végrehajtási rend igazodik az intézmény bombariadó tervéhez. 6.1 Az igazgató általános feladat- és hatásköre • • • • • •

gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról köteles intézkedni a felmerülő hiányosságok pótlásáról a tűzvédelmi helyzetről köteles tájékoztatást adni a fenntartójának a tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi vagy ellenőrizteti ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást hatásköre szerint köteles gondoskodni a tűzvédelmi feladatok, a mentő és megelőző tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról

6.2 A gazdasági vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység területén • • • • • • • • • • •

közvetlenül irányítja a tűzvédelmi megbízott munkáját; az óvodavezetés képviseletében a tűzvédelmi megbízottal együtt részt vesz a hatósági tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken, és aláíratja az erről készült jegyzőkönyvet; a tűzvédelmi megbízott bevonásával elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a tűzvédelemre vonatkozó éves költségvetési tervet; gondoskodik a tűzvédelmi eszközök és felszerelések nyilvántartásáról, tárolásáról, folyamatos felújításáról és pótlásáról; kidolgoztatja és jóváhagyja az óvoda helyiségeire vonatkozó tűzvédelmi utasításokat; negyedévenként tűzvédelmi szemlét tart, illetve azt vezeti. A szemle résztvevői: tűzvédelmi megbízott, az ellenőrzött területen illetékes vezetők. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az intézkedési tervet is tartalmazza; a tűzvédelmi szabályzat érvényességét figyelemmel kíséri, és az esetleges módosításokra javaslatot tesz; rendszeresen ellenőrzi a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását; vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat, nyilvántartja a tűzvédelmi munka során az intézkedési jogkörét érintő iratokat, dokumentumokat; szervezi a dolgozók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, illetve oktatását, szakvizsgára való felkészítését, gondoskodik azok végrehajtásáról; az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az alábbiak szerint engedélyezi: o alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre engedély csak írásban (a bevezetett nyomtatványtömb, illetve sokszorosított, számozott engedélylapok felhasználásával) adható ki; o alkalomszerű tűzveszélyes ipari tevékenységet csak szakmai képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozók végezhetnek, az engedély csak ilyen dolgozóknak adható ki; o egyéb nyílt lánggal járó tűzveszélyes munkát megfelelő előzetes tűzvédelmi oktatásban részesített dolgozó is végezhet az e célra rendszeresített írásbeli engedély alapján;

62

o az engedély eredeti példányát az aláíró dolgozónak kell kiadni, aki azt a tűzveszélyes tevékenység helyszínén köteles tartani; o az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység befejezése után a dolgozó köteles a munkáról és tűzvédelmi észrevételeiről az engedélyezőnek beszámolni és az engedély eredeti példányát visszaadni. 6.3. A tűzvédelmi megbízott/felelős feladatai • • • • • • • • • •

•

megszervezi, lebonyolítja a tűzvédelmi oktatást; folyamatosan ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és utasítások betartását; elkészíti és jóváhagyatja az óvoda tűzriadótervét, és ennek alapján megszervezi és lebonyolítja a tűzvédelmi riadót; kidolgozza és jóváhagyja a tűzvédelmi házirendet, gondoskodik tartalmának ismertetéséről; meghatározza és ismerteti az óvoda tűzjelzés módját; tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit; kapcsolatot tart tűzvédelmi kérdésekben az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal; tevékenységéhez éves munkatervet készít, amelyben meghatározza az óvoda dolgozói tűzvédelmi képzésének tervét, az időszakos ellenőrzésének tervezett időpontját; a tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetőkkel szemben az óvoda igazgatójánál fegyelmi felelőségre vonást vagy büntetőeljárást kezdeményezhet; a tűzvédelmi megbízott köteles figyelemmel kísérni a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, többek között: o a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztését, a rendelkezések betartását; o a tűzoltókészülékek minőségi és ellenőrzési jegyének meglétét és érvényességét; o a helyiségek tűzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerűségét és azok kifüggesztését; hiányosság esetén intézkedést kérni a közvetlen vezetőjétől vagy jelenteni az intézmény vezetőjének.

XIV. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál: • a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, • a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti, • az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja,

63

•

a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése)

A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézmény igazgatója személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni. Az intézmény területén belül reklám, tájékoztató elhelyezését – amennyiben az a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti – az intézményi igazgató személyesen engedélyezi. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: • • • •

•

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

64

XV. Egyéb rendelkezések 1. A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása szabályozza az intézményen belüli dohányzást.

A módosítások érintik: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény A 36. §. értelmében nem lehet dohányzóhelyet kijelölni abban az intézményben, ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelnek. A 2 §. (2) bekezdése kimondja, hogy óvodában nem jelölhető ki dohányzó hely. A 40 §. értelmében a tilalmak és a korlátozások megszegése pénzbírságot von maga után.

A dohányzási korlátozások betartását a felelős személyek kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A szabályok megszegése esetén az ellenőrzést végző által tett intézkedések: 1. 2. 3.

a szabályt megszegő felszólítása a tevékenység abbahagyására, a szabályt megszegő felszólítása az intézmény elhagyására, jegyzőkönyv felvétele a szabályszegésről.

Az intézményben a hatóságokon kívüli intézkedésre, ellenőrzésre jogosult személyek a következők: igazgató óvónő tagóvoda, ill. telephelyvezető

2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés szabályait a Kollektív szerződéssel rendelkező intézményekben a Kollektív szerződés tartalmazza.

65

A közoktatási tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában, a törvényben meghatározott módon részt vesz. Továbbá a kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összegéből részesül az a dolgozó, aki az SZMSZ mellékletében lefektetett kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjainak megfelel (1.sz. melléklet) A kereset-kiegészítés összegének mértékéről a vezetőség véleménye alapján az igazgató dönt. A Kollektív Szerződéssel nem rendelkező intézmény esetében az alábbi rendező elvek alkalmazandók. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének feltételeit nevelőtestületünk a következőkben állapítja meg: 1. A kereset-kiegészítés differenciált odaítéléséről e szabályzat alapján az intézményvezető dönt. Döntésének előkészítésében, véleményezési és javaslattevő jogkörrel részt vesznek: Telephelyvezetők Közalkalmazotti Tanács elnöke 2. Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben: Fegyelmi büntetésben részesült. Igazolatlanul távol maradt. Rendszeresen késett, munkakezdése illetve befejezése pontatlan volt. Ha igazolt távollétének időtartama meghaladta a 30 munkanapot. Pedagógushoz, óvodai alkalmazotthoz méltatlan, kirívó magatartást tanúsított. 3. Kereset-kiegészítésben részesülhet intézményünkben az az óvodapedagógus, aki legalább egy éve nevelőtestületünk tagja és az alábbi pontokban felsorolt szempontok közül legalább három feltételnek megfelel: A HNP és az IMIP által állított szakmai feladatok, követelmények kiemelkedő színvonalú teljesítése a mindennapi nevelési gyakorlatban. A szakmai munkaközösségekben való aktív, alkotó részvétel. Tevékeny részvétel a szakmai munka tartalmi megújításában - Pályázatokon való részvétel - HNP és IMIP átdolgozásában való részvétel - Szakmai folyóiratokban való publikációk megjelentetése - Bemutató foglalkozások, előadások tartása

66

A gyermekek szabadidős tevékenységének szervezése, lebonyolítása saját csoporton kívül. - Délutáni külön foglalkozások ( pl. kézműves, mozgásos játékok stb.) - Élményszerző kirándulás - Sporttevékenység Az óvodai jeles napok, ünnepélyek, belső rendezvények megszervezésében, kivitelezésében való alkotó közreműködés. Kiemelkedő közösségteremtő tevékenység (gyermekekkel, nevelőtestülettel, alkalmazotti körrel, szülőkkel való együttműködés). A csoport szobán kívüli helyiségek esztétikus, színvonalas dekorálásának szervezése, kivitelezése, az óvoda arculatának minőségi kialakításában végzett tevékenység. Az óvoda kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerep, intézményünk magas színvonalú képviselése a városi rendezvényeken és a helyi médiákban. Intézményünk illetve alapítványunk bevételeinek gyarapításában való aktív részvétel: - Pályázatok írása - Óvoda bál szervezése - Más bevételi források felkutatása, kivitelezése. Példamutató munkafegyelem. Az intézmény érdekeinek megfelelő felsőfokú tanulmányok folytatása illetve sikeres befejezése. Továbbképzéseken, módszertani rendezvényeken, szakmai konzultációkon való részvétel, eredményeinek, szakmai tapasztalatainak magas színvonalú és hatékony intézményi hasznosítása. Az óvodai innováció elősegítése szakmai, tárgyi feltételeinek javításáért végzett munka. 4. Rendkívüli esetben nem óvodapedagógus munkatárs is részesülhet kereset-kiegészítésben. A kereset kiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben kereset kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.

5. Kereset kiegészítés (Balatonmáriafürdő) 4.1. SZÉP kártya Csillagvirág Művészeti Modellóvoda minden határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozójának adható a következők szerint: Kifizetés összege: 7. 000.- Ft/fő/hónap Tárgyévi kifizetése: egy összegben - 12 hónap X 7. 000.- Ft/fő Kifizetés módja: átutalással Tárgyévi kifizetés határideje: május 31. 4.2. ERZSÉBET utalvány Csillagvirág Művészeti Modellóvoda minden határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozójának adható a következők szerint: Utalvány összege: 5. 000.- Ft/fő/hónap Kifizetés módja: havonta Utalvány kiosztása: tárgy hónapot követő hónap 5. napja

XVI. Záró rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, véleményezésével (szülői közösség, közalkalmazotti tanács) , valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény igazgatójának előterjesztése után a közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják. 3. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Az Intézmény Szervezeti és működési szabályzatát a 1. A Marcali Óvodai Központi nevelőtestülete a Marcali Óvodai Központ Szervezeti és működési szabályzatát 2012. augusztus 29-ei nevelőtestületi értekezletén elfogadta. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott részeit véleményezte a szülői szervezet, a dokumentumokról való tájékoztatást, azok nyilvánosságát szabályozó fejezethez egyetértését adta. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közalkalmazotti tanács véleményezte. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, amellyel egyidejűleg a korábban működő Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszíti.

68

6. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei 1. Iratkezelési szabályzat 2. Adatvédelmi szabályzat Kelt: Marcali, 2012. augusztus 27.

Korcsmárosné Tóth Tünde Igazgató óvónő

69

XVII. Nyilatkozatok

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. közalkalmazotti tanács elnöke

70

Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a ......... év .................. hó ...... napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt két választott jegyzőkönyvhitelesítő aláírásával tanúsítja.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

71

A szülői szervezet képviseletében és annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

............................................. szülői szervezet képviselője

Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója ........................................................................... jóváhagyta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap