Marcali Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Marcali Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2015

2009.

MARCALI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék..........................................................................................................................2 1. Bevezetés ...............................................................................................................................4 1.1. Vezetői összefoglaló .......................................................................................................4 1.2. Módszertan és előzmények ismertetése ..........................................................................5 2. Helyzetelemzés ......................................................................................................................7 2.1. A város helye a településhálózatban ...............................................................................7 2.1.1. A város térszerkezeti sajátosságai ............................................................................7 2.1.2. A város térségi szerepe.............................................................................................9 2.1.3. A város dinamikai jellemzése, funkciója, a városhierarchiában betöltött szerep...16 2.2. Városi szintű helyzetértékelés............................................................................................23 2.2.1. Városszerkezet........................................................................................................23 2.2.2. Gazdaság.................................................................................................................25 2.2.3. Társadalom..............................................................................................................26 2.2.4. Környezet................................................................................................................29 2.2.5. Közszolgáltatások...................................................................................................33 2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései...................................................................................43 2.2.7. A város SWOT analízise.........................................................................................47 2.3. Városrészek területi megközelítésű elemzése................................................................48 L-2: Nyugati lakóövezet...................................................................................................52 L-3: Déli alközponti övezet..............................................................................................53 L-4: Bize városrész...........................................................................................................55 L-5: Boronka városrész.....................................................................................................56 L-6: Gyóta városrész.........................................................................................................58 L-7: Horvátkút városrész..................................................................................................59 Vk: Városközpont.............................................................................................................61 Tf: Turisztikai fejlesztési övezet.......................................................................................63 KSZ: Kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület............................................................65 Gi-1: Gazdasági, ipari fejlesztési terület...........................................................................66 Gi-2: Gazdasági, ipari fejlesztési terület (Észak-keleti ipari terület)................................66 Városrészek SWOT analízise...........................................................................................70 2.4. Szegregált, vagy szegregációval fenyegetett területek helyzetértékelése......................71 3. Stratégia................................................................................................................................75 3.1. Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányok...........................................................................75 3.2. Célhierarchia..................................................................................................................79 3.2.1. Tematikus célok részletes kifejtése.........................................................................79 3.3. Akcióterületek kijelölése a 2007-2013 közti időszakra.................................................84 3.3.1. TU-at: Turisztikai akcióterület................................................................................85 3.3.2.Vk-at: Városközpont akcióterület............................................................................86 3.3.3. L-Vk-at: Nyugati lakóövezet városközpont akcióterület........................................89 3.3.4. Sz1-at: Táncsics utca vége akcióterület..................................................................91 3.3.5. Dózsa György utca vége akcióterület.....................................................................92 3.3.6. Volt tiszti lakótelep akcióterület.............................................................................92 4. A megvalósítás eszközei.......................................................................................................93 4.1. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása........................................................93 2


4.2. Szervezeti elvárások, menedzsment...............................................................................94 4.3. Településközi koordináció.............................................................................................96 4.4. Ingatlangazdálkodási koncepció....................................................................................97 4.4.1. Ingatlanok típusai....................................................................................................99 5. Partnerség............................................................................................................................102 6. Monitoring..........................................................................................................................104 6.1. Eredmények áttekintése és értékelése..........................................................................104 6.2. Monitoring mutatók.....................................................................................................105 Mellékletek..............................................................................................................................107 Településközi koordináció..................................................................................................107 Partnerségi lépések..............................................................................................................113 Felhasznált dokumentumok jegyzéke.................................................................................119

3


1. Bevezetés A Lipcsei Charta és a Területi Agenda (2007. május) irányelvei szerint a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. A 2007-13-as időszakban minden régió önálló regionális operatív programmal rendelkezik, ezekben jelenik meg a városrehabilitáció, melynek irányai alapvetően azonosak minden régióban. A városok részére kétfordulós pályázati kiírás jelent meg a Dél-dunántúli Operatív Program keretében. A városrehabilitációs akciók célja egyrészt a Dél-dunántúli régió városszerkezetének funkcionális erősítése, városainak fejlesztése, a városok térszervező erejének megerősítése a városok központi funkcióinak erősítése révén, másrészt a társadalmi és szociális problémákkal fokozottan sújtott településrészeken az ott élők esélyeit és szociális helyzetét egyaránt javító program megvalósítása (szociális városrehabilitáció). A városrehabilitációs akciót integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani, emellett a program által érintett központokra akcióterületi terveket is ki kell dolgozni. A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdaságitársadalmi partnerek) bevonásával történjen, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több ágazati szintű beavatkozás együttes alkalmazásával.

1.1. Vezetői összefoglaló Az Önkormányzat viszonyrendszerének igazodása a társadalmi-gazdasági struktúrákhoz felértékeli a versenyszférával (befektetők, gazdálkodók, vállalkozók) és a civil szférával való partnerségi kapcsolatokat, ösztönözve ezzel a szorosabb együttműködést. Egyre inkább érződik a minőség és fenntarthatóság kényszere, hiszen a jövőben az a település lehet csak sikeres, amely minőségi kínálatot (pl.: minőségi turisztikai kínálat) és minőségi szolgáltatást (élhető város) tud nyújtani hosszú távon. A város komoly fejlődési potenciálját természeti és kultúrtörténeti adottságainak, kedvező földrajzi fekvésének valamint az itt élő emberek szakértelmének és településük iránti elhivatottságuknak köszönheti. Összességében elmondható, hogy Marcali adottságait eredményesen kamatoztatva, lehetőségeivel élve, jó eséllyel indulhat a hosszú távú fenntartható fejlődés versenyén. Jelen stratégia célja, hogy Marcali város rendezett formában, a szükségletek és lehetőségek összevetésével, az ok-okozati összefüggések megvilágításával számba vegye és priorizálja a 2007-2013-as tervezési időszakra eső feladatait. Azokat a beavatkozásokat, amelyeket szükséges végrehajtani annak érdekében, hogy a város ezek eredményeként jelenlegi 4


helyzetéből kimozdulva megerősítse régión belüli pozícióját. A város határozott célja, hogy a dokumentumban megjelenített fejlesztési elemek közül minél több megvalósításra kerüljön együttműködve a Régióval, a térségi településekkel, de mindenek előtt Marcali Város lakosságával.

1.2. Módszertan és előzmények ismertetése Az integrált városfejlesztési stratégia készítéséhez az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársága 2007. október 5-én kézikönyvet adott ki. Ennek felhasználásával, valamint a helyi egyeztetések megállapításait figyelembe véve készült el a város 2007-2015 közti időszakra szóló integrált stratégiai terve, melyet Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. június 12-ülésén fogadott el. 2009. január 28-án megjelent a Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása. Az új tartalmi követelményeket tartalmazó útmutató alapján elkészítettük az IVS aktualizált változatát. A stratégia készítésénél az alábbi alapelveket követtük: 1. Széleskörű társadalmi egyeztetés előzi meg (civil, gazdasági, lakossági). 2. Integrált, komplex (szakterülteket integráló) dokumentum készül. 3. Hosszú távú, gazdasági alapú fejlesztéseket tartalmaz. 4. 7-8 évre vonatkozó stratégiai irányokat jelöl ki + 3-4 éves operatív programot tartalmaz. 5. Lipcsei Chartával és a Lisszaboni stratégiával összhangban legyen + ötvözze a hazai és Uniós irányelveket, szakpolitikákat, legyen nyitott az esetlegesen megjelenő Jessica konstrukció forrásaira! 6. Fenntarthatóság elve még fontosabb (kapacitástervezés - gazdasági, társadalmi és ökológiai szinten is). 7. Az önkormányzat globális felelősségvállalásán alapul (gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás, helyi szolgáltatások - menedzselni is kell a várost, gazdának kell lenni + a városnak önmagán túlnyúló szerepe van - felelősséget visel a környező térségért). 8. Egyéb forrásokat is be kell vonni: -

állami források

-

gazdasági szféra forrásai

- egyéb, nem városmarketing).

fejlesztési

jellegű

források

(adóbevételek,

szabályozás,

9. Forgatókönyvet kell készíteni a társadalmasításra.

5


Marcali Integrált Városfejlesztési Stratégiájának teljes dokumentációja a város rehabilitációs és egyéb városfejlesztési tevékenységének 2007-2013-ra vonatkozó alapdokumentuma, amely segítségével a város a további akciótervi időszakban fejlesztési forrásokra pályázhat.

6


2. Helyzetelemzés 2.1. A város helye a településhálózatban 2.1.1. A város térszerkezeti sajátosságai Országos és regionális összefüggések Marcali országos jellegű térszerkezeti helyzetét és annak változási tendenciáit elsősorban befolyásolja, hogy közel fekszik a M7-es autópályához, a Fiumei vasútvonalhoz, és a hozzájuk kapcsolódó mai korridor fejlesztési vonalhoz és a sármelléki regionális reptérhez. A város gyorsforgalmi úton megközelíthető Budapest irányából, Zágráb irányában pedig a közeljövőben teljessé válik a gyorsforgalmi útösszeköttetés. A legkörülményesebb az osztrák határszakasz megközelítése, de a jövőben tervezett észak-dél közlekedési tengely ezt a jelenlegi nehézséget majd mérsékli.

Marcali és térségének a másik meghatározó jelentőségűnek tekinthető sajátossága, hogy része a Balaton fejlesztési régiónak, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek (BKÜ). A BKÜ-t 164 település alkotja, melyek közül 16 városi ranggal rendelkezik. A térségnek 251 ezer állandó lakosa van, és legalább ennyi az üdülőtulajdonosok száma. Marcali a Dél-dunántúli régió észak-nyugati kapujaként lényeges kapcsolódási pontként jelenik meg Nagykanizsa, Keszthely és Nyugat-Magyarország települései felé. A város 7


„régiók kapuja” szerepét erősíti, hogy a Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli tervezésistatisztikai régió, valamint a balatoni turisztikai régió „hármas határán” fekszik. A település jól felfűzhető a Pécs-Kaposvár-Keszthely (Nyugat-Magyarország) tengelyre, így a határtalanságban nemcsak kapu, hanem híd-szerepet is betölt. A Dél-dunántúli régió Baranya, Somogy és Tolna megyéket foglalja magában. Dél-nyugaton Horvátországgal határos, míg északi irányban a Közép-dunántúli régió, keletről a Dél-alföldi-, nyugatról a Nyugat-dunántúli régió határolja. A megyék székhelyei és egyben a régió legjelentősebb megyei jogú városai Pécs, Kaposvár és Szekszárd valós térséfi funkciókat betöltő települések. A régió településszerkezete kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A régió 653 településből álló településhálózatának csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják., azokban a lakosság 20%-a él. 1. sz. táblázat: A régió városhálózatának főbb jellemzői Megye

Városok száma

Baranya

13

10 ezer fő alatti város

8

10-30 ezer fő közötti város

4

30 ezer fő feletti város

0


1

Somogy

14


9


4


1


0

Tolna

9


4


4


1


0

Összesen:

36

A fenti adatokból megállapítható, hogy a Dél-dunántúli régió urbanizáltsági foka alacsony, mivel a magyarországi városok alig 12%-a található a régióban.

Marcali város a korábbi járásnak megfelelő térség gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi központja. Kereskedelmi téren a város vonzáskörzete kiterjed a Marcali Kistérség településein túl 8


elsősorban a Balaton-parti településekre is, a városban lévő üzletláncok üzletei és a szakboltok vonzzák a vásárlókat. Az oktatás területén a város 3 középiskolája elsősorban a Somogy megye területéről fogadja a hallgatókat, de az erdőgazdasági szakiskola ennél szélesebb vonzáskörzettel rendelkezik. A hulladékgazdálkodás területén Marcali városban működő Saubermacher-Marcali Kft. jelenleg 32 helységben biztosítja a lakossági kommunális hulladék szállítását és a keszthelyi kistérségből 17 település hulladékát fogadják. A jövőben várhatóan a terület kibővül néhány Kaposvár téréghez tartozó településsel is. Az egészségügyi szolgáltatások területén megállapítható, hogy a város területi ellátási kötelezettségét földrajzilag is széles körben látja el. A Városi Kórház a Marcali Kistérségen túl a lengyeltóti és részben a fonyódi kistérség betegeit is ellátja, míg az ápolási részlegen ezen túl még a balatonföldvári, tabi, fonyódi és a siófoki kistérség (Siófok város kivételével) betegeit is fogadják. A tényleges fennálló területi struktúrák alapján megállapítható, hogy Marcali, mint a megye 3. legnépesebb települése saját lakosságával együtt mintegy 37 ezer ember életének közvetlen szervezője, ellátója.

2.1.2. A város térségi szerepe Marcali Város teljes körű városi, igazgatási és szolgáltató funkcióval rendelkezik, melyeket nem csak a szűken vett marcali kistérség számára nyújt, hanem egyes szolgáltatások esetében a Drávától a Balatonig található települések számára is biztosít. (A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CVII. törvény értelmében Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonszentgyörgy és Balatonberény községekkel 2008. január 1. napjától kibővült.) A regionális szintre dekoncentrált szervek közül az APEH, Bányakapitányság kirendeltsége nem érhető el 1 óra alatt a városból. A lakosság, vállalkozások számára szolgáltatást nyújtó regionális hivatalok (állategészségügy, mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, APEH) azonban ügyfélfogadó irodákat tartanak fenn a városban, melyek helyiségeit Marcali Város Önkormányzata biztosítja, lehetővé téve a környék lakosságának minél teljesebb körű kiszolgálását.

9


Intézmény típusa Állategészségügy Erdészeti Igazgatóság Közig Hivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügy Regionális ANTSZ Regionális MKRK Területi Főépítészi Iroda Építésügy Gyámhivatal I. fokú építési hatóság Kistérségi ANTSZ Körzeti Földhivatal Okmányiroda Országos Egyéni Választó Kerületek Polgárvédelmi kirendeltség Regionális MKKK Rendőrkapitányság Tűzoltóság Városi Bíróság Városi Ügyészség APEH Bányakapitányság Regionális Munkaügyi Központ

Központ Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Kaposvár Keszthely Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Pécs Pécs Pécs

Eljutási idő * 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 57 perc 33 perc

2 óra 2 óra 2 óra

6 perc 6 perc

A Város, mint a Marcali Kistérség központja:

10


Település 1 Balatonberény 2 Balatonkeresztúr 3 Balatonmáriafürdő 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Állandó népesség 2007. december 31-én 1 228 1 709 731

Balatonszentgyörgy Balatonújlak Böhönye Csákány Csömend Főnyed Gadány Hollád Hosszúvíz Kelevíz Kéthely Libickozma Marcali Mesztegnyő Nagyszakácsi Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Pusztakovácsi Sávoly Somogyfajsz Somogysámson Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyzsitfa Szegerdő Szenyér Szőkedencs Tapsony Táska Tikos Varászló Vése Vörs

1 685 528 2 453 310 337 94 378 279 55 383 2 429 48 12 240 1 419 497 782 106 819 744 893 582 543 797 93 803 605 235 335 322 835 443 138 157 792 478

Összesen:

37 305

A Marcali Kistérség 37.305 főt kitevő lakosságának közel 1/3-a él a térségi központ szerepet betöltő városban. A központi szerep nem csak a közigazgatási, igazságszolgáltatási funkciók telepítésében figyelhető meg, hanem a város által nyújtott közszolgáltatások, térségre gyakorolt hatásában is. 11


Oktatás: A város óvodáiba a környező településekről bejárók száma megközelíti a beíratott gyermekek számának 10%-át, mely elsősorban a városban található munkahelyeknek köszönhető. A gazdaságos és hatékony működés érdekében Marcali a környező településekkel 2005. évben intézményfenntartó társulást hozott létre az óvodai nevelés, valamint alapfokú oktatás biztosítására. Az oktató, nevelő munkát végző intézményekben szervezeti integráció is megvalósult, mely nem csupán a gazdálkodási szervezetet érintette, hanem a tagintézményi hálózat kialakítását maga után vonta. A környező településekről bejáró tanulók számának emelkedése az alapfokú oktatás területén figyelhető meg, ahol a vidéki tanulók száma meghaladja a 15%-ot, mely elsősorban a városban működő intézmények munkájának elismerését jelenti. A két általános iskola a 38 településből álló kistérség 12 felső tagozatot is működtető iskolájából a két legnagyobb tanuló létszámmal rendelkezik. A szakszolgálati feladatokat ellátó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ellátásait nem csak a kistérségben működő intézmények számára, hanem a fonyódi kistérségi társulás számára is biztosítja. Mint egységes pedagógiai szakszolgálat a következő feladatokat látják el: a nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatást, gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést, gyógytestnevelést, pályaválasztási tanácsadást, tehetséggondozást, utazó szolgáltatást. A kistérség területén csak Marcaliban található középfokú oktatást biztosító intézmény. A Város fenntartásában lévő iskolák a középfokú oktatás mindhárom típusát lefedik, hiszen megtalálhatóak a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkás képző intézményi tanítást végző intézmények. A 2008. évben 4 város együttműködésében megvalósuló Térségi Integrált Szakképző Központ oktatási kínálatával a kistérségben továbbtanulni szándékozók választási lehetősége tovább bővül. Szociális terület: a városban működő Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ által biztosított ellátások közül az intézmény a családsegítést, házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását intézményfenntartó társulás keretében nyújtja 5 település számára. Emellett az intézmény további térségi szerepet vállalt a mozgássérültek és idősek számára megszervezett támogató szolgálat, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásával. A térségben önkormányzati fenntartásban egyedül Marcaliban működik idősek számára egész napos ellátást biztosító bentlakásos otthon. Az intézmény további szolgáltatása a gyermekek nappali ellátását végző bölcsőde, mely a kistérség 38 településéről fogad gyermekeket. A gyermekjóléti szolgáltatások megoldására a város és 17 környező település szintén társulást hozott létre.

12


A Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár által 14 kistelepülés számára biztosított a mozgókönyvtári ellátás, míg a belső ellenőrzési feladatokat szintén társulás keretében Marcali Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának belső ellenőrei látják el 38 település és intézményeik számára. Kistérség települései számára elérhető államigazgatási, igazságszolgáltatási funkciók, melynek központja Marcali Város: I. fokú építési hatóság, Körzeti Földhivatal, Okmányiroda, Városi Bíróság, Városi Ügyészség, a gyámhivatal illetékességi területe a 2007. évi CVII. törvénnyel a kistérséghez csatolt 4 település vonatkozásában 2009. évben bővülni fog. A Városi Rendőrkapitányság illetékességi területe megegyezik a kistérség területével. A Város kistérségi gazdaságban betöltött központi szerepe a működő vállalkozások számát, foglalkoztatási adatokat tekintve megkérdőjelezhetetlen.

A munkanélküliség, adófizetők száma, egy főre jutó jövedelem adataiból látható, hogy a Város adatai inkább az országos átlaghoz közelítenek, vagy azt meghaladják, míg a kistérség egésze jelentősen elmarad az országos átlagtól is.

13


Kistérség területét meghaladó illetékességi területen működő szolgáltatások: ÁNTSZ kistérségi iroda

14


Polgárvédelmi kirendeltség, Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság

15

Egészségügy: a marcali kórház ellátási területe közvetlen térségét jóval meghaladja, hiszen ellátási területe az aktív ellátások esetében a Balaton déli partján Balatonlelléig terjed, míg a Belső- somogyi térséget tekintve megegyezik a Tűzoltóparancsnokság illetékességével. A rehabilitációs ellátások tekintetében az illetékességi terület átfogja a marcali, lengyeltóti, fonyódi, balatonföldvári, tabi és Siófok város kivételével a siófoki kistérséget is.

2.1.3. A város dinamikai jellemzése, funkciója, a városhierarchiában betöltött szerep Történeti előzmények Marcali neve a Marcellus személynévből származik. Már az őskorban, s a rómaiak idején lakott volt. Első írásos említése 1274. A 15. század elején oppidum – mezőváros vásárszabadalommal, kéttornyú gótikus templommal, várral, iskolával. Földesurai, a Marczalyak, Zsigmond király alatt országos méltóságok viselői, a török elleni küzdelmek első sikeres hadvezérei. Birtok-birodalmukat a Báthoryak örökölték, majd a Széchenyi család vásárolta meg 1677-ben. A török uralom alól 1686-ban szabadult a másfélszáz fős település. A 18. században gyorsan újjáépült. Birtokközpont, majd megyeszékhely. 1772-ben újból mezőváros lett. Századvégi birtokosa, Széchenyi Ferenc iparosokkal népesítette be. Postakocsi állomást (1804), sóelosztó hivatalt létesített, városrendezést hajtott végre. 1802ben könyv-, térkép-, érem- és képgyűjteményét felajánlotta a nemzetnek, amellyel a mai országos intézményeket (Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár) alapozta meg. 1848-49-ben - a forradalom és szabadságharc idején Noszlopy Gáspár a város politikai, majd katonai vezetője mártírhalált halt eszméiért. Az önkényuralom idején épült buda-kanizsai vasút (1861) a földesúri tilalom miatt elkerülte a várost, ez később teljesen elszigetelte. Közútjai is visszaestek a rangsorban. A főútvonalak rendre elkerülték. Ez mezőgazdaságát és kisiparát is visszavetette. Bár lakói erőfeszítéséből kórházat (1861), polgári iskolát (1908), helyi lapokat létesített, kisiparosai, kisbirtokosai az I. világháború végére alulmaradtak a nagyiparral, nagybirtokkal folytatott versenyben. A század első évtizedeiben emelt épületek a mai városképnek is meghatározói (Mayer-ház, Széchenyi-kastély, bíróság, polgári iskola, városháza). Sokan a szülőföld iránti alázattal teremtettek itt hetilapokat (Illés Samu, Bernáth Béla, Névy Zoltán ügyvédek), irodalmat (Kozma Andor), egyesületeket (Ádám János), színjátszást, zenei és sportéletet, óvodát (Csányi Ferenc), lakó és középületeket (Sztelek, Csomós építészek), messze elismert egészségügyet ( Dr Szaplonczay Manó, Shusztek Jenő kórházigazgatók). A II. világháború végén hadszíntér a nagyközség, igen súlyos anyagi károkkal. Az áldozatok emlékművén pedig - Hősök tere - a korabeli lakosság egytizedének neve olvasható. Az újrainduláshoz az uradalom ingatlanainak köztulajdonba vétele, majd az állami építkezések (laktanyák és lakások) adtak lökést. Ipari fejlődése a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése után, a keletkező munkaerő-felesleg elhelyezése miatt az 1960-as években vett nagyobb lendületet. Ez alapozta meg városi rangjának visszanyerését (1977).

Városi funkciók

Oktatás A társközségekkel közel 12,5 ezer fős település ma is a mikrotáj gazdasági, kereskedelmi, közigazgatási, egészségügyi, kulturális centruma - iskoláival, múzeumaival, parkokkal, köztéri alkotásokkal - közel a Balatonhoz. Marcaliban a közoktatási intézmények teljes vertikuma kiépült, biztosítva a város lakóinak és a vonzáskörzetben élőknek a beiskolázási lehetőségeket. A város 3-6 éves korosztályának óvodai ellátását 6 óvodában biztosítják. Az iskolai oktatás 200 éves múltra tekint vissza Marcaliban. Az első elemi iskolát 1721-ben alapították, tanítója Prénner Ferenc, aki egyben a kántor szerepét is betöltötte. A város gyors fejlődése és a demográfiai hullám szükségessé tették az alsófokú iskolák megalapítását, így a mai iskolahálózat 1979-re alakult ki, és ettől kezdve kettő normál tagozatú és egy speciálisan képző általános iskola működik. A legrégebbi hagyományokkal a Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola rendelkezik. A Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskolát 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév alkalmából adták át az oktatásnak. A Petőfi Utcai Speciális Általános Iskola (ma Hétszínvirág Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) az 1982/83-as tanévben önállósult és költözött önálló épületbe. A városban 1460 fő általános iskolai tanulót oktatnak 63 tanulócsoportban. Az iskolai ellátás kedvező. Feledésbe merült a kétműszakos tanítás és több év óta képesítés nélküli nevelőt sem alkalmaznak. A szakosan leadott órák aránya 100%. A diákszociális ellátás teljes mértékben megoldott, a gyermekek napközis és menzai étkeztetését a Gyermekélelmezési Központ biztosítja. A normál tagozatú általános iskolákban a kor követelményeinek megfelelően hangsúlyozott helyet kap a nyelvoktatás - a Noszlopyban az angol és német, a Mikszáthban a német-, valamint az informatika oktatása. A továbbtanulási beiskolázás 100%-os. A tanulók 70%-a gimnáziumban és szakközépiskolában tanul tovább. Ez az eredmény jobb az országos átlagnál. A szellemi tevékenység kiegészítője a testkultúra fejlesztése. Az iskolák a testnevelés oktatás, az egészséges életmódra nevelés mellett az ágazati sport (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, birkózás, atlétika, turisztika) utánpótlás bázisa is. Jól szolgálja azt a munkát a kellő számú sportpálya, a központi tornaterem, a diáksportkörök és az őket támogató vállalkozói réteg. A második világháború előtt Marcaliban nem működött középiskola. 1952-ben indult az első, Közgazdasági Gimnázium néven. 1964-ben elkészült az új épület, ahol már 12 tanulócsoport folytathatta tanulmányait. A szakmai igények kielégítésére létrejött a szakmunkásképző iskola, amely a mezőgazdasági környezet ellenére elsősorban ipari szakmákra képezi a város és környékének gyermekeit. Összességében három középfokú intézmény működik a város fenntartásában. A Berzsenyi Dániel Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola a város egyik legjelentősebb kultúrcentruma. A 19000 kötetes könyvtár, videótár, az irodalom és filmesztétika oktatásának központja. Az oktatási munka segítésére minden igényt kielégítő kollégium áll rendelkezésükre. A Szőcsénypusztán működő Erdőgazdasági Szakiskola országos beiskolázású. A festői környezetben lévő oktatási és kollégiumi épületek a közelmúltban kiegészültek az oktatást szolgáló 1700 hektár tanerdővel. A feltételrendszer lehetőséget biztosít a fához kapcsolódó szakmák (erdőművelő, fakitermelő, bognár, kádár, kovács) oktatásához. A 17 hektáros őspark egyben turisztikai lehetőségeket is kínál. A kollégiumban nyaraltatás, erdei iskola, sporttábor, edzőtábor szervezésére, működtetésére van lehetőség. A város ipari és mezőgazdasági szakmunkásainak képzésére alapították a

Szakképző Iskolát, melyet a Somogy Megyei Önkormányzattól a 2007-2008-as tanévtől vett át a Városi Önkormányzat. Az intézmény korábban a gépipar számára képzett szakmunkásokat, a város megváltozott munkaerő-szükségleteihez alkalmazkodva újabb szakmák oktatását vezették be. A város oktatási intézményeit kiegészítve működik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Azokkal a gyermekekkel foglalkozik elsősorban, akik beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdenek. A város és még hatvan települést ellátó intézmény szakvéleményt készít az iskolaérettségi vizsgálatokról, a rehabilitációs foglalkoztatásra szoruló gyermekekről. Elvégzik a szükséges terápiás kezelést és logopédiai foglalkozásokat is tartanak. Kezdeményezésükre Marcali központtal működik a Nevelési Tanácsadók Dunántúli Egyesülete, 27 nevelési tanácsadó bevonásával.

Sport és szabadidő 1911-ben kezdődött a szervezett sportélet a településen. Többszöri névváltozás után a legnagyobb múltra visszatekintő egyesület 1977-ben az MVSE (Marcali Városi Sportegyesület) elnevezést kapta. Napjainkban az NB III-as labdarúgócsapat tartozik ide, immár MVFC néven megújult klubházzal, pályával, mintegy 600 székes fedett lelátóval, beléptető-rendszerrel, elkülönített vendégszektorral. A városi sportélet fellendítéséhez jelentősen hozzájárult az 1993-ban avatott 500 férőhelyes Városi Sportcsarnok. Az itt alakult MVSZSE - Marcali Városi Szabadidő Sportegyesület mondhatja magáénak a legtöbb szakosztályt. Az indulásnál meglévő kosárlabda (NB II.) és kézilabda (NB I/B) szakosztályokhoz 1997-től csatlakoztak a négy évtizedes múltra visszatekintő, szép eredményeket felmutató birkózók, valamint a megyei bajnokságban szereplő sakkcsapat tagjai. 2003-tól már thaiboksz- és tenisz szakosztály is működik. A hetedik sportágat az úszás képviseli az MSZVSE-ben – köszönhetően a 2003 nyarán elkészült városi fürdő nyújtotta szolgáltatásoknak, mely szakosztály működése a Tanuszoda átadásával ez évtől már éves szinten helyben megoldhatóvá válik. A 2006-ban alakult röplabda szakosztály a megyei bajnokságban képviselteti magát, míg az egyesület legfiatalabb szakosztálya a lovas sportoknak hódol, fogathajtó rendezvényekkel színesítik a város sport és turisztikai kínálatát. Ismét a város lett a gazdája a valamikori honvéd pályának, a Kozma Andor utcai Sporttelep – közismert nevén Latinka pálya - most az MVFC Utánpótlás Szakosztálya keretében ténykedő labdarúgó-palánták otthona, illetve a szabadtéri tömegsport és szabadidősport rendezvények helyszíne. Szervezett és rendszeres tömegsport a városi amatőr teremlabdarúgó bajnokság keretében zajlik önálló tavaszi és őszi bajnokság keretében. Mindezek mellett a technikai sportok kedvelői is megtalálhatják a számukra kedvező tevékenységet a Marcali Roncsderbi Team működésének köszönhetően, a Marcali Kerékpáros Sportegyesület a város legaktívabb és legközkedveltebb szabadidősport csapata, és a küzdősportok sem szorulnak háttérbe, hiszen a birkózás és a thaibox mellett a karate sportág iránt érdeklődők is űzhetik kedvenc sportjukat. További sportolási, aktív szabadidő eltöltési lehetőséget kínálnak a városban található kondícionáló termek, melyek népszerűsége kihasználtsága napjainkban egyre inkább nő.

Számos kézilabda és teniszpálya segíti szervezett keretek között a kispályás labdarúgó- és teniszbajnokságokat. A Marcali és Vidéke Horgászegyesület 540 felnőtt és 100 ifjúsági illetve gyermek tagja gyakori látogatója a környékbeli vizeknek. A felfestett túraútvonalak lehetővé teszik a "zöldben való elmélyülést", a környék gazdag és változatos élővilágának megfigyelését, felderítését. A patakok, csatornák, halastavak bősége a horgászat kedvelőinek nyújt kellemes elfoglaltságot. A Balaton közelsége, a Marcali-hát méltóságteljes erdői, a Marcali-víztározó madár-kavalkádja, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága, az erdei kisvasút, a közeli települések látnivalói (Somogyvár, Somogyfajsz, Nikla, Szőcsénypuszta, Hollád, Vörs, a Csillagvár) rendszeres kirándulásra, túrázásra ösztönözik az érdeklődőket.

Kultúra Marcali város önkormányzata évente a normatíva többszörösét fordítja polgárai művelődésére. Közel húsz éves múltra tekint vissza az a helyi rendszer, amelyben intézmények, magánszemélyek, egyesületek, polgári közösségek kezdeményezései pályázat útján juthatnak hozzá ahhoz a támogatáshoz, amely elképzeléseik megvalósítását lehetővé teszi. A helyi társadalom mellett az önkormányzat is megrendelője intézményeinek, ezért egy sajátos, vegyes finanszírozási forma alakult ki. Ősszel igazi négynapos népünnepély keretében kerül sor a Nemzetközi Vásár kulturális programjaira. A könyvtár közel 100 ezer kötetes. Az 1984-ben felavatott, Marcaliban született Bernáth Aurélról elnevezett emlékmúzeum évi 10-12 időszaki kiállításnak ad otthont. A Bernáth tanítványok magas művészi színvonalú alkotásaiból a helyi fiatal művészek szárnypróbálásáig széles skálán jelennek meg itt a mai magyar képzőművészet alkotásai. A város zenei életének központja kitűnő zenetanáraiknak köszönhetően - a Városi Zeneiskola. Növendékhangversenyeket, rendszeres tanári koncerteket tartanak. A 20 éve alakult Calypso Kórus magas színvonalú tevékenységét az itthoni fellépéseken túl külföldi szereplések sora jelzi. Az 1972-ben alapított Helytörténeti Múzeum - a város fenntartásában - gyűjti, feldolgozza a város múltját őrző tárgyakat, dokumentumokat. Színvonalas kiadványai országos elismerést szereznek a városnak. Időszaki és állandó kiállításai a városba látogató vendégeket is szolgálják. Marcali szülöttei is hozzájárultak a magyar s egyetemes kultúra gazdagításához. Itt született Tóth Ágoston egykori 48-as honvéd ezredes, a honi térképészet megalapozója. (Marcaliban szobor, Budapesten a MH Térképészeti Szolgálata nevében őrzi emlékét). A közeli Niklán élt Berzsenyi Dániel, egykori Marcali-gombai pincéje helyén emlékoszlop áll. Marczali Henrik a kitűnő történész nevében is vállalta szülőhelyét. (Szülőháza helyét emléktábla jelzi). Az 1848-49-es szabadságharc jelentős személyisége Noszlopy Gáspár, Marcalihoz való kötődését emléktábla, emlékszobor, utca, s a róla elnevezett általános iskola idézi. Itt született Kozma Andor költő, s Bárd Miklós álnéven verselő testvére is. Lengyel József író, Bernáth Aurél festőművész egyaránt szeretettel emlékezett szülőhelyére, Marcalira. A múlt emlékeinek ápolása mellett igen fontos a hétköznapok, ünnepek, események megörökítése. E feladat megoldását a megyében elsőként létrehozott Marcali Városi Televízió archívuma biztosítja. A stúdió hetente négy alkalommal saját készítésű műsorral 3300 lakásban jelentkezik.

Marcali jól működő testvérvárosi kapcsolatot tart a német Künzelsau, az olasz Morovalle, és az erdélyi Maroshévíz városokkal. A kezdeti protokolláris érintkezést felváltotta az egyesületek, intézmények, családok közvetlen partneri viszonya. A kölcsönös látogatások haszna a város foglalkoztatási gondjainak megoldásában, a gyermekek nyelvtanulási lehetőségeinek bővü1ésében, de a Magyarországról kialakult kép pozitív változásaiban is mérhetővé válik. A város polgárai örömmel tapasztalják, hogy Európa nyugati felének városai is - Ausztriából, Svájcból - keresik velük a kapcsolatot.

Demográfia Marcali lakóinak száma közel 12.200 fő. A népesedési tendencia az utóbbi években kedvezőtlenül alakult: természetes fogyás jellemző, a migráció mérlege az elvándorlás irányába mozdult el. Marcali kedvezőtlenül alakuló demográfiai viszonyait jól szemlélteti két statisztikai adatsor, melynek adatait hat év választja el (2002, 2007). Az adatok alapján kitűnik, hogy a város lakossága hat év alatt 12675 főről 12240 főre csökkent.

Összlakosság: Férfi: Nő:

12.675 fő 5.898 fő 6.777 fő

Összlakosság: Férfi: Nő:

12.240 fő 5.822 fő 6.418 fő

Szembetűnő, hogy a fiatal korosztályban (0-24 év) csökkenés, míg a középkorú és idősebb korcsoportban (45 év felett) növekedés tapasztalható. Az alapvető probléma nem az, hogy nő az időskorúak száma, hanem hogy az aránya! Ez előrevetíti a későbbi munkaképes lakosság várható alacsony számát, az aktív és passzív korosztály kedvezőtlen arányát. Megállapítható tehát, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre.

2. sz. táblázat: Demográfiai jellemzők (fő) Év

0-14 év

15-59 év

60-

Összesen

2001

1993

8134

2406

12533

2008. (12.31.)

1498

8405

2274

12177

Forrás: KSH, önkormányzati népesség nyilvántartó

Foglalkoztatás Marcali foglalkoztatására a több lábon állás jellemző. A városban működő üzemek (elektronika, élelmiszeripar, textilipar) a elsősorban betanított- és a szakmunkásokat foglalkoztatnak. A közép- illetve felsőfokú képesítéssel rendelkezők számára a szolgáltatóés a közszféra nyújt legnagyobb arányban megélhetést.

3. sz. táblázat: Marcali városban 2008. évben regisztrált álláskeresők száma

Hónap

Fő

%

Január

583

8,22

Február

638

8,99

Március

596

8,40

Április

573

8,12

Május

588

8,29

Június

594

8,37

Július

601

8,47

Augusztus

605

8,53

Szeptember

580

8,18

Október

574

8,09

November

563

7,94

December

596

8,40

Forrás: DDRMK Marcali Kirendeltség

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a regisztrált álláskeresők vonatkozásában éves szinten egy viszonylagos állandóság jellemző, átlagosan 591 fő, amitől a legnagyobb havi eltérés 47 fő (február). A balatoni szezonalítás – a tó közelségének ellenére – nem érezteti hatását a város foglalkoztatására, a nyári időszakban sem csökken jelentősen az álláskeresők száma. A munkanélküliség problémája a 8 általánosnál kevesebb, általános iskolai és a szakmunkás végzettséggel rendelkező, 26-45 éves korosztályt sújtja leginkább.

4. sz. táblázat: Regisztrált álláskeresők/munkanélküliek száma korösszetétel szerint, 2008 (fő) Jan.

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

-17 év

1

4

4

3

1

1

0

0

0

1

1

1

17-20 év

12

11

17

14

11

7

17

21

21

21

20

13

21-25 év

66

79

77

79

67

67

72

79

77

74

75

68

26-35 év

171

181

167

161

171

165

154

159

158

168

171

178

36-45 év

138

152

138

127

136

154

155

152

142

131

128

146

46-50 év

81

86

80

77

83

87

87

85

70

72

66

78

51-55 év

72

81

73

70

73

69

71

69

72

65

61

73

55 év felett

42

44

40

42

46

44

45

40

40

42

41

39

Összesen

583

638

596

573

588

594

601

605

580

574

563

596


Regisztrált munkanélküliek száma negyedévi bontásban 2000 1800 1600 1400 1. negyedév

fő

1200

2. negyedév

1000

3. negyedév

800

4. negyedév

600 400 200 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

év


2.2. Városi szintű helyzetértékelés 2.2.1. Városszerkezet A város egészére jellemző alapadatok: területe:

10.440 ha 4549 m2

ebből belterület:

860 ha 174 m2

lakosság:

12.177 (2008.12.31.)

lakásszám:

4.941 db

A település iparosítása, várossá fejlesztése a hatvanas években kezdődött. 1977-ben Bize, Boronka és Horvátkút hozzácsatolásával – várossá nyilvánítása – közigazgatásilag is szentesítést nyert. A múlt század végi vasútépítéshez kapcsolódott a mai Petőfi utca megnyitása. Az I. világháborút követő földreformos parcellázások újabb utcák megnyitását eredményezték. A 60-as évek végétől tovább nőtt a település. A Várdombon, a kórház

mögötti domboldalon és Gombán is utcát nyitottak. A 80-as években a paneles lakóházak építésével a városközpont képe kedvezőtlenül alakult. Marcali lakóterületei, a település szerkezete az elmúlt évtizedek extenzív városnövekedési periódusában alakultak ki. Lakóterületeinek 4 fő csoportja van.

1.

Belváros: Vegyes beépítésű terület, intézmények és lakóépületek egysége. Intenzív, városias. (Rákóczi u., Petőfi u., és Széchényi u. belső szakasza).

2.

Régi, családi házas beépítésű utcák: Ezek az utcák fokozatosan átépülnek. (Szigetvári u., Kaposvári u., Noszlopy u., Táncsics u., Bem u., Széchényi u., Ősz u., Bize, Boronka, Horvátkút)

3.

Telepszerű többszintes lakóépületek: A lakótelepek mennyisége nem nyomasztó és többségük kellemes, parkosított környezetben található. (Berzsenyi u., Lenin u., Széchényi u., környéke)

4.

Új, családi házas területek: Helyenként a kis telekrészek miatt zsúfolt. (Várdomb, Berzsenyi városrész, Szilvás, Gombai rész új utcái)

Marcali településképi értékét növelik szép parkjai, gondosan kezelt szép területei. A városközpont Ny-i részén elhelyezkedő kórház előtti Széchényi öreg faóriások – tölgy, vérbükk, feketedió, platán, selyemfenyő – díszlenek. A park mögötti bekerített részen csodálatos környezetben látható a gyönyörűen felújított – neo-barokk stílusban épült volt Széchényi kastély, amely jelenleg a kórház főépülete. Környezetében platánfák, tölgyek, vadgesztenyék, jegenyefenyők, tiszafák és szomorúfüzek váltják egymást. Különleges értéke a páfrányfenyő (gingko biloba), amely reliktum növény. A város zöldterületeinek másik két markáns eleme a Széchenyi (Kórház) park, valamint a Rákóczi utca és a sportcsarnok között található Béke park. Az utóbbit 1957-ben telepítették, ebben az értékes mocsári tölgyfa-sor, vérbükk, platánok, szomorúfüzek és nyírfák méltó környezetet biztosítanak a környék középületeinek. A volt laktanya korábban is jelentős faállománnyal rendelkezett. A cél: Marcali kertvárosi arculatának megteremtése az utcák fásításával, az intézmények zöld környezetének megtartásával. Kiemelkedő jelentőségű a város számára, hogy a megszüntetett egykori akkumulátorgyár s a volt belső laktanya helyén EU-s pályázati források bevonásával elkészült az új Európa-park, játszótér, szökőkutak, zenepavilon és szabadtéri színpad teszi élhetővé, egészségessé a városközpont. Marcali hatalmas külterületekkel rendelkezik. Külterületeit a szőlőhegy, a mezőgazdasági területei és a nagy kiterjedésű erdők alkotják. A szőlőhegy a belterülettől Ny-ra, valamint a Bize és Horvátkút melletti zártkertek. E területek értéke, hogy a lakosság ellátását szolgája, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosít tere. Sajátos hangulatával növeli a környezet szépségét.

2.2.2. Gazdaság A város iparának kialakulásában sajátos szerepe volt az elmúlt 30 év iparpolitikájának. A legtöbb ipari cég a gép-, a konfekció és bőrdíszmű-, a fafeldolgozó-, az élelmiszer és az építőiparban dolgozik. A rendszerváltás során lezajlott privatizáció a város ipari profiljában jelentős változást nem hozott. Az újonnan Marcaliba települt cégek döntéseit vizsgálva azt láthatjuk, hogy a korábbi ipar öröksége, jelentős számban rendelkezésre álló szakképzett munkaerő, valamint a piacok közelsége jelentett meghatározó vonzerőt. Új tényező a kü1földi tőke. Kü1földi tulajdonban lévő üzemekben dolgozik a város iparában foglalkoztatottak több mint 50%-a. A Mechanikai Művek egykori 1. sz. telep helyén az MMV Kft. működik, de a korábbi 700 fő helyett csak 70 embert foglalkoztat. Csakúgy, mint elődje, fémtömegcikkeket gyárt (szerszámosládák, benzineskannák), amelyek hazánkon kívül Ausztriába, Németországba, Franciaországba is eljutnak. Az Industrie Elektrik Kft. ma a legtöbb dolgozót foglalkoztatja főleg nőket (kb. 70%). Az 1990-ben alapított teljes mértékben német tulajdonban lévő cég az egykori Mechanikai Művek ELKO telephelyét vásárolta meg, átvéve az ott dolgozók jelentős részét. Az üzemben kábelkötegeket gyártanak autókhoz, háztartási berendezésekhez, amelyeket kü1földön (Németország, Franciaország, Belgium, USA) értékesítenek. Az 1995ben alakult a ZIEHL ABEGG Marcali Kft. Anyavállalata - német testvérvárosukban Künzelsauban - ventilátorokat, elektromotorokat készít és forgalmaz az egész világon. 2008ban új vállalkozásként jelent meg a dinamikus növekedés előtt álló, a Videoton Rt. kizárólagos tulajdona, a VT EPMA Zrt. A vegyipari ágazatot egy cég képviseli, az IKR Agrokémiai Kft. Bábolna Marcali Fióktelepe. A mezőgazdaság számára szuszpenziós műtrágyát és nitrogénoldatot állít elő. Az ipari ágazatban működő cégek elsősorban az építőipari szolgáltatásokban - magasépítés, útépítés, útfenntartás, járdaépítés, térburkolatok, egyéb mélyépítési munkák tevékenykednek. Termelőtevékenységük: kevertbeton, járdaszegélykő, asztalos-, és lakatosipari termékek előállításából áll. A Marylla Kft. Divat-, sport- és iskolatáskákat készít. A hazai piacon kívül Ausztriába, Németországba, Belgiumba szállítja termékeit. A fafeldolgozó iparnak régi hagyományai vannak Marcaliban. A környék erdeiben megtalálható tölgy, cser, kőris, éger, fenyő faanyagot dolgozza fel. Termékeiket - épületfa, lombos fűrészáru, parkettafríz, bútorléc, rönkfa, stb. - a hazai piacokon kívül Németországba, Olaszországba, Ausztriába, Svédországba szállítják. Marcaliban hagyománya van a gabonaiparnak is. Búzaörléssel a Tekla Kft. foglalkozik. A Concordia Rt. vasbetonsilójában (Marcali legmagasabb építménye) szemestakarmányt tárolnak. A tejipar többszöri tulajdonváltás után Danone termékeket gyárt. A mezőgazdaság átlagos, illetve ennél valamivel kedvezőbb feltételekkel rendelkezik. A tulajdonviszonyokat tekintve az elmúlt időszakban lényeges változások történtek. Az eddigi csaknem teljes egészében állami és szövetkezeti földtulajdon - melyet az úgynevezett háztáji-

és hobbikertek egészítettek ki - átalakult. A Marcali Agráripari Rt., mint legnagyobb termelő saját földdel nem rendelkezik, bérlőként dolgozik 3200 hektár területen. A bérelt területéből 1800 ha szántó, amelyen kukoricát, búzát, árpát, cukorrépát, repcét, zabot, napraforgót, lucernát, silókukoricát termesztenek. Fontos ágazat az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarhatartás. A mintegy 1100 darabos állományt elsősorban tejéért tartja a szövetkezet. A lakosság körében jellemző a sertés és a nyúltenyésztés. Marcaliban és környékén 250 méhész dolgozik. Haltenyésztéssel a víztározóban, a környék halastavaiban, a Balatoni Halászati Rt. és egyéni bérlők a környék halastavaiban foglalkoznak.

2.2.3. Társadalom Lakosság Marcali város lakossága közel 12.200 fő, a 38 települést magába foglaló Marcali Kistérség lakossága közel 37 ezer fő. Térségi központként kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik, a városi és a kistérségi lakosokon kívül jelentős az oktatási, egészségügyi, közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevők száma is.

5. sz. táblázat: Állandó népesség koreloszlása 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

0-18 éves

2568

2462

2363

2263

2227

2184

2145

19-59 éves

7705

7689

7662

7627

7589

7560

7536

60-79 éves

2111

2115

2131

2117

2152

2153

2165

80- éves

298

293

313

339

334

343

331

Összesen

12682

12559

12469

12346

12302

12240

12177

Forrás: Önkormányzati népesség nyilvántartó

A táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt hét évben a lakosság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. A születések száma (következő grafikon) az elmúlt három évtized alatt közel harmadára csökkent, a csökkenő tendencia mellett a ’90-es évek közepétől stagnál.

250 200 150 100 50 0 19 77 19 79 19 81 19 83 19 85 19 87 19 89 19 91 19 93 19 95 19 97 19 99 20 01 20 03 20 05 20 07

Fő

Születések száma

Év Fő összesen

A számadatok jól mutatják, hogy a felnövekvő és a 18-59 éves korosztály száma folyamatosan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma emelkedik, így megállapítható, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre.

A város korfájára tekintve azonnal megállapítható, hogy a lakosság erősen elöregedő összetételű, ezt mutatja a bokor alakú korfa. A 60 év felettiek száma 2.496 fő, ami az összlakosság 20,4%-a, a 20 év alattiak pedig 2.332-an vannak, ami a lakosság csupán 19%-a, vagyis minden 60 év feletti lakosra csupán 0,93 20 év alatti lakos jut. Ha a 20 és 59 év közötti lakosságot (7.412 fő) tekintjük eltartónak, a 20 év alattiakat illetve a 60 év felettieket pedig eltartottnak (4.828 fő), akkor megállapíthatjuk, hogy 1 eltartóra 0,65 eltartott jut, vagy fordítva 1 eltartottra 1,53 eltartó jut. A nemek szerinti összetétel megfelel a Magyarországra jellemző értékeknek. A városban lakó férfiak száma 5.822 fő, a nőké 6.414 fő, tehát 1.000 férfira 1.102 nő jut, ami a volt

szocialista országokra jellemző érték. A korfára tekintve látható, hogy 40 éves korig férfitöbblet, míg 40 éves kortól viszont már egyértelműen nőtöbblet van. Ez megfelel a természetes folyamatoknak, hiszen születéskor 100 leánygyermekre 105 fiúgyermek jut, ám mivel a halandóság a férfiaknál nagyobb, ez az arány lassan megfordul, és idősebb korban már egyértelműen nőtöbblet lesz. Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 69 év, a nőké 77. Ennek megfelelően az idős lakosságot vizsgálva Marcaliban is jelentkezik ez a folyamat, különösen a 65 év feletti korcsoportokban lesz igen jelentős nőtöbblet, de már az arány megfordulásától, 40 éves kortól megfigyelhető a nők egyre növekvő aránya a férfiakhoz képest. A 40-44 év közötti nők száma a férfiak 108%-a, ez a szám a 65-69 éveseknél már 157%, a 80-84 éveseknél 224%, a 85 év felettieknél pedig 330%. A 60 év feletti lakosság nagyjából kétharmada (61,5%) nő, és csupán bő egyharmada férfi (38,5%). A korfán a nőknél és a férfiaknál is két korcsoport aránya kiugró, az 50-54 éveseké, illetve a 30-34 éveseké. Előbbi a Ratkó-korszakban születetteket, utóbbi pedig az ő gyerekeiket jelenti. A 20 év alatti népességet vizsgálva megfigyelhető a születésszám drasztikus visszaesése, a gyermekek számának folyamatos csökkenése. A 10-14 évesek száma 676 fő, a 0-4 éveseké azonban csupán 431, vagyis előbbi mindössze 64,7%-a, ami érzékenyen érintheti a város oktatási intézményeit. Marcali korfáját vizsgálva megállapítható, hogy a város lakosságára is érvényesek a magyarországi demográfiai folyamatok, mint például a népesség elöregedése, és a születések csökkenése. A bokor alakú korfa, amely a szenilis, vagyis elöregedő korösszetételre jellemző, mutatja, hogy Marcali is számos megoldandó probléma előtt áll, különösen az oktatás és a szociális ellátás területén.

A városban regisztrált álláskeresők száma Marcaliban – a Balaton közelsége ellenére – a foglalkoztatásban nem figyelhető meg a tó térségére jellemző szezonalítás, a havi adatok kiegyenlítettek, az álláskeresők számának ingadozása nem jelentős.

6. sz. táblázat: Regisztrált álláskeresők havi bontásban (fő) Jan.

Febr.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Átl.

2007

517

565

530

494

420

410

440

427

464

478

515

551

484

2008

583

638

596

573

588

594

601

605

580

574

563

596

591


7. sz. táblázat: álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, 2008 (fő) a

8

jan 53

febr 57

márc 41

ápr 40

máj 37

jún 40

júl 40

aug 43

szept 46

okt 41

nov 38

dec 48

b c d e f g h i

ált.kevesebb ált. isk. szakmunk. szakiskola szakközépisk. technikum gimnázium főiskola egyetem ÖSSZESEN

151 204 8 91 17 38 13 8 583

165 216 11 97 23 45 14 10 638

148 216 9 86 22 45 22 7 596

131 219 11 81 23 43 19 6 573

129 232 11 82 19 51 22 5 588

129 229 9 83 21 53 26 4 594

131 226 8 85 21 55 31 4 601

123 224 9 96 21 52 33 4 605

121 213 9 91 23 49 25 3 580

111 224 4 104 19 48 20 3 574

106 227 6 98 18 49 18 3 563

129 240 8 85 18 53 13 2 596


A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Marcali Kirendeltsége folyamatosan indít képzéseket a regisztrált álláskeresők számának csökkentése érdekében, és a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését. (munkaerő-piaci képzések, közhasznú foglalkoztatás, bértámogatás stb.) A közmunka programok lehetőséget nyújtanak a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatására.

2.2.4. Környezet A környezet állapotára jellemző mutatószámok közé sorolható a levegőtisztaság, a zajártalom, a rendelkezésre álló vízbázis tisztasága, a felszíni vizek tisztasága és természetes tisztulása, a szennyvizek kezelése, a szemétgyűjtés és szemét elhelyezés rendszere, szelektált hulladékgyűjtés térnyerése, hulladékfeldolgozás, az erózió elleni védelem, az erdők és a természetvédelmi területek megóvása, a megújuló környezet kímélő energiák részarányának folyamatos növelése. A város a helyi védelem alá vont természeti értékeinek, területeinek megőrzésére külön kiemelt figyelmet fordít. Marcali városa a Balaton közelsége és a 68. számú közúti forgalma miatt levegőjét tekintve jelentős terhelésnek van kitéve, de a nagyobb zöldterületek közelsége, valamint a kedvező északnyugati szélirány viszonylag tisztán tartja a város levegőjét. A forgalom okozta zajártalom jelentős, de csak bizonyos időszakonként közelíti meg a veszélyesnek tartott környezetvédelmi határértéket. A közlekedési rendszer racionalizálásával a zajártalom megfelelően kordában tartható. Ennek érdekében 2013-ig a 68-as számú út marcali szakaszán az elkerülő út meg fog valósulni, ezáltal a városon áthaladó közúti forgalom és zajterhelés is kisebb lesz. A város a vízellátó bázisát a nyirádi karsztvíz képezi. Az ivóvíz ellátás tartósan megoldott és minősége is megfelelő. Az elmúlt években a város csatornahálózata a gyótapusztai és a horvátkúti városrészek kivételével közel 100%-ban kiépült, ezért a felszíni vizek minősége sokat javult. A szennyvíztelep kapacitása 4000m3/nap, ami megfelel a kívánalmaknak, de tisztítástechnológiai szempontból elavult. A város területén megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, több ponton alakítottak ki hulladékgyűjtő szigeteket. A pormentes hulladék és a rendezett hulladék-elhelyezés szintén megoldott, az EU normáknak megfelel. Marcali városa szerepel a

Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási projektben, melynek keretében hulladékválogató mű és hulladékudvar lesz kialakítva, valamint a jelenlegi lerakót tovább bővítik. A napos órák száma 1200-2000 óra. A jelenleg épülő fedett fürdőnél geotermikus energiával fogják megoldani az épület fűtését.

Ingatlanok Az önkormányzat ingatlanvagyona összesen mintegy 1140 db ingatlan. Ebből ingatlanjelleg szerint a jelentősebb számú ingatlanok: út, tér, híd:

482 db

lakásbérlemény:

89 db

nem lakás:

25 db

intézményi épületek:

51 db

A városban található közel 5000 lakásból 182 az önkormányzati bérlakások száma (3,6%), amely a Magyarországi átlaghoz képest (8%) nagyon alacsony. A bérlakásokban élő emberek szegénységi kockázata nagyobb, mint a lakástulajdonosoké, gyakori a köztartozások felhalmozása. A lakásbérleményeken álló bérhátralék 6,5 millió Ft. Az egy lakásra jutó lakbérhátralék átlaga 35.714 Ft. A lakhatás biztosítására várók becsült száma jelenleg 50 fő. A vízellátásért a Dél-dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Marcali Üzemigazgatósága felelős. A szolgáltatott vízmennyiség 2000-2300 m3/nap, a nyári időszakban a víz 90 %-a Nyirádról érkezik (karsztvíz), a fennmaradó 10 %-ot a Fonyódi Felszíni Vízmű adja. A helyi ivóvízhálózat hossza 61 km, a lakosság közel 100 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. Fejlesztés nem szükséges – kivéve a gyótai városrészt - fontos a szolgáltatás szinten tartása, a karbantartás, mivel a hálózat nagy része elöregedett. Emiatt sok a csőtörés és az útfelbontás. Sürgős lenne az elavult hálózat ütemezett cseréje, felújítása, mely jelenleg minimális mértékben valósul meg. A Marcali Üzemvezetőség területén is elkezdték a hálózati veszteségek mérését, annak érdekében, hogy a hibákat kiküszöböljék. Szennyvízkezelés: szennyvízcsatornával való ellátottság 95 %-os, a kiépített szennyvízcsatorna hossza 37 km, ami kielégítő mértéket jelent a város esetében. A szennyvíz gravitációs rendszeren - átemelők és nyomóvezetékek közbeiktatásával- jut el a 4000 m3/nap kapacitással rendelkező szennyvíztelepre. A telepre érkező szennyvizek mechanikai tisztítása után (homokfogó és előülepítő műtárgy), kétlépcsős biológiai tisztítás történik (csepegtetőtest, oxidációs árok), majd utóülepítés után a tisztított szennyvizeket a Kátyú árokba vezetik, ahonnan a Sári vízfolyáson és a Marcali előülepítő I. tározón keresztül a Marcali tározóba kerül. A jelenlegi technológia korszerűtlennek számít, a tisztított szennyvíz minősége nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A szippantott szennyvíz mennyisége nem számottevő, elhelyezése a marcali telepen történik. A Dél-Balatoni szennyvíz-projekt keretében a városban egy új korszerű technológiával ellátott szennyvíztelep fog létesülni, valamint elkészül a gyótapusztai és horvátkúti csatornarendszer.

Csapadékvíz elhelyezés: A városban csapadékvíz-elvezető rendszer működik, melynek fontosabb paraméterei a következők: a nyílt csatornák hossza 38 km, a zárt csatornák (csővezeték) hossza 6,5 km. A városban összegyűlő csapadékvíz a Marcali víztározóba kerül, ahonnan üledékmentesen folyik tovább a Nyugati Övcsatornába. DDOP keretein belül a város pályázatot nyújtott be a település bel-és külterület rendezés címén, melynek során 5 utca csapadékvíz elvezetése lesz megoldva. Körnvezeti feltételek alakulása: Marcali város gazdasági programjában kiemelt szerepet kapott a természeti és épített környezet megóvása, fejlesztése. Fontos a környezetvédelem társadalmi elfogadásának növelése, partnerség a lakossággal, a civil szféra részvételének és szerepének növelése a környezeti állapot megőrzésében. A térségben keletkező szilárd és folyékony települési hulladék, szelektív gyűjtése és korszerű kezelése nagyobb részt már megoldott. A hulladékgazdálkodás fejlesztése a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás keretében valósul meg. Folyamatban van a szelektív gyűjtés technikai és az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése, melyben a KEOP 1.1.1. pályázati kiírás feltételei az irányadóak.

Közterek, parkok állapota Marcali város belterületén található zöldterületek fenntartása kiemelt feladatot képez az önkormányzat számára. A főleg közterületen elhelyezkedő zöldterületeket magukba foglalják többek között a füves területeket (17,2 ezer m2), virágosított felületeket (6800 m2), utcai fasorokat, közterek-parkok kavicsos felületű sétányait (8,7 ezer m2), valamint köztéri játszótereket (15 db) egyaránt. A fenntartással kapcsolatos feladatokat a Város Önkormányzat GAMESZ Szervezete látja el, éves szinten mintegy 60 millió Ft-os költségvetéssel, melyből színvonalasan megoldható a város zöldterületeinek rendben tartása.

A műszaki-infrastruktúra helyzete A város és térsége megfelelően ellátott villamos-energiával, gázenergiával és vezetékes ivóvíz hálózattal. Ugyancsak megoldott a városban csatornázottság és a szennyvíztisztítás is. A város tagja a korszerű térségi összefogáson alapuló szemétgyűjtő rendszernek. A telekommunikációs hálózat kiépült. A városi közművezetékek tervszerű ütemezés mellett felújításra szorulnak. A város közel teljes körű közművel való ellátása korszerű városi működést tesz lehetővé Marcali városa számára. 8. sz. táblázat: Műszaki infrastuktúra Infrastrukturálisadatok évenként:

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiség (1000 kWh)

26.627

27.295

28.590

30.003

31.232

33.928

36.566

37.975

38.273

A háztartások részére

12.580

12.794

13.252

13.664

14.414

14.450

14.745

15.096

15.162

szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kWh) A kisfeszültségű villamos energia hálózat hossza (km) 20 kW

12

13

13

17

17

20

20

20

20

A kisfeszültségű villamos energia elosztóhálózat hossza (km) 0,4 kW

8

8

9

9

9

10

10

10

10

Állami közutak hossza (m)

11.055

Helyi közutak, hidak, gyalogutak, járdák hossza (km)

307

Kiépített utak hossza (km)

50

Helyi közutak, hidak, gyalogutak, járdák területe (1000 m2)

413

Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

457

456

431

428

Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

650

638

658

664

Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

565

542

592

590

Forrás: Saját adatok

Közlekedés Marcali köszönhetően a Balaton közelségének gazdaságilag és idegenforgalmilag a közepesen fejlett városok köréből kiemelkedik. Inkább a fejlettebb városok közé sorolható. A gazdasági teljesítőképesség nagymértékben meghatározza a közlekedés helyzetét, amely részben az országos úthálózattal való kapcsolatát részben pedig a közlekedésszervezést foglalja magába. A megye, a kistérség és ezen belül Marcali versenyképességének megőrzésében, fejlesztési lehetőségében meghatározóak a térség közlekedési adottságai. E tekintetben Marcali helyzete viszonylag kedvező, de ezek további javítása szükséges. Vasúti közlekedés Marcali a Balatonszentgyörgy - Somogyszobi vasúti szárnyvonal mellett fekszik. A vasút még ma is jelentős, de egyre csökkenő szerepet tölt be a város közlekedési kapcsolataiban. A

vasúti mellékvonalak állapota, így ezé is, nagymértékben leromlott. A vasútállomás felújítása, korszerűsítése szükséges, előtte dísztér kialakítása tervezett. A vasúti pálya rekonstrukciója is indokolt. Az ipari park iparvágánnyal történő ellátása távlatokban célkitűzés. Idegenforgalmi szempontok alapján célszerű a Boronkai melléki Tájvédelmi Körzeten áthaladó keskeny nyomtávú vasút kiépítése, Balatonfenyves és Mesztegnyő között, Boronka, vagy Gyóta érintésével. Tömegközlekedés: A helyi és távolsági autóbusz közlekedést a Kapos Volán Zrt. biztosítja. A Petőfi utcában, a vasútállomás közelében van a városi autóbusz pályaudvar, műszaki állapota és forgalmi kapacitása megfelelő. A város több száz távolsági járat érinti és több mint negyven településsel van közvetlen kapcsolata. Jelenleg egy helyi járat is közlekedik napi hat alkalommal. A rendezési terv fejlesztési elképzeléseivel összhangban átgondolandó a helyi járat nyomvonalának esetleges megváltoztatása, vonalainak bővítését is vizsgálni kell. Forgalomszervezés A városban a járműforgalom növekedése átszervezést igényel, aminek vezérlőelve a központi belterület tehermentesítése. Indokolt a sétáló övezet bővítése, és a tömegközlekedési útvonal módosítása.

2.2.5. Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladatán belül ellátja a sajátos nevelési igény diagnosztizálását, a gyermekek gyógypedagógiai tanácsadását, korai fejlesztését és gondozását. A feladatellátás a szülő bevonásával, szülői tanácsadással történik. A fejlesztő felkészítés sora azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítja a fejlődésükhöz szükséges felkészítést a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás keretein belül megállapítja, ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készít és ellátja a gyermek fejlesztő foglalkozását a pedagógus és a szülő bevonásával. Szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. Pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermekeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és az intézmény részére megküldött szakvélemény alapján segíti azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az ellátását, akik a

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. A logopédiai szolgáltatás keretein belül segít a beszédindításban, a beszédhibák és a nyelvi kommunikációs zavarok javításában, a dislexia megelőzésében, gyógyításában. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást végez, ahol a tanulók adottságainak, tanulási képességeinek, irányultságainak szakszerű vizsgálata után segít az iskolaválasztásban. A konduktív pedagógiai szakszolgálat keretében segíti a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelését, fejlesztését és gondozását. Az intézményben HRG-program működik. A gyermekek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatását, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja a gyógytestnevelés keretein belül valósítja meg.

Utazó gyógypedagógiai ellátást biztosít, segíti Marcali és a Fonyódi Kistérség óvodáiban, iskolákban integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását, nevelését.

9. sz. táblázat: Utazó gyógypedagógia ellátás települések szerinti megoszlása Logopédia

Gyógytestnevelés

Gyógypedagógia

1.

Balatonmáriafürdő

Balatonfenyves


2.

Balatonkeresztúr


Balatonkeresztúr

3.

Böhönye

Balatonkeresztúr

Balatonszentgyörgy

4.

Kéthely

Fonyód

Böhönye

5.

Mesztegnyő

Kéthely

Kéthely

6.

Nemesdéd

Nemesdéd

Mesztegnyő

7.

Nemesvid

Nemesvid

Nagyszakácsi

8.

Nikla

Nikla

Nemesdéd

9.

Pusztakovácsi

Pusztakovácsi

Nemesvid

10.

Sávoly

Sávoly

Nikla

11.

Táska

Somogyfajsz

Pusztakovácsi

12.

Varászló

Varászló

Sávoly

13.

Vése

Somogyfajsz

14.

Somogysámson

15.

Somogyszentpál

16.

Vése

17.

Varászló

Marcaliban rendszeres pszichológiai terápiát folytat, a Fonyódi Kistérség hat intézményében ellátja az iskolapszichológiai feladatokat is. 90 77

80

72

70 60 50

54

összes kliensszám

54

51 ebből magánkezde ményezés

40 30 46

20 10

23

19

33 19

0 2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

A nevelési, oktatási intézmények javaslatai és a szülők igényei alapján tehetséggondozást végez, melynek sikeréhez nagyban hozzájárul a már hagyományosan megszervezésre kerülő MindLab nyári napközis tábor is.

Mindezen alapfeladatokon túl kiegészítő tevékenységeket is végeznek -

kapcsolattartás pedagógusokkal

-

szülői tanfolyam

-

baby-sitter szolgálat

-

gyógyúszás

-

előadások nevelőtestületi értekezleteken

-

havi fogadóórák tartása

-

konferenciák szervezése

-

főiskola / egyetemi hallgatók számára gyakorlóhelyként szolgálunk

Az Egységes pedagógiai Szakszolgálat által ellátott terület (sárgával jelölve):

Óvodai Központ A marcali Óvodai Központ a város közigazgatási területén jelenleg hat telephellyel és Nemesviden egy tagóvodával rendelkezik. Az óvoda fenntartója a Marcali, Kelevíz, Nemesvid, Somogysimonyi, Somogyzsitfa Közoktatási Intézményi Társulás. Mindegyik intézmény saját arculattal rendelkezik, melyek az alábbi kiemelt nevelési feladatokat látják el: anyanyelvi-, környezeti-, művészeti- epochális- nevelés, néphagyomány ápolás. Az intézmények rendszeres kapcsolatot ápolnak a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás területén levő óvodákkal, gyakran látják egymást vendégül egy-egy sport- vagy kulturális rendezvényen. Az itt dolgozó pedagógusok rendszeresen sikeresen pályáznak nem csak a városi Közoktatási Céltámogatási, hanem országos pályázatokon is.

Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetkoktatási Iskola Általános iskolának, melynek szintén a Marcali, Kelevíz, Nemesvid, Somogysimonyi, Somogyzsitfa Közoktatási Intézményi Társulás a fenntartója jelenleg 28 osztálya van, melyekben a szakos ellátottság 100%-os, a tantestület 20%-a pedig több diplomával is rendelkezik.

Az iskola épülete két összefüggő épülettömbből áll. A főépület szaktantermeiben tanulnak a felsõ tagozatosok, a hozzá kapcsolódó újabb épületszárnyban pedig az alsós osztályok. Mindkét épülethez külön udvarrész tartozik. 20 000 kötetes könyvtár, folyóirat-, audio- és videokazettatár, 2 számítástechnika szaktanterem, egy 200 m2-es teljesen felújított tornaterem, egy tornaszoba és 2 táncterem segíti a korszerű oktatómunkát. 2004. szeptemberétől teljesen új, korszerű világítású pályákon sportolhatnak a tanulók. 2005. szeptember 1-jétől a nemesvidi Hóy Tibor tagiskolával bővült az intézmény. Az 1-4 évfolyamon iskolaotthonos oktatási formában tanulnak a diákok. Az osztályt két tanító tanítja. Délelőtt a tanórákat szabadidős foglalkozás követi, délután egy készségtantárgy órát tartanak a szabadfoglalkozás és felkészülés mellett. A testnevelési órákon túl a táncórák, a gyógytestnevelés, játékos ügyességi programok, atlétika, sakk, kosárlabda, kézilabda, foci edzések kínálnak lehetőséget. Az iskola életét szakkörök, diákkörök, sportkörök, diákönkormányzati rendezvények, diákújság és diákrádió színesítik. Sítábort és nyári táborokat szerveznek, színházlátogatáson veszünk részt. Választott Diákpolgármester képviseli a tanulók érdekeit. A Művészeti iskola 3 művészeti ágban 3 tanszakkal működik. Táncművészeti ág néptánc tanszakkal A tanulók mozgáskultúráját, műveltségét, személyiségét fejlesztjük. Eredményességét megtapasztalhatta, élvezhette a város lakossága is. Képzőművészeti ág festészet tanszakkal Az alkotásra való nevelés megalapozásával foglalkozunk. Olyan anyagokkal, eszközökkel, technikákkal ismerkednek meg diákjaink, melyekre a tanórákon nincs lehetőség. Színművészet, bábművészeti ág színjáték tanszakkal Drámajátékok, mesék dramatizálásával, népi- és gyermekjátékokkal fejlesztjük a tanulók szóbeli és helyzetfelismerő képességeit.

Mikszáth Kálmán Utcai Általános Iskola Az intézményt 1979-ben a Nemzetközi gyermekév alkalmából adták át, azóta is kiemelkedően jó tanulmányi és sporteredményekkel büszkélkedhető tanulók kerülnek ki a falai közül. Az tanulók számára már első osztálytól választható a sporttagozatos képzés – a jelentkezést előzetes felmérés előzi meg - , mely emelt óraszámmal és kiváló szakemberekkel biztosítja a város utánpótlás csapatait. Az alsó tagozatos diákok oktatása iskolaotthonos formában zajlik, egy- egy osztályban két tanító segíti a gyermekek alapos felkészülését. Az itt működő szakmai munkaközösségek aktív munkájának eredménye képen szinte minden területen kiemelkedően szerepelnek az iskola diákjai a különböző megyei, ill. országos tanulmányi versenyeken. Az iskola saját versenyeket is szervez, melyek közül az Alapműveleti Matematikaversenyt országos ismertségre tett szert.

A német nyelvet 6. osztálytól emelt szinten, az angolt 5. osztálytól szakkör formájában tanulhatják a diákok. A klubnapközi pedig lehetőséget biztosít, hogy a gyermekek 24 tevékenységi forma közül ki tudják választani azt a kettőt, amelyben a legtehetségesebbek. A legeredményesebb tanulónkat a 8. év végén „Mikszáth” plakett és „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetésben részesítik.

Marcali Szakképző Iskola Az intézmény 2007. szeptember 1-től került ismét vissza a Somogy Megyei Önkormányzattól a város fenntartásába. A szakképzésen kívül az intézmény szakközépiskolai képzést is folytat. A szakképzésre jelentkező diákok könnyűipari, agráripari, élelmiszeripari képzés és gépészet közül választhatnak, melynek koordinálását, hatékonyságát a hamarosan megalakuló Térségi Integrált Szakképző Központ is pozitívan fogja befolyásolni. A diákok kollégiumi elszállásolása a Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium épületében történi, mely az iskolától mindössze néhány száz méterre található. Az szakközépiskolai képzést választók az érettségi után gazdasági informatikai szakképesítést is szerezhetnek.

Marcali Városi Zeneiskola A Marcali Városi Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címmel rendelkezik. Az iskola a következő művészeti ágakra, tanszakokra és feladatellátási helyekre szerezte meg a minősítést: furulya, kürt, trombita, tuba, zongora, klarinét, hegedű, ütő, fuvola, gordonka. Működő feladatellátási helyei Marcali, Petőfi S. u. 11. és Balatonkeresztúr, Ady E. u. 2. Az intézménybe nagy számban járnak a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás településeiről. A tanulók évről-évre mind a megyei, mind az országos versenyeken, megmérettetéseken kiváló eredményeket érnek el.

Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája A Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond szakközépiskola és Szakiskolája Somogyzsitfa - Szőcsénypusztán, Marcalitól nyugatra 12 km- re, a Balatontól délre 18 km re található, tanulólétszáma 815 fő. Az intézmény dunántúli beiskolázású, fenntartója a Marcali Városi Önkormányzat. Az intézmény a gyakorlati oktatáshoz 1786 ha tanerdővel, 4500 ha oktatási - kutatási célú, különleges rendeltetésű vadászterülettel, 1000 m fűthető fóliaházzal, üvegházzal, 2.8 hektáros vadasparkkal, dísznövény gyakorlókerttel, erdészeti csemetekerttel rendelkezik. Az intézmény 2003 és 2006. között részt vett a XXI. század szakiskolája szakiskolai fejlesztési programban. Az iskolához tartozó új kollégiumi épület 2007. október elején került átadásra.

Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium A Berzsenyi Dániel Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumban általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. A gimnázium erőssége a nyelvi képzés, melyet a testvérvárosi kapcsolat csereprogramjaival tesznek még hatékonyabbá. Az iskola kompetencia-mérés eredményei is azt bizonyítják, hogy az intézményben magas fokú pedagógiai munka folyik. Az iskola szakmai tanfolyamokat, továbbképzéseket is szervez, és a közgazdasági szakképzésre, valamint az idegenforgalmi ügyintéző középszintű és az utazásszervező- és közvetítő emelt szintű szakképzésre épülő felsőfokú szakképzést is folytat. A gimnáziumi osztályokban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkát, állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati képzés folyik.

Közintézmények akadálymentesítési helyzete Marcali és környékén közel 1000 fő olyan ember él, akik valamilyen mértékű fogyatékossággal rendelkeznek. Ehhez járul hozzá a gyógy turizmus keretében idelátogatók jelentős száma is. Megállapítható, hogy a 22 önkormányzati intézmény túlnyomó részében a fizikai akadálymentesítés feltételrendszere (megközelíthetőség, akadálymentes mosdó megépítése) nagyon jelentős beruházás mellett biztosítható, bár sok helyen a megvalósíthatóságnak komoly nehézségei vannak. Az intézmények között található olyan, amelyekben a teljes felújítását vagy átépítését megelőzően az akadálymentesítés elvégzése nem célszerű, illetve hosszabb távon felmerülhet egyes intézmény megszüntetése is, ami szintén megkérdőjelezi az ez irányú törekvések célszerűségét. Városi szinten az akadálymentesítés teljes körű kialakítása közel110 millió forintot igényel. Marcali város a törvényi kötelezettségén túlmenően eddig is megtett minden olyan lépést, amellyel a fogyatékkal élő emberek életvitelét javíthatta. A város által működtetett intézmények sajnos nem felelnek az akadálymentesség szigorú követelményrendszerének. Az elvárásoknak megfelelő helyzet kialakítása jelentős anyagi forrást igényel, ezért Marcali is ütemekre bontva, több lépcsőben, saját és pályázati források felhasználásával szeretné ezt a feladatot megoldani. Marcali Város Önkormányzata és intézményei ezen a téren - az országos átlaghoz hasonlóan - csak részben tudta teljesíteni törvényi kötelezettségeit.

Közmű ellátottság Ivóvíz ellátás gyakorlatilag a város teljes területén ki van építve s a DRV Zrt. üzemeltetésében működik. Szennyvízelvezetés és elhelyezés tekintetében szintén jó az ellátás, csak a Horvátkút és Gyótapuszta városrész nincs csatornázva. A szennyvíz elhelyezés a város déli külterületi részén lévő három fokozatú szennyvíztelepen megoldott. A rendszert szintén a DRV Zrt. üzemelteti.

Földgázellátás az igényeknek megfelelően kiépült a kiépítettség mértéke üzemeltetője az Eon Energiaszolgáltató Kft. Távbeszélő hálózat olyan mértékben lett kivitelezve, hogy gyakorlatilag minden beépített ingatlan ellátható. Üzemeltető a T-COM Zrt. Elektromos energia ellátás mindenhol biztosított, a közvilágítás kiépítettsége lakott területek vonatkozásában teljes körű. Üzemeltető: E-on Energiaszolgáltató Zrt. Csapadékvíz elvezetés, kezelés a városban csapadékvíz-elvezető rendszer működik, melynek fontosabb paraméterei a következők: a nyílt csatornák hossza 38 km, a zárt csatornák (csővezeték) hossza 6,5 km. A városban összegyűlő csapadékvíz a Marcali víztározóba kerül, ahonnan üledékmentesen folyik tovább a Nyugati Övcsatornába. Megállapítható, hogy a város közműves infrastruktúrája ivóvíz, szennyvíz, földgáz, távbeszélő hálózat, elektromos energia vonatkozásában megfelel az EU-s előírásoknak.

Közlekedési infrastruktúra Pozitívan hat a térségre, hogy a várostól északra az M 7-es főközlekedési út már autópályaként kiépült. A jelentős nemzetközi forgalmat is lebonyolító főközlekedési úttól a város 13 km-re van. A településen halad keresztül a Balatonkeresztúrtól-Barcsig vezető 68-as számú főközlekedési út. Ennek az útnak a várost keletről megkerülő, tehermentesítő útkorrekciója tervezett, építési engedélyezési terve elkészült. A várostól délre, mintegy 23 km-re vezet el majd a Dél-Dunántúl másik legfontosabb, keletnyugat irányú forgalmát lebonyolító gyorsforgalmú útja, az M9-es. Marcalitól nyugati irányba ágazik ki a 6805 számú, Galambok irányába vezető út és keleti irányba a 6707 számú Öreglak irányába vezető út. Ezek az utak az előzőekben említett főközlekedési útnak már meg lévő szakaszai. A város belső úthálózata jónak mondható, a 56 km-ből szinte 100 % aszfalt vagy beton burkolatú. A város közútjai folyamatos felújításra szorulnak, az elmúlt 3 évben a teljes úthálózat 20 %-a új burkolatot kapott. A város egyik legnagyobb problémája a megfelelő parkoló területek hiánya és általában a parkolási helyzet megoldatlansága. A város belterületi úthálózata 56 km, melyből 51 km a kiépített útállomány, 93 ezer m2 járdája van a városnak. A szőlőhegyi utak építése, felújítása, karbantartása indokolt a borturizmus feltételeinek javítása érdekében.

Szociális ellátórendszer Marcali Városi Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ (SZESZK)

Marcali Város Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központja a város személyes gondoskodást nyújtó felnőtt- és gyermekvédelmi, valamint egyes egészségügyi alapfeladatait ellátó integrált szociális és egészségügyi intézménye. (Szt.85/B. §., illetve 85/C. §. (1) bek. d) pontja szerint- több ellátási típus egy intézményi keretein belül történő megszervezése). Az intézmény Marcali városban, Marcali, Dózsa Gy. u. 9. központtal, az alábbi telephelyeken, integrált formában működik: -

Marcali, Dózsa Gy. u. 9- Központi Iroda (Igazgatás, Gazdasági vezetés, Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítés (Adósságkezelés, Rendszeres szociális segélyezettek) Közösségi ellátás, Gyermekjóléti szolgálat, Védőnői szolgálat.

-

Marcali, Katona J. gyermekfelügyelet).

-

Marcali, Szigetvári u. 1- Idősek Klubja II. (Nappali ellátás), Támogató szolgáltatás.

-

Marcali, Noszlopy u. 1- Idősek Otthona és Gondozóháza, Idősek Klubja I. (Ápolástgondozást-, és átmeneti ellátást nyújtó bentlakásos ellátás, Nappali ellátás) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

-

Marcali, Széchenyi u. 17- Központi Orvosi Ügyelet.

u.

3-

Bölcsőde

(Bölcsődei

ellátás,

Játszócsoport,

Házi

Az intézmény feladatai: A város polgárainak, családjainak, a tartósan hátrányos helyzetű és az átlagosnál nagyobb szociális terhekkel küzdő csoportjainak, közösségeinek, a mindenkori szükségletekhez igazodó szociális és mentálhigiénás ellátása, a családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenység, valamint a betegség kialakulásának, az egészségromlásnak a megelőzése érdekében végzett egészségnevelés, továbbá a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése, szakszerű gondozása, nevelése és a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása, a társult önkormányzatok területén egészségügyi és szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti feladatok ellátása.

10. sz. táblázat: Az ellátásban részesülők száma 2008 évben szakfeladatonként Étkeztetés

Házi segítségnyúj tás

Jelzőrendsz eres házi segítségnyúj tás

Adósságkez elési tanácsadás

Közösségi ellátás

Nappali ellátás

Tartós bentlakás

115 fő

32 fő

20 fő

41 fő

26fő

46 fő

17 fő

Gyermekjól éti szolgáltatás

Bölcsőde

Játszócsopo rt

Védőnői szolgálat – terhesek száma

Védőnői szolgálat – 0-6 éves korúak

74 család, 162 gyerek

43 fő

16 fő

60 fő

618 fő Forrás: Saját adatok

Marcali Városi Önkormányzat Kórház-rendelőintézete Marcaliban 1861 óta működik kórház, A Marcali Városi Önkormányzat Kórházrendelőintézetének ellátási területe jelenleg több mint 50 településre kiterjed, ami kb. 60.000 lakost jelent. Az intézmény alapvető feladata a lakosság gyógyító-megelőző ellátása. Szakfeladatai: -

Aktív fekvőbeteg ellátás

-

Krónikus fekvőbeteg-ellátás

-

Járóbetegek gondozóintézeti gondozása

-

Járóbetegek szakorvosi ellátása

-

Foglalkozás-egészségügyi ellátás Ennek keretében: -

ellátja az aktív és krónikus fekvőbetegeket;

-

végzi a járóbetegek szakorvosi ellátását, diagnosztikai vizsgálatait;

-

gondozási feladatokat lát el;

-

foglalkozás egészségügyi szakellátást és alapellátást végez;

-

egyéb egészségügyi tevékenységet végez: Mozgó Szakorvosi Szolgálat (MMSZ), Nőgyógyászati, Gyerekgyógyászati szűrővizsgálatok, tanácsadások, gyógytorna, fizikoterápia, csontritkulás mérés,

-

támogatja és segíti az intézeti szervezeti egységeihez nem tartozó gyógyítómegelőző szolgálatok (háziorvosi szolgálatok, alapellátási ügyelet) munkáját;

-

együttműködik a vonzáskörzet háziorvosaival, a megye valamennyi kórházával, szükség esetén más megyei vagy országos intézetekkel.

A városi kórház 39 járóbeteg ellátást végző szakambulanciával, szakrendelővel és diagnosztikai egységgel működik, ezen felül 6 gondozóval rendelkezik. Egyéb járóbeteg ellátás keretében nőgyógyászati és gyermek MSZSZ-t, sürgősségi betegellátást, foglalkozás egészségügyi alap és szakellátást működtet. Fekvőbeteg osztályokhoz közvetlenül kapcsolódó szakambulanciák és a szakmákhoz tartozó egyéb szakellátás keretében végez az intézmény járóbeteg-ellátást, valamint osztályos háttér nélküli önálló járóbeteg-szakellátó egységek működnek az intézményben. A diagnosztikai egységek a fekvőbeteg és járóbeteg-ellátás részére egyaránt végeznek vizsgálatokat.

Az intézményben 2007. április 1.-jével jelentős struktúraváltást hajtottak végre, ami elsősorban az aktív és a krónikus fekvőbeteg ellátás ágyszámának csoportosítását érintette, összességében ágyszám-változást nem eredményezett. Egészségügyi alapellátás A városban a lakosság orvosi egészségügyi alapellátását a területi ellátási kötelezettséget vállaló 5 felnőtt 2 gyermek háziorvos, 3 vegyes és 1 ifjúsági fogorvos végzi. A háziorvosi ellátás személyi feltételei adottak, az állások betöltöttek. Az egészségügyi ellátás a szolgálatoknál vállalkozási formában történik területi ellátási kötelezettséggel az önkormányzattal kötött szerződésben foglaltak alapján. A működéshez szükséges finanszírozást a MEP biztosítja, külön szerződés szerint. A háziorvosok munkáját szolgálatonként változóan 1 illetve 2 fő szakirányú végzettséggel rendelkező ápoló segíti, akik a háziorvosok alkalmazottjaiként végzik munkájukat. A város gyermeklakosságának ellátását 2 gyermek háziorvos végzi. A gyermekorvosi szolgálatok feladatai fentieken kívül kiegészülnek az alábbiakkal: -

újszülöttek, veszélyeztetett csecsemők és gyermekek szükség szerinti preventív látogatása,

-

a gyermekápolás címére jogosult keresőképtelen állományba vétele,

-

a gyermekintézményekbe felvétel előtt történő orvosi vizsgálat.

Valamennyien vállalkozás formájában végzik tevékenységüket, területi ellátási kötelezettséggel az önkormányzattal kötött szerződésben foglaltak alapján, MEP finanszírozással. A város lakosságának folyamatos, a napi ellátás utáni összevont telephelyű ügyelet, illetve hétvégeken és munkaszüneti napokon alapellátási szintű sürgősségi ellátását központi ügyelet biztosítja. Az ügyeleti ellátásban a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok az önkormányzattal kötött szerződéseknek megfelelően látják el feladataikat. A város és a környező települések lakosságának fogorvosi alapellátását 3 felnőtt és 1 ifjúsági, szakirányú szakképesítéssel rendelkező orvos végzi vállalkozás formájában, területi ellátási kötelezettséggel az önkormányzattal kötött szerződés alapján. Ketten-ketten egy telephelyen, műszakváltással oldják meg a rendelést.

2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései Kórház rekonstrukció IV. ütem A helyi önkormányzatok 2004. évi címzett támogatásáról szóló 2004. évi XLII. Törvényben a Marcali Városi Kórház rekonstrukciójának IV. üteme 1.602.000 ezer Ft összegű címzett támogatásban részesült, s az önkormányzat 178.700 ezer Ft saját forrás biztosításával együtt ez lehetővé tette az oly régóta tervezett beruházás megkezdését. A rekonstrukció IV. ütemének keretében az alábbi kivitelezési munkák valósultak meg:

 Új műtéti épület építése: -

20 ágyas nőgyógyászati osztály

-

10 ágyas szülészet és újszülött részleg

-

szülőszobák, szülészeti műtő

-

központi műtőegység ( 2 db aszeptikus műtő)

-

személyzeti öltözők

 Meglévő diagnosztikai tömb megerősítése, betegszobák komfortosítása, betegfelvételi részleg korszerűsítése  Meglévő kastélyépület részleges átépítése, korszerűsítése -

műtők és nőgyógyászat helyén krónikus osztály elhelyezése

-

tetőtérben tornaterem és öltöző kialakítása

 Új szgk. bejárat és porta építése, parkolók átépítése A rekonstrukció után, a kórház a betegellátási színvonalában lényeges javulás állt be, az alábbiak tekintetében: - A meglévő diagnosztikai (IMS) épület szerkezeti problémái megszűntek - A műtéti osztályok a diagnosztikával egy épületbe kerültek (betegszállítási utak lerövidültek, megszűntek, betegosztályok MÁTRIX rendszerben működnek) - A térség lakosságát magas szinten ellátni képes nőgyógyászati, szülészet és újszülött részlegek valósult meg korszerű szülőszobákkal, műtővel - Az új korszerű műtőblokk lehetőséget ad mindennemű korszerű beavatkozás elvégzésére - A betegfelvétel központi helyen működtethető (az ellátottak gyors, pontos adatfelvétele, nyilvántartása megoldható) - A kastélyépületben kialakított krónikus és belgyógyászati osztály MÁTRIX rendszerben üzemeltethető, s a térség ellátása ezáltal jelentős mértékben javult - Az összes betegszoba fürdőszobás kialakításúvá vált - Az osztályok hatékonysága lényegesen javult, ideális funkcionális kapcsolatok kialakulása révén - A kórházterület forgalmi rendje egyértelművé vált, a látogatók eligazodását segíti a gyalogos és autós forgalom elválasztása, a betegszobák nyugalmát fokozza, hogy az ablakok előtt a gépjármű forgalom megszűnt Marcali Város Barnamezős területének rehabilitációja Marcali város belterületének központi részén helyezkedik el az a fejlesztés megvalósulása előtt funkció nélküli terület, melynek minőségi megújítása feltétlen követelmény volt.

A projekt átfogó célja a Balaton háttértelepülései között jelentős súllyal szereplő Marcali város központi, volt ipari és laktanya (összesen 5,5 ha) területének megtisztítása, az eddig kihasználatlan, alulhasznosított területeknek, a város szerves részévé történő átalakítása. A projekt keretében kialakult egy új, ligetes- parkos városközpont játszótérrel, kamasz játszótérrel, pergolákkal, ivókutakkal, parki sétányokkal. Az új funkciók kialakításához szükséges infrastruktúra megépítése keretében elkészült egy szabadtéri színpad, zenepavilon és szökőkút. Jelen tanulmány tárgyát képező kulturális infrastruktúra fejlesztés szervesen kapcsolódik a barnamezős beruházás során létrejött új városközponthoz, tovább bővítve annak kulturális célú funkcióit, lehetőségeit. Projekt forrásainak megoszlása: Források megnevezése

Összeg (Ft)

Saját forrás

80 000 000

Pénzbeli hozzájárulás

32 000 000

BM Önerő

48 000 000

ROP 2.2.1. támogatás Összes költség

920 000 000 1 000 000 000

Marcali-Boronka között kerékpárút építése Marcali városközpontot a Boronkai városrésszel a Marcali - Öreglak összekötő út kapcsolja össze. Az országos közúthálózat részét képező közút forgalma nagy, az út keskeny, az út mellett gyalogjárda, kerékpárút nincs. Korábban a Marcaliba dolgozni igyekvők kénytelenek voltak a rossz minőségű útburkolat szélén, vagy a kövezett padkán kerékpározni, mely rendkívül balesetveszélyes. A DDOP-5.1.1. Regionális Operatív Program 90%-os támogatásával megépült kerékpárútnak köszönhetően a városrészből kerékpáron közlekedők biztonságos körülmények között tudják Marcalit megközelíteni.

Projekt forrásainak megoszlása: Források megnevezése

Összeg (Ft)

Saját forrás

2.754.522

EU Önerő

2.754.522

DDOP-5.1.1. támogatás

45.081.400

Összes költség

55.090.444

Marcali belterületi csapadékvíz rendezése

A Regionális Operatív program 88%-os támogatásával a város több különböző területén, az elöntéssel veszélyeztetett városrészeken kell oldódott meg a csapadékvizek zavartalan levezetése. A projekt célja, hogy a város csapadékvíz elöntéssel veszélyeztetett területein megoldást nyerjen a befogadóig történő vízlevezetés, és ezáltal megszűnjön az előző években gyakran előforduló, ebből adódó katasztrófa helyzet. A megvalósítás eredményeképpen megszűntek az elöntések alkalmával szükségszerűen elvégzendő kárelhárítási munkálatok, ezáltal ennek költségei nem terhelik tovább az önkormányzat költségvetését.

Projekt forrásainak megoszlása: Források megnevezése Saját forrás

Összeg (Ft) 16.055.812

DDOP-5.1.5/B támogatás

118.527.688

Összes költség

134.583.500

68-as főút Marcali belterületi szakszán új lámpás csomópont kialakítása és meglévő sávszélesítése Marcali belterületén halad át a 68-as számú, Barcs - Balatonszentgyörgy közötti főút, valamit az Öreglak - Marcali és a Marcali - Galambok összekötő utak. A főútvonal forgalma az utóbbi években nagymértékben megnőtt, s ennek következtében a városban található csomópontokban is jelentős forgalom torlódások, s megnövekedett balesetveszély alakult ki. A projekt keretében két ilyen balesetveszélyes csomópont átalakítása készült el 1. A Szigetvári és Széchenyi utcák (68-as út - Marcali - Glambok közötti út háromágú csatlakozása) kereszteződésében Kresz táblák szabályozták a forgalmat. A projekt keretében ebben a kereszteződésben akadálymentes rendőrlámpás csomópontot alakítottunk ki. 2. A Rákóczi utca - Kossuth Lajos utca (68-as - Öreglak - Marcali ök. út csomópontja) a Kossuth Lajos utca keskeny kialakítása miatt szintén egy balesetveszélyes csomópont a városban. A program keretében a Kossuth Lajos utca sávszélesítését, és a lámpás csomópont akadálymentesítését végeztük el.

Projekt forrásainak megoszlása: Források megnevezése Saját forrás

Összeg (Ft) 4.446.100

DDOP-5.1.3/C támogatás

40.014.900

Összes költség

44.461.000

2.2.7. A város SWOT analízise A Város potenciáljait, erősségeit és hiányosságait egy SWOT analízisbe rendezve foglaljuk össze. A gyengeségek és lehetőségek összefüggéseire alapozva mutathatók ki a város alapvető és a továbbfejlődését gátló problémái. Az elemzés keretein belül bemutatjuk a település erősségeit, amit megtartani, erősíteni szükséges, a gyengeségeit, melyek csökkentése, kivédése, jobbá tétele a város célja. A veszélyek azokat a külső negatívumokat jelentik, melyek lehet, hogy bekövetkeznek, ha a város nem ismeri fel időben a problémát és nem fejleszt időben. Hangsúlyozzuk itt, hogy a veszélyek nem azonosak a gyengeségekkel – a gyengeségek azok a tényezők, melyeket az érintettek is felismertek és javítani szeretnének; a veszélyek pedig a gyengülés lehetőségét vetik fel abban az esetben, ha a szükséges fejlesztések elmaradnak.

BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK 1. Természetföldrajzi terület

GYENGESÉGEK

szempontból

gazdag

1.

Makro-regionális kapcsolatok viszonylag periférikus fekvés

2. Sármelléki repülőtér és az M7 autópálya közelsége

2.

Csökkenő és elöregedő népesség

3.

Vasúti közlekedés bizonytalan helyzete

4.

humán infrastruktúra nem megfelelő

5.

minőségi szálláshelyek hiánya

6.

Balaton felé vezető kerékpárút hiánya

7.

Foglakoztatottak megfelelő

8.

A térségből a munkába járás feltételei nem megfelelőek

Gyógyvízre épülő turizmus

4.

Szelíd turizmus kínálata (Boronkai Tájvédelmi Körzet, Kis-Balaton,) Kistérségi központi szerep Gazdag nemzetközi kapcsolatok Kedvező közműhálózat kiépítettség Erős civil szektor

tekintetében

idegennyelv-ismerete

nem

9. Szolgáltatások terén a település kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik Összetartó lakosság, erős belső kohézió 11. Városban működő egyéni vállalkozások sokszínűsége

és

társas

KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK 1.

VESZÉLYEK

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztéseinek részese

1.

Térség elöregedése

2.

Kistérségen belül az alacsony iskolázottság aránya tovább nő

Idegenforgalmi szakképzés bevezetése

3.

Munkába járás feltételei nem javulnak

4.

M7 autópálya teljes kiépülése

4.

Tervezett turisztikai fejlesztések elmaradása

5.

Gyógy- és Wellness szálloda megépülés

5. Nem hatékony turisztikai és városmarketing

2.

Nyelvi előkészítő képzés sikere

3.

6. 7.

Víztározón megépítése

víziturisztikai

tevékenység

központ

A testvérvárosi kapcsolatok intenzívebb

6.

Amennyiben a bérhez kötődő költségek nem csökkenek, a nagy élőmunka igényű

kihasználása a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok erősítésére 8.

Városközpont fejlesztések

9.

Kerékpárutak fejlesztése

vállalkozások elhagyhatják a várost

2.3. Városrészek területi megközelítésű elemzése A város közigazgatásilag ötös tagoltságú belterületi részből áll (Marcali, Bize, Boronka, Gyóta, Horvátkút), azonban a városrészek funkcióját tekintve összesen 12 területileg jól elkülönülő, eltérő funkciójú városrész határolható le: 1. L-1: Észak-keleti lakókörzet (Gombai városrész) 2. L-2: Nyugati lakóövezet 3. L-3: Déli alközpont lakóövezet 4. L-4: Bize városrész 5. L-5: Boronka városrész 6. L-6: Gyóta városrész 7. L-7: Horvátkút városrész 8. Tf: Turisztikai fejlesztési övezet 9. Vk: Városközpont 10. Ksz: Kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület 11. Gi-1: Gazdasági, ipari fejlesztési terület 12. Gi2: Gazdasági, ipari fejlesztési terület (Észak-keleti ipari terület

A 12 városrész alapvetően 3 funkciót tölt be: • Lakóterületi fő funkcióval rendelkezik 7 terület: az Észak-keleti, a Nyugati és a Déli alközponti lakóövezetek, a Bize, Boronka, Gyóta és Horváttkút városrészek. •

Turisztikai fő funkcióval rendelkezik a Turisztikai fejlesztési övezet.

• 3 fő gazdasági terület került kijelölésre: a Kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési, a déli és az észak-keleti Gazdasági, ipari fejlesztési terület.

Az alábbi térkép a városrészeket mutatja be, a színezés és a jelölés a funkciójuknak megfelelően került kialakításra: kék szín jelöli a gazdasági övezeteket, sárga a turisztikai fejlesztési övezeteket, piros a belvárost, zöld a lakóterületeket.

Forrás: Marcali Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

A városrészek területi adatai Városrész L1 L2 L3 L4 L5 L6 L7 VK TF KSZ Gi-1 Gi-2

Terület (ha) 175,92 93,49 35,48 43,31 103,20 39,34 92,62 74,42 95,25 96,82 199,36 283,66

L-1: Észak-keleti lakókörzet Az Észak-keleti lakókörzet (Gombai városrész) a viszonylag sűrű utcahálózat, a közepes és nagykertes telekkialakítás és a falusias hangulatú, családi házas beépítés jellemző. A városrészben egy önkormányzati intézmény működik (Táncsics utcai óvoda), és néhány, elsősorban alapvető árukat forgalmazó üzlet található. Az utak és utcák szilárdburkolatúak, az összes közművezeték kiépített. A lakókörzetnek több kisebb központja van, ezek a Noszlopy és a Berzsenyi utca kereszteződése és a mellette található üzletközpont, valamint a Noszlopy és Karikás Frigyes utcai kereszteződés. A városrész keleti területén kisebb foltban szegregált lakónépesség telepedett meg (Táncsics utca). Itt az önkormányzat a felmerült problémákat orvosolni fogja.

Demográfia L ak ó né p e s s é g m e g o s z lás a

14%

Marcali összesen L1. városrész

86%

L ak ás állom án y m e go s zlás a

13%

Marcali összesen L1. városrész

87%

Marcali gombai városrészében a lakosság közel 16%-a él. Korösszetétel tekintetében az elöregedő városrészek közé tartozik: a lakónépességen belül a 60 éven felüliek aránya 2,5%kal meghaladja a városi arányt. A városrész lakosságára az alacsonyabb iskolázottság jellemző, az aktív korúakon ¼-e legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak aránya közel azonos, mint a marcali átlag (57,7%). A jellemzően családi házas övezetben lakásainak közel 15%-a található, ezen belül az alacsony komfortfokozatú lakások aránya meghaladja a városi átlagot, ennek ellenére a városrész a komfortosabb területek közé tartozik.

Fejlesztendő terület  Városközponti megközelítésének javítása  Közösségi funkciók bővítése

 Humán szolgáltatási funkciók arányának növelése

L-2: Nyugati lakóövezet A városrész a városon át húzódó 68-as főúttól nyugatra található. Ezt a lakóterületet két eltérő szerkezetű és beépítettségű rész alkotja. A lakóterület keleti részén elsősorban többszintes társasházak helyezkednek el (Mikszáth és Ságvári utca lakótelep, Berzsenyi utca társasházak). A lakóterület másik, keleti, dél-keleti részére a sűrű utcahálózat, családi házas beépítés jellemző. Ezt a területet a Lenin utca két további részre osztja: az utcától délre található területen a nagyobb telekkialakítás, régebbi építésű házak jellemzőek, míg az északi oldalon a szőlőhegyből kialakított kertvárosi részen a kisebb telkű, új építésű, házak jellemzőek. A városrész központjában található a szépen gondozott Berzsenyi park, működik itt általános iskola, óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő. A város központi temetője a lakóövezet déli oldalán található. A területen elsősorban kisebb, a napi szükségletek kielégítését szolgáló üzletek találhatóak Az utak és az utcák itt is szilárd burkolatúak, az összes közművezeték kiépített. A nyugati lakóövezet alközpontja a Lenin utcai élelmiszer és ital üzleteknél található.

Demográfia L ak ó né p e s s é g m e go s zlás a

19% Marcali összesen L2. városrész 81%

Lak ás állo m án y m e g o s z lás a

19% Marcali összesen L2. városrész 81%

A kellemes, családias hangulatú városrészben él a lakosság több mint 23%-a. A zöldövezeti családi házas, illetve a kisebb, néhány lakásos lakótelepi városrész kedvelt a fiatal felnőttek és a középkorúak körében, az ő arányuk magasabb a városi átlaghoz képest. Kimagasló a lakosság körében a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők aránya (16,9%), ők jellemzően a 10-15 évvel ezelőtt kialakított kertvárosias hangulatú lakóövezetben telepedtek le. A város lakásállományának közel fele található ezen a városrészen, köszönhetően a még „élhető” léptékű lakótelepi és társasházi területeknek.

Fejlesztendő terület  Közösségi funkciók arányának növelése (sport, kultúra)  Lakótelepi épületek felújítása

L-3: Déli alközponti övezet Az Észak-keleti lakókörzethez hasonló felépítésű, itt is a sűrű utcahálózat, a közepes és nagykertes telekkialakítás, családi házas beépítés jellemző. A Szigetvári utcától keletre eső területen kertvárosi hangulatú, új építésű házakkal, míg a nyugati területen elsősorban régebbi építésű házak találhatóak. Az utak és utcák szilárdburkolatúak, az összes közművezeték kiépített. A körzet központja a Széchenyi-Szigetvári utca sarkán lévő üzletközpont. A városrész dél-nyugati területén telepszerűen lakott, szegregált terület található. (Dózsa utca vége).

Demográfia

Lakónépesség megoszlása

19%

Marcali összesen L3. városrész 81%

Lak ás állo m án y m e g o s z lás a

18%

Marcali összesen L3. városrész 82%

Demográfia A déli alközpont városrész a nyugati lakóövezet városrésszel közel azonos lakosságszámmal rendelkezik. Eltérő azonban a lakosság összetétele: jellemzően magasabb a 60 éven felüliek és az alacsony iskolai végzettségűek aránya (21,9%, illetve 33,5%), mindemellett alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya (8%). A területen található több, mint 1000 lakás 15%-a

alacsony komfortfokozatú, ezek nagy része a Dózsa György utca végi szegregációval fenyegetett, elszegényedett területen található.

Fejlesztendő terület  Egységes városrészi jelleg kialakítása  Szegregációval fenyegetett terület felszámolása

L-4: Bize városrész A bizei városrész Marcalitól délre, a 68-as út mentén található. A városrész a főút mellett épült ki, nagykertes telekkialakítás és családi házas beépítés jellemző. A városrész a falusias hangulatú, a lakosság nagy része kertet művel, állatokat tart. Posta, háziorvosi szolgálat és művelődési ház működik Bizén. Az utak szilárd burkolatúak, a közművezetékek kiépítésre kerületek. Középtávon indokolt a 68-as elkerülő út megépítése. Ezzel a településrész lakhatási minőségének jelentős javítása várható.

Demográfia L ak ó n é pe s s é g m e g o s z lás a

2%

Marcali összesen 6. Bize városrész

98%

Lak ás állom án y m e g o s z lás a

2%

Marcali összesen 6. Bize városrész

98%

Bize településrész Marcali 2. legkisebb lakónépességű városrésze. A Marcalitól elkülönül, falusias jellegű, családi házas területen magas az időskorúak aránya (22,7%), a lakosság jellemzően alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint a városi átlag. A lakásállomány kicsi, ezek közel 20%-a alacsony komfortfokozatú.

Fejlesztendő terület  Közösségi és humán funkciók javítása, bővítése  Városközponti kapcsolat javítása

L-5: Boronka városrész Boronka városrész Marcalitól keleti irányban található. A barátságos hangulatú, gondozott településre itt is a nagytelkes, családi házas beépítés jellemző. Óvoda, sportpálya, római katolikus templom, művelődési ház, orvosi rendelő szolgálja az itt élők kényelmét. Az utak és utcák szilárd burkolatúak, az összes közművezeték kiépített. Itt található a Boronkai Tájvédelmi Körzet, amely turisztikai vonzerejét jelentősen növelhetné a Balatonfenyves – Mesztgenyő kisvasútvonal kiépítése, hasonlóan fontos a Marcali-Boronka víztározó idegenforgalmi fejlesztése is. E kettő felvetheti annak a gondolatát, hogy a település központjában új telkek kialakítása történjen meg.

Demográfia L ak ó né p e s s é g m e go s zlás a

4%

Marcali összesen 7. Boronka városrész

96%

Lak ás állom án y m e g o s z lás a

4%

Marcali összesen 7. Boronka városrész

96%

Boronka Marcali legnagyobb lakosságszámú elkülönült településrésze. Az átlaghoz képest magasabb a fiatalkorúak és az idősek aránya (18,7%, illetve 20,2%), kedvelt lakóövezet. A lakosság nagy arányban alacsony iskolai végzettségű, legfeljebb általános iskolai

végzettséggel az itt élők 35,3%-a rendelkezik. 4,5%-os lakásállományban a jó komfortfokozatúak aránya településrészek közül az egyik legjobbnak mondható.

Fejlesztendő terület  Közösségi és humán funkciók javítása, bővítése  Városközponti kapcsolat javítása

L-6: Gyóta városrész A legkisebb lakosságszámú településrész, Gyótapuszta Marcalitól dél-keleti irányban fekszik, külterületi lakott hely. Utcái szilárd burkolatúak. A szennyvízcsatorna a DélBalatoni szennyvíz-projekt keretében fog kiépülni, a városrész minőségi ivóvíz ellátása fejlesztést igényel. Közösségi ház és sportpálya található a városrészen. Gyótapuszta Magyarország egyik legjobb adottságokkal rendelkező vadásztársaságának központja és a települést körülvevő erdők további fejlesztési lehetőséget adnak a vadászturizmus számára.

Demográfia L ak ó n é pe s s é g m e g o s z lás a

1%

Marcali összesen 8. Gyóta városrész

99%

L ak ás állom án y m e g o s z lás a

1%

Marcali összesen 8. Gyóta városrész

99%

Gyótapuszta Marcali legkisebb lakosságú településrésze, lakóinak száma 110 fő. A településrész demográfiailag minden tekintetben alulmarad a városi átlagtól, valamint a többi városrész adataitól. Elöregedő, alacsony iskolai végzettségű lakosság, magas munkanélküliség, a lakások alacsony komfortfokozata jellemző.

Fejlesztendő terület:  Közösségi és humán funkciók javítása, bővítése  Városközponti kapcsolat javítása  Közlekedési infrastuktúra javítása  Szennyvízhálózat kiépítése  Minőségi vízellátás biztosítása

L-7: Horvátkút városrész Marcalitól nyugat felé haladva találjuk Horvátkutat. A többi városrészhez hasonlóan itt is a kertes, családi házas beépítés jellemző. Utcái részben szilárd burkolatúak, közműhálózata a szennyvíz kivételével kiépített, csatornázása szintén a Dél-Balatoni szennyvíz-projekt keretében kerül kiépítésre. Művelődési ház, háziorvosi szolgálat, óvoda működik a városrészen, valamint temető és sportpálya is található. A településrész természeti adottságait kihasználva jövőbeli célkitűzése a Balaton megközelítése turistaúton, bakancsos és zöldturizmus erősítése.

Demográfia

Lak ó n é p e s s é g m e go s zlás a

4%

Marcali összesen 9. Horvátkút városrész

96%


181

Marcali összesen 9. Horvátkút városrész

4 861

Horvátkúton a lakosság közel 4%-a él, a lakosságon belül az átlagnál magasabb a fiatalkorúak és az időkorúak aránya (19,6%, illetve 25,7%). A városrészek közül itt a legnagyobb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. A lakások komfortfokozata tekintetében is a

legrosszabb adatokkal rendelkező városrész: a lakások közel fele alacsony komfortfokozatú (44%).

Fejlesztendő terület  Közösségi és humán funkciók javítása, bővítése  Városközponti kapcsolat javítása  Közlekedési infrastuktúra javítása  Szennyvízhálózat kiépítése

Vk: Városközpont A település központját alkotó városrészre a ritkább utca hálózat jellemző, két eltérő szerkezetű és beépítettségű terület alkotja. A belső városközpontban jellemzően többszintes társasházi lakótelepek, míg a külső (északi és déli) részeken a családi házas beépítés jellemző. Ebben a városrészben találhatók a legnagyobb közterületek is amelyek közül mindenképpen meg kell említeni a két nagy városi teret a város „fő terét”, a németországi testvérvárosról elnevezett Künzelsau teret és a Hősök terét, valamint a két nagy kiterjedésű és jelentős növényállománnyal rendelkező közparkot a Széchenyi parkot és a 2006-ban átadott Európa parkot. Ez utóbbi a város lakóinak kedvelt sétáló és találkozóhelye, ahol szabadtéri színpad, zenepavilon, játszótér is található. Itt helyezkednek el a város középületei, melyek közül számos épület áll országos, illetve helyi védelem alatt. E városrész ad otthont a Városi Kulturális Központ épületének, a Polgármesteri Hivatalnak, a Városi Kórháznak, a Városi Bíróságnak, a Rendőrségnek, Tűzoltó-parancsnokságnak, a Helytörténeti Múzeumnak és a Bernáth Galériának, a vasútállomásnak és a buszpályaudvarnak, bankoknak, üzleteknek, kávéházaknak, éttermeknek. Itt található továbbá a város oktatási intézményei közül a Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskola, a Noszlopy Gáspár Általános Iskola, a Szakképző Iskola, a Városi Zeneiskola és a Megyei Önkormányzat által fenntartott Hétszínvirág Iskola. Itt kapott helyet az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ, az orvosi ügyelet, a járóbeteg ellátó. A város sportéletének jelentős része is itt zajlik, itt találjuk a városi sportcsarnokot és a sporttelepet. A városrész központja a Künzelsau tér, a városrészt szolgáló úthálózatot különböző szélességű, változatos vonalvezetésű és forgalmi terhelésű utak, utcák alkotják, mindegyikük portalanított, szilárdburkolatú. A városközponton át húzódó 68-as úton jelenleg nagy az átmenő gépkocsi forgalom, a tervezett elkerülő út megépülését követően a központ forgalom- és zajterheltsége, légszennyezettsége jelentősen csökkenni fog. Sajnálatos módon kimondottan gyalogos sétáló övezet, sétálóutca jelenleg hiányzik a városközpontból. A város középtávú tervei között szerepel a 68-as út elkerülő szakaszának elkészültét követően a Rákóczi utca sétálóutcává történő átépítése, melynek a Bernáth Galériától az Európa parkig történő további bővítésével a város szívében egy „Kulturális

Korzó”, sétálóutca, pihenő övezet jönne létre

Demográfia L ak ó n é p e s s é g m e g o s z lás a

18%

Marcali összesen Vk. városrész 82%

L ak ás állo m án y m e g o s z lás a

19% Marcali összesen Vk. városrész 81%

A városközpontban él Marcali lakosságának 22%-a. Magas a középkorúak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Lakásállomány a városi lakások 23,7%-át teszi ki, ezen belül az alacsony komfortfokozatúak aránya csupán 2,6%.

Fejlesztendő terület  68-as főút elkerülő szakaszának megépítése  sétáló-bevásárló utca kialakítása  egységes utcakép kialakítása

Tf: Turisztikai fejlesztési övezet A város észak-keleti része a már meglévő gyógyfürdővel, gyakorlatilag beépítetlen területével, jó közúti megközelíthetőségével, kedvező környezeti adottságával a turisztikai fejlesztés meghatározó célterülete lehet. A Turisztikai fejlesztési övezetben található a 2003-ban átadott Városi Fürdő és Szabadidőközpont. A fejlesztés a nyugat-európai tapasztalatokhoz igazodva nem csupán egy hagyományos gyógyfürdő, hanem olyan komplex wellness szolgáltatások kialakítására törekszik, mely a test és a szellem egyidejű megújulását eredményezi. A komplexum nem csak a város adottságaira kíván támaszkodni, hanem az egész térség lehetőségeit igyekszik kihasználni. A víz, kiváló minőségű, gyógyvízzé nyilvánított, mely mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A 8,5 hektáros területen 50 m-es versenymedence, gyógymedence, élmény- és gyermekmedence, teniszpálya, kosárlabda-, homokos kézilabdapálya és játszótér várja a vendégeket. A fürdő szolgáltatási színvonalának további javítása céljából pályázatot nyújtottunk be a Dél-Dunántúli Operatív Program keretein belül új, 200 m2-es gyógyvizes medence építésére. 2008. augusztusában került átadásra a fedett uszoda, ahol 25 m-es, 4 pályás úszómedence, gyógymedence, pezsgőfürdő szolgálja egész évben a város lakóit és az ide látogató turistákat. A gyógyfürdő szomszédságában wellness-szolgáltatásokat nyújtó gyógyszálloda épül, mely 4 csillagos szállodaként előreláthatólag pótolni fogja azt a hiányt, amely a minőségi vendéglátás területén jellemzi a térséget. A terület határán található pincesor és szőlőhegy kiváló lehetőséget nyújt a bor- és gasztronómiai turizmus beindítására, melyet a pincék teraszáról élvezhető panoráma még különlegesebbé és egyedibbé varázsol.

Demográfia

Lak ó n é p e s s é g m e go s zlás a

1%

Marcali összesen Tf. városrész

99%


1%

Marcali összesen Tf. városrész

99%

A kis lakosságszámú turisztikai fejlesztési területen magas a középkorú lakosság aránya (81,4%), az iskolázottság tekintetében a legjobb mutatókkal rendelkezik (felsőfokú végzettségűek aránya 18,2”, legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 9,6%). Magas a lakosságon belül a foglalkoztatottak aránya is. A területen alacsony komfortfokozatú lakás nem található.

Fejlesztendő terület  Utcahálózat kiépítése  Szálláshelyfejlesztés  Városközpont megközelíthetőségének javítása

KSZ: Kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület A település északi részén részben beépített területrészeket és nagy beépítetlen területet magába foglaló városrész. A beépített területen a főúttól keletre vámudvar, benzinkút, autókereskedő és szerviz található. A főúttól nyugatra eső területen szupermarket épült. A terület az M7 autópálya közelségének és jó megközelítésének köszönhetően kiváló területe egy kereskedelmi-szolgáltató központ kialakulásának, ahol a meglévő és a betelepülő új cégek gazdasági hatása egymást erősítve jelenik meg.

Demográfia Lak ó n é p e s s é g m e go s zlás a

1%

Marcali összesen Ksz. városrész

99%

L ak ás állo m ány m e g os z lás a

1%

Marcali összesen Ksz. városrész

99%

A területen – jellegéből adódóan – alacsony a lakónépesség száma, közülük is magas a 15-59 évesek, valamint az alacsony iskolai végzettségűek aránya. A kis számú lakásállományból sok az alacsony komfortfokozatú,a 26 lakásból 11 db.

Fejlesztendő terület  Beépítetlen területen a közmű kiépítése

Gi-1: Gazdasági, ipari fejlesztési terület A város déli külterületi részén, Bize városrész irányában található az Ipari Park. A területen jelenleg egy gabonatároló üzemel. A város tervei között szerepel a központban található üzemek kiköltöztetése, valamint a városba érkező ipari cégek ide történő letelepítése. Ha a külső laktanya az önkormányzat tulajdonába kerül, akkor az akcióterület kibővül a laktanya területével.

Demográfia A területen nincs lakosság, kizárólag ipari terület.

Fejlesztendő terület  Utak kiépítése  Kihasználatlan területek értékesítése

Gi-2: Gazdasági, ipari fejlesztési terület (Észak-keleti ipari terület) Az Észak-keleti ipari terület a városon át húzódó 94/3. hrsz-ú vasúti pályatesttől keletre eső területet foglalja magába. A vasút és a 68-as főközlekedési út tervezett elkerülő szakaszának

köszönhetően jó megközelíthetőségű, ideális terület ipari tevékenységű cégek számára. A beépített területeket kiszolgáló úthálózat szilárdburkolatú, a közművesítés teljes körű. Építőipari, elektronikai és élelmiszeripari cégek mellett gabonatároló, terményszárító működik ezen az ipari területen.

Demográfia Lak ó n é p e s s é g m e go s zlás a

3%

Marcali összesen Gi2. városrész

97%


3%

Marcali összesen Gi2. városrész

97%

Az észak-keleti ipari területen élők között a városi átlaghoz képest magasabb a fiatalkorúak és a középkorúak aránya, alacsony a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és az átlagnál magasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. A városrészen minden ötödik ház alacsony komfortfokozatú.

Fejlesztendő terület  Beépítetlen területen a közmű kiépítése

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Marcali összesen

L1. városr.

L2. városr.

L3. városr.

Tf. városr.

Vk. városrész

Ksz. városrész

Gi2. városrész

7. 6. Bize Boronka városrész városrész

8. Gyóta városr. (Gyótap. külter.-i lakotth.)

9. Horvátkút városr.

Külterület (Gyótap. nélkül)

12 533

1 962

2 898

2 923

102

2 740

83

397

220

539

110

494

65

15,9

15,6

15,0

16,0

12,8

16,4

16,9

16,4

15,5

18,7

6,4

19,6

13,8

64,9

62,7

66,3

62,1

81,4

70,6

75,9

62,7

61,8

61,0

59,1

54,7

52,3

19,2

21,7

18,7

21,9

5,9

13,0

7,2

20,9

22,7

20,2

34,5

25,7

33,8

26,2

25,6

18,8

33,5

9,6

18,8

41,3

36,6

38,2

35,3

43,1

53,7

41,2

10,4

7,4

16,9

8,0

18,2

16,6

7,3

2,5

3,1

4,4

0,0

0,6

2,0

4 861

715

1 175

1 050

33

1 153

26

141

89

220

48

181

30

11,9

13,9

6,6

15,0

0,0

2,6

42,3

19,2

19,1

19,5

35,4

44,2

63,3

37,5

37,8

32,0

39,5

36,1

37,3

38,1

41,4

34,6

41,0

44,6

54,4

55,9

14,6

14,4

9,5

19,9

3,6

9,8

19,1

19,7

19,9

21,9

21,5

33,3

29,4

58,3

57,7

63,1

55,9

63,1

60,3

60,0

54,1

63,1

54,8

45,6

41,3

36,6

34,2

36,9

30,6

37,7

15,2

28,2

23,1

38,1

36,1

38,3

39,0

53,6

64,7

12 700

2 023

2 992

3 000

103

2 617

83

397

230

568

114

505

68 Forrás: KSH

Városrészek SWOT analízise Városrész

Erőssége (kihasználható kapacitása)

Gyengesége (fejlesztendő terület)

L-1: Észak-keleti lakókörzet (Gombai városrész)

- Nyugodt, családias környezet - Gondozott területek

- Nincs közvetlen városközponti kapcsolat - Hiányos közösségi funkciók köre - Alacsony humán szolgáltatási funkciók aránya

L-2: Nyugati lakóövezet

- Sok zöldfelület, park - Jelentős a családi házas területek aránya - Új, kertvárosi területek

L-3: Déli alközponti lakóövezet

- Városközpont közelsége

L-4: Bize városrész

- Nyugodt, falusias környezet - Családi házas terület - Gondozott közterek

L-5: Boronka városrész


L-6: Gyóta városrész


L-7: Horvátkút városrész

-

Vk: Városközpont

- Gazdasági, közösségi, igazgatási és humán szolgáltatási funkciók gazdagsága - Teljes közműhálózat - Jó közlekedési elérhetőség

- Alacsony közösségi funkciók aránya (sport, kultúra) - Lakótelepi terület épületállománya felújításra szorul - Nincs egységes városrészi jelleg - Szegregált terület a lakóövezet szélén - Alacsony közösségi és humán szolgáltatási funkció - Nincs közvetlen városközponti kapcsolat - Alacsony közösségi és humán szolgáltatási funkció - Nincs közvetlen városközponti kapcsolat - Alacsony közösségi és humán szolgáltatási funkció - Nincs közvetlen városközponti kapcsolat - A várostól kissé távol fekszik, gyenge közlekedési infrastruktúra - Szennyvízhálózata nincs kiépítve - Minőségi vízellátása nem megoldott - Alacsony közösségi és humán szolgáltatási funkció - Nincs közvetlen városközponti kapcsolat - A várostól kissé távol fekszik, gyenge közlekedési infrastruktúra - Szennyvízhálózata nincs kiépítve - Jelentős átmenő forgalom (zaj és légszennyezés) - Sétálóutca hiánya - Nem egységes utcakép

Nyugodt, falusias környezet Családi házas terület Gondozott közterek Balaton közelsége Bakancsos, zöldturizmus

Tf: Turisztikai fejlesztési övezet

KSZ: Kereskedelmi-szolgáltató fejlesztési terület

Gi-1: Gazdasági, ipari fejlesztési terület Gi-2: Gazdasági, ipari fejlesztési terület (Észak-keleti ipari terület)

- Sok, szépen gondozott zöldfelület, ligetes városrész - Jó közlekedési elérhetőség - Gyógyvíz - Alacsony beépítettség - Kiváló környezeti adottságok - Kiváló közlekedési adottságok - Jelentős kihasználatlan terület - Teljes közműellátottság a beépített részeken - Jelentős kihasználatlan terület - Kiváló közlekedési adottságok

- Utcahálózat kiépítetlen - Kevés szálláslehetőség - Városközponttól távol esik - Beépítetlen területen közmű hiánya

- Kiépített utak hiánya - Beépítetlen területen közmű hiánya

2.4. Szegregált, vagy szegregációval fenyegetett területek helyzetértékelése Az IVS előkészítésénél lehatárolásra kerültek a város leromlott részei, szegregátumai. A Városfejlesztési Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A KSH által megküldött adatok alapján az alábbi térképek jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

Marcali város és Boronka városrész

Marcali-Bize városrész

Marcali-Horvátkút városrész

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.

A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján Marcali településen nem található szegregátum. Viszont megállapítható, hogy a településen több olyan épületegység található, amely a szegregátum kritériumainak megfelelne, azonban a lakók száma nem éri el az 50 főt, így az Anti-szegregációs Tervben ezek megjelölése nem szükséges. Ezek a területek a következők: Dózsa György utca vége, Táncsics utca vége, Erdőalja utca.

Ennek ellenére a leszakadó területek további amortizációjának, szegregációjának megállítása, csökkentése érdekében az itt élő lakosságra vonatkozóan a jövőben fontosnak tartjuk foglalkoztatási, lakhatási, szociális és oktatási programok kidolgozását. E programok során a következő eszközöket, szempontokat alkalmazzuk: 1. A szociális bérlakások kiutalása nem irányulhat a meglévő épületegységek konzerválására, területük, népességük növelésére. Cél, hogy a városban szegregátumok ne alakuljanak ki, és lehetőség szerint a most még szegregátumnak nem tekinthető területeknél is a szegregációs folyamat megálljon. 2. A közoktatás területén az integrált oktatás megvalósítása elsődleges szempont. Ennek megvalósítása során a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervben foglaltak az irányadók. Ennek érdekében: a. szorgalmazni kell, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves koruktól óvodai ellátásban részesüljenek b. az általános iskolák felvételi körzethatárait úgy kell kialakítani, hogy az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 25%-nál nagyobb mértékben ne térjen el c. a

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

–

amennyiben

megfelelő

szakvéleménnyel rendelkeznek – integrált körülmények között történő elhelyezése d. integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítés támogatása iránti pályázat benyújtása e. TÁMOP források igénybevétele, pályázatok benyújtása 3. A

foglalkoztatás

javítása

érdekében

fontos

képzési

programokat

és

munkalehetőséget biztosító ESZA típusú pályázatok benyújtása. A funkcióbővítő város-rehabilitációs program megvalósítása során a munkálatokba bevonható hátrányos helyzetű, alacsony státuszú lakosság foglalkoztatására kell törekedni. 4. Biztosítani kell a különböző szociális és egészségügyi ellátási formákhoz való minél szélesebb körű, nagyobb arányú hozzáférést. 5. Széleskörű együttműködéseket kell kialakítani a helyi civil szervezetekkel, Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, gazdasági szereplőkkel.

3. Stratégia 3.1. Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányok Az önkormányzat 2002-ben elkészítette, és a város Képviselő – testülete 103/2002.(VI.13.) számú határozatával jóváhagyta a településfejlesztési koncepciót, amely foglakozik a település jellegével, szerepével, a fejlesztést befolyásoló gazdasági háttérrel, a népesség alakulásával, foglalkoztatási, munkaellátási körülményekkel. Feltárta a település szerkezetét és környezetét, maghatározta a fejlesztéssel kapcsolatos főbb feladatokat, a lakásépítés, szabadidő eltöltés, idegenforgalom, intézményellátás körét és a zöldövezeti fejlesztéseket. Számba vette az infrastrukturális fejlesztési igényeket és foglalkozott a táji és épített környezet védelmével, feltárta a regionális összefüggéseket, és a külterületi fejlesztési szempontokat. A város jövőképe a város és környezete hosszú távon elérendő vízióját határozta meg. A 2002-ben elfogadott koncepció alapjaiban helyesen fogalmazta meg Marcali jövőképét. A távlatokba tekintő és jelenleg körvonalazható jövőkép megalkotása abban áll, hogy - a problémák és gátló tényezők számbavételét követően - az elérni kívánt kedvező állapot rögzítésén felül a továbbiakban vetítse előre a legfontosabb koncepcionális célokat, amelyek teljesítésére a város és az adott térség kész vállalkozni (2007-2015 között); illetve a koncepció alapján meghatározhatóak lehessenek a fejlesztési programok, projektek a vállalható megvalósítás ütemezése szerint. Marcali város 15-20 évre szóló átfogó célja: Marcali turisztikai, szolgáltató, ipari – logisztikai központi jellegének megőrzése és továbbfejlesztése, ezt erősítő egységes arculat - városkép, gazdaságszerkezet, életminőség és -színvonal – kialakítása és fenntartása, a kulturális és természeti értékek jobb kiaknázása. Az átfogó cél társadalmi, gazdasági és környezeti elemekből építkezik. Hangsúlyozza a jövőképben is megfogalmazott turisztikai vonzerő fejlesztését, mely kölcsönhatásban áll a település építészeti, gazdasági és társadalmi megjelenésével. A hosszú távú célt négy további szintre, egyúttal rövidebb időtávokra szólóan bontjuk alá, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a hosszabb időtávú célokhoz. A célrendszer következő szintjét az átfogó cél elérését szolgáló Integrált Városfejlesztési stratégia, 7-8 éves időtávra előretekintő tematikus céljai alkotják.

Élhető, fiatalos, családias város, a város népességmegtartó erejének növelése

Vonzó turisztikai központ, széles programkínálat Oktatási, egészségügyi, közigazgatási térségi központ, új együttműködési formák kialakítása Versenyképes vállalkozói környezet, fejlődő gazdasági központok, magas foglalkoztatottság

A négy tematikus célt ágazati – gazdasági, társadalmi és a közszféra – bontásban tűztük ki. Társadalmi tekintetben a lakosság életminőségének területileg is kiegyenlített javítását, az alacsony státuszú lakosságcsoportok esélyegyenlőségének biztosítását és a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést tűzzük ki célul. A gazdasági és turisztikai cél középpontjába a versenyképes és vonzó vállalkozói környezet kialakítását állítottuk. Célunk a pro-aktív befektetés-ösztönzés, modern üzleti szolgáltatások nyújtása és az infrastruktúra-fejlesztése. A harmadik tematikus cél kijelölésekor részben átlépjük a város közigazgatási határait, a jövőképben is megjelenő kisvárosi szerepbővülést a térségi kapcsolatok mennyiségi és minőségi gyarapításával kívánjuk elérni. A közszféra nyitottabb és költséghatékonyabb működése szintén elvárásként fogalmazódik meg. Marcali Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája az alábbi fejlesztési prioritásokat tartalmazza: • • • • • • •

Gazdaságfejlesztés Idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelület-fejlesztés A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése Az emberi erőforrás tudás- és készségszintjének fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása Település imázs és marketing, önkormányzati ügyfélrendszer kidolgozása A kistérségi, regionális és külkapcsolatok erősítése, az együttműködések javítása

Az integrált városfejlesztési stratégia akkor lesz sikeres, ha a korábban felállított, létjogosultságukat és alkalmazhatóságukat már bizonyított tervezési dokumentumokhoz a területi szemléletet, racionális összefüggéseken keresztül tudja illeszteni. A legfontosabb fejlesztési irányok a következők:

1. A gazdasági szféra számára vonzó befektetési és működési környezet megteremtése: a vállalkozások letelepedéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, hatékony beruházásösztönző program kidolgozása (nem fejlesztési jellegű

tevékenységekkel). 2. A meglévő turisztikai potenciál kihasználásának ösztönzése: a meglévő turisztikai kínálat fejlesztése, új turisztikai termékek, attrakciók és szolgáltatások bevezetése, hatékony turisztikai marketing és városmarketing akciók, szálláshely kapacitás fejlesztése. 3. Közterek fejlesztése, vonzó lakókörnyezet kialakítása: önkormányzati bérlakás program, meglévő lakóterületek fejlesztése, parkosítás, játszóterek fejlesztése, a Fürdőváros jelleg erősítése. 4. Közmű és úthálózat, valamint kommunikációs infrastruktúrafejlesztés: hiányzó felszíni csapadékvíz elvezetés és az infokommunikációs szolgáltatások hálózatának bővítése, elkerülő út, kerékpárutak fejlesztése, a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése. A belváros tehermentesítése és csökkentett forgalmi övezetek növelése, parkolási rendszer fejlesztése. 5. Kulturális-közösségi szolgáltató létesítmények, középületek fejlesztése: sportlétesítmények, szabadidőközpontok, művelődési és közösségi házak hálózatának megteremtése, ifjúsági- sport- kulturális rendezvények, fesztiválok szervezése. 6. Az energiahatékonyság növelése, környezetvédelmi beruházások ösztönzése: közintézmények energetikai korszerűsítése, szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése 7. Proaktív innovációs és oktatási politika: a munkaerőpiac igényeihez igazodó, rugalmas oktatási rendszer kialakítása, az oktatási intézményhálózat fejlesztése, az innovációs kapacitás kihasználása, vállalkozói együttműködések ösztönzése, a K+F tevékenységek fejlesztése 8. Magas szintű, modern, aktív egészségügyi ellátás biztosítása, a szociális felelősségvállalás erősítése: közintézmények akadálymentesítése, szociális és egészségügyi intézmények és az ellátás színvonalának fejlesztése, az ellátórendszer hatékonyabbá tétele, prevenciós programok lebonyolítása. 9. A térségi központi funkció erősítése: országos és nemzetközi szerepvállalás erősítése, testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése, a kistérségi feladatellátás hatékonyságának biztosítása, e-közigazgatás fejlesztése.

A jövőkép elérése érdekében megfogalmazott, számszerűsített hatásindikátorok a következők:

Indikátor megnevezése

Jelenlegi érték (2007)

Tervezett érték (2015)

Mérésének módja

Vállalkozások számának növekedése (társas db)

404

650

Önkormányzati nyilvántartás

Vállalkozások számának növekedése (egyéni db)

776

840


258.180.538

400.000.000

Városi adóbevételek

Gazdasági funkciók erősítése által:

Iparűzési adóbevétel növekedése (Ft)

Humán infrastruktúra és lakókörülmények fejlesztése által: Állandó lakosok számának növekedése (fő/év)

12240

12300

Helyi népesség nyilvántartás

Születések számának növekedése (fő/év)

79

85


Állandó elvándorlások száma (fő/év)

280

230


Várható élettartam (év) Munkanélküliségi ráta (%)

Nincs statisztikai adat 10,5

7

Diplomás fiatalok visszatérése a térségbe (fő/év) Szabványos játszóterek számának növekedése (db) Kerékpárutak hossza a városban (m)

Munkaügyi Központ Nincs statisztikai adat

9

15

Belső kimutatások

2.365

5.000

Ingatlan kataszteri nyilvántartás

100

2.000

Belső kimutatások

Turisztikai fejlesztések által: Vendégéjszakák számának növekedése (%) Hozzánk érkező vendégek elégedettsége

Nincs statisztikai adat

3.2. Célhierarchia

Marcali a térség gazdasági, kulturális központja, az élhető város

Élhető, fiatalos Vonzó Oktatási, Versenyképes családias város, a turisztikai egészségügyi, vállalkozói népességmegtartó központ, széles közigazgatási környezet, erő növelése programkínálat térségi központ, fejlődő gazdasági új központok, együttműködési magas formák foglalkoztatottság kialakítása

3.2.1. Tematikus célok részletes kifejtése Élhető, fiatalos, családias város, a népességmegtartó erő növelése A tematikus cél keretében olyan fejlesztések generálása a cél, melynek hatására a jelenleg csökkenő tendenciájú lakónépesség száma stabilizálható, a születések száma növelhető, és biztosítható - elsősorban a magasabb végzettségű – a fiatalok helyben tartása, illetve újbóli ide csábítása, letelepítése. Mindezek érdekében a meglévő lakóterületeken kedvező lakókörnyezet kialakítása, új lakóparkok, önkormányzati bérlemények kialakítása, a meglévő oktatási-nevelési intézményhálózat fejlesztése, a szabadidő és sportlehetőségek kínálatának fejlesztése a fő feladat. A családbarát városi közigazgatási modell bevezetése, a szolgáltatások rugalmas elérésének biztosítása - a törvényi kötelezettségnek megfelelően - is egyre sürgetőbb feladat. A tematikus cél elérése érdekében szükséges a gazdaság aktivizálásán keresztül, beruházások, befektetések ösztönzésével új munkahelyek teremtése, a meglévő munkahelyeken a munkakörülmények javítása, az érdekképviselet biztosítása. A közbiztonság növelése és a prevenciós szolgáltatások biztosítása és népszerűsítése szintén jelentősen növeli a város családok számára nyújtott szolgáltatási színvonalát, vonzerejét. A családok, fiatal párok letelepedését nagymértékben befolyásolja a város hangulata, jellege, a lakosság összetétele, a közterek és középületek állapota, az oktatási lehetőségek (elsősorban a bölcsődék, óvodák, általános iskolák) valamint a szórakozási és vásárlási

lehetőségek sora, és a hétköznapi életet befolyásoló minden olyan szolgáltatás, mely élettelibbé, pezsgővé, színesebbé teszi a "családok városát".

Vonzó turisztikai központ, széles programkínálat A város egyik fő fejlesztési prioritása a turizmus versenyképességének javítása, a komplex termékstruktúra kialakítása, az önálló arculat és imázs létrehozása - ezen keresztül a foglalkoztatottság és a város turisztikai adóbevételeinek növelése. A programkínálat és az ehhez kapcsolódó kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat kvantitatív és kvalitatív jellegű bővítése azonban optimális esetben nem elsősorban a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében történik, hanem főként a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzerejének növelése végett - az élénk és barátságos atmoszférájú, gazdag kulturális kínálattal, vonzó épített környezettel rendelkező városok pedig látogatásra és visszatérésre ösztönzik a turistákat is. Marcali város turisztikai termékfejlesztéseinek az elkövetkező években három alapelvet kell folyamatosan követnie: 1. az egyik az innováció, vagyis kreatív és újszerű megoldások alkalmazása, egyediség kialakítása, a jelenlegi turisztikai kínálat fejlesztése 2. a másik pedig azoknak a piaci réseknek a megtalálása és kihasználása, amelyeken keresztül a város, és turisztikai termékei eladhatóvá válnak, 3. a harmadik a térségi szervező erő, a központi jelleg érvényre juttatása mellett megvalósítandó regionális koordináció. A turizmus hatásainak optimalizálásához nem csak a turisták számának növelését, hanem az általuk elköltött idő és pénz növelését is célul tűzzük ki. Ez elsősorban a stabilan magas minőségi színvonalú szolgáltatások nyújtásával érhető el. A piac által diktált szükségszerűség komoly kényszert jelent a tudatos együttműködési lehetőségek stratégiai fejlesztésére, közös hordozószervezetek kialakítására, mivel csak egy jelentősebb kiterjedésű, stratégiailag "együttesen fellépő" Dél-nyugat-balatoni régiónak vannak világviszonylatban érdemi esélyei jelentős, fizetőképes rétegek meghódítására Marcali városa önmagában nem jelent kellően vonzó turisztikai desztinációt egy távolabbi piacon, viszont koordinálója és központja lehet a térség turisztikai fejlesztéseinek. Ennek megfelelően indokolt a város turisztikai központ funkciójának erősítése érdekében megvalósítandó fejlesztések összehangolt megvalósítása. A turisztikai termékek sajátos regionális kötődéséből adódik a "hely-termék" jelleg, azaz nagyobb térségi szinten közös megjelenéssel, saját arculattal szervezve és értékesítve a hazai és nemzetközi turisztikai piacon lényegesen eredményesebben jeleníthetőek meg, sikeresebben adhatóak el. A turisztikai piac bővítésekor a régió termékei - megfelelő együttműködés, koordináció esetén - a régión kívüli piacokon az egymással való versenyzés helyett, kiegészítő jelleggel egymást erősítik, együttesen a régió - mint egységes turisztikai desztináció - szintjén szinergiát gyakorolva jelennek meg. Másodlagos eredményként belső piacukon is élénkítik a turisztikai forgalmat. E régióvá szerveződés a hazai piacon

szerepnövekedést eredményez, a határainkon túli piacokon pedig a Dél-nyugat Balaton egységes desztinációként való megjelenése az érvényesülés alapvető feltétele. A város turizmusának fejlesztéséhez, a versenyképesség biztosításához az alábbi célokat kell követni: 1. Minőségi termékfejlesztés a fenntarthatóság figyelembevételével. 2. A meglévő termékkínálat összehangolása. Egységes régiós marketing megvalósítása. 3. Széles programkínálat, összehangolt térségi programok biztosítása. 4. A külföldi turisták számának és vendégéjszakáinak növelése. 5. A belföldi turizmus erősítése. 6. A szezonalítás hatásainak mérséklése.

Oktatási, egészségügyi, közigazgatási térségi központ, új együttműködési formák kialakítása Marcali városa szeretne maximálisan megfelelni a kistérség és tágabb vonzáskörzete lakosai igényeinek is, melyek közül elsősorban a szociális jólét az elérendő cél. Ezen belül fontosnak tartjuk azt, hogy minden rászorult szükséget szenvedő lakos problémájára találjunk megoldást, amelynek biztosítéka, hogy szociális ellátórendszerünk összehangolt, gyakorlatorientált legyen, "érzékennyé váljon" a meg nem fogalmazott problémák meglátására is. A szociális szolgáltatástervezési koncepció aktualizálása, végrehajtása a szociális szolgáltatások helyzetében jelenti a feladat ellátási kötelezettségek területén meglévő hátrányok ledolgozását, a szolgáltatások mind szélesebb körű biztosítását, hatékonyságának javítását, az együttműködési lehetőségek kibővítését.

Az oktatás fejlesztésének fontos célkitűzései: az általános iskolai területen minimalizálni a 8 osztályt el nem végzettek számát, -

az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés,

a szakképzés területén célunk, hogy a változó igények figyelembevételével alakítsuk a város szakképzési rendszerét -

széles körű nyelvtanulás

A kedvező demográfiai változások elérése, a foglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Fontos, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és

munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is.

Egészségügyi célkitűzések: "Legfőbb érték az ember", amelynek alapja az egészség. Egészségtudatos gondolkodás erősítése, szemléletformálás -

Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Interperszonális közösségek szerepének erősítése. Civil-felelősség és gondolkodásmód; civil szerveződések katalizálása. Indok: az egyén felelősségének erősítése szükséges akkor, amikor a "gondoskodó állam" eszméje és a hagyományos nagycsaládos modell szétesőben van. Politikai döntések, gazdasági és társadalmi változások hatásának vizsgálata az egészségi állapotra, esélyegyenlőségre. Egészségre gyakorolt hatások általi vezérlés segítése. Egészségtudatos magatartás ösztönzése, társadalmi tudatformálás a prevenciós tevékenységekhez kapcsolódóan Lakosság életminőségének, egészségi állapotának, közérzetének javítása, ismereteinek bővítése. A helyi lakosság érdekében közelítés szükségessége az EU-s átlaghoz a várható élettartam és a jó közérzet érdekében. A hazai tapasztalatcsere.

népegészségügyi

stratégiához

való

illeszkedés

elősegítése,

A lakosság minden rétege számára fontos, hogy a szabadidő hasznos és egészséges eltöltésére újabb lehetőségeket - színterek, programok - biztosítsunk, a lakossági igényeknek megfelelően. Az időskorúak magányának enyhítése, a hagyományőrzés szempontjából fontos ismeretek átadása, a házi ápolási rendszer lehetőségeinek és kapacitásának növelése, a szociális ellátó rendszer fejlesztése az idős lakosság problémáinak enyhítése érdekében. Az egészségmegőrzés érdekében különös figyelmet kell fordítani az egészséges lakókörnyezet védelmére. Munkahelyi egészség, munkakörnyezeti egészség javítása példamutató munkahelyi egészségtervek kidolgozásának és elterjedésének támogatásával. Megváltozott munkaképességűek, esélyegyenlőségben hátrányos helyzetűek reintegrációjának, egészségi és társadalmi esélyeinek javítása. A társult települések kistérségi kohéziójának, egymásért érzett felelősségének erősítése.

Versenyképes vállalkozói környezet, fejlődő gazdasági központok, magas foglalkoztatottság Fő célkitűzésként a gazdasági területek fenntartható fejlesztése, a jelenleg üresen álló befektetési területek betelepítése, a több lábon állás megteremtése fogalmazódott meg. A piaci szereplők; a lakosság, a vállalkozók és a gazdasági szereplők részéről elemi erővel jelentkezik az igény városunk fejlesztésére, kínálatunk megújítására. Az Önkormányzatnak komoly feladata, hogy a profitorientált, rövidtávon tervező gazdasági aktorok számára megújítási folyamatokat generáljon. Ezért sikeres programokat, jövőépítő, gerjesztő akciókat kell kidolgozni, a programok koordinációjában részt vállalni a város hosszú távon fenntartható fejlődése érdekében. Nem elég csak hangsúlyozni, hogy a város és környéke egyedülálló természeti és épített környezettel rendelkezik, bizton állítható, hogy kihasználatlan szabadidős és fürdőhelyi potenciállal valamint további lehetőségekkel bír a kulturális hagyományok terén. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedések feltétlenül fontosak a hátrányos helyzetűek munkába helyezése érdekében. Esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatásban: Szükséges a női esélyegyenlőség érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése, családbarát munkahelyek létrehozása a család és a munkahely összeegyeztetésének biztosítása érdekében, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, a 0-3 éves korosztály napközbeni felügyeletének biztosításával (bölcsőde, családi napközi). A szociális biztonsági rendszerek megfelelő kialakítása (betegség, rokkantság, időskor, üzemi baleset vagy foglalkoztatási betegség esetén, munkanélküliség elleni védelem), szülői szabadság biztosítása, a terhes nők, a gyermekágyas és szoptatós anyák munkahelyi biztonságának javítása. A roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése. Szakértői javaslatok szerint elsősorban az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség. A fogyatékos emberek általában kevésbé kvalifikáltak, mint a nem fogyatékosok, magasabb közöttük a szakképzetlenek aránya is. Kiemelt fontosságú így a foglalkoztatási rehabilitáció területén a képzés, átképzés.

3.3. Akcióterületek kijelölése a 2007-2013 közti időszakra Marcali város esetében mindösszesen 6 akcióterület kijelölését látjuk szükségesnek.

Az akcióterületek területi adatai Akcióterület Tu-at L-Vk-at Vk-at Sz1-at Sz2-at Sz3-at

Terület (ha) 95,25 ha 23,34 ha 28,21 ha 55,30 ha 21,12 ha 3,71 ha

A továbbiakban az egyes akcióterületek bemutatását végezzük el.

3.3.1. TU-at: Turisztikai akcióterület Az akcióterület lehatárolása egybeesik a városrészi lehatárolással: a város észak-keleti részén, a Berzsenyi – Noszlopy – Rózsa utcák által határolt és az attól nyugati irányba fekvő terület. Az akcióterület már meglévő létesítménye a 2003-ban átadott Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont. A fürdő vize gyógyvíz, mely mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A 8,5 hektáros parkosított területen 4 medence, sportpályák és játszótér várja a vendégeket. A fürdő szolgáltatási színvonalának további javítása céljából pályázatot nyújtottunk be a Dél-Dunántúli Operatív Program keretein belül új, 200 m2-es gyógyvizes medence építésére. 2008. augusztusában került átadásra a fedett uszoda, ahol 25 m-es, 4 pályás úszómedence, gyógymedence, pezsgőfürdő szolgálja egész évben a város lakóit és az ide látogató turistákat. A térség gyengesége és turizmus fejlődésének akadálya, hogy hiányzik a minőségi szálláshely. A gyógyfürdő szomszédságában wellness-szolgáltatást nyújtó gyógyszálloda épül, mely 4 csillagos szállodaként a 2011-es átadást követően előreláthatólag pótolni fogja ezt a hiányt. A terület határán található pincesor és szőlőhegy kiváló lehetőséget nyújt a bor- és gasztronómiai turizmus beindítására, melyet a pincék teraszáról élvezhető panoráma még különlegesebbé és egyedibbé varázsol. A turizmus szempontjából a Marcali térségére az egyik legnagyobb hatást a Balaton közelsége gyakorolja. Ez a hatás kétirányú: egyfelől a Balaton-menti turizmus is felismerte, hogy önmagában a Balaton már nem nyújt kellő vonzerőt sem a hazai sem a külföldi turisták számára, ezért a Balaton környéke biztosította egyéb látnivalók és lehetőségek jobb kiaknázása szükséges. A Balatontól távolabb eső területek számára pedig azért fontos a Balatonhoz való kötődés, mert a nyugati turisztikai trendekből látszik, hogy ma kizárólag a sokféle kínálatot felvonultató komplex szolgáltatások vonzóak kellő mértékben a vendégek számára. Marcali számára ezért fontos az, hogy a Balaton háttértelepüléseként jól gazdálkodjon turisztikai adottságaival, a gyógyvízre épülve létrehozzon egy olyan komplex turisztikai terméket, amely nem csak a balatoni turizmus kiegészítő eleme, hanem önálló kínálati elemként megteremti az alapot a marcali és térsége önálló turisztikai desztináció

kialakulásának és megerősödésének. Ezen turisztikai kínálat központjaként szolgál az akcióterületen már meglévő szabadtéri és fedett fürdő, amely a tervezett wellness szállodával együtt – a térség kulturális, bor és gasztronómiai kínálatával, természeti környezetével kiegészítve – olyan komplex programcsomagot jelent, amely megteremti az alapot a minőségi tömegturizmus számára. Nem az akcióterület része, de a város turisztikai fejlesztési elképzelései között szerepel a Marcali-Boronkai víztározó vízi turisztikai fejlesztése, amely 3 település közigazgatási területén található.

3.3.2.Vk-at: Városközpont akcióterület Az akcióterület Marcali városközpontjában található. A Szigetvári – Dózsa György – Hősök tere – Templom – Szegedi – Béke park – Kossuth Lajos – Marczali Henrik – Európa park – Széchenyi István utcák által határolt területen található a városi intézmények jelentős része, található itt közpark, lakótelep, valamint szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások egyaránt. A kijelölt akcióterület: A város „közösségi-társadalmi súlyponti területe”: Közösségi funkciót ellátó intézmények az akcióterületen: - Városi Kulturális Központ - Városi Múzeum és Képtár - Szabadtéri színpad - Zenepavilon - Városi Könyvtár - Római Katolikus Templom - X-ház (Katolikus Közösségi Ház) Közigazgatási vagy közszolgáltatást nyújtó intézmények az akcióterületen: - Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda - APEH Marcali kirendeltség - Területi Főállatorvos - Városi Bíróság - Városi ügyészség - Városi Tűzoltó Parancsnokság és Laktanya - Szociális Egészségügyi Szolgáltató Központ - Plébánia Hivatal A város „gazdasági súlyponti területe”: Kereskedelmi- és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek száma az akcióterületen: 101 db A legjelentősebbek: - CBA áruház (Petőfi u.), - Otthon lakás-felszerelési üzlet (Petőfi u.), - Somogyvári Optika(Petőfi u.), - Ruházati kisáruház (Petőfi u.) - Konyha stúdió (Petőfi u.),

-

Mini Vital (Rákóczi u.) Alexandra könyvesbolt (Rákóczi u.), Mester cukrászda (Rákóczi u.), Napsugár gyógyszertár (Rákóczi u.), Divatáru üzlet 5 db (Rákóczi u.), Horgászbolt (Rákóczi u.), Fehér Bálna söröző (Rákóczi u.), Mekito papírbolt (Rákóczi u.), DM üzlet (Rákóczi u.), Árkád kávézó (Künzelsau tér) ÁFÉSZ áruház (Rákóczi u.), Kandler cukrászda (Rákóczi u.), Sport Forrás (Rákóczi u.), Mézes Mackó étterem (Rákóczi u.), Posta (Rákóczi u.), Penny Market (Rákóczi u.), Penny üzletsor (Marczali Henrik u.), Canada Hotel (Múzeum köz) Kék Hold Szálloda (Múzeum köz), Baglas üzlet és irodaház (Széchenyi u.), Rossman (Széchenyi u.), Desperado bár (Széchenyi u.), Bútoráruház (Széchenyi u.), Bohár Agro (Széchenyi u.), Ford üzletház (Széchenyi u.), Danone üzem (Széchenyi u.), SPAR üzlet (Szigetvári u.), Dózsa ltp.-i kisüzletek (9 db), West diszkont (Dózsa Gy. u.)

Üzleti szolgáltatóegységek száma az akcióterületen: 9 db - OTP Bank (Rákóczi u.), - Erste Bank (Rákóczi u.), - Groupama-Garancia Biztosító (Rákóczi u.), - AEGON Biztosító (Petőfi u.), - K&H Bank (Rákóczi u.), - Alianz-Hungária Biztosító (Rákóczi u.), - Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet (Rákóczi u.), - Raiffeisen Bank (Rákóczi u.), - Somogy Takarékszövetkezet (Rákóczi u.)

Marcali városközpont rehabilitációja az NFT I. keretében kezdődhetett meg, mikor is 2004 – 2006 közötti időszakban, a ROP 2.2.1 támogatással a városközpontban található barnamezős területek (laktanya, üzemi területek) kármentesítése és rehabilitációja megtörtént. A

rehabilitált területeken közpark, játszóterek, szabadtéri színpad, zenepavilon, utak, járdák, teljes közműhálózat épült ki. Az akcióterület integrált fejlesztésének II. és III. üteme valósulhat meg a 2007-2013 közötti időszakban. A II. ütem akcióterületi terve a 2009 – 2010-es tervezési időszakban, míg a III. ütem akcióterületi terve a 2011-2012-es tervezési időszakban kerül kidolgozásra. Az akcióterületen a 2009-2010 tervezési szakaszban, az alábbi integrált városfejlesztési akciók elvégzését tervezzük, a magánszféra, a lakosság, és civil szervezetek bevonásával (városközpont rehabilitáció II. üteme): 1. Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: - Az akcióterületen található, KKV-k által tulajdonolt és üzemeltetett vendéglátó-, szolgáltató-, kereskedelmi épületek külső felújítása. 2. Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: - Marcali Kulturális központ külső felújítása, akadálymentesítése, vizesblokkok felújítása, - Kulturális korzó létrehozása, Marcali volt Ifjúsági-ház bővítése, városi galéria kialakítása, csatlakozva az EKF 2010 programhoz. - X-ház (Katolikus Közösségi Ház) 3. Városi funkciót erősítő tevékenységek: - Dózsa György utcai lakótelep közterületén, parksétányok kiépítése, park közvilágításának felújítása, utcabútorok, kerékpártárolók elhelyezése, parkban új játszótér építése, - Hősök terén a forgalmi rend megváltoztatása, gyalogos zóna kialakítása, térburkolatok gyalogos sétányok elkészítése a Templom forgalmának kivezetése a térről, új közlekedési csomópont kialakítása a Dózsa György – Kaposvári utcák kereszteződésben, új közlekedési híd építése a kátyú árok felett. A Hősök terének komplex rehabilitációja. - Az akcióterületen térfigyelő rendszer kiépítése 4. Közszféra funkcióit erősítő tevékenységek: - Polgármesteri Hivatal földszint akadálymentesítése, akadálymentes vizesblokk kialakítás, vizesblokkok felújítása, ügyfélszolgálati iroda korszerűsítése 5. Kisléptékű „soft” elemek: - Bűnmegelőzés, közbiztonság megerősítése, - Integrált településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó megszervezése, partnerségben a helyi civil szervezetekkel.

helyi

akciók

Az akcióterületen a 2011-2012 tervezési szakaszban, az alábbi integrált városfejlesztési akciók elvégzését tervezzük, a magánszféra, a lakosság, és civil szervezetek bevonásával (városközpont rehabilitáció III. üteme): 1. Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: - Az akcióterületen található, KKV-k által tulajdonolt és üzemeltetett vendéglátó-, szolgáltató-, kereskedelmi épületek külső felújítása. - A Széchenyi – Rákóczi utcák forgalmának csökkentése, a városközpontban forgalom csillapított zóna kialakítása (2x1 forgalmi sávra, valamint 30 km/h-os

sebességre csökkentve a városközpont gépjármű forgalmát), ezzel városi korzó kialakítása, kereskedelmi-, szolgáltató üzletekkel, „korzó-teraszok” kialakítása. 2. Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: - A hajdani belső laktanya alakuló-terén új multifunkcionális kistérségi közösségi ház építése - Egyúttal a városközpontot alkalmassá tenni az EKF programsorozatainak lebonyolítására. 3. Városi funkciókat erősítő tevékenységek: - A Széchenyi – Rákóczi utcák forgalmának csökkentése, a városközpontban forgalom csillapított zóna kialakítása (2x1 forgalmi sávra, valamint 30 km/h-os sebességre csökkentve a városközpont gépjármű forgalmát), ezzel városi korzó kialakítása, - Tömbbelsőkben parkolók bővítése, felújítása (Rákóczi u. 6-12., Rákóczi 11, Postaköz 2-6, Dózsa ltp., Széchenyi 9-11.) - Kerékpártárolók elhelyezése - Városközpontban található járdák, utak felújítása, vonalas infrastruktúra felújítása - Az akcióterületen található védett épületek homlokzat felújítása (Petőfi, Rákóczi, Széchenyi utcákban) 4. Közszféra funkcióit erősítő tevékenységek: - Polgármesteri hivatal épületének komplex akadálymentesítése, okmányiroda, kistérségi munkaszervezeti iroda részére az önkormányzat udvarában található épület bővítése - átépítése, komplex akadálymentesítés, az ügyfélfogadási rendszer korszerűsítése érdekében 5. Kisléptékű „soft” elemek: - Bűnmegelőzés, közbiztonság megerősítése, - Integrált településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó megszervezése, partnerségben a helyi civil szervezetekkel.

helyi

akciók

3.3.3. L-Vk-at: Nyugati lakóövezet városközpont akcióterület Az akcióterület a Nyugati lakóövezetben található, s annak városrészközponti szerepét tölti be. A Lenin – Berzsenyi Dániel – Noszlopy Gáspár – Rákóczi Ferenc utcák által határolt területen találhatók városi intézmények, ligetes közpark, lakótelep, valamint szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások egyaránt. A kijelölt akcióterületen található (a városközponti akcióterület után) a második legtöbb intézmény és vállalkozás, amely a területet egyértelműen a nyugati lakóövet városrészközpontjává emeli. Intézmények az akcióterületen: - Mikszáth Kálmán utcai Általános Iskola - Katona József utca Óvoda - Városi Bölcsőde - Béke utcai háziorvosi és körzeti gyermekorvosi rendelő - ÁNTSZ Területi Kirendeltsége Közösségi funkciójú területek: - Berzsenyi park – rekreációs park

-

„Csibészke” grund

Jelentősebb szolgáltató vállalkozások az akcióterületen: - Hársfa patika - Hársfa fodrászat és kozmetika - Zergényi fogászat és szájsebészet - Kisgépkölcsönző Jelentősebb kereskedelmi vállalkozások az akcióterületen: - Főnix üzlet - Lenin utcai zöldségüzlet - OPEL Marcali autókereskedés - SUZUKI Klenovics autókereskedés - MOL üzemanyagtöltő állomás Jelentősebb vendéglátó vállalkozások az akcióterületen: - Lenin utcai Bisztró - „Bádog” büfé Jelentősebb termelő vállalkozások az akcióterületen: - TEKLA malom Az akcióterületen az alábbi integrált városfejlesztési akciók elvégzését tervezzük, a magánszféra, a lakosság, és civil szervezetek bevonásával: 1. Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: - A Lenin utcai üzletsor külső felújítása, üzletek belső felújítása - KKV-k által tulajdonolt és üzemeltetett vendéglátó-, szolgáltató-, kereskedelmi épületek külső felújítása 2. Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: - Csibészke grund felújítása, műfüves pálya kialakítás, világításának kiépítése - Berzsenyi park – aktív testmozgást lehetővé tevő elemekkel történő felszerelése - Mikszáth Kálmán utcai Általános Iskola területén fedett tornaterem építése - Katona József utca óvoda és városi bölcsőde tetőszigetelésének felújítása, homlokzatának felújítása és homlokzati nyílászárók cseréje, részleges belső felújítása 3. Városi funkciót erősítő tevékenységek: - Berzsenyi park növényzetének megújítása, parksétányok kiépítése, park közvilágításának felújítása, utcabútorok, kerékpártárolók elhelyezése, parkban új játszótér építése - Mikszáth utcai lakótelepen a tömbbelsőkben található parkolók felújítása és bővítése, parkolók bekötő útjainak felújítása, lakótelepen járdák építése, felújítása - Az akcióterületen térfigyelő rendszer kiépítése 4. Kisléptékű „soft” elemek: - Bűnmegelőzés, közbiztonság megerősítése - Integrált településfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó megszervezése, partnerségben a helyi civil szervezetekkel

helyi

akciók

3.3.4. Sz1-at: Táncsics utca vége akcióterület Az Észak-keleti (gombai) városrész egy területileg lehatárolható részét képezi az akcióterület. Az esélyegyenlőség javításával választ adunk a helyzetelemzésben is részletezett szociális hátrányokra. A területen (s a városrészben is) hiányzó közösségi tereket az akcióterületen, az itt fellelhető és meglévő hajdani „településrész központban” kell kialakítani. A gombai városrész funkcióit elsősorban a közösségi funkciókkal kell bővíteni. Ennek a középtávú folyamatnak az első lépéseként az akcióterület közösségi szolgáltatásait szükséges bővíteni (szociális intézmény, játszótér, közösségi-, és találkozóhelyek fejlesztésével). Ezeket a funkciókat a területen lakófunkció erősítésével összehangoltan integrált projekt keretében célszerű elősegíteni. Az akcióterületen található, telepszerűen elhelyezkedő 20 db önkormányzati bérlakás átépítésével, bővítésével, és komfortfokozatának emelésével a településrészen élők lakókörülményeinek javítása a cél. Célcsoportok: A beavatkozások célcsoportját elsősorban a helyben lakó népesség (az akcióterületen túl, a városrész lakossága) jelenti. Ezen belül az alacsony státuszú lakosságcsoportok egy integrált szociális felzárkóztató program elsőszámú célcsoportját alkotják. A programok meghatározásánál kiemelt figyelem illeti a gyermek- és fiatalkorúak és az idősek korcsoportjait is. Szociális probléma, szegregáció: A KSH adatai alapján, az akcióterületen a szegregáció veszélye is fennáll, és a szociális mutatók alapján is szükség van a közvetett szegregációs veszélyeztetettséget oldó intézkedésekre. Így a városrészben egy integrált közösségfejlesztési, lakhatási, oktatási, fejlesztő – foglalkoztató programot kívánunk megvalósítani. Közösségi terek, közterek: A városrész egyik legégetőbb problémáját a közösségi terek hiánya okozza. A gombai városrész történelmi hagyományokkal rendelkező hajdani központja az akcióterületen található, mely kiválóan alkalmas a városrész számára, a fejlesztés végrehajtását követően, közösségi funkciók, településközponti funkció ellátására. A Kiskastély épületéből közösségi ház, míg parkjából közpark, játszótér alakulhat ki. Az akcióterület fejlesztési céljaiból egyértelműen kiderül, hogy azok illeszkednek a város integrált városfejlesztési stratégiájához, hiszen az abban megfogalmazott három tematikus fő cél közül, „A város népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, infrastruktúra-fejlesztés” főcélhoz illeszkednek. Az IVS által megfogalmazott fejlesztési prioritások között szerepel az: o Idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése o Városrendezés - az épített és táji környezet védelme, zöldfelület-fejlesztés o A kommunális ellátottság javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése o Az emberi erőforrás tudás- és készségszintjének fejlesztése, szociális rendszer erősítése, az egészségesség és a sportélet jobbítása Fenti fejlesztési prioritások részleteikben és egészében is megjelennek a projekt megvalósításában.

3.3.5. Dózsa György utca vége akcióterület Az akcióterület a Déli alközpont városrészben található, s a Kátyú árok – Szigetvári utca – Ifjúság utca – és az 1146 hrsz.-ú belterületi földút határolja. A területen jelentősebb szolgáltató-, kereskedelmi-, vendéglátó vállalkozás nem található. A terület szociális városrehabilitációja a következő tervezési időszakok feladata. A Dózsa György utca végén található telepszerűen lakott, szegregált városi terület, valamint parkos ligetes környezetének rehabilitációja, a leszakadó lakónépesség felzárkóztatása, integrált, összehangolt ERFA és ESZA típusú tevékenységekkel oldható csak meg. A komplex rehabilitációs tevékenység optimális megvalósítása érdekében Marcali Város Önkormányzata elkészíttetett a Megvalósíthatósági Tanulmányt az akcióterületre. A tanulmány értelmében a telepen található leromlott, nem felújítható épületeket el kell bontani, a jobb állapotúakat fel kell újítani, s a családok egy részét be kell integrálni a városi környezetbe, a város területén szociális bérlakások biztosításával, míg a helyben maradók részére a felújított szociális bérlakásokban kell helyet biztosítani. Mindezen tevékenységet egy erős szociális és munkába visszavezető ESZA típusú oktatási, nevelési programmal összehangoltan, partnerségben a városban tevékenykedő támogató szervezetekkel, munkaügyi központtal lehet csak megvalósítani. A rehabilitált területeken közpark, erdei tornapálya, kisebbségi közösségi épület kapna helyet, melyet a helyi kisebbségi önkormányzat üzemeltet, s felel érte.

3.3.6. Volt tiszti lakótelep akcióterület Az akcióterület a városközponti városrészben található, a Móra Ferenc – Marczali Henrik – Berzsenyi Dániel – Széchenyi utcák által határolt lakótelepi terület. Az akcióterületen 3 db kereskedelmi-, egy- szolgáltató-, és egy vendéglátó vállalkozás működik. A területen 10 db hagyományos szerkezetű többszintes társasház található, melyek műszaki és esztétikai állapota is egyértelműen leromlott. Alapvető probléma a területen a parkolók hiánya, illetve nem megfelelő állapota, a tömbbelsőkben a gyalogos járdák hiánya, a zöldfelületek elhanyagoltsága, valamint a területen nyomokban felfedezhető épületmaradványok megléte. Az akcióterületen található a város egyik felújított, minősítéssel rendelkező játszótere, mely óriási kihasználtsággal üzemel, bővítése, felújítása indokolt. Az akcióterületen tervezett tevékenységek: -

Társasházak felújítása (energetikai, épületgépészeti korszerűsítése) Az akcióterületen parkolók, bekötőutak építése, térburkolatok készítése, közvilágítás kiépítése, korszerűsítése Zöldfelületek felújítása utcabútorok, kerékpártárolók elhelyezése Játszótér bővítése Térfigyelő rendszer kiépítése KKV-k által tulajdonolt és üzemeltetett vendéglátó-, szolgáltató-, kereskedelmi épületek külső felújítása

4. A megvalósítás eszközei 4.1. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek bemutatása A város által elérni kívánt stratégiai célokat az alábbi, nem beruházási típusú tevékenységek támogathatják: Térségi szerepkör Aktív kezdeményező szerep mind a Dél-dunántúli régió, mind pedig a Somogy megyei, illetve a kistérség viszonylatában. Ennek egyik eleme lehet egy már hasonló munkakörben dolgozó tisztviselő feladatai közé e kapcsolatok ápolásának, szervezésének felvétele. Legalább ennyire fontos a városmarketing erősítése, a városról pozitív és hiteles kép sugárzása, valamint az önkormányzati dolgozók részére gyakorlatok szervezése a határon átnyúló együttműködés elsajátításához. Gazdaságfejlesztés A betelepülő vállalkozások számára kedvezmények nyújtása, a képzési kínálat dinamikus változtatása, munkaerőpiaci igényekhez igazítása. A magasan képzett munkavállalók városba vonzása. A helyi vállalkozások beruházásainak támogatása. Városfejlesztés Partneri viszony kialakítása a helyi kis és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk. A rendezett utcakép szempontjából legalább ilyen fontos a már működő homlokzat-felújítások további, kiszámítható finanszírozása. Közösségi programok szervezése, melyek hozzájárulnak a marcali identitás erősödéséhez, a civil szervezetek minél szélesebb körben történő bevonása. Közszolgáltatások Felhasználóbarát városi honlap működtetése, az e-közigazgatás még szélesebb körben történő elterjesztése, ehhez kapcsolódóan a digitális írástudás fejlesztése a lakosság körében. A közszolgáltatások esetében a minőségbiztosítás kialakítása és hatékony működtetése. Környezeti értékek Köztisztasági programok szervezése, városszépítő egyesületek támogatása, lakossági virágosítási kampány hirdetése. A szelektív hulladékgyűjtés elfogadtatása alakossággal. Városmarketing célú tevékenységek A város-rehabilitációs tevékenység által nyújtott eredmények, best-practice-ek bemutatása a helyi és országos közvélemény, a vállalkozások, az államigazgatási szakmai körök, a regionális, az önkormányzati és a szakmai partnerek számára. Városmarketing tekintetében elmondható, hogy Marcali város városmarketingje még mindig elmarad néhány hasonló méretű város marketingtevékenységéhez képest, a város marketingjét a jövőben tovább kell javítani, fejleszteni. Az elmúlt években a turisztikai marketing területén történtek lépések, a város kiemelt rendezvényeire készült turisztikai

marketing stratégia, tanulmányokban szerepeltek egyéni városmarketing akciók, a Marcali Turisztikai Egyesület foglalkozik a turisztikai jellegű marketingakciók koordinálásával. Egy átfogó, a város egészére kiterjedő, teljes körű városmarketing stratégia azonban ez idáig nem készült, a marketing egyes eszközeit azonban használja a város. Jelenleg a városmarketing legjellemzőbb eszköze a város honlapja. A honlap tartalmaz a város lakossága számára közérdekű információkat, valamint turisztikai illetve befektetői érdeklődésre számot tartó információkat egyaránt. A honlap frissítésének és információtartalmának állapota megfelelő, érdemes volna azonban különböző célcsoportoknak szánt információkat jobban elkülöníteni. A város és környéke életét, jelentős eseményeit naprakészen foglalja össze és mutatja be a www. marcaliportal.hu internetes oldal, amely kimagasló látogatottságával a legjobb tájékoztatási eszköz. Az IVS lebonyolíthatóság érdekében a városnak egy meghatározott általános marketing stratégiai iránynak megfelelően nagyobb nyilvánosságot kell biztosítania az IVS-ben foglalt fejlesztéseknek. A választott eszközök segítségével a beső és külső célcsoportokhoz az eddigieknél jobb hatékonysággal szükséges eljuttatni a vonatkozó információkat. Információt kell adni a készülő pl. városrehabilitációs fejlesztésekről és ehhez kapcsolódó befektetési lehetőségekről a potenciális befektetők számára, valamint a turisztikai vonzerőkről és azok háttér-szolgáltatásiról a potenciális látogatók számára. Nem pénzügyi ösztönző rendszerek Olyan motiváló elemek az IVS megvalósításában, amelyek a városi lakosság polgári öntudatára, tenni akarására, büszkeségére alapoznak. Pl.: városért kitűntetések, díjak, nem pénzbeli juttatások, közösségi motiváló események, rendezvények.

4.2. Szervezeti elvárások, menedzsment A projektmenedzsment szervezet a Marcali Polgármesteri Hivatal dolgozóiból áll, akiknek munkaköri leírása kiegészítésre kerül a projektmenedzsmentben elvégzendő feladataikkal. A menedzsment 2008-2009-es feladata leginkább a 2007-2008-as tervek megvalósítására, annak koordinációjára és belső menedzsmentjére korlátozódik. Az Integrált Városfejlesztési Tervben felsorakoztatott fejlesztési projektek többnyire önkormányzati tulajdonú és az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó területeken valósulnak meg. Projektmenedzsment: A projektmenedzsment szervezet alapvetően és elsősorban a támogatási szerződésekben rögzített feladatokhoz kapcsolódó projekt menedzsment szolgáltatás ellátását végzi. Ezt kiegészítendő az adminisztratív, tulajdonosi és társadalmi kapcsolattartás, információs feladatok ellátása is a feladatai közé tartozik.

Forrásszervezés:

A projektmenedzsment az önkormányzat költségvetésének tehermentesítése érdekében feltérképezi a potenciálisan bevonható visszterhes (hitel) források elérhetőségét. Fejlesztési koordináció: A menedzsment a fejlesztések lebonyolítása kapcsán törekszik a megfelelő szintű beruházások előkészítésére, folyamatosan tartja a kapcsolatot az akcióterületen működő gazdasági társaságokkal, a lehetséges magánberuházókkal, és civil szervezetekkel. A magánvállalkozások fejlesztési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése, stb). A projektmenedzsment szervezeti felépítése A menedzsment a feladataihoz illeszkedve - kis létszámmal kezdené meg működését a hivatal részeként. A kapcsolódó közbeszerzéseket a polgármesteri hivatal adott munkatársai bonyolítanák, ennek nem szükséges a menedzsmenten belül megjelenni!

A menedzsment szervezeti formája:

Tulajdonos Marcali Város Önkormányzata

Polgármester

Projektmenedzser

Városi főépítész

Városüzemeltetési irodavezető

Városfejlesztési, műszaki menedzserek

Gazdasági, pénzügyi menedzserek

Üzemeltetés, működtetés: A projektmenedzsment működési költségei és bevételei: A menedzsment működtetésének célja az Önkormányzat városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel. A menedzsment képes mobilizálni és összehangolni mind a közösségi (EU, EIB, CEB, állami, önkormányzati) mind privát hozzájárulásokat a városfejlesztési stratégiájához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztések megvalósítására. A divízió személyi bérjelleg: és adminisztratív költségeinek fedezetét az első két évben - a projektek keretében elszámolható – projektmenedzsment költségek díjként történő megjelenése jelenti.

4.3. Településközi koordináció Marcali a róla elnevezett egykori járás – ma kistérség – oktatási, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és igazgatási központja. Intézményei a településmaghoz csatlakozott négy

városrészi településen túl a környező 38 kistelepülés részére látnak el szolgáltatásokat. Az összefogás érezhető, jelentős javulást hozott a kistérség egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, kulturális ellátása terén. A város – kistérségen is túlmutató – térségi feladatellátását a stratégia 2.1.2. A város térségi szerepe című fejezete részletesen bemutatja. Marcali központi szerepét a térségi feladatellátáson túl közös fejlesztési, turisztikai, környezetvédelmi elképzelései, céljai is jellemzik. Mindezek alátámasztására 2003-ban elkészült a Marcali Kistérség Turizmusfejlesztési Koncepciója, 2005-ben a Marcali Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója és Marcali Kistérség környezetvédelmi Programja. A tanulmányok célkitűzései – egységesen – a térség kiemelt feladatokként az alábbi célkitűzéseket fogalmazzák meg a térség vonatkozásában: -

Helyi és tréségi gazdaságfejlesztés

-

Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

-

Humán erőforrás helyzetének javítása • Népességmegtartás • Foglalkoztatás bővítése • Képzés fejlesztése • Egészségügy helyzetének javítása • Társadalmi integráció, szociális ellátás

-

Turizmus fejlesztése • Termékfejlesztés • Idegenforgalmi marketing erősítése

A települések közötti koordináció a települések vezetőinek (polgármesterek, önkormányzati képviselők, tisztviselők) egyeztetésein zajlik. Ennek szervezett formája a Kistérségi Többcélú Társulás tanácsának ülése, ahol a tervekről, elképzelésekről és azok megvalósításáról hivatalos döntés születik. Marcali város fejlesztési lehetőségei kihatással vannak a környező településekre is. Ennek megfelelően az IVS-ben megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket a települések vezetői megismerték, az előkészítés során a szakmai egyeztetésben részt vettek (lsd. 1. sz. melléklet).

4.4. Ingatlangazdálkodási koncepció A helyi önkormányzatok gazdálkodásának anyagi alapját a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény által az állam tulajdonából az önkormányzatoknak juttatott vagyon

biztosította. A törvény erejénél fogva az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerültek többek között az önkormányzat közigazgatási területén levő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott köre, a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész, a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései a település belterületi határán belül. Ezen kívül a tanácsok kezelésében, illetőleg tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyona, a tanácsi, illetőleg a tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében levő állami bérlakások, a középületek és a hozzájuk tartozó földek, a tanács valamennyi pénzvagyona, értékpapírja és más vagyoni joga. Ugyancsak az önkormányzatok tulajdonába kerültek a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében levő állami ingatlanok, erdők, vizek, - kivéve a védett természetvédelmi területeket és a műemlékileg védett épületeket, építményeket, területeket - pénz és értékpapírok. Ez a vagyon a rendeltetése szerint forgalomképtelennek, korlátozottan forgalomképtelennek vagy forgalomképesnek minősül. Fentiekből látható, hogy az önkormányzatok jelentős ingatlanvagyonhoz jutottak. Ezen ingatlanvagyonból a forgalomképesnek minősülő lakások és üzlethelyiségek jó részét a bérlők a törvény által biztosított vételi joguk alapján megvásárolták, továbbá részben költségvetési okokból, de városfejlesztési céllal is indokolhatóan eladásra kerültek egyes ingatlanok, amelyek a rajtuk megépült lakások és kereskedelmi létesítmények által közvetett hasznot is hozva hozzájárultak a város fejlődéséhez. Az ingatlangazdálkodási terv elsősorban az önkormányzatnak a tulajdonában lévő ingatlanok jövőbeni hasznosítására vonatkozó szándékait, céljait foglalja magában, amely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos tervezését, előkészítését és végrehajtását. Az önkormányzat tulajdonában jelenleg többek között: - 50 km burkolt és 140 km kiépítetlen út, - 2,5 km kerékpárút, - 70 km gyalogút, járda, - 37 km csatorna, - 4 db temető, - 182 db lakás, - 25 db nem lakás ingatlan, - 18 db oktatási célú ingatlan - 7 db kulturális célú ingatlan, - 7 db sport célú ingatlan, - 3 db szociális célú ingatlan, - 7 db egészségügyi célú ingatlan, - 7 db kereskedelmi, szolgáltatói célú ingatlan, 2 db üzemi épület Az önkormányzat átfogó célként jelöli meg a turizmus fejlesztését, a kis- és közepes vállalkozások ösztönzését, a demográfiai helyzet javítását, a népességfogyás megállítását és a

munkahelyek számának növelését. Ezen célok elérésének egyik eszköze az önkormányzat ingatlanvagyonának célirányos hasznosítása.

4.4.1. Ingatlanok típusai Közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanok Ezek azok az ingatlanok, amelyek hosszú távon is önkormányzat tulajdonában maradnak, csak abban az esetben történhet meg az elidegenítésük, vagy a hasznosításuk megváltoztatása, hogyha más ilyen típusú ingatlan veszi át a korábbi szerepüket. Lakóingatlanok Jelen pillanatban 182 lakóingatlannal rendelkezik az Önkormányzat, amelyeken keresztül az Önkormányzat gyakorolhatja lakáspolitikáját. A város teljes lakásállományához (4941 lakás) viszonyítva ez mindössze 3,6%-ot tesz ki, ami a Magyarországi átlaghoz képest (8%) nagyon alacsony. Gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok Ezen ingatlanok esetében az Önkormányzat alapvető célkitűzése az ingatlanok jövedelemtermelő képességének fenntartása, amihez szükséges állagmegóvó és –javító beruházásokat az Önkormányzat elvégzi. Az ebbe a csoportba tartozó, de a fentiekben ismertetettek szerint közfunkciós jelleggel is bíró ingatlanok esetében a középületekre jellemző fejlesztő beruházásokra is nagy hangsúlyt fektet az Önkormányzat, éppen a közszolgáltatásokhoz hasonló funkciók elérhetőségének javítására. Az Önkormányzatnak emellett határozott célkitűzése, hogy a rendelkezésére álló ingatlanállomány hasznosításának racionalizálásával újabb épületeket vonjon be a gazdasági és szolgáltató funkciónak helyet adó ingatlanok körébe, abban az esetben, ha a racionalizálás okán a közfunkciók ellátása nem szenved csorbát, esetleg javul is (pl. az adott közfunkció ellátására alkalmasabb épület áll rendelkezésre). Közterületek, utak, közösségi terek, zöldfelületek Ezen ingatlanok közül a közlekedés alapinfrastruktúráját jelentő utak, járdák és terek esetében az egész városra kiterjedő folyamatos és tervszerű állagmegóvás és –javítás mellett kiemelt cél a minél nagyobb arányú lefedettség elérése a korszerű (pormentes) burkolatok kihelyezésében, különös tekintettel az ebből a szempontból hátrányos helyzetben lévő területekre. Amellett, hogy ezzel jelentős mértékben javulnak a városi közlekedés feltételei (és ezáltal a közszolgáltatások elérhetősége), ezek a beruházások jelentős pozitív hatást gyakorolnak az érintett területek ingatlanjainak értékére is. Hasonlóak mondhatóak el a város több szempontból még kihasználatlan zöld- és rekreációs célú hasznosítás lehetőségét rejtő területeiről, amelyek esetében az Önkormányzat a zöldterület-rendezés és a revitalizáció mellett új közösségi funkciók kialakítását is meghatározóan fontosnak tartja. Ezek a beavatkozások az érintett városi lakóterületek lakókörnyezetében alapvető minőségjavulást eredményeznek. Az Önkormányzat a fenti lakókörnyezet minőségnövelési célok még hatékonyabb elérése érdekében, olyan komplex rehabilitációs programokat tervez, melyek a funkciókkal gyengébben ellátott városi területeken új városi alközponti funkciók kialakítását teszik

lehetővé. A központi jelleggel bíró közösségi terek esetében az ingatlangazdálkodás fő iránya a város- és kistérségi központi funkciók megerősítése, a közúti forgalom kiterelése és a közösségi eseményekhez szükséges alapinfrastruktúra és környezet megteremtése. Az önkormányzat legtöbb ingatlanja forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. Forgalomképes ingatlanok elsősorban az ipari területeken találhatóak. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok közül az akcióterületeken találhatóak: Kereskedelmi célú ingatlan:  Városközpont: 8 db Egészségügyi célú ingatlan:  Városközpont: 1 db Szociális célú ingatlan:  Városközpont: 2 db  Dózsa György utca vége: 1 db Sport célú ingatlan:  Turisztikai akcióterület: 1 db  Nyugati lakóövezet: 1 db Kulturális célú ingatlan:  Városközpont: 5 db  Táncsics utca vége: 1 db Oktatási célú ingatlan:  Városközpont: 1 db  Táncsics utca vége: 1 db  Nyugati lakóövezet: 4 db Nem lakás ingatlan:  Turisztikai akcióterület: 11 db  Városközpont: 28 db  Volt tiszti lakótelep: 4 db  Dózsa György utca vége: 5 db  Táncsics utca vége: 8 db  Nyugati lakóövezet: 10 db Lakás:  Városközpont: 13 db  Volt tiszti lakótelep: 4 db  Dózsa György utca vége: 1 db

 Nyugati lakóövezet: 10 db Út, gyalogút, kerékpárút:  Turisztikai akcióterület: 1583 m  Városközpont: 4708 m  Volt tiszti lakótelep: 1200 m  Dózsa György utca vége: 4339 m  Táncsics utca vége: 7330 m  Nyugati lakóövezet: 2988 m

5. Partnerség Az IVS csak akkor tudja küldetését teljesíteni, ha szakmai és társadalmi egyetértés és a végrehajtáshoz szükséges partneri együttműködések állnak mögötte. A városfejlesztési stratégia tehát nem pusztán az önkormányzatnak, hanem a város szereplőinek bevonásával készülő és lehetőség szerint a város minél szélesebb körének bevonásával megvalósuló program. A stratégia készítése és felülvizsgálata során az anyagot készítők folyamatosan kapcsolatot tartottak azokkal a csoportokkal, akikkel együtt készült a program (lakosság, vállalkozók, városvezetés, önkormányzati tisztviselők stb.) A kommunikáció eszköze a város honlapja, személyes interjúk, megbeszélések, városi fórumok. A folyamatos kommunikáció kialakításával cél egy felelős hozzáállás kialakítása a lakosság és egyéb városi szereplők részéről; annak tudatosítása, hogy a város életének alakulásában az egyéneknek, a jelenlévő vállalkozásoknak is felelőssége és beavatkozási lehetősége van. A továbbiakban az egyes meghatározó csoportok IVS készítésében való részvétele és annak megvalósításában lehetséges partneri szerepe kerül elemzésre: -

Lakossági részvétel: Az IVS-hez kapcsolódóan a lakossági részvétel módját érdemes két csoportra bontani. Az egyik az IVS készítése a másik annak végrehajtása. A lakosság közvetlen bevonása sokkal inkább az IVS készítésénél vált lehetségessé. A városvezetés lakossággal való folyamatos kapcsolattartása a lakossági fórumokon feltárta azokat a lakosok számára fontos problémákat, amelyek orvoslásának fejlesztésekben kifejezett eszközei bekerültek az egyes városrészekre vonatkozó fejlesztési tevékenységek közé. A lakosság részvétele és bevonása az IVS végrehajtásába közvetlen módon kevésbé hatékony. Ugyanakkor, ha mindez a civil szervezeteken keresztül történik keretei jóval tisztábbak, a feladatok – partneri együttműködés esetében – a civil szervezetek speciális tevékenységi körének (pl. városvédő, környezetvédő) megfelelően hatékonyabban meghatározhatók. A lakosság civil kezdeményezésen keresztül részt vállalhat közterület rekonstrukció, karbantartás és tisztán tartás feladatában. Ezek jól szervezhető, szaktudást kevésbé igénylő tevékenységek, amelyek eredménye látványos. Ezen „soft” tevékenységcsoport végrehajtásában is nagyban számít a lakossággal való partnerkapcsolatra az IVS végrehajtását koordináló szervezet.

-

Vállalkozói magánszféra részvétele: Az IVS készítése során annak elkészítésében kapcsolattartóként működő önkormányzati csoport felvette a kapcsolatot a marcali vállalkozásokkal. Vállalkozói fórum keretein belül a városvezetés és a stratégiát készítő csoport tájékoztatást tartott a város fejlesztési elképzeléseiről, lehetőségeiről. Felmérte az érintett vállalkozói kör igényeit, támogatási hajlandóságát, valamint a megvalósításban való részvételi és hozzájárulási szándékát.

-

Városvezetés, önkormányzati képviselők, tisztviselők: Az IVS készítése során több alkalommal került sor szakmai egyeztetésre, interjúra, csoportos megbeszélésre az adott szakterület helyzetével, tennivalóval kapcsolatban. Az egyes szakterületek képviselőivel való egyeztetés a megvalósítás időszakában is kívánatos a változások követése, az egyes beavatkozások szakmai kontrollja miatt.

Partnerségi egyeztetések:

2007. október-december: Mélyinterjúk önkormányzati képviselőkkel, önkormányzati tisztviselőkkel. 2007. október-december: Folyamatos egyeztetés Marcali városvezetésével és az önkormányzati tisztviselőkkel 2008. január: Lakossági fórumok keretein belül a fejlesztési elképzelések ismertetése, lakossági véleményezése •

2008. január 23. Helyszín: Marcali Városi Önkormányzat Nagyterme Lakossági résztvevők száma: 24 fő

•

2008. január 28. Helyszín: Mikszáth K. Utcai Iskola Lakossági résztvevők száma: 36 fő

•

2008. január 31. Helyszín: Táncsics Utcai Óvoda Lakossági résztvevők száma: 33 fő

2008. április 03.: A városközpont akcióterületen működő vállalkozókkal egyeztetés, részletes program és elő akcióterületi terv ismertetése. Helyszín: Marcali Városi Önkormányzat kisterme Résztvevők száma: 9 fő (mellékelt jelenléti ív) 2008. február-június: Folyamatos egyeztetés az IVS és az Elő-akcióterületi terv készültségéről a városvezetéssel és az önkormányzati tisztviselőkkel. 2008. május 22.: Képviselő-testületi ülés, melyen Marcali Város Önkormányzata elfogadta Marcali Városi Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, valamint az Elő-akcióterületi tervet. 2009. március-szeptember: Folyamatos egyeztetés városvezetéssel és az önkormányzati tisztviselőkkel.

az

IVS

aktualizálásáról

a

2009. szeptember 14.: Lakossági és vállalkozói fórum a fejlesztési elképzelésekről és a Funkcióbővítő integrált városközpont fejlesztések támogatása c. pályázati kiírásról. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során folyamatos egyeztetések zajlottak Marcali Város képviselőivel (Polgármester, alpolgármester, közgyűlési frakciók, önkormányzati tisztviselők). A dokumentum az egyeztetések eredményeként kibővítésre került. A Partnerségi lépéseket alátámasztó fotók, dokumentumok az 2. sz mellékletben találhatóak.

6. Monitoring Marcali város IVS dokumentuma iránymutatást jelent a város elkövetkező években történő fejlesztéseinek vonatkozásában. Meghatározza a fejlesztés fókuszpontjait tematikus rendszerben és területi szempontból, azaz a városon belül is. Bármennyire is konkrét, szinte projekt szintű megfogalmazásban tartalmazza a dokumentum a beavatkozásokat, figyelembe kell venni, hogy a külső feltételek és a belső adottságok átértékelődésével a stratégia tartalma és tevékenységeinek priorizálása megváltozhat. Az IVS rugalmas rendszer, tehát végrehajtásakor és eredményeinek áttekintésekor tekintetbe kell venni azokat a körülményeket, amelyek között a megvalósulás zajlott. Eredményességét az egyes idő intervallumokban eszerint kell vizsgálni. Az IVS végrehatásának menetét, dinamizmusát és eredményességét a rendszeren belül érdemes és javasolt felülvizsgálni bizonyos időközönként. A program a 2007-2013-i tervezési időszakra javasolt fejlesztéseket tartalmazza. A dokumentum az első olyan dokumentum a város életében, amely ilyen struktúrában vette számba a szükséges beavatkozásokat, tehát biztosan elmondható, hogy a teljesíthetőséghez képest több elemet tartalmaz. A belső monitoring feladata, hogy nyomon kövesse azoknak a stratégiai fontosságú beavatkozásoknak a megvalósulási ütemét, amelyek magukkal húzzák a többi elemet és egészében dinamizálják a várost. A stratégiai fejlesztési elemek sikere döntő, ezek nélkül több tervezett beavatkozás nem áll meg a saját lábán.

6.1. Eredmények áttekintése és értékelése Az IVS átható monitoringjára a 2013-as évet követően kerül sor, amikor a következő EU tervezési és költségvetési időszakra kezd felkészülni Marcali. Ebben a fázisban már nincs mód korrekcióra, a dokumentumban lefektetett célok, indikátorok megvalósultak vagy nem. A monitoring tevékenység célja ebben a stádiumban az IVS sikerességének áttekintése és az új tervezési időszak feladatinak meghatározása. Annak érdekében, hogy ne ebben a stádiumban szembesüljön a város esetleges lemaradásaival, köztes időtávok beiktatása javasolt. Az akciótervi időszakok kétéves bontásban (2009, 2011, 2013) újabb lehetőségeket nyitnak meg a városok előtt. A kétéves periódus lezártával áttekinthetők az elvégzett feladatok a stratégia szintjén. A monitoring célja felhívni a döntéshozók és a megvalósításért felelős szervezet figyelmét a céloktól való esetleges eltérésre, és összegezni az elvégzett feladatokat. Féléves, illetve egyéves időintervallumban a monitoring feladata sokkal inkább a stratégia finomra hangolásának, azaz operatív feladatai végrehajtásának ellenőrzésére koncentrálódik. Az operatív feladatok elvégzése tartja irányban a rendszert. A rövid távú monitoring számot vet azzal, hogy éppen milyen projektek megvalósítása van folyamatban, azok milyen stratégiai célt szolgálnak, milyen stádiumban vannak a tervezett ütemezéshez képest, mi az esetleges lemaradás oka, és a lemaradás hogyan orvosolható. A belső monitoringot a város polgármesterének utasítására végzi a város. A monitoring tevékenységet a menedzsment szervezet hajtja végre. A monitoring tevékenység produktuma

egy jelentés, amelyben az eredményeken túl feltárásra kerülnek a hiányosságok és az azok hátterében álló belső és külső tényezők. A jelentés áttekintése után a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, majd a Képviselő-testület dönt a szükségessé váló korrekciókról.

6.2. Monitoring mutatók A monitoring mutatók rendszere igazodik a célok hierarchikus rendszeréhez, hiszen a mutatók elsődleges szerepe, hogy a célok megvalósulásának nyomon követhetőségét biztosítsák. A mutatók megállapításánál elsődleges szempontot képez azok mérhetősége, a méréshez szükséges adatok elérhetősége, ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra is, hogy a mutatók kellően átfogó, illetve indikatív jelleggel bírjanak a cél megvalósulása tekintetében. Hosszú távú monitoring mutatók A mutatórendszer felépítésének legfelső szintjén a város hosszú távú (átfogó) céljaihoz kapcsolódó mutatók találhatók, melyek mintegy 15-20 éves időtávon vizsgálják a város egészére vonatkozó célok megvalósulását. A mutatók valós célértékei ennek megfelelően a teljes tervezési időszak (2007-2013) végén is túlmutatnak, de az időszak végére meghatározhatók olyan részértékek, amelyek köztes célnak tekinthetők. Közép távú monitoring mutatók A közép távú mutatók a hosszú távú mutatókat szakterületek, a város egészére vonatkozóan beazonosítható fő fejlesztési irányok alapján bontják le, részletezik. Tekintettel arra, hogy az egyes hosszú távú célok megvalósulását egynél több tematikus cél is támogathat, illetve egy tematikus cél több hosszú távú cél eléréséhez is hozzájárulhat, a monitoring mutatók között lévő kapcsolat is ennek megfelelően alakul. Rövid távú, projekt monitoring mutatók A középtávú mutatókhoz kapcsolt rövid távú (projekt) mutatók jellemzően a közép távú monitoring mutatók konkrét városrészhez, illetve akcióterülethez kapcsolását jelentik.

Magában az IVS-ben a hosszú távú monitoring mutatók közép távú célértékeinek megállapítása történik meg, az ebből kiinduló, ezt részletesebben kibontó monitoring mutatók kidolgozása a végrehajtás első lépésében történik.

Mutató megnevezése

Kiindulási érték (2007)

Tervezett érték (2015)

Mérésének módja

Vállalkozások számának növekedése (társas db)

404

650


Vállalkozások számának növekedése (egyéni db)

776

840


258.180.538

400.000.000

Városi adóbevételek

Gazdasági funkciók erősítése által:

Iparűzési adóbevétel növekedése (Ft)

Humán infrastruktúra és lakókörülmények fejlesztése által:

Állandó lakosok számának növekedése (fő/év)

12240

12300


Születések számának növekedése (fő/év)

79

85


Állandó elvándorlások száma (fő/év)

280

230


Várható élettartam (év) Munkanélküliségi ráta (%)

Nincs statisztikai adat 10,5

7

Diplomás fiatalok visszatérése a térségbe (fő/év) Szabványos játszóterek számának növekedése (db) Kerékpárutak hossza a városban (m)

Munkaügyi Központ Nincs statisztikai adat

9

15

Belső kimutatások

2.365

5.000

Ingatlan kataszteri nyilvántartás

100

2.000

Belső kimutatások

Turisztikai fejlesztések által: Vendégéjszakák számának növekedése (%) Hozzánk érkező vendégek elégedettsége

Nincs statisztikai adat

Mellékletek 1. sz. melléklet

Településközi koordináció

2. sz. melléklet

Partnerségi lépések FOTÓK

Lakossági fórum 2008. január 23.





Képviselő-testületi ülés 2008. május 22.

Lakossági, vállalkozói fórum 2009. szeptember 14.

3. sz. melléklet

Felhasznált dokumentumok jegyzéke -

Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás)

-

Országos Területfejlesztési Koncepció

-

Marcali Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója

-

Marcali és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulásának kistérségi programja a Balaton menti turizmus és tudásgazdaság fejlesztésekbe való bekapcsolódás érdekében

-

Marcali Város Településfejlesztési Koncepciója

-

Marcali Kistérségi Többcélú Társulás Környezetvédelmi Programja

Marcali Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Recommend Documents