ADATOK HAJDÚ ÉS BIHAR MEGYEK KÜZSÉGI IRATANYAGÁNAK ~S IRATTÁRAINAK HELYZETHEZ AZ 1944-1950 KC)ZöTTI IDC)SZAKBAN Major Zoltán László
Közigazgatástörténeti megjegyzések Amikor az irattárak helyzete és az iratkezelés menete szóba kerül, szükségszerűen eljutunk bizonyos közigazgatási-ügyviteli kérdésekhez. A közigazgatási apparátus működésével kapcsolatos problémák már a második világháború előtt felmerültek. Magyary Zoltán, a közigazgatástudomány nagyhatású művelője elismerte, hogy a régi közigazgatási szervezet nem képes megoldani m:ai feladatokat. A közigazgatási ügyintézés többé-kevésbé kifogásolható."1 Bár a bürokratikus intézményekben megfigyelhet ők voltak a modernizálódás jelei, hangsúlyozták a szakelem fontosságát a közszolgálatban, mégis elkerülhetetlennek látták a szakszerű átszervezést . A belügyminiszter vezetésével meg is alakult a közigazgatási-racionalizálási bizottsága Szépek voltak Bibó István és Erdei Ferenc tervezetei a magyar közigazgatás demokratizálásáról a koalíciós időkben . Sajnos az elképzelések sikertelenek maradtak .3 Magyarországon kialakultak ugyan a helyi új önkormányzati szervek, de szerepük csak átmeneti volt . Az adott történelmi időszakban a helyi tanácsok szovjet típusú mintájának kialakítása került napirendre néhány éven be1ü1.4 A két világháború közötti korszakban az önkormányzatok védelmének talán legszorgalmasabb tollforgatója volt Magyarországon Egyed István . Jelent ős szerző még Ereky István akadémikus is, akinek érdek lődése a helyhatósági önkormányzatokra irányult . Munkássága 1945 után is folytatódott . A községi közigazgatás kérdéseit eleinte a szakkörök és a községi jegyzo"k hivatalos képviselete, a Községi Jegyzők Országos Egyesülete tartotta felszínen. Az ország vezető csoportjainak nagy része csak a vá lasztások idején fedezte fel" a 1~özséget.5 Több belügyminiszteri rendelet hangoztatta azonban a községek felügyeleti vizsgálatának fontosságát. Ezzel kapcsolatban a 87 . 400/1931 . B. M. sz, a 82 . 500/1932, a 135.816/1934 . i Magyary Zoltán : A közigazgatás gazdaságossága és eredményessége, In : A mai magyar közigazgatás, (Szerk . : Mártonffy Károly,) Hp, 1936 . 52, old ., Fluck András: A racionális ügyintézés jelentősége a közigazgatásban . uo, 167-177. old., Csizmadia Andor : A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII; századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976, 15 . old, 2 Kulcsár Kálmán : A mai magyar társadalom. Bp. 1980 . 42. old., Fluck A.: A ra-
cionális ügyintézés . . , i, m, uo .
3 l~tgh Attila : Az önigazgató társadalom. Bp. 1989. 312. old. 4 Szelényi Iván : rJj osztály, állam, politika, Bp. 1990 . 326-327. old. 5 Csizmadia A. : A magyar közigazgatás . . , i, m, 4$0, old.
165
B. M. sz. rendeletek intézkedtek . A Vármegyei Ügyviteli Szabályzat pedig arról rendelkezett, hogy az iktató-, mutató-, munka- és postakönyveket, az összes nyilvántartásokat .az ezekre vonatkozó jegyzékeket és a magánmunkálati sorkönyvet is ellenőrizzék a felügyeleti szerv képviselői. Azt is meg kellett vizsgálni az ellenőrzés sarán, hagy az ügykezelést a községi ügyviteli szabályzat rendelkezéseinek megfelelően végzik-e? Az iroda,felszerelési leltárt a képviselőtestületeknek évrőlévre hitelesíteni kellett s Berettyószentmárton községben Bihar megyében Dr. Fényes György főszolgabíró tartott hivatalvizsgálatot 1940. december 28-án. Több hiányosságot észlelt. A hiány vagy szabálytalanság megnevezése" cím ű rovatba bekerült az a megjegyzés, hogy az ügyiratok sok esetben késedelmesen lettek elintézve . Nem voltak feltalálhatók a 841, 840, 1225, 1035, 1049, 988/1940. számú ügyiratok." Nem volt kivezetve több rovat á közigazgatási iktatókönyvben . A vezetőjegyző védekezésében a hiányosságokat a községi alkalmazottak csekély számával, és egyesek eltávozásával magyarázta.' A szakirodalomban községi főispáni ellenőrzésekr ől is olvashatunk . Ezek alkalmával megnézték azt, hogy nincsenek-e restanciák, .elveszett akták, nem tapasztalható-e nagyfokú hanyagság?s Ellenőrizte a községek ügyvitelét, pénz- és vagyonkezelését a főszolgabíró is,° mint erről fentiekben szóltunk . Az ügyviteli szabálytalanságoly és a mostoha irattári helyzet azonban továbbra sem javult számottev ően . A már említett Magyart' Zoltán megbízta Alsó László volt erdélyi (Szolnok-Doboka megyei) árvaszéki h. elnököt a községszervezés kérdésének racionális kidolgozásával . Alsó László műve : A községszervezés alapelvei . A községek szervezeti beosztásárnak racionális rendszerezése" meg is jelent 1935-ben Budapesten . A szerző ebben összefoglaló képet rajzolt a községekrő l. Tervezetében az átalakításról szólva kívánatosnak tartotta, hogy az igazgatásban és a háztartásban amiatt zökkenők ne adódjanak . Nem sokkal ezután 1941-ben felvet ődött a közigazgatás átszervezésének programja, de ez is papíron maradt. Csak a tanyai igazgatás rendezéséről szóló 1944. : 2 tc., s még a bejelentés évében vármegyei, városi és községi állások betöltésének átmeneti szabályozása született meg.'° A háborús időkben a kisebb helyeken a régi községi jegyző legtöbbszflr hivatalában maradt. Inkább a bíró személyében történt változás. Sok községben a helyi nyilas vezető vagy egyik vezető párttag vette át .a régi bíró helyét. l' Mivel a háborús közigazgatási feladatok megnövekedtek, több községben új állásokat szerveztek. Józsa községben 1939. október 31-én országmozgósítási (OM) díjnoki állást, majd 1942. július 1-jén közellátási írnoki állást rendszeresítettek.' 6 Csatárt' Béla : Hivatalvizsgálat . In : A mai magyar község. (Szeré . : Mártonffy Károly.) Bp. 1938. 23., 25. old. 7 HBML IV. B. 404/a. 514. d. 7494/1941 ., 1940. dec . 28. 8 Preszlt' Elemér : A főispán és a község: In. A mai magyar község . i, m. 149150. old. 9 Barcsot' Akos : A főszolgabíró jogállása és hatásköre . uo. 181. old . 10 Lsizmadia A.; A magyar közigazgatás !. . . i. m. 480., 483., 484 ., 505 . old. 11 Uo. : 515-516 . old. 12 Komorócxt' Gt'örpt' : Józsa község közigazgatásának története 1872-1950. között. In: Józsa nagyközség 100 éve . 1872-1972 . (Szeré . : Sxűcs ErnB.) Debrecen, 1972 . 54. old.
166
Hajdúdorogon 1942: április 14-én a tisztviselő i kart 3 külön közélelmezési és egy népmozgalmi díjnokkal egészítették ki. Ez a felduzzadt létszám a háború folyamán megmaradta Közismert, hogy a volt vezetők többsége a háború végén ~a községekből elmenekült. Az adminisztráció foghíjas maradt .l4 Szomorúan állapította meg a levéltári szakirodalom, hogy háborús események alatt és után elsősorban a körlevéltárakon kívül őrzött iratanyagot jelentékeny károsodás érte. Sajnos ~az iratmentés céljából kia dott egy-két miniszteri intézkedés elveszett a bürokrácia útveszt őjében, s az iratanyag tovább pusztulta A közlevéltárakon kívül ő rzött iratanyag nagy részét községi iratok képezték . Ez a sokszínű, sokrétű iratanyag, amely a községi igazgatás gazdag és változatos típusait mutatta, most a pusztulás útjára 5odródott.'s Hanyag iratkezelés, riasztó irattári viszonyok, gondatlan selejtezések
Községi iratanyag levéltárban való intézményes elhelyezésére sehol sem került sor, hiszen a községi ügyvitel szabályozó 126.000/1902 . B. M. sz. rendelet semmiféle inbérkedést nem tartalmaz a község régi (ügyvitelben már nem szükséges) iratanyagának elhelyezéséről. Következésképpen természetesnek vették .az iratanyag meghagyását a község megőrzésében . Nem így gondölkoztak azonban nagyon sok községben, s a felelőtlenség következménye áz iratanyag pusztulása lett." Balázs Péter 1953-bon azt írta, hogy a községi irattárak sorsa egészen a legutolsó évekig elkerülte a levéltárak figyelmét. Amikor az általános iratbegyűjtés keretében 1951=ben a községi iratanyag begyűjtése is megindult a levéltári dolgozók az iratokat gyakran a tanácsháza padlásán, pincéjében ömlesztett állapotban találták meg. 18 Országosan jellemz ő volt, hogy sak községben nemhogy a múllt század közepéig, de még az első világháborúig sem nyúlik vissza az iratanyag a háborús veszteségek és főleg a 185/1951 . M. T. rendelet kibocsátása előtt végrehajtott ellenőrzés nélküli iratselejtezések ,követke~tében.l9 Leidecker Jenő, a Kecskeméti Állami Levéltár igazgatója 1952-ben újból végigjárta a községeket, s meglepődött, hogy az 1951-ben nyilvánbartásba vett iratanyagból is mily sokat elszállított a hulladékgy űjtő. Szemleútja során lehangolva regisztrálta, hogy 50 községb ől .az iratanyag töredéke kerülhetett csak 13 Komorócxy Gy. : A közigazgatás szervezet és társadalmi funkciója 1950 elő tt . In : Hajdúdorog története. (Szerk . : Dankb Imre .) Debrecen, 1971 . 299. old. 14 Szendrey István-Nyakas Miklós : Derecske története. Debrecen, 1980 . .330 . old. Polgár története, (Szerk . : Bencsik János.) Polgár. 1974 . 373, old., Hajdúhadház múltja és jelene, (Szerk . : Komoróczy Gy.) Gyula, 1972 . 405 . old . 15 Borsa Iván : A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után. Levéltári Híradó 1956 . 6. évf . 21 . old . 16 Lakatos Erna : Hozzászólás Oltvai Ferenc A községi levéltárak" c. tanulmányához . Levéltári Szemle. 1964/1-2 . 37 . old. 17 Borsa L: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után . Levéltári Közlemények XXV. évf. 1954 . 19. old . 18 Balázs Péter: A községi irattárak leltározásával kapcsolatos kérdésekr ől, Levéltári Híradó . 1953/1 . 109. old. 19 Bélay Vilmos : Az országszerte folyó iratselejtezésekről. Levéltári Híradó. 1952 . okt.-dec. 43 . old.
167
levéltárba. A Sátoraljaújhelyi Levéltár pedig azt jelentette, hogy az 1950 előtti jegyzőségi íratok 60, az 1950-52 évi tanácsi iratok 80%-tan nincsenek levéltári őrizebben.2° Az ország többi részén is megdöbbent& kép rajzolódott ki. A dunántúli Bazsiban a tanács a régebbi iratok nagyrészét a padlásra vitte ömlesztett állapotban, ahol azt az egerek megőrölték . Ezután selejtezték az összerágott iktatott anyagot.21 A levéltári ellenőrzést végző dolgozók sok községi tanácsnál számos hibára, sőt sok esetben szándékos kártevésre bukkanta. A Szolnok megyei Rákóczifalván padlásón szétszórva, a Tolna megyei Gergenben, a Baranya megyei Nagype~terd~en nyitott főbejárati helyiségben hevert az iratanyag. 1ljabb iratokat 'kevertek a selejtbe a Vas megyei Nemesbődön. Más helyeken átselejtezetlen anyagot adtak el engedély nélkül. Ez történt a BorsodAbaúj-Zemplén megyei Sajóbábonyban, a Hajdú-Bihar megyei Kornádiban vagy a Szabolcs-Szatmár megyei Penészleken és Pócspetriben .Za El kell mondani azt is, hogy az 1945 utáni kezdeti időszakban sem a polgári kori, sem a népi demokratLkus kori hivatalok és szervek irattárai nem részesültek kellő megbecsülésben . Ennek oka a múltból örö költ teljes közönyösség a levéltár-üggyel szemben, az iratok történeti értékének megítélésében való járatlanság, valamint a bürokrácia fogalmának helytelen értelmezése volt. Egyes hivatalok és szervek megszűnése, átszervezése, sőt nem egy esetben költözködése is elegendő ok volt arra, hogy felbecsülhetetlen értékű irattárak a hulladékgyűjtő telepekre vándoroljanak. A papírgyárak nyersanyaghiányára tekintettel 194? végén megjelent egy rendelet, amely előírta nemcsak a törvényes kereteken belüli, hanem az ezen felü'1 lehetséges" irattári selejtezések haladéktalan megkezdését . Ennek alapján .a hanyatt-homlok végrehajtott, ellenőrzés nélküli selejtezések mintegy megtizedelték irattárainkat. Ekkor került selejtbe a községi irattárak nagy része is.24 Ez annál is nagyobb érvágás volt, mivel levéltáraink iratanya~gána~k jelentős része községi iratokból áll. Erre a tényre hívta fel a figyelmet több írásában Oltvai Ferenc . 25 A Levéltári Híradó 1952. II. évnegyedi számában a községi iratanyagot 4 csoportba sorolta: Községi igazgatás, anyakönyvi igazgatás, adóügyi igazgatás, egyéb anyag.° Valójában a községi iratanyag ennél a csoportosításnál sokkal változatosabb, mint arra dolgozatunkban már utaltunk . A községi irattárban a kutató gyakran találhat olyan levéltári szempontból értékes iratot, amely valamilyen oknál fogva nem került be az illetékes területi levéltárba.Z' Néhány olyan típusú 20 Balázs P. : Még egyszer á gyGjtőterületi munkával kapcsolatos kérdésekről. Levéltári Szemle. 1964/4. 75,-77. old. 21 Kiss Mária: A tanácsok iratkezelési munkája Veszprém megyében. Levéltári Híradó . 1959/3-4 . 136 . old. 22 Bélay V.: Az országszerte . . . i. m. L. H. 1952. okt. dec . 43, old. 23 Leidecker .Fen ő: A felszabadulás utáni új közigazgatási hivatalok irattárainak Sorsa Somogy megyében . L. Sz. 1963/4. 230. old. 24 Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-t ől 1960-ig. L. Sz. 1961/1. 9. old. 25 Oltvai Ferenc : A községi levéltárak felállításának rendjéről és fondjaik kialakításáról. L. Sz. 1964/1-2. 20-30. old., Uő. : A községek iratainak levéltári feldolgozása. L. Sz. 1967/3. 608-611 . old. 26 Balázs P. : A községi irattárak . . . i. m. 109. old. 27 Borost' András : Néhány szempont a falukrónika írás gyakorlatának kialakításához . L. Sz. 1965/4. 121 . old.
községi irategyüttesre is fel kell hívni a figyelmet, amely nem a községek fandjaiban van. Ezek a levéltári terminológia szerint .a Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok iratai". Először a Nemzeti Bizottságok iratairól szólunk. Bedő, Bihartorda, Méhkerék, Zsáka és több más Bihar megyei községb ő l csak egy év iratanyaga került a levéltárba, a Nemzeti Bizottságok fondj,aiba .~ A Nemzeti Bizottságok iratkezelésével kapcsolatban Balogh István megállapításai rendkívül lényegesek . Az újjászerveződő igazgatásba sok olyan ember került be, aki az írásos ügyintézés formáit nem ismerte, vagy azzal nem sokat törődött. Következésképpen az első hónapokban kevés irat jött létre. A Nemzeti Bizottságok a Dunától keletre eső területeken április első feléig mind az államhatalom, mind az igazgatás egyedüli helyi szervei voltak. A községekben e hónapokban a Nemzeti Bizottságokén kívül másféle irat alig van. Az ügyek aktaszerű elintézésére 1945 végéig nem sok gondot fordítottak. A legtöbb Nemzeti Bizottság irata rendezetlen állapotban került a levéltárba. Majd csak a későbbi években váltak általánossá a bürokratikus ügyintézés külső formái.2a Bihar vármegye alispánja ugyan szorgalmazta, hogy a bizottság szabályszerű ügykezelést végezzen, iktatókönyve, postakönyve legyen, gyűléséről jegyzőkönyvet vezessen."~° Ennek ellenére az iratok redezettsége, az ügyiratke~aelés mégis sok kívánni valót hagyott ínaga után. A következő különleges feladatú szervcsoportot a Földigénylő Bizottságok jelentik. Hajdú és Bihar megyékből ezek iratanyaga is rendkívül hiányos állapotban került a levéltárba.3' Nem voltak kedvezőbb tapasztalatok erről a~z ország más részem sem 3s Sivralznas az 1948ban alakuló mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak állaga is. Az átalakulás nagy gazdasági feladatai mellett az iratkezelés és irattározás a kezdeti években csak másodlagos fontosságú lehetett. Iratanyaguk az első évekből már nincs, ritka eset, hogy ilyen iratanyag levéltárba került volna. Ami mégis levéltárba került, az valójában az 1956-os események idején feloszlott termel ő szövetkezetek fondjaiból áh. Ezek többnyire a községi tanács, vagy egy ma is működő termelőszövetkezet irattárából kerültek elő ömlesztett állapotban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek irattárairól még 1959-~ben írta Oltvai Ferenc, hogy az irartamyagot általában az elnök őrzi, azokat meghatározott ügyviteli szabályzat nélkül kezelik és vezetik . Rendezetlen és elhanyagolt az iratanyag. Békés és Csongrád megyékben, de az ország más helyein sincs még olyan termelőszövetkezet, amelynek irattári helyisége volna. Az iratok 2-3 szekrényben, a padlásokon vagy a raktárakban vannak és a 3-4 évnél ré28 A helytörténetírás levéltári forrásai. III. 1944-1971 . (Szeré.: Gazdag István. Debrecen, 1978. ?. old. 29 Balogh István : A Szabolcs megyei nemzeti bizottságok. L. Sz. 1968/1. 33., 34., 41 . old. 30 HBML. XXI. 5/b. 2. d. 2-185/1945. Kiadva : Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből 1944-1945 . (Szeré . : Fehér András-Tokody Gyula.) Debrecen, 1980. 198. old. 31 A helytörténetírás . . . III, 12., 14. old. .32 Lengyel Alfréd : A Győr-Moson megyei Nemzeti Bizottságok iratanyaga. L. Sz, 1988/1. 83. old . 33 Sxabó Ferenc : Tapasztalatok a mezőgazdasági termelőszgvetkezetek iratainak levéltári rendezése során. L . Sz. 1981/3--4. 71-75. old.
169
gebbi iratok rendezetlenek . Sokszor a gyakori személyváltozások miatt nem tudták, hogy ~az alakulás és az első évek iratai hol is vannak~` A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár termelőszöveitkezeti iratanyaga nagyon hiányos, ezért vált szükségessé a töredék termelőszövetkezeti anyagokból gyűjtemények kialakítása. Egyes termelőszövetkezeteknél olyan iratokat őriz a levéltár, amelyek nem történeti értékűek, de az adott termelőszövetkezetnek csak ez az anyaga került elő~ Helytörténeti kiadványban olvashatjuk, hogy az 1950-ben Hajdú-Bihar megyében létrehozott termelőszövetkezetek teljes felsorolása adatok hiányában nem lehetséges A front alatti és utáni időszakban károsodás ért más típusú, a községben Lévő levéltári anyagai is a lakosság részéről. Elhagyott földesúri kastélyokban elhelyezett levéltárak, s egyes uradalmak gazdasági iratanyaga a környék lakosainak tüzelőül szolgált.3' A községek iratanyaga a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárba igen hiányosan, sok esetben rongált állapotban került be . Különösen fájó tény a községek feudális korból fennmaradt iratainak nagymérvű pusztulása . Sok esetben csupán néhány irattípus található, az is Szűk időhatárokat fog át. Néhány nagyobb község, volt mezőváros anyaga maradt meg jobban, talán éppen a mezővárosi vagy hajdú hagyományok hatására. Berekböszörmény, Derecske, Kismarja, Tiszacsege és még néhány helység tartozik ide. Ezeknek egykorú nyilvántartásaák, elenchusa k is voltak, tehát rendezett levéltárat tartottak fenn. A súlyos iratpusztulást szenvedett községek között említhető Bagamér. Feudális kori iratai között találhatók a községben megtelepedett hajdúkra vonatkozó kiváltságlevelek másolatai, az 1830. keletű Urbárium, a jobbágytelki állományt kimutató jegyzőkönyv 1840ből. Ezen kívül már csak két irat a tanúja a feudális időknek . Bagamér helysége úrbéri állapotáról készített telkes könyve. 1844." ÍJrbéri összeirata a bagamér ispánságnak." 1848. Berettyószentmárton község iratanyaga még kevesebb terjedelmű. A Berettyószentmártoni, újlaki, szomajomi és szentdienesi puszták földkönyve 1845." az egyik irat. A másik a Végrendeletek 1665, 1785, 1834, 1847, 1852, 1861."~ Szegényesek a községek kapitalista kori iratai is. A képviselőtestületi jegyzőkönyvek sok helyen eltünteti, fől~ént a körjegyzőségekhez tartozó kisközségeknél. Nagyon, csekély Bakanszeg község 1907-1950 időhatárú, 0,25 ifm terjedelmű iralta¢lyaga. Bedő községben mindössze az 1944. éviköltségvetés maradt meg. Mezőpeterd egyetlen irata A község népének öszszeírása 1848." Szerepen pedig csak az 1887. évi szabályrendelet maradt fenn 39 34 Oltvai F. : A levéltárak dolgozóinak közremGködése a mez őgazdasági termelő szövetkezetek iratkezelésének megszervezésében és megjavításában . L. H. 1959/3-4. 47., 50. old. 35 A helytörténetírás levéltári forrásai . II. 1848-1944 . (Szerk. : Komoróczy Gy.)~ Debrecen, 1972. 439 . old. 38. Gazdag István : A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1958. között. HBMLE . II. (Szetti.: Gazdag Istváa.) Debrecen, 1975. 97. old. 37 Borsa L : A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban,. . . i. m. 27. old. 38 A helytörténetírás levéltári forrásai . I. 1848-ig (Szetti . ; Komoróczy Gy.) Debrecen, 1972. 327-329 . old. 39 A helytörténetírás levéltári forrásai. II. 1848-1944 . (Szetti . : Komoróczy Gy.) Debrecen, 1972. 288 ., 293-294-298., 303 . old.
170
Az 1945 utáni községi iratanyag is sok esetben töredékes, itt is volt elkallódás, tőt lehet, hagy egyes iratok még most is a községi tanácsok valamely eldugott szekrényében hevernek. Feltűnő például Monostor pályi 0,20 ifm vagy Nagykereki 0,25 ifm terjedelmű kis iratanyaga . Ebben vannak bizalmas iratok, iktatott iratok, költségvetések, búzaföldadó főkönyv, zárszámadás és marhalevél iktatókönyv. Vekerd 0,25 ifm terjedelmétől még kisebb Vértes iratmennyisége, mindössze 0,15 ifm.`°
Korszakunk végén - mint ismeretes - kialakulóban volt a tanácsrendszer . Az új közigazgatási szervezetben is érzékelhet ő volt az ügyiratkezelésben tapasztalható hanyagság, iratok elkallódását és pusztulását pedig még évtizedek múlva is tapasztaltak az ellenőrzést végző levéltárosok.y' Iratpusztulás, iratbegy űjtés
Bihar megye területére 1944 . október 6-án léptek a 2. ukrán front egységei és a hadműveletek Hajdú megye területén 1944 . november 1-jén szűntek meg.42 A harcok során sok épület kárt szenvedett. Derecskén megrongálódott a 'községháza, Berettyóújfaluban a községháza, a vármegyeháza, a bíróság és az adóhivatal épülete. Bárándon a községháza és a főjegyzői lakás belövést kapott, de Kabán is jelent ős kár keletkezett a középületekben, valamint Bakonszeg községben szintén, ahol a jegyzői lak tönkrement. A háborús időkben lezajlott iratpusztulás személyi problémákban is jelentkezett . Bobák Gábor mikepércsi közmunkaerő nyilvántartó például kinevezését kérte a Hajdúszovát községben levő irodatiszti állásra. Bihar megye alispánja azonban közölte vele, hogy törzskönyvi lapja Nagyváradon maradt az alispáni irattárban .`4 Fenti jelenség mutatja többek között, hogy a terület átcsatolással kapcsolatos problémák Bihar megye esetében felmerültek. Az ,alispán ugyanis az első két hétben továbbra is a II. bécsi döntés szerinti Bihar megye területét tekintette működési körének. fgy az államhatárok tisztázatlansága folytán a községi jegyzővk közül sokan Berettyóújfaluba, mások viszont Nagyváradra tettek jelentést. Nem mehetünk el szó nélkül a kinevezett új főispán Dr. Zöld Sándor tevékenysége mellett, aki nemcsak a veszé40 A helytörténetírás . . . III . 130., 121. old. 41 Major Zoltán László : Adatok a levéltári anyag pusztulásához Hajdú-Bihar megyében a második világháború alatt és az utána következő években . L. Sz. 1991/2. 48. old. 42 Magyarország története 8. k . 1918-1919., 1919-1945 . Főszerk . : Ránki György . Bp. 1976. 1173. old., Gazdag L: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéb ől (1944. november-1945 . november.) HBML . X. (Szerk. : Gazdag L) Debrecen, 1983. 45-49. old. 43 Dankó Imre : Bakonszeg legújabb kori története és a bakonszegi termel őszövetkezetek . In : Bakonszeg története és néprajza, Szerk. : Dankó L, Bakonszeg ., 1990. 96. old.. Báránd története és néprajza . Szerk . : Balassa Iván, Debrecen, 1985. 495. old., Berettyóújfalu története . Szerk. : Varga Gyula, Berettyóújfalu, 1981 . 524. old., Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mező gazdaságának néhány kérdése (1944-1947) . HBMLE. X. (Szerk . : Gazdag L) Debrecen, 1983. 115. old., Derecske története . . . i. m. 302. old. 44 HBML. XXI . 104/b. 152. d. B. 006-13/1950. 1948. nov . 1.
lyeztetett megyei vagyontárgyak ügyében intézkedett, hanem az irattárakat is igyekezett rendbehozatni, menteni próbálta a pusztulásnak indult levéltári értékeket.'S November első napjaiban az alispán a megye több helységében személyesen megvizsgálta a helyi közigazgatási közegek munkáját. A települések az alispán felhívására jelentésben számoltak be helyzetükr ől. Ezekből a fontos dokumentumokból sajnos csak néhány maradt meg.4o Az iratanyag csekély voltát 1944 . őszi hónapjaiból az is magyarázza, hogy a közigazgatás ekkor már csupán a legszükségesebb feladatok megoldásával foglalkozott .4' Gyakran találkozunk az iratpusztulásról szóló megállapításokkal is 1944 őszén . Az alispáni iratokban erről szól a körösszakáli jegyző jelentése. Ebben előadja, hogy 1944 . október 21-én Berettyóújfaluból hazatérve : . . .Irodáját össze-visszaságban feldudva. találta . . . Iratai, bútorainak nagy része a községháza udvarára lettek kihordva, ahol azoknak nagyvésze hasznavehetetlenné vált ."ys Hajdú Sándor Berettyóújfalu vezető jegyzője 1944 . november 19-én kénytelen volt megállapítani, hogy a község iratanyagának egy része elpusztult, egy részét ismeretlen helyre szállították .4~ Olyan közönséges gondok sem elhanyagolhatók, mint a papírhiány . Országos viszonylatban is elmondható, hogy ezen a földigénylő bizottságok úgy próbáltak segíteni, hogy a községi elöljáróságok irattárából vagy uradalmi levéltárakból kiemelt iratok tiszta hátlapját használták fel.5o Előfordult az is, hogy az iratokat menteni akarta az elöljáróság, és azok épp ekkor pusztultak el. Darvas iratainak egy részével is ez történt. Mezőtúr város polgármestere ugyanis 1945 . február 24-én értesvti Darvas község elöljáróságát, hogy a község által 1944 . szeptember hónapban odaszállított községi iratok a lefalyt harcok következtében megsemmisültek . Mezőtúron leégett a városháza, amelyben Darvas iratai menedéket találtak . A mezőtúri polgármester azt írja még, hogy amennyiben a jelzett iratolyból egy rész megmaradt volna, úgy ezt a jelenleg fogolytábornak használt kiégett városháza fe1szabadwlása után közölni fogja.51 Báránd iratai is hasonló sorsra jutottak. Miután ezeket is Mezőtúrra szállították, ott a harcok során semmisültek meg. Az eszmei veszteségeken kívül például a kataszteri birtokívek hiánya az adózáskor és a földosztásnál okozott nehézségeket .sa Esztár község főjegyzője a derecskei járási főjegyzőnek 1945 . október 6-án a következőket jelenti : A község földingatlanaiból való bevételt pontosan megállapítani nem lehet, tekintettel arra, hagy az összes, ide vonatkozó okmányok és pénztári könyvek, költségvetések az elmúlt őszi harcok során páncélszekrényest ől együtt megsemmisültek ." Hozzáteszi még, hogy az irattár átkuta45 Komoróczy Gy. : Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében . Levéltári Közlemények. 1965. XXXVI . évf. 221-28 . old. 46 Gazdag L: Fejezetek Hajdú megye . . . i. m. 45-49. old. 47 Komoróczy Gy. : Józsa község . . . i. m. 54-55. old. 48 Uő. : Az állami élet . . . i. m. 28. old. 49 Berettyóújfalu története . . . i. m. 516 . old. 50 Jenei Károly : A földigénylő bizottságok 1945-1947 . Levéltári Közlemények. 1970/1 . 141. old. 51 ,HBML. XXII. 617/b. 1. d. 362/1945., 1945. február. 24. 52 Báránd története . . . i. m. 496. old.
tása sarán csak egy 1934. évről szóló pénztári naplót talált meg. Nagykereki jegyzője azt írja az alispánnak 1945. június 21-én, hogy az előző évi adómunkálatok megsemmisültek" . Ez a körülmény megnehezíti az új adókivetési tevékenységet . Álmasd község elöljárósága 1946 . október 2-án azt jelenti, hogy a gyámügyi teendőkről nem tud az árvaszék felhívására :beszámolni, mert a község összes gyámi nyilvántartása elveszett . Az Állami Adóhivatalnak 1946 . december .16-án jelenti á mikepércsi vezetőjegyző, hogy a háborús események következtében úgy a védett adó, mint a beruházási hozzájárulási főkönyvek megsemmisültek.` Olvashatunk a későbbiekben arról, hogy Balmazújváros, Püspökladány, Hajdúdorog és más községek irattári anyaga a háborús események következtében nagy pusztulást szenvedett. Hasonlób' is jelentéseket külddtt ezzel ~ kapcsolatban Nyírábrány és VámospércsoktóSzemélyi konfliktusok jelentkeznek . Gáborján községben 1947. ber 28-án képviselő testületi rendkívüli ,közgyűlést tartanak. A helyettes jegyz ő előadja. hogy Gondos F. Mihály községi gazdát az államrendőrség államvédelmi osztálya 1947 . szeptember 16-án internálta . Iratait átadni nem tudta, és a folyó ügyekről nem tudott elszámolnia Dbből a községből is olvashatunk iratpusztulásról. A község rendes nyilvános képviselőtestületi közgyűlést tart 1949. június 25-én. A vezetőjegyző előadja hogy a háború folyamán .a község kataszteri birtokívének egy része megsemmisülit .59 Olykor a közigazgatás és az államhatalom képviselő i is megpróbálták menteni a menthetőt. Bihar vármegye alispánja 1945. február 16-án már arról intézkedett, hogy az iratkezelés szabályos, áttekinthető legyen . A közigazgatási (fő jegyzői) iratokon belül célszerűnek látta az elnöki vagy bizalmas iratok sorozatának kialakítását. Sajnos ezek többnyire nem maradtak meg, csak néhány község iratai ltözött találhatók .° A hivatalvizsgálatok továbbra is komoly hiányosságokat tártak fel. Mikepércsen például az 1946 . május 18-án befejeződött hivatalvizsgálat rögzítette, hogy az irattárban a kiadott ügyiratnak másolata több esetben hiányos, iktatóbélyegz ő nincsen. Sok az elintézehlen ügydarab. Sem ingó sem ingatlan vagyonleltár nincs, törzskönyvi nyilvántrartás .nincs. A képviselo""testület ülésének jegyz őkönyvei szabálytalanok. A születési anyakönyv 1927=tőt hiányzik, 1945-t ől a születések nem anyakönyvben, hanem csak kimutatásszer űen vannak vezetve. A hanincs. lotti anyakönyv is hiányzik 1937-tőt. Magánmunkálati sorkönyv A hivatalos helyiségek igen elhanyagolt állapotban vannak s' Dr. Baranyi Sándor járási főjegyző Mez őpeterden tartott hivatalvizsgálati jegyzőkönyvéb ől érdemes néhány szemléletes sort idézni : A községházán a legnagyobb rendetlenség van. A tüzelőanyag hiánya miatt a téli időszakban egyetlen helyiségben vannak elhelyezve az összes községi hivatalok. Az ügyiratok, naplókönyvek szanaszéjjel szórva a legnagyobb ren~3 X54 55 56 a7 a8 59 60 !61
HBML. XXII . 620/ b. 1. d. 1037/1945., 1945 . október 6. HBML. XXII . 651/b. 1. cs . 530/1945 ., 1945. június 21 . HBML. XXII . 652/b. 8. cs . 95/46., 1946. október 2. HBML. XXII . 649/ b. 3. cs. 2510/1946., 1946 . december 16 . Gazdag L : A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története. Debrecen, 1985. 42, old. HBML.XXII. 624/a. 1. k. 44 . kgy. sz. Uo . 94 . kgy. sz. A helytörténetírás . . . III. 102. old . HBML. XXII. 649[b. 3. cs . 1630/194-7 ., 19466. május 18 .
173
detlenségben . A községi ügyigazgatás a legnagyabb mértékben el van hanyagolva. A hiányjegyzék felvétele több napot venne igénybe ." Ez a vizsgálat 1947. január 24-én zárult le sz Dolgozatunkban érintettük már az 1947. évben végrehajtott kampányselejtezéseket, amelyeket a papírgyárak nyersanyaghiányára hivatkozva. hajtottak végre egy rendelet alapján. Ennek következményei országos méretekben is döbbenetesek. A Gazdasági Főtanács előre meghatáfozta, hogy az egyes községek mennyi papírt adjanak be. Bihar vármegyében Kecskés Balázs vármegyei főlevéltárnok ellenőrizte a selejtezéseket, nehogy történeti értékű iratanyag is megsemmisüljön. Ilyen módon sikerült kiemelni Kismarja község iratanyagából Bocskai-, Rákóczi-, Kossuth-iratakat .~ Hajdú megyében dr. Molnár Gyula főlevéltárnok-helyettest bízták meg az iratselejtezés ellenőrzésével. A községek jelentéseiben az állott, hogy a kiírt papír mennyiségét nem tudják biztosítani, mivel a községi és járási irattárak nagy mértékben károsodtak vagy éppen elpusztwltak ~ Bihar vármegye alispánja 1948-bar utasítást ad a selejtezésre, azaz az irattári selejtezések körüli eljárás szabályozására. Tudomást szerzett arról - írja -, hogy egyes elöljáróságok a hivatalos lapban közölt rendeleteket nem tanulmányozzák át. E tárgyban pedig már a belügyminiszter ismét kiadott egy rendelkezést. Ez a rendelkezés kimondja, hogy az irattárak selejtezését haladéktalanul meg kell ejteni. Az elöljáróságok óvakodjanak attól, hogy a hadműveletek során feldúlt irattári anyagot mindenestől kiselejtezzék. A rendelet előírja a feldúlt iratanyag darabonkénti átválogatását is. Különös gondot kell fordítani a történelmi értékkel bíró irattári anyag megóvására. Súlyt keld helyezni arra, hogy az 1848-49-es és 1918-19-es forradalmakkal bármily csekély vonatkozásban álló írásos dokumentumok teljes egészükben sértetlenül megőriztessenek." Mivel sem a községeknek, sem a járásoknak
külön irattáruk nincs, az alispán az 1947. évi XXI. tc. 28. §-a értelmében elrendeli, hogy a történelmi szempontból fontos iratokat pontos leltár mellett a vármegyei levéltárakba szállíttassák be. Azt is hozzáteszi még az alispán, hogy amennyiben a történelmi értékkel bíró anyag tekintetében lényeges károsodás állna elő", úgy a selejtezéssel megbízottakkal szemben a legszigorúbban fog eljárni. ~1Vlagyarhomorog községben 1948. augusztus 18-án a községi irattári selejtezés alkalmával jegyzőkönyv készült . Jelen volt Kecskés Balázs vármegyei főlevéltárnok, Borbarát Gyula v~árnnegy~i irodatiszt és Sipos Imre községi vezetőjegyző. Idézzük a jegyzőkönyv megállapítását : Az iratok nagy részét részint a megszálló orosz és román haderő tagjai, részint a helybeli lakosság széjjelhordta." A megmaradt iratanyag egy része a községi rendőrpihenő padlásán van, újabb része a községi irattári helyiségben található. A vármegyei főlevéltárnok felkéri a községi vezetőjegyzőt, hogy a selejtezés alá nem vont iratanyagot 30 nap alatt állítsa irattári rendbe . Kaba községben 1948. március 26-án tartanak irattári selejtezést a 3192/1948. sz. alispáni rendelet alapján. Jelen vannak : Molnár László községi irodatiszt, a selejtezéssel 82 83 84 85
.7iBML . XXII . 847/ b. 1. cs. 158/1947 . 1947 . jar. 24 . Gazd~ap 1.: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár története. Debrecen, 1985 . 27 . old. Uo. 32 . old. HBML. XXII . 848/b. 2. cs . 1948 . sug. 18.
174
megbízott községi iktató irattáros, továbbá a községi képviselőtestület által kinevezett 2 bizottsági tag. A község 1935, 1936, 1937 évi iratait selejtezik, amelyeknek 10 éves őrzési ideje lejárt. Nevezett alispáni rendelet kimondja, hogy selejtezni kell az 1867 évtől 1937 évig terjedő időszakl~an keletkezett iratokat. Az 1867 év előtti időből származó iratok kiselejtezése tilos! A selejtezés végrehajtására a közigazgatás minden ágában jártassággal bíró községi alkalmazottat kell kijelölni.°° Továbbra is hiányosságokat tárnak fel a hivatalvizsgálatok . Balmazújváros esetében például 1949 . évben sok az elintézetlen ügydarab, az anyakönyvi iratok 1927-től 1944-ig rendezetlenek . A községet, mint jogi személyt érdeklő szerződéseket, kötvényeket és egyéb okmányokat nem együtt őrzik és róluk jegyzék nincs.'6 Dancsházán 1949. június 21-én megállapítják, hogy nincs zárható szekrény, nincs megfelel ő íróasztal, a képvisel őtestületi jegyzőkönyvek vezetése szabálytalan ~ A Belügyi Ellenőrző Csoportok a közigazgaltási ellenőrző vizsgálatok során mulasztásokat állapítottak meg. Egyes községek jegyz ői hivatalában nincs zárható szekrény, a községi előjáróságok magy része nem vezet ainyagszámadást. A járási f ő jegyzők a községben tartott hivatalvizsgálatokra vonatkozó hiányjegyzékeket sok esetben egyáltalán nem vagy csak 3-4 hónap múlva küldik meg az érdekelt közösségeknek. Ezeknek az észrevételeknek az időpontja már 1950 . május 4 ss Ekkorra már kialakulóban vannak a hamarosan életbe lépő tanácsrendszer körvonalai . Előzőleg megfogalmazták a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvényt, majd megalkották az 1950 . évi I. törvényt, mely a helyi tanácsokról rendelkezett . Ismeretes, hogy a megszerveződő tanácsrendszer funkcionálásának különböző következményei lettek. Elbizonytalanodtak a helyi apparátusok és magában az iratkezelésben is voltak zavaró tényezők. Az 1949 . októberétől 1951 . decemberéig érvényben levő közigazgatási számrendszer a gyakorlatban nem vált be. Ez ugyanis összevegyítette a tanácsi ügykezelés során keletkezett irigyiratokat és a tanácsi ügykezelést megelőző időből származó ügyiratokat. Ezután a csoportszámos iratkezelési rendszer következett, de ez sem felelt meg az igényeknek . Komoly hiányosságok mutatkoztak az iratkezelés rendjében. Jelentkeztek helytelen, szektás nézetek, amelyek az iratok gondos megőrzését bürokratikus megnyilvánulásnak tartották.'° A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár jogelődje, a Debreceni Állami Levéltár 1952-ben kezdte meg a községi iratok begyűjtését. Szóltunk már a községi iratanyagok hiányosságainak okairól, amelyek a begyűjtés után érzékelhetők voltak .'1 Azt is hozzá kell tennünk az iratpusztulás okaihoz, amit az egyik neves országos levéltári szakember megállapított. észrevétele szerint ugyanis a községi tanácsi adminisztrátorok nem nyúlnak HBML . XXII . 639/b. 6. cs . 711/1948 . 1948 . márt . 26 . HBML . XXII . 605/b. 12, cs . 77/1949., 1949 . június 18 . HBML . XXII . 616/a. 2. d. 10/1949., 15/1949 . kgy. szám ., 1949 . jún. 21 . HBML . XXIII. 644/ b. 3. cs. 5206-23/1950 . I. 1950 . május 4. Komoróczy Gy.: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái. L. Sz . 1983/4. 60-61. old., Beér János : A helyi tanácsok kialakulása és fejl ődése Magyarországon . (1945-1960) Bp . 1962 . 154. old. 71 Ujlaky Zoltán : A községi iratok rendezése a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. L. Sz. 1984/1-3. 117. old. ~6 67 68 69 70
175
szívesen elő djeik elhanyagolt irattári anyagához.' Sajnos aktuális ez a régebbi szakvélemény is, hogy az elhanyagolt irattári munka eredményeképpen - különösen a közigazgatási jelleg ű szerveknél - sok irat már az első évben veszendőbe ment .'3 A községi iratanyagok és iratkezelés lazaságánál hibáztathatók a járási tanácsok is, melyek egyes vb-üléseket hónapokon keresztül nem ellenőriztek és nem kérték be a helyi tanácsoktól a vb-ülés jegyzőkönyvét. Ez a megállapítas található Tiszagyulaháza, Üjtikos és Margita községekre vonatkozóan egy 1952, január 16-i jelentésben.'4 Érintettük már azt a kérdést is, hogy a helyi néphatalmi szervek jegyzőkönyveinek egyes részei is, amelyek a helyi közigazgatási szervek létrejötte után keletkeztek, több helyen a községi irattárakba kerültek . Az is előfordul, hogy a mezőgazdasági és a népjóléti munkaügyi bizottságok 1949 . évi anyaga a közigazgatási iratok között található.'' Napjainkban, amikor a történelmi és politikai közgondolkodás különös érdeklődéssel és újszer ű szemlélettel fordul a koalíciós időszak felé, ezeknek az immár fél évszázados dokumentumoknak felbecsülhetetlen a történeti értéke . Nemzeti múltunk roppant értékes, színes mozaikjai a községi iratok, pusztulásuk ezért is tölt el bennünket keserűséggel . DATA CONCERNING THE STATE OF' TOWN FILES AND FILE DEPARTMENTS IN HAJDÚ AND BIHAR COUNTIES IN THE PERIOD BETWEEN 1944 and 1950 (by) Zoltán László Major The situation of file departments and handling of files are closely related to administrative management . Therefore, author starts with some rmarks on the history of administration . He goes on to tell about perfunctory handling of docu ments careless selection and the hopeless conditions of file departments . Historical evidence shows how alarming devastation of documents was the result of nationvide selection campaigns . Town file departments were badly enough damaged in the war but the proceedings of the transformation after the war had teir unfavourable effects too. Negligence and irresponsibility of new institutions, town administration then employees of newly organized town councils did a good deal of harm to the remaining documents . Statements from office and records revisions are also included in the paper . Losses can be recognized not only in contam~ poraneous documents of the period but in files from earlier i. e feudal and bourgeois times. By the help of document collection started in the early fifties at least part of town documents could be placed in the County Archives.
'72 Kanyar Jóxsef : A tanácsok iratkezelési munkája Somogy megyében . Levéltári Híradó, 1959/3-4. 129. old. 73 Borsa L : A magyar levéltárügy helyzete . . . i. m. 50. old . 74 HBML. 44. f. I. fcs . 8. őe. Kiadva: Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéb ől. 1948-1956 . Szerk: Mikecz Ferenc, Debrecen, 1986. 148-151 . old. 116. sz. dokumentum. 75 A helytörténetírás . . . III . 100-102. old.
