ipsum dolor sit amet MAGYARORSZÁGLorem SZÁMOKBAN
2011
TARTALOM Oldal
Általános jelzőszámok . . . . . . . . . . . . . . . 2 1. Népesség, népmozgalom . . . . . . . . . . . . 4 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség . . . . . 8 3. Jövedelem, fogyasztás . . . . . . . . . . . . . 10 4. Egészségügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 5. Oktatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 6. Tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 7. Kultúra, sport. . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 8. Gazdasági növekedés, beruházások . . . . . 22 9. Egyensúly. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 10. Árak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások . . . . . 28 12. Környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Kiemelt témák Népszámlálás, 2011 . . . . . . . . . . . . . . 40 A magyar tenger és a 800 éves Balatonfüred . . . . . . . . . . . . . . . . 48
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
1
Országlista AT
Ausztria
BE
Belgium
BG
Bulgária
CY
Ciprus
Hivatalos megnevezés
Magyarország
CZ
Csehország
Főváros
Budapest
DE
Németország
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
Hivatalos nyelv
magyar
Pénznem
forint (HUF)
DK
Dánia
Terület, km2
93 030
EE
Észtország
Népesség, ezer fő
9 958
ES
Spanyolország
Népsűrűség, fő/km2
107
Megyék száma
19
Települések száma
3 154
FI
Finnország
FR
Franciaország
GR
Görögország
Országgyűlési képviselők száma
386
HU
Magyarország
Magyarország európai parlamenti képviselőinek száma
22
Autópályák hossza, km
1 321
Vasúthálózat hossza, km
7 476
Legnagyobb légikikötő
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Legmagasabb pont, m
Kékes, 1014
IE
Írország
IT
Olaszország
LT
Litvánia
LU
Luxemburg
LV
Lettország
MT
Ebből város
328
Málta
Leghosszabb folyók, km NL
Hollandia
Legnagyobb tó, km PL
Lengyelország
PT
Portugália
RO
Románia
SE
Svédország
2
Védett természeti területek száma
Szlovénia
SK
Szlovákia
UK
Egyesült Királyság
2
Duna, 417 Balaton, 594
Világörökségi helyszínek száma
SI
Tisza, 596
területe, ezer hektár
8 2 128 892
Erdőterület összesen, ezer hektár
1 922
Éghajlat
kontinentális
Évi középhőmérséklet (Budapest), ºC
11,4
Csapadékos napok száma (Budapest)
98
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton (km) Athén
1570
London
1670
Belgrád
400
Madrid
2620
Berlin
910
Moszkva
1980
Bécs
250
Párizs
1460
Brüsszel
1370
Bukarest
830
Pozsony
194
Prága
570
Hága
1450
Róma
1250
Helsinki
2570
Stockholm
1920
Kijev
1155
Varsó
680
Koppenhága
1290
Zágráb
342
Ljubljana
432
Helsinki Stockholm
Koppenhága London Hága Brüsszel Párizs
Berlin
Moszkva Varsó
Prága Pozsony Bécs
Kijev
Budapest
Ljubljana Zágráb
Belgrád
Bukarest
Róma Madrid AthénAth Athén At A Athé tth thé hén hé
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
3
1. CY
26,2
LU
25,1
1. Népesség, népmozgalom 1.1. tábla Főbb népesedési adatok az év elején 2001
2010
2011
2012
Férfiak, ezer fő
4 851
4 757
4 744
4 732
Nők, ezer fő
5 349
5 257
5 242
5 226
Összesen, ezer fő
10 200
10 014
9 986
9 958
Ezer férfira jutó nő
1 103
1 105
1 105
1 104
Megnevezés
A népesség megoszlása a településa) jellege szerint, %
BE SE UK MT FR DK FI AT NL IT IE EU-27 SI SK CZ DE ES PL PT EE
8,2 7,1 6,6 5,9 5,4 5,1 4,8 4,6 4,5 3,7 3,2 2,7 2,6 2,2 1,8 1,1 0,9 0,2 -0,1 -0,4
GR HU RO
-1,7 -2,4 -2,7
BG
-5,7
LV
-8,8
LT
-13,9
Budapest
17,2
17,2
17,4
17,5
Többi város
52,0
52,2
52,3
52,2
Község
30,8
30,6
30,4
30,3
Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok Létszám, ezer fő
110
198
207
212
38
37
37
36
Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, % román ukrán
8
9
8
7
német
7
9
10
11
szerbb)
12
9
8
6
kínai
5
6
6
6
szlovák
1
3
4
4
a) A 2012. január 1-jei közigazgatási besorolás szerint. b) Montenegróiakkal együtt.
1. Az ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás, 2011 4
(%o)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 1.1. ábra Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 2012. január 1.
Miskolc (166 823 ) Győr (131 564)
Nyíregyháza (117 658)
Budapest (1 740 041)
Debrecen (207 594)
Székesfehérvár (101 722) Kecskemét (114 226) Jelmagyarázat Pécs (156 801)
Lakosság, fő Népsűrűség, fő/km2 71 81 91 101
– 70 – 80 – 90 – 100 –
1.2. tábla Főbb népmozgalmi adatok Megnevezés
2001
2009
2010
2011
9,5
9,6
9,0
8,8
Ezer lakosra jutó élveszületés halálozás
13,0
13,0
13,0
12,9
házasságkötés
4,3
3,7
3,6
3,6
válás
2,4
2,4
2,4
2,3
8,1
5,1
5,3
4,9
30,3
40,8
40,8
42,3
1,31
1,33
1,26
1,24
72,3
74,0
74,4
74,7
férfiak
68,2
70,1
70,5
70,9
nők
76,5
77,9
78,1
78,2
Csecsemőhalandóság (ezer élveszülöttre) Házasságon kívül született gyermekek aránya, % Teljes termékenységi arányszám Születéskor várható átlagos élettartam, év
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
1. Népesség, népmozgalom
Szeged (170 052)
5
2. IE
2,07
FR
2,03
1.2. ábra A népességszámot formáló tényezők Ezer fâ 30
SE
1,98
20
UK
1,94
10
16,7
15,6
9,7
1,87
-10
BE
1,84
-20
NL
1,79
17,3
21,3 14,6
17,3
16,5
11,5
12,8
3,5
0
FI, DK
18,2
-31,7 -35,3 -30,9 -34,0 -38,0 -35,1 -36,0 -41,2 -37,4 -38,2 -40,1 -40,7
-30 -40 -50 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Nemzetközi vándorlási nyereség Természetes népességfogyás Tényleges népességfogyás
EE, LU
1,63
EU-27 SI LT
1,59 1,57 1,55
CY, GR BG, CZ
1,51 1,49
1.3. tábla A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta az év elején
(%)
Megnevezés Idősek a gyermekkorúak százalékában
AT
1,44
IT, SK DE
1,41 1,39 1,38 1,36
MT, PL, RO, ES
PT
2001
2010
2011
2012
91,3
112,6
114,7
116,6
Korösszetétel 14 évesek és fiatalabbak
16,6
14,7
14,6
14,5
15–64 évesek
68,3
68,6
68,7
68,6
15,1
16,6
16,7
16,9
65 évesek és idősebbek
A 15–64 évesekhez viszonyítva
HU
1,25
LV
1,17
Gyermeknépesség
24,3
21,5
21,2
21,1
Idős népesség
22,2
24,2
24,4
24,6
2. Teljes termékenységi arányszám, 2010 6
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 1.3. ábra A népesség száma nem, életkor és családi állapot * szerint, 2012. január 1. 100– /â
Férfi 90
80
1. Népesség, népmozgalom
70
60
50
40
30
20
10
0 100
80
60
40
20
0
0
20
40
60
80
100
Korév Ezer lakos Nâtlen, hajadon
Ezer lakos Házas
Özvegy
Elvált
* Az azonos neműek között 2009. július 1-je óta létesített bejegyzett élettársi kapcsolatban élők adatait a házas, az özvegy és az elvált bejegyzett élettársakét az özvegy, illetve elvált családi állapot kategóriák tartalmazzák.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
7
3. ES
21,8
2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.1. tábla A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemzői (a 15–64 éves népességen belül) Megnevezés
2009
2010
2011
Foglalkoztatottság GR
17,9
Foglalkoztatottak száma, ezer fő
3 751,3
3 750,1
3 779,0
Foglalkoztatási arány, %
55,4
55,4
55,8
férfiak
61,1
60,4
61,2
nők
49,9
50,6
50,6
Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, %
5,2
5,5
6,4
8,4
9,6
8,9
420,3
474,5
467,6
10,1
11,2
11,0
10,3
11,6
11,0
9,8
10,8
11,0
LV, LT
15,6
IE
14,7
Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők aránya az alkalmazottakon belül, %
SK PT
13,6 13,4
Munkanélküliek száma, ezer fő
Munkanélküliség
EE
12,8
Munkanélküliségi ráta, % férfiak nők
BG HU
11,3 11,0
PL EU-27
9,8 9,7
FR
9,3
IT SI UK CY, FI BE
8,5 8,3 8,2 7,9 7,7 7,2
CZ MT DE
6,8 6,5 6,0
DK, RO, SE
2.1. ábra A 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája Foglalkoztatási arány, % 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
62,1 56,0
62,5 56,2
62,4 56,2
Munkanélküliségi ráta, %
62,7 57,0
62,8 56,8
56,9
57,3
57,3
65,8
64,5
64,1
55,4
55,8
14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Foglalkoztatási arány, Magyarország Munkanélküliségi ráta, Magyarország
4,9 4,4 4,2
3. A munkanélküliségi ráta, 2011 (a 15–64 éves népességen belül) 8
64,3
56,7 55,4
Foglalkoztatási arány, EU–27 Munkanélküliségi ráta, EU–27
LU NL AT
65,3
64,4
63,4
(%)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 2.2. tábla A foglalkoztatottak száma néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2011 (a 15–64 éves népességen belül)
Ezer fő
Változás az előző évihez képest, %
A nők aránya, %
Mezőgazdaság
182,4
+7,7
25,3
Ipar
906,2
+3,0
36,4
806,3
+2,8
37,9
38,0
+2,2
26,1
Ágazat
feldolgozóipar energiaipar Építőipar
262,3
–4,9
7,1
Kereskedelem, gépjárműjavítás
541,8
+0,9
52,8
Szállítás, raktározás
258,2
0,0
26,6
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
162,5
+5,9
59,0
Információ, kommunikáció
91,5
–4,5
29,3
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
91,5
+1,0
63,8
Ingatlanügyletek
21,0
+1,0
49,5
947,3
–1,5
68,0
3 779,0
+0,8
46,0
Közigazgatás, egészségügy, oktatás, egyéb közösségi szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen
2.2. ábra Foglalkoztatási arány és munkanélküliségi ráta a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2011 (a 15–64 éves népességen belül) Foglalkoztatási arány
Munkanélküliségi ráta 8 általános vagy annál alacsonyabb
44,8 25,7 68,3 61,1
100
80
60
40
16,7 24,9 9,0 10,6
Középfok
Egyetem, fâiskola
82,0 78,4 20
0%
EU-27
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség
Ebből:
5,6 4,5 0
5
10
15
20
25 30%
Magyarország
9
4. IT
16,0
3. Jövedelem, fogyasztás JÖVEDELEM
AT
15,1
3.1. tábla Jövedelemalakulás (előző év = 100,0) Megnevezés
FR
14,5
PT
14,1
13,4
DE, EU-27
SE NL FI UK PL
13,1 12,9 12,8 12,6 12,5 12,4
BE, DK
12,1
2009
2010
2011
98,5
96,4
97,1
102,6
100,8
97,7
101,8
102,4
103,4
94,3
99,1
101,2
101,3
99,1
95,6
99,8
Egy főre jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér
GR
2008
Egy ellátottra jutó nyugdíj reálértéke Természetbeni társadalmi juttatások volumene
3.1. ábra Keresetek Ezer forint 160
% 45
140
40 35
120
HU
11,2
SI
10,9
100
114
124
111
80
103 94
60 40
ES
122
133 141
10,1
89 56
65
9,7 9,6 9,5 9,4 9,1 9,1 8,8
SK, LV
8,4
CY IE
7,4 7,3
25 20 15
78
10
20
MT LT LU RO CZ EE BG
30
5
0
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Havi nettó átlagkereset, ezer forint Reálkereset-növekedés 2000-hez képest, %
4. Nyugdíjra fordított kiadások a GDP százalékában, 2009 10
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 3.2. tábla Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint Állományfőcsoport
2009
2010
2011
Bruttó átlagkereset, forint Fizikai foglalkozásúak
131 854
136 257
144 233
Szellemi foglalkozásúak
270 564
273 059
284 061
Nemzetgazdaság összesen
199 837
202 525
213 094
91 803
97 626
100 352
Szellemi foglalkozásúak
157 732
169 834
183 199
Nemzetgazdaság összesen
124 116
132 604
141 151
3.2. ábra A keresetek, a nyugdíj és családi pótlék reálértékének alakulása (2000 = 100) % 190 180 170 160 150 140 130 120 110 100
3. Jövedelem, fogyasztás
Nettó átlagkereset, forint Fizikai foglalkozásúak
90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Reálkereset
Reálnyugdíj
2011
Családi pótlék reálértéke
3.3. tábla Nyugdíj és családi támogatások, 2011 Megnevezés Ellátásra fordított kiadás, milliárd forint Ellátásra fordított kiadás a GDP százalékában Ellátásban részesülők átlagos száma, ezer Az ellátás havi átlagos összege, forint
Nyugdíj
Családi pótlék
Gyes
Gyed
3 177,7
63,0
89,3
350,5
11,3
0,2
0,3
1,2
2 900,7
169,7
87,7
1 190,7 a)
91 292
30 929
83 959
24 528 b)
a) Családok száma. b) Egy családra számítva.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
11
5. GR
92,9
FOGYASZTÁS 3.3. ábra A háztartások kiadásainak szerkezete Magyarországon és az Európai Unióban, 2011*
UK CY, PT
86,6 86,4 Magyarország
LT MT FR IT
82,6 82,4 82,2 81,8
EU-27 PL FI ES LV SI BE, DK DE BG, RO SK
79,7 79,4 78,8 78,5 78,3 77,4 77,1 76,8 76,3 75,7
SE HU NL AT
74,2 73,8 72,9 72,6
CZ EE
71,4 70,4
IE
67,9
16,7
EU-27
21,1
12,5
0
10
23,6
20
30
Élelmiszerek és alkoholmentes italok Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel Közlekedés, hírközlés
4,4
16,7 3,3 4,4
5,6
16,0
40
50
11,1
5,6 3,5 20,8
12,5
60
70
80
90 100%
Ruházat és lábbeli Egészségügy Élvezeti cikkek, szabadidâ, vendéglátás Oktatás és egyéb
* Az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított adatok alapján.
3.4. tábla A háztartások tényleges fogyasztásának alakulása 2009 Megnevezés
2010
2011
volumen, előző év=100,0
megoszlás, %
Háztartások fogyasztási kiadása
93,6
97,9
100,0
80,9
Természetbeni társadalmi juttatás, kormányzattól
96,6
95,1
101,2
16,9
Természetbeni társadalmi juttatás, nonprofit intézményektől
100,0
96,2
99,7
2,3
94,3
97,3
100,2
100,0
Összesen
LU
22,2
49,8
5. A háztartások végső fogyasztási kiadása a GDP százalékában, 2011 12
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 3.5. tábla Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2011 Gyermek- Gyerme- Legalsó Legfelső telen ház- kes ház- jövedelmi jövedelmi Összesen tartások tartások tized tized
Mosogatógép
9
18
5
23
12
Mikrohullámú sütő
86
94
75
93
89
Mosógép, automata és félautomata
82
89
61
93
84
Légkondicionáló
3
6
1
11
4
Televízió, színes
150
186
146
178
164
Ebből: plazma, LCD
14
21
8
31
16
Digitális fényképezőgép
28
56
20
65
38
DVD
43
80
52
68
57
Házimozi-berendezés Asztali számítógép (PC) Hordozható számítógép Mobiltelefon Személygépkocsi
6
15
7
13
9
37
81
43
65
53
17
33
10
43
23
143
262
183
177
186
48
75
28
80
58
3.4. ábra Egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás alakulása
3. Jövedelem, fogyasztás
Tartós fogyasztási cikk
67,1 60,2
Hús és hal 36,5 34,6
Zsiradék
91,2 83,2
Liszt 31,2 28,7
Cukor
112,1 105,3
Zöldség 66,8 60,5
Burgonya
82,7 84,7
Gyümölcs 0
20
40
60 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
80
100
120 kg
2010
13
6. IT ES
82,1 81,9
4. Egészségügy
FR SE
81,6 81,5
4.1. tábla Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás
CY
81,1
Megnevezés
2008
2009
2010
1 529
1 536
1 548
10 163
11 037
10 994
593
588
586
2 212
2 229
2 255
87
80
84
370
351
329
123
49
51
4 270
4 032
3 935
Alapellátás NL LU
80,9 80,8
AT, UK DE, MT GR FI, BE IE EU-27 PT SI
80,5 80,3 80,2 80,1 79,9 79,7 79,6 79,4
DK
79,0
Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg Egy háziorvos által évente lakáson meglátogatott beteg Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás Egy háziorvosra jutó kórházba utalás Egy ápolóra jutó látogatások évente Munkahelyi foglalkozásegészségügyi vizsgálatok száma, ezer Egy gyógyszertárra jutó lakos
Fekvőbeteg-ellátás
CZ
PL
77,4
75,9
Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra Az aktív ágyak aránya, % Ápolási napok száma, millió Ápolás átlagos tartama, aktív osztályon, nap Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap Elbocsátott betegek száma, ezer Egynapos kórházi ellátás, ezer eset
71
71
71
62
62
62
20,1
20,1
19,9
5,5
5,3
5,3
27,4
27,6
28,4
2 508
2 528
2 458
121,9
129,5
130,1
4.1. ábra A kórházak működése, 2011 SK EE
75,3 75,2
% 120
35
100 80
HU
74,4
75
74 11
8
20
73,7 73,5 73,3 73,2
85
60 40
BG RO LV LT
76
105
14
5
4
0 Önkormányzati
Klinikák
Állami
Ágykihasználás, %
Egyházi
Alapítványi
Magán
Ápolás átlagos tartama, nap
6. Születéskor várható átlagos élettartam, 2009 14
96
Nap 40 35 30 25 20 15 10 5 0
(év)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 4.2. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek száz lakosra jutó száma, 2010
Laboratóriumi diagnosztika
134
1 583
7
Fizioterápia
70
367
1
Fogászat
71
196
46
Szemészet
24
124
7
Reumatológia
28
130
7
Belgyógyászat
40
110
14
Fül-, orr-, gégegyógyászat
21
73
5
Neurológia
12
75
5
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
17
73
8
Sebészet
26
76
7
4.2. ábra Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya, 2010
4. Egészségügy
Teljesített Megjelenési Beavatkozá- szakorvosi esetek sok munkaórák
Szakmafőcsoport
% 20 18 16 14 12 10
18,8
8
14,4
6 4
10,5 8,2
2 0 Férfi
Nâ EU-27
Magyarország
Forrás: EU–SILC
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
15
7. FR NL ES BE
100,0 99,6 99,4 99,1
DK IT UK
98,1 97,1 96,7
DE SE LU
96,2 95,1 94,6
HU EU-27 AT
94,3 92,4 92,1
SI
92,0
EE PT MT CZ
89,8 89,3 89,0 88,7
CY LV
87,7 87,4
IE
85,4
5. Oktatás 5.1. tábla A 2011/2012. tanév adatai+ Megnevezés
Nappali tagozatosok száma, ezer Ebből: leányok aránya, % állami, önkormányzati intézményben tanulók aránya, % Egy csoportra/ osztályra jutó gyermek/tanuló Egy pedagógusra jutó tanuló
Óvoda
Általános iskola
Szakiskola
Középiskola
Főiskola, egyetem
341,2
747,6
139,2
428,3
241,6
48,3
48,2
36,8
52,6
52,4
92,6
89,7
83,5
76,9
88,8
23,4
20,3
22,6
27,0
–
11,2
10,3
13,2
11,5
a) Az összes hallgatóhoz viszonyítva.
5.1. ábra A nappali tagozaton tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában 58,6 57,8 51,0
18–22 évesek 16–17 évesek
98,3 98,1 92,6
14–15 évesek
100,0 100,0 100,0
7–14 évesek
98,3 98,9 100,0 89,2 89,1 89,5
3–6 évesek
RO
82,1
16,8 a)
0
10
20
30
2005/2006
40
50
60
70
80
2010/2011
90 100% 2011/2012
5.2. tábla Érettségizettek, diplomások BG
79,2
LT
78,3
SK
77,5
PL
76,3
EL FI
73,5 73,1
Megnevezés
2009
2010
2011
Érettségizettek a 18 évesek százalékában Oklevelet szerzettek a 22 évesek százalékában A 20–24 évesek közül legalább középfokú végzettségű, % A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint, % legfeljebb alapfokú végzettségű legalább középfokú végzettségű felsőfokú végzettségű
61,8
64,4
65,7
28,2
30,3
28,0
84,0
84,0
83,3
19,4 80,6 19,9
18,7 81,3 20,1
18,2 81,8 21,1
7. A kötelező iskolaelőkészítő évet megelőző óvodai ellátásban részesülők aránya a 4–5 évesek között, 2010 16
(%)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 5.3. tábla A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók képzési területenként* (%) Megnevezés
2001/2002
2011/2012+
14,1 2,2 10,4 11,0 13,9 5,0 2,9 3,9 15,6 3,6 9,1 8,3
4,7 2,9 8,5 10,2 17,8 4,0 5,3 3,5 20,2 2,4 11,5 8,6
–
0,3
100,0
100,0
Tanárképzés, oktatástudomány Művészetek Humán tudományok Társadalomtudományok Gazdaság és irányítás Jog Természettudományok Informatika Műszaki tudományok Mezőgazdaság Egészségügy, szociális gondoskodás Szolgáltatás Képzési terület szerint nem besorolható Összesen
5.4. tábla Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások Megnevezés
(%)
2008/2009
2010/2011
2011/2012
42,8
46,1
46,5
65,4
71,0
73,0
9,7
8,1
7,8
9,8 20,8 2,2
9,1 19,9 1,9
8,9 19,7 1,4
20,1
18,9
18,7
Az általános iskolások közül napközi otthoni ellátásban részesül étkeztetésben részesül A szakiskolások közül kollégiumban lakik A középiskolásokból: kollégiumban lakik étkeztetésben részesül ösztöndíjas A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő tanulók közül a) kollégiumban lakik
5. Oktatás
* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
a) Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
5.2. ábra A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában % 6 5 4 3 2 1 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
Összes oktatási kiadás Óvoda
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
2006
2007 2008
2009
2010
Alap- és középfokú oktatás Felsâfokú oktatás
17
8. FI
3,9
6. Tudomány 6.1. tábla A kutatás-fejlesztés adatai szektorok szerint, 2011
SE
DK
DE, AT
3,1
2,8
Állam- Felső- Vállalházkozásitartási oktatási szektor szektor szektor
Megnevezés
3,4
Összesen
Ráfordítások, millió forint
53 036
67 924 210 073 336 537 b)
Dolgozók tényleges létszáma, fő
10 156
24 404
20 826
55 386
Kutatók tényleges létszáma, fő
6 237
17 059
13 649
36 945
Nők aránya a kutatók között, %
41,1
36,7
21,2
31,7
Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikk,a) darab
65
180
7
65
Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikk,a) darab
73
166
5
62
a) A jelzett mutatók az ún. számított létszám – a teljes munkaidőben K+F-tevékenységet végző dolgozókra vetített létszám – alapján készültek. b) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére és ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket is.
FR
2,3
EU-27, SI
2,1
BE
2,0
UK NL, IE
1,9 1,8
6.1. ábra A K+F-ráfordításokból a vállalkozások által finanszírozott hányad % 70 60
Lisszaboni célérték: 66,6%
50
LU, EE, PT, CZ
1,6
40 30
ES
1,4
20
IT
1,3
10
HU
1,2
0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
MT, SK, BG, LV
0,8 0,7 0,6
CY, RO
0,5
LT PL
6. Születéskor 8. Összes K+F-ráfordítás várható átlagos a GDPélettartam, százalékában, 20092010 18
(év) (%)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
6.2. ábra A K+F-ráfordítások felhasználásának alakulása
30,9
40,3
2009
23,8
2010
22,4
32,3
45,3
2011
21,5
34,2
44,3
0
35,5
20 Alapkutatás
40
40,7
60
Alkalmazott kutatás
80
100%
Kísérleti fejlesztés
6.2. tábla Kutatók* megoszlása tudományági besorolás szerint, 2011 Tudományág
Megoszlás, %
Természettudományok
24,3
Műszaki tudományok
31,5
Orvostudományok
12,2
Agrártudományok
5,4
Társadalomtudományok
15,3
Bölcsészettudományok
11,3
Összesen
6. Tudomány
28,8
2000
100,0
* A kutatók tényleges létszáma alapján számítva.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
19
9. IE
8,4
7. Kultúra, sport 7.1. tábla A kulturális élet néhány mutatója Megnevezés
UK
6,9
2009
2010
2011
Kiadott könyvek és füzetek száma
13 562
12 997
12 456
Kiadott könyvek és füzetek példányszáma, ezer Mozilátogatás ezer lakosra
37 626
34 416
34 251
1 068
1 111
..
448
458
475
Színházlátogatás ezer lakosraa) Hangverseny-látogató ezer lakosrab)
122
99
120
Múzeumlátogatás ezer lakosra
949
946
845
a) 2009-től bővült az alternatív színházakkal. b) 2008-tól bővült az adatszolgáltatók köre.
EE, FI PT
5,6 5,5
CY, ES IT
5,2 5,1
AT
4,8
BE SE NL
4,5 4,4 4,3
FR EU-27 LV, MT
4,1 4,0 3,9
7.2. tábla Könyvek a szerző nemzetisége szerint 2009
2010
2011
Megnevezés
előző év = 100,0
mennyiség, darab Kiadott könyv összesen Ebből: magyar amerikai (USA)
8 429
94,4
1 711
98,3
487
421
86,4
418
91,3
francia
168
185
165
89,2
924
1 062
1 141
107,4
Ebből: magyar amerikai (USA)
373
456
548
120,2
194
260
273
105,0
német
81
102
77
75,5
angol
121
106
61
57,5
francia
22
40
35
87,5
7.3. tábla A színházak vendégszereplése, 2011 Megnevezés
0,6
8 929 1 740 458
3,3
LU
9 281 1 597 533
DE
1,4
94,7
485
3,7 3,5
RO, PL
11 821
angol
DK LT
2,5 2,4 2,3 2,2 2,0 1,8
12 480
német
Ebből: Ifjúsági és gyermekirodalom összesen
BG SI HU EL CZ SK
12 841
Hazai színházak Külföldi színházak külföldön Magyarországon
Országok száma
39
38
Előadások száma
630
344
Látogatók száma, ezer
135
60
Egy előadásra jutó látogató
214
174
6. Művészeti 9. Születéskorképzési várhatóterület átlagos hallgatói élettartam, az összes 2009hallgató százalékában, 2010 (év) 20
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
7.1. ábra Mozilátogatások Millió 20
% 20
15
15
10
10
5
5
0
0 2001 2002 2003 2004
2005 2006
Látogatások száma, millió
2007 2008 2009 2010
A magyar filmeket látogatók aránya, %
7. Kultúra, sport
2000
7.2. ábra A sportklubokat igénybe vevők aránya a sporttevékenységet űzők között, 2009 Hollandia Németország Dánia Franciaország Luxemburg Írország Ausztria Belgium Finnország Egyesült Királyság Észtország Szlovénia Svédország Ciprus Csehország Lengyelország Szlovákia Portugália Lettország Málta Litvánia Románia Olaszország Spanyolország Magyarország Bulgária Görögország
25 19 18 17 16 16 15 15 13 10 9 EU-27
7 7 6 6 6 6 6 5 4 4 3 3 3 3 3 2 0
5
10
15
20
25
30 %
Forrás: Eurobarometer.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
21
10. LT, LV
114,8
8. Gazdasági növekedés, beruházások 8.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása
MegVolumenváltozás oszlás, %, 2011 2011a) 2009 2010
Nemzetgazdasági ág
GDP összesen
EE
108,3
(%)
100,0
–6,8
1,3
1,6
4,5 27,0 4,0
–13,2 –14,4 –3,6
–14,9 11,4 –9,0
22,4 2,9 –5,3
11,7
–16,6
–3,5
0,7
6,2 5,1 4,5 8,7
–9,2 7,9 0,5 2,9
3,2 2,0 –4,7 –0,2
0,3 2,4 –5,6 0,3
17,0
0,0
0,2
2,0
93,3
–10,5
–0,5
0,1
Ebből: háztartások tényleges fogyasztása közösségi fogyasztás
63,7 10,1
–5,6 2,6
–3,3 3,8
0,4 –0,3
Végső fogyasztás összesen
73,8
–4,5
–2,3
0,3
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
17,9
–11,1
–9,5
–3,6
Ebből: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás információ, kommunikáció pénzügyi, biztosítási tevékenység ingatlanügyletek közigazgatás, védelem; kötelező TB; oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás
PL
103,8
BG SE SK, DE RO AT, FI CZ HU EU-27 MT FR, IE BE NL DK, SI ES UK IT
103,3 103,2 103,0 102,7 102,3 102,1 101,9 101,4 101,3 101,1 100,9 100,5 100,4 100,3 100,1 100,0
LU
99,3
% 140
PT CY
98,2 98,0
130
GDP belföldi felhasználása összesen
a) A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.
8.1. ábra A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2000 = 100)
120 110 100 90 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
GR
93,0
GDP
Háztartások tényleges fogyasztása
6. Születéskor 10. Az egy főre várható jutó GDPátlagos volumenindexe, élettartam, 2011 2009 22
Bruttó állóeszközfelhalmozás
(előző év=100,0) (év)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 8.2. ábra Kiviteli (+), illetve behozatali (-) többlet a GDP arányában % 10 8 6 6,5 4
6,7
4,9
2 0,9
0
–1,0
–2
–2,1
–1,9
–3,4
0,5
–0,9
–3,8 –3,6
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
8.2. tábla A külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon és a rezidensek befektetései külföldön* (állományi értékek az év végén) (milliárd forint) Külfölditőke-állomány Magyarországon
Év
Magyar tőkeállomány külföldön
2000
6 512
364
2009
18 582
3 712
2010
18 909
4 285
2011
20 133
5 776
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank; egyéb tőkemozgások adataival együtt; a vállalatcsoporton belüli pénzközvetítő szerepet játszó speciális célú vállalatok adatai nélkül.
8.3. ábra A beruházási ráfordítások
8. Gazdasági növekedés, beruházások
–4 –6
Miliárd forint 5 000 4 000
935
988
933
3 000
252 304 337
209 350 311
788
723
239 357 304 574
908
973
1 229
981
819
663
2009
2010
2011
2 000 1 000
Többi nemzetgazdasági ág .F[âHB[EBTH FSEâHB[EMLPET IBMT[BU /FNQJBDJKFMMFHæ T[PMHMUBUTPL ,FSFTLFEFMFN HQKSNæKBWUT 4[MMUT SBLUSP[T *OHBUMBO«HZMFUFL Feldolgozóipar
0
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
23
11. GR
170,6
9. Egyensúly 9.1. tábla A folyó fizetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege* (millió euró) Megnevezés
2009
A folyó fizetési mérleg egyenlege Ebből: áruk IT
120,7
szolgáltatások jövedelmek
PT IE
108,1 106,4
viszonzatlan folyó átutalások
–202
2010
2011
1 033
910
2 341
3 215
3 360
1 986
2 932
3 225
–4 935
–5 459
–6 155
404
345
480
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.
BE
97,8
FR UK EU-27 HU DE
86,0 85,0 82,5 81,4 80,5
AT CY MT ES
72,4 71,1 70,9 69,3
NL
65,5
PL
56,4
FI SI DK SK LV CZ LT SI
49,0 46,9 46,6 43,3 42,2 40,8 38,5 38,4
RO
33,4
9.2. tábla Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (az Európai Számlarendszer szerint) (milliárd forint) Megnevezés Államháztartás Ebből: központi kormányzat társadalombiztosítási alapok helyi önkormányzatok
2009
2010
2011
–1 161
–1 185
1 187
–953
–994
974
–109
34
37
–99
–225
176
9.1. ábra Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása Forint 300
250
200
150
100
LU BG
18,3 16,3
EE
6,1
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Euró
USD
Svájci frank
11. A kormányzati szektor „maastrichti” adóssága a bruttó hazai termék 6. Születéskor várható átlagos élettartam, 2009 (év) százalékában, 2011 vége 24
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 9.2. ábra A kormányzati szektor maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva % 6 4
4,3
2 0 –2
Maastrichti kritérium –3,0
–4,1
–3,7
–4 –7,3
–6 –8
–4,6 –4,4
–5,1
–6,5
Maastrichti kritérium
–7,9
–9,0
–9,4
–10 –12 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011a) B "NBHOOZVHEKQO[USJWBHZPOMMBNST[SFU¥SUOâUBETWBMFHZ«UU
9.2. tábla A termékek és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2011 Import
Export
Egyenleg 2 127
Termékek Élelmiszerek, italok, dohány
3 893
6 020
Nyersanyagok
1 871
2 436
565
Energiahordozók
9 013
2 898
–6 115
Feldolgozott termékek
24 370
23 418
–953
Gépek és szállítóeszközök
33 769
45 205
11 436
72 917
79 978
7 061
Összesen
9. Egyensúly
(millió euró)
Megnevezés
Szolgáltatások Turizmus
1 793
4 038
2 245
Szállítási szolgáltatások
2 259
3 313
1 054
Üzleti szolgáltatások
7 851
8 071
220
126
92
–34
12 029
15 512
3 483
Kormányzati szolgáltatás Összesen
9.3. ábra A termékimport és -export volumenének alakulása (előző év = 100) % 120 115 110 105 100 95 90 85 80 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Import
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
2007
2008
2009
2010
2011
Export
25
12. DK
142,2
10. Árak 10.1. tábla A fogyasztói árak alakulása (előző év =100,0) Megnevezés
SE FI LU
IE
127,8 125,2 121,9
116,7
2009
2010
2011
Élelmiszerek és alkoholmentes italok
103,9
102,8
107,3
Szeszes italok, dohányáruk
107,8
108,8
100,2
Ruházat és lábbeli
100,6
99,7
103,0
107,7
105,5
104,6
103,3
101,7
100,3
Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok Lakberendezés, lakásfelszerelés, -karbantartás
BE FR
111,8 110,7
Egészségügy
103,4
105,2
102,9
Közlekedés és szállítás
100,6
111,2
107,1
NL AT
108,0 106,7
Távközlés
101,0
101,0
100,7
Szabadidő és kultúra
103,0
102,9
100,6
DE IT UK EU-27
103,4 103,1 101,7 100,0
Oktatás
100,7
100,6
99,7
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás
106,2
104,2
102,7
Egyéb termékek és szolgáltatások
104,5
102,2
100,9
ES GR
97,4 95,1
Összesen
104,2
104,9
103,9
CY
89,4
PT
87,5
SI
83,5
EE MT CZ
78,9 78,0 76,7
LV SK
74,1 72,4
LT HU
65,6 64,3
PL RO
60,1 59,8
BG
51,0
10.2. tábla Külkereskedelmiár-indexek és cserearány-mutatók (előző év=100,0) Megnevezés
2009
2010
Behozataliár-index
101,2
101,7
105,0
Kiviteliár-index
103,0
101,6
102,9
Cserearány-mutató
101,8
99,9
98,0
6. Születéskor várható átlagos élettartam, 12. Relatív fogyasztóiár-színvonal, 2011 2009 26
2011
(év) (EU-27=100,0)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
10.3. tábla Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (forint) 2009
Kenyér, házi jellegű, kg
2010
2011
1 160
1 110
1 150
293
295
321
Tej, 2,8%, liter
201
201
226
Finomliszt, kg
123
122
172
Kristálycukor, kg
215
192
300
Burgonya, kg
110
140
161
Világos sör, 0,5 literes
155
172
176
LCD televízió, 76–82 cm, darab
131 830
123 439
110 680
Múzeumi belépőjegy, darab
597
641
666
Általános havibérlet, darab
6 280
6 710
6 810
Autóbenzin, ólommentes, 95 oktánszámú, liter
278
336
383
Gázolaj, liter
267
320
380
Villamos energia, általános, 10 kW/h
449
466
468
1 070
1 150
1 270
300
301
316
Földgáz, vezetékes, 10 m3 Vízdíj, m3
10. Árak
Megnevezés Sertéshús, comb, csont és csülök nélkül, kg
10.1. ábra Termelői és fogyasztói árak alakulása (2005 = 100) % 170 160 150 140 130 120 110 100 90 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
.F[âHB[EBTHJUFSNFMâJSBL *QBSJUFSNFMâJSBL 'PHZBT[U¢JSBL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
27
13. DK
912
11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások MEZŐGAZDASÁG 11.1. ábra A mezőgazdaság bruttó termelése (2000=100) % 180 160
FR
607
BG LT
531 519
140 120 100 80 60
LV
434
CZ HU
396 376
DE
295
EU-27 RO PL EE UK SE SK
273 271 249 242 239 233 226
AT BE LU IE GR FI ES IT
181 170 164 150 141 135 122 114
NL SI
82 75
MT CY PT
31 19 10
2001
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Növénytermesztés
.F[âHB[EBTH¥TT[FTFO
Állattenyésztés
11.1. tábla Alapvető növényi termékek termelése 2009
2010
2011+
Megnevezés
az EU-27 százalékábana)
ezer tonna Búza
4 419
3 745
4 107
2,7
Kukorica
7 528
6 985
7 992
12,1
Napraforgó
1 256
970
1 375
14,0
737
819
856
0,8
1 614
1 144
1 475
1,8
Gyümölcs
884
766
513
1,8
Szőlő
550
295
450
1,2
Cukorrépa Zöldség
a) 2010. évi adat.
6. Születéskor 13. Egy főre jutóvárható búza termésmennyisége, átlagos élettartam,2010 2009 28
2011+
2010
(kilogramm) (év)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
11.2. ábra A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete % 100 11,8
18,0 80
21,9 30,2
4,8 5,1 10,8
60 3,1 7,8
12,2
13,0 5,2
20
33,4
22,7 0 2000
2011
Állati termékek
Kertészeti termékek, burgonya
Állatok
Ipari növények
Egyéb növényi termékek
Gabonafélék
Gyümölcsfélék
11.2. tábla Állatállomány (december 1.) (ezer darab) Megnevezés
2009
2010
2011
700
682
694
Sertés
3 247
3 169
3 025
Juh
1 223
1 181
1 081
40 264
42 213
41 488
61
65
74
Szarvasmarha
Baromfi Ló
11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
40
11.3. tábla A fontosabb állati termékek termelése 2009 Megnevezés
2011+
2010
természetes mértékegységben
az EU-27 százalékábana)
Vágóállat, ezer tonna
1 356
1 329
1 361
..
Tehéntej, millió liter
1 712
1 641
1 690
1,1
Tyúktojás, millió darab
2 741
2 732
2 487
2,3
Gyapjú, tonna
4 483
4 070
3 989
2,2
22 000
16 500
19 800
8,1
Méz, tonna a) 2010. évi adat.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
29
14. SK
32,5
CZ
31,1
RO
29,9
HU IE
28,7 28,1
IPAR, ÉPÍTŐIPAR, LAKÁS 11.3. ábra Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2011 % 100 80
42,0
250 fâ és afelett
69,3
60
23,5
40 20 0
50–249 fâ
80,8
5–49 fâ
16,8 9,1 4,8
25,6 8,9
14,3 4,9
Belföldi értékesítés
Exportértékesítés
4 fâ és kevesebb
DE PL
25,7 25,5
Termelés
BG SI, LT EE
24,6 24,5 23,9
11.4. tábla Az ipari termelés és értékesítés megoszlása,* 2011
AT
22,5 Ágazat, ágazatcsoport
termelésből FI SE
20,9 20,5
EU-27 LV NL IT DK BE PT ES UK
(%)
Főbb ágazatcsoportok részesedése az ipari a) export-
belföldi
értékesítésből
Gépipar
46,5
63,2
7,7
19,5 19,3 18,7 18,6
Vegyipar
20,5
15,4
20,1
Élelmiszeripar
10,1
5,1
13,3
Energiaipar
6,8
3,0
44,9
17,5 17,1 17,0 16,9 16,5
Kohászat, fémfeldolgozás
7,0
6,2
5,3
Egyéb Összesen
9,1
7,2
8,6
100,0
100,0
100,0
* Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. a) Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0.
MT
14,2
GR
13,5
FR
12,6
CY
9,1
LU
8,1
11.4. ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei (2000 = 100) % 240 220 200 180 160 140 120 100 80 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Termelés
Belföldi értékesítés
6. Születéskor 14. Az ipar aránya várható a bruttó átlagos hozzáadott élettartam, értékben, 2009 2011 30
Exportértékesítés
(év) (%)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 11.5. tábla Építőipari tevékenység kivitelezők szerint, 2010 % 100 80
Építâipar
60
88,3
86,1
5,7 6,0
4,7 9,2
Termelés
Fizikai foglalkozásúak
Nem építâipari szervezetek Lakossági építkezés
40 20 0
11.5. tábla Az építőipari termelés volumenindexei Megnevezés Épületek építése Egyéb építmények építése Építőipari szervezetek összesen
2009
2010
2011
87,4
94,5
88,7
106,2
84,5
96,2
95,7
89,6
92,2
11.6. tábla Lakásépítés, megszűnés Megnevezés Épített lakások száma Megszűnt lakások száma
2009
2010
2011
31 994
20 823
12 655
4 140
2 549
2 752
89
92
103
Épített lakások átlagos alapterülete, m2
11.7. tábla Lakásállomány, laksűrűség, 2011* Lakásállomány
Régió
Közép-Magyarország
a 2001. ezer évi db százalékában
Átlagos alapterület, m2
2001
2011
Száz lakott lakásra jutó lakó 2001
2011
1 375
113,2
69
72
252
238
Közép-Dunántúl
452
107,5
75
78
276
258
Nyugat-Dunántúl
425
110,3
79
82
278
258
Dél-Dunántúl
404
105,7
78
81
274
256
Észak-Magyarország
508
102,3
76
79
275
262
Észak-Alföld
620
105,5
75
78
280
264
Dél-Alföld
599
103,8
77
80
258
243
4 383
107,8
74
77
267
251
Ország összesen
11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
(előző év = 100,0)
* Népszámlálás 2011, előzetes adatok.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
31
15. LV
61,9
SZÁLLÍTÁS 11.8. tábla Áruszállítási teljesítmények, 2011
EE
54,2
Teljesítmény, A teljesítmény A nemzetközi milliárd alakulása, előző forgalom árutonnaév = 100,0 részaránya, % kilométer
Megnevezés Vasúti
9,1
103,5
87,2
Közúti
34,5
102,4
69,5
Belvízi
1,8
76,9
99,8
Csővezetékes
5,6
99,3
79,9
51,1
101,0
74,9
Összesen LT SE AT
40,9 39,3 39,0
11.6. ábra A helyközi személyszállítási teljesítmények 2011. évi megoszlása A szállított utasok száma szerint NJMMJ¢Gâ
0,1% 0,7% 21,9%
FI RO DE SK CZ HU PL SI EU-27
24,8 23,5 22,2 22,0 21,0 19,6 18,8 17,7 17,0
FR DK BE UK BG IT
13,5 13,0 12,5 11,2 10,7 9,6
PT
6,1
NL ES
4,8 4,2
LU GR IE CY, MT
2,7 2,0 0,8 0,0
77,3%
Az utaskilométer-teljesítmény szerint NJMMJSEVUBTLJMPNUFS
24,3% 30,0% 0,1%
45,6% Vasút
Autóbusz
Hajó
3FQ«MâHQ
15. A vasúti szállítás részesedése a szárazföldi áruszállítási teljesítményből, 6. Születéskor várható átlagos élettartam, 2009 (év) 2010 (%) 32
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
11.9. tábla A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma
Autóbusz
2009
2010
2011
1 229
1 152
1 139
Villamos
463
449
453
Trolibusz
100
95
94
Metró, földalatti
315
302
303
Helyiérdekű vasút Összesen
73
70
70
2 179
2 067
2 059
11.7. ábra A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legnagyobb utasforgalmú viszonylatai, 2011 (összesen = 8 millió 921 ezer fő)
Németország
1 493
Egyesült Királyság
1 043
Olaszország
605
Hollandia
547
Franciaország
506
Svájc
392
Svédország
357
Belgium
298 0
200
400
600
800
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
(millió fő) Megnevezés
1 000 1 200 1 400 1 600 ezer fâ
33
16. UK
64
INTERNET, TELEFON 11.8. ábra Az internet-előfizetések kapcsolattípusonként
DK
57
DE SW, NL LU
54 53 52
Ezer 5 000 292 14 100 970
4 000
3 000
2 000
236 15 100
162 22 104 782
893
801
790
FI
45
800
2 155
1 000 1 307
933
FR
40
0 2009
AT, MT IE, EU-27
35 34
BE
31
2010
2011
Egyéb (pl. LAN, bérelt vonal)
Kábeltelevízió
Kapcsolt vonalon (modemmel)+ISDN
xDSL
Vezeték nélküli (mobilinternet nélkül)
Mobilinternet
11.10. tábla A vállalkozások honlapján elérhető szolgáltatások (a honlappal rendelkező vállalkozások arányában, %) Megnevezés
2009
2010
2011
86,9
86,9
87,7
SK
23
Termékszolgáltatásinformációk
PL, SI ES
20 19
Online megrendelés
25,9
26,7
25,5
Álláshirdetések, online jelentkezési lehetőség
21,5
21,2
20,1
A termék testreszabásának lehetősége
22,8
23,7
18,4
A megrendelések online követhetősége
12,8
12,9
12,3
CY, CZ, EE
16
GR, HU LT IT, PT, LV
13 11 10
BG RO
5 4
16. Az e-kereskedelemben rendszeresen (legalább 3 havonta) 6. részt Születéskor várhatóaránya, átlagos2011 élettartam, 2009 vevő lakosság 34
(év) (%)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
Megnevezés
Vezetékes telefónia
Mobiltelefónia
Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma, ezer
2 908
11 690
Kiinduló hívások száma, millió
1 599
8 368
Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések száma
550
716
1 861
1 528
3,4
2,1
időtartama, perc A kiinduló hívások átlagos ideje, perc
11.12. tábla A háztartások ellátottsága információs és kommunikációs eszközökkel (a háztartások arányában, %) 2009
2010
2011
Mobiltelefon
Megnevezés
90,4
93,2
94,7
Asztali számítógép
56,8
58,6
59,5
Laptop
21,0
26,0
31,0
Kézi számítógép
3,6
3,9
4,7
Internetkapcsolat
55,1
60,5
65,2
Ebből: szélessávú internetkapcsolat
50,9
52,2
60,8
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
11.11. tábla A telefonálás főbb adatai, 2011
35
17. DK
DE
4,0
3,8
TURIZMUS 11.13. tábla Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb országok szerint
(ezer fő)
Ország
NL
3,2
FI
3,0
CZ
2,9
BE, SE
2,8
AT, CY, GR, IT, IE
MT, FR PL, ES, PT, EE UK, HU, LU
2,7
2,6
2009
2010
2011
Szlovákia
9 095
8 404
8 825
Románia
7 783
7 614
7 575
Ausztria
6 437
6 696
6 649
Németország
3 130
3 135
3 026
Szerbia, Montenegró, Koszovó
2 201
2 329
2 964
Ukrajna
1 685
1 819
1 831
Bulgária
1 234
1 191
1 380
Lengyelország
1 566
1 540
1 331
Horvátország
971
868
934
1 077
1 003
916
Csehország
11.14. tábla A Magyarországra látogató külföldiek száma és kiadása az utazás célja szerint, 2011 Látogatók Motiváció Szabadidős turizmus
2,5
Ebből: rokon-, barátlátogatás
2,4
gyógy- és egészségturizmus Üzleti turizmus Ebből: konferenciaturizmus
SK
SI
2,2
2,0 1,9
LT
1,8
1,6
milliárd forint
12 197
29,5
713
59,4
4 039
9,8
138
11,5
1 880
4,6
153
12,8
1 422
3,4
134
11,2
0,3
18
1,5
33,0
847
70,6
Tanulás
291
0,7
34
2,8
Vásárlás
10 035
24,3
138
11,5
2 031
4,9
79
6,6
14 984
36,3
96
8,0
342
0,8
6
0,5
Nem turisztikai motiváció összesen
27 684
67,0
353
29,4
Mindösszesen
41 304
100,0
1200
100,0
Egyéb
6. Átlagos Születéskor várható átlagos élettartam, szálláshelyeken, 2009 17. tartózkodási idő a kereskedelmi 2011 36
megoszlása, %
139
Átutazás
BG
megoszlása, %
13 620
Turisztikai motiváció összesen
Munkavégzés RO, LV
Látogatók kiadása
száma, ezer
(év) (éjszaka)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK 11.15. tábla A vendéglátóhelyek eladási forgalma Év
Kereskedelmi
Munkahelyi
Összesen
Megoszlás, % 2009
86,1
13,9
100,0
2010
84,6
15,4
100,0
2011
86,0
14,0
100,0
2009
91,3
102,4
92,7
2010
96,9
110,1
98,7
2011
97,5
86,4
95,8
11.9. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak területi megoszlása, 2011 Belföldivendég-éjszakák 8,9%
26,1%
65,0%
Külföldivendég-éjszakák
11. Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
Volumenindex, az előző év = 100,0
29,5%
54,6%
15,9%
Budapest Balaton Többi országrész
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
37
18. BG
53,0
12. Környezet 12.1. tábla Környezeti adatok Megnevezés
2008
2009
2010
1 903
1 913
1 922
519,8
507,5
558,3
73,9
75,7
96,9
Települési szilárd hulladék, kg/fő
454
430
403
Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %
92,4
92,2
92,3
5 603
5 044
5 132
14
13
11
Kén-dioxid kibocsátás, kg/fő
9
8
3
Szilárdanyag-kibocsátás, kg/fő
6
8
17
Erdőterület, ezer hektár Az összes települési, közüzemileg tisztított szennyvíz, millió m3 A legalább biológiailag tisztított települési szennyvíz aránya, %
Szén-dioxid kibocsátás, kg/fő Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC), kg/fő
PL
35,0
IT
33,0
RO, HU
30,0
SI, BE
29,0
12.1. ábra A települési szilárd hulladék gyűjtése és kezelése, 2010 Kezelés 20%
70% CZ, ES, EU-27, NL, FR
10%
SK, PT
26,0 25,0
AT LT, LV DE
24,0 23,0 22,0
LU
20,0
UK
19,0
DK
17,0
SE
15,0
IE FI, EE
14,0 13,0
Lerakással Energiahasznosítással U¥SUOâHFUT Újrafeldolgozással
(ZæKUT 19%
81%
Hagyományos módon 4[FMFLUWHZæKUTTFM
18. A városok egy köbméter levegőjében fellelhető 6. Születéskor várható2009 átlagos élettartam, 2009 porszennyeződés, 38
(év) (mikrogramm)
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
12.2. tábla Energiafelhasználás Összesen
Egységnyi GDP-re jutó felhasználás, előző év = 100,0
Év petajoule
előző év =100,0
2008
1 126,3
100,1
99,2
2009
1 055,6
93,7
100,6
2010
1 085,0
102,8
101,5
12.2. ábra Az unió és tagországainak energiafüggősége, 2010* (a nettó import aránya a bruttó belföldi fogyasztáson belül)
Észtország Románia Csehország Egyesült Királyság Hollandia Lengyelország Svédország Bulgária Lettország Finnország Franciaország Szlovénia Magyarország Németország Ausztria Szlovákia Görögország Portugália Spanyolország Belgium Litvánia Olaszország Írország Luxemburg Málta Ciprus
21,7 25,6 28,3 30,7 31,5 36,5 40,3 41,6
12. Környezet
12,9
EU-átlag: 52,7
48,1 49,3 49,3 58,3 59,8 61,8 63,1 69,1 75,5 76,7 76,8 81,9 83,8 85,6 96,8 100,8 100,9 0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100 110 %
* Dánia nettó exportőr.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
39
„És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába. Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt...” (Lukács evangéliuma. 2,1–4.)
A népszámlálások célja kezdetben a hadra fogható, adózó, azaz az állam szempontjából fontos népesség létszámának megállapítása volt. Az eredeti funkció a modern cenzusok során megváltozott, feladatává a részletes népességstruktúrák megállapítása, a társadalmi viszonyok és a családi kapcsolatok bemutatása vált. A folyamatosan változó és összetettebbé váló társadalmi és gazdasági folyamatok megismeréséhez – bővülő és tökéletesedő eszköztár mellett is – információra van szükség, így válhatnak a történelmi korok lenyomataivá, és egyúttal részei a kollektív emlékezetnek.
DEMOGRÁFIA TÖRTÉNETI TÁVLATOKBAN Magyarországon az első mai értelemben vett népszámlálástól (1869) 1941-ig az ország népessége folyamatosan nőtt, hátország lévén még az első világháború vesztesége sem okozott jelentős csökkenést. A második világháborút követő népszámlálás (1949) eredménye szerint a mai ország területén 110 ezerrel kevesebben, 1960-ra – az 1950-es évek első fele népesedéspolitikájából1 és a háború okozta megrázkódtatást követő pozitív hatásból adódóan – már mintegy 650 ezer fővel többen éltek, mint 1941-ben.
1 Ratkó-korszak.
40
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK 1. ábra Népességszám a cenzusok éveiben (a mindenkori országhatár szerint) Millió fâ 12 10 8 6 4 2
2011
1990
2001
1970
1980
1949
1960
1941
1930
1910
1920
1890
1900
1869
1880
0
Az 1970-es években az ún. „Ratkó-gyerekek” népes korosztálya ért szülőképes korba, akik a gyermekvállalást ösztönző népesedéspolitika mellett 1980-ig biztosították gyarapodásunkat. Ezt követően a folyamat megszakadt, és a gyermekvállalási hajlandóság csökkenni kezdett, amiben az 1990-es évek második felétől, a „Ratkó-unokák” szülőképes korba lépésétől sem következett be változás. Ezzel párhuzamosan a halálozások száma rendre meghaladta a születésekét. Magyarország népessége három évtizede fogy, amit egyre kevésbé fékez a bevándorlási többlet. Az ország területén 2011. október elsején 9 millió 982 ezer ember élt, mintegy 216 ezerrel kevesebben, mint egy évtizede.2
GENERÁCIÓK EGYMÁS MELLETT – A NÉPESSÉG ÖREGEDÉSE Az alacsony termékenységből és az életkor hosszabbodásából adódóan a népesség – hasonlóan az európai irányzatokhoz – öregszik. Csökken a gyermekek3, és nő az idősek száma. Száz lakosból 1990-ben 19, 2001-ben 20, 2011-ben 23 már betöltötte a hatvanadik évét. A gyermekek aránya 2006 óta rendre alacsonyabb az idősekénél. A demográfiai egyensúly megbomlása számos társadalmi és gazdasági gond forrása. A társadalom számára 1990-ig az eltartási gondot a gyermekek jelentették, ma többségében az idős generációk. Az eltartási teher az elmúlt évtizedben mérsékelten nőtt. 2 Az összeállítás a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján készült, az eredmények előzetesnek tekintendők. 3 0–14 évesek.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
41
2. ábra A gyermek és időskorúak száma Ezer fâ 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1980
1990
2001
2011
Gyermek Idâs
A népességadatok szerint mindenütt több a fiú az újszülöttek között, amivel a természet azt a tényt ellensúlyozza, hogy körükben a csecsemőhalandóság valamivel magasabb. A népességen belüli „férfi–nő” arány negyven év felett fordul, a negyvenes életévek közepétől valamennyi korosztályban több a nő, mint a férfi. Az időskorúaknál azonban a nőtöbblet az elmúlt évtizedben csökkent. „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” (gróf Széchenyi István)
A lakosság iskolázottsága folyamatosan javuló. Ebben a nemzedékváltáson túl meghatározó szerepe a változó gazdasági környezetnek van. A jobb elhelyezkedési lehetőségek reményében meghosszabbodott a tanulási idő, és a közép-, majd a felsőoktatási expanzió hatására jelentősen emelkedett a középés felsőfokú végzettségűek aránya. 1. tábla A népesség főbb csoportjainak iskolázottsága (a megfelelő korúak százalékában)
42
Legmagasabb iskolai végzettség
1980
1990
2001
2011
A 15 éves és idősebbekből általános iskola 8. évfolyam
32,8
35,6
33,8
28,4
A 18 éves és idősebbekből érettségizett
17,3
19,9
26,7
31,9
A 25 éves és idősebbekből diplomát szerzett
6,5
10,1
12,6
18,9
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya az elmúlt évtizedben nagymértékben csökkent, de változatlanul jelentős. A szakiskolában, szakmunkásképző iskolában szakmai oklevelet szerzettek száma az utóbbi évtizedben alig változott. 3. ábra A 7 éves és idősebb népesség száma és megoszlása iskolai végzettség szerint % 100 80
295 878 446
485 1 382 922
723 1 544
1 427
2 163 2 606
1 234
60 40
934
1 581 1 675
7 728 6 723
6 012 4 808 3 601
20 0 1970
1980
1990
2001
2011
Felsâfokú végzettség Középfokú végzettség érettségivel Középfokú végzettség szakmai oklevéllel Általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb
A férfiak között továbbra is több mint kétszer annyi a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya, mint a nők között. Összességében a nők magasabban képzettek: mind az érettségizettek, mind a felsőfokú végzettségűek között többen vannak a férfiaknál.
AZ EGYÜTTÉLÉSI FORMÁK VÁLTOZÁSAI – GYERMEKVÁLLALÁS
Az elmúlt század utolsó harmadától a családról, a házasságról és a gyermekvállalásról való gondolkodás érzékelhetően megváltozott. Míg házasságban 1980-ban a férfiak 71%-a és a nők 64%-a élt, addig jelenleg ez az arány 47, illetve 42%. A visszaesés arra enged következtetni, hogy a közvélemény által korábban leginkább elfogadott együttélési forma, a házasság mellett napjainkban a társadalom toleránsabb az alternatív együttélési módokkal szemben is. A szemléletváltást jelzi a nőtlenek, a hajadonok és az elváltak rétegének szélesedése is: utóbbiak aránya 2011-re elérte az özvegyekét. Figyelemre mélKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
43
tó az életkezdők, a fiatalabb generációk (15–39 évesek) „csendes állásfoglalása” a kérdésről, amennyiben közöttük ma száz férfiből 74, nőből 64 gyarapítja a nőtlenek, illetve a hajadonok táborát. A jövőről, a gyermekvállalásról szóló elképzelések fejeződnek ki abban is, hogy ma száz nőre4 147 élveszületés jut a 2001. évi 153-mal szemben. A termékenység csökkent, bár a hajadonok, a házasok és az elváltak is több gyermeket vállaltak, mint tíz éve. Bár a házasságon kívüli gyermekvállalás elterjedtebb – és az újszülöttek több mint 40%-ának szülei nem házasok –, a gyermekek többsége ma is házasságban születik. A házas nők ugyan mintegy hatszor annyi gyermeket hoznak világra, mint a nem házas társaik – arányuk jelentős csökkenése viszont negatív irányban befolyásolja a folyamatot.
HÁZTARTÁS ÉS CSALÁD A háztartás a társadalom legkisebb gazdasági közössége. Egy háztartásban több család is élhet. Magyarországon a háztartások alig több mint fele alapul párkapcsolaton. A gyermeküket egyedül nevelők aránya tovább emelkedett, és ma csaknem minden nyolcadik háztartás ilyen. Egyszemélyes jelenleg minden harmadik háztartás, amiben az életformaváltás éppúgy szerepet játszik, mint a népesség gyorsuló öregedése. Az egyedülállók kilenctizede (1,1 millió ember) egyedül, más háztartás nélkül él a lakásban.
KEVESEBB ÉS KISEBB CSALÁD „A család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.” (Winston Churchill)
A családok és a családban élők számának 1980-ig tartó emelkedése megszakadt. A demográfiai folyamatok nyomán a családok száma és nagysága csökken. Az elmúlt évtizedben a száz családra jutó családtagok száma 291-ről 286-ra apadt. Ezen belül a párkapcsolaton alapuló családok száma és mérete mérséklődött, a gyermeket egyedül nevelőké nőtt.
4 Termékenységen a 15 éves és idősebb nők élveszületett gyermekeinek száz azonos korú nőre jutó számát értjük, függetlenül attól, hogy a gyermek az eszmei időpontban életben volt-e. Az élveszületett gyermekek száma nem tartalmazza az örökbe fogadott vagy nevelt gyermekeket.
44
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK A gyermeket nevelő házaspárok aránya az összes családon belül egy évtized alatt 45-ről 37%-ra esett vissza. A családok 28%-ában gyermek nélkül élnek házaspárok, innen feltehetőleg már „kirepültek” a gyermekek. A családok 15%-a élettársi kapcsolat5, minden ötödikben pedig az egyik szülő – többségében az anya (86%) – nevel egy vagy több gyermeket. A családok 36%-ában egy gyermeket, 22%-ában két gyermeket, 8%-ában három vagy több gyermeket nevelnek, 34%-ában pedig nincs gyermek. A tíz évvel korábbihoz képest az arányok annyiban változtak, hogy a két gyermekkel élő családoké csökkent, és valamelyest nőtt a többgyermekeseké. A párkapcsolaton alapuló családoknál száz családra 97 gyermek jutott, öttel kevesebb, mint az előző népszámláláskor – de ebben szerepet játszik a gyermek nélkül élő párok magas aránya is. Ugyanakkor száz egyszülős családban átlagosan 142 gyermeket nevelnek, két gyermekkel többet, mint tíz éve. A gyermekes párkapcsolatokban nem csökkent az átlagos gyermekszám, itt a száz családra jutó gyermekek száma átlagosan 30 fővel magasabb, mint az egyszülős családokban.
LAKÁS, LAKHATÁS A népszámlálások hagyománya szerint a lakások és a lakott üdülők együttesen alkotják az ország lakásállományát, amely a 2011-es cenzus alkalmával 4 millió 383 ezer lakást jelentett. A két népszámlálás közötti időszak elejét intenzív lakásépítési kedv jellemezte, amely először stagnálásba, majd – az építést ösztönző kedvezmények visszaszorulása és a gazdasági válság hatására – az időszak végére mélyrepülésbe váltott. A lakásállomány az évezred első évtizedére jellemző 7,8%-os gyarapodása (318 ezer lakás) így is nagyobb volt az 1990-es évek üteménél. A népességfogyás és a lakásállomány gyarapodásának eredőjeként tovább csökkent a laksűrűség, száz lakásra 251, 16-tal kevesebb lakó jutott. Folyamatosan csökken az egy- és kétszobás lakások aránya, és ma már minden ötödik lakásban négy vagy annál több szoba van. 4. ábra
5 Az élettársi kapcsolatotokat hazánkban először 1970-ben vették számba, arányuk akkor mindössze 2% volt.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
45
4. ábra Lakott lakások megoszlása szobaszám szerint % 100 16
22
80 32 33
60 40 40
37
20 12
8
2001
2011
0
1 szobás
2 szobás
3 szobás
4 vagy több szobás
A lakások alapterületét tekintve csökkent a 60 m2-nél kisebb, valamint az egy- és kétszobás lakások száma, és nőtt a 60 m2-nél – különösen a 100 m2-nél is – nagyobb, valamint a háromnál több szobás lakások száma. A gyermekkorúak közül élnek legtöbben négy- vagy többszobás lakásban. Az átlagos alapterület 4 m2-rel, 79 m2-re nőtt. A lakásállomány minősége javult, száz lakásra ma már 106 fürdőszoba jut. Vízvezetékkel a lakások 97, szennyvízelvezetéssel 96, vízöblítéses WC-vel 94%-a van ellátva. A félkomfortos, komfort nélküli, szükségés egyéb lakások száma 268 ezer, az összes lakott lakás 7%-a. A népesség 31%-a 100 m2-nél nagyobb lakásban élt, tíz évvel korábban ez az arány 27% volt. A lakások 97%-a magántulajdon.
46
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
47
A magyar tenger és a 800 éves Balatonfüred „Ha a boldogságot egy tájjal akarnám kifejezni, a Balatont választanám.” (Déry Tibor)
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, keletkezését tektonikai és eróziós erők segítették. Mai alakját a pleisztocén kori utolsó jegesedés során nyerte el. A mai balatoni tájképre erősen rányomják bélyegüket a földtörténeti pliocén kor végén keletkezett bazaltvulkánok maradványai, a Tapolcai-medence tanúhegyei. Ugyancsak vulkáni utóműködés eredményei a Hévízi tó és a tihanyi gejzírkúpok, míg a tapolcai tavas barlang és a füredi savanyúvíz karsztosodási folyamatok révén jött létre. A Balaton környékén már az őskorban tartózkodott ember: közel másfélszáz, állati csontokból készített szerszámot tártak fel a 12 ezer éves lovasi vörösagyag bányában, amely az európai bányászat legrégebbi emléke. A kelták után kevesebb (Balatonföldvár, Balatonszentgyörgy), a rómaiak után annál több emlék maradt a tó környékén. Pannónia tartomány villagazdaságainak – közülük a balácapusztai volt a legnagyobb – legnépesebb csoportja a Lacus Pelso környékén virágzott, legalább félszáz régészeti lelőhelyet hagyva maga után. Galerius császár a mai Siófok, Tiberius a mai Badacsony helyén múlatta szívesen az időt. Ám hiába épült fel a hatalmas fenékpusztai erődítmény, a keletről érkező nomádokat nem tudta megállítani. Később a több évszázados avar uralmat a frank váltotta, majd a mai Kis-Balaton területén Pribina morva fejedelem vezetése alatt a szláv törzseknek volt szállásterülete. A honfoglaló magyarok 900 körül foglalták el a Veszprémtől a Kis-Balatonig terjedő vidéket. A pogány hitet végsőkig őrző Koppány a déli parton ütötte fel tanyáját. Számos település neve őrzi a hajdani vezérek nevét (Kál, Jutas, Fajsz). A terjedő kereszténység első bástyája a tihanyi apátság volt (1055), de hamarosan Koppány hajdani somogyvári birtokán is monostor épült, csakúgy mint Dörgicsén vagy Nagyvázsonyban. A környék hegycsúcsain ülő végvárak (Szigliget, Csobánc, Fonyód, Tihany, Szemes, Szentgyörgy, Keszthely) a török elleni harcok emlékeit őrzik. 48
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK
A Badacsony vulkáni kúpja a víz felől
A lakosság számára a hódoltság idejét különösen nehézzé tették a két nagy birodalom (Oszmán és Habsburg) közötti állandó csatározások. A Kis-Balaton láp- és mocsárvidéke ugyan sokaknak menedéket nyújtott, ám a lakosság száma oly mértékben megcsappant, hogy a csaták elmúltával szlovákokat, németeket telepítettek be a környékre. Ahogy a vidék lassan kezdett magához térni a bénító háborúskodás után, a földművelés és a halászat mellett a szőlőtermesztés vált a tóparton élők fő megélhetési forrásává. A Balaton számokban Hossza:
77 km
Szélessége:
1,3 és 14 km között, átlagosan 7,8 km
Felülete:
600 km2
Víztömege:
2 milliárd m3
Átlagos vízmélység
3,3 m
Átlagos vízhőmérséklet :
12,4 C° – nyáron 23–25 Cº
Állójeges napok száma:
57
Környékén élők száma:
155 ezer fő
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
49
A B ALATON
SZERELMESEI
Festetics György, a Keszthelyen nyugvó földbirtokos alapította a Georgikont, építtette a tó valaha volt legnagyobb vitorlását, a Phoenixet. Nevéhez köthető a Helikon játékok elindítása és Hévíz gyógyfürdővé válása. Pálóczi Horváth Ádám, a Balatonfüreden élt jogász, mérnök, gazdálkodó és költő nevezte először „magyar tenger”-nek a tavat. Jókai Mór, a magyar romantika legnépszerűbb írója gyakran időzött a füredi kerektemplom közelében épített nyaralójában feleségével, Laborfalvy Rózával. Ott született többek között a Fekete gyémántok és Az aranyember című regénye is. Egry József egykori badacsonyi lakhelyén ma múzeum fogadja a látogatókat. A modern magyar festészet kiemelkedő alakja 1918-tól élt a Balaton mellett, ami festészetének stílusalkotó tényezőjévé vált. Fekete István, a somogyi születésű mezőgazdász és író történelmi, ifjúsági és állatregényeinek is nagy része a Balaton környékéhez, főleg a Kis-Balatonhoz kötődik. Fenékpusztán emlékszoba és Matula-kunyhó őrzi emlékét. Lóczy Lajos geológus, egyetemi tanár, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója életének több mint két évtizedét szentelte a Balaton és környéke földtani kutatására. A füredi gimnázium névadója az arácsi temetőben nyugszik. Blaha Lujza, színésznő, „a nemzet csalogánya” 23 éven át töltötte Balatonfüreden a nyarakat saját villájában.
A Balaton környékének igazi virágzása a reformkorral indult. A Bécsből keszthelyi kastélyába hazaköltöző (I.) Festetics György elindította a Helikoni Ünnepségeket, megalapította Európa első mezőgazdasági felsőfokú tanintézetét, a Georgikont, hajóépítésbe fogott, és a közeli Hévíz gyógyfürdőhellyé válásában is szerepet vállalt. A kor társasági életének azonban inkább Balatonfüred lett a központja, ahol Kisfaludy Sándor felépíttette az első kőszínházat. Itt élt Pálóczi Horváth Ádám író, a „magyar tenger” elnevezés kiötlője, elindultak az Annabálok és savanyúvizének köszönhetően gyógyfürdőhelyként is emlegetni kezdték a települést. A Kisfaludy gőzös 1876-os vízre bocsátása után elindult hajóforgalom egy új fürdőélet lehetőségét hordozta magában, amit a déli parton kiépült vasútvonal tovább erősített. (Siófok és Fonyód fellendülése csak ezután indult.) A tó óriási vízállás-ingadozása amellett, hogy a hajózást és a mezőgazdasági művelést is kiszámíthatatlanná tette, az új vasutat is veszélyeztette. Széchenyi István szorgalmazta a tavat a Dunával összekötő csatorna építését, és az 50
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK 1800-as évek közepén el is készült az első fazsilip. A huszadik század eleje a kikötőépítések és a pezsgő fürdőélet kialakulásának korszaka lett. A mai Balatonfüred területén hét középkori település volt, közülük elsőként (1118) Arácsot említik az oklevelek. Füred neve közel száz évvel később (1211), a tihanyi apátság birtokösszeírásában tűnik csak fel. A török időket e falvak közül csak Arács és Füred vészelte át, a két település 1954-ben egyesült. A Balaton legrégibb fürdőtelepe ismertségét savanyúvizes forrásaival szerezte. A környék földbirtokosa, Eszterházy Antal kuructábornok vegyelemeztette a források vizét, amit 1722-ben gyógyvízzé is nyilvánítottak. Ekkor már állt egy fából készült – később kőből újraépített – fürdőház, amelyben bérbe vehető szobák is voltak. A település az 1800-as években, a reformkor idején indult igazán fejlődésnek, amikor nem csupán fürdőhely volt már, hanem élénk – főleg nyári – kulturális élete folytán társasági és politikai központtá is vált. Itt
A Tagore sétány platánsora KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
51
Balatonfüredi panoráma 1880-ban
épült fel adományokból, apátsági, népi segítséggel 1831-ben a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza Kisfaludy Sándor közreműködésével. A hagyománnyá vált Anna-bálok közül az elsőt 1825. július 26-án rendezte Horváth János, lánya, Anna Krisztina tiszteletére. A tó első, lapátkerekes gőzhajója 1846-ban tette meg próbaútját a tavon, majd a jórészt Balatonfüredre korlátozódó idegenforgalmat szolgálva szállította
Az Állami Szívkórház 52
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK
a vendégeket Keszthelyről, Keneséről és Alsóörsről az északi part fővárosába. Balatonfüred mai hangulatát is elsősorban az e korban elkészült pompázatos épületek határozzák meg: a kerek templom, a Gombás-kúria, a Blaha Lujza- és a Jókaivilla, a Horváth- és a Huray-házak, valamint a Dőry-nyaraló. A mai óváros ugyanakkor értékes népi műemlékállománnyal is rendelkezik, és a 17. század is itt hagyott néhány építészeti műremeket (a Nagyvendéglő, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, a Pálóczi Horváth Ádám-ház és a Széchényi Ferenc-kastély). Balatonfüred múltjának és jelenének is kiemelkedő szereplője az Állami Szívkórház. Az 1700-as évek elején a kórház mai területe Tenkovics Miksa birtokában volt, aki az ott fakadt forrás mellett tíz fürdőkádban, kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeinek. 1765-ben épült az első kőépület (Ófürdőház), majd 1835-36-ban a klasszicista stílusú Újfürdőház. A Balatonra néző Erzsébet-udvar után 1912-13-ban a Tibor-fürdő épületszárnyának felépítésével kialakult az egységes, szecessziós homlokzatú épület. Ekkor már nemzetközi hírű szanatóriumnak számított, Rabindranath Tagore indiai költő is itt talált gyógyulást. Állami kezelésbe 1949-ben került, azóta is folyamatosan korszerűsítik és bővítik, az ágyak száma ma már 500 közeli. A város 1971-ben gyógyüdülő város rangot kapott, szénsavas vize nemcsak a szív- és érrendszeri betegségekre, de a mozgásszervi és a nőgyógyászati bajokra is jó hatással van. A mai város több mint 4600 hektáron terül el, állandó lakosainak száma megközelíti a 14 ezret. Lélekszáma az utóbbi két évtizedben alig változott. Az időskorú (65 évesnél idősebb) és a fiatalkorú (14 évesnél fiatalabb) népesség egymáshoz viszoKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
53
nyított aránya – az öregedési index – jóval magasabb (153%) az országos átlagnál (113%). Az aktívaknak ugyan kevesebb embert kell eltartaniuk a városban (43%), mint ahogy országosan (46%), ám közöttük jóval magasabb az időskorúak aránya. Az utóbbi évtizedben mindössze 600 lakás és – az évtized elején – 19 üdülő épült. A városban 6 óvoda és 1 bölcsőde működik, közel 500 gyermeket ellátva. A 3 általános iskolába közel 1000, a két középiskolába 800 diák jár. A sportolni vágyókat várja a kézilabda és futball egyesület, de a Yacht Clubban természetesen vitorlásoktatás is folyik. A település három, egymástól jól elkülöníthető történeti központból áll. A Felsőváros, amely magában foglalja az egykori Ófalut, de itt található a Fehér Templom (református), a Vörös Templom (római katolikus), valamint a település adminisztratív-közigazgatási központja is. A város északkeleti részét képezi Arács, amely Balatonarács néven 1954-ig önálló település volt, míg a parti, üdülőterületi rész a megújuló reformkori városrésszel együtt egyre határozottabb arculatot mutat. 1. ábra Népmozgalmi adatok Balatonfüreden
Népesség, ezerGâ 18
Élveszületés, halálozás 300
16 250 14 12
200
10 150 8 6
100
4 50 2 0
0 1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
Élveszületés Halálozás Lakónépesség január 1-én
54
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK A lakosság nagy részének megélhetését a turizmus biztosítja. 42 szálláshelyen várják a vendégeket, közel 8 ezer férőhellyel. Az itt eltöltött vendégéjszakák száma megközelíti a félmilliót. A külföldiek különösen kedvelik a várost, amelyben ők töltik el a vendégéjszakák közel felét. A legtöbb vendég a szállodákban fordul meg, amelyek közül egy gyógy-, 5 pedig wellness-szolgáltatásokat is nyújt, ezzel meghosszabbítva a kihasználtság időtartamát. 1. tábla Kereskedelmi szálláshelyek Balatonfüreden, 2010
Szállástípus
Szálláshelyek száma
Kereskedelmi szálláshelyek összesen Ebből: Szállodák Panziók Kempingek és üdülőházak
Ebből: külfölFérő- Vendégek Vendég- diek által helyek éjszakák száma eltöltött száma száma vendégéjszakák
42
7 923
140 973
458 797
211 995
18
3 664
104 973
305 006
106 377
3
64
398
979
19
19
3 945
32 957
144 592
104 135
A fizetővendéglátás egészen elenyészett az utóbbi 15 évben, és a kempingezés népszerűsége is csökkent. Ez utóbbit a külföldiek kedvelik leginkább, a kempingbeli vendégéjszakák 85%-át ők töltik el. 2. ábra A Balatonfüreden eltöltött vendégéjszakák száma Ezer 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1989
1994
1999
4[MMPEL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
2004
2009
,FNQJOHFLT«E«MâI[BL
55
A Jókai villa
A szálláshelyek mellett 125 italüzlet és zenés szórakozóhely, valamint 178 étterem. büfé várja a gasztronómiai örömök és a jóféle balatoni borok kedvelőit. A borkészítésnek nagy hagyományai vannak a városban, de az egész tóparton is. Már a baláca-pusztai Villa Urbana falaira is szüreti jeleneteket festett a római kor művésze. A veszprémi püspököknek a 11. századtól voltak szőlői Csopakon, Füred pedig évszázadokon át a tihanyi apátság birtoka volt. Balatonfüred 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa, egyben a Balatonfüred–Csopak-borvidék központja. A környék tradicionális szőlőfajtája a zöldesfehér színű, rezedaillatú olaszrizling, de terem itt szürkebarát, chardonnay, tramini, sauvignon blanc és sárgamuskotály is. A sok napsütés, a magas vas-oxid tartalmú vörös homokkő és a tó tükréről visszaverődő napsugarak alakítják a gyümölcs kitűnő zamatát. A város egyéni gazdálkodói 213 hektáron és 62 pincészetben termelik a híres füredi nedűt. A gyógyvíz és a borok mellett a hajózási lehetőségek is sokakat a városba csábítanak. A Balatont már a rómaiak is használták szállításra a fenékpusztai építkezéseikhez, a török hódoltság alatt pedig kereskedők szállították rajta árucikkeiket. Bár magyar arisztokraták – pl. a Széchenyiek – is tartottak vitorlásokat a tavon, az első hajóépítő telepet mégis egy angol hajóépítő mester, Richard Young építette 1880-ban, két évre rá pedig megrendezték az első vitorlásversenyt. Ettől kezdve néhány évet kivéve mindig építettek hajókat és rendeztek regattá56
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2011
KIEMELT TÉMÁK kat Füreden. A hajógyár tulajdonosai időről időre váltották egymást, legutolsó magyar tulajdonosa a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár volt, amely 1988-ban megszüntette veszteséges termelését. A létesítményt 1993-ban vette meg Eric Sennebogen, és hozta létre a Termelés-Logistic Centrum (TLC) Kft.-t, ami az egyik legnagyobb német építőgép gyártó cég beszállítója lett. A város jelenleg legnagyobb vállalata és munkaadója a hegesztett acélszerkezetek mellett vitorláshajókat, csónakokat is gyárt, 80 helyes kikötőt üzemeltet, és 400 férőhelyes kikötőcentrum építését tervezi. Balatonfüred atmoszféráját egyaránt jellemzi a békebeli elegancia, a rendezettség és a derű. A közelmúlt beruházásai – az új szállodák és a megújuló parti városrész – nemcsak további vendégeket csalogatnak a városba, de a helyiek számára is még kedvesebbé, élhetőbbé teszik, csakúgy mint az utóbbi évek kulturális élénkülése: új múzeum, galéria és képtár, felújított népház és Jókai-emlékház, valamint új irodalmi folyóirat és mozi. A város felpezsdítéséhez nagyban hozzájárulnak az évről évre visszatérő nagyrendezvények is, mint például a Kékszalag vitorlásverseny vagy a Balatonfüredi Borhetek. Források: www.vendegvaroutikonyvek.hu www.eubalaton.hu www.hajokanno.hu www.bfkor.hu www.balatonland.hu www.tlckft.hu www.egykor.hu hu.wikipedia.org
Vitorlásverseny KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012
57
© Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISSN 2063-0190 A kézirat lezárásának időpontja: 2012. szeptember 5.
Készült a Tájékoztatási főosztályon, a szakstatisztikai főosztályok és a Veszprémi Főosztály közreműködésével.
Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök
Főosztályvezető: Szabó István
Felelős szerkesztő: Freid Mónika
Szerzők: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Benedek, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Oparin-Salamon Melinda, Szittya Ferencné
A kéziratot gondozta: Polónyi Katalin
Tördelőszerkesztők: Gyulai Katalin, Simonné Horváth Gabriella, Zombori Orsolya
A kiadvány képanyagát Fok Attila (KSH), a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt., Trieb Orsolya, valamint a KSH fotótárából választottuk.
Internet: http://www.ksh.hu Borítóterv: Lounge Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2012.184