MAGYARORSZÁG HELYZETE A MODERNKORI

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA

MAGYARORSZÁG HELYZETE A MODERNKORI NÉPVÁNDORLÁSBAN

Készítette: Grezsa Csaba, Nagy Vilmos Frigyes Nemzetközi Kommunikációs Iroda

Budapest, 2015. szeptember 14.

1

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA

I. FONTOSABB ADATOK ................................................................................................................................. 3

II. MENEKÜLTÜGYI KRÍZIS VAGY GAZDASÁGI BEVÁNDORLÁS? ............................................................................... 3

III. A NEMZETI KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI ....................................................................................................... 3

IV. VÁLTOZÓ TÖRVÉNYI KÖRNYEZET SZEPTEMBER 15-TŐL ................................................................................... 4

V. MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK ÁLLÁSPONTJA A BEVÁNDORLÁSSAL KAPCSOLATBAN .......................................... 5

VI. LEHETSÉGES FORRÓ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK ................................................................................................ 6

VII. TÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNY HUMANITÁRIUS TEVÉKENYSÉGÉRŐL A BEVÁNDORLÓK KAPCSÁN ................................. 9

VIII. A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS MENETE ........................................................................................................ 10

IX. HASZNOS LINKEK, MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 12

2

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA

I. FONTOSABB ADATOK Az idei évben a mai napig (2015. szeptember 14.) összesen 191 702 bevándorló érkezett - közülük 190 762 a szerbiai határszakaszon-, míg a regisztrált menedékjogi kérelmek száma 170 578– közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A hivatal összesen 67 ezer ügyben hozott valamilyen döntést, de érdemi – nagyrészt elutasító – határozat csak alig több mint kétezer ügyben született, mivel a többi eljárást a menekültek ismeretlen helyre való távozása miatt megszüntették. Összesen 300 ember kapott idén menedékjogi státuszt, vagyis összesen ennyit ismertek el menekültként, befogadottként vagy oltalmazottként. Viszont még 95 ezer kérelem vár arra, hogy elbírálják, bár a bevándorlási hivatal szerint az érintettek zöme már tovább állt. Az év elején közel 25 ezren érkeztek Koszovóból, de aztán túlsúlyba kerültek a szírek (63 ezer) az afgánok (44 ezer), valamint a pakisztániak (15 ezer ember). A szírek csaknem harmada az utóbbi három hétben érkezett a hivatal adatai szerint. A rendőrség kb. 190 ezer határsértőt tart eddig idén számon, közülük négyezret toloncoltak vissza. A magyar kormány már 2014 nyarán felhívta az európai közvélemény figyelmét arra, hogy a 2015ös év legkomolyabb kihívása, amellyel szembe kell néznie Európának, a gazdasági bevándorlás lesz. Magyarország álláspontja a kezdetektől világos, egyértelmű: hazánk a folyamatot legkevésbé támogató politikát folytat. A migrációt nem tartjuk menedzselendő, jól irányítandó, irányítható folyamatnak, hanem le kell állítani.

II. MENEKÜLTÜGYI KRÍZIS VAGY GAZDASÁGI BEVÁNDORLÁS? Az európai diskurzusban sok esetben nem választják szét a valóban életükért menekülők ügyét azoktól, akik gazdasági célzattal érkeznek az EU területére. Mint Orbán Viktor fogalmazott: „ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz vagy az életéért futó emberért viselendő erkölcsi felelősséghez: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők a német életet nézték ki maguknak”. A bevándorlás gazdasági motivációjú mivoltát erősíti az a tény is, hogy sokan a migránsok közül már Németországból is továbbutaztak (pl. Dániába).

III. A NEMZETI KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI A nemzeti konzultációs kérdőívet visszaküldők (1 millió állampolgár) „egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy mind európai, mind magyar szinten szigorúbb szabályozásra van szükség. Ennek a modernkori népvándorlásnak, illetve az illegális határátlépésnek gátat kell vetni” – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő. 3

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA Orbán Viktor miniszterelnök szerint az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában; egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontok jöttek létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kormány működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában. Mint a miniszterelnök fogalmazott: „a nemzeti konzultációt megindítottuk kellő időben, hogy létrejöhessen az az egyetértés, ami megadja a felhatalmazást nekünk, nekem, mint vezetőnek, hogy cselekedjek. Ha nem lenne mögöttem a nemzeti konzultáció, akkor lehetne egy sehová sem vezető vita Magyarországon arról, hogy mit gondolnak az emberek. De ilyen vitára nincs szükség, mert kellő időben egy nemzeti konzultáció révén egyetértési pontokat hoztunk létre, aminek a jegyében most lehet cselekedni. Ráadásul az Európai Unió is azt mondta, hogy ne cselekedjünk önállóan, mert lesz közös európai megoldás, mi ezt vártuk is két-három hónapon keresztül. Amikor láttam, hogy ebből bizony sok minden lesz, de közös európai megoldás nem, akkor azonnal megindítottuk a saját nemzeti politikánkat. Én azt hiszem, hogy az adott körülményekhez képest mi kellő időben, demokratikus kiindulópontot választva és határozottan cselekedtünk”. Összhangban a konzultációban megjelenő akarattal, valamint tekintettel a gazdasági bevándorlás és menekültügy komplexitására, szeptember 15-től gyorsulnak a menekültügyi eljárások, valamint szigorúbb büntetésre számíthatnak az embercsempészek.

IV. VÁLTOZÓ TÖRVÉNYI KÖRNYEZET SZEPTEMBER 15-TŐL Trócsányi László igazságügyi miniszter közlése szerint gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a menekültügyi eljárásokat, bővítik az ország határainak védelméhez szükséges intézkedések körét, valamint szigorítják az embercsempészeket sújtó büntetőjogi szabályozást a kormány által beterjesztett, a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvénymódosítások. Az előterjesztés tíz törvényt érint. A javaslat figyelembe veszi Magyarországnak a dublini rendszerből fakadó kötelezettségeit, illetve a schengeni elvárásokat is. A menedékjogi törvény módosításával az eljárásokat gyorsítanák, ezért bevezetik a határon lefolytatott eljárást. Az egészségügyi válsághelyzet mintájára felhatalmazást kap a kormány, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, átmeneti időre, az Országgyűlés rendészeti bizottságának tájékoztatása mellett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdessen ki. Az államhatár védelméről szóló törvény módosítása bevezeti a tranzitzóna fogalmát, amelynek lényege, hasonlóan a repülőtéri tranzithoz, hogy az adott állam felségterületén van, de az országba való belépés idegenrendészeti szempontból nem valósul meg. A menedékjog iránti kérelmeket – a határátkelőhelyeken túl a tranzitzónákban is be lehet nyújtani, elbírálásuk gyorsított és helyszíni eljárásban lesz lehetséges. Módosul a polgári perrendtartás is. A határon lefolytatott menekültügyi eljárások felülvizsgálata során a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességgel jár el. 4

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA A Btk. és a büntetőeljárási törvény módosítása elsődlegesen az embercsempészek elleni szigorú és hatékony büntetőjogi fellépést szolgálja, ezért megemelik az embercsempészés büntetési tételeit. Három új tényállással is kiegészül a Btk., ezek: a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. A tervezett változtatások enyhébb esetekben lehetővé tennék az új szabályokat megsértők kiutasítását a szabadságvesztés büntetés felfüggesztése mellett.

V. MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK ÁLLÁSPONTJA A BEVÁNDORLÁSSAL KAPCSOLATBAN Magyarország, csakúgy, mint eddig, a jövőben is betart majd minden rá vonatkozó uniós és emberi jogi szerződést. Álláspontunk emberséges és következetes. Hazánk befogad minden olyan embert, akinek menedékre van szüksége, mint ahogy ezt például a délszláv válságok idején tette. A kormány azonban határozottan képviseli azt az álláspontot, hogy a gazdasági motivációjú modernkori népvándorlás káros Magyarországnak. Ezért csak azoknak tudunk menedéket biztosítani, akik valóban életüket mentik, otthonaikat vallási, faji, származási hovatartozásuk miatt kénytelenek elhagyni. Magyarországnak az Európai Unió határországaként kötelessége a határok védelme. A határokat ugyanakkor – minden híresztelés ellenére- nem zárta le a kormány, egyszerűen csak azért épít ideiglenes fizikai határzárat a Szerbiával közös határszakaszon, hogy a rekordlétszámú illegális határátlépések számát (idén mintegy 170 ezer) visszaszorítsa, a migránsok délről érkező áradatát a határátkelőhelyekre irányítsa, ezáltal is kontrollálva az Európai Unió területére való belépést. A déli határ védelmének első ütemében augusztus 31-ig elkészült a gyorstelepítésű drótakadály, majd novemberig felállításra kerül a közel 4 méter magas NATO-kerítés, amely várhatóan „légmentesen” lezárja a szakaszt, arra sarkallva az itt érkezőket, hogy legálisan, a folyamatosan működő határátkelőhelyeken lépjenek be hazánk, egyúttal az EU területére. Magyarország továbbra is elkötelezett az iránt, hogy megvédje a határait, továbbra is ragaszkodik a schengeni szerződésben foglaltakhoz, és be fogja tartatni az egyezményt. Ez nem opció semelyik ország számára sem, hiszen a szerződés kimondja, hogy a schengeni határokat csak az átkelőpontokon lehet átlépni. Ha a magyar kormány feladná schengeni kötelezettségei betartását, az automatikusan azzal járna, hogy Magyarország kívül maradna „Schengenen”, tehát állampolgárai elvesztenék az egyik legpraktikusabb európai jogot, a tagállamok közötti szabad mozgásét. Magyarország a menekültek elosztását célzó kvótarendszerrel nem ért egyet, annak bevezetését időszerűtlennek tartja. Véleményünk szerint azt közvetítené az Európába indulók számára, hogy be tudnak jutni a kontinensre. Amennyiben sikerül megszervezni a határok védelmét, úgy szóba kerülhet egy igazságos kvótarendszer bevezetése, ha az figyelembe veszi, hogy az egyes tagállamok közötti komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak a terhek viselését illetően.

5

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a menedékkérelem folyamatát az európai uniós jogi keretek között tartsa: regisztrálja a menedéket keresőket és lefolytatja az uniós szabályoknak megfelelő menekültügyi eljárásokat. Sajnálatos módon a hatóságok fokozódó mértékben szembesülnek azzal, hogy az ide érkezők túlnyomó többsége illegálisan, a hatóságokat kijátszva érkezik az országba, számosan közülük együttműködni sem hajlandók a hatósági eljárások lefolytatása érdekében. Hazánk olyan helyzetbe került, hogy nem hídként kell összekötnie „keletet” és „nyugatot”, hanem védőbástyaként kell védelmeznie közös európai értékeinket.

VI. LEHETSÉGES FORRÓ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Miért nem hagyja Magyarország a migránsokat Németországba menni, ha úgysem akarnak Magyarországon maradni? A jelenlegi jogi keretek egyértelműen kijelölik Magyarország mozgásterét. A Dublin III rendelet 1 nem biztosít erre lehetőséget. Tehát amennyiben hazánk regisztráció nélkül továbbengedné az EU más országaiba a migránsokat, akkor súlyosan sértené a tagállamok által elfogadott megállapodást. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis abban az országban kell lefolytatni a menedékjogi kérelem elbírását, amelybe az igénylő először lépett az EU területére. Miért kell lezárni a Szerbiával közös határt? Először is fontos tisztázni, hogy szóba sem került a határszakasz lezárása. A határ lezárása azt jelentené, hogy nem lehet átkelni azon. A magyar határon át lehet menni – az arra kijelölt helyeken. Hiszen az élet nem áll meg. A szerb–magyar határ ugyanúgy átjárható jogi értelemben, mint korábban volt, csak az illegális átjárás előtt van lezárva. Az illegális határátlépés egyébként is bűncselekmény. Nem érvényesülne a jogegyenlőség sem, ha a bevándorlókra nem vonatkoznának ugyanazok a szabályok, mint az európai polgárokra. Az ideiglenes fizikai határszakaszra azért van szükség, hogy Magyarország teljesíteni tudja kötelességeit az EU többi tagállama felé. Mivel az EU külső határait védjük, így ez a felelősség egyébként is hatványozott a nyugati államokhoz képest. 2015-ben szeptember 10-ig kb. 175 ezer illegális bevándorlóról van tudomása a rendőrségnek, azaz megfelelő határvédelem nélkül akár egy ekkora ellenőrizetlen embertömeg zúdulhatott volna Európára, ha nem tesszük a dolgunkat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyhatodára, egyhetedére csökken az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával.

1

A rendelet teljes címe: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. 6

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA Miért nem vállal Magyarország menekülteket több uniós tagállamhoz hasonlóan? Magyarország álláspontja ebben a kérdésben is egyértelmű. Mi, ahogy az amerikaiak mondják: „először az első dolgot kell megoldani” álláspontját képviseljük. Amíg nem tudjuk Európa külső határait megvédeni, addig nem érdemes a beáramlók sorsáról diskurzust folytatni politikai szinten. Mert az mégiscsak abszurd dolog, hogy egyes államok elmondják, hogy hány milliárd eurót fognak még költeni a hozzájuk beérkezettek ellátására ahelyett, hogy azt a pénzt odaadnák azoknak az országoknak, amelyek a válság övezeteknek a szomszédságában találhatók, és ahol egyébként az ide áramló embereket először föl kellene tartóztatni. Véleményünk szerint ezzel azt üzenik a bevándorlóknak, hogy a kapu nyitva áll, várjuk őket. Magyarország már így is erőn felül veszi ki részét a modernkori népvándorlásból. 2013-hoz képest tizenötször többen jöttek 2015 első nyolc hónapjában, amely komoly terhet ró a rendőrségre, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, nem beszélve az egyszeri beruházások költségeiről. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy hazánk nem tartozik az EU gazdagabb országai közé. Arányaiban így is a legtöbbet vállalók között vagyunk, úgy erőforrások, mint anyagiak tekintetében. Miért kell ujjlenyomatot venni a migránsoktól? A magyar hatóságoknak kötelességük az ujjnyomat rögzítése: azt megküldik az Európai Unió egységes ujjnyomat-nyilvántartó rendszerének (EURODAC), azért, hogy kiderüljön, hogy korábban már nyújtott-e be menedékkérelmet, vagy tartózkodott-e egy másik EU-tagállamban az igénylő. Ujjnyomatait bizalmasan kezelik az EURODAC rendszerében. Ha nem tennénk így, akkor megsértenénk az eljárásrendet és praktikusan az sem derülhetne ki, hogy a bevándorlót pl. bűncselekmény, vagy valami más miatt nem utasították-e ki az EU területéről? Sajnálatos tendencia, hogy a bevándorlók tudatosan nehezítik személyazonosságuk igazolását. A határ környéki erdők tele vannak elásott, elégetett okmányokkal. Jó példa erre a folyamatra az idei első, június 25-i zavargás Röszkén, ami azért robbant ki, mert a bevándorlók nem engedték, hogy ujjnyomatot vegyenek tőlük, fotót készítsenek róluk, sőt a regisztrációt is megtagadták. Van olyan uniós tagállam, amelyik bejelentette, hogy csak bizonyos vallású menekülteket fogad. Magyarország is készül hasonló lépésre? Magyarország polgárai és kormánya mindent vallást és kultúrát tisztel és elfogad. Nem különböztetünk meg senkit vallási, származási alapon. Ugyanakkor kormányunk Robert Schumann szavait vallja, miszerint „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz”. Nem utasítjuk el a multikulturalizmust, sem a multietnicizmust, de abban hiszünk, hogy az antikvitás és a zsidókeresztény kultúrkör sarokköveire épülő Európa kereteit szétfeszíti egy, a mostanihoz hasonló tendencia. Tehát azokat az embereket, akik tiszteletben tartják kultúránkat, elfogadják közös európai értékeinket, mi is tisztelettel fogadjuk, partnerként kezeljük. Most úgy látjuk, hogy a tét már Európa,

7

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása. Miben különbözik egymástól a kormánypártok és a szélsőjobboldali Jobbik álláspontja? A magyar kormány határozottan visszautasít mindenféle kirekesztést, vallási, faji alapú megkülönböztetést. A szélsőjobboldali pártok sajnos hajlamosak arra, hogy olyan dolgokat tegyenek, amelyek nem lehetnek sem kompatibilisek, sem elfogadhatóak egy keresztény-konzervatív néppárt értékközösségének felfogásával. Mi eddig sem tettünk, és ezután sem fogunk se többet, se kevesebbet tenni, mint amire köteleznek minket az uniós jogszabályok, és amit megkövetel a kormányzás felelőssége. Miért utasítja el Magyarország az európai kvótarendszert? Milyen feltételek mellett fogadnák el a menekült kvótát? A magyar álláspont nem a kvóta ellen van. A magyar álláspont nem zárja ki, hogy a kvótákról majd valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni, az időzítéssel van problémánk. Mi, ahogy az amerikaiak mondják: „először az első dolgot kell megoldani” álláspontját képviseljük. Amíg nem tudjuk Európa külső határait megvédeni, addig nem érdemes a beáramlók sorsáról diskurzust folytatni politikai szinten. Szakértők persze vitatkozhatnak erről, azonban ez egy teoretikus vita, amíg az alapvető probléma fennáll. Mi Magyarország javaslata a migránsválság megoldására? Magyarország abban érdekelt, hogy szülessen végre egy mindenki számára vállalható, közös európai megoldás. A problémát ott kell orvosolni, ahol az keletkezik. Jelenleg a geopolitikai helyzet annyira komplex a Közel-Kelet destabilitása és a törökországi események miatt, hogy csak egy határozott, közös transzatlanti akarat lenne elég erős ahhoz, hogy az eredő gondokat megoldja. Ezt követően lenne, lehetne lehetőségünk kvótákról, bevándorlási politikáról értelmesen, hiteles módon beszélni. Mi értelme van a kerítésnek, ha az augusztus végi határidő óta nem csökkent a Magyarországra érkező migránsok száma? Fontos tisztázni, hogy egyelőre nem a végleges kerítés áll a határon. Az október végéig elkészülő NATO-kerítés szerepe az lesz, hogy lényegében megszűnik a „zöldhatáron” való illegális határátlépés, a 3,5 méter magas, komoly fizikai akadály minden erre jövőt a legális átkelőhelyek felé terel, amely amiatt is szükségszerű, mert így jelentősen csökken az embercsempészek szerepe, csökken a migránsok szervezett bűnözésnek való kitettsége. Egy ilyen hosszú, földrajzi akadályok nélküli, mégis tagolt szakasz védelme határzár nélkül egyébként is kivitelezhetetlen. Hogyan változott Magyarország és az EU kapcsolata az elmúlt napok eseményei miatt? Magyarország az EU tagja és az is marad. A felek közötti szövetséges viszony erős, még akkor is, ha vannak olyan kérdések, amelyek nem ugyanúgy csapódnak le a visegrádi országokban, mint Nyugat8

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA Európában. Az európai közösséget pont az tette erőssé, az teremtette meg prosperitását, hogy képes volt összhangba hozni a másnyelvű, más történelmi kontextussal rendelkező országokat. Ebben az esetben multietnicizmusról van szó, nem multikulturalizmusról, hiszen mindnyájan az antikvitás és zsidó-keresztény értelmezési keretben fektettük le országaink alapjait. Mit gondolnak a legnagyobb problémának a jelenlegi helyzetben? Úgy látjuk, hogy a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása. Ezt nem hagyhatjuk, hiszen akkor identitásunkat vesztenénk; szilárd önazonosság nélkül pedig nem elérhető a siker. Sem gazdasági, sem pedig kulturális értelemben.

VII. TÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNY HUMANITÁRIUS TEVÉKENYSÉGÉRŐL A BEVÁNDORLÓK KAPCSÁN Magyarországra sosem látott mértékben érkeznek illegális bevándorlók, a kormány gazdasági erején felül gondoskodik a zöldhatáron érkezőkről. Hamisak azok az állítások, melyek szerint Magyarországon nem megfelelő színvonalú a migránsok ellátása. Útjuk során Magyarország az első olyan állam, amely valódi ellátást biztosít számukra, s nem csak továbbküldi őket. A szociális ellátásért és egészségügyért felelős minisztérium többször összehívta az egyházi és civil szervezeteket tömörítő Karitatív Tanácsot, hogy koordinálja a segíteni akarók munkáját. A kormány folyamatosan kapcsolatot tart a karitatív szervezetekkel, Orbán Viktor miniszterelnök személyesen tájékozódott a karitatív szervezetek munkájáról és tapasztalatairól. Több nyugat-európai államban jellemző helyzettel szemben Magyarországon biztonságban tudhatják magukat az ideérkezők, egyetlen támadás sem történt a táborok és befogadó állomások ellen. A bevándorlók ellátása A magyar kormány sátortáborokat és egy hangárt nyitott meg a szerb határnál, ahol az illegális bevándorlók az országba érkeznek. Itt kapnak élelmet és vizet, valamint regisztrálják őket. Közösségi közlekedéssel ingyenesen juthatnak el a négy befogadó állomás egyikére, ahol a magyar állam ellátást biztosít számukra. A kormány további új táborokat is létesít a migránsok elszállásolására. Egy illegális bevándorló napi ellátására 4300 forintot fordít az állam. Összehasonlításképpen ma Magyarországon a minimálbér összege 105 000 forint, amelynek egy napra eső része 3500 forint. A befogadó állomásokon tartózkodó illegális bevándorlók a napi háromszori étkezésen felül kisösszegű szabad felhasználású költőpénzt kapnak a 30. naptól.

9

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA Egészségügyi ellátás Magyarország biztosítja a járványügyi ellátást és a mentést az ország területén tartózkodó minden embernek, állampolgárságtól függetlenül. Az elmúlt időszakban arra is volt több példa, hogy bevándorló gyermek állami kórházban született meg. A csecsemők részére a megfelelő mennyiségben biztosított a bébiétel, valamint a tej is. Aki már benyújtotta menedékkérelmét, jogosult ingyenes háziorvosi ellátásra a kezeléshez szükséges ingyenes gyógyszerrel, sürgős esetben járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátásra, valamint higiénés felszerelésre. Az egészségügyi szűréseken a bevándorlók kevesebb, mint 10%-a vesz részt, az eredményekért töredékük jelentkezik, amely Magyarországon már járványügyi kockázatként jelenik meg. Gyermekek ellátása és iskoláztatása A kísérő nélkül érkező kiskorúaknak ugyanolyan általános gyermekjóléti szolgáltatások járnak, mint a magyar gyermekeknek. Egy állami és egy egyházi gyermekotthon került kijelölésre, ahol – önálló szakmai egységben – tolmács, mentálhigiénés szakember és pedagógus segíti őket. A befogadó állomások és táborok mellett működő oktatási-nevelési intézmények képesek fogadni a gyermekeket, akiket nem elkülönített csoportokban, hanem integráltan, a többi diákkal együtt oktatnak majd. A megfelelő tanítás és nevelés érdekében a menekültügyi hatóság átvállalja a kérelmező gyermekek közoktatási költségeit, amíg a befogadó intézményekben tartózkodnak az étkezés, utazás, kollégiumi elhelyezés költségeit, illetve az egyszeri beiskolázási támogatást. Konklúziók Magyarország a modernkori népvándorlás jelentette krízisben messze anyagi lehetőségeit és erőforrásait meghaladó mértékben teljesít. Sok esetben a bevándorlók együttműködésének hiánya nehezíti meg a hatóságok és a segítők munkáját. Az a menekült, aki megtagadja az együttműködést a magyar hatóságokkal, nem hajlandó bemenni a kijelölt létesítménybe, nem hajlandó regisztrációnak alávetni magát, arról a magyar állam nem tud gondoskodni. Az elmúlt hónapokban Magyarország akadályozta meg, hogy humanitárius katasztrófa következzen be az Európai Unió határánál.

VIII. A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS MENETE A kérelem benyújtásának módja Magyarországon a menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemmel indul, így Magyarországra érkezését követően haladéktalanul nyilatkoznia kell az igénylőnek a nemzetközi védelem megszerzése iránti szándékáról.

10

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA Menekültügyi őrizet A menekültügyi őrizet elrendelésére nem az idegenrendészet, hanem a menekültügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel. Az őrizet legfeljebb 72 órára rendelhető el, melyet a bíróság a menekültügyi hatóság indítványára legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, mely időtartam a hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb 60 nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladja meg a 6 hónapot. Ujjlenyomat és arckép Menedékkérelme benyújtását követően– amennyiben 14. életévét betöltötte– a magyar hatóságok rögzítik ujjnyomatát és azt megküldik Európai Unió egységes ujjnyomat-nyilvántartó rendszerének (EURODAC) azért, hogy kiderüljön, ha korábban már nyújtott be menedékkérelmet, vagy tartózkodott egy másik EU-tagállamban. Ujjnyomatait bizalmasan kezelik az EURODAC rendszerében. Az ujjnyomaton kívül fényképet is készítenek, amit szintén bizalmasan kezelnek. Költségek Ha Magyarországon ez az első menekültügyi eljárása az igénylőnek, akkor mind a hatósági, mind a bírósági eljárás tárgyi költségmentes. A tolmácsolás költségeit a BÁH viseli. Eljárási határidő A menekültügyi eljárás időtartama 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a személyes meghallgatásra. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni. Meghallgatás és jegyzőkönyv A menekültügyi eljárás alatt sor kerül a személyes meghallgatásra, tolmács segítségével. A meghallgatáson nyilatkozni kell menekülése okairól, Magyarországra érkezésének körülményeiről, és a rendelkezésére álló, a kérelmét alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait a hatóságnak át kell adnia. El kell mondania miért kényszerült hazája elhagyására, mivel indokolja menedékjogi kérelmét, ki kell fejtenie üldöztetésének részleteit, s hogy milyen okok akadályozzák abban, hogy származási országába visszatérhessen. Fontos, hogy hiánytalanul és a valóságnak megfelelően tárja fel menekülésének körülményeit. Döntés A menekültügyi eljárásban az alábbi döntések hozhatók:     

Menekültként elismerés Oltalmazottként elismerés Befogadotti státusz, ami egy speciális engedély: ideiglenesen Magyarországon maradhat A kérelem teljes elutasítása Az eljárás megszüntetése 11

MINISZTERELNÖKSÉG NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓS IRODA Amennyiben a fentiek szerinti nemzetközi védelemben részesül (menekült, oltalmazott vagy a visszaküldés tilalmának fennállása), tartózkodási jogot kap Magyarország területén. Megszüntetés Ha az ujjnyomata levételét illetve a fénykép elkészítését megakadályozza, vagy a nyilatkozattételt megtagadja, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Amennyiben ismeretlen helyre távozik, a menekültügyi hatóság megszüntetheti eljárását, ugyanakkor döntést is hozhat kérelme tárgyában, a rendelkezésre álló adatok alapján. Jogorvoslat A kérelmét elutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja a menekültügyi hatóság döntését, de utasíthatja a hatóságot az eljárás újbóli lefolytatására is. Kiutasítás Amennyiben a hatóság a kérelmet elutasítja, vagy az igénylő a kérelmét írásban visszavonja, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását megakadályozza, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, illetve az ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az Európai Unió területéről való kiutasításáról, melyet az idegenrendészeti hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet.

IX. HASZNOS LINKEK, MELLÉKLETEK Magyarország kormányának hivatalos honlapja (kormany.hu) A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja (police.hu) A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapja (bmbah.hu) A FRONTEX, azaz az Európai Határőrizeti Ügynökség hivatalos honlapja (http://frontex.europa.eu) Kovács Zoltán kormányszóvivő úr angol nyelvű blogja (@abouthungary)

12