MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–12. 4+4+4+4 Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák, valamint a nyolc- és hat évfolyamos gimnáziumok 9–12. évfolyamai számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Célok és feladatok Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre. Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ideértve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készségszintű gyakorlati alkalmazását.) A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Értékközvetítő feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlé-

kezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együtt érzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megtapasztalhatják és alkotó módon megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépsége mellett az önkifejezés, a szóbeli és írásbeli problémamegoldás átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra (populáris regiszter) mellett, vagy éppen a tömegkultúra jelenségeinek differenciáltabb befogadására, alkalmazására lesznek képesek. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelkiérzelmi nevelődéshez. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgy tehát nem a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés, az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az együttérzés, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindez hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális kötődések alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is

2

van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentősen alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Így a magyar nyelv és irodalom kiemelt befogadó tantárgya a könyvtárhasználat tanításának. A tanterv az érettségi kategóriáinak megfelelően tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához.

A fogalmi rendszer A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét. E fogalomrendszerben azonosíthatjuk a kulcsfogalmakat, amelyek lehetővé teszik, illetve alapul szolgálnak a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A kerettanterv nyelv- és irodalom-felfogásával összhangban a tantárgya kulcsfogalmai a következők: nyelv, nyelvi rendszer, nyelvhasználat, magyar nyelv, kommunikáció, szóbeliség és írásbeliség, beszélő, szöveg, nyelvi norma, jelentés, stílus, irodalom, irodalmiság, fikció, nyelvi konstrukció, befogadó, hatás és értelmezés, szerző, elbeszélő, lírai én, hagyomány, motívum, műnem, műfaj, esztétikai minőségek. E kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. Az egyedi fogalmi ismeretek, az egy-egy konkrét nyelvi, irodalmi témához kötődő fogalomhasználat jelentőségét is elsősorban az határozza meg, hogy elősegítik-e a kulcsfogalmak megértését, illetve megfelelő élmény- és ismeretanyagot biztosítanak-e az adaptív tudást hordozó kulcsfogalmak alkalmazni tudásához. A kulcsfogalmak tehát az adott ismeretrendszer fogalmi hálójának csomópontjait jelentik, amelyek sok más fogalommal kapcsolatba hozhatóak. A kulcsfogalmak más és más kontextusban szükségszerűen újra és újra megjelennek irodalmi alkotások, szövegek, nyelvi jelenségek, poétikai, nyelvtani és más ismeretek értelmezésekor. Képesek a tanulásban, a jelenségek leírásában először rendezetlen halmazként megjelenő konkrét fogalmakat, tényeket struktúrákká, fogalmi hálókká rendezni, így alkalmazásuk révén könnyebb értelmezni és befogadni az új információkat és tapasztalatokat is. Tipikusan ilyen például az irodalmiság kulcsfogalma, amely egyúttal magában foglalja az irodalmiság több szempontból változó jellegét is (pl. történetiségében, kultúrákhoz, befogadói rétegekhez kötődve). Mind az irodalmi, mint a nyelvi fogalmakat kulcsfogalomként összegzi a nyelvi konstrukció, amely – többek között – kapcsolódik a befogadóhoz, a hatáshoz és értelmezéshez, de beleértődik a retorika fogalomrendszere is. Kulcsfogalomként jelöli meg a tanterv a szöveget is. A nyelvi-irodalmi képzésben a szöveg jelentésmezőjének gazdagságát jelzi a vele összefüggésben álló tantervi fogalmak sűrű hálózata

3

(vö. pl. kontextuális jelentés, szövegmondat, témahálózat, szövegtípus, előre- és visszautalás, kohézió). A tantárgy kulcsfogalmai tehát átfogó, a tanítási-tanulási folyamatban szükségszerűen ismétlődő fogalmak. E gazdag jelentésmezővel rendelkező fogalmak jellegüknél fogva, tartalmi összetevőik révén érintkeznek is egymással. A kulcsfogalmak természetesen fokozatosan telítődnek konkrét tartalmakkal, azaz fokozatosan épül fel az a fogalmi háló, ami végül is a fogalmi műveltségben ölt/het testet. A fogalmi gondolkodás fejlesztésének természetesen nem a fogalmak definiálása a cél, hanem a megértés. Tantárgyközi nevelés A magyar nyelv és irodalom kerettanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai révén magától értetődően járul hozzá a lelki-érzelmi nevelődéshez. Ez pedig különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny serdülőkorban támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeret, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. A környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A fogyasztóvédelemre, a kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira. A tantárgyunk az öncélú, és serdülőkorban esetenként státuszértékű fogyasztás ellensúlyozására az irodalmi alkotások élményével, megbeszélésével másféle értékeket is felmutat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen, ellensúlyt tartva a létező ifjúsági szubkultúráknak. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a szövegértési és szövegalkotási képességek, a kulturált nyelvi magatartás fejlesztésével járul hozzá a lehetséges pályaválasztási irány megtalálásához. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákok sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez és ezáltal is támogatva a pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. A tanórai tevékenységek fent kifejtett átfogó céljait, illetve a hosszabb távon érvénye¬sülő hatások elérését megfogalmazó célok a tanítási-tanulási folyamatban konkretizálódnak, azaz az egyes időbeli szakaszoknak (évfolyamoknak) is megvannak a maguk sajátos céljai és feladatai. E célokat fogalmazzák meg az egyes évfolyamok előtt közölt célok és feladatok, azaz fejlesztési követelmények. A tanulók értékelése

4

A magyar nyelvi és irodalmi műveltséget közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás, a kiemelt fejlesztési területek eredményességének) vizsgálata. A tantárgy rendkívül változatos tanári közvetítésmódot, illetve tanulói tevékenységformákat tesz lehetővé, így a tanári értékelés eljárásai is változatosak, többféle szempontot ötvözőek lehetnek. A kerettantervben a továbbhaladás feltételei című fejezet évfolyamonként közli azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A továbbhaladás feltételeiben megfogalmazottak azonban nem a minimumkövetelményt tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. A továbbhaladás feltételei elsősorban a legfőbb fejlesztési-képzési feladatok teljesülése révén elvárható teljesítményeket nevezik meg. Tájékoztatásul szolgálhatnak arra, hogy amíg a tanulócsoport ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhető 10%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezek gyakorlását akár az egész osztálynak, akár differenciáltan a valamelyik feltételben elmaradt tanulóknak. Az értékelési alkalmak (pl. évközi dolgozatok, projektmunkák, szóbeli prezentációk) megtervezése, az értékelt teljesítmények jellegének, valamint az értékelési kritériumoknak a világos, egyértelmű, következetes közlése a tanár feladata. Az értékelés jellegét, tartalmi kritériumait alapvetően meghatározza, hogy fejlesztő vagy szummatív (összegző, egy-egy folyamatot lezáró) típusú értékelésről van-e szó. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. E folyamatos értékelői magatartás egyik lehetősége a fejlesztő értékelés, amely ígéretes eljárás a tanulók motiválására, önismeretük, feladattudatuk erősítésére. A fejlesztő értékelés általában személyre szóló, ugyanakkor tárgyszerű, hiszen az adott tanulói teljesítmény konkrét összetevőre (erényei, hiányosságaira, a továbblépés lehetőségire) összpontosít. Formája gyakran szóbeli kommentár, a tanuló teljesítményeihez fűzött írásos megjegyzés. „Üzenete” tehát nem a minősítés, hanem a tanuló fejlődésének segítése. Hatásának érvényesülésében fontos a következetes, érzelmileg elfogadó, bátorító tanári hozzáállás.

Az értékelés főbb szempontjai A tanuló milyen mértékben értette meg és sajátította el a tananyagtartalmakat (pl. ismereteket, fogalmakat, összefüggéseket, szövegfeldolgozási eljárásokat, memoritereket, nyelvi normákat). Mennyire funkcionálisan, illetve mennyire önállóan tudja a fent részletezett tananyagtartalmakat alkalmazni feladathelyzetben, problémamegoldásban, kérdésfeltevésben, érvelés során, reflexió megfogalmazásában, állásfoglalás kialakításában Mennyire és milyen minőségben képes önálló kifejtésre (pl. a tanult, megértett fogalmak indokolt, önálló használatára; különféle elemzési, értelmezési eljárások alkalmazására; következtések, értelmezések indoklására; érvek felkutatására és rendszerezésére; véleményének megfogalmazására szóban és írásban, különböző műfajokban (pl. hozzászólás, kiselőadás, kommentár, elemzés, magyarázat, kifejtés, értekezés). Milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban (csoportmunkában, projektmunkában, múzeumi és könyvtári órákon, közös értékelésben, vitákban, értelmezésekben, drámajátékban) A feladathelyzettel és magával a feladattal összhangban lévő konkrét értékelési kritériumok (pl. a tartalmi kifejtés minősége, megfelelő szókincs, szóhasználat, világos szerkezet, helytálló megállapítás, helyesírás, szöveghű előadás) megállapítása és előzetes közlése általában növeli a követelmények elfogadását, így az értékelés hitelességét is.

5

A tanulói teljesítmények értékelésének lehetőségei A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanórai tanulói tevékenységek szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet, így például:  szövegek, jelenségek, problémák írásbeli vagy szóbeli kifejtése, értelmezése adott témakörben adott vagy önállóan választott szempont alapján;  írásbeli vagy szóbeli beszámoló (olvasónapló, műsorrészlet) egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján;  kiselőadás, önálló anyaggyűjtés előadása (adott és/vagy a tanuló által választott szempontokkal, adott időkeretben);  szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása;  vitaszituációkban való részvétel;  művek, műrészletek (memoriterek) előadása;  évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége, a fogalomhasználat minősége) minősítés céljából;  tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából;  projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése;  belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából;  órai munka és aktivitás;  szaktárgyi versenyeken való eredményes szereplés;  iskolai rendezvényeken, színjátszó-körben való szereplés. A tanári értékelés mellett a középiskolában más hatékony formák is érvényesíthetőek, így a tanulók önértékelése (pl. a saját kiselőadásáé, fogalmazásáé). A diáktársak is felléphetnek az értékelő szerepében: pl. a disputa-programban, szituációs játékok, kifejező szövegmondás értékelésében. A tankönyvek kiválasztásának elvei A magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek kiválasztásakor mind pedagógiai, mind szakmai-tartalmi, mind formai kritériumok figyelembevételét javasoljuk. Vegyük figyelembe, hogy a tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésre szolgál, hanem a tanórai munka egyik legfontosabb eszköze. A tankönyv meghatározó szakmai kritériuma a hitelesség, valamint egy jól kivehető tankönyvkoncepció következetes képviselete. A tartalmi kritériumok között fontos, hogy a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Építsenek – az életkori sajátosságok, valamint a tantervi célok és fejlesztési követelmények maximális figyelembevétele mellett – az olvasáskutatás, az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, az anyanyelv- és irodalompedagógia, az általános pedagógia, a didaktika és a pszichológia, ezen belül a fejlődéslélektan legújabb eredményeire. A tankönyvek fontos jellemzője a szakmai, didaktikai kimunkáltság; a megfelelő terjedelem; a tanulhatóság és a taníthatóság. Választásukban lényeges szempont, hogy a tananyag feldolgozásában elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben. A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tematikus tagoltsága, ide értve a szöveges és a képi információk megfelelő arányát is. Megjegyezzük, hogy a vizualitás természetesen ma többet jelent annál, mint az alkotók arcképe, a folyóiratok címlapja vagy a szülőház képe. Az illusztrációknak egyrészt műveltségközvetítő, másrészt motiváló funkciójuk is van. Ma az iskolai képzés tartalmainak, mind a legszélesebb értelemben vett taneszközeinek egyik alapvető kérdése a verbális és képi kommunikáció egymásra vonatkoztatható összefüggéseinek hatékony, motiváló kiaknázása. Ma a szövegértő olvasás minőségi kritériumai között megtaláljuk a képi információk (térképek, ábrák, diagramok, modellek, szerkezeti sémák, illusztrációk stb.) olvasásának képességét is. Az olvasónak tehát úgymond összekapcsolja, egymásra vonatkoztatja a szöveges és a képi közlések tartalmait.

6

Egy jó tankönyvben mind a szöveges közléseknek, mind az idézett forrásoknak, mind a képanyagnak van felhívó jellege, művelődéstörténeti, tudományos, esztétikai értéke, a képzettársításokat megindítani képes érzelmi és gondolati ereje. A felsoroltakat átfogó szempont az adott kultúra alapműveltségéhez tartozó nyelvi-fogalmi, gondolkodásbeli és képi műveltség felépítése. Ha a tankönyvnek a képzési folyamatban betöltött szerepéből indulunk ki, a tanulásszervezés és a tankönyv által elősegített interakciók típusa alapján alapvetően két típust különböztethetünk meg. Az ún. algoritmizált tankönyv a képzési folyamatot időben és a közvetített tartalmak tekintetében egyaránt kisebb egységekre tagolja, szisztematikus felépítésű, „adagolt” előrehaladást feltételez. Ilyenek például a matematika, az informatika, a műszaki tudományok tankönyvei, ilyen lehet egy, a rajzolás technikai gyakorlatát vagy a természettudományos kísérletezés eljárásait közvetítő munka. Az ún. konzultatív-referenciális tankönyvtípusba sorolhatóak általában például a történelem, a társadalomismeret, az irodalom, a környezetismeret tankönyvei. Ez utóbbi típus feltételezi a képzésben részt vevők konzultatív együttműködését, a tankönyv egészének referenciaforrásként való használatát, a közvetített tartalmak több nézőpontot ötvöző szóbeli vagy írásbeli újraértelmezését, megbeszélését. A tankönyv tényleges hatását tehát mindig egy intenzív személyközi kommunikáció (tanár-tankönyv-diák/ ill. diák-tankönyv) függvényében is értelmezzük. Szerencsés, ha a nagy fejezetek és a szövegek, gyakorlatok arányos terjedelműek, és elkülönülnek a különböző didaktikai funkciójú anyagrészek. A tankönyv ne tartalmazzon értelmezetlenül fogalmakat, lexikális tényeket, ugyanakkor biztosítson lehetőséget koherens szövegekkel való foglalkozásra, különféle a tanulói tevékenységekre (pl. lényegkiemelés, értelmezés, vita, információk rendezése). A jó tankönyv magától értetődően képességfejlesztő, ösztönzi az önálló tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (pl. fogalomtár, névtár, különböző táblázatos összegzések, ábrák) és tankönyvön kívüli formáit. Az irodalomkönyveket gazdagság és változatosság jellemezze a szövegek forrását, típusait és műfaját tekintve. Tegyék lehetővé a serdülők, fiatalok kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos érzelmi-gondolati hatások érvényesítését. Az irodalmi tankönyv legyen tekintettel a befogadási folyamat emocionális és kognitív sajátosságaira. Legyen képes összekapcsolni az olvasott műveket a gyerekek eleven világával, akik így képesek „bekapcsolni” jelértelmező tevékenységüket. A tanulók munkáltatását biztosító taneszközök sok és sokféle feladatot tartalmazzanak. Legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönző gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is. A gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetőséget a személyre szabott jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A tankönyvek folyamatos lehetőséget kínáljanak beszédművelésre, a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. A fogalmazástanítás terjedjen ki mind a kreatív írás, mind a műfaji követelményeknek megfelelő fogalmazás fejlesztésére. A tankönyvek szemléltető szövegei, utasításszövegei nyelvileg, helyesírási szempontból kifogástalanok legyenek, ugyanakkor nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a diákok számára. A tankönyveken kívül a magyar nyelvi és irodalmi program megvalósítását egyéb segédeszközök, így pl. tanári kézikönyvek, felmérőlapok, feladatgyűjtemények is támogatják. Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv Magyar irodalom

2 2

1 3

1 3

1 3

7

Jelen tanterv számol a + 10%-os órakerettel. Az órakeret egy részét olyan téma feldolgozására fordítottuk, amely nem része a kerettantervnek, másik részét pedig a tanultak elmélyítésére, a nyelvtan és irodalom tantárgyak koncentrációjára szántuk. A nem kerettantervi tartalmat pirossal jelöltük. 9–10. évfolyam A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások kere-

8

tében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemzőértelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egyegy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

Magyar nyelv 9. Órakeret 4 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A Előzetes tudás szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. OlvasáA tematikai egység si stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A nevelési-fejlesztési szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szöcéljai vegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Taneszsok, módszerek, si pontok közök szervezési- és munkaformák Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás tanári magyarázat, Valamennyi internetes céljának megfelelő olvasási stratégia és szö- fogalommagyarázat, tantárgy: hozzáférés, veg-feldolgozási mód megválasztásával. modellezés, vázlatírás, Szövegértés, szövegalkotás

9

A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. .

tanulói tevékenység jegyzetelés. szervezése, pár- és csoportmunka, szemléltetés, írószeminárium, gyakorlás, megbeszélés, verbális értékelés.

hivatalos dokumentumok, internetes szövegek esszék, értekezések szövegei

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Órakeret 7 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, Előzetes tudás helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendnevelési-fejlesztési szerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Tansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák A helyesírás alapelvei, megismert főbb Tanári magyarázat, Minden helyesírási szabályszerűségei. fogalommagyarázat, tantárgy: szótárak Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különmodellezés, szemlél- helyesírás. internetes írás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. tetés, a tanulók tevéhozzáférés Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás- kenységek szerInformatika: helyesírásellenőrző programok szerkezetének és műkö- vezése, pármunka, helyesírásellenőrző désének megismerése, használatuk az iskolai csoportmunka, nyelvi ellenőrző programok és a mindennapi szövegalkotásban. elemzés, gyakorlás, programok Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, megbeszélés, verbá- ismerete, jelhasználatának funkciója. lis értékelés. használata. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Helyesírási ismeretek

Órakeret 20 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerteNyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

10

tése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Taneszkösok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány Tanári magyarázat, Idegen nyel- egynyelvű ismerete, magánhangzók és mássalhangzók fogalommagyarázat, vek: a tanult szótárak rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési modellezés, szemlél- idegen nyelv jellemzői. tetés, a tanulói tevé- hangtana, A hangkapcsolódási szabályosságok típusai kenységszervezése, alaktani szerés a helyesírás összefüggése. pár- és csoportmun- kezete, szóalA magyar hangrendszer nyelvjárási eltérései- ka, nyelvi elemzés, kotási módnek megfigyelése, valamint egy tanult idegen gyakorlás, megbeszé- jai, mondatnyelvi hangrendszerrel történő összehasonlí- lés, verbális értékeszerkezete. tás. lés. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Kulcsfogalmak/ Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. fogalmak Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat

11

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 10 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások Előzetes tudás megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyag A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy A tematikai egység önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek nevelési-fejlesztési azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, céljai elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódási Taneszsok, módszerek, pontok közök szervezési- és munkaformák A testbeszéd, a térközszabályozás szerepé- tanári magyarázat, Történelem, internetes nek ismerete, tudatos alkalmazása különféle fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, kommunikációs helyzetekben; dekódolása a modellezés, szemlél- állampolgári képanyag a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és tetés, a tanulók tevé- ismeretek: a testbeszéda tömegkommunikációban. kenységének megmédia társahez, A különféle kommunikációs helyzetekben szervezése, pár- és dalmi hatása. elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az csoportmunka, nyeltömegüzenetek manipulatív szándékának felisme- vi elemzés, beszéd- Etika: fogyasz- kommunirése. helyzetek modelle- tói társadalom. kációs A személyközi kommunikációs helyzetek zése, szituációs gyadokumenmegfigyelése, a kommunikáció folyamatá- korlatok, megbeszétumok, nak elemzése a tanult szakkifejezések allés, verbális értékelés Mozgóképképek, kalmazásával. kultúra és filmrészleA kommunikáció típusainak, jellemzőinek médiaismeret: tek, megismerése: személyes, csoportos, nyilvámédiatudatosnos és tömegkommunikáció. ság. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, részletek megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezékülönböző si formái. médiaNéhány tömegkommunikációs műfaj megműfajokból ismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Kommunikáció, tömegkommunikáció

12


Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák). Tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).


Órakeret 22 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek Előzetes tudás kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyagok A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtíA tematikai egység pusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. céljai A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Tansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák Fogalommagyarázat, Történelem, szövegA szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelémegbeszélés, vita, társadalmi és dokumense, megnevezése, rendszerezése. szövegértelmezés, állampolgári táció A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szöszövegalkotás adott ismeretek: a vegformálásra. A szóbeli és írott szövegek műfajokban és krité- forrásszöve(pl. szöszerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszriumokkal, dramati- gek típusai. vegközök és az írásjegyek szövegértelmező szekus játék vezetése, típusok), repe. pármunka, csoportIdegen nyelA szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat munka szervezése. vek: az ideinternetes viszonya, szövegegységek. gen nyelvi hozzáférés A szövegértelem összetevői: pragmatikai, szöveg/ek (elektronijelentésbeli és nyelvtani szintje. kultúrafüggő kus média) Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok felépítése. és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi Biológiatársalgási és az írott monologikus szövegek. egészségtan; Szövegköziség, az internetes szövegek jelfizika; kémia; lemzői. földrajz: a A szöveg

13

Az írott és internetes szövegek összehasonlítermészettása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, tudományos megnevezése. ismeretAz internetes adatkeresés, szöveghálók, az terjesztő szöintertextualitás kezelése, a különböző forrávegek sokból származó adatok megbízhatóságának témahálózata és használhatóságának kérdései. szókincse, A különböző forrásból származó információk felépítése. megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Kulcsfogalmak/ Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatófogalmak könyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előreés visszautalás, deixis, egyeztetés). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).


Órakeret 9 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A Előzetes tudás szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. OlvasáA tematikai egység si stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A nevelési-fejlesztési szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szöcéljai vegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Taneszsok, módszerek, si pontok közök szervezési- és munkaformák Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltás- Tanári magyarázat, Történelem, internetes sal, a kommunikációs célnak megfelelően: fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, adott szempontok és terjedelem szerinti szö- modellezés, állampolgári vegtömörítés, szövegbővítés. tanulói tevékenység ismeretek: hivatalos Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári szervezése, pár- és esszéírás. dokumenanyaggyűjtés (katalógus- és adatbáziscsoportmunka, szemtumok, használat, forráskiválasztás, visszakeresést léltetés, írószeminá- Valamennyi internetes biztosító jegyzetelés) és az információknak a rium adott irodalmi tantárgy: szövegek Szövegértés, szövegalkotás

14

feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasz- témában, gyakorlás, nálása. Pontos forrásmegjelölés. megbeszélés, verbális Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás foértékelés. lyamata. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).


vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés, forrásfelhasznál ás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.

esszék, értekezések szövegei

esszé

15

Magyar irodalom 9. Órakeret 4 óra Szóbeliség, írásbeliség, népköltészet, népszerű irodalom, szépirodalom, elbeszélés, novella, Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az irodalom fogalma, kialakulása, írásbeliség; irodalom, művészet összeA tematikai egység függései; az irodalom mint világalkotás, szövegvilág, fikció; a szövegnevelési-fejlesztési köztiség (intertextualitás); a szerző-mű- befogadó kapcsolata céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai elKapcsolódási Tanjárások, módpontok eszközök szerek, szervezési és munkaformák Az irodalom fogalma, A tanuló Tanulói tevéTörténelem: eredete, szóbeliség és – pontosítja az kenységek szer- őskor, írásbeliírásbeliség. Az irodalom irodalom és az vezése pármun- ség kialakulámint világalkotás. írásbeliség, iroda- ka, csoportmun- sa, Szerző – mű – befogadó lom és művészet ka, prezentáció(Karinthy: A cirkusz ) összefüggéseit készítés Vizuális kultú- internetes ra: kapcsolat Például az alábbi témák – megismeri és közül kettő: Népszerű értelmezi az iroNéhány grafikai filmplakát, irodalom – szépirodalom; dalmi művek szervező megképregény, filmrészleAz irodalom mint szöveg- fikcionalitását, ismerése (fürtáb- filmes műfajtek, világ (Mándy, Varró Dá- nyelvi megalkora, INSERTok, falfirka képregéniel szövegrészletek alap- tottságát technika, pókhá- képelemzés nyek ján) – tudatosítja a lóábra, VennSzövegek párbeszéde szépirodalom és a diagram, ketté(József Attila Születésna- népszerű irodalom osztott napló, Tpomra c. versének össze- kapcsolatát, / meg- táblázat) hasonlítása Tóth Krisztiismeri a szövegek na-, Orbán Ottó- és Koközti párbeszéd listakészítés, vács András Ferenc vers- lehetőségeit / isrövid esszé, érrészletekkel) meri az irodalmi telmezés, megTémák, művek, olvasók az műnemek, műfaj- beszélés, vita időben – (Jókai, Karinthy, ok rendszerét Ottlik szövegrészletei vagy a Prométheusz-téma alapján) Műnemek, műfajok: rendszerezés Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Szövegvilágok (nem kerettantervi tartalom)

irodalom, szóbeliség, írásbeliség, esztétika, népszerű irodalom, szépirodalom, fikcionalitás, nyelvi megalkotottság, lírai én, elbeszélő, beszédhelyzet, vershelyzet , szövegköztiség (intertextualitás), időbeliség, irodalmi közlésfolyamat (szerző, mű, befogadó), megértés, értelmezés

16

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és Órakeret líra 10 óra Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. További feltételek Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gonnevelési-fejlesztési dolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. céljai Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Taneszkörások, módszepontok zök rek, szervezési és munkaformák Mitológiai történe- A tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kultúra: történeti tek és hősök külön- – felismer, azono- ségek szervezése: az antik görög atlasz, az féle feldolgozások- sít alapvető emberi pármunka, csoművészet néhány antik világ ban; történettípumagatartásformáportmunka, prealkotása; illusztrá- atlasza, sok. kat mitológiai zentációkészítés ciók és irodalmi internetes Homérosz: Iliász és történetekben és Listakészítés, rövid művek párhuzakapcsolat, Odüsszeia (részleeposzokban esszé, értelmezés, mai, későbbi kofilmrészletek). – megismer iroösszehasonlítás, meg-rok témafeldolgo- tek Szemelvények a dalmi alapformábeszélés, vita zásai. görög lírából (Ana- kat, műfajokat, Földrajz: tájékokreón, Szapphó, motívumokat; zódás térben. Alkaiosz), próza– elemzi a törtéTörténelem, társaepikából (Aiszónetmesélés formádalmi és államposz fabuláiból). it, az elbeszélői polgári ismeretek: A szerzőkhöz, ill. nézőpontokat és a az antik világ nagy hősökhöz kapcsoló- narratív struktúra szónokai, történetdó toposzok. Iroszerepét írói. dalmi alapformák, – felismeri a görög Matematika; fizitörténetek és motíkultúra máig tartó ka: tudománytörvumok hatása, tohatását (archetipiténet; az antik vábbélése többféle kus helyzetek, világ tudományosértelmezésben az mitológiai és iroságának öröksége. európai és a magyar dalmi adaptációk, Filozófia: antik irodalomban, képintertextualitás; filozófusok, filozőművészetben, mai magyar szózófiai irányzatok. filmen. kincs). szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenKulcsfogalmak/ ciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, fogalmak himnusz, időmértékes verselés, versláb, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma

Órakeret 6 óra

17

Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi maA tematikai egység gatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének nevelési-fejlesztési képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Taneszrások, módszepontok közök rek, szervezési és munkaformák Az antik görög A tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kultúra; internetes színház jellem– képes dialogikus ségek szervezése történelem, tárhozzáférés zői. Drámai elő- művek olvasására, pármunka, csosadalmi és áldrámaelőaadások (tragédia befogadására, értelportmunka, lampolgári isdások részleés komédia), mezésére, egy dráma- prezentációkészímeretek: görög tei versenyjátékok. részlet előadására; tés és római színképek a göSzophoklész: – felismer különféle Listakészítés, rövid házépítészet. rög színházAntigoné (és az magatartásformákat esszé, értelmezés, Földrajz: 1-2 ról, PowerOidipusz király konfliktusokat, értéösszehasonlítás, fennmaradt antik Pointrészlete). keket és hibákat megbeszélés, vita színház helyének bemutató Az antik dráma (harmónia, mértéktarbeazonosítása. hatása a drámatás, hübrisz); ezek Etika; filozófia: történetre. elemzésével, értékeArisztotelész lésével fejlődik erkölPoétikájának csi érzéke; néhány alapveté– pontosítja a katarzis se. fogalmát; felismeri, Tánc és dráma: hogy a befogadóra színházművétett hatások változatoszet, színháztörsak; ténet. – képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására. Előzetes tudás


színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis

18

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret 4 óra Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon/interaktív tábla Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, A tematikai egység azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásércéljai telmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Tanrások, módszepontok eszközök rek, szervezési és munkaformák Szemelvények a A tanuló Tanulói tevékeny- Történelem, internetes római lírából és – azonosít, értékel ségek szervezése társadalmi és hozzáférés epikából. emberi magatartáspármunka, csoállampolgári szövegrészCatullus, Vergili- formákat a művek, portmunka, ismeretek; földletek us, Horatius, Ovi- illetve a szerzők prezentációkészírajz: az antik dius, Phaedrus portréi alapján; tés római kultúra néhány műve – véleményezi a Listakészítés, rövid kiterjedése. (vagy részletek). horatiusi életelvek esszé, értelmezés, érvényességét; összehasonlítás, Vizuális kultúra: A római irodalom – megismer irodalmi megbeszélés, vita korabeli művek műfajainak, témá- műfajokat, versforés későbbi felinak, motívumai- mákat; dolgozások. nak hatása, to– értelmezi a görög vábbélése. és római kultúra viszonyát; – felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). eposz, dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, Kulcsfogalmak/ átváltozástörténet fogalmak

19

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Világirodalom – Biblia

Órakeret 10 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyA tematikai egység zetek, magatartásformák, témák, motívumok megismerése, befogadásának nevelési-fejlesztési képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolóTaneszsok, módszerek, dási pontok közök szervezési és munkaformák Szemelvények az A tanuló Tanulói tevékenyséVizuális bibliai Ószövetségből – megismer/ gek szervezése kultúra; atlasz, (Teremtéstörténet, felismer bibliai életpármunka, csoportének-zene: internetes Kiűzetés az Édenhelyzeteket, magatar- munka, prezentációa Biblia hozzáféből, Káin és Ábel, tásformákat, témákat, készítés. hatása más rés, biblikét bűnismétlő és motívumokat; Listakészítés, rövid esz- művészeti kus témájú pusztulástörténet, – tudja néhány közke- szé, értelmezés, összeha-ágakra; küfestméIzsák feláldozása, letű bibliai szólás, sonlítás, megbeszélés, lönböző nyek, Jónás könyve, zsol- állandósult kifejezés vita. korok bibliai Powertárok). eredetét és jelentését; témafeldolPoint– ismeri a Bibliához Portfóliókészítés. gozásai, bemutató Szemelvények az kapcsolódó ünnepek, különféle zeneműÚjszövetségből hagyományok (karáművészeti részletek (Máté evangéliuma; csony, húsvét, pünágak példái- internetes példabeszédek: A kösd, vízkereszt stb.) val. kapcsolat magvető példázata eredetét, tartalmát; vagy CDesetleg A tékozló fiú – tudatosítja a bibliai lejátszó története, Pál apos- motívumok, témák, tol „szeretethimnu- műfajok továbbélését sza”; az Apokalipa kultúrában; szis egy részlete). – ismeri a Biblia máig tartó hatását az euróA bibliai hagyopai irodalomra és mány továbbélése művészetre (zene, az európai és a ma- képzőművészet, film; gyar szóbeli és írá- dramatikus hagyosos kultúrában (pl. mány; parafrázisok, szókincsben, szólá- adaptációk többféle sokban, témákban, művészeti ágból). motívumokban). Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, Kulcsfogalmak/ zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis fogalmak

20


Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században Órakeret (középkori) 6 óra Himnusz, verses epika, rím, középkor. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, A tematikai egység kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak nevelési-fejlesztési (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékecéljai nyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Szemelvények a A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális inter4–14. századi – megérti a történelmi szervezése pármunka, kultúra; netes európai irodaés művelődéstörténeti csoportmunka, prezentá- ének-zene: a hozzáfélomból, himnusz- korszakolás problémá- ciókészítés listakészítés, középkori rés költészet (Assisi it (ókor- középkorrövid esszé, értelmezés, építészet, képzőSzt. Ferenc, J. da reneszánsz fogalmak összehasonlítás, megbe- képzőművé- műTodi), koordinátái); szélés, vita, szet, zene vészeti, vallomás (Augus- – megismerkedik a reflektálás néhány alko- kultúrtörtinus); legendák; középkori irodalom tása. téneti hősi ének (Rojellegével az ókereszdiasorok, land-ének), tény és középkori Informatika: PowerPo trubadúr- és lova- szakaszban; a vallásos tájékozódás intbemut gi költészet (W. és világi irodalom a Villonató von der együtthatásával; fordításokVogelweide), – tud példákat hozni a ról. vágánsdalok. különféle irodalomtíDante: Isteni szín- pusokra (pl. kolostori, játék (részlet/ek a lovagi és vágáns iroPokolból). dalom), összhangban Villon művei a korszak világképé(egy-két részlet a vel, értékrendjével; Nagy testamen– felismeri az antikvitumból, 15. sz.). tás hatását a középkorra; néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, Kulcsfogalmak/ vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, fogalmak refrén


Középkori nyelvemlékek

Órakeret 3 óra Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.

21

Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tematikai egység Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek nevelési-fejlesztési megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepécéljai nek, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Középkori írásbe- A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem internetes liség, műfajok, – értelmezi a magyar szervezése pármunka, és állampol- kapcsolat nyelvemlékek. nyelvű kultúra legcsoportmunka, prezentá- gári ismere- szövegkorábbi emlékeit ciókészítés, grafikai tek: a részletek Halotti beszéd és (kötelező művek: szervezők használata könyvkészíkönyörgés; HB, ÓMS); listakészítés, rövid esszé, tés történetéÓmagyar Mária- – megismeri a köértelmezés, összehasonlítás,ről: kéziratsiralom. zépkori írásbeliség reflektálás, megbeszélés, októl a sajátosságait; vita könyvnyom– tudatosítja a tatásig; nyelvemlékek szerekönyvtártörpét, jelentőségét és ténet. továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek – Kosztolányi, Márai) írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció Kulcsfogalmak/ fogalmak További feltételek

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században Órakeret (reneszánsz) 5 óra Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. Személyi: Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben.

22

A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Szemelvények a A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális zenei 14–16. századi – értelmezi a művelő- szervezése pármunka, kultúra; anyag, európai renedéstörténeti és stíluscsoportmunka, prezen- ének-zene: a CDszánsz irodalom- történeti korszakolás tációkészítés, grafikai reneszánsz lejátszó ból. problémáit (középkor/ szervezők használata építészet, vagy inreneszánsz és 16–17. listakészítés, rövid képzőművé- ternetes Az itáliai kora sz.); esszé, értelmezés, szet, zene hozzáférés reneszánsz iroda- – tudatosítja a legfon- összehasonlítás, néhány alko- képzőlomból: tosabb reneszánsz reflektálás, megbeszélés,tása. művé-szeti Petrarca: Daloseszményeket, értékevita diák, Pokönyv Ti szerenket, tárgyakat, témáwerPointcsés füvek, Pó, kat; bemutató földi kérgem …. – Petrarca és Boccacc. szonettjei cio néhány műve alapBoccaccio: Deján megismerkedik a kameron Első nap kor lehetséges/ sajátos harmadik novelalkotói magatartásailája val (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, ill. a szórakoztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus Kulcsfogalmak/ fogalmak nevelési-fejlesztési céljai

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési

Janus Pannonius portréja

Órakeret 6 óra Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Ismétlés: Pannónia dicsérete (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A hazához való felelős kötődés felismerése. Egy humanista alkotó portréjának megismerése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, ér-

23

tékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Taneszrások, módszepontok közök rek, szervezési és munkaformák Janus Pannonius A tanuló Tanulói tevékeny- Történelem, zenei részlelírája, jellemző – megismeri egy ségek szervezése társadalmi és tek témái (humanista humanista alkotó pármunka, csoállampolgári internetes természet- és érportréját, költői és portmunka, ismeretek: a 15. kapcsolat tékszemlélet, bú- emberi szerepvállaprezentációkészísz. kulturális vagy CDcsúvers, költésze- lását; személyes tés, élete Magyaror- lejátszó tének utóélete élményanyagának grafikai szervezők szágon. Epigrammák és költészetformáló használata elégiák Egy duszerepét; listakészítés, rövid Vizuális kultúra; nántúli mandula- – tudatosítja, értékeli esszé, értelmezés, ének-zene: a fáról, Búcsú Váaz életmű néhány összehasonlítás, reneszánsz kulradtól, Saját lelfontos témáját, a refelktálás, megbe- túra kéhez). lírai alany magatarszélés, vita Magyarorszátását (pl. költői öngon. tudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); – megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); – elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, iróKulcsfogalmak/ nia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus fogalmak céljai

24


Balassi Bálint portréja

Órakeret 8 óra Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A magyar nyelvű költészet megbecsülése, a Balassi-versekben megjeleníA tematikai egység tett magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra nevelési-fejlesztési írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, céljai értelmezései: végvári élet, költő lét. Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTanmódszerek, szervezési dási pontok eszközök és munkaformák Balassi Bálint A tanuló Tanulói tevékenységek Történelem, internetes lírája; költői tuda- – megismeri az alko- szervezése: pármunka, társadalmi hozzáfétosság; az életmű tó költői portréját és csoportmunka, prezentá- és állampol- rés, néhány tematikus magatartását (az ciókészítés, grafikai gári ismere- diasorok és formai jellem- életmű 3-4 darabja szervezők használata tek: a 16. sz. PowerPozője. nyomán); listakészítés, rövid esszé, kulturális intEgy katonaének – tudatosítja az értelmezés, összehasonlí- élete Mabemutató (kompozíció, életmű megközelíté- tás, gyarországo értékrend). si problémáit (kötet- reflektálás, megbeszélés, n. Legalább további kompozíció; kézira- vita Vizuális két mű értelmezé- tos énekeskönyv; kultúra: a se Hogy Júliára különféle felfogáreneszánsz talála, így sok: kompozíkultúra Maköszöne néki, ció/tematika); gyarországo Kiben az Celia – megkülönbözteti a n; az aranyszerelméért való dallamvers és szömetszés. gyötrelméről szól vegvers fogalmát; Istenes tematika, – tud ritmizálni könyörgésvers, ütemhangsúlyos Adj már csendes- formákat, felismeri a séget; SzövegBalassi-strófát; vers, Megformált- – elemzési minimuság, szerkezet ma: Egy katonaének (aranymetszés, és még egy-két műhárompillérű ve. kompozíció). kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelheKulcsfogalmak/ lyezkedés, Balassi-strófa fogalmak


Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Órakeret 2 óra Dramatikus megjelenítés, előadási formák.

25

Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratA tematikai egység lan helyzetek kezelése. nevelési-fejlesztési A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. céljai Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Tanrások, módszepontok eszközök rek, szervezési és munkaformák Néhány sajátos A tanuló Tanulói tevékeny- Tánc és dráma: internetes színjátéktípus a – részt vesz a témaség szervezése dráma és színhozzáférés 10–16. században körhöz kapcsolódó Pármunka, háztörténet, jáfilmrész(a középkor és drámajáték előkészí- csoportmunka, téktípusok. letek reneszánsz vallá- tésében és előadásá- karaktertípusok sos és világi előban; alkotása, adási formái). – képes rögtönzésre cselekményváz (cselekményváz és írása, adott állandó típusok színpadképek alapján); – megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; – felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, színpadformák. Kulcsfogalmak/ fogalmak További feltételek

26


Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. Órakeret században és Shakespeare 6 óra A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. A tematikai egység Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása. nevelési-fejlesztési Lehetséges: Romeo és Júlia ismerete (8. évfolyam). céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszmódszerek, szervezé- pontok közök si és munkaformák Az angol szín- A tanuló Tanulói tevékenyséVizuális kultú- internetes ház a 16–17. – ismer néhány gek szervezése párra; ének-zene; hozzáférés században Shakespeare-témát, munka, csoportmunka, mozgóképdrámaelő(színház, előszállóigét; prezentációkészítés, kultúra és mé- adások adás és drama- – képes egy mű részle- grafikai szervezők diaismeret: részletei turgia összetes elemzése kapcsán a használata illusztrációk, képek az kapcsolódása). hősök jellemzésére, listakészítés, rövid esszé, zenei és filmes angol magatartásuk, konflik- értelmezés, összehasonlí-feldolgozások színházról, Shakespeare tusaik értékelésére; tás, megbeszélés, vita ShakespearePowerPoegy drámája – megérti a befogadói reflektálás, művekből. intRomeo és Júelvárások (korabeli bemutató lia, Hamlet – közönség) és a dramaDráma és tánc: részletek turgia összefüggését; színháztörté– részt vesz egy jelenet net, színházkidolgozásában és előművészet, adásában; színpadi hatás. – felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Shakespearedráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; – alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

27


drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus Órakeret (16–17. század) 2 óra Reneszánsz, humanizmus, reformáció. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes kapcsolat, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A tematikai egység Annak belátása, hogy a különböző korszakok egyaránt gazdagították az nevelési-fejlesztési emberi kultúrát. céljai A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Taneszrások, módszepontok közök rek, szervezési és munkaformák A reneszánsz A tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kultúra; internetes kései szakasza – ismeri a fogalomségek szervezése ének-zene: az kapcsolat (manierizmus). használati problémákat pármunka, csoirányzatokhoz zeneiSzemelvény a (művelődéstörténeti portmunka, kapcsolódó, részletek korszakból: korszak, korstílus, stíprezentációkészíjellemző alkotá- diasorok: Cervantes: Don lusirányzat); tés, sok formajegyei barokk Quijote (rész– tisztában van iránygrafikai szervezők (minden művéklasszicista let). zatok egymás mellett használata szeti ágból). épületek, élésével; listakészítés, rövid szobrok, – meg tudja különböz- esszé, értelmezés, festmények tetni a reneszánsz / összehasonlítás, PowerPointbarokk alapvető formai megbeszélés, vita, bemutató és stílusjegyeit, ismeri reflektálás ezek esztétikai hátterét; Műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). reneszánsz, barokk; korstílus, stílusirányzat Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Magyar nyelv 10. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 5 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások Kommunikáció, tömegkommunikáció

28

megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla, digitális tananyag A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy A tematikai egység önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek nevelési-fejlesztési azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, céljai elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódási Taneszsok, módszerek, pontok közök szervezési- és munkaformák A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát tanári magyarázat, Történelem, internetes nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszó- fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, ban, szó- és beszédfordulatok, kommuniká- modellezés, szemlél- állampolgári képanyag a ciós helyzetek a kommunikációs helyzet tetés, a tanulók tevé- ismeretek: a testbeszédtér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) kenységének megmédia társahez, megfigyelése. szervezése, pár- és dalmi hatása. ömegkomm A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek csoportmunka, nyelunikációs lehetőségeinek és korlátainak megtapaszta- vi elemzés, beszéd- Etika: fogyasz- dokumenlása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, non- helyzetek modelle- tói társadalom. tumok, verbális kommunikáció. zése, szituációs gyaképek, A testbeszéd, a térközszabályozás szerepé- korlatok, megbeszéfilmrészlenek ismerete, tudatos alkalmazása különféle lés, verbális értékelés Mozgóképtek, kommunikációs helyzetekben; dekódolása a kultúra és részletek hétköznapi kommunikációs helyzetekben és médiaismeret: különböző a tömegkommunikációban. médiatudatos- médiaság. műfajokból



Előzetes tudás

További feltételek A tematikai egység

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák). Tömegkommunikáció. Órakeret 8 óra Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop vagy interaktív tábla A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző Jelentéstan

29

beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők felismerése. A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Tansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák A szavak jelentésének szerkezete, Fogalommagyarázat, Idegen nyel- egynyelvű jelentéselemek. megbeszélés, vek: motivált, szótárak, A hangalak és jelentés viszonya, jelentésme- tanulói tevékenység motiválatlan ző. szervezése, pármun- szavak, szó- szövegMotivált és motiválatlan szavak felismerése, ka, csoportmunka, rend. dokumenhasználata. dramatikus játékok, táció, A metaforikus kifejezések szerkezete, jellem- verbális értékelés Informatika: ző típusai, használati köre. hangalak és hangzó A mondat és szövegjelentés. jelentés. anyagok, A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialainternetes kításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai Történelem, hozzáférés funkció összefüggése. társadalmi és vagy CDA szórend jelentésváltozatainak megfigyeléállampolgári lejátszó se, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak ismeretek; használata. etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése. Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Kulcsfogalmak/ Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. fogalmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. nevelési-fejlesztési céljai


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 11 óra Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. Stilisztikai alapismeretek

30

A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódáTansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyala- Fogalommagyarázat, Történelem, táregynyelvű tok) megismerése (pl. a társalgás bizalmegbeszélés, vita, sadalmi és álszótárak, mas vagy közömbös), felismerése, hatá- dramatikus játék ve- lampolgári ismesának elemzése. zetése, tanulói tevé- retek: különböző szövegA nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban kenység szervezése, forrásszövegek dokumenjelölt állandó stílusértékének megfigyelé- pármunka, csoportstílusjellemzői. táció, se, felismerésük, valamint alkalmazásuk a munka, dramatikus szövegalkotásban. játékok, verbális ér- Idegen nyelvek: A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőitékelés beszélt nyelvi hangzó nek megismerése, felismerése, elemzése, stílusregiszterek. anyagok, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. Biológiainternetes A szövegek stílusának, jelentésének a egészségtan; fizi- hozzáférés befogadóra tett hatásának (stílushatás) ka; kémia; föld- vagy megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorrajz: metaforák a CD-lejátszó latok, szövegtranszformációk. természettudoA stíluselemek, stíluseszközök szerepémányos szövenek értelmezése művészi és mindennapi gekben. szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). Tánc és dráma: A helyzetnek, kommunikációs célnak társalgási stílusmegfelelő stíluseszközök tudatos hasznáárnyalatok meglata a szövegalkotásban. jelenítése. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a Mozgóképkultúra tudományos nyelvhasználatban. és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregisz-terei.


Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.

31


Órakeret 6 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A Előzetes tudás szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. OlvasáA tematikai egység si stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A nevelési-fejlesztési szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szöcéljai vegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Taneszsok, módszerek, si pontok közök szervezési- és munkaformák Különböző magánjellegű és hivatalos szöve- Tanári magyarázat, Történelem, internetes gek szerkezetének, jellemzőinek megismeré- fogalommagyarázat, társadalmi és hozzáférés, se, hivatalos szövegek alkotásának képessége. modellezés, állampolgári Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltás- tanulói tevékenység ismeretek: hivatalos sal, a kommunikációs célnak megfelelően: szervezése, pár- és esszéírás. dokumenadott szempontok és terjedelem szerinti szö- csoportmunka, szemtumok, vegtömörítés, szövegbővítés. léltetés, írószeminá- Valamennyi internetes A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolrium, gyakorlás, tantárgy: szövegek gozásának állomásai. megbeszélés, verbális vázlatírás, Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerke- értékelés. jegyzetelés. esszék, zetének, megjelenésének, közlési szándékáértekezések nak megfigyelése, a tapasztalatok felhasznáInformatika: szövegei lása a szövegbefogadáskor, az internetes szöinformációvegek nyilvánosságának kérdése, etikája. kezelés, forInternetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. rásfelhasznál szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítáás, hivatkosa, fórum, blogbejegyzés írása). zás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései. Kulcsfogalmak/ hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény, értekezés, tanulmány. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Szövegértés, szövegalkotás

Órakeret 6 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon, laptop vagy interaktív tábla, digitális tananyag Helyesírási ismeretek

32

A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendnevelési-fejlesztési szerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Tansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési- és munkaformák A szöveg központozásának szabályai, haszná- Tanári magyarázat, Minden helyesírási lata, az írásjelek funkciója. fogalommagyarázat, tantárgy: szótárak Szövegelemzési gyakorlatok a központozás modellezés, szemlél- helyesírás. internetes szerepének tanulmányozására. tetés, a tanulók tevéhozzáférés Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szakenységek szerInformatika: helyesírásvak átírása. vezése, pármunka, helyesírásellenőrző Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás- csoportmunka, nyelvi ellenőrző programok ellenőrző programok szerkezetének és műkö- elemzés, gyakorlás, programok désének megismerése, használatuk az iskolai megbeszélés, verbá- ismerete, és a mindennapi szövegalkotásban. lis értékelés. használata. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma. fogalmak

33

Magyar irodalom 10. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Világirodalom – barokk, klasszicizmus (16–17. század)

Órakeret 2 óra

Reneszánsz, humanizmus, reformáció. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes kapcsolat, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A tematikai egység A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék tonevelési-fejlesztési vábbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, céljai irányzatok egymás mellett élése); képesség a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Barokk és klasz- A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális kulinternetes szicizmus a 17. – ismeri a fogalomszervezése túra; énekkapcsolat században (háthasználati problémá- pármunka, csoportzene: az zeneitér, tematika, kat (művelődéstörtémunka, prezentációké- irányzatokhoz részletek stílus- és forma- neti korszak, korstíszítés, grafikai szervekapcsolódó, diasorok: jegyek). lus, stílusirányzat); zők használata jellemző alko- barokk Szemelvényrész- – tisztában van irány- listakészítés, rövid esszé, tások formaklasszicisletek az irányza- zatok egymás mellett értelmezés, összehasonlí- jegyei (minta épületokról, szerzőkélésével; tás, megbeszélés, vita, den művészeti tek, szobről, művekről. – meg tudja különrefelektálás ágból). rok, festböztetni a reneszánsz/ mények barokk / klasszicizPowerPomus alapvető formai intés stílusjegyeit, ismebemutató ri ezek esztétikai hátterét. Kulcsfogamak/ barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. fogalmak

34


Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Órakeret 6 óra

Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gonnevelési-fejlesztési dolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. céljai Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszkömódszerek, szervezési dási pontok zök és munkaformák Magyar barokk A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes irodalom. – felismeri a barokk szervezése kultúra; kapcsolat Szemelvény: formajegyeit az iropármunka, csoportének-zene: a festmények, Pázmány Péter dalmi művekben és munka, prezentációké- barokk forképek, Poértekező prózámás művészeti ágak- szítés, grafikai szervemajegyei werPointjából (hitvita, ban is, összhangban zők használata listaké- más művébemutató, prédikáció). az irodalommal; szítés, rövid esszé, szeti ágakzenei részle– megismeri világkép értelmezés, összehaban. tek Zrínyi Miklós: és műfajok, poétikai / sonlítás, megbeszélés, Szigeti veszederetorikai megoldások vita reflektálás lem (vagy részle- összefüggését; tek); a barokk – tisztában van az eposz (szerkezet; eposzi kellékek hakoncepció; emgyományozódásával, bereszmény/ a az antik és barokk főhős mint eposzok különbségéKrisztus katoná- vel (koncepció, szerja; értékrend). kezet, értékrend, embereszmény); – műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem ( részlete). Kulcsfogalmak/ barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat fogalmak

35


Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Órakeret 2 óra Dramatikus megjelenítés, előadási formák. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratA tematikai egység lan helyzetek kezelése. nevelési-fejlesztési A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. céljai Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszmódszerek, szervezési pontok közök és munkaformák Színjátéktípus A tanuló Tanulói tevékenység Tánc és dráinternetes a 10–16. szá– részt vesz a témakör- szervezése ma: dráma és hozzáférés zadban, röghöz kapcsolódó dráma- Pármunka, színháztörtéfilmrésztönzés cselekjáték előkészítésében csoportmunka, net, játéktípu- letek ményváz alap- és előadásában; karaktertípusok alkotá- sok. ján. – képes rögtönzésre sa, (cselekményváz és cselekményváz írása, adott állandó típusok színpadképek alapján); – megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; – felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. commedia dell’arte, farce, állandó típusok Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház Órakeret (17. század) 6 óra Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése.

36

Ismeretek/fejlesztési követelmények

A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe. A komikum megjelenési formái.


Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Tanulói tevékenységek szervezése pármunka, csoportmunka, prezentációkészítés, grafikai szervezők használata listakészítés, rövid esszé, értelmezés, összehasonlítás, megbeszélés, vita reflektálás

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

A tanuló Tánc és internetes – felismeri a klasszidráma: hozzáférés cista normatív esztészínháztördrámaelőatika sajátosságait ténet, a dások rész(műfaji hierarchia, színpadi letei szabályok); a korabeli kísérő zene, képek a elvárások és a dramaa koreográfrancia turgia összefüggését; fia. színházról, – megérti a komikum PowerPointműfajformáló minőbemutató ségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); – képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; – részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; – lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); – műismereti minimuma: egy Molièremű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; – alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr

37


Világirodalom – az európai irodalom a 18. században


Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Órakeret Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 22 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány

Órakeret 9 óra Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek A tematikai egység elhelyezése többféle értelmezési kontextusban, ezáltal az erkölcsi és eszténevelési-fejlesztési tikai ítélőképesség fejlesztése. céljai Felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. A művekben megjelenített erkölcsi és világképi problémák mérlegelő értékelése. Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák A felvilágosodás A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális internetes irodalmának – megkülönbözteti az szervezése kultúra; kapcsolat jellemző műfajai eszmetörténeti koszak, pármunka, csoportének-zene: festméés stílusirányza- filozófiai irányzat és munka, prezentációké- klassziciznyek, kétai: klasszicizstílusirányzat kategóri- szítés, grafikai szervemus, rokokó pek, Pomus, áit; zők használata listaké- más művéwerPointszentimentaliz– megismeri a bölcsele- szítés, rövid esszé, szeti ágakbemutató, mus (érzékenyti háttér és a stílusértelmezés, összehaban; megze- zenei részség), rokokó. irányzat, műfaj, temasonlítás, megbeszélés, nésített iroletek Művek, szemel- tika néhány összefügvita, reflektálás dalmi művények az angol, gését, az egyes irányzavek (pl. francia és német tok jellemző tendenciáGoethe, irodalomból, it, irodalmi műfajait az Schiller alVoltaire európai irodalmakból kotásai). Candide, vett egyes szemelvérészletek Defoe nyek alapján; Történelem, Robinson – felismeri a preromantársadalmi Crusoe, Swift tika jellegét, szerepét; és állampolGulliver utazásai – választható beszámogári ismerec. regényeiből, lót készíthet olvastek; filozóRousseau, Goemányélménye vagy fia; etika: a the, Schiller látott színházi élménye felvilágosokülönféle műfajú alapján (Defoe, Swift, dás korának alkotásaiból. Schiller művei); bölcselete; A választott – műismereti minimuértekezések szerzőkhöz, mű- ma: Swift, Voltaire, a kor szerzővekhez kacsoló- Goethe egy-egy művéitől dó fogalmi isme- nek/ részletének ismeretek. rete. Kulcsfogalmak/ felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, fogalmak levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem)

38

jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által A tematikai egység a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problénevelési-fejlesztési máinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. céljai Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Taneszmódszerek, szervezési pontok közök és munkaformák A 18. század iro- A tanuló Tanulói tevékenységek Vizuális kulművelődalma a felvilágo- – ismereteket szerez szervezése túra; énekdéstörtésodás előtt a kuruc kor irodalpármunka, csoportzene: stílusneti atlasz (a kuruc költémáról; munka, prezentációké- irányzatok szethez kapcsoló- – ismeri a magyar szítés, listakészítés, egymásmelinternetes dó irodalmi fornyelv ügyében szürövid esszé, értelmezés, lettisége a 18. kapcsolat mák; Mikes Keletett legfontosabb összehasonlítás, megszázadban. festmélemen: Törökorprogramok, értekebeszélés, vita, nyek, készági levelek rész- zések gondolatait; reflektálás Földrajz: a pek, Polete). Kazinczy tevékenytémakörhöz, werPointségét; a magyar felaz alkotókhoz bemutató, A felvilágosodás világosodás időszakapcsolódó zenei részkorának irodalma. kának, irodalmi életájegységek, letek Művelődési prog- tének néhány sajátelepülések ramok. Bessenyei tosságát; György értekező – tudatosítja a prózai művének nyelvújítási mozgarészlete – Malom jelentőségét; gyarság. – tisztában van CsoAlkotói csoporkonai és Berzsenyi tok, irodalmi életművének jelleközpontok, sajágével, az alkotók tos életutak Bahelyével, szerepével tsányi János, a magyar irodalom Kármán József. történetében; felisKazinczy Ferenc mer jellemző stílusirodalomszervező irányzatokat, műfatevékenysége és jokat, verstípusokat írói munkássága, és versformákat; epigrammái (A – műismereti mininagy titok, Írói muma: Mikes Keleérdem) men: Törökországi levelek (részlet), Csokonai Vitéz Kazinczy Ferenc egy Mihály portréja; epigrammája; Beséletművének mű- senyei György egy

39

faji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz, és a Tartózkodó kérelem alapján. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. . Levéltöredék barátnémhoz, értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (ált. isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz Tartózkodó kérelem; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. Levéltöredék barátnémhoz c. mű. – Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek

40


Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első Órakeret felében (romantika, romantika és realizmus) 14 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismeréA tematikai egység se által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság nevelési-fejlesztési viszonyának értelmezése különböző korstílusokban. céljai Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá- Taneszmódszerek, szervezési si pontok közök és munkaformák A romantika iroA tanuló Portfólió készítése. Történelem, internetes dalmának jellemzői – felismeri az Tanulói tevékenységek társadalmi és kapcsolat (esztétikai elvek, életművek egyszervezése: állampolgári festméművészi szabadság, másmellettiségét pármunka, csoportismeretek; nyek, késtílus- és formajeaz 1830-as évekmunka, prezentációké- vizuális kultú- pek, gyek; ironikus láben (klasszika, szítés, listakészítés, ra; ének-zene: Powertásmód, groteszk romantika, realizrövid esszé, értelmezés, a romantika Pointminőség). mus tendenciái, l. összehasonlítás, megművészete. bemutató, Új műfajok, formák Goethe/ beszélés, vita, zenei rész(pl. történelmi reHugo/Stendhal, reflektálás Mozgóképkul- letek gény, bűnügyi törBalzac) és a rotúra és médiaténet, drámai kölmantika korstílusismeret: a temény, verses rejellegét, jelentőséromantika, gény). gét; a romantika és romantikus Társadalmi típusok a kritikus, realista mai médiaér(felesleges és karri- szemlélet együtttelmezése erista hősök, hivahatását; talnokok) megjele- – megismeri az nése a romantikával irodalmi liberalizegyidejű, realista mus szerepét és szemléletű művek- hatását az esztétiben. kára (új műfaji változatok; stiláris Művek, szemelvéés hangnemi ösznyek az angol/ ame- szetettség, irónia rikai, francia, német és groteszk); és orosz irodalom– műismerete: ból: Novalis, E. T. Shelley, Keats, A. Hoffmann, Poe; Poe, V. Hugo, E. Scott, Victor Hugo, T. A. Hoffmann, Puskin, Hölderlin, Puskin, illetve Wordsworth, Shel- Balzac, Stendhal, ley, Keats; illetve Gogol egy-egy Balzac, Stendhal, művének/ részle-

41

Gogol műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.


tének ismerete; – képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; – beszámolót/ könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény

42


Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán

Órakeret 7 óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Személyi: További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. A tematikai egység A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti nevelési-fejlesztési dráma” mint közös ismeret. céljai A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsoló- Taneszsok, módszerek, dási ponközök szervezési és mun- tok kaformák Katona József: A tanuló Tanulói tevékenysé- Ének-zene: interneBánk bán – sok – ismeri a magyar színház gek szervezése operafeltes kapszempontú műér- történetének néhány sajátospármunka, csoport- dolgozás csolat telmezés. ságát (az állandó magyar munka, – magánéleti és színház hiányát, törekvéseket prezentációkészí-tés az opera közéleti konflika létrehozására); listakészítés, rövid eszrészletei, tus, alapkérdések; – képes elemezni nemzeti szé, értelmezés, összefilmrész– a szereplők tragédiánk sajátosságait hasonlítás, megbeszélet körei, Bánk ösz(problematika, drámai szerke- lés, vita, szeomlása; a cím- zet és nyelv, sajátos lezárás, reflektálás szereplő megíté„megoldás) lésének változa– megismer néhány álláspontai; felépítés, tot a műértelmezéshez; szerkezeti megol- – lehetőség szerint megtekint dások (az V. felegy színházi előadást (vagy vonás szerepe). felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; – műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; – alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai Kulcsfogalmak/ nyelv, klasszicizmus és romantika fogalmak

43


Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Órakeret Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 17 óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt (ált. isk.; memoriter is); Vörösmarty Mihály: Szózat (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések A tematikai egység szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásnevelési-fejlesztési ra. A nemzeti romantika sorskérdéseinek elemzése. Az alkotók műveiben céljai megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Taneszkörások, módszepontok zök rek, szervezési és munkaformák Magyar irodalmi A tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kultúra; internetes élet a 19. század – ismeri a magyar ségek szervezése ének-zene: a kapcsolat első felében; orirodalom néhány pármunka, csomagyar romanti- festmények, gánumok, folyósajátosságát a 19. portmunka, ka más művéképek, épüiratok, alkotói század első felében; prezenszeti ágakban; letek, szobcsoportok. A re– felismeri a reform- tációkészítés népdalok. rok a magyar formkori nemzeti kor-nemzeti roman- listakészítés, rövid romantikáromantika. tika-népiesség foesszé, értelmezés, Földrajz: az ból PowerA népiesség prog- galmak tartalmát, összehasonlítás, meg-alkotókhoz kap- Pointramjai. szerepét és jelentőbeszélés, vita, csolódó tájegybemutató, ségét; reflektálás ségek, települézenei részleKölcsey Ferenc – tisztában van Kölsek. tek alkotói portréja; csey és Vörösmarty közéleti szerep, életművének jelleTörténelem, egyéni és közösgével, az alkotók társadalmi és ségi sors. helyével, szerepével állampolgári Hymnus; és még a magyar irodalom ismeretek: a egy lírai alkotása történetében; reformkori mű(Vanitatum – műismereti minivelődés és társavanitas; Zrínyi muma: Kölcsey: dalmi élet. dala; Zrínyi máHymnus, Huszt és sodik éneke). még egy lírai mű, Értekező prózája egy értekező prózai Nemzeti hagyorészlet; Vörösmarty: mányok és a Szózat, Előszó és Parainesis részle- még egy-két lírai te. mű, valamint a Vörösmarty MiCsongor és Tünde; hály portréja. memoriterek; Romantikus vi– Kölcsey és Völáglátás, tematika rösmarty kapcsán és képalkotás alkalmassá válik lírában és drámá- legalább négy alkoban a Szózat; tásuk és a műveikről

44

Előszó; Gondolatok a könyvtárban; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/ drámai költemény). Kulcsfogalmak/ fogalmak

szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény

45


Életmű – Petőfi Sándor

Órakeret 15 óra Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriterrészletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, A tematikai egység műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, nevelési-fejlesztési jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadása. céljai A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Taneszrások, módszepontok közök rek, szervezési és munkaformák Petőfi Sándor A tanuló Tanulói tevékeny- Hon és népismehangoséletműve. – ismeri az életmű ségek szervezése: ret: Petőfi emlékkönyv, Pályaszakaszok főbb alkotói korsza- pármunka, csohelyek. művelő(életérzések, köl- kait; Petőfi helyét, portmunka, déstörtétői magatartás) és szerepét a magyar prezentációkészíFöldrajz: Petőfi neti atlasz, jellemző alkotáirodalom történetétés, listakészítés, életútjának állointernetes sok. ben; költészetének rövid esszé, értelmásai. kapcsolat, A népi szemléjellegét; mezés, összehafestméletmód hatása; – tisztában van a sonlítás, megbeVizuális kultúra; nyek, kéromantika és néromantikus korstílus szélés, vita, ének-zene: a ropek, piesség. és a népiesség stílus- reflektálás mantika művésze- Powertendenciájának te, Petőfi művek PointTémák: szerelem, együtthatásával; feldolgozásai bemutató, táj, ars poetica, – műelemzések so(hangoskönyv, zenei, versciklusok; lírai rán megismeri Petőfi színház, rajzfilm, film- és műfajok és líratí- jellemző témáit, dal). színházi pusok (dalok, műfajait, poétikai előadáshelyzetdalok, megoldásait, versrészletek ódák, elégiák, formáit; megkülönrapszódiák; tájlíbözteti jellemző ra, forradalmi hangnemeit (pl. hulátomásvers) és mor és irónia); versformák válto- – képes önálló műérzatossága; telmezés megfogalA puszta, télen; A mazására; XIX. század köl– műismereti minitői; Európa csen- muma: Az Alföld; des, újra csenNemzeti dal (ált. des…; SzeptemJános vitéz, A puszber végén, Minek ta, télen; A XIX. nevezzelek? A század költői; EuróFelhők-ciklus két pa csendes, újra verse, Dalaim, csendes…; Szeptem-

46

stb. elemző feldolgozása. Verses epika (A helység kalapácsa mint eposzparódia; és Az apostol; ismétlés: János vitéz).


ber végén és még három-négy mű és memoriterek; – képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő

47


Látásmód – Jókai Mór

Órakeret 8 óra Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. További feltételek Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A tematikai egység A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi nevelési-fejlesztési problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés, céljai vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Jókai alkotásainak A tanuló Tanulói tevékenységek Hon és nép- internejellemzői, műfaji – tisztában van a koszervezése ismeret; tes kapváltozatok az életrabeli és a mai olvapármunka, csoporttörténelem, csolat művében; sóközönség befogadói munka, prezentációké- társadalmi festméregényírói művéelvárásainak különb- szítés listakészítés, és állampol- nyek, szetének sajátossáségével; rövid esszé, értelmezés, gári ismere- képek, gai a romantikus – ismeri Jókai helyét összehasonlítás, megtek; vizuális Powerprózaepika jegyéa magyar regényirobeszélés, vita, kultúra; Pointben. dalom történetében, reflektálás ének-zene: a bemutaJókai Mór: Az alkotásmódjának jelromantika tó, zenei arany ember elem- lemzőit; művészete. és filmző értelmezése sok – felismeri a romantirészletek szempontú megkö- kus ábrázolásmód Mozgóképzelítéssel, pl.: a sajátosságait és a kultúra és romantika megjele- romantikus regény médiais nési formái; műfaji jellemző műfaji válmeret: Jóváltozat; szerkezet, tozatait; kai-művek jellemábrázolás, – képes egy regény filmes felelbeszéléstechni-ka, sok szempontú megdolgozásai. nézőpont, közlésközelítésére, saját formák; hangnemi álláspont kifejtésére; Földrajz: a és motivikus össze- – műismereti miniregényekben tettség. muma: egy regénye: előforduló Problematika a Az arany ember (vagy tájegységek, műhöz: természet más, pl. Egy magyar helyszínek. és civilizáció, bűn nábob, Fekete gyéés büntetés, kettős mántok) jellem. egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.

48


történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

49

11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.

50

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers – , digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.

51

Magyar nyelv 11. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 10 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi Előzetes tudás tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A tematikai egység Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinevelési-fejlesztési nek megfigyelése. céljai Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódási Tansok, módszerek, pontok eszközök szervezési- és munkaformák Fejlődési irányok, változások a mai magyar Tanári magyarázat, Történelem, internetes nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi toleran- fogalommagyarátársadalmi és hozzáférés cia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazat, modellezés, állampolgári zánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. szemléltetés, a ta- ismeretek: tör- hangzó anyaA nyelvi tervezés elvei és feladatai. nulók tevékenysé- ténelmi nemze- gok, szövegA nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, gének megszerve- tiségek, beván- tár színterei; a nyelvi norma. zése, pár- és csodorló magyar- Nyelvművelő A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és portmunka, nyelvi ság, szórvány- Kézikönyv függőleges tagolódásuk. elemzés, beszédmagyarság kiA köznyelv jellemzői, használati területe. helyzetek modelle- alakulásának Szleng-szótár A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csozése, szituációs történelmi, portnyelvek, azok jellemző használati köre, gyakorlatok, meg- társadalmi okai, szókincse. beszélés, verbális tendenciái. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, értékelés jellemző előfordulásuk, funkciójuk. MozgóképkulA nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb túra és média- Nyelvatlasz nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenéismeret: az sük, a regionális köznyelv jellemzői. információs adatbázisok A határon túli magyar nyelvhasználat főbb társadalom, honlapok adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősmediatizált nyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. nyelvhasználat. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyFöldrajz: a vek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. nyelv területi A tömegkommunikáció, valamint az informátagolódása ciós társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelv és társadalom

52



Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.

Órakeret 13 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleElőzetes tudás ménynyilvánítás. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban. A tematikai egység A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertenevelési-fejlesztési tése. céljai Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódá Taneszközök módszerek, szervezé- -si pontok si- és munkaformák A kulturált vita, véleménynyilvánítás .Tanári magyarázat, Történelem, internetes hozgyakorlása. fogalommagyarázat, társadalmi és záférés A szónok tulajdonságai, feladatai. modellezés, szemlélte- állampolgári A szónoki beszéd kommunikációs tés, a tanulók tevékeny- ismeretek: antik funkciói. ségének megszervezé- szónokok, neA beszéd felépítése, a beszéd megszer- se, pár- és csoportmun- ves magyar szövegkesztésének menete az anyaggyűjtéstől ka, nyelvi elemzés, szónoklatok részletek a megszólalásig. beszédhelyzetek mo(pl. Kölcsey, a klasszikus Az érv felépítése. dellezése, szituációs Kossuth, Demagyar retoriAz érvelés logikája, technikája; az érgyakorlatok, megbeák). kából vek elrendezése. szélés, verbális értéke- Közéleti Az érvelési hibák. lés megnyilatkonapi sajtóterA cáfolat módszerei. zások retoriká- mékek A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítéja. se. monológok A hatásos előadásmód eszközei. Mozgóképaudiovizuális Az előadás szemléltetésének módjai: kultúra és eszközök bemutatás, prezentáció stb. médiaismeret: a A hatásos meggyőzés és véleménynyilmeggyőzés, vánítás nyelvi (mondat- és szövegfonebefolyásolás, a tikai eszközök) és nem nyelvi kifejehatás eszközei. zésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multiméDráma és tánc: diás közlés különböző formáiban. a színpadi beA hivatalos felszólalás, hozzászólás széd retorikai Retorika

53

gyakorlása különböző helyzetekben. elemei, klassziMonologikus szöveg (előadás, beszéd) kus monológok és memoriter kifejező tolmácsolása. értelmezése Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Kulcsfogalmak/ Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). fogalmak Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

54


Órakeret 5 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektroA tematikai egység nikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a nevelési-fejlesztési közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. céljai Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Taneszkö. sok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák Lényegre törő, világos fölépítésű, informáci- Tanári magyarázat, óban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájé- fogalommagyarázat, szövegkoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésfor- modellezés, szemlélrészletek: mák valamelyikében (pl. digitális formában, tetés, a tanulók tevémultimédiás kiegészítésekkel). kenységének megKreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszervezése, pár- és érvelő szerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak csoportmunka, nyelesszék, hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli vi elemzés, beszédstiláris különbségének figyelembevételével. helyzetek modelleértekezések Az érvelő esszé szerkezete. zése, szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak Szövegalkotás

55


Pragmatikai ismeretek

Órakeret 8 óra

Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. A tematikai egység Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan nevelési-fejlesztési képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. céljai A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Taneszkösok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás Tanári magyarázat, Idegen nyelfőbb összetevőinek a különféle beszédaktufogalommagyarázat, vek: idegen sok szerepének, megnyilvánulási formáinak modellezés, szemlél- nyelvi kommegfigyelése, az együttműködési elvek tuda- tetés, a tanulók tevé- munikáció, tos használata, illetve megsértésük következ- kenységének megudvariassági ményeinek megtapasztalása. szervezése, pár- és formák. A társalgásban előforduló néhány jellemző csoportmunka, nyelvi deixis forma szerepe. elemzés, beszédhelyAz udvariassági formák használata. zetek modellezése, szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Kulcsfogalmak/ Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). fogalmak Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

56

Magyar irodalom 11. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Életmű – Arany János

Órakeret 14 óra A feladatvállaló szemlélet példájának megismerése. A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdéseinek végiggondolása. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör (memoriterek is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések és válaA tematikai egység szok megismerése és értékelése révén az egyéni és közösségi felelősségérnevelési-fejlesztési zet növelése. céljai A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolóTanrások, módszedási pontok eszközök rek, szervezési és munkaformák Arany János életműA tanuló Tanulói tevékeny- Informatika: internetes ve. – ismeri az életmű ségek szervezése könyvtári és hozzáférés Pályaszakaszok (élet- főbb alkotói korsza- pármunka, csointernetes érzések, költői maga- kait; Arany költői portmunka, tájékozódás. tartások) és jellemző szerepét a magyar prezentációkészívers CD-k alkotások. irodalom történetétés Etika: bűn, CD-lejátszó A romantika utáni ben; költészetének listakészítés, rövid bűnhődés, ballada költőszerepjellegét; esszé, értelmezés, testvérfélté- illusztrációk lehetőségek és lírai – műelemzések soösszehasonlítás, meg-kenység. tendenciák. rán megismeri beszélés, vita, Arany jellemző lírai reflektálás Jellemző lírai temati- témáit, műfajait, ka (pl. ars poeticák), poétikai megoldásahangnemek, műfajok it, versformáit és (pl. elégiko-óda, elénéhány verses epikai gia) és szerkesztésalkotását; mód, verstípusok (pl. – megismeri a líriidő- és értékszembekus és epikus költősítés, létösszegzés) a szerep szembeállítánagykőrösi és a kései sát, változó megítéköltészetben lését; (Letészem a lantot, – képes lírai és epiEpilogus és legalább kai alkotások önálló még két-három lírai értelmezésének alkotás). megfogalmazására; a Toldi és a Toldi A ballada műfaji sajá- estéje néhány szem-

57

tosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.


pontú összevetésére; – műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör, további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még kéthárom lírai alkotás (memoriterek is); – képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyosa és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés)

58


Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember Órakeret tragédiája 8 óra A magyar színház történetének néhány sajátossága, drámairodalmunk helyzete a 19. század első felében. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Transzcendens és materiA tematikai egység ális létezés konfliktusa. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó nevelési-fejlesztési hit egymás erősítői az ember életében. céljai Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, KapcsolóTaneszmódszerek, szervezési dási pontok közök és munkaformák Madách Imre: Az A tanuló Tanulói tevékenységek Etika; filoInternetes ember tragédiája – – megismeri a szervezése zófia: filozó- hozzáférés sok szempontú műér- drámai költemény pármunka, csoportfiai irányzatelmezés. műfaji változatámunka, prezentációké- tok a 19. nak jellemzőit szítés, listakészítés, században. A drámai költemény (filozófiai, bölcse- rövid esszé, értelmezés, drámaelőműfajának következ- leti tartalmak), összehasonlítás, megbe- Dráma és adások ménye a szerkezetre sajátos drámai szélés, vita, tánc: színrészletei és hősökre. hőseit; többféle reflektálás házművéTragédiaFelépítés (cselekvilágfelfogás egyszet, a mű illuszrácimény-szerkezet: keidejű létezését; színrevitele, ók ret- és történeti szí– értelmezi a műdramatikus PowerPonek, személyiségköz- vet (lehetőleg játékok. int pontúan / lírai szerke- többféle megközebemutató zet: tematikus, szétvá- lítésből); Informatika: lás-sorozat). – megismerkedik tájékozódás Problematika, történéhány műértela Tragédia nelemszemlélet, bölmezéssel, álláshazai és cseleti háttér (szabad- ponttal; nemzetközi elvűség és pozitiviz– lehetőség szerint színházi mus). megtekint egy előadásairól, Az idő, tér, anyag színházi előadást fordításairól. szerepe az emberiség (vagy felvételét), és különböző szellemi és közös elemzésirányok történetében. sel értékelik az adott interpretációt és a mű színpadra állításának lehetőségeit; – műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből,

59


valamint szállóigévé vált sorok; – alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus

60

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika Órakeret után (19. sz. második fele) 14 óra Romantika és realizmus, kritikus szemlélet, hőstípusok, karrierista hősök, felesleges hősök, hivatalnokfigurák, regényciklus, analitikus regény; ált. isk.: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világláA tematikai egység tású művekben megjelenített témák, élethelyzetek elhelyezése többféle nevelési-fejlesztési értelmezési kontextusban, ezáltal az olvasói empátia, az esztétikai és ercéljai kölcsi ítélőképesség fejlesztése. A megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolóTaneszkörások, módszedási pontok zök rek, szervezési és munkaformák A realista és naturaA tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kul- zenei anyag, lista epika jellemzői – felismeri a roman- ségek szervezése túra; énekCD-lejátszó (esztétikai elvek, tetika és realizmus pármunka, csozene: vagy internematika, látásmód, együtthatását, folyportmunka, impresszites hozzáféstílus- és formajetonosságát az epiká- prezentációkészíonizmus, rés gyek) a 19. század ban; értelmezi a tés szimbolizképzőművéközepétől; a prózarealista és naturalista listakészítés, mus más szeti diák, epika újításai (nézőstílusirányzat jelrövid esszé, értelme- művészeti PowerPointpontok, síkváltások, lemzőit; zés, összehasonlítás, ágakban bemutató időszerkezet, polifó– megismeri az imp- megbeszélés, vita, nia; új műfaji változa- resszionista és reflektálás tok) a kis- és nagy(pre)szimbolista epikában. európai líra néhány sajátosságát; Impresszionizmus, – képes egy válaszszimbolizmus és a tott/kijelölt epikai lírai műnem megújíalkotás (házi olvastása (pl. a személyimány) elemző beség, a lírai közvetlen- mutatására a közös ség háttérbe szoruláértelmezés után; sa, a látomás felszanéhány lírai alkotás badítása, értelmezésére; objektivizálódás). – beszámolót / könyvajánlót készítMűvek, szemelvéhet egyéni olvasnyek az anmányélménye alapgol/amerikai, francia, ján a korszak szerzőnémet és orosz iroda- inek műveiből; lomból (pl. Emily – műismeret: néhány Brontë, Dickens, mű / részlet pl. EmiFlaubert, Zola, Lev ly Brontë, Dickens, Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

61

Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman) műveiből. A választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.


Flaubert, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; – alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers

62


Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház Órakeret a 19. sz. második felében 7 óra Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő A tematikai egység és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonevelési-fejlesztési natkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi szerepek megércéljai tése. A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolóTaneszkörások, módszedási pontok zök rek, szervezési és munkaformák Az európai dráma és A tanuló Tanulói tevékeny- Dráma és internetes színház a 19. sz. má– megismeri a roségek szervezése tánc: hozzáférés sodik felében – a kor- mantika utáni drápármunka, csoszínháztördrámák filszak drámairodalmá- matörténet néhány portmunka, ténet. mes nak újdonságai és két jellemző tendenciáprezentációkészífeldogozádrámai alkotás, két ját; tés Etika: a sai szerző dramaturgiája. – elemzi két jelentős listakészítés, rövid szerzői probszerző egy-egy alko- esszé, értelmezés, lémafelvetés Egy drámai mű elem- tását, újításaik figye- összehasonlítás, meg-ek etikai zése a 19. század lembevételé-vel, beszélés, vita, szempontú második feléből (Ibbemutatja dramatur- reflektálás megvitatása, sen: Babaszoba/Nóra giájuk sajátosságait; értékelése. – az ibseni dramatur- – megismer néhány gia sajátosságai, pl. az álláspontot a művek analitikus szerkeszértelmezéséhez; tésmód felújítása, – lehetőség szerint középponti szimbómegtekint egy színlumok alkalmazása, házi előadást (vagy reformátorok és felvételét), és közös rezonőrök, hangnem- elemzéssel értékelik keveredés stb.; a az adott interpretáciszerző problémafelve- ót; tése, pl. házassági – lehetőség szerint válság, élethazugság). kidolgoznak egy-egy jelenetet az elemzett Egy Csehov-mű művekből; elemző bemutatása – műismereti mini(Sirály). muma: egy dráma a A csehovi dramatur19. század második gia sajátosságai (pl. a feléből és Csehov drámaiság fogalmi egy drámája; változása; drámaiat– alkalmassá válik a

63

lan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekménynélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Kulcsfogalmak/ fogalmak

művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.

Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság.

64


Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Órakeret Mikszáth Kálmán 11 óra Arany János életműve. Madách: Az ember tragédiája. Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője); Gárdonyi Géza művei. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, A tematikai egység férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). nevelési-fejlesztési Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. céljai Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolóTaneszközök rások, módszedási pontok rek, szervezési és munkaformák A 19. század második A tanuló Tanulói tevékeny- Etika: Mikinternetes hozfelének magyar iro– tisztában van a ségek szervezése száth művei- záférés dalmából néhány 19. sz. második pármunka, csoben felvetett hangoskönyv szerző és mű(részlet) fele magyar iroportmunka, erkölcsi kérismerete. dalmának sajátos- prezentációkészídések megverses CD Vajda János alkotói ságaival, ismeri a tés vitatása, pl. a CD lejátszó helyzete, költészetékorszak néhány listakészítés, kapcsolatok nek jellemzői (legjellemző tendenci- rövid esszé, értelme- világa, töralább. egy műve – áját (Petőfi és a zés, összehasonlítás, vény és lelHúsz év múlva). népiesség tovább- megbeszélés, vita, kiismeret. A századvég és száhatásával); reflektálás zadelő novellisztikája – megismeri a Filozófia: a (Bródy Sándor: Petőfi és Ady közlétre vonatRembrandt eladja ti, Arannyal részkozó kérdéholttestét), ben párhuzamos sek, etika, líra helyzetét; VajerkölcsfiloMikszáth alkotásaida és az Ady fellézófia. nak jellemzői, témák, pése előtti költők motívumok és műfaji szerepét; Földrajz: a változatok az életmű- – a századvég földrajzi tér vében; novellisztikájának regionális írásművészetének néhány darabját szerveződésajátosságai, stílusértelmezve fejleszse, a Mikszintézise. ti novellaelemzési száthA jó palócok novellá- készségét; regény/ekinak világa (legalább – ismeri Mikszáth ben előforkét mű elemzése). helyét a magyar duló tájegyEgy Mikszáth-regény regényirodalom ségek, hely– Új Zrínyiász elemző történetében, alkonevek értelmezése, sok tásmódjának jelszempontú megköze- lemzőit; képes egy

65

lítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).


regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; – műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; – alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.


Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantÓrakeret gárd 6 óra Stílusirányzatok a századfordulón. Személyi: művészettörténet tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodalomA tematikai egység ban. Mondandó és esztétikum harca. nevelési-fejlesztési Annak belátása, hogy az új művészi jelenségek befogadásában nyitottság céljai és kritikus szemlélet egyszerre szükséges. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolóTan- eszrások, módszedási pontok közök rek, szervezési és munkaformák Világirodalom – A tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kulinternetes avantgárd irányzatok. – megismeri a 20. ségek szervezése túra; mozgó- hozzáférés

66

Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban). Futurizmus, expreszszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (Marinetti, Majakovszkij; Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, Mesteremberek; A ló meghal....

sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait; – a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét.

pármunka, csoképkultúra portmunka, és médiaisprezentációkészímeret: tés az avantgárd listakészítés, a képzőműrövid esszé, értelme- vészetek-ben zés, összehasonlítás, (futuriz-mus, megbeszélés, vita, expresszireflektálás onizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus, dada); az expresszionista és szürrealista filmművészet.

képzőművészeti, kultúrtörténeti diasorok, PowerPoint- bemutató filmrészletek


Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.

67


Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 2 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a A tematikai egység korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák nevelési-fejlesztési (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat céljai felépítését, tudjon benne tájékozódni Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódáTan-eszközök rások, módszesi pontok rek, szervezési és munkaformák A Nyugat mint foA tanuló Tanulói tevékeny- Informatika: internetes hozlyóirat és mozga– felismeri a Nyu- ségek szervezése dokumentum- záférés lom; szerkesztési gat jelentőségét a pármunka, csotípusok, hivatelvek, szerkesztők, magyar kultúrtörportmunka, kozás; tájéko- PowerPoint kritikusok, nemzeténetben; prezentációkészízódás a PIM bemutató dékek; célkitűzések; – alkalmazza a tés honlapján filozófiai és stílusnemzedéklistakészítés, (Nyugat) folyóiratok irányzatok hatása, korszakolást kérövid esszé, értelmemegismertetése. sőbbi tanulmányai zés, összehasonlítás, Filozófia: életEgy folyóirat (idősorán; megbeszélés, vita, filozófiák, szaki kiadvány) – tudja a korban reflektálás időproblémák. periodicitása, felmegismertetett építése, folyóiratstílusirányzatok, cikkek visszakerefilozófiai, lélektani sése, hivatkozása. iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjét. klasszikus modernség Kulcsfogalmak/ fogalmak

68


Életmű – Ady Endre

Órakeret 12 óra

A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Annak elfogadása, hogy a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle A tematikai egység hangon és módon jelentkezhet. Hazaszeretet és haladás kérdései. Az nevelési-fejlesztési etikai és művészi lét konfliktusai. céljai Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódá-si Taneszkörások, módszepontok zök rek, szervezési és munkaformák Ady Endre életműve. A tanuló Tanulói tevékeny- Történelem, internetes Kötet- és cikluskom- – ismeri az élet- ségek szervezése társadalmi és hozzáférés pozíció; költői szemű főbb alkotói pármunka, csoállampolgávers CD-k, repvállalás, az innokorszakait; Ady portmunka, ri ismeretek: CD-lejátszó váció szándéka. helyét, költői prezentációkészítársadalmi PowerPointKlasszikus modernszerepét a matés modernizáció, bemutató ség, szecessziósgyar irodalom listakészítés, városiasodás, a illusztrációk szimbolista látásmód; történetében; rövid esszé, értelme- modern újság- portrék a versritmus megújíköltészetének zés, összehasonlítás, írás. földrajzi, tása. jellegét; megbeszélés, vita, művelődés– tisztában van a reflektálás Vizuális kultú- történeti Meghatározó kor20. eleji magyar ra: Adyatlasz szakok (pl. költői irodalom sajáillusztrációk, indulás, világháború), tosságaival és a korabeli kötetek (Új versek, A megújítás szándokumentuhalottak élén), témák, dékával; mok. motívumok (pl. ma– műelemzések gyarság, istenes, létsorán megismeri Földrajz: Adyharc, látomásszerű Ady jellemző emlékhe-lyek tájvers, ars poetica; köteteit, szerélet-halál, hajó, ugar ) kesztési módszealapján reit, lírai témáit, jellemző alkotásainak poétikai megolértelmezése A Siondásait; hegy alatt; Góg és – képes önálló Magóg fia vagyok versértelmezések én...; Kocsi-út az éjmegfogalmazszakában, még 4-5 ására; mű választás szerint: – műismereti Harc a Nagyúrral,A minimuma: A Tisza-parton, A Szaj- Sion-hegy alatt; na partján, Az ős Góg és Magóg kaján, Száz hűségű fia vagyok én...; hűség, Az eltévedt Kocsi-út az éjlovas, Sípja régi baszakában és még

69

bonának, Őrizem a szemed, stb. (memoriterek is) esetleg publicisztikája is).


4-5 mű (memoriterek is) és ált. isk.; – képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

70


Életmű – Babits Mihály

Órakeret 12 óra

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai A tematikai egység küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a manevelési-fejlesztési gyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. céljai Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódá-si Tanrások, módszepontok eszközök rek, szervezési és munkaformák Babits Mihály életA tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kultú- internetes műve. – ismeri az életmű ségek szervezése ra: Babitshozzáférés Pályaszakaszok, köte- főbb alkotói korpármunka, csoportrék. vers CD-k, tek, költői magatarszakait; Babits portmunka, CD-lejátszó tásformák (pl. pályahelyét, szerepét a prezentációkészíInformatika: PowerPoint kezdés; világháborúk magyar irodalom tés adattárak és bemutató ideje; kései költéés a Nyugat törtélistakészítés, internetes köz- illusztrációk szet); életérzések, netében; írásműrövid esszé, értelme- lés, (pl. a portrék világkép, értékrend, vészetének jellezés, összehasonlítás, Nyugat). filmművészetfelfogás gét; megbeszélés, vita, részletek (homo moralis); a – tisztában van a reflektálás Etika; filozóbölcseleti, filozófiai Nyugat első nemfia: filozófiai, érdeklődés hatásai. zedéke tevékenyetikai irányzaMagyarság és európa- ségével, jelentősétok és hatásuk iság. gével; – műelemzések Szerepe a Nyugat során megismeri mozgalmában; iroBabits jellemző dalmi kapcsolatai; lírai témáit, poétiesszé- és irodalomtör- kai megoldásait és ténet-írói, műfordító a Jónás könyvét; tevékenysége. – képes Babitsművek önálló érStílusirányzati soktelmezésének színűsége (pl. impmegfogalmazásáresszionizmus, szera; cesszió, szimboliz– műismereti mimus); klasszicizálás, nimuma: Esti kérantikizálás; hagyodés, Ősz és tavasz mány és modernség között és még egyegysége. két műve (memoriter is) és a Jónás Jellemző lírai temati- könyve; ka, költői magatartás – képessé válik a Húsvét előtt; a prófé- Babits-életmű taszerep elutasítása jellemzőinek be-

71

vagy vállalása, Mint különös hírmondó; versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága Esti kérdés, Ősz és tavasz között; ars poeticus alkotások A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál. A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Kulcsfogalmak/ fogalmak

mutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására

Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.

72


Életmű – Kosztolányi Dezső

Órakeret 12 óra

Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátteréA tematikai egység nek megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyinevelési-fejlesztési ség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. céljai Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódá-si Tanrások, módszepontok eszközök rek, szervezési és munkaformák Kosztolányi Dezső A tanuló Tanulói tevékeny- Történelem, internetes életműve. – ismeri az életmű ségek szervezése társadalmi és hozzáférés Pályaszakaszok, élet- főbb alkotói korpármunka, csoállampolgári vers CD-k, érzések, költői maga- szakait; Kosztolá- portmunka, ismeretek: CD-lejátszó tartásformák; világnyi helyét, szereprezentációkészíurbanizáció, PowerPoint kép, művészetfelfopét a magyar irotés kulturális élet, bemutató gás (homo dalom történetélistakészítés, sajtó. illusztrációk aestheticus); stílusben; írásművésze- rövid esszé, értelmeportrék irányzatok (pl. imptének jellegét; zés, összehasonlítás, Mozgóképkul- filmresszionizmus, exp– tisztában van a megbeszélés, vita, túra és média- részletek resszionizmus); viNyugat első nemreflektálás, ismeret: Koszszonya az anyanyelv- zedéke tevékenytolányi-művek hez. ségével, jelentőséfilmes feldolgével; gozásai. Jellemző lírai temati- – műelemzések ka; hangnemek, műsorán megismeri Etika; filozófajok, versciklusok (A Kosztolányi jelfia: filozófiai, szegény kisgyermek lemző lírai témáit, lélektani panaszai); Számadás- poétikai megoldáirányzatok, pl. kötet; kis- és nagysait; kis- és nagya freudizmus szerkezetek; ars poe- epikájának néhány és hatása. ticák;legalább 4 lírai jelentős darabját; alkotás, köztük: Haj- – képes lírai és nali részegség, Halot- epikai alkotások ti beszéd, Boldog önálló értelmezészomorú dal, Hajnali sének megfogalrészegség, . mazására; Novellák (A kulcs, – műismereti miFürdés stb.) és novel- nimuma: Kosztolaciklusok (Esti Kor- lányi egy regénye nél-novellák). és két novellája; Egy Kosztolányilírai alkotásai (ált. regény (Pacsirta) isk. memoriter is), elemző értelmezése, Hajnali részegség, sok szempontú megHalotti beszéd és közelítéssel, pl. műfa- még egy-két műve ji változat; szerkezet, (memoriter is); jellemábrázolás, – képessé válik a

73

elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika.


Kosztolányiéletmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

74


Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke

Órakeret 4 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak A tematikai egység összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelnevelési-fejlesztési vetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések céljai együttese. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódáTan-eszközök rások, módszesi pontok rek, szervezési és munkaformák Juhász Gyula költéA tanuló Tanulói tevékeny- Vizuális kultú- internetes hozszetének sajátosságai – tudja a korban ségek szervezése ra; ének-zene: záférés (pl. impresszionizmegismertetett pármunka, csoimpressziomus, nosztalgia, emstílusirányzatok, portmunka, nizmus, képzőművélékezés, legalább egy filozófiai, lélek- prezentációkészíszimbolizzeti diasor, műve, pl. Tiszai tani iskolák tés mus, szeceszPowerPoint csönd, Milyen volt; (Freud, Bergson) listakészítés, szió más műbemutató életképszerűség, leíró néhány jellemrövid esszé, értelme- vészeti ágakvers CD-k jelleg, Tápai lagzi. zőjét; zés, összehasonlítás, ban. CD-lejátszó Tóth Árpád lírájának – műismereti megbeszélés, vita, jellemzői; tematikája, minimuma: Jureflektálás Filozófia: élet- folyóiratok hangnemei, formái hász Gyula egy filozófiák, (magányélmény, elé- műve, Tóth Áridőproblémák. gikusság, impresszio- pád egy-két műnizmus stb., legalább ve egy-két műve, Esti sugárkoszorú. Kulcsfogalmak/ fogalmak

klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés

75


Portré – Móricz Zsigmond

Órakeret 6 óra Realista és naturalista epika, Móricz legalább egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Annak felismerése, hogy a különböző élethelyzetek, emberi kapcsolatok A tematikai egység ábrázolása mögött a nemzet sorsáért való aggódás húzódik. A paraszti nevelési-fejlesztési létforma morális kérdései. céljai Móricz helyének, alkotásmódja jellemzőinek megismertetése, alkotások több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódási Tanrások, módszepontok eszközök rek, szervezési és munkaformák Móricz alkotásainak A tanuló tanulói tevékenyMozgóképkulinternetes jellemzői, írásművé– ismeri Móricz ségek szervezése túra és médiaishozzáférés szetének sajátosságai; helyét a magyar pármunka, csomeret: naturalista és realista epika történetében portmunka, Móricz-művek filmfelábrázolásmódja. (Nyugat; népi írók prezentációkészífilmes, televíziós dogozások mozgalma, Kelet tés adaptációi (pl. részletei Tárgykörök, témák Népe); alkotáslistakészítés, Pillangó, Égi (pl. paraszti, dzsentri; módjának jellemrövid esszé, értelme- madár, Rokonok, hangoskö szegénység) és műfaji zőit; zés, összehasonlítás, Barbárok, Árnyvek változatok (novella, – képes néhány megbeszélés, vita, vácska). illusztráelbeszélés, történeti alkotásának sok reflektálás ciók, példázat, idill-típusú szempontú megfestméregény stb.). közelítésére, saját nyek Novelláinak világa álláspont kifejtésé(legalább két mű re és adott szemelemzése, pl. Tragépontú, önálló műdia, Szegény emberek, értelmezésre (noBarbárok). vellaelemzések Egy Móricz-regény megfogalmazásá(pl. Úri muri, Rokora); nok, Sárarany, Az – lehetőséget kap Isten háta mögött) beszámoló / elemző értelmezése, könyvajánló készísok szempontú megtésére egyéni olközelítéssel, pl. műfa- vasmányélménye ji változat; szerkezet, alapján; jellemábrázolás, elbe- – műismereti miszélés-technika, nénimuma: Móricz zőpont, közlésformák, egy regénye (házi hangnemek, írói előolvasmány) és két adásmód; problemati- novellája; ka (pl. vívódó hősök, – alkalmassá válik dzsentri-ábrázolás). a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy

76


szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.

77

Magyar nyelv 12. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kommunikáció

Órakeret 4 óra

Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. Személyi: magyar szakos tanár/médiatanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkívánt forA tematikai egység mák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfelelő kezelése. nevelési-fejlesztési A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsacéljai játítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódási pon- Taneszkösok, módszerek, tok zök szervezési- és munkaformák Tájékozottság különféle beszédhelyzetek Tanári magyarázat, Mozgóképkultúra sajtószömegítélésében; megfelelő stílus és maga- fogalommagyarázat, és médiaismeret: vegek, métartás megtalálása ismeretlen kommunimodellezés, szemlél- reklám, meggyődiaműsorkációs helyzetben is. tetés, a tanulók tevé- zés, manipuláció. részletek a Kommunikációs zavarok felfedezése, kenységének megmanipuláelhárítása. szervezése, pár- és Vizuális kultúra: ciós szánA mindennapi társalgásban, a nyilvános csoportmunka, nyel- képi közlés. dék kommunikációs színtereken, valamint az vi elemzés, beszédfelismeréinternetes felületeken előforduló manipu- helyzetek modelle- Dráma és tánc: séhez lációs szándékok, hibás következtetések zése, szituációs gya- szituációk, dialófelismerése. korlatok, megbeszé- gusok értelmezése. reklámA reklámok, internetes felületek verbális lés, verbális értékelés szövegek és nem verbális közlési szándékának felismerése. internetes hozzáférés reklámok a médiában, internetes felületeken



Kommunikációs zavar. Manipuláció.

Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret 5 óra

Kommunikáció, jelentéstan. Személyi: magyar szakos tanár

78

Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, Tanári magyarázat, a kommunikáció és az ember elválaszthatat- fogalan egysége. lommagyarázat, A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a modellezés, szemgondolkodás része. léltetés, a tanulók A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, tevékenységének nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jelmegszervezése, lemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, pár- és csoportismert nyelvek jellemző tulajdonságainak munka, nyelvi összehasonlító megfigyelése). elemzés, beszédNyelvi identitás. helyzetek modelleKorlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, zése, szituációs jelnyelvek. gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. fogalmak

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia.

internetes hozzáférés

Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

képanyag: különböző jelek, jeltípusok, gesztusok, gesztusnyelv idegen nyelvű szövegrészletek

79


Nyelvtörténet

Órakeret 8 óra

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ A tematikai egység nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapnevelési-fejlesztési csolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialacéljai kított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- Kapcsolódá- Taneszközök sok, módszerek, si pontok szervezési- és munkaformák Változás és állandóság a nyelvben. Nyelv- Tanári magyarázat, Történelem, etimológia szótár, típusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv fogalommagyarázat, társadalmi és képanyag, internejellemzői. A magyar nyelv eredete, finnmodellezés, szemlél- állampolgári tes hozzáférés, ugor rokonságának bizonyítékai, története, tetés, a tanulók teismeretek: a Nyelvművelő Kékutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak vékenységének magyar nép zikönyv tudományos eszközei. megszervezése, pár- vándorlásáA nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírá- és csoportmunka, nak történesos és nyomtatott nyelvemlékek. nyelvi elemzés, te, A magyar nyelv történetének főbb korsza- beszédhelyzetek nyelvemléke kai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A timodellezése, szitu- k, kódexek. hanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, ációs gyakorlatok, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. megbeszélés, verbáNyelvtörténeti-nyelvtudományi kéziköny- lis értékelés vek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Előzetes tudás

80


Órakeret 4 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/ interaktív tábla Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektroA tematikai egység nikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a nevelési-fejlesztési közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. céljai Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódá- Taneszkö. sok, módszerek, si pontok zök szervezési- és munkaformák Lényegre törő, világos fölépítésű, informáci- Tanári magyarázat, szövegóban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájé- fogalommagyarázat, részletek: koztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésfor- modellezés, szemlélmák valamelyikében (pl. digitális formában, tetés, a tanulók tevémultimédiás kiegészítésekkel). kenységének megérvelő Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszervezése, pár- és esszék, szerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak csoportmunka, nyelhangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli vi elemzés, beszédértekezések stiláris különbségének figyelembevételével. helyzetek modelleAz érvelő esszé szerkezete zése, szituációs gyakorlatok, megbeszélés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak


Szövegalkotás (esszéírás gyakorlása)

Ismeretek a nyelvről

Órakeret 10 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek.

81

További feltételek

Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, Kapcsolódási Tanmódszerek, szervezésipontok eszközök és munkaformák A tanult nyelvészeti, kommunikációs, Tanári magyarázat, foga- TörténeÖsszefoglaló szövegértési és szövegalkotási, nyelvi lommagyarázat, modellem,társadalmi és táblázatok, ismeretek rendszerező áttekintése.. lezés, szemléltetés, a tanu- állampolgári islók tevékenységének meretek; etika; ábrák, vázlamegszervezése, pár- és filozófia; idegen tok csoportmunka, nyelvi nyelvek: a nyelvelemzés, beszédhelyzetek ről, a nyelvhaszmodellezése, szituációs nálatról szerzett gyakorlatok, megbeszé- ismeretek lés, verbális értékelés Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás fogalmak

Magyar irodalom 12. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula

Órakeret 8 óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív

82

tábla A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. A tematikai egység A szereplőkkel, szituációkkal való azonosulás és mérlegelő kétség fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korcéljai szakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódáTanrások, módszesi pontok eszközök rek, szervezési és munkaformák Karinthy kisepikájáA tanuló tanulói tevékenyMozgóképkul- internetes hozzának jellemzői válasz- – kijelöli Karinthy ségek szervezése túra és média- férés tott novella (pl. A és Krúdy helyét a pármunka, csoismeret: Hucirkusz; Találkozás korszakban (újság- portmunka, szárik Zoltán filmrészletek egy fiatalemberrel; írás; Nyugat, illet- prezentációkészíSzindbádja. hangoskönyvek Barabbás) és a Tanár ve csoporthoz nem tés Karinthy műCD-k úr kérem karcolattartozás); listakészítés, veinek filmes gyűjtemény darabjai – ismeri alkotásrövid esszé, értelme- adaptációi, alapján. és látásmódjuk zés, összehasonlítás, műveinek előHumorfelfogása (hu- jellemzőit; megbeszélés, vita, adóművémoreszkjei). – képes néhány reflektálás szeti példái. Irodalmi karikatúrák alkotás értelmezé(néhány, már megissére, műelemzések Történelem, mert szerző /mű és kritikus befogadátársadalmi és paródiája) az Így írtok sára, saját állásállampolgári ti szemelvényei alap- pont kifejtésére és ismeretek: ján. adott szempontú, urbanizáció, önálló műmegkövárosi élet Krúdy Gyula írói zelítésre (pl. noBudapesten. világa, egyéni hangja vellaelemzések legalább egy Szindmegfogalmazásábád-novella alapján ra); (pl. Negyedik út, Ötö- – képessé válik dik út); anekdotikusösszehasonlító ság, az idő és az emelemzésekre (párlékezés formaalkotó novellák, pl. A jó szerepe. tanuló felel / A A Krúdy-művek atrossz tanuló felel; moszférájának, témá- ellentétesek, pl. inak, alakjainak, mo- Magyar dolgozat / tívumainak megidéRöhög az egész zése (stílusimitációk, osztály); mű és pl. Márai Sándor: paródiája összeveSzindbád hazamegy; tésére); novellaHuszárik Zoltán: ciklus és film öszSzindbád). szehasonlító elemzésére; – műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia Kulcsfogalmak/ fo-

83

galmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az irodalom határterületei

Órakeret 2 óra Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, vetítővászon/interaktív tábla Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Felismerése A tematikai egység annak, hogy az irodalom többféle regiszter magában foglal; a köztük való nevelési-fejlesztési választás esztétikai-erkölcsi igényességet is jelent. céljai Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáKapcsolódá-si Taneszközök rások, módszepontok rek, szervezési és munkaformák A szórakoztató iroda- A tanuló tanulói tevékenyVizuális kultú- internetes hozlom típusai, hatáskel- – tisztában van az ségek szervezése ra: kortárs záférés tő eszközei és sajátos irodalmiság válto- pármunka, csoművészet. zenei CD-k, műfajainak jellemzői zó fogalmával; portmunka, CD-lejátszó (pl. fantasy-irodalom, – megérti az ízlés prezentációkészíMozgóképPowerPoint detektívregény, sci-fi, kontextuális fügtés kultúra és mé- bemutató lektűr; dalszöveg). gőségét; listakészítés, diaismeret: – alakul igénye és rövid esszé, értelme- filmes feldolillusztrációk Az irodalom filmen; képessége az ízlés zés, összehasonlítás, gozások képregények filmes feldolgozások. önálló fejlesztésé- megbeszélés, vita, filmrészletek re; reflektálás mediatizált elektronikusújFilm- és könyvsike– fejlődik médiakultúra. ságok, rek, divatjelenségek. tudatossága, esztészövegrészletikai és művészeti Ének-zene: a tek, regények Az irodalmi ismerettudatossága; zene fogyaszterjesztés főbb nyom- – választhat műtásának jelentatott és elektronikus elemzést/műajánségei, zenei műfajai. lást egyéni olvasszubkultúrák. A választott témához mányélményei kapcsolódó fogalmi /filmélményei Társadalomisismeretek. alapján; meret: a kultu– a tárgykör kaprális fogyasztás csán alkalmassá társadalmi válik a jelenségekjellemzői; érről /művekről szótékviták. ló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi Kulcsfogalmak/ fo-

84

galmak

ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.

85


Életmű – József Attila

Órakeret 15 óra József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama (alsó tagozat, memoriter is); művek az 5–8. évfolyamról (memoriter is). Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Szerepköltészet és költői szerepek. Az esztétika hatása az önismeretre, a szeA tematikai egység mélyiség harmóniájának útjai. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. nevelési-fejlesztési Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismecéljai rése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyénre vonatkozó lételemzés egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárá- KapcsolódáTaneszkösok, módszerek, si pontok zök szervezési és munkaformák József Attila életműA tanuló tanulói tevékenyInformatika: internetes ve. – ismeri az életmű ségek szervezése könyvtári és hozzáférés Pályaszakaszok, élet- főbb alkotói korszaka- pármunka, csointernetes tájévagy CDérzések, költői maga- it; József Attila helyét, portmunka, kozódás József lejátszó tartásformák (Tiszta szerepét a magyar prezentációkészíAttila dokumen- zenei-CD, szívvel; Tudod, hogy irodalom történetében; tés tumokról. verses CDnincs bocsánat); viírásművészetének jel- listakészítés, k, lágkép, költészetfellegét; rövid esszé, értelme- Ének-zene: képek, fogás Ars poetica; – műelemzések során zés, összehasonlítás, megzenésített illusztráciThomas Mann üdvöz- megismeri József Atti- megbeszélés, vita, költemények. ók, lése). la jellemző lírai témá- reflektálás PowerPoStílusirányzatok (pl. it, poétikai megoldásaEtika; filozófia: int bemuexpresszionizmus, it; korabeli iránytató szürrealizmus, Medá- – képes önálló versérzatok és hatáliák) és stílustendentelmezések megfosuk; filozófiai ciák (pl. újnépiesség) galmazására; kérdéshatása. – műismereti minifelvetések. muma: 5-6 mű (8. Jellemző lírai temati- évfolyamig, memoriteka (pl. Külvárosi éj; rekkel); valamint KülÓda; Nem emel föl); városi éj; Óda; Tudod, gondolati költészet hogy nincs bocsánat 1932–1934 között (pl. és még 4-5 műve Téli éjszaka, Remény- (memoriter is); telenül; A város pe– képessé válik az remén); kései költééletmű jellemzőinek szet (közéleti, pl. bemutatására (legLevegőt; A Dunánál; alább 12 lírai alkotás Hazám; szerelmi, pl. alapján); a műveiről Nagyon fáj; tragikus szóló vélemények,

86

önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői képek (síkváltások). Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényembervers, szonettkoszorú). Kulcsfogalmak/ fogalmak

elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás

87

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. száÓrakeret zadban és a kortárs irodalomban 8 óra Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése Annak tudatosítása, hogy a modern korban ember és világ lehetőségeire, problémáira sokféle válasz születik, ezek megítélése és értékelése erkölcsi felelősséget igényel. A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéA tematikai egység seinek értelmezése nevelési-fejlesztési Annak tudatosítása, hogy a modern korban ember és világ lehetőségeire, probcéljai lémáira sokféle válasz születik, ezek megítélése és értékelése erkölcsi felelősséget igényel. A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódáTansok, módszerek, si pontok eszközök szervezési és munkaformák Epikus művek (szeA tanuló tanulói tevékenyséMozgóképInternetes melvények, részletek – megismeri a 20. gek szervezése kultúra és mé- hozzáférés a kis- és nagyepikászázadi irodalom népármunka, csoportdiaismeret: ból) hány meghatározó munka, filmes feldolfilmes pl. Kafka Az átváltotendenciáját; prezentációkészí-tés gozások feldolgozázás; Thomas Mann – ismer néhány jellistakészítés, sok, filmMario és a varázsló; lemző, jelentős 20. rövid esszé, értelmezés, részletek, Bulgakov: A Mester századi epikus művet, összehasonlítás, megverses CDés Margaríta; Camus részletet (pl. Bulgabeszélés, vita, k Sziszüphos mítosza; kov, Camus, Faulkner, reflektálás Orwell 1984; Hrabal, Hemingway, Hrabal, Szolzsenyicin alkotá- Kafka, Thomas Mann, saiból és kortárs mű- Orwell, I. B. Singer, vekből. Szolzsenyicin alkotáA választott szerzők saiból) és kortárs szerjellemző tematikája, zők epikai és lírai alkérdésfelvetése; forkotásait; manyelvi, szóhaszná- – ismeri egy kiemellati sajátosságai. kedő lírikus portréját, Művek és adaptációik egy-két művét (pl. T. összevetése. S. Eliot); – képes önálló műérLírai alkotások (szetelmezések megfomelvények, részlegalmazására; Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

88

tek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mítoszregény, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus). Kulcsfogalmak/ fogalmak

lehetőséget kap saját olvasmányélményeinek előadására (műbemutatás / ajánlás).

neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd

89

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a Órakeret 5 óra kortárs drámairodalom néhány törekvése Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A színházi hatásrendszer befogadása. A társadalmi, közösségi és egyéni konfA tematikai egység liktusok hátterének megértése, a morális gondolkodás és ítéletalkotás kortárs nevelési-fejlesztési műveken elemzése során. Annak elfogadása, hogy a művekben megjelenített céljai konfliktusok átélése, megítélése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében és megoldásában. A színház és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódáTansok, módszerek, si pontok eszköszervezési és munzök kaformák A 20. századi és/vagy A tanuló tanulói tevékenységek Dráma és drámaa kortárs drámairoda- – megismeri a 20. szervezése tánc: színház- előadálom egy-két jellemző századi és/vagy korpármunka, csoporttörténet, színsok résztendenciája társ dráma és színház munka, házművészet letei (pl. az epikus dráma, néhány jellemző tenprezentációkészí-tés színpadabszurd dráma, egdenciáját; listakészítés, képek zisztencialista dráma, – elemez egy-két jerövid esszé, értelmezés, Powergroteszk színház, lentős 20. századi összehasonlítás, megbePoint amerikai drámairoda- vagy kortárs alkotást, szélés, vita, bemutató lom köréből). újításaiknak (vagy a reflektálás hagyomány és újítás Szemelvények, részkettősségének) figyeletek drámai műveklembevételével; bemuből, pl. Brecht Kurá- tatja dramaturgiájuk zsi mama; Beckett: sajátosságait; Godot-ra várva; Dür- – megismer néhány renmatt A fizikusok); álláspontot a művek egy szerző, mű köértelmezéséhez; zéppontba állítása. – lehetőség szerint megtekint egy színházi A választott szerzők- előadást/ felvételét, és höz, művekhez kacso- közös elemzéssel értélódó fogalmi ismere- kelik az adott interpretek (pl. epikus színtációt; ház, elidegenítő ef– lehetőség szerint fektusok, song, tézis- kidolgoznak egy-egy dráma, abszurd drájelenetet az elemzett ma, példázatosság, művekből; groteszk komédia, – alkalmassá válik a paradoxon). művek értelmezéseinek kritikus befogadására. Epikus színház, abszurd dráma. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek


Portré – Radnóti Miklós

Órakeret 6 óra

90

Előzetes tudás További feltételek

Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Pedagógiai eljáKapcsolódárások, módszesi pontok rek, szervezési és munkaformák Radnóti Miklós port- A tanuló tanulói tevékenyséTörténelem, réja. – tisztában van Radnó- gek szervezése társadalmi és Életút és életmű egy- ti életművének jellepármunka, csoportállampolgári sége (haláltudat, gével; a költő helyémunka, ismeretek: munmunkaszolgálat, lável, szerepével a maprezentációkészí-tés kaszolgálat, gervers; idill és tragi- gyar irodalom történe- listakészítés, munkatábor. kum). A kor jellemzői tében; Vergilius rá tett rövid esszé, értelmezés, (Járkálj csak, halálhatásával; összehasonlítás, meg- Földrajz: emraítélt!), Radnóti tra- – felismeri jellemző beszélés, vita, lékhelyek, Radgédiája és költői ma- műfajait, versformáit; reflektálás nóti életének, gatartásformái (jóság, – műismereti minisorsának helytiltakozás, lázadás, muma: Nem tudhatom, színei emlékezés, emberség, Hetedik ecloga és még hazaszeretet, hitvesi két műve; költészet, Tétova óda, – Radnóti kapcsán Jellemző műfajok, alkalmassá válik legtémák, életérzések alább 4 alkotásának és költészetében; műve- a műveiről szóló véinek formai és stiláris leményeknek, elemzésajátosságai (avantseknek az értelmezéségárd, szabad vers, re; egy-egy szóbeli klasszicizálás stb.). témakör kifejtésére; Eklogaciklusa (a He- memoriterek tolmátedik ecloga és legcsolására. alább még egy mű alapján Nyolcadik ecloga. A Tajtékos ég és a bori notesz Razglednicák). eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica Kulcsfogalmak/ fogalmak

Taneszközök internetes hozzáférés vagy CDlejátszó verses CD-k térképek, emlékhelyek bemutatása PowerPoint bemutatató

91


Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret 15 óra

A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja. Személyi: magyar szakos tanár További feltételek Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tematikai egy- Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. Annak belátása, hogy a magyar irodalom sokféle művészi törekvés egysége. ség nevelésiA lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra fejlesztési céljai jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai KapcsolódáTaneljárások, si pontok eszközök módszerek, szervezési és munkaformák Szabó Lőrinc köl- A tanuló tanulói tevékeny- Mozgóképkul- internetes hozzáférés tészetének jellege, – tisztában van az ségek szervezése túra és média- verses CD-k, pl. a Lóci-versek, adott 20. századi pármunka, csoismeret: Bódy CD-lejátszó, Az Egy álmai; a szerzők életművéportmunka, Gábor: hangoskönyvek Semmiért egészen nek jellegével; az prezentációkészí- Psyché. filmrészletek és versciklusainak alkotók helyével, tés (pl. a Tücsökzene) szerepével a malistakészítés, Informatika: néhány darabja gyar irodalom törrövid esszé, értelme-adattárak, honalapján. ténetében; zés, összehasonlítás,lapok, önálló – műismereti mimegbeszélés, vita, tájékozódás pl. Weöres Sándor nimum: Szabó L., reflektálás a Márai-és az költészetének teWeöres S. (ált. isk. Ottlik- kulmatikus és formai is); Szabó Lőrinc tuszról változatossága ( egy-két műve, Rongyszőnyeg Weöres Sándor alapján); gondolati egy-két műve; Piköltészete; szerep- linszky János versei, stílusutánHarmadnapon és zatai (pl. a Psyché még egy műve; szemelvényei). – választhat: Márai Pilinszky János Sándor egy-két világlátásának alkotása; Ottlik tükröződése költé- Géza egyik műve; szetében; alkotás- – a szerzők kapmódjának, poéticsán alkalmassá kai megoldásaiválik a műveikről nak, motívumaiszóló véleményeknak sajátosságai (a nek, elemzéseknek Harmadnapon és az értelmezésére; még egy műve egy-egy szóbeli alapján, Négysotémakör kifejtésére ros, Harbach (érettségi követel1944, Apokrif ményrendszer);

92

stb.). memoriterek tolMárai Sándor mácsolására. életműve néhány epikus szemelvény alapján ( Egy polgár vallomásai; ; esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső eszszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet Puszták népe Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. szerepvers, stílusutánzás, négysoros Kulcsfogalmak/ fogalmak

93


Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László

Órakeret 12 óra

Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla A tematikai egy- Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos ség nevelésivélemények megosztására. fejlesztési céljai Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai Kapcsolódá- Taneszközök eljárások, si pontok módszerek, szervezési és munkaformák Illyés Gyula líráA tanuló tanulói tevékeny- Mozgóképkul- internetes hozzáférés jának sajátosságai – tisztában van az ségek szervezése túra és média- vagy CD-lejátszó, az Egy mondat a adott 20. századi pármunka, csoismeret: Örverses CD-k, zsarnokságról és szerzők életművé- portmunka, kény műveifilmrészletek más műve alapján nek jellegével; az prezentációkészí- nek filmes (pl. Bartók, Koalkotók helyével, tés adaptációi. szorú); az irodalszerepével a malistakészítés, mi szociográfia gyar irodalom tör- rövid esszé, értel- Informatika: műfaja, l. Puszták ténetében; mezés, összehasonlí-internetes népe – műismereti mitás, megbeszélés, közlés, adattá( részletek). nimuma: Illyés vita, rak –önálló Németh László Gyula egy műve; reflektálás tájékozódás egy regénye (pl. – továbbá választIszony) vagy egy hat: Németh Lászdrámája (Villámló egy műve; Örfénynél) kény István néhány műve; Nagy LászNagy László kölló egy-két műve; tői világa, alkoesszérészlet Illyés tásmódja (pl. néGyula, Németh piesség, hosszúLászló műveiből; énekek, montázs- – a szerzők kaptechnika, képrend- csán alkalmassá szer, portrévers, válik a műveikről képvers) egy-két szóló véleményekműve alapján ( Ki nek, elemzéseknek viszi át a szerelaz értelmezésére; met; József Attila!; egy-egy szóbeli Menyegző). témakör kifejtésére Örkény István (érettségi követelgroteszk látásményrendszer); módja néhány memoriterek tol-

94

egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

mácsolására.

Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.

95

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás Órakeret 9 óra – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok). Előzetes tudás További feltételek Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválaszA tematikai egytásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos ség nevelésivélemények megosztására. A magyar irodalom sokféleségének, határokon átfejlesztési céljai nyúló egységének megbecsülése. Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai elKapcsolódáTanjárások, módsi pontok eszközök szerek, szervezési és munkaformák Választás alapján A tanuló tanulói tevékenyInformatika: filmművek, szemelvé– tisztában van a ségek szervezése internetes köz- feldolgozások nyek 20. századi: választott 20. száza- pármunka, csolés, irodalmi részletei – szépprózai alkodi szerzők életműportmunka, adattárak és verses CD-k, tásokból, pl. Gion vének jellegével; az prezentációkészíhonlapok. internetes kapNándor, Mészöly alkotók helyével, tés csolat vagy CDMiklós, Nyirő Jószerepével a magyar listakészítés, lejátszó zsef (pl. Úz Bence, irodalom történetérövid esszé, értelmeKopjafák), Szabó ben; zés, összehasonlítás, Magda (pl. Abigél), – megismeri a számegbeszélés, vita, Sánta Ferenc (pl. zad irodalmának reflektálás Sokan voltunk), néhány törekvését, Sütő András műve- sajátosságát (nemzeiből; ti konzervatív iroda- lírikusok munkás- lom, népi írók mozságából, pl. Áprily galma, határon túli Lajos, Dsida Jenő, magyar és emigráns Nemes Nagy Ágirodalom); nes, Orbán Ottó, – választhat műSinka István, Szilelemzést / műajánágyi Domokos egy- lást egyéni olvaskét műve; mányélményei alap– értekező prózai ján; művekből, esszék– a szerzők kapcsán ből, pl. Nemes alkalmassá válik a Nagy Ágnes, Szerb műveikről szóló Antal és mások véleményeknek, műveiből, például elemzéseknek az Szabó Dezső Adyértelmezésére; egyról írt esszéiből. egy szóbeli témakör Művelődés- és iro- kifejtésére, memoridalomtörténeti tájé- terek tolmácsolásákozódás: a nemzeti ra. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

96

konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon túli és emigráns irodalom. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.

97


Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható Órakeret 11 óra szerzők, művek) A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műváA tematikai egység lasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapnevelési-fejlesztési csolatos vélemények megosztására. céljai Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését és megítélését. Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai eljáráKapcsolódáTansok, módszerek, si pontok eszköszervezési és munzök kaformák Szemelvények a kor- A tanuló társ szépprózai alko– tisztában van a kortanulói tevékenységek Mozgóképkul- internetásokból, lírai műtárs irodalomból vászervezése túra és média- tes hozvekből, esszéirodalasztott szerzők életpármunka, csoportismeret: az záférés lomból. művének jellegével; az munka, elektronikus A kortárs dráma és alkotók helyével, sze- prezentációkészí-tés tömegkommu- drámák színház világa (egy repével; listakészítés, nikáció és az filmválasztott mű elemzé- – megismeri a kortárs rövid esszé, értelmezés, irodalom kölfeldolse). irodalom néhány töösszehasonlítás, megbe- csönhatásának gozásai Irodalmi díjak és dírekvését, sajátosságát, szélés, vita, új jelenségei. részlejazottak (a Nobela posztmodern, digitá- reflektálás tek, díjas: Kertész Imre lis irodalom, Informatika: a kritikai Sorstalanság című hangoskönyv fogaldigitális közlés folyóregénye). mát; példái. iratok, Kortárs irodalmi élet. – választhat műeleminterneA választott szerzők- zést tes höz, művekhez kacso- /műajánlást egyéni irodalmi lódó fogalmi ismere- olvasmányélményei lapok, tek. alapján; blogok Tájékozódás az iro– értelmez egy kortárs dalmi és könyvtári drámai alkotást (leheadatbázisok, blogok, tőleg megtekinti színirodalmi kritikai folyóiratok házban díjak között. /felvételről); – információkat szerez Önálló olvasmányvá- a kortárs irodalmi életlasztás szempontjai, ről (könyvünnepek, indoklása, értékelése, sikerkönyvek); iromások szempontjaidalmi díjakról (pl. nak értelmezése. Kertész Imre Nobeldíjas Sorstalanság című regényéről);

98


– a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés

99

Tematikai egység/ Regionális kultúra Órakeret 2 óra Fejlesztési cél A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek. Előzetes tudás További feltételek Személyi: magyar szakos tanár Tárgyi: internetes hozzáférés, projektor, laptop, vetítővászon vagy interaktív tábla Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a regiA tematikai egyonális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás. Eligazodás, ség nevelésitudás- és tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, fejlesztési céljai irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Pedagógiai elKapcsolódáTanjárások, módsi pontok eszközök szerek, szervezési és munkaformák A régió, tájegység, A tanuló tanulói tevékenyVizuális kultú- intenetes hozzátelepülés, kerület, – tisztában van a ségek szervezése ra; hon és nép- férés iskola kulturális, tájegység / település pármunka, csoismeret; földismertető-füzetek irodalmi, múltbeli / kerület / iskola stb. portmunka, rajz; történeszórólapok, és jelen hagyomákulturális, irodalmi prezentációkészílem, társadalkiadványok nyai (pl. kisebbségi hagyományaival, tés mi és államemlékhelyekrőlm irodalom, folklór, listakészítés, polgári ismeúzeumokról, múzeum, színház – ismer irodalmi rövid esszé, értelme- retek: régió, ismertetőfilmek, stb.); emlékhelyeket; zés, összehasonlítás, tájegység, tör- színházi az ide kötődő, eha tematika kapcsán megbeszélés, vita, ténelmi emléismertetők, hez kapcsolódó alkalmassá válik reflektálás kezet, hagyohelyi irodalmi szerző(k) irodalmi egy szóbeli témakör mány. lapok, folyóiratműve(i). kifejtésére (érettok Irodalmi emlékheségi követelménylyek (szülőház, rendszer). emlékszoba, kiállítás, múzeum, temető, színház stb.). A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom Kulcsfogalmak/ „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet fogalmak

100

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló felismeri és értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, informatikai alapú szövegeket. Az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Követelmény a szövegelemzési, szövegértelmezési jártasság a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Képes olvasható, rendezett írásra. Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, tudatos, kifejező szövegmondással. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására. Részt tud venni elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes a felismert jelenségek értelmezésére, következtetések megfogalmazására. Tájékozott az évfolyamon olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes definíció, magyarázat, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról.

101

Meggyőzően be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a 20. század magyar és világirodalmából, továbbá a kortárs irodalomból. Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét, az alkotói pálya jelentős tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Felismeri különböző alkotók hatását az irodalmi hagyományban, ezzel összefüggésben képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére.

102

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Recommend Documents