Magyar nyelv és irodalom 5. 6. osztály
Különbözeti, osztályozó és javítóvizsga tételek magyar nyelv és irodalomból. A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll. A vizsgázó külön kap feladatokat, illetve a szóbelin külön húz tételeket magyar nyelvből és irodalomból. A szaktanár az alábbi témakörök alapján állítja össze az írásbeli rész feladatait, valamint a szóbeli tételsorokat. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama 10 perc, felkészülési idő 20perc. A két vizsgarész beszámítása 50-50%-os arányban történik.
Magyar nyelv
5. osztály I. Kommunikáció a kommunikáció tényezői, a kommunikációs kapcsolat II. A szövegszerkesztés állomásai III. Fogalmazási ismeretek az elbeszélés, a leírás, a jellemzés a levél a felelet a beszámoló
IV. A hangok világa Magánhangzók és mássalhangzók csoportosítása, jellemzése, hangtörvények V. Helyesírás a helyesírás alapelvei, az elválasztás, a keltezés VI. A szavak szerkezete a szavak csoportosítása szerkezetük szerint a toldalékok típusai VII. Állandósult szókapcsolatok szólások, közmondások, szállóigék
VIII. Hangalak és jelentés kapcsolata
6. osztály I. Kommunikáció a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelei II. Fogalmazási kalauz a véleménynyilvánítás az ismeretterjesztő szövegek III. Szófajok ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek, viszonyszók, mondatszók szóképzés
11. évfolyam Az elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípus Írásbeli és szóbeli szövegalkotás különféle műfajokban A retorika fogalma A szónok feladatai A beszéd részei Az érv felépítése Érvtípusok Anyanyelvünk változatai: regionális köznyelv, csoportnyelv stb. A stílus fogalma A zeneiség stíluseszközei A szókincs stilisztikai vizsgálata A mondatfajták mint stíluseszközök Alakzatok Szóképek A képszerűség egyéb stíluseszközei Stílusrétegek és stílusárnyalatok A magánéleti, közéleti, hivatalos, tudományos-szakmai, szépirodalmi és sajtószövegek stilisztikai jellemzői
12. évfolyam A nyelv és az ember A nyelvek eredete, típusai A nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv eredete, rokonsága A magyar nyelvtörténet főbb korszakai Nyelvemlékek A hangrendszer változása Nyelvtani rendszerünk változása Szókincsünk bővülése Nyelvművelő mozgalmak régen és napjainkban Nyelvhelyesség, nyelvhasználat
Magyar irodalom
5. osztály I. MESÉK népmesék, műmesék jellemző vonásainak bemutatása példák segítségével II. Petőfi Sándor: János vitéz III. Mítoszok A görög mitológia alapvonásainak ismerete IV. Molnár Ferenc : A Pál utcai fiúk V. Elbeszélések, regényrészletek
6. osztály I. Mondák, balladák, elbeszélő költemények műfajok meghatározása, jellemzők ismertetése konkrét példák segítségével II. Arany János : Toldi III. Regények a regény műfaji jellegzetességei, regényismertetés Gárdonyi Géza: Egri csillagok IV. Versek
műfaji jellegzetességek versismertetés, verselemzés
11. évfolyam Arany János költészete Jókai Mór: Az arany ember Madách Imre: Az ember tragédiája Francia regény a XIX. században (Stendhal, Balzac, Fleubert) Realizmus, naturalizmus Mikszáth Kálmán novellái Mikszáth Kálmán egy regénye (Beszterce ostroma, Új Zrínyiász) A modern dráma kialakulása: Ibsen: Babaszoba vagy Vadkacsa A klasszikus modernség költészete. A francia szimbolista-impresszionista líra Vajda János költészete A Nyugat Ady Endre költészete Móricz Zsigmond paraszti témájú novellái és egy regénye (Rokonok) Babits Mihály lírája., Jónás könyve Kosztolányi Dezső lírája Kosztolányi Dezső epikája: Esti Kornél. Édes Anna Juhász Gyula költészete Tóth Árpád költészete Az avantgárd fogalma, stílusirányzatai
12. évfolyam Modern és késő modern széppróza és dráma (Mann,Kafka, Brecht) Szabó Lőrinc költészete Illyés Gyula költészete József Attila költészete Radnóti Miklós költészete Pilinszky János költészete Nagy László költészete Márai Sándor prózája és egy verse Déry Tibor egy novellája
Örkény István Egyperces novellák, Tóték (dráma) Szabó Magda regényei Posztmodern líra és próza