MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG SZAKMAI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET
UEFA ’B’ EDZŐK KÖTELEZŐ MEGYEI TOVÁBBKÉPZÉSE (licenc meghosszabbítás)
A korosztályos képzés pszichológiája
Előadó: Baranya István Szakmai és Felnőttképzési Intézet igazgató 2007. 1
Tartalomjegyzék: I. A korosztályos képzés célkitűzései 1. Tanulási folyamat
II. Biológiai fejlődés: III. A labdarúgó sportpszichológia főbb területei: 1. 2. 3. 4. 5.
Főbb életkori szakaszok Személyiségfejlődés Gyermekbántalmazás Szenvedélybetegségek A stressz
Látogassa honlapunkat !
www.mlsz.hu/felnottkepzes Várunk cikkeket, tanulmányokat, edzésvázlatokat, gyakorlatokat és minden olyan szakmai anyagot, melyet más edzőkollégáiddal szeretnél megosztani. Küld el a következő címre: kovacs_
[email protected]
2
I. A korosztályos képzés célkitűzései: A tanulási folyamat, a képzés: Az európai követelményeknek megfelelő egységes képzési rend, amely 14-16 éves folyamat: A célkitűzések – az adott életkori sajátosságoknak megfelelően – az általános és a labdarúgás tantárgy specifikus fejlesztési területeire épül. 6 - 8 évesek – alapok lerakása Cél: a labda uralása, ismerkedés a labdával, játék, mozgás, ügyességi és koordinációs alapjainak lerakása: jól felépített, pozitív hangulatú, játékos mentalitású foglalkozásokkal 8 – 9 évesek – edzés tanulás Cél: a labdaérzékelés fejlesztése, labdarúgó játék koordinációs és játékkészség alapjainak lerakása pozitív mentalitás, önbecsülés kialakítása, a játék létszükségletté váljék öröm, barátság, játék a játékért 10 – 12 évesek - alapedzés Cél: a koordinációs-technikai bázis rögzítése, az ügyesség fejlesztése taktikai, csapatjáték alapok lerakása az aerob bázis és az erőkifejtés alapjainak lerakása, közösség, összetartozás, pozitív mentalitás fegyelem egyéni bánásmód 12 – 16 évesek – verseny tanulása Cél: a mérkőzésérettség alapjainak megteremtése, a tudatos egyéni és közösségi teljesítmény. a pozíciókhoz szükséges speciális technika optimális kondicionális felkészítés az egyéni és közösségi célok összhangja az egyén felelőssége a felkészülésben az életvitel és teljesítmény kapcsolata felkészülés a pályán kívül 16–18 év felett - edzés a győzelemért Cél: a bajnoki- és tétmérkőzések érettségének megszerzése, az eredmény és teljesítmény központú játéktudás. a célszerű technika taktikai-játék fegyelem maximális kondicionális felkészítés fegyelem, alkalmazkodás, az eredmény tudatos értékelése karrier központú életvitel
3
II. Biológiai fejlődés: Minden labdarúgó 6-18 éves kora között keresztülmegy a biológiai fejlődés szakaszain. Ezek a szakaszok nem jelentenek merev, rögzített határokat, hiszen a határok eltolódhatnak, akár az akceleráció (felgyorsult fejlődés), vagy a retardáció (lelassult fejlődés) következtében, de különbség mutatkozhat az emberi test élettani működésében és pszichikumában is. A mozgásfejlődés értelmezését több oldalról közelítik, de mindannyian egyeznek abban, hogy ez egy folyamat amely a születéstől kezdődik és több lépcsője van. A mozgásfejlődés állandó módosulás, amely magában foglalja a koordinációs, kondicionális képességek fejlődését és ezeket a nem és az életkor összefüggéseiben értelmezi. Kronológiai (naptár) életkor: a születéstől eltelt idő, azaz a valós életkor Biológiai életkor: a szervezet fiziológiai, kémiai-hormonális, érzékszervi, pszichológiai működésének egymástól gyakran eltérő sebességviszonyainak összegzése. A szervezet mindennapi állapotával, az azt meghatározó természeti körülményekkel és társadalmi tényezőkkel áll összefüggésb
JÁTÉK SZFÉRA
F 5
GYAKORLÁSI SZFÉRA
E 6
7
D
8
9
C
10
11
B
13
12
14
A 16
15
17
18
életkor
100 %
ELŐF.
JÁTÉKÉRETTSÉG
MÉRKŐZÉS-
BAJOKSÁG
OPT.
ÉLETK.
KIAKÍTÁSA
ÉRETTSÉG
ÉRETTSÉG
ÉRETTS.
SZOKTATÁS
TANULÁS A
MÉKŐZÉSHEZ
TELJ. A
OPT. TELJ.
TELJ. KÉP.
A
JÁTÉKON
VALÓ
MÉRKŐZ.
A
TUDÁS
JÁTÉKHOZ
KERESZTÜL
KÖZELÍTÉS
SZOKT. 1.
Tanulási fázisok
Hogyan sajátítsuk el a játéktudást ? A fejlődést a tehetség saját szintjéhez kell igazítani, melynek három pillére van: Biológiai fejlődés Személyiség fejlődés Játék- és mérkőzésérettség szintjeinek elérése
MÉRK.
- Tanulási fázisok
-
Tanulási fázisok
1 – idegrendszer mozgástanulása 2 – szív, keringési bázis 3 – nemi, hormonális, csont- és izom A – ügyesség, koordináció B – labdaérzékelés, technika C – egyéni technikai bázis rögzítése D – kondicionálás
(organikus fejlődés) 100 %
Életkori szakaszok A
B
D
50 % 2
C
1
3
0
6
8 10 12 14 16 18
(évek)
Újszülöttkor Csecsemőkor Korai gyermekkor Első gyermekkor Második gyermekkor Serdülőkor Ifjúkor Érettkor I. Érettkor II. Időskor Aggkor A hosszú élet kora
Nők 1-10 nap 10 nap – 1 év 1 – 3 év 4 – 7 év 8 – 11 év 12 – 15 év 16 – 20 év 21 – 35 év 36 – 55 év 56 – 74 év 75 – 90 év 90 év fölött
Férfiak
8 – 12 év 13 – 16 év 17 – 21 év 22 – 35 év 36 – 60 év 61 – 74 év
4
III. A labdarúgó sportpszichológia főbb területei: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Főbb életkori szakaszok Személyiségfejlődés Gyermekbántalmazás Szenvedélybetegségek (Drog, alkohol, dohányzás) Stressz Motiváció, mentális bázis
1. Főbb életkori szakaszok: -
0 – 1 éves korig : csecsemő kor 1 – 3 éves korig : kisgyermek kor 3 – 6 éves korig : óvodás kor 6 –10 éves korig: kisiskolás kor 10-14 éves korig: felső tagozatos kor --- serdülőkor 14-18 éves korig: serdülő v. pubertáskor ( pre, pubertás, poszt) 18-24 éves korig: ifjúkor 24- 55/65 éves korig: felnőttkor 55/65 éves kortól: öregkor
2. Személyiségfejlődés személyiség nem funkcióképesen áll elő - nem születik -, hanem az adottságok talaján a környezettel való kölcsönhatásában - fejlődés eredményeként - bontakozik ki. Az egyéni vonások már az egyedfejlődés korai szakaszában is megnyilvánulnak, a személyiség tényleges fejlődése valójában csak az éntudat megjelenésével veszi kezdetét. A modern pszichológia a személyiség fejlődését azokkal az objektív feltételekkel együtt vizsgálja, amelyek kialakulását meghatározzák. Ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az ember egész lelki tevékenysége - amelyet a külső feltételek befolyásolnak saját specifikus belső törvényei szerint fejlődik. A személyiségfejlődés determinánsai az átöröklés, a környezet és a nevelés. a.) A környezet szerepe: Tény, hogy a személyiségre - annak fejlődésére - az anyagi viszonyok jelentős hatással vannak; azonkívül a személyiség fejlettsége nagyban függ a társadalom fejlettségi szintjétől, viselkedését, magatartását pedig társas kapcsolatainak jellege is nagymértékben alakítja - az öröklött diszpozíciók tehát nem önmaguktól fejlődnek meghatározott magatartásformákká, képességekké. A társadalmi determinánsokat azonban nem szabad oly mértékben előtérbe állítani, hogy a személyiség tisztán társadalmi meghatározottságú kategóriává váljék, hiszen a külső hatások csak a belső feltételeken keresztül juthatnak érvényre. b.) Öröklés-tanulás-környezet: 5
a személyiség bizonyos sajátosságai (így például az idegfolyamatok intenzitása, mozgékonysága, a serkentés és a gátlás sajátos viszonya és más adottságok) öröklődnek; ugyanakkor a képességek közvetlen anyagi alapját képező feltételes idegkapcsolatok gyakorlás, tanulás eredményeként jönnek létre és rögzülnek. Az ikerkutatások tanúsága szerint sem az átöröklés, sem a környezet, sem a nevelés nem tekinthető abszolút determinánsnak, de mindháromnak nélkülözhetetlen szerepe van a személyiségfejlődés folyamatának alakulásában; az átöröklésnek döntően a testi tulajdonságok, a környezetnek és a nevelésnek pedig minden más tulajdonság determinációjában. A három tényező tehát a legszorosabb összefüggést mutatja. Az átöröklés a személyiségfejlődés biológiai alapját, a környezet potenciális forrását, a nevelés pedig effektív megvalósulását, illetve annak módját biztosítja. c.) A személyiségfejlődés szakaszai: A személyiségfejlődés folyamatában több életkori szakaszt különböztethetünk meg, mégpedig: o az újszülöttkort, o a csecsemőkort, o a kisgyermekkort, o az óvodáskort, o a kisiskoláskort, o a prepubertáskort, o a serdülőkort, o az ifjúkort, o a felnőttkort o az öregkort. Valamennyi szakasznak megvannak a maga sajátosságai, amelyek egyszersmind minőségi többletet is jelentenek a megelőző kor sajátosságaihoz képest. Az egyes életkori periódusok alsó és felső határai egyértelműen nem határozhatók meg, mivel a biológiai fejlődés általános felgyorsulása - az akceleráció - miatt az egyéni különbségek meglehetősen nagyok. Az újszülöttkor az emberi élet első két hónapja. Az újszülött még biológiai lény, akinek megnyilvánulásait a veleszületett (öröklött) mechanizmusok: a feltétlen reflexek (szopó-, kapaszkodó-, tájékozódó-, védekezőreflexek) irányítják. A megismerési funkciók közül ebben a szakaszban egyedül az érzékelés működik csak, az újszülött észlelésre még nem képes. Nem tud különbséget tenni saját teste és a külvilág tárgyai között sem. Érzései, kifejező mozgásai alacsony szintűek, differenciálatlanok. A csecsemőkor Nagyjából egyéves korig tart. Ebben az időszakban már megjelennek a feltételes reflexek, s velük párhuzamosan ugrásszerű fejlődésnek indul az érzékszervi és a mozgáskoordináció. Félév elteltével kezd funkcionálni az észlelés, egy kezdetleges szintű emlékezeti működés, majd pedig a konkrét helyzetekre korlátozódó praktikus intelligencia (gondolkodás). Az anyával való igen szoros kapcsolat folytán indul meg az érzelmek differenciálódása.
6
Jellemző a csecsemőkre a tárgyakkal való manipuláció. A szakasz végéhez közeledve erősödik az utánzási hajlam, amely már a verbális reagálásmódra is kiterjed; a szavak jelentését azonban általában még nem érti a csecsemő. A kisgyermekkor körülbelül hároméves korig tart, a legszembetűnőbb minőségi változás a beszéd elsajátítása, a második jelzőrendszer fokozatos térhódítása, a fogalmi gondolkodás megjelenése, az éntudat és a nemi tudat kialakulása. Mindezek hatására ugrásszerűen bővül a tárgyi ismeretek köre. A kisgyermek fő tevékenysége ebben a szakaszban még a funkciójáték, de már megjelenik a szerepjáték és a konstrukciós játék kezdetlegesebb formája is. A tanulás még döntően utánzáson alapul (a kisgyermek egész sor viselkedésmintát, készséget sajátít el). Az akarati cselekvés még meglehetősen alacsony szintű, az önállósági törekvés mellett ugyanis igen erős a támaszkeresési, függőségi szükséglet. Az óvodáskor a hatéves korig terjedő időszak, a korábban megjelent pszichikus funkciók, magatartás- és élménymódok kibontakozásának időszaka. A fő tevékenységi forma: a szerep- és konstrukciós játék nagy hatással van a képszerű szemléletes - gondolkodás, a képzelet, az analizáló-szintetizáló képesség fejlődésére. Az időszak végére a gyermek megtanul különbséget tenni a valóság és a képzelet világa között. Az egyre szaporodó „miért"-kérdések az érdeklődés szélesedéséhez vezetnek, amelyben már a nemi kíváncsiság is megjelenik. A magatartást döntően az érzelmek irányítják, nemkülönben a tanulást A tovább erősödő önállósulási vágy korlátozása dacreakciót vált ki (első dackorszak). Az óvodás a vele egyező nemű szülővel azonosul, de szeretné kisajátítani a másik szülőt is, s ez a törekvés feszültséget okoz mindkét szülőhöz való érzelmi viszonyulásában (érzelmi ambivalenciák, Ödipus-komplexusok).
A kisiskoláskor Az alsó tagozat időszakát foglalja magában. A gyermek társas viszonyai módosulnak, kapcsolatai szélesednek; a család, a szülő elveszti korábbi meghatározó szerepét. A fő tevékenységi formában: a tanulásban az utánzás már csak alárendelt szerepet kap. Kialakul a szándékos és viszonylag tartós figyelem képessége, a feladattudat, a kötelességérzet, a beilleszkedési alkalmasság. A megismerési funkciók jelentősen differenciálódnak, és minőségileg is fejlődnek. Fokozódik a tárgyi érdeklődés és a realizmus. A kisiskolás már képessé válik a fogalmak rendszerezésére, a lényeges és lényegtelen vonások különválasztására, a dolgok közötti viszonyok felfogására. Az akarás fejlődésének következményeként jelenik meg a versengés, a rivalizálás vágya, illetve az erre való hajlam. Erősödik a szociális motiváció szerepe. Kialakul az ún. kategorikus erkölcsi felfogás és elemi szinten a közösségi érzés. A prepubertáskor Nagyjából a felső tagozatos éveket fogja át, és olykor már az általános iskola utolsó évében befejeződik. 7
Ezt az életkori szakaszt a viszonylagos testi és lelki kiegyensúlyozottság jellemzi. A tárgyi érdeklődés tovább mélyül, és valamilyen irányban specializálódik (erre utal például a gyűjtőszenvedély). Kialakul az elvont - fogalmi - gondolkodás. Fokozatosan megváltozik a nemi szerep követelményrendszere, átmeneti elkülönülési tendencia osztja rivalizáló csoportokba a két nemet, mely csoportokon belül igen erős a szolidaritás érzése. A gyermeki szerepmagatartás bomlása is kezdetét veszi. Az érzelmi-indulati életben a szakasz vége felé feszültség, nyugtalanság lép fel, ami az igen erőssé váló önállósulási törekvésekkel együtt gyakran vezet konfliktusokhoz, mind a családban, mind az iskolában. A serdülőkor A megelőző periódus végén jelentkező ellentmondások teljes kibontakozásának időszaka, amely általában 16-17 éves korig tart. Amíg az első alakváltozás a kisiskoláskorban, addig a második ebben az időszakban megy végbe. A személyiség átstrukturálódik, a szociális környezet ugyanis felnőttes követelményeket támaszt a felnőttes testalkatú gyerekekkel szemben. Ez együtt jár a teljes lelki átállítódással is. (csókolom helyett jónapot) A legnehezebb feladat a szülőkhöz való viszony átalakítása - a gyermeki függés helyett az egyenrangú baráti viszony megteremtése - és a nemiség megértése. Központi probléma a partnerkapcsolatokra való előkészület, az önismeret, a gyermeki világkép átértékelése. A sok megoldandó probléma miatt gyakori a befelé fordulás.
Az ifjúkor A felnőtté válás kora; felső határa az iskolázástól függően meglehetősen változó. Ebben az életkori szakaszban helyreállítódnak a helyes testarányok (harmadik alakváltozás), ami a harmonikusabb mozgásban is kifejezésre jut. A fejlett mozgáskoordináció együtt jár a testi erő és a reagálóképesség növekedésével. Befejeződik a biológiai érés, kialakul a lelki harmónia. A megismerési folyamatok mindegyike magas fejlettségi fokot ér el. A gondolkodás például ebben a periódusban éri el legmagasabb absztrakciós szintjét. Az ifjút széles körű érdeklődés, nagy ambíció, differenciált érzelmi élet jellemzi. Fontos magatartás- és személyiségformáló tényezőként jelentkezik ebben az időszakban a barátság és a szerelem. Az ifjúkori személyiség központi problémája a társadalmi életbe való beilleszkedés, amely céltudatos keresés: válasz-, hely- és társkeresés formájában nyilvánul meg.
A felnőttkor A felnőtt ember fő tevékenysége a munka lesz, amely a személyiségfejlődés további forrását is képezi. Az egyén kapcsolatrendszere átszerveződik: Rádöbben az embert arra, hogy az élet nem végtelen. A mai pszichológia a felnőttkoron belül több periódust különböztet meg, éspedig: a o korai felnőttkort (a felnőtt társadalomba való tényleges beilleszkedés időszakát, amely körülbelül a 30. életévig terjed), 8
középső felnőttkort (az egyéni célok megvalósításának szakaszát, amely nagyjából a 45. életévvel zárul le), o késői felnőttkort (az öregkorba való átmenet periódusát, amely a nyugállományba vonulásig terjed) és az öregkort (a 60 év feletti időszakot). Az átmeneti időszakok éppúgy válságperiódusok az ember életében, mint a serdülőkor. E válságok előidézői a klimatérium (a szervezet hormonális áthangolódása, amely nem csak a nőknél jelenthet komolyabb válságot); a pszichofizikai teljesítőképesség átstrukturálódása (fokozatos csökkenése); a gyermekek önállósulása; a nyugállományba vonulás. o
Az öregkor Fiziológiai, pszichológiai öregedés A pszichikai öregedéssel a személyiség figyelme egyre inkább befelé fordul. Lezajlik egyfajta számvetés: mit sikerült megvalósítani a fiatalkori elképzelésekből. Biztos jele a pszichikai öregedésnek a múlttal való intenzívebb foglalkozás és az is, hogy az egyén erősebben kötődik a megszokott tárgyakhoz, nehezebben válik meg tőlük. Az idős ember ragaszkodik kialakult szokásaihoz, újabbakat már nemigen tanul meg. Az élet kritikus periódusai önmagukban is mélyreható változásokat hoznak a személyiség pszichikumában, tudatában (a gyermek házassága, a nagyszülővé válás, a társvesztés, a munka elvesztése mind-mind maradandó nyomot hagynak). Érdekesen alakulnak az öregedéssel kapcsolatos beállítódások is. Sokan vannak, akik nem tudnak belenyugodni ebbe az állapotba; be akarják bizonyítani, hogy még bírják a versenyt a fiatalokkal. Az ilyen beállítódás veszélyes következményekkel járhat, túlfeszítettséghez, fizikai-szellemi összeroppanáshoz vezethet. Normális személyiségfejlődés esetén az öregedés érzelmi elfogadása kellő időben bekövetkezik, ami megnyugvással jár, és kiegyensúlyozott öregkort biztosít. Az ilyen ember erejéhez mérten továbbra is tevékenykedhet, hasznot hajthat a társadalom számára. Fontos tehát, hogy az öregember ne érezze magát fölöslegesnek; ösztönözze őt az a tudat, hogy tartozik valahová, számítanak rá.
3. A gyermekbántalmazás: a.) A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme lenne. Mit értünk jó, vagy rossz bánásmódon? Azt, hogy a gyermek szükségletei milyen mértékben teljesülnek. Minden élőlénynek vannak szükségletei, és a fejlett társadalmakban ezeknek a szükségleteknek a teljesülését törvényben deklarált jogok biztosítják. A Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményhez hazánk is csatlakozott, és az Alkotmányon kívül több törvény is megfogalmazza a gyermekek jogait. A jogok érvényesítése a szülő kötelessége, a bántalmazó szülőre pedig éppen az a jellemző, hogy nem veszi figyelembe gyermeke jogait, nem elégíti ki szükségleteit. A számonkérés, a kontroll pedig rosszul, vagy egyáltalán nem működik. A jogok között az első helyen szerepel az alapvető szükségletek biztosítása, vagyis a táplálkozáshoz, az egészséghez, a gyermek életkorának megfelelő különleges biztonsághoz, és a különböző ártalmak elleni védelemhez való jog. Magyarországon ma 150 ezer gyermek éhezik. A testi, vagy lelki sérülést okozó bántalmazások az egészséghez való jog durva megsértését jelentik, de még az ilyen módon beteggé tett gyerekek számát sem ismerjük, a téma „tabu”. A szülői hanyagság miatt sok gyerek kerül veszélyhelyzetbe, amivel szemben gyakran a szakemberek is tehetetlenek, vagy 9
közömbösek. A fizikai és lelki bántalmazások, durva büntetések, mint nevelési módszerek, az emberre jellemző speciális szükséglettől, a szeretettől, tisztelettől és megbecsüléstől fosztják meg a gyereket. A szó nemes értelmében vett emberré válás záloga a gyermek fejlődéséhez fontos feltételek biztosítása. A bántalmazott gyerek is ember lesz, de képességeinek megfelelő emberi értékeit nem tudja kibontakoztatni. b.) A bántalmazás okai A legtöbbünknek, aki gyereket nevel, kiszaladt már a száján: „agyoncsaplak, ha nem hagyod abba!” A gondolat gyakori, de sokkal ritkább a tettlegesség. Miből ered a különbség? A gyerek szeretetéből és elfogadásából - vagy annak hiányából - és a felnőtt probléma-megoldó képességéből. A megélhetési nehézségek, agyonhajszoltság, alkoholizmus, depressziós betegségek, családi krízisek kiválthatják, vagy súlyosbíthatják a bántalmazási folyamatot. A gyerek szeretete és elfogadása látszólag nagyon egyszerű, segít minket a természet, és a családunktól tanult minta. Az újszülött mindent megtesz annak érdekében, hogy magához kösse szüleit: kitartóan néz a felnőttre, mosolyog, szavak nélkül is beszélget. „Kikényszeríti” a gondoskodást, hiszen ez a feltétele életben maradásának. Ha az újszülött és a szülő nem élheti át szoros együttlétben az első hetek, hónapok boldogságát, csorbulhat a szeretet, az összetartozás érzése. A fogyatékossággal, súlyos betegséggel született gyermek „ügyetlenebb”, nem tudja használni kötődést eredményező képességeit. A szülő csalódottsága, a kicsi mássága gyakori kiváltója a gyerek – sok esetben már a csecsemő – bántalmazásának. Tény, hogy a fogyatékos, beteg gyerekek bántalmazása kétszer olyan gyakori, mint az egészségeseké. Az a szülő, aki gyerekként nem élte át az összetartozás, a szeretet élményét, felnőttként is képtelen erre. Aki gyermekkorában azt tanulta, hogy szorongásait, idegességét agresszióval vezesse le, felnőttként is nehezen tud más megoldást találni a problémákra. A természet ismétli önmagát. Így válhat a keményen, veréssel nevelt, érzelmileg elhanyagolt gyermekből bántalmazó szülő. Ez a bántalmazás problémájának a lényege: generációról generációra öröklődik. A megoldás is a lényegben rejlik: meg kell szakítani a folyamatot. c.) fizikai bántalmazás a legismertebb és leggyakoribb visszaélés a gyermekkel szemben. Nagyon sok formája van, az „egyszerű” pofonoktól a különböző eszközökkel végzett verésig, és a szülők fantáziája hátborzongatóan dús ebben a tekintetben. Találkoztam büntetésből villanyrezsóra ültetett kislánnyal, cigaretta-csikkel égetett gyerekkel, eltört karú csecsemővel. Az óvodában és iskolában rendszeresen kék foltokkal, véraláfutásokkal megjelenő gyermek szülei általában azzal védekeznek, hogy a kicsi állandóan elesik, legurul a lépcsőn, vagy felborul a biciklivel. Bántalmazásra utal, ha a sérülések helye és jellege nem magyarázható a szülő által elmondott okokkal. Ha egy csecsemő beszorul a járóka rácsai közé, önmagától nem törheti el a lábát, vagy karját, mert a fájdalom miatt nem erőlteti végtagjai kiszabadítását, sírással kér segítséget. Ezekben az esetekben feltétlenül orvos véleményét kell kérni. A rendszeresen vert gyerek minden testi érintéstől fél, ha egy felnőtt közeledik felé, védekezően a feje fölé emeli a karját. Életkorát meghazudtolóan együttműködő, készséges, nehogy ismét bántsák. Nagyon jellemző, hogy a bántalmazás után a szülő nem, vagy csak késve viszi orvoshoz a gyermeket. Hátborzongató példa, hogy a patkány által megcsonkított csecsemőt szenvedései ellenére csak egy nap elteltével vitték a kórházba. A tettlegességet ugyan nem a szülők követték el, de a segítség elmulasztása ugyanúgy kimerítette a bántalmazás fogalmát, amit az ügyben eljáró gyámügyi szakemberek sajnálatos módon nem vettek figyelembe. Mélyen elgondolkodtató, hogy a csecsemők fizikai bántalmazása az összes eset egyharmada. Vagyis arányaiban a legvédtelenebb csöppségek szenvedik el a legtöbb tettlegességet. Hogyan lehet képes erre egy szülő? d.) Elhanyagolás Nagyon sok éhező gyerek van a világon, különösen a szegény afrikai országokban. Az alultápláltság, fehérjehiány ott népbetegség, egyszerűen nincs mit enniük. A jóléti társadalmak hatalmas termékbősége mellett éhező gyerekek azonban nem a természeti szélsőségeknek, hanem saját 10
szüleiknek vannak kiszolgáltatva. Nem kapnak enni, vagy nem azt kapják, amire szükségük lenne. Ha egyes szülők a gyerek jogán kapott szociális támogatásokkal nem a kocsmákat, dohánygyárakat és játéktermeket gazdagítanák, akkor nem kellene 150 ezer éhező magyar gyerekről beszélni. Ha minden szülő a szakemberek tanácsai szerint táplálná csecsemőjét, kevesebb beteg gyerek lenne. Az éheztetés, vagy a minőségében silány táplálás nem csupán a testi fejlődés lemaradását eredményezi. A szellemi fejlődéshez is szükség van bizonyos alapvető tápanyagokra, sőt a tápláltság a lelki fejlődésre is kihat. Tény, hogy az éhezés agresszióhoz vezet. Gondoljanak csak saját maguk, főnökük, vagy barátaik fogyókúrájára, amikor idegesek, ingerültek, és munkájuk minősége sem a megszokott. A beteg gyerek egészségügyi ellátásának elhanyagolása is gyakoribb, mint gondolnánk. Sajnos az óvodában, iskolában gyakran találkozhatunk olyan gyerekekkel, akik állandóan köhögnek, betegek, de orvoshoz nem viszik őket. A jól táplált, drága játékokkal elhalmozott, de biztatást, odafigyelést és szeretetet nélkülöző gyereknek a lelke elhanyagolt, ami jelentős nyomot hagy személyiségén. Az üres házba bezárt, magára hagyott gyerek fél, nem érzi magát biztonságban. Vagyis az elhanyagolás során a gyermek olyan szenvedéseket kénytelen elviselni, amelyek megfelelő szülői gondoskodással elkerülhetőek lennének. Az elhanyagolás és a bántalmazás határa nehezen húzható meg. Következményeiket tekintve egy kategóriába sorolhatóak.
e.) Lelki bántalmazás Az egészség szó jelentése: testben, szellemileg és lélekben ép. Oda kellene figyelnünk arra a statisztikai adatra, amely a WHO és a Világbank 1996-ban végzett közös felmérése nyomán látott napvilágot. Eszerint a 15-44 éves korosztály legjelentősebb egészségügyi kiadásait (gyógykezelés, gyógyszer) és szociális költségeit (táppénz, munkaképtelenség) a lelki betegségek, különösen a depresszió adják. A pszichés betegségek jelentős százaléka ered lelki bántalmazásból. Sok esetben a szülő sem tudja, hogy bántalmazza gyermekét, ha nem mutatja ki szeretetét. Gyakori, hogy a szeretet nem a gyereknek szól, hanem a teljesítménynek. „Akkor szeretlek, ha ötöst hozol” – mondja nevelési szándékkal a szülő, pedig lehet, hogy a gyerek veleszületett képességei miatt képtelen a matematikaleckét tökéletesen megoldani. Ő mindent megtenne, hogy szeressék, de elvárható-e tőle (bárkitől), hogy képességei fölött teljesítsen azért, hogy szeretetet kapjon? A másik véglet, hogy a szülő észre sem veszi, láthatóan nem érdekli, hogy gyermekének milyen eredményei vannak, mit csinál és hogyan. Ez jelentős mértékben befolyásolja a gyerek személyiségfejlődését. A sarokba állítás, megalázás, gúnyolódás lelki kínzás a gyerek számára. A szülő rendszeresen és harsányan hangoztatott lekicsinylő véleménye mély depresszióba kergetheti a gyereket, egész életében küszködhet csökkent önbecsülésével. A testi hibás, vagy túlsúlyos gyerek mások előtti kigúnyolása is ebbe a kategóriába tartozik. A büntetések sorozata, a barátoktól, a közös gyerekprogramoktól való eltiltás az önbizalomtól, a kortársakhoz való tartozás érzésétől fosztják meg a gyermeket Ezek az információk nem a kritika, hanem a segítés célját szolgálják. Sokan követtünk el nevelési hibát, de soha nem késő megváltoztatni módszereinket.
f.) Szexuális bántalmazás Ebbe a fogalomkörbe nem csupán a szexuális erőszak tartozik, hanem a nemi játékokra, fajtalankodásra való buzdítás és zaklatás is. A legnehezebben felismerhető bántalmazási forma, sok esetben csak évek, évtizedek múlva derül ki a különböző pszichés problémák elemzésekor. Ezért Svájcban a szexuális bántalmazás bűntette elévülhetetlen. Az esetek legnagyobb részében a családon belüli, vagy a családdal szoros kapcsolatban álló személy követi el a bántalmazást. Sajnos néha az anya is tud róla, a zaklatás az ő hallgatólagos beleegyezésével történik. A gyerek sok esetben a szeretet megnyilvánulásának tartja a szexuális 11
közeledést, ezért nem szól; más esetekben azért hallgat, mert titoktartásra kötelezik, fél és szégyelli magát. A szexuális bántalmazásnak csak a gyanúja vethető fel, a megtörtént tény kiderítése orvosi és hatósági feladat. Az óvodás, vagy kisiskolás gyermek életkorához nem illő, feltűnő szexuális érdeklődése és viselkedése pszichiátriai vizsgálatot indokol. Ha egy iskolai, vagy baráti beszélgetés során a serdülő hevesen és riadtan utasítja el a szexualitás témáját, problémát sejtet. Egyes kapcsolatok hirtelen megszakítása, feltűnő kerülése, magatartási és viselkedési zavarok, szökés, csavargás, depresszió hátterében is állhat szexuális zaklatás. A kezeléshez pszichiátriai segítségre van szükség, mert ez a bántalmazási forma súlyos lelki válságokat, maradandó személyiségbeli torzulásokat okozhat. Amerikai felmérések szerint a prostituáltak jelentős hányada gyermekkorában szexuális bántalmazás áldozata volt. Van lehetőségünk a megelőzésre. Meg kell tanulnunk, hogy gyerekeinkkel életkoruknak megfelelően beszélgessünk a szexualitásról, és meg kell tanítanunk őket arra, hogy vannak intim testrészei, amelyek felett csak ő rendelkezhet.
g.) A gyermekbántalmazás következményei A szó nemes értelmében vett emberré válás képessége minden újszülöttben ott rejtőzik. Az, hogy ezekből a képességekből mi valósul meg, azon múlik, hogy hogyan bánnak vele, hogyan nevelik. Az alapvető fizikai szükségleteitől – például a tápláléktól - megfosztott gyermek egyetlen vágya, hogy jóllakjon. Nem a világ csodái után érdeklődik, ahogyan azt ebben az életkorban kellene, csupán létfenntartására koncentrál. A szeretet az ember alapvető szükséglete. Ha nem kapja meg, lelki beteggé válik. Ha gyermekként nem szerették, a szeretni tudás művészetével felnőttkorban sem rendelkezik, ami jelentősen befolyásolja emberi kapcsolatait. Ha rendszeresen és szándékosan bántják, vagy veszély esetén nem kap védelmet, bizalmatlan lesz a felnőttekkel szemben, vagyis mindig és mindenhol fél, ami személyiségét jelentősen befolyásolja. A veréssel, büntetések sorozatával nevelt gyerek értéktelennek érzi önmagát, önbizalom nélkül pedig nem tud tanulni, teljesíteni. Ha a szülő számára közömbös, hogyan tanul, ő sem fog arra törekedni, hogy kibontakoztassa képességeit. A depresszió, a kábítószerhez való menekülés, a serdülőkori öngyilkosságok nagy részének gyökere a fentiekből ered. A bántalmazás társadalmi következményei is nagyon fontosak. A rendszeresen vert, agresszíven nevelt gyerek az óvodában és iskolában bántja társait (a mi gyerekünket is), hiszen ezt a viselkedést tanulta szüleitől. Felnőttként felesége és gyermekei bántalmazójává válik, vagyis a problémát átörökíti a jövő generációjára is. A bűnözés is összefüggésben van a bántalmazással. Amerikai statisztikák szerint a bűnelkövetők 78%-a bántalmazott gyermek volt, és a prostituáltak 96%-a gyermekkori szexuális bántalmazáson esett át. Ugye nem ezt akarjuk? h.) A gyermekbántalmazás megelőzése és kezelése Meggyőződésem, hogy a bántalmazó szülők többsége nem is tudja, hogy bántja gyermekét. Nincs olyan egészséges, ép lelkű szülő, aki gyermekének rosszat akarna. Vannak viszont rossz tanácsok és elavult, rideg nevelési hagyományok. A legtöbb bántalmazó szülő a saját családjában tanult nevelési módokat ismétli, mert azt hiszi, hogy ezzel tesz jót gyermekének, mert nincs tisztában a gyerek testi és lelki szükségleteivel, mert nem ismeri jogait. Ezért a bántalmazás megelőzésének a legalapvetőbb módja a szülők felvilágosítása. Nyugat-Európában rendszeres előadásokat, csoportfoglalkozásokat szerveznek a szülőknek, hogy megismertessék a gyerekek lelki és szellemi fejlődését, annak feltételeit. Nem bízzák a véletlenre. Megtanítják, hogy a szülő mivel árthat gyermekének, és hogy ennek milyen következményei lehetnek. Megismertetik a szorongás és depresszió tüneteit, elmondják, hogy mikor kell orvoshoz, vagy pszichológushoz fordulni. Lehet-e koraibb és jobb formája a kábítószer-használat megelőzésének? Az a szülő, aki szeretetet és jó mintát kapott, fogékony a gyermekével kapcsolatos információkra. Aki maga is bántalmazva, elhanyagolva nőtt fel, nem igényli, hogy a sajátjánál jobb szülője legyen gyerekének. A különbség nagyon szemléletesen fogalmazható meg a pszichológiában 12
használt Máté-effektussal: „Mert akinek van, annak adatik, és az bővölködik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amilye van” (Máté evangéliuma). Ezért aki képtelen arra, hogy jól bánjon gyermekével, azt segíteni, vagy kényszeríteni kell rá, esetleg más családot kell keresni a gyerek számára. Ezt a célt szolgálja a gyermekvédelmi törvény. Önmagában a törvény azonban nem elég. Olyan szakemberek is kellenek, akik a gyermek mindenek felett álló érdekében alkalmazzák azt
4. Szenvedélybetegségek (Drog, alkohol, dohányzás) a.) Drogokról "Kábítószer minden olyan anyag, amely a fogékony biológiai struktúrák ingerléséhez vezet, amelynek fogyasztása tiltott, vagy a nem tiltott anyagok közül, amelyek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns." (Egészségügyi Világszervezet) Míg a drog kifejezés alatt a köznyelv egyre inkább kizárólag az illegális szereket érti, addig az addiktológiában (szenvedélybetegségekkel foglalkozó tudomány) az illegális mellett azon legális anyagokat is ide sorolják, melyek a központi idegrendszerre hatva hangulati és gondolkodásbeli változásokat okoznak, és károsítják a testi- lelki egyensúlyt (alkohol, koffein, nikotin). A kábítószerek osztályozása A) 1. Legális drogok: Azon kábítószerek, melyeknek gyártását, raktározását, behozatalát, kivitelét, forgalmazását az állam nem tiltja, illetve nem köti különösen szigorú ellenőrzéshez. Ilyenek a tea, a kávé, az alkoholtartalmú italok, a dohányáruk, illetve a gyógyszerek. A legális drogokon belül is két csoportot lehet megkülönböztetni: azok, amelyeknek használatához nem szükséges engedély - pl. cigaretta -, illetve amelyekhez engedély szükséges - pl. gyógyszerek. 2. Illegális drogok: Azon anyagok, amelyeknek gyártása, raktározása, behozatala, kivitele, forgalmazása államilag tiltott, illetve ez csak külön engedély alapján az erre feljogosítottak számára, kizárólag egészségügyi vagy tudományos célra és különösen szigorú ellenőrzés mellett lehetséges. Felsorolásukat a kábítószerek és pszichotrop anyagok jegyzéke tartalmazza. Az illegális drogoknak két csoportjuk van: az olyan anyagok, amelyek megfelelő engedély mellett használhatók - pl. gyógyászati alkalmazása -, illetve amelyek legálisan nem hozzáférhetők. B) 1. Kemény drogok (hard drugs): Hivatalosan nem meghatározott kifejezés; az olyan kábítószereket értjük rajta, amelyeknek a használata rendkívül kockázatos, jelentős az egészségkárosító hatásuk, és szinte minden esetben függőséget váltanak ki (pl. heroin). 2. Lágy drogok (soft drugs): Ez a kifejezés a kisebb kockázattal járó drogok körét fedi, leggyakrabban a marihuánát értjük alatta. Használata nem jelent nagyobb fiziológiai veszélyt a szervezetre, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, de pszichés hozzászokás a lágy drogok esetében is felléphet. C) 1. Stimulánsok vagy "gyorsítók": Azokat a szereket soroljuk ebbe a csoportba, melyek energetizálják, feldobják a fogyasztót. Ilyen a kokain és az amfetaminszármazékok (speed, extasy), illetve a legális drogok közül a koffein. 2. Depresszánsok vagy bódító szerek: Erős nyugtató, szorongásoldó hatással rendelkező kábítószerek. Ide tartoznak az ópiátok, az alkohol, a nyugtatók, valamint a ragasztó- és higító szerek. 3. Hallucinogének: vagy más néven pszichedelikumok. Ezeknek a szereknek tudattágító, a belelátó és felfedező képességet növelő hatásai vannak. Hatásuk alatt a világot és a problémákat teljesen más szemmel szemlélik. Az érzékelés és a gondolkodás eltorzul, álomszerű jelenések, látomások jelentkeznek. Ezt a csoportot képviseli az LSD és a psilocybin hatóanyagú "varázsgomba". 4. Atípusos hatású drogok: Ide tartoznak azok a kábítószerek, melyek hatásmechanizmusukban a fenti három csoporttól eltérnek. A THC-t tartalmazó 13
A drogfüggőség biológiai alapjai Hogy miért nyúl valaki kábítószerhez, annak egyéni, lelki illetve társadalmi okai is lehetnek. A drogfüggés pszichés és szociális következményekkel jár. A függés kialakulása azonban tisztán biológiai folyamatokkal is magyarázható. Állatkísérletekből származó tény, hogy vannak agytörzsi sejtcsoportok melyeket, ha elektromos árammal ingerelnek, intenzív élvezetérzést okoznak. Ha az ingerlés gyakoriságát és intenzitását maga a kísérleti állat szabályozhatja, egy idő után ez legfőbb élvezeti forrásává válhat. Alvás, táplálkozás, partnerrel való együttlét, sőt veszélytől való menekülés helyett is az élvezetszerző ingerek adagolásával foglalkozik, amit azután esetleg haláláig megszakítás nélkül folytat. A kábítószerek, elsősorban az ópium származékok hasonlóan testi, biológiai függőséget váltanak ki, akár néhányszori adagolás után is. Pusztán biológiai okkal is magyarázható, hogy a kábítószerek által felkeltett és csak ezek által kielégíthető szükségletek erősebbé váljanak minden más motivációnál. Erre tevődik még rá a pszichés függés (a megváltozott tudatállapot érdekes élménye és az ezt kísérő kellemes érzések, az új barátok, a valahova tartozás felértékelődése…). Tehát először az egyén biológiai okokból törekszik a kínzó tünetek elkerülésére, újabb adag szer megszerzésére. A szer nemcsak drága, de illegális is, vagyis máris törvényt sértett, de az árának beszerzéséhez gyakran újabb bűncselekmény kivitelezése szükséges. Az út törvényszerűen vezet a kriminalitás felé. A drog megszerzésére fordított, valamint a droghatás alatt töltött időre a kábítószer-függő kivonódik egyéb társas hatások alól, drogos társai között pedig még erősebbé válnak a droghoz fűződő kötelékek…. Beindult az ördögi kör.
b.) Alkoholizmus -
ősidők óta fogyasztanak bizonyos pszichotrop szereket (lelki működést befolyásoló) úgy tűnik, hogy e szerek fogyasztásának van valamilyen funkciója alkohol = „legális narkotikum” a túlzott alkoholfogyasztásnak lehetnek pszichológiai okai is (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, feszültségek, a problémák elviselésének nehézsége miatt az egyén ivásba menekül)
Mit nevezünk alkoholizmusnak ? Orvosi definíció 1. 2. 3. 4.
Alkoholista az, akiben a nagy mennyiségű fogyasztás hatására már rögzült a hozzászokás és kialakult a fizikai függőség (nem képes ivása fölött uralkodni). KESSEL és WALTON (1965) az alkoholhoz való viszony szerint az emberek négy csoportját különböztetik meg: alkoholos italt nem fogyasztók (absztinensek) szociális ivók (mértékletesen ivók) excesszív ivók (mértéktelenül ivók – alkoholbeteggé válnak) alkoholbetegek (dependensek, ha nem isznak elvonási tünetek lépnek fel) Szociológiai definíció
Alkoholista az, akinek az alkoholfogyasztás nehézségeket okoz társadalmi szerepeinek ellátásában, a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedésben. Alkoholizmus alakulása hazánkban az egy főre jutó alkoholmennyiség 11,5 liter tiszta alkoholban számítva (5. helyen van hazánk) 14
az alkoholisták döntő részben a 30-49 éves korosztályból kerülnek ki kedvezőtlen a nők arányának emelkedése a leszázalékoltak között is magas arányban, kb. 20%-ban találtak alkoholizmust az állami gondozásba vett gyermekek mintegy 35%-a olyan szülőktől származik, akik alkoholisták (egyik vagy mindkét szülő) az értelmiség alkoholizmusa rejtettebb legveszélyeztetettebbek az alsó társadalmi rétegbe tartozó iskolázatlanok/szakképzetlenek (szubkultúrák) házasságok felbomlásához is vezet közismert az alkoholizmus és az öngyilkosság összefüggése (vizsgálati adat: az öngyilkosságot elkövetettek 47,7%-a ittas volt halála időpontjában) az alkohol több krónikus betegségnek rizikófaktora a legveszélyeztetettebbek a fiatalok: o alkoholfogyasztásuk gyorsabban nő, mint az átlagos fogyasztás o hamarabb lesznek részegek o gyakoribbak a szövődmények o gyorsabban válnak dependensekké mint a felnőttek o a fiatalon megszokott italozó magatartási formák felnőtt korban is megmaradnak. Hajlamosító tényezők -
az egyéni szocializációs folyamat hibái mikrokulturális hatások (gyermekkori, családi, felnőttkori – baráti – munkahelyi hatások) makrokulturális hatások (az adott közösség ivási szokásai és megítélései) akut pszichés megterhelések, stresszállapotok, belső feszültségek hozzáférhetőség, alkalmak társaságban a „nem ivás” szinte szégyen (társadalmi funkció)
Megelőzése egységes megelőző stratégiát nem lehet adni DE ellene tenni lehet: gazdasági intézkedéseket tiltást egészségnevelés kiterjesztését önsegítő csoportok szervezését (pl. Alcoholicus Anonymus) Az alkoholisták számának megállapítása az alkoholizmus elterjedtségének meghatározására BECSLÉSEKET használnak Jellinek-képlet A májcirrhosisban meghaltak meghatározott része (60%) alkoholtól kap betegséget A májzsugorban szenvedők egy része hal meg egy éven belül A súlyos alkoholistáknak egy meghatározott része kap májzsugorodást Ennek alapján az adott évben májzsugorban meghaltak számát 86,4-del kell megszorozni, s megkapjuk a SÚLYOS ALKOHOLISTÁK számát (1995-ben 396000 = 4587 májcirrhosis okozta haláleset történt.) LÉDEMAN (francia demográfus) Az évi alkoholfogyasztásból következtet az alkoholisták számára 1995 évi 11,5 liter abszolút alkohol/fő fogyasztásunk 600000 alkoholistát jelent (reprezentatív kutatások adatai is igazolták) 15
5. A stressz a.) Stressz: - inger - válasz - egyén-környezet interakció - olyan folyamat, amelyet a környezet fenyegető eseményei váltanak ki, a szervezet válaszol a környezetre, helyreállítja a belső egyensúlyi állapotot. Stresszor: minden olyan inger, amely az addig működtetett feldolgozó (problémamegoldó) munkamódokkal már nem dolgozható fel és / vagy a következményei nem háríthatók el. - komplex pszichológiai és fizikai (fiziológiai) események
GAS görbe
normál ellenállás szintje
alarm
ellenállás
kimerülés
b.) Stressz és testi reakciók Mi történik az ember szervezetében, amikor stressz éri? Felszaporodnak a különböző stresszhormonok, ezzel egy időben keletkeznek közérzetjavító anyagok is. (A neurofiziológusok több mint nyolcvan, a test és lélek "párbeszédét" szabályozó hormont és "küldöncanyagot" fedeztek már fel). Ezek a hormonok elindítanak egy sor reakciót. Ilyen a félelem, amikor sebesebben ver a szív, szaporább a légzés, emelkedik a vérnyomás, kiver a veríték. Egy-egy félelmetes helyzetben, a megemelkedett vérnyomás következtében több vér jut az izmokba, ettől felszabadulhatnak a védekezéshez, a meneküléshez szükséges erők. Ha a feszültséget keltő esemény, érzés elmúlik, a szervezet ismét normálisan működik. Ha viszont ez a felpörgetett állapot túl hosszú ideig tart, nem követi nyugodt feltöltődési időszak, kimerülhetünk, és komoly egészségügyi károsodásokat is szenvedhetünk. A stressz kihat a szexuális életünkre. A férfiaknál merevedési zavarokat, korai magömlést okozhat. A nők a libidó csökkenését, az orgazmus elmaradását tapasztalhatják meg. c.) A pszichoszomatikus betegségek A stressz gyakran vezet depresszióhoz, pszicho- szomatikus betegségekhez. A legismertebb pszichoszomatikus betegség a fejfájás, a gyomor- és nyombélfekély, a magas vérnyomás, az asztma, a fekélyes vastagbélgyulladás, a neurodermatitisz, a reuma. A stressz következtében kialakuló zavarok nem enyhíthetők nyugtató- vagy élénkítőszerekkel. A kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a túlzásba vitt evés átmenetileg enyhítheti a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítják a tüneteket, és még több szenvedést okoznak. Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztat- ni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük. Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot. A félelem, a szorongás okozta betegségek miatt sok középkorú ember, főként férfi veszti életét Magyarországon. Mindössze 59 százalék a valószínűsége annak, hogy Magyarországon egy férfi túléli a 65. életévét, miközben Ausztriában erre 80 százalékuknak van esélye - írja a Népszabadság. 16
Magyarországon több középkorú férfi és családfenntartó nő hal meg ma, mint a második világháborúban vagy az antibiotikumok felfedezése előtt. Minden második 65 év előtti, korai halálozásáért a stressz okozta betegségek okolhatók. "Emberi állapotok tekintetében sokkal rosszabbul állunk, mint amit a gazdasági helyzet indokolna" - mondta Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének vezetője. Csupán 59 százalék a valószínűsége annak, hogy Magyarországon egy férfi túléli a 65. életévét, miközben Ausztriában erre 80 százalékuknak van esélye. A középkorú nők idő előtti halálozása nálunk háromszor gyakoribb az európai átlagnál.
Glass szerinti személyiségtípusok: A típus Aktív Rutint építő Teljesítményorientált Agresszív
B típus passzív Kifelé figyelő Békés Kevésbé versengő
Ambíciózus Sürgősség érzés Katekolamin túlsúly Keringési megbetegedés
Kortikoszteron túlsúly Immunbetegségek
C típus (Temoshok, 1987) Emóciók elfojtása Kóros kedvesség Konfliktus kerülő Stressz hatására a vis. Összeomlik Magatehetelenség Tumoros megbetegedés(?) Negatív érzelmek elnyomása Gond az érzelmek kimutat.
17