MAGYAR KARATE SZAKSZÖVETSÉG IPPON SHOBU BÍRÓI SZABÁLYZATA 2002
Kiadja a Magyar Karate Szakszövetség Készült: Az ESKA 1995-ben kiadott verseny szabálykönyve alapján Második átdolgozott kiadás A szabálykönyvet fordította: Széll Andor Átdolgozta, kiegészítette: Varga József
Nyomda: Lombos Nyomda Kft
2
TARTALOM ÁLTALÁNOS VERSENYSZABÁLYOK I. fejezet: Általános dolgok
6
1.
Hivatalos megjelenés
6
2.
A küzdıtér
8
3.
A versenyen közremőködı személyzet
8
A bíráskodás
9
1.
A bírók kijelölése
9
2.
A bírók kötelezettségei
9
3.
A fıbíró jogai és kötelezettségei
9
4.
A vezetıbíró jogai és kötelezettségei
10
II. fejezet:
5.
A vezetıbíró kifejezései és jelzései
10
6.
A sarokbírók jogai és kötelezettségei
10
7.
A sarokbírók által használt jelzések
10
8.
Az ellenırzı bíró jogai és kötelezettségei
11
9.
Sérülések a mérkızés alatt
11
10. Óvás
12
11. Egyéb dolgok
12
3
A KUMITE VERSENY SZABÁLYAI I. fejezet: Általános szabályok
13
1. A mérkızések fajtái
13
2. Részvétel a mérkızésen
13
3. Orvosi elıírások
13
II. fejezet:
Az egyéni mérkızés
14
1. A mérkızés lebonyolítása
14
2. A mérkızés levezetése
14
3. A mérkızés idıtartama
14
4. A mérkızés meghosszabbítása
14
III. fejezet: A csapatmérkızés
15
1. A csapatmérkızés szabályai
15
2. Részvétel a csapatmérkızésen
15
IV. fejezet: A pontértékelés kritériumai
16
1. Gyızelem, vereség
16
2. Érvényes találati felületek
16
3. Pontértékelés
16
4. Az „Ippon”
16
5. A „Waza-ari”
17
6. A döntés kritériumai
17
7. Tiltott viselkedés, tiltott technikák
18
8. Szabálysértés és diszkvalifikáció
18
V. fejezet: A mérkızés elbírálása
19
1. A bírók
19
2. A vezetıbíró jogai és kötelezettségei
19
3. A sarokbírók jogai és kötelezettségei
20
4. Az ellenırzı bíró jogai és kötelezettségei
20
4
A KATA VERSENY SZABÁLYAI I. fejezet: Általános szabályok
21
1.
A mérkızések fajtái
21
2.
A mérkızések lebonyolítása
21
3.
A mérkızés felügyelete
21
4.
Zászlós rendszer
21
5.
Pontozásos rendszer
22
A mérkızés szabályai
22
1.
A mérkızés indítása, befejezése
22
2.
A döntés kritériumai
23
3.
A mérkızés meghosszabbítása
24
II. fejezet:
III. fejezet: A mérkızések elbírálásának szabályai
25
1.
A bírók
25
2.
A vezetıbíró jogai és kötelezettségei
25
3.
A sarokbírók jogai és kötelezettségei
26
MELLÉKLETEK I. melléklet:
A vezetıbíró által használt kifejezések és jelzések, azok jelentései
27
II. melléklet:
A sarokbíró által használt jelzések
32
III. melléklet:
Az ellenırzı bíró által használt jelölések
35
IV. melléklet:
Bírói döntések táblázata.
36
V. melléklet:
A küzdıtér méretei, a bírók és a személyzet elhelyezkedése
37
VI. melléklet:
Katák listája
38
VII. melléklet:
Kihon-ippon kumite verseny szabályai
39
Jiyu-ippon kumite verseny szabályai
41
Fogalmak
43
VIII. melléklet: IX. melléklet:
5
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet
ÁLTALÁNOS DOLGOK Jelen Ippon Shobu szabálykönyv érvényes minden olyan a Magyar Karate Szakszövetség, vagy a Magyar Karate Szakszövetség tagjai által rendezett hivatalos Ippon Shobu bajnokságra, versenyre, minısítı versenyre, melyek a versenynaptárban szerepelnek, vagy amelyet a Magyar Karate Szakszövetség Versenybizottsága engedélyezett. A szabályzat létrehozásánál a tiszta és egységes Ippon Shobu versenyrendszerő bíráskodás, a szabályok alkalmazhatóságának és a bírók tekintélyének a biztosítása a cél. Ezen verseny szabálykönyv alapját az ESKA (European Shotokan Karate-Do Association) verseny szabálykönyv alkotta. 1.
HIVATALOS MEGJELENÉS A bírók A bírók kötelesek a hivatalos öltözetet viselni minden versenyen, bírói továbbképzésen és vizsgán. Hivatalos öltözet: • Sötétkék egysoros zakó, két ezüstgombbal. • Hosszú ujjú fehér ing. • Vörös vagy gesztenyebarna nyakkendı. • Világosszürke nadrág. • Mintázatlan fekete zokni és főzıs fekete cipı, a küzdıtéren kívülre, bíráskodás közben cipı és a zokni viselése nem engedélyezett. A versenyzık • A versenyzık kötelesek tiszta, fehér, mindenféle mintázattól mentes karate gi-t viselni. • Nemzetiszínő vagy klub embléma viselhetı a karate gi-felsı részének bal oldalán, max. 10 cm2-es nagyságban. • A versenyzık az azonosító számot a gi-felsı hátoldalán kötelesek viselni. • Az övvel megkötött kabát minimum fedje a csípıt, de ne érjen túl a combközépen. Hölgyeknél tiszta fehér trikó viselhetı a kabát alatt. • A kabát ujja legalább az alkar közepéig érjen, de ne érjen túl a csuklóhajlaton. A kabátujjakat felhajtani csak befelé, a kar felé lehet, és rögzíteni kell. • A nadrágszárak takarják legalább a lábszár kétharmadát, és ne legyenek felhajtva.
6
• Kumite vagy zászlós rendszerő kata mérkızéseken a megkülönböztethetıség céljából az egyik versenyzı piros, a másik fehér övet köteles a derekára kötni. Az öv átlagos hosszúságú legyen. Ha helyesen megkötötték a derékon, a csomó helyétıl mindkét oldalon 15-15 centiméterre lógjon le. Legyen körben 5 cm széles. • Kumite közben az alábbi védıeszközök használata kötelezı: - fogvédı, - fehér seikenvédı, (legyen vékony, és fedje a kézfejet), - nıknél mellvédı. A férfiaknál herevédı használata engedélyezett. Egyéb védıeszközök használata tilos. • A versenyzı nem viselhet kötést vagy speciális védıeszközt, csak a verseny orvosának engedélyével, amit a regisztrációs lapján fel kell tüntetni. • Szemüveg nem viselhetı, lágy kontaktlencse használata saját felelısségre engedélyezett. • A versenyzı köteles a körmét rövidre vágni, és nem viselhet fém, vagy bármilyen egyéb olyan tárgyat a testén, amely ellenfele sérülését okozhatja. • Minden versenyzı tartsa tisztán a haját, és annak hossza nem akadályozhatja ıt mérkızés közben. Kumite versenyszámban a hajpánt, hajcsat használata tilos. Kata versenyszámban diszkrét hajpánt engedélyezett. • Fejpánt használata nem engedélyezett. A vezetıbíró feladata ellenırizni a versenyzık hajviseletét és ruházatát, még a küzdıtérre lépés elıtt. Az edzık Az edzık a verseny teljes ideje alatt kötelesek tiszta karate gi-t, vagy melegítıt viselni, feltüntetve engedélyüket. Viselkedjenek a karate etiketthez méltóan. A fıbíró kizárhat a versenyrıl minden olyan résztvevıt, aki nem felel meg a fenti elıírásoknak.
7
2.
A KÜZDİTÉR • A küzdıtér rendelkezzen sima felszínnel, és végezzék el a méretek ellenırzését az esetleges tévedések elkerülése érdekében. • Fogazással összeilleszthetı tatami használata elınyös, de a fa padlózat, vagy egyéb anyaggal bevont sportolásra alkalmas felszínő talaj is használható. • A küzdıtér méretei, az V. sz. melléklet szerint: - Kumite: A küzdıtér mérete 8x8 méteres négyzet alakú, mely magába foglalja az oldalvonalak jelzését is. A küzdıtérhez minimum 1 méteres biztonsági sáv tartozzon. - Kata: A méret legyen elegendı ahhoz, hogy a résztvevık akadálytalanul be tudják mutatni a formagyakorlatokat. Javasolt a 8x8 méteres, négyzet alakú. • A küzdıtéren fel kell tüntetni a versenyzık helyét, az V. sz. melléklet szerint: - Kumite: két, egymással párhuzamos, a középponttól mért 1,5-1,5 méterre lévı, 1-1 méter hosszú vonallal, melyek merılegesek a küzdıtér alapvonalára. A versenyzık a vonal mögött helyezkednek el. - Kata: két, egyenként 0,5 méter hosszúságú vonallal, melyek egymástól 3 méter, az alapvonaltól 2 méter távolságra vannak, azzal párhuzamosan. A versenyzık a vonal elıtt helyezkednek el. • A vezetıbíró helye az V. sz. melléklet szerint: - Kumite: egy az alapvonallal párhuzamos, a középponttól mért 2 méterre lévı, 0,5 méter hosszúságú vonal. A vezetıbíró a vonal mögött helyezkedik el. - Kata: a küzdıtéren kívül, az alapvonal mögött és a jegyzıkönyvvezetık elıtt foglal helyet.
3.
A VERSENYEN KÖZREMŐKÖDİ SZEMÉLYZET • A verseny fırendezıje felelıs a verseny magas színvonalú lebonyolításáért. Részt vesz az elıkészítésben, munkája kiterjed közvetlenül a verseny elıtti és utáni feladatokra. Irányítja a verseny ideje alatt az összes kapcsolódó munkát. Feladata a megfelelıen képzett technikai személyzet, jegyzıkönyvvezetık, orvosok, bírók meghívása, az idevonatkozó szabályzatok betartásával. • A technikai személyzet és a jegyzıkönyvvezetık feladata biztosítani a megfelelı segédeszközöket: óra, gong, zászlók, pontozótáblák, stb. Közremőködni a mérkızés zavartalan lebonyolításában, dokumentálásában, a „Shiai” vezetıbíró utasításait követve.
8
II. Fejezet
A BÍRÁSKODÁS 1.
A BÍRÓK KIJELÖLÉSE • A versenyen közremőködı bírókat a Magyar Karate Szakszövetség Versenybizottságának Versenyrendezési és Versenyellenıri, valamint Bírói Bizottságának a Szervezeti és Mőködési Szabályzata alapján kell kijelölni. • Ha egy bíró alkalmatlanná válik feladata ellátására, a fıbírónak jelölnie kell egy helyettesítı bírót annak helyére. • A mérkızés során a bírók összetétele nem változtatható a jelenlévı bírók tetszése szerint.
2.
A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGEI A bírók a mérkızések elbírálását a versenyszabályokkal összhangban, pártatlanul végzik. Hatáskörük nem terjed tovább jelen szabályoknál. A mérkızés elbírálását egy bírói közösség végzi. Döntésük meghatározó. A fıbíró, a vezetıbíró és a sarokbírók ítéleteiknél kísérjék figyelemmel az alábbi szempontokat: • Legyenek mindig objektívek. • Viselkedjenek becsületesen, részrehajlás nélkül döntsenek. • Viseltessenek tisztelettel, önuralommal egymás és a versenyzık iránt. • A mérkızés alatti megnyilvánulásaik legyenek mindig határozottak. A helyes attitőd, vagy ennek hiánya, megnyilvánulásaik, bírálataik a mérkızések alatt befolyásolják az emberek Karate-Do-ról alkotott véleményét. • A bírók hozzáállása és megnyilvánulásai legyenek gyorsak és hibátlanok, mert ez jelentısen befolyásolja a mérkızés sikeres lebonyolítását. • A vezetıbíró és a sarokbírók kötelesek teljes figyelmükkel a mérkızésre koncentrálni, folyamatosan figyelni a versenyzıket és azok minden akcióját helyesen elbírálni. • A mérkızés ideje alatt a vezetıbíró, a sarokbírók, és az ellenırzı bíró, a bírókon, a mérkızı versenyzıkön és a jegyzıkönyvvezetıkön kívül senki mással nem érintkezhetnek.
3.
A FİBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • Rendelkezik a legmagasabb bírálati joggal. • Dönt a versenyen elıforduló rendkívüli esetekben. • Felelıs a verseny ideje alatt a versenyszabályok maradéktalan betartásáért, betartatásáért. • A mérkızésen történtek alapján azonnal leállíthatja azt, és idıveszteség nélkül lecserélheti a közremőködı bírókat. • Segítségül kell hívni, ha bármilyen döntéssel problémája támad a vezetıbírónak.
9
4.
A VEZETİBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • Levezetni a mérkızést, beleértve a mérkızés indítását, megszakítását, befejezését. • „Ippon”-t és „Waza-ari”-t megítélni. • Figyelmeztetések, intések alkalmazása a mérkızés ideje elıtt, alatt és után. • Észrevenni a szabálysértést, szükség esetén leléptetni, kizárni a versenyzıt. • Kikérni a sarokbírók véleményét. • Dönteni a gyızelemrıl a sarokbírók többségi ítélete alapján. • Meghosszabbítani a küzdıidıt. • Kihirdetni a döntést a sarokbírók jelzései alapján, a IV. sz. melléklet szerint. • Indokolni a döntéshozatalt. A vezetıbíró jogköre nem kizárólag a küzdıtérre vonatkozik, hanem kiterjed annak közvetlen közelére is.
5.
A VEZETİBÍRÓ KIFEJEZÉSEI ÉS JELZÉSEI A vezetıbíró által a mérkızés irányítása során használt kifejezések és jelzések jegyzéke megtalálható az I. sz. mellékletben.
6.
A SAROKBÍRÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • Zászló és sípjelekkel segíteni a vezetıbíró munkáját. • Véleményt nyilvánítani az észlelt szituációkról. • A kumite mérkızésen fokozott figyelemmel kísérni a versenyzık akcióit, és a vezetıbíró felé véleményt nyilvánítani az alábbi esetekben: - ha „Ippon”-t vagy „Waza-ari”-t észlel, - ha a versenyzı tiltott technikát alkalmaz, vagy erre készül, - ha sérülést vagy rosszullétet észlel, - ha az egyik, vagy mindkét versenyzı elhagyta a küzdıteret, - bármely más esetben, amikor szükségesnek ítéli a vezetıbíró figyelmét felhívni. • Köteles véleményt nyilvánítania, ha a vezetıbíró „Hantei”-t kér.
7.
A SAROKBÍRÓK ÁLTAL HASZNÁLT JELZÉSEK A mérkızés során a sarokbírók által használt zászló és sípjelzések jegyzéke megtalálható a II. sz. mellékletben.
10
8.
AZ ELLENİRZİ BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Minden kumite mérkızésre ellenırzı bírót kell kijelölni. Személyében szakmailag, erkölcsileg elismert szakember legyen. Feladatai: • Ellenıriznie kell a vezetıbíró döntéseit, biztosítani a mérkızések korrekt lefolyását. Ha a vezetıbíró és a sarokbírók döntése ellentmond a bíráskodás szabályainak, az ellenırzı bíró összehívja és figyelmezteti ıket, hogy bírálják felül döntésüket. • Megkérdezése esetén véleményt kell nyilvánítania a különbözı szituációkról. Ez esetben az ı szava a döntı. • A mérkızésen történtek pontos dokumentálása, a III. sz. mellékletben leírt módon. • Jogköre kiterjed a mérkızés teljes felügyeletére, magában foglalja az idımérı és az adatrögzítı ellenırzését és irányítását is. • Az ı jóváhagyásával válnak hivatalossá a jegyzıkönyvvezetı által rögzített adatok.
9.
SÉRÜLÉSEK A MÉRKİZÉS ALATT • Valamelyik versenyzı sérülése esetén a vezetıbíró köteles azonnal megállítani a mérkızést, segíteni a sérült versenyzınek, és ezzel egy idıben hívni a verseny orvosát. A sérülés kezelése nem hátráltathatja a mérkızést. • Ha egy versenyzı kisebb sérülést szenved, és az orvos véleménye szerint képes lenne a mérkızés folytatására, de nem kívánja folytatni a küzdelmet, vesztesnek minısül. • Olyan sérülés esetén, melynél az egyik versenyzı önhibáján kívül okozott sérülést a másiknak, vagy ha egy idıben mindkét versenyzı lesérül, és mindketten hibásak voltak, az a versenyzı veszít, aki feladni kényszerül a mérkızést. Ha mindkét versenyzı feladja a mérkızést olyan sérülésbıl kifolyólag, melynek oka egyiküknek sem felróható, a mérkızést döntetlennek kell kihirdetni. • Ha egy versenyzı valamilyen sérülés vagy egyéb pszichikai ok miatt a verseny orvosának tanácsára feladni kényszerül a küzdelmet, a vezetıbíró lelépteti a sérültet. Ha a sérülésért az ellenfele okolható, a sérültet kell gyıztesnek kihirdetni. Ha a sérülésért nem az ellenfél okolható, akkor a sérültet kell vesztesként kihirdetni. • Az a sérült versenyzı, aki az ellenfele kizárása során nyer mérkızést, csak a verseny orvosának engedélyével küzdhet tovább. A második - az ellenfél kizárásával nyert - mérkızés után a sérült versenyzı nem folytathatja a versenyt. • Csak a verseny orvosa hozhat döntést a versenyzık sérüléseivel, pszichikai állapotukkal kapcsolatban.
11
10.
ÓVÁS • Senki nem nyújthat be óvást a bíráskodással kapcsolatban. • Ha a bírói intézkedés szabályellenességet mutat, kizárólag a hivatalos képviselı nyújthat be óvást. • Az óvást formanyomtatványon, írásban kell benyújtani a verseny fıbírójának, rögtön az adott mérkızés után, kivéve, amikor az óvás adminisztratív hibára vonatkozik. • Az óvásnak tartalmaznia kell: - a versenyzık nevét, - a közremőködı bírói testületet, - az óvás pontos részleteit. • Az óvás kézhezvétele után a fıbíró személyesen megvizsgálja a reklamációt, valamennyi tényezı figyelembevételével dönt az óvást illetıen. Errıl jelentés készül, amely alapját képezi a további intézkedésnek. • Az óvással egy idıben a kezdeményezınek a versenykiírásban leírt pénzbeli letétet kell elhelyeznie, amit visszakap, ha az óvását érvényesnek találják.
11.
EGYÉB DOLGOK • Jelen szabálykönyv módosítását a Magyar Karate Szakszövetség bírói bizottság „Ippon Shobu” referense kezdeményezheti a nemzetközi versenyszabályok változása alapján. • Ha olyan probléma adódna, mely nem szerepel e szabályzatban, vagy olyan esetben, ha kérdéses lenne a szabályok alkalmazhatósága egy szituációban, a fıbíró, a vezetıbíró, a sarokbírók és az ellenırzı bíró együttesen döntenek. A döntésrıl minden tisztviselıt értesíteni, a közönséget tájékoztatni kell. • Minden karatéka, legyen akár versenyzı, bíró vagy más tisztviselı, köteles követni a „Karate-Do” eszméit, melyek a jellem, a tisztelet, a szorgalom, az önuralom és az akarat. • Bármilyen viselkedés, mely a karatét megszégyeníti, legyen az elkövetı akár versenyzı, edzı, menedzser vagy bárki, aki kapcsolatban áll a versenyzıvel, a versenyzı és a csapat kizárását vonhatja maga után.
12
A KUMITE VERSENY SZABÁLYAI I. Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.
A MÉRKİZÉSEK FAJTÁI • Egyéni mérkızések. • Csapatmérkızések.
2.
RÉSZVÉTEL A MÉRKİZÉSEN A kumite verseny mérkızései súlykategória nélkül kerülnek megrendezésre. A „mérkızés” kifejezés vonatkozik a csapatverseny során mérkızı versenyzık küzdelmeire is. • Kumite mérkızésen részt vehet minden olyan versenyzı, aki: - ismeri az „Ippon Shobu” versenyszabályokat, - rendelkezik érvényes sportorvosi engedéllyel, - rendelkezik érvényes sportbiztosítással, - megfelel az MKSZ Versenyrendezési szabályzatában leírtaknak, - megfelel a versenykiírásban leírt feltételeknek. • A hivatalos sorsolás megkezdése után az egyéni versenyzık már nem cserélhetık, kivéve, ha a verseny fıbírója ezt engedélyezi. • Azok az egyéni versenyzık vagy a csapatok, akik a megnyitóra nem érkeznek meg, a versenybıl kizárhatók. • Fegyelmi eljárás indítható azon egyéni versenyzık vagy csapatok ellen, akik megfelelı indok nélkül nem jelennek meg a mérkızésen, vagy a mérkızést felügyelı szerveknél nem jelzik visszalépési szándékukat. • Ha adminisztrációs hiba miatt nem a megfelelı versenyzı küzd, akkor az eredményt törölni kell.
3.
ORVOSI ELİÍRÁSOK • Minden versenyzınek rendelkeznie kell érvényes „Versenyezhet” sportorvosi engedéllyel, mely a felnıtteknél, egy évnél nem régebbi, 18 év alatt 6 hónapnál nem régebbi kell, hogy legyen. • A mérkızés elıtt a már létezı sérülésekrıl a verseny orvosát tájékoztatni kell. • Ha a mérkızés alatt a versenyzı bármely rövid idıre is elveszti eszméletét, a versenyorvosnak meg kell vizsgálnia. • Ha a mérkızés alatt a versenyzı legalább 10 másodpercre elveszti az eszméletét, el kell tiltani a további küzdelmektıl. • A verseny orvosa indokolt esetben kérheti a versenyzı orvosi vizsgálatát. • Ha a versenyzı orvosi ellátásban részesült, azt a regisztrációs lapján fel kell tüntetni. • Tilos teljesítménynövelı szerek használata mind a felkészülés, mind a verseny ideje alatt.
13
II. Fejezet
AZ EGYÉNI MÉRKİZÉS 1.
A MÉRKİZÉS LEBONYOLÍTÁSA A küzdelmek „Ippon Shobu” szabályrendszerben zajlanak egyenes kieséssel, vigaszág nélkül, két harmadik helyezettel. A versenyzık a gyıztes mérkızéseik alapján kerülnek a következı fordulóba, illetve a döntıbe.
2.
A MÉRKİZÉS LEVEZETÉSE A mérkızés levezetése kizárólag a vezetıbíró utasításai alapján történik. • Indítás: a vezetıbíró elfoglalja helyét a számára kijelölt helyen, felszólítja a versenyzıket, hogy álljanak a részükre kijelölt kezdıvonalakra és hajoljanak meg egymás felé. A mérkızés a vezetıbíró „Shobu-Ippon-Hajime” vezényszavára indul. • Megszakítás: a vezetıbíró „Yame” vezényszavára megáll a küzdelem, a versenyzıket a kiinduló vonalakra rendeli. A versenyzık kötelesek visszatérni a számukra elıírt helyükre, és várni a vezetıbíró ítéletére vagy vezényszavára. A mérkızés „Tsuzukete-Hajime” vezényszóra folytatódik. • Befejezés: a mérkızés az idımérı kettıs jeladásával, és a vezetıbíró „Yame, Soremade” vezényszavával ér véget. Ezután „Hantei” következik, majd a vezetıbíró a IV. sz. melléklet szerint kihirdeti a bírók döntését. A vezetıbíró ítélete után a versenyzık kötelesek meghajolni egymás felé, ezzel a mérkızésnek vége.
3.
A MÉRKİZÉS IDİTARTAMA • A mérkızés idıtartama 2 perc, tiszta küzdıidı. • Amikor a vezetıbíró „Yame” vezényszava megszakítja a mérkızést, az órát le kell állítani. Az órát a vezetıbíró „Tsuzukete-Hajime” vezényszavára kell újraindítani. • Ha a versenyzık kilépnek a küzdıtérrıl, a mérkızés addig folytatódik, míg a vezetıbíró meg nem állítja a mérkızést. • Az idımérı a mérkızés vége elıtti jól hallható jeladással figyelmezteti a résztvevıket, hogy 30 másodperc van még hátra a küzdelembıl. Kettıs jeladása a mérkızés végét jelzi.
4.
A MÉRKİZÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA • Döntetlen esetén új mérkızés következik a „Sai shiai”. • Ha az új mérkızés is döntetlennel végzıdik, újabb küzdelem következik a „Sai sai shiai”, ahová a versenyzık az elızı mérkızésen szerzett büntetéseiket magukkal viszik. • Ha továbbra sincs pont, a bírók az utolsó mérkızés alapján kötelesek dönteni. • Azt a versenyzıt, aki a „Sai sai shiai”-ban az elsı értékelhetı találatot éri el, gyıztesként kell kihirdeti.
14
III. Fejezet
A CSAPATMÉRKİZÉS 1.
A CSAPATMÉRKİZÉS SZABÁLYAI A küzdelmek Ippon Shobu szabályrendszerben zajlanak egyenes kieséssel, vigaszág nélkül, két harmadik helyezettel. A csapatok a gyıztes mérkızéseik alapján kerülnek a következı fordulóba, illetve a döntıbe. • A csapatmérkızés gyıztesének meghatározása az egyéni küzdelmek eredményei alapján, a következı kritériumok szerint dıl el, fontossági sorrendben: - gyızelmek száma, - „Ippon” gyızelmek száma, beleértve az „Awase-waza”, gyızelmeket is, - „Teljes Ippon” gyızelmek száma. - ha a fent említett kritériumok ellenére döntetlen lenne a mérkızés állása, a döntést a mérkızı csapatok 1-1 képviselıjének, az egyéni mérkızésre vonatkozó szabályok szerint levezetett mérkızése hozza meg. • Az ellenfél feladásából, leléptetésébıl, kizárásából adódó gyızelmek „Teljes Ippon”-ként számolandók.
2.
RÉSZVÉTEL A CSAPATMÉRKİZÉSEN • Minden csapatnak páratlan számú tagja van és meg kell felelniük az általános részvételi szabályoknak, 5+2 a férfiaknál, és 3+1 a nıknél. A versenyzık mind a csapat tagjai, nincsenek meghatározott tartalékok. • A csapatmérkızés elsı fordulójában az a csapat vehet részt, amelyik a meghatározott számú taggal rendelkezik, minimum 5 illetve 3 fı. • Minden egyes csapatmérkızés elıtt a csapat képviselıjének egy hivatalos formanyomtatványt kell a bírói asztalnál közremőködıknek átadni, amely tartalmazza a küzdık nevét és versenyzési sorrendjét. A sorrend minden forduló után megváltoztatható, de annak leadása után már nem. • Azt a csapatot, amelyiknek bármely tagja vagy edzıje megváltoztatja a küzdık sorrendjét anélkül, hogy ezt írásban benyújtaná a mérkızés elıtt a bírói asztalnál, kizárják.
15
IV. Fejezet
A PONTÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI 1.
GYİZELEM, VERESÉG A mérkızés eredményét eldönti, ha valamelyik versenyzı „Ippon”-t, „Awasete-Ippon”-t ér el, illetve ha valamelyik versenyzı ellen „Hansoku”-t, „Shikkaku”-t, vagy „Kiken”-t ítélnek. A gyızelem vagy vereség ténye eldılhet még bírói döntés alapján.
2.
ÉRVÉNYES TALÁLATI FELÜLETEK Az értékelhetı találati felületek az alábbiak szerint különülnek el: - fej, - arc, - nyak, - mellkas, - has, - hát, - oldalak.
3.
PONTÉRTÉKELÉS • A vezetıbíró „Yame” vezényszavával egy idıben végrehajtott értékelhetı technika még pontértékő. Az a találat, amely a vezetıbíró „Yame” vezényszava után lett végrehajtva, nem értékelhetı. • Nem értékelhetı a küzdıtéren kívül végrehajtott technika. Érvényesnek tekintendı azonban akkor, ha a technika végrehajtásának pillanatában a versenyzı még a küzdıtéren belül volt. • Nem értékelhetı az a technika, amelyik a mérkızés végét jelzı jelzés után, de még a késlekedı vezetıbíró „Yame” vezényszava elıtt történik. • Egy idıben egymáson végrehajtott értékelhetı technikák nem pontozhatók. • A technika értékelésénél nem csak a technikát és a célpontot kell a bíróknak figyelembe venniük, hanem a támadó atitüdjét is.
4.
AZ „IPPON” • „Ippon”-t kell ítélni arra a technikára, amely megfelelı találati szögben, megfelelı támadási felületen éri az ellenfelet, és megfelel az alábbi követelményeknek is: - jó forma, - helyes testtartás, - erıs végrehajtás, - „Zanshin”, - megfelelı idızítés, - megfelelı távolság. Ez a „Teljes Ippon”.
16
•
•
•
„Ippon”-ként értékelhetık az alábbi feltételek mellett végrehajtott hatékony technikák: - Sikeres pontszerzés, pontosan az ellenfél támadásának pillanatában. - Abban a pillanatban végrehajtott támadás, mikor az ellenfél valamilyen, a támadó által végrehajtott akció miatt elveszíti az egyensúlyát. - Értékelhetı támadások kombinációja, amelynek minden eleme önmagában is pont értékő. - Ha az ellenfél elveszti küzdıszellemét, vagy hátat fordít az ellenfelének, miközben értékelhetı találat éri. - Az ellenfél védtelen találati felületére végrehajtott értékelhetı támadás. Nem értékelhetık „Ippon”-ként akkor a technikák - még ha a fent említett feltételeknek meg is felelnek - ha a versenyzı nem abban a pillanatban hajtja végre azokat, amikor: - eléri az ellenfelét, - egyensúlyzavarba hozza az ellenfelét. „Awasete-Ippon” az, ha a versenyzı a mérkızés alatt két „Waza-ari”-t ér el. A két „Waza-ari”-t együtt „Ippon”-ként kell értékelni.
5.
A „WAZA-ARI” „Waza-ari” adható a technikára akkor, ha az „Ippon” követelményei közül az egyik feltétel a végrehajtás során nem tökéletes. „Waza-ari”-t ítélnek az „Ippon”-hoz hasonló értékő technikáért. A bíróknak elıször mindig az „Ippon”-t kell mérlegelniük, azután a „Waza-ari”-t. Pontértékben két „Wazaari” egyenértékő egy „Ippon”-nal. Technikailag a Waza-ari 90% -os „Ippon”.
6.
A DÖNTÉS KRITÉRIUMAI „Ippon”, vagy a mérkızés ideje alatt ítélt „Kiken” „Hansoku”, „Shikkaku” hiányában a döntést, a következık alapján kell meghozni: • A mérkızésen volt-e „Waza-ari”? • Volt-e figyelmeztetés? • Küzdıtérrıl való kilépések száma. • A versenyzık által mutatott: - technikai és taktikai fölény, - testtartás, küzdıszellem, erı mértéke, - támadások száma, - stratégia.
17
7.
TILTOTT VISELKEDÉS, TILTOTT TECHNIKÁK A következı viselkedésformák és technikák tiltottak: • kontrollálatlan támadás, • támadási felületet ért erıs kontakt, • alsó vagy felsı végtagok támadása, • nyitott kezes technikák az arcra, • ágyék támadása, • csípı- és térdízület, valamint lábfej és sípcsont támadása, • fogás, kivéve, ha azonnal technika követi, • az ellenfél szükségtelen lökdösése, rángatása, • veszélyes dobások, • szándékos kilépés a küzdıtérrıl, vagy idıhúzás, • sérülés színlelése elınyszerzés céljából, • saját biztonság veszélyeztetése, • bármilyen a karatét megszégyenítı, sportszerőtlen viselkedés, sértegetés, provokáció vagy hangoskodás, beleértve az edzık, a menedzser vagy bárki viselkedését, aki a versenyzıvel kapcsolatban áll. Ebben az esetben az elkövetı, vagy annak egész csapata a versenybıl kizárható.
8.
SZABÁLYSÉRTÉS ÉS DISZKVALIFIKÁCIÓ • Ha egy versenyzı tiltott akciót készül végrehajtani, vagy hajtott végre, a vezetıbíró köteles figyelmeztetni vagy bemondani a szabálysértés tényét. • Ha a versenyzı passzív, a vezetıbíró köteles figyelmeztetni és bemondani a szabálysértés tényét. • Ha a versenyzı nem figyel saját, vagy ellenfele testi épségére, a vezetıbíró köteles figyelmeztetni és bemondani a szabálysértés tényét. • Ha a versenyzı újra végrehajtja ugyanazokat az akciókat, amiért már megintették, a vezetıbíró kihirdetheti vesztesként a sorozatos szabálysértések miatt. • Ha egy versenyzı elkövet bármit az alábbi akciók közül, a vezetıbíró bírói tanácskozás után - köteles leléptetni az elkövetıt: - ha a versenyzı nem engedelmeskedik a vezetıbíró utasításának, - ha egy versenyzı annyira izgatottá válik, hogy a vezetıbíró úgy ítéli meg, veszélyes az ellenfelére, és önmagára, - ha a versenyzı szándékosan durván megsérti a szabályokat, - más helyzetek, melyek megszegik a mérkızés szabályait. • Ha egy versenyzı sorozatosan menekül a küzdıtérrıl: - az elsı kilépés után a versenyzıt figyelmeztetni kell. „Jogai Keikoku" - a második kilépés után a versenyzıt hivatalosan büntetni kell. „Jogai Chui” - a harmadik kilépés után a versenyzıt diszkvalifikálni kell. „Jogai Hansoku”
18
V. Fejezet A MÉRKİZÉS ELBÍRÁLÁSA 1.
A BÍRÓK A bírók ítéleteikben törekedjenek mindig arra, hogy a versenyzık által mutatott teljesítményeknek megfelelı ítéleteket hozzanak. Ítéleteik legyenek mindig függetlenek az esetleges befolyásoló körülményektıl. A bírói összetétel 1 ellenırzı bíróból, 1 vezetıbíróból és 4 sarokbíróból áll. Elhelyezkedésüket az V. sz. melléklet mutatja.
2.
A VEZETİBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • A vezetıbíró rendelkezik az „Általános versenyszabályok” II. fejezet 4. pontban leírtakkal. • Ha a vezetıbíró valamely versenyzı részérıl „Ippon” értékő technikát észlel, akkor „Yame” vezényszóval megállítja a mérkızést, és visszarendeli a versenyzıket a kiinduló helyeikre. Ezután a vezetıbíró is visszatér helyére, és a sarokbírók döntését összegezve, azonosítja a végrehajtott technikát, és „Ippon”-t hirdet. Ezzel a mérkızés befejezıdött, a versenyzı gyızött. • Ha a vezetıbíró „Waza-ari” értékő technikát észlel, megállítja a mérkızést, és visszarendeli a versenyzıket a kiinduló helyeikre. Ezután a vezetıbíró is visszatér a helyére és a sarokbírók döntését összegezve, azonosítja a végrehajtott technikát és „Waza-ari”-t ítél. A „Tsuzukete-Hajime” felszólítással elrendeli a mérkızés újra indítását. • Ha a mérkızésen az egyik versenyzı a második „Waza-ari”-ját éri el, a vezetıbíró bemondja az ”Awasete-Ippon” ítéletet, és ezzel lezárja a mérkızést. • Amikor a mérkızés ideje lejár, a vezetıbíró „Yame”-t mond és visszarendeli a versenyzıket a kiinduló helyeikre, ı is a helyére lép, és „Soremade”-t mond. Ezután az alapvonalon kívülre lép, „Hantei”-t kér, és sípjelzésére a sarokbírók zászlóikkal jelzik döntésüket. Visszatér a helyére, és eredményt hirdet a sarokbírók döntései alapján, a IV. sz. melléklet szerint, amely lehet: „Aka/Shiro-no-Kachi” vagy „Hiki-wake” • Ha az egyik sarokbíró jelzi, hogy valamelyik versenyzı, általa értékelhetınek ítélt technikát hajtott végre, a vezetıbíró figyelmen kívül hagyhatja a jelzést, és folytathatja a mérkızést. • Az alábbi helyzetekben a vezetıbíró köteles megállítani a küzdelmet, és visszarendelni a versenyzıket a kiinduló helyeikre: - Ha két vagy több sarokbíró jelezte, hogy az egyik versenyzı, általuk értékelhetınek ítélt technikát hajtott végre. Amennyiben ezek a jelzések „kiegyenlítik” egymást, - a saját véleményével együtt, továbbengedheti a mérkızést. - Ha valamelyik versenyzı vagy mindkettı elhagyta a küzdıteret. A „Jogai Nakae” felszólítással visszarendeli a versenyzıket a küzdıtérre.
19
- Ha észreveszi, hogy az egyik, vagy mindkét versenyzı tiltott technikát hajtott végre, vagy készül végrehajtani, vagy erre utaló jelzést kap a sarokbírók valamelyikétıl. A sarokbírókkal konzultálva köteles figyelmeztetni, vagy büntetni az elkövetıt/elkövetıket, a szabálysértés mértékének megfelelıen. - Ha az egyik versenyzı sérülést szenved, azonnal a segítségére kell sietnie, majd haladéktalanul el kell rendelnie a megfelelı ellátását. - Ha úgy véli, hogy az egyik vagy mindkét versenyzı sérülése, betegsége, vagy más ok miatt képtelen folytatni a küzdelmet, konzultál a verseny orvossal, majd összehívja a sarokbírókat, hogy eldöntsék, folytatható-e a mérkızés. - Amikor belharc alakul ki a küzdelemben, és egyik versenyzı sem alkalmaz értékelhetı technikákat. Ebben az esetben meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket, hogy a sérüléseket elkerüljék. - Ha az egyik versenyzı megragadja ellenfelét, vagy összekapaszkodnak, de értékelhetı találatot nem hajtanak végre. - Ha a mérkızés holtpontra jut, mert a versenyzık nem hajtanak végre értékelhetı technikákat. - Ha a fıbíró vagy az ellenırzı bíró erre utasítást ad. 3.
A SAROKBÍRÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • A sarokbírók rendelkeznek az „Általános versenyszabályok” II. fejezet 6. pontban leírtakkal. • A mérkızés kezdetekor felkészülten, piros és fehér zászlóval, síppal ellátva, elfoglalják a számukra kijelölt helyüket a küzdıtér sarkainál. Az V. sz. melléklet szerint. • Fokozott figyelemmel kísérni a versenyzık akcióit a saját látószögükbıl. • Azonnal és egyértelmően jelezni bírálatukat a vezetıbíró felé.
4.
AZ ELLENİRZİ BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az ellenırzıbíró rendelkezik az „Általános versenyszabályok” II. fejezet 8. pontban leírtakkal.
20
A KATA VERSENY SZABÁLYAI I. Fejezet:
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.
A MÉRKİZÉSEK FAJTÁI • Egyéni mérkızések. • Csapatversenyek.
2.
A MÉRKİZÉSEK LEBONYOLÍTÁSA • Egyéni mérkızések. - Zászlós rendszer. • Csapatversenyek. - Pontozásos rendszer.
3.
A MÉRKİZÉS FELÜGYELETE A mérkızés felügyelete kizárólag a vezetıbíró utasításai alapján történik.
4.
ZÁSZLÓS RENDSZER Két versenyzı mutatja be egy idıben ugyanazt, a vezetıbíró által bemondott katát. •
Selejtezık: 4 versenyzıig csökkentik a mezınyt. - Elsı kör: 16 versenyzıre csökkenti a mezınyt. Shitei kata: 1. csoport VI. sz. melléklet. A bírálat zászlós rendszerben folyik. - Második kör: 16-ról 8 versenyzıre csökkenti a mezınyt. Shitei kata: 2. csoport VI. sz. melléklet. A bírálat zászlós rendszerben folyik. - Harmadik kör: 8-ról 4 versenyzıre csökkenti a mezınyt. Sentei kata: 3. csoport VI. sz. melléklet. A bírálat, pontozásos rendszerben folyik.
•
Döntı: 4 versenyzı jut be. Sentei kata: 3. vagy 4. csoport VI. sz. melléklet. A döntıben bemutatott kata nem lehet ugyanaz, mint 3. fordulóban bemutatott. A bírálat, pontozásos rendszerben folyik.
21
5.
PONTOZÁSOS RENDSZER • Egyéni mérkızések. Minden résztvevı külön mutatja be az általa választott katát. • Csapatversenyek. A csapatversenyek pontozásos rendszerben zajlanak. A csapatot 3 fı alkotja. Minden csapatot külön pontoznak. - Selejtezık: 4 csapatra csökkentik a mezınyt. Sentei kata: 3. vagy 4. csoport VI. sz. melléklet. - Döntı: 4 csapat küzd a gyızelemért. Sentei kata: 3. vagy 4. csoport VI. sz. melléklet. A döntıben bemutatott kata nem lehet ugyanaz, mint a selejtezıben bemutatott. II. Fejezet:
A MÉRKİZÉS SZABÁLYAI 1.
A MÉRKİZÉS INDÍTÁSA, BEFEJEZÉSE • Zászlós rendszer: - A bemondó hívására a résztvevık a kezdıvonalra állnak meghajolnak egymás és a vezetıbíró felé. - A vezetıbíró jól érthetıen bemondja a bemutatandó kata nevét a versenyzık és a sarokbírók felé. - A versenyzık elismétlik a kata nevét, majd a vezetıbíró „Hajime” vezényszavára kezdenek, és a „Yame” vezényszavára térnek vissza a kiinduló helyükre és várják a bírók döntését. - A kata befejezése után a vezetıbíró „Hantei”-t kér, és sípjelzésére a sarokbírók zászlóikkal jelzik döntésüket. - A vezetıbíró a sarokbírók döntései alapján eredményt hirdet, a IV. sz. melléklet szerint, amely lehet: „Aka/Shiro-no-Kachi” vagy „Hiki-wake”. • Pontozásos rendszer: - A bemondó hívására a résztvevı a küzdıtérre lép, meghajol a vezetıbíró felé, és jól érthetıen bemondja a bemutatandó kata nevét a bíróknak. A vezetıbíró jól érthetıen megismétli a kata nevét. A versenyzı ezután elkezdi azt. Befejezés után a kiinduló helyre visszatérve várja a bírók döntését. - A befejezés után a vezetıbíró „Hantei”-t mond, ezzel kéri a sarokbírók döntését. - Ezután sípjelzésére ı és a sarokbírók egyszerre emelik fel a pontozó tábláikat. A bemondó jól érthetıen bemondja az adatrögzítınek a vezetıbíró és a sarokbírók pontjait.
22
- Az adatrögzítı az elıírt módon rögzíti a hallott értékeket, és az alábbiak szerint kiszámolja a végsı pontszámot: a megkapott pontértékekbıl a legmagasabb és a legalacsonyabb kiesik, a fennmaradó értékeket pedig összeadják. A bemondó köteles jól érthetıen bemondani a végsı pontszámot. A döntés bemondása után a részvevı meghajol a vezetıbíró felé és elhagyja a küzdıteret. Csapatmérkızés esetén is ezek az eljárási szabályok követendık. 2.
A DÖNTÉS KRITÉRIUMAI Kata versenyen a bemutatás nem minısíthetı egyszerően jónak vagy rossznak. A bírálatnak összhangban kell lennie a meghatározott bírálati szempontokkal. • Alapvetı szempontok a kata bemutatásánál: - A kata mozdulatainak sorrendje. A katát a tanult módon, pontos sorrendben kell elıadni. - A kata 3 alapvetı pontja: - az erı alkalmazása, - feszítés és ellazulás, a test összehúzódása és kiterjedése, - a gyors és lassú mozdulatok végrehajtása. - A mozdulatok iránya, pontossága, a test részeinek helyes használata. - A kata technikáinak megértése, jellegzetességeinek bemutatása. - A ritmus, a szünetek pontos betartása. - A „Zanshin” megkívánt végrehajtása. - Küzdıszellem. - Enbusen. - Formai követelmények, viselkedés. - Pontos fej és szemmozgás iránya. - Állások, a lépések egyenletes végrehajtása. - Koordináció. - Stabilitás. - Tökéletesség. - Harmónia. - Helyes légzés. - Kiai. - Csapat kata-ban a kata szinkronizált bemutatása. • További figyelembe veendı szempontok: A bíróknak észre kell venniük a bemutatott kata nehézségi fokát és speciális pontjait. A bírálat a következıkön alapul: - a versenyzı mennyire uralja a technikákat, - a nehézségi fok és kockázat, amit a bemutatás során vállal.
23
•
Hibák és tévesztések. A bírálat harmadik szempontjaként a bíróknak észre kell venniük az elıforduló hibákat és tévesztéseket. Zászlós rendszer. - Ha valamelyik versenyzı nem a vezetıbíró által bemondott gyakorlatot kezdi el, míg a másik hiba nélkül mutatja be, vesztesnek kell nyilvánítani. Ez esetben a sarokbírók döntésére nincs szükség. - Ha az egyik versenyzı hibázik, és megáll a katában, míg a másik hiba nélkül mutatja be, vesztesnek kell nyilvánítani. Ez esetben a sarokbírók döntésére nincs szükség. - Ha az egyik versenyzı elkezdi a gyakorlatot, megáll és újrakezdi, míg a másik hiba nélkül mutatja be, akkor vesztesnek kell nyilvánítani. - Ha mindkét versenyzı hibázik és megáll a katában, nem mutathatják be újra, mindkettıt diszkvalifikálni kell. Pontozásos rendszer. - Habozás, de egyenletes folytatás - Megállás és lassú folytatás - Hiba+folytatás - Hiba+habozás - Csekély egyensúlyvesztés - Nagyobb egyensúlyvesztés - Esés - Alapvonaltól való kis eltérés (1/2-1 lépés) - Alapvonaltól való nagy eltérés (több mint 1 lépés) - Kiai hiánya
3.
-0,1 -0,2 -0,3 -0,6 -0,1 -0,3 -0,6 -0,1 -0,3 -0,3
A MÉRKİZÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA • Zászlós rendszer. A versenyzık döntetlen esetén újabb gyakorlatot mutatnak be. A bemutatott kata lehet ugyanaz, a bírók döntésétıl függıen, mint az elızı mérkızésen. A sarokbíróknak kötelezıen döntést kell hozniuk ez utóbbi mérkızés alapján. •
Pontozásos rendszer. Pontegyenlıség esetén meg kell vizsgálni a következıket: - melyik versenyzınek van kisebb értékő pontja az összesítettek közül, ez esetben ı lesz aki hátrányba kerül, a másikkal szemben, - ha még a pontegyenlıség mindig fennáll, melyik versenyzınek van nagyobb értékő pontja az összesítettek közül, így ı lesz az, aki elınyt szerez a másikkal szemben, - ha ezek után is egyenlı az állás, akkor a versenyzıknek egy újabb katát kell bemutatniuk, ami lehet azonos az elızı mérkızésen bemutatott katával, a bírók döntésétıl függıen. A pontozásnál a bíróknak kerülni kell az azonos pontszámok odaítélését.
24
III. Fejezet:
A MÉRKİZÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 1.
A BÍRÓK A bírók ítéleteikben törekedjenek mindig arra, hogy a versenyzık által mutatott teljesítményeknek megfelelı ítéleteket hozzanak. Ítéleteik legyenek mindig függetlenek az esetleges befolyásoló körülményektıl. Elhelyezkedésüket az V. sz. melléklet mutatja. • Zászlós rendszer. A mérkızést 1 vezetıbíró és 4 sarokbíró bírálja el. Ha a vezetıbíró „Hantei”t kér, sípjelzésére a sarokbírók zászlóikkal jelzik döntésüket. A sarokbírók törekedjenek mindig eldönteni a mérkızést. • Pontozásos rendszer. A mérkızést 1 vezetıbíró és 4 sarokbíró bírálja el, de elıfordulhat, hogy a döntıben ezt 1 vezetıbíró és 6 sarokbíró végzi. A bírók törekedjenek észrevenni a bemutatott gyakorlatok közötti különbségeket. Az adott pontszámok tükrözzék ezeket.
2.
A VEZETİBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • A mérkızés elején a vezetıbíró elfoglalja elıírt helyét a küzdıtér elıtt. Az V. sz. melléklet szerint. • A vezetıbíró felügyeli a mérkızés menetét. - Zászlós rendszer. A kata bemutatása elıtt a vezetıbíró bemondja az általa kisorsolt kata nevét, és „Yoi” – „Hajime” vezényszóval indítja a versenyzı gyakorlatát. A kata befejezésekor „Yame”-t vezényel. - Pontozásos rendszer. Miután a résztvevı bemondja a kata nevét, a vezetıbíró megismétli azt, és engedi a résztvevıt, hogy önállóan kezdjen, illetve térjen vissza a kiinduló helyére. • A döntés bejelentése: - Zászlós rendszer. Miután befejezıdött a kata, elegendı idıt hagy a sarokbíróknak, hogy döntsenek, majd „Hantei”-t kér, és a sípjelével kéri ıket döntésük bemutatására, majd zászlóik letételére. Ezután meghatározza a gyıztest, a színének megfelelı zászló felemelésével. Ha az eredmény döntetlen, zászlóival jelzi azt, vagy a saját ítéletének megfelelıen kihirdeti a gyıztest. IV. sz. melléklet - Pontozásos rendszer. Miután a résztvevı befejezte a katát, a vezetıbíró elegendı idıt hagy a sarokbíróknak, hogy döntsenek, majd „Hantei”-t mondva, sípjelével kéri a sarokbírókat, hogy emeljék fel pontozótábláikat, miközben ı is emeli a sajátját. Miután a versenyszemélyzet rögzíti az adatokat és bemondja az elért pontszámot, a vezetıbíró sípjelzést ad, hogy eresszék le a pontozótáblákat.
25
3.
A SAROKBÍRÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI • A mérkızés kezdetekor felkészülten, piros és fehér zászlóval, vagy pontozótáblával ellátva, elfoglalják a számukra kijelölt helyüket a küzdıtér sarkainál, az V. sz. melléklet szerint. • A mérkızés alatt ezen kata verseny szabályok alapján értékelik a bemutatott gyakorlatot. • Amikor a vezetıbíró döntésüket kéri, a sarokbírók kötelesek felemelni zászlóikat vagy pontozó tábláikat az értékelésükkel.
26
I.
MELLÉKLET
A vezetıbíró által használt kifejezések és jelzések, azok jelentései Kifejezés 1 2
Shobu-IpponHajime Yame
3
Tsuzukete Hajime
4 5
Tsuzukete Jogai Nakae
6
Moto-no-Ichi
7
Ippon
8
Waza-ari
9
Ai-uchi
10 11
Fukushin Shugo Ukete-masu
12
Nukete-masu
13
Hayai
14
Yowai Ma-ai
15
Jelentés
Jelzés
A mérkızés kezdete.
A vezetıbíró a kijelölt helyén áll.
Állj, a mérkızés megszakítása/befejez ése. A mérkızés újraindítása.
Lefelé irányuló mozdulat, mellyel egy idıben az órát megállítják. A vonalán állva hátralép zenkutsu dachiba, tenyereit egymás felé közelíti.
Küzdj tovább. Felszólítás a mérkızés folytatá-sára. A versenyzık Nyitott kézzel a versenyzık visszarendelése a kiinduló helyeire mutat. küzdıtérre. A versenyzık Nyitott kézzel a versenyzık visszarendelése a kiinduló helyeire mutat. kiinduló helyeikre. Egy döntı technika. Rézsútosan karját a válla fölé emeli a pontszerzı oldalán. Egy értékelhetı, de 45 fokban lefelé nyújtja ki a karját nem ippon értékő a pontszerzı oldalán. technika. Együttes pontszerzı Összeérinti a két öklét a melle technika, nem elıtt. eredményez pontot. A bírók összehívása. Karjaival nyitott tenyérrel maga felé int. Technika védve. Nyitott tenyérrel megérinti a másik kar könyökét. Technika elcsúszott. Zárt kézzel a test elıtt keresztbe mutat. Elsıként talál. Ujjaival a másik kéz tenyerébe mutat. Túl gyenge. Tenyérrel föntrıl lefelé mutat. Rossz távolság. Két tenyér egymással szemben a mell elıtt.
27
16
Torimasen
17 18
Mienai Ato-Shibaraku
19
Awasete-Ippon
20
Soremade
Pontszerzı technikaként elfogadhatatlan. Nem látható. 30 másodperc van még hátra a mérkızésbıl. Két waza-ari-t ipponként elismer. A mérkızés vége.
21
Hantei
Döntés
22
Aka/Shiro-noKachi Hikiwake
Piros/fehér gyız.
23
25
Sai shiai Sai sai shiai
26
Jogai keikoku
27
Jogai Chui
28
Jogai Hansoku
29
Mubobi Keikoku
30
Mubobi Hansoku Chui
31
Mubobi Hansoku
32
Keikoku
24
Döntetlen. Új mérkızés. Hosszabbítás, az új mérkızés büntetései átkerülnek. Elsı kilépés a küzdıtérrıl. Második kilépés a küzdıtérrıl. Harmadik kilépés, leléptetés sorozatos kilépések miatt. Figyelmeztetés a biztonság veszélyeztetéséért. Intés a biztonság veszélyeztetéséért. Leléptetés a biztonság veszélyeztetéséért. Figyelmeztetés kontakt jellegő szabálysértésért.
Keresztezi karjait a melle elıtt, majd tenyérrel lefelé széttárja ıket. Ujjait a szeme elé helyezi. Az idımérı jól hallhatóan hangjelzést ad. Rézsútosan karját a válla fölé emeli a pontszerzı oldalán. Nyújtott karral a tenyerével elıre mutat. Hosszú sípjellel kéri a sarokbírókat, hogy jelezzék döntésüket, rövid sípjellel, hogy eresszék le karjaikat. A megfelelı oldalon rézsútosan karját a válla fölé emeli. Keresztezi karjait a melle elıtt, majd tenyérrel felfelé széttárja ıket. A vezetıbíró a kijelölt helyén áll. A vezetıbíró a kijelölt helyén áll. Mutatóujjával a vonalra, majd az elkövetı lábára mutat. Mutatóujjával a vonalra, majd az elkövetı hasára mutat. Mutatóujjával a vonalra, majd az elkövetı arcára mutat. Mutatóujjával 60 fokban elıre a levegıbe, majd az elkövetı lábára mutat. Mutatóujjával 60 fokban elıre a levegıbe, majd az elkövetı hasára mutat. Mutatóujjával 60 fokban elıre a levegıbe majd az elkövetı arcára mutat. Öklét tenyeréhez zárja, majd mutató ujjával az elkövetı lábára mutat.
28
33
Hansoku Chui
Intés kontakt jellegő szabálysértésért.
34
Hansoku
35
Aka/ Shiro Hansoku, Shiro/ Aka-noKachi Aka/ Shiro-noKiken, Shiro/ Aka-no-Kachi Shikkaku
Leléptetés sorozatos kontakt jellegő szabálysértésért. Piros/fehér leléptetve, fehér/piros gyız.
36
37
Piros/fehér visszalép, fehér/piros gyız. Kizárás.
Öklét tenyeréhez zárja, majd mutató ujjával az elkövetı hasára mutat. Öklét tenyeréhez zárja, majd mutató ujjával az elkövetı arcára mutat. Mutatóujjával az elkövetı arcára mutat, majd másik karját rézsútosan a válla fölé emeli. Mutatóujjával a versenyzı helyére mutat, majd másik karját rézsútosan a válla fölé emeli. Mutatóujjával az elkövetı arcára, majd ferdén maga mögé a levegıbe mutat.
A vezetıbíró sípjelzései ( ______ __ ) ( __ ) ( __ ) ( __ __ __ ) ( __ )
„Hajime” és Kéri a sarokbírók jelzéseit. „Yame” „Fukushin Shugo” A sarokbírók a jelzéseiket vegyék le.
29
A vezetıbíró által használt jelzések
30
A vezetıbíró által használt jelzések
31
II.
MELLÉKLET
A sarokbírók által használt jelzések A sarokbíró együttes síp és zászlójelzéssel jelzi véleményét a vezetıbíró felé, ha: „Ippon”-t, vagy „Waza-ari”-t észlel, sípjele:( ______ ) vagy ( ___ ) Figyelmeztetést vagy büntetést javasol, sípjele:( __ __ __ __ __ ) 1.
Ippon/Kachi
2.
Waza-ari
3. 4.
Hiki-wake Hansoku chui
5.
Hansoku
6.
Torimasen
7. 8.
Mienai Ai-uchi
9.
Jogai
10.
Mienai + waza-ari/ippon
11.
Hayai
11.
Ukete-masu
12.
Nukete-masu
13.
Yowai
14.
Ma-ai
Függılegesen nyújtott karral tartja a zászlót a válla felett. Vízszintesen oldalra nyújtott karral tartja a zászlót. A két zászló keresztezése a fej fölött. Kis körök jelzése a zászlóval, nyújtott karral a váll fölött. Nagy körök jelzése a zászlóval, nyújtott karral a fej fölött. A zászlókat jobbra-balra lengetni, keresztezve ıket a térdek elıtt. Mindkét szem eltakarása a zászlókkal. A mellkas elıtt egymáshoz érinteni a zászlók felsı végét. A zászlót leengedi maga mellé, és a küzdıtéren kívülre mutatni vele. Az egyik zászlójával eltakarja az egyik szemét, jelezve, hogy nem látta az akciót, míg a másik zászlóval pontot int a másik versenyzınek. Az egyik zászló merıleges a másikra a mellkas elıtt. A zászlóval vízszintesen maga elıtt, a másik függılegesen álló kéz könyökére mutat. A zászlóval vízszintesen maga elıtt keresztbe, vagy a feje mellé mutat. Föntrıl lefelé és vissza, csuklóból mozgatja a zászlót. Maga elıtt párhuzamosan nyújtott karral tartja mindkét zászlót.
32
A sarokbírók által használt jelzések
33
A sarokbírók által használt jelzések
34
III.
MELLÉKLET
Az ellenırzı bíró által használt jelölések Sípjele ha a mérkızést meg akarja állítani: ( __ __ __ __ __ ) 1.
IPPON
Egész pont
2.
WAZA-ARI
Fél pont
3.
HIKI-WAKE
Döntetlen
4.
KACHI
Gyızelem
5.
X
MAKE
Vesztés
6.
J
JOGAI
Kilépés
7.
K
KEIKOKU
Figyelmeztetés
8.
HC
HANSOKU CHUI
Intés
9.
H
HANSOKU
Leléptetés
10.
S
SHIKKAKU
Kizárás
11.
M
MUBOBI
Figyelmeztetés a biztonság figyelmen kívül hagyásáért
35
IV.
MELLÉKLET
Bírói döntések táblázata. A 4 sarokbíró ítélete. (A jelzések shiro gyızelmet, aka gyızelmet, és X döntetlent jelentenek.)
1.
fehér gyız
2.
fehér gyız
3.
X
fehér gyız
4.
X X
fehér gyız vagy döntetlen, a vezetıbíró dönt
5.
X
fehér gyız vagy döntetlen, a vezetıbíró dönt
6.
piros gyız
7.
piros gyız
8.
X
piros gyız
9.
X X
piros gyız vagy döntetlen, a vezetıbíró dönt
10.
X
piros gyız vagy döntetlen, a vezetıbíró dönt
11.
X X X X
döntetlen
12.
X X X
döntetlen
13.
X X X
döntetlen
14.
X X
döntetlen
15.
döntetlen, fehér vagy piros gyız, a vezetıbíró dönt
Amikor a bíróknak meg kell határozniuk a gyıztest, akkor a vezetıbíró és egy-egy sarokbíró szavazata egyenértékő.
36
V.
MELLÉKLET
A küzdıtér méretei, a bírók és a személyzet elhelyezkedése
37
VI.
MELLÉKLET Katák listája
SHITEI KATA 1. csoport:
Heian Nidan Heian Sandan Heian Yondan Heian Godan Tekki Shodan
2. csoport:
Bassai Dai Kanku Dai Jion Enpi
SENTEI KATA 3. csoport:
Bassai Dai Kanku Dai Jion Enpi Hangetsu
4. csoport:
Bassai Sho Tekki Nidan Gankaku Unsu Nijushiho Gojushiho Dai Wankan
Kanku Sho Tekki Sandan Chinte Sochin Meikyo Gojushiho Sho Jitte Jiin
38
VII.
MELLÉKLET
Kihon-Ippon kumite versenyek szabályai 1.
A mérkızés • A versenyzık szólítás után a kiinduló helyeikre lépnek és meghajolnak egymás felé. • A vezetıbíró „Hajime” vagy az „Aka kara Hajime” vezényszavára a piros övet viselı versenyzı kezdi a támadást. A piros és a fehér versenyzı a támadásaikat felváltva hajtják végre. • Miután minden támadást végrehajtottak, és egyik versenyzınek sem sikerült „Ippon”-t elérnie, a versenyzık meghajolnak egymás felé, és várják a bírók döntését. • Ha valamelyik versenyzı „Ippon”-t ér el, a vezetıbíró kihirdeti azt, majd a mérkızés folytatására szólítja fel a versenyzıket. Ha a mérkızés végén pontegyenlıség van „Hantei” következik. • Seikenvédı használata kötelezı.
2.
Támadás A versenyzık a támadásokat „Zenkutsu dachi”-ból hajtják végre. • „Jodan oi zuki” – pontos ütés az áll közepére. • „Chudan oi zuki” – pontos ütés a solar plexus-ra. • „Chudan mae geri” – rúgás a hátul lévı lábbal a solar plexus-ra. Figyelmeztetés! A fenti támadásokat jobb kézzel, a rúgást jobb lábbal kell végrehajtaniuk a versenyzıknek. • Minden támadás és védés csak egyszer hajtható végre. Nem lehetséges megismételni egy támadást. A versenyzıknek csak egy „Kiai”-t kell végrehajtaniuk, együtt a technikával. • Az ellenféltıl való helyes távolságot a támadónak kell megválasztania. Tıle hátralépve „Gedan barai”t csinál, az ellenfelére néz, érthetıen bemondja a végrehajtandó támadás teljes nevét, amikor a védı válaszolt, utána támad. • Minden támadás és védekezés után a támadó az elöl lévı lábával, a védı pedig a hátul lévı lábával visszaáll „Shizen tai”-ba. Figyelmeztetés! Ha a távolság a versenyzık között nem megfelelı, a vezetıbíró segíti ıket a helyes távolság felvételében. Az oldalbírók is javasolhatják a távolság kiigazítását.
3.
Védekezés A versenyzık a védekezéseiket „Shizen tai”-ból indulva hajtják végre. • A védekezı bármilyen blokkot használhat. • A kötelezıen végrehajtott védés után a visszatámadás célpontja és fajtája is szabadon választható, de az csak egy technika lehet, és érvényes találati felületre kell irányulnia.
39
4.
Bírálat • A vezetıbíró és a 2 vagy 4 oldalbíró határozza meg a gyıztest. • A bíróknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a döntéseik meghozatalánál: - volt- e „Ippon” a mérkızés folyamán, - a „Kihon” szerő pontos végrehajtást, - a támadások és védekezések kumite szerő végrehajtását. • Döntetlen esetén, ugyanezen technikák hajtandók végre az ellenkezı oldalra, bal kézzel és bal lábbal, majd a bíróknak gyıztest kell hirdetniük.
5.
Tiltások és lényeges pontok • A támadónak: - Tilos megütni, megrúgni az ellenfelet. - Tilos mozgásra kényszeríteni a védıt, és csak utána támadni. - Tilos a védı bármely testrészére irányuló támadás, kivéve azokat a találati felületeket, melyeket az elıírt gyakorlat megkíván. - Tilos a lépést megelızıen ütni. („elıredobnia” a kezét, „oi zuki”-ban úgy, hogy még a teste hátul marad). - Tilos a „Shizen tai”-ból végrehajtott támadás. A támadó nem számítgathatja a védekezı mozgását, nem támadhat oda, ahová a védı majd mozdulni fog. A kéztechnikával végrehajtott támadásoknál a támadó köteles a lépı lábával a védı lábai közé lépni, ahogyan ez a „Kihon” gyakorlatokban is követelmény. - Kéztechnikával végrehajtott támadásoknak egyenesen, pontosan az áll közepére, illetve a solar plexus-ra kell irányulniuk, speciális, tetszıleges ütés nem megengedett. - Az ütést végrehajtó kezet nem kell azonnal visszahúzni. •
6.
A védekezınek: - Tilos megérinteni a támadót, a blokkok kivételével. - Tilos az alkarral történı védések, „Soto uke” végrehajtásánál: - az ellenfél könyökét célozni, mivel ez sérülést okozhat. A versenyzıknek a csuklóra kell célozniuk, ahogyan ezt a helyes „Kihon” végrehajtása is megköveteli. - leszorítani az ellenfél karját. - Tilos „Age-uke”-val történı védés esetén olyan mértékben eltúlozni a technikát, ami a támadót kibillenti az egyensúlyából. - Tilos kombinációk, lábsöprések, dobások, izületi feszítések alkalmazása. - A visszatámadást végzı kart nem kell azonnal visszahúznia.
Figyelmeztetés és „Hansoku”: Ha a versenyzık megsértik a szabályokat, a bírók megbeszélik a szabálytalanságot, ennek mértékét megállapítják, és ennek megfelelıen ítélnek: „Keikoku”-t, „Chui”-t, vagy „Hansoku”-t
40
VIII.
MELLÉKLET
Jiyu-Ippon kumite versenyek szabályai 1.
A mérkızés • A versenyzık szólítás után a kiinduló helyeikre (V. sz. melléklet szerint) lépnek és meghajolnak egymás felé. • A vezetıbíró „Hajime” vagy az „Aka kara Hajime” vezényszavára mindkét versenyzı felveszi a küzdıtartást, és a piros elkezdi a támadást. A versenyzık minden támadás után újra felveszik a helyes távolságot és a vezetıbíró utasítására: „Aka/Shiro Tsuzukete-Hajime”, támadásaikat felváltva hajtják végre. • A versenyzık tetszıleges küzdıtartást használhatnak, de ifjúsági versenyeken ajánlatosabb, ha a versenyzık mindkét kezüket a testük elıtt tartják. • Ha valamelyik versenyzı „Ippon”-t ér el, a vezetıbíró kihirdeti azt, és a mérkızés folytatódik. Ha az „Ippon”-t a jobb oldali támadásnál éri el, és ellenfele nem hajt végre értékelhetı találatot, gyız, és a másik oldali gyakorlatokat már nem kell végrehajtaniuk. Ha ellenfele is „Ippon”-t ér el a mérkızés folytatódik és a végén „Hantei” következik. • Miután minden támadást végrehajtottak, és egyik versenyzınek sem sikerült „Ippon”-t elérnie, a versenyzık meghajolnak egymás felé, és várják a bírók döntését. • Seikenvédı használata kötelezı.
2.
Támadás • Jodan oi zuki” – pontos ütés az áll közepére. • „Chudan oi zuki” – pontos ütés a solar plexus-ra. • „Chudan mae geri” – rúgás a hátul lévı lábbal a solar plexus-ra. Figyelmeztetés! A fenti támadásokat elıször jobb kézzel, a rúgást jobb lábbal hajtják végre a versenyzık. A támadásokat mindkét oldalra végre kell hajtaniuk. • A támadó az ellenfelére néz, érthetıen bemondja a végrehajtandó támadás teljes nevét, amikor a védı válaszolt, utána támad. • Az ellenféltıl való helyes távolságot a támadónak kell megválasztania. Figyelmeztetés! Ha a távolság a versenyzık között nem megfelelı, a vezetıbíró segíti ıket a helyes távolság felvételében. Az oldalbírók is javasolhatják a távolság kiigazítását.
3.
Védekezés • A védekezı bármilyen blokkot használhat. • A kötelezıen végrehajtott védés után a visszatámadás célpontja és fajtája is szabadon választható, de az csak egy technika lehet, és érvényes találati felületre kell irányulnia.
41
4.
Bírálat • A vezetıbíró és a 2 vagy 4 oldalbíró határozza meg a gyıztest. • A bíróknak fokozott figyelemmel kell kísérni a döntéseik meghozatalánál: - volt- e „Ippon” a mérkızés folyamán, - a gyakorlatok pontos, kumite szerő végrehajtását, - a megfelelı távolság pontos betartását, - a szabad küzdelemre való rátermettséget. • Döntetlen esetén, a fenti támadásokat jobb kézzel, a rúgást jobb lábbal újra végre kell hajtaniuk a versenyzıknek, majd a bíróknak ez alapján kell gyıztest hirdetniük.
5.
Tiltások és lényeges pontok • Tiltások Támadó: - Tilos megütni, megrúgni az ellenfelet. - Tilos a védı bármely testrészére irányuló támadás, kivéve azokat a találati felületeket, melyeket az elıírt gyakorlat megkíván. - Tilos a lépést megelızıen ütni. („elıredobnia” a kezét, „oi zuki”-ban úgy, hogy még a teste hátul marad). - Tilos túl közelrıl támadni. - Tilos védeni vagy kitérni a visszatámadás elıl. - Tilos megragadni vagy fogni az ellenfelet. Védekezı: - Tilos kilépni a küzdıtérrıl. A bírók elsı kilépésnél „Keikoku”-t, a másodiknál „Jogai Chui”-t, a harmadiknál „Hansoku”-t ítélnek. - Tilos „Deai” technikát alkalmazni „visszatámadásként”. •
6.
Lényeges pontok - A versenyzık nem hajthatják végre ugyanazt a támadást még egyszer. - A versenyzıknek csak egy kiai-t kell csinálniuk támadásonként. - A támadónak abban a pillanatban támadnia kell, ahogy megfelelı távolságba került. Azt a versenyzıt, aki – bár megvan a távolság – nem támad, figyelmeztetni kell. - A védekezı nem bonthatja a távolságot, nem mehet el, nem hátrálhat. - Ájulás okozását szigorúan büntetni kell. - A támadónak az ütést végrehajtó kezet nem kell azonnal visszahúznia.
Figyelmeztetés és „Hansoku”: Ha a versenyzık megsértik a szabályokat, a bírók megbeszélik a szabálytalanságot, ennek mértékét megállapítják, és ennek megfelelıen ítélnek: „Keikoku”-t, „Chui”-t, vagy „Hansoku”-t
42
IX.
MELLÉKLET Fogalmak
Versenyszám:
Mérkızések összessége egy adott cím elérése érdekében. Például: Felnıtt Nıi Ippon Shobu Kumite versenyszám
Bajnokság:
Az összes versenyszám adott helyen és idıben. Például: „Ippon Shobu Magyar Bajnokság”
Versenyszervezık:
A verseny szervezıi, többnyire nemzetközi vagy országos karate szervezet.
Versenybírók:
Fıbíró, ellenırzı bírók, vezetıbírók, sarokbírók.
Shiai-jo:
Küzdıtér
Shiai vezetı bíró:
Irányítja a küzdıtéren mind a bírók, mind a személyzet munkáját. Felelıs az adott „Shiai-jo”-n történt eseményekért.
Bírói kar:
Vezetıbíró és mérkızésre.
Zanshin:
Egy fizikailag és pszichikailag kontrollált helyzet, állapot, mely a technika végrehajtását követi, a „tökéletes befejezés”.
Shitei kata:
Elıírt kata, a vezetıbíró választja ki.
Sentei kata:
Szabadon választott kata, a versenyzı választja ki a megadott listáról.
sarokbírók
összeállítása
egy
43
