Magyar, horvát, szlovén úthálózat összehasonlító elemzése 2009

Magyar, horvát, szlovén úthálózat összehasonlító elemzése 2009

SZERZİ: NAGY LÁSZLÓ BME ÉPÍTİMÉRNÖKI KAR V. ÉVFOLYAM KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK FİSZAKIRÁNY A tanulmány ismertetésre került a Közlekedési üzem c. szakirányos tárgy keretein belül a 2008/2009 tavaszi félévben és publikálásra került az www.obolgraf.hu/autopalya honlapon 2009 májusában.

Szlovén, magyar, horvát úthálózat összehasonlító elemzése 2009

ÖBÖLGRÁF

1. A három ország fıbb adatainak bemutatása: Szlovénia Népesség: [millió fı]

Magyarország

Horvátország

2

10

4,4

20 256

93 036

56 594

97

110

78,5

Ljubjana/259e, Maribor/114e

Budapest/170000e, Debrecen/204e, Miskolc/172e, Szeged/106e

Zagreb/685e, Split/173e, Fiume/142e, Eszék/90e

~413

~262

~233

0,83

2,6

0,93

~7,6

10,3

~11

V, X,X/b

IV,V,V/b,V/c, X/b

X, X/b, V/c,V/b

563

1365

1052

131,3

129,3

138,1

~16000

~10000

~7038

51

53

1kn/l

~ 480

~235

~240

Population: [mio inhabitants] Terület: [km2] Area: Népsőrőség: [fı/km2] Population density [inh./km2] Legnagyobb városok / [fı] Largest cities [inhabitants]

Gépjármő/1000 lakos: Vehicles per 1000 people Gépjármővek száma: [millió db] Vehicles: [mio] Gépjármővek átlagos életkora: [év] Average age of passenger cars: Nemzetközi közlekedési folyosók (út): European Transport Corridors: Nemzetközi közlekedési folyosók hossza az ország területén (út): [km] Halálos balesetek /millió fı: Number of road fatalities per million inhabitants: GDP EUR/fı [2007] GDP /capita [EUR] Benzin adótartalma: [%] Minimálbéren vásárolható benzin: [l]

2 L.Nagy László © 2009

2. Az úthálózat adatai: 2.1 Szlovénia: Útkategória / Road category

Hossz [km] / Length in km

Autópálya / Motorways

505

Autóút út / High-speed roads

74

Két sávos autóút / Two-lane highspeed roads

27

Fı út / Main roads

929

Regionális út / Regional roads

4.887

Helyi út / Local roads

13.811

Közút / Public paths

18.326

Szlovénia országos közúthálózatának kategóriánkénti megoszlása 0% 2,5% 0,27% 24%

4,6% 69%

L. Nagy László

1 Autópálya 2 Autóút 3 Regionális út 4 Fı út

2007

5 Helyi út 6 Két sávos a.út


ÖBÖLGRÁF

2.2 Magyarország: Útkategória / Road category



784,9

Gyorsforgalmi út / High-speed roads

173,5

I. rendő fıút / Main road A

2156,3

II. rendő fıút / Main road B

4408

Gyorsforgalmi utak csomóponti ágai / Motorway junction

283,3

Összekötı út

18077,7

Bekötı út

4570,2

Állomáshoz vezetı út

484,5

Összesen / Total:

30721,7

Helyi közút / Local road

105000

M agyarország országos közúthálózatának kategóriánkénti megoszlása

14,9%

2,55% 0,56% 1,6% 7%

14,35%

0,92%

1 Autópály 2 Autóút 3 I.rendő fıút 4 II.rendő fıút 5 Gyorsforgalmi utak csomóponti 6 Összekötő út 7 Bekötı út 8 Állomáshoz vezetı út

58,84%

2007

L.Nagy László



ÖBÖLGRÁF

2.3 Horvátország: Útkategória / Road category



1210,5

Fı út / Main roads

6992

Regionális út / Regional roads

10544

Helyi út / Local roads

10375

Bekötı út

~2000

Horvátország országos közúthálózatának kategóriánkénti megoszlása

6%

4% 23%

34% Gyorsforgalmi út Fıút Regionális út Helyi út Bekötı út

2007

33%



ÖBÖLGRÁF

3. Szlovénia gyorsforgalmi úthálózata: 3.1 Történeti áttekintés Szlovénia 1970-ben lépett az autópálya-építı országok sorába. 1994 óta zajlik egy törvényben is elfogadott úthálózat-fejlesztési program. Addig ugyanis nem egészen 200 kilométernyi autópályával rendelkezett az ország, majd az állami tulajdonú útépítı cég, a DARS megalapításával indították el a nemzeti útépítési programot. A program keretében összesen csaknem 380 kilométernyi autóút, autópálya és más útszakasz megépítését tervezték, évente átlagosan 27 kilométernyi útszakasz átadásával. 1994-2004 közötti idıszakban 264,7 km autópályát építettek 10 év alatt, annyit amennyit az ezt megelızı 24 éves periódusban. A nemzeti program keretében az idén már szinte teljesen átadják a forgalomnak a délnyugat-északkeleti sztrádát, amely Kopertıl a szlovén-osztrák határig terjed, de leágazásai révén elérik az olasz, a horvát és a magyar határt. Az északnyugatdélkeleti autópálya az osztrák határon lévı Karavanke alagúttól a horvát határig tart. Rédicsnél a 86-os út, illetve Pincénél az M70-es autóút folytatásaként tavaly óta nagy ütemben zajlik. A Nemzeti Autópálya-építési Program 2013-ra 660 km gyorsforgalmi út kiépítését irányozza elı.

3.2 Gyorsforgalmi úthálózat részei: • A1 Šentilj - Maribor; Maribor East (Ptujska cesta) - Koper; ∑ 241,4 km • A2 Karavanke Tunnel - Hrušica - Vrba, Podtabor - Naklo - Ljubljana (Šentvid; KosezeKozarje; Malence) – Pluska, Kronovo – Obrežje; ∑ 135,9 km • A3 Ljubljana - Gabrk - Fernetiči (Fernetti); ∑ 14,6 km • A5 Vučja vas – Beltinci; ∑ 14,6 km • H2 Maribor expressway; ∑ 9,9 km • H3 Ljubljana északi bypass (Zadobrova - Koseze); ∑ 9,2 km • H4 Podnanos – Vrtojba; ∑ 32,2 km • H5 Škofije – Srmin ∑ 2,4 km Hidak: 118db, 90e m2. Viaduktok: 73 db, 309e m2. Felüljárók: 168 db, 110e m2. Aluljárók: 179 db, 49e m2 .

3.3 A díjfizetés módja: Közvetlen elektronikus díjszedés: Az elektronikus díjszedési rendszerrel olyan automatikus díjfizetı pontok alakíthatók ki, ahol a jármővek egymással párhuzamosan, több sávban, vagy akár a „sávok között” is közlekedhetnek. Ehhez a díjfizetı helyeken egy keretszerkezet, valamint, az arra felszerelt elektronikus berendezések, a sávok adatait győjtı számítógépek, az ezek mőködését vezérlı számítógép és a jármőben elhelyezett elektronikus fedélzeti egység (OBU) szükséges. Az OBU érzékeli és fogadja az úttest felett levı rádió adó-vevı által kibocsátott jeleket majd a jármő díjfizetési ponton történı áthaladásakor visszasugározza a jármő azonosító kódját, ill. egyéb információkat (jármőkategória, zárt rendszer esetén belépés ideje,helye) tartalmazó



ÖBÖLGRÁF

választ (belépés idıpontja, helye). Az OBU által visszaküldött információkat az úttest felett levı rádió adó-vevı antennája fogadja, majd azokat a díjszedı hely számítógépe felé továbbítja. Nyílt rendszerő díjfizetés esetén a díjszedı hely számítógépe (TPC) a beérkezett adatokat tárolja, illetve továbbítja a díjszedı rendszer központi számítógépe (CS – Central System) felé, amely a jármőkategória alapján kiszámítja a fizetendı díjat, majd ezt az értéket a számítógép-hálózaton keresztül továbbítja az ügyfelek bankszámláit kezelı bankok felé. A fizetendı díjakat így közvetlenül az ügyfelek bankszámláiról egyenlítik ki, természetesen az ügyfél és a bank közötti tranzakciós szerzıdés alapján. Zárt rendszerő díjfizetés esetén a rendszer a belépı pontokon a jármőben levı OBU memóriájába írja be a belépési hely és idı adatait, a kilépı pontokon pedig kiolvassa azokat. Kilépéskor a fizetendı díjat a központi számítógép (CS) már nem csak a jármő kategóriája, hanem az OBU-ból kiolvasott belépési adatok és a kilépési adatok együttes felhasználásával számítja ki. [1] A szlovén gyorsforgalmi úthálózaton részben zárt (23 %), részben nyílt (60%) díjfizetési rendszert alkalmaznak. A hálózat hosszának 17%-a pedig ingyenesen használható. A fizetés történhet kézpénzzel, hitelkártyával, havi bérlettel, kétféle DARS kártyával (amelyre ráterhelik az autópálya használat költségeit) ill. elektronikus fedélzeti egységet (OBU) használó ún. ABC rendszerrel.

Egyéb adatok: - 4 gépjármő kategória megkülönböztetése a díjszedés esetén - 26 fizetı kapu, 181 sáv - 250 000 használatban lévı OBU - 60 000 kapuátlépés naponta - A végsı változatban szerepel a teljesesen zárt rendszer megvalósítása, ahol a használók a megtett kilométerek után fizetnek - A tervek között szerepel az EFC (ABC) rendszer által használt frekvencia tartomány megváltoztatása, mivel a jelenlegi 2,45 GHz-es rendszer nem igazodik az EU-s direktívákhoz - Az interoperabilitás keretében 2008. július elsejével bevezetik - az osztrák mintához igazodó - matricás rendszert az autópályákon és gyorsforgalmú utakon a személygépjármővek részére. A teherautókra a mőholdas beléptetı kapuk 2010-ben esedékes bevezetéséig, a jelenleg hatályos modell marad érvényben.



ÖBÖLGRÁF


4. Magyarország gyorsforgalmi úthálózata: 4.1 Történeti áttekintés Magyarország már 1961-ben az autópálya-építı országok sorába lépett. Ekkor készült el ugyanis az 1965-tıl M1-es jelzéssel ellátott út 49 km-es szakasza (Budapest–Törökbálint– Tatabánya). Az építés oka elsısorban a lakosság arányát jóval meghaladó budapesti gépjármő-összpontosulás volt. Az Országgyőlés már 1968-ban irányelvként belefoglalta közlekedésfejlesztési koncepciójába az autópályák építését. Ennek folytatásaképpen 1970-es, a Közlekedés hosszú távú fejlesztése címő program már konkrét, számszerő célokat is kitőzött: 1985-re 620 kilométer autópálya kiépítését irányozták elı. Az 1971-ben és késıbb formát öltött elképzelések 1974-ben gazdasági problémák miatt kezdtek meghiúsulni. 1971ben Minisztertanácsi rendelet a hálózat törzseként az M1, M3, M5 és M7 irányokban határozta meg az építendı pályák nyomvonalát, 1985-ig hozzávetılegesen 450-500 km útdíjas út üzembe helyezését irányozva elı. Az M1-es autópálya nagyarányú továbbépítésére 1975-tıl került sor. Elıször csak a mai balpálya épült ki, 1977-re elérve Gyırt is. A jobbpálya kiépítésére csak 1990-re, a Gyırt elkerülı szakaszra 1994-re, Hegyeshalom elérésére csak 1996-ra került sor. Ez utóbbi, a határig kiépített szakasz – melynek eredetileg 1985-re kellett volna elkészülnie – már koncessziós, útdíjas pálya lett. Az M3-as fejlesztését 1983-ban forráshiány miatt leállították a gyöngyösi elkerülı szakasznál. Az M5 autópálya félautópályaként (balpálya) Kecskemét északi csomópontig épült meg 1989-re. A jobbpálya Újhartyánig 1990-re készült el. Az M7-en a bevezetı szakasz szélesítésén kívül fejlesztés nem folyt 1975 után jó ideig. Az 1991-évi Országos Közúthálózat Távlati Fejlesztési Programja már egyértelmően igyekszik a fıváros-centrikus hálózatot győrőirányi útvonalakkal kiegészíteni. Irányelve, hogy a jövıben a megyeszékhelyek legalább fele rendelkezzen autópálya-kapcsolattal. Ezen kívül a folyami átkelések sőrőségének növelését is tervbe veszik a Tiszán és a Dunán egyaránt. A 1990-es évek elsı felében épült ki a Gyır–Hegyeshalom autópálya, a Levél–Rajka autóút és egyes elkerülı fıútszakaszok és határátkelıkhöz vezetı utak. Az évtized végén kezdték meg az M7-es szélesítését és Zamárdiig történı meghosszabbítását, ami végül 2002-ben fejezıdött be. Ugyanekkor az M3 elıször 1998-ig Füzesabony magasságáig, majd 2002-re Polgárig készült el. Az M5-ös közben Kiskunfélegyházáig került meghosszabbításra. [2]2008 végére elkészül az M7-es autópálya teljes hosszában.

4.2 Gyorsforgalmi úthálózat részei: •

M0 Budapest (körgyőrő)

•

M1 Budapest - Hegyeshalom

•

M2 Budapest - Vác, autóút

•

M3 Budapest – Polgár – Nyíregyháza – (Vásárosnamény)

•

M30 az M3-as autópályát köti össze Miskolccal

•

M35 az M3-as autópályát köti össze Debrecennel

•

M43 Szeged – Nagylak (elıkészítés alatt)

•

M5 Budapest – Szeged – Röszke


ÖBÖLGRÁF

•

M6 Budapest – Dunaújváros – Szekszárd – Bóly – Ivándárda (építés, ill. tervezés alatt)

•

M7 Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Letenye

•

M70 Letenye – Tornyiszentmiklós

Hidak: 1000 önálló hídrész. Pihenıhelyek: 113 db.

4.3 A díjfizetés módja: E-matricás rendszer: A 2001 januárjától bevezetett rendszer elınye, hogy egységes (2004-tıl), mert az összes magyarországi autópályára érvényes, és kényelmes, mert az úthasználati jogosultság többféle módon is megvásárolható (internet, SMS, telefonhívás). Hátránya azonban, hogy az autópálya- használatot nem a megtett úttal arányosan veszi figyelembe, és így az alkalomszerően közlekedıkkel szemben elınyben részesíti azokat, akik rendszeresen és nagy távolságokra veszik igénybe a gyorsforgalmi utakat. Az idıarányos, illetve átalánydíjas rendszer mind díjfizetési filozófiáját, mind ellenırizhetıségét tekintve elavult megoldásnak számít. Elavult, mert az Európai Unió ajánlásainak megfelelıen egyre inkább az a szemlélet válik elfogadottá, hogy a szolgáltatásokért kizárólag annak igénybe vevıi fizetnek és akkor is csak az igénybevétel arányában. Ezt a szemléletet jobban képviselte az a sorompós rendszer, melyet 2001-ben szüntettek meg Magyarországon. A felsorolt hátrányok ellenére a matrica alapú díjfizetés mégis hamar népszerővé vált hazánkban, mivel elfogadható árszintre vitte és egységessé tette az autópálya-használatot. A Magyarországon mőködı rendszer érdekessége, hogy az úthasználati jogosultság megvásárlását rendszám alapján rögzíti, amivel hazánk egyedülállónak számít a matricás országok között. A rendszámokat tároló adatbázis lehetıvé teszi a kamerás ellenırzést, ami hosszú távon több szempontból is alapvetı fontosságú. Egyrészt azért, mert ennek elsı fázisa nem igényel emberi munkát és folyamatosan (éjjel-nappal) végezhetı, másrészt azért, mert az ellenırzés a modernebb, használatarányos díjfizetési rendszerek esetében is ugyanezzel a szisztémával mőködik. Kissé furcsának tőnhet, de a rendszámadatbázisra alapuló ellenırzési megoldás létrehozása volt tulajdonképpen az elsı olyan beruházás a magyar díjszedés történetében, amelyik nem csak az aktuális állapotot, de a jövıt is figyelembe vette. Szakértıi vélemények szerint az e-matricás rendszer a nagymértékben felgyorsult autópályafejlesztések következtében rövid idın belül fokozatosan gazdaságtalanná és kényelmetlenné válik, így a meglévı autópályák üzemeltetése, fenntartása és felújítása egyre nehezebb feladatot jelent majd a jövıben. A jármővezetık számára egyre kevésbé lesz elfogadható, hogy egy-egy szakasz megtételéhez sok száz kilométerre, sokszor több napra, hétre szóló jogosultságot kell vásárolniuk. A magyarországi autópályákon a tervek szerint 2009-ban vezetik be a használatarányos, elektronikus elven mőködı díjszedési rendszert, elsı lépésben valószínőleg csak a teherautók számára.



ÖBÖLGRÁF

A használatarányos fizetési rendszer bevezetéséig a díjak beszedésével megbízott szervezetek és vállalatok egyik legfontosabb törekvése, hogy a vásárlás folyamata minél egyszerőbbé, kényelmesebbé és megbízhatóbbá váljon az úthasználóknak. Ennek megfelelıen az elmúlt idıszak intenzív informatikai fejlesztésének köszönhetıen a hagyományos vásárlási módon kívül immár számos megoldás létezik arra, hogy beszerezzük az úthasználati jogosultságot: mobiltelefonon (telefonhívással, SMS-ben) illetve interneten keresztül. Az egységes magyarországi e-matricás díjszedési rendszerben jelenleg négy jármőkategória létezik. A kategóriába sorolás a jármővek megengedett legnagyobb össztömege alapján történik. A rendszerben naptári éves, havi (a következı hónap ugyanazon napjáig), heti (a vásárlás napja plusz kilenc nap) továbbá a D1 kategóriában négynapos (a vásárlás napja plusz három nap) és a D kategóriában egynapos e-matrica vásárlására van lehetıség. A e-matricák árát és a pótdíjak mértékét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendeletben szabályozza. [3]

A gyorsforgalmi úthálózat fejlıdése 1970 és 2015 között

A gyorsforgalmi úthálózat hossza [km]

3000 2015

2500

2000

1500 2006

1000 2002 1998 1990

500

2015

2010

2005

2000

1995

1990

1985

1980

1975

0

1970

1970

Évek


5. Horvátország gyorsforgalmi úthálózata: 5.1 Történeti áttekintés Az autópálya-építési törekvések az 1950-es és 1960-as években kezdtek erısödni Európában. Már a 19. században tudták, hogy a koncessziós finanszírozás és üzemeltetés megkönnyíti és felgyorsítja a vasutak és más infrastrukturális projektek megvalósulását és fenntartását. Több kezdeményezés után, az európai autópálya társaságok vezetıi, (különösen Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból) 1973-ban társaságot alapítottak, mely a SECAP (Société Européenne des Concessionaires d'Autoroutes à Péage) nevet kapta és tartós nemzetközi együttmőködést kovácsolt a tagok között. Horvátország a kezdetektıl a társaság tagja volt ex-Jugoszlávia részeként. A tagság feltétele egy meglévı díjas autópálya volt, ami Zágráb - Karlovac között vezet.

5.2 Gyorsforgalmi úthálózat részei: • A1 Zagreb (Lučko Interchange, A3) – Karlovac – Bosiljevo – Split – Šestanovac –Ravča Interchange (D62) ∑ 458,5km

• A2 Macelj B.C. (Border with the R. of Slovenia) –Trakošćan – Krapina – Zagreb (Jankomir Interchange, A3) ∑ 61km

• A3 Bregana B.C. (Border with the R. of Slovenia) – Zagreb – Sl. Brod –Bajakovo B.C. (Border with the R. of Serbia) ∑ 306km

• A4 Goričan B.C. (Border with the R. of Hungary) – Varaždin – Zagreb (Ivanja Reka Intersection, A3) ∑ 97km

• A5 ðakovo Interchange –Sredanci Interchange (A3) ∑ 23km • A6 Bosiljevo II Interchange (A1) – Delnice – Rijeka (Orehovica Interchange, A7)∑ 81km • A7 Rupa B.C. (Border with the R. of Slovenia) – Matulji – Orehovica –Sv. Kuzam Interchange ∑ 35,6km

• A8 Kanfanar Interchange (A9) – Pazin – Lupoglav –Matulji Interchange (A7) ∑ 64km • A9 Umag Interchange (Ž5002)- Kanfanar Interchange (A8) –Pula Interchange (D66) ∑ 76,5km


ÖBÖLGRÁF

5.3 A díjfizetés módja: A horvát gyorsforgalmi úthálózaton részben zárt, részben nyílt díjfizetési rendszert alkalmaznak. (A két rendszer sajátosságait lásd a 3.3 pontban).



ÖBÖLGRÁF



ÖBÖLGRÁF



ÖBÖLGRÁF



ÖBÖLGRÁF



ÖBÖLGRÁF

5. Egyéb adatok: Szlovénia

Magyarország

2000

21

6

2007

29,5

10,5

Horvátország

Gyorsforgalmi utak fajlagos hossza [km/1000 km2]

Autópálya kezelı társaságok

DARS d.d.

Állami Autópálya Kezelı Zrt (ÁAK) [682,2 km], Alföld Koncessziós Autópálya Zrt (AKA) [156,5 km], M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt [53 km]

21,8 Hrvatske Autoceste (HAC) [827,5km], Autocesta RijekaZagreb[178km], Bina Istria[145 km], Autocesta Zagreb Macelj [60 km],

Az éves díjszedési bevétel: [2006]

47,5 mrd HUF

~30 mrd HUF

~56,7 mrd HUF

Az éves díjszedési bevétel: [2007]

~ 50 mrd HUF

40 mrd HUF *

~64,6 mrd HUF

Autópálya fajlagos fıpályaár (becslés) [2007-es áron számolva]:

670 millió - 6,7 mrd HUF/ km

~1 mrd – 6 mrd HUF/km

*A használatarányos díjfizetési rendszer bevezetésével Magyarországon reálisan ~100 mrd HUF bevételt lehetne tervezni éves szinten.

5.1 Közlekedésbiztonság: EU-s célkitőzések között szerepel a közúti balesetek halálos áldozatai számának 50%-os csökkentése (2010-ben, 2000-hez viszonyítva). E tekintetben mindkét országban rossz a helyzet, az elvárt csökkentés ellenére nıtt a balesetek halálos áldozatainak száma és ezért figyelmeztetésre és büntetésre számíthatnak az Európai Uniótól. A magyar és a szlovén autópályák a legveszélyesebbek közé tartoznak Európában, ugyanis az európai átlaghoz képest kétszer annyian halnak meg e két ország gyorsforgalmi úthálózatán.

Halálos balesetek /millió fı:

Szlovénia

Magyarország

Horvátország

131,3

129,3

138,1

A 2007-es év során, a szlovén autópályákon a turisztikai fıszezonban, ill. a karácsonyi és az újévi idıszakban 10 százalékkal kevesebb díjat kellett fizetni, abban az esetben, ha este 10 és



ÖBÖLGRÁF

reggel 6 óra között vettük igénybe a pályát a hét elsı négy napján. A forgalom jobb elosztása mellett a hasonló intézkedések hozadéka lehet a megemelkedı baleseti halálok száma.

Szlovénia: Črni Kal völgyhíd (hossza: 1065 m, magassága: 95 m)



ÖBÖLGRÁF

Magyarország: Kıröshegyi völgyhíd (hossza: 1872 m, magassága: 88,0 m)

6. Felhasznált irodalom: [1] Dr. Fi István – Úttervezés elıadásfólia [2] Bíró M., Fülöp N., Kerekes Á., Milutinovics L. - A gyorsforgalmi úthálózat tervezési és megvalósítási kérdései a környezetvédelem és a közösségi részvétel szempontjából [3] autopalya.hu

7. Hasznos oldalak (Usefull links): • www.dars.si • www. huka.hr • www.hac.hr • www.kozut.hu • www.autopalya.hu


Magyar, horvát, szlovén úthálózat összehasonlító elemzése 2009

Recommend Documents