MAGYAR GERONTOLÓGIA. 2. évfolyam 6. szám április

MAGYAR GERONTOLÓGIA

2. évfolyam 6. szám 2010. április

MAGYAR GERONTOLÓGIA Szerkesztőbizottság: Főszerkesztő:

Dr. Semsei Imre, MTA doktor

Rovatvezetők: Biogerontológia:

Prof. Székely Miklós

Geriátria:

Prof. Székács Béla

Szociális gerontológia:

Prof. Iván László

Társadalmi gerontológia:

Dr. Fábián Gergely

Oktatás:

Prof. Bakó Gyula

Gerontopszichológia:

Prof. Molnár Péter

Életmód:

Prof. Figler Mária

Prevenció:

Dr. Tóth István

Szerkesztőbizottság tagjai: Dr. Boga Bálint, Budapest, a szerkesztőbizottság elnöke Csernáthné Kárándi Erzsébet, Hajdúböszörmény Dr. Halmos Béla, Eger Dr. Hazafi Klára, Pécs Dr. Németh Károly, Verőce Dr. Pék Győző, Debrecen Dr. Patyán László, Nyíregyháza Regius Ottó. Budapest Dr. Ruszwurm Andrea, Nagykanizsa Dr. Szilagyi, S. Jean, Nyíregyháza Dr. Telkes Zoltán, Visegrád Dr. Vértes László, Budapest Dr. Zöllei Magdolna, Szeged ii

MAGYAR GERONTOLÓGIA

TARTALOMJEGYZÉK

2. évfolyam 6. szám (2010)

KONGRESSZUSI SZÁM oldal Szerkesztői levél (Dr. Semsei Imre)

1

Az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztal (2010)

3

A 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia (2010)

21

A Harmadik Kor Egyeteme Alapítvány Konferenciája (2010)

22

A Dél- Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter Konferenciája (2009)

24

A Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VII. Kongresszusa (2009)

26

A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXII. kongresszusa (2009)

69

Meghívó

98

Útmutató szerzőknek

99

Angol tartalomjegyzék

103

iii

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasóink!

A második évfolyam 5. száma ismét kongresszusi szám, mely beszámol az eltelt időszak gerontológiai és ehhez kapcsolódó témájú konferenciáiról. Ebben az évben először rendezik meg a Magyarországon gerontológiát oktatók országos összejövetelét, az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztalt. Olyan hagyományt szeretnének a szervezők ezzel teremteni, melynek keretében a gerontológiát oktató szakembereknek lehetőségük lesz összegyűlni és megbeszélni a témával kapcsolatos gondokat, megoldásokat, terveket. Nagy szükség van erre, hiszen mint kiderült „a hazai gerontológia oktatása rendszertelen, áttekinthetetlen, sporadikus és esetleges”. A mostani szám tartalmazza a konferencia programját és az előadások összefoglalóit is. A 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning konferenciát ez évben Pécsett rendezték meg április 29-30-án. „A jó pap holtig tanul” mottója jól ismert mindenki számára, azonban a mai korban már nem csak az egyházi személyekre és tanárokra értjük ezt, hiszen ma már minden embernek egész életén át kell(ene) tanulnia. Szinte kötelező ez a felnőttek számára, ha nem akarnak lemaradni az új információk ismeretében, s ezáltal hátránnyal indulni a friss tudású fiatalokkal szemben a munkáért folytatott versenyben. A mostani számban csak „Az életen át tartó tanulás pszichológiája, értékteremtő hatása és az életkor” szekció programját ismertetjük, mely kifejezetten az öregedés kapcsolatát boncolgatja ebben a témakörben. Ha már a felnőtteknél megemlítettük, hogy tanulniuk kell(ene) egész életükben, az idősektől sem kellene elvenni ezt a lehetőséget, hiszen a nyugdíjba vonulással még nem ér véget az élet. Az aktív idősödés megteremtésének egyik alapfeltétele lenne, hogy az idősek is további ismeretekre tehessenek szert. Már csak azért is, hiszen az időskori szellemi aktivitás fenntartása elősegíti a hosszabb életkor elérésének lehetőségét is. A miskolci székhellyel alapított Harmadik Kor Egyeteme Alapítvány első konferenciáját rendezték meg

1

Miskolcon április 28-án. Az alapítvány a továbbiakban megszervezi az idősek irányított oktatásának egyes részeit, ahogy az már több országban is régóta történik. Ahogyan ezt az egyik „szomszédvárban” megrendezendő konferencia is jelzi:

“Education - A Part of Senior Citizens` Lives in the 21 Century” An International Conference held under the auspices of The Association of Universities of the Third Age and The Technical University of Liberec 16–18 June 2010 A múlt évi kongresszusi szám után az elmúlt évben (2009) még rendeztek gerontológiai és hozzá kapcsolódó témájú konferenciákat. Így a Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter most már hagyományosan rendez gerontológiához kapcsolódó előadássorozatot. Emellett megrendezésre került a két gerontológiai társaság konferenciája is. A Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központtal együttműködve megrendezte a II. Nyíregyházi Gerontológiai Napokat, Gerontológiai Körkép 2009 címmel. A konferencián több külföldi részvevő is (amerikai, német, cseh, kínai, indiai és román) tartott előadást. A Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság XXXII. kongresszusát Budapesten tartotta október 9-10-én. A hagyományosan megrendezett konferencián több témakör is terítékre került, mint például az „Időskorúak medicinális-szociális ellátásának szakmai helyzete, a javítás lehetőségei”, vagy volt „Kerekasztal beszélgetés az egészséges öregedést mutató hosszú életű személyek klinikai paramétereiről és a hosszú élet lehetséges paradoxonasiról” is. Láthatjuk tehát, hogy az elmúlt időszakban igen gazdag gerontológiai témájú konferenciaprogramok voltak. Csak reménykedni tudunk, hogy ez a későbbiekben is hasonló volumenben és színvonalon fog zajlani hazánkban.

2

PROGRAM I. ORSZÁGOS GERONTOLÓGIA-OKTATÁSI SZAKMAI KEREKASZTAL 2010

Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ és a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság rendezvénye 2010. május 14.

3

PROGRAM

9:00 Megnyitó: dr. Sárváry Attila oktatási dékánhelyettes (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) 9:10 Köszöntő: dr. Semsei Imre (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke)

I: Előadás szekció 9:15 dr. Semsei Imre (DE, EK, GTKK, Nyíregyháza) „A gerontológia oktatása Magyarországon” 9:30 Prof. dr. Bakó Gyula (DE, III. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszék, Debrecen) „A Geriátria graduális oktatása és tematikája a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban” 9:45 dr. Újszászi László (Miskolci Egyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar, Miskolc) „Gerontológia és egészségügyi oktatás” 10:00 dr. Szabó Lajos (ELTE, Társadalomtud. Kar Szociálismunkás-képző Tanszék, Budapest) „Gerontológiai ismeretek oktatása aszociális munkások képzésében” 10:15 Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet, Budapest) „A geriátriai szakápoló képzés” 10:30 Richterné Tóth Andrea (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat, Budapest) „A geriátriai szakképzés helyzete napjainkban” 10:45 Patyán László (DE, Egészségügyi Kar, Szociális Munka Alapszak, Nyíregyháza) „Korszerűek-e az idősgondozással kapcsolatos tartalmi elemek a szociális képzésekben?” 11:00 Szünet

4

II. Előadás szekció 11:15 dr. Kálmán Anikó (BMGE, Műszaki Pedagógiai Tanszék, Budapest) „Öregedés és a felnőttkori folyamatos tanulás” 11:30 dr. Tóth András (Eszterházy K. Főiskola, Andragógiai és Közművelődési Tanszék, Eger) „Életkorok pedagógiája és gerontológia a tanárképzésben” 11:45 Hidy Pálné dr. Kádár Emma (Eszterházy K. Főiskola, Andragógiai és Közművelődési Tanszék, Eger) „A gerontológia oktatásának elméleti és gyakorlati tapasztalatai az Egri Eszterházy Károly Főiskola művelődésszervező és andragógia szakos hallgatóinak képzésében” 12:00 dr. Boga Bálint (Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest) „Gerontagógia” 12:15 dr. Szalkai Iván (MITIME Dél-borsodi Egészségügyi-szociális Klaszter, Miskolc) „Az időskori prevenció, oktatási helyzete, lehetőségei” 12:30 Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság, Budapest) „A rendszerszemléletű gerontológia és geriátria oktatásának, képzésének és továbbképzésének jelentősége” 12:45 Ebéd

5

I. Kerekasztal szekció 13:45 Geriátriai és felsőoktatás Elnök: dr. Kiss István (Semmelweis Egyetem) Tagok: Prof. dr. Székács Béla (Semmelweis Egyetem), Prof. dr. Bakó Gyula (Debreceni Egyetem), Prof. dr. Székely Miklós (Pécsi Tudományegyetem), dr. Zöllei Magdolna (Szegedi Tudományegyetem)

14:30 Gerontológia és felsőoktatás Elnök: dr. Semsei Imre (DE EK, GTKK) Tagok: dr. Szabó Lajos (ELTE) dr. Újszászi László (Miskolci Egyetem) Papp Katalin (DE EK) Prof. dr. Radák Zsolt (Semmelweis Egyetem) 15:15 Gerontológia és szakképzés Elnök: Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet) Tagok: Richterné Tóth Andrea (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) Vasasné Juhász Éva (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet) dr. Helembai Kornélia (Szegedi Tudományegyetem) Patyán László (Debreceni Egyetem) 16:00 Szünet

6

II. Kerekasztal szekció 16:15 Gerontológia és edukáció Elnök: Szabóné dr. Molnár Anna (ELTE) Tagok: dr. Boga Bálint (MTA Andragógiai Albizottság) Hidy Pálné dr. (Eszterházy K. Főiskola) dr. Kálmán Anikó (BMGE) Kocsis Emília (Nemzeti Szakképzési és Felnőttnevelési Intézet) Nagyfalusi Edit (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Salgótarján) dr. Szalkai Iván (DBESZK) dr. Tóth András (Eszterházy Főiskola, Eger) 17:00 Gerontológia – döntéshozás Elnök: Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság) Tagok: Andrásné Dr. Teleki Judit (Oktatási és Kulturális Minisztérium) Csillik Gabriella (Szociális és Családügyi Minisztérium) Jeszenszky Zita (Idősügyi Tanács) Tóth Ibolya (Egészségügyi Minisztérium) 17:45 Egyesített kerekasztal Tagok: Prof. dr. Iván László (Magyar Szociálpolitikai Társaság) dr. Kiss István (Semmelweis Egyetem) Kovács Tünde (Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet) dr. Semsei Imre (DE, EK, GTKK) Szabóné dr. Molnár Anna (ELTE) 18:30 A konferencia zárása

7

A GERIÁTRIA GRADUÁLIS OKTATÁSA ÉS TEMATIKÁJA A DEBRECENI EGYETEM, ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUMBAN Dr. Bakó Gyula DE, OEC, Geriátria Tanszék, Debrecen A Geriátria graduális oktatása a Geriátria Tanszék megalakítása, 2001 előtt a Biokémia és a Kórélettan keretein belül, szabadon választott speciál-kollégium formában létezett szemeszterenként néhány előadás formájában. Elsősorban gerontológiai ismereteket adott, az öregedés elméleteivel, biológiai jellemzőivel és szociális gerontológiával foglalkozott. 2001-ben a Belgyógyászati Intézet keretein belül megalakított Geriátria Tanszék indította Általános Orvos Képzésben résztvevő orvostanhallgatók számára a kötelezően választandó creditkurzusokat, szemeszterenként 20 előadással, + 10 konzultációval. Igény merült fel a DE OEC Népegészségügyi Karán indított Gyógytornászképzésben, a Népegészségügyi Ellenőr Szakképzésben résztvevők részére geriátriai ismeretek adása. Ezen két szakon 14, ill. 8 előadás és gyakorlatok tartására kerül sor. Az Egészségügyi Kar 2008-ban indította Szociális Munkás Mester szakát, melynek keretében gerontológiai ismeretek és geriátriai előadások is beépültek a képzésbe 20-20 óra terjedelemben. Az ÁOK számára készített tematika: 1. A geriátria és a gerontológia alapjai 2. Az öregedés demográfiája és epidemiológiája 3. Az öregedés biológiája 4. A gerontoszociológia kérdései 5. Öregedés, betegségek, az idős ember funkcionális kapacitása 6. Geriátriai állapotfelmérés 7. Az "elesett" idős ember, az öregkor és multimorbiditás 8. Az idősek kezelésének speciális szempontjai 9. Az idős népesség életminősége szocio-gazdasági szempontból 10. Az idősek gondozása, ápolása a kórházban és otthon 11. Az idősek emberi és etikai jogai 12. A homeostazis változásai idős korban 13. A víz- és elektrolit háztartás, a cardiovascularis rendszer, az anyagcsere és endokrinológia, az adaptáció jellegzetességei idős korban 14. Speciális időskori syndrómák 15. Psychés problémák idős korban 16. A mozgásszervek betegségei 17. Diéta a geriátriai gyakorlatban 18. A diabetes és a hypertonia kezelésének speciális szempontjai idős korban 19. Sebészeti beavatkozások szempontjai idős korban 20. Incontinencia, elesés, dementia A tematikában az idők során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a geriátriai ismeretek és a gerontológiai rész aránya csökkent. Ebből a tematikából szűkebb mértékű, kevésbé átfogó tematika kerül előadásra a felsorolt egyéb körökben. A hallgatói érdeklődés nagy a diszciplína iránt. Az eddigi években a jelentkezés soha nem maradt 100 fő alatt.

8

GERONTAGÓGIA Dr. Boga Bálint Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság, Budapest

Az élethosszig tartó tanulás (life-long learning, UNESCO, 1960) folyamata nevének megfelelően nem fejeződik be egy adott életkorban. Időskorban a tanulás, az ismeretszerzés részben a korábbi életkorok tapasztalatához, tudásához kapcsolható, részben a megismerés új területeire terjedhet ki. A formális tanulásnak lényegesen csökken a jelentősége, de még lehet rá igény (továbbképzések, második karrier). A nem-formális (pl. ismeretterjesztő tanfolyamok) és az informális (pl. médián keresztül) tanulás szélesedő lehetőséggel bír ennek az ún. kései szabadságnak (späte Freiheit, Rosenmayr) az idejében. A tematika sokirányú, de az életkor igényéhez adaptált. Az időskori tanulás célja az élet harmadik korszakában is jelenlevő önkiteljesítő és az alkalmazkodást elősegítő ismeretgyarapítást meghaladóan a mentális tréning, amely az öregedési folyamat lassítását, az autonómia megőrzését eredményezi és társadalmi haszonnal is jár. A gerontagógia egyre inkább a művelődés, az andragógia saját identitással rendelkező része lett, újabb megközelítéssel, a pedagógiával és az andragógiával együtt az antropagógia egyenrangú részdiszciplínája. Jelentősége az idős korosztály részarányának emelkedésével növekszik. Az egészséges idősek mentális készségei egyértelműen lehetővé teszik új ismeretek elsajátítását, ha olykor didaktikai módosítás szükséges is, sőt az ún. kristályosodott vagy szintetikus intelligencia kialakulása következtében az új ismeret gazdagabb tartalommal épül be az idősek tudástárába (pl. e-ageing). A 20. században jelent meg önálló gyakorlati szakterületként az idősoktatás. Jelentős mérföldkő az 1973-ban Toulouse-ban induló ún. harmadik kor egyeteme, ami után világszerte hasonlók kezdték meg működésüket, így hazánkban is (1982). Sok helyen a népfőiskolai mozgalom keretében, a művelődési házak programjában, a szociális ellátó rendszernek és az idősek szervezeteinek szervezésében folyik nem-formális jellegű oktatás. Külön kiemelést érdemel a 13 éve működő Batthány-Strattman Idősek Akadémiája. Fontos lenne, hogy a gerontagógia a bölcsész szakokon, a művelődési, szociális és egészségügyi szakemberek képzésében mindenütt a tananyag része legyen, ami néhány helyen – ha részlegesen is – már megvalósult.

9

A GERONTOLÓGIA OKTATÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATAI AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ ÉS ANDRAGÓGIA SZAKOS HALLGATÓINAK KÉPZÉSÉBEN Hidy Pálné dr. Kádár Emma Eszterházy Károly Főiskola Andragógia és Közművelődési Tanszék, Eger Főiskolánkon a kultúraközvetítő szakemberek andragógiához kötődő képzési programjának, a gerontológia, a gerontoandragógia több mint 25 éve kihagyhatatlan, szerves része Ezt mind a tantárgy szakmai logikája, mind a művelődésszervező szakemberekkel

kapcsolatos

társadalmi

elvárások,

már évtizedekkel

ezelőtt

is

megkövetelték. Annak, hogy a szak és az andragógia tárgy tematikájában a gerontológia országos viszonylatban nem kapott helyet, hogy Egerben sok szempontból egyedi és úttörő jellegű munka folyt és folyik, több oka volt és van. A bolognai képzési rendszer a gerontológia oktatásával kapcsolatban előrelépést hozott. Az alapszakként megjelenő andragógia tantárgyi programjában a gerontológia egy féléves, kötelező tanegységként szerepel. A szakterülettel kapcsolatos szemléletbeli és szakmai gondok, bizonytalanságok természetesen evvel nem szűntek meg, de a képző intézmények az eddigieknél nagyobb figyelemmel fordultak az antropagógia harmadik nagy területe, alrendszere felé. Az andragógusok, a kultúraközvetítő szakemberek, művelődési és szociális intézmények, civil szervezetek, a nyomtatott és elektronikus sajtó szakembereiként képviselik, szervezik a különböző korosztályok művelődési, tanulási folyamatait. A gerontológiai kultúra terjesztőiként sokat tehetnek a demográfiai folyamatok következtében kiéleződő konfliktus helyzetek, egyéni és társadalmi veszélyhelyzetek tompításáért. Az idősekért, az idősekkel végzett eredményes munka alapfeltétele – mint minden más korosztály esetében is- az idősödéssel járó változások rendszerének, illetve a változásokból következő feladatok és lehetőségek ismerete. A gerontológia interdiszciplináris ismeretrendszeréből tehát a szakma „szakma specifikus” ismereteket és kompetenciákat kell hatékony programmá formálni. Ez tanárnak és diáknak egyaránt komoly kihívást jelent. A több mint 25 éve folyó munka eredményeként Egerben a gerontológia oktatásának, kialakult, tudatosan vállalt és képviselt arculata van. Az itt folyó munka egyik nagy eredményét a gyakorlati jellegű tevékenységek eredményeiben látom. A „FIATALOK AZ IDŐSEKÉRT…” országossá terebélyesedő mozgalomként meggyőző erővel bizonyítja, hogy milyen sokat tehetünk a generációk közötti kapcsolat javításáért, az idős korosztály életének tartalmasabbá, emberibbé tételéért. A novemberi konferencián bemutatott hallgatói programok, és referátumok bízom benne, hogy ezt mindenki számára egyértelművé tették.

10

A RENDSZERSZEMLÉLETŰ GERONTOLÓGIA ÉS GERIÁTRIA OKTATÁSÁNAK, KÉPZÉSÉNEK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK JELENTŐSÉGE Dr. Iván László Magyar Szociálpolitikai Társaság, Budapest

A magyar gerontológia méltán elismert úttörői és művelői, hazai és nemzetközi több évtizedes prezentációi és reputációi, meghatározói annak az értékrendnek, melyet az öregedés - és túlzás nélkül mondhatjuk, az öregedés titkainak kutatásai alapoztak meg, a 21-ik századi "Rendszer Tudományok" fejlesztésében. Ugyanakkor, a tapasztalások és igényes kutatások egyszerre jelentenek felismerő élményt és kényszerítő szemléletváltást, egyben eddig nem tapasztalt összegző értelmezést, hogy a rendkívüli gyorsasággal termelődő információk értelmezhetők legyenek, az Élet, az Ember és a Világmindenség összefüggéseinek megismerésében. Ebben a csaknem misztikusnak tűnő folyamatban az emberi öregedés, az "örök ifjúság" ősi vágyakozásával, a tudományos kutatások fő sodrába került, úgy is, mint Rendszer Gerontológia, és mint Alkalmazott Gerontológia, irányzataival és irányultságaival egyaránt. Profiljait felhasználásuk és „gero-adaptációjuk (az idősödés alkalmazkodása)” nevesítik, olyan új fogalmakkal jelölve, mint gero-nanológia (az idősödés szervezeten belüli parány folyamatai), gero-medicina (idősödés orvoslás), illetve geriátria (idősgyógyászat), gerontopszichológia (idősödés lélektan) és -pszichiátria, szociális és kulturális gerontológia, korrelatív (összehasonlító) és transzkultúrális gerontológia, valamint gero-thanatológia (az idősödő ember halálhoz való viszonya). Eddigi ismeretek alapján vázolhatók a „Rendszer Gerontológia” főbb megállapításai is. Célirányos feladataink a globális problémák mellett, hazai idősödés kutatásaink, valamint idősgyógyászatunk fejlesztése érdekében, oktatásban, szakképzésben és továbbképzésben egyaránt, érvényesíteni az idősödés és idős kor Rendszerszemléletét és probléma orientáltságát. Hangsúlyossá kell tennünk a gerontológiai-geriátriai szakfogalmak ismertetését, a paramedicinális szakmai adaptációk kimunkálását és nem utolsó sorban az ageismus leküzdését.

11

ÖREGEDÉS ÉS A FELNŐTTKORI FOLYAMATOS TANULÁS Dr. Kálmán Anikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A tudásalapú gazdaságban és társadalomban a tanulás a versenyképességet és az életminőséget meghatározó egyik legfontosabb tényező. A tanulás létfontosságú mind az egyén, mind a társadalom és a gazdaság szempontjából. Ez óhatatlanul maga után vonja a tanulás időbeni kiterjedését. Az egész életen át tartó tanulás a korai szocializációtól és az iskoláskor előtti neveléstől a munkavállalás szempontjából aktív életkor utánig felöleli az egyén teljes életciklusát. A felnőttkori tanulás viszont egyaránt szolgálja az egyén foglalkoztathatóságának javítását és az életminőséget érintő egyéb dimenziókat (egészség, kultúra, család, személyes kapcsolatok, hobby stb.), így a tanulási lehetőségek kihasználása az aktív kort követően is fontos. Nem lesz egész életünkre elegendő az a tudás-, készség- és ismeretkészlet, amelyet gyermekkorunkban és fiatalként a családban, az iskolában, a képzés során, a főiskolán vagy az egyetemen elsajátítunk. A tanulás erőteljesebb integrálása a felnőttkori életbe az egész életen át tartó tanulás gyakorlatban való megvalósításának fontos alkotó eleme, azonban annak csupán egy része. Az egész életen át tartó tanulás szemszögéből tekintve, mindenfajta tanulás egy a „bölcsőtől a sírig” tartó megszakítás nélküli folyamatos tevékenység. Az „egész életen át tartó” tanulás kifejezés az időtényezőre utal: az élet során való tanulásra, amely vagy folyamatosan, vagy időszakosan ismétlődő módon történik. Tovább gazdagítja a tanulásról alkotott képet egy újonnan alkotott kifejezés: az „élet teljes körére kiterjedő” tanulás. A fogalom a tanulás „szétterjedésére”, nevezetesen arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanulás életünk teljes egészét áthatja, s az élet bármelyik szakaszában megtörténhet „az egész életen át tartó tanulás az állampolgári tudatosság, a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás fejlesztésének lényeges eszköze”. Az unió tagállamai széleskörű egyetértésre jutottak abban, hogy az egész életen át tartó tanulás közös érdek, ám tényleges lépések formájában ez még nem fogalmazódott meg. Itt az ideje, hogy ez megtörténjen. Még mindig túl keveset tudunk és mondunk el például arról, hogy miként valósítható meg az eredményes egyén vezérelte tanulás (nem elfeledve közben, hogy a tanulás végső soron társadalmi folyamat); hogyan tanulnak a leghatékonyabban az idős emberek; hogyan kell átalakítani a tanuló környezetet a fogyatékosok integrálása érdekében,

vagy,

hogy

milyen

lehetőségek

rejlenek

a

vegyes

korösszetételű

tanulócsoportokban a kognitív, gyakorlati és társadalmi készségek fejlesztése szempontjából. 12

A GERIÁTRIAI SZAKÁPOLÓ KÉPZÉS Kovács Tünde Egészségügyi Szakképző és Továbbképzési Intézet, Budapest

Az ápolást a „holisztikus” tudományok között tartják számon. A szakképzésben, a kompetenciák szintjén az Embert, mint egységet közelíti meg az igen széles tudáshalmazt felölelő alapképzés. Az emberi életút két végének, a születés, a gyermekkor és az időskor ellátásának kiemelt szerepet tulajdonít a társadalom, így az ellátórendszerek is, mind intézményi, mind szakképesítési szinten. A szakképesítések rendszerében – középfokon – az időskorúak ellátásában két markáns szakképesítést tartalmaz a jelenlegi Országos Képzési Jegyzék. A két szakképesítés egymás mellett él, mind a fejlesztése, mind a működtetése azonban „átjárhatatlan” a szociális és az egészségügyi ágazat között, bár az ellátott populáció ugyan az. Az egészségügyi szakképzés keretén belül a geriátriai szakápoló képzés nem tartozik a „siker” szakmák közé. Az elmúlt évtized képzési statisztikáit tekintve igen nagy a diszkrepancia a társadalom demográfiai mutatói – és főleg jövőképe! – valamint a szakirányú végzettséget szerzett szakdolgozók között. A jelenség okainak feltárása önmagában egy izgalmas kutatást jelentene. Ha azonban a szakképzés teljes horizontját tekintjük, akkor a gerontológia/geriátria egyes elemeit, szemléletét több szakképesítés szakmai tartalmában és követelményében is felfedezhetjük. Így összességében elmondható, hogy az egészségügyi szakdolgozók kompetenciáiban jelen van az idősödő társadalom ellátásának a képessége.

13

KORSZEERŰEK – E AZ IDŐSGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS TARTALMI ELEMEK A SZOCIÁLIS KÉPZÉSEKBEN? Patyán László Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza

A szociális képzések rendszere mára igen szerteágazó területté vált. A szakképzések, a fél-felsőfok (FSZ), a felsőoktatás alap és mesterképzései, az alapképzésre épülő szakirányú továbbképzések valamint a szakmára jellemző szakvizsga rendszer egyaránt tartalmaznak az időskorral, az idősek ellátásával, gondozásával kapcsolatos ismereteket. A képzési formák vizsgálata során azonban két alapvető kérdéskört kell tisztázni:

- milyen típusú ismeretekre van egy – egy jövendő szakembernek szüksége, milyen kompetenciái lesznek a szakma gyakorlása során

- az egyes képzési szinteken milyen összetételű, tartalmú ismeretekkel kell a hallgatóknak rendelkezniük, illetve ezek az ismeretek mennyire tükrözik az idősgondozás és gerontológia modern eredményeit

Az előadás a felsőfokú szociális alapképzések helyzetét tárta fel a Bologna folyamat bevezetését követő időszakot elemezve. A felsőoktatási intézmények képzési programjait elemezve megállapítható, hogy az új bachelor és master képzési formákban nem egységesek az időskorral kapcsolatos demográfiai, társadalmi, pszichológiai és szociális ismeretek. Az eltérő tartalmak vélhetően a bachelor rendszerre való áttéréssel is magyarázhatók. A képzési idő 7 félévre történő változtatása eredményeképpen például sok képzési helyen az időskor jellemzői, problémái és a gondozás módszere kötelezően választható, másutt szabadon választható tananyaggá vált, tehát akár az is előfordulhat, hogy a hallgató a képzés során nem találkozik ezekkel az ismeretekkel. A modern társadalmak demográfiai tendenciái elengedhetetlenné teszik az időskorúak ellátásával kapcsolatos modern ismeretek oktatását a szociális képzésekben, így mindenképpen fontos a területen dolgozó demográfusok, gerontológusok, társadalompolitikusok, szociális szakemberek összefogása és közös kompetencia alapú szakmai ajánlások kidolgozása a képzési szintek számára.

14

A GERIÁTRIAI SZAKKÉPZÉS HELYZETE NAPJAINKBAN Richterné Tóth Andrea Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Országos Felnőtt Ápolás Szakmai Tagozat Ma Magyarország népességének több mint húsz százaléka betöltötte már a hatvanadik életévét. A demográfiai előrejelzések szerint közel húsz év múlva a hatvan éven felüliek aránya akár 30 százalék fölé is emelkedhet. Ugyanakkor tovább fogyott a népesség és elérte a mínusz 3,2 ezreléket. A nyugdíjasok száma 2008-ban 3.053.827 fő volt. Figyelmet érdemelnek továbbá olyan adatok, melyek hazai népegészségügyünk és az idősödés, valamint az időskor életminőségét érintő feladataink fontosságát és szükségességét támasztják alá. A 60 éves és idősebb magyar népesség 50 %-ánál tartós betegség állapítható meg, míg a fiatalabbaknál ez az arány 11%. Az is sokatmondó tény, hogy az idősek egytizede három- vagy többféle tartós betegségben szenved. Keringési betegség 45 %-ban, csontizombetegség 16 %-ban, és egyéb betegség 40 %-ban fordul elő. A hazai szakképzési rendszerben a geriátriai szakápolói képzést – amely az OKJ ápolói moduláris képzésre épül rá – az elmúlt években nem olyan ütemben fejlesztették, mint ahogy azt a demográfiai mutatók változása, az idősellátás igényeire vonatkozó trendek igényelnék. A szakképzés helyzetét még kiszámíthatatlanabbá tette az a tény is, hogy a ráépülő képzések iskolai rendszeren kívüli formában szervezhetők, ezáltal a képzések színvonalában erőteljes eltérések mutatkozhatnak. Évente minimális számú geriátriai szakápolót képez a rendszer, akik később nem is biztos, hogy ott helyezkednek el, ahol a legnagyobb igény lenne a szaktudásukra. Áttekintést igényelnének az elméleti és a gyakorlati óraszámok, nagyobb körültekintéssel kellene kiválasztani a gyakorlati oktatás helyszíneit, hiszen a jelenlegi egészségügyi rendszerben tapasztalható „jellemző” kórházi környezet nem tükrözi és biztosítja az idősellátáshoz szükséges korszerű személyi és tárgyi feltételeket, valamint az optimális mikro és makro környezetet sem. Ugyanakkor a hazai idősellátás átalakulásával érzékelhetően változott a szociális ellátás keretében gondozottak ápolási igényeik növekedése is, ami szintén új kihívást jelenthet a geriátriai szakápolók alkalmazásában. A geriátriai szakápoló képzések díjai képző intézményenként jelentős eltérést mutatnak, jellemző inkább a rendkívül magas képzési díj, amely akár egy két féléves kurzust tekintve vizsgadíjjal együtt elérheti a 300.000 Ft-ot is. A jelenlegi ápolói béreket figyelembe véve kevesen engedhetik meg maguknak ezt képzést, s a munkáltatók jelenlegi helyzete pedig egyre inkább ellehetetleníti az ez irányú tanulmányok támogatását. Sürgősen át kell tehát tekinteni a jelenlegi geriátriai szakápolói képzés tartalmát, elméleti és gyakorlati óraszámát, meg kell fogalmazni a gyakorlati helyszínek szakmai, tárgyi és környezet feltételeit, lehetőségeket kell keresni a képzési díjak minimalizálására (pl. pályázatok) és egyre szélesebb körben kell motiválni a szakdolgozókat, illetve az egészségügyi és szociális területen működő szolgáltatókat a képzési lehetőség igénybevételére.

15

A GERONTOLÓGIA OKTATÁSA MAGYARORSZÁGON Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza

A gerontológia viszonylag fiatal diszciplína, alig tekint vissza egy évszázados múltra. Jelentősége viszont egyre nagyobb, különös tekintettel a világ egyes fejlett országaira, ahol a társadalom elöregedése egyre szorongatóbb probléma - ahogy az Magyarországon is. Az elmúlt 200 évben az átlagéletkor megduplázódott, s még hazánkban is eléri a 69-74 évet (férfiak-nők). Egyre több tehát az idős ember, s ezzel párhuzamosan növekszik arányuk is a társadalmunkon belül: egyre kevesebb keresőre egyre több eltartott (idős ember) jut. A társadalom fejlődésének köszönhetően sok egészségügyi problémát sikerült leküzdenünk, mely elősegítette az átlagéletkor növekedését, ugyanakkor a fő halálozási okok eltolódtak a fertőző betegségektől a krónikusak felé, azaz egyre több idős, beteg ember van. Mindezek következményei növekvő egyéni és társadalmi problémák lettek az idősellátás egyéni és társadalmi, illetve szociális és egészségügyi ellátásának terén. Az idősellátás problémáinak orvoslására számtalan elméleti lehetőség kínálkozik a prevenciótól kezdve a gyógyítás-ápoláson keresztül a rehabilitációig. Fontosságát tekintve még azonban ezeket is megelőzi a gerontológiai ismeretek átadása, a gerontológia oktatása. Ha ez nem megoldott, az előbb említett megoldások hatásfoka is jelentősen kisebb lesz. Mit látunk a hazai gerontológia oktatásának területén? Ahogyan az egy legutóbbi munkából is kiderül, a hazai gerontológia oktatása rendszertelen, áttekinthetetlen, sporadikus és esetleges. Az I. Országos Gerontológia-oktatási Szakmai Kerekasztalt azért hívtuk össze, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk, s ezzel valamelyest hozzájárulhassunk a hazai társadalmi elöregedés problémájának megoldásához. Nyilvánvaló, hogy egy csapásra nem fogjuk tudni orvosolni a gerontológia-oktatás minden gondját, de ha elkezdődik az érintett felek közötti párbeszéd, a megoldások keresése, már is jelentős mértékben segítettünk a problémák leküzdésében.

16

GERONTOLÓGIAI ISMERETEK OKTATÁSA A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK KÉPZÉSÉBEN Dr. Szabó Lajos ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociálismunkás-képző Tanszék

A gerontológiai ismeretek oktatása a szociális szakemberek felsőoktatási képzésében a 70-s évek elején jelent meg a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán indult szociális szervező képzés keretei között. A 80-s évek végén a képzési modellváltás során egy „általános szociális munkás” képzési koncepció nyomán csökkent a gerontológiai/idősellátási ismeretek aránya, de a Bárczi kísérletet tett arra, hogy egy „előszakosodás” formájában részben megőrizze ezen ismeretek oktatását. A felsőoktatási képzési struktúra átalakulása során a specializációkat képviselő ismereti blokkok aránya tovább csökkent, és megszűnt az „előszakosodás” is. Ezzel a kedvezőtlen tendenciával szemben a „szociális munka alapszak” tantervének módosítása során a gerontológiai alapismereteket és az idősekkel folyó szociális munkát 30-30 órában sikerült beilleszteni a képzésbe orientáló terepgyakorlattal, és az összefüggő szakmai gyakorlat terepválasztási lehetőségének biztosítása mellett. A gyakorlat követő szemináriumi csoport szintén segíti az idősellátási ismeretek megerősítését. Lehetőség van arra is, hogy a szabadon választható tárgyak keretében a hallgató ismereteit e területen tovább mélyítse (pl. geronto-pszichológia mint választható tárgy). Az idősellátásban dolgozó szociális szakemberek számára felsőfokú szakirányú továbbképzés keretében kidolgoztunk egy kétéves „alkalmazott szociális gerontológiai” szakirányt, amelyet a jövőben „alkalmazott mesterszak”-ként kívánunk továbbfejleszteni. Az intézményvezetők számára létrehozott „szociális menedzser” képzésben az idősellátási ismeretek szintén megjelennek. Mindez lehetőséget nyújt arra, hogy az idősellátás területén többszintű, magas színvonalú képzés jöhessen létre. Fontos képzési törekvésünk az, hogy az idősellátás számára egy olyan képzési ívet alakítsunk ki, amely a szociális gondozás alapfeladataitól a vezetői szintig egymáshoz illeszkedő, korszerű képzési programok átfogó rendszerét kínálja fel. Ennek elemei: a szociális gondozó – ápoló képzésre épülő gerontológiai gondozó és a felsőfokú szociális szervező-gondozó képzés, a szociális munka alapszakon megjelenő gerontológiai és idősellátási ismeretek blokkja, a specializációt képviselő szakirányú továbbképzés, ill. mesterszak, valamint az idősellátásban dolgozó intézményvezetők vezetői-menedzseri ismereteinek megerősítése.

17

AZ IDŐSKORI PREVENCIÓ, OKTATÁSI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI Dr. Szalkai Iván Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter, Miskolc Az idősekkel való foglalkozás módszere a körülmények változása folytán jelentős szemléleti, szerkezeti módosulásra szorul. Az idősek számának, képzettségi szintjének, életszemléletének változása teljességgel modifikálja a velük való foglalkozás tartalmát, módját, időbeni és térbeni elosztását. A jelenlegi idősellátási gondolkodási rendszerünket a már az intézeti ellátásra szoruló állapotú betegek ellátása határozza meg. Az idősödés azonban egy folyamat, amely élettani jellemzői 50 év körül indulnak (redox potenciál változása). Az 50 – 75 év közötti átlag idős megfelelő életmód és elfoglaltság mellett kompenzált állapotban tartható. Ehhez azonban speciális, az időskori prevenció fogalomkörébe tartozó módszerek és metodikák alkalmazása ajánlatos. Az idős korra való felkészítés, az idősödő populációval való teendők, a gerontológiai osztályok, szociális bentlakásos intézetek számára szakemberek képzése, továbbképzése speciális ismeretek átadását igényli. A képzésnek három szintérre kell kiterjednie: Az egyén, az ellátó rendszer, a társadalom. Az egyénnel el kell fogadtatni a kor változását, meg kell tanítani a prevenciós eszközök és módszerek alkalmazását, az életmód esetleges változtatását. A szakemberekkel el kell fogadtatni az időskori prevenciót, új tartalmú életmódterapeuta képzést kell beindítani, s be kell építeni a prevenciós eszközrendszert a meglévő képzési tematikákba. A társadalmi elfogadottság, a meglévő attitűdök átalakítása elengedhetetlen. Ehhez az oktatási, paradigmaváltási folyamathoz az elfogadott s remélhetőleg a megvalósítás útjára lépő időskori stratégia mellett olyan marketing eszközrendszert, társadalmi feltételrendszert szükséges kialakítani, amely az idősek gazdasági, szociális, mentális helyzetét megfelelő szinten biztosítja. Ezeket az oktatási rendszereket egy oktatási intézmény nem képes lefedni. Ezért hoztuk létre a Harmadik Kor Egyeteme Alapítványt, amely mindhárom képzési szint irányában képes képzéseket, készségeket, ismereteket továbbítani. Az idősödő korosztály a vállalkozások számára is jelentős üzleti terület. Nekünk, non profit szereplőknek ki kell használni az üzleti lehetőséget, de törődnünk kell azzal is, hogy a feladat eszmeisége, célja, humanitása ne sérüljön.

18

ÉLETKOROK PEDAGÓGIÁJA ÉS GERONTOLÓGIA A TANÁRKÉPZÉSBEN Dr. Tóth András Eszterházy Károly Főiskola, Andragógiai és Közművelődési Tanszék, Eger

A pedagógia, a gerontológia az andragógia tudományfejlődésében az elmúlt évtizedekben számos fordulat, változás következett be. A XIX. és XX. századokat általában jellemző erős, sokszor ideologikus elméleti nézetek, sokat veszítettek kizárólagos hatásrendszerükből, míg mások csendben eltűntek vagy átalakultak. Különösen a viszonylag újnak tekinthető diszciplínák eleve a társadalmi és szociális valóság kutatásában, annak rendszertani megközelítésében, feltárásában jeleskednek és találták meg szellemtudományi és gyakorlati alkalmazási alapjukat, vázolták fel fejlődési irányukat. A felnőttek képzése, a folyamatos át- és továbbképzések, az életkori jellemzők változása, a korfák sajátos XXI. századi alakulása, a neveléstudomány, a pedagógia, az oktatástudományok figyelmét és kutatási irányait is egyre inkább a népesség egészére terjeszti ki. A fejlettebb országok pedagógus-, tanárképzésében néhány évtizede jelentős szerepet kap az életkorok pedagógiája, mely társtudományok eredményeit hasznosítva készít fel a különböző korosztályok tanítás-tanulás- képzési feladataira. Különös jelentőséggel bír a felnőtt- és időskori identitászavarokkal, életminőséggel kapcsolatos ismeretek tudományos, empirikus kutatásokon alapuló feldolgozása. E területen a nevelés- és oktatástudomány ki kell, hogy lépjen a hagyományos tartalmi, formai keretekből és olyan tudományterületekkel kooperálva lehet eredményes, mint az antropológia,

teológia,

filozófia,

orvostudomány,

biológia,

pszichológia,

szociológia,

politikatudomány, etnológia stb. A tanárjelöltek képzésében mindezen tartalmaknak kölcsönhatásban, megfelelő komplexitásban kell megjelenniük. Előadásomban azt vizsgálom a tanárképzési tematikák alapján, hogyan érvényesül a különböző életkorok pedagógiai ismereteinek feldolgozása, kutatása.

19

GERONTOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁS Dr. Újszászy László Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar

A várható életkor Európa minden országában nő. Ez a tény a társadalom- kulturális viszonyok komplex változását okozta. A problémák halmaza felkészületlenül érte az idős emberekkel is foglalkozó egészségügyi szerkezetet, az egészségügyi oktatás intézményeit, a szociális munkásokat és még lehetne sorolni az érintetteket. A gazdasági válság és a válságba került egészségügy nem kedvez azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az egyre inkább kiszolgáltatott idős emberek problémáit kívánná felvállalni. A feladatok növekednek, és ellátásukhoz túl kell tekinteni a jelen gondjain. A megváltozott elvárások feloldásához (családi kapcsolatok fellazulása, idős betegek ellátásának bizonytalan betegútjai, finanszírozási nehézségek, szakember és elhivatottság hiány stb.) úgy tűnik, hogy az oktatás kiterjesztésén vezethet csak járható út. A jövőt építő munkának alapelemei markánsan körvonalazódnak. Ezek közül önkényesen kiválasztott közös átgondolásra ajánlott felületek: •

Az oktatás struktúrája, tematikája, kerete és az oktatásra kiemelt célcsoportok kiválasztása

•

Az oktatást végzőkkel az elvárások megfogalmazása

•

A megszerzett tudás gyakorlati felhasználása

•

Kapcsolat a társadalmi szociális és kulturális szereplőkkel

•

Közös felületek kimunkálása

•

Az unióban kidolgozott módszerek elemzése és adaptálása

•

A gyakorlati feladatok elvégzéséhez a finanszírozás lehetőségeinek a feltérképezése

•

A legsürgetőbb megoldható feladatok listázása

•

Az egészségügyi karok feladatainak körvonalazása

•

A jövőt alkotó programok időzítése és a menetrend felvázolása

Ebben a munkában a már elvégzettek megismerése és az újonnan feltárt elemek beépítése fontos mérföldkő.

20

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 6th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference Pécs, április 29-30 SZEKCIÓ PROGRAM / WORKSHOP PROGRAMME 16.00-18.30 – A., B. és PhD. Párhuzamos szekciók (tolmácsolás nélkül) B) AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PSZICHOLÓGIÁJA, ÉRTÉKTEREMTŐ HATÁSA ÉS AZ ÉLETKOR Szekció elnök: Opponens: Szekció titkár:

Prof. dr. Gábriel Róbert, rektor, Pécsi Tudományegyetem Prof. dr. Gábriel Róbert, rektor, Pécsi Tudományegyetem Dr. habil. Kálmán Anikó, egyetemi docens, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MELLearN ügyvezető elnök Szekció előadók: Dr. Semsei Imre, tudományos főmunkatárs, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Egészségügyi Kar, Debreceni Egyetem „Az életen át tartó tanulás folyamata: az élet tanulása és az életkor – vitaindító előadás” Dr. Sz. Molnár Anna, egyetemi docens, Andragógia Tanszék, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem „Az idősek tanulása” Dr. Barakonyi Eszter, egyetemi docens, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, Pécsi Tudományegyetem „A tanulás mint az aktív öregedést meghatározni képes eszköz” Mócz Dóra, igazgató, Akkreditációs és Minőségközpont, Kodolányi János Főiskola „A permanens művelődés. Az élethosszig tartó tanulás szerepe és jelentősége a 40-50 éves korosztály életében” – Poszter előadás Dr. Kenderfi Miklós, tanszékvezető egyetemi docens, Pályatervezési és Tanárképző Intézet, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Szent István Egyetem „Az életen át tartó tanulás szemléletének megfelelő pályaorientáció fogalom korszerű értelmezése” Vidó Judit, gyakorlatvezető, Kodolányi János Főiskola „A mozgás szerepe az élethosszig tartó személyiségfejlesztésben” – Poszter előadás Dr. Kerülő Judit, intézetigazgató, főiskolai tanár, Nyíregyházi Főiskola „Mi a jó a tanulásban? A felnőttkori tanulás örömei és terhei” Nyilas Orsolya, főiskolai tanársegéd, Nyíregyházi Főiskola „Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központban”

21

Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány 3526 Miskolc, Eperjesi u. 5.

A MITIME Dél-borsodi Egészségügyi – Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft, a DélBorsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter valamint a 3. Kor Egyeteme Alapítvány Miskolc REGIONÁLIS SZAKMAI KONFERENCIÁT (WORKSHOPOT) szervez 2010. április 28.-án 9 órától „3. KOR EGYETEME MISKOLC KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY” szakmaközi bemutatása címmel, melyre tisztelettel meghívjuk. A szakmai konferencia helyszíne: Miskolc-Tapolca, Iglói út 2, Bay Logi tanácsterme Program: 9,00 – 9,45-ig

Regisztráció

9,45 – 10,00-ig

Megnyitó. Jeszenszky Zita osztályvezető, SZMM Idősügyi Titkárság

10,00 – 10,30-ig

Előadás: A Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter idősellátási projectje Előadó: Dr. Szalkai Iván klasztermenedzser

10,30 – 11,10-ig

Előadás: 3. Kor Egyeteme Miskolc, Közhasznú Alapítvány bemutatása Előadó: Dr. Dobos László a Kuratórium Elnöke

11,10 – 11,30-ig

SZÜNET – kávé, pogácsa, víz

11,30 – 12,00-ig

Előadás: Gerontológia az élethosszig tartó tanulásban Előadó: Dr. Semsei Imre, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság Elnöke

12,00 – 12,30-ig

Előadás: A szociális alapellátás képzési igényei – az egész életen át tartó tanulás az időskori ellátásban Előadó: Horváth Zoltán –igazgató /Iránytű Szociális Szolgálat/

12,30 – 13,00-ig

Előadás: A szociális szakellátás képzési igényei, sajátosságai az időskorú ellátottak körében Előadó: Futó Kálmán – ügyvezető igazgató /Szépkorúak Háza Nonprofit Kft/

22

13,00 – 14,00-ig

EBÉD – svédasztalos vendéglátás

14,00 – 14,30-ig

Előadás: Az egészségügyi ellátó rendszer lehetőségei az időskorúak mentális állapotának megőrzésében. Előadó: Rictherné Tóth Andrea MISEK Kft Ápolási osztály vezetője

14.30 – 15.00

Konzultáció

15,00 – 15,15-ig

Konferencia zárása

A klaszter tagok és az együttműködő partnerek részére a részvétel ingyenes. A konferencia részvételi díja: 2000,- Ft / fő (az összeg magában foglalja a büféellátás, valamint a svédasztalos ebéd költségét.) A részvételi díjat az Unicredit Bank Zrt-nél vezetett 10918001-00000050-44710009, számú bankszámlaszámra 2010. április 20.-ig szíveskedjenek átutalni, vagy a helyszínen befizetni. Minden érdeklődőt – idősödő és időskorú embereket, - a velük foglalkozó humán-erőforrás képzésével, tevékenykedtetésével foglalkozókat – szeretettel várunk! A szakmai konferencia alapgondolata:

Az idősödés nem betegség, hanem egy befolyásolható, módosítható folyamat Konferenciánkra jelentkezni a mellékelt jelentkezési lapon lehet! Visszaküldés ideje: 2010. április 20.-ig Visszaküldési cím: MITIME Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter 3519 Miskolc-tapolca, Iglói u. 2
E-mail: [email protected]
Fax: 46/422-786


A szakmai konferenciával kapcsolatban érdeklődni lehet:  Dr. Dobos László  Tel: 20/431-2806  E-mail: [email protected]

Miskolc, 2010. április 08. Minden érdeklődőt szeretettel várunk:

MITIME Non profit Kft Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter 3. KEMA Kuratórium Elnöksége

23

Tisztelt Hölgyem/Uram! A Dél- Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a 2009. november 20-án megrendezésre kerülő konferenciájára.

A rendezvény időpontja: 2009. november 20. (péntek) A rendezvény helyszíne: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Miskolctapolca, Iglói út 2.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését és szeretne részt venni a konferencián, a mellékelt jelentkezési lapot 2009. november 18-ig szíveskedjék visszaküldeni Lőkösné Berencsi Enikő szervezőnek a [email protected] e-mail címre vagy a 46/422-786 faxszámra. Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk. Tisztelettel és szívélyes üdvözlettel:

Miskolc, 2009. november 12.

Dr. Szalkai Iván Ügyvezető igazgató MITIME Nonprofit Kft.

24

PROGRAM 08.30 – 09.00

Regisztráció

09.00 – 09.15

A klaszter idősellátási projektjének bemutatása Dr. Szalkai Iván, MITIME Nonprofit Kft.

09.15 – 09.30

Az egészségügyi ellátás és szocilis szakma találkozása az Iránytű Szociális Szolgálatnál Krajnyák Mária, Iránytű Szociális Szolgálat

09.30 – 09.45

Az Egészségház rendszer eddigi kialakításai tapasztalatai, további teendők Palla Sándor, MVHR

09.45 – 10.00 gyakorlatban

Minőség

megjelenítése

az

idősellátási

szolgáltatási

Futó Kálmán, Klaszter Szociális Bizottság elnöke, Szépkorúak Háza Nonprofit Kft, 10.00 – 10.30

Kávészünet

10.30 – 10.45

Tapasztalatok a HGCS 2 programról Richterné Tóth Andrea, MISEK Kft

10.45 – 11.00

Kudarcok, sikerek, tervek Dr. Kovács Katalin, MEBESZ

11.00 – 11.15

Szenvedélybetegségek a hajléktalanok körében Tóth József, Napfényt az életnek Alapítvány

11.15 – 11.30 tükrében

Az életen át tartó tanulás az Idősügyi Nemzeti Stratégia Dr. Dobos László, Klaszter oktatási bizottság elnöke

11.30 – 12.30

Ebéd

12.30 – 12.45

Az Őszi Napsugár szociális otthon bemutatása

12.45 – 13.00

Az önálló járóbeteg szakellátó intézetek helyzete a jelenlegi egészségügyi struktúrában

Nagy Marianna, Őszi Napsugár Otthon

Dr Zavadkai Edit, Tiszaújvárosi Rendelőintézet 13.00 – 13.15

Betegkártyára épülő betegirányítási rendszer Ménesi László, Aquasoft Kft

13.15 – 13.30

Klinikai vizsgálatok a kaqun vízzel Dr. Robert Lyons

13.30 – 13.45

Funkcionális élelmiszerek Dr. Máthé Endre, Nyíregyházi Főiskola

13.45 – 14.00

Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ Dr. Semsei Imre, DEEK, GTKK

14.00 – 14.15

A konferencia zárása

25

PROGRAM GERONTOLÓGIAI KÖRKÉP 2009 Nyíregyházi Gerontológiai Napok II. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ rendezvénye a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VII. Kongresszusa

2009. november 27-28.

PREVENTÍV GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG SOCIETY FOR PREVENTIVE GERONTOLOGY AND GERIATRICS Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, III. Belgyógyászati Klinika 4032 Debrecen, Móricz Zs. Krt. 22 email: [email protected] WEB: http://www.öregedés.hu

University of Debrecen Medical and Health Science Center 3rd Department of Medicine 22 Moricz Zs. Str, 4032 Debrecen, Hungary Email: [email protected] WEB: http://www.oregedes.hu

26

November 27

13:00 Megnyitó: dr. Kalapos István dékán (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) 13:10 Köszöntő: dr. Semsei Imre (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke)

I: Szekció Szekcióelnökök: Prof. dr. Molnár Péter, dr. Semsei Imre 13:20 dr. Semsei Imre (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza) „Gerontológiai Körkép 2009” 13:30 dr. Anna C. Faul Prof. (Kent School of Social Work, University of Louisville, USA) „Community-dwelling older adults with chronic illnesses: how to develop a selfmanagement strategy to keep these older adults in the community and out of institutional care. 14:00 Martina Koepp, igazgató (GGT Deutsche Gesellschaft für Gerontotechnik GmbH, Iserlohn, Germany) "GGT - A new approach in a growing market" 14:30 dr. Jiři Schincke, igazgató (Zvezda Idősek Otthona, Zlin, Csehország) "Ethics in social services and nursing care in the 21st century." 15:00 dr. Yu Funian Prof. (Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete elnöke) „A kínai akupunktúra alkalmazása időskori stroke rehabilitációban” 15:30 dr. Arun Gupta Prof., dr. Szkopincev Dmitrij (Calendula Klinika, Budapest) „Rasayan: Ancient Ayurvedic Method of Rejuvenation” 16:00 dr. Delia Marina Podea Prof.1, Dana Negru2, Laura Niculescu2 Ramona Maria Chenderes1 (1West “Vasile Goldis” University of Arad, Romania, 2DSP Arad Romania) „Risk factors and incidence of mental disorders in Arad County” Szünet: 16:30-16:45

27

II. Szekció Szekcióelnökök: Prof. dr. Iván László, dr. Horváth László 16:45 dr. Iván László Prof. Emer. (Magyar Szociálpolitikai Társaság elnöke, Budapest) " A gerontológiai prevenció . Politikai akarat. Kormányzási felelősség." 17:15 dr. Németh Károly, orvos ezredes, intézetvezető (Állami Egészségügyi Központ, Verőcei Betegotthon) „Magnetoterápia a gerontológiában” 17:30 dr. Komócsin Márta (ÁEK, Verőcei Betegotthona) „Öt érv 15 percben a mentálhigiéné mellett a geriátriában” 17:45 dr. Szegedi János, főorvos (Jósa A. Oktató Kórház, I. sz. Belgyógyászati Osztály vezetője, Nyíregyháza) „Idős betegek vesepótló kezelése” 18:00 dr. Veszely Judit (HM ÁEK, Rehabilitációs Osztály, Budai Szanatórium utca) „Csípőtájéki töröttek ellátása és rehabilitálása” 18:15 dr. Lelovics Zsuzsanna, Hartmann Eszter, dr. Figler Mária, Prof. (Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék) „Időskorúak táplálkozása a szociális otthonokban” 18:30 dr. Horváth László, főiskolai docens (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza) „Idősödő fogyatékos emberek” 18:45 A nap zárása

19:00 Fogadás a konferencia résztvevőinek

28

November 28 III. Szekció Szekcióelnökök: Prof. Dr. Bakó Gyula, dr. Kiss István 8:00 dr. Bakó Gyula Prof., Szabó Adrienn, Tárkányi Ilona (Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Belgyógyászati Intézet, Geriátriai Tanszék, Debrecen) „A geriátriai betegellátás szintjei, modellstruktúrája” 8:15 Csernáthné Kárándi Erzsébet, igazgató (Fazekas Gábor Idősek Otthona, Hajdúböszörmény) „Együtt… demenciában szenvedő betegek és mi” 8:30 dr. Kiss István, egyetemi docens (Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport) „Az időskori kardio-renalis kockázat és csökkentésének lehetőségei” 8:45 dr. Szalkai Iván, igazgató (Dél-borsodi Egészségügyi-szociális Klaszter Szolgáltató Nonprofit Kft., Miskolc) „Primer prevenció lehetősége az idősellátásban” 9:00 dr. Petrika Erzsébet (Nyíregyházi Főiskola, Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza) "Testmozgás és mentális egészség idős korban: a depresszió" 9:15 Mészáros Lászlóné, gyógytornász (Magyar Gyógytornászok Társasága, Geriátriai Munkacsoport, Budapest) „Milyen testmozgást végeznek rendszeresen az otthonukban élő idősek?” 9:30 dr. Figler Mária Prof., Schäffer Béla, Rab Regina, dr. Lelovics Zsuzsanna (Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék) „A probiotikumok szerepe az idősek táplálkozásában”

Szünet: 9:45-10:00 IV. Szekció Szekcióelnökök: dr. Vértes László, Patyán László 10:00 Csillik Gabriella (Szociális és Családügyi Minisztérium, Budapest) „Hazai helyzetkép az idősek szociális-medicinális ellátásában”

29

10:15 Ujváriné Siket Adrienn (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza, Országos Alapellátási Intézet), dr. Balogh Sándor (főigazgató, OALI), dr. Becka Éva (szakmai igazgató, OALI) „Az egészségügyi és a szociális rendszer alapellátási feladatainak kérdései” 10:30 dr. Szabó Lajos, főiskolai tanár (ELTE, Társadalomtudományi Kar, Szociálismunkás-képző Tanszék) " A szociális munkások szerepe az idősellátásban" 10:45 Nagy Edit, MSc hallgató (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) „Időskorúak ellátó rendszereinek összehasonlító vizsgálata" 11:00 Papp Katalin, főiskolai docens (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza) „Idősek életminősége idősek otthonaiban” 11:15 dr. Fónai Mihály, habilitált egyetemi docens (Debreceni Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar), Szabó Pál, tanszékvezető (Debreceni Egyetem, Pszichológia Intézet) "Életminőség és egészségi állapot Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei idősek körében" 11:30 Mild Brigitte, szociális munkás (Diakóniai Keresztény Alapítvány, Kolozsvár, Románia) „Fiatalok az idősekért” 12:00 Patyán László, főiskolai docens (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza) „Nyíregyházi időskorúak egészségügyi és szociális ellátáshoz való hozzáférésének tendenciái”

Szünet: 12:15-12:30 V. Szekció Szekcióelnökök: Prof. dr. Iván László, dr. Semsei Imre 12:30 dr. Vértes László (Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság alelnöke, Budapest) „Szociális gerontológia a szakdolgozatokban (konzulensi, opponensi tapasztalatok)” 12:45 Huszti Éva (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar,Nyíregyháza) „"Egyedül nem megy." Idősek társas kapcsolati hálója Nyíregyházán”

30

13:00 dr. Hidy Pálné, ny. tanszékvezető főiskolai docens (Eszterházy K. Főiskola, Eger) “Fiatalok az idősekért” ( A gerontológia oktatásának elméleti és gyakorlati tapasztalatai az egri Eszetrházy Károly Főiskola művelődésszervező és andragógia szakos hallgatóinak képzésében ) 13:15 1. Ember Eszter : A múló IDŐ megállított pillanatai.. 2. Pádárné Lengyel Adrienn: Engedd be a Napot.. 3. Kapás Kornélia : Egy varázslatos délelőtt... 4. Csiszárik Zsuzsa: Egy kirándulás képei 5. Éles Nóra: Valami elkezdődött... 6. Négyesi Krisztina: Szeressétek az öregeket...! 7. Andelic Marija: Fiatalok az idősekért, határon innen és túl... művelődésszervező hallgatók (Eszterházy K. Főiskola, Eger) 14:15 Kurucz Márta, dr. Semsei Imre, (DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza) „A gerontológia oktatása ma Magyarországon” Zárszó: dr. Semsei Imre, DE, EK, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ igazgatója, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke 14:35 Ebédszünet 15:00 a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság közgyűlése

POSZTEREK dr. Vértes László, elnök (Magyar Művészetterápiás Társaság) „Biblioterápia-poetica a gerorehabilitációban” dr. Némethné Dávid Vera, Szárnyasi Maya (ÁEK, Verőcei Betegotthona) „Krónikus betegek ellátása a HM Állami Egészségügyi Központ Verőcei Betegotthonában” dr. George-Ciprian Pribac1, Aurel Ardelean1, Liana Mos1, Simona Damian1, Constantin Craciun2, Constantin Puica3 (1“Vasile Goldis” Western University Arad, 2“BabesBolyai” University Cluj-Napoca, 3Institute of Biological Research Cluj-Napoca, Romania “Experimental mexposure to aspartamate on new-born rats leads to neuronal alterations that can be protected by the use of some antioxidants” dr. Semsei Imre (DE, EK, GTKK, Nyíregyháza) „On the Nature of Aging” és még további poszterek… VIDEO Martina Koepp (Geschäftsführerin, GGT Deutsche Gesellschaft für Gerontotechnik GmbH, Iserlohn, Deutschland) "GGT - A new approach in a growing market"

31

AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI A GERIÁTRIAI BETEGELLÁTÁS SZINTJEI, MODELLSTRUKTÚRÁJA Dr. Bakó Gyula Az idősek gondozásának szintjei: Alapellátás; Szakrendelés, tanácsadás; Akut geriátriai osztály; Rehabilitációs részleg (readaptáció); Chronicus ápolási osztály; Idősek otthona; Otthonában önálló életvitel, segítséggel Az idősellátásban résztvevők oktatása Norvég minta szerint: A norvég kormány tréning programot indít idős emberek és hozzátartozók számára életmód javaslatokkal; Ápolók és családorvosok számára speciális tréning az idősek ápolásának speciális kérdéseiről; Rendszeres szakmai továbbképzés geriáterek, szakápolók számára. A járóbeteg ellátás feladati: Az idős ember számára legalább 30 perc az igény a szakrendelésen. A betegség(ek) alakulásának megbeszélése, állapotfelmérés, szükséges laborellenőrzés; Adott esetben kérdőív (SGA) kitöltése, javulás, progresszió megítélése; Compliance megítélése, over-the-counter és „gyógynövény”, „táplálék kiegészítők” használatának kiderítése; Kezelés szükséges módosítása, gyógyszer elhagyása, vagy új szer bevezetésének indoklása; Biztonságos esetben tartós gyógyszerellátás biztosítása!? (Ápolószemély, segítő családtag, megbízható compliance-ű beteg); Az életmód hatása az idősek életminőségére: A napi rendszeres mozgás hatásai: Nőtt az izomerő (főként a combizmokban); Szignifikánsan javult a FEV1; Csökkent a systoles vérnyomásérték; Javult a mozgásstabilitás, csökkentek az elesések; A kognitív funkciók romlása jelentősen csökkent; A fertőzések szempontjából fontos immunparaméterek jelentősen javultak; Az endokrin paraméterek is közel norm. értéken maradtak (főként pm.); Egyéb életmódi ajánlatok: Dohányzás teljes elhagyása; Testsúlygyarapodás elkerülése. Az akut geriátriai egységekben a specialista multidiszciplináris team csökkenti az elbocsátáskor mérhető funkciócsökkenést és növeli a hazabocsátás lehetőségének esélyét. A team összetétele: Geriáter, Geriáter szaknővér, Belgyógyász/Infektológus, Psychiáter, Szociális munkás. Az akut egységben kezelt betegségek: Pneumónia és egyéb infekciók, Szívelégtelenség, COPD Mindazon akut esetek, melyek nem igényelnek ITO kezelést (AMI, Stroke, stb.)

32

EGYÜTT… DEMENS BETEGEK ÉS MI Csernáthné Kárándi Erzsébet

Az öregedés gyakorta jár együtt a kognitív képességek gyengülésével és viselkedészavarok kialakulásával. Ezek a problémák az általuk sújtott személyek életében nehézségeket idéznek elő és családjukra, illetve társas környezetükre is kihatnak. A probléma orvoslására több szinten szükséges felkészülni, pl. a családi és szakmai környezet terén. Ezen túl szükséges a patológiás állapothoz megfelelően adaptált válaszok megfogalmazása társadalmi szinten. Az előadás betekintést nyújt a demográfiai adatok alapján igazolt elöregedő társadalom morbiditási mutatói közül, a demencia problematikájába. Bemutatja a betegség következtében megjelenő szükségleteket és ennek társadalmi hatását. Felvet két fontos kérdést: Mit jelent demenciával élni? Mit jelent demens beteggel élni? Felhívja a figyelmet a demens betegek ellátásának fontosságára, különös tekintettel az egészségügyi és a szociális szolgáltatások feladataira. Érinti a betegség társadalmi megítélését. Felveti a betegek gondozása kapcsán jelentkező dilemmát a biztonság – szabadság összefüggésében. Beszél a demens betegek gondozásának tárgyi és személyi feltételeiről. Rávilágít a demens beteggel való kapcsolatteremtés elemi szabályaira. Célja:

A

szakemberek

együttgondolkodása

a

demenciáról

és

társadalmi

következményeiről, gyakorlatias válasz keresése a betegek életminőségének biztosítására.

33

HAZAI HELYZETKÉP AZ IDŐSEK SZOCIÁLIS – MEDICINÁLIS ELLÁTÁSÁBAN Csillik Gabriella

A mai Magyar demográfiai trendek egyértelműen bizonyították, hogy a „long term care” rendszere teljes újragondozásra szorul. Mind a gazdasági környezet, mind a szakmai elvárások generálják a struktúraátalakítást. Az átalakítás lehetséges irányaira modell kísérleteket végeztünk. Ezeket a modelleket egyrészt a tárca saját hatáskörben két néven keresztül vizsgálta (HGCS modellezés), másrészt az egészségügyi tárcával közösen végzett modellkísérletek is folytak. A modellkísérletekben nemcsak az átalakítás lehetséges irányait vizsgáltuk, hanem az egyes szolgáltatások költségelemeit is. A prezentációban e vizsgálatok eredményeit mutatjuk be, s javaslatokat teszünk az alapvető szemléletváltozást igénylő változtatásokra.

34

COMMUNITY-DWELLING OLDER ADULTS WITH CHRONIC ILLNESSES: HOW TO DEVELOP A SELF-MANAGEMENT STRATEGY TO KEEP THESE OLDER ADULTS IN THE COMMUNITY AND OUT OF INSTITUTIONAL CARE. Prof. Anna C. Faul

The health care system for older adults in the United States lacks a focus on preventing disease (acute and chronic), containing chronic disease progression, and forestalling functional status decline. Innovative approaches are needed to reduce cost of care, improve outcomes, and maximize quality of life for elderly individuals. Wagner’s chronic care model identifies self-management support as an essential component of care. Selfmanagement involves “tasks that individuals must undertake to live well with one or more chronic conditions,” and self-management support is “the systematic provision of education and supportive interventions by health care staff to increase patients’ skills and confidence” to manage their own health. When interdisciplinary teams work together to develop selfmanagement care and support for the elderly, the quality of care can be greatly improved. Furthermore, it is reasonable to expect that interdisciplinary care for the elderly could prove more cost-effective than traditional approaches in the long term; by empowering older adults to manage their health and chronic conditions, future utilization of medical resources could be reduced. With the focus on interdisciplinary education models, social work and physical therapy faculty from two proximate universities partnered to create an evidence-based geriatric assessment and brief intervention research, training, and service project for community-dwelling older adults. Assessment tools and interventions were selected from the literature to develop the service protocols. These selected protocol skills were taught to interdisciplinary teams of students and professionals in social work and physical therapy, and learning outcomes were evaluated. This article describes the process of implementing this innovative multi-partner project, the obstacles faced, and lessons learned. Adult learning theory and social cognitive theory served to underpin the project. The objectives were achieved, and evaluation noted many positive experiences in training and service delivery. This multi-partner, interdisciplinary project concept can be replicated to improve educational outcomes for students and professionals as they prepare and learn to serve communitydwelling older adults.

35

A PROBIOTIKUMOK SZEREPE AZ IDŐSEK TÁPLÁLKOZÁSÁBAN Prof. Figler Mária, Cseh Anna, Schäffer Béla, Rab Regina, Dr. Lelovics Zsuzsanna

Előzmények: A 20. század utolsó két évtizedében került a tudományos érdeklődés középpontjába a bélmikroflóra hatásának vizsgálata az emberek egészségére. Ma már általánosan elfogadott, hogy a bélmikroflóra több mint ötszázféle – a szervezetünkkel szimbiózisban élő – mikroorganizmus, amely a szervezet homeosztázisának fenntartásában jelentős szerepet tölt be. Az időskorúak egészséges mikroflóra aktivitásának köszönhetően a vastagbél sokrétű biokémiai funkcióval rendelkező emésztőszervként működik, amelyről régóta ismert, hogy az egyensúlyának felborulása esetén gyakoribbak egyes betegségek. A kialakult bélflóra integritása tehát rendkívül fontos a szervezetünk – különösen az időskorúak – számára. Célkitűzés: Összehasonlító klinikai vizsgálatok során elemezni a hagyományos orosz-típusú és a probiotikus tejsavbaktérium kultúrával készült kefir a „Biofir®” hatását időskorúakban: (1) a széklet baktérium flóra változására, (2) a pH-ra, és (3) a konzisztenciára. Módszer: A vizsgálatokban 120 egészséges önkéntes vett részt, akik közül hatvanan 4 héten keresztül 0,5 l probiotikus savanyú tejterméket, 60 személy hagyományos kefirt fogyasztott. A vizsgálat előtt, a 2. héten, valamint a 4. héten rutin laboratóriumi vizsgálat, vizelet analízis, valamint széklet, makroszkópos vizsgálat, pH-mérés és bakteriológiai tenyésztés történt speciális táptalajokon a mikroflóra vizsgálata céljából. A mikroflórában az összes aerob és anaerob csíraszámot, a streptococcusok, lactobacillusok, bifidobaktériumok számát és az összes probiotikus csíraszámot analizáltuk. Eredmények: A klinikai vizsgálatok alapján a „Biofir”-ban probiotikus csírái megtelepedtek a vastagbélben, legnagyobb mértékben (59,7-szeres) a Bifidobaktérium, majd (6,8) a Streptococcusok száma növekedett, ezzel szemben az orosz-típusú kefir hatására nem következett be szignifikáns flóraváltozás. Eredményeink alapján a vizsgált probiotikus törzsek nagy valószínűséggel képesek kolonizálódni a széklet mikroflórájában, jelentős változást okozva a széklet minőségében és az életminőségben, de a kolonizáció csak időleges. Következtetések: Vizsgálataink alapján a „Biofir” jól alkalmazható dietoterápiát jelent minden olyan gasztrointesztinális betegségben, ahol a bélmikroflóra szerepe bizonyított (gyulladások, fertőzéses hasmenések, dysbacteriosis, hyperlipidaemiák). Összefoglalás: A béltraktusban a vékony- és vastagbélben játszódnak le azok a bonyolult biokémiai és élettani folyamatok, amelyek a szervezet immunitására a gasztrointesztinális traktus épségére meghatározó hatással vannak. E tekintetben fontos kérdés, hogy a „Biofir” 4 hetes fogyasztásának következtében a probiotikus csírák aránya a kezdeti 12,7%-ról 72,0%ra nőtt. Az egészséges bélműködéshez, az egészség fenntartásához, egy jobb életminőségben való éléshez legalább 40–45% részarányának kell lennie a probiotikus csíráknak a vastagbélben.

36

ÉLETMINŐSÉG ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZABOLCS-SZATMÁRBEREG MEGYEI IDŐSEK KÖRÉBEN Dr. Fónai Mihály, Dr. Szabó Pál Előadásunkban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, lakossági reprezentatív kutatásnak a mentális állapotra vonatkozó eredményeit ismertetjük. A kistérségi és településtípusok alapján lépcsőzetes mintaválasztással 1452 háztartás került a mintába. A mentális állapotra vonatkozó eredményeink a megkérdezett háztartásfőkre vonatkoznak. A megkérdezettek mentális státuszát egy harminc kijelentésből álló item-sorral mértük. A válaszolóknak az egyes kijelentéseket egy négyfokozatú skálán kellett elhelyezni. Az itemek az "elmúlt hetek" orvosi panaszaira és az egészségi állapotra vonatkoztak. Az egészségre, betegségre és a mentális állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján megfigyelhető, hogy a teljes minta egynegyede – egyötöde látja úgy, hogy problémák vannak az egészségével. Ez konzekvensen hasonló arány, ami azt jelenti, hogy a megye népességének mintegy egyötöde folyamatosan egészségi problémákkal küzd. A csoport pontos behatárolása segítheti a prevenciót is. Figyelmeztető adat, hogy a válaszolók egyötöde az elmúlt időszakban úgy érezte, hogy szüksége lenne "valamilyen erősítő szerre", azaz problémáit nem tudja kezelni és megoldani. A "pánik – állapotra" utaló kérdések elemzése alapján is megállapítható, hogy a megyében magas azoknak az aránya, akik problémáik miatt állandó feszültségben és nyomás alatt élnek, ami mindennapi életüket, életvitelüket is megkeseríti. Magasnak mondható azoknak az aránya, akik állandó fejfájással, alvási problémákkal, ideges és rossz hangulattal, teljes kiszolgáltatottsággal jellemzik a helyzetüket. A megyében minden hatodik felnőtt ide sorolható az adatfelvétel eredményei alapján. Kifejezett pánikbetegségre a megkérdezettek 7,5 százaléka utalt, ami ugyancsak magas mutató. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a megye különböző közszolgáltatásainak az eddiginél sokkal koordináltabban kell együttműködnie, csak az egészségügy, vagy csak a szociális intézmények eszközeivel ezek a problémák nem kezelhetők. A koncentrációra és a munkaképességre utaló kérdésekre adott válaszok is azt jelzik, hogy a megye felnőtt lakosságának egyötöde, egyhatoda tartós figyelemösszpontosítási problémákkal küzd, egytizedük pedig kifejezetten azt érzi, hogy rosszul végzi a feladatait. Ez a felnőttséggel együtt járó, kritikus önértékelés képessége mellett az önértékelés ellentmondásait is jelezhetik. Ezt igazolják a hasznosságra és az elégedettségre vonatkozó kérdések is. E vonatkozásban a megkérdezettek egytizede – egyötöde számolt be a hasznosságérzet, az elégedettség, a döntésképesség problémáiról, arról hogy kevésbé tartja magát pl. hasznosnak, mint máskor. E, relatíve magasnak mondható mutatók (az eddig elemzett dimenziók mindegyikében) kellően magyarázzák a depresszióra, és az élet értelmetlenségére vonatkozó itemek értékelését. A megkérdezett háztartásfők hat – tíz százaléka látja értelmetlennek az életet, érzi azt, hogy semmire sem megy. Ettől függetlenül a teljes önleértékelés (hitványnak érezte-e magát), illetve az életből való "kiszállás" "csak" a megkérdezettek 2 – 4 százalékát jellemzi, e csoport azonban nagyon erős szuicid késztetéseket mutat, így cél – csoportként megtalálásuk és meghatározásuk rendkívül fontos. A depresszióra vonatkozó itemek elemzése alátámasztja azt a megállapításunkat, ami a különböző ellátórendszerek és közszolgáltatások együttműködésére és munkájuk koordinációjára vonatkozik. A kutatás adatai alapján a megye felnőtt lakosságának fele érezte már magát feszültnek, depressziósnak, idegesnek, 15 százalékuk pedig gyakran, és kifejezetten rosszabbul, mint máskor, azaz a lakosság mintegy egyhatoda állandó depresszióval küzd. Hangsúlyozzuk, hogy elemzésünkben a problémákat és a lehetséges célcsoportokat kerestük. Más vonatkozásokban ugyanis megállapítható, hogy a megye felnőtt lakossága egészséges, önértékelési problémái nincsenek, nem depressziós, és a szuicid késztetés elhanyagolhatóan alacsony.

37

RASAYAN: ANCIENT AYURVEDIC METHOD OF REJUVENATION Prof. Arun Gupta

To make life longer is reality or illusion? If we can't make life span longer than also there is the question: Are we living or existing? Rasayana is the branch of Ayurveda that deals with the material and method by which aging process is retarded. It promotes longevity, memory, physical strength, immunity and positive health of an individual by increasing the life force OJAS (a vital fluid responsible for physical and mental energy) and thus building a strong defense against allergies and other serious illnesses. This time tested method of maintaining youth for a long time was practiced by RISHIS and YOGIS in ancient India to increase spiritual, physical and mental strength. The various tools of Rasayana include: Diet & Lifestyle Rejuvenative Herbal Formulations Panchkarma (Biopurification & nourishing). The Ayurvedic Regime of proper living is designed for maintenance of health, achievement of long healthy and active life, providing relief from diseases, allowing satisfactory enjoyment of life and attainment of realizations

38

FIATALOK AZ IDŐSÖKÉRT… Dr. Hidy Pálné A gerontológia oktatásának elméleti és gyakorlati tapasztalatai az egri Eszterházy Főiskola művelődésszervező és andragógia szakos hallgatóinak képzésében- Főiskolánkon, a kultúraközvetítő szakemberek, andragógiához kötődő képzési programjának, a gerontológia, gerontoandragógia több mint 25 éve kihagyhatatlan, és szerves része. Ezt mind a tantárgy szakmai logikája, mind a művelődésszervező szakemberekkel kapcsolatos társadalmi elvárások évtizedek óta megkövetelik. Annak, hogy a szak és az andragógia tárgy tematikájában a gerontológia országos viszonylatban nem kapott megfelelő helyet, hogy Egerben sok szempontból egyedülinek és „úttörő” jellegűnek mondható munka folyt és folyik, sok oka van. Számomra, az oktatáshoz szükséges ismeret és tudásalapot, a több éves kutatómunkára épülő gerontológiai témájú doktori disszertációm jelentette.(„Művelődés az időskorban”1984.)

A kultúraközvetítő szakemberek művelődési, szociális és közigazgatási intézmény-ekben, civilszervezetekben, a nyomtatott és elektronikus sajtó szakembereiként szervezik, bonyolítják, és népszerűsítik az idős korosztály tanulásának, művelődésének rendkívül gazdag formában realizálódó folyamatait. Munkájuk eredményességének alapfeltétele, az érintett korosztály életkori sajátosságainak, és az ezekből következő szakmai feladatoknak az ismerete. A gerontológia, gerontoandragógia tárgy tartalmi követelményrendszerének összeállításában, a szakmai specifikusságot, a „felhasználókkal és alkalmazókkal” kapcsolatos elvárásokat tehát messzemenően figyelembe kell venni. A gerontológia interdiszciplináris ismeret rendszeréből a munkájuk során legfontosabb és ismereteket és szakmai kompeten-ciákat kell elsajátítaniuk. A rendszerszemlélet alapkövetelményét betartva, az egy féléves program az alábbi témakörökre épül: A időskor, az idősödés lényege és individualizmusa -A gerontológiai ismeretek fontosságának indoklása –A gerontológia tudományelméleti kérdései –Az idősek helyzete és ennek okai a különböző korokban és civilizációkban –Az időskori változások rendszere –Aktivitás, teljesítőképesség, érdeklődés és motiváció kérdései – Alkalmazkodóképesség, a mikro-makro környezethez való alkalmazkodás –Az emberi kapcsolatok átrendeződései, szerepváltozások –A fizikai, intellektuális és mentális izoláció veszélyei, megelőzésének feladatai és lehetőségei – Idősemberek és az állatok sajátos kapcsolatrendszere -Az érzelemvilág alakulása, a torz és harmonikus idősödés jellemzői – A tanulás egyéni és közösségi formái, megváltozott funkciói –Időskor a különböző művészetekben (szépirodalom, képzőművészet, foto és filmművészet) Az elsajátítandó ismeret és tudásanyag forrását, a megismerés három klasszikus nagy területe jelenti. Az elméleti, illetve közvetlen tapasztaláson alapuló gyakorlati és a művészeti ismeretek, egymást kiegészítő és megerősítő egységes rendszerben jelennek meg. A hallgatók által végzett gyakorlati jellegű feladatok és lehetőségek szerteágazóak és változatosak, komoly, nagy munkát jelentenek mind nekik, mind az őket felkészítő tanár számára. Az Egerben folyó gerontológiai oktatás egyik legnagyobb eredménye a „FIATALOK AZ IDŐSEKÉRT” elnevezésű 20 éves múltra visszatekintő, országossá terebélyesedő mozgalom és program sorozat- Ennek keretei között nappali és levelező tagozatos hallgatóim több száz programot szerveztek a különböző szociális és művelődési intézményekben élő, tevékenykedő idősek számára. A konferencián szereplő fiatalok az utolsó művelődésszervező évfolyam hallgatói, akik többségükben már ez év júniusában megkapták diplomájukat. Örömmel és

39

szívesen jöttek, hogy beszéljenek élményeikről, a generációk egymásra találásának sokszor felemelő pillanatairól. Ember Eszter: A múló idő megállított pillanatai; Pádárné Lengyel Adrienn: Engedd be a napot; Kapás Kornélia: Egy varázslatos délelőtt; Négyesi Krisztina: Szeressétek az öregeket!; Csiszárik Zsuzsa: Egy kiállítás képei; Éles Nóra: valami elkezdődött; Andelic Marija: Fiatalok az idősekért határon innen és túl.

40

IDŐSÖDŐ FOGYATÉKOS EMBEREK Dr. Horváth László

Az idős emberek életkörülményeit vizsgálva előtérbe került az idősödő ember fogalma. Az idősödést folyamatként elemezve olyan összefüggések kerültek az előtérbe, melyek első jelentkezése már az ember 20-30 éves életkorától közvetlenül meghatározhatja az időskor minőségét. Gondoljunk csak a nyugdíj befizetésének, a fekete munkának, a fiatalkori életmódnak az időskorra gyakorolt hatására. Ez a folyamat a fogyatékos személyek esetében is tanulmányozható. A rehabilitáció és a fogyatékosság régebbi modelljei hajlamosak voltak egy-egy életkorhoz kötni a fogyatékosság elemzését: a gyermeket gyógypedagógiai alanyként kezelve, a felnőttet rokkantként beállítva. Ma a társadalmi részvétel alapján közelítjük meg a fogyatékos személyek életkörülményeinek tanulmányozását. A társadalmi részvétel és a normalizáció elve alapján a fogyatékos ember is lehet pl. gyermek, felnőtt, idős. A társadalmi szerepek tekintetében is minden olyan szerep megilleti, mint a többi embert. Ilyen értelemben beszélünk idősödő fogyatékos emberekről. Különös hangsúlyt ad a témának, hogy az idős és a fogyatékos embert két külön célcsoportként kezelve van társadalmi figyelem és néhány szolgáltatás is, de együtt kezelve a két problémát, már sem speciális figyelem, sem szolgáltatás nincsen. A probléma ott marad a családra vagy az egyénre. Kutatásaink alapján olyan családokat találtunk, ahol 50-60-70 éves fogyatékos embereket gondoznak, kizárólag a saját szülei. Ha teljes körű ellátásra van szüksége, akkor a család számára ez fokozott megterhelést jelent. A szülők egy jelentős része ezt a nagy terhet sem akarja a bentlakásos intézményekkel megoldani. A korszerű segítés folyamata a család megsegítésével kezdődik. Oda kell vinni a szolgáltatásokat és nem az adott embert kiemelni a családi környezetből. Fogalmi szempontból is meg kell vizsgálni az idősödő fogyatékos személyeket, mert még a hatályos törvényeink egy része is csak 25 év alatt vagy 14 év alatt ismeri el a fogyatékosságot. Ez a korlát bizonyos szolgáltatások elérését is lehetetlenné teszi az idős fogyatékos személy számára. Demográfiai szempontból is érdemes a két célcsoportot egybevetni. A fogyatékosság meglétét újból kell definiálni és összevetni a korosztályos megbontásokkal. Így teljesen más, a maitól eltérő adatokat fogunk kapni, melyek jobban meg fognak felelni a társadalmi részvételen alapuló modellnek. Az elméleti megközelítés megújítása mellett a társadalmi szerepvállalás, a szolgáltatások elérése is teljes átalakításra vár. Ezzel eleget tehetünk a humánsegítés legújabb paradigmáinak is, melyeket szakmai standardok és nemzetközi megállapodások is ösztönöznek.

41

"EGYEDÜL NEM MEGY." IDŐSEK TÁRSAS KAPCSOLATI HÁLÓJA NYÍREGYHÁZÁN. Huszti Éva

Jelen írás a 2008-ban felvett Nyíregyháza Város Életminősége – Háztartáspanel I. Hullámából származó adatbázisra támaszkodva próbál képet alkotni arról, hogy milyen kapcsolati potenciálokkal rendelkezik egy nyíregyházi idős ember. Adataink alapján mi is, - mint más, a témában végzett kutatás, - arra a következtetésre jutottunk, hogy vannak úgynevezett kapcsolat- vagy forráserős társadalmi csoportok, illetve olyanok, akikre inkább a kapcsolathiány jellemző. Városunkban a forráserős csoporthoz a fiatalok, iskolázottak, és a férfiak tartoznak, ha a barátokkal való kapcsolatot vesszük figyelembe. Ez kiegészül a jómódúak csoportjával, akik a közösségi lét szempontjából számítanak a kapcsolaterősek közé. A kapcsolathiányban szenvedők az idősek, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a nők, ha a barátkozási potenciálokat nézzük, és a szegényebbek azok, akik nagyobb eséllyel maradnak ki a közösségi életből. A tanulmány arra fókuszál, hogy milyen baráti kapcsolatokkal rendelkezik egy idős, milyen a természetes társas támogató rendszere, azaz, van-e kitől segítséget kérnie bizonyos helyzetekben. A baráti és családi, rokoni kapcsolatokon kívül meghatározza az emberek életminőségét az is, hogy milyen más kisközösségekhez tartozik. Hiszen minél többféle közösséghez kapcsolódik az egyén, annál nagyobb eséllyel él jobb életminőségben. Vázoljuk tehát, hogy milyen közösségekhez tartoznak inkább az idősek Nyíregyházán. A szomszédokkal, barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága is fontos lehet az egyén életminősége szempontjából, így az idősebb korosztályoknál is. Az életkor előrehaladtával egyre kevesebb esélyünk, lehetőségünk van új emberek megismerésére és a régiekkel való kapcsolattartásnak is lehetnek biológiai, fizikai nehézségei: az izolálódás veszélye egyre nagyobb. Viszont, ahogyan a címben is szerepel, és amit manapság hajlamosak vagyunk egyre többször szem elől téveszteni: „Egyedül nem megy.”

42

A GERONTOLÓGIAI PREVENCIÓ. POLITIKAI AKARAT. KORMÁNYZÁSI FELELŐSSÉG Dr. Iván László Prof. Emer.

A téma jelentőségét alátámasztják: demográfiai robbanás (demográfiai forradalom), hosszabb életűség (őszülő emberiség), információ robbanás és társadalmi anómia fokozódása. A gerontológiai prevenció irányai: esély-kockázat feltárás a./ alapkutatásokkal b./ személyiség strukturális vizsgálatok kereszt- és követéses vizsgálatokkal c./ normál- és patológiás időbeni változások elemzésével d./ környezeti- és körülményelemzésekkel e./ életmód vizsgálatokkal. Szemléleti alap: rendszer szemlélet és személyre adaptálhatóság. Követelmények:

a

téma

súlyának

megfelelő,

mindenkori,

alkotmányosan

megfogalmazott kormányzási "közfelelős közkötelesség" érvényesítése, helyi és regionális szükséglet-igény felmérésekkel, garanciális költségvetési háttérrel, leépíthető bürokráciával, élethosszig fenntartható egészség és életminőség kormányzati, önkormányzati és civil kompetenciákkal,

oktatás-pedagógiai

programfejlesztéssel,

családi

és

kisközösségi

erőközpontok támogatásával. Megvalósítási

követelmény:

a

Politikai

Akarat,

a

Szakmapolitikai

Hálózat

racionalizálása, a Kormányzási Felelősség monitorozása és befolyásolása. A felhasználó szaktudományos intézetek koordinálása, módszertani minőségfejlesztése. A Magyar Tudományos Akadémia, az Egyetemi Intézmények, az EU Hivatalok és a Felhasználók célirányos, gazdaságos és valós programjainak közelítése a Gerontológiai Prevenció érdekében. A jelenlegi hazai idősügyi helyzet dilemmáinak, kockázatainak és esélyeinek vázlatos bemutatása.

43

AZ IDŐSKORI KARDIO-RENALIS KOCKÁZAT ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Kiss István

Időskorban halmozott a kardiovaszkuláris kockázat, melynek oka az atherosclerosis, a pangásos szívelégtelenség, illetve a hypertonia (HT) és a 2-es típusú diabetes mellitus (2TDM). Ma már azt is állíthatjuk, hogy a HT és 2TDM szövődményeként kialakuló nephropatia, illetve krónikus vesebetegség/veseelégtelenség is növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. A pangásos szívelégtelenség krónikus veseelégtelenséghez, illetve a krónikus veseelégtelenség, krónikus szívbetegséghez vezethet. Együttes fennállásuk – a kardio-renalis szindróma - az egyik legnagyobb időskori probléma napjainkban. Az is ismert, hogy a krónikus betegségeket igen gyakran kíséri anémia, kardio-renalis szindróma esetén pedig a renalis érintettség miatt nagyobb a predispositio is. Ez az időskori renalis anémia még tovább növeli a kardiovaszkuláris kockázatot és a betegségek progresszióját (kardiorenalis anémia szindróma).

Az elmúlt évtizedben létrehozott szakmai irányelvek alapján megalkotott célértékek, célszerv védelmet biztosító kezelések jelentős sikert hoztak. Egyre nagyobb számban hisszük azt, hogy jelentős kockázatcsökkentést eredményez időskorban is a célérték elérése és ez a célérték elérés szükséges és kell is, akár testsúlyról, vérnyomásról, akár lipid-, vagy vércukor értékekről beszélünk. Kezdjük keresni és felismerni az idős nők és a férfiak közötti patofiziológiai és terápiás különbözőségeket is. A IV. Magyar Kardiovaszkuláris Terápiás Konszenzus Konferencia épp úgy, mint a Magyar Hypertonia Társaság megújult szakmai irányelve összefoglalóan állást foglalt a kardiovaszkuláris kockázatcsökkentő időskori és aggkori gyógyszer nélküli és komplex gyógyszeres terápiára vonatkozóan is. Mindezek ellenére a szakmai elmélet és a klinikai (praxis) gyakorlat között még jelentős a különbség, aminek csökkentéséért még sokat kell tennünk.

44

GGT - A NEW APPROACH IN A GROWING MARKET Martina Koepp GGT Deutsche Gesellschaft für Gerontotechnik® (The German Society for Gerontechnology) is a service provider to industrial, retail and trade businesses in the growing over 50s market. It offers an attractive package for successfully breaking into this market sector. The focus is on the well-being of the user and in particular of the over 50s generation. Rather than products and services exclusively for older people, GGT supports packages which stand out for people of all ages through their convenience, user-friendliness, safety and functionality. GGT was founded in the year 1993 as a private limited charitable company and it is still working as a non profit organization. Sole shareholder is the “Förderverein für Gerontotechnik e.V.” formed from social service institutions, associations, commercial enterprises and other organizations.

Competence for the growing over 50s market Thanks to a constantly increasing life expectancy, the proportion of older people is growing. They make up a demanding customer base. There has long been a prosperous older generation who are prepared to invest in order to be able to live as comfortably and independently as possible. GGT offers a wide range of services and assistance to all partners in the market: ° Market research Panel surveys, studies, analyses, prognostication ° Work on the product Development assistance, trials, optimisation and labelling ° Public relations work Permanent exhibitions, internet presences, trade exhibitions, catalogues Publications and an own branch magazine “The OPTIMUM” ° Training and qualification Training courses for industrial, retail and trade businesses Specialist planners, architects and craftsmen

45

ÖT SZEMPONT 15 PERCBEN A MENTÁLHIGIÉNE MELLETT Dr. Komócsin Márta

A HM ÁEK Verőcei Betegotthon "lakói" közérzetének, megelégedettségének felmérése 5 szempontból: 1. Beteg közérzet elemzése 2. Családtagok hozzáállása 3. Az ápoló személyzet viszonyulása 4. Költséghatékonyság vizsgálata 5. Hatás-mellékhatás kérdése. A 120 jelenleg Intézetünkben ápolt közül, 50 kommunikálni képes beteggel készített interjú alapján. A kérdések, a fenti szempontokhoz kapcsolódnak. A betegek a kérdésekre névtelenül felelhettek, s az egyszerűség kedvéért választási lehetőséget is kaptak. A kérdések a következők: 1. Hogyan érzi magát a Betegotthonban? 2. Jól érzi magát, mert... 3. Mi hiányzik Önnek ebben a környezetben a legjobban? 4. Kivel beszélget(ne) szívesen? 5. Milyen gyakran látogatják?

Összefoglalás: milyen segítséget nyújthat a mentálhigiénés szemlélet használata, a Betegotthonunkban ápolt betegeknél, néhány szempontot figyelembe véve.

46

A GERONTOLÓGIA OKTATÁSA MA MAGYARORSZÁGON Kurucz Márta, dr. Semsei Imre

A Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ megalakulásával a hazai gerontológiai élet több területén sikerült haladást elérnünk. A Magyar Gerontológia folyóirat megalakításával fórumot hoztunk létre a hazai gerontológia számára, a Gerontológia jegyzet kiadásával pedig megteremtettük a hazai gerontológia oktatásának egyik pillérét. Karunk gerontológiai oktatása reneszánszát éli, hiszen BSc, MSc és posztgraduális szinten is több szakirányban oktatunk intenzíven gerontológiát, talán legkiterjedtebb módon az egész országban. Beindult az Alkalmazott Szociális Gerontológia szakirányú továbbképzésünk is, ahol már az idén több mint 30 szakdolgozat születik a gerontológia témakörében.

A

hazai

gerontológiai

oktatás

helyzetének

felmérése

egyike

ezen

dolgozatoknak. A dolgozat célja az volt, hogy áttekintő képet nyújtson a hazai gerontológiai oktatás mai állapotáról. Kurucz Márta munkája során feltérképezte, hol és milyen típusú gerontológiai képzés folyik hazánkban. Emellett felmérte azt is, hogy milyen tematikákat használnak az oktatás során, milyen bemeneti és kimeneti követelmények vannak, s ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz. Felmérésének eredményei azt mutatják, hogy bár igen sok helyen oktatnak gerontológiát az országban az egyetemi képzéstől a szakképzéseken át az ismeretterjesztésig, azok tematikája meglehetősen esetleges és inhomogén. Több szakma képzési rendszerében is szerepel a gerontológia tárgy, rengeteg képzésben viszont nem, ahol pedig igen javallott lenne. Hazánk is azok közé tartozik, ahol a társadalomban egyre nő az idősek részaránya ennek összes megoldandó egyéni és társadalmi problémájával együtt. Igen fontos lenne tehát a megfelelő

gerontológia

oktatás,

annak

standardizálása,

követelményrendszerének

egységesítése. S bár most a téma csak felvetés értékű, 2010. május 8-án országos szintű értekezletet hívunk össze az összes érintett részvételével (legyen az kormányzat, oktatás vagy más

társszakma

képviselője),

hogy tovább

lendíthessük

a

gerontológia

oktatása

problematikájának megoldását. Ezúton is felhívom tehát az érintettek figyelmét, hogy vegyenek részt „A gerontológia oktatása ma Magyarországon” című rendezvényünkön, hogy közös erővel tehessünk valamit a hazai gerontológia oktatásáért.

47

IDŐSKORÚAK TÁPLÁLKOZÁSA A SZOCIÁLIS OTTHONOKBAN Dr. Lelovics Zsuzsanna 1, Hartmann Eszter 1, Prof. Figler Mária 1,2

Előzmények: A dolgozat témája a tartós bentlakásos intézményekben (szociális otthonokban) élők táplálkozásához kapcsolódó legfontosabb tényezők feltérképezése, a szociális otthonokban élő időskorúak tápláltsági állapotának felmérése, és az eredmények alapján a táplálkozási rehabilitációra javaslattétel. Célkitűzések: a szociális otthonokban élő hatvan évesek és idősebbek (időskorúak) tápláltsági állapotának meghatározása, testtömegindexének (BMI) változása, valamint az elmúlt fél évtized során a tápláltsági állapot változásának megállapítása. Az akut és krónikus betegségek összefüggésének megállapítása a tápláltsági állapottal. A tartós bentlakásos intézményekben élő időskorúak klinikai tápszerrel való ellátottságának felmérése. Módszerek: összesen 4774 hatvan éves és idősebb (átlagos életkor 77,8 ± 8,9 év volt) tartós bentlakásos intézményben élő, önként jelentkező gondozott tápláltsági állapotát szűrtük 2004-ben és 2006-ban a MUST kérdőívvel és általunk összeállított kérdőívvel, 2008-ban a nutritionDay 2008 nyomtatványait használtuk. Eredmények: Felméréseink eredményei szerint az alultápláltságra veszélyeztetett idős személyek aránya a szociális otthonokban nagy (26,8–77,0%). Az ellátottak 29,5%ánál tápláltsági állapot-felmérés negyedévente vagy annál ritkábban történik. A tápláltsági állapot multifaktoriális, sok tényező határozza meg a tápláltsági állapotot. Az étvágytalanság, a nyelési nehezítettség 2,5-szer gyakoribb, a mozgáskorlátozottság, a demencia, valamint a hiányos fogazat a nagy rizikójú idősek csoportjában 1,6–1,7szer gyakoribb, mint az idős szociális otthonban élők körében. Következtetések: A táplálkozási rehabilitáció nem ér véget a tápláltsági állapot szűrésével, ellenkezőleg, azzal kezdődik. Annak eredményei alapján elengedhetetlen a táplálkozási irányelvek és szükség esetén a személyre szabott étrend meghatározása.

48

MILYEN TESTMOZGÁST VÉGEZNEK RENDSZERESEN AZ OTTHONUKBAN ÉLŐ IDŐSEK? Mészáros Lászlóné Az idősek körében is ismert az a tény, hogy rendszeres testmozgás hozzátartozik az egészséges életmódhoz. Az idő múlásával azonban sokan azok közül is abbahagyják valami miatt a rendszeres, kihívást és felfrissülést jelentő, erőnlétet és a szép tartást segítő gyakorlatok végzését, akik fiatal korukban sportoltak. A szerző 222 fő idősödő és idős (életkor 52-86 év) kérdőíves felmérésével azt vizsgálta, hogy a saját otthonukban élő és gyógytornász által vezetett egészségmegőrző tornára jelentkezettek közül ki milyen rendszeres testmozgást végzett a tornára jelentkezést megelőző évben? A megjelölhető mozgásformák a következők voltak: úszás, sok gyaloglás, kirándulás, sétálgatás, teniszezés, kerékpározás szabadban, kerékpározás szobában, társastánc, kerti munka, kondicionáló torna hölgyeknek, gyógytorna mozgásszervi betegsége miatt, csontritkulás klub tornája, egyéb …mi? Sorrendben legtöbben jelölték meg a sétálgatást (132), kerti munkát (131), sok gyaloglást (86) gyógytornát mozgásszervi betegség miatt (86 fő, évi korlátozott alkalommal intézményben majd otthon), kirándulást (74), kerékpározást szabadban (57 fő), stb. Ismerve a mozgató és keringési szervrendszer idősödéssel járó változásait valamint az idősebb korban gyakran előforduló betegségeket – szükséges lenne ismerni a panaszok csökkentésének lehetőségeit és olyan tornagyakorlatokat megtanulni a gyógytornász segítségével, mely a hajolgatással járó kerti munka vagy a sok ülés káros hatásait ellensúlyozza. A felmérés szerint a 222-ből csak 28 fő jár csontritkulás klub által szervezett tornára, pedig, ha csak ezt a „néma járványt” vesszük figyelembe, akkor is sokkal több idősnek kellene megtanulnia a helyesen végzett tornát, mozgást.

49

FIATALOK AZ IDŐSEKÉRT Mild Brigitte

Előadásom gyakorlati jellegű, lényege, az idősekkel való foglalkozás fontossága. A bevezetőben egy kolozsvári populációban az idős emberek társas interakcióinak kutatását vázolom, és az időskori elmagányosodás társadalmi okai közül hármat: a migrációt, a lakásviszonyok megváltozását és a generációs különbségek hatását. Sokan kutatták már az idős korcsoportra jellemző kapcsolatokat, ebből is bemutatok egy összefoglalót. A tulajdonképpeni kutatás az egyedül élő idős emberek társas kapcsolatrendszerét három eszközzel méri és összehasonlítja a falun és városon élőket. A kutatás eredményeinek a kiértékelése után azt a következtetést vonhattuk le, hogy azoknak az egyedülállóknak, akik valamilyen tevékenységet folytatnak, kortól függetlenül, sokkal pozitívebb az életérzésük. Az előadás gerincében a kolozsvári Diakóniai Alapítvány “Granny” programját mutatom be, melyben fiatal önkéntesek és külföldi adományok segítségével magányos, nehéz helyzetű időseknek nyújtunk mind lelki, mind anyagi támogatást. A programot kibővítettem heti klubtevékenységekkel, melyekről szintén beszámolok. A befejezésben összefoglalom, hogy a legmagányosabbaknak szervezett kiscsoportos foglalkozások hogyan változtatták meg a csoport tagjainak az életérzését.

50

IDŐSKORÚAKNAK NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK/SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Nagy Edit Az öregedő társadalom problémája ma már valamennyinket érint, és együttes cselekvésre késztet. A társadalom még keveset foglakozik ezzel a témával, de egyre sürgetőbbé válik ezen, probléma megoldása, kezelése. Az egyre öregedő társadalom felvet számos problémát mellyel szembe kell nézniük a jelen szakembereinek. Ilyen probléma az alapja az én kutatásomnak is. Az idősek helyzetének jobb megismerése céljából kérdőíves vizsgálatot végeztem. A kutatás során arra kerestem a választ, hogy melyek azok a szükségletek és problémák, amelyekkel szembesül az idős korosztály. Vizsgálat során kitértem arra is, hogy mennyire jól informáltak az idősek a számukra nyújtandó ellátásokról, valamit hogy ezek a meglévő ellátások ki tudják e elégíteni szükségleteiket. A problémát abban látom, ha az ellátások nem tudják kielégíteni a szükségleteket, valamint a nem megfelelő informáltság, a nem megfelelő hozzáférhetőség miatt egyesek kimaradhatnak a támogatásokból. A kutatás nem reprezentatív mintán történt, így következtetéseim is csak erre a csoportra érvényesek. A kutatásom alanyai Székelyhíd (RO) és Létavértes (HU) város 60 éven felüli lakosaiból kerültek ki véletlenszerű mintavétellel, 100-100 db kérdőívet terveztem kitölteni, ebből 193 érvényes kérdőívet dolgoztam fel. A kutatásom eredményeinek birtokában szeretnék érdemben segíteni az idősek helyzetén, azáltal hogy felhívom az illetékes emberek és szervek figyelmét a problémákra melyek a kutatásból kiderültek. Az időskor problémái egyre jelentősebbek mindkét társadalomban. Az elöregedő társadalmak komplex, szociális és egészségügyi követelményrendszere a formális és informális védelmi és beavatkozó mechanizmusainak korszerűsítését teszi szükségessé. A kialakuló újszerű igények és problémák megoldási lehetősége abban rejlik, hogy ezeket szakszerű tudományos eszközökkel feltárjuk és a már működő szociálpolitikai gyakorlatokat a helyi viszonyokhoz adaptáljuk. Jelen kutatás, a Székelyhídi és Létavértesi idősek megkérdezésével is hozzájárult ahhoz, hogy egy korosztály szükségleteinek és problémáinak megismerésével javíthassunk közösségünk életminőségén, élhetőbbé és emberibbé tegyük az oly sok megpróbáltatással járó időskort.

51

MAGNETOTERÁPIA A GERONTOLÓGIÁBAN Dr. Németh Károly

A kínai császárok és Kleopátra csodagyógymódjáról, a mágneses terápiáról már számos tanulmányban leírták, hogy jól használható az érbetegségek gyógyításában. Azonban az orvoslás más területein is eredményesen lehet alkalmazni, például a neurológiai és ízületi betegségek kezelésében. A mágneses tér fájdalomcsillapító hatását évszázadok óta ismeri a gyógyítás: a mágnes valószínűleg blokkolja az érzékelő neuronokat. Ezt laboratóriumi eredmények is alátámasztják, főként a bokát és a csuklót érintő sportsérülések esetén gyorsan lehet a fájdalmat csillapítani a mágneses mezőt indukáló készülékekkel, és azt is kimutatták, hogy a gradiens hatások eredményesebbek a kezelésben, mint a mágneses mezők fokozott intenzitása, tehát nem a mágneses hatás erőssége a fő szempont. A mai rohanó világban egyre több energiára van szükségünk! A csökkenő energiaszint nemkívánatos egészségügyi problémákat okozhat. Az élethez szükség van mágnesességre. Sejtjeink egyik energia felvevő módja a föld jótékony elektromágneses hatásán alapszik. A pulzáló elektromágneses terápiával az egészséges élet fenntartásához szükséges mágneses teret biztosíthatjuk mindennapjainkban. A terápia a szervezet számára olyan optimális környezetet teremt, amelyben beindulhatnak az öngyógyító folyamatok. A mágnesesség teljesen természetes hatás. Nem csoda és nem orvosság. A pulzáló mágnesterápia hatása gyengéd és mellékhatásoktól mentes. Energetizáló hatást fejt ki sejtszinten és felgyorsítja a salakanyagok kiürülését. Az emberi szervezetre holisztikusan hat, úgy, hogy segít feloldani a blokkokat, energetizál és aktiválja az öngyógyító erőket. A pulzáló elektromágneses terápiát kúraszerűen, vagy rendszeresen is használhatjuk. A mágneses mező segíti a szervezetet egyensúlyban tartani. Sokunkban ez az egyensúly egyfajta jó érzést eredményez, amit úgy hívunk: egészség. Egy megfelelően adagolt pulzáló elektromágneses térrel a sejt membránpotenciálja a normális szintre emelhető, ezáltal normalizálódik a sejt működése (aktív iontranszport, pl.: Na-K ioncsere), ami befolyásolja a károsodott szöveti, szervi működést. A sejt membránpotenciálja normális értéken marad, ha megfelelő a sejt oxigén ellátottsága. Megfigyelték, hogy az életkor előre haladtával az oxigén parciális nyomása csökken. Krónikus betegségek pedig akkor lépnek fel, ha az oxigén parciális nyomása 80 Hgmm alá csökken. Sajnos, ez egyre fiatalabb életkorban következik be. Az a szerv betegszik meg, amelyik genetikusan determinált. Az oxigén parciális nyomása az optimális: 96 Hgmm-s szint. A beteg állapota akkor kezd javulni, amikor az oxigén parciális nyomása meghaladja a 80 Hgmm-t. A mágneskészülék elektromágneses jelei javítják a vérkeringést. A gyulladási gócban kialakult pangás megszűnhet és a kollaterális ödémák eltűnnek. A sejtek oxigén és tápanyagellátása ismét megfelelő lesz, az anyagcsere megélénkül, a sejtregeneráció aktivizálódhat. Megállapíthatjuk, hogy a mágneses erőtér életünk minden pillanatában jelen van. Nem zárhatjuk ki, nem kapcsolhatjuk le. Hatással van ránk. Használjuk ki azt, hogy ennek a térnek a változása jótékonyan befolyásolja szervezetünket!

52

TESTMOZGÁS ÉS MENTÁLIS EGÉSZSÉG IDŐS KORBAN: A DEPRESSZIÓ Dr. Petrika Erzsébet

Az idős kornak is gyakori velejárója a depresszió. Fiatalabb években megjelenő formáihoz hasonlóan multietiológiájú, multikauzális kórképnek tekinthető, amit azonban sokszor nem ismernek fel. Ezért az időskori depresszió is aluldiagnosztizált, alulkezelt betegség. A

mentális

egészség

részeként,

hozzáadódva

az

időskori

szervi

funkciócsökkenésekhez, a depresszió jelentős szubjektív szenvedést és életviteli hátrányokat okoz. Tringer szerint a depresszió negatív életminőség. Ezért különösen fontos, hogy az élettartam általános tendenciájú meghosszabbodásával kellő figyelmet fordítsunk az idősek életminőségére, depresszív tüneteik enyhítése által is. A depresszió időskori formája számos, jellemző sajátsággal is bír, amit a diagnózis felállításakor és a kezelés szempontjából is szükséges figyelembe venni. Ezek közül legfontosabb az organikus agyi kórképektől és a kísérőbetegségként megjelenő depressziótól való elkülönítés. A klasszikus major depresszió is eltér kissé és időskori jellemzőket mutat. Az időskori élethelyzet, a családi, baráti kapcsolatok meglazulása, a nyugdíjas lét program– és ingerszegényebb mindennapjai, társulva az idősödő ember panaszként jelentkező apróbb-nagyobb testi és pszichés életkori változásaival, szintén a depresszió irányába hatnak. Irodalmi adatok beszámolnak arról, hogy a testmozgás bizonyos fajtái több kutatás keretében is hatékonynak bizonyultak. Az eredmények alapján az aerob jellegű fizikai aktivitás a depresszió enyhe és közepesen súlyos formáiban a gyógyszeres terápiával egyenértékű terápiás intervenciónak bizonyult. Az előadás röviden feltárja azokat a neurobiokémiai változásokat, amelyek ezt az előnyös, depressziót csökkentő hatást eredményezik. Továbbiakban külföldi irodalmi példákon mutatja be, hogyan válhat a testmozgás, a rendszeres fizikai aktivitás időskorban is megtartott szokása a depresszió prevenció hatékony hétköznapi eszközévé. Napjaink vívmánya, hogy a mentális egészséget támogató mozgásprogramok – egyelőre nemzetközi viszonylatban ─ a világhálón is megjelentek, és hatékonynak bizonyultak. Előadó reméli, hogy az internet alapú, depressziós panaszok enyhítését szolgáló mozgásterápia program hazai viszonylatban sem várat sokáig magára.

53

IDŐS EMBEREK ÉLETMINŐSÉGE IDŐSEK OTTHONAIBAN Papp Katalin

Bevezetés Az emberi életnek 3 szakasza különböztethető meg: - növekedés-fejlődés szakasza (gyermek és ifjúkor) - kifejlettség (felnőttkor) - időskor Kétségtelenül és fokozatosan csökkennek az életkorral a testi erő és a szellemi képességek. Ennek mértéke függhet bizonyos fokig az öröklődéstől is, de még inkább az előző életszakasztól, életviteltől és egyéb körülményektől. Az öregedés az élet természetes része, nem fogadható el a régi latin mondás: az öregedés önmagában betegség „Senectus ipse morbus”. De nem fogadható el azért sem, mert találkozhatunk jó kondícióban lévő, testilegszellemileg friss öregekkel. És azért sem, mert a betegségek előfordulása egyáltalán nem korlátozódik valamely életkorra. Legfeljebb a betegségek típusai, megnyilvánulásai, tünetei lehetnek különbözőek az egyén adottságai, így életkora szerint is. El kell dönteni, hogy ki tekinthető öregnek? A szubjektív megítélés csalóka: egy 50-60 év közötti személyt a tizenéves esetleg már öregnek tart, a hetvenéves még fiatalnak. Sok országban az öregséget a nyugdíjas korral azonosítják. Különböző országokban a nyugdíjkorhatár sem feltétlenül azonos, Magyarországon még nemek szerint is különbözik. Ez szinte lehetetlenné teszi az egyes országok adatainak, megfigyeléseinek összehasonlítását, nemzetközi statisztikák készítését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1963-ban beosztást készített: - középkorú 45-59 éves - idősödő 60-74 éves - idős 75-89 éves - agg 90 év fölött Az idősödés folyamatos a születésünktől fogva. Az így eltelt időszakot nevezzük naptári életkornak. Azonos naptári élekor közöttiek között több-kevesebb esetleg jelentős különbségek fedezhetők fel, küllem, szellemi frissesség, a testi erőnlét(fittség) között. Ezek alapján a becsült életkort nevezzük biológiai életkornak, ami eltérhet a naptári életkortól. Az eltérés csak akkor tekinthető kórosnak, ha nagyfokú. Néha a különbség 1-2 évtized is lehet. A biológiai életkor mennyiségileg nem, vagy csak kevéssé mérhető összetett, inkább minőségi állapot. Pusztán a külső megjelenés megtévesztő lehet. Léteznek különféle vizsgálómódszerek, tesztek, melyekkel az egyes funkciókról, szervrendszerek állapotáról lehet képet kapni. A kutatás bemutatása A kutatás módszere: kérdőíves felmérés a gondozottakkal. A kutatás helyszíne: 7 idősek otthona, 3 önkormányzati fenntartású otthon, 3 egyházi fenntartású otthon és egy alapítványi otthon. Kutatási minta: 238 gondozott. A kutatásban a MNA (Minimal Nutrition Assessment) értékei is feldolgozásra kerülnek.

54

NYÍREGYHÁZI IDŐSKORÚAK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK TENDENCIÁI Patyán László

Az előadás a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar és Nyíregyháza Megyei Jogú Város közös szervezésében megvalósult „Nyíregyháza Város életminősége” háztartáspanel vizsgálat időskorú lakosság alminta elemzésével készült. A panelkutatás a vizsgálat első lépcsője volt, így az időskorúak ellátását érintő longitudinális összefüggések még nem prognosztizálhatók. A kutatás 1848 háztartást, a lakosság négy százalékát érintette, melyből 286 időskorú háztartásfővel rendelkező háztartás adatainak elemzésére került sor. Időskorúnak a 65. életévét betöltött lakosokat tekintettük. Az idősek egészségi állapota, valamint az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés vizsgálata során a városi mintát az OLEF 2003, valamint a MikoLEF 2007 Tiszavasvári Kistérségben végzett kutatásának eredményeivel vetem össze. A szociális ellátások és szolgáltatások hozzáférhetőségének vizsgálata során az időskorú lakosság ellátási rátáit a KSH 2007 évi adatbázisából vett ellátási mutatókkal vetettem össze. Főbb megállapítások:

-

A városi idős lakosság egészségi mutatói több dimenzió mentén rosszabbak az országos adatokénál. Az egyes betegségek gyakorisága a kistérségi változókkal egyezik meg.

-

Az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés jellemzői azonban meglepő eltérést mutatnak. Az adatok szerint a városi idősek sokkal gyakrabban és már kisebb problémák esetén is orvoshoz jutnak, mint a fiatalabb lakosság, vagy a vidéki időskorúak.

-

Az időskorúak szociális, jövedelmi mutatói jobbnak mondhatók a 65 évnél fiatalabb lakosságénál.

-

Az idősek legjelentősebb kiadásai az egészségügyi és lakásfenntartással kapcsolatos költségekből tevődnek össze, és a számukra megítélt szociális juttatások is ezen a területen jellemzőbbek.

-

A személyes szociális szolgáltatásokban részesülők aránya magasabb az országos mutatókénál, a támogatottak területi eloszlása azonban nem követi az idősek településen belüli eloszlását.

55

RISK FACTORS AND INCIDENCE OF MENTAL DISORDERS IN ARAD COUNTY Prof. Delia Marina Podea, Dana Negru, Laura Niculescu, Ramona Maria Chenderes

Mental disorders incidence in Romania has an ascendant evolution, being 507.4%oo in 1970 and increasing to 975%oo in 2007. We tried to correlate the risk factors for mental disorders in a social, demographic and economically context with the incidence of these disorders. Between 2005 and 2008, in the Arad County, we have noticed a high frequency for neurotic, anxious disorders (143.75) and depressive disorders (104.25), numbers below the world average, but superior to European one. Our study was performed, using ICD-10 diagnostic codes, appreciating the central tendency, variation, dispersion, and the degree of association between the variables. The data was statistically processed and graphically represented using the SPSS 12.0 for Windows. The incidences of the mental illnesses in males present a high rise from 0.22 % in 2005 to 8.98% in 2007, maybe due to the loss of the socio-economical status. The median incidences on age categories increase from 38.26 in 16-64 years group to 61.33 in the over 65 years arm. In respect to cognitive decline, including dementia, this increase is steep in the over 65 years arm, meaning 76.22 vs. 4.39. Age is a positive associate risk factor in women (p=.001) and men (p=.041), corroborated with the loss and absence of professional activity (retirement). The risk rate for mental disturbances is 8.33 in married people and 2.92 in divorced individuals. Co-morbidities, such as HTA (24.7%), ischemic diseases (18.3%), surgical trauma (17.2%) and metabolic syndrome (16.5%) are frequent associations in mentally ill subjects, when compared to the general population. Conclusions. The shortening of the hospitalization period with rapid family and eventually professional reintegration by the mean of the social support networks is of a high necessity. The treatment of co-morbidities may be beneficial by the lowering of the frequency of mental illnesses in elderly subjects. Keywords: mental disturbances, co-morbidity, incidence, risk factors

56

EXPERIMENTAL EXPOSURE TO ASPARTAME ON NEW-BORN RATS LEADS TO NEURONAL ALTERATIONS THAT CAN BE PROTECTED BY THE USE OF SOME ANTIOXIDANTS dr. George-Ciprian Pribac1, Aurel Ardelean1, Liana Mos1, Simona Damian1, Constantin Craciun2, Constantin Puica3 1 “Vasile Goldis” Western University Arad, Romania ([email protected]) 2 “Babes-Bolyai” University Cluj-Napoca, Romania 3 Institute of Biological Research Cluj-Napoca, Romania Aspartame (or APM) is an artificial, non-saccharide sweetener; a methyl ester of the dipeptide of the amino acids aspartic acid (aspartate) and phenylalanine. Evidence implicating in excitotoxin neurodegenerative disorders stimulated interest in the possibility that antagonists might prove valuable as neuroprotective in experimental and clinical neurology. Pharmaceutical and/or nutraceutical interventions that target specific pathways in the cascade of cell death may eventually halt the progression of these relentless disorders. Agents that are currently being explored include specific free radical scavengers, antioxidants, mitochondrial substances, antiglutamate compounds and apoptotic inhibitors. It is likely that a cocktail of agents rather than a single factor will be found to be more effective in inhibiting the pathogenic mechanisms of neurodegenerative disease. 90 days-old nuliparous female Wistar rats weighing 175 g were used. The animals were divided into three equal groups of eight animals. The new-borns were sacrificed and brain sections were rapidly isolated for biochemical and ultrastructural investigations. The images were analyzed and quantified using a computer-assisted image analysis system. Assay of the rate of lipid peroxidation (LPO) - LPO was assayed by estimating the malondialdehyde (MDA) using thiobarbituric acid (TBA). Assay of sulphydryl groups (SH) total and non-protein (free) SH were assayed using the method described by Sedlack and Lindsay (1968). For ultrastructural investigations, the hippocampus and mediobasal hypothalamus tissues were immediately prefixed in a 2.7% glutaraldehyde solution and postfixes in a 2% osmic acid solution. Ultrastructural examination of the new-born cerebral nervous tissues of hippocampus and hypothalamus areas in C group showed a normal aspect of the neurons, of organelles and of nervous dendrite and axonal fibers The objective was to determine the synergic and the presumable protective effects of certain antioxidant micronutrients: vitamins C, E and selenium, upon some morphological and functional parameters in white rat fetuses proceed from pregnant rats exposed to Aspartame action during gestation. The excitotoxic action of some aminoacids on mammalian organisms, respectively on humans, is still an important issue, and finding solutions for attenuating their noxious effects is one of the concerns of many agencies for health protection, as well as laboratories Stimulation of lipoperoxidic activity after Aspartame administration during gestation suggests the activation of the oxidative stress, source of toxic free radicals The electron-microscopy analysis showed that the rat new-born brain have degenerative ultrastructural alterations of the various cellular components after Aspartame intake Our data proves the extreme vulnerability of organisms, during the intrauterine development, towards the toxic effects induced by the administration of Aspartame during gestation. The presence of the normal neurons near to neurons with different degree of degeneration in groups treated with vitamins C, E and selenium (AC group) proves some protective effects of the micronutrient combination in the condition of Aspartame intake.

57

"ETHICS IN SOCIAL SERVICES AND NURSING CARE IN THE 21ST CENTURY." Dr. Jiří Schincke We live in a period which could be named as a so-called consumer society. It is characterized not only by alienation in interpersonal relationships but also by some ethical relativism. It has a further consequence – disruption of social relationships and values in everyday life. Thus we can meet with irresponsibility in various fields of human activities and unfortunately this occurs also in some areas where it can be very dangerous. Ethical relativism is questioning the root of natural morality: a duty of each human being to be a real human being; further on, people lose respect to life (increase of criminality also among teenagers), assert individualism and support opinion that a person can do almost whatever he/she wants (which is often supported by education or opinions of some politicians). The atmosphere of our society is characterized by very high importance of money (money is on the very first place on the ladder of values; children are educated since their early childhood that they will get an award – money or a present – if they help with something at home → they do not do it on their own and “free of charge”), and by selfishness (in many families, people do not manage money together; people follow a philosophy “grab as much as you can”). Money and selfishness are on the very first places, somewhere behind we can find dignity of a human being. Is it thus possible to teach people ethical behaviour in such a society? Is it possible in such environment, where we see neither dignity nor respect to one´s own self? Is it really possible in such a society, where intergenerational relationships are getting sharpened and where young people say that they are being robbed since the money going to social sphere could be used by them? Old age can be regarded as success. For not everybody is lucky enough to live to see it. Seniors do not need our compassion or pity, they need empathic and symmetric relation, and they deserve our respect. Role of a client/patient is very difficult and usually involuntary. Thus the client/patient does have a right to thoughtfulness of other people, to a professional help, sensitive care and helpful behaviour. Nursing staff in social care organizations, hospices and hospitals have to realize that not only the illness itself, but also the health, psychological and social consequences represent a big change in the senior´s life and that the organism has to deal with all these factors. Communication and ethics play a very important role in this context. A nurse, a district nurse and other staff have to know and feel, when they should keep their distance and when they should familiarize with the client. Sometimes a nice word, smile or compassionateness is enough. Seniors need company and someone to talk to. From my point of view, this is not something that can be easily taught. A person has to have such ability somehow naturally within himself/herself because otherwise it is just a pose. The employee or social worker has to be also trained in this field. People very often forget that a person has to have some particular disposition and ability to do this kind of job – these are responsibility to one´s own self as well as to others, ability to listen, empathy, communication, ability to empathize and understand problems and troubles of other people, etc. People working in health service or social field should never take it only as a job – it is much more a mission. It is a favour to a fellowman.

58

GERONTOLÓGIAI KÖRKÉP 2009 Dr. Semsei Imre

A Nyíregyházi Gerontológiai Napokat másodszor rendezzük meg karunkon, most már hagyományteremtő módon.

Ez évben is - az előző évhez hasonlóan - fókuszálunk a szociális gerontológiára, de emellett a gerontológia más részterületei is terítékre kerülnek. Most már több külföldi résztvevőnk is van, akik saját tudományterületükből emelnek ki egy-egy témát és osztják meg velünk eredményeiket, tapasztalataikat.

A teljesség igénye nélkül: Faul professzor olyan módszereket ismertet, mellyel idős beteg emberek önmagukat menedzselhetik és csökkenthetik függőségük mértékét. Koepp asszony olyan kezdeményezésről számol be, melyben idős emberek által szervezett és működtetett vállalatot hoztak létre, ahol a termékeket is idős embereknek szánják. Modellértékű lehet ez magyar nyugdíjasok számára is. Schincke dr. a csehországi idősgondozásban szerzett tapasztalatait osztja meg velünk az etika szemszögéből. Gupta professzor hazájának ősi gyógymódjait ismerteti, melyet európai kontextusban ugyanúgy lehet használni, mint saját közösségében. Funian professzor pedig egy másik távol-keleti kultúra sok ezer éves gyümölcsit mutatja be, hogyan alkalmazhatók ezek konkrét betegségtípus esetén. A külhoni előadások sorát Podea professzor előadása zárja, melyből értesülhetünk a román gerontológusok egyes eredményeiről.

Összesen 40 előadás hangzik el a szociális gerontológia, geriátria, a geroedukáció és a prevenció témaköreiben. Iván professzor úr kiemeli a kormányzati politika jelentőségét és felelősségét az idősellátás és gondozás terén, hiszen a kormánypolitika alapvetően befolyásolja a mindennapi élet szinte összes szegletét, így az idősek problémáinak megoldását is. Elmondhatjuk, hogy részterületének sok jó ismerője osztja meg velünk a két nap alatt tapasztalatát. Minden bizonnyal mindenki profitálni tud az előadások meghallgatásából, melyhez kellemes időtöltést kívánok a konferencia összes résztvevőjének! Jövőre ugyanitt, ugyanígy november végén visszavárjuk Önöket.

59

A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK SZEREPE AZ IDŐSELLÁTÁSBAN Dr. Szabó Lajos

A szerző előadásában a hazai idősellátás alakulásának és intézményrendszerének rövid áttekintése után kiemelten foglalkozik a területi ellátásban megjelenő gondozás menedzselési modellek bemutatásával és a szociális munkások ellátást koordináló és támogató szerepével. Ezt követően áttekintést nyújt a bentlakásos idős otthonokban lévő „mentálhigiénés csoportok” szerepéről és a szociális munka helyéről e tevékenység keretében. Az előadás alkalmat kínál arra, hogy a szakmai és intézményi kultúra sajátosságait az ápoló-gondozó stábok és a pszihoszociális segítés feladatait ellátó szociális munkások tevékenység-jellemzői mentén vessük egybe, elősegítve e teamek együttműködését egy integrált ellátás keretében.

60

PRIMER PREVENCIÓ LEHETŐSÉGEI AZ IDŐSELLÁTÁSBAN Dr. Szalkai Iván Az egészség- és szociálpolitikánkban az idősellátás alatt a dependens idősek ellátását értjük, a kórházi – alapvetően krónikus vagy ápolási osztályos ellátás-, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, pelenka felhasználás kérdéskörével és fejlesztésével foglalkozunk. Szociális területen az otthoni gondozás, szociális otthoni elhelyezés problémaköre jelenik meg. A statisztikák a 70 év felettiek jelentős ellátási igényeiről szólnak. De sehol nem találkozunk az ide vezető út elemzésével, értékelésével, teendőivel. Az idősödési folyamatok kutatása feltárja azokat a biológiai változásokat, amely együtt jár az idősödéssel, illetve fokozza – lassítja az idősödés folyamatát. Az idősödés prevenciója ezért kiszorult az egészségügyből, s a wellness, valamint egyéb piaci – ellenőrizetlen – hatások mozgásterévé vált. Két irányzat van, amely megfelelő tudományos háttér mellett a gyógyítás terén belől törekszik az idősödés prevenciójára, az egyik az anti (bio) ageing, illetve a rasayana az indiai gyógyászatban. Az Egyesült Államokban az idősödés prevenciójának (anti-ageing and regenerativ medicine) jelentős irodalma és kutatási és ipari-szolgáltatási bázisa van. A redox potenciál csökkenése 50 év felett bizonyított tény, ezért az antioxidáns kezelésnek, a funkcionális élelmiszereknek már hagyománya alakult ki. Az indiai gyógyászat más oldalról közelít, de a végeredmény majdnem ugyan az. Keleten a betegséget folyamatnak tekintik, s az idősödés is egy folyamat. A fiatalosság kritériumait felállították, s ennek elérését a szervezet tisztításával, az immunrendszer helyreállításával, stressz csökkentésével, adaptogén gyógynövények alkalmazásával érik el. Magyarországon milyen lehetőség van? A Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter kidolgozta a saját időskori prevenciós programját, amely egyesíti magában mind a keleti, mind az európai gyógyászati ismereteket. Alapelv, hogy az idősödés nem diagnózisokban, hanem egyes funkciók gyengülésében jelenik meg. Ezért ezt a funkciót kell mérnünk. Folyamatban van erre egy készülék kialakítása, ezzel mérjük az agyi funkciókat (P200, P300 csúcsok megjelenése), tremort, kardio-vasculáris rendszer szabályzását, a tüdő kapacitását, a fittségi indexet. A kapott eredmények alapján – tréning programokat állítunk be. Ezek: mentális tréning, fizikai tréning, táplálkozás átállítása. Ezeket a programokat 50 évtől lenne hasznos elkezdeni, az érintettek elérhetőségi problémái miatt azonban a 60-75 év közötti korosztályt céloztunk meg. Az egészségügyi – szociális ellátás jelentős államháztartási forrásokat igényel. Ha a preventív intézkedések révén a 60 év felettiek kórházi ellátását 30%-al sikerül csökkenteni, a következő évtizedekben évi 5-20 Mrd Ft kiadáscsökkenést sikerül csak az egészségügyi szektorban elérni.

61

IDŐS BETEGEK VESEPÓTLÓ KEZELÉSE Dr. Szegedi János

Az előrejelzések szerint Magyarországon a 60 év feletti korcsoportba tartozó lakosság aránya 2020-ra 18,4 %, 2030-ra 20 % lesz. Idős korban alapvető változások következnek be a vese funkciójában. A vese tömege a nyolcadik évtized után 180-200 grammra csökken, a glomerulusok száma is csökken. Változik a vese véráramlása, csökken a glomeruláris filtrációs ráta. Nemzetközi adatok szerint az akut veseelégtelenség incidenciája idős korban nő, az akut tubularis necrosis incidenciája a 80 év feletti lakosságban 950/1 millió lakos. Hazai tapasztalatok szerint az akut veseelégtelenségben szenvedő betegek 72,9 %-a a 65 év feletti korcsoportba tartozik. Az

időskorú

betegek

az

akut

veseelégtelenség

szempontjából

fokozottan

veszélyeztetettek, ellátásuk speciális tudást, feltételeket igényel. A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint az akut veseelégtelenség minden formája gyakoribb idős korban. A krónikus veseelégtelenség incidenciája is magasabb idős korban, 75 év felett ez 22,3 %. A nemzetközi adatok szerint 1985-2002. között a vesepótló kezelésben részesülő betegek között a 65 év felettiek aránya 48 % volt, mely az utóbbi években folyamatosan növekedett. USRDS adatai szerint az 80 év felett kezdett vesepótló kezelésben részesülők aránya 57 %. Hazánkban a dializált betegek száma folyamatosan évi 6-10 %-kal növekedett. 2008ban a dializált betegek prevalenciája 581/1 millió lakos volt. A dializált betegek korcsoport szerinti megoszlását értékelve a 2008. december 31.-i adatok szerint a dializáltak 27,4 %-a a 65-74 éves korcsoportba, 23,7 %-a a 75 év feletti korcsoportba tartozott. A nephrológiai ellátásban ma már lehetőségünk van minden indokolt esetben a vesepótló kezelések biztosítására. Az időskorú populáció arányának növekedésével ezen korcsoportban a vesebetegségek gyakorisága is nő. Az időskorú betegek nephrológiai ellátásához megfelelően képzett szakemberek szükségesek (team-munka). A veseelégtelenség megelőzése érdekében az időskorú betegek ellátásában szemléletváltásra, a geriátriai ismeretek széles körű elsajátítására, a szakmák közötti együttműködés hatékonyságának javítására van szükség.

62

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS A SZOCIÁLIS RENDSZER ALAPELLÁTÁSI FELADATAINAK KÉRDÉSEI Ujváriné Siket Adrienn, Dr. Balogh Sándor, Dr. Becka Éva

Cél: Az

OALI

2004-ben

felmérést

végzett,

a

körzeti

ápolók

élet-

és

munkakörülményei, egészségi állapota címmel. A tanulmány eredményei szerint a körzeti ápoló munkát a rendelőben végzett adminisztratív tevékenységek jellemzik leginkább. 2008-ban újabb kutatás vizsgálta a gondozási szükségletet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultságot az alapellátásban. Ez a kutatás is megerősítette azt a tényt, hogy az utóbbi időszakban a szociális és ápolási igények egészségügyi irányú tendenciája felerősödött, ezzel is hozzájárulva a két szektorban egymással párhuzamosan működő funkciók kialakulásához. Az alapvető probléma a kompetenciák definiálásának hiánya. Tisztázni kell ezért a körzeti közösségi ápoló az otthonápolási

szolgálat,

illetve

egyéb

szolgáltatók

feladatainak

hatásköreit

tevékenységi körök szintjén. Módszer: Az OALI régiófelelős ápolói 2007-ben „A közösségi ápoló tevékenységei az alapellátásban”i címmel szakmai ajánlást dolgoztak ki, amely egyaránt segíti minden praxisban a családorvos és a körzeti közösségi szakápoló munkáját, illetve tájékoztatja a közösséget és a beteget is arról, kihez forduljon segítségért problémája esetén. Ennek mintájára 2009-ben szakértői munkacsoport alakult az OALI-ban a körzeti ápolók, az otthoni szakápolási szolgálatok ápolói és a szociális gondozók tevékenységének pontos leírása, definiálása érdekében. Eredmények: Az elkészült tevékenységi lista szakmai véleményeztetése jelenlegi is folyamatban van a szakmai kollégiumok által. Ennek bemutatása előadásom fókuszpontja. Természetesen a feladatkörök definiálása mellett szükséges a jól körülhatárolt szakmai kompetencia szerint végzett ápolási tevékenység elkülönített finanszírozásának bevezetése is. Az ápolás finanszírozását a teljesítményhez, a végzettséghez és a gyakorlati időhöz szükséges igazítani.

63

A legoptimálisabb megoldás az ápolói kompetenciákról szóló rendelet mielőbbi kidolgozására és életbe léptetésére lenne.

CSÍPŐTÁJÉKI TÖRÖTTEK ELLÁTÁSA ÉS REHABILITÁLÁSA Dr. Veszely Judit

A HM. ÁEK. 3. sz.telephely Rehabilitációs Osztály Mozgásszervi rehabilitációs részleg egy éves betegforgalmi adatait vizsgálva, választ keresünk arra, miért jelentkezik egyre nagyobb igény az időskorúak csípőtáji törés utáni korai rehabilitációra. Változik-e a felfogás az irányban, hogy a csípőtáji törött betegek rehabilitációja intézeti feladattá vált az évek során és nem utókezelés csak. Az eredmények alapján ez a tevékenység rehabilitációs feladat. Az igény növekedés oka: •

Az életkor kitolódása

•

A műtét technikák változása

•

A narkózis változása

•

A trombózis prevenció elterjedése

Ami a korai szövődményeket csökkentve egyre nagyobb létszámú beteget tesz alkalmassá rehabilitációs kezelésre. Rehabilitációs tevékenységünk sikerességét a FIM érték változással, nehézségét a relatíve magasabb ápolási napok száma bizonyítja.

64

SZOCIÁLIS GERONTOLOGIA A SZAKDOLGOZATOKBAN (KONZULENSI, OPPONENSI TAPASZTALATOK) Dr. Vértes László

A szerző évtizedek óta különböző felsőoktatási intézményekben (főiskolákon, egyetemeken) lát el konzulensi és opponensi feladatokat. Az általa ajánlott, illetve értékelésre kapott

szakmunkák

fő

témakörei:

gerontológia,

geriátria,

szociális

gerontológia,

művészetterápia (az utóbbi keretében: zeneterápia, képzőművészet-terápia, biblioterápia), gerorehabilitáció. A szakdolgozatokat írók zöme hölgy, többségük munka mellett tanul. A szakdolgozatok elkészítését rendkívül komolyan, érzelmileg elkötelezetten végzik. A saját anyag keretében aktív tevékenységet folytatnak idősek különböző típusú intézményeiben. Az opponensi tapasztalatok is egyeznek az előbbiekkel. Mindennek, azaz a rendkívül pozitív együttműködésnek minden bizonnyal az egyik fő oka: aki a sorolt témakörökkel, tehát idősekkel, művészetekkel foglalkozik, az természetszerűleg nagy lelki szeretettel rendelkezik. A szakdolgozatok abszolút többsége megérdemelten jeles osztályzatot kapott különösen figyelembe veendő, hogy az iménti vázlatos áttekintés alapján a jövőben a szociális gerontológia igen szép szakterületén kiemelkedő munkatársak vannak, lesznek.

65

BIBLIOTERÁPIA-POETICA A GEROREHABILITÁCIÓBAN (POSTER) Dr. Vértes László

A szerző évtizedek óta folytatja geriátriai korházi osztályon a biblioterápiát. Könyvek, prózai művek, versek szerepelnek a programban, amelyek általában 45 percig tartanak. Az idős betegek kérésére sikerült meghívnunk televíziós szereplőket (szerkesztőket, bemondókat, színművészeket), az irodalmi műveket bemutatták, beszélgettek a szerzőről, a szereplőkről, a történelmi korról. Sajnos, Fodor András költő, a XX. század egyik legnagyobb írója, már nincs közöttünk, előzőleg számos költői, írói, irodalomtörténeti biblioterápiás foglalkozásunk coterapeutája volt. A biblioterápia a művészetterápiák egyik különösen fontos és jelentős területe. Az idős betegek számára kellemes múltidézést, feszültségoldást, pozitív érzelmek kiváltását jelenti.

A KÍNAI AKUPUNKTÚRA ALKALMAZÁSA IDŐSKORI STROKE REHABILITÁCIÓBAN Dr. Yu Funian Prof.

A „szélütés” definíciója a kínai orvoslásban: hirtelen eszméletvesztés, a száj és a szem deviációja, beszédzavar, féloldali bénulás kialakulása. Ez a modern orvostudományban megfeleltethető

agyvérzésnek,

agyi

trombózisnak,

subarachnoidealis

vérzésnek,

cerebrovascularis spasmusnak, vírusos encephalitisnek és más hasonló tünetekkel járó betegségeknek. Sok éves klinikai tapasztalatom alapján a szélütéses hemiplegia akupunktúrás kezelésében legfontosabb a korán megkezdett rehabilitációs terápia. Az alapelv az, hogy amint az akut stroke-os beteg életjelei stabilizálódnak, állapota nem progrediál, 48 óra múlva meg lehet kezdeni az akupunktúrás terápiát. Így nem csak elősegíthetjük a motoros funkciók helyreállását, lerövidíthetjük a rehabilitációt, de a disuse-ból fakadó problémákat is megelőzhetjük.

66

ELŐADÓK Bakó Gyula, Prof., dr. Debreceni Egyetem, OEC, III. Belklinika, Geriátriai Tanszék, 4032 Debrecen, Móricz Zs. u. 22 Csernáthné Kárándi Erzsébet, intézményvezető Fazekas Gábor Idősek Otthona, Hajdúböszörmény, 4220 Dorogi u. 91. Csillik Gabrilella, vezető főtanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Államtitkári Titkárság, 1054 Budapest Alkotmány u. 3. Faul, Anna C. Prof. dr., Associate Dean Academic Affairs, Hartford Faculty Scholar Kent School of Social Work University of Louisville, Louisville, USA Figler Mária, Prof., dr. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, 7623 Pécs, Rét u. 4 Fónai Mihály, dr., Debreceni Egyetem, Állam és Jogtudományi Kar, Debrecen, Szabó Pál, tanszékvezető (DE, Pszichológia Intézet) Gupta, Arun, Prof. dr. Calendula Klinika, Budapest Horváth László dr., főiskolai docens Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. Hidy Pálné dr., Eszterházy Károly Főiskola, Eger Huszti Éva Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Iván László, Prof., dr. Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, 1125 Budapest, Kútvölgyi út 4. Kiss István, dr. egyetemi docens Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport Komócsin Márta dr. ÁEK, Verőcei Betegotthon, 2621 Verőce, Aranyoskút Kurucz Márta Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Alkalmazott Szociális Gerontológia szakirányú továbbképzés hallgatója, Nyíregyháza Lelovics Zsuzsanna, dr. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék, 7623 Pécs, Rét u. 4 Koepp, Martina igazgató GGT Deutsche Gesellschaft für Gerontotechnik GmbH, Iserlohn, Germany Mészáros Lászlóné, gyógytornász Magyar Gyógytornászok Társasága, Geriátriai Munkacsoport, Budapest 1121. Budapest, Rácz Aladár út 174/b. Mild Brigitte, szociális munkás Diakóniai Keresztény Alapítvány, Kolozsvár Nagy Edit, MSc hallgató Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza Németh Károly dr., orvos ezredes, intézetvezető ÁEK, Verőcei Betegotthon, 2621 Verőce, Aranyoskút Papp Katalin, főiskolai docens Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 67

Patyán László Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Petrika Erzsébet dr. Nyíregyházi Főiskola, Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31./B Podea1, Delia Marina Prof. dr., Dana Negru2, Laura Niculescu2 Ramona Maria Chenderes1 1West “Vasile Goldis” University of Arad, Romania, 2DSP Arad Romania George-Ciprian Pribac 1, Aurel Ardelean 1, Liana Mos 1, Simona Damian 1, ConstantinCraciun 2, Constantin Puica 3 1 “Vasile Goldis” Western University Arad, Romania Schincke, Jiři dr., igazgató Zvezda Idősek Otthona, Zlin, Csehország Semsei Imre dr., tudományos főmunkatárs Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Szegedi János dr., osztályvezető főorvos Jósa András Oktatókórház Nonprofit Kft. I. Belgyógyászat, 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 68, 30-9652787 Szabó Lajos dr., főiskolai tanár ELTE, Társadalomtudományi Kar, Szociálismunkás-képző Tanszék Szalkai Iván dr., klaszter-menedzser MITIME Dél-borsodi Egészségügyi-szociális Klaszter Szolgáltató Nonprofit Kft. Ujváriné Siket Adrienn, Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Veszely Judit dr. HM ÁEK, Rehabilitációs Osztály, Budai Szanatórium utca Vértes László dr. Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság alelnöke, Budapest 1044 Budapest, Szondi u. 47. Yu Funian, Prof. dr., elnök Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete, Budapest

68

69

TUDOMÁNYOS PROGRAM 2009. október 9. péntek 08.00 08.05

MEGNYITÓ Beregi Edit A MAGYAR GERONTOLÓGIA MÚLTJÁBÓL Üléselnök: Beregi Edit, Boga Bálint Zs. -Nagy Imre: (10’) Verzár Frigyes (1886-1979): Az utolsó magyar tanítvány megemlékezése halálának 30. évfordulóján Debreceni Egyetem Orvos-Egészségtudományi Centrum, Debrecen Regius Ottó, Vértes L.: (10’) Dr. Villányi Piroska életművéről A szociális gerontológia első hazai professzora Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság Vértes László, Regius O.: (10’) Dr. Hun Nándor főtitkár 90 éve született Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság

08.35

Szünet

08.45 IDŐSKORÚAK MEDICINALIS-SZOCIALIS ELLÁTÁSÁNAK HAZAI HELYZETE, A JAVÍTÁS LEHETŐSÉGEI Üléselnökök: Iván László, Bakó Gyula Iván László: (15’) Kormányzati felelősség Magyarországon az idősellátásban SE ÁOK Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest Bakó Gyula, Szabó A., Tárkányi I.: (15’) A geriátriai betegellátás szintjei, modellstruktúrája DE OEC Belgyógyászati Intézet, III. sz. Belgyógyászati Klinika és Geriátria

Tanszék, Debrecen

Csillik Gabriella: (15’) Hazai helyzetkép és előrelépési lehetőségek az időskori elesettek összefonódó szociális-medicinális ellátásában Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest Bondár Éva: (15’) A hosszantartó időskori ápolás helyzete Magyarországon Egészségügyi Minisztérium, Budapest Egervári Ágnes, Székács B.: (15’) Standardizálási lehetőségek kutatása időskorúak szociális intézményi ellátásában (A HGCS2 projekt) Szociális Klaszter - Boldog Gizella Alapítvány, Budapest 10.15 10.30

Vita (15’) Szünet TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK I. Üléselnökök: Salacz György, Vértes László Salacz György: (15’) Az időskor vezető szemészeti problémái SE ÁOK Szemészeti Klinika, Budapest Szigeti Zoltán: (12’) Glaukoma idős korban Szent János Kórház és Rendelőintézet, Budapest Iván László: (15’) Az időskori személyiség jellemzői és jelentősége SE ÁOK Kútvölgyi Klinikai Tömb, Budapest Vita (15’)

70

11.30

Szünet

11.40

IDŐSKOR-GYÓGYSZERELÉS Üléselnök: Ádám Ildikó, Telkes Zoltán Székács Béla: (15’) Az időskori gyógyszerelés irányelvei és gyakorlata SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoport - Szt. Imre Kórház Geriátriai, Gerontopszich. Rehabilitációs Osztály, Budapest Egervári Ágnes, Koczor A., Székács B.: (12’) Gyógyszerelési mutatók az idősellátó egészségügyi és szociális

intézményekben (A HGCS2

projekt) Szociális Klaszter - Boldog Gizella Alapítvány, Budapest Vita (13’) 12.20

TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK II. Üléselnök: Bakó Gyula, Boga Bálint Kiss István: (20’) Kardio-renalis kihívások idős korban SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest Ongrádi József, Kövesdi V., Vértes L., Stercz B.: (15’) Az immunrendszer változása és lehetséges stimulálása idős korban Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézete, Budapest Szabó Adrienn, Tárkányi I., Bakó Gy.: (15’) Időskori társbetegségek laboratóriumi eltérései DE OEC III. Belgyógyászati Klinika, Debrecen Vita (10’)

13.20

Ebédszünet

14.15

IDŐSKORÚAK TÁPLÁLTSÁGÁNAK KORFÜGGŐ DINAMIKUS Üléselnökök: Székely Miklós, Boga Bálint

SZEMLÉLETE

Székely Miklós, Balaskó M., Pétervári E.: (15’) A testtömeg és összetételének módosuló élettani szabályozása az életkor előrehaladása során PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs Kiss István: (15’) A túltápláltság klinikai kockázatai 80 év alatti időskorúakban SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest Boga Bálint: (15’) Az alultápláltság veszélyei és korrekciós lehetőségei Károlyi Sándor Kórház-Rendelőintézet, Budapest Balaskó Márta, Pétervári E., Garami A., Soós Sz., Gáspár-Koncsecskó M., Székely M.: (12’) A centrális energetikai szabályozás életkorfüggő eltérései patkányban (a 2009 évi párizsi IGGA kongresszuson szereplő, MGGT utazás-támogatott poszter fontosabb eredményeinek bemutatása) PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet, Pécs Vita (13’) 15.25

Szünet

15.40

AGING-ANTIAGING Üléselnökök: Székács Béla, Zs. -Nagy Imre Székács Béla: (15’) Új biogerontológiai-pharmakológiai kutatási ígéretek az idősödés “primer prevenciójában” SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai Tanszéki Csoport - Szt. Imre Kórház Geriátriai, Gerontopszich. Rehabilitációs Osztály, Budapest Zs. -Nagy Imre: (15’) Növekedési hormon (hGH) adása az időskori funkciócsökkenések lassítására: érvek és ellenérvek Debreceni Egyetem Orvos-Egészségtudományi Centrum, Debrecen

71

Benkő Sándor, Balogh G., Török Zs., Gombos I., Péter M., Joó F., Horváth I., Vígh L.: (15’) Stressz-fehérjék és az öregedés kísérletes vizsgálata SZTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged Tárkányi Ilona, Szabó A., Bakó Gy.: (12’) Valóban vannak az öregedést bizonyítottan, nem fajspecifikusan, kielégítő hatékonysággal gátló szerek és táplálék-kiegészítők? DE OEC III. Belgyógyászati Klinika, Debrecen Vita (23’) 17.00 KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉST MUTATÓ HOSSZÚ ÉLETŰ SZEMÉLYEK KLINIKAI PARAMÉTEREIRŐL ÉS A HOSSZÚ ÉLET LEHETSÉGES PARADOXONAIRÓL Imre Sándor, Kovács Á., H. Sang Shin, Paragh Gy.: (15’) Az egészséges öregedés tanulmányozása 90 évesnél idősebb debreceni lakosoknál A debreceni gerontológiai kutatócsoport DE Laki Kálmán Doktori Iskola, MGGT és a Libra Alapítvány által támogatott, az IAGG kongresszuson bemutatott (3 poszter) legfontosabb eredményeinek összefoglalása DEOEC Belgyógyászati Intézet, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen Kerekasztal beszélgetés az eredményekből levonható következtetésekről és azoknak a hazai és nemzetközi kutatási eredményekkel való összevethetőségéről (25’) Moderátor: Imre Sándor Résztvevők: Iván László, Kovács Ágnes, Székács Béla, Tomkó Éva 17.40 18.00 18.50

Szünet MGGT Közgyűlés Fogadás 2009. október 10. szombat

08.00

TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK IV. Üléselnökök: Regius Ottó, Zöllei Magdolna Telekes András: (15’) Időskori onkológiai fájdalomcsillapítás Bajcsy – Zsilinszky Kórház, Budapest Takátsy Ágnes: (12’) Az időskori maculadegeneratio hatása az életminőségre Károlyi Sándor Kórház-Rendelőintézet Szemészet, Budapest Szántó Sándor: (15’) Időskori mozgásszervi fájdalomcsillapítás non-pharmakológiai és pharmakológiai lehetőségei SE ÁOK Geriátriai Tanszék, Budapest Tóth Csaba: (20’) Leggyakoribb urológiai kórképek a geriátriában DE OEC Urológiai Klinika, Debrecen Vita (15’)

09.20

Szünet

09.40 KORSZERŰEK-E HAZAI SZAKÁPOLÓ/ DIPLOMÁS ÁPOLÓ ÉS SZOCIÁLIS MUNKÁS KÉPZÉS GERIÁTRIAI ÉS GERONTOLÓGIAI TARTALMI ELEMEI? Üléselnökök: Borbély Zsuzsa, Tóth Ibolya Ferencsik Mária, Zöllei M.: (10’) Megfelelő-e a geriátria és gerontológia kurrikuluma a szakápoló/diplomás ápoló/védőnő képzésben? SZTE ÁOK I. Belgyógyászati Klinika, Szeged Fábián Gergely: (10’) Korszerűek és a hazai viszonyoknak megfelelők az idősgondozással kapcsolatos tartalmi elemek a szociális munkás és szociális pedagógus képzésben? DE Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza

72

Semsei Imre: (10’) A gerontológia oktatása a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán DE Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, Nyíregyháza Hogyan tovább? (20’) Kerekasztal beszélgetés Moderátor: Zöllei Magdolna Résztvevők:

10.30

Fábián Gergely, Borbély Zsuzsanna, Regius Ottó, Semsei Imre, Tóth Ibolya

TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK III. KORSPECIFIKUS SZÍVÉRRENDSZERI KIHÍVÁSOK ÉS THERAPIÁS IRÁNYELVEK IDŐSKORBAN Üléselnökök: Paragh György, Székács Béla Paragh György: (20’) A lipidanyagcsere jelentősége idős korban DE OEC I.sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen Végh Judit, Bakó Gy.: (12’) Cardiovascularis betegségek időskorban DE OEC III. Belgyógyászati Klinika Angiológiai és Intenzív Osztály, Debrecen Szomják Edit, Dér H., Bakó Gy.: (12’) A perifériás érbetegség (PAD) jellemzői és kezelési lehetőségei időskorban DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika Angiológiai és Intenzív Osztály, Debrecen Till Attila: (12’) Amputációs sebészet időskorban Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Vita (14’)

11.40 11.50 1.

Szünet Poszter séta A párizsi IAGG 2009 kongresszuson bemutatott poszterek, köztük a MGGT által anyagilag támogatott 4 poszter Elnök: Székács Béla, Imre Sándor

1/1. Bálint Boga, O. Regius, G. Csillik: Conception of a new health care strategy for the elderly in Hungary Hungarian Association of Gerontology and Geriatrics, Budapest 1/2. Béla Székács, E. Kekes, I. Jánosi, I. Kiss: Efficacy of CV risk reducing antihypertensive treatment among elderlies in Hungary Dept. of Geriatry, Semmelweis University, Budapest 1/3. Márta Balaskó, E. Pétervári, A. Garami, S. Soós, M. Székely: Age-related changes in the central regulation of energy metabolism in rats Department of Pathophysiology and Gerontology, Medical School, University of Pécs 1/4. Gyula Bakó, A. Szabó, F. Tizedes, I. Tárkányi, E. Nagy, M. Horváth: Standard Geriatric Assessment in a Geriatric Ward Debrecen, Hungary Division od Geriatric Medicine, 3rd Dept. Of Medicine, Medical and Health Science Centre, University of Debrecen 1/5. Ilona Tárkányi, J. Mozes, Gy. Bako, J. Aradi: Telomerase activators as potential anti-senescence agents Dept. of Biochemistry and Mol. Biol., Medical and Health Science Center, University of Debrecen 2.

MGGT kongresszusra készült poszterek Elnök: Székács Béla

2/1. Regius Ottó, Vértes L.: Rupp Kálmán, a szociális gerontológia jeles személyisége 105 éve született Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság 2/2. Kovács Matild, Nikliné Gáldonyi E.: Út keresés az idős ellátásban az ellátási modellezéséhez alkalmazható pontozásos felmérő skálák

73

Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 2/3. Majercsik Eszter: Embolektomia 90 éves korban Fővárosi Önk. Szent János Kh. és É-budai Egyesített Kórházai, II. Telephely, Szent Margit Kórház, Geriátria, Budapest 2/4. Kovács Matild: Az idős ellátási modellkísérlet kidolgozásának tapasztalatai a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 2/5. Pétervári Erika, Soós Sz., Balaskó M., Jech-Mihálffy A., Székely M.: Életkor és tápláltsági állapot hatása a centrális leptin-érzékenységre patkányban PTE ÁOK Kórélettani és Gerontologiai Intézet, Pécs 2/6. Tomkó Éva: A prevenció nem korfüggő! Bajcsy-Zsilinszky Kórház Geriátriai Osztály, Budapest 2/7. Vörösmarthy Dániel, Vincze J.: Az öregkori szürke és zöld hályogról Szent Rókus Kórház, Budapest 2/8. Tanislav Erzsébet, Czapáry K.: Az időskori rehabilitáció gyakorlata Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő, Visegrád 2/9. Mészáros Lászlóné Egy gyógytornász gondolatai arról, hogy milyen mozgásfoglalkozáson vegyen részt egy „multimorbid” idős? Magyar Gyógytornászok Társasága Geriátriai Munkacsoportja 12.50

Szabad előadások Üléselnökök: Ruszwurm Andrea, Sáhy Árpád Vértes László: (10’) Németh László öregedésről, öregségről Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság Császár Tamás: (10’) Delirium idős korban Zala Megyei Kórház Krónikus Belgyógyászat Nagy Enikő: (10’) Az idősek szellemi frissességének megőrzésére irányuló törekvések az Európai Unió „Egész életen át tartó tanulás” programjában ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest

13.30 13.45

Vincze-Tiszay Gabriella, Vincze J.: (10’) Az időskori szellemi tevékenység értékelése EEKNA, Budapest Szünet Szabad előadások Üléselnökök: Majercsik Eszter, Császár Tamás Ferenczy Miklós: (10’) A geriátriai rehabilitáció teológiai vonatkozásai Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő, Visegrád Dénes L., Kovács Éva, Tóth K.: (10’) Az Otago gyakorlatok hatása a részlegesen látássérült személyek statikus és dinamikus egyensúlyára Vakok Állami Intézete, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Budapest Harsányi Ernő: (10’) Hátrányos helyzetű térségek időseinek helyzete Nyugdíjasok Országos Képviselete

14.15

A kongresszus bezárása

74

ÖSSZEFOGLALÓK

A MAGYAR GERONTOLÓGIA MÚLTJÁBÓL VERZÁR FRIGYES (1886-1979): AZ UTOLSÓ MAGYAR TANITVÁNY MEGEMLÉKEZÉSE HALÁLÁNAK 30. ÉVDORDULÓJÁN

Zs.-Nagy Imre Debreceni Egyetem Orvos-Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Pf. 50, 4012 Debrecen, E-mail: [email protected] Verzár Frigyes Budapesten született, itt végezte orvosi tanulmányait is, s nagyon fiatalon magántanárként habilitált. Az I. Világháború Debrecenbe sodorta, s itt lett az 1918-ban meg-induló Orvosi Fakultáson az élettan és általános kórtan tanára. Hihetetlenül intenzív tudományos aktivitást fejtett ki: világszinten ismert kutató volt az elektrofiziológia, a mellékvese-kéreg hormonok és a bélbolyhok működése szakterületén. Ő vezette be a kísérletes gerontológia fogalmát is. Eredményeit több mint 600 publikáció, könyvfejezet és könyv tartalmazza. Életpályája hosszú és igen bonyolult volt: 1926-27-ben Klebersberg Kuno megbízása alapján szervezi és irányítja a Magyar Biológiai Kutatóintézet felépítését Tihanyban, majd ugyanott Főigazgató 1938-ig. 1932-ben pályázat útján elnyerte a Baseli Egyetem Élettani Katedráját, s 1938-ig nyáron kutat Tihanyban, télen tanít Baselban. Az Anschluss (1938) arra ösztönzi, hogy maradjon Svájcban. A II. Világháború utáni években az ENSZ megbízásából sokat utazik Dél-Amerikában, megszervezi az orvosképzést olyan országokban, mint Peru, Venezuela, Equador. 1956-ban 70 éves kora miatt nyugdíjba kell vonulnia. Ekkor szervezi meg gyógyszergyári anyagi támogatással a világ első Kísérletes Gerontológiai Intézetét Baselban, s azt vezeti 1978 elejéig. Eközben szerkeszti a Gerontológia (Karger, Basel) c. folyóiratot, sokat jár haza Tihanyba, magam is ott ismertem meg 1964-ben, majd 1968-ban néhány hónapot vele dolgoztam Baselben. 1970-ben elvállalta az Olasz Országos Gerontológai Intézet (INRCA) tudományos tanácsadói tisztségét, s két fiatal kutatót küldött Anconába az alapkutatásokat folytató intézet megszervezésére. Az egyik e sorok írója volt, egyben Verzár utolsó magyar tanítványa. Ettől kezdve 1979-ben bekövetkezett haláláig sokat találkoztunk, vagy Anconában, vagy Baselben. Atyai gondoskodással segített a fiatal intézet munkájának elindításában, tanácsokat adott, s minden alkalommal ötletek sorozatát kaptuk tőle, hogy segítse munkánkat. Nagy tudós és nagyon bölcs, kivételesen tisztességes ember volt, aki minden tiszteletet megérdemel az utókortól. DR. VILLÁNYI PIROSKA ÉLETMŰVÉRŐL

A szociális gerontológia első hazai professzora Regius Ottó, Vértes László Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság 2009 márciusában, Kaposvárott elhunyt Villányi Piroska. A geriátria és a szociális gerontológia kiemelkedő nagy tudású tapasztalt professzora volt. Személyére emlékezni megtisztelő erkölcsi kötelesség. Villányi Piroska 1920-ban született Budapesten. A fővárosban végezte iskoláit, diplomát a Tudományegyetem Orvosi Karán kapott. 1950-ben a belgyógyászat szakorvos lett. 1964-től fővárosi kórházak belgyógyászat osztályain dolgozott. Érdeklődése előterébe az idős betegek szomatikus és szociális körülményei kerültek. Kezdeményezésére létrejött a Központi Szociális Vizsgáló Állomás, melynek előbb főorvosa, majd igazgatója lett. Jól működő intézményt alakított ki. A klinikai szakrendelések mellett, pszichológiai és szociális tanácsadásokat is működtetett. Sokrétű tevékenysége folytán egyértelművé vált számára, hogy az idősellátás speciális terület, ahol az egészségügyi, szociális, és társadalmi helyzetet jól ismerő szakemberekre van szükség. Az intézménybe az ország szociális otthonaiból küldhettek vizsgálatra időseket. Az intézmény működése, ma is példaértékű, de sajnos anyagi okokra hivatkozva megszüntették. Ezek után a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Szociális Gerontológiai Tanszékének lett főiskolai tanára - e tárgykörben első professzora. Nyugállományba helyezéséig itt dolgozott, oktatott és tankönyveket írt. 1972. május 8-án lett az MGT vezetőségi tagja. Sokat foglalkozott a multimorbiditással, a társadalmi-családi izolációval. Látogatta az ország szociális intézményeit, beszélt a gondozókkal, a lakókkal, az egészségügyi munkatársakkal. Kifogást emelt a zsúfoltság ellen, kevesellte az 1-1 lakóra jutó szűk helyet – és hangsúlyozta az ebből eredő következményeket, csonttöréseket, sérüléseket. Előadásokban, cikkekben szót emelt, az intézményekben és a közlekedésben az akadálymentesítés ügyében.

75

Villányi Piroska professzor asszony sok tanulságot hagyott ránk. Az idős ember szeretetét, megbecsülését, ellátásának soha fel nem adását, a lelkiismeretes, betegcentrikus felelősségvállalást. DR. HUN NÁNDOR FŐTITKÁR 90 ÉVE SZÜLETETT

Dr. Vértes László, Regius Ottó Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság Erkölcsi kötelességünk, hogy a gerontológia nagy egyéniségeire évfordulójukon emlékez-zünk, folytatva ezzel Társaságunk rendezvényeinek 2002-ben megszakadt sorozatát. Hun Nándor Budapesten született 1919. március 26-án. Temesvárott járt gimnáziumba, Kolozsvárott avatták orvossá 1944-ben. Csíkszentmártonban kórházat teremtett, Szászrégenben kórházigazgató, az egyik belgyógyászati és a fertőző betegek osztálya osztályvezető főorvosa. 1963-ban tért vissza Budapestre. 1973-tól a Visegrádi Kórház főigazgatója, belgyógyász osztályvezető főorvosa. Erdélyben és Visegrádon is számos orvosi kérdéssel foglalkozott, orvostörténelmi tanulmányaiban nagy egyéniségeknek állított emléket, kiemelt törekvése volt a magyar nyelv védelme, külföldön is kongresszusok felkért előadója volt. Hun Nándor azon kevesek közé tartozott, akiknek legfőbb célja az idősek segítése. 2 évtize-det szentelt e nemzedéknek. Hangsúlyozta a gerorehabilitáció jelentőségét. 1966-tól, megalakulásától a Magyar Gerontológiai Társaság tagja, 1976-tól főtitkára. 1966-ban „A szociális gerontológiáról” címmel írt, hazai szakirodalmunkban alapvető tanulmányáért Markusovszky-díjat kapott. 1970-ben védte meg kandidátusi értekezését „Szociális gerontológiai vizsgálatok, különös tekintettel az intézeti gondozásra”. Megjegyzendő, hogy több országban értékes geriátriai anyagokat jelentetett meg. 1968-ban az Amerikai Gerontológiai Társaság Emléklapját, 1977-ben a Szlovák Orvostársaság Raymann – emlékérmét kapta meg. 1972ben jelent meg monográfiájának – „Bevezetés a szociális gerontológiába” – első, majd javított, bővített második kiadása 1978-ban. Mindmáig egyetlen hazai szociális gerontológiai kézikönyvünk. 1980-ban a Csehszlovák Gerontológiai Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Megrázó, hogy éppen 1982. február 3-án, az idősek világnapja évében halt meg.

IDŐSKORÚAK MEDICINALIS-SZOCIALIS ELLÁTÁSÁNAK HAZAI HELYZETE, A JAVÍTÁS LEHETŐSÉGEI KORMÁNYZÁSI FELELŐSSÉG AZ IDŐSELLÁTÁSBAN

Prof. Dr. Iván László, professor emeritus Semmelweis Egyetem, Budapest Az állam legfontosabb összetartó ereje a jog, úgy is, mint jogalkotói, úgy is, mint jogalkalmazói hatalom. Egy nemzetet nemcsak nyelvi, történelmi hagyományai, hanem jogélete is összeköt. Az állam jogalkotói munkája a népesség adott kultúráján alapul és a jogalkalmazás e kultúrához kötődik. Az állam felelőssége az általa alkotott, vagy éppen meg nem alkotott jogok következményeiért kormányzati változásaitól függetlenül áll fenn. A kormányzás felelőssége tehát eltér az állam felelősségétől. A kormányzás szakaszos az államiság kontinuitásával szemben., az elvi kérdések nem hiábavalóak. Az állam törvényekben fejezi ki önmagát, a kormányzás pedig rendeletekben. Bonthatjuk a kormányzás felelősségét működési szektorokra, ily módon beszélhetünk kormányzati és kormányzási, valamint közköteles közfelelősségekről. Hangsúlyozható, hogy ez több, mint jogszerűségi kérdés vagy kompetencia. A jogszerűség ugyanis olykor ölni képes! Miként Ciceró mondta: Summum jus summa injuria, azaz: a legteljesebb jog a legteljesebb igazságtalanság. Ezek figyelembe vétele alapján: a jogállamiság számunkra csak a demokratikusan gyakorolt jogalkotás keretei között működő államiságot, társadalmi konszenzust jelenti és nem egy társadalom fölé nőtt, és azt a jog által vezérelt szervezetet. Ugyanakkor vannak „ügyek” melyek az állam berendezkedési intézményei fölötti ügyek és ezeket így is kell respektálni. Ilyen ügy az öregedés és idősek ügye! Sem jogi, sem szociológiai értelemben nem lehet arról beszélni, hogy Magyarországon a kormányzati végrehajtó hatalmat a politikától elválasztották volna. Holott a hatalmi ágak elválasztása jogi formában az alkotmányban rögzítettnek tekinthető. A közigazgatás elméletében ugyanakkor, a hatalommegosztás egyértelműen a menedzseri szemlélet, a politikai szemlélet és jogi szemlélet alapján vizsgálható. Wallace Sayre szerint a demokráciában alapvető kérdés, hogy miként valósul meg a hatalom nép általi ellenőrzése: a közigazgatási intézményeknek és bürokráciáknak a választott tisztségviselőkkel, a törvényhozókkal szembeni felelőssége! Magyarországon a végrehajtó hatalom ellenőrzését az országgyűlés látja el a vonatkozó alkotmányos eszközökkel. Működése elfogadott kormányprogram szerint biztosított, se több se kevesebb. Jelenleg a kormányprogramért való kormányzati felelősség, alkotmányossági szempontból, csak a miniszterelnököt terheli. Mivel a miniszterek a

76

jogszabályok (törvények és kormányrendeletek) illetve a kormány határozatai alapján vezetik a feladatkörükbe tartozó ágakat és irányítják az alájuk rendelt szerveket, ágazatpolitikájukért felelősséggel tartoznak. Campbell ugyanakkor megfogalmazta: a rendszerek felépítésétől függetlenül. Azt látjuk, hogy a politikusok és a politikai kinevezettek, valamint a bürokratikus adminisztrációt képviselők között a határvonal igencsak nehezen meghatározható, a kettő többnyire meglehetősen összemosódik. Az idősellátás, megállapításaink és rögzített felelősségi kötelezettségeik vonatkozásában a kormányzat és kormányzás minősítő terepe, egyben az élethosszig fenntartható, kielégítő egészség és boldogulás esélyeinek tükre is. A GERIÁTRIAI BETEGELLÁTÁS SZINTJEI, MODELLSTRUKTÚRÁJA

Bakó Gyula, Szabó Adrienn, Tárkányi Ilona DE OEC, Belgyógyászati Intézet, Geriátria Tanszék, Debrecen Az idősek gondozásának szintjei: Szakrendelés, tanácsadás; Akut ellátást adó geriátriai osztály; Rehabilitációs részleg (readaptació); Chronicus ápolási osztály; Idősek otthona; Otthonában önálló életvitel, segítséggel Az előadásban a felsorolt szintekben elvégzendő, és elvégezhető orvosi szakápolói, szociális munkás feladatait részletezzük. A struktúra leképezése annak, amit az Európai Unióban jelenleg kívánatosnak tartanak, és javasolnak. Az előadás kitér az életmód fontosságára, a rendszeres mozgás jelentőségére, az akut ellátást végző geriátriai egység struktúrájára és elvégzendő feladataira, szociális vonatkozásban a nyugdíjazás hatásaira, a multimorbiditás kezelésének problémáira, a haldokló beteggel kapcsolatos teendőkre, a komplex gondozás jelentőségére.

STANDARDIZÁLÁSI LEHETŐSÉGEK KUTATÁSA IDŐSKORÚAK SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁSÁBAN (A HGCS2 PROJEKT)

Dr. Egervári Ágnes, Prof. Dr. Székács Béla Szociális Klaszter Háttér- célkitűzések: Az idősellátásban prognosztikusan és finanszírozási okokból is fontos megállapítanunk, hogy milyen ápolási-gondozási következményekkel jár az önellátási képesség eltérő mértékű csökkenése. Az ápolási - gondozási rászorultság mértékének szakmailag megalapozott egzakt vizsgálatára számos módszer létezik a nemzetközi gyakorlatban, a hazai szociális intézményi ellátásban azonban rutinszerűen ilyet nem használnak. A Homogén Gondozási Csoportok olyan hazai ellátási szükséglet szerinti eszközrendszer, amely a gondozási munka mellett az egészségügyi - ápolási tevékenység mérését is lehetővé teszi és egyszerűen használható módszer a napi intézményi gyakorlatban. A projekt célkitűzése tudományos igényű vizsgálódásra is alkalmas szakmai program végrehajtása volt. Módszer: A Szociális Klaszter a szakminisztérium támogatásával prospektív multicentrikus vizsgálat keretében modellkísérletet folytatott, amelyben a HGCS alapú gondozási szükségletfelmérés mellett a szociális intézményekben folyó szakápolásról valamint az egészségügyi intézményekben (krónikus és ápolási osztályokon) folyó szociális munkáról is adatokat nyertünk. Az előadásban elemezzük a projekt eredményeit: 20 szociális intézmény és 5 kórházi krónikus illetve ápolási osztály 1829 ellátottjánál az elvégzett ápolási-gondozási szükségletfelmérés tapasztalatairól számolunk be, kihangsúlyozva néhány szakmapolitikai szempontból fontos tényezőt.

TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK I. AZ IDŐSKOR VEZETŐ SZEMÉSZETI PROBLÉMÁI

Salacz György, egyetemi tanár SE ÁOK Szemészeti Klinika Mária utca, Budapest A kor előre haladásával a szemet és védőszerveit is érintik az apoptosis okozta szöveti változások, amelyek értelemszerűen funkció-változásban jelentkeznek. Ezek a változások olykor egyáltalán nem érintik a látást

77

(szemhéj-, kötőhártya-, egyes szaruhártya-elváltozások), mások viszont több-kevesebb, olykor visszafordíthatatlan látáskárosodáshoz vezethetnek (katarakta, glaukoma, maculadegenerációk stb.). Az előadás során tárgyaljuk az életminőséget befolyásoló, de a látást nem károsító időskori szembetegségeket és azok kezelési lehetőségeit. A látást veszélyeztető betegségek legújabb korszerű kezelési módjait is érinti az előadás. AZ IDŐSKORI SZEMÉLYISÉG JELLEMZŐI ÉS JELENTŐSÉGE Prof. dr. Iván László, Professor emeritus Semmelweis Egyetem, Budapest Az ember genetikailag kódolt, de maturalizációja során énvezérelt tudatos személyiséggé fejlődik, pszichológiai és társas-társadalmi egyediségével, élethosszig nyitott tanulás lehetőségével. A genetikai kódoltsága genotipikussá, személyisége révén fenotipikussá válik. Mindkét jellemző folyamatát az egyedre szabott normál időbeni változások és a gyakoribbá váló kórosságok alakítják. Longitudinális és előbbiekben a keresztmetszeti vizsgálatok az idősödő ember tipizálását kívánták biztosítani, kevésbé rendszerszemléleti megközelítéssel. Ezek a tipizálások ily módon, többnyire klisézték az idősödő embert, gyakorta akaratlanul is fokozva az ageista tendenciákat. Több évtizedes, többdimenziós személyiség strukturális vizsgálatokkal, rendszerbe foglalható jellemzők segítségével, un. Esély-kockázati személyiség markereket lehetett megfogalmazni, melyek révén az idősödő ember kimeneti prognosztikájához és várható, fenntartó egészség-betegség jellegzetességeihez kaptunk adatokat. Ezek hasznosíthatóak a geriátriai diagnosztikában, terápiában, rehabilitálásban és un. utóellátásokban. Különös hangsúlyt fordítunk a Pszichoszomatikus „V” és az affect-emocionális „D”, valamint ezek kapcsolt (mérhető) személyiség formációira. Szemléletünkkel, módszerünkkel az idősödés fenntartható egészségéhez, valamint életminőségéhez kívánunk támogatást nyújtani.

IDŐSKOR--GYÓGYSZERELÉS AZ IDŐSKORI GYÓGYSZERELÉS IRÁNYELVEI ÉS GYAKORLATA

Székács Béla SE-ÁOK II.Belgy.Kl. Geriátriai Tanszéki Csoport—Szt.Imre Kh. Geriátriai, Gerontopszich. Rehab.Osztály Az idős szervezetet rendkívül összetett változások jellemzik, amelyek egyének között néha jelentősen eltérő dinamikával érvényesülnek, amely dinamika személyeken belül is hullámzó lehet, mivel az öregedéssel szorosan összefüggő módosulásokat időszakosan, vagy már folyamatosan patológiás kockázati tényezők is facilitálhatják. Mérsékelt módosulások jöhetnek létre a felszívódási feltételrendszerben, fokozatosan változik az igen nagy vízteret biztosító izomtömeg és a zsírtömeg, módosul arányuk, megváltozik a keringés, a szöveti mikrocirkuláció, változnak bizonyos mértékig a vér, a plazma összetevői, romlik a vesefunkció, és változnak a gyógyszerekre válaszoló szervek, szervrendszerek is, azok sejtjei, szövetei (maga a szervezeti genom!). Mindezek rendkívül összetett hátterű módosulásokat váltanak ki a gyógyszerek farmakokinetikájában, farmakodinamikájában. Fokozódik egyes gyógyszerek mellékhatásának lehetőségei, de mivel rendszerint kényszerűen több gyógyszer, igen gyakran 4-5 farmakon, vagy ennél több is szükséges, ugrásszerűen megnő a nemkívánatos gyógyszer interakciók veszélye, amelyek kórosan módosíthatják egymást hatását, vagy módosíthatják a társgyógyszerek célpontjaiként szereplő idült progresszív betegségeket. További problémákat jelenthetnek az idős korban előszeretettel használt gyakran ismeretlen összetételű „gyógyhatású” táplálék kiegészítők és teák nemkívánatos hatásegyüttesei. Az előadás mindezeket a problémákat tekinti át, gyakorlati példákkal is illusztrálva. GYÓGYSZERELÉSI MUTATÓK AZ IDŐSELLÁTÓ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN (A HGCS2 PROJEKT)

Dr Egervári Ágnes, dr Koczor Andrea, Prof. Dr Székács Béla Szociális Klaszter Háttér-célkitűzések: A Szociális Klaszter a szakminisztérium támogatásával prospektív multicentrikus vizsgálat keretében modellkísérletet folytatott: a Homogén Gondozási Csoport alapú ápolási - gondozási szükségletfelmérés (A HGCS rendszer vizsgálata - modellezése a bentlakásos intézményekben és ápolási osztályon ellátottak állapotának követésére és a gondozási tevékenység mérésére). A szerzők az országos vizsgálati programhoz kapcsolódóan időseket ápoló/gondozó 2 egészségügyi és 2 szociális intézményben megvizsgálták az egyes ellátott személyek esetében az alkalmazott gyógyszerek számát, ATC besorolását, illetve megfelelő arányosítások érdekében az ellátottak betegségeit.

78

Elsősorban azt kívánták tisztázni, hogy az európai, illetve észak-amerikai felmérésekben igazolódott „polypharmacy” problematikája mennyire jellemző a hazai fővárosi és vidéki ellátásban, illetve a két ellátó rendszerben e tekintetben felfedhetők-e különbségek Módszer: Az egészségügyi intézetekben összesen 120, a szociális finanszírozású idősgondozó intézetekben összesen 180 időskorú ellátott gyógyszer és BNO adatainak elemzésére került sor. Az országos vizsgálati program az ellátottak személytelenségét megduplázott kódolási rendszerrel biztosította. A statisztikai elemzések végrehajtására SPS statisztikai programcsomaggal került sor. A tisztázandó kérdések voltak: a szedett gyógyszerek gyakoriság megoszlásának összehasonlítása (napi 1-10 fajta + 10 feletti gyógyszerszám elemzési kritériummal) az egyes intézetekben, valamint összevontan az egészségügyi és a szociális finanszírozású 22 intézet vonatkozásában és ezeknek a nemzetközi eredményekkel való komparabilitásának megítélése. Az elemzésekben a továbblépést a gyógyszerek száma/BNO szám átlagos személyi átlagainak hasonló szisztémájú összehasonlítása jelentette. A statisztikai analízis további lépcsőjében a leggyakoribb ATC kódú gyógyszerelések gyakoriságának elemzése, a fenti szerkezetű összehasonlítására került sor.

TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK II. KARDIO-RENALIS KIHÍVÁSOK IDŐS KORBAN

Dr. Kiss István: SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest A szív és a vese harmonikus együttműködése a keringés-szabályozáson túl is felveti az egészséges állapot fenntartásához szükséges egymásra-hatást. Kóros állapotban természetesen már felmerül, hogy a két szerv betegsége közül melyik volt az elsődleges és melyik a másodlagos. Melyik következménye a másiknak, illetve a kiváltó ok azonossága esetén melyik volt előbb. Ennek számos vonzata lehet, amelyeket az egyszerű megfogalmazások, kategorizálások nem tudtak figyelembe venni. A diagnosztikus nehézségek megoldását és terápiás választást segítő legújabb osztályozás szerint öt fő csoportját különítjük el a kardiorenalis szindrómának, figyelembe véve a kombinált neurohormonális hatásokat és feedback mechanizmusokat is. Az 1-es típusú KRSZ jellegzetesen a kardiális funkció gyors és kifejezett romlása. Az akut szívelégtelenség következtében akut veseelégtelenség alakul ki. Az akut szívelégtelenség megjelenhet hypertenzív pulmonális ödéma képében, megtartott balkamra szisztolés funkcióval, lehet akutan dekompenzálódott krónikus szívelégtelenség, kardiogén schock, vagy elsősorban jobbkamra elégtelenség. A 2-es típusú kardiorenalis szindróma alapvetően krónikus szívelégtelenség következtében kifejlődő és progrediáló krónikus veseelégtelenség együttese. Kialakulásának független kockázati tényezője az idős kor, a hypertonia betegség, a diabetes mellitus és az akut koronária szindróma. A relatív, vagy abszolút erythropoietin hiány okozta anémiának is patofiziológiai szerepe van/lehet a 2-es típusú kardiorenalis szindróma kialakulásában. A 3-as típusú kardiorenalis szindróma kialakulásának vezető oka az akut veseelégtelenség és a következményes kardiális funkció elégtelenség (szívelégtelenség, arrhytmia, ischemia). Időskorban gyakran az arteria renalis stenosisa lehet kiváltó oka a szindróma típusnak. A 4-es típusú kardiorenalis szindróma krónikus vesebetegség, veseelégtelenség talaján jön létre, a krónikus veseelégtelenség súlyosságától és progressziójától függően kialakuló kardiális funkciócsökkenés, diastolés dysfunctio, illetve balkamra hypertrophia és a kifejezetten fokozott kardiovaszkuláris esemény kockázat miatt. Az 5-ös típusú kardiorenalis szindróma hátterében számos szisztémás betegség állhat (szepszis, diabetes mellitus, amyloidózis, SLE, sarcoidosis), melyek egyszerre okozzák a renalis és kardiális elégtelenséget. Időskorban a kardiorenalis szindróma létrejöttének egyik leggyakoribb oka a 4-es típus, mivel a hypertonia és a diabetes talaján igen nagy számban jön létre a krónikus veseelégtelenség, ami azután kiváltó ok lehet. Ma már ismert, hogy társuló szövődményként ilyenkor létrejön a renalis anémia is az erythropoietin hiány/működési elégtelenség miatt és kardiorenalis-anémia szindrómáról beszélhetünk. Ez tovább növeli a kardiovaszkuláris kockázatot, pl. nyolcszor gyakoribb stroke előfordulást okozva. Figyelembe véve, hogy időskorban a krónikus betegségek (szív, vese, gyulladás, mozgásszervi) mind anémiával is járnak, esetenként ez válhat vezető tünetté és kockázattá még kardiorenalis szindrómában is. Mindezek alapján fontosnak tűnik a kardiorenalis kockázatot és betegségegyüttest külön entitásként mérlegelni és kezelni időskorban. AZ IMMUNRENDSZER VÁLTOZÁSA ÉS LEHETSÉGES STIMULÁLÁSA IDŐS KORBAN

Ongrádi József1, Kövesdi Valéria1, Vértes László2, Stercz Balázs1 1 Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézete, Budapest, 2 Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság

79

Idős korban gyakran fordulnak elő súlyos, nem egyszer halálos végű fertőzések az immunrendszer gyengülő működése miatt. Mind a természetes, mind az adaptív immunitás érintett. A csontvelő vérképző rendszere sorvad. A természetes ölősejtek cytotoxikus aktivitása gyengül, amely elsősorban az intracelluláris kórokozók elleni védelem elégtelenségéhez vezet. Ennek oka a hosszabb élettartamú anergiás sejtek felszaporodása. A B lymphocyták érésében és IgG termelésében zavarok támadnak, amelyek autoimmun folyamatokhoz vezetnek. A thymus sorvadása következtében az immunrendszert serkentő cytokinek termelése csökken, amely a T lymphocyták vírusok és paraziták elleni aktivitását rontja. Ezek miatt javítani kell az idősek immunfunkcióit, pl. immunstimuláns cytokinek adásával, az antigén presentáló sejtek serkentésével. Kifejezetten az idősek számára hatékonyabb oltóanyag formulákat kell kifejleszteni, elsősorban új adjuvánsok kombinálásával. Ilyen irányban számos kísérlet van már folyamatban. IDŐSKORI TÁRSBETEGSÉGEK LABORATÓRIUMI ELTÉRÉSEI

Szabó Adrienn, Tárkányi Ilona, Bakó Gyula DEOEC, III. Belgyógyászati Klinika Napjainkban egyre szélesebb körben alkalmazunk laboratóriumi vizsgálatokat, melyek segítségével betegségek alapját, okát, illetve magát a kórképet diagnosztizáljuk. Így van ez idős betegeinknél is. Természetesen 65 év felett bizonyos eltéréseket, vagy ezek kombinációját gyakrabban észleljünk, mint nem geriátriai esetekben, illetve az egyes laboratóriumi eltérések az idősebb populációnál eltérő klinikai jelentőséget nyernek. A klinikánkon kezelt mintegy 300 beteg rutin laboratóriumi értékeit- pl. ionok, vesefunkció, pajzsmirigyhormon, vérkép- dolgoztuk fel. A kor előrehaladtával a vesefunkció gyakori romlását, beszűkülését észleltük: az intézeti kezelés egyik leggyakoribb oka az idős betegeknél az exsiccosis, ioneltérések, ennek szövődményeként zavartság, szédülés, gyengeség illetve a gyógyszerek kumulálódásának következményei. Mindezek hátterében nagyon gyakran az egyedüllét, a mozgáskorlátozottság, dementia áll. Természetesen vannak olyan eltérések, melyek már geriátriai kor előtt is típusosak, de idős betegeinknél könnyebben elkerülhetik a figyelmünket: például bizonyos tüneteknél úgy, mint pitvarfibrillatio, dementia, meglassultság, fogyás, gondolnunk kell kóros pajzsmirigyfunkcióra nem fiatalabb korban, hanem 65 év felett is. Összességében elmondhatjuk, hogy idős betegeinkben bizonyos kórképek, tünetek elkerülhetőek lennének, vagy kevesebb szövődménnyel járnának, ha a laboratóriumi ellenőrzések megfelelő rendszerességgel történnének - nem csak fekvőbeteg intézményben, hanem háziorvosi körzetben is. Gyakran tapasztalunk például ion- és vesefunkciós eltéréseket, melyeket korai észlelést követően egyszerűen, akár otthoni körülmények között is rendezni lehetne, mielőtt hospitalizációt igénylő súlyosabb szövődmények lépnének fel.

IDŐSKORÚAK TÁPLÁLTSÁGÁNAK KORFÜGGŐ DINAMIKUS SZEMLÉLETE A TESTTÖMEG ÉS ÖSSZETÉTELÉNEK MÓDOSULÓ ÉLETTANI SZABÁLYOZÁSA AZ ÉLETKOR ELŐREHALADÁSA SORÁN

Székely Miklós, Balaskó Márta, Pétervári Erika PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet Célkitűzés: A testsúly és testösszetétel korfüggő változásainak elemzése. A testsúly közép-korúakban fokozatosan nő, majd kb. 70-75 éves kortól csökkenni kezd. Mivel az izomzat és más fehérjék már korán (kb. 25-30 éves korra) elérik maximumukat, sőt 40-50 éven túl ezek is csökkennek, a nagyobb súlyváltozások főként a zsírtömeg arányának változásaira vezethetők vissza. Az első fázist age-related obesity, a másikat anorexia/sarcopenia of aging névvel jelölik. A két fázis biológiai-élettani jelentősége eltérő, de mindkettő (elhízás vs. sarcopenia) nagyon fontos klinikai és más, az élettartamot és életminőséget egyaránt befolyásoló kóros következményekkel is jár. A komplex rendszer szabályozása emlősekben hasonló: a táplálékfelvétel, az anyagcsere és a hőszabályozás egyensúlyán alapul. A korral kialakuló dysorexia szabályozási eltérésekre, adaptációs elégtelenségre utal. Az adaptációs zavarok magyarázata sokrétű, az anyagcsere és aktivitás változása mellett a táplálék hedonikus értékének eltérő megítélése, a szociális faktorok, valamint az éhség/jóllakottságot meghatározó neurohumorális tényezők eltérésében keresendő. Állatkísérletes modelljeinkben az utóbbi tényezők szerepét vizsgáljuk. Vizsgáljuk továbbá a korai elhízás és a tartós kalória-restrikció hatásait ezekre a tényezőkre. Felmerül azonban a biológiai változások jelentőségének értelmezése is. Meglepőnek tűnik, de az életkor előrehaladásával az össz-testsúly és a BMI mérsékelt emelkedése optimálisabb a várható túlélés szempontjából, mint a fiatalokra megadott értékek. Az elhízás, mint rizikó-tényező szerepe csökken, nő viszont a sarcopenia következményeinek veszélye, ami főként a fizikai aktivitással mérsékelhető. A sarcopenia nem jelenti a zsírtömeg arányos vesztését, viszont a zsír lokalizációja változik, és zsír halmozódik fel a zsírszöveten kívüli szövetekben is, lipotoxicitást okozva.

80

(Támogatás: OTKA 49321) A TÚLTÁPLÁLTSÁG KLINIKAI KOCKÁZATAI 80 ÉV ALATTI IDŐSKORÚAKBAN

Kiss István SE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport, Budapest A szív és érrendszeri betegségek okozta halálozás fő kockázatának még idősek esetén is sokan az elhízást, a 25 feletti BMI értéket tekintik. Kétségtelen tény, hogy az obesitas maga szív és érrendszeri kockázat, illetve jelentős kockázatnövelő tényező és már népbetegség Magyarországon is. Mind a Hypertonia Regiszter adatai, mind pedig a Magyar Elhízástudományi Társaság és a háziorvosi felmérések, vizsgálatok arra utalnak, hogy nőtt a túlsúly és elhízás mértéke a 65-80 év közötti korosztályban is. Sokak szerint az időskori fogyás, soványság nagyobb kockázatértékű (22-23 alatti BMI érték), de nem tisztázott, hogy mennyire hasznos az időskori enyhe túlsúly. A mortalitás és elhízás kapcsolatának kimutatásakor, a kockázat előrejelzésére a BMI-t használjuk. Időskorban a testtömeg csökken elsősorban, nem a testzsír mennyisége (izomzatcsökkenés) ezért helyesebbnek látszik a derék/csípő (körfogat-cm) hányadost is mérni. Ez mutathatja a veszélyes hasi zsírtömeg felszaporodást, miközben a testtömeg nem változik. Idős nőkben, a menopauzát követő kevésbé aktív életmód és a változókor miatt nőhet a testsúly. Az alapanyagcsere szintje ugyan csökken, de az étkezés során ezt nem veszik figyelembe, nő a zsír és a kötőszövet mennyisége derékhas tájon és a mellben. Kevesebbet foglalkoztunk azzal a ténnyel, hogy az obesitas jelentős renalis kockázatot is jelent, a glomerulosclerosis progressziója felgyorsul és krónikus veseelégtelenség alakulhat ki elhízottakban. A folyamat hossza/lassúsága így növeli az időskori manifesztáció lehetőségét. A legújabb kutatások felvetették annak az összefüggésnek a lehetőségét is, hogy az elhízás növeli a korral járó szembetegségek, a makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulását, kockázatát. Az időskori táplálkozási hiány, illetve az elhízás prediszpozíciós tényező a kevesebb zöldség-, gyümölcs-fogyasztásra. Így kisebb a vitamin, antioxidáns, lutein felvétel. A luteint is például a zsírszövet jelentős mértékben tárolja, így nem jut elegendő a szembe, mely oka lehet az elváltozásoknak. Az elhízás és a szembetegségek összefüggésének magyarázata lehet a zsírszövet által fokozott mértékben termelt gyulladást facilitáló citokinek hatásának is. Az elhízás okozta kardiovaszkuláris-renalis kockázat idősekben is jelentős, a korral együtt járó változások azonban egyen tényezőknek speciális jelentőséget is adnak. Ezért érdemes az obesitologia területén is megkülönböztetett figyelemmel foglalkozni az idősekkel. AZ ALULTÁPLÁLTSÁG VESZÉLYEI ÉS KORREKCIÓS LEHETŐSÉGEI

Boga Bálint dr. Károlyi Sándor Kórház-Rendelőintézet, Budapest A WHO szerinti „idős” korosztályban (75 év felett) a fejlett országokban is növekszik az alultápláltsági állapotban (undernutrition) szenvedő személyek aránya és az obesitas mellett speciális geriátriai problémaként jelentkezik. Ez az arány a településen élők közt elérheti a 10-20%-ot, a tartós bentlakásos intézményekben a 20-60%-ot. Egyes hazai (fővárosi, Rurik I.) felmérések szinte csak a túltápláltságra találnak adatot az időseknél. Az OLEF 2000 vizsgálat azonban „sovány”-nak (BMI 18,5 alatt) találta a 65 éven felüli nők 4,5, férfiak 4,4%-át. Hazai felmérés alapján a tartós bentlakásos intézményekben a nagyfokú alultápláltság aránya 9,7% (BMI 18 alatt), emellett igen nagy a veszélyeztetett kategóriába sorolhatók számaránya. Az alultápláltsági állapot hátterében intrinsic és extrinsic tényezők állnak, egyik vagy másik dominanciájával. A szegénység okozta táplálékbeszerzési nehézségektől a mozgás, étvágy, nyelés, emésztés, felszívódás zavarain át a sejtek táplálékfeldolgozó képességéig igen széles az okok skálája. A szakirodalom különböző alultápláltsági formákat különít el időskorban. Starvatio az egy-szerű éhezéses lesoványodás. Fontos a szelektív hiányállapotok felderítése (pl. D-vitamin). A fehérjefelvétel elégtelensége általános atrophiát és következményes fizikai teljesítmény-csökkenést okoz (PEU: protein-energy undernutrition). A sarcopéniát (izom-mennyiség és következményes erőcsökkenés) fiziológiás időskori jelenségnek tartjuk, akár 50%-os tömegcsökkenéssel (testösszetételben 30%-ról 15%-ra), egyedenként vizsgálva igen nagy eltérésekkel. A korábban gyakran használt marasmus senilis diagnózis az összes szövet nagymértékű sorvadását jelenti kimutatható kórok nélkül. A cachexia egyértelműen krónikus kórfolyamat okozta, kimutatható mediátorok által köz-vetített általános testi leromlás. Az általános elesettségi szindróma (frailty) hátterében lénye-ges a tápláltsági tényező, sőt elkülönítik egy kimutathatóan alultápláltságból fakadó formá-ját (nutritional frailty). A sarcopéniával szoros kapcsolatban van. Patomechanizmusában citokinek (IL-6: ”gerontológiai citokin”, IL-1, TNF-alfa szintjének növekedése), hormonok (GH, ILGF-1, testosteron szintjének csökkenése) szerepe igen valószínű. A mindennapi gyakorlat szintjén alultápláltság gyanúja esetén speciális tesztek és kérdőívek használhatók (pl. MNA, MUST). Igazolt esetben megfelelő algoritmus alapján kell

81

megtalálni (feltételezni) a kiváltó okot és megpróbálni ennek megfelelően a folyamatot megfordítani. Előrehaladott formájában kiemelt szerepe van a speciális tápszerek és táplálék-kiegészítők alkalmazásának. A következmények sok oldalról elemezhetők (elesések, immobilizáció, hospitalizáció, mortalitás). A megelőzés a táplálkozás mennyiségi és minőségi tervezését, általános betegségprevenciót, az ún. anti-ageing ill. healthy ageing stratégiát kell magába foglalja. A CENTRÁLIS ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS ÉLETKORFÜGGŐ ELTÉRÉSEI PATKÁNYBAN

Balaskó M., Pétervári E., Garami A., Soós Sz., Gáspár-Koncsecskó M., Székely M. Pécsi Tudományegyetem ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet Előzmények: A hosszútávú testtömeg-szabályozás jellegzetes életkorfüggő jellemzőket mutat: a középkorúak elhízásra, az idős populációk jelentős fogyásra (cachexia), illetve a fehérjetömeg és ezen belül is a vázizomzat nagymértékű sorvadására (sarcopenia) mutatnak hajlamot. Ezen jelenségek kialakulásában szerepe lehet az energiaforgalom központi idegrendszeri szabályozása életkorfüggő eltéréseinek. Módszerek: Hím Wistar patkányok különböző korcsoportjaiban vizsgáltuk exogen corticotropin-releasing-factor (CRF), neuropeptid Y (NPY), alpha-MSH akut, illetve krónikus intracerebroventricularis (ICV) adásának hatásait táplálékfelvételre (FI) és testtömegre (BW). Az alpha-MSH esetében a krónikus centrális hatások vizsgálatára Alzet ozmotikus minipumpa segítségével 7-napos ICV infúziót alkalmaztunk. Az akut kísérletekben az FI-t Feedscale rendszerben, a krónikus megfigyelések során a maghőmérsékletet (Tc), szívfrekvenciát (HR), lokomotor aktivitást (ACT) biotelemetriás rendszerben regisztráltuk. Ez utóbbi tesztekben a napi FI-t és BW-t manuálisan mértük. Statisztikai analízisre ANOVA repeated measures, illetve Tukey-féle post hoc teszttel kiegészített one-way ANOVA teszteket alkalmaztunk. Eredmények: Az NPY ICV injekciója fokozta, míg a CRF-é csökkentette az FI-t. Idősebb (24, ill. 12 hónapos) állatokban mindkét anyag hatása gyengült a fiatalokéhoz képest (3 hó). Az ICV alpha-MSH injekció anorexigén hatása minimális volt 6 hetes, kifejezett 3-4 hóna-pos patkányokban, egyre mérsékeltebb 6 és 12 hónaposakban, majd a legidősebb korcso-portokban (18 és 24 hó) maximális mértéket ért el. Az alpha-MSH infúzió átmeneti anorexiát váltott ki a 4 hónapos, míg tartós, kifejezett, jelentős BW csökkenéshez vezető FI gát-lást a 24 hónapos csoportban. Idős állatokban a HR nagyobb mértékű, tartósabb emelkedést mutatott (anyagcsere növekedésre utal), a Tc változása a csoportokban hasonló volt. Következtetések: A központi idegrendszeri mediátorok jellegzetes életkorfüggő eltéréseket mutatnak, amelyek magyarázhatják mind a korfüggő elhízás, mind az időskori anorexia és sarcopenia kialakulását. (OTKA 49321, ETT 271/2006, ÁOK-KA-34039-25/2009) AGING-ANTIAGING ÚJ BIOGERONTOLÓGIAI-PHARMAKOLÓGIAI KUTATÁSI ÍGÉRETEK AZ IDŐSÖDÉS “PRIMER PREVENCIÓJÁBAN

Székács Béla SE-ÁOK II.Belgy..Kl. Geriátriai Tsz.Csop.—SztImre Kh. Geriátr.Rehab.O. Az időskori „primer prevenció” fogalmát két vetületben is megközelíthetjük. Az elsőt a klasszikus, de napjainkra a korábbiaknál jóval összetettebb alapokon építkező, jóval komplexebb összefüggésekre figyelő prevenciós módozat jelenti. Ez a megközelítés belső és külső, többnyire jól pontosítható szöveteket, szerveket, vagy a szervezetet in toto támadó kockázati tényezők fékezésére fókuszál. Arra törekszik, hogy a biológiailag-molekuláris biológiailag (magának a genom sérülékenységének szempontjából) „kiemelkedő kockázati jelentőségű” előrehaladott életkor minél kevesebb jól ismert intrinsic, vagy extrinsic környezeti rizikó faktorral kombinálódhasson additive, vagy szinergizmusban. Így remélhetőleg fékezhetőké válnak az időskorra korspecifikusan jellemező betegségek kialakulása, szövődményeik érvényesülése. Az időskori „primer prevenció” fogalmának mindig is kívánt volt egy igen izgalmas második megközelítése is, nevezetesen az, hogy magát a patológiás folyamatok iránti sérülékenységet fokozó celluláris-szöveti-szervezeti öregedést próbáljuk meglassítani. Ez a megközelítés sokáig megalapozhatatlannak látszott. Ezzel harmonizált az öregedést gátló klinikai próbálkozások sikertelensége is, akár táplálkozási, endokrin, vagy más „anti-aging” beavatkozások történtek. Újabban azonban az elmélyültebb biogerontológiai kutatási eredmények alapján egyre inkább körvonalazható a legkritikusabb elméleti folyóiratokban is publikációs helyet kapott azon koncepció is, amely szerint az öregedésben szerepet játszó molekulárbiológiai reguláló rendszerek a korábban elképzeltnél nagyobb mértékben összefonódnak a primer preventio célpontját jelentő patológiás befolyások molekularbiológiai szintű reguláló rendszereivel, így talán önmaguk jogán is „preventív célpontot” jelenthetnek. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a fenti célok elérésére alkalmazandó bármilyen gyógyszeres, vagy egyéb támadásponttal létrehozott génexpressziós és más molekulárbiológiai beavatkozásnál mindig rendszerekben kell gondolkoznunk, az egyikben kívánatos, de egy másikban akár nem kívánatos, további beavatkozásokkal

82

korrigálandó következményekkel is számolva. Ezek az elvek még a manapság előtérbe kerülő, megfelelő molekulárbiológiai szabályzók módosításaival magából az idősödő személyből kinyerendő őssejt minták létrehozásában is kiemelt figyelmet igényelnek. Az előadás mindezeket az ígéreteket és problémákat a komplex öregedési mechanizmusban az eddigiekben már bizonyított részmechanizmusokat reprezentáló támadáspontok logikai rendjében tekinti át.

HUMÁN NÖVEKEDÉSI HORMON (hGH) ADÁSA AZ IDŐSKORI FUNKCIÓCSÖKKENÉSEK LASSÍTÁSÁRA: ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK

Zs.-Nagy Imre Debreceni Egyetem Orvos-Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Pf. 50, 4012 Debrecen, E-mail: [email protected] Az utóbbi évek egyik legnagyobb konfliktusa pattant ki az orvos-biológiai tudományok területén az “American Medical Association” (JAMA Commentary, October 26, 2005) és a “The American Academy of Anti-Aging Medicine (A4M)” nevű szervezet között (Official A4M Response, November 14, 2005). A konfliktus lényege, hogy a JAMA szerint a hGH használata humán “anti-aging” kezelések céljaira illegális, kriminális, s mint ilyen, rendőrileg üldözendő. Ezzel szemben az A4M-be tömörült orvosoknak az a véleménye, hogy a JAMA kommentárja tele van inkorrekt állításokkal, irreleváns tanulmányokra való hivatkozásokkal, többszörös tudományos tévedésekkel, s az egésznek az a célja, hogy lejárassa az öregedés-elleni orvosi gyakorlatot folytató szakmát. Nyilvánvaló, hogy egy 15 perces előadás keretében lehetetlen a releváns tényeknek akár csak a felsorolása is. Ennek ellenére szerző megkísérli legalább a fő ismeretek vázlatos áttekintését, amelyek egyrészt a hGH terápia eddig megismert eredményeire, másrészt a hGH ismert tulajdonságaihoz kötődő, lehetséges hatásmechanizmus elméleti megalapozására vonatkoznak. Ez utóbbi vonatkozásban az öregedés membrán-hipotézise (MHA) kerül említésre, amelynek alapján a hGH anti-aging hatásai ugyanúgy értelmezhetők, mint e hormon jótékony hatásai az “adult GHdeficiency” (AGHD) szindrómának nevezett kórképben. Ennek alapja az, hogy a GH-nak receptorai vannak jelen valamennyi sejt membránjában, amelyeknek faj-specifikus módon történő aktiválása rehidrálja az intracelluláris kolloidokat, felgyorsítja a fehérjeszintézist és turnovert, élénkítve ezen keresztül valamennyi sejtfunkciónkat. A lehetséges fő ellenérvek és azok cáfolata is megemlítésre kerül. Szerző fő konklúziója az, hogy ha az öregedést AGHD-nak definiáljuk, akkor valamennyi konfliktus feloldódhatna a hGH használata körül. STRESSZ-FEHÉRJÉK ÉS AZ ÖREGEDÉS

Benkő Sándor1, Balogh Gábor, Török Zsolt, Gombos Imre, Péter Mária, Joó Ferenc2, Horváth Ibolya és Vígh László 1 I.sz. Belgyógyászati Klinika, SzTE, Szeged; 2DOTE, Fizikai Kémiai Tszk., Debrecen; MTA SzBK Biokémiai Intézete, Szeged A sejtek membránlipidjei alkillánc telítettségének szerepét egy, a debreceni egyetemmel kollaborációban kifejlesztett módszerrel, a membránok zsírsav alkilláncainak szelektív katalítikus hidrogénezésével, hosszú évek óta vizsgáljuk. Az eljárásunk alkalmazásával akár élő sejtek membránjaiban is lehetőség nyílik a zsírsavösszetétel, a membrán fluiditás, a fázisállapot és a legkülönbözőbb membránfunkciók (a sejtfelszíni antigének expressziójától a receptorok működéséig) szerteágazó kapcsolatának tanulmányozására. A módszert jelentősen felértékelte, hogy míg a membránok lipidösszetételének, fizikai állapotának módosítását célzó genetikai beavatkozásokat a membránok homeoviszkózus adaptációjának elve alapján a sejtek részben vagy teljesen kompenzálják, az in situ, legfeljebb néhány perces hidrogénezési reakciók közben minderre nem kerülhet sor. Csoportunk a katalítikus hidrogénezés alkalmazásával jutott el a “membránszenzor” elv felismeréséhez. Ennek lényege, hogy a membránok lipidmátrixának finom és diszkrét hőmérsékletfüggő változásai képesek a termo- (ill. egyéb, pld. oxidatív, stb.) stressznek kitett sejtek molekuláris hőmérőjének szerepét betölteni. Amint a jelen munka során bizonyítjuk, a lipidmátrix telítettségének már viszonylag kismértékű modulációja (amely részben analóg az öregedési folyamatok vagy a fentebb említett betegségek patomechanizmusával társuló membránváltozásokkal) jelentősen csökkenti a sejtek stresszfehérje (HSP) expressziójának köszöbértékét és intenzitását. Fordítva, a membránok kémiai fluidizációja (pld. benzilalkohol felvétellel) emeli a HSP-szintet, miközben proteotoxicitás nem mérthető. Felismerésük jelentősége nem csupán elméleti szempontból számottevő. A fentiek alapján létezhetnek ugyanis olyan speciális, nem toxikus membránperturber gyógyszerjelöltek, amelyek akár stressz (és legfőképpen a fehérjék, nukleinsavak, lipidek ill. membránok károsodása nélkül) nélkül kiválthatják az ősi sejtvédőszereppel bíró hősokk fehérjék (molekuláris chaperonok) génexpressziójának elindítását. A chaperonok védő szerepét a diabetes mellitusban, ischaemiás szívbetegségben, egyes neurodegenerativ betegségekben (Alzheimer, Huntington, stb), számos krónikus gyulladással járó kórképben részben mi, részben mások igazolták.

83

VALÓBAN VANNAK AZ ÖREGEDÉST BIZONYÍTOTTAN, NEM FAJSPECIFIKUSAN, KIELÉGÍTŐ HATÉKONYSÁGGAL GÁTLÓ SZEREK ÉS TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐK?

Tárkányi Ilona, Szabó Adrienn, Bakó Gyula DEOEC, III. Belgyógyászati Klinika Az öregedést gátló farmakonok illetve táplálék-kiegészítők iránti érdeklődés egyidős az emberiséggel. Ezen szerekkel szembeni elvárásunk, hogy csökkentse a geriátriai betegségek, illetve az öregedéssel kapcsolatos kellemetlen tünetek előfordulását, és növelje az életminőséget: azaz döntően preventív céllal fogyasztott termékekről beszélünk. Az öregedés ellenszereként számon tartott készítményekből nincs hiány, de ezek nagy része nélkülöz minden fajta tudományos alapot vagy szisztematikus klinikai kipróbálást. Az öregedést gátló csodaszerek népes táborának bemutatása meghaladná jelen előadás kereteit, de ismertetném a legfontosabb csoportokat és a hatékonyságukat bizonyító in vitro illetve in vivo megfigyeléseket. Elsőként a hagyományos táplálék kiegészítők (fehérjék, vitaminok, nyomelemek) kerülnek szóba. Ezt követően említésre kerülnek az ω3 zsírsavak, melyek különösen az agy öregedési folyamatainak lassításában-megelőzésében kapnak egyre nagyobb figyelmet. Szóba kerülnek az antioxidánsok legismertebb képviselői. Az egyes növényi kivonatok illetve ezek tisztított hatóanyagai közül elsősorban a resveratrol, a flavonoidok és az egyes alga- és tengerifű-származékok a legjelentősebbek. A hormon-terápiák (pl. DHEA, HGH) ma is igen népszerűek. Az öregedés telomer elméletén alapuló ismert illetve ismeretlen összetételű telomeráz aktivátorok is szót érdemelnek. Egy viszonylagosan új irányvonalat képeznek a nukleotid alapú farmakonok, melyek spektruma a racionálisan tervezett siRNS-ektől az ismeretlen szekvenciájú „fiatalító” oligonukleotid koktélokig terjed. A kutatások és klinikai tanulmányok a mai napig nem találták az öregedés ellenszerét. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban ki tudjuk választani az esetlegesen előnyős táplálék-kiegészítőket, csakúgy, mint a hatástalan, de ártalmatlan szereket, és ami legfontosabb, a hosszútávon egészségkárosító „csodaszereket”.

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉST MUTATÓ HOSSZÚ ÉLETŰ SZEMÉLYEK KLINIKAI PARAMÉTEREIRŐL ÉS A HOSSZÚ ÉLET LEHETSÉGES PARADOXONAIRÓL AZ EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS TANULMÁNYOZÁSA 90 ÉVESNÉL IDŐSEBB DEBRECENI LAKOSOKNÁL

Imre Sándor, Kovács Ágnes, Hyun Sang Shin, Paragh György DEOEC Belgyógyászati Intézet, I. sz. Belgyógyászati Klinika Háttér-célkitűzések: A 90 évesnél idősebbek (834 fő) 0.4 %-át teszik ki Debrecen lakosságának. Előrejelzések szerint a következő évtizedekben nemcsak Magyarországon, de világszerte ez a legdinamikusabban növekvő korcsoport a populáción belül. Kutatásainkat egyfelől az egészséges öregedés és a hosszú élet biológiai rejtélyének vizsgálata, másfelől egy kormányzati szinten is megfogalmazódó igény, nevezetesen ezen korosztály egészségi állapotának, s az ebből adódó egészségügyi teendők megismerésének szándéka motiválta. Módszerek: Hemorheológiai és általános laboratóriumi vizsgálatainkat 304 főn, az oxigén szabadgyökök okozta károsodásra és az E vitamin szintre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatainkat 185 főn, a táplálkozásra és fizikai aktivitásra vonatkozó kérdőíves vizsgálatainkat 228 főn végeztük el. A vizsgálati személyeket random módon választottuk ki a 834 fős 90 évesnél idősebb populációból. Eredmények – következtetések: 1. A hemorheológiai és általános laboratóriumi vizsgálatok eredményei általában a normál felnőtt tartományon belül találhatók. A 60 – 90 éves korosztályon végzett vizsgálatok eredményeivel összevetve azt tapasztaljuk, hogy bizonyos paraméterek értékei (fibrinogén, vérsejtsüllyedés, hemoglobin, hematokrit, összfehérje) enyhén rosszabbodnak, míg mások egyértelműen javulnak (triglicerid, koleszterin, HDLkoleszterin), ami a hosszúéletűség magyarázatának szelekciós elméletét támasztja alá. 2. A 90 évesnél idősebbek, a többi korcsoporthoz viszonyítva, valószínűleg egész életük folyamán, védettebbek voltak az oxigén szabadgyökök károsító hatásával szemben, plazma E vitamin tartalmuk szignifikánsan meghaladja az egészséges felnőtt kontrol értéket. 3. A 90 évesnél idősebbek fizikai aktivitása pozitív korrelációt mutat a HDL-koleszterin szinttel és a kognitív funkciókat tükröző MMSE értékkel, ami a fizikai aktivitás életfontosságú jelentőségére hívja fel a figyelmet. Köszönetnyilvánítás: Kutatásainkat az elmúlt 6 év során az Egészségügyi Tudományos Tanács és a Debreceni Egyetem Laki Kálmán Doktori Iskola támogatta. A Nemzetközi Gerontológiai és Geriátriai Társaság 19. Világkongresszusán (2009. július 5-9, Párizs) 3 poszterrel vettünk részt, az absztrakt az ott bemutatott legfontosabb eredmények rövid összefoglalása. Világkongresszusi részvételünket az MGGT és a Libra Alapítvány támogatása tette lehetővé.

TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK IV. AZ IDŐSKORI MACULADEGENERATIO HATÁSA AZ ÉLETMINŐSÉGRE

84

Takátsy Ágnes Károlyi Sándor Kórház-Rendelőintézet Szemészet A maculadegeneratio ma az idős korban fellépő vakság vezető oka. A régebben rettegett, vaksághoz vezető betegségek, mint a cataracta és galucoma egyre jobb kezelhetősége miatt jelentősége napról napra nő. A maculadegeneratiot döntően két fő csoportra oszthatjuk: az esetek mintegy 80%-át adó száraz és a 20%-ot kitevő nedves formára. A száraz típust a retina sejtjeinek elfajulása, elhalása okozza. A nedves típusban a mélyebb rétegekből kiinduló érújdonképződés, majd a retinát áttörve az erekből kiáramló folyadék, vérzés teszi tönkre az éleslátás helyét. Lassabban vagy gyorsabban, de mindkét típus az éleslátás teljes elvesztéséhez vezet. Felismerése a tünetek és a szemfenéki kép alapján nem nehéz, a finomabb differenciálásban, illetve a korai felismerésben segítenek az újabb diagnosztikai módszerek, mint a FLAG és az OCT. A maculadegeneratio pontos kiváltó oka nem ismert, és éppen ezért a kezelése is megoldatlan. Mivel még a korai szakaszban felismert folyamatot sem tudjuk megállítani, legfeljebb esetleg a kifejlődést lassítani, az átfogó lakossági szűrés sem hozhat jelentős eredményeket a vakság megelőzésében. Az idős ember, akit romló fizikai állapota már egyébként is korlátoz számos tevékenységében, az éleslátás elvesztését olyan tragédiaként éli meg, amely végső soron az életkedv teljes elvesztéséhez, depresszióhoz, az életerő drámai elfogyásához vezet. Mivel a szemész a kialakult problémát kezelni, megoldani nem tudja, így nagyon nagy szükség lenne a gerontológus, pszichiáter, rehabilitációs szakember összefogására, hogy a látását vesztett idős embernek – biztosan rosszabb minőségű – de mégis legalább élhető élet lehetőségét tudja felvázolni.

KORSZERŰEK-E HAZAI SZAKÁPOLÓ/ DIPLOMÁS ÁPOLÓ ÉS SZOCIÁLIS MUNKÁS KÉPZÉS GERIÁTRIAI ÉS GERONTOLÓGIAI TARTALMI ELEMEI? MEGFELELŐ-E A GERIÁTRIA ÉS GERONTOLÓGIA KURRIKULUMA A SZAKÁPOLÓ/DIPLOMÁS ÁPOLÓ/VÉDŐNŐ KÉPZÉSBEN ?

Ferencsik Mária, Zöllei Magdolna SZTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Geriátriai és Krónikus Belgyógyászati Osztály I Szeged A születéskor várható élettartam növekedése következtében Magyarországon is egyre növekszik az idősek aránya a társadalmon belül. Ennek következtében egyre több idős egyén a mindennapi életviteléhez segítséget igényel, mások segítségére, gondoskodásra szorulnak. Növekszik az egészségügyi- és szociális ellátást rendszeresen igénylők aránya az idősödő társadalmon belül. A speciális ellátási formák területén megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek foglalkoztatására van igény. Az alap iskolarendszerű képzésből kikerülő - érettségivel is rendelkező - ápolók / szakápolók speciális képzési rendszerében a Geriátria- Gerontológia elméleti oktatási formáinak követelmény rendszere adott. A speciális Geriátriai szakápoló képzés az Eü Min. követelményrendszerének megfelelően történik. A szükséges anyagi erőforrást az oktatáshoz pályázat útján nyerték el a képzőhelyek. A diplomás ápoló képzésben nappali és levelező tagozaton egyaránt kötelező tantárgyelem a geriátria oktatása, óraszáma magas, azonban a kreditértéke alacsony. A különböző képzési formákhoz - a követelményként megjelenő - gyakorlati oktatás óraszámát növelni kellene, hogy az idős egyénekkel történő foglalkozást, ápolást mélyebben sajátíthassák el. A GERONTOLÓGIA OKTATÁSA A DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KARÁN

Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. [email protected] 2007-től megújult a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán folyó gerontológiai oktatás. Az addig esetleges tartalmú oktatást felváltotta egy szisztematikusan tervezett, a gerontológia mindhárom ágára kiterjedő elméleti képzés. Ennek alapfeltétele az volt, hogy megfelelő szintű és tartalmú Gerontológia jegyzet álljon a rendelkezésünkre, mely 2008-ban el is készült. A biogerontológia, geriátria, szociális gerontológia 59 prominens reprezentánsa mintegy 600 oldalon, 5 fejezetben összegezte röviden és tömören azokat a tudnivalókat, mely egy BSc, MSc és részben PhD oktatásban szükséges volt a gerontológiát tanuló hallgatóink számára. A mai napon a Szociális munka alapszak BSc és MSc oktatásában (nappali és levelező) két félévben, 28-28 órában, az Ápolás és betegellátás alapszakon a BSc szinten (akkreditálás alatt az MSc, ahol szintén lesz) történik a gerontológiai oktatás. Emellett az Alkalmazott szociális gerontológia szakirányú továbbképzésben két féléves tárgyként szerepel a gerontológia (20-20 óra). A DE Általános Orvoskarán történik még geriátriai képzés, illetve

85

gerontológiai PhD kurzusokat is tartunk az egyetemen. Akkreditálás alatt van még a Népegészségügyi Kar Gyógytornászképzésében, illetve további angol nyelvű képzésekben is szerepel majd a gerontológia tárgy. Ezt a tevékenységet egészíti ki a Karon a Gerontológia Tudományos Koordinációs Központ munkája, mely keretén belül kiadásra került az első magyar szakfolyóirat (2009), a Magyar Gerontológia, melynek már több száma is elkészült, időnként nemzetközi közreműködéssel.

TÁRSSZAKMÁK-GERIÁTRIAI HATÁRTERÜLETEK III. KORSPECIFIKUS SZÍVÉRRENDSZERI KIHÍVÁSOK ÉS THERAPIÁS IRÁNYELVEK IDŐSKORBAN A LIPIDANYAGCSERE JELENTŐSÉGE IDŐS KORBAN

Dr. Paragh György DE OEC I.sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen A kardiovaszkuláris megbetegedések gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. Az Amerikai Egyesült Államokban a 65 éves korú vagy annál idősebb egyének 2/3-a nő és ezen egyének kórházi felvételének a 60%-áért az akut myocardialis infarktus a felelős. A kardiovaszkuláris halálozás 85%-a az időskorban zajlik. Amerikában 35 millió egyén volt 65 éves vagy idősebb korú 2000-ben, és egyre nő a 85 éven felüliek száma. az érelmesze-sedés kialakulása szempontjából igen jelentős szerepe van az ún. rizikótényezőknek, ezen belül a major rizikófaktoroknak, melyhez a dohányzás, diabetes mellitus, hypertonia és a különböző lipidabnormalitások tartoznak. Időskorban ezen veszélyeztetettségi tényezők jóval gyakrabban és nagyobb százalékban fordulnak elő, így az érelmeszesedést elősegítő kedvezőtlen hatásaik összeadódnak. Az egyik fő rizikótényező a lipideltérés, ezért is fontos annak vizsgálata, hogy az időskorban észlelhető lipidanyagcsere változások hogyan módosulnak. Az összkoleszterin szint mind férfiakban és nőkben emelkedik 5-6. évtizedig. A férfiaknál 65 éves korban, nőknél 75 éves korban az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szint csökkeni kezd. A koleszterin szintek progresszív csökkenése időskorban azt eredményezi, hogy az idősek jelentős százalékánál közepes koleszterin szint mellett alakul ki az akut kardiovaszkuláris esemény. A HDL az egész élettartamra vonatkozóan magasabb nőknél, mint férfiaknál és relatíve állandó a szintje az egész élettartam során. Nőknél megfigyelhető a menopauza után a HDL csökkenés. Az éhomi triglicerid mind férfiakban és nőkben folyamatosan nő a kor előrehaladtával. A fenti lipidváltozások hátterében a lipidanyagcserében szerepet játszó enzimek és receptorok aktivitás-csökkenése állhat. Ezen kívül jelen vannak azok a társuló betegségek; obezitás, 2-es típusú diabetes, mely szintén olyan anyagcsere-változást okoz, amely elősegíti a lipideltérések kialakulását. Idős egyéneknél végzett lipidcsökkentő vizsgálatok azt mutatták, hogy az LDL csökkentés ebben a korosztályban is jelentős mértékben hozzájárul a kardiovaszkuláris események csökkentéséhez. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az idős embereknél alkalmazott lipidcsökkentő gyógyszerek metabolizmusa megváltozik, más gyógyszerekkel való együttes alkalmazás során észlelt mellékhatások gyakrabban jelentkezhetnek. Ezért törekedni kell arra, hogy az életmódbeli változtatás, diéta és fizikai aktivitás révén érjük el a kívánt lipid célértékeket, amennyiben ez nem sikerül, akkor egészítsük ki a kezelést lipidcsökkentő gyógyszerekkel. Alkalmazásuk előtt szükséges a pajzsmirigy, vesefunkció kontrollja a mellékhatások kiküszöbölésére. Az előbb említett szempontok betartása mellett időskorban is csökkenthetjük az atherosclerosis folyamatát, így javíthatjuk betegeink életminőségét és növelhetjük a várható élettartamát. CARDIOVASCULARIS BETEGSÉGEK IDŐSKORBAN

Dr. Végh Judit*, Prof. Dr. Bakó Gyula** DE OEC III. Belgyógyászati Klinika Angiológiai és Intenzív Osztály*, Geriátriai Tanszék** Az idős populacio aránya a föld népességében egyre inkább emelkedik, és ugyancsak növekedést mutat ezen korosztály betegségben eltöltött éveinek száma, mely változások már önmagukban figyelemre méltó egészségügyi problémát jelentenek. A feladatok csak bővülnek annak ismeretében, hogy idősebb korban az egyes betegségek megjelenési formái, a szervezetet érő különböző behatások a fiatalabb életkorban megszokottól eltérő reakciót eredményeznek. Ennek alapját az képezi, hogy az életkor előre haladtával speciális élettani funkcióváltozások mennek végbe az emberi szervezetben, melyek következtében az egyes szabályozó mechanizmusokra, a therapás beavatkozásokra adott válaszreakció is megváltozik. A cardiovascularis rendszer tekintetében ez cellularis, kamrai és vascularis remodelinget jelen, ami szerkezeti és functionalis átrendeződés is egyben. Emellett időskorban gyakoribbak az egyéb társuló betegségek is, melyek a cardiovascularis rendszer működését tekintve döntő jelentőségű endothel dysfunctio kialakulásához vezetnek. Miután idősebb betegeink esetében az egyes kórformák megjelenési gyakorisága és arculata különbözik a fiatalabb korban előforduló esetektől, ez maga után vonja a diagnosztikus és kezelési protokollok különbözőségét.

86

A megfelelő hatékonyság érdekében így feltétlenül indokolt az idősebb korosztály jellegzetességeit külön választva elemeznünk.

A PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉG (PAD) JELLEMZŐI ÉS KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI IDŐSKORBAN

Dr. Szomják Edit*, Dr. Dér Henrietta*, Prof. Dr. Bakó Gyula** DEOEC, Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika Angiológiai és Intenzív Osztály*, Geriátriai Tanszék** Az arteriosclerosis obliterans, mint rendszerbetegség részjelensége és indikátora is lehet fatális kimenetelű cardioés cerebrovascularis eseményeknek. A perifériás érbetegek 30%-a öt éven belül meghal, döntően cardiovascularis betegség következtében. A betegség prevalenciája számos objektív tanulmány értékelése alapján 3-10 % között van, és ez 15-20 %-ra emelkedik a 70 évesnél idősebbek között. E témában végzett számos kutatás közül az egyik nagy betegszámot felölelő tanulmány eredménye alapján a perifériás érbetegek esetén jelentősen emelkedett a cardialis-, és cerebralis mortalitás, valamint morbiditás (a perifériás érbetegség az ischaemiás stroke esetén 3.2 x, vérzéses stroke-ok tekintetében 3.4 x rizikóemelkedést jelent). Ez különös jelentőséget ad a non-invazív módon vizsgálható boka/kar index prediktív értékének. A boka/kar index detektálása ma már nem számít kuriózumnak, ugyanakkor a legkorábbi indikátora a tünetmentes perifériás érbetegségnek, így lehetőséget ad az érintett betegek esetén az idejében történő rizikó csökkentésre, így nagyon fontos az általános belgyógyászati vizsgálat során a boka/kar index rutinszerű mérése. A népességben azonosítani kell a perifériás artériás érbetegeket, mint nagy rizikójú csoportot és esetükben intenzív rizikófaktor befolyásolásra és agresszív antithrombotikus kezelésre kell törekedni. Szem előtt tartva a betegség teljes érrendszert involváló természetét, a körültekintő, komplex terápia mellett is számíthatunk a betegség progressziójára, mely súlyos cardialis, valamint cerebralis események bekövetkezte révén akár a beteg halálához is vezethet. AMPUTÁCIÓS SEBÉSZET IDŐS KORBAN

dr. Till Attila Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet A fejlett országokban a XX. század második felére jelentős változás következett be az amputációhoz vezető okok területén. A századokon keresztül első helyen szereplő traumás sérülés háttérbe szorult és átadta vezető helyét az érbetegségeknek. Az érbetegségek reprezentációja hazánkban és a fejlett világban a század végére elérte a 80-90 százalékot. Ezzel egy időben az amputáltak átlag életkora is kitolódott az idősebb korosztályokra, szemben a korábbi főleg háborús sérülésekből származó csonkoltakkal, akik általában a fiatal korosztály képviselői voltak. Ugyanekkor a fejlett országokban a lakosság átlagos életkora is jelentősen kitolódott a század végére. A bekövetkezett változások az amputációs sebészeti eljárásokban és az amputáltak rehabilitációjában is lényeges változásokat hoztak. Az előadás a fenti változások hatására kialakult jelenlegi hazai viszonyokról tesz említést, mind a perioperatív időszak feladatai, sebészeti technikai és rehabilitációs eljárás vonatkozásában. POSZTEREK CONCEPTION OF A NEW HEALTH CARE STRATEGY FOR THE ELDERLY IN HUNGARY

B. Boga, O. Regius, G. Csillik Hungarian Association of Gerontology and Geriatrics In Hungary recently elaboration of a new aging strategy has got onto agenda of the government. This strategy will include all respects of aging population and extends to next decades. HAGG participates in the preparations of it, mainly of health chapter. This strategy is urgent on the basis of recent facts: 1. 21,6% of the population are 60 years old or older 2. Life expectancy is less than that in Western Europe (by 8-10 years) 3. Difference between the total and healthy life expectancy is large (about 8 years) 4. 45% of the elderly are restricted by their health status in everyday activities. Elements of the new strategy: 1. Prevention: launched in middle-age.

87

a.

Primary prevention: retardation of aging process and prevention multimorbidity (mentalhigiene, motion, gymnastics, nutrition, dwelling, education, etc.) It is task for all sectors of the society. Main responsibility is at general pratcitional. b. Secondary prevention: obligatory introduction of so-called milestone-screening at age 60,70, etc. Participation of the elderly in general screening program e.g. cancer. c. Tertiary prevention: it is part of the treatment on all levels with special attention in order to prevent progression, complications. 2. Special experts with geriatric knowledge in all medical disciplines 3. National geriatric care setting with 3 levels of health provision: a. Geriatric consultation for outpatients b. Mobile geriatric team: for all departments in hospital, for nursing homes, etc. c. Geriatric hospital department with acute, readaptation and day hospital subdepartments. A regional, territorial system is needed, with a geriatric center with all subdepartments, in other towns only postacute and day hospital subdepartments. 4. Integrated health and social care system with common leadership and task distribution. 5. Education of staff, suitable infrastructure, legislation. The final approval is expected this year. IAGG congress 2009-Paris Abstract (Poster) EFFICACY OF CV RISK REDUCING ANTIHYPERTENSIVE TREATMENT AMONG ELDERLIES IN HUNGARY

Béla Székácsa,b, Ede Kekesc Istvan Janosid , Istvan Kissa,b Dept. of Geriatry, Semmelweis University, Budapesta; Dept. of Nephrology-Hypertension of St. Imre Teaching Hospitalb; IMS Kft.c, Planimeter Kft.d Introduction: Antihypertensive treatment used to reduce the CV risk among hypertensive elderlies, is usually not satisfactory. Objective: to survey the CV risk and the efficacy and implementation of guidelines of the antihypertensive treatment used among hypertensive elderlies. Methods: Elderlies' records registered in 2007 (n=3578) were analyzed using the database of the Hypertension Registry of HSH. Evaluating viewpoints of treated elderlies and the treatment were the CV risk, the distribution of blood pressure levels resulted in therapeutically, the number as well as point of action of antihypertensive drugs used generally or in cases of hypertension with special organ damages. Results: The incidence of "high global CV risk" was great among the elderly hypertensives: metabolic syndrome in males(M) 29%, in females(F) 39%, CRF (e.GFR<60ml/min) M22%, F36,2%, CHD: M20,6%, F18,5%, PAD M 22,2%, F16,9%. About half of the patients in each age-decade over 60 years with treated hypertension had blood pressure over 140/90 mmHg. The low combination rate of antihypertensives (as intensity of treatment) was unacceptably frequent in those cases when BPsyst. remained over 140 mmHg. Example: in case of patients with a BPsyst of 160-179mmHg, the use of few, max. 2 drugs was surprisingly high (27,2% at age 60-70years; 26,2% at 70-80 years; 29,2% at >80years). The quality (point of action) of the antihypertensive treatment was also not found to be optimal in those cases, when special target-organ damage occurred in the hypertensive elderlies (for example: in CRF the preferation rate of beta receptor blockers within the 2 or 3 drug combinations was relatively too high). Conclusion: The relatively great proportion of hypertensive elderlies with high CV global risk and not sufficiently controlled BP levels must be reduced by improving both the intensity and the quality of their antihypertensive treatment, in closer accordance to he recent guidelines of ESH-HSH. A párizsi IAGG 2009 kongresszuson bemutatott, a MGGT által anyagilag támogatott poszter

AGE-RELATED CHANGES IN THE CENTRAL REGULATION OF ENERGY METABOLISM IN RATS

M. Balaskó, E. Pétervári, A. Garami, S. Soós, M. Székely Department of Pathophysiology and Gerontology, Medical School, University of Pécs, Hungary Introduction: Long-term body weight (BW) regulation shows two characteristic age-related trends: obesity of the middle-aged, and anorexia of aging (sarcopenia). These observations suggest regulatory changes in energy balance.

88

Methods and materials: The effects of intracerebroventricular (ICV) administration of neuropeptide Y (NPY), corticotropin-releasing-factor (CRF) or alpha-MSH were recorded on food-intake (FI) and BW in various agegroups of male Wistar rats. FI was recorded in a Feedscale system (Columbus), body temperature (Tc), activity (ACT), heart rate (HR) in a biotelemetric (MiniMitter) system. ANOVA repeated measures and one-way ANOVA with Tukey’s post hoc test were used for statistical analysis. Results: Central injection of NPY increased, while CRF suppressed FI. Both effects were attenuated in the 24 or 12 months-old rats vs. the 3 months-old age-group. The anorexigenic effect of ICV alpha-MSH-injection was minimal at 1.5-months, very pronounced in 3-4 months-old rats, then at ages of 6 and 12 months it decreased, to become maximal in the oldest (18 and 24-26 months-old) groups. The alpha-MSH-infusion induced transient anorexia and BW fall at 3-months, while in 24-months-old rats a sustained and pronounced fall in FI and BW developed. In old rats HR exhibited a more pronounced and lasting elevation (suggesting a rise in metabolic rate) than in young animals, and a similar transient rise in daytime Tc as in the young groups. Conclusions: The effects of central regulatory peptides show age-related alterations. The catabolic effects of alphaMSH were different depending on age: the pronounced effect in the young adult group gradually decreased, but reached again a peak in the old animals. Such changes might contribute to the explanation of both obesity in the middle-aged and sarcopenia in the old. (OTKA 49321, ETT 271/2006) STANDARD GERIATRIC ASSESSMENT IN A GERIATRIC WARD DEBRECEN, HUNGARY

Prof. Dr. Gyula Bakó, Dr. Adrienn Szabó, Dr. Franciska Tizedes, Dr. Ilona Tárkányi, Erika Nagy, Melinda Horváth Division od Geriatric Medicine, 3rd Dept. Of Medicine, Medical and Health Science Centre, University of Debrecen, Hungary Introduction: The population of Hungary is getting older similarly to the world. The majority of them suffers from multimorbidity and need hospitalization. Patients and methods: Since there is no proper data of health state of elderly patients in our region we made a geriatric assessment among our randomly selected patients over 65 years. We processed the data of 368 patients (249 female and 119 male) accepted from their home to our ward as acute cases hospitalized between 2005 – 2008. We used the standard geriatric assessment questionairs. Results: Over the age of 65 almost all of the patients are still able for independent daily living, The decrease of independence continuously grows with age. Elderly patients tend to use less instruments, they could learn fewer new things. By the scale of the instrumental activities of daily living a large part of the elderly can hardly live without help. Tinetti’s balance and gait examination shows that advancing in age the risk of falling increases gradually, the chance of falling reached 100 % at the age of 95+. Fractures happened over the age of 65 was increasaed gradually and reached 100 % at the age of 95+. The nutritional status was estimated with the help of the MNA. It showed, that 60-70% of them has a high risk of malnutrition. Nearly 40-50% of the patients suffer from moderate depression. The prevalance of a serious depression shows a slight increase with advance in life-years. With the help of MMSE we assessed the degree of dementia. In the age between 75 and 80 ages in 2% we noticed serious, in 5% medium, and in 23% moderate dementia. Conclusion: We conclude that, our elder patients are in need of more help, care, solicitude. Furthermore all of these examinations helped us in proper diagnosis, careful treatment. TELOMERASE ACTIVATORS AS POTENTIAL ANTI-SENESCENCE AGENTS

Ilona Tarkanyi1,2, Julianna Mozes1, Gyula Bako2, Janos Aradi1 1 Dept. of Biochemistry and Mol. Biol., 2Geriatrics Dept. of the Institute of Internal Medicine Medical and Health Science Center, University of Debrecen, Hungary Introduction: Proliferation of telomerase negative cells results in progressive telomere shortening. It seems that deficiencies in telomere maintenance mechanisms will install an early senescent phenotype with the loss of function at cellular and systemic level. Manifestation of chronic diseases, independent from etiology, has been associated with shorter telomeres and “telomerized” tissues were proposed as solution. Methods: Application of molecules that activate already present telomerase enzyme could be the clinically safest method to activate telomerase. We discovered previously, that an oligonucleotide (termed C16AS), composed of a 13-mer antisense moiety against the template site of the telomerase RNA component and a 5’ attached 16-mer oligocitidilate, is able to activate the telomerase enzyme. We tested activation properties of C16AS in cell free in vitro systems using a modified version of the Telomere Repeat Amplification Protocol. We designed derivates of

89

C16AS with modified primary sequences thus altered three dimensional structures in order to identify sequence motifs affecting activation efficacy. Results: We observed that derivates with 14 or 18-mer citidilate moieties preserve activating properties, with a slight increase in activation potency in case of the 18-mer. Using derivates where oligocitidilate was fully or partially replaced resulted in diminution or complete loss of activation. Conclusion: According the results, it seems that C16AS acquires a specific three dimensional structure and activates telomerase with an aptamer-like effect. Derivates of the original compound have enhanced activation properties, thus further development into an in vivo telomerase activator seems to be reasonable. MGGT kongresszusra készült poszterek RUPP KÁLMÁN, A SZOCIÁLIS GERONTOLÓGIA JELES SZEMÉLYISÉGE 105 ÉVE SZÜLETETT

Regius Ottó, Dr. Vértes László Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság Erkölcsi kötelességünk, hogy a gerontológia nagy egyéniségeire évfordulójukon emlékezzünk, folytatva ezzel társaságunk rendezvényeinek 2002-ben megszakadt sorozatát. A Magyar Gerontológiai Társaság, mindeddig nem méltatta Rupp Károly alkotó életét. Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegye Újpest nagyközségében született 1904.augusztus 17-én. Családja hamar Kamaraerdőbe költözött. A szülők korán meghaltak. Rupp Kálmán fiatalságától kezdve méhészkedett, hazai és nemzetközi hírnevet szerzett. 1922-től a Kamaraerdei Szeretetotthonba került gondnokként. Az intézmény eredetileg szegényház volt, amely gróf Széchenyi István kezdeményezésére létesült. Rupp Kálmán 1941-től a Székesfővárosi Szeretetotthonok Igazgatóságának gazdasági főtisztje. 1949-ben nyugdíjazták. Szeretetotthoni tevékenysége során megszervezte az idősek foglalkoztatását, az intézet 30 holdas gazdaságában. A II. Világháború idején, Budapest ostroma alatt biztosította az élelmezést, segítve a túlélést. Leírás szerint az otthonok vidékre telepítése és az ápoló apácák menesztése elleni tiltakozás miatt nyugdíjazták, mindössze 45 évesen! 1987. szeptember 9-én halt meg Budapesten. Rupp Kálmán rendkívüli egyéniségét bizonyítja az is, hogy a Kamaraerdei Otthon parkjában 1925-ben felállítatta gróf Széchenyi István egészalakos mészkő szobrát. ÚT KERESÉS AZ IDŐS ELLÁTÁSBAN AZ ELLÁTÁSI MODELLEZÉSÉHEZ ALKALMAZHATÓ PONTOZÁSOS FELMÉRŐ SKÁLÁK TÜKRÉBEN Dr. Kovács Matild1, Nikliné Gáldonyi Edina2 Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Budapest, 1Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály, I. sz Krónikus Belgyógyászati Osztály, 2 Kontrolling Osztály Főigazgató Főorvos: Dr. Gerő Gábor Háttér-célkitűzések: Az életkor előrehaladásával az önellátó képesség csökken, ezáltal az egyén másoktól való függősége fokozatos erősödik, mind a kívül álló személyi segítség igénye, mind pedig a segítséget támogatást jelentő eszköz rendszer szempontjából. Az egészségügyi és szociális ellátás határterületi idős gondozás feltételeinek a meghatározására ellátó modellintézmény feltétel rendszerének a kidolgozása céljából pontozásos felmérő skálák kerültek alkalmazásra. Célkitűzés a felmérő skálák alapján meghatározni az ápolási szükségleteket, az ápolásra fordítandó időt, illetve az ellátási kompetenciákat egészségügyi ellátást illetve szociális ellátást nyújtó idős ellátó intézményben. Felmérni a két különböző finanszírozású és különböző típusú ellátást nyújtó intézményben – fekvőbeteg szakellátó intézmény és időskorúak otthonában –az ellátottak komplex állapotát. A felmérés kiterjesztése az orvosi diagnózis, psychoszociális, funkcionális állapot meghatározására az ellátást nyújtó intézményekben. A felmérés alapján meghatározni a gondoskodás és ellátás különböző intézményes szintjeinek feltételeit, valamint az intézmények formáit. Meghatározni, hogy a meglevő krónikus betegség, az önellátási képesség milyen fokú csökkenése, és a szociális helyzet megváltozása, milyen mértékben befolyásolja a függővé válást és milyen típusú intézményes elhelyezést, tesz indokolttá az érintettek számára. Módszerek: A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház I. Krónikus Belgyógyászati Osztályán 2009. február 1-től 2009. április 30.-a közötti időszakban kezeltek esetében három pontozásos felmérő skála – HGCS, FIM, FNO – kitöltésével és az eredmények összevetésével határoztuk meg az ellátási igényeket és hasonlítottuk össze az ugyanezen időszakban a Pesti úti Idősek Otthonában ellátott hasonló egészségi állapotú ápoltak eredményeivel. Eredmények – következtetések: Az alkalmazott kérdőívek alapján elérhető pont érték illetve %-os arány mértékében az önellátó képesség csökkenését táblázatba foglaltuk össze. A pont értékek alapján 5 kategória volt meghatározható. A meghatározott kategóriák alapján vált összehasonlíthatóvá a két intézményben ellátott betegek önellátó képessége, ápolási tevékenység szükséglete, idő ráfordítási igényük, és a költség meghatározás. A táblázat alkalmazásával vált ugyanakkor lehetővé a kórházban alkalmazott három felmérő, az idős otthonban alkalmazott két felmérő egymással való összehasonlítása is. A skálák besorolása alapján a felmérésben bekerült betegek ellátottak mind a két intézményben 1-4 ápolási kategóriába voltak besorolhatóak. Az idős otthonban ellátottak az 1 és 2 csoportban, míg a kórházban ellátottak a 3, 4 csoportban voltak magasabb arányban. Ez is jelzi,

90

hogy a kórházak krónikus osztályai lényegesen több ápolási feladatot látnak el. Ápolási kategóriák százalékos megoszlása jól jelzi, hogy a fekvőbeteg gyógyintézet krónikus osztályán szociális indok miatt ellátottak nagy fokú humánerő forrást és anyagi ráfordítást igényelnek. Megoszlása: 1 ápolási kategória: 5 % 2 ápolási kategória: 19 % 3 ápolási kategória: 25 % 4 ápolási kategória: 51 % Az ellátottak nemek közötti megoszlása mind két vizsgált intézményben a demográfiai adatoknak megfelelően a női ápoltak ellátottak képeznek nagyobb arányt. A felmérésre összeállított FNO kérdőív jól alkalmazható az önellátó képesség csökkenésének a meghatározására, az ápolási szükségletek felmérésére és a szükséges szolgáltatások, idő ráfordítás meghatározására mind a fekvőbeteg ellátó intézményben, mind pedig az idős otthonban ellátottak esetében. Sajnos jelenleg az FNO adatlapon rögzített adatoknak csak statisztikai jelentősége van, mert a jelenlegi rendszerben semmilyen formában nem befolyásolja a krónikusan finanszírozott tevékenységek bevételét. A két csökkent funkcionális állapotú betegeket ellátó szféra és a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében fontos lenne egy a mindkét területen alkalmazható és alkalmazandó állapot meghatározó regisztráció rendszer bevezetése, amire az FNO alapú skála lenne leginkább alkalmas.

EMBOLEKTOMIA 90 ÉVES KORBAN

Dr. Majercsik Eszter PhD Fővárosi Önk. Szent János Kh. és É-budai Egyesített Kórházai, II. Telephely, Szent Margit Kórház, Geriátria Cél: Annak bemutatása, hogy 90 éves korban is lehet sikeres érsebészeti beavatkozást végrehajtani. Követett metódus: Egy sikeres embolektómiás eset kapcsán azoknak a faktoroknak az összegyűjtése, amelyek előfeltételét képezik az eredményes gyógyulásnak. Eredmény: Az akut, életveszélyes állapot felismerése és időben történő kezelése az idős embereknél is olyan eredményes, mint fiatalabb korban. Az életkor ma már nem akadály. Következtetés: Tudatos, szervezett munkával az idős emberek élete is megmenthető, és az életminőség is megőrizhető. AZ IDŐS ELLÁTÁSI MODELLKÍSÉRLET KIDOLGOZÁSÁNAK TAPASZTALATAI A JAHN FERENC DÉL-PESTI KÓRHÁZBAN Dr.Kovács Matild Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Budapest, Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály, I. sz Krónikus Belgyógyászati Osztály Főigazgató főorvos: Dr. Gerő Gábor Háttér – célkitűzések: Az elmúl évtizedek életszínvonalának emelkedése kedvezően befolyásolta a várható életkort. Az orvostudomány mai lehetőségeinek alkalmazása mellett egyre számottevőbb azon betegek száma, akiknek a krónikus betegségek, fogyatékosságok megléte ellenére megfelelő gondozással, ápolással önellátó képességük hosszú ideig szinten tartható. Egyre nagyobb gondot jelent a részlegesen önellátó, illetve önellátásukban, önsegítő képességükben támogatást igénylők ellátásának a meg-oldása. Ezen segítségre, támogatásra szorulók ellátása ma Magyarországon is rendezetlen. Jelenleg két tárca az Egészségügyi és a Szociális tárca kompetenciájába tartozik az idős ellátás. A színvonalas otthonápolás és a betegek körül megfelelő empátiával és az ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező család tudja csak megoldani az ellátását, ápolását és gondozását. Ezen körülmények hiányában az ellátást, ápolást, gondozást, gondoskodást igénylő valamilyen egészségügyi intézményben köt ki. Innen pedig elindul a szociális intézménybe való elhelyezés kálváriája a különböző stációkkal. Ezen rászorulók az egészségügyben hosszabb távon a krónikus belgyógyászati osztályokat, a rehabilitációs osztályokat terhelik. Jelenleg nincsen olyan kidolgozott szempont és feltétel rendszer, ami alapján meghatározható lenne, hogy ezen idős és rászoruló embereket hol és hogyan lehet és kell ellátni. A modell kísérlet célja az ápolási szükségletek meghatározására kialakítani egy összehasonlításra alkalmas pontozásos kérdőívet, mellyel meghatározhatóak a az egyén illetve a csoport ápolási szükségletei alapján a szükséges ráfordítások. A célkitűzés a meghatározott szükségleteket figyelembe véve egy olyan idős ellátási modell kidolgozása volt ami az egészségügyi és szociális határterületi ellátásban nyújthat megoldást, mind ápolás szakmailag, mind financiálisan. Módszerek: A mintavétel módja: a 2009.február 1.- 2009.április 30. közötti időszakban a Jahn Ferenc Kórház I.sz. Krónikus Belgyógyászati Osztályán ellátott betegek közül, akik orvosi szempontból elbocsáthatóak, ugyan dependensek, ápolási feladatokat és felügyeletet igényelnek, ami már nem fekvőbeteg intézményi feladat, de ellátásukat a hozzátartozók nem hajlandók vagy nem tudják felvállalni, illetve nincsenek hozzátartozók és a jelenlegi házápolási rendszerben nem elláthatóak. A minta kiválasztásánál figyelembe vettük beteg felvételének indokát, az orvosi dokumentációt, az ápolási szükségleteket meghatározó az ellátó osztály által alkalmazott skálákat, a szociális háttér tanulmányt, az érintett vagy hivatalos meghatalmazottnak a beleegyező nyilatkozatát. A kiválasztott mintában az egységet jelentő változó a szociális függőség volt. Az egészségügyi ellátás és idős otthoni elhelyezés határterületén levők állapotának és ellátási igényeiknek a meghatározására felmérő pontozó skálákat alkalmaztunk. A modellkísérletben a felmérés alapján értékeltük, hogy melyik az a betegcsoport amelyik a egészségügyi és szociális ellátás határterületén helyezkedik el. A felmérő skálák értékelése során figyelembe lettek véve a jelenlegi jogi követelmények. A felmérő skálák alapján lettek meghatározva azokat a szempontok amik alapján besorolhatóak az ellátásra, támogatásra szoruló csoportok tagjai a célszerű ellátó intézmény típusának a meghatározásában.

91

A modellkísérlet kidolgozása során törekedtünk annak meghatározására is, hogy ezek az intézményrendszerek szakmailag milyen feltétel rendszernek kellene megfelelniük. Eredmények-következtetések: Súlyponti, illetve kistérségi feladatokat ellátó kórház lévén folyamatosan felmerülő igény a különböző egészségi illetve nem egészségi okok miatt átmenetileg illetve tartósan dependenssé vált idős emberek ellátása. Az ellátás szakmai feltételeinek a meghatározásánál figyelembe kell venni a szakmai felkészültség azon szintjét is ami magába hordozza a gerontológiai rehabilitációs lehetőségét is. Az elvégzett felmérés alapján az alkalmazott pontozásos kérdőívek közül a bővített FNO a legalkalmasabb a felvételi indok számszerűsítéséhez. A jelenlegi kérdőívnek a célja az ápolási szükséglet felmérése és az alapján az ellátandók súlyossági fok szerinti besorolása volt. Az általunk alkalmazott bővített FNO kérdőív kiegészítésre szorul a szoció-gazdasági állapot meghatározására irányuló kérdés csoporttal. A felmérés alapján meghatározható, hogy fontos az átmeneti intézményi forma kialakítása és modelle-zése a rászorulók elláthatóságának a megvalósításában. A kialakítandó modell jellegű intézményben biztosítani kell a jogszabályban meghatározott ápolási gondozási minimum feltételeknek megfelelő infrastruktúrát, hotelszolgáltatást, valamint a szakmailag meghatározott személyi feltételeket.

ÉLETKOR ÉS TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT HATÁSA A CENTRÁLIS LEPTIN-ÉRZÉKENYSÉGRE PATKÁNYBAN

Pétervári E., Soós Sz., Balaskó M., Jech-Mihálffy A., Székely M. Pécsi Tudományegyetem ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet Előzmény: A középkorú populációban gyakran kialakuló elhízás jellemzően nemcsak hyperleptinaemiával, hanem leptinrezisztenciával is jár. Ismert, hogy az életkor előrehaladtával leptinrezisztencia fejlődik ki, azonban az öregedés mellett a testösszetétel változása is befolyásolhatja a leptin hatékonyságát. Célkitűzés: A tápláltsági állapot (elhízás, kalóriamegszorítás) és az életkor szerepének vizsgálata a leptinrezisztencia kialakulásában. Módszerek: Különböző korú és tápláltsági állapotú hím Wistar patkányokban hasonlítottuk össze 7 napos, intracerebroventricularis leptin infúzió (1 µg/h) energetikai hatásait. Csoportjainkat normál táplálású 2- és 6 hónapos (NF2 és NF6), 6 hónapos magas-zsírtartalmú (HF6) vagy csökkentett kalóriatartalmú diétán tartott (CR6, normál táp 70 %-a) állatok alkották. Testtömegüket (BW), táplálékfelvételüket (FI) és biotelemetriás rendszerben maghőmérsékletüket (Tc), lokomotor aktivitásukat (ACT), szívfrekvenciájukat (HR, metabolicus ráta becslése) regisztráltuk. Az állatok testösszetételére regionális zsírmennyiségek és izomcsoportok post mortem mérésével következtettünk. Eredmények: Az FI és BW az NF2 és NF6 patkányokban jelentős, a HF6 csoportban mérsékelt csökkenést mutatott, míg CR6 patkányokban nem változott. A nappali Tc átlagos értéke (nadir) minden csoportban emelkedett. A legkisebb emelkedést a HF6 (0,1-0,15°C), ezzel szemben, kiemelkedően nagymértékű (1°C-ot elérő) és tartós hatást a CR6 állatok mutattak. Fokozott leptinérzékenységre utal az NF2 és CR6 csoportban, hogy az éjszakai átlaghőmérséklet (maximum) is emelkedett. A Tc emelkedését egyik csoportban sem indokolta fokozott ACT. Az anyagcsere mértékére is utaló HR azonban a Tc-vel arányos eltéréseket mutatott. Következtetések: Eredményeink korfüggő leptinrezisztenciát nem mutattak. A tápláltsági állapot viszont nagymértékben befolyásolta a centrálisan adott leptin energetikai hatásait: a testzsír növekedésével a leptin hatékonysága csökkent (leptinrezisztencia a HF csoportban), a kalóriamegszorítás a táplálékfelvétel szempontjából virtuálisan eltörölte a leptinhatást, míg a Tc és HR (anyagcsere) szempontjából jelentősen felerősítette azt. (OTKA 49321, ETT 271/2006, ÁOK-KA-34039-25/2009) A PREVENCIÓ NEM KORFÜGGŐ!

Dr. Tomkó Éva Bajcsy- Zsilinszky Kórház Geriátriai Osztály Célkitűzés: poszterem célja, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az idősekről sem kell lemondani. Megelőző tevékenységet kell alkalmazni azért, hogy elkerüljük a károsodás kialakulását, vagy rosszabbodását, valamint csökkentsük az adott károsodásból származó fogyatékosság mértékét. Módszer: geriátriai osztályon alkalmazható prevenciós eljárások ismertetése. Eredmények: idős, multimorbid betegeink önellátó képessége javul, hozzátartozóktól, gondozóktól való dependenciájuk csökken. Következtetés: a multidiszciplináris team lelkiismeretes tevékenységének köszönhetően az idős emberek esetében is élhetőbbé lehet tenni az életet. AZ ÖREGKORI SZÜRKE ÉS ZÖLD HÁLYOGRÓL

Vörösmarthy Dániel*, Vincze János** Szent Rókus Kórház*, EEKNA**, Budapest Mind a szürke hályog, mind a zöld hályog az élet bármelyik szakaszában, sőt veleszületet-ten is előfordul. Idős korban azonban mindkettő erősen szignifikánsan gyakoribb.

92

A szürke hályog a szemlencse valamilyen okból létrejött elszürkülését, átlátszóságának részbeni, vagy teljes elvesztését jelenti. Ennek következtében a fénysugarak nem juthatnak el az ideghártyáig, hogy képet alkossanak. A látás fokozatosan romlik egészen a fényérzésig. Elnevezése: cataracta. A cataracta megjelenése hasonló a presbyopiáéhoz. Ez utóbbi a szemlencse öregedése, rugalmatlanná válása miatt 45 és 55 éves kor között törvényszerűen bekövetkezik. Ezért joggal állítható, hogy a 120-ik életév elérése esetében mindenki szürkehályogos lesz, cataractassá válna. A cataracta műtétileg, jelenleg a legeredményesebben gógyitható betegség. A lencsebeültetés révén teljes optikai rehabilitációt jelent. A zöld hályog nem valamilyen a látás útjában lévő optikai akadály, mint a szürke hályog, hanem a szem belső nyomása kóros-megemelkedésének következtében a látóidegfő vérellátási elégtelensége, ami a látóideg sorvadásához, vagy akár idegrostjainak teljes elhalásához vezethet. Görög elnevezése: glaucoma. A glaucomára hajlamos egyének esetében is szerepet játszik az öregedés. A szemben termelődő folyadék elvezetését szolgáló csarnokzug mikroszkópos finomságú rendszere, a korral járó szklerotizálódás folytán, egyre nagyobb ellenállásúvá válik, és csak a fiziológiásnál magasabb szemnyomás esetében képes a csarnokvíz elvezetésére. Ezért a 40 éves kort meghaladva a szemnyomás 20 Hgmm fölé emelkedhet. Ez a glaucoma leggyakoribb formája, a glaucoma simplex. A primer glaucoma formái: zárt zugú, nyitott zugú és veleszületett glaucoma. A secunder glaucoma egyéb szembetegséghez társul. Ezért a glaucoma gyógyitása számos egymástól eltérő módon történik. AZ IDŐSKORI REHABILITÁCIÓ GYAKORLATA

Tanislav Erzsébet, Czapáry Katalin Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő A geriátriai rehabilitáció folyamatát ismertetjük két beteg esetbemutatásával. Kiemeljük egy akut eseményen átesett beteg rehabilitációs folyamatát, egy másik beteg esetén az életminőségben bekövetkezett pozitív változást, a komplex rehabilitációs tevékenység eredményeként. EGY GYÓGYTORNÁSZ GONDOLATAI ARRÓL, HOGY MILYEN MOZ-GÁSFOGLALKOZÁSON VEGYEN RÉSZT EGY „MULTIMORBID” IDŐS?

Mészáros Lászlóné Magyar Gyógytornászok Társasága Geriátriai Munkacsoportja Előadásom célja: felhívni a figyelmet arra, hogy idősebb korban, amikor az életkorral járó változások és egyes betegségek befolyásolhatják mozgásszokásainkat, akkor a „tornázzon” utasítás olyan célzott, pontosan végrehajtott gyakorlatok végzését jelentse, mely egyik betegségét sem súlyosbítja, de mégis javít az idős állapotán, életminőségén. 2002-ben végzett felmérésem 52 fő válaszai alapján azt mutatta, hogy az idős, egészség-megőrző tornára járók (életkor: 51-82 év) mozgásszokásait befolyásoló betegségek a gyakoriság sorrendjében: csontritkulás 31 főnél, ízületi kopásos panaszok 29 főnél, PCP 7 főnél, szív- és érrendszeri betegség 8 főnél, magas vérnyomás 5 főnél, ingadozó vérnyomás 1 főnél szerepelt a válaszban. Egy másik felmérés, - idősek klubjaiban gyógytornász vezetésével tornázó (146 fő, életkor: 52-86 év) idősek válaszaiból 2009-ben az derült ki, hogy 76 főnek vannak kopásos ízületi panaszai, 61 fő tud a csontritku-lásáról, 73 fő visel távolba látó szemüveget, 56 főnek van magas vérnyomása, 53 fő esett el az elmúlt évben, 50 fő szokott időnként szédülni, és fülészeti problémája van 38 főnek stb. Szakmailag megalapozottan mondjuk tehát, hogy az idősek mozgásfoglalko-zásait gyógytornásznak kell vezetni, aki a csoportban a „beteg” idősek állapotához alkalmazkodva, a célt szem előtt tartva változtatja a gyakorlat végrehajtásának a módját. Tekintettel a csontritkulásos idősek aránylag magas számára, az eddigieknél jobban kell ismertetnünk SINAKI kutatási eredményét (1984), mely azt mutatta az utánkövetés során, hogy azoknál a postmenopausa korú osteoporosisos nőknél, akik törzshajlításos gyakorlatokat végeztek, több kompressziós csigolyatörés fordult elő, mint akik semmilyen tornagyakorlatot sem végeztek. Tehát inkább semmit, mint helytelent!

Szabad előadások NÉMETH LÁSZLÓ ÖREGEDÉSRŐL, ÖREGSÉGRŐL

Dr. Vértes László Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság Németh László Társaság Németh László 1901. április 11-én született Nagybányán, 1975. március 3-án halt meg Budapesten. Tanár, író, költő, műfordító, drámaíró, kritikus, folyóirat szerkesztő – és orvos. A köztudatban iskolaorvos, de fogorvos, körzeti orvos, kórházi belgyógyász. Kitüntetései: József Attila – díj I. fokozata, 1952; Kossuth – díj I- fokozata, 1957; Hereder díj (Kodály Zoltánnal Bécsben), 1965.; Batsányi díj, Veszprém, 1968.

93

Sajnos nem terjesztették fel irodalmi Nobel - díjra. Az életmű kiterjedt az idős korra is: esszék, tanulmányok (Az öregedésről, Nyugdíjban, Öregek), levelek (e sorok írója tette közzé először); a tanítómester, az idősödő Korányi Sándor gyönyörű méltatása; a geriátria - szociális gerontológia legszebb regénye a világirodalomban: Irgalom. „Talán a leghuzamosabb ideig foglalkoztatott. 1926ban novellaként az Irgalom elkészült. S legutoljára írtam meg. Nagyon sok esztendőt átívelő mű” (1970). A regény 1965-ben jelent meg Budapesten (1968-ban németül, 1969-ben lengyelül). Betegek és orvosok tökéletes bemutatása: milyen tragédiákat hordoz az időseket ellátó kórházi osztály. Németh László említett alkotásainak a gerontológia oktatásában kötelező helye van. Örökérvényűek (sajnos, mind erőteljesebben szavai): „ …öregek. Akiknek nincs állásunk. Csak dolgunk.”

DELIRIUM IDŐS KORBAN

Császár Tamás Zala Megyei Kórház Krónikus Belgyógyászat A delirium gyakran lép fel idős betegek kórházi kezelése során. A delirium multifaktoriális eredetű tünetcsoport. Kiváltó okai között a környezetváltozás, interkurrens betegségek, volumenzavarok, psychotrop gyógyszerek tehetők felelőssé. Felismerése a klinikai betegvizsgálaton és a megfigyelésen alapul. A Zala Megyei Kórház Krónikus Belosztályán 2008-ban felvett 965 beteg közül 6 esetben lépett fel váratlanul hallucinációkkal, agitáltsággal, nyugtalansággal jellemzett delirium. A szerző röviden ismerteti a 6 idős beteg felvételkori diagnózisait, a felvételt indokló panaszokat, a delirium fellépésének idejét, tüneteit és a psychiátriai kezelést. Végül összefoglalja a delirium jellemzőit és a terápiás lehetőségeket. AZ IDŐSEK SZELLEMI FRISSESSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉRE IRÁNYULÓ TÖREKVÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ „EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS” PROGRAMJÁBAN

Nagy Enikő ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Az Európai Unió „Egész életen át tartó tanulás” (Life Long Learning) programjának egyik oszlopa a Grundtvig alprogram, melynek célja, hogy európai együttműködési tevékenysé-gek révén elősegítse a felnőttoktatás minőségének és hozzáférhetőségének javulását. Az alprogramon belül az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt nyertek az idősödő társada-lom problémájával, az idősebbek tanulásával kapcsolatos témák. Európai országok együttes erőfeszítéssel, számos projekten keresztül dolgoznak azon, hogy egyfelől az 50 év feletti korosztály munkapiaci helyzetén javítsanak, másfelől, hogy az idősödők életminőségét (elsősorban a non-formális és informális) tanuláson keresztül fokozzák. A „Mindwellness- időskorúak tanulási képességeinek és mentális egészségének fejlesztése” című projektben 9 országból 11 partner vesz részt, köztük felnőttoktatási szakemberek, pedagógusok, orvosok, egyetemi kutatók, számítógépes szakemberek és szociológusok. A projekt időskorúak számára fejleszt ki tananyagot szellemi frissességük megőrzésére. A projekt fő célkitűzései: • Különböző tudományos háttérrel rendelkező tagokból álló partnerség kialakítása és együttműködése egy agytornával kapcsolatos, Európa-szerte alkalmazható, a szellemi frissesség megőrzését célzó tananyag kifejlesztése terén • Az időskori tanulással és szellemi tornával kapcsolatos nemzeti kezdeményezések, programok, gyakorlatok, és jó példák feltárása és összehasonlítása • Olyan online tananyag kidolgozása, mely segíti az időskorúak szellemi frissességének megőrzését, a dementia megelőzését, és az önellátás és függetlenség minél hosszabb ideig tartó megőrzését. • Szellemi frissességük megőrzését fontosnak tartó időskorúakból álló, helyi csoportok kialakításának elősegítése • Új lehetőségek teremtése az 50 év feletti korosztálynak, hogy szabadidejüket közösségben, hasznos és szórakoztató módon töltsék el. • Mind egyének, mind csoportok számára hozzáférést biztosítani az agytorna gyakorlatainak online felhasználásához • Egy kézikönyv kidolgozása, mely útmutatóként és elméleti háttérként szolgál mindazok számára, akik szakmájuknál vagy érdeklődésüknél fogva az idősebb korosztállyal foglalkoznak • A projekt eredményeinek közzétételével hozzájárulni a tudományos kutatásokhoz

94

A projekt elindulása előtt kérdőíves formában tárta fel az idősödő korosztály tanulási szokásait, szellemi frissessége megőrzésének útjait, s erre vonatkozó igényeit. Ezt követően dokumentumelemzés és interjúk útján nemzeti szinten feltártuk és összehasonlító elemzésben, európai dimenzióba helyezve analizáltuk a felnőttoktatás időseket megcélzó lehetőségeit és tendenciáit. Az előzetes eredmények rávilágítanak az idős korosztály tanulási hátterének és szokásainak különbözőségére, az időskorú képzés országonkénti eltérésére, s új utakat jelölnek ki a szellemi frissesség megőrzését célzó tananyagfejlesztéshez. AZ IDŐSKORI SZELLEMI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE

Vincze-Tiszay Gabriella, Vincze János EEKNA, Budapest A 70 év feletti férfiak három csoportját tanulmányoztuk, a memória és figyelem-koncentrá-ció szempontjából. Az I. csoportba tartoztak, akik 70 után is megőrizték a munkahelyüket és mindennap szellemi tevékenységet folytattak. A II. csoportba tartoztak azok a személyek, akik már nem dolgoztak, de évtizedek óta amatőr szinten rendszeresen társasjátékokat játszottak és játszanak napjainkban is. A III. csoportba tartoztak azon a 70 év feletti férfiak, akik már nem dolgoznak és hobbyként sem vesznek részt, különböző társasjátékokban. A három csoport tagjainál a MAWI intelligencia teszt egyik részpróbáját és a Pieron figyelem koncentrálási teszt próbát végeztük el. Minden személynél a két tesztet háromszor végeztük el és a tesztek közti megismétlési intervallum egy év volt. Az időskori szellemi képesség romlása elég gyors folyamat és így az idő függvénynek a dinamikájában nyomon tudtuk követni az időskori agyi funkciók változásait. A leépülés a leglassúbb az I. csoportnál és a leggyorsabb a III. csoportnál volt. A statisztikai módszerek felhasználásával lehetőség nyílt a csoportok közti összehasonlításra is. Megállapítottuk, hogy a még aktívan dolgozók memóriai képessége és figyelem összpontosítása a legjobb. A II. csoportnál a memória jó, de a figyelem összpontosításuk gyengébb, míg a III. csoportnál úgy a memórizálási képesség, mint a figyelem összpontosítás csökkenését észleltük. Következtetésként megállapíthatjuk, hogy az időskori szenilizmus 70 év felett rohamosan fokozódik. E tény komoly népegészségügyi problémát vett fel, mert az időskori szenilizmus az átlagos életkor növekedésével, a társadalmakban egyre növekvő terhet fog jelenteni úgy anyagi, mint szervezési szempontokból. A GERIÁTRIAI REHABILITÁCIÓ TEOLÓGIAI VONATKOZÁSAI

Ferenczy Miklós Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő Mi a geriátriai rehabilitáció? Mi a szerepe a teológiának a geriátriában? Albert Schweitzer mint orvos, teológus és orgonaművész a geriátriáról. 50 év körzetbeni tapasztalatai a lelki gondozásról, mint lelkésznek. Biblia szerepe a gyógyító munkában – idős betegek között. AZ OTAGO GYAKORLATOK HATÁSA A RÉSZLEGESEN LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK STATIKUS ÉS DINAMIKUS EGYENSÚLYÁRA

Dénes Lívia1 vezető gyógytornász, Kovács Éva1,2 főiskolai tanársegéd, Tóth Klára2 gyógytornász hallgató 1 Vakok Állami Intézete Mozgásterápia csoport, 2 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Bevezetés: Az egyensúlyzavar és a következményes elesés egyre gyakoribb az idős korosztály létszámának növekedése következtében. Irodalmi áttekintés: A súlypont elmozdulását a szervezet mozgásstratégiákkal korrigálja, melyek sikeréhez a vizuális, vesztibuláris és szomatoszenzoros rendszer ép működése szükséges. A látás károsodása esetén az egyensúly komplex, multiszenzoros gyakorlatokkal, mint például az Otago-gyakorlatsor javítható, mely hatását eddig ép látású populációban igazolták. Hipotézis: A rendszeresen végzett Otago-gyakorlatok javítják a statikus egyensúlyt, növelik az egyén észlelt stabilitási határát, javítják a funkcionális egyensúlyt részlegesen látássérült személyeknél. Módszer: A gyakorlatokat 10 részlegesen látássérült (átlagéletkor 67,4 SD: 10,18) egyén 10 héten át, heti kétszer végezte. Az egyensúlyt a mozgásprogram elején és végén a Berg Balansz Teszt és a Timed Up and Go teszt alkalmazásával mértük. Az adatokat leíró statisztikai módszerrel és egymintás t-próbával elemeztük (p<0,05) a Microsoft Excell statisztikai programjával. Eredmények: A Berg teszt összértékének átlaga 42,11-ről (CI: 37,87-46,35) 48,33-re (CI: 45,30-51,36) emelkedett (p = 0,003). Különösen a szűk alátámasztással járó egyensúlyi helyzetekben tapasztaltunk szignifikáns javulást, az

95

előrenyújtózás átlagértéke 21,31 cm-ről (CI: 16,81-25,80) 22,85 cm-re (CI: 18,22-27,47) nőtt (p = 0,0004). A Timed Up and Go teszt értéke szignifikanciát nem mutatott (p = 0,07). Következtetés: A kísérleti szak végén a mindennapokban gyakori egyensúlyi helyzetekben szignifikáns javulást találtunk. A Berg értékek és az elesés kockázata között fennálló összefüggés alapján mintánkban az elesés kockázata 48%-ról 18%-ra csökkent. A járás közbeni egyensúly értékei nem mutattak szignifikáns javulást. Tinetti szerint a multidiszciplináris esésmegelőzés a legeredményesebb, gyakorlataink a különböző szakemberek összehangolt munkájába beilleszthetők. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEK IDŐSEINEK HELYZETE Dr. Harsányi Ernő nyugdíjas tanár, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnökségének tagja Háttér célkitűzések: Az időskori esendőség – a fogalmat itt széles értelemben használom - nem csak orvosi vagy egészségügyi gond, hanem mély szociális gyökerei is vannak: a továbbiakban ezekről szeretnék néhányat felvillantani, elsősorban nyilvános adatok másodelemzésére, médiastatisztikára s a témában megjelent néhány cikkre támaszkodva. Területi különbségek: Megállapításaim középpontjába – nem véletlenül – a területi különbségek kerültek, megjegyezve, hogy a feldolgozásnak sok egyéb aspektusa is létezik. Megválaszolandó kérdésem: miért van az, hogy az ország egyes területein a társadalmi frailty halmozódik, s ez milyen gyökerekre vezethető vissza? Nyilván komplex kérdésről van szó, amely nem redukálható csak nyugdíjvagy egészségügyre. Az időskori esendőségnek számos objektív és szubjektív oka van, amely egyénenként különböző súllyal esik latba, de mindenképpen kockázatot jelent. Ezek közül csak néhány: 1. 80 év feletti életkor, 2. multimorbiditás, 3. valamilyen fogyatékosság, 4. hátrányos településen, vagy körzetben lakás, 5. rossz lakáskörülmények, 6. megélhetési források szűkössége, 7. egyedül élés, 8. mentális sérültség, befelé fordulás, s még számos olyan körülmény, amelyekből ha legalább három vagy több együttesen jelen van egy-egy idős életében, a szociális veszélyeztetettség kockázata rohamosan nő. Azok a területek, ahol a fentiek halmozódnak, az idősek szempontjából hátrányos térségnek számítanak. Természetesen nem véletlen, hogy nagyfokú átfedés tapasztalható a gazdaságilag elmaradott statisztikai kistérségek, s az idősek esendősége között, ugyanakkor jelentős eltérések is mutatkoznak. Hátrányos kistérségek és frailty: Ahol az aktívak között évtizedek óta magas a munkanélküliség, alacsonyak a jövedelmek, nincsenek kiegészítő kereseti lehetőségek, ott nyilván alacsony a megszerzett szolgálati idő és a nyugdíj is, ott az akkumulált és ingatlanba fektetett vagyon is elértéktelenedik, onnan menekülnek a szolgáltatások, slumosodik a település s mind általánosabbá válik a szegénység. Így az idősek számára létfontosságú ellátások is erősen beszűkülnek: kevés a helyben segítőképes családtag, s az egyébként jelenleg még kötelező közösségi szolgáltatások is foghíjassá válnak. Azonban azt is látnunk kell, hogy az idősek esendősége nem vezethető le csak a gazdasági hátrányból és a szegénységből. Így pl. az ország fejlettnek tekinthető nyugat-dunántúli régiójában a szociális étkeztetés elérhetősége 67,7%-os, a házi segítségnyújtásé 54,6%-os, de Baranya megyében is 54,9, illetve 61,5 százalékos – nyilván az aprófalvas településszerkezet miatt… Migráció és frailty: Emellett szeretném ráirányítani a figyelmet egy az utóbbi időben terjedő jelenségre is: Korábbi évtizedeinkre jellemző folyamat volt a kis települések elnéptelenedése, a városba áramlás. A fiatalok a munkalehetőségek, az idősek az ellátási lehetőségek miatt költöztek a városokba, részben az olcsó, régi városrészekbe, részben a lakótelepekre. Az utóbbi időben egy fordított migrációnak lehetünk tanúi: az aprófalvak egy része demográfiai növekedésnek indult, gazdasági fejlődés nélkül! Nem a tehetősebbek visszaáramlásáról van szó az élhetőbb környezet jegyében, hanem a lakásukat törleszteni nem tudó, az igényesebb életről lemondó legszegényebb rétegek visszaáramlásáról. [Ladányi-Virág: Kritika, 2009/7-8.] Itt egy új gettósodás terjed, ahol az ottmaradó idősek szociális esendősége tovább fokozódik. „Vonzók” az alacsony ingatlanárak, a kommunális kiadások hiánya, s ez elfogadhatóvá teszi a komfort-nélküliséget, a szolgáltatások majdnem teljes hiányát. E helyeken a társadalmi elmaradottság nem hogy csökkenne, hanem fokozódik: nő a kirekesztettség, az izoláció veszélye, a leszakadás. A hátrányos helyzet – kilátástalansággal párosulva – területileg tovább koncentrálódik. A frailty egyre fiatalabb korra húzódik. Szubjektív tényezők: Idősek esetében objektíve is csökken a hátrányos helyzetből való kitörés esélye, de közismert, hogy itt erős szubjektív okok is közrejátszanak. A mindenbe való beletörődés, a kilátástalanság elfogadása, a „jó nekem így is” szemlélet az egyébként vágyott biztonságot az ábrándok világába száműzi, s ez védekezésképtelenné teszi a korosztály egy szűkebb hányadát a gyakorlatban. Anyagi szempontból ide sorolható az öngondoskodásra törekvés teljes hiánya (még a mai aktív korú lakosság egy részénél is), a fekete és szürke gazdaságban minimálbéren bejelentett biztosítottak nagy száma (ma mintegy 1,5 millió ember) az időskori szegénység újratermelődését vetíti előre. De itt kellene említenünk az időseknél nem ritka önelszigetelést, túlérzékenységet – ami előbb-utóbb magányhoz vezet. Jövőbeli kilátások: Szándékosan nem kívánok foglalkozni a társadalom elöregedéséből fakadó kihívásokkal, ennek már széleskörű irodalma van. Az elmondottak ellenére le kell szögezni: jelenleg nem az idős kor-osztály él legnagyobb létbizonytalanságban és szegénységben. A nyugdíj mégis csak egy jobbára kiszámítható biztos jövedelem (átlaga jelenleg 87000 forint körül van), az öregek lakhatása általában biztosított. Igaz, mintegy 18 ezer olyan saját jogú nyugdíjas van, aki 30000 forintnál kevesebből él, s van további negyedmillió járadékos, özvegy és nem sajátjogú, ugyancsak 30000 Ft/hó alatt. Itt jelentős áttörésre a közeljövőben nincs kilátás, bár az elmúlt évek során a legrászorultabbak szociális megsegítésére is láttunk törekvéseket. Számos lehetőség mutatkozik azonban a társadalmi frailty egyéb kezelésére, ebből szeretnék kiragadni néhányat: 1. Az idősek számára megbízható egyéb forráslehetőségeket kell keresni. (Nyugdíj melletti csökkentett munkaidős foglalkoztatás, ingatlan vagyon járadékra történő átváltása, falusi túrizmus, stb.) 2. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása: orvoshoz és gyógyszerhez jutás, bevásárlás, téli fűtés, ebéd kihordás, szükség esetén gondozás és ápolás legyen minden idős számára hozzáférhető, elviselhető térítés ellenében, szomszédokra, nyomógombos hívó rendszerre, karitatív szervezetekre vagy önkormányzatra építve – ha már a család nem tudja mindezt ellátni. 3. Iskolás kortól kezdve szükséges az öngondoskodásra való nevelés, ugyanakkor a generációk egymásra utaltságának tudatosítása, a jó családminták népszerűsítése. 4. Hangsúlyozni kell az egészségmegőrzés fontosságát (nem csak üzleti alapon), tovább népszerűsítendők a szűrővizsgálatok, a mozgás, az egészséges táplálkozás. 5. Az idősek által szervezett minden kortárs közösség, klub támogatandó, hiszen ez egy nagyon fontos ellenszere az elmagányosodásnak, kirekesztődésnek, a passzivitásnak. 6. Együttműködésre van szükség az önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházak között, hogy ne legyen látókörből kimaradó, segítségre szoruló idős ember, hogy a szükséges információ minden érdekelthez eljusson.

96

7. Szélesíteni kellene az idős rászorulóknak nyújtott kedvezmények körét: az utazáson és üdülési lehetőségen kívül forprofit alapon is a szolgáltatás és vásárlás körében. (Fürdőbelépő, színház és mozijegy, stb.) 8. A harmadik korosztályt be kell vonni a közéletbe, nem csak a hasznosságtudat erősítése, hanem a benne rejlő tapasztalatok hasznosítása miatt is. (Idősügyi tanácsok, idősbarát önkormányzati mozgalom, stb.) 9. Olyan szemléletet kell terjeszteni (beleértve a média adta lehetőségeket is), amely az időseket nem társadalmi tehernek, hanem az értékek aktív hordozójának, a közösségi élet integráns részének tekinti. A társadalom elöregedése nem veszély, hanem a civilizáció kívánatos eredménye! Összefoglalásképp: A fentiek fényében azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a frailty az esetek túlnyomó többségében nem az élet szükséges velejárója, hanem sokkal inkább az ageista szemlélet következménye: valójában a társadalmilag legelesettebbek számára is biztosítható az emberi méltóság.

97

DEBRECENI EGYETEM ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIAI TUDOMÁNYOS KORDINÁCIÓS KÖZPONT

H-4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4 Tel/Fax: (36-42) 404411/408656; Email: [email protected]

MEGHÍVÓ GERONTOLÓGIAI KÖRKÉP 2010 Nyíregyházi Gerontológiai Napok III. Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Nyíregyháza a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ rendezvénye a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság VIII. Kongresszusa

2009. november 26-27. Szervezőbizottság: Elnök:

Dr. Semsei Imre ([email protected])

Alelnök:

Dr. Fábián Gergely ([email protected])

Titkár:

Patyán László (szponzorszervező) ([email protected])

Tagjai:

Csernáthné Kárándi Erzsébet (ápolás) ([email protected]) Dr. Horváth László (társadolomgerontológia) ([email protected]) Dr. Kósa Zsigmond (szociális gerontológia) ([email protected]) Kótisné Plajner Mónika (menedzselés) ([email protected]) Dr. Németh Károly (betegellátás) ([email protected]) Dr. Pék Győző (gerontopszichológia) ([email protected]) Dr. Szegedi János (geriátria) ([email protected]) Tisztelettel meghívjuk az érdeklődőket a fenti konferenciára, mely a tavaly

novemberben megrendezett összejövetelünknek a folytatása, amely a „Gerontológiai Körkép 2009” címet viselte. A helyszín ismét a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara lesz (postai cím: DE, EK, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4.). Mindenki, aki előadást kíván tartani, kérjük, hogy a témájához kapcsolódó szervezővel vegye fel a kapcsolatot. PREVENTÍV GERONTOLÓGIAI ÉS GERIÁTRIAI TÁRSASÁG SOCIETY FOR PREVENTIVE GERONTOLOGY AND GERIATRICS Debreceni Egyetem University of Debrecen Orvos- és Egészségtudományi Medical and Health Science Center Centrum, III. Belgyógyászati Klinika 3rd Department of Medicine 4032 Debrecen, Móricz Zs. Krt. 22 22 Moricz Zs. Str, 4032 Debrecen, Hungary email: [email protected] Email: [email protected] WEB: http://www.öregedés.hu WEB: http://www.oregedes.hu

98

ÚTMUTATÓ A KÖZLÉSHEZ

A Magyar Gerontológia negyedévenként megjelenő folyóirat, a hazai biogerontológia, geriátria és szociális gerontológia tudományos- és közélet első írásos fóruma; a Gerontológiai Tudományos Koordinációs Központ, a Preventív Gerontológiai és Geriátriai Társaság, valamint, a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság közös kiadványa. A folyóirat a elektronikus formában is elérhető a http://gtkk-de-efk.hu weboldalról. Céljaink: - hazai gerontológiai fórumot nyújtani, és integrálni a hazai szociális, orvosi és kísérletes gerontológia képviselőit - különös hangsúlyt kívánunk helyezni a gerontológiai prevencióra - a mind módszertanában, mind pedig eszköztárában inter- és multidiszciplináris gerontológia kapcsolódó szakterületei eredményeinek ismertetése - szakmai forrása kívánunk lenni a gerontológia graduális és posztgraduális képzésének - kitekintési lehetőséget nyújtunk a nemzetközi gerontológiai eseményekre és eredményekre - fórumot kínálunk minden gerontológiával kapcsolatos hazai törekvésnek, legyen az

hivatalos

(pl.

szakmai

kollégiumi,

minisztériumi),

vállalati

vagy

magánkezdeményezés Általános tudnivalók: A Magyar Gerontológia lektorált folyóirat, melyben az alábbi típusú írásokat közöljük: 1. Eredeti közlemény, a gerontológia minden területéről az alapkutatástól a mindennapok gyakorlatáig 2.

Összefoglaló

tanulmány

(elsősorban

felkérésre

vagy

előzetes

egyeztetéssel) 3. Közérdekű közlemények (hirdetmények, ismertetők, stb.) 4. Bemutatkozás (egyes intézmények megismertetése) 5. Külföldi folyóiratok, konferenciák közleményeinek ismertetése 6. Levelek a Szerkesztőségnek (észrevételek, problémák, megjegyzések) 7. Termékismertetés (elsősorban felkérésre vagy előzetes egyeztetéssel) 8. Társdiszciplínák eredményeiből 9. Olvasónapló 99

10. Történelmi visszatekintés (arcképcsarnok, tudománytörténet, stb.) A lektorálás nyílt rendszerű, azaz a szerző(k)nek joga van ismerni a lektor(ok) személyét.

Formátum A kéziratot A/4-es méretű fehér lapon, lehetőleg MS Word formátumban, 2-es sorközzel, Times New Roman 12 betűtípussal és körben 2,5 cm-es margóval kérjük írni. A tagolása (eredeti közlemények esetén): Címoldal: - a munka rövid, de minden lényegi elemet tartalmazó címe - a szerzők teljes neve - a szerzők munkahelyének megnevezése - a levelező szerző teljes levelezési címe, telefon és faxszáma, e-mail címe - rövid futócím (max. 40 leütés) - kulcsszavak (max. 5)

Összefoglalás: maximum 100 szó, magyar és angol nyelven (angol címmel is) Bevezetés: a közlendő téma rövid ismertetése, különös tekintettel a sokirányú érdeklődésű olvasótáborra. Nem elég tehát a közlendőket szűk szakmai környezetben elhelyezni, általános ki- és betekintést kell adnia. Nagy hangsúlyt

helyezzenek

a

társterületekkel

való

kapcsolatokra,

átfedésekre. Módszerek: a használt módszerek, eszközök leírása, betegcsoportok és egészséges csoportok, kísérleti minták (állat, sejttenyészet) ismertetése röviden, de szakszerűen.

Ha

a

törvény

megköveteli,

az

etikai

bizottság

hozzájárulását is kérjük jelezni. Eredmények: a megfigyelések, kísérletek eredményeit áttekinthető formában, amennyiben csak lehet, ábrával, táblázattal és képekkel illusztrálva, a fő eredményekre koncentrálva kérjük leírni. A fejezet végén pontokba sorolva adják meg a végkövetkeztetéseket. Megbeszélés: Az eredmények értékelését kérjük összekötni a hasonló témában eddig ismertekkel is. A szűk tudományterület mellett, lehetőleg más területekkel való kapcsolódását is tárgyalják meg. Jelezzék a lehetséges további irányokat és lépéseket is, ugyanakkor kerüljék az alap nélküli spekulációkat. 100

Ábrajegyzék: A számozott ábrák és táblázatok (1. ábra…, I. Táblázat…) értelmezését kérjük leírni (cím, leírás, jelmagyarázat) úgy, hogy a szöveges résszel egységet képezzen, a kettő egymást ne ismételje. Illusztrációk: Az ábrákat, képeket kérjük digitális formátumban megadni (a lehető legkisebb memóriaterjedelemben, még a kép élvezhetőségének csorbulása nélkül: pl. jpeg formátum), a táblázatokat MS Word, vagy MS Excel formátumban. Egy ábra (táblázat) - egy lapon legyen. Irodalom: a szövegben a szerzőt (szerzőket: XY és mtsai) és a közlés évszámát zárójelben kérjük feltüntetni. Az irodalomjegyzéket alfabetikus sorrendben kérjük, a következő formátumokat használván:

Tröster H, Metzger T, Semsei I, Schwemmle M, Bachmann MP. (1994): One gene, two transcripts: Isolation of an alternative transcript encoding for the autoantigen La/SS-B from a library of a patient with primary Sjögren’s syndrome. J Exp Med 180: 20592067. Semsei I. (2003): A hosszú élet génje. InterPress Magazin, június: 16-19. Frolkisz VV. (1980): Az öregedés és az életkor. Gondolat Kiadó, Budapest (ISBN 963 280 903 3). Kovács M. (Szerk.) (2003): Az időskori depresszió és szorongás. Springer Tudományos Kiadó, Budapest (ISBN 963 547 837 2). Richardson A, Semsei I. (1987): Effect of ageing on translation and transcription. In: Review of Biological Research in Aging Vol. 3, pp. 467-483. Ed.: M. Rothstein. Alan R. Liss Inc., New York (ISBN 0-444-82824-9). Semsei I. (2003): A génexpresszió vizsgálata az öregedés során és egyes autoimmun szindrómákban. MTA doktora értekezés, Budapest. Magyar Közlöny (1996): 64. sz. (VII. 26.) Népjóléti Minisztérium 20/1996. Csak már elfogadott, vagy kiadott közleményeket idézzenek, s melyeket a szövegben is említenek. Személyes közléseket a szövegben kérjük jelezni. Elektronikus címek: a szövegben, zárójelben számozva (e-cím 1) idézzék, a pontos feltalálási helyet pedig az Irodalomjegyzékben a cikkeket követően sorolják fel, pl.: 1. http://www.oregedes.hu A többi közleménytípusnál a módszerek rész kivételével minden részt hasonlóan kérünk kialakítani, esetenként az eredmények és megbeszélés részt össze lehet vonni. Mindemellett kérjük, törekedjenek a tömör, tagolt, lényegre törő, pontos, logikus és áttekinthető közlésre.

Terjedelem: Alapvetően nem szabunk terjedelem korlátokat, de kérjük a tömör, lényegre törő közlést (kb. mintegy 10 gépelt oldal [összefoglalóknál 20] plusz ábrák, táblázatok, irodalom).

101

A terjengősséget és a felesleges ismétléseket (szöveg és ábra) kérjük kerülni. Az irodalmi hivatkozások száma ne haladja meg eredeti közleményeknél a 25-öt, összefoglalóknál az 50et.

Helyesírás: A lehető legnagyobb mértékben törekedjenek a magyar írásmód alkalmazására. Az angol és latin szavak csak elkerülhetetlen mértékben legyenek jelen, azok magyar megfelelőjét alkalmazzák. Az egységesség fenntartása érdekében fenntartjuk a jogot, hogy (a szerzővel konzultálva) a megkívánttól eltérő írásmódot javítsa. Az elkerülhetetlen rövidítéseket az első megjelenés helyén a rövidítendő szöveg után zárójelben kérjük megadni. Kérjük, tartsák szem előtt, hogy - noha a szakterület ismerője számára egyértelmű és kényelmes a sok rövidítés használata, másoknak ez korántsem az, sőt igen zavaró lehet. Kéziratok beküldése: A kéziratokat

2 példányban, kísérőlevéllel a főszerkesztő postacímére kérjük: Dr. Semsei Imre Debreceni Egyetem, OEC, Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4,

vagy elektronikus formában a: [email protected] email címre.

A kézirat elfogadása után elektronikus adathordozón (floppy, CD), vagy a fenti e-mail címek valamelyikére is kérjük a teljes anyagot (szöveg, ábrák, táblázatok, képek, stb.).

102

HUNGARIAN GERONTOLOGY CONTENTS

Vol. 2. Nr. 6. (2010)

CONGRESS EDITION Pages Editorial (Imre Semsei PhD)

1

I. Roundtable of Gerontology Education in Hungary (2010)

3

6th Hungarian National and International Lifelong Learning Conference (2010)

21

Conference of the Third Age University Foundation (2010)

22

Conference of the South-Borsod Health and Social Cluster (2009)

24

VII. Congress of the Society for Preventive Gerontology and Geriatrics (2009)

26

XXXII. Congress of the Hungarian Society of Gerontology and Geriatrics (2009)

70

Congress Announcement

98

Instruction for Authors

99

103