Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet V I S E L K E D É S K U TAT Ó K Ö Z P O N T
Paksi Borbála
Drogprevenciós helyzet (Jelentés)
kvalitatív kutatás a területen dolgozó szakmai szolgáltatók körében
A fiatalok szerfogyasztási, bűnelkövetői és erőszakos viselkedése – a prevenció helyzete és lehetőségei Műhelykonferencia MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete Budapest, 2013. május 9.
A
DROG TÉMA MINT A PREVENCIÓ KIEMELT TERÜLTE?
„A szakértők szerint jelenleg a prevenciós tevékenység legfőképpen az illegális illetve a legális szer-használatra irányul. … Úgy tűnik, a prevenciót végzők legtöbb energiáját a leginkább szem előtt lévő (és a felnőtt társadalomban is legtöbb aggodalmat okozó) szerfogyasztás visszaszorítására összpontosul.” (Albert, Tóth, 2013, 10. old) Különböző területek megjelenése az iskolai prevenciós programokban
(a prevenciót végző iskolák százalékában kifejezve, iskolánként több választ megengedve)
legális/illegális szerhasználat
táplálkozás
2008/2009 2007/2008 2006/2007 2003/2004 2002/2003 2001/2002
mentálhigiéné testi higiéné növekedés, változás, szexualitás fizikai aktivitás családi élet
biztonság környezet integrált holisztikus megközelítés 0
10
20
30
40
50
60
70
LEGUTÓBBI ORSZÁGOS KVANTITATÍV ADATOK
iskolai prevenciós szolgáltatókra vonatkozóan 2005-ben zárult (Paksi B., Demetrovics Zs. (2005): Országos Drogprevenciós Adattár. CD. L’Harmattan Kiadó, Budapest) iskolai színtéren zajló prevenciós tevékenységre vonatkozóan 2009-ben történt az utolsó országos adatokkal szolgáló vizsgálat (Paksi, Felvinczi és Schmidt, 2010; Paksi, 2010; Nádas és Paksi, 2011) nem iskolai a nem iskolai színtéren az egyetlen országos adatfelvétel 2008-ban (Nádas E., Paksi B. (2009): Megelőzés. In: Felvinczi K., Varga O. (szerk): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. SzMM, Budapest, 95-119) 2010-ben zárult egy a prevenciós szolgáltatókra (is) vonatkozó lokális (5 megyére vonatkozó) vizsgálat (Gondi J., Magi A., Paksi B. (szerk): „Függő(k) kapcsolatok” – TÁMOP – 2.5.1.-072008-0136 – Projekt - összefoglaló kiadvány. 2010. Budapest) rutin adatgyűjtési adatok a prevenció területén nem léteznek, a területről néhány dimenzió mentén évről-évre szokásosan rendelkezésre álló, a kábítószerügyi koordináció által finanszírozott pályázatokon alapuló adatok feldolgozottsága alacsony (és a pályázati források szűkülése okán feltételezhetően a prevenciós tevékenység egyre kisebb szegmensét jeleníti meg)
KVALITATÍV KUTATÁS, 2012, NDFP
A KUTATÁS CÉLJA
az új fejlemények és tendenciák megismerése, a nemzetközi fő áramokhoz képest tapasztalható hiányosságok és
erősségek feltárása. egy olyan, a későbbiek során rendszeresen – évente – megismétlésre kerülő adatgyűjtési standard kialakítása, ami költséghatékony módon lehetővé teszi a prevenció területén a legalapvetőbb tendenciák követését.
MÓDSZETANI HÁTTÉR Az EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja) egy az EU számos hivatalából, mely az Európai Unió drogproblémákkal kapcsolatos helyzetéről tényeken alapuló áttekintést ad. A hivatal célja, hogy tényszerű, objektív, megbízható és az összehasonlítható információkat gyűjtsön be, ezáltal hátteret biztosítson egyrészt az országoknak a törvények és szabályozások kialakítására, valamint a gyakorlati és elméleti szakemberek számára elérhetővé tegye a jó gyakorlatokat és a lehetséges új kutatási területeket. Alapvetően 30 ország adatait gyűjti, az EU 27 államán felül még Horvátországból és Törökországból (mint tagjelölt országok), valamint Norvégiából. ► A kvantitatív adatok gyűjtését standard adattáblák; ► A kvalitatív információt strukturált kérdőívek; ► A jelentések összeállítását útmutatók, szövegezési és ábrázolási előírások segítik.
A kutatás módszerének kidolgozása során EMCDDA általános és célzott prevencióval kapcsolatos strukturált kérdőíveire támaszkodtunk(SQ25, SQ26, illetve az SQ23-29/D rész)
MÓDSZER: VIZSGÁLT KÉRDÉSKÖRÖK az EMCDDA általános és célzott prevencióval kapcsolatos strukturált kérdőíveire (SQ25, SQ26, illetve az SQ23-29/D rész) támaszkodtunk, leképezve azok főbb tematikus egységeit. Vizsgált területek univerzális prevenció (iskolai, családi, közösségi megközelítések) célzott prevenció (közösségi, családi-alapú beavatkozások) Az egyes területeken belüli tartalmi kérdéskörök keretekre vonatkozó percepciók (pl. általános egészségfejlesztés; szenvedély magatartások) észlelt hozzáférhetőség észlelt drogpolitikai prioritások Általános kérdések szervezeti háttér, finanszírozás kutatások, minőségbiztosítás Fókuszok aktuális helyzet (2011) tendenciák regionális mintázódások
MÓDSZER: CÉLCSOPORT, ADATGYŰJTÉS MÓDJA
A kutatás célcsoportját a drogmegelőzés területén (is) tevékenykedő szervezetek, illetve azok vezetői/kulcsszereplői képezték.
A célcsoport azonosítása, a résztvevők kiválasztása a 2010-es illetve
2011-es – a kábítószerügyi koordináció által, illetve uniós forrásból finanszírozott – drogprevenciós pályázatok (KAB-ME, TÁMOP-5.2.5/B) listáinak egyesítése, komparatív elemzése alapján, + a kapcsolatfelvétel során történő ajánlások (networking technika).
Tekintettel arra, hogy kutatásunk során a szakemberek – sokszor
elszigetelt – egyéni tapasztalatainak, percepcióinak feltérképezése mellett, azok egymásra reflektáló véleményei alapján kialakuló kollektív tapasztalatainak megismerésére is törekedtünk, ezért a kutatás során fókuszcsoportos adatgyűjtési módszert alkalmaztunk.
5 fókuszcsoport, 35 területi szakértő/szervezet részvételével: Szeged (DAlföld), Debrecen (K-Mo), Szombathely (Közép és Ny-Dunántúl), Pécs (D-Dunántúl) és Budapest (Közép-Mo).
MÓDSZER: MEGKÉRDEZETTEK 0%
Nonprofit szervezetek összesen Állami/önkormányzati szerv Társas vállalkozás Magánszemély
10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Prevenciós szervezetek (2010)
A résztvevők közel kétharmada nonprofit szervezetet képviselt (23) volt, s jelentékeny számban jelentek meg állami/önkormányzati szervezetek képviselői is (11), azonban a – területen egyébként is alacsony arányban jelenlévő – forprofit szektor a fókuszcsoportokon elenyésző számban képviseltette magát (1). A fókuszcsoportokon képviselt szervezetek többsége (négyötöde) jelentős múltra visszatekintő, legalább 10 éve alakult szervezet, s közel kétharmaduk drogprevencióval is legalább 10 éve foglalkozik. A drogprevenciót/egészségfejlesztést fő tevékenységként a résztvevők egynegyede végzi. Összességében azonban a résztvevők fele fő tevékenységét a drogprobléma kezelésének valamilyen szegmensében fejti ki, s további egynegyedük elsősorban ifjúságvédelmi illetve szociális területen tevékenykedik.
AZ ELŐADÁS SORÁN TÁRGYAL KÉRDÉSKÖRÖK az EMCDDA általános és célzott prevencióval kapcsolatos strukturált kérdőíveire (SQ25, SQ26, illetve az SQ23-29/D rész) támaszkodtunk, leképezve azok főbb tematikus egységeit. Vizsgált területek univerzális prevenció (iskolai, családi, közösségi megközelítések) célzott prevenció (közösségi, családi-alapú beavatkozások) Az egyes területeken belüli tartalmi kérdéskörök keretekre vonatkozó percepciók (pl. általános egészségfejlesztés; szenvedély magatartások) észlelt hozzáférhetőség észlelt drogpolitikai prioritások Általános kérdések szervezeti háttér, finanszírozás kutatások, minőségbiztosítás Fókuszok aktuális helyzet (2011) tendenciák regionális mintázódások
FÓKUSZBAN: ISKOLAI PREVENCIÓ - KITÜNTETETT PREVENCIÓS SZÍNTÉR A DROGOKKAL VALÓ KAPCSOLATBA KERÜLÉS KOCKÁZATA 30% 18–24 25–34 25%
35–44 45–54
20%
15%
10%
5%
0% 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 … 53
FÓKUSZBAN: ISKOLAI PREVENCIÓ - KITÜNTETETT PREVENCIÓS SZÍNTÉR
TILTOTT DROGOK LTP VÁLTOZÁSA 25 20 15 10 ESPAD országok Magyarország
5 0 1995
1999
2003
2007
2011 Forrás: Hibell et al. 2012
FÓKUSZBAN: ISKOLAI PREVENCIÓ - KITÜNTETETT PREVENCIÓS SZÍNTÉR TILTOTT DROGOK ÉLETPREVALENCIA ÉRTÉKE 1995-BEN ÉS 2011-BEN
Forrás: Hibell et al. 2012
FÓKUSZBAN: ISKOLAI FŐBB PREVENCIÓ - KITÜNTETETT MUTATÓK, 2011-BENPREVENCIÓS SZÍNTÉR Az iskolás korosztály más, egészséget veszélyeztető magatartásmódok – alkoholfogyasztás, dohányzás – kialakulása szempontjából is döntő fontosságú fejlődési periódusban lévő populáció.
Forrás: Hibell et al. 2012
FÓKUSZBAN: ISKOLAI PREVENCIÓ - KITÜNTETETT PREVENCIÓS SZÍNTÉR „A megkérdezett szakemberek véleménye szerint legkevésbé az iskolák, a bíróságok/ügyészek illetve az egészségügyi rendszerben dolgozó szakemberek végeznek prevenciós tevékenységet. …. a szakemberek elvárásai alapján az iskolának kellene ebben a legnagyobb szerepet játszania, míg a valóságban szerepük meglehetősen csekély.” (Albert, Tóth, 2013, 10. old) ► ►
►
Az iskolát az Unió valamennyi tagállamában a megelőzés egyik legfontosabb színtrének tekintik (EMCDDA, 2005) Az Európa-szerte működő drogprevenciós programokat közzétenni hivatott EDDRA (Exchange on Drug Demand Reduction Action) adatbázisában megtalálható programok fele az iskolai színtéren jelenik meg. Magyarországon is az iskola a legnépszerűbb terepe a prevenciós aktivitásoknak: 2008-as évre vonatkozó, legutóbbi kutatási adatok szerint (Paksi, 2010; Paksi, Felvinczi és Schmidt, 2010; Nádas és Paksi, 2011) Moon is az iskolák 85-88%-ában zajlott valamilyen prevenciós /egészségfejlesztő program az egyes tanévekben, s 80%-ukban rendszeresen, minden évben történt valamilyen beavatkozás.
ISKOLAI
PREVENCIÓ ÉSZLELT HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
Teljes mértékben:
I. gyakorlatilag minden
iskolában van Kiterjedt: a legtöbb iskolában van, de nem mindenütt Korlátozott: az iskolák többségében nincs, de több mint néhányban van Ritka: csak néhány iskolában van
Nincs
0
MO-ON 2011-BEN
Térségek II. III. 0 1
IV.
0
V.
Összes 1
2
5
0
4
0
0
9
0
7
1
6
6
20
0
0
0
2
1
3
0
0
0
0
0
0
„Mivel én a megyei KEF-nek is a tagja vagyok, szoktam hallgatni a kollegáktól, hogy mekkorát küzdenek az iskolákba való bejutással, meg hogy nem tudunk bejutni az iskolákba...” (9 éve prevencióval is foglalkozó szolgáltató Közép-Mo) „… próbálkoztunk az iskolákban a programokat összeszedni. Onnan gondolom, hogy baj van a programokkal, mert, hogy a kérdésre választ se nagyon tudott adni, hogy van, vagy nincs? ” (13 éve egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet, K-Mo) „Ott
nem is engedik meg, hogy beléphetünk hozzájuk. … nem is tudnak arról, hogy van drogprevenció egyáltalán. Semmi információjuk nincsen, és itt csúszik el a dolog” (városi KEF, D-Dunántúl) „Korlátozott és egyenetlen városi és úgymond vidéki szinten” (ifjúságsegítéssel foglalkozó, 13 éve alakult, drogprevencióval 7 éve foglalkozó szervezet, D-Dunántúl)
ISKOLAI PREVENCIÓ ÉSZLELT HOZZÁFÉRHETŐSÉGE A korlátozott elérhetőségre vonatkozó vélemények a prevenciós tevékenység minőségével kapcsolatos kritikát is jelentenek:
„…ritkának találom, mert … tűzoltásképpen szoktak hívni néhányan..” (fő tevékenységként szenvedélybetegek rehabilitációjával foglalkozó intézet, Közép-Mo) „…én azért mondom, hogy korlátozott, mert lehet, hogy hiába van száz iskolából mind a százban program, de hogy az nem elvárható színvonalú…” (kulturális területen dolgozó, drogprevencióval 4 éve foglalkozó szervezet, KMo.) „…egy előadás a védőnőtől a drogokról, én azt nem tekintem prevenciós programnak. Én azt mondom, hogy ez a korlátozott.” (szociális ellátással foglalkozó, de 12 éve drogprevenciót is végző szervezet, Közép-NyDunántúl)
PREVENCIÓS
MODALITÁSOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
(SQ25: 6.1-6.15)
Teljes dohányzási tilalom az iskolákban Iskolai drogstratégia léte Információs napok Rendőrök által tartott prevenciós előadások Egyéb külsős oktatók által tartott programok (pl. ex-használók, orvosok) A tantárgyakban szerepelő kábítószerekkel kapcsolatos információk Tanórán kívüli kreatív tevékenységek, alternatív programok Több alkalomból álló, sztenderd nyomtatott drogprevenciós programok Készségfejlesztő programok Kortárssegítő programok Az iskolai tananyagba integrált, holisztikus drogprevenciós programok Csak fiúknak vagy csak lányoknak szóló programok Szülők számára szervezett programok Korai felismerésre irányuló programok Drogteszt a tanulók körében
ÁTLAG 4,4 3,7 3,6 3,5 2,9 2,9 2,9 2,8 2,6 2,5 2,3 2,1 2,1 2,0 1,9
A 3 feletti átlagot egyrészt az adminisztratív előírásokban szereplő elemek (dohányzási tilalom, illetve iskolai drogstratégia), másrészt az iskola számára kisebb költséget jelentő megoldások (információs napok, rendőrök által tartott előadások) kaptak. DE: Ezekkel az elemekkel kapcsolatban is többen jelezték, hogy ezek csak formálisan teljesített megoldások az iskolák részéről.
PREVENCIÓS
MODALITÁSOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
- KÉTELYEK
„a teljes dohányzási tilalom az iskolában, ötöst adtam, … rendeletileg szabályozva van,
de nem tudják betartani, és tulajdonképpen a gyakorlatban mégsem ilyen egyszerű.” (20 éve prevencióval is foglalkozó szervezet, K-Mo.);
„.. mindenkié ugyanúgy néz ki de legalább van neki. … de nem alulról szerveződően indulva jött létre, hanem ilyen sablon alapján” (5 éve egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet, D-Dunántúl) „Az iskolai drogstratégia, … szerintem minden iskolának van, .. hogy ez milyen, az
megint egy más dolog, hogy az valóban az-e, vagy az egy ilyen sablon, .. kipipáljuk, mint a minőségbiztosítások” (13 éve egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet, K-Mo) „Prevenciós előadások, ugye muszájból is ott kell lennie a rendőröknek, tehát és mondjuk itt a muszájon van a hangsúly, … vannak olyan kollegák, akiknek nem igazán áll jól ez a történet… ha muszájból kell valamit csinálni, akkor szerintem az néha nem igazán hoz … hatékony eredményeket” (rendvédelem, Közép-Ny-Dunántúl) „Ami nagyon megvan, … ez a rendőrök által tartott prevenciós előadás, ugyanis azt hiszem, hogy minden iskolába elmennek, mert, hogy ingyen csinálják, és talán ez a legnagyobb előnye.” (13 éve egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet, K-Mo)
„..információs napok vannak, itt megint megkérdőjelezhető, hogy milyen…” (20 éve drogellátással, 15 éve prevencióval is foglalkozó szervezet, K-Mo)
ISKOLAI
PREVENCIÓ
– MI
VAN A HIÁNYOK MÖGÖTT?
források szűkössége (i) humánerőforrás hiány (ii) motiválatlanság/hárítás(iii) információhiány (iv):
„..egy tananyagba ágyazott holisztikus programnak a kidolgozása, azt végigvinni, meg azt tesztelgetni. …ahhoz se szakember nincsen szerintem, se pénzügyi forrása nincsen, sem .. a keretébe se nagyon fér bele. Tehát nyilván jobb az, ha jön a sztárember, sztár gázsiért, ..tornaterem, 45 perc, letudva.” (7 éve drogmegelőzéssel foglakozó szervezet, K-Mo) „..visszagondolva sok évvel ezelőttre, mikor a prevencióra szánt források .. jelentősen sokszorosak voltak, akkor .. a szolgáltatók már rendelkeztek olyan készségekkel, tudással, amivel el tudtak mindenféle programokat indítani, tehát azt gondolom, hogyha …ezekre lennének pályázati források, akkor ezek lennének.” (12 éve drogprevencióval is foglalkozó szervezet, Közép-Mo) „…az iskolák motiválatlansága, …. nagyon nehéz bejutni. …szinte takargatják a bajt, s nem akarják felszínre hozni. Úgy érzik, hogy akkor rossz híre lesz az iskolának, …én ezt abszolút tapasztalom, és személyesen. (5 éve prevencióval foglalkozó szervezet, KözépMo) „… Én azt látom a saját területemen, hogy az iskolák nem igazán vannak azzal tisztában, hogy milyen szervezetek működnek a területen? Ezek a szervezetek milyen prevenciós programokat, és milyen csomagokat tudnak kínálni nekik. Tehát én azt gondolom, hogy egy fajta ilyen kommunikációs probléma is van… Én is csak itt ülünk, hallgatlak csodálattal, és gyakorlatilag most tájékozódom arról, hogy te most mit csinálsz, meg te mit csinálsz? Akkor egy iskolától mit várjon az ember? …” (12 éve drogprevencióval foglalkozó szervezet, Közép-Mo)
ISKOLAI PREVENCIÓMODALITÁSOK KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAINAK ÉSZLELT HOZZÁFÉRHETŐSÉGE 2011 ISK . PREVENCIÓS HOZZÁFÉRHETŐSÉGE EURÓPÁBAN 30 ország - 27 EU tagország, Horvátország,Törökország és Norvégia - adatai alapján Teljes dohányzási tilalom az iskolákban Iskolai drogstratégia léte Információs napok Rendőrök által tartott prevenciós… Egyéb külsős oktatók által tartott… Tanórán kívüli kreatív… Készségfejlesztő programok Szülők számára szervezett programok Korai felismerésre irányuló programok
Kortárssegítő programok
EU átlag EU módusz Magyarország 2011
Csak fiúknak vagy csak lányoknak… Drog teszt a tanulók körében 1
2
3
4
EMCDDA (2011), Prevention Profiles 2011. Online Publication. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, Lisbon.
5
ISKOLAI
PREVENCIÓ
–
ÉSZLELT TENDENCIÁK
A kvantivatív kutatási adatok szerint (Paksi, 2010; Paksi, Felvinczi és Schmidt, 2010; Nádas és Paksi, 2011) 2008-ban az iskolák 85-88%-ában zajlott valamilyen prevenciós vagy egészségfejlesztő program az egyes tanévekben, s 80%-ukban rendszeresen, minden évben történt valamilyen beavatkozás. A rendszeres prevenciós aktivitás általánossá válása következtében a korábbi enyhe intézményi mintázatok sem jelentek már meg, így az iskolák területi elhelyezkedése mentén sem mutatkoztak szignifikáns különbségek (Paksi, 2010). A 3 évvel korábbi kvantitatív vizsgálati eredményekhez képest a 2011-es évre vonatkozóan kvalitatív információkkal szolgáló kutatásunk során az iskolai prevenció hozzáférhetősége tekintetében térségenként némileg eltérő, de összességében korlátozott hozzáférést, és rosszabbodó tendenciákat érzékeltek a szakemberek.
Tendenciák
javuló stagnáló rosszabbodó
I. 5 0 0
II. 0 4 3
Térségek III. 1 2 2
IV. 2 0 6
V. 0 2 6
Összes
8 8 17
TENDENCIÁK
EURÓPÁBAN
Görögországban és Spanyolországban a közelmúltban az általános prevenció csökkenéséről számoltak be, Lettországból a prevenciót végző személyzet csökkentését jelezték, ami alátámasztja azokat a korábbi feltevéseket, miszerint a mostani gazdasági visszaesés időszakában a prevenció területére is kihatnak a költségvetési megszorítások (EMCDDA, Éves jelentés, 2011, 2012).
ISKOLAI
PREVENCIÓ
–
ÉSZLELT DROGPOLITIKAI PRIORITÁSOK(SQ25:
Drogpolitikai prioritások Információk a szociális / egészségügyi kockázatokról Védő iskolai környezet megteremtése Készségek fejlesztése A társadalmi kirekesztés csökkentése Az iskola szerepének megerősítése Önértékelés fejlesztése Segítő szolgáltatásokkal kapcsolatos információk Egyéb: egészségközpontúság Egyéb: családi környezet megerősítése Egyéb: büntetőjogi fenyegetés Egyéb: erkölcsi, normatív megközelítések Nincsenek prioritások
5.2.)
Említések száma 10 5 7 7 13 5 1 1 1 11 1 5
ISKOLAI
PREVENCIÓ
–
ÉSZLELT DROGPOLITIKAI PRIORITÁSOK
„.. a nem létező drogstratégia szerint az infók a szociális és egészségügyi kockázatokról, ez az elsődleges. És még kell az iskola szerepét erősíteni.” (7 éve gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat, 3 éve drogprevenciót is végző, szervezet, D-Dunántúl) „Az iskola szerepének megerősítését is érzem, csak azt ilyen nagyon sajátos módon… (közel 20 éve egészségfejlesztéssel, prevencióval foglalkozó szervezet, Közép-Mo) „…a védő iskolai környezet megteremtése, ott nem az óvó jelzővel illetném ezt a fajta védőt, hanem inkább a határok által védett, tehát, hogy fogjuk meg a gyereket, vigyük vissza, a rendőr tudja igazoltatni, stb. ... (kulturális területen dolgozó, drogprevencióval 4 éve foglalkozó szervezet, K-Mo.)
Kb. ugyanilyen számban nyilatkoztak úgy, hogy egy, az EMCDDA prioritáslistájában nem szereplő cél az, ami a prevencióval kapcsolatos kormányzati/szakmapolitikai kommunikációban nagy fontosságot kap, éspedig a büntetőjogi fenyegetés.
„Én alapvetően a büntetés megjelenését látom, tehát hogy szigorodik a drogpolitikai, hogy szigorítani akarják… nagyon markánsan kommunikálták.” (5 éve prevencióval foglalkozó szervezet, Közép-Mo) „…a társadalmi kirekesztettség csökkentése, az abszolút nem érvényes... a büntetése...” (7 éve gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat, 3 éve drogprevenciót is végző, szervezet, D-Dunántúl) „a büntetőjogi fenyegetettséget, azt mindenképpen érzem. …azt csinálja, az egész biztos.” (20éve egészségfejlesztéssel/prevencióval foglalkozó szervezet, Közép-Mo)
Albert és Tóth kutatása is utal: a források (i) ill. a stratégia hiányára (ii) a prevenció helyett a represszió dominanciájára (iii) „A szakemberek csaknem fele szerint egyáltalán nincs olyan átfogó politikai stratégia, ami a fiatalkori devianciákkal/bűnözéssel/erőszakkal foglalkozik…és/vagy a gyakorlatban nem valósult meg..” (Albert, Tóth, 2013, 12.p.) „A prevenciós tevékenységekre rendelkezésre álló pénzzel a legfőbb baj, hogy kevés a forrás, ráadásul meglehetősen kiszámíthatatlan is.” (Albert, Tóth, 2013, 12.p.) „A fiatalkori bűnelkövetés területén a főbb prevenciós megközelítések leginkább csak a bűnelkövetésre fókuszálnak illetve a büntetésre és elrettentésre alapulnak. Kevésbé elterjedtek a helyzeti megközelítések, amelyek a bűnelkövetés alkalmainak csökkentését, a hatékonyabb felderítést, az elkövetők vád alá helyezését célozzák. Legkevésbé az áldozat-központú, a védőfaktorok megerősítését célzó megközelítések, illetve a lakosság (ezen belül a fiatalok) teljes körére kiterjedő megközelítések elterjedtek.” (Albert, Tóth, 2013, 10.p)
A DROGPREVENCIÓ MÁS TERÜLETEI Általános (univerzális) családi prevenció: azok a programok, melyek elsődlegesen a családokat/szülőket célozzák meg (ez történhet az iskolán keresztül is, de nem a diákokra irányuló iskolai programok keretében).
Közösségi alapú általános prevenció: színtérként értelmezzük, szemben a közösség tágabb - egyének aktív társadalmi hálózataként való – értelmezésével. Ide tartoznak a fiatalokat megcélzó drog-prevenciós/egészségfejlesztési program, mely kizárólagosan a helyi közösséget célozza meg. Célzott prevenció (Selective prevention) a teljes populáció csak egy valamilyen szempontból körülhatárolt részét célozza meg, azokat akik bizonyos sajátosságaik okán különösképpen veszélyeztetettnek tekinthetők, s veszélyeztetett csoport valamennyi tagja, esetleges konkrét személyes veszélyeztetettség híján is profitálni tud ezekből. A veszélyeztetett csoportok számos szempont alapján azonosíthatóak, amennyiben bizonyítottan oki kapcsolat mutatható ki az adott tényező megléte és a problémaviselkedés kialakulása között. Ilyen veszélyeztetett csoportok lehetnek: hajléktalanok, kisebbségek tagjai, problémás diákok, iskolából kimaradó fiatalok, intézetben élő fiatalok, fiatal bűnelkövetők, partizó fiatalok, rossz környéken élő fiatalok, bevándorlók, beilleszkedési problémákkal küzdők, hiperaktív fiatalok, veszélykeresők, kondi terembe járók. Ezek a programok szintén lehetnek családi vagy közösségi alapú beavatkozások.
ÉSZLELT
HOZZÁFÉRHETŐSÉG A DROGPREVENCIÓ MÁS TERÜLETEIN
Hozzáférhetőség
Iskolai
Univerzális Univerzális Célzott Célzott családi közösségi közösségi családi
Teljes mértékben
2
0
0
0
0
Kiterjedt
9
0
2
4
5
20
10
13
19
9
Ritka
3
14
15
6
14
Nincs
0
9
0
0
0
Korlátozott
Korlátozott: a releváns helyek többségében nincs, de több mint néhányban van Ritka: csak néhány releváns helyen van
A területen lévő szembetűnő hiányok okait kisebb részben a személyi és tárgyi feltételek, kompetenciák hiányában (i), nagyobb részben a társadalmi támogatás deficitjeiben (ii) látják:
ÉSZLELT VÁLTOZÁSOK DROGPREVENCIÓ MÁS TERÜLETEIN tendencia
iskolai
Univerzális családi
Univerzális Célzott Célzott közösségi közösségi családi
javuló
8
7
4
stagnáló
8
16
17
12
17
17
10
4
10
7
0
3
rosszabbodó
Több közösségi rendezvény van. … jóval több ilyen rendezvény, jóval több ilyen esemény van. … De most, hogy ez mennyire egészségfejlesztés, mennyire nem, … az szerintem itt … egy érdekes kérdés.. (kulturális területen dolgozó, drogprevencióval 4 éve foglalkozó szervezet, K-Mo.) „Szerintem tendenciában … ez a fajta szemlélet terjed el, de még nagyon sok lépés kell hozzá. Tárgyi, szemléleti, személyi téren, vagyis, hogy a nullához képest már sokat haladtunk, ….” (20 éve prevencióval is foglalkozó szervezet, K-Mo.)
KUTATÁSOK,
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
-
HARMONIZÁLÓ EREDMÉNYEK:
Arra vonatkozóan, hogy helyi/regionális szinten megjelennek-e valamilyen standardok, teljesítménymutatók, értékelési, szabványok és iránymutatások, a prevenciós munka területén, s ezek befolyásolják-e a programok támogatását, többnyire röviden az a választ kaptuk, hogy „nem tudok róla”, illetve hogy „ritka, nem jellemző”.
„Nincsenek. Én tényleg ebben látom a legnagyobb hiányt. …nincsenek megmérve az iskolák, nincsenek felmérve az igények, szükségletek ilyen módon, és nincsenek megmérve a programoknak a hasznossága. Még olyan szervezeti szinten sem, egyénileg, hogy most én megcsináltam egy 5 órás foglalkozást, legfeljebb csak egy ilyen tetszési indexet vegyek fel, még csak ennyire sem.” (kulturális területen dolgozó, drogprevencióval 4 éve foglalkozó szervezet, K-Mo.) „Inkább ilyen bizalmi rendszer működik szerintem, legalábbis én úgy tapasztalom ...” (közigazgatási szervezet, Dél-Alföld) „A megvalósult prevenciós programok értékelését a szakemberek nagyon fontosnak tartanák. Ugyanakkor ez az értékelés a megkérdezettek 40%-a szerint nem létezik vagy nagyon gyenge, további 30%-uk szerint pedig meglehetősen gyenge. A jelenlegi programértékelések többségét hektikusnak, nem professzionálisnak, formálisnak látják. … túlságosan drága lenne. Kérdés az is, hogy kinek kellene finanszíroznia ezt?” (Albert, Tóth, 2013, 10.p)
KUTATÁSOK,
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
-
HARMONIZÁLÓ EREDMÉNYEK:
A drogprevenciós szakemberek beszámoltak félresiklott kutatási próbálkozásokról (i), illetve a kutatások kivitelezése területen jelentkező nehézségeikről, forrás- és kutatástechnikai hiányosságokról is (ii). „… egy ilyen rövidített kérdőívet használtunk, …Az a baj, … hogy ugyanazokat az embereket nem sikerült lekérdezni, úgyhogy keményen támadható, így aztán nem nagyon lebegtetném. (13 éve egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet, K-Mo) „..előtte, utána … lekérdeztük az egész populációt is, meg azt a csoportot is, akivel mi dolgoztunk. Itt azért volt nehéz, mert számtalan program futott, …, általános prevenció, életkészség, stressz, meg nem tudom, … nem néztük meg, hogy speciálisan melyik hatott jobban, vagy kevésbé…” (13 éve egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet, K-Mo) „Azt gondolom, hogy sokszor az értékelésnek a szakmai háttere hiányzik. …én hiába tanultam az egyetemen, …ahhoz sok minden kell a lelkesedésen túl, némi forrás is pluszban, … nem várható el egy prevenciós szakembertől, hogy a kutatásnak ezen a szintjén naprakész legyen. „ (13 éve egészségfejlesztéssel foglalkozó szervezet, K-Mo) „Mindenképpen kell külső szakember bevonása... nagyon sokszor éppen ezért nem valósul meg egyrészt, hogy szakértelem hiánya, másrészt meg az, hogy …kapok a foglalkozásért 5000 forintot, hát most én ne fogom beáldozni …1500-at … az értékelésre.”” (kulturális területen dolgozó, drogprevencióval 4 éve foglalkozó szervezet, K-Mo.) „…annyira minimális maga a pályázatnak az igényelhető összege, hogy abba nagyon nehéz érvényesíteni.” (20 éve drogellátással, 15 éve prevencióval is foglalkozó szervezet, K-Mo)
KUTATÁSOK,
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
- AZ
EVIDENCIÁK ERŐSSÉGE
A különböző kutatási elrendezésekből származó adatok megbízhatósága (NICE - National Institute of Clinical Excellence) Copyright © American Heart Association
KUTATÁSOK,
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
- AZ
EVIDENCIÁK ERŐSSÉGE
Kutatás-alapú prevenció: a hatékonyság piramis (a Mulhall és Hays-féle modell)
Köszönöm a figyelmet!