102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 102
Liszickij, El teljes nevén eliezer vagy elizar liszickij , liszickij más írásmóddal lissitzky , eredeti orosz nevén lazar markovics liszickij (szül. 1890. nov. 22. [a régi naptár szerint nov. 10.] Pocsinok, szmolenszk mellett, oroszország − megh. 1941. dec. 30. moszkva), orosz festő, építész, tipográfus és iparművész; az absztrakt művészet egyik úttörője. kiváltképp tipográfiai, reklámművészeti és kiállítás-tervezési újításai jelentősek. a németországi Darmstadtban és moszkvában tanult. marc chagall 1919-ben kinevezte a vityebszki forradalmi művészeti iskola tanárának. Ugyanitt tanított kazimir malevics festő, annak a szuprematista mozgalomnak az alapítója, amely a tiszta geometriai forma magasabbrendűségét hirdette a tartalmi ábrázolással szemben. liszickij malevics hatására, 1919-ben kezdett el dolgozni a ProUn („az Új igenlésének terve”) nevű absztrakt geometrikus festménysorozatán, amellyel a konstruktivista irányzat vezető alakja lett. 1921-ben moszkvában tanított, ám amikor a szovjet kormány szembefordult a modern művészettel, elhagyta az országot. németországban az absztrakt művészet egyik fő szervezője lett. itt találkozott moholy-nagy lászlóval, aki a Bauhaus tanáraként elterjesztette liszickij művészeti eszméit nyugaton. liszickij 1928−29 telén visszament moszkvába, és folytatta művészetmegújító tevékenységét. a térbeli konstrukciókkal kísérletezve új és nagy hatású kiállítási, nyomdai, fotómontázs-szerkesztési és építészeti technikákat fejlesztett ki.
A chicagói Newberry Library szívességéből
LIS
Liszickij, El
El Liszickij katalógusterve saját kiállításához
Lisszabon portugál nevén lisBoa, Portugália fővárosa; az európai kontinens legnyugatibb pontjától kb. 15 km-re, a tejo folyó öböllé szélesedő, atlantióceáni torkolatánál terül el, 17 kisebb-nagyobb magaslaton. az ország legnagyobb városa és kikötője. a város (ókori nevén olisipo vagy Ulyssipo) kr. e. 205-től kr. u. 409-ig állt római fennhatóság alatt. a népvándorlás korában több nép is meghódí102
totta; az eredeti városfal vonala valószínűleg a vizigótoktól származik. a mórok a viii. század elején foglalták el, s 433 évig meg is tartották. 1147-ben foglalták vissza a keresztesek i. alfonz portugál király vezetésével. 1256-ban helyezték át ide a király székhelyét coimbrából. i. Dénes (ur. 1279−1325) idején a város nagy fejlődésnek indult; ekkor alapították első egyetemét is. a nagy földrajzi felfedezések (1415−1578) kezdetén a városnak kb. 65 000 lakója volt. i. mánuel (ur. 1495−1521) idején lisszabon sok pazar épülettel, templommal, köztérrel lett gazdagabb; ekkor épült a Belémi torony (1515) és a szt. jeromoskolostor is. a felvirágzást és a városiasodást azonban hamarosan megakasztották a pestisjárványok és a földrengések; iii. jános elvitte innen az egyetemet, és a város erkölcseinek megregulázása végett behívta a jezsuitákat és az inkvizíciót. ez utóbbi elüldözte a tőkével és kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező zsidókat és moriszkókat, s az újonnan fölfedezett gyarmatokra kivándorolt az ország lakosságának a fele. Portugália 1580-tól 1640-ig spanyol uralom alatt állt. a spanyolok elleni felszabadító harcot lisszaboni nemesek indították el. a Xviii. század elején a brazíliai ültetvények és gyémántbányák újabb felvirágzást hoztak, amely 1755. november 1-jén ért véget. aznap délelőtt a várost minden idők egyik legnagyobb földrengése rázta meg. az erős és tartós rengés, majd a nyomában pusztító szökőár és tűzvész 60 000 áldozatot követelt, és 12 000 épület dőlt romba. az újjáépítést sebastião josé de carvalho főminiszter, Pombal márkija irányította; róla kapta nevét a kényszerűségből kevéssé díszes barokk stílus, az estilo pombalino. a XiX. század elején francia és brit megszállás, majd napóleon veresége után, 1834-ig polgárháború, arra pedig 10 éves zavaros, forradalmi időszak következett. a város mégis fejlődött; lakossága 100 év alatt megkétszereződött. ekkor épült az új városháza, modernizálták a kikötőt, és szabályozták a folyót. megjelent a vasút is, a városi közlekedésben pedig a lóvasút. a széles avenida da libertade sugárutat 1880-ban nyitották meg, és 1901-ben indult el az első villamos; a magasabban fekvő városrészekbe drótkötél vontatta siklóval lehet feljutni, és működik a raoul mesnier du Ponsard tervezte hatalmas felvonó is. a két világháború idején a város kb. 200 000 menekültet fogadott be. 1966-ban adták át a salazar (ma Április 25.) hidat, nyugat-európa egyik leghosszabb függőhídját (2277 m). 1998-ban készült el a vasco da Gamáról elnevezett, 17 km hosszú, új híd. a történelmi városmag a tejo északi partján fekvő alfama negyed. a szt. György-vár azon a hegyen magasodik, amelyen lisszabont megalapították. a város nevezetessége még a székesegyház (sé Patriarcal; 1344), a szt. rókus-templom (Xvi. sz.),
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 103
Thinkstock
a szt. jeromos-kolostor, a Praça do comércio (kereskedők tere; Xviii. sz.), a szt. károly színház (Xviii. sz.) és a Gulbenkian kulturális központ. a múzeumok közül különlegesség az azulejót és a hintókat bemutató múzeum. a vöröstéglás, mór árkádos és kupolás arénában a portugál bikaviadal szabályai szerint nem ölik meg a bikát.
A nevezetes lisszaboni siklók egyike
a városban csaknem négy évszázados szünet után, 1911-ben nyílt ismét egyetem. a műszaki egyetemet 1937-ben, a többi hármat az 1970-es években alapították. a város gazdaságában a változatos ipar mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a pénzügyi szolgáltatások és az idegenforgalom. a modern kikötő dokkjai 30 km hosszan sorakoznak. lisszabon vasúti és közúti csomópont; hajó- és repülőjáratok a világ minden részével összekötik. t: 85 km2. l: 547 631 (város, 2011); 2 831 000 (nagyvárosi övezet, 2009). Lisszaboni Szerződés hivatalosan lisszaBoni szerzőDés az eUróPai Unióról szóló szerzőDés és az eUróPai közösséGet létrehozó szerzőDés móDosítÁsÁról; nemzetközi egyez-
mény, amelyet 2007. december 13-án írtak alá azzal a céllal, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát. kiegészíti és módosítja a maastrichti szerződést (szerződés az európai Unióról; 1993), a római szerződéseket (eGk szerződés és az euratom szerződés; 1958) – és egyéb dokumentumokat –, de nem lép azok helyébe. 2009. december 1-jén lépett életbe, s mind a 27 tagország ratifikálta. a szerződés megszüntette és az eU-ba integrálta az európai közösséget, s létrehozta a tagállamok vezetői közül megválasztandó európai tanács állandó elnökének hivatalát (két és fél éves pozíció). e szerződés lehetővé teszi, hogy minden egyes tagállam saját biztost delegálhasson az európai Bizottságba. az egységesebb külpolitikai fellépés érdekében hozták létre az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének hivatalát és az európai külügyi szolgálatot.
megerősítették az európai Parlament jogalkotói és költségvetési hatáskörét. az európai képviselők számát maximálták 751 főben, a parlamenti mandátumok elosztása az ún. csökkenő arány elve szerint történik. életbe lépett az európai Unió alapjogi chartája, amely az eU polgárainak – polgári, politikai és szociális – jogait garantálja. az eU tanácsában bevezették a minősített többségi szavazást. liszt gabonaszemek vagy más, keményítőtartalmú növényi részek finom őrleménye; számos élelmiszer, a kenyér és egyéb sütőipari termékek, sütemények alapanyaga. a nyugati országokban főként búzalisztet használnak; a laza, könnyű tésztához ez a legmegfelelőbb. a gabonaszemek mintegy 85%-át a keményítőtartalmú endospermium (liszttest) teszi ki. a külső rétegek alkotják a kb. 13%-nyi korpát; a zsíros csíra mintegy 2%. a finomliszt készítésekor őrléssel választják el az endospermiumot a mag többi részétől. a teljes őrlésű búzaliszthez a mag minden részét felhasználják. a modern malmokban a gabonaszemeket megtisztítják, beállítják a víztartalmukat, majd két henger között szétrepesztik. a legfinomabb részecskéket, a töretlisztet kiszitálják és zsákokba töltik. a durvább búzadarát és a korpát a hengersoron őrlik tovább. az egyre kisebb szemcséjű búzadarából liszt lesz, a korpát eltávolítják. a lisztet a maradék korpa mennyisége szerint osztályozzák. amikor a lisztet vízzel tésztává keverik, a magfehérje sikérré alakul át, amely rugalmas, folytonos hálóval szövi be a masszát. megköti a gázokat, ezért tud a tészta sütés közben kiterjedni, felemelkedni. a sikér erőssége a liszt fehérjetartalmától függ. a búzaliszteket korpa- és maghéjtartalom, valamint szemcsenagyság szerint osztályozzák. más keményítőtartalmú növényekből is készül liszt, pl. árpából, hajdinából, zabból, burgonyából, szójababból, rizsből, rozsból és kukoricából. Liszt Ferenc németül franz liszt (szül. 1811. okt. 22. Doborján, sopron vármegye [ma ausztriában] − megh. 1886. júl. 31. Bayreuth, németország), zeneszerző és zongoravirtuóz, a zenei romantika egyik legnagyobb hatású képviselője; híres művei között 12 szimfonikus költemény, 3 zongoraverseny, több egyházi kórusmű és számtalan zongoradarab található. Ifjúkora és tanulmányai. apja, liszt Ádám a zenekedvelő esterházy miklós herceg gazdatisztje volt, és játszott az udvari zenekarban. liszt ferenc rendkívüli zenei képességei korán megmutatkoztak: nyolcéves korában már komponált, és kilencévesen lépett először koncertpódiumra. játéka elbűvölte a magyar mágnásokat, akik hatéves ösztöndíjat adtak zenei tanulmányaihoz. Bécsben karl czerny zeneszerző és zongoraművész, kora leghíresebb zenepedagógusa lett a tanára. zeneszerzést és zene103
LIS
Liszt Ferenc
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 104
Liszt Ferenc
LIS
elméletet antonio salieritől, a bécsi udvar zeneigazgatójától tanult. több nagy sikerű koncertet is adott a császárvárosban, és minden bizonnyal találkozott Beethovennel is. liszt 1823-ban családjával együtt Párizsba utazott, ahol antonín reichától, michael haydn egykori tanítványától és a vígoperaszerző ferdinando Paërtől tanult. 1824. évi bemutatkozó hangversenyén elsöprő sikert aratott. 1825-ben angliában, a windsori kastélyban iv. György királynak játszott. manchesterben bemutatták a Don Sanche c. egyfelvonásos operájához írt nyitányát. 1826-ban liszt franciaországban és svájcban turnézott, majd 1827ben ismét anglia következett. az idegkimerültségre panaszkodó művész ekkor bejelentette, hogy papi pályára akar lépni. liszt Ádám Boulogne-ba vitte a fiát, hogy tengeri fürdőkkel segítse a gyógyulásban, ő maga azonban a tífusz áldozata lett. liszt visszatért Párizsba, és főként zongoratanárként kereste kenyerét. 1828-ban beleszeretett egyik növendékébe. amikor a lány apja véget vetett a kapcsolatnak, liszten súlyos depresszió vett erőt. sokáig kétségek kínozták pályafutása miatt, és újra elmerült a hitbeli kérdésekben; a rendbe való belépésről csak anyja tudta lebeszélni. hogy műveltségbeli lemaradását behozza, sokat olvasott. nagy hatással voltak rá félicité lamennais abbé utópisztikus eszméi. amikor az 1830. júliusi forradalom nyomán X. károly francia király lemondott, és helyette lajos fülöpöt koronázták meg, liszt Forradalmi szimfóniát tervezett írni.
A milánói Museo Teatrale alla Scala szívességéből
Liszt Ferenc – Joseph Kriehuber litográfiája (1846)
lisztet 1830 és 1832 között három olyan művészszel is összehozta a sors, aki meghatározta pályafutását. 1830 végén hector Berliozzal találkozott, aki a programzene hívévé tette, és akitől megtanulta a romantikus zenekar kezelését. 1833-ban elkészítette a Fantasztikus szimfónia zongoraátiratát, és több más mű átiratával is segítette Berliozt. niccolò Paganinit 104
liszt először 1831-ben hallotta játszani, és hegedűvirtuozitását csakhamar sikerült átültetnie a zongorajáték technikájába: megszületett a Campanellára írt liszt-fantázia. ekkor találkozott frédéric chopinnel, akinek zenei gondolkodása és zeneköltői stílusa nagy hatással volt művészetére. A Marie d’Agoult-val töltött évek. 1834-ben liszt a lamartine-versekre írt Harmonies poétiques et religieuses (Költői és vallásos harmóniák) és a három Apparition (Jelenés) megkomponálásával vált érett zeneszerzővé. e művek lírai stílusa éles ellentétben állt fiatalkori műveivel. ebben az évben találkozott George sand regényíróval és marie de flavignyvel, d’agoult grófnővel, akibe beleszeretett. 1835-ben a grófnő elhagyta férjét és családját, hogy svájcban csatlakozzék liszthez. négy évig éltek együtt, többnyire svájcban és olaszországban. liszt tanított az újonnan megnyílt Genfi konzervatóriumban is, és esszéket írt A művészek helyzetéről címmel. a d’agoult asszonnyal töltött évek alatt keletkezett az Années de pèlerinage („Zarándokévek” vagy „Vándorévek”; 1837−54) c. zongoradarabok első két kötete és az ördöngösen virtuóz Transzcendens etűdök (1838, 1851) első kiérlelt változata. liszt zongorára írta át Paganini hat darabját, három Beethovenszimfóniát, néhány schubert-dalt és néhány további Berlioz-művet. több fantáziát is írt az akkoriban gyakran játszott operákra, és elkápráztatta velük a koncertlátogatókat. viszonyuk marie d’agoult-val 1839 végére annyira megromlott, hogy az asszony három gyermekükkel (Blandine, cosima és Daniel) visszatért Párizsba. a rákövetkező nyolc évben liszt bejárta európát, és sokfelé koncertezett. 1844-ig a nyarakat továbbra is d’agoult asszonnyal és a gyermekekkel töltötte. amikor végleg szakítottak, liszt Párizsba vitte gyermekeit. ezekben az években ért el koncertező művészi pályája csúcspontjára. mindenütt ajándékokkal és kitüntetésekkel halmozták el, és főleg a hölgytársaság rajongott érte. nem hagyott fel a zeneszerzéssel sem. az 1838-as pesti árvíz híre hazafias érzéseket ébresztett lisztben. Bécsben jótékonysági koncertsorozatot tartott, majd 1839−40-ben − gyermekkora óta először − magyarországra látogatott. felébredt érdeklődése a cigányzene iránt, amely megalapozta Magyar rapszódiáit és más, magyaros stílusban komponált zongoradarabjait. kantátát írt az 1845-ös Beethoven-fesztiválra, s néhány kisebb kórusművet is szerzett. Weimari alkotások. 1847 februárjában kijevben megismerkedett carolyne sayn-Wittgenstein hercegnével, és részben az ő hatására felhagyott utazó virtuózi pályafutásával, és a zeneszerzésre összpontosította figyelmét. Utolsó nyilvános szólóestjét 1847-ben jelizavetgradban (ma kirovograd, Ukrajna) adta.
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 105
j. s. Bach Weinen, klagen... c. kantátájának témájára. Bár a hercegné férje 1864-ben meghalt, a házasságról többé nem esett szó. 1865-ben liszt felvette a római katolikus egyház négy alsóbb rendjét, de soha nem lett pap. i. ferenc józsef magyar királlyá koronázására, 1867-ben írta meg a Koronázási misét. e megbízatással felújultak kapcsolatai szülőhazájával. időközben lánya, cosima, aki 19 évesen liszt egyik tanítványához, hans von Bülowhoz ment feleségül, szeLiszt Ferenc időskori fényképe relmi viszonyba került richard Wagnerrel, és gyermeke is született tőle, mielőtt 1870-ben elvált férjétől és összeházasodott Wagnerrel, s ez egészen 1872-ig elmérgesítette a két zeneszerző viszonyát. A Weimar−Róma−Pest háromszög. 1869-ben a nagyherceg visszahívta lisztet Weimarba, hogy vezessen zongora-mesterkurzusokat. ettől kezdve minden évben ellátogatott magyarországra is. élete hátralévő részét Weimar, róma és Pest között osztotta meg. 1871-ben udvari tanácsosi címet és tiszteletdíjat kapott ferenc józseftől. 50 éves művészi jubileumát 1873-ban a Christus oratórium budapesti bemutatásával köszöntötték. 1875-ben megnyílt a zeneakadémia, amelyet liszt mint elnök és erkel ferenc mint igazgató irányított. miután kibékült Wagnerrel, liszt rendszeresen részt vett a Bayreuthi Ünnepi játékokon. folytatta a komponálást is; zenéjéből fokozatosan eltűnt a briliáns csillogás, stílusa szikárabb, inkább befelé forduló és kísérletező lett. kései művei (mint a Villa d’Este szökőkútjai) helyenként Debussy hangzásvilágának előfutárai, a Hangnem nélküli bagatell vagy a Csárdás macabre pedig Bartók Béláig mutat előre. liszt 1886-ban, 45 év után ismét londonba ment, ahol több hangversenyen is játszották darabjait. innen antwerpenbe, Párizsba, majd Weimarba vezetett az útja. Utoljára július 19-én luxembourgban adott koncertet. két nappal később a hónapok óta betegeskedő zeneszerző megérkezett a bayreuthi fesztiválra, ahol betegsége tüdőgyulladássá fajult. Állapotát tovább súlyosbította lánya, cosima érzéketlensége, aki a fesztivál ügyeinek intézése érdekében magára hagyta apját. július 31-én halt meg. Értékelése. liszt nemcsak kora legnagyobb zongoravirtuóza, hanem rendkívül eredeti zeneszerző és a romantika egyik vezető alakja is volt. zeneszerzőként alaposan kitágította a zongorajáték korlátait. művei briliáns technikai megoldásokra adnak leheEB Inc.
liszt 1842-ben udvari karmesteri címet kapott a weimari nagyhercegtől. 1848-ban elhatározta, hogy a német városban telepszik le. a hercegné, akinek nem sikerült elválnia a férjétől, szintén Weimarba költözött. együtt éltek a városban, ahol lisztnek sok ideje maradt a komponálásra, s arra, hogy operaelőadásokon és koncerteken vezényelje az udvari zenekart. ez volt alkotói pályafutásának legtermékenyebb időszaka: ekkor született első 12 szimfonikus költeménye, a Faust-szimfónia (1854; átdolgozva 1857−61), a Dante-szimfónia (1855−56), a h-moll zongoraszonáta (1852−53), az Esz-dúr zongoraverseny (1849; átdolgozva 1853 és 1856) és az A-dúr zongoraverseny (1839; átdolgozva 1849−61). (harmadik, 1839-ben komponált szintén Esz-dúr zongoraversenyét csak 1988-ban fedezték fel.) liszt a weimari évek alatt írta meg a Haláltánc c. zongorazenekari művét, a Transzcendens etűdök és a Paganini-etűdök, valamint a Zarándokévek első két kötetének átdolgozott változatait. az esztergomi főszékesegyház felszentelésére írott Esztergomi mise 1855 tavaszán íródott. a kor újító szellemű zeneszerzői közül néhányan liszt tanítványai lettek. az ún. új német iskola a modernizmust tűzte zászlajára, s ez bosszantotta a hagyományosabb zenéhez ragaszkodó muzsikusokat. a weimari udvarban nem nézték jó szemmel, hogy liszt támogatta richard Wagnert, akinek 1849-ben politikai tevékenysége miatt menekülnie kellett németországból, és aki éppen liszt segítségével jutott el svájcba. a konzervatív weimariak amiatt is háborogtak, hogy a hercegné nyíltan együtt élt liszttel. ráadásul a lisztet kinevező nagyherceg 1853-ban meghalt, és utódját nemigen érdekelte a zene. a zeneszerző öt évvel később lemondott tisztségéről, s bár még 1861-ig Weimarban maradt, helyzete egyre nehezebbé vált. fia, Daniel 1859-ben, 20 éves korában meghalt. liszt az emlékére írta meg a A holtak c. zenekari művét. 1860-ban a hercegné rómába utazott, hogy a pápával jóváhagyassa válását. 1861-ben liszt is otthagyta Weimart; Berlinbe, Párizsba, végül rómába utazott. a pápa az utolsó pillanatban visszavonta a válás jóváhagyását, de liszt és a hercegné is rómában maradt, bár külön laktak. Nyolc év Rómában (1861–69). a római évek során lisztet egyre inkább foglalkoztatta az egyházi zene. Befejezte a Szent Erzsébet legendája; 1857−62) és Krisztus (1855−66) c. oratóriumát. Új típusú, közvetlenebb és meghatóbb egyházi zenét akart alkotni, mint az akkoriban népszerű szentimentális művek. érdekelte a gregorián ének is. Próbálkozásai azonban zátonyra futottak az egyházi hatóságok rosszallásán, és sok egyházi műve csak halála után látott napvilágot. 1862-ben, 26 éves korában meghalt Blandine nevű lánya. az esemény hatására írta meg variációit
105
LIS
Liszt Ferenc
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 106
tőséget, emellett gazdag, telt hangzásvilágukkal csaknem zenekari hatást keltenek. már ifjúkori műveiben kibővítette a kor harmónianyelvét, később a hangzás kromatikus színezésével és fejlesztésével hozzájárult a tonalitás egyeduralmának megtöréséhez, és végül a XX. századi atonális zene megjelenéséhez. liszt alkotta meg a zenekarra írt szimfonikus költemény műfaját, és a „témák transzformációjának” módszerét, amely lehetővé teszi, hogy egy zenemű egy vagy két téma különféle formákban történő variációján alapuljon. ennek a módszernek a továbbfejlesztésével alakult ki a Wagner-operák vezérmotívuma. liszt zongoraátirataival sokat tett Bach, Beethoven, schubert, Berlioz, Wagner és schumann műveinek népszerűsítéséért. támogatta a fiatal zeneszerzőket, pl. alekszandr Borogyint, ill. honfitársait, mosonyi mihályt, mihalovich ödönt. tanítványai közül sokan világhírű, virtuóz zongoraművészek lettek. legjobb magyar tanítványai (köztük siposs antal, aggházy károly, thomán istván) révén a liszt-iskola hatása máig érezhető a magyar zongorapedagógiában. több mint 700 szerzeménye mellett könyveket is írt, pl. chopinről, a magyar cigányzenéről és Wagner operáiról. liszt a kor ellentmondásos alakja volt: újításai miatt sok támadás érte, vetélytársai irigyelték briliáns és magabiztos játéka miatt. sokáig felületes zeneszerzőnek tartották, és csak később vált világossá, hogy liszt forradalmasította kora zenéjét, és előfutára volt sok későbbi újításnak. Liszt Ferenc Kamarazenekar elsősorban a Xviii. és a XiX. század zenéjét játszó magyar vonószenekar; 1963-ban hozták létre a liszt ferenc zeneművészeti főiskola (ma egyetem) növendékei, kamarazene-tanáruk, sándor frigyes vezetésével. a 16 tagú együttesnek eleinte kevés koncertje volt, de 1968-tól az országos filharmónia rendszeresen foglalkoztatta a zenekart. 1976-ban kapott hivatalos állami státust, és hamarosan nemzetközi elismertségre tett szert. világhírű vendégszólistákkal − pl. maurice andréval, yehudi menuhinnal, szvjatoszlav richterrel, igor ojsztrahhal, msztyiszlav rosztropoviccsal, martha argerichcsel, schiff andrással − játszott együtt, és számos külföldi turnén, rangos nemzetközi fesztiválon szerepelt. sándor frigyes halála (1979) után az addigi hangversenymester, rolla jános hegedűművész lett a művészeti vezető. a zenekar 1991-től egyesületi, ill. alapítványi formában működik az óbudai társaskörben. a liszt ferenc kamarazenekar repertoárja igen széles, de a legnagyobb hangsúlyt a barokk, a bécsi klasszika és a romantika művei kapják. mintegy 200 hanglemezükön főként johann sebastian Bach és fiai, händel, vivaldi, haydn és mozart műveit játsz106
szák, de nagy érdemeket szereztek a Xviii−XiX. század sok méltatlanul elfeledett kismesterének bemutatásával is. a XX. századi zenét Bartók kamaraművei mellett többek közt Dubrovay lászló, Petrovics emil és Weiner leó kompozíciói képviselik. a kamarazenekart 1984-ben Bartók−Pásztory-díjjal, rolla jánost 1985-ben kossuth-díjjal, 1994-ben pedig a magyar köztársasági érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közismert nevén zeneakaDémia , a magyarországi zeneoktatás legfelsőbb szintű intézménye; 1875-ben alapították Budapesten, és falai között tanult, ill. oktatott a XiX−XX. századi magyar zeneművészet sok kiemelkedő egyénisége. felállítását 1873-ban hagyta jóvá az országgyűlés és i. ferenc józsef. az oktatás 1875-ben, anyagi okokból csupán két tanszakkal (zongora és zeneszerzés) és 39 növendékkel kezdődött meg. első tanárai liszt ferenc (elnök), erkel ferenc (igazgató), robert volkmann, id. Ábrányi kornél és nikolits sándor voltak. a növendékek számának emelkedése miatt 1880-ban a sugár (ma andrássy) út 67. szám alatti épületbe költöztek. az 1880-as és 1890-es években számos új tanszak indult. liszt ferenc halála és erkel ferenc lemondása után 1887 és 1893 között a zeneakadémia a színészeti tanodával összevontan működött. a zene-, majd énektanárképzés 1890-ben indult.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára szívességéből
LIS
Liszt Ferenc Kamarazenekar
A Zeneakadémia nagyterme
a növendéklétszám további emelkedése (1907-ben 531 hallgató) miatt szűkössé vált épület helyett korb flóris és Giergl kálmán tervei alapján 1907-re készült el az impozáns új épület a liszt ferenc téren, hatalmas, kiváló hangversenyteremmel. Ugyanekkor kezdte meg tanári működését Bartók Béla és kodály zoltán, egy év múlva pedig Weiner leó. 1919-ben zeneművészeti főiskola néven főiskolai rangra emelkedett az intézmény, az igazgató Dohnányi ernő, az aligazgató kodály zoltán lett.
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 107
a tanácskormány bukása után Dohnányit elbocsátották, kodályt két évre felfüggesztették, és hubay jenőt nevezték ki igazgatónak. a főiskola 1925-ben vette fel liszt ferenc nevét. 1934-ben ismét Dohnányi ernő lett az igazgató, majd 1943-tól 1957-ig zathureczky ede töltötte be e tisztet. a karmesterképző tanszak 1946-ban nyílt meg ferencsik jános vezetésével. 1949-ben megszűnt az egyházzenei tanszak, és az alsó fokú zeneoktatást is leválasztották a főiskoláról. a kormány 1971-ben egyetemi rangra emelte az intézményt. 1986-ban a zeneakadémia visszakapta egykori, andrássy úti épületét, ahol (liszt hajdani lakása helyén) megnyílt a liszt ferenc emlékmúzeum. 1990-ben újraindult az egyházzenei képzés is. a vidéki tanárképző főiskolai tagozatok 1996 és 1998 között elváltak a zeneakadémiától, és a helyi egyetemekhez csatlakoztak. a hallgatók létszáma a XXi. század elején kb. 700 volt. az egyetemi rangú főiskola 2000-től liszt ferenc zeneművészeti egyetem néven működik; a zenetanárok főiskolai képzése pedig a liszt ferenc zeneművészeti egyetem Budapesti tanárképző intézetében folyik. a liszt ferenc téri épület teljes felújítása a 2000-es évek végén kezdődött és 2013 őszére fejeződik be; a Wesselényi utcai új oktatási épület 2011-ben nyílt meg. a zeneakadémia fennállása során a magyar zenei élet legnagyobb hatású zeneoktatási intézménye volt. a külföldi művésztanárok (volkmann, koessler, Popper és mások) fölnevelték azt a magyar muzsikusgenerációt, amely számtalan világhírű művészt, többek között kiemelkedő karmestereket (pl. fricsay ferenc, ormándy jenő, reiner frigyes, solti György) adott a nemzetközi zenei életnek. liszt ferenc és hubay jenő tevékenysége megteremtette a magyar zongora, ill. hegedűiskolát. a zeneakadémia nagy hatású tanárai voltak (a már említetteken kívül): thomán istván (1888−1907), szendy Árpád (1888−1922), Bárdos lajos (1928−66), kadosa Pál (1945−83), sándor frigyes (1958−75), kroó György (1961−97) és kurtág György (1967−94). liszteriózis más néven listeria-fertőzés, a Listeria monocytogenes baktérium által okozott betegség. e baktériumot kimutatták már emberben, sokféle vad- és háziállatban, takarmányban, a talajban, növényekben, szennyvízben és folyóvízben is. az emberi liszteriózist többnyire a földdel szenynyezett élelmiszer elfogyasztása okozza. a betegség általában a gyenge immunrendszerű személyeknél jelentkezik (pl. újszülöttek, terhes nők, idősek) és az enyhe lefolyású influenzához hasonló tünetekkel jár. felnőtteknél gyakran agyhártyagyulladás hátterében azonosítják a liszteriózist. a Listeria okozhat még szívbelhártya-gyulladást, vérmérgezést, bőrelváltozást stb. a magzat méhen belüli fertőződése
vetélést, kora- vagy halvaszülést idézhet elő. a liszteriózis antibiotikumos kúrával kezelhető. a háziállatok közül különösen a patások fogékonyak a Listeria-fertőzésre. következménye agyvelőgyulladás, vérmérgezés vagy spontán vetélés. a fertőzött állatok egy része − valószínűleg az agyvelőgyulladás kísérőjelenségeként − körbe-körbe járkál. lisztérzékenység (orvostudomány), lásd cöliákia lisztharmatfélék (Erysiphaceae), a tömlősgombák (Ascomycetes) osztályába tartozó lisztharmatok (Erysiphales) rendjének egyetlen családja; 14 nemzetsége 90 fajt számlál. a lisztharmatfélék fajai virágos növényeken élő külső paraziták (ektoparaziták). tenyésztestük a gazdanövény felületén fehér vagy piszkosszürke, lisztszerű bevonatot képez. ivartalan szaporodásuk a tavasztól érő konídiumokkal (lásd ott) történik, ivaros szaporodásuk pedig a termőtokokban nyár végén képződő aszkuszok spóráival. a családon belüli rendszerezés alapját a termőtokok jellegzetes függelékei képezik. a lisztharmatfélék a kultúrnövények megfertőzésével tetemes gazdasági kárt okoznak. a leggyakoribb fajok közé tartozik a főleg az őszi árpát károsító gabonalisztharmat (Erysiphe graminis); az 1845-ben amerikából európába behurcolt szőlőlisztharmat (Uncinula necator); a magyarországon különösen nagy károkat okozó almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha); fákat fertőz meg a tölgyfalisztharmat (Microsphaera alphitoides); rózsán, őszibarackfán, egresbokron élősködnek a Sphaerotheca nemzetség fajai. Általában gombaölő szerekkel (lásd ott) védekeznek ellenük. lisztmoly (Ephestia kuehniella), a lepkék (Lepidoptera) rendjének tűzmolyok vagy fényiloncafélék (Pyralidae) családjába tartozó faja; lárvája főként tárolt malomipari termékekben (liszt, korpa, dara stb.) él, ahol szövedékhálót képez. a lisztmoly elülső pár szürke szárnyán szabálytalan rajzolat látható. a szárnyak fesztávolsága kb. 3 cm. a hátsó szárnyak világosabbak. a lisztmoly cikcakk alakban repül, és kerüli a fényt. nősténye egy-egy szaporodási időszakban 200−500 petét rak. évente négy, meleg helyeken még több nemzedéke is lehet. a lisztmoly a genetikai kutatások egyik fontos kísérleti állata. litánia keresztény könyörgő ének; a liturgiában és a magánájtatosságban felváltva végzett hosszú, könyörgő ima, amelyben a váltakozó megszólításokra (invocatio) a nép (a kar) többé-kevésbé azonos válaszokkal felel. első példája a 135. zsoltárban található; legősibb megjelenési formája a Kyrie eleison (görög: „Uram, irgalmazz!”). a mise szertartásából (a kyriét kivéve) lassan kikerült a litánia, némely ünnepi misék (nagyszombat, papszentelés) liturgiájában azonban még ma is benne van a vii. századi eredetű Mindenszentek litániája. 107
LIT
litánia
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 108
litániának nevezik azokat a magánájtatosságokat és nem hivatalos délutáni istentiszteleteket is, amelyekben a hívek a pappal felváltva végzik a könyörgéseket. templomi használatra megengedettek a Mindenszentek litániáján kívül a Loretói litánia, a Jézus Neve, Jézus Szíve és Jézus Vére litánia, valamint Szent József litániája; egyes templomokban a patrónus szent (pl. szent antal) litániáját imádkozzák. a régi mária-imádságok mintájára keletkezett Loretói litánia első írásos említése 1576-ból származik. a litániában sokféleképpen szólítják szűz máriát, ószövetségi, főleg az Énekek énekéből vett szimbólumokkal illetve őt: „titkos értelmű rózsa”, „Dávid királynak tornya”, „elefántcsontból való torony” stb. liter (l vagy l), térfogat- (űrmérték-) egység; 1 dm3-rel (0,001 m3-rel) egyenlő. az 1901 és 1964 között egy atmoszféra nyomáson, 1kg tiszta, 4° c hőmérsékletű víz térfogataként határozták meg. 1964-ben visszatértek az eredeti, jelenleg is érvényes meghatározáshoz. nem tartozik az si-rendszerbe, de si-egységekkel közös használata elfogadott. lítium (li), az alkálifémek csoportjába tartozó kémiai elem; a legkönnyebb szilárd halmazállapotú elem. a puha, ezüstfehér fémet, valamint számos vegyületét és ötvözetét ipari méretekben állítják elő. Előfordulása, felhasználása, tulajdonságai. a lítiumot 1817-ben johan august arfwedson fedezte fel a pelatit nevű ásványban. érceinek kémiai kezelésével lítium-hidroxid, -karbonát vagy -szulfát nyerhető. a fém lítiumot lítium- és kálium-klorid olvadékelegyének elektrolízisével állítják elő. az ólomnál puhább, de a többi alkálifémnél keményebb lítium könnyen huzallá húzható, és jól hengerelhető. tércentrált köbös rácsban kristályosodik. a lítium és vegyületei kimutatását megkönnyíti, hogy karmazsinvörösre festik a lángot. a lítium úszik a vízen, és gyorsan reagál vele lítium-hidroxid (lioh) és hidrogéngáz keletkezése közben. a természetben két izotópja fordul elő: a lítium-7 (92,5%) és a lítium-6 (7,5%). az eddig előállított radioaktív lítiumizotóp, a lítium-8 és -9 felezési ideje egy másodperc alatt van. alumíniummal, kadmiummal, rézzel, mangánnal alkotott ötvözeteit többek közt a repülőgépipar használja, emellett alkalmazzák polimerizáció iniciátoraként és akkumulátorok anódjaként. Vegyületek. a lítium kémiailag aktív; három elektronjának egyikét leadva könnyen lítiumkationt (li+) tartalmazó vegyületeket alkothat. a lítium-hidrid jó hidrogénforrás, mert víz hatására a hidrogén azonnal felszabadul belőle. a lítium-hidroxidot sztearinsav és más zsírsavak lítiumsóinak gyártására és széndioxid elnyeletésére is alkalmazzák (utóbbi célra pl. űrjárműveken és tengeralattjárókon). a lítium-klorid (licl) és a lítium-bromid (liBr) tömény oldata megköti a levegő nedvességtartalmát, ezért ipari 108
hűtő- és légkondicionáló rendszerekben használják. a lítium-fluorid (lif) főként zománcok és üvegek folyósítószere. a lítium-karbonátot (li2co3) és a lítium-citrátot (li3c6h5o7) pszichiátriai betegségek kezelésére is használják. a nagy kapacitású lítiumion-akkumulátorok anódja a lítium-kobalt-oxid. a szerves lítiumvegyületek közül a butil-lítium (c4h9li) a műgumigyártásban használatos. rendszám 3 atomtömeg 6,941 olvadáspont 179 °c forráspont 1317 °c sűrűség 0,534 g/cm3 20 °c-on oxidációs állapot 1 elektronszerkezet [he] 2s1 litográfia más néven kőrajz vagy kőnyomat , síknyomású nyomdai eljárás, rajz vagy kép sokszorosítása simára csiszolt kőlapról. a litográfiai eljárás során a mészkőlapra koromból és zsiradékból készült krétával rajzolnak, majd a követ vízzel itatják át. a rajz fölveszi a hengerrel felvitt olajos nyomdafestéket, amely a vizes kövön viszont nem tapad meg. a festékes felületről közvetlenül a papírra vagy gumihengerre viszik át a nyomatot. az eljárást 1798-ban dolgozta ki alois senefelder müncheni nyomdász, aki porózus bajor mészkövet használt tábláihoz. a litográfia a XX. század elejéig alapvető nyomdai technológia volt. változata a cinkográfia és az alugráfia, ahol cink- ill. alumíniumlemezt használnak kőlap helyett. 1860-ban a fotóátviteli eljárást is szabadalmaztatták, amely lehetővé tette, hogy a fényérzékeny papíron megörökített kép tintával kezelve átvihető legyen a nyomtatófelületre is. a litográfia a XiX. század közepén mint képzőművészeti technika is népszerűvé vált, első művelői között volt francisco Goya, théodore Géricault és eugène Delacroix és honoré Daumier. a század második felében edgar Degas és édouard manet is dolgozott litográfiával.
© Getty Images
LIT
liter
Színes litográfia a XIX. századból
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 109
a népszerű, színes kromolitográfia vagy olajnyomat (lásd ott) minősége általában gyenge volt, de henri de toulouse-lautrec az 1890-es években magas művészi szintre emelte, s az ő példáját lelkesen követte Paul Gauguin, Pierre Bonnard és édouard vuillard. a XX. században is számtalan művész – pl. edvard munch, käthe kollwitz, Diego rivera, henri matisse és Pablo Picasso – töltötte meg elevenséggel és kifejezőerővel a litográfiát. litoszféra más néven kőzetBUrok , a föld legkülső, szilárd, kőzetekből álló gömbhéja. a földkéreg és a köpeny legfelső része alkotja. Átlagos vastagsága 100 km, a szárazföld alatt vastagabb, mint az óceánok alatt. a föld litoszférája kb. 12 önállóan mozgó kőzetlemezre tagolódik. a lemezeket feltehetően a föld belsejének radioaktív hője keltette, lassú köpenyáramlások mozgatják. lásd még kontinensvándorlás; lemeztektonika littérature engagée (francia: „elkötelezett irodalom”), francia irodalmi mozgalom, amely a ii. világháború után bontakozott ki, amikor az egzisztencialisták, főleg jean-Paul sartre újjáélesztették a művész társadalmi felelősségének eszméjét. alapgondolata a művészetre alkalmazza azt az egzisztencialista nézetet, hogy az ember szándékolt cselekedetek végrehajtásával határozza meg önmagát. a mozgalom elsősorban a „l’art pour l’art” elvét hirdető esztétika, ill. a „burzsoá” írók ellen irányult, akik nem a társadalom, hanem a művészet iránti elkötelezettséget vallották. a littérature engagée szócsövének számító Les Temps Modernes c. folyóirat első számában az alapító sartre befelé fordultsága miatt bírálta marcel Proustot és a szerinte kizárólag tökéletességre törekvő Gustave flaubert-t. sartre-ék értelmezésében az „elkötelezettség” elsősorban azt jelentette, hogy az egyén társadalmilag hasznos célokra fordítja művészetét, és nem feltételezett nyilvános állásfoglalást konkrét politikai és egyéb kérdésekben. Little Bighorn-i csata más néven cUster Utolsó Ütközete (1876. jún. 25.), George armstrong custer alezredes katonái és préri indiánok (dakoták [sziúk] és északi sájenek) hírhedt ütközete, amelyben custer és valamennyi embere elesett. noha korábbi (1868) szerződés szavatolta, hogy a missouri folyótól nyugatra húzódó terület az indiánok kizárólagos tulajdona, a dakoták földjén fehér aranyásók telepedtek meg. az amerikai kormány nem szólította fel távozásra a telepeseket, a dakotákat viszont nem tudta rávenni a terület eladására. a hatóságok a fehér települések elleni szórványos indián támadásokat felmentésnek tekintették a szerződésben vállalt kötelezettségek alól, és 1876-ban elrendelték, hogy az indiánokat költöztessék vissza az az év elején kijelölt rezervátumokba, vagy tekintsék őket ellenségnek. mivel a vadászó indiánokhoz
nem lehetett eljuttatni az üzenetet, és sok prériindián eltökélte, hogy többet nem enged a fehéreknek, az összecsapás elkerülhetetlenné vált. a kormány 1876 júniusában alfred h. terry dandártábornok vezetésével katonai erőt vetett be az indiánok felkutatására és elűzésére. terry felfelé indult derékhadával a yellowstone folyó mentén, hogy a little Bighorn folyó torkolatánál elvágja az indiánok útját, majd custer 7. lovasezredével harapófogóba szorítsák őket. háromnapi menetelés után custer felrúgta a tervet, amikor váratlanul a közelben táborozó indiánokra bukkant. Parancsot adott két tisztjének, frederick Benteennek és marcus renónak, hogy embereikkel a folyó két oldalán haladjanak tovább, miközben ő maga északnyugati irányban menetel, és észak felől meglepetésszerűen ráront a táborhelyre. reno túl korán támadott, és súlyos vereséget szenvedett az indiánoktól, ezért a folyón átkelve visszavonult, elveszítve stratégiai előnyét. itt csatlakoztak hozzá Benteen csapatai. az egyesített erők beásták magukat, és folytatták a harcot. reno visszavonulásának láttán azonban az indiánok fő hada, amely ekkor már tudott a custer vezette csapatokról, lovas támadást indított, és egy óra leforgása alatt custer egész hadát szétverte: több mint 200 halott maradt a csatatéren. a csata idején az indiánok erejük teljében voltak, de a fehérek veresége keltette óriási megdöbbenés és harag megpecsételte a régió sorsát; a kormánycsapatok elözönlötték a területet, s az indiánokat végül megadásra kényszerítették. ma nemzeti emlékhely van az ütközet színhelyén. az eseményeket a XX. században számos irodalmi mű és film dolgozta fel; magyarországon a legismertebb thomas Berger Little Big Man („Kis nagy ember”; 1964) c. regénye és az ebből készült azonos című film (rend. arthur Penn, 1970). Little Richard eredeti nevén richarD Wayne Penniman (szül. 1932. dec. 5. macon, Georgia, Usa), amerikai énekes és zongorista; slágerei meghatározó jelentőségűek voltak a rock and roll kialakulásában. Penniman először gospel-zenét tanult pünkösdista templomokban. tizenévesen elköltözött otthonról, hogy rhythm and blues-t énekeljen vásári rendezvényeken és éjszakai mulatókban; a „little richard” becenév is itt ragadt rá. az 1950-es évek elején még a nyugodt „jump blues” stílust követte, és nem használta azt a szárnyaló hangterjedelmet, amely oly markánssá tette későbbi énekstílusát. az évtized közepétől sorra jelentek meg lemezei. a populáris zenében eladdig ismeretlen búgásra, rikoltozásra és sikolyokra képes little richard nagy sikert aratott dalaival, amelyek gyerekesen szórakoztató szövege szexuális töltéssel párosult. az 1950-es évek közepén, elvis Presley mellett ő nyújtott időtálló 109
LIT
Little Richard
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 110
rockénekesi és muzsikusi modellt, amelyet a szereplésével készült zenés filmek is erősítettek. hírneve csúcsán váratlanul arra a meggyőződésre jutott, hogy a rock and roll az ördögtől való, és a szórakoztatóipart otthagyva bibliakörökbe járt, majd evangélista vándorprédikátor lett. 1964-ben a Beatles együttes little richard több számát is elénekelte, és nyíltan hangoztatták, milyen sokat köszönhetnek neki. a feléledő érdeklődés hatására little richard megpróbált visszatérni a sztárok közé, de már nem tudott érvényesülni a hard rock világában. Little Rock város az egyesült Államokban, arkansas állam fővárosa; az arkansas folyó partján, az ouachita-hegységben terül el. helyén egy francia felfedező 1722-ben létesített kereskedelmi állomást; 1819-ben arkansas szövetségi terület lett, ennek 1821-ben lett székhelye little rock. műemlék épületei közt van az állami parlament első épülete, ahol a törvényhozás 1821 és 1836 között ülésezett és az old state house (1836). az 1880-as években, a vasúthálózat fejlődésével little rock forgalmas közlekedési csomópont lett, ipara a közelben található nyersanyagok (fa, kőolaj, gáz, szén, bauxit) feldolgozására épült little rock a környező mezőgazdasági terület kereskedelmi központja. Gazdaságában ma a szolgáltatások mellett az élelmiszer-, a kozmetikai, a távközlési és az elektronikai ipar jelentős. l: 193 524 (2010).
Thinkstock
LIT
Little Rock
Arkansas állam kapitóliuma Little Rockban
Littomeritzky Mária (szül. 1927. máj. 12. szeged), olimpiai bajnok úszó, edző; a csepeli Papírgyár se, a Budapesti lokomotív és a Budapesti törekvés versenyzője volt. az 1952-es helsinki olimpián a magyar gyorsúszó csapat tagjaként 4×100 m-en aranyérmet szerzett (az előfutamban úszott, az érmet később kapta meg). az 1956-os melbourne-i olimpián 100 m pillangóban negyedik helyezést ért el. 1954-ben európa-bajnok (4×100 m gyors) és európa-bajnoki második helyezett (100 m pillangó) volt. még aktív versenyzőként gyógyszerész diplomát szerzett, 110
majd a mÁv kórházban dolgozott. edzőként gyermekek úszásoktatásával foglalkozott, majd visszatért a gyógyszerészethez, emellett külföldi úszók magyarországi edzőtáborait, programjait szervezte. liturgia (görög: „a köznek tett szolgálat”), az ókorban a közösség érdekében végzett cselekedet, beleértve az ünnepeken való tevékeny részvételt; keresztény vallási értelemben valamely közösség együttes (ünnepi) cselekedete, amelyre isten jelenlétében kerül sor. a liturgia megszabott formái a különböző vallásokban eltérően alakulnak. az ószövetségben általában valamilyen áldozattal összefüggésben említik a fogalmat. az Újszövetségben egyaránt jelenti az evangélium hirdetését és tevékeny felebaráti szeretetet, de megjelenik mint istentiszteleti forma is. az ősegyház idején a fogalom jelentése már csak a szentmisére korlátozódott. a keleti ortodox egyházakban ez az állapot őrződött meg, míg a nyugatiban idővel ismét kiszélesedett a szó jelentése. a ma érvényes egyházjog szerint a vallásos cselekmény akkor liturgia, ha törvényesen kijelölt személy, az egyházi hatóság által előírt módon, az egyház nevében végzi. liturgikus cselekmény a mise, a szentségek és szentelmények kiszolgáltatása, valamint a zsolozsma. a protestáns egyházak liturgiája a hivatalos istentisztelet, az igehirdetés és a gyülekezeti ének. a nyugati és a keleti kereszténységen belül is többfajta liturgia létezik, amelyek négy eredeti liturgiára vezethetők vissza: az antiochiai, az alexandriai, a római és a gall rítusra. ezekből számos fajta liturgia alakult ki: keleten a bizánci, káld, kopt, maronita, örmény stb., nyugaton pedig a római, a gallikán, a mozarab és az ambrozián. egyenjogúságukat a ii. vatikáni zsinat (1962−65) mondta ki. liturgikus dráma bibliai történeteket, ill. a szentek életét bemutató, templomban vagy annak közelében előadott középkori színjáték. Bár gyökerei a keresztény liturgiára nyúltak vissza, az ilyen darabok nem a mise keretében kerültek színre. a latin nyelvű párbeszédeket legtöbbször egyszólamú dallamra kántálták és zenei aláfestést is alkalmaztak. a liturgikus dráma virágkora a Xii−Xiii. századra tehető. leginkább az olyan egzotikus bibliai epizódokat kedvelték, mint Dániel az oroszlánok vermében, a balga szüzek története, a passió, jézus halála és a szentek élettörténete. végül a liturgikus játékok teljesen elszakadtak a templomi szertartástól, világi pártfogók támogatásával jöttek létre, és a népnyelvet kezdték használni. lásd még mirákulum; misztériumjáték; moralitás liturgikus mozgalom XiX−XX. századi irányzat a keresztény egyházakban; fő célja, hogy helyreállítsa a liturgia (a hivatalos szertartások) helyét és szerepét a keresztények életében. a mozgalom igyekszik a kora keresztény liturgia gazdagságát megőrizni,
102-217_Britannica_17_kotet_Aprobetus_tortenelem 2013.05.07. 13:30 Page 111
ugyanakkor élővé és éltetővé tenni a mai ember számára is. egyes szertartásokat egyszerűsítettek, új rituális szövegeket dolgoztak ki, a római katolikus egyházban lefordították a latin szövegeket nemzeti nyelvekre, és mind a papságot, mind a híveket igyekeznek jobban felkészíteni a szerepüknek megfelelő részvételre a liturgikus cselekményekben. nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a hívek újra megértsék: a liturgia egyaránt szól a lélekhez, az értelemhez és az érzelmekhez. a mozgalom felhasználja a patrisztikus (ókeresztény egyházatyáktól származó) és biblikus tanulmányokat, a keresztény archeológia eredményeit, és a kora keresztény irodalmat, ill. liturgikus szövegeket. a liturgikus megújulás mozgalma a római katolikus egyházban a XiX. század közepén indult, és a XX. század elején teljesedett ki. Bátorították az oltáriszentség rendszeres vételét a miséken, átalakították az egyházi naptárat, és megindult a gregorián kódexek kutatása, kiadása. a folyamatban kulcsszerepet játszott X. Pius pápa (ur. 1903−14). ő rendelte el a breviárium (papi zsolozsmáskönyv) és a misekönyv reformját is. a ii. vatikáni zsinat (1962−65) felkarolta a mozgalom célkitűzéseit: szorgalmazta, hogy a hívek aktívan vegyenek részt a szertartásokon; jóváhagyta a latin helyett a nemzeti nyelvek használatát a liturgiában; és elrendelte az összes rituális cselekmény reformját. ez utóbbi az 1970-es években fokozatosan meg is történt. 1969-ben a szentszék kiadta az új Missale Romanumot (Római Misekönyv). a protestáns felekezetek szintén átdolgozták egyes liturgikus szövegeiket, és korszerűsítették szertartásaik archaikus kifejezéseit. liturgikus zene lásd egyházi zene Litván György (szül. 1929. febr. 19. Budapest − megh. 2006. nov. 8. Budapest), történész; főként a XiX. és a XX. század fordulójának és a XX. század első felének eszme- és politikatörténetét, valamint az 1956-os forradalom történetét kutatta. a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem hallgatójaként (1946−50) lépett be a kommunista pártba, és aktívan részt vett az ifjúsági mozgalom szervezésében. 1954-ben csatlakozott a nagy imreféle pártellenzékhez. részt vett a Petőfi kör tevékenységében, a forradalom alatt pedig a magyar értelmiség forradalmi Bizottságának tagja lett. november 4-e után szerepe volt a magyar Demokratikus függetlenségi mozgalom megalapításában. 1958-ban letartóztatták, és az ún. mérei-perben rendszerellenes szervezkedés vádjával hat év börtönbüntetésre ítélték. miután 1962-ben kiszabadult, 1971-ig az Árpád Gimnáziumban tanított, majd a magyar tudományos akadémia történettudományi intézetének munkatársa lett. szabó ervinről 1974-ben, károlyi mihályról 1977-ben adott ki
könyvet (Szerette az igazságot − Károlyi Mihály élete). Magyar gondolat − szabad gondolat: nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon (1978) c. nagy esszéjében azt a problémát elemezte, hogy a XX. századi magyarországon a nemzeti eszme miért állt ellentétben a nyugati típusú szabadságeszmékkel. az 1980-as évek elején egyik vezéralakja volt annak a körnek, amely igyekezett széles körben megismertetni a forradalom ideologikus hazugságoktól mentes, hű képét. 1988-ban a történelmi igazságtétel Bizottság egyik alapító tagja, 1991-től az 1956-os magyar forradalom történetének Dokumentációs és kutatóintézete (az „’56-os intézet”) igazgatója volt. az 1990-es években publikálta Az 1956-os magyar forradalom hagyománya és irodalma, a Szabó Ervin, a szocializmus moralistája és az Októberek üzenete c. köteteket. 1995-től 1999-ig az eötvös loránd tudományegyetem szociológiai intézetében tanított. a jászi oszkárról szóló nagymonográfiája 2003-ban jelent meg. munkásságáért sok más díj mellett 2004-ben nagy imre-érdemrenddel, 2006-ban széchényi-díjjal tüntették ki. litván irodalom a litván nyelvű írott művek összessége; a Balti-tengertől a fekete-tengerig terjedő litván nagyfejedelemség idején (Xiv−Xv. sz.) a belarusz, később a latin volt a hivatalos nyelv. a protestantizmus Xvi. századi, átmeneti térhódítása, majd az ellenreformáció nyomán jelentek meg az első litván nyelvű vallási tárgyú írások. az első ismert litvánul nyomtatott könyv m. mažvydas protestáns katekizmusa (1547). a Xvi. század jelentős eredménye volt jonas Bretkūnas Biblia-fordítása, amely nyomtatásban csak a Xviii. század elején jelent meg. a Xviii. századig uralkodó volt a vallásos irodalom, de említést érdemel k. Širvydas első litván szótára, a Dictionarium trium linguarum (1629) is. a Xviii. században egyre több világi kiadvány látott napvilágot: nyelvtanok, szótárak, népköltészeti gyűjtemények. az első kiemelkedő litván szépirodalmi alkotás kristijonas Donelaitis hexameterekben írott eposza, a Metai („A négy évszak”), amely a falusi élet átfogó képét nyújtja (nyomtatásban 1818-ban jelent meg). a XiX. század első felében mozgalom indult a litván irodalmi nyelv megteremtésére és a nemzeti múlt iránti romantikus érdeklődés táplálására. a francia forradalom által kiváltott szellemi megújhodási hullám leginkább simanas stanevičius és Dionyzas Poška költészetében érzékelhető, és − annak ellenére, hogy az oroszok megtiltották a latin betűs könyvek kinyomtatását − tovább élt motiejus valančius püspök vallási és nevelési tárgyú írásaiban és antanas Baranauskas püspök költészetében. 111
LIT
litván irodalom