-1-
Debrecen Önkormányzata Oktatási Bizottságának 13/2010.(II.15.) határozatával elfogadott
Lilla Téri Általános Iskola Lilla Téri Elementary School OM Azonosító: 031084 Szervezeti és Működési Szabályzata
Debrecen, 2009. augusztus 31. Czellér András igazgató Nevelőtestület elfogadta: 2009.augusztus 31.
-2-
A Lilla Téri Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata
A közoktatásról szóló 1993. évi törvény 40. §. alapján az általános iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. I. Az iskola jellemzői: A mindenkor hatályos alapító okirat szerint, mely a Szervezeti és Működési Szabályzat Függelékében található. 1. Az intézmény elnevezése: LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TÉRI ELEMENTARY SCHOOL
Székhelye:
4031 DEBRECEN VÁG U. 9.
2. Illetékességi és működés területe:
DEBRECEN MEGYEI VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETE
3. Az intézmény típusa:
KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁST IS FOLYTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
4. Évfolyamok száma:
NYOLC
5. Az alapító szerv neve:
DEBRECEN MEGYEI VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA
Fenntartó szerv neve:
6. Felügyeleti szerv neve:
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE
7. Ellátandó alaptevékenység megnevezése KSH által kiadott gazdasági TEÁOR- ban meghatározott szakágazati besorolás: 85.20 Alapfokú oktatás 8. Végezhető vállalkozási tevékenység: Az iskola nem folytat vállalkozási tevékenységet.
JOGÚ
-39. Vállalkozási tevékenység mértéke: – 10. Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi, gazdasági feladatokat az Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény látja el. A munkamegosztás, a felelőség vállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti.
11. Az intézményvezető kinevezésének rendje: Az intézményvezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre, legalább 5 és legfeljebb 10 évre adható.
12. A feladat ellátást szolgáló vagyon: ( telephelyenként ) 18796 hrsz. Debrecen, Vág utca 9. szám alatti ingatlan. 18358 hrsz. Debrecen, Bartók Béla u. 74. számú ingatlan. 18537/2 hrsz. Debrecen Bartók Béla úti ingatlan. 18537/2 hrsz-ú Debrecen, Bartók Béla úti 2249 m2 területű ingatlan 18798 hrsz-ú Debrecen, Lilla tér 4. sz. alatti 1127 m2 területű ingatlan 13. Vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helységeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.
-4-
.
II.
AZ ISKOLA HASZNÁLATI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
I. 1.1
A létesítmények használati rendje: Az iskola valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezési tárgyait megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. 1.2 Az épületek lépcsőházának, folyosóinak, osztálytermeinek, azok berendezéseinek megóvása a helyileg odatartozó osztály, és az osztályfőnök feladata. 1.3 Az iskola területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése és a kártérítés részleteinek a szülővel, gondviselővel történő tisztázása. 1.4 Minden 10.000,- Ft-nál nagyobb értékű audiovizuális eszközt, számítógépet, oktatási szemléltető eszközt a pedagógus nyilvántartó füzetben vesz át a leltárfelelőstől, az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak. 1.5 Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után, de legkésőbb 20 órakor be kell zárni. Ennek felelőse a mindenkori gondnok-vagyonőr, (esetenként takarítónő) aki egyúttal az épület bezárásáért is felelős. A tantermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról, a riasztó aktivizálásáról. 1.6 Az épületek helyiségeinek kulcsát a foglalkozások befejezése után a nevelői szobába le kell adni. 1.7 Az iskola könyvtárát a könyvtáros kezeli, értékeiről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának őrzése is a könyvtáros feladata. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben és foglalkozások közben tartózkodhatnak a tanulók. 1.8 A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet a tanulóknak tartózkodni. A termet a foglalkozások befejezése után mindig be kell zárni. 1.9 Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak a tanulóügyeletesek kíséretében tartózkodhat. Az ügyeletesek feladata a beérkezett személyek bejegyzése az ügyeleti füzetbe. Napközben a főépület Vág u. felőli kapuját zárva tartjuk, az ügyeletes tanulók nyithatják ki. 1.10 A tanulók az épületeket tanítási idő alatt csak az iskola valamely vezetőjének engedélyével hagyhatják el.
2. Az iskola működési rendje: 2.1 A tanév során az iskola 6.00-20.00 órák között tart nyitva. 7:25-tól tanulói ügyelet, illetve felnőtt ügyelet van. Az épületekben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrizete biztosított. Amennyiben a fenti időn túl valamilyen rendezvény van, annak befejezési idejét egyeztetni kell az iskola vezetőivel. 2.2 A tanévközi és tanévvégi tanítási szünetekben az iskolában minden héten egy meghatározott napon ügyeletet biztosít az iskola egyik vezetője. A nyári szünetben is minden héten egy, a szülőkkel előre közölt napon az iskola egyik vezetője 8.00 – 12.00 óráig ügyeletet tart. 2.3.1. A főépület főbejáratánál 7.25 – 15.45-ig két tanuló tart naponta ügyeletet, a szorgalmi időben. 6.00 – 7.30-ig a gondnok, portás, illetve a takarító lát el ügyeletet. A Bartók Béla úti épületben a gondnok 7.00 – 7.30-ig tart ügyeletet a gondnok.
-52.3.2
2.3.3
Pedagógus ügyelet: – 8.00-ig reggeli ügyeletet tart a heti órarendben megnevezett ügyeletes pedagógus. A reggeli ügyelet után az óraközi szünetekben a beosztás szerinti pedagógus látja el az ügyeletet. A pedagógus ügyelet beosztása az alsó és felső tagozaton, mindkét épületben a mindenkori órarend figyelembevételével készül el. Ebben az iskola vezetői figyelemmel legyenek a pedagógusok egyenletes terhelésére. Tanulói ügyelet: A tanulói ügyeletet kéthetes váltással 7.30-13.30-ig a felső tagozatos tanulók látják el. Az ügyelet helye: főbejárati kapu. A főbejáratnál délután az 5-6. osztályos napközis tanulók ügyelnek. Az ügyeletesek feladatai: - Az ügyeletet ellátó pedagógusok munkájának segítése. - Az óraközi szünetekben a házirend szerint ügyelnek. - Az ügyeleti tevékenység munkáját az osztályfőnöki munkaközösség vezető az osztályfőnökök közreműködésével irányítja. - A tanulói ügyeletet az osztályfőnökök kötelessége ellenőrizni, de az iskola valamennyi pedagógusának kötelessége az ügyeletesek segítése. Témazáró, vagy más dolgozatíráskor lehetőség van az ügyeletesek más osztályból való helyettesítésére. Ezt az osztályfőnök vagy az ügyeletes nevelő irányítja. - Kéthetenként az osztályfőnöknek értékelni kell a tanulóügyeletesek munkáját.
2.3.1.
A tanítás rendje: - A tanulók 7.25-kor jöhetnek be az épületbe. - A tanítás 8.00 órakor kezdődik. - A tanítási órák 45 percesek. Az első órát tartó pedagógusok 7.45-kor kötelesek az iskolában megjelenni. Az ügyeletes nevelők 7.25-kor jönnek be. - A tanórák napi és heti elosztását az órarend tartalmazza. A szünetek 5, 10, illetve 25 percesek, ezek időbeni elosztását a házirend tartalmazza. - A második szünetben minden tanuló számára a tízórai elfogyasztása a teremben történik, ilyenkor a második órákat tartó pedagógusok felügyelnek. - A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, a napközis és menzás tanulók megebédelnek. A tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka. Az ebédeltetés beosztását a napközis munkaközösségi vezető készíti el az igazgató jóváhagyásával. - Az ebédeltetés után a levegőzés, szabadfoglalkozás következik, majd legkésőbb 14.30-kor megkezdődik minden napközis csoportban a tanulási idő. - Amennyiben tanulószobai foglalkozást szervezünk, úgy a tanulószobai foglalkozás 14.00 – 15.50-ig tart. - Amikor a napközis csoportok elhagyják termeiket – udvari foglalkozás, séta, mozilátogatás, vagy más célból, a termüket be kell zárni. - A napközis csoportok számára a tanulási idő 15.30-ig tart, ezután uzsonnáztatás következik. A napközis tanulók 16 órakor mehetnek haza. Ha későbbre ügyeletet kér legalább 15 gyerek szülője írásban, úgy 16.00 – 16.30 óra között, a kijelölt napközis csoportvezető ügyeletet tart. - A napköziből a gyermekek csak 16 órakor mehetnek haza, indokolt esetben a szülő írásos kérésére a nevelő hamarabb is elengedheti őket.
-62.3.5.
Tanórán kívüli foglalkozások: Szervezeti formái: Önköltséges tanfolyam: középiskolai előkészítő, modern tánc, tenisz, számítástechnika tanfolyam, amelyre a tanulók nagyobb csoportjának igénye van. Szakkörök: a tanulók igényeinek figyelembe vételével, a pedagógusok óraszámának figyelembe vételével. Hittan órák: katolikus, református, görög katolikus. A hittan órákra jelentkező tanulókat minden esetben el kell engedni. Sportkörök, az iskolai sportkör szervezésében. A fenti tanórán kívül foglalkozások akkor szervezhetők, ha megfelelő számú jelentkező van. A foglalkozásokról naplót kell vezetni, amennyiben a tanulók száma 10 alá esik, intézkedni kell a további működés feltételeiről.
TANTÁGYFELOSZTÁS – ÓRAREND: A tantárgyfelosztást az iskola óratervének és a pedagógusok kötelező óráinak figyelembevételével készítjük el. Elkészítésénél az alábbi elveket kell figyelembe venni: - Kötelező óraszámok, órakedvezmények. - Az osztályfőnök a saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson. - A folyamatosságot biztosítani kell felmenő rendszerben. - A felmenő rendszert az iskola pedagógiai programja tartalmazza. - Az arányos terhelés figyelembe vétele. - Egyéni kívánságok. - A tantárgyfelosztást a munkaközösségi vezetők javaslatainak figyelembevételével az iskola vezetője állítja össze. - A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az 1-2. osztályokban az osztálytanítók az intézményvezető-helyettessel együtt, a 38. osztályok számára az intézményvezetőhelyettes, az általa kiválasztott pedagógus segítségével készíti el, a napközis foglalkozások rendjét a munkaközösség vezető készíti el. Az órarend összeállításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: - A tanulócsoportok heti optimális terhelése. - A napi egyenletes terhelés. - A tantárgyak, műveltségi területek speciális követelményei. - Csoportbontások szervezése, - idegen nyelv, két tanítási nyelvű osztályokban a célnyelven tanított tantárgy. - A tantermek beosztása. Iskolai munkaterv: Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai, tanév helyi rendjét. Ehhez ki kell kérni az iskolai szülői szervezet (közösség) - a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai diákönkormányzat- véleményét is.
-7(2) Az iskolai tanév helyi rendjében kell meghatározni: a) az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; b) a szünetek időtartamát; c) az iskolában, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak [április 16.] vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját; d) a nemzeti az iskolai, illetve a ünnepek megünneplésének időpontját; e) iskolában az évi rendes diákközgyűlés idejét; f) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját; g) a gyermekek, tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálata időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az érintett napközis csoportokat tájékoztatni kell. (3) Iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli munkanapok száma megnövelhető abban az esetben, ha az iskola a közoktatási törvény 52. §-ának (16) bekezdésében foglaltak alapján az ehhez szükséges időt megteremti. (5) Az iskolai tanítás nélküli munkanapokon - szükség esetén - gondoskodni kell a gyermekek, tanulók felügyeletéről. (6) Az iskola a - közoktatási törvény 4. §-ának (4) bekezdésében szabályozott fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
III.
ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK:
Az iskolai vezetés szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás: - Az iskola vezetését az intézményvezető az intézményvezető-helyettes és a tagozatvezető intézményvezető-helyettes alkotja. - Iskolavezetőség: igazgató, igazgatóhelyettes, tagozatvezető igazgatóhelyettes, alsós és osztályfőnöki munkaközösség vezető, külső kapcsolat koordinátora, minőségbiztosítás vezető. - Iskolatanács: igazgató, igazgatóhelyettes, tagozatvezető igazgatóhelyettes, közalkalmazotti tanács elnöke, munkaközösség vezetők, iskolavezetőség tagjai.
-8-
A vezetők közötti munkamegosztás a következő: Az igazgató: felsős diákönkormányzat, gondnokok, adminisztrátorok, szülői munkaközösség. Közalkalmazotti Tanács, érdekképviseleti szervek, gazdasági vezetővel közvetlen kapcsolattartás. Az igazgatóhelyettes: alsós diákönkormányzattal közvetlen kapcsolattartás, takarítók ellenőrzése, irányítása. A tagozatvezető igazgatóhelyettes: a két tanítási nyelvű oktatás szervezési feladatai, ellenőrzése, az idegen nyelvi munkaközösség közösség közvetlen felügyelete. A munkaközösségek közvetlen felügyeletét az éves munkaterv szabályozza. 1. A NEVELŐTESTÜLET: - Az iskolát érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a testületi értekezlet foglalkozik. Ezek témáját és előterjesztését a munkaközösségek javaslatai alapján a munkatervbe kell ütemezni. Osztályozó értekezlet: tanévenként kettő, félévkor és a tanév végén. Feladata: a tantárgyi érdemjegyek megállapítása, magatartás, szorgalom véleményezése a törvény szerint. Év végén felsőbb évfolyamba lépés, javítóvizsgára és évfolyamismétlésre utalás. Az osztályfőnökök, szaktanárok beszámolnak az osztályok helyzetéről, munkájáról. Az osztályozó-, nevelőtestületi értekezleteken a tantestület, az igazgató, igazgatóhelyettes vesz részt.
Döntési jogköre van: -a nevelési, illetve a pedagógiai program elfogadásakor, módosításakor -a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadásakor -az intézmény éves munkatervének elfogadásakor -a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések beszámolók elfogadásakor -a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásakor -a házirend elfogadásakor -a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításakor -a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásakor -az intézményvezetői, magasabb vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításakor. / - A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B. § alapján a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató állapíthatja meg azt a vezető megbízást, illetőleg munkakört, amely betöltése pályázat alapján történik. Ha a magasabb vezető munkakör, illetve az ilyen megbízás, valamint a vezető megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, ennek során alkalmazni kell a 20/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontját./
Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet: -az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben -a tantárgyfelosztásról
-9-az egyes pedagógusok külön megbízásairól
A nevelőtestület dönt a pedagógia program, valamint az SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósági kereset benyújtásáról. A nevelőtestület eseti bizottságokat hozhat létre tagjaiból meghatározott időre, valamint feladatokat a szakmai munkaközösségekre ruházhat át. Az előbbieket az Oktatási Törvény 57§ (4) pontja szabályozza.
- 10 -
2. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK: A 32/2008. (XI.24) OKM rendelet, a 11/1994. MKM rendelet, valamint a 1993. évi LXXIX. Törvény alapján 2.1.
Szakmai munkaközösségek hozhatók létre az iskolában dolgozó, legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. Jelenleg 8 munkaközösség működik. Ezek: alsós; osztályfőnöki; napközi; humán; természettudományi; matematika; idegen nyelvi 2.2.1 A szakmai munkaközösségek feladatai: Gondozza a munkaközösségek területéhez tartozó műveltségterületet, segíti a munkaközösségben dolgozó pedagógusok munkáját, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére, módszerekre, fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira. Feladata a tanmenetek ellenőrzése, véleményezése, egységes követelményrendszer biztosítása. Együttműködik az intézményben működő többi munkaközösséggel, képviselteti magát az iskola vezetésében. 2.2.2 Javaslatot tesz a tanulók speciális osztályokba való beosztására, pedagógiai pályázatok kiírása, azok díjazására. 2.2.3 A munkaközösség dönt: A belső továbbképzések programjáról, az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről. 2.2.4 A véleményezési jogkörébe tartozik szakterületének minden olyan kérdése, amelyben nevelőtestületnek véleményező jogköre van. 2.2.5 Megszervezi és lebonyolítja a munkaközösségek által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit. 2.2.6. Szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, valamint szakmai ellenőrzéseket végez.
3. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK: Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése érdekében kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet hoztak létre. A szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik: 3.1. A működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása. 3.2. A képviseletben eljáró személyek megválasztása. 3.3. A rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének megállapítása. A szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol: 3.4. A munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában. 3.5. A működési szabályzatának a szülőket is érintő rendelkezéseiben a tanórán kívüli foglalkozások, szünidei foglalkozások formáinak, rendjének megállapításában. 3.6. A házirend megállapításában. 3.7. Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a hittanoktatás formáiban. 3.8. A fakultatív foglalkozások iskolai programjának kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásaiban.
- 11 3.9. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben: tankönyv, biztosítás, kirándulás, táborozás, étkeztetés. 3.10. A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. 3.11. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermek és tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztathatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyerekek, tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 3.12. Az iskolában iskolaszék nem működik.
4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT 4.1. A nevelőtestület hagyja jóvá a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, amelyet a jóváhagyás után az iskola szervezeti és működési szabályzathoz kell csatolni. 4.2. A nevelőtestület véleményezi a működésükhöz szükséges anyagi eszközök felhasználását. 4.3. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleten és az őket érintő kérdésekben az iskolai vezetőségi üléseken. 4.4. Az igazgató évenként egyszer diákparlamentet tart. 4.5. A diákönkormányzat vezetőjével az iskola vezetője évenként legalább egyszer megbeszélést tart az együttműködés aktuális kérdéseiről. Az év elején az iskolában indítandó szakkörökről és ISK foglalkozásokról az igazgató kikéri a diákönkormányzat vezetőségének a véleményét.
IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS MUNKATERV 1. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és meghatározza annak időtartamát. 2. A fenntartó jóváhagyásával lép életbe. 3. Nyilvánosságra kell hozni. 4. A pedagógiai programot az iskolavezetés készíti el a munkaközösségek, az iskolaszék, a szülői munkaközösségek véleményének figyelembe vételével. 5. A munkatervet az Oktatási Minisztérium által kiadott a tanév rendjére vonatkozó rendelet alapján kell elkészíteni. 6. A munkatervben az alábbiakat kell meghatározni. - A tanítási szünetek időpontjait. - Az ünnepélyek rendjét, azok lebonyolításáért felelős személyeket. - Az iskolanapok programját. - Az egyéb rendezvényeket.
- 12 -
V. AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE 1. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. 2. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen meg, fokozza a munka hatékonyságát. 3. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működéséért az iskola igazgatója a felelős. Ezen túlmenően az iskola minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzésekhez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik a pedagógiai program, az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzés megkezdése előtt bizonyos esetekben előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 4. Általános követelmények: 4.1. Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél magasabb szintű megvalósítását. 4.2. A tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. 4.3. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet. 4.4. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. 4.5. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az iskola működése során felmerülő, megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat is. 4.6. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. 4.7. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. 5. Az ellenőrzést végzik: - Az iskola igazgatója. - Az iskola igazgató helyettese, tagozatvezető igazgatóhelyettese, - Munkaközösség-vezetők. - Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. - Az osztályfőnökök a saját szaktárgyaikon és az osztályukon belül. - A munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján. A különféle felelősöknek a területükön ellenőrzési joguk van, de egyben beszámolási kötelezettségük az igazgató és az igazgatóhelyettes felé. 6. Az ellenőrzés területei: 6.1. Pedagógiai, szervezési, tanügy igazgatási feladatok ellenőrzése. 6.2. Időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. 6.3. Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése. 6.4. Írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. 7. Az ellenőrzés formái: 7.1. A tanítási órák ellenőrzése. 7.2. A foglalkozások ellenőrzése. 7.3. A felelősök beszámoltatása. 7.4. Eredményvizsgálatok, felmérések. 7.5. Helyszíni ellenőrzések.
- 13 -
VI. KÜLÖNÁLLÓ TELEPHELLYEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Az iskola a Debrecen, Bartók Béla út 74. sz. alatti telephellyel is rendelkezik. Ebben az intézményben 2-3 tanulócsoport van elhelyezve. A tagiskolában tanító pedagógusok közül az az intézményvezető bízza meg azt a pedagógust, aki a kapcsolattartásért felelős. A megbízott pedagógus naponta, de hetente legalább három alkalommal jelzi a tagiskolában történő eseményeket az iskola vezetői felé. Az intézményvezető-helyettes heti egy alkalommal köteles a tagiskolában megjelenni. Amennyiben a tagiskolában valamilyen az oktatással, a tanulókkal kapcsolatos rendkívüli esemény történik, a megbízott pedagógus jelzi az iskola vezetőinek.
VII. ELJÁRÁS AZ ISKOLA VEZETŐINEK AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Amennyiben az intézményvezető az intézményvezető-helyettes és a tagozatvezető intézményvezető-helyettes egy azonos időben akadályoztatva vannak munkakörük ellátásában, az esetben egy munkaközösség vezető van megbízva az igazgató által helyettesítésükkel. Amennyiben az intézményvezető tartósan akadályoztatva intézményvezető-helyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
van,
úgy
a
megbízott
VIII. A VEZETŐK, A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1.
A szülői munkaközösség elnökével az intézményvezető havonta megbeszélést tart. Az szülői munkaközösség összejövetelein az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vesz részt. A szülői munkaközösség elnökének vagy titkárának kérésére alkalomszerű megbeszélések is lehetnek az iskola vezetőivel.
IX. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI Az iskola a következő intézményekkel lép kapcsolatba:
- 14 1. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal irodával, különösen az Oktatási, Sport, Pénzügyi, Városépítési és Városüzemeltetési, Szociális Osztályokkal. 2. Hajdú-Bihar megyei Magyar Állam Kincstár 3. Kazinczy Ferenc Általános Iskola gazdasági irodájával, mivel az iskola önállóan működő és itt van a gazdasági irányítás. A Lilla Téri Általános Iskola részben önállóan gazdálkodó előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti. 4. A regionális szakszervezeti képviseletekkel. 5. A Gyermek és Ifjúsági Házzal. 6. A Városi Könyvtárral.
A kapcsolattartás rendszere: A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával, fenntartókkal, személyes, telefon, okirat útján, utasítások, megbeszélések, gyűlések segítségével. Ezért az iskola igazgatója a felelős. Kazinczy Ferenc Általános Iskola Gazdasági Hivatallal az igazgató, iskolatitkár, adminisztrátor telefonon, személyesen, levél útján naponta. A több intézményekkel az összekötők, munkaközösség vezetők, iskolavezetők, a nevelőtestület levélben, személyesen, telefonon, faxon.
1. 2. 3.
4. 5.
6.
Az iskolában függetlenített gyermek- és ifjúságvédelmi felelős van foglalkoztatva heti 10 órában. A gyermekvédelmi felelős dolgozza ki a programjában a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatát, a veszélyeztetett gyerekeket jelzi nekik, és gondozásba veteti. A gyermekvédelmi felelős közvetítésével az osztályvezetők, osztályfőnökök, az intézményvezető a problémalista alapján kapcsolatot épít ki a gyermekjóléti szolgálatokkal. A gyermekjóléti szolgálat képviselői az iskola pedagógia program figyelembe vételével közvetlen tájékoztatást nyújtanak a nevelőtestület részére a tevékenységről. Az iskolában iskolaorvosi szolgálat működik, heti egy alkalommal. Az iskolaorvos kiszűri a szakrendelésen résztvevő tanulókat. Az iskolaorvos rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetőit, az osztályfőnököket, a tanulókkal kapcsolatos egészségügyi problémákról. Az iskola a következő egészségügyi intézményekkel tart kapcsolatot: - Városi gyermekfogászati ellátás. - Városi szemészeti ellátás. - Városi Tüdőgondozó Intézet. - Kenézy Kórház baleseti ambulanciája. - Városi Egészségügyi Szolgálat.
- 15 7.
A gyermekfogászati szakrendelésen az iskola tanulói tanévenként vesznek részt, ezen esetekre felügyeletet biztosítunk. 8. A pályaválasztással kapcsolatos egészségügyi vizsgálatot az iskolaorvos végzi. 9. Az iskola alkalmazottai az ide vonatkozó rendeletek értelmében vesznek részt üzemorvosi alkalmassági vizsgálaton. A vizsgálatot VESZ orvosa végzi, amelyről nyilvántartást vezet és az iskola vezetőjét tájékoztatja. 10. Az iskola lehetőségeihez képest bekapcsolódik a DADA programba, a városi vöröskeresztes mozgalomba, és minden olyan egészségnevelési programba, amely a tanulók egészséges életmódjára való nevelésünket segíti.
A közoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének. A közoktatási intézmény (Kt. 20-22. §), továbbá az e törvény 30. §-a alapján a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény köteles a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezni, és a közoktatás információs rendszere részére adatokat szolgáltatni. A közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal tevékenységéről átfogó beszámolót kell adnia a fenntartónak
X. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Iskolánkban a következő ünnepélyeket tartjuk: 1. Tanévnyitó ünnepély 2. Tanévzáró ünnepély 3. Az 1956-os forradalom és a szabadságharc megünneplése 4. Az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése 5. Mikulás ünnepség osztálykeretben 6. Karácsony megünneplése iskolai szinten 7. Farsangi ünnepségek a diákönkormányzat szervezésében 8. Az alapítvány által szervezett gálaműsor, alapítványi bál 9. Megemlékezés a holokaust áldozatairól 10. Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól 11. Aradi vértanukról megemlékezés Hagyományos keretben 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Hulladékgyűjtés Egy nap a Lilla Téri Általános Iskoláért Tanulmányi kirándulások, amelyek a választható kategóriába tartoznak Sportrendezvények, versenyek Erdei iskola Városi komplex tanulmányi verseny
- 16 A fenti események időpontjait és felelőseit az éves munkatervben kell ütemezni. Ezeket általában a szabadidő szervező fogja össze.
XI. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK ÉS MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6.
7.
Az iskola kötelező foglalkozásairól való távolmaradást minden esetben igazolni kell. Az iskola minden -a tanulók mulasztására vonatkozó adatot- köteles dokumentálni. A szülő gyermeke számára legfeljebb három nap távollétet igazolhat tanévenként. Előzetes engedély hiányzásra az osztályfőnök legfeljebb 5 napra adhat. Az igazolást a tanulónak a hiányzást követő héten be kell mutatnia az osztályfőnökének. Amennyiben a tanuló nem tudja igazolni hiányzását, úgy az iskola a 11/1994. MKM. Rendelet 20. paragrafus szerint jár el. A 11/1994 MKM rendelet 20.§ (6)szerint , ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, b) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát, d) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
XII. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. 2. 3. 4. 5.
Térítési díjat a napközibe felvett tanulóknak, valamint az egyszeri étkezésben részesülő (menza) tanulóknak kell fizetni. A fenti ellátásokért az iskolában kell fizetni az iskolatitkár által jelzett napokon. A tanulók a család szociális helyzetét figyelembe véve kedvezményben részesülhetnek. A kedvezményt a fenntartó előírásai alapján kell megállapítani. Amennyiben a tanuló nem fizeti be a térítési díjat, a szolgáltatásból ki kell zárni. A tanulók számára megrendelt tankönyvekért a tanulók vagy szüleik kötelesek a Tankönyvellátási szabályzatban meghatározott módon fizetni. Az iskola mindennemű befizetésről köteles nyugtát adni.
- 17 Az iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: - a tanórai foglalkozások - az első-nyolcadik évfolyamon az évfolyamismétlés - az 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is; - a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a nyolcadik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás; - a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat; - a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; - az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sportés szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;
XIII. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE 1. 2. 3.
4. 5.
Az iskola rendelkezik orvosi szobával, mely a tisztiorvos által előírt felszereléssel van ellátva. Az egészségügyi ellátást az iskolaorvos és asszisztens végzi. Az iskolaorvos meghatározott rend szerint rendel az iskolában. Végzi a tanulók vizsgálatát, lebonyolítja a védőoltásokat. A tanulókról egészségügyi törzskönyvet vezet. Minden tanévben véleményezi a 8. évfolyam tanulóinak továbbtanulási kérelmét. Az iskola tanulói részére évente rendszeres fogászati ellenőrzés van. A 8. évfolyamos tanulók tüdőszűrésen, hallásvizsgálaton vesznek részt.
XIV. A NAPKÖZI ÉS TANULÓSZOBAI FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSNAK ELVEI
- 18 1. 2.
3.
A napközi otthonba jelentkező tanulót az iskola köteles oda felvenni. Jelentkezni minden tanév végén, valamint évközben is lehet. Az egyszeri étkezésre jelentkező tanulót (menza) a megadott keretszámig lehet felvenni, elsőbbséget élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók. Túljelentkezés esetén a rászorultságot kell figyelembe venni.
XV. TESTEDZÉS FORMÁI 1. 2. 3. 4. 5.
A tornateremben és az udvaron az óraterv szerinti órák vannak megtartva. A kisiskolában tornaszobában és udvaron vannak az óratervi órák. Tanítás után különböző sportfoglalkozásokat-, kézi, kosárlabda, labdarúgás, atlétika stb. tartanak. Iskolánkban működik az ISK is. A napközis foglalkozásokon napi 1 órát lehet tervezni sportjátékokra. Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódnak a város sportéletébe, versenyeken, sportrendezvényeken vesznek részt.
- 19 -
XVI. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYÍLVÁNÍTÁSÁNAK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE, FORMÁI 1. A véleménynyilvánítás formáját a házirend tartalmazza. 2. Az iskolában diákönkormányzat működik, ennek keretében iskolagyűléseken tehetik meg javaslatainkat, észrevételeiket a tanulók. 3. A véleménynyilvánítás formáit a 11/1994./VI.8./MKM rendelet 31.§-a alapján kell alkalmazni. 4. A tanulók nagyobb közössége részére a rendszeres tájékoztatás a hétfői és rendkívüli iskolagyűlések alkalmával történik, a szabadidő szervező, DÖK segítők, ill. osztályfőnökök közvetítésével. 5. A tanulmányi előmenetelről, magatartásról, szorgalomról az osztályfőnökök, a szaktanárok, tanítók a tájékoztató füzet rendszeres vezetésével, a napközis csoportvezetők az üzenő füzet segítségével értesítik a szülőket. 6. A tanulók szüleit, gondviselőit a szülői értekezletekről, fogadóórákról, az iskolával kapcsolatos intézkedésekről a tájékoztató füzetekben kell értesíteni. 7. A szülői értekezletek, fogadóórák, valamint a szülők részére szervezett tájékoztatásokat, fórumokat a Szülői Munkaközösséggel egyeztetve az iskola munkatervében kell meghatározni.
XVII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI A jogszabályban az iskola házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulók a tantestület által jutalomban részesülnek. 1. Tantárgyi elismerés: Az adott tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret, év végén a bizonyítványba „kitűnő” bejegyzés jár. Kimagasló tanulmányi eredmény esetén igazgatói dicséret és jutalomkönyv, oklevél adható tanévzárón a tanulók és a szülők előtt. Országos szintű tanulmányi és sport teljesítmény jutalmazása tanévzárón a Lilla kupa átadása a tanuló részére. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi versenyek állásáról az iskolai faliújságon, a hétfői iskolagyűléseken keresztül folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat, szülőket. 2. A magatartás és szorgalom jutalmazása: Az a tanuló aki a magatartásban és szorgalomban példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, kezdeményező, az alábbi jutalmazási fokozatban részesülhet: - Szaktanári szóbeli dicséret.
- 20 -
Szaktanári írásbeli dicséret. Osztályfőnöki szóbeli dicséret. Osztályfőnöki írásbeli dicséret. Igazgatói, igazgatóhelyettesi szóbeli dicséret. Igazgatói, igazgatóhelyettesi írásbeli dicséret.
A fokozatok bejegyzésére a tájékoztató füzetbe a jutalmat adó pedagógus jogosult. Jó tanuló, jó sportoló címet kaphat az a 8. osztályos tanuló aki az általános iskolában mindkét területen kiemelkedően tevékenykedett.
XVIII. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI 1.
Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán, foglalkozásokon vagy azokon kívül, az iskolában vagy iskolán kívül megszegik, az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következők: - Szaktanári szóbeli, írásbeli figyelmeztetés. - Osztályfőnöki szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, intés, rovás. - Igazgatói szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, intés, rovás. Az elmarasztalás fokozatainak megállapításai az intézkedést végrehajtó pedagógus feladata. A tájékoztatóba való bejegyzést is az intézkedést foganatosító pedagógus végzi. A bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell.
2.
Amennyiben a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás indul a magatartásának kivizsgálására, az eljárás alapján, ha beigazolódik vétkessége fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés fokozatait az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 76.§-a 2-3- bekezdése alapján kell megállapítani.
3.
A tanórai munkafegyelmet sértő tanulóknak szaktanári szóbeli figyelmeztetés adható, de nem lehet a szaktanárnak ezért a tantárgyból rossz érdemjegyet adni.
4.
Ha a tanuló az iskolának bármilyen mértékű anyagi kárt okoz a LXXIX. 1993. Közoktatási Törvény 77.§-a alapján kell eljárni. Ezért a tanuló osztályfőnöke, intézményvezető, intézményvezető helyettes a felelős.
Fegyelmi eljárások szabályai: (1) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. (2) A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait a 30/2004. OM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
- 21 (3) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. (4) Ha az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. (6) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. (7) A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.
XIX. ALÁÍRÁSI ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR Aláírási joga az igazgatónak, távolléte estén az általa felhatalmazott igazgatóhelyettesnek van. Saját területükön aláírási joguk van: igazgatóhelyettesnek, tagozatvezető igazgatóhelyettesnek, adminisztrátornak, iskolatitkárnak /diákigazolvány, iskolalátogatási igazolvány, elismervények adása, befizetések igazolása/. Az iskola pecsétjét az igazgató, igazgatóhelyettes, tagozatvezető igazgatóhelyettes, iskolatitkár, adminisztrátor, és esetenként a megbízott személy használhatja meghatározott rend szerint. Bizonyítványok, naplók, törzslapok, tájékoztató füzetek hitelesítése esetén az osztályfőnökök, szaktanárok, tanítók is használhatják az iskola pecsétjeit az iskola igazgatójának engedélyével. Az iskola pecsétjeit csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni az iskolatitkári irodából. A használaton kívüli pecsétet, pecséteket el kell zárni, vagy meg kell semmisíteni.
XX. A VEZETŐKNEK AZ ISKOLÁBAN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 1.
Az intézmény vezetőjének a heti munkaideje 40 óra, heti kötelező óráin és felkészülési idején felüli idő egy részét az intézményben, más részét az intézményen kívül szervezéssel tölti. Munkaidő beosztását a munkaköri leírása alapján végzi.
- 22 2.
3.
4.
Az intézményvezető-helyettes, tagozatvezető intézményvezető-helyettes munkaideje 40 óra, heti kötelező óráin és felkészülési idején felüli időt munkaköri leírása alapján tölti munkában az intézményben vagy azon kívül. Az intézményvezető-helyettes, tagozatvezető intézményvezető-helyettes a munkájukat úgy kell hogy szervezzék, hogy 7.45 – 16.00 óra közötti időben lehetőleg legalább egyikőjük az iskolában tartózkodjon. Különleges esetekben, amikor mind az Az intézményvezető-helyettes, tagozatvezető intézményvezető-helyettes egy időben van távol, az SZMSZ VII. fejezetében leírtakat kell alkalmazni.
XXI. AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZANDÓ VÉDŐ-ÓVÓ ELJÁRÁSOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A bejárati főkaput napközben zárva kell tartani, az idegeneket a mindenkori tanuló ügyeletesek engedik be. Az épületet vagyonőr őrzi. Éjszaka kutyákkal őriztetjük az iskola udvarát. Az értékes szemléltető eszközöket, szakmai anyagokat zárható termekben tartjuk. A szaktanárok a saját célra átvett eszközöket zárható szekrényekben, asztalokban kötelesek tartani. A foglalkozások befejezése után, valamint a helyiségek takarítása után a takarítók, a vagyonőr köteles azok bezárásáról meggyőződni, a riasztót bekapcsolni. A különböző befizetések után beszedett pénzösszeget páncélszekrényben kell elhelyezni, majd a lehető legrövidebb időn belül elszállíttatni. Az iskola részéről valamilyen pénzintézetbe szállítandó pénzösszeget egyszerre két fő végezheti, lehetőleg személyautóval. A Bartók Béla út 74. sz. alatti épület zárásáról a megbízott gondnok és a takarító köteles meggyőződni.
XXII. BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES FELADATOK 1. 2. 3. 4. 5.
A bombariadót felszólítást észlelő személy azonnal köteles jelenteni az igazgatónak, elérhetetlenség esetén az igazgató helyettesnek a bejelentés idejét, tényét, formáját. A bejelentés után az iskola vezetői értesítik a megfelelő rendőri szerveket, valamint a fenntartót. A rendőri szervek megérkezéséig a tűzriadóval azonos módon kiürítik az épületet, épületeket, a vagyonőr meggyőződik az épületek üres voltáról. A rendőri szervek utasításait az iskola vezetői végrehajtják. Az iskola épületébe, épületeibe csak a rendőri szervek engedélyével mehetnek vissza a tanulók és a felnőttek.
- 23 -
XXIII. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI A Működési és Szervezeti Szabályzat IX. fejezete a következőkkel egészül ki: 7.
Az iskolában függetlenített gyermek- és ifjúságvédelmi felelős van foglalkoztatva heti 10 órában. 8. A gyermekvédelmi felelős dolgozza ki a programjában a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatát. 9. A gyermekvédelmi felelős közvetítésével az osztályvezetők, osztályfőnökök, az igazgató a problémalista alapján kapcsolatot épít ki a gyermekjóléti szolgálatokkal. 10. A gyermekjóléti szolgálat képviselői az iskola pedagógia program figyelembe vételével közvetlen tájékoztatást nyújtanak a nevelőtestület részére a tevékenységről. 11. Az iskolában iskolaorvosi szolgálat működik, heti egy alkalommal. Az iskolaorvos kiszűri a szakrendelésen résztvevő tanulókat. Az iskolaorvos rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetőit, az osztályfőnököket, a tanulókkal kapcsolatos egészségügyi problémákról. 12. Az iskola a következő egészségügyi intézményekkel tart kapcsolatot: - Városi gyermekfogászati ellátás. - Városi szemészeti ellátás. - Városi Tüdőgondozó Intézet. - Kenézy Kórház baleseti ambulanciája. - Városi Egészségügyi Szolgálat. 11. A gyermekfogászati szakrendelésen az 1., 2., 3., 7. évfolyam tanulói tanévenként vesznek részt, ezen esetekre felügyeletet biztosítunk. 12. A pályaválasztással kapcsolatos egészségügyi vizsgálatot az iskolaorvos végzi. 13. Az iskola alkalmazottai az ide vonatkozó rendeletek értelmében vesznek részt üzemorvosi alkalmassági vizsgálaton. A vizsgálatot VESZ orvosa végzi, amelyről nyilvántartást vezet és az iskola vezetőjét tájékoztatja. 14. Az iskola bekapcsolódik a DADA programba, a városi vöröskeresztes mozgalomba, és a lehetőséghez mérten minden olyan egészségnevelési programba, amely a tanulók egészséges életmódjára való nevelésünket segíti.
XXIV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 1. 2. 3. 4. 5.
Az iskolában könyvtáros tanár látja el a könyvtárosi teendőket félállásban. A könyvtár minden nap nyitva tart. Nyitvatartási rendje a tanítási órákhoz alkalmazkodik. A tanulók részére a helyi tantervek megfelelően könyvtári órai foglalkozásokat biztosítunk, ahol egy évfolyam egyidejű foglalkoztatására van lehetőség. A könyvtár használóinak köre: az iskola tanulói, pedagógusai, egyéb alkalmazottai. A beiratkozás módja: A könyvtáros tanárnál tanév elején, vagy tanév közben. A beiratkozás ingyenes.
- 24 Kölcsönzési idő 1 hónap, amely időre maximum 3 kötet kölcsönözhető. A kölcsönzési idő lejártával a kölcsönzés meghosszabbítható. Amennyiben a kölcsönzési idő lejártával nem kerül vissza a kikölcsönzött könyvállomány, úgy felszólítás, vagy kártérítés végrehajtására kerül sor. 7. A könyvtárállomány beszerzésére a mindenkori költségvetésben meghatározott összeg áll rendelkezésre. Az állomány fejlesztésénél figyelembe kell venni az iskola pedagógiai programját, helyi tantervét, a tanulók és a pedagógusok igényeit. 8. A könyvtári állomány tankönyveket is tartalmaz. A tankönyvek egy tanévre kölcsönözhetők azoknak a tanulóknak, akik erre rászorulnak. 9. Az iskola könyvtára közvetlen kapcsolatot tart és együttműködik a Városi Könyvtár István úti fiókjával és Megyei Könyvtárral. A könyvtár kapcsolatot tart a HajdúBihar megyei Pedagógiai Intézet könyvtárával, tájékoztatást nyújt a kölcsönzőknek a nyilvános könyvtárak szolgáltatásairól. 10. A könyvtár a könyvtáros által összeállított szervezeti és működési szabályzat szerint működik. 6.
XXV. BELÉPÉS, BENNTARTÓZKODÁS RENDJE 1.
2.
3. 4.
5.
Az iskola épületeibe azok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak a főkapun léphetnek be. A belépéskor a mindenkori ügyeletesnek kell bejelenteni szándékukat, amiért az iskolát felkeresik. A belépőt elkísérik arra a helyre, ahova belépését kérte. Amennyiben gyanús személy óhajt belépni, úgy azt jelentik a mindenkori ügyeletes nevelőnek, vagy az iskola vezetőinek. Az ügyeletesek munkáját a mindenkori takarítók is segítik. Az iskola kapui napközben mindig zárva legyenek, az ügyeletesek nyithatják ki és engedhetik be a belépőket. A szülők, hozzátartozók, akik a gyermekeikért jönnek, a főépületben az előtérben várják meg gyermekeik érkezését. Jó idő esetén az iskola épülete előtt az utcán várakozhatnak. Az épület folyosóira, tantermeibe nem mehetnek be. A kisiskolában az előtérben várakozhatnak gyermekeikre, a tanterembe nem nyithatnak be. A kapuügyeletesek tevékenységét az ügyeletes nevelők, a diákönkormányzat vezetői, az iskola vezetői ellenőrzik.
XXVI. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG JOGAI 1. 2.
Az iskolában Szülői Munkaközösség működik, amely saját működési szabályzata alapján szervezi tevékenységét. A Szülői Munkaközösség egyetértési joggal rendelkezik az iskola pedagógiai programjában a tanulókat érintő értékelési rendszeréről, a pedagógiai program nevelési részéről.
- 25 3. 4.
Az SZM egyetértési joggal rendelkezik az iskola házirendjéről, az iskolában szervezett, nem kötelező foglalkozásokról. Az SZM véleményezési joggal rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen az iskola irányítását, a vezető személyét, az iskola egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.
XXVII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI (1) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. (3) Az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a nyolcadik évfolyam befejezéséig napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. (4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödiknyolcadik évfolyamon napi három óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. (5) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.
XXVIII. EGYÉB JOGOK SZABÁLYOK A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy
- 26 a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. d) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, f) minősítse a tanulók teljesítményét, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, k) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. (2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. (3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. (4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. (5) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógusmunkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához az oktatási miniszter engedélye szükséges. (6) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak
- 27 szerint - évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz. (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. (8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető - az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A pedagógus az óraközi szünetekben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasításai alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyerekek, tanulók teljesítményét; részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a gyerekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében.
- 28 Ezt a tevékenységét általában munkanapokon 8.00 és 16.00 között teszi, de esetenként rendkívüli programok esetén más időpontban is kötelezhető a fentiekre.
(1) A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. (2) A nevelési-oktatási intézményekben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. (3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. (4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. (5) Az iskolában pártok nem működhetnek Jogok az egyenlő bánásmódra: (1)Az iskolának a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeretés vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően figyelembe veszi. (2) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. (3) Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. (4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hités vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az iskola az egyházi jogi személy
- 29 által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. (5) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. Az egyenlő elbánás elve: (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. Reklámtevékenység az iskolában: Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Tanulói jogviszony A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 4647. §-ban meghatározottak alapján. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető. (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
- 30 (4) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (5) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. (6) A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra való felvételét.
XXIX. BALESET ESETÉN TEENDŐK Tanulói baleset esetén: A szülőt komolyabb baleset esetén telefonon értesítjük. Ha a szülő hozzájárul, kísérővel a tanulót orvosi rendelőbe (kórház sürgősségi osztály) visszük, hogy ott ellássák. Ha a szülőt nem lehet elérni és szerintünk haladéktalanul orvosi ellátást igényel a sérülés, szintén az előbb leírtakat tesszük. Ha azonnali ellátást igénylő baleset történik a mentőszolgálattól kérünk segítséget. Ha az iskolaorvos az intézményünkben tartózkodik természetesen az ő segítségét kérjük minden esetben először. Kisebb sérüléssel járó ( pl.: horzsolás) baleseteket a helyszínen a felügyelő pedagógus is elláthat. Minden esetben az igazgatót vagy távollétében valamelyik helyettesét értesíteni kell a balesetről és az előírt adminisztrációt is el kell végezni. Dolgozót ért baleset esetén: Az igazgatót vagy valamelyik helyettesét értesíteni kell a dolgozónak a balesetről. A baleset szenvedőjének a sérülés mértékéhez mérten segítséget kell nyújtanunk, illetve mentesíthetjük a további munkavégzés alól. Az előírt adminisztrációs eljárásokat ebben az esetben is el kell végezni.
Felülvizsgálat rendje: A Lilla Téri Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát -ha a törvény másként nem rendelkezik- a nevelőtestület kétévenként felülvizsgálja. Nyilvánosság biztosítása: A jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola könyvtárában elhelyezzük, és itt mindenki hozzájuthat.
- 31 -
Függelékek: 1, Alapító okirat 2, Közzétételi lista 3, Az iskola vezetési rendjét bemutató ábra Mellékletek: 1, A Lilla Téri Általános Iskola Szülői Szervezetének jegyzőkönyve ( A SZMSZ véleményezése) 2, A Lilla Téri Általános Iskola Diákönkormányzatának jegyzőkönyve ( A SZMSZ véleményezése) 3, Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyv ( A SZMSZ véleményezése és elfogadása) 4, Könyvtárhasználati Szabályzat 5, Számítástechnika teremhasználati rendje 6, Szoftvervédelmi szabályzat 7, Tankönyvellátási szabályzat 8, Esélyegyenlőségi terv
- 32 -
ZÁRADÉKOK
A Lilla Téri Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézményben működő közösségek véleményezték és a nevelőtestület 2009. augusztus 31-én jóváhagyta. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésének dátuma a Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottsága véleményeztetés és megtárgyalás után. HITELESÍTÉS A Lilla Téri Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó a 13/2010.(II.15.) OB határozatával 2010. II.15 –én fogadta el. A Hatálybalépés dátuma: 2010. II.15.
Összeállította:
Czellér András Igazgató
- 33 A Lilla Téri Általános Iskola szervezeti felépítése
I. Igazgató
Iskola vezetés (Szűkebb vezetés)
II. Tagozatvezető ig.h.
II.
Igazgatóhelyettes
Napközis mk.vez.
III. Humán III. Idegen nyelvi III. Alsó tag. III. Term. tud. mk. vez. mk.vez. mk. vez.
Adminiszt. Takarító Gondnokok
III. Matematika mk. vez.
III. Oszt.fői
III.
mk. vez.
mk. vez.
Tantestület
Iskolavezetés: igazgató, igazgató helyettesek, alsós munkaközösség vezető, osztályfőnöki munkaközösség vezető, külső kapcsolatok koordinátora Iskola tanács: igazgató, igazgató helyettesek, alsós munkaközösség vezető, osztályfőnöki munkaközösség vezető, külső kapcsolatok koordinátora, munkaközösség vezetők, közalkalmazotti tanács elnöke, DÖK segítő tanár
