EGYÜTTHALADÓ MIGRÁNS GYERMEKEK AZ ISKOLÁB AN Oktatási segédanyag az általános iskolák 5–6. évfolyamai számára
KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP
Lexikai mátrix
Csereklye Erzsébet – Dr. Illésné dr. Kovács Mária – dr. Kecskés Judit – Kollár Krisztián – Nagy Judit
európai integrációs alap
Készült a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében szerkesztette: Kollár Krisztián – Nagy Judit
Készült a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében SZERZŐK Dr. Illésné dr. Kovács Mária – Magyar irodalom 5., Magyar irodalom 6. dr. Kecskés Judit – Magyar nyelv 5., Magyar nyelv 6. Kollár Krisztián – Természetismeret 5–6. Nagy Judit – Matematika 5., Matematika 6. Pedagógiai szakértő: Csereklye Erzsébet Fotó: Kollár Krisztián Grafika: Rostás Édua SZERKESZTETTÉK Nagy Judit és Kollár Krisztián
A szerzők minden jogot fenntartanak a kézirat minden szöveges és grafikai elemével kapcsolatosan! A kézirat a migráns gyermekek képzéséhez elektronikus formában hozzáférhető, nyomtatható, másolható, de módosítása, valamint bármilyen haszonszerzéssel járó használata vagy továbbadása a szerzők külön engedélye nélkül nem lehetséges!
A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósul meg.
Miskolc, 2010.
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ........................................................................................................................................................... 1 Az „Együtthaladó” és a lexikai mátrix ..................................................................................................................... 3 Általános és konkrét fogalmak .................................................................................................................................. 6 Lexikai mátrix................................................................................................................................................................ 9 Irodalom 5. évfolyam ....................................................................................................................................... 9 Irodalom 6. évfolyam .................................................................................................................................... 12 Magyar nyelv 5. évfolyam ............................................................................................................................. 15 Magyar nyelv 6. évfolyam ............................................................................................................................. 19 Természetismeret 5. évfolyam ................................................................................................................... 21 Természetismeret 6. évfolyam ................................................................................................................... 29 Matematika 5. évfolyam................................................................................................................................ 41 Matematika 6. évfolyam................................................................................................................................ 50 Irodalomjegyzék......................................................................................................................................................... 55
AZ „EGYÜTTHALADÓ” ÉS A LEXIKAI MÁTRIX Együtthaladó – migráns gyermekek az iskolában Az Európai Unió Európai Integrációs Alap támogatásával a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékén 2010-ben az „Együtthaladó – migráns gyermekek az iskolában” projekt keretében tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag készült az általános iskolák 5–6. évfolyamain tanuló migráns tanulók és tanáraik számára. A magyart idegen nyelvként beszélő diákok az integrált iskolai osztályokban és csoportokban korlátozott magyar nyelvi kódjuk miatt nehezen kapcsolódnak és kapcsolhatók be a tanulás-tanítás folyamatába. Ennek egyik oka az, hogy az iskolákban használt tankönyvek magyar anyanyelvű tanulók számára készültek, így azok tartalma nehezen érthető és feldolgozható a migráns gyermekek számára. A „Együtthaladó” oktatási segédanyag a Nemzeti Alaptantervben és az arra épülő kerettantervekben meghatározott kompetenciákra és műveltségterületi tartalmakra építve kínál tartalomalapú magyarnyelv-oktatási eszközt. A magyar nyelvtan jelenségeinek megismertetése és gyakoroltatása összekapcsolódik benne a szaktantárgyak tartalmi és szókincsbeli oldalával. A segédanyag használatával a migráns tanulók magyar nyelvi kompetenciái javulnak és hatékony segítséget kapnak ahhoz, hogy magyar anyanyelvű társaikhoz hasonlóan vehessenek részt az iskolai ismeretszerzési folyamatban, velük „Együtthaladó”-vá váljanak. Az oktatási segédanyag készítésénél a Nemzeti Alaptantervet (2003, 2009) és az OM kerettanterveket [28/2000. (IX.21), 17/2004. (V. 20.)] valamint a tankönyvkiadók saját kerettanterveit (Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve, Mozaik Kerettantervrendszer, Nemzeti Tankönyvkiadó Kerettanterv) használtuk fel. A lexikai mátrix A lexikai mátrix az „Együtthaladó” tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag második része. Feldolgozza a NAT által meghatározott magyar nyelv és irodalom, ember és természet, földünk és környezetünk valamint matematika műveltségterületek szakszókincsét az általános iskolák 5–6. évfolyamain. A NAT műveltségterületei és az általános iskolai tantárgyak a következőképpen feleltethetők meg egymásnak: • • •
magyar nyelv és irodalom műveltségterület: magyar nyelv, irodalom ember a természetben és földünk, környezetünk műveltségterület: természetismeret matematika műveltségterület: matematika
Ennek megfelelően a lexikai mátrix irodalom, magyar nyelv, természetismeret és matematika modulokból áll. A szakszókincset minden tantárgy esetében a fent említett tantervek és az általános iskolai oktatási gyakorlatban jelenleg használt tankönyvek és munkafüzetek, oktatási segédanyagok feldolgozásával térképeztük fel (lásd Irodalomjegyzék). Így az „Együtthaladó” oktatási segédanyag nem egyetlen tankönyv vagy tankönyvcsalád segédlete, hanem olyan tanulási-gyakorlási formát kínál, mely igény szerint bármelyik iskolában, bármelyik tankönyv használata esetén alkalmazható. Ezt a szempontot azért hangsúlyozzuk, mert a migráns gyermekek kis számban és az ország különböző településein, iskoláiban tanulnak.
3
4
A lexikai mátrix felépítése A lexikai mátrix szakszókincset feldolgozó része magyar nyelv, irodalom, természetismeret és matematika tantárgyi modulokból áll. A tantárgyi modulok ötödik és hatodik évfolyamra bontva tartalmazzák az adott évfolyamon előírt tantárgyi tartalmak elsajátításához szükséges szókincset. A modulokat a kerettantervekben meghatározott témakörökre bontottuk és a kiválasztott lexikai elemeket az A1–A2–B1nyelvi szintek szerint csoportosítottuk. A szakszavak szintenkénti besorolásának szempontjai a következők voltak: • • • •
fontosság a témakör elsajátítása szempontjából a jelentés komplexitása, elvontsága alaktani felépítés a használat során előforduló grammatikai és szintaktikai jelenségek melyik nyelvi szinthez köthetők
A1 szintre kerültek azok a szavak, melyek az adott témakör alapjainak elsajátításához elengedhetetlenül szükségesek, szerkezetüket tekintve általában egyszerűek (nem összetett szavak és legfeljebb egy képzőelemet tartalmaznak) és az A1 szinten előforduló grammatikai és szintaktikai szerkezetekben használhatók (pl. jel, idő, nyelv, állat, szám). Ezen a szinten a legtöbb szakszó azonos jelentéssel a hétköznapi szókincs része is egyben. Az A2 szint azokat a lexikai elemeket tartalmazza, melyek a témakör alaposabb megértéséhez szükségesek. Ezek lehetnek egyszerű, képzett vagy összetett szavak és az A1–A2 szinteken előforduló grammatikai és szintaktikai szerkezetekben használhatók (pl. elbeszélés, költői levél, időjel, állatfaj, törtszám). Ezen a szinten sok olyan elem található, mely az adott témakör valamely A1 szintű szavával alkot szóösszetételt vagy szószerkezetet (pl. időrend, jelrendszer, háziállat, mérőszám). Az itt szereplő lexémák között fellelhető néhány, mely része a hétköznapi szókincsnek is, de szakszóként a hétköznapitól eltérő jelentésben használatos (pl. jel, megszólítás, maradék). A B1 szintre azok a szakszavak, kifejezések kerültek, melyek a témakör biztos megértéséhez, pontos elsajátításához szükségesek és sokszor elvont, nehezen érthető jelenségekre, fogalmakra utalnak (pl. eposz, stílus, életközösség, űrtartalom). Az ide sorolt elemek lehetnek összetett, többszörösen összetett szavak, akár több képzőt is tartalmazhatnak és az A1–A2–B1 szinteken előforduló grammatikai és szintaktikai szerkezetekben fordulnak elő (pl. eposz, hazugságmese, tömegkommunikációs eszközök, igeképző, cseppkőbarlang, egyenesszög). A B1 szint lexikai elemeinek többsége nem tartozik a hétköznapi szókincsbe. Az Egyéb csoportban azok a lexikai elemek vannak, melyek az adott témakör főbb jelenségeinek biztos megértéséhez nem feltétlenül szükségesek, szerkezetüket tekintve esetleg többszörösen összetettek vagy olyan grammatikai, szintaktikai szerkezetekben használhatók, melyek nem tartoznak az A1–A2–B1 nyelvi szintekhez. A mátrix készítésekor a lexémák jellemzésére háromféle jelölést alkalmaztunk. • alsó index A szerzők fontosnak tartották, hogy a mátrix hétköznapi szókincshez kapcsolódó elemeit külön jelöléssel lássák el azért, hogy a segédanyagban és a tanórákon könnyebben lehessen azokat a hétköznapi szókincs azonos fogalomkörbe tartozó elemeivel együtt gyakoroltatni. A hétköznapi szókincs általános és konkrét fogalmi csoportokba rendezését az európai nyelvek egységes rendszerű leírásának megfelelően jelöltük (Aradi– Erdős–Sturcz 2000). A szó utáni alsó index mutatja a megfelelő fogalmi csoportot (pl. költő7.4.6. > 7.4.6. = intellektuális és művészeti tevékenységek). A fogalomkörök felsorolása a lexikai mátrix előtt található. Ha a hétköznapi szókincsben nem maga a mátrixban szereplő szakszó, hanem annak egy része (elő- vagy utótagja), esetleg szócsaládjának egy másik eleme található, akkor a
•
•
köznapi szókincs eleme is szerepel az alsó indexben a fogalmi csoport száma előtt (pl. az irodalom modul 5. évfolyamának szókincsében fordulatfordul6.2.5.). felső index Ha egy szó több különböző jelentésben szerepel a mátrixban, a különböző jelentéseket indexáltuk (felső index) és lábjegyzetben adtuk meg az adott tantárgynál, témakörben használt jelentést (nyelv1 A szájban lévő izmos, mozgékony szerv. nyelv2 Szavakat alkotó, beszédhangokból álló jelrendszer mint a gondolatok kifejezésének és a társadalmi érintkezésnek az eszköze.). A jelentések megadásában a Magyar Értelmező Kéziszótár szócikkeit követtük. zárójel A több tantárgy szókincsében is szereplő lexikai elemek után zárójelben adtuk meg az egyéb előfordulás(ok) helyét, például párbeszéd (Ny5A1/17). A zárójelben található jelzések: a tantárgyi modul rövidítése (I=irodalom, Ny=nyelvtan, T=természetismeret, M=matematika); az évfolyam (5, 6); a nyelvi szint rövidítése (A1, A2, B1, E) és perjel után az oldalszám. Példánkban tehát a párbeszéd szó a nyelvtan modul ötödik évfolyamának szókincsében A1 nyelvi szinten a 17. oldalon található. Ha nem az adott műszó, hanem annak egy része (elő- vagy utótagja), esetleg szócsaládjának egyik eleme fordul elő a mátrixban egy másik tantárgy szókicsében, a zárójelen belül ezt a lexikai elemet is megadjuk, pl. az irodalom modulban az 5. osztályos szókincsben: hangsúlyos szótag (hangsúly Ny5A2/15).
A lexikai mátrix használata A lexikai mátrix elsősorban az „Együtthaladó” tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag készítéséhez nyújt a szerzőknek lexikai alapot és segítséget, azonban reményeink szerint a migráns gyermekeket tanító szaktanárok is haszonnal fogják forgatni és be tudják majd illeszteni az oktatási gyakorlatban használt tananyagok, oktatási segédletek közé. Miskolc, 2010 júniusa A szerzők
5
6
ÁLTALÁNOS ÉS KONKRÉT FOGALMAK (Aradi–Erdős–Sturcz 2000) 6. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 6.1. létezés 6.2. tér 6.3. idő 6.4. mennyiség 6.5. minőség 6.6. gondolat 6.7. viszony 6.8. utalás 6.1. LÉTEZÉS 6.1.1. létezés, nem létezés 6.1.2. jelenlét, távollét 6.1.3. meglét, hiány 6.1.4. előfordul, nem fordul elő
6.3.11. 6.3.12. 6.3.13. 6.3.14. 6.3.15. 6.3.16. 6.3.17. 6.3.18. 6.3.19. 6.3.20. 6.3.21. 6.3.22. 6.3.23. 6.3.24. 6.3.25. 6.3.26. 6.3.27. 6.3.28.
egyidejűség a jövőre való utalás a jelenre való utalás a múltra való utalás általános érvényű kijelentések halasztás, késedelem sebesség gyakoriság folyamatosság szakaszosság állandóság ideiglenesség ismétlődés egyszeriség kezdet befejeződés, végpont folytonosság változás, átalakulás
6.2. TÉR 6.4. MENNYISÉG 6.2.1. elhelyezkedés 6.2.2. relatív elhelyezkedés 6.2.3. távolság 6.2.4. mozgás 6.2.5. irány 6.2.6. eredet 6.2.7. sorrend 6.2.8. dimenzió 6.2.8.1. méret 6.2.8.2. hosszúság 6.2.8.3. nyomás 6.2.8.4. súly 6.2.8.5. terület 6.2.8.6. térfogat 6.2.8.7. tér, hely 6.2.8.8. hőmérséklet 6.3. IDŐ 6.3.1. 6.3.2. 6.3.3. 6.3.4. 6.3.5. 6.3.6. 6.3.7. 6.3.8. 6.3.9. 6.3.10.
időpontok időegységek időpont-megjelölés időpontmegadás időtartam korai időpont késői időpont előidejűség utóidejűség sorrend
6.4.1. szám 6.4.2. mennyiség 6.4.3. fok, mérték 6.5. MINŐSÉG 6.5.1. fizikai minőség 6.5.1.1. forma 6.5.1.2. dimenzió 6.5.1.3. nedvesség 6.5.1.4. látás, láthatóság 6.5.1.5. hallás, hallhatóság 6.5.1.6. íz 6.5.1.7. szag 6.5.1.8. anyag, felület, textúra 6.5.1.9. szín 6.5.1.10. kor 6.5.1.11. fizikai állapot 6.5.1.12. elérés, hozzáférés 6.5.1.13. tisztaság 6.5.1.14. anyag 6.5.1.15. valódiság 6.5.1.16. üres, tele 6.5.2. értékelés 6.5.2.1. érték, ár 6.5.2.2. minőség 6.5.2.3. helyes, helytelen 6.5.2.4. (nem) elfogadható
6.5.2.5. 6.5.2.6. 6.5.2.7. 6.5.2.8. 6.5.2.9. 6.5.2.10. 6.5.2.11. 6.5.2.12. 6.5.2.13.
(nem) alkalmas, kielégítő (nem) óhajtott, kívánt pontosság, szabatosság, vagy ezek hiánya siker, sikertelenség hasznos, nem hasznos képesség, képesség hiánya fontos, nem fontos (nem) normális, természetes könnyű, nehéz
6.6. GONDOLAT 6.1. gondolkodás 6.1.1. gondolat stb. kifejezése 6.7. VISZONY 6.7.1. cselekvési viszonyok 6.7.1.1. a cselekvő 6.7.1.2. a cselekvés tárgya 6.7.1.3. helyviszonyok 6.7.1.4. időviszonyok 6.7.1.5. részes viszony 6.7.1.6. eszköz 6.7.1.7. társ 6.7.1.8. mód 6.7.1.9. állapot 6.7.1.9.1. a cselekvő állapota 6.7.1.9.2. a cselekvés tárgyának állapota 6.7.2. kontrasztív viszonyok 6.7.2.1. azonosság, eltérés 6.7.2.2. hasonlóság, különbség 6.7.3. birtoklási viszonyok 6.7.3.1. birtokos szerkezet 6.7.3.2. hiányos birtokviszony 6.7.3.3. birtoklásmondat 6.7.3.4. a birtoklás, valamihez tartozás egyéb kifejezőeszközei 6.7.4. logikai viszonyok 6.7.4.1. kapcsolat 6.7.4.2. ellentét 6.7.4.3. választás 6.7.4.4. bennfoglalás, kizárás 6.7.4.5. ok, magyarázat 6.7.4.6. okozat, következmény 6.7.4.7. cél, szándék 6.7.4.8. feltétel 6.7.4.9. referenciapont, megszorítás
6.8. UTALÁS 6.8.1. határozott 6.8.1.1. nem anaforikus 6.8.1.1.1. határozott névelő 6.8.1.1.2. névmások és határozószók 6.8.1.2. anaforikus 6.8.1.2.1. határozott névelő 6.8.1.2.2. névmások és határozószók 6.8.1.2.3. igék 6.8.2. határozatlan 6.8.2.1. névelő 6.8.2.2. névmások és határozószók 6.8.2.3. általános alany 6.8.2.4. személytelen szerkezetek 7. KONKRÉT FOGALMAK 7.1. egyén és család 7.2. ház, otthon, környezet 7.3. mindennapi élet 7.4. szabadidő, szórakozás 7.5. utazás 7.6. társadalmi kapcsolatok 7.7. egészség és higiénia 7.8. tanulás 7.9. vásárlás 7.10. ételek és italok 7.11. szolgáltatások 7.12. útbaigazítás 7.13. nyelvek 7.14. időjárás 7.1. EGYÉN ÉS CSALÁD 7.1.1. név 7.1.2. cím 7.1.3. telefonszám (Lásd még: 7.11.2.) 7.1.4. születési hely és dátum 7.1.5. életkor 7.1.6. nem 7.1.7. családi állapot 7.1.8. nemzetiség 7.1.9. származás 7.1.10. foglalkozás 7.1.11. család 7.1.12. vallás 7.1.13. szeret / nem szeret 7.1.14. belső tulajdonságok 7.1.15. külső (megjelenés)
7
8
7.2. LAKÁS, OTTHON, KÖRNYEZET 7.2.1. lakástípusok 7.2.2. szállás, szobák 7.2.3. bútorok, lakástextil, ágynemű 7.2.4. költség 7.2.5. szolgáltatások 7.2.6. komfort 7.2.7. vidék 7.2.8. növényvilág és állatvilág 7.3. MINDENNAPI ÉLET 7.3.1. otthon 7.3.2. munka 7.3.3. jövedelem 7.3.4. tanulmányok 7.3.5. pálya 7.4. SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS 7.4.1. szabadidő 7.4.2. hobbi és érdeklődési kör 7.4.3. rádió, televízió stb. 7.4.4. film, színház, koncert stb. 7.4.5. kiállítások, múzeumok 7.4.6. intellektuális és művészeti tevékenységek 7.4.7. sport 7.4.8. sajtó 7.5. UTAZÁS 7.5.1. tömegközlekedés 7.5.2. egyéni közlekedés 7.5.3. forgalom 7.5.4. szabadság/nyaralás 7.5.5. szállás 7.5.6. poggyász 7.5.7. határ 7.5.8. úti okmányok 7.6. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK 7.6.1. kapcsolatok 7.6.2. meghívás 7.6.3. levelezés 7.6.4. klubtagság 7.6.5. kormány és politika 7.6.6. bűnözés és igazságszolgáltatás 7.6.7. háború és béke 7.6.8. szociális kérdések 7.6.9. környezetvédelem
7.7. EGÉSZSÉG ÉS TESTÁPOLÁS 7.7.1. testrészek 7.7.2. közérzet 7.7.3. testápolás, higiénia 7.7.4. betegség, baleset 7.7.5. orvosi ellátás 7.7.6. biztosítás 7.8. OKTATÁS 7.8.1. iskola 7.8.2. tantárgyak 7.8.3. értékelés, végzettség 7.9. VÁSÁRLÁS 7.9.1. kereskedelmi létesítmények 7.9.2. élelmiszerek 7.9.3. ruha, divat (Lásd még: 6.2.8.1. és 6.5.1.9.) 7.9.4. dohányáru 7.9.5. háztartási cikkek 7.9.6. pénz, árak 7.10. ÉTKEZÉS 7.10.1. evés, ivás 7.10.2. étkezés házon kívül 7.11. SZOLGÁLTATÁSOK 7.11.1. posta (Lásd még: 7.6.3.) 7.11.2. telefon (Lásd még: 7.1.3.) 7.11.3. elektronikus hálózatok 7.11.4. bank (Lásd még: 7.5.7.) 7.11.5. rendőrség (Lásd még: 7.6.6.) 7.11.6. diplomáciai képviselet 7.11.7. orvosi ellátás (Lásd még: 7.7.5.) 7.11.8. gépkocsi-karbantartás 7.11.9. üzemanyagtöltő állomás 7.12. ÚTBAIGAZÍTÁS Lásd: 6.2.1.–6.2.5. és 7.5.3. 7.13. NYELVEK 7.13.1. nyelvtudás, szövegértés, kifejezőkészség (Lásd még: 6.5.7.) 7.14. IDŐJÁRÁS 7.14.1. éghajlat és időjárás
9
LEXIKAI MÁTRIX IRODALOM — 5. ÉVFOLYAM Műnemek A1
A2
B1
Egyéb
líra dráma epika
műnem
A2 B1 költő eposz költemény (Ny6A2/20) elbeszélő költemény szólás (Ny5A2/17) (elbeszélő közmondás Ny6B1/20) (Ny5A2/17) tájleíró költemény ballada (Ny6A2/20) rege legenda elbeszélés1∗7.4.6 (Ny5A2/17) Mese népmese hazugságmese hősmese műmese tréfás mese láncmese állatmese csalimese mesegyűjtő fabula meseszámszám6.4.1. meseváltozat mesekezdés meseelem mesezárás tündérmese Monda monda (Ny6A2/20) eredetmonda teremtésmonda Dal ritmus bordal betyárdal kesergő Regény meseregény kalandregény ifjúsági regény
Egyéb műfaj (Ny5E/17) mítosz mitológia vígeposz szállóige (Ny5E/17)
Műfajok A1 vers7.4.6 találós kérdéskérdés6.6.1.1. novella (Ny6A1/20)
mese (Ny6A1/20)
dal népdal7.4.3. műdal regény7.4.6. (Ny6A1/20)
∗
elbeszélés1 Az írói mondanivalót történésként előadó rövid prózai írásmű; novella.
beszédfordulatfordul6.2.5. (fordulat I5B1/10, T6B1/30)
helyzetdal
10
Szerkezet A1 megszólítás (Ny5A1/15) párbeszéd (Ny5A1/17)
A2
B1
keret időrend megoldás (M6A2/51) elbeszélő/leíró/ párbeszédes rész (elbeszélő Ny6B1/20) bevezetés tárgyalás befejezés
konfliktus bonyodalom kibontakozás refrén fordulat fordul6.2.5. (T6B1/30) fordulópontfordul6.2.5. (pont T6E/29, T6A2/30, 36, M5A2/42, 43, M5A1/44, 45, 45, 47, M5B1/45, 48, M6A1/52, M6E/54) előszó
Egyéb epizód
Költői eszközök A1 ismétlés (ismétlődő M5B1/44, ismétlődik M6A1/51)
hasonlat
A2 B1 ellentét (ellentét(es) költői kérdéskérdés6.6.1.1. Ny5A1/17, költői kép M5A2/41) életkép párhuzam (M5A2/46, túlzás 48) fokozás Hasonlat hasonló hasonlít6.7.2.2. (Ny5B1/17) hasonlítotthasonlít6.7.2.2. azonosít (azonos Ny5B1/17, M6B1/44)
Egyéb megszemélyesítés metafora alliteráció
Verselés A1 dallam (beszéddallam Ny5A2/15) ritmus (M6A1/51) ütem sor (Ny6A1/20) hang6.5.1.5. (Ny5A1/16) szótag (Ny5A1/16)
A2 hangsúlyos/ hangsúlytalan szótag (hangsúly Ny5A2/15)
B1
Egyéb
versláb
A verselés fajtái magyaros ütemhangsúlyos
felező tizenkettes felező nyolcas
Rímek párosrím félrím keresztrím
rím
11
Általános fogalmak A1 mű7.4.6. író7.4.6. költő7.4.6. mesélő szöveg (Ny6B1/20, MA2/51) szerző7.4.6. téma (Ny5A1/17)
A2 tanulság költészet népköltészet műköltészet
B1 stílus (Ny5B1/17) alkotás elbeszélő költészet (elbeszélő Ny6B1/20)
Egyéb előadásmód
Irodalmi művek alkotóelemei A1 hős történet helyszín tér7.1.1. (M5A1/47) idő1∗6.3.1. (Ny5A2/18, T5A1/23, T6A1/30) szereplő (M5A1/43)
∗
A2 főszereplő mellékszereplő jellem jellemzés (Ny5A2/17) cselekmény(sorozat)
B1 kaland humor természeti kép
Egyéb nyelvezet
idő1 A valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után következő mozzanatok összefüggő folyamatának, történésnek fogjuk fel.
12
IRODALOM — 6. ÉVFOLYAM Korstílusok, stílusirányzatok A1
A2
B1
Egyéb reneszánsz romantika barokk humanizmus klasszicizmus rokokó felvilágosodás
Műfajok A1 napló (Ny5A1/17)
A2 krónika
B1 anekdota epigramma gondolati költemény
Egyéb sírfelirat
gondol6.6.1.
ének
énekmondó
levél1∗ (Ny5A1/17, T5A1/25, 28, T6A1/31)
költői levél1
dal
zsoltár szonett románc történelmi románc prédikáció Ének virágének históriás ének bujdosóének Levél episztola
Monda monda (Ny6A2/20) népmonda eredetmonda történeti monda hősmonda Dal szerelmi daldal7.4.3. altatódaldal7.4.3. imádság gyerekdalgyerek6.5.1.10.
jó királyok mondái
lakodalmas sirató csúfoló bájoló
Népi színjáték regölés busójárás betlehemezés
∗
levél1 Távollevő személyhez intézett írásbeli közlés, értesítés.
A1 vers
regény (Ny6A1/20)
A2
B1 Vers találós versvers7.4.6. versfüzér versciklus Ballada ballada (Ny6A2/20) népballada műballada balladai helyzet csodás elem Regény utazási regényregény7.4.6. (útirajz (Ny5A2/17), úti beszámoló (beszámoló Ny5A2/17) történelmi regény
Egyéb
babona balladai homály szaggatottság tömörség
Költői eszközök A1
A2 gúny
B1 irónia szinonima (Ny5B1/17) jelkép
Egyéb szónoki kérdés kérdés6.6.1.1.
allegória
Szerkezet A1 ének szakasz (M5A1/42, 45, 47, B1/44, M6A1/51, 52)
A2 jelige (mottó)
B1 előhang bevezető kép monológ (Ny5B1/17) dialógus alaphelyzethelyzet7.6.8. tetőpont (pont T6E/29, T6A2/30, T6B1/36, M5A2/42, 43, M5A1/44, 45, 45, 47, M5B1/45, 48, M6A1/52, M6E/54) végkifejlet szimmetria (szimmetrikus M6B1/52, 53)
Egyéb tabló próbatétel seregszemle
13
14
Verselés A1
A2
B1 belső rím (belső Ny5B1/17, T5E/27, T6B1/36)
rím
Egyéb deákos verselés sormetszet (metszőfog T5B1/27, metsz1∗ T5B1/28, metsz2∗ M5B1/46, metszéspont M5B1/48) sorfelező ütemhatár
Verslábak trocheus daktilus spondeus Verssorok disztichon hexameter pentameter
Általános fogalmak A1 idézet
∗ ∗
A2 motívum
metsz1 Fa, bokor, szőlőtőke felesleges hajtásait levágja. metsz2 Vonal, sík, út egy másikat keresztez.
B1 műfordítás vándormotívum látomás
Egyéb Balassi-strófa mecénás szájhagyomány idill
MAGYAR NYELV — 5. ÉVFOLYAM
15
Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben A1 nyelv1∗7.7.1. nyelv2∗7.13.1 rokon nyelv rokon nép anyanyelv beszédbeszél6.6.1.1., 7.13.1. nyelvcsalád
üzenet információ7.5.1. jel1∗ (T5A1/21) kód feladó7.11.1. címzett7.11.1 csatorna7.4.3 kapcsolat6.7.4.3 hír1∗ híradás7.4.3 szünet7.4.4,6.3.21 kommunikáció ismeret köszönés megszólítás (I5A1/10) bemutatkozás7.6.1
∗
A2
B1
Beszéd, írás mondanivaló (monda- nyelvtípus nivalója van vkinek) (milyen nyelven beszélsz – hol van a nyelved) finnugor/uráli nyelvek nyelvcsalád finnugor/uráli nyelvcsalád Kommunikáció, nyelvi viselkedés körülmények valóság tájékoztatás tömegkommunikációs beszédtárstárs7.6.1.2 eszközök tekintet kommunikációs forma (beszéd)tempó információcsere gesztus jelrendszer (jelrendszer T5A2/21; arcjáték rendszer T5A2/21, testtartás közlés M5A2/41, 45, beszédhelyzet M6A2/50) szabályrendszer (rendszer T5A2/21, M5A2/41, Hiba! A könyvjelző nem létezik., 45, M6A2/50) hangsúly (I5A2/10) hanglejtés beszéddallam (I5A1/10) hangerő hangszín nyelvi jelek nem nyelvi jelek
Egyéb ragozó nyelv hajlító nyelv elszigetelő nyelv
végtelen számúszám6.4.1. mondat nyelven kívüli eszközök közvetítő közeg térköz
nyelv1 A szájban lévő izmos, mozgékony szerv. nyelv2 Szavakat alkotó beszédhangokból álló jelrendszer mint a gondolatok kifejezésének és a társadalmi érintkezésnek az eszköze. ∗ jel1 A jelölő és a jelölt (társadalmilag kötött) viszonya által létrejött valamely egység. ∗ hír1 Valakiről, valamiről továbbított értesülés, üzenet.
∗
16
A beszélt nyelv A1 tüdő7.7.1 (T6A1/39) ajkak (ajak T5A2/28) fog7.7.3 (T5A1/27) nyelv1∗7.7.1. magánhangzó mássalhangzó hosszú6.3.5 rövid6.3.5. magas/mély hang6.5.1.5. (hang I5A1/10) toldalék
A2 B1 Hangok és betűk, helyesejtés, helyesírás beszélőszerv hangszalagok orrüreg magánhangzószájüreg harmónia légcső felső/középső/alsó szájpadlás nyelvállású hang egyalakú/kétalakú/hárészleges hasonulás romalakú toldalék zöngésség/képzés hehangrend lye szerinti részlemagas/mély/vegyes ges hasonulás hangrendű (szó) zöngétlenedés illeszkedés zöngéssé válás ajakréses/ajakkererövidülés kítéses hang kiesés (ajak T5A2/28) összeolvadás ajakhang teljes hasonulás (ajak T5A2/28) írásban jelölt/jelöletlen foghang hasonulás ínyhang gégehang zöngés/zöngétlen hang
Egyéb ínyvitorla nyelvcsap gégefő garatüreg
Az írott nyelv A1 írásjel betű7.1.1 – írott vagy nyomtatott jel3∗ (jel3 M5A2/41, 42, 43, 44, 50) kisbetű nagybetű (M5A1/41) szótag (I5A1/10) betűíró hagyomány
∗ ∗
A2 egyjegyű/kétjegyű/ háromjegyű betű (jegy M5A2/41, -jegyű M5A2/41)
B1 képírás fogalomírás ékírás szóírás szótagírás betűírás rovásírás
A magyar helyesírás kettőzött mássalhanzó kiejtés szerinti írás/ mássalhangzóra/magánkiejtés elve hangzóra végződő szóelemzés elve (M5A2/50) szó hagyomány szerinti írásmód elve egyszerűsítés elve (egyszerűsítés M5A2/44, M6A2/51)
nyelv1 A szájban lévő izmos, mozgékony szerv. jel3 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező betű(csoport).
Egyéb fogalomírásos jel – ideogram képírásos jel – piktogram, hieroglifa
mássalhangzóra végződő szótő
A1 téma (I5A1/11) cím1,2∗ párbeszéd (I5A1/10) levél1∗7.11.1 (I6A1/12, T5A2/25, 28, T6A2/31) felelet6.6.1.1. meghívó hír2∗ napló (I6A1/12)
A2 B1 Egyéb Szövegfajták, szövegszerkesztés, fogalmazás sajtótermék közlésfajta szóbeli/írásbeli szövegerény – hiba belső beszéd (belső típusok I6B1/14, T5E/27, műfaj (I5E/9) elbeszélés2∗ (I5A2/9) T6B1/36) – monojellemzés (I5A2/11) lóg (I6B1/13) leírás külső/belső tulajdonság témajelölő cím figyelemfelkeltő cím (külső/belső T5B1/24, M6A2/53; kulcsszó tételmondat tulajdonság tudósítás M5A2/41) stílus (I5B1/11) közelitől a távoli felé tájleírás beszámoló (I6A2/13) útirajz7.4.6. (I6A2/13) élménybeszámoló úti beszámoló szövegalkotás vázlat szövegszerkesztés főcím – alcím magánlevél1 hivatalos levél1
A SZAVAK JELENTÉSE ÉS SZERKEZETE A1 hangalak jelentés7.13.1. levél ellentétes jelentésű (ellentét(es) I5A2/10, M5A2/41)
∗
A2 szókincs többjelentésűtöbb6.4.2. /egyjelentésű szó jelentésváltozás
B1 azonos alakú szó (azonos(ít) I5B1/10, M6B1/44) hasonló alakú szó (hasonló I5B1/10) alakváltozat rokon értelmű szavak szinonima (I6B1/13) Állandósult szókapcsolatok közmondás (I5A2/9) állandósult szókapcsoszólás (I5A2/9) lat
Egyéb hangutánzó szó hangfestő szó hangulatfestő szó jelentésmező fölérendelt fogalom alárendelt fogalom
szállóige (I5E/9) frazéma szóláshasonlat közhely
cím1 Szellemi alkotásnak a tartalomra utaló megjelölése. cím2 Valaki tartózkodásának, elérhetőségének helyét megjelölő adatok együttese (postacím, lakcím, e-mail cím). ∗ levél1 Távollevő személyhez intézett írásbeli közlés, értesítés. ∗ hír2 Szövegfajta, friss eseményről szóló kisebb közlemény (pl. televízióban, újságban). ∗ elbeszélés2 Cselekménysorozat vagy történet elmondása.
17
A1
18
szó (szavak) tőszó szótő szóelem szószerkezetszó7.11.1. mondat
A2 B1 A szavak szerkezete toldalék előtag – utótag képző (M5A2/42) többszörösentöbb6.4.2. jel2∗ összetett szó rag igeképző toldalékos szó egyszerű szó (egyszerű főnévképző melléknévképző M5A2/46) számnévképző összetett szó (összeigenévképző tett T5B1/25, múlt idő jele T5E/27, M5E/50) feltételes mód jele képzett szó felszólító mód jele időjel (idő1∗ I5A1/11, ∗ többes szám6.4.1. jele 2 T6A1/30, idő birtokos személyjel T5A1/23) birtokjel, fokjel módjel igei személyrag tárgyrag birtokos jelző ragja határozórag
Egyéb mellérendelő/ alárendelő szóöszszetétel előhangzó
KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A1 könyvtár7.4.6. szótár egynyevű/kétnyelvű/ többnyelvű szótár lexikon cikk szócikk címszó
∗
A2 olvasóterem kölcsönözhető7.11.4. könyv7.4.6. kézikönyv
B1 enciklopédia katalógus7.4.5. katalóguscédula
Egyéb
jel2 A szó jelentését, mondatbeli szerepét a képzőnél és a ragnál kisebb mértékben módosító toldalék. idő1 A valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után következő mozzanatok összefüggő folyamatának, történésnek fogjuk fel. ∗ idő2 (Az éppen uralkodó) időjárás. ∗
MAGYAR NYELV — 6. ÉVFOLYAM
19
Szavak jelentése és szerkezete A1 szófaj főnév határozott/határozatlan névelő ige ragozás szám6.4.1. (M5A1/41, 46, M6A1/50) személy múlt – jövő6.3.4. cselekvés cselekvő melléknév középfokú melléknév névmás (személyes/ birtkos/kérdő/ mutató névmás) számnévszám6.4.1. milyen6.8.1.1.2. mennyi6.8.1.1.2. (M5A1/46) hány6.3.3.,6.8.1.1.2. igekötő névutó határozószó igenév indulatszó kötőszó módosítószó név7.1.1. tulajdonnévnév7.1.1. köznév – tulajdonnévnév7.1.1.
személynévnév7.1.1. családnévnév7.1.1. keresztnév/utónév név7.1.1.
A2
B1
szófajok alapszófajok igei személyrag viszonyszók igemód (kijelentő/ mondatszók feltételes/ felsőfokú melléknév felszólító mód) tőszámnév felszólító mód jele törtszámnév határozott ragozás sorszámnév határozatlan ragozás határozatlan számnév alanyi ragozás határozott számnév tárgyas ragozás főnévi igenév több6.4.2. szófajú szavak egyes/páros kötőszó melléknévi igenév határozói igenév igeidő (jelen/múlt/ folyamatos/befejezett/ jövő idő) beálló melléknévi mondatrész igenév tagmondat műveltető/ható/ igekötős ige visszaható képző becenévnév7.1.1. gyakorító képző intézménynévnév7.1.1. cselekvő ige földrajzi névnév7.1.1. műveltető ige márkanévnév7.1.1. szenvedő ige állatnévnév7.1.1. visszaható ige segédige mozzanatos képző visszaható/kölcsönös/ határozatlan/ általános névmás alapfokú melléknév középfokú melléknév felsőfokú melléknév
Egyéb megnevező szó konkrét/elvont jelentésű főnév egyedi név anyagnévanyag6.5.1.14. gyűjtőnév előre6.2.5/hátra6.2.5. utaló névmás vonzat névutó-melléknév
20
Kommunikáció, a szöveg képe A1 reklám7.4.3. margó bekezdés sor7.4.4. (I5A1/10) szín6.5.1.9. mese (I5/A1/9) novella (I5A1/9) regény7.4.6. (I5A1/9) dátum6.3.1.,6.3.4.,7.1.4. aláírás7.1.1.
A2 vázlat nyelvi/nem nyelvi jel1∗ szótávolságtávolság6.2.3. betűtípus betűméretméret6.2.8.1. betűköz monda (I5A2/9, I6A2/12) ballada (I5A2/9, I6A2/13) költemény (I5A2/9) felhívás kapcsolatteremtés kapcsolattartás kapcsolatzárás ágrajz szókincs
B1 szövegkiemelés betűstílus könyvismertetés természetes jelek egyezményes jelek érzelemkifejtés tételmondat aktív szókincs passzív szókincs köznyelv irodalmi nyelv csoportnyelv szaknyelv tájnyelv
Egyéb emblémák – külsőnkre jellemző jelek (külső M5B1/48) tolvajnyelv – argó nyelvjárás
Sajtótermékek, könyvtár A1 tankönyv internet7.4.2. cikk7.4.8.
∗
A2 sajtótermék napilap hetilap folyóirat7.4.6. fejléc rovat szócikk
B1 elbeszélő szöveg (elbeszélő I5B1/9, 10; szöveg I5A1/11, M6A2/51) ismeretterjesztő szöveg
jel1 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező ábra, kép.
Egyéb
TERMÉSZETISMERET — 5. ÉVFOLYAM
21
Tájékozódás a térképen, térképismeret Föld1∗
föld2∗
A1 (M5A2/46)
A2 földgömb (M5A2/45) alföld
térkép (M5A1/45)7.5.3.
megye7.2.7. város7.1.1 ország falu7.1.1. tanya jel1∗
(Ny5A1/15)
út7.1.1.,7.5.3.
kicsinyítés irány (M5A1/45, M6A1/52)6.2.5. észak, dél, kelet, nyugat6.2.1.,6.2.5. (M5A1/45)
∗
B1 földfelszín (felszín M5A2/47) földrengés földkéreg autóstérkép közlekedési térkép települési térkép turistatérkép megyetérkép megyeszékhely
Alföld Kisalföld mélyföld áttekintő országtérkép közigazgatási térkép
főváros település országhatárhatár7.5.7
tájolás jelzés jelrendszer (jelrendszer Ny5A2/15; rendszer Ny5A2/15, M5A2/41, 45, M6A2/50) szint
közút útvonal vasútvonal autópálya arányos
jelkulcs jelmagyarázat turistajelzés
szintvonal szintmagasság (magasság M5B1/45) turistaút főútvonal
méretarányméret6.2.8.1. mértékszámszám6.4.1.
északi irány északkelet északnyugat délkelet délnyugat pólus
világtáj
északi pólus déli pólus
Föld1 Az égitest, amelyen élünk. föld2 Égitestünk szilárd kérge, felszíne. ∗ jel1 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező ábra, kép.
∗
Egyéb
fővilágtáj mellékvilágtáj
mágnes
22
mágnesesség
mágneses mező mágneses környezet
Az időjárás és az éghajlat elemei A1 levegő7.6.9. szél7.14.1.
északi szél szélcsend
Nap1∗ nap2∗7.1.4.1. nappal nap3∗6.3.2.,6.3.3. hónap6.3.2. fény
napfény napsütés7.14.1. napsugár
éjszaka6.3.2.,6.3.4. hideg6.2.8.8. meleg6.2.8.8. pára ég7.14.1. (hő)
év6.3.2.,6.3.4. évszak6.3.2.,6.3.4. tavasz, nyár, ősz, tél6.3.2. víz7.6.9.,7.10.1. tó7.2.7.
∗
A2 légnyomás
fényforrás
felmelegszik6.2.8.8. lehűl6.2.8.8. párás7.14.1. égbolt7.14.1. (derült/felhős) hőmérséklet7.14.1.,6.2.8.8. (M5A2/Hiba! A könyvjelző nem létezik.) hőmérő
vízcsepp vízszint ivóvíz árvíz vízesés
B1 légnemű szélerősség szélirány szélsebesség napsugárzás
besugárzás, kisugárzás napsütéses órák száma évi napfénytartam
leghidegebb hónap legmelegebb hónap természetes/ mesterséges fényforrás felmelegedés vízpára párolgás éghajlat7.14.1. szárazföldi éghajlat
állóvíz belvíz
Nap1 Hőt és fényt sugárzó égitest, amely körül a Föld kering. nap2 Napfény, napsütés. ∗ nap3 Éjféltől éjfélig számított időegység.
∗
Egyéb meteorológiai léggömb oxigén szellő – orkán
páratartalom hajlásszög (M5E/48, M6E/52) napi/havi/évi közép hőmérséklet napi hőingás évi közepes hőingás hőmérsékleti ingadozás hőtágulás hőforrás
ártézi víz vízválasztó vízgyűjtő terület vízzáró réteg fertő, mocsár, láp, holtág, víztározó szennyvíz
eső7.14.1.
jégeső
felhő7.14.1. idő2∗7.14.1. (I5A1/11, Ny5A2/18, T6A1/30) időjárás7.14.1. villám
csapadék
lecsapódás csapadékréteg harmat dér zúzmara köd7.14.1. zivatar aszály
felhőzet
villámlás7.14.1.
mennydörgés villámcsapás elektromos kisülés villámhárító
szivárvány hó7.14.1.
havas7.14.1. eső hóvihar hóhatár
hógörgeteg/lavina hógyűjtő medence
B1 magashegység középhegység lánchegység mészkőhegység röghegység
Egyéb Alpok Kárpátok
A földfelszín változása A1 hegy7.2.7. hegység
A2 hegygerinc hegycsúcs
völgy7.2.7. erdő7.2.7.
kő
∗
erdőirtás lombos erdő fenyő kőzet (ásvány) mészkő
idő2 (Az éppen uralkodó) időjárás.
fenyves kőzetréteg
moréna, gleccser lombhullató erdő örökzöld tűlevelű erdő törpefenyő kőzettömb kőzetolvadék kőzettörmelék andezit, gránit, bazalt homok, iszap, lösz, agyag feketekőszén barnakőszén cseppkő
23
vulkán/tűzhányó
24
vulkanikus hegység vulkáni hamu kráter láva magma törésvonal külső/belső erő (külső/belső Ny5A2/17, M6A2/53)
(erő)
gőz gáz7.2.5. por (sík)7.2.7. (M5A1/45, 46, 47, M6A1/52) tenger óceán folyó7.2.7. patak7.2.7. tó7.2.7.
porzó síkság
fennsík tengeri hordalék folyam folyómeder üledék folyami üledék üledékréteg hordalék árad – apad forrás sivatag puszta
fagy7.14.1.,6.2.8.8. jég7.14.1.
talaj7.6.9.
talajpusztulás talajszennyeződés talajvíz
bánya
bányászat bányajárat
fagyás gát meder torkolat olvadás barlang szakadék
∗
portok megporzódás
ér1 A csermelynél is kisebb folyóvíz.
védőgát tölcsértorkolat deltatorkolat
ér1∗ csermely
erdős puszta füves puszta humusz talajnedvesség talajerózió szikes talaj szürke erdőtalaj barna erdőtalaj meddőhányó
Környezetünkkörnyezet7.6.9. élővilága A1 szilva7.10.1. paprika7.10.1. paradicsom7.10.1. burgonya7.10.1. alma7.10.1. káposzta7.10.1. karalábé karfiol7.10.1. sárgarépa7.10.1. szőlő7.10.1.
A2
B1
Egyéb
szilvafa fűszerpaprika
almafa
szőlőfürt szőlőtőke
(szőlő)vessző csemegeszőlő borszőlő
petrezselyem7.10.1.
vitamin hagyma uborka7.10.1. fa7.2.8. gyökér
vöröshagyma bor7.10.1.
főgyökér oldalgyökér mellékgyökér törzs1∗
gyökérzet karógyökér
kéreg korona sziromlevél csészelevél összetett levél (összetett Ny5A2/18, M5E/50) virágzat, virágpor
lomb levél2∗ (I6A1/12 Ny5A1/17)
virág7.2.8.
(terem) termés
fehérje zsír7.10.1. szénhidrát C-vitamin A-vitamin hagymafej
termő
héj gyümölcs7.10.1.
∗
főgyökérzet oldalgyökérzet mellékgyökérzet
ernyős virágzat gömb alakú virágzat (gömb M5A1/47) termésfal bogyótermés terméscsökkenés megtermékenyítés csonthéjas viaszos héj
gyümölcshús gyümölcsös
mag
∗
dughagyma must
törzs1 Fának gyökeréből kinövő hengeres része, amelyből az ágak erednek. levél2 A magasabb rendű növények zöld, lemezszerű szerve.
olajos mag
25
26
szár
lágyszárú fás szárú
növény7.2.8.
egyéves növény kétéves növény egynyári, kétnyári ér2∗ palánta kártevő
kár kert7.2.2. gomba
gombafonal rovar7.2.8.
lepke
madár7.2.8.
költöző madár énekes madár
állat7.2.8.
háziállat vadállat
kutya7.2.8. macska7.2.8. láb7.7.1.
ujj bőr6.5.1.14.
rovarevő permetezés moly almamoly szilvamoly káposztalepke tetű/tetvek levéltetű madárvédelem madártelepítés madáretető
négylábú ízeltlábú ízelt láb gerinc gerinces lábujj
∗
levélerek: főér
peronoszpóra monília
pete > hernyó > báb pajzstetű tengelic cinege madárkalács
kapaszkodóláb
gerincoszlop
törzs2∗
∗
kocsány kacs „rövid vaskos szár” = torzsa föld alatti szár dudvás szár kultúrnövény
ér2 Levél lemezén a tápanyagokat szállító vékony csőszerű rész. törzs2 Ember, illetve gerinces állat teste a fej és a végtagok nélkül.
szőrös bőr bőrpárna bőrlégzés
fog (Ny5A1/16)
(eszik)7.10.1.
disznó7.2.8. csont
vaddisznó csontváz
zápfog szemfog metszőfog (sormetszet I5E/14, metsz1 T5B1/28, metsz2 M5B1/46, metszéspont M5B1/48) fogazat mindenevő növényevő húsevő házisertés
tarajos rágófelületű/ gumós/redős felületű zápfog ragadozó/rágcsáló/ mindenevő fogazat
belső csontos váz (’csontváz’) (belső I6B1/14, Ny5B1/17)
fej7.7.1. nyak7.7.1. szaporodás párzás anyaméh újszülött emlő emlős tej7.10.1. túrókarimás ormány tülkös szarv szaru párosujjú/páratlanujjú patás serte négykamrájú gyomor összetett gyomor (bendő > recés gyomor > kérődzés > százrétű gyomor > oltógyomor) (összetett Ny5A2/18, M5E/50)
szarv pata patás gyomor7.7.1.
tőgy ellik ellés toll él6.5.1.11.,7.7.4. élet
pehelytoll, fedőtoll, villás farktoll élősködő taréj (szakállka, csüd, sarkantyú) kapirgáló láb
tyúk7.2.8.,7.10.1. csőr
kakas7.2.8.,7.10.1. csirke7.2.8.,7.10.1. (erős, hegyes csőr)
27
tojás7.10.1.
28
meszes héjú tojás fészek fecske veréb
egér
szőr
patkány ajak (Ny5A1/16) szőrzet
fészekhagyó fészeklakó füstifecske házi veréb házi egér házi patkány
vándorpatkány hasított felső ajak
vacok hallás6.5.1.5. szaglás látás6.5.1.4. járat7.5.1. farok
pikkelyekkel fedett farok
tengerimalac papagáj
levél2∗ (I6A1/12 Ny5A1/17)
végtag
hullámos papagáj kalitka terrárium mellső/hátsó végtag csészelevél sziromlevél hagymalevél
sejt
takarólevél csőszerű levél buroklevél petesejt, hímivarsejt
metszés (sormetszet I5E/14, metszőfog T5B1/27, metsz2 M5B1/46, metszéspont M5B1/48) vetés ültetés tönk giliszta
földigiliszta
(nyílás)
szájnyílás végbélnyílás (féreg)
bőrizomtömlő
bogár7.2.8. szárny
cserebogár
csáp rágó szájszerv begy
∗
levél2 A magasabb rendű növények zöld, lemezszerű szerve.
gyűrűsféreg féregmozgás korhadékevő májusi cserebogár fedőszárny hártyás szárny
TERMÉSZETISMERET — 6. ÉVFOLYAM
29
Tájékozódás a térképen és a földgömbön (M5A1/45) A1
A2
bolygó
földrész
Egyéb
égitest Csendes-óceán Atlanti-óceán Indiai-óceán Ázsia Afrika Európa Észak-Európa Kelet-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa Amerika Észak-Amerika Dél-Amerika Antarktisz Ausztrália
kontinens
szélesség (M5A2/45)
északi szélesség déli szélesség
hosszúság6.2.8.2. (M5A2/45)
keleti hosszúság nyugati hosszúság
gömb (M5A1/47)
északi félgömb déli félgömb keleti félgömb nyugati félgömb
fok6.2.8.8.
B1
világtérkép szélességi kör (kör M5B1/45 M5A1/47, M6A1/52)
hosszúsági kör kezdő hosszúsági kör (kör M5B1/45 M5A1/47, M6A1/52)
Egyenlítő (M5E/45) Ráktérítő Baktérítő kiindulási pont (pont I5B1/10, I6B1/13, M5A2/42, 43, M5A1/44, 45, 45, 47, M5B1/45, 48, M6A1/52, M6E/54) helymeghatározás földrajzi helyzet
éggömb
fokhálózat
idő1∗6.3.1. (I5A1/11, Ny5A2/18, T5A1/23, T6A1/30)
30
(sarok)/sark
időpont (pont I5B1/10, I6A1/13, M5A2/42, 43, M5A1/44, 45, 45, 47, M5B1/45, 48, M6A1/52, M6E/54) időtartam Északi-sark/Déli-sark (M5B1/45)
helyi idő zónaidő
tenger
Jeges-tenger Földközi-tenger Fekete-tenger Kaszpi-tenger Urál folyó Urál hegység Kaukázus Kárpátok öböl
folyó hegy7.2.7. hegység sziget7.2.7. magyar7.13.1. Magyarország
félsziget Magyar Köztársaság medence
forog fordul6.2.5. tengely (M5A2/45, M6A1/52) (a Föld) tengely körüli forgás(a) nap/nappal6.3.2. éj/éjszaka6.3.2.
forgás
Erdélyi-medence Kárpát-medence Erdély Kárpátalja Felvidék Vajdaság Burgenland
fordulatfordul6.2.5. (I5E/9, I5B1/10)
keringés Nap körüli keringés csillag
csillagászat csillagvizsgáló virrad alkonyodik
reggel6.3.2. este6.3.2. dél6.3.2. éjfél6.3.1. (fel)kel7.3.1. nyugszik
∗
idő1 A valóságnak az a vonása, hogy azt egymás után következő mozzanatok összefüggő folyamatának, történésnek fogjuk fel.
év6.3.2. évszak6.2.1. óra6.3.1.
szökőév
ellipszis
ellipszis alakú pálya
Éghajlat, éghajlati övezetek A1
A2 éghajlat7.14.1.
erdő7.2.7.
B1 éghajlati övezet: trópusi/forró/ mérsékelt/ északi hideg/ déli hideg övezet szárazföldi/óceáni/ mediterrán/hegyvidéki éghajlat domborzat tengerszint feletti magasság szavanna esőerdő
Egyéb kontinentális éghajlat éghajlatválasztó (hegység)
keménylombú erdő erdőgazdálkodás ligeterdő
hőingás
törpefa
levél2∗ (I6A1/12 Ny5A1/17)
part7.2.7.
tundra moha zuzmó cserje bőrszerű levél kéttűs levél mellékeres szárölelő levél Skandináv-félsziget
homokos part sziklás part áramlás
partvidék7.2.7. tengeráramlás aszály
Észak-atlanti-áramlás
Magyarország nagytájainak jellegzetességei A1
∗
A2
levél2 A magasabb rendű növények zöld, lemezszerű szerve.
B1
Egyéb Alföld, Duna, Tisza, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös, Maros, Mezőföld, Tiszántúl, Duna–Tisza köze,
31
32
Nagykunság, Kiskunság, Hortobágy, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Tisza-tó, Debrecen, Szeged, Szigetköz, Rába, Fertő, Alpokalja, Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Zalai-dombság, Sopron, Kőszeg, Dunántúli-dombság, Sió, Dráva, Somogyi-dombság, Tolnai-dombság, Balaton, Mecsek, Pécs, Dunántúliközéphegység, Bakony, Dunakanyar, Visegrád, Visegrádi-szoros, Visegrádi-hegység, Veszprém, Dobogó-kő, Esztergom, Szentendre, Tihanyi-félsziget, Zala folyó, Sió csatorna, Kis-Balaton, Balatonfüred, Siófok, Balatonfelvidék, Keszthelyihegység, Északiközéphegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zemplénihegység, Aggtelekikarszt, Kékes, Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, Borsodi-medence, Miskolc, Miskolctapolca, Hámori-tó, Lillafüred, Tokaj, Eger, Aggtelek, Baradla cseppkőbarlang, Békebarlang, Budai-hegység, Pesti-síkság, Várhegy, Gellérthegy, János-hegy, Buda, Pest, Óbuda, Budapest, Nyugati pályaudvar, Keleti pályaudvar, Déli pályaudvar
olaj
süllyedés7.14.1. elöntés feltöltődés vízjárás földgáz kőolaj gázolaj kenőolaj mocsár elmocsarasodás
33 kőolajfinomító
löszös puszta szikes puszta szikes tó7.2.7. gyógyfürdő hőerőmű, vegyiparipar7.2.7.
üvegházüveg6.5.1.14. fóliasátor termálvíz benzin sík7.2.7. (M5A1/45, 46, 47, M6A1/52) síkságsík7.2.7. talaj7.6.3. dombság
mezőségi talaj
hordalék homokvidék láprét
homok
talajerózió pacsirta, túzok, daru világörökség hordalékkúp futóhomok ősborókás
belvíz folyószabályozás legelő állattenyésztés
fenyő
fenyves
bükk bükkös
élelmiszeriparipar7.2.7. malom cukorgyár konzervgyár porcelángyár húsiparipar7.2.7. idegenforgalom hőerőmű takarmánynövény szálastakarmány lucfenyő feketefenyő erdei fenyő
tölgy tölgyes mandula füge hegyhát hegyoldal
34
alumínium
kocsánytalan tölgy
hegyvonulat dolomit alumíniumlemez alumíniumhuzal alumíniumcső alumíniumfólia
autó7.5.2. papír6.5.1.14. cement
tégla cserép
hullám fürdés vitorlázás bazaltoszlop nád hínár hínárnövény
nádas, nádszár hínáros
cseppkő cseppkőbarlang barlangi patak
patak7.2.17. barlang állat7.2.8.
lignit külszíni fejtés cseppkőoszlop
barlanglakó barlangkedvelő
állatfaj karrmező víznyelő
út7.5.3.
körút sugárút földalatti
trolibusz7.5.1. villamos7.5.1. autóbusz7.5.1. híd7.5.3.
Lánchíd
Hazai tájaink életközösségei A1
szarvas
A2
B1 életközösség baktérium szarvasbőgés gímszarvas táplálkozási lánc növényevő állatevő
Egyéb (az erdő életközössége)
szint
az erdő szintjei: mohaszint, gyepszint, cserjék szintje, lombkoronaszint
35
vihar7.14.1. tűz
szárazságszáraz6.5.1.3 tűzvész környezet7.6.9.
virág7.2.8. növény7.2.8.
környezetszennyezés porzós virág termős virág egylaki, kétlaki (növény) egyszikű, kétszikű (növény) makk kupacs örökzöld nyitvatermő zárvatermő toboz(virágzat) gyanta szarvasbogár virágtalan növény
aljnövényzet
szárnyfedő (szigorúan) védett állat/növény gyapjaslepke (pikkelyes szárny, pödörnyelv) (nagy) fakopáncs/ tarkaharkály (kúszóláb, véső alakú csőr) széncinege fülemüle kökény
tövis tüske gyepűrózsa=vadrózsa (vagyis csipkebokor) mogyoró magház pók test1∗7.7.1. (M5A1/45, 47, M6A1/53)
pókháló
koronás keresztespók előtest utótest ízelt láb ízeltlábú rágó csáprágó
méreg ∗
test1 Élőlénynek, különösen embernek sajátos megjelenési formája.
méregmirigy
36
légy szúnyog pontszem (pont I5B1/10, I6A1/13, M5A2/42, 43, M5A1/44, 45, 45, 47, M5B1/45, 48, M6A1/52, M6E/54)
kullancs
átalakulás(át)alakul6.7.4.6. nélkülinélkül6.7.3.4.,6.7.4.4. fejlődés Lyme-kór agyvelőgyulladás
élősködő vérszívó spóra erdei pajzsika haraszt moha anyag6.5.1.14
sejt
hóvirág mohapárna zöld színanyag tápanyag szerves anyag szervetlen anyag sejtmag egysejtű sejtszáj lebontás
tápanyag körforgalma szennyező anyag
korhadéklakó sejtplazma sejtmag nélkülinélkül6.7.3.4.,6.7.4.4. erdőszéli csiperke
termőtest kalap tönk gallér bocskor csiga
egér hangya
csigaház
belső váz (belső I6B1/14, Ny5B1/17) puhatestű erdei egér erdei vöröshangya hangyaboly
gyilkos galóca éti csiga zsigerzacskó hasláb tapogató redős állkapocs reszelőnyelv nyálkát termelő mirigy köpeny
dolgozó hím anya/királynő7.1.11.
patás
bagoly
róka
nagyvad agancs páros ujjú patás kérődző, kérődzik agyar konda ragadozó erdei fülesbagoly
rókavár tépőfog
fűz
37
tollfül vetélőujj horgas/éles/hegyes csőr vacok/kotorék gazdasági érték környezetvédő szerep bokorfüzes gyertyán éger nyárfa hárs cser(fa)
kakukk leánykökörcsin nagy hőscincér dámvad muflon erdei pinty őzlábgomba őz denevér szén-dioxid oldott állapot nyomás mikroszkóp zöld szemesostoros papucsállatka csilló emésztőűröcske kettéhasadás kettéosztódás lebontó szervezet öntisztulás repítőszőrös termés toktermés barkavirágzat fonalas zöldmoszat=békanyál kagyló tavi kagyló kagylóhéj meszes váz
kopoltyú
38 rák
kecskerák folyami rák
szitakötő szúnyog
gyötrő szúnyog mocsári szúnyog ponty7.10.1. (leső)harcsa úszó hátúszó
hal7.2.8. úszik
orvosi pióca tapadókorong fogazott állkapocs mészben gazdag kitinpáncél fejtor potroh farki úszólemez olló rágószájszerv járóláb átváltozás (nem bábozódnak) szúró-szívó szájszerv hártyás szárny pikkelyes bőr úszóhólyag úszóhártya úszóláb
gerinces béka
kecskebéka zöld/barna varangy
kígyó
vadkacsa
vedlés vedlik tőkés réce
kuruttyol ebihal mirigy kétéltű átalakulásos(át)alakul6.7.4.6. fejlődés ugróláb vízisikló vipera lágyhéjú tojás
gácsér tojó barna rétihéja
vidra hattyú életfeltétel vízkészlet felszívódik feloldódik leülepedik nőszirom királyharaszt
teknős
fű7.2.8. fűféle
nagykócsag búbos vöcsök gém gulipán kis csér amőba gőte pisztráng pázsitfűféle aljfű parlagfű pongyola pitypang angolperje zsálya szalmaszár ’szártípus’ levélrózsa lándzsa alakú levél fészekvirágzat kaszattermés ajakosvirág bojtos mellékgyökérzet koronagyökér bugavirágzat torzsavirágzat
nektár gabona búza kukorica
búzaszem
liszt7.10.1. napraforgó étolaj cukorrépa szöcske
sün gyík
keleti sün fürge gyík hüllő
zöld lombszöcske mezei tücsök olaszsáska fedőszárny csáp tojócső szarutüske
tüdő7.7.1. (Ny5A1/16) alagút vakond(ok) vakondtúrás
nyúl
karom mezei nyúl mezei pocok
ásóláb bőrhártya rovarevő fog
39
40
gólya
fehér gólya
gázlóláb ék alakú csőr
fácán vetési varjú műtrágya gyomirtó növényvédő szer vegyszer
trágya
talajpusztulás talajművelés növénypusztulás legeltetés kaszálás hörcsög
túzok vörös vércse szarka
MATEMATIKA — 5. ÉVFOLYAM
41
SZÁMTAN, ALGEBRA Természetes számok A1 szám6.4.1. (Ny6A1/19) kisebbkicsi6.2.8.1.,6.2.8.7 nagyobbnagy6.2.8.1.,6.2.8.7. tőszámnevek (egy, kettő, három…)6.4.1.
pozitív/negatív szám nullánál nagyobb/kisebb kicsi_nagy6.2.8.1.,6.2.8.7
halmaz elem nagybetű (Ny5A1/16) üres6.5.1.16. páros – páratlan
∗
A2 B1 Számok alakja, helyesírása számjegy (Ny5A2/16) helyi érték (egyesek, számjegynevek (egyes, tízesek, százasok, kettes, hármas…) ezresek, tízezresek, egy/két/három/…/ százezresek) többjegyűtöbb6.4.2. alaki érték – valószám di6.5.1.15. érték (-jegyű Ny5A2/16) kötőjellel tízes/kettes számrendválasztjuk el szer (rendszer hármas csoport Ny5A2/15, T5A2/21) számrendszer alapszáma egybeír – különír kötőjel (jel3∗ Ny5A1/16) Egész számok ellentétes mennyiség abszolút érték (ellentét(es) I5A2/10, Ny5A1/17) természetes számok szám előjele negatívjel/mínuszjel (jel3∗ Ny5A1/16) Halmazok kapcsos zárójel alaphalmaz ∗ 3 részhalmaz (jel Ny5A1/16) két halmaz egyesítése megad egyesített halmaz felsorol A 10-ben a kettő megjellemző tulajdonság van maradék nél(tulajdonság kül6.7.3.4.,6.7.4.4. Ny5A2/17) közös rész közös elem
jel3 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező betű(csoport).
Egyéb hármas csoportonként
0 a viszonyítási pont (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) 0 ponttól való távolságtávolság6.2.3.
A1
42
számegyenes pozitív/negatív szám kevesebb/kisebb mint nagyobb/több6.4.2. mint egyenlő6.4.2. kisebb/nagyobb/ egyenlő6.4.2. szakasz (I6A1/13)
A2 B1 Számok és számegyenes számhalmaz végpont (pont I5B1/10, I6B1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) félegyenes legfeljebb/ maximum6.4.2 legalább/minimum6.4.2. Kerekítés, becslés tízes/százas… szomkerekítés pontossága széd (tízesre, százasra… pontos6.5.2.7./ kerekít) valódi6.5.1.15. A 32 tízesre kerekített értéke 30. adat/érték kerekített érték
Egyéb tetszőleges elem
Alapműveletek természetes számokkal A1 összeadás összead hozzáad összeg két szám összege eredmény
kivonás kivon elvesz különbség6.7.2.1. eredmény két szám különbsége
∗
A2
B1 Összeadás összeadandó/ sorrendjük felcserélheaz összeg tagjai tő (előtag, utótag összeadást kivonással Ny5B1/18) ellenőriz kéttagú összeadás növel/csökkent összeadásjel (jel3∗ Ny5A1/16) egyenlőségjel (jel3∗ Ny5A1/16) Kivonás kisebbítendő sorrendjük nem csekivonandó rélhető fel növel/csökkent kivonást összeadással kivonásjel ellenőriz (jel3∗ Ny5A1/16)
jel3 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező betű(csoport).
Egyéb
A1 zárójel (jel3∗ Ny5A1/16) zárójelben van szereplő (I5A1/11)
szoroz szorzás szorzandó szorzó szorzat oszt osztás osztandó osztó hányados maradék
A2
B1 Egyéb Zárójel többtagútöbb6.4.2. össze- műveletsor műveletvégzés adás/művelet elhagy sorrendje műveletet (oszzárójel elhagyható tást/szorzást/ összeadást/ kivonást) elvégez sorba állít csoportosít műveleti jel (jel3∗ Ny5A1/16) Szorzás szorzást elvégez A sorrend felcserélhető. szorzásjel A 6-ot megszorzom ∗ 3 10-zel. (jel Ny5A1/16) tízszer nagyobb a szorzás tényezői fejben/írásban szoroz Osztás osztást elvégez osztható/ maradék nélkettőspont/osztásjel nem osztható külinélkül6.7.3.4.,6.7.4.4./ (pont I5B1/10, többszörös maradékos osztás I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36; jel3 Ny5A1/16) Ellenőrzés osztást szorzással/ szorzást osztással ellenőriz
Törtek A1 egyenlő fél (ketted)6.4.2. törtszámnevek (harmad, negyed, ötöd, hatod…)6.4.2. háromnegyed6.4.2. számláló törtvonal nevező
∗
A2 B1 A törtszám fogalma és írása Kisebb vagy nagyobb 1 vegyes tört (=vegyes egésznél? szám) Pontosan6.4.1. 1 egész: a tört alakú szám értéke éppen 1 egész.
jel3 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező betű(csoport).
Egyéb
43
A1
A2 B1 Egyéb Törtek helye a számegyenesen számegyenes számsorozat szám ellentettje egyenlő nevezőjű törpozitív/negatív tört (pozitív tört szám tek ellentettje) egyenlő számlálójú egész valahanyad rétörtek szét venni (harmadát vesszük…) Törtek egyszerűsítése és bővítése törtrész tört egyszerűsítése/ szűkítése tört bővítése Törtek szorzása és osztása természetes számmal művelet műveleti jel a szorzat értéke nulla 3 zárójel (jel Ny5A1/16) akkora (fele-/ (jel3∗ Ny5A1/16) harmad-/negyedakkora)6.7.4.6. annyi (fele-/harmad-/ negyedannyi)6.4.1.,
44
6.4.2.,6.7.4.6.,6.8.1.1.2.
szorzótényező Tizedes törtek A1 tizedes tört tizedesvessző tizedespont (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) egész, tized, század, ezred szorzó szorzandó szorzat maradék hányados átlag
∗
A2 10 egyenlő részre osztjuk bővítés egyszerűsítés (Ny5B1/16) ≈ a kerekítés jele m/dm/cm/mm pontosságú adat természetes szám kisebbítendő kivonandó
B1 a tört értéke nem változik kerekített érték helyi érték azonos helyiértékű számjegyek (azonos(ít) I5B1/10, Ny5B1/17) kettővel nagyobb/ kisebb helyiértékű helyre visz át összeg megbecslése szakasz (I6A1/13) (a hányados ismétlődő része) (ismétlés I5A1/10, ismétlődik M6A1/51)
jel3 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező betű(csoport).
Egyéb végtelen szakaszos tizedes tört
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK A1
A2 B1 Egyéb Helymeghatározás, derékszögű koordináta-rendszer irány6.2.5. (T5A1/21) földgömb (T5A2/21, Északi-sark/Déli-sark rendezett számpár távolság6.2.3. T6A1/29) (T6A2/30) síknegyed térkép7.5.3. (T5A1/21) 0 fok viszonyítási kör Egyenlítő (T6E/29) kelet, nyugat, észak, szélességi/hosszúsági (kör T6B1/29) dél6.2.1.,6.2.5. körök (szélesség/ viszonyítási pont/origó (T5A1/21) hosszúság T6A1/29; (pont I5B1/10, számegyenes kör T6B1/29) I6A1/13, T6E/29, zárójel T6A2/30, T6B1/36) koordináta-rendszer ∗ 3 (rendszer tengerszint feletti ma(jel Ny5A1/16) Ny5A2/15, gasság (magasság pontosvessző (pont T5A2/21) T5B1/21) I5B1/10, I6A1/13, derékszögű koordináX/Y tengely (tengely T6E/29, T6A2/30, T6A1/30) ta-rendszer T6B1/36) merőlegest húzunk az X tengelyre jelzőszám/koordináta
GEOMETRIA, MÉRÉS A1
A2 B1 Alakzatok csoportosítása
test2∗7.7.1. (T6A1/35) egyenes/görbe vonal pont (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) sík7.2.7. (T5A1/24, T6A1/33)
felület síklap görbe felület síklap/görbe felület határol
színes rúd pálca golyó méret6.2.8.1. alak
síklap forgatfordul6.2.5.
Egyéb konvex síkidom/test konkáv síkidom/test
Testek építése
lap7.5.5. él csúcs egyenes szakasz (I6A1/13) pont (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36)
∗ ∗
Testek tulajdonságai határoló felület
jel3 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező betű(csoport). test2 A térnek zárt felülettel határolt része.
mértani test
45
46
A1 sík7.2.7. (T5A1/24, T6A1/33) egyenes szakasz (I6A1/13) téglatest
A2 B1 Egyéb Párhuzamos és metsző síkok/egyenesek szemközti lap/él van közös pontkitérő egyenesek szomszédos lap/él juk/nincs közös a párhuzamos egyenemerőleges pontjuk seket összetartónak párhuzamos az ABCD metszik2 egymást látjuk lappal (párhu(sormetszet I5E/14, zam(os) I5A2/10) metszőfog T5B1/27, merőleges az ABCD metsz1 T5B1/28, lapra metszéspont M5B1/48) egy síkban vannak félegyenes félsík Függőleges és vízszintes; merőleges és párhuzamos a Föld középpontja (Föld T5A1/21) függőleges vízszintes egymásra merőleges egymással párhuzamos A sík alakzatai egyszerű sokszög (egy- síkidom síkbeli alakzat szerű Ny5A2/18) két pontot összekötő konvex alakzat szakasz konkáv alakzat
háromszög négyszög sokszög oldal7.4.8. csúcs átló (testátló, lapátló) téglalap négyzet
Mennyiség, mérés mennyi? 6.8.1.1.2. (Ny/A1/19) szám7.1.1. (Ny6A1/19) mér kisebbkicsi6.2.8.1.,6.2.8.7. nagyobbnagy6.2.8.1.,6.2.8.7. egyenlő egység ugyanannyi/több/ kevesebb6.4.2. hosszúság (T6A2/29) kilométer6.2.8.2. méter6.2.8.2. deciméter6.2.8.2. centiméter6.2.8.2. milliméter6.2.8.2.
mértékegység mennyiség mérőszám mérőeszköz
Sokszögek — hosszúság és kerület határvonal oldalak hosszának öszkerület szege hosszúságegység
darabos/folytonos mennyiség
A1 négyzetkilométer6.2.8.5. négyzetméter6.2.8.5. négyzetdeciméter6.2.8.5. négyzetcentiméter6.2.8.5. négyzetmilliméter6.2.8.5. kocka téglatest négyzetes oszlop
tér (I5A1/11) sík7.2.7. (T5A1/24, T6A1/33) egyenes pont (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) test2∗7.7.1. (T6A1/35) vonal megmér kiszámít kör (T6B1/29) távolság6.2.3. szakasz (I6A1/13) vonalzó körző
felület terület
A2 B1 Sokszögek — terület területegység
∗
egységnyi oldalú négyzetlap
Testek — háló, felszín háló a test hálója felszín (T5B1/21) határol határoló lap alaplap, fedőlap, előlap, oldallap, hátlap Ponthalmazok halmaz geometria elem végtelen sok ponthalmaz felület
Ponthalmazok távolsága szerkeszt két pont közötti legröfélegyenes videbb út kezdőpont/végpont szár, hegy (körzőé) körzőnyílás
Kör és gömb kör (T6B1/29) gömb (T5E/25, T6A1/29)
Egyéb
középpont sugár húr átmérő körvonal körlap körgyűrű körszelet gömbfelület gömbtest szelet szög
test2 A térnek zárt felülettel határolt része.
adott hosszúságú/ kezdőpontú
47
48
A1 távolság6.2.3. kisebbkicsi6.2.8.1.,6.2.8.7 nagyobbnagy6.2.8.1.,6.2.8.7 nem kisebb/ nem nagyobb bármely pont
háromszög
folyadék kocka
szög kisebb/nagyobb/ egyenlő
A2 B1 Kör és egyenes a síkon legalább/legfeljebb6.4.2. egyenesek: külső/szelő/érintő egyenes (külső Ny5E/20) külső/belső tartomány Pont, egyenes, sík pont és egyenes távol- párhuzamos/metsző/ sága6.2.3. kitérő egyenesek pont és sík távolsága síkra merőleges egyenes párhuzamos (I5A2/10) (valamivel) félsík sáv Háromszög szerkesztése befogó metszéspont (sormetátfogó szet I5E/14, metszőegybevágó fog T5B1/27, metsz1 (A két háromszög T5B1/28, metsz2 egybevágó.) M5B1/46; pont I5B1/10, I6A1/13, a másik két oldal öszszege T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) háromszögek típusai: egyenlőszárú/ szabályos/ derékszögű háromszög A testek térfogata térfogat űrtartalom A térfogat mértékAz űrtartalom mértékegységei6.2.8.6. (köbegységei6.2.8.6. (hektomilliméter, köbcenliter, liter, deciliter, timéter, köbdecicentiliter, milliliter) méter, köbméter és rövidítéseik. stb.) és rövidítéseik. egység Szögek a szög mérése mérőszög fok A szögek fajtái szögmérő (nullszög, teljesszög, szögszár egyenesszög, deréka szög csúcsa szög, hegyesszög, szögtartomány tompaszög, homogörög ábécé rúszög) kisbetű a szögmérés mértékegysége 45º /45 fok
Egyéb minimum/maximum tartomány
szakaszfelező merőleges alakzat
egységnyi oldalú kocka
konvex és konkáv szög két egyenes hajlásszöge (hajlásszög T5E/22) mozgó és nyugvó szár
49
VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA A1 táblázat
A2 grafikon diagram (kör- és oszlopdiagram)
B1 Mi a valószínűbb? biztos/lehetetlen/ lehetséges eredmény valószínű/ nem valószínű átlag
Egyéb esemény relatív (viszonyított) gyakorisága valószínűség az
50
MATEMATIKA — 6. ÉVFOLYAM SZÁMTAN, ALGEBRA Műveletek egész számokkal (ismétlés) A1 szám7.1.1. (Ny6A1/19) egész szám nulla7.1.3. számegyenes nagyobbnagy6.2.8.1.,6.2.8.7 kisebbkicsi6.2.8.1.,6.2.8.7 jobbra/balra6.2.5. pozitív /negatív szám kivon hozzáad elvesz nő növel tag eredmény6.5.2.8.,7.4.7.
A2 koordináta-rendszer (rendszer Ny5A2/15, T5A2/21)
B1 ellentett abszolút érték
Egyéb
Összeadás, kivonás előjel (jel3∗ Ny5A1/16) ellentett műveletsor csökken felcserélhető csökkent kiszámít
Szorzás, osztás tényező szorzat hányados
többtényezőstöbb6.4.2. szorzat Műveleti sorrend műveleti jel (jel3∗ Ny5A1/16) zárójel (jel3∗ Ny5A1/16)
Oszthatóság A1 összeg különbség6.7.2.1. maradék osztó többszöröstöbb6.4.2.
∗
A2 számjegy egyes/tízes/százas/ ezres 2-re végződő szám (végződő Ny6A2/16)
B1 osztható (A 6 osztható 3-mal.) maradék nélkül6.7.3.4.,6.7.4.4. közös osztó (legnagyobb) közös többszöröstöbb6.4.2. (legkisebb)
jel3 Valamely dolgot, fogalmat, összefüggést kifejező betű(csoport).
Egyéb törzsszám/prímszám összetett szám (összetett Ny5A2/18, T5B1/25, T5E/27)
Törtek A1 oszt/eloszt rész egész6.3.5. egyenlő rész számláló nevező törtvonal szakasz (I6A1/13)
A2 tört bővítése/ egyszerűsítése (egyszerűsítés Ny5B1/16) tizedes tört tizedesvessző
B1 századrész százalék
Egyéb véges tizedes tört végtelen szakaszos tizedes tört szám reciproka
A2 ismeretlen/változó egyenlet/egyenlőt lenség megoldása (megoldás I5A2/10) megold szöveges feladat (szöveg I5A1/11, Ny6B1/20)
B1 nyitott mondat alaphalmaz igazsághalmaz halmaz eleme
Egyéb igazzá teszi a nyitott mondatot lebontogatás mérlegelv
A2
B1 arányosság egyenesen arányos (egyenes arányosság) fordítottan arányos (fordított arányosság)
Egyéb hányadosuk állandó szorzatuk állandó
A2
B1 százalékszámítás alapja százalékérték százalékláb
Egyenletek A1 oldal7.4.8. egyenlet egyenlőtlenség egyenlő/nem egyenlő
Arányos következtetés A1
Százalékszámítás A1 százalék
Egyéb
ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK A1 ritmus (I5A1/10) ismétlődik (ismétlés I5A1/10, ismétlődő M5B1/44)
A2
B1
Egyéb periódus
51
52
GEOMETRIA, MÉRÉS Tengelyes tükrözés A1 kép7.4.5.,7.4.6., tükör sík (T5A1/24, T6A1/33) egyenes6.2.5. irány (T5A1/21) tengely (T6A1/30) pont (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) szög szakasz (I6A1/13)
A2 körüljárás iránya félsík tükörkép
B1 tengelyes tükörkép
Egyéb tengelyre vonatkozó tükörkép merőleges hajlásszög (T5E/22)
A2 szimmetrikus alakzat (szimmetria I6B1/13)
B1 tengelyesen tükrös/ tengelyesen szimmetrikus (szimmetria I6B1/13) tükörtengely tükörsík szerkeszt szerkesztés
Egyéb tükörszimmetrikus
A2 körív átmérő félkörív/félkör húr sugár érintő körszelet körgyűrű körvonal körcikk szög másolása
B1 középponti szög szögtartomány szög csúcsa szögfelező szimmetriatengely (szimmetria I6B1/13)
Egyéb egybevágó végtelen sáv szakaszfelező merőleges
Szimmetrikus alakzatok A1
Kör A1 kör (T6B1/29) pont (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) egyenes6.2.5. szög
Háromszög A1 háromszög körző vonalzó
A2 alap szár befogó átfogó szerkeszt(és) terület kerület belső/külső szög (külső/belső Ny5A2/17, T5B1/24)
B1 hegyesszög derékszög tompaszög hegyesszögű/ derékszögű/ tompaszögű/ egyenlő szárú háromszög szimmetrikus háromszög (tengelyesen szimmetrikus) (szimmetria I6B1/13) szabályos háromszög
Egyéb alapon fekvő szög szárszög felező merőleges
B1 (tengelyesen) szimmetrikus négyszög (szimmetria I6B1/13) szimmetriatengely (szimmetria I6B1/13; tengely (T6B1/30) tükörképe egymásnak rombusz trapéz
Egyéb felező merőleges parallelogramma húrnégyszög húrtrapéz deltoid
Négyszög A1 négyszög egyenlő téglalap négyzet
A2 alap szár terület kerület szemközti/ szomszédos oldal belső/külső szög (külső/belső Ny5A2/17, T5B1/24) belső szögeinek összege
Testháló A1 test2∗7.7.1. (T6A1/35)
A2 alaplap oldallap háló gúla közös csúcs
B1 hasáb
Egyéb háromszög alapú hasáb
Sokszög A1
∗
A2
test2 A térnek zárt felülettel határolt része.
B1 szabályos sokszög
Egyéb
53
54
VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Adathalmazok, grafikonok A1
A2
B1
Egyéb pontdiagram (pont I5B1/10, I6A1/13, T6E/29, T6A2/30, T6B1/36) a minta terjedelme adathalmaz kördiagram adathalmaz módusza mintavétel
Valószínűség A1
A2 legkevesebb6.4.2. legalább6.4.2.
B1 lehetséges lehetetlen
Egyéb
B1 adatok összege adatok száma kiugró adat
Egyéb
Átlagszámítás A1
A2 átlag
IRODALOMJEGYZÉK Felhasznált tankönyvek: Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet 1999. Édes anyanyelvünk. Magyar nyelvtan az 5. évfolyam számára. Dinasztia Kiadó. Budapest. Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Fercsik Erzsébet–dr. Széplaki György 1997. Feladatfüzet általános iskolák 5. és a gimnáziumok 1. osztálya számára. Dinasztia Kiadó. Budapest. Alföldy Jenő 2008. Irodalom 5. Olvasókönyv az 5. évfolyam számára. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Alföldy Jenő 2009. Irodalom 5. Olvasókönyv az 5. évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Alföldy Jenő 2008. Irodalom 6. Olvasókönyv a 6. évfolyam számára. 3. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Alföldy Jenő 2009. Irodalom 6. Olvasókönyv a 6. évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 2008. Beszéd és írás. Magyar nyelvi és kommunikációs tankönyv az 5. évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 2009. Beszéd és írás. Magyar nyelvi és kommunikációs munkafüzet az 5. évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 2009. Beszéd és írás. Magyar nyelvi és kommunikációs tankönyv a 6. évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 2009. Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv az 5–6. évfolyam számára. 8. átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 1998. Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet 11 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 1998. Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet 12 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 2008. Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet az 5. évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit 2009. Magyar nyelv és kommunikáció. Munkafüzet a 6. évfolyam számára. 3. átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Bakosné Sági Gabriella 2008. Jobb leszek matematikából! 5. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Bakosné Sági Gabriella 2009. Jobb leszek matematikából! 6. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Békéssy Szilvia–Fried Katalin–Korándi József–Paróczay József–Számadó László–Tamás Beáta 2004. Matematika 5. Kalandozások a matematikában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Bencze Erzsébet 2008. Jobb leszek Irodalomból! 5. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Bencze Erzsébet 2009. Jobb leszek Irodalomból! 6. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Berkes Klára 1995. Ki(s)méregető. 5–6. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Berkes Klára 1995. Ki(s)számoló nagyoknak. 5. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Berkes Klára 1996. Ki(s)számoló nagyoknak. 6. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Boda Edit én. A világfa körül. Irodalom, néprajz, médiaismeret 10–11 éveseknek. Helikon Kiadó. Bonifert Domonkosné dr.–dr. Halász Tibor–dr. Miskolczi Józsefné–Molnár Györgyné dr. 1996. Természetismeret munkafüzet 6. Mozaik Kiadó. Szeged. Csahóczi Erzsébet–Csatár Katalin–Kovács Csongorné–Morvai Éva–Széplaki Györgyné–Szeredi Éva 2009. Matematika tankönyv. 6. évfolyam. I–II. 9. átdolgozott kiadás. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Csahóczi Erzsébet–Csatár Katalin–Kovács Csongorné–Morvai Éva–Széplaki Györgyné–Szeredi Éva 2001. Matematika 5. osztály. I–II. Második kiadás. Apáczai Kiadó. Celldömölk.
55
56
Csatár Katalin 2002. Matematika 6. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Csordás Mihály–Konfár László–Kothencz Jánosné–Kozmáné Jakab Ágnes–Pintér Klára–Vincze Istvánné 2005. Sokszínű matematika 5. Mozaik Kiadó. Szeged. Csordás Mihály–Konfár László–Kothencz Jánosné–Kozmáné Jakab Ágnes–Pintér Klára–Vincze Istvánné 2009. Sokszínű matematika 6. Mozaik Kiadó. Szeged. Demeter Katalin–B. Sipos Gabriella 1996. Matematika az általános iskola 5. osztályában. Intenzívvariációs tanulás./ Tócóskerti Általános Iskola. Debrecen. Dörnyi László 2001. Helyesírási gyakorlófüzet 5. osztály. Apáczai Kiadó. Dörnyi László 2001. Helyesírási gyakorlófüzet 6. osztály. Apáczai Kiadó. Dr. Franyó István 1992. Biológiai feladatlapok I. 4. és 5. osztályosok számára. Calibra Kiadó. Dr. Hajdú Lajos 1994. Földrajzi alapismertek az általános iskola 5. osztálya számára. KLTE. Debrecen. Dr. Jakucs László–Nagy Gáborné 1995. A Föld, amelyen élünk 1. Földrajz munkafüzet. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. Dr. Jakucs László–Nagy Gáborné 1995. A Föld, amelyen élünk 1. Természetföldrajzi környezetünk tankönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. Dr. Pál Tamásné–Sárvári Gáborné 1998. Természet és környezetvédelem. Feladatgyűjtemény 12–16 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Elek Károlyné 1995. Játékos matematikai feladatok 10–11 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Gerhardtné Rugli Ilona 1996. Természetismeret. Témazáró feladatlapok 5. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Gyenes Csilla én. A természet csodái. Természetismeret munkafüzet 5. évfolyamos tanulók számára. Dinasztia Kiadó. Budapest. Gyenes Csilla én. A természet csodái. Természetismeret tankönyv 5. évfolyamos tanulók számára. Dinasztia Kiadó. Budapest. Hajdu Sándor (szerk.) 1993. Matematika gyakorló I. Calibra Kiadó. Budapest. Hajdu Sándor (szerk.) 1993. Matematika gyakorló II. Calibra Kiadó. Budapest. Hajdu Sándor (szerk.) 1994. Matematika 5. feladatainak megoldása. Calibra Kiadó. Hajdu Sándor (szerk.) 1994. Matematika 5. Program. Calibra Kiadó. Hajdu Sándor (szerk.) 1997. Matematika 5. gyakorló. Calibra Könyvek. Hajdu Sándor (szerk.) 2005. Matematika 5–6. Feladatgyűjtemény. 6. kiadás. Műszaki Kiadó. Budapest. Hajdu Sándor (szerk.) 2006. Matematika 5. Műszaki Kiadó. Budapest. Halász Tibor–Jámbor Gyuláné–Vízvári Albertné 2006. Természetismeret. Élő és élettelen környezetünk. Mozaik Kiadó. Szeged. dr. Halász Tibor–Jámbor Gyuláné–Vízvári Albertné 1997. Természetismeret 5. Közvetlen környezetünk. Mozaik Kiadó. Szeged. Hámos Jánosné 1997. A magyar nyelv világa. I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Hartdégenné Rieder Éva– Dr. Köves József– Rugli Ilona 2001. Természetismeret tankönyv az általános iskolák 5. évfolyama számára. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest. Hartdégenné Rieder Éva– Dr. Köves József 1999. Természetismeret tankönyv az általános iskola 5–6. évfolyama számára. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest. Hartdégenné Rieder Éva– Dr. Köves József 1999. Természetismeret munkafüzet az általános iskola 5–6. évfolyama számára. Nemzeti tankönyvkiadó. Budapest. Hartdégenné Rieder Éva–dr. Köves József–Gerhardtné Rugli Ilona 2008. Természetismeret. Tankönyv az általános iskolák 5. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Hartdégenné Rieder Éva–Dr. Köves József–Rugli Ilona 2001. Természetismeret tankönyv az általános iskolák 5. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Hartdégenné Rieder Éva–Köves József 1999. Természetismeret tankönyv az általános iskola 5–6. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Hegedűs Ferencné–Katona Józsefné 2001. Anyanyelvi gondolkodó 5. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Horváth Miklós–Molnár László–Szentirmainé Brecsok Mária 2001. Természetismeret munkafüzet az 5. osztály és a 11 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Horváth Miklós–Molnár László–Szentirmainé Brecsok Mária 2002. Természetismeret munkafüzet a 6. osztály és a 12 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Horváth Miklós–Molnár László–Szentirmainé Brecsok Mária 2006. Természetismeret az 5. osztály és a 11 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Horváth Miklós–Molnár László–Szentirmainé Brecsok Mária 2002. Természetismeret a 6. osztály és a 12 éves korosztály számára. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Jámbor Gyuláné–Vízvári Albertné 2009. Természetismeret. Magyarország tájai és életközösségei. Mozaik Kiadó. Szeged. Jámbor Gyuláné–Vízvári Albertné 2002. Természetismeret. Magyarország tájai és életközösségei. Tudásszintmérő feladatlapok 6AB. Mozaik Kiadó. Szeged. Jámbor Gyuláné–Vízvári Albertné–Dr. Halász Tibor 1997. Természetről tizenéveseknek. Természetismeret. Közvetlen környezetünk munkafüzet 5. Mozaik Kiadó. Katona Gabriella 2008. Jobb leszek nyelvtanból! 5. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Katona Gabriella 2008. Jobb leszek nyelvtanból! 6. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Kemény Judit–Vandlik Tamás 2009. Matematika 5. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Kemény Judit–Vandlik Tamás 2009. Matematika 6. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Kemény Judit–Vandlik Tamás 2008. Matematika feladatgyűjtemény 5. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Kemény Judit–Vandlik Tamás 2009. Matematika feladatgyűjtemény 6. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Lerchné dr. Egri Zsuzsa 2001. Anyanyelv felsősöknek 5AB. Tudásszintmérő feladatlapok. Mozaik Kiadó. Szeged. Lerchné dr. Egri Zsuzsa 2002. Anyanyelv felsősöknek 6AB. Tudásszintmérő feladatlapok. Mozaik Kiadó. Szeged. Lerchné dr. Egri Zsuzsa 2009. Anyanyelv felsősöknek 5. (9. javított kiadás) Mozaik Kiadó. Szeged. Lerchné dr. Egri Zsuzsa 2009. Anyanyelv felsősöknek 6. (8. változatlan kiadás) Mozaik Kiadó. Szeged. Lerchné dr. Egri Zsuzsa 2009. Anyanyelv felsősöknek. Munkafüzet 5. osztályosoknak. Mozaik Kiadó. Szeged. Lerchné dr. Egri Zsuzsa 2009. Anyanyelv felsősöknek. Munkafüzet 6. osztályosoknak. Mozaik Kiadó. Szeged. Lerchné dr. Egri Zsuzsanna 1995. Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás munkafüzet 5. Mozaik Kiadó. Szeged. Jobbágyné András Katalin–Széplaki György 1996. Magyar nyelv II. 6. osztály. Calibra. Németh Ervin 2009. Irodalom birodalom (képes szövegtár) 5. Mozaik Kiadó. Németh Ervin 2004. Irodalom birodalom 5. Mozaik Kiadó. Némethné Rakos Katalin 1994. A mi matekunk. 5. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Némethné Rakos Katalin. 1995. A mi matekunk. 5. osztály. Feladatgyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Papp Györgyné 1999. Matematika 10–11 éveseknek. /Calibra könyvek./ Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Pető Györgyi 2009. Sokszínű irodalom 5. Munkafüzet. Mozaik Kiadó. Szeged. Posta István–Pető Györgyi 2009. Sokszínű irodalom tankönyv 5. Mozaik Kiadó. Szeged. Serczik Károlyné 2001. Földrajzkönyv az általános iskola 6. osztálya és a 12 éves tanulók számára. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Széplaki Erzsébet 2009. Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv. 6. osztály. Apáczai Kiadó. Celldömölk. Szmolyan Gabriella 2008. Irodalom 5. Munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Szmolyan Gabriella 2009. Irodalom 6. Munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
57
58
Szmolyan Gabriella 2009. Irodalom és képességfejlesztés 5. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Szmolyan Gabriella 2009. Irodalom és képességfejlesztés 6. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Szőke Mária 2009. Jobb leszek természetismeretből! 5. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Szőke Mária 2009. Jobb leszek természetismeretből! 6. osztály. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Takács Etel 2009. A magyar nyelv könyve az általános iskola 5–6. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Takács Etel 2009. Magyar nyelvi munkafüzet az általános iskola 5. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Turcsányi Márta 2008. Irodalom munkafüzet 5. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Turcsányi Márta 2008. Irodalom 6. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Turcsányi Márta 2008. Irodalom munkafüzet 6. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. Zsinkó Erzsébet–P. Vig Marianna 1999. Ékszer matematika. Feladatgyűjtemény 5. Nemzeti Tankönyvkiadó. Zsinkó Erzsébet–Tóth László 1999. Matematika 5. Munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Zsinkó Erzsébet–Tóth László 1999. Matematika 5. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Zsolnai József én. Magyar nyelv az általános iskola 5. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Felhasznált (keret)tantervek: Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve http://www.apaczai.hu/download/egyeb/1-8_kerettanterv.pdf (2010. 06. 28.) Nemzeti Alaptanterv 2003. 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf (2010. 06. 28.) OM Kerettanterv 28/2000. (IX.21) OM rendelet. http://www.okm.gov.hu/kozoktatas/tantervek/kerettanterv-2000 (2010. 06. 28.) OM kerettanterv 5–8. évfolyam. 17/2004. (V. 20.) OM rendelet. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kerettanterv/mk68/MK68_1_04-1.mell-p92-248kerettanterv_5-8o.pdf (2010. 06. 28.) Mozaik Kerettantervrendszer http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPtmttsa.php?type=TT (2010. 06. 28.) Nemzeti Tankönyvkiadó Kerettanterve http://www.ntk.hu/felso/kerettanterv (2010. 06. 28.) Egyéb irodalom Aradi András–Erdős József–Sturcz Zoltán (Erdős József szerk.) 2000. Küszöbszint: magyar mint idegen nyelv. BME Műegyetemi Távoktatási Központ. Budapest. http/www. bme-tk.bme.hu/other/kuszob (2010. 06. 02.) Grétsy László–Kemény Gábor (szerk.) 2005. Nyelvművelő Kéziszótár. 2. javított bővített kiadás. Tinta Kiadó. Budapest. Kasza T. Márta 2008. Magyar értelmező képes szótár. Novum. Budapest. Kiefer Ferenc (szerk.) 2008. Strukturális magyar nyelvtan IV. A szótár szerkezete. Akadémiai Kiadó. Budapest. Kiss Annamária 2008. Képes ifjúsági szótár. Patrícia Könyvek. Debrecen. Kugler Nóra–Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona. Budapest. Pusztay Ferenc (főszerk.) 2009. Magyar Értelmező Kéziszótár. Második átdolgozott kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest. Tátrai Ildikó 2009. Játszótárs. Képes magyar értelmező szótár. Akadémiai Kiadó. Budapest.
P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K