LEMEZ HIDEGHENGERLÉSÉNEK VÉGESELEMES MODELLEZÉSE A KENŐOLAJ HATÁSÁNAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 113–121.

LEMEZ HIDEGHENGERLÉSÉNEK VÉGESELEMES MODELLEZÉSE A KENŐOLAJ HATÁSÁNAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL FE ANALYSIS OF COLD FLAT ROLLING WITH CONSID-ERATION THE EFFECT OF LUBRICANT SZŰCS MÁTÉ1–KRÁLLICS GYÖRGY2 Sík alakváltozási állapotban lévő vékony lemez laboratóriumi hengerállványon történő hengerlési folyamatának elemzését készítettük el. Az egymással érintkező henger-munkadarab-kenőanyag rendszer kölcsönhatásait vizsgáltuk mérések és kétlépéses modell segítségével. Az elemzés első részében rugalmas anyagú hengerek között alakítottuk a rugalmas-képlékeny anyagú lemezt, és kontakt súrlódást tételeztünk fel közöttük. A végeselemes modell által meghatároztuk az érintkező testekben ébredő feszültségeket és alakváltozásokat a továbbfejlesztett Levanov-féle súrlódási modell alkalmazásával. A Levanov-modell egyik sajátossága, hogy a szerszám-munkadarab érintkező tartományban nem az alakított anyag átlagos, hanem az érintkező felülethez közeli anyagjellemzőit veszi figyelembe. A lemez anyagának konstitutív modelljében az alakváltozás mellett figyelembe vettük a hőmérséklet hatását. A henger esetében a rugalmas anyagra jellemző konstitutív egyenletet alkalmaztuk. A súrlódási modell paramétereinek meghatározása azon az elven történt, hogy a méréssel meghatározott hengerlési erő és nyomaték, valamint a számítással meghatározott ugyanezen mennyiségek közötti eltérést minimalizáltuk. A minimumhoz tartozó végeselemes modell alapján meghatároztuk a lemez és henger érintkezési tartományában a relatív sebességet, a nyomást, a súrlódó feszültséget és a hőmérsékletet. Ezt követően egy másik modellt alkalmaztunk a további számításokhoz. A hengerléshez használt olajok aktuális viszkozitásának vizsgálatakor felhasználtuk a végeselemes számításból adódó lokális nyomást, a henger és a lemez hőmérsékletéből meghatározott átlagos hőmérsékletet, amit az olaj hőmérsékletének fogtunk fel. Ezekből az adatokból meghatároztuk a Sommerfeld-szám lokális értékeit az érintkező felület mentén, illetve képeztük a lokális értékek integrál közepét. A végeselemes számításból kapott lokális súrlódási feszültség és a lokális nyomás hányadosából előállítottunk egy súrlódási tényező típusú menynyiséget, amelynek meghatároztuk a nyomott ív menti integrál közepét. A súrlódási tényező és a Sommerfeld-szám közötti kapcsolatot a fenti mérések-számítások alapján határoztuk meg, amely jellegében hasonló az eredeti Stribeck-diagramhoz. Kulcsszavak: végeselemes modellezés, lemezhengerlés, Levanov súrlódási modell, Sommerfeld-szám Cold flat rolling of lubricated steel strips was studied. The three-component system of rolling – the mill, the rolled strip and their interface – was analyzed, utilizing experimental data, a two-step mathematical model. In the first part of the work, a two-dimensional finite element model was used in which the elastic deformation of the work roll and the elastic-plastic deformation of the strip were considered. We applied modified Levanov’s frictional law in FE model to calculate the stress and strain occurred between two contact bodies. The model was developed to analyze the local variables at the roll-strip interface. The effect of the temperature on the material parameters of the constitutive equations was also taken into account. The roll was defined as elastic body. The parameters of the frictional model were determined in an iterative manner, minimizing the differences of the measured and computed roll force and torque. Based on FE model corresponding to minimal difference we determined the pressure, 1

2

Miskolci Egyetem; Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet 3515 Miskolc Egyetemváros [email protected] BME, Anyagtudomány és Technológia Tanszék 1111 Budapest XI. Bertalan L. u. 7.a [email protected]

114

Szűcs Máté–Krállics György

the relative velocity, the frictional stress and the surface temperature. Another model was then employed to consider the effects of the local variables on the lubricant’s viscosity. These were then used to obtain the local values of the Sommerfeld number, which in turn led to its average value and to the traditional shape of the Stribeck curve. To analize the actual viscosity of oil applied to rolling we used the local pressure, the average temperature on the interface between roll and sheet, it was assumed as oil temperature. Using the data we determined the local values of Sommerfeld number on the arc length and calculated integral medium of local values. Using the ratio of local frictional stress and local pressure obtained by computation we determined integral medium of global coefficient of friction. The objective of the study was the examination of the interactions of the three components and the development of the Stribeck curve. Keywords: FE model, flat rolling, Levanov’s frictional model, Sommerfeld number

BEVEZETÉS A hengerlési folyamatok modellezésére többfajta numerikus módszer áll rendelkezésre, amelyek a folyamat többszintű vizsgálatát teszik lehetővé. Ezek között elterjedten alkalmazzák a széles lemezek és szalagok esetére például az átlag-feszültség módszerét, valamint a felülről közelítés vagy energetikai módszert [1], [2]. Ezek alkalmasak egydimenziós feladatok numerikus számítására, azonban komplexebb és többdimenziós problémák megoldására már a végeselemes módszer látszik alkalmasnak. A nemzetközi szakirodalomban a legtöbb lemezhengerlési feladatnál az alakítandó anyagot izotróp tulajdonságúnak tételezik fel [4], viszonylag kevés eset foglalkozik az anizotróp anyag alakításának a modellezésével [5]. A hidegen hengerelt termék mechanikai viselkedését általában merev-képlékeny [6] vagy rugalmasképlékeny anyagmodellel írják le [7]. A henger merev [7] vagy rugalmas érintkező testként van definiálva [8]. Utóbbi esetben megvizsgálható a hengerek belapulása, valamint a hengerben ébredő ismétlődő feszültségek és alakváltozások. A hengerek belapulását leggyakrabban a Hitchcock-féle formulával veszik figyelembe [9]. A hengerrésben lejátszódó folyamatok komplex vizsgálatára alkalmaznak bonyolultabb háromdimenziós megoldásokat is, ahol a munka-hengerlemez kapcsolat mellett a támhenger is részét képezi a végeselemes modellnek [10], ezzel például vizsgálhatóak a lemez síkfekvésével kapcsolatos kérdések is. Továbbá minden vizsgálatnál meghatározó jelentőségű a lemez és a henger érintkező felületén ébredő súrlódás, amelyet sok esetben a hagyományos Coulomb- [4], [10], vagy a Kudó-féle összefüggéssel vesznek figyelembe [10], [12]. A hengerelt lemez és henger között fellépő, relatív sebességtől függő súrlódási tényezőt először Li és Kobayashi alkalmazta a hengerlési folyamat síkbeli analíziséhez [13]. A hengerlésnél keletkező súrlódás meghatározásra több módszer terjedt el. Ezek a direkt és indirekt mérési eljárások [14][15], valamint az inverz módszer [16].

1. VÉGESELEMES MODELL FELÉPÍTÉSE A cikkben bemutatásra kerülő hengerlési modellezéseket Lenard és Campbell szerzők által korábban végzett lemezhengerlési kísérletek paraméterei alapján végeztük el [17]. Kutatási munkájukban hat különböző összetételű kenőolajat hasonlítottak össze kenőképességük szempontjából, ezek közül egyet választottunk ki a modellezési folyamathoz. A síkhengerlési folyamat végeselemes analízisét MSC.Marc szoftverrel végeztük. A kétdimenziós végeselemes modell felépítését a 1. ábra mutatja be. A szimmetria feltételeknek köszönhetően a végeselemes modell egy hengert tartalmaz, és az alakított szalagot fél vastagsággal vettük figyelembe, a szimmetriavonalat pedig a szürke vízszintes vonal jelzi. A lemez és henger közötti érintkezési zónában alkalmazott hálósűrítést a nagyított kép illusztrálja. A végeselemes háló síkbeli négy csomópontú Quad (4) síkbeli elemekből épül

Lemez hideghengerlésének végeselemes modellezése a kenőolaj hatásának…

115

fel, 7401 darab a henger és 3600 darab a szalag esetében. A szalag viselkedését az egész folyamat alatt, rugalmas-képlékeny izotróp-keményedő anyagmodell írja le. Lineárisan rugalmas modell érvényes a hengerre, aminek rugalmassági modulusa E = 210 GPa és Poisson-tényezője ν = 0,3.

1. ábra. Végeselem diszkretizáció a lemezhengerlés modellezéséhez Az 1 mm vastag ötvözetlen acélszalag mechanikai viselkedésének leírásához a Johnson– Cook-féle anyagmodellt [18] alkalmaztuk. Ennek használata lehetővé teszi, hogy az alakváltozási sebesség és hőmérséklet hatását is figyelembe vehessük az anyag keményedésénél. A hengerlési kísérleteknél jelentősebb hőmérséklet-növekedés következett be. A Johnson– Cook-egyenlet általános alakja a következő összefüggés szerint írható fel:

  T  T m   olv k f  A  B 1  C ln  1     Tolv  Tkörny       n

*

(1)

 jelöli a logaritmikus alakváltozást,  *   / 0 a dimenzió nélküli alakváltozási sebességet,  – az egyenértékű alakváltozási sebesség,  0 - a referencia alakváltozási sebesahol

ség, a Tolv – az alakított fém olvadás pontja, Tkörny – a környezeti hőmérséklet, T – az alakított fém pillanatnyi hőmérséklete, A – az anyag folyáshatára, B – az alakváltozási együttható, n – a keményedési kitevő, C – az alakváltozási sebesség együttható, m – a hőmérséklet kitevő. A jelenlegi szimulációban alkalmazott öt darab anyag konstansok a következők: A = 150, B = 436, n = 0,341, C = 0,022, m = 1. Az A, B és n anyagparamétereket a [17] irodalmi hivatkozásban közölt anyaggörbe alapján határoztuk meg. Utóbbi kettő esetében szintén irodalmi adatokat használtunk [18].

2. SÚRLÓDÁSI MODELL A henger és szalag között kialakuló súrlódás leírására a módosított Levanov-féle súrlódási modellt alkalmaztuk [19]. A Levanov-modell önmagában nem érzékeny a relatív sebesség


116

megváltozására. Az eredeti súrlódási modellt egy relatív sebesség függést leíró taggal bővítettük ki:

  k0

ahol



  v  p  1  exp  1,25 arctan   kf  CVE   2

 k f     3

(2)

– a súrlódási feszültség az érintkező felület egy adott pontjában, k f   s 3 – az

alakított anyag folyáshatára,  s – az anyag nyíró folyáshatára az érintkezési felülethez közeli zónában, p – a nyomás, és a k0 paraméter a felület állapotát kifejező tényező, értéke 0–1 között változik. Az érintkező felületek állapota alatt értjük például az egymással súrlódó szerszám és munkadarab felületi érdességét és az adhéziós tulajdonságukat. A CVE – a relatív sebességgel arányos konstans, ennek értékét 1-re állítottuk be. A súrlódási törvény modell szintű alkalmazásához, a végeselemes szoftverben meghívható súrlódási szubrutint (UFRIC) alkalmaztuk, amin belül egy nemlineáris súrlódási tényezőt definiáltunk.

3. MODELLEZÉSI FOLYAMAT ÖSSZEFOGLALÁSA Elvégeztük a hengerlési folyamat végeselemes analízisét adott sebességi, hőmérsékleti peremfeltételek mellett,   k0 v, p, k f törvényszerűség (Levanov) felhasználásával, ahol





a hengerelt szalag és a munkahenger anyagparaméterei szintén ismertek voltak. Mindezek eredményeként a nyomott ív mentén megkaptuk a nyomás, a súrlódó feszültség, a hőmérséklet-növekedés és a relatív sebesség értékét. A végeselemes számításhoz kapcsolódóan rendelkezésre álltak a mért hengerlési erő és a nyomatékadatok (2. ábra). A súrlódási tényező meghatározására az inverz eljárást alkalmaztuk. A Levanov-modellben a korábban már ismertetett k0 paraméter változtatásával több iterációs lépésben minimalizáltuk a mért és számított erőtani paraméterek közötti különbséget. Ezt követően meghatároztuk a nyomott ívben kialakuló lokális paraméterek értékeit, ezek a súrlódási feszültség, a normál feszültség, a hőmérséklet és a relatív sebesség (3. ábra).

2. ábra. Hengerlési erő és nyomaték változása a hengerlési sebesség függvényében különböző redukcióknál


117

3. ábra. A számított lokális paraméterek eloszlása a nyomott ív mentén 0,15 redukciós tényező és 274 mm/s hengerlési sebesség paraméterek esetén A hengerlési kísérletet kenőolajjal végezték, amelynél ismertük a kinematikai viszkozitást, valamint a hőmérsékleti és nyomástényezőt. A kinematikai viszkozitás pontos értékének ismeretében a η = η(p,T) egyenletet meghatároztuk. A végeselemes analízis eredményei alapján a nyomás és a hőmérséklet nyomott ív menti eloszlása ismert, ezután a viszkozitás a hely függvényében számíthatóvá vált. Ezt követően a nyomott ív mentén előállítottuk a Sommerfeld-szám (S = ηΔv/p) eloszlását, illetve annak integrál közép értékét. A különböző mérésiszámítási estekhez rendelkezésre állt a k 0  k 0 S adathalmaz, amelyre függvény illesztet-



hető. Lehetőség volt a lokális nyomás és a súrlódó feszültség meghatározására és ez alapján a lokális súrlódási tényező előállítására is, ami alatt:

lok   / p

(3)

mennyiséget értjük. A globális súrlódási tényező a fenti függvény integrál közepét jelenti a kontakt zónára vonatkoztatva. A 4. ábra bemutatja a számított súrlódási tényezőt a hengerlési sebesség függvényében. Végül a globális súrlódási tényező és a Sommerfeld-szám közötti összefüggést határoztuk meg.


118

4. ábra. A végeselemes modell alapján számított súrlódási tényező változása a hengerlési sebesség függvényében különböző redukció esetén A kenőolaj viszkozitását a hengerrésben változó hőmérséklet és nyomás alapvetően befolyásolja. Ezen paraméterek mérése meglehetősen nehéz feladat, így a hengerrésbe jutó kenőolaj viszkozitásának meghatározásához a végeselemes modellel számított lokális paramétereket használtuk fel. A hengerlési kísérletnél alkalmazott Exxcut 225 sűrűsége: 869,3 kg/m3, korrigálatlan kinematikai viszkozitása ( 0 ) (40°C-on): 25,15 mm2/s. A  hőmérsékleti tényező és  nyomástényező értéke pedig rendre: 0,0145 1/MPa és 0,0270 1/K. A Sommerfeld-számban szereplő dinamikai viszkozitást (  ) a kinematikai viszkozitás (  ) és a sűrűség (  ) szorzataként adjuk meg:

  

(4)

A kinematikai viszkozitás értékét pedig a következő gyakori formulával számítottuk ki:

  0 exp(p  T )

(5)

4. A KÉTFÉLE NUMERIKUS MODELL ÖSSZEVETÉSE A STRIBECK-DIAGRAM ALAPJÁN

A hengerlésre vonatkozó számításokat az Orowan-féle egyensúlyi egyenletek numerikus megoldásával és egy egyszerűsített sebességmező felhasználásával is előállítottuk, ahol az utóbbinál feltételeztük, hogy a hengerlés irányára merőleges helyzetű belépő sík keresztmetszet végig sík marad az alakváltozás zónájában. Az egyszerűsített modellben a henger merev testként van figyelembe véve, a lemez pedig merev képlékeny izotróp anyagként viselkedik. A Kudo-féle súrlódási modellt alkalmaztuk, ahol a súrlódási tényező függ a relatív sebességtől. Ennél a modellnél is lehetőség van lokális súrlódó feszültség és lokális nyomás meghatározására és ez alapján lokális és globális súrlódási tényező kiszámítására, a másik modellnél alkalmazott módszer alapján.


119

Az analízis során meghatározott Stribeck-diagramot az 5. ábra mutatja be, ahol a szaggatott vonallal jelzett görbék az átlagfeszültség módszerrel számított görbéket jelölik, amely esetekben a korrigálatlan viszkozitást használtuk. A folytonos vonalakkal jelölt görbék pedig a végeselemes modellel számított eredményekre vonatkoznak. Ezek előállításához a hőmérséklet- és nyomásfüggő dinamikai viszkozitást használtuk fel. A diagramban különböző redukciók esetében határoztuk meg a görbéket.

5. ábra. Stribeck diagram a különböző redukcióval hengerelt lemezek esetében

KÖVETKEZTETÉSEK Mindkét esetben a számítási eredmények arra utalnak, hogy a lemez és a henger közötti érintkezési zónában a vegyes kenési állapot jellemző. Amint növekszik a hengerlés sebessége, a hidrodinamikai kenés állapotát megközelítjük, de semmiképpen sem érjük el. Lenard és Campbell tanulmányaikban ugyanerre a megállapításra jutottak [17]. A redukció mértéke szintén hatással van a görbék helyzetére. A két modellezési eljárással készített Sommerfeldszámok között egy nagyságrendnyi különbség adódott, amit az eltérő kinematikai viszkozitás okoz. Az egyszerűsített modell túlbecsüli a súrlódási tényező értékét. Ha figyelembe vesszük a gyakorlati tapasztalatokat, a végeselemes modell segítségével meghatározott súrlódási tényező talán a valóságot jobban közelíti, s a görbe alakja alapján megállapítható, a hidrodinamikai kenés irányába tolódik el a súrlódási állapot.

ÖSSZEFOGLALÁS Munkánk során előállítottuk az acél lemez hideghengerlési folyamatának termomechanikai analízisére alkalmas kétdimenziós végeselemes modellt, aminek segítségével meghatároztuk a henger és lemez érintkezési felületén kialakuló feszültség- és hőmérsékletviszonyokat különböző redukciók és sebességek esetében. A kontakt zónában létrejövő súrlódás leírásához

120


a módosított Levanov féle összefüggést használtuk fel. A hengerlés lokális paramétereinek pontos meghatározásához pedig az inverz módszert alkalmaztuk, ami a mért és számított erőtani paraméterek közötti eltérés minimalizálását jelenti. Így a végeselemes modell számítási eredményeit felhasználva ismertté vált a nyomott íven kialakuló nyomás és hőmérséklet, amelyek mind hatással vannak az érintkezési zónába kerülő kenőolaj viszkozitására is. Figyelembe véve az előbbi jellemzőket, a Sommerfeld-szám sebességtől, nyomástól és a kenőolaj dinamikai viszkozitástól függő lokális értékeit kaptuk meg. Az egyes hengerlési szúrásokhoz tartozó redukció és sebesség kombinációk a Stribeck-görbe egy-egy pontját jelölték ki. Az így kapott diagram segítségével a hengerrésben kialakuló kenési állapotokat vizsgáltuk meg, ami alapján elmondható, hogy a vizsgált hideghengerlési folyamatra inkább a vegyes kenés állapota a jellemző.

IRODALOMJEGYZÉK [1] TANA, Xincai–YAN, Xiu-Tian–JUSTER, Neal P.–RAGHUNATHAN, Srinivasan–WANG, Jian: Dynamic friction model and its application in flat rolling. Journal of materials processing technology, 207 (2008), 222–234. [2] AVITZUR, Betzalel: Metal forming: Processes and Analysis. (1968), 63–66. [3] DIXIT, U. S.–DIXIT, P. M.: A finite element analysis of flat rolling and application of fuzzy set theory. Int. J. Math. Tools Mar~faet., Vol. 36, No. 8 (1996), 947–969. [4] DIXIT, U. S.–DIXIT, P. M.: Finite-element analysis of flat rolling with inclusion of anisotropy. Int. J. Mech. Sci., Vol. 39, No. 11 (1997), 1237–1255. [5] JIANG, Z. Y.–TIEU, A. K.–Zhang, X. M.: Finite element modelling of mixed film lubrication in cold strip rolling. Journal of Materials Processing Technology, 151 (2004), 242–247. [6] GUDUR, P. P.–DIXIT, U. S.: A neural network-assisted finite element analysis of cold flat rolling. Engineering Applications of Artificial Intelligence, 21 (2008), 43–52. [7] SHANGWU, Xiong–RODRIGUES, J. M. C.–MARTINS, P. A. F.: Simulation of plane strain rolling through a combined Finite element boundary element approach. Journal of Materials Processing Technology, 96 (1999), 173–181. [8] HITCHCOCK, J. H.: Roll Neck Bearings: App. I. ASME. New York, 1935. [9] LIU, Xiang-hua–SHI, Xu–LI, Shan-qing–XU, Jian-yong–WANG, Guo-dong: FEM analysis of rolling pressure along strip width in cold rolling process. Int. journal of iron and steel research, Vol. 14, No. 5 (2007), 22–26. [10] DVORKIN, Eduardo N.– GOLDSCHMIT, Marcela B.–CAVALIERE, Miguel A.–AMENTA, Pablo M.–MARINI, Osvaldo–STROPPIANA, Walter: 2D finite element parametric studies of the flat-rolling process. Journal of Materials Processing technology, 68 (1997), 99– 107. [11] JIANG, Z. Y.–TIEU, A. K.–ZHANG, X. M.–LU, C.–SUN, W. H.: Finite element simulation of cold rolling of thin strip. Journal of Materials Processing Technology, 140 (2003), 542–547. [12] ZHANG, S. H.–ZHANG, G. L.–LIU, J. S.–Li, C. S.–MEI, R. B.: A fastrigid-plastic finite element method for online application in strip rolling. Finite Elements in Analysis and Design, 46 (2010), 1146–1154. [13] LI, G.–KOBAYASHI, S.: Rigid-Plastic Finite-Element Analysis of Plane Strain Rolling. ASME J. Eng. Ind., 104 (1982), 33–64. [14] LIU, Yinjian: Friction at strip – roll interface in cold rolling. 2002.


121

[15] TIEU, A. K.–LIU, Y. J.: Friction variation in the cold-rolling process. Tribology International, 37 (2004), 177–183. [16] LENARD, J. G.–ZHANG, S.: A study of friction during the lubricated cold rolling of an aluminum alloy. Journal of Materials Processing Technology . [17] MCCONNELL, Campbell–LENARD, J. G.: Friction in cold rolling of a low carbon steel with lubricants. Journal of Materials Processing Technology, 99 (2000), 86–93. [18] JOHNSON, Gordon R.–COOK, William H.: A Constitutive Model and Data for Metals Subjected to Large Strains, High Strain Rates and High Temperatures, Proceedings. 7th International Symposium on Ballistics, Hague, The Netherlands, 1983, 541–547. [19] LEVANOV, A. N.: Improvement of metal forming processes by means of useful effects of plastic friction. Journal of Materials Processing Technology, 72 (1997), 314–316.

LEMEZ HIDEGHENGERLÉSÉNEK VÉGESELEMES MODELLEZÉSE A KENŐOLAJ HATÁSÁNAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

Recommend Documents