LÁNYCSÓK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK (LÁNYCSÓK, KISNYÁRÁD KÖRJEGYZSÉGÉNEK) SZERVEZETFEJLESZTÉSE

LÁNYCSÓK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK (LÁNYCSÓK, KISNYÁRÁD KÖRJEGYZ SÉGÉNEK) SZERVEZETFEJLESZTÉSE

Készült: Lánycsók Község Önkormányzata (továbbiakban: Megbízó) és a PANO’ PRESS Bt. (továbbiakban: Megbízott) közötti, 2009. január 28. napján kelt megbízási szerz désben és a szerz dés 1. számú mellékletében foglalt Feladatleírásban meghatározott tartalommal és feltételek szerint.

A tanulmány a Megbízó által az ÁROP-1.A.2/A. pályázat keretében elnyert „Lánycsók

községi

önkormányzat

polgármesteri

hivatalának

szervezetfejlesztése” tárgyú projekthez kapcsolódik.

Megbízó képvisel je:

Hadra József, Polgármester

Megbízott képvisel je:

Dr. Csefkó Ferenc, a Bt. képvisel je

A körjegyz ségi átvilágítást, a szervezetfejlesztést, jelen tanulmányt, a szervezetfejlesztés eredményeként aktualizált és új bels PANO’ PRESS Bt. készítette.

szabályzatokat a

TARTALOMJEGYZÉK I. TÉMAEXPONÁLÁS ................................................................................... 4 1.

A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésének f területei ................. 4 a.) A döntési mechanizmus korszer sítése........................................... 5 b.) A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása................ 8 c.) A partnerség er sítése .................................................................... 9

2.

A polgármesteri hivatalfejlesztést megalapozó szakmai kérdések ...... 11 a.) A téma aktualitása ....................................................................... 11 b.) A polgármesteri hivatal szervezetfejlesztési vizsgálatának alapjai... 14 c.) Az alkalmazott módszerek ............................................................ 18

II. KÖRJEGYZ SÉG SZERVEZETFEJLESZTÉSE ....................................... 22 1.

A döntési mechanizmus korszer sítése ............................................ 22 a.) Általános döntési kompetenciák, eljárások korszer sítése a stratégiai menedzsment er sítése érdekében................................. 22 b.) A hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési id csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segít mutató javítása érdekében. ................................................................................... 35 c.) Ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása – pl.: munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása ........................ 66 d.) Az önkormányzati intézmények felügyeletének átalakítása, a döntési jogosultságok átstrukturálása ...................................................... 79 e.) Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információ-áramlás folyamatának korszer sítése, illetve az intézményekt l érkez visszacsatolás beépítése a hivatal m ködésébe ................................................................................. 88 f.)

A közintézmények költséghatékonyabb és/vagy eredményesebb m ködésére irányuló szervezet-átalakítási programok kidolgozása 96

g.) A projektszemlélet meger sítése.................................................. 122 2.

A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása. .............. 135 a.) A pénzügyi és gazdálkodási felel sségvállalás szabályozása......... 135 b.) Új költségvetés-tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása . 144

3.

A partnerség er sítése .................................................................... 179 a.) Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére ....................................................................................... 179 b.) Szervezeti és informatikai megoldások a hálózatok létrehozására, illetve a hálózatokon nyugvó m ködési mód elterjesztésére ......... 192

IRODALOM

.................................................................................. 207

MELLÉKLETEK

(A szervezetfejlesztési munka során felülvizsgált, aktualizált új szabályzatokat tartalmazó CD)............ 2078

3

I. TÉMAEXPONÁLÁS

1.

A Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésének f területei

A Megbízó és a Megbízott közötti szerz dés, valamint annak Feladatleírása rögzíti

mindazokat

a

kötelezettségeket,

amelyeket

a

Megbízottnak

a

polgármesteri hivatal fejlesztése során el kellett végeznie. E tevékenységek három kérdéskör köré csoportosíthatóak, úgymint: a döntési mechanizmus korszer sítése, a költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása, valamint a partnerség er sítése. Az el z

bekezdésben írt három résztémakör egymással részben összefügg

kérdéskörök vizsgálatát, illetve kidolgozását tartalmazza, a Feladatleírásban foglaltak szerint eltér

terjedelemben, illetve részletezettséggel foglalkozva

egy-egy területtel. Miel tt az egyes résztémakörökben folytatott vizsgálataink ténymegállapító, helyzetfeltáró,

elemz

és

javaslattev

részeit

kibontanánk,

röviden

exponáljuk (a Feladatleírás szerkezeti elemeit követve) az elvégzend tevékenységek lényegét. A bevezet

megjegyzések között egyetlen értelmezési kérdésre hívjuk fel a

figyelmet: a tanulmányban a polgármesteri hivatal, hivatal, körjegyz ség megjelöléseket – stilisztikai okokból is – felváltva használjuk.

4

a.)

A döntési mechanizmus korszer sítése

aa.) Általános döntési kompetenciák, eljárások korszer sítése a stratégiai menedzsment er sítése érdekében E résztémában a településen, pontosabban szólva az önkormányzat és szervei között meglév

döntéshozatali megoldások, a különböz

szervek

közötti döntési kompetenciák vizsgálata volt feladatunk, els sorban a képvisel -testület, a bizottságok és a polgármester vonatkozásában, de természetesen

elemezve

a

körjegyz ség

szerepét,

avagy

a

kisebbségi

önkormányzatokét. A témával összefüggésben tartottunk szükségesnek kitérni

az

önkormányzat

irányítási,

vezetési

viszonyaira,

valamint

a

menedzsment egyes kérdésköreire. Javaslataink a mindezekkel összefügg racionalizálási, korszer sítési lehet ségeket és a stratégiai menedzsmentszemlélet er sítésének lehet ségeit érintették. ab.) A körjegyz ség szervezetének átalakítása az ügyintézési id csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segít mutató javítása érdekében A Feladatleírás ezen pontja a körjegyz ség szervezeti, m ködési rendjének, ügyrendjének, s a munkavégzésre vonatkozó szabályzatainak átvilágítását, s a dolgozók munkaköri leírásának vizsgálatát, valamint néhány gyakran el forduló ügy (ügycsoport) intézésének elemzését jelölte meg elvégzend teend ként. Erre alapozva kellett megfogalmaznunk a körjegyz ség szervezeti és

m ködési

rendjére,

racionalizálására, a bels

annak

aktualizálására,

az

ügyintézés

munkamegosztás egyszer sítésére, a dolgozók

teljesítményének növelésére, valamint az elektronikus ügyintézés bevezetése megteremtésének

lehet ségére

vonatkozó

javaslatainkat.

(Az

itt

írt

feladatokat a magunk részér l kiegészítettük a képvisel -testület Szervezeti és M ködési Szabályzatának vizsgálatával is, figyelemmel arra, hogy ez adja meg az alapvet kereteit a hivatali tevékenységeknek.)

5

ac.) Ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása – munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása A címben megjelölt feladatok között a hatósági szolgáltatások, az ügyfelek tájékoztatása és segítése, és a más hatóságokkal kapcsolatos alapvet információk megadásának vizsgálata került meghatározásra, figyelemmel az államigazgatási és önkormányzati hatósági, valamint egyéb ügytípusok intézésének elemzésére, az ügyintézési határid kre, az ügyiratmozgásra, a szakmai munkamegosztás alakulására. Az ügyfélcentrikusság jegyében kerültek

megfogalmazásra

a

racionalizálásra,

az

ügyiratmozgás

minimalizálására, a kiadmányozási jogra, a kapcsolt munkakörökre, a helyettesítés

esetén

történ

ügyintézésre

vonatkozó

javaslatok.

Két

vonatkozásban volt szükséges pontosítani az itt írt feladatokat. Egyrészr l ami az Ügyfélszolgálati Chartát illeti, itt els sorban annak általánosítható jegyeit írtuk le, majd tettünk javaslatokat a körjegyz ségnél történ alkalmazhatóságára.

Másrészt

volt

olyan

kérdéskör,

amelyekkel

csak

érint legesen foglalkoztunk (mint pl.: a kiadmányozás, figyelemmel annak – a hivatalnál bevezetett - helyeselhet

gyakorlatára), s volt olyan kérdés,

amivel a helyzetfeltárás során nem foglalkoztunk (jegyz , aljegyz munkamegosztás),

tekintettel

arra,

hogy

a

körjegyz ségen

közötti aljegyz

kinevezésére nem került sor. ad.) Az önkormányzati intézmények felügyeletének átalakítása, a döntési jogosultságok átstrukturálása Feladatunk a kevés számú önkormányzati intézményt érint felügyeleti jogok áttekintése

volt

els sorban,

kitérve

a

felügyelet-irányítás-vezetés

kompetenciáinak pontos meghatározására, a jogi és nem jogi eszközök, valamint

az

önkormányzat-politikai

szempontok

számbavételére,

az

ellen rzési feladatok áttekintésére. Az itt írt elemzéseket követ en jelent meg feladatként

a

megtehet

és

megteend

intézkedések

összefoglalása

általánosságban, illetve az adott intézményekre vonatkozóan.

6

ae.) Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információ-áramlás

korszer sítése,

illetve

az

intézményekt l

érkez

visszacsatolás beépítése a körjegyz ség m ködésébe Az e pontban írtak els dleges feladataként az információ áramoltatás jelenlegi gyakorlatának feltárása, a szakmai, eljárási, pénzügyi és személyi kérdésekre

vonatkozó

megfogalmazott

„átvilágítás”

javaslatok

az

jelent

meg.

Az

elemzések

együttm ködési-információ

alapján

áramlási

és

visszacsatolási folyamatok pontosítására, jobbítására, normativításának fokozására, valamint hatékonyabbá tételére és ellen rzésére vonatkoztak. A Feladatleírásban különös hangsúllyal jelent meg az informatikai eszközök alkalmazása. (A magunk részér l – vizsgálataink alapján – ezt úgy és olyan módon kezeltük, ahogy ez egy kistelepülésen az önkormányzat és az intézmények közötti kapcsolatokban milyen szerephez juthat – éppen a racionalitás jegyében.) af.)

A

közintézmények

költséghatékonyabb

és/vagy

eredményesebb

m ködésére irányuló szervezet-átalakítási programok kidolgozása A Megbízott feladatát az képezte els sorban, hogy az el z ciklusig

visszamen en

pénzügyi,

közgazdasági,

önkormányzati

hatékonysági,

illetve

hatásvizsgálatokkal elemezze és értékelje az önkormányzati intézmények tevékenységét, m ködési, finanszírozási, gazdálkodási paramétereit, s ennek alapján

fogalmazza

rendjének

meg

ésszer sítésére,

az

intézmények

egyszer sítésére

szolgáltatási, vonatkozó

gazdálkodási

javaslatait.

Az

elvégzend teend k között szerepelt az is, hogy térjünk ki bizonyos feladatok társulásban történ

ellátásának kérdéseire is. Természetesen erre is sort

kerítettünk, megjegyezve azt, hogy több feladatellátás jelenleg is - és éppen a vizsgált intézmények tekintetében - már ma is társulásos formában történik.

7

ag.) A projekt szemlélet meger sítése A Feladatleírás abból indult ki, hogy az elmúlt néhány esztend

alatt

egyértelm vé vált az önkormányzati (körjegyz ségi) és önkormányzati intézményi m ködésben a pályázati forrásszerzés és projekt szemlélet fontossága. A tanulmány feladata volt az eddigi tapasztalatok vizsgálata, mire alapozva (valamint egyéb hazai és nemzetközi ismereteket is figyelembe véve) jelent meg további feladatként a különböz típusú és szint , valamint funkciójú pályázati lehet ségek, további pályázati eljárások gyakorlati tapasztalatainak összefoglaló ismertetése. A Feladatleírás kapcsán itt is kellett pontosítást tennünk, ugyanis abban az szerepelt, hogy ezek (ti.: pályázati

forrásszerzés)

„a

kistelepülési

önkormányzatnál

csupán

a

felismerés szintjéig jutottak el”. Vizsgálódásaink, miként azt majd kés bb részletesen is kifejtjük, ezt nagymértékben cáfolták, mégpedig pozitív irányban. b.) A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása ba.) Pénzügyi és gazdálkodási felel sségvállalás szabályozása A Megbízott feladatának els

része a vonatkozó bels

pénzügyi jelleg

szabályzatok áttekintése, azok szakmaisága, aktualitása szempontjából, valamint arra figyelemmel, hogy a pénzügyi és gazdálkodási felel sségvállalás alapvet en megfelel en szabályozott. A javaslatok során ezen szabályzatok aktualizálására kellett kitérni, figyelemmel az ÁSZ mindezekre vonatkozó megállapításaira és javaslataira, valamint az önkormányzati pénzügyi tervezést illet

korszer

újabb ismeretek összefoglalására és hasznosítható

formában való feldolgozására.

8

bb.) Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása Az el z

pontban írtaknak szinte folytatásaként a pénzügyi tervezés

folyamatát, információ gy jtést l a költségvetési rendeletek elfogadásáig tartó folyamatának elemzése képezte az alapvet

feladatot. A javaslatok

annak érdekében születtek, hogy még jobban figyelembe lehessen venni valamennyi reális és megalapozott igényt azért, hogy minél kevesebb alkalommal

kelljen

módosítani

a

költségvetési

rendeletet,

s

hogy

a

költségvetésben foglaltak kerüljenek végrehajtásra, a zárszámadás során elfogadásra. bc.) Pénzügyi és költségvetés-végrehajtási ellen rzés javítása A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, valamint a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás

ellen rzési

tevékenységének

vizsgálata

jelentette

a

címben

megjelöltek kapcsán az alapvet feladatot. A javaslatoknak azon kérdésekre kellett koncentrálni, hogy milyen indokokkal került sor esetenként a költségvetés módosítására, véleményt kellett formálni az ellen rzés eddigi tapasztalatairól, s egyúttal kitérni arra, hogy hogyan lehetne a helyi lakosság küls pénzügyi ellen rzési szerepének bevezetését elérni. c.)

A partnerség er sítése

ca.) Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére A Feladatleírás a lakossági megelégedés oldaláról tartotta szükségesnek megvizsgálni, hogy a jelenlegi tájékoztatási formák mennyire hatékonyak, teljes kör ek, aktuálisak. A javaslatok a lakossági részvétel er sítésére, az informatikai eszközök alkalmazására, a honlap folyamatos frissítésére, a lakossággal

való

e-mail

eszközeinek

alkalmazására

kapcsolatok, kellett,

az

hogy

elektronikus kitérjenek

az

hírlevél,

stb.

állampolgári

érdekartikuláció er sítése érdekében. (Már itt jelezzük, hogy ugyan külön is foglalkozunk majd a honlappal és az informatikai eszközökkel, azonban 9

mivel jelen körülmények között csak mérsékelt alkalmazásukat látjuk indokoltnak,

ezért

ehhez

képest

kerülnek

majd

kifejtésre

zárótanulmányunkban.) cb.) Szervezeti és informatikai megoldások a hálózatok létrehozására, illetve a hálózatokon nyugvó m ködési mód elterjesztésére A feladatleírás abból indult ki, hogy az önkormányzat jelenleg semmilyen hálózatnak nem tagja (ez – miként az adott résznél majd kit nik – csak részben igaz), ehhez képest igyekeztünk feltárni, hogy mely szakmai, területi hálózatok lehetnek azok, amelyek növelik az önkormányzati tevékenység hatékonyságát a hálózati együttm ködések révén. Javaslataink során egy rövid

elméleti

hálózatosodás

kitér t

is

kellett

Magyarországon

tennünk,

tekintettel

önkormányzati,

arra,

vállalkozói,

hogy

a

társadalmi

szervezeti körben egyaránt csak a kezdeteknél tart. Ezt követ en néhány, már meglév

hálózati rendszerben való részvétel fejlesztésére, és új

hálózatosodásba történ bekapcsolódásra fogalmaztuk meg javaslatainkat.

10

2.

A

polgármesteri

hivatalfejlesztést

megalapozó

szakmai

kérdések a.)

A téma aktualitása

Az önkormányzati rendszer kialakításától kezd d en mind szakmai, mind önkormányzat-politikai, s t esetenként „nagypolitikai” berkekben is egyik súlyponti kérdésként fogalmazódott meg, hogy a magyar önkormányzati rendszer mennyire hatékony, mennyire eredményes abban a struktúrában, ahogy azt az 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) létrehozta. E viták kereszttüzében, tény nem els sorban a polgármesteri hivatalok álltak, hanem az, hogy a sokak szerint túlságosan szétaprózott, dezintegrált, túl nagy, ún.: széles felel sséggel felruházott, és minden települést megillet önkormányzati

struktúra

megfelel-e

a

modern

közigazgatással,

közszolgáltatással szembeni követelményeknek? Ennek volt és ma is függvénye, hogy indokolt-e fenntartani a majd 3200 önkormányzatot, avagy elegend

lenne-e a 320 (egyesek szerint 130-150), figyelemmel a húsz év

alatt történt társadalmi, gazdasági változásokra (kiemelve itt az informatika fejl dését). Az el z

bekezdésben írtak szervezeti, strukturális jelleg

problémákat

érintettek, mögöttük azonban ott húzódott meg az állami-önkormányzati feladatellátási szolgáltatások biztosítása határvonalai meghúzásának máig nem tisztázott mezsgyéje, az állami, önkormányzati felel sség mibenléte, az önkormányzathoz telepített feladatok ellátásához biztosított hatáskörök és különös tekintettel a pénzügyi finanszírozás rendszere, s ezen belül a normatív támogatások elégtelenségének problémái. Maguk a polgármesteri hivatalok az el z ekben írtak kontextusában jelentek meg, mégpedig kétféle szakmai és gazdaságossági (hatékonysági) problémát is érintve.

11

Az els , hogy „kié a hivatal”? B vebben nem kívánunk ezzel foglalkozni, közismertek azok a 90-es évek elejét l folyó viták, amelyek a „képvisel testület hivatala”, azaz polgármesteri hivatal kapcsán jelentek meg és fogalmaztak meg oly tételeket, aminek a lényege, hogy egy sz kebb, kisebb létszámú hivatali apparátus lássa el a testületi munkával összefügg mindennem

önkormányzati feladatot, s legyen ez a polgármester hivatala,

míg egy másik a jegyz

vezetésével a hatósági feladatok letéteményeseként

jelenjen meg az önkormányzati szervezetben. A másik probléma is szorosan összefügg vállalt munkánk megalapozásával. Ennek lényege, hogy minden önkormányzat, pontosabban szólva képvisel testület (még pontosabban: helyi választópolgárok közössége) számára biztosítódjék-e az önálló hivatal alakítás és fenntartás joga, avagy ezt korlátozzuk bizonyos lakosságszám szerint. S, itt a vélemények már hallatlanul szórtak, ugyanis nem kevesen képviselik azt, hogy az önálló hivatalalakítás

joga

illesse

meg

a

helyi

választópolgárok

közösségét,

bármekkora is legyen a lakosságszám (ennek az egyik kimenete a f állású polgármester választás lehet ségének biztosítása is), míg nem kevesen vannak, akik valamilyen lakosságszámhoz (így pl.: 500 f h z, 1000 f höz, 2000 f höz, 3000 f höz, stb.) kötnék az önálló hivatalalakítás jogát. E vonatkozásban ezzel függ össze a kötelez

körjegyz ség létrehozása is,

mert ma az Ötv.-ben biztosított lehet ségekkel élve és feltételeknek eleget téve ez gyakorlatban a legkisebb települések számára sem kötelez

(avagy

fogalmazzuk így: megkerülhet ). Az el z ekben írtak különféle felhangokkal és különféle koncepcionális megközelítésekkel megjelentek szinte valamennyi közigazgatás-korszer sítési programban, a húsz esztend

valamennyi kormányának ilyen tartalmú

határozatában, és a több százra vagy ezerre tehet szakmai publikációkban, kézikönyvekben, monográfiákban, egyetemi tankönyvekben.

12

Mindezek ellenére számunkra úgy t nik, hogy sem önkormányzat-politikai, sem szakmai szempontból nem alakult ki olyan konszenzus, amely egyértelm

választ tudott volna adni az itt csupán vázlatosan érintett

problémákra, melyek meghatározzák a tanulmányunkban majdan kifejtésre kerül kérdéseket is. A téma aktualitása kapcsán végül két vonatkozást érintünk. Az egyik, ami napjaink társadalmi, de még inkább gazdasági helyzetével függ össze, azaz ama válságjelenségekkel, amelyek dönt

módon befolyásolják az állam és

ebben az önkormányzatok mozgásterét is, a jelen tanulmányban tárgyaltakra vonatkoztatva is. Megjegyezzük, hogy amikor e sorokat írjuk, a Parlament már döntött arról, hogy a jöv

évi (2010) költségvetés 120 mrd forinttal kevesebbet juttat az

önkormányzatokhoz, mint a 2009-es. Az igazság kedvéért azt is hozzá kell tenni, hogy ez az összeg sokféleképpen magyarázható, s vannak akik mindösszesen 70 mrd forintról szólnak. Függetlenül a tényleges és valós nagyságrendt l,

az

elvonások

nagy

mértékben

hozzájárulnak

majd

valamennyi önkormányzat, így Lánycsók és Kisnyárád (Lánycsók-Kisnyárád Körjegyz ség) következ

évi költségvetéséhez, de az sem kizárt, hogy

kihatással lesznek a hivatali, intézményi m ködtetésre is. A második megjegyzésünk a téma fontosságát kívánja alátámasztani. Nem tartjuk ugyanis véletlennek azt, hogy a polgármesteri hivatal-fejlesztés bekerült az Államreform Operatív Program konstrukciói közé. Azt külön kiemelend nek véljük, hogy nem csupán a nagyobb városok jutottak a kedvezményezetti körbe, hanem azon kevés olyan pályázati konstrukciót írt ki a program irányító hatósága, amely a kisebb településeket is (lásd: Lánycsók) a kedvezményezetti körbe sorolta, s így számukra is lehet séget biztosított arra, hogy szervezetüket ily módon és technikai, infrastrukturális, informatikai eszközökkel is fejlesszék.

13

b.) A polgármesteri hivatal szervezetfejlesztési vizsgálatának alapjai A zárótanulmány szerkeszt je csupán evidenciaként tartja szükségesnek megemlíteni azt, hogy a polgármesteri hivatalok a közigazgatás jelenlegi szervezetrendszerében

kett s

szerepet

töltenek

be.

Feladatköreik

és

hatásköreik egyik csoportja az önkormányzatisághoz, azaz a település helyi kormányzásának megvalósításához kapcsolódik, s érinti a képvisel -testület, a polgármester, a bizottságok, a kisebbségi önkormányzatok (ha van, a részönkormányzatok) vonatkozásban

az

és

a

társulások

tevékenységét.

önkormányzat-politikai

döntések

Szerepük

e

el készítéséhez,

végrehajtásához kapcsolódik. Tevékenységük másik területe a hatósági ügyintézés. Az el z

bekezdésben írtakat mégis azért tartottuk fontosnak exponálni,

mivel a hivatal és a helyi politikusok közötti kapcsolatokban a hivatalnak a képvisel -testület általi megítélésében igen csak nagy eltérések mutatkoznak nem egy helyütt, hiszen a helyi képvisel k kevésbé érzékelik a körjegyz ség hatósági munkáját, mivel a dolog természetéb l fakadóan számukra közvetlenül

els sorban

az

önkormányzati

ügyekkel

kapcsolatos

tevékenységek a fontosak. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a Közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásokról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) az önkormányzati hatósági ügyek tekintetében adott felhatalmazást,

illetve

lehet séget

a

képvisel -testület

önkormányzati hatósági ügyekben történ

számára

az

els fokú döntésekre vagy azok

átruházására – err l kés bb még szólunk. Még bonyolultabb a helyzet a körjegyz ségek, így Lánycsók vonatkozásában is,

hiszen

a

körjegyz ség

egyrészr l

a

másik

település

(Kisnyárád)

vonatkozásában is ellátja az önkormányzati körbe tartozó el készít , végrehajtó feladatokat, és ellátja a hatóságiakat is. Ez az „ellátási kötelezettség” felel sséget, beszámolást is jelent a körjegyz ség vezet je, pontosabban és a továbbiakban: a körjegyz vonatkozásában.

14

Tanulmányunk kés bbi részében majd foglalkozunk vele, de itt elvi éllel kell a fentiekre vonatkozó kérdésekre válaszolnunk, nevezetesen hogy milyen arányt képviselnek a körjegyz ség tevékenységében az önkormányzati és a hatósági ügyek. Nem hisszük, hogy az ügyek száma önmagában ezt tudná prezentálni, s még csak önmagában a munkaköri leírások sem alkalmasak a tényleges

munkateher

meghatározására,

annak

mérésére.

(Az

adott

részeknél erre is kitérünk majd.) Ugyancsak alapvet

kérdésnek tekintjük az arra való elméleti szempontú

válaszadást, hogy lehet-e olyan körjegyz ségi struktúrát javasolni, amely minden,

nagyjából

azonos

lélekszámú

településre

(körjegyz ségre)

alkalmazható, avagy lehet-e olyan létszámot meghatározni, amely kvázi kötelez

er vel, de legalábbis ajánlati jelleggel bírhat a képvisel -testületek

számára. Az el z bekezdésben felvetett kérdés megválaszolása kapcsán bizonytalanok vagyunk, hiszen számtalan olyan tényez befolyásolhatja mind a struktúrát, mind a létszámot, ami egy központilag kialakított normának, de még egy ajánlásnak

is

lényeges

kérdésekben

mondana

ellent,

vagy

egy-egy

sajátosságával mozdítaná el a kialakított irányt-arányt. Így például: attól is függhet e két kérdés, hogy mennyire gazdag vagy szegény a település; hogy ott mennyi a vállalkozók száma; hogy milyen a település demográfiai összetétele; hogy milyen térségben fekszik a település (sikeres vagy éppen halmozottan hátrányos helyzet ); hogy milyen helyi bevételekre nyílik lehet sége; hogy „mit örökölt a múltból”; és így tovább. De eme objektívnek felfogható tényez k mellett a helyi képvisel k, polgármesteri szerepfelfogás, a lakossági igények, szokások, a helyi közhangulat és közbizalom, a helyi társadalmi szervez dések, vállalkozói kör (ha van ilyen) közügyekhez való hozzáállása, stb. mind-mind olyan tényez k, amelyek kihatnak e kérdések szabályozására, napi gyakorlatára. A körjegyz ségi munkatevékenységek során külön is foglalkozni kell az önkormányzati kötelez

és szabadon vállalt feladatoknak a polgármesteri

hivatal végrehajtási tevékenységére történ megjelenítésével. 15

Gondolunk itt els sorban arra, hogy az önkormányzat, pontosabban: képvisel -testületek a maguk számára a törvényben foglaltakon túl milyen feladatokat tekintenek kötelez nek, s hogy ezek megvalósítása miként érinti munkatevékenység oldaláról a körjegyz séget. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a körjegyz ségi struktúra és munkamegosztás nem végleges jelleg , hiszen azt bármikor átalakíthatja (átalakíthatják) az érintett képvisel -testület(ek), nem is beszélve arról, hogy ha

olyan

helyzetbe

kerülnek

a

testületek,

mint

amire

bevezet

megjegyzéseink között utaltunk, akkor erre kényszer ségb l is szükség lehet, mint ahogy egy-egy nagyobb jelent ség Tartalmi oldalról vizsgálva az elvégzend

új feladat kapcsán is.

feladatokat, válasz adandó arra a

kérdésre is, hogy a hatósági jelleg mellett mennyire jelenik meg a körjegyz ség munkájában a szolgáltató menedzseri jelleg; hogy hogyan alakulnak

a

település-irányítás,

település-fejlesztés

valóságban

megnyilvánuló funkciói; hogy ebben ki milyen „szerepet játszik” (kiemelve itt különösen is a polgármester(ek)-körjegyz közötti kapcsolatokat). Tekintettel arra, hogy egy kisebb település hivataláról van szó, így az egységes

munkaszervezeten

belüli

más

egységek

kialakítására

értelemszer en nem került sor, tehát elvi éllel az fogalmazható meg, hogy a bels

munkamegosztás

munkamegosztási

rendezése

viszonyok

és

során

feladatkörök,

alakuljanak ami

az

úgy

a

egyértelm

feladatmeghatározás és -elhatárolás követelményének tesznek eleget, kerülve a párhuzamosságokat és átfedéseket, biztosítva a felel sséget és az ellen rzést. Az el z

bekezdésben írtak, tudjuk, már átvezetnek zárótanulmányunk

érdemi részeihez, mégis azért tartottuk a munka elején az elvi tételeket megalapozó részben rögzíteni ket, mert ezzel is azt kívántuk hangsúlyozni, ami a hivatali (itt: körjegyz ségi) munka lényege.

16

Eme „rend” kialakításában dönt szerepe a körjegyz nek van, még akkor is, ha (erre kés bb majd részletesen visszatérünk) mind a polgármester(ek), mind a képvisel -testületek a döntéshozatali eljárásban meghatározó funkciókkal bírnak. Még többször visszatérünk rá, de itt kell el ször hangsúlyoznunk a polgármester és a jegyz

közötti kapcsolatok sokágú, sokféle rendszerét, az

egymás közötti kapcsolataikban való egyértelm

feladatelhatárolást, melynek

során biztosítódik a polgármesternek az önkormányzati ügyeket érint els dleges

szerepe

a

célkit zések,

feladatok

és

követelmények

meghatározásában, és a jegyz felel ssége az e feladatok végrehajtásáért. Egy nagyváros közigazgatásával szemben is megfogalmazható elvárásként, de egy kistelepülésen eleve kell, hogy jellemz emberközeli,

sokszor

személyes

legyen a hivatali ügyintézés

vonzatokkal

is

bíró

kialakítása,

a

munkarend, ügyfélfogadási rend, stb. oly módon való kialakítása, hogy az megfeleljen a helyi társadalom igényeinek. A mindezeket szabályozó bels normák adhatják meg a szabályszer séget, törvényszer séget biztosító keretet, a köztisztvisel k pedig tölthetik meg tartalommal azt a mindennapi ügyintézésük során. A hivatali munkát megalapozó kérdések között szólni kell arról is, hogy miként élt a képvisel -testület azon lehet séggel, hogy nem a hivatal szervezetében oldott meg valamely önkormányzati feladatot, hanem azt feladatellátási, támogatási szerz déssel átadta társadalmi szervezeteknek vagy vállalkozóknak. Továbbá itt kell érinteni a társulásos feladatellátást is. Ugyanis ezek kihatnak a körjegyz ség munkafeladataira, munkaterheire, vagy úgy, hogy kikerülnek azokból, vagy úgy, hogy más jelleg

feladatok

hárulnak a dolgozókra.

17

A hivatali munka vizsgálata, mérhet sége, átvilágítása kapcsán érinteni szükséges a m szaki infrastruktúrát is, és ezen belül kiemelt jelent ség kérdésként az elektronikus ügyintézést, az informatika alkalmazását az adatszolgáltatásban, ügymenetben.

a

(Ezek

hivatali gyakorlati

ügyintézésben,

munkavégzésben,

megvalósulásáról

és

problémáiról

tanulmányunk kés bbi részeiben szólunk majd.) A

zárótanulmány

több

alfejezetében

foglalkozik

gazdálkodással,

intézményfenntartással

és

nélkülözhetetlen

elemei

munkának,

a

körjegyz ségi

költségvetéssel,

szolgáltatásokkal. annak,

Ezek

hogy

az

önkormányzat a jó gazda gondosságával sáfárkodjék a hozzá valamilyen forrásokból

eljuttatott

vagy

kamatoztassa azt az itt él

általa

„megszerzett”

pénzeszközökkel,

s

polgárok életének jobbítására, a település

fejl désére. E rész végére hagytuk utolsó bekezdésként azt, ami lehet, hogy talán az egyik legfontosabb, ez a hivatali dolgozók szakmai felkészültsége, hivatalon belüli és kívüli elismertségük, megbecsültségük. (E kérdésekkel is adott helyen kés bb majd foglalkozunk.) A köztisztvisel kkel is kell tehát külön foglalkozni, akik „dönt

láncszemei” annak, hogy az önkormányzat céljai

miként valósulhatnak meg, s jelent s mértékben hatnak közre abban, hogy a Lánycsókon lakó polgárok miként ismerik, és miként ismerik el az önkormányzat szerepét községük életének alakításában. c.)

Az alkalmazott módszerek

A Megbízó és a Megbízott közötti szerz dés – és különösen annak Feladatleírása – szövegszer en is és szellemiségében is gyakorlatorientált elemzéseket, vizsgálatokat követelt meg t lünk. Ennek oka, hogy még ebben az elvi tételeket alkalmazó részben sem kívántunk szakirodalmi, történeti vagy nemzetközi áttekintéseket adni (bár szívesen megtettük volna azt).

18

Az viszont, amit akár az eddigiekben, akár a kés bbiekben leírunk, az adott témára vagy résztémakörre vonatkozó szakmai megalapozottsággal bír. Ott, ahol

ez

feltétlenül

szükséges,

tettünk

bizonyos

elvi

okfejtést

(de,

hangsúlyozzuk, csak ott is röviden). Kivételt képeznek ez alól azok a részek, ahol maga a Feladatleírás követeli meg t lünk azt, hogy bizonyos elméleti kérdésekkel is foglalkozzunk. A

módszertani

kérdések

között

jelezzük,

hogy

számunkra

minden

tekintetben kötelez er vel bírt maga a Feladatleírás. Ez azt jelentette, hogy az egyes alpontokban foglalt valamennyi részproblémával foglalkoztunk. A dolog természetéb l fakadóan ezek eltér

mélység ek, részletezettség ek,

attól is függ en, hogy az adott témakör kibontása szakmailag milyen mélységet és terjedelmet követelt meg t lünk. (Ez nem csupán az egyes alpontokon belüli kérdésekre, hanem az alpontok közötti „arányosításra” is vonatkozik.) Az empirikus vizsgálatok, azaz a gyakorlati megközelítés adta tehát elemzéseink gerincét. Ennek során sokféle módszert alkalmaztunk. A különböz

módszerek külön-külön is értékeltek egy-egy jogintézményt vagy

feladatellátást, de összességükben kívánták megjeleníteni ama komplexitást, amit – reméljük – a zárótanulmány tükröz. A módszerek közül kiemelend nek tartjuk a helyszíni tapasztalatszerzést. Ez egyrészt jelentette azt a számtalan beszélgetést, megbeszélést, interjút, amit a településen folytattunk, nem csupán az önkormányzat meghatározó személyiségeivel,

hanem

a

helyi

társadalmi

szervezetek,

intézmények

vezet ivel is. Munkánk másik dönt bocsátott

jelent ség

dokumentumok.

Ezek

„eszközei” voltak a rendelkezésünkre közül

kiemelend ek

a

Szervezeti

és

M ködési Szabályzaton, Ügyrenden túl a körjegyz ségnek a munkarenddel kapcsolatos bels szabályzatai, valamint a pénzügyi szabályzatok.

19

Fontosak

voltak

továbbá

a

különböz

küls

szervek

ellen rzési

dokumentumai, a képvisel -testületi ülések dokumentumai, beszámolók, számos ügyirat, s a dolgozók munkaköri leírásai. A

helyszíni

vizsgálatainkhoz

–

miután

megszereztük

az

els dleges

ismereteinket a körjegyz ségi bels munkarendr l, munkatevékenységekr l, stb. – készítettünk egy olyan kérd ívet, amely a feladatleírásban szerepl valamennyi részkérdésre bizonyos tekintetben kitért. Ez a kérd ív (melyet a körjegyz ség dolgozói önkéntesen és névtelenül töltöttek ki, s jutott így el a Megbízotthoz), érintette a döntési mechanizmus, hivatali

munkamegosztás,

munkaszervezés,

munkateher,

intézményi

kapcsolatok, információ-áramlás, stb. valamennyi lényegesebb területét, külön

foglalkozott

kérdésekkel

–

a

pénzügyi,

pontosabban

gazdálkodási,

ezeknek

a

tervezési

hivatali

és

ellen rzési

munkára

történ

„lecsapódásával” – majd a helyi demokrácia, a partnerség és a hálózati m ködés eddigi gyakorlati megnyilvánulásaival. A kérd ív (pontosabban a válaszok feldolgozása) nem csupán a helyzetfeltárás, de a javaslatok megfogalmazása

szempontjából

is

jelent s

muníciókat

adott

a

zárótanulmány szerz inek, szerkeszt jének. Az el z bekezdésben írtak mellett egy kérd lapot is szerkesztettünk, amelyet viszont a helyi társadalmi szervezetek vezet i köréb l töltöttek ki többen (ugyancsak önkéntesen és névtelenül), s melynek célja értelemszer en volt az, hogy megismerjük az

véleményüket az önkormányzat és els sorban a

hivatal munkájáról. Módszertani szempontból tartjuk fontosnak jelezni, hogy munkánk során igyekeztünk következetesnek lenni oly tekintetben, hogy el ször (mármint valamennyi részterületnél) a rövidebb-hosszabb helyzetfeltárást írtuk le, majd ezt követ en fogalmaztuk meg javaslatainkat. A dolog természetéb l és a Feladatleírásból fakadóan a helyzetfeltáró és a javaslattev

részek

esetenként nem azonos terjedelemben jelentek meg. Hozzátesszük az itt írtakhoz azt is, hogy (ahol lehetett) javaslatainkat igyekeztünk tömören, lényegre tör en megfogalmazni. 20

A javaslatok megfogalmazása kapcsán jelezzük azt is, hogy a már többször hivatkozott szerz désben és Feladatleírásban foglaltaknak egyrészr l a jelen zárótanulmányban foglaltakkal (ez mind a vizsgálatokra, mind a javaslatokra vonatkozik) tettünk eleget, másrészr l a tanulmány mellékletét képez aktualizált szabályzatokkal, úgy mint a munkarendet érint szabályzatok, s a pénzügyi szabályzatok. Zárótanulmányunk kapcsán kell szót ejteni arról is, hogy helyzetfeltáró vizsgálataink,

megfogalmazott

javaslataink

a

projekt

keretén

belül

kezelend ek. Nem tartjuk kizártnak azt sem, hogy ezek közül lesznek olyanok, amelyek vitathatóak és vitatandóak, lehetnek olyanok, amelyeket megbízóink

ugyan

megfogadhatónak

tartanak,

azonban

bevezetésükre

kés bbiekben kerítenek csak sort. („Technikai” megjegyzésként jelezzük, hogy az elemz , értékel (leíró) részek utáni vagy közbeékelt észrevételeinket, javaslatainkat új bekezdésekben „ ”-jellel elkülönítve tesszük meg.) Függetlenül attól, hogy a zárótanulmányban írtak hogyan realizálódnak majd a kés bbiekben, úgy véljük, hogy sikerült megfelel muníciókat adni a körjegyz ség

helyzetér l,

munkamegosztási,

munkarendi

és

egyéb

viszonyairól, s valamennyi itt most nem megismételt kérdésr l ahhoz, hogy fejleszteni, jobbítani lehessen a körjegyz ség munkáját. Hozzátesszük: vizsgálataink

és

a

zárótanulmány

is

több

tekintetben

túlment

a

Feladatleírásban rögzítetteken, s olyan kérdésekre is kitért, amely túlmutat a sz kebb értelemben vett hivatali munkán, és érinti a helyi (Lánycsók) önkormányzás

egyéb

fontos

szerepl it,

s

számukra

is

igyekszik

megfogalmazni megszívlelend javaslatokat. Hisszük, hogy „munkánk nem volt hiábavaló”, s vizsgálódásainkkal, tanulmányunkkal, javaslatainkkal hozzájárultunk az önkormányzat által elnyert pályázat sikeres megvalósításához, ezen belül ahhoz, hogy a körjegyz ség hatékonyabban, eredményesebben láthassa el feladatát, annak el rebocsátásával (s ez ne tekint djék prejudikációnak), hogy ennek a hivatalnak

a

tevékenysége,

munkaszervezettsége

–

vizsgálataink

tapasztalatai szerint – összességében számos körjegyz ségre példát mutató lehet. 21

II. A KÖRJEGYZ SÉG SZERVEZETFEJLESZTÉSE

1.

A döntési mechanizmus korszer sítése

a.)

Általános

döntési

kompetenciák,

eljárások

korszer sítése

a

stratégiai menedzsment er sítése érdekében A kérd ívek tapasztalatai A döntési kompetenciák kapcsán a kérd ívezésünk kiterjedt arra, hogy a megkérdezett

véleménye

szerint

mi

konkrétan

a

feladata

(döntési

kompetenciája) a polgármesternek, a körjegyz nek, az alpolgármesternek, a képvisel -testületnek, a helyi képvisel knek, a bizottságoknak, a kisebbségi önkormányzatoknak, az intézményeknek, a társadalmi szervezeteknek és a vállalkozóknak. Tisztában voltunk azzal, hogy a felsorolásnak vannak olyan elemei,

amelyek

a

„döntési

hatáskörök

vonatkozásában

nem

értelmezhet ek”, viszont az önkormányzati feladatellátással összefüggésben igen, s azzal is, hogy ezek milyen sajátosságokkal bírhatnak Lánycsókon, és hogy milyen összefüggésbe hozhatóak a menedzsment szemlélet meglétével vagy annak hiányával. Nos, a válaszok az itt írt sorrendben az alábbiak szerint alakultak. A polgármester kapcsán négyen jelölték meg a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, hárman a testületi el terjesztéseket, egy-egy válasz született az intézmények m ködtetésével kapcsolatos feladatokra, a munkáltatói jogok gyakorlására, az önkormányzati hatósági ügyekre, és a körjegyz vel való együttm ködésre.

Egy

válasz

általánosságban

jelenítette

jogszabályokban rögzített feladatellátást, hárman pedig a végs

meg

a

döntések

meghozatalát fogalmazták meg.

22

•

A válaszok jól érzékeltetik a polgármesteri szerep sokszín ségét, s az egyes ügyekben való meghatározó voltát (pl.: gazdálkodás, testületi el terjesztések). Bizonyos sajátosságot tükröz, hogy van, aki a munkáltatói jog gyakorlását is az

kompetenciájába

tartozónak

véli,

viszont

például

a

lakossági

kapcsolattartás egyetlen válaszadónál sem jelent meg. Az alpolgármesternél szinte mindenki a polgármester helyettesítését jelölte be, egy válaszadó pedig a jogszabály szerinti feladatellátást.

•

A körjegyz

feladatai, döntési jogkörei kapcsán viszonylag egzakt válaszok

születtek. Így ketten, hárman jelölték be a hatósági jogkörök gyakorlását, a jogszabályok szerepelt

a

betartatását

és

a

döntés-el készítést,

munkáltatói

jog

gyakorlás,

a helyi

egy-egy

adókkal

válaszban kapcsolatos

hatáskörök, az „ellenjegyzés”, a hivatalvezetés, „az állam képviselete helyi szinten”, és itt is egy válasz szerint a jogszabály szerinti feladatellátás. •

A válaszok összessége megfelel tájékozottságot ad, még akkor is, ha egy-egy megfogalmazás vitatható, de lényegét tekintve elfogadható. Szándékosan tettük csupán negyedik helyre a képvisel -testületet, nem orientálva ezzel a válaszadókat, csupán figyelemmel voltunk arra, hogy a napi gyakorlatban milyen intenzív lehet a kapcsolatuk a testülettel. A válaszok között itt is szerepelt a jogszabály szerinti, továbbá egy-egy válaszban, a kissé általánosságban megfogalmazott döntések meghozatala. E mellett konkrét ügyeket említettek, mint nagyobb beruházásokról való döntés, a költségvetés elfogadása, rendeletalkotás, szociális ügyekben való döntés (ezekr l ketten-hárman is említést tettek), s egy-egy válaszban szerepelt a település, illetve az intézmények irányítása, helyi adók, helyi jelképek megalkotása és az SZMSZ elfogadása.

23

•

Úgy gondoljuk, összességében itt is megfelel

képet kaptunk a képvisel

testület döntési hatásköreir l, még ha kissé általánosak is egyes válaszok. •

A helyi képvisel k els dleges feladata a válaszadók túlnyomó többsége szerint a lakossági kérések továbbítása a képvisel -testület felé, továbbá a képvisel -testület munkájában való közrem ködés. Egyértelm en kit nik a válaszokból a helyi képvisel k lakossági köt désének igenlése.

•

A bizottságok feladatai felsorolásánál már kevesebb tudásról „árulkodnak” a válaszok. Említésre került két alkalommal a képvisel -testületi döntések ellen rzése, a pénzügyi bizottságnál a javaslattétel és ellen rzés, egy általánosan

megfogalmazott

„döntési

jogkör”,

és

egy

szakmailag

mindenképpen vitatható „közmeghallgatás”. (A jogszabály szerinti válasz itt is el fordul, ezeket többször nem ismételjük.) •

Viszonylag jó tájékozottsággal bírnak a megkérdezettek a kisebbségi önkormányzati válaszban

feladatokról,

említik

a

melyek

kisebbségi

között

lakosok

azonos

arányban

tájékoztatását,

egy-egy

hagyományok

meg rzését, jelképek, Szervezeti és M ködési Szabályzat alkotását, a saját hatáskörben való gazdálkodást, továbbá véleményezési és egyetértési jogot és az érdekképviseletet. Az intézmények esetében (valószín

a kérdés nehezebb értelmezhet sége

miatt is), a feladatuk ellátását, adatszolgáltatást, az alapító okiratuk szerinti tevékenységet és a véleményezési jogkör gyakorlását lehet kiemelni. A társadalmi szervezeteknél a hagyományok rzése, az adatszolgáltatás és a lakosok bevonása a közösségi programokba jelenik meg egy-egy válaszban.

24

•

A vállalkozóknál ez utóbbi úgyszintén megfogalmazódik, e mellett pedig a minél több helyi lakos foglalkoztatása. S egy több, mint kritikai észrevétel: „nincs kapcsolatuk az önkormányzattal”. A válaszadókat megkértük arra is, hogy jelöljék meg sorrendben azokat a személyeket, akikt l feladatokat, utasításokat kapnak. Tettük ezt abból kiindulva, hogy a döntési kompetenciák realizálódása a körjegyz ség „mindennapi

életében”

gyakorlatilag

ezeken

keresztül

realizálódik.

A

háromféle válaszlehet ség közül els ként azon személyeket kellett megjelölni, akikt l rendszeresen kapnak feladatokat, utasításokat. •

Érdekességként említjük, hogy majdnem ugyanannyian említették itt a polgármestert és a körjegyz t (a körjegyz t nyolcan, a polgármestert heten jelölték meg). A „néha-néha” válaszlehet ségre egy valaki jelölte meg a polgármestert,

míg

az

„esetenként”

válaszlehet ségre

hárman

a

polgármestert, egy válaszadó a körjegyz t. (A válaszadók között volt, aki a pénztárost és az igazgatási munkatársat megjelölte, de k a kérdés kapcsán irrelevánsak.) Megkérdeztük azt is, hogy szakmai problémáik megbeszélése céljából kikhez fordulnak segítségért. Itt a legtöbb válasz a körjegyz t jelölte meg, de volt, aki az államigazgatási hivatal területi referensét, volt aki az anyakönyvi hivatalt, és volt olyan válaszadó is, aki a polgármestert. Még mindig a döntéshozatali mechanizmusnál tartva: kértük azt is a válaszadóktól, hogy

(mármint az érintett köztisztvisel ), milyen ügyekben

segíti az alább felsoroltak tevékenységét? Ez a kérdés egy kissé „ellen rizte” a fentebb említett döntési kompetenciákkal kapcsolatosat.

25

•

Sokan és sokféle ügyben m ködnek közre a polgármester tevékenységének el készítésében. Így ketten-hárman is megjelölték a segélyezési ügyeket, a különböz

határozatok

meghozatalát,

pénzügyi

elemzéseket,

adatszolgáltatásokban való közrem ködést. E mellett volt, aki a közcélúak foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat, s volt, aki a napi tevékenységgel összefügg technikai jelleg írta. S, egy általános jelleg •

A körjegyz

feladatellátást, mint telefonok, faxok elküldését válasz a végén: „amiket rá osztanak”.

esetében érdekes módon kevesebb feladatot jelöltek meg, így

ketten-ketten-ketten-ketten

a

kérelmek

befogadását,

a

jogosultság

vizsgálatát, adatgy jtést, elemzések elvégzését, s volt aki az adó- és értékbizonyítványok kidolgozását, míg egy válasz a telefonok és faxok küldésével kapcsolatos feladatokat. Az alpolgármesternél érdemi választ nem kaptunk, a képvisel -testületnél és a bizottságoknál a döntés-el készítés, a helyi képvisel knél a kérésükre történ adatszolgáltatás és jogértelmezés. •

A kisebbségi önkormányzatoknál a kérésüknek megfelel túlmen en

az

intézményeknél

adatgy jtés úgyszintén

és az

elemzés,

segítségnyújtáson

pályázatok

adatgy jtés,

letöltése,

statisztikák

az

készítése,

jogértelmezés, a társadalmi szervezeteknél a pénzügyeikhez nyújtott szakmai segítség, s itt is, valamint az állampolgárok és a vállalkozók esetében a kérésüknek megfelel

közrem ködés szerepelt. Itt jegyezzük meg, hogy

valószín síthet , hogy a hivatal dolgozóinak a felsoroltakkal való kapcsolatát ténylegesen is jellemzi egy igen pozitív hozzáállás, hiszen a „kérésüknek megfelel ” válasz igen sokszor megjelenik. Bár némiképp félrevezet volt a következ kérdésünk, amelyben arra voltunk kíváncsiak, hogy mondjanak példát a köztisztvisel k arra, amikor valamely önkormányzati ügyben a döntést a polgármester, illet leg a körjegyz hozza. A polgármesternél a legtöbb választ a segélyezés, lakásfenntartási támogatás kapta (hatan), hárman a teljes m ködést, gazdálkodást jelölték meg, s egyegy válasz született a gazdasági ügyekben és a minden számla kifizetésénél. 26

A körjegyz

esetében ugyanezek: körjegyz ségi számlák kifizetése, szociális

ügyek, ellenjegyzés, építési hatósági ügyek, általános hatósági ügyek, gyámügyek (ezek egy-egy válasszal), s ketten említették a m ködést és gazdálkodást. Egy kvázi ellen rz

kérdésként kértük a válaszadókat, hogy jelezzék, hogy

kik határoznak meg számukra általában feladatokat. A válaszok megegyeztek a korábban írtakkal, de itt megjelentek még a kisebbségi önkormányzatok két válaszban, s egy-egyben a képvisel -testület és az intézmény-vezet k. A polgármesteri hivatal lehetséges szerepvállalása (a jogszabályokban kötelez en el írt feladatokon túlmen en) nagy mértékben függ attól is, hogy a képvisel -testület miként értékeli a hivatal (körjegyz ség) tevékenységét, s hogy

e

körben

hogyan

súlypontozódnak

az

igazgatási-hatósági,

a

szolgáltatási és a menedzsment szemlélettel kapcsolatos elvárások, igények.

A körjegyz ség képvisel -testület el tti beszámolói Itt most ama alapdokumentumok elemzését végezzük el, amely a legátfogóbb e tekintetben, azaz a körjegyz ségnek a képvisel -testület el tti beszámolóját igyekszünk értékelni és összehasonlítani az el z

önkormányzati ciklus

végéig kiterjed en (2006., 2007., 2008. évi körjegyz ségi beszámolók). A 2006. évi beszámoló kiemelend nek tartotta a munkavégzés magas szint tárgyi feltételeinek megteremtését, jelezve, hogy valamennyi számítógép rendszerbe van kötve, s ezáltal gyors, hatékony kommunikációt teremtett meg,

a

gépek

Internet-eléréssel,

közvetlen

e-mail

elérhet séggel

rendelkeznek.

27

•

Rá egy évre már az jelent meg, hogy a technikai eszközök fejlesztésében némi megtorpanás figyelhet történ

meg, s a növekv

postaköltségek miatt az e-mailen

kapcsolattartás nem csökkentette a postaköltséget. A legutóbbi

beszámoló bizakodik abban, hogy az ÁROP Projekt (melynek jelen tanulmány is része) hozzájárulhat az infrastruktúra megújításához. A 2006-os beszámoló kiemeli a gépi iktatás hatékonyságát, azt, hogy minden ügyintéz

közvetlenül elérheti a rá irányadó ügyiratanyagot, s a vezetés

ellen rzésére is lehet séget ad. •

Viszont az ASZA gép a körjegyz ség szerveréhez nem csatlakoztatható. Ezt er síti

a

2007-es

beszámoló

is,

megjegyezve,

hogy

az

ASZA

gép

használatához kapcsolódó költségek csökkentésére két nyomtatót kellett beszerezni, továbbá jelzi azt is, hogy id ben kellene kisebb összegekkel fejleszteni a szervergépet, s azt, hogy a fax, szkenner és CD-író beszerzések elmaradtak. A 2008-as beszámoló pozitívumként emeli ki, hogy az iratkezelésre, adminisztrációra

fordított

id

minimálisra

csökkent,

a

program

verziójának alkalmazása lehet vé tette a manuális iktatás és átvev

új

könyv

elhagyását. •

Tanulságként citáljuk azonban ama megállapítást, mely szerint a növekv postaköltségek csökkentette

miatt a

az

e-mailen

postaköltséget.

keresztüli

kapcsolattartás

Elgondolkodtató

az

is,

nem hogy

hivatalsegédenként több, mint 10.000 küldeményt továbbítanak évente, amivel jelent s anyagi megtakarítást értek el. Bizonyos mértékben változtak a hivatali ügyfélforgalmat mutató számok. Amíg 2007-ben 2006-hoz képest ezerrel n tt a f számra való iktatás (3037), az alszám pedig 5774, 2008-ban ugyanez lényegesen viszont nem változott: f szám 3077, alszám: 5130. Ilyen mennyiség

ügyiratok iktatásához

szakképzett ügykezel is szükséges, amivel a hivatal rendelkezik. 28

•

Az államigazgatási és az önkormányzati hatósági ügyintézés min ségi színvonalát egyértelm en jelzi ama tény, hogy jogorvoslatot egyetlen határozattal szemben sem nyújtottak be az ügyfelek. A körjegyz ség létszámában lényeges változások nem álltak be (általában 1213 f ), volt, amikor egy f vel csökkent, majd egy f vel n tt az apparátus létszámkerete.

•

A problémát a hosszabb gyakorlattal rendelkez k eltávozásának pótlása jelentette. A köztisztvisel k képzése folyamatosnak tekinthet , más kérdés, hogy vannak olyan képzési formák, amelyekhez a dolgozók részér l történ fizetési kötelezettség is járul.

•

Elgondolkodtatónak tartjuk ama megállapítást, amely szinte valamennyi beszámolóban szerepel, s minek lényege, hogy a lakosság érzékenysége folyamatosan n , t r képessége egyre csökken, az ügyfelek különböz anyagi és egyéb problémákkal küszködnek, s általában azonnali megoldást igényelnek gondjaik, problémáik megoldására, amit a hivatal sokszor nem tud teljesíteni. Ugyancsak

mindegyik

beszámoló

érinti

a

végrehajtással

kapcsolatos

problémákat, melyek egy része adóbehajtás, egy másik része pedig végrehajtást kér

megkeresésekb l, a rend rkapitányságoktól a ki nem

fizetett szabálysértési bírságok adók módjára történ behajtásából adódik. •

Megállapítják, hogy az esetek többségében a végrehajtás eredménytelen, a letiltható jövedelem, vagyontárgy hiánya miatt. Mindhárom

évre

vonatkozóan

érvényes,

hogy

a

hivatal

feladatait

költségvetési támogatásokból, saját bevételekb l és gazdálkodási hitelb l fedezte, a szükséges pénzügyi fedezet egész évben rendelkezésre állt, a finanszírozás is folyamatos volt. 29

•

A beszámolók közül különösen a 2008. évi emeli ki azt a vonzatát az apparátus tevékenységének, amely a legszorosabb összefüggésben van a hivatali menedzserszemlélet, szolgáltatások meggyökereztetésével.

•

Napi feladatként jelzi a dokumentum a pályázatok felkutatását, elkészítését, elszámolását, hozzátéve, hogy mind a települési önkormányzatok, mind pedig a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek pályázatírásában jelent s szerepet vállal a körjegyz ség, mely az el z ekben említetteken túl végzi a pályázathoz kapcsolódó teljes ügyvitelt, a gyakorlati megvalósítást figyelemmel kíséri, s a támogatás elszámolását is ellátja.

•

Ennek ellenére úgy vélik, hogy a gazdasági helyzetük egy ideig nem teszi még lehet vé

egy

köztisztvisel

teljesen

önálló,

kizárólag

pályázatírással

foglalkozó

alkalmazását. Bár, ahogy megjegyzi a beszámoló: „az év végi

befolyt pályázati pénzekr l szóló beszámoló értékelésénél lehet, hogy megfontolás tárgyává lehetne tenni a körjegyz ség létszámának b vítését egy ilyen státusszal.” A magunk részér l ezzel teljes mértékben egyetértünk. •

Végül a beszámolók utolsó gondolatai követelményként hangsúlyozzák a köztisztvisel k számára a köz szolgálatát, közvetlen és él

kapcsolatok

kiépítését és fenntartását a lakossággal, az önkormányzati intézményekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, a közvetlen kapcsolat er sítését

a

megalapozott,

körültekint

közigazgatási

döntések

meghozatalával, s el segítve az önkéntes jogkövetést, er sítve a kölcsönös tájékoztatást, a problémák azonnali megbeszélését, s a racionális döntések közös megkeresésének szükségességét.

Stratégiai menedzsment szemlélet és kommunikáció A menedzsment szemlélet kialakítása érdekében az önkormányzatnak magáévá kell tenni a hatékony kommunikációt, mely a környezettel való folyamatos párbeszédet biztosítja, és megteremti a kell

bizalmat és

támogatottságot a munkájához. 30

•

Az önkormányzat kommunikációs stratégiájának részét kell, hogy képezze a bizalom építése érdekében a helyi társadalmi támogatás elnyerése és a róla alkotott vélemény befolyásolása; stratégiai céljainak megismertetése és kommunikációs taktikai eszközeinek kialakítása; korrekt, hiteles, sokoldalú és folyamatos tájékoztatás, figyelemmel az e-kommunikáció nyújtotta lehet ségekre is, a jó munkahelyi légkör fenntartása, valamint a munka hatékonyságának fokozása.

•

A meglév

kapcsolatok javítása, hatékony együttm ködés és kapcsolat

alakítása

az

intézményekkel,

vállalkozásokkal,

egyházakkal,

civil

szervezetekkel és a lakossággal; pozitív image kialakítása; a nyilvánosság fokozása; formális és informális kapcsolatok javítása, b vítése; a térségi szerepkör

fokozása;

rendszeres

kapcsolattartás

más

településekkel,

partnerszervekkel – új feladatokat, szemléletváltozást jelentenek. Az aktív kommunikáció és információáramoltatás nagyban befolyásolja az önkormányzat eredményességét, hatékonyságát. Ez magában foglalja a munkatársi

kapcsolatokban

rejl

kommunikációs

lehet ségek

és

együttm ködési készségek feltárását és azt, hogy ki, milyen rendszerességgel és kit l jut információkhoz. •

Minden köztisztvisel

munkaköri leírásában célszer

szerepeltetni az

információkezelésre vonatkozó szabályokat, és feladatként meghatározni a munkaterületén

felmerül

kiemelt

jelent ség

történésekr l

szóló

tájékoztatási kötelezettséget. •

A küls

információs csatornák tükrében a bizottsági ülések és a képvisel -

testületi ülések meghívotti körének b vítésére is lehet ség van. Nagyon fontos az együttm ködés, az interaktív visszacsatolást is magába foglaló kommunikáció minden társadalmi csoporttal; célszer

bevonni

ket a

közösségi célok, feladatok megvalósításába.

31

•

A

körjegyz ség

munkájának

eredményességét

fokozza,

ha

különböz

módokon információt gy jt a tevékenységér l és ahhoz kapcsolódó fontos tényez kr l. A visszacsatolás elengedhetetlen.

A stratégiai menedzsment er sítése •

Vizsgálataink

során

megállapíthattuk,

hogy

a

település

életének

alakításában jelent s szereppel bíró szervezetek és személyek alapvet en a vonatkozó jogi szabályozásokban megjelölt döntési kompetenciákkal bírnak, melyek között a gyakorlat alakítja ki a koordináció, együttm ködés kereteit. •

Az

együttm ködés

tekinthet

olyan

általános

jelleg

döntéshozatali

formának

itt, amely jellemzi a képvisel -testületen (bizottságokon) belüli

viszonyokat éppúgy, mint az önkormányzat m ködtetése szempontjából meghatározó két jelent s tisztséget betölt

személy, a polgármester(ek), de

kiemelve itt a Lánycsóki polgármestert, és a körjegyz közötti kapcsolatokat. •

Az is tény, hogy bizonyos tekintetben megfigyelhet egyfajta kett sség, vagy másként fogalmazva az, hogy nem válnak el élesen a hivatal tekintetében az irányítási

és

vezetési

jogosítványok,

hanem

inkább

a

„közös

ügy”

valamennyi, a település, az önkormányzat életét érint , és a hivatalnál lecsapódó kérdés, és ebb l fakadóan inkáb egyfajta együttdolgozásról, együttes cselekvésekr l beszélhetünk, még akkor is, hogyha a végs döntések jogilag az adott személyhez, illetve szervezethez köt dnek. •

A magunk részér l nem látjuk szükségesnek azt, hogy formalizáljuk a döntési szinteket, mivel a feladatkörök és hatáskörök egyébként megfelel en tisztázottak megfigyelhet

és

világosak.

Az

igaz,

hogy

bizonyos

„összemosódás”

a mindennapi munkavégzés során, ez azonban nem jelent

átfedéseket, visszásságokat, párhuzamosságokat, így tehát nem látjuk indokoltnak a jogi, illet leg bels szabályozásban való további regulázást. 32

•

Azt ennek ellenére javasolhatjuk, hogy egy cikluszáró, avagy évindító apparátusi értekezleten, munkamegbeszélésen a dolgozókkal együttesen értékeljék ily szempontból az önkormányzati, hivatali döntési mechanizmust. A stratégiai menedzsment szemlélet úgyszintén megjelenik az önkormányzat m ködésében, ezt egyrészt tükrözi a gazdasági program, az önkormányzati, hivatali, intézményi, civil szervezeti forrásszerzések, s a lehet séghez mérten elért fejlesztések, beruházások.

•

A

menedzserszemlélet

er sítése

kapcsán

javasolható

a

település

fejlesztésének, a közösség életfeltételeinek jobbításával kapcsolatos célok nyilvánosságának er sítése, az állampolgári civil részvétel folyamatossá tétele. •

Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a Lánycsóki vezet k, helyi képvisel k ismerik a település társadalmi, gazdasági viszonyait, ennek ellenére úgy véljük, hogy a helyi szükségleteket folyamatosan érdemes vizsgálni, s a lakosokhoz még több információt juttatni, er síteni az együttm ködést és segíteni az egyéni és csoportos részvételüket, kezdeményezési lehet ségüket.

•

A közszolgáltatások színvonalának emelése, hatékonysági, gazdaságossági követelményekkel, a piaci szemlélet er sítésével, újabb hatékony módszerek bevezetésével járhat, amely tény, hogy jelent s forrásszükséglettel is bír. E források megszerzése megköveteli magát a forrás koordinációt is, településen belül és térségi vonatkozásban egyaránt.

•

A dolgozói kérd ívek válaszai között is fellelhet volt a pályázati koordináció er sítése, s tanulmányunk kés bbi részében külön is foglalkozunk a hivatalt jellemz igen nagy fokú pályázati aktivitással. Erre, valamint a menedzsment szemlélet

er sítésére

funkciókat betölt

tekintettel

javasoljuk

a

településmenedzsment

dolgozó beállítását, akinek els dleges, vagy ha tetszik,

kizárólagos feladata lenne a pályázatfigyelés, a pályázati koordináció, a pályázatírás és a pályázat végrehajtása. Valószín nek tartjuk, hogy erre a 33

képvisel -testület nem biztosít státuszt, de különböz

pályázati forrásokból

elképzelhet , hogy mód nyílna ennek alkalmazására. •

Úgy véljük, hogy még jelent s tartalékokkal rendelkeznek a vállalkozói szféra nagyobb mérv

bevonása tekintetében, akik nem csupán az ipar zési

adóval, hanem egyéb támogatásokkal is segíthetik a település fejlesztését, más oldalról pedig az önkormányzat (hivatal) azzal, hogy segítséget nyújt számukra a pályázati források felkutatására, megírására. •

A stratégiai menedzsment szemlélet akkor állandósulhat Lánycsók község önkormányzatának tevékenységében, ha egy részr l hosszabb távra szóló (önkormányzati cikluson túlmutató) fejlesztési célok, stratégiák mentén alakul, másrészr l pedig megteremti annak lehet ségét, hogy a helyi társadalom magáénak érezze és részt vegyen erejéhez, anyagi lehet ségeihez képest

a

fejlesztési

programok,

szolgáltatások

színvonalas,

az

esélyegyenl ség követelményének is eleget tev biztosításában.

34

b.)

A

hivatal

szervezetének

átalakítása

az

ügyintézési

csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segít

id

mutató

javítása érdekében. A Megbízott feladatát képezte a körjegyz ség szervezeti-m ködési rendjének, Ügyrendjének, szabályzatainak átvilágítása, a munkaköri leírások értékelése, s az ügyintézési mechanizmus elemzése. E feladatunknak is dokumentumelemzésekkel, helyszíni vizsgálódásainkkal, a dolgozók körében történt kérd ívek tapasztalatainak feldolgozásával tettünk eleget. A Feladatleírásban ugyan nem került megjelölésre, a magunk részér l fontosnak tartottuk, ezért kib vítettük munkánkat a Képvisel -testület Szervezeti és M ködési Szabályzatának értékelésével is. Tettük ezt azért is, mert ez az alapstatutum, amely dönt

módon meghatározza a képvisel -

testület és szervei, köztük a körjegyz ség m ködését, megadja a feladat- és hatáskörök, döntési mechanizmusok alapjait, a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, stb. Ez után foglalkozunk az Ügyrenddel, majd a bels szabályzatokkal és a munkaköri leírásokkal. Tanulmányunknak ebben a részében javaslatainkat kétféle módon tesszük meg. Egyrészr l röviden értékeljük az itt írt dokumentumokat, ezt követ en pedig az SZMSZ, az Ügyrend és a munkaköri leírások tekintetében megtesszük a konkrét javaslatainkat, míg a bels

szabályzatok kapcsán

általános értékelést adunk, tekintettel arra, hogy – miként a bevezet nkben jeleztük – mind a pénzügyi, mind a munkavégzéssel kapcsolatos bels szabályzatok aktualizált változatát, illetve új szabályzatokat a tanulmányunk mellékleteként

bocsátjuk

megbízónk

rendelkezésére.

Végül

még

egy

módszertaninak t n megjegyzés, hogy az értékeléseink itt rövidek lesznek, s a pozitívumokra is inkább csak utalunk, s amivel b vebben foglalkozunk, az a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok.

35

Szervezeti és M ködési Szabályzat Lánycsók Községi Önkormányzat Képvisel -testületének többször módosított 4/2003. (III. 26.) számú rendelete a képvisel -testület és szervei Szervezeti és M ködési Szabályzatáról egységes szerkezetben került kihirdetésre. A Szervezeti és M ködési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) igen alapos, részletes, mind a szervezet, mind pedig a m ködés tekintetében kell mélység

kidolgozást adó norma. Fontos sajátosságaként említend , hogy

rendelkezéseiben megjelennek az Ötv.-ben foglaltak is. A magunk részér l ezt a megoldást helyesnek tartjuk, arra is figyelemmel, hogy amikor az Ötv. valamely rendelkezése jelenik meg az SZMSZ-ben, azok szó szerint kerültek a megfelel szövegkörnyezetbe. Az SZMSZ nagyban-egészben követi az Ötv. szerkezeti rendszerét: az általános rendelkezések; az önkormányzat feladat- és hatáskörei, és azok gyakorlása;

a

képvisel -testület

m ködése;

az

önkormányzati

rendeletalkotás; a települési képvisel ; a képvisel -testület bizottságai; a tisztségvisel k;

a

körjegyz ség;

az

önkormányzati

társulás;

a

helyi

népszavazás, népi kezdeményezés; lakossági fórumok; az önkormányzat vagyona és a záró rendelkezések cím

fejezetekre tagozódik. Az SZMSZ-t

több függelék egészíti ki, közöttük a kés bb majd külön elemzésre kerül „Lánycsók-Kisnyárád Körjegyz sége Gazdasági Szervezetének Ügyrendje”. Az SZMSZ vizsgálata során meggy z dtünk arról, hogy annak tartalma minden tekintetben törvényes, megfogalmazásai szakszer ek, közérthet ek, a különböz

fejezetekben írtak egymásra épülnek, konzisztensek, a norma

alkalmas keretéül szolgál a képvisel -testület és szervei szervezeti rendjéhez, e

szervek

m ködéséhez.

Mindeme

pozitív

megállapítás

mellett

az

alábbiakban – konkrétan megjelölve az adott jogszabályhelyet – tesszük meg különböz

észrevételünket,

javaslatunkat

az

SZMSZ

esetleges

továbbfejlesztésére.

36

•

Az SZMSZ címe: az SZMSZ-ben „Lánycsók Községi Önkormányzat…. „szerepel,

de

már

a

bevezet

néhány

sorban

is

„Lánycsók

Község

Önkormányzat …”. Ez a kett sség végigvonul az SZMSZ-en, ezért javasoljuk valamelyik elnevezés konzekvens alkalmazását. •

Ugyan nem kötelez , de a bevezet

mondat helyett vagy azzal együtt egy

rövid preambulumot lehetne megfogalmazni. •

1.

§

(1)

bekezdés:

Önkormányzatának

mivel

itt

szerepel

Képvisel -testülete

zárójelbe írják a következ

el ször

(javasoljuk,

Lánycsók hogy

ezt

Község követ en

szöveget: „tov.: képvisel -testület). 1. § (2)

bekezdés: Itt a második sorban a „település” szerepel, célszer bbnek látjuk a „község” megjelölést. 1. § (3) bekezdés: A magunk részér l e bekezdés utolsó sorában szerepl „modern világ követelményeivel” kitételt elhagynánk. •

2. § (1) bekezdés: „önkormányzati testületbe” helyett: „képvisel -testületbe”. 2. § (3) bekezdés: Ezt követ en fel lehetne tüntetni az önkormányzat (képvisel -testület,

körjegyz ség)

elektronikus

elérhet ségét.

Ebben

az

esetben a bekezdések száma értelemszer en változna. 2. § (6) bekezdés: Helyesen: „képvisel -testület hivatalának….”. 3. § (2), (4) bekezdés: Igen helyeselhet a pecsét használat rendjére vonatkozó külön rendelet, de utalni kellene arra, hogy ez a (4) bekezdésben írtakkal együtt értelmezend . 3. § (4) bekezdés: az itt szerepl

utolsó mondatot javasoljuk d.) ponttal jelölni.

Amennyiben a községnek van olyan ünnepe, vagy a község ünnepévé lehet nyilvánítani valamely más „honos” napot, úgy azt is fel lehetne itt tüntetni. •

7. § (3) bekezdés: Az itt írtakat a magunk részér l célszer bbnek látnánk a Vagyonrendeletben szabályozni.

•

9. § a.) pont: Törlend a „helyi önkormányzat”, hiszen Lánycsókról van szó, s így elegend lenne a képvisel -testület, illetve …. Ennek kapcsán jegyezzük meg, kés bb majd néhány példával még illusztráljuk, hogy néha-néha véleményünk szerint jobban kellene bizonyos tételeket adaptálni erre az SZMSZ-re. 37

•

11. § (2), (3), (4) bekezdés: Az itt írtak az Ötv.-n alapulnak, kérdéses, hogy ennek valamennyi része alkalmazandó-e Lánycsókra (pl.: tudomány), a (3) bekezdésben a települési önkormányzat megnevesítend .

•

13. § (1) bekezdés: Az „önkormányzat” szövegrész törlend .

•

14. §: Bizonyos pontosításra lenne itt szükség, ugyanis az Ötv. az át nem ruházható jogköröket sorolja fel, ezen túlmen en a képvisel -testület – ha nem áll fenn a v.) pontban írt eset – élhet átruházási jogával, ehhez nem kell, nem szükséges az Ötv. külön rendelkezése. Egyébként a felsorolás helyes.

•

17. § (4) bekezdés: A testületi ülésfajták között esetleg meg lehet említeni az ún.: „ünnepi üléseket” is.

•

18. § (2) bekezdés: Bár kés bb majd megjelenik a szabályzásban, de mivel itt a képvisel -testület megalakulásáról, azaz az alakuló ülésr l van szó, célszer bbnek látnánk, ha itt szerepelne a polgármester és a helyi képvisel k eskütételi kötelezettsége. Ugyanis ez is az alakuló ülés kötelez napirendi pontja.

•

20.

§

(2)

bekezdés:

Id közbeni

jogszabályváltozások

miatt

helyesen:

„….Regionális Államigazgatási Hivatal”. (Bár megjegyezzük, hogy ezzel nem érdemes foglalkozni, tekintettel arra, hogy az ismert alkotmánybírósági döntés

és

a

Parlament

mulasztásos

alkotmánysértése

miatt

az

önkormányzatok törvényességi ellen rzése hazánkban nem megoldott, s így az itt írt jogkörrel nem tudna egyetlen szerv sem élni – e tanulmány írásának id pontjában.) •

23. § (5) bekezdés: Célszer nek látnánk a tanácskozási jogú meghívotti kört kiegészíteni – az Ötv.-ben említettekre is hivatkozva – a képvisel -testület által meghatározott helyi civil szervezettel.

•

28. § (3) bekezdés: Nehezen megvalósíthatónak tartjuk, hogy a munkaterv és a ciklusprogram az új képvisel -testület megválasztását követ

els 38

alkalommal (tehát az alakuló ülésen) kerüljön el terjesztésre. Inkább az alakuló ülést követ els alkalmat javasoljuk itt meghatározni. •

31. § (2) bekezdés b.) pont: Lásd azt, amit korábban a törvényességi ellen rzés hiányáról írtunk.

•

34. § (3) bekezdés: Javasoljuk akként átalakítani, hogy a „célszer ” jelz maradjon ki, s e helyett az „itt írtaktól való esetleges kivétel” szerepeljen.

•

35. § (7) bekezdés: Kérdéses, hogy e terjedelmi korlátoknak a gazdasági program és a ciklusprogram, avagy egy településfejlesztési koncepció eleget tud-e tenni.

•

40. § (7) bekezdés b.) pont: Az itt írt szankció mellett esetleg alkalmazni lehetne a tiszteletdíj megvonását is.

•

41. § (5) bekezdés: Ha egyszer gyakorlatban probléma merülne fel, nehezen lenne kiküszöbölhet az ülés ki tudja, meddig történ elhúzódása, hiszen itt az jelenik meg, hogy az el terjeszt

hozzászólásainak száma a vita során

nem korlátozható. 41. § (10) bekezdés: Elírás miatt javasoljuk a második (10) bekezdést (11) bekezdésre változtatni. •

42. § (1) bekezdés: A szabályozás tartalma helyes, mégis javasoljuk azt, hogy miután megállapította az ülés elnöke a határozatképtelenséget, esetleg adjon a szabályzat egy 30 percnyi id t arra, hogy „rövid úton” vagy telefonon próbálja elérni a hiányzó képvisel k megjelenését. S ha ez nem sikerül, akkor történjék az elnapolás.

•

49. § (1) bekezdés: A megfogalmazás kissé módosítandó, ugyanis nem biztos, hogy a határozat meghozatalához az „igen” szavazatok szükségesek, mert például, ha arról szól a határozat-tervezet, hogy valamit megvalósítsanak vagy nem, és a „nem” szavazatok kerültek többségbe, úgy ez min sül elfogadott határozatnak. 39

•

50. § (1) bekezdés a.) pont: Az SZMSZ másutt sem hivatkozta meg az önkormányzati törvényt, így javasoljuk itt is elhagyni.

•

52. § (3) bekezdés: Az indoklási részt nem tartjuk célszer nek szerepeltetni. (Amely alkalmas a gyors keresésre, ellen rzésre.)

•

54. § (2) bekezdés: Az itt írt feladatok mellett a várható hatásokat is szerepeltetni lehetne. 54. § (10) bekezdés: Javasoljuk pontosítani a képvisel -testület rendeleteinek megnevezését, itt ugyanis az önkormányzat szerepel, míg maga az SZMSZ is az önkormányzat képvisel -testületének rendelete címet kapta.

•

61. §: Az „önkormányzati” … rész törlend .

•

63. § e.) pont: Tekintettel az Unióhoz történt csatlakozásunkra, javasoljuk kissé átfogalmazni a mondatot.

•

65. § (1) bekezdés: Kiegészítend azzal, hogy a körjegyz sem lehet bizottság elnöke vagy tagja.

•

69. § (2) bekezdés: Az els mondat már szerepelt.

•

70. § (7) bekezdés: Inkább csak kérdésként tesszük fel, hogy jó-e az a megfogalmazás, mely szerint: a polgármester hivatali munkarendje a körjegyz ség munkarendjével azonos?

•

75. § (1) bekezdés: Az els

sorban is célszer nek látjuk szerepeltetni a

körjegyz séget. 75. § (1) bekezdés m.) pont: … testületi ülések (többes szám). •

80. § (1) bekezdés: Mivel egyéb társulásokban is részt vesz a képvisel testület, kérdéses, hogy az itt írtakat meg kell-e jeleníteni. 80. § (2) bekezdés: Az itt írt „öntevékeny társulások” helyett talán célszer bb lenne a „szervez dés” fogalmat használni.

40

•

85/A. §: Itt több helyütt is szerepel „az adott helyi önkormányzat”, ezeket indokoltnak tartjuk adaptálni Lánycsókra.

•

89. § (6) bekezdés: Helyesen: körjegyz . Az el z ekben írt kisebb, túlnyomórészt formai pontosítási megjegyzések nem rontják azt, amit e rész bevezet jében megfogalmaztunk, mely szerint egy alapos szakszer

körültekint , a szervezeti és m ködési, feladatköri és

eljárásköri kérdéseket egyaránt rögzít

rendeletet alkotott a képvisel -

testület.

Ügyrend Az SZMSZ a képvisel -testület és szervei m ködésének legfontosabb dokumentuma, az Ügyrend általában a polgármesteri hivataloké, itt a körjegyz ségé (gazdasági szervezeté). Az Ügyrendben szabályozott kérdések tekintetében a képvisel -testületnek „szabad keze van”, azaz ez is összefügg a szervezetalakítási jogával, azzal, hogy természetesen minden olyan alapvet kérdést

indokolt

e

bels

normában

rögzíteni,

amely

a

körjegyz ség

jogállásával, irányításával, az általa ellátott feladatokkal, hatáskörökkel kapcsolatos. Az Ügyrend eme kötelezettségeinek eleget tesz. Az SZMSZ-hez képest jóval tömörebb, rövidebb, szinte tézisszer en sorolja fel a legfontosabb szervezetim ködési kérdéseket, eljárási szabályokat. •

Az Ügyrendben szerepel a körjegyz ség ügyfélfogadási rendje és a pénztári órák, az viszont nem, hogy mikor van ügyfélfogadás Kisnyárádon.

•

Rögzíti az Ügyrend a munkaköri leírásokkal kapcsolatos kötelezettséget, indokolt ezeket az Ügyrend mellékleteként kezelni.

41

•

Az Ügyrend részletesen szól a gazdasági szervezet által ellátandó pénzügyi, gazdálkodási

feladatokról,

ezen

felhasználásról, a saját hatáskör fenntartásról,

m ködtetésr l,

belül

a

tervezésr l,

az

el irányzat

el írás módosításról, az üzemeltetésr l, beruházásról,

vagyonhasználatról

és

hasznosításról, munkaer -gazdálkodásról, készpénzkezelésr l, könyvvezetési és beszámolási kötelezettségr l, adatszolgáltatásról, a vezet k és más dolgozók pénzügyi gazdálkodási feladatairól, hatás- és jogkörükr l, a körjegyz ség

önkormányzati,

kisebbségi

önkormányzati

m ködéssel

kapcsolatos feladatairól, s végül a körjegyz ség államigazgatási feladatairól. •

A záró rendelkezések egyebek mellett rögzítik, hogy az Ügyrend függelékei a külön körjegyz ségi utasításban kiadott szabályzatok, de hogy ezek melyek, azok nincsenek megjelölve. (Az Ügyrend hatálybalépésének id pontjára gondolunk.)

•

Az el z

bekezdésben írtak kapcsán érdemi, tartalmi észrevételeket nem

kívánunk tenni, mivel az ott írtak szakszer ek, pénzügyi, számviteli szempontból is megfelel ek.

Viszont arra hívjuk fel a figyelmet, hogy

indokolt lenne ezek adaptálása a körjegyz ségre, mivel pl.: mindenütt „a szerv” szerepel, s magukban a megfogalmazásokban sem tükröz dnek mindig a helyi sajátosságok, el írások. (Ez vonatkozik a vezet k és más dolgozók pénzügyi, gazdálkodási feladat-, hatás- és jogkörére is.) •

Fentebb utaltunk arra, hogy az Ügyrendben nem szabályozott kérdéseket egyéb szabályzatok rögzítik, ezzel együtt (vagy ezek részbeni hiányában) lehetne foglalkozni a polgármester-körjegyz -köztisztvisel k közötti alapvet munkakapcsolatokkal; a kiadmányozás rendjével; az ügyintézés legfontosabb szabályaival;

a

szabadságok

engedélyezésével;

a

munkarendet,

a

munkafegyelmet; a kiküldetés rendjét; a munkaid alatti eltávozásokat, stb. érint kérdésekkel. •

A kés bbiek során még foglalkozunk az Ügyfélszolgálati Chartával, de mivel ide kívánkozik, jelezzük, hogy lehetne érinteni az Ügyrendben az ügyfelekkel való „bánásmód” alapvet

követelményeit, a türelmes, udvarias ügyintézés 42

követelményét,

azt

a

segít készséget,

amit

egyébként

gyakorlatban

megvalósítanak a dolgozók, stb. •

Ugyancsak a gyakorlatra és a helyi viszonyokra utalunk, amikor javasoljuk annak rögzítését, hogy amennyiben lehetséges és más sürg s tevékenységük ezt nem akadályozza, úgy az ügyfeleket az ügyfélfogadási id n túl is fogadják az ügyintéz k.

•

Mindezek mellett el

lehetne írni, hogy a hivatal hatáskörébe nem tartozó

ügyben is adjanak (ha tudnak) tanácsot, segítséget, más hivatalokra vonatkozó információkat, stb. – ez összefügg a hivatal ügyfélszolgálati jellegének er sítésével. •

Úgy véljük, hogy ügyrendbe tartozna annak rögzítése, hogy minden dolgozónak a munkaid

megkezdésekor munkavégzésre alkalmas és képes

állapotban kell megjelennie. S bár nem hisszük, hogy ez a gyakorlatban el fordult, rögzíteni lehetne azt is, hogy szeszes ital fogyasztása munkaid alatt tilos, s ez azonnali fegyelmi eljárás indítását vonja maga után. •

A jogi személyiséggel kapcsolatban rögzíteni lenne célszer , hogy bels szervezeti egységekre nem tagolódik.

•

Végül – ugyan más vonatkozásban korábban már érintettük – de itt kellene szólni arról, hogy a köztisztvisel k munkavégzésére vonatkozó egyedi el írásokat a munkaköri leírásaik tartalmazzák, beleértve a szolgálati út betartásának követelményét is, s ezek az Ügyrend mellékletét képezik.

Bels szabályzatok A hivatal átvilágítása során áttekintettük a körjegyz ség szabályzatait, mind a

pénzügyieket,

összességükben

mind

a

munkarendet

megfelel en

biztosítják

érint eket. a

E

bels

körjegyz ség

normák

m ködését.

Esetenként pontatlanságok, avagy az adaptációk hiányai jelennek meg. 43

Aktualizáltságukat illet en is eltér ek, vannak közöttük olyanok, amelyek több évvel ezel ttiek, de jó részük 2005-2008 közötti, de van 2009-es is. Az általunk átvizsgált szabályzatok, példálózó jelleggel: Számviteli Politika, s annak

mellékletei;

Bizonylati

Szabályzat

és

Album,

Házipénztár

és

Pénztárkezelés, Leltározás és Leltárkezelés, Eszközök és Források Értékelési Szabályzata, Bankszámlakezelési Szabályzat, Költségvetési, Tervezési és Beszámolási Szabályzat, valamint Képerny El tti Munkavégzés, Munkahelyi Dohányzás,

Illetményel leg

Felvételének

Kezelésének Eljárásrendje, Közérdek

Rendje,

Szabálytalanságok

Adatok Megismerésére Vonatkozó

Igények Teljesítési Rendje, Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat, Iratkezelési Szabályzat,

Kockázatkezelési

Szabályzat,

Bels

Ellen rzési

Szabályzat,

FEUVE. •

Módszertani szempontból tartottuk azt helyes megoldásnak, ha e – számarányait tekintve is jelent s (30 körüli), s terjedelmét illet en igen nagy (mindösszesen 3-400 oldal) – szabályzatok felülvizsgálatát érint munkánkat egy általunk megadott és aktualizált egységes rendszerbe foglalva készítjük el, és ahogy azt jeleztük, mellékletként csatoljuk tanulmányunkhoz.

Munkaköri leírások: A

köztisztvisel k

dokumentumaként

konkrét

munkavégzésének

(értelemszer en

a

kinevezési

a

legfontosabb

okmány

mellett),

a

munkaköri leírásokat tartjuk. A munkaköri leírások összessége ugyanis kell, hogy tartalmazza a hivatal által ellátott valamennyi feladatkört. Személyre bontva kell továbbá, hogy rögzítsék e dokumentumok az ellátandó államigazgatási,

szolgáltatási

vagy

az

önkormányzati

feladatokkal

kapcsolatos tevékenységeket és az ehhez rendelt hatásköröket. Más

oldalról

megközelítve,

a

munkaköri

leírásban

foglaltak

olyan

kötelezettségek, amelyeknek eleget kell tennie a köztisztvisel nek, s az abban foglaltak el nem végzése, nem megfelel

színvonalon történ

teljesítése 44

munkajogi, fegyelmi, kártérítési vagy esetleg büntet jogi következményekkel is

járhat.

Betartatásuk

jogkövetkezmények

miatt

és

betartásuk

szükséges,

nem

hanem

csupán

azért,

az

mert

itt

hogy

írt ezek

összessége jeleníti meg a körjegyz ség m ködésének koherenciáját. Így és ezért is húzzuk alá jelent ségét, amit a dolgozókkal is tudatosítani kell. Vizsgálataink során valamennyi munkaköri leírást elemeztük. Egyenként nem kívánunk velük foglalkozni külön-külön, csupán az általánosítható tapasztalatokat rögzítjük, s teszünk egy-két javaslatot. •

Az els

megállapításunk – ha tetszik, „gratuláció”. Ugyanis a munkaköri

leírások mindegyike azonos formátumban, azonos szerkezeti rendben, azonos

kérdésköröket

szabályozva

született.

E

dokumentumok

aktualizáltak, formailag is megfelel ek. •

Talán egyetlen kitétellel lehetne szakmailag vitába szállni, vagy legalábbis vitatható a leírások záradéka, mely szerint a munkaköri leírásban foglaltakat „kölcsönös egyetértés alapján érvényesnek tekintjük”, melyet követ en került sor annak aláírására a dolgozó és a körjegyz részér l. Úgy véljük ugyanis, hogy a munkaköri leírásban a körjegyz (ség)nek van primátusa, tehát e tekintetben nem egyenl a munkáltatói joggyakorló és a dolgozó, mely utóbbinak akkor is kötelessége ellátni az abban foglaltakat (amennyiben ott dolgozni kíván), ha egyébként nem ért valamely tétellel vagy feladattal egyet. (De az itt írtakat tekintsük munkajogi fejtegetéseknek, amelyeket egy munkajogásznak kellene továbbb értelmezni.)

A munkaköri leírások érvényesek, rögzítik a munkakört, a besorolást, a közvetlen felettest, a munkavégzés helyét, a munkakör betöltésének feltételeit, a munkarendet, a munkaköri kötelezettségeket, a felel sséget, a kapcsolatokat,

a

helyettesítést,

a

konkrét

feladatokat,

a

munkakör

specifikációt, s kitérnek a titoktartási kötelezettségre is.

45

•

Nem egységesek abból a szempontból a munkaköri leírások, hogy van, ahol megjelölik a hatáskörre vonatkozó rendelkezést és van, ahol pedig nem.

•

Eltér ek abból a szempontból, hogy hogyan, miként szerepel a pályázati tevékenység, ami – mint ahogy kés bb majd látni fogjuk – igen jelent s munkateherként mutatkozik meg szinte valamennyi köztisztvisel nél.

•

A munkaköri leírásokból hiányoznak a köztisztvisel knek a körjegyz ség tevékenységét érint

részvételével kapcsolatos jogosultságok, els sorban az,

hogy milyen fórumon jogosult véleményt mondani, észrevételeket tenni, s hogy ezt hogyan gyakorolhatja. •

Azzal is kiegészíthet ek lennének a munkaköri leírások, hogy a köztisztvisel kötelessége minden olyant tudomására jutott információt eljuttatni a körjegyz höz, amely az önkormányzatot, a körjegyz séget érinti.

•

Indokolt az azzal való kiegészítése e dokumentumoknak, hogy a küls bels

ellen rzések

során

köteles

eleget

tenni

a

munkakörét

és

érint

tájékoztatási kötelezettségnek, s azt is röviden érinteni kellene, hogy munkájáról milyen módon, hogyan kell beszámolnia felettesének, azaz a körjegyz nek. •

Végül az Ügyrendnél már érintettük, attól függ en, hogy ott szerepel vagy sem, megismételnünk ama javaslatunkat, mely szerint rögzítend , hogy a hivatali rendnek megfelel

id ben köteles munkára képes állapotban

megjelenni, munkáját köztisztvisel höz méltó módon és e szerint végezni, s szeszes ital fogyasztásától tartózkodni, mely utóbbi az azonnali fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után.

46

Az ügyirat útja A körjegyz ség hivatali menetében az ügyiratok útja kell módon m ködik. A postabontástól a kiadmányozáson át a döntés meghozataláig ennek „központ eleme” a körjegyz , illetve a hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester. A gyakorlat törvényességi szempontból megfelel , hiányosságokat, átfedéseket, párhuzamosságokat és felesleges adminisztrációt nem tapasztaltunk. Az ügyiratokat abból a szempontból is megvizsgáltuk, hogy azok eleget tesznek-e a Ket.-ben foglalt szabályoknak, valamint az ügyiratkezeléssel kapcsolatos egyéb jogszabályokban foglaltaknak. Összességében itt is azt állapíthattuk

meg,

ügyiratkezeléssel

hogy

az

kapcsolatos

ügyintézés feljegyzések

megfelel

gyorsaságú,

az

általában

szerepelnek

az

ügyiratokon, az ügyiratok útja követhet . A négy ügy, amit külön is vizsgáltunk, az alábbiakban jelzett tapasztalatokat hozta. •

Az els

egy egyszeri átmeneti segély kapcsán hozott képvisel -testületi

határozat, mellyel kapcsolatban helyesen rögzítették, hogy a jogorvoslati eszközök közül a bírói út áll nyitva. •

Az indoklási rész utal általában a testületi határozatra, de azt pontosan nem hivatkozza meg, ami azért vitatható, mert ez képezi a hozott határozat alapját. Bizonyos mértékben pontosításra szorul maga a felhasznált nyomtatvány, mivel az ügyirat tárgyánál az „egyszeri, átmeneti” megjelölés, míg a határozatban „havi egyszeri, átmeneti” szerepel. Az ügyintézés igen csak gyorsnak min síthet , hiszen szeptember 4-én érkezett a kérelem és szeptember 10-én megszületett a határozat.

•

Mellékletként a Magyar Közlöny egyik oldalának témára vonatkozó másolatát tették, ami ugyan nem kifogásolható, de „elegánsabb” lenne, ha az abban foglaltakat gépbe vívén, egy „rendes” mellékletet tettek volna az ügyirathoz.

47

•

Véleményünk szerint hiányzik továbbá a hatáskör és illetékesség pontos meghatározása.

•

A következ

ügy mozgóbolt tevékenységhez való hozzájárulásra vonatkozik.

Az ily módon való árusítást a Mohácsi jegyz

engedélyezte. Érdekes, de

korántsem ritka gyakorlatként jelezzük, hogy az engedélyezéshez a térség jegyz i eltér

feltételekkel járultak hozzá: van ahol közterületfoglalást

kötöttek ki, van ahol a hangjelzés, míg mások a gépzene tilalmát rögzítették, van aki egyéb tilalmakat is ír, és van aki kikötés nélkül járult hozzá. Lánycsók-Kisnyárád körjegyz je az id pontot és az útvezetés tervét jelölte meg feltételként. A június 23-án keltezett megkeresésre július 7-én, tehát kell id ben válaszoltak. Függetlenül a konkrét ügyt l, itt jegyezzük meg, hogy 2009. szeptember végén született egy olyan kormányrendelet, amely megszüntette a jegyz knek az itt írt hozzájárulási lehet ségét, és csak a telephely székhely szerinti jegyz

döntését l teszi függ vé az árusítás engedélyezését vagy annak

megtagadását.

Figyelemmel

arra,

hogy

az

Ötv.

szerint

is

a

helyi

közszolgáltatások biztosítása a helyi közügyek el nem vonhat körébe tartozik, álláspontunk szerint e kormányrendelet sérti az önkormányzatok itt idézett szabadságát – kötelezettségét – s így alkotmánysért , megfontolandó lehetne tehát egy utólagos normakontroll indítványozása az Alkotmánybíróságnál. •

A harmadik ügy egy közcélú munkavégzésre történ

felhívás volt. A

nyomtatvány tanúsága szerint szakmai eljárási szempontból megfelel

az

ügyintézés. •

Ugyanez vonatkozik a negyedik ügyre is, egy hagyatéki leltár megküldésér l van szó, hiányosságként itt a kísér levelek aláírása hozható fel.

48

Az ügyiratkezeléssel és ügyintézéssel kapcsolatban tett javaslataink között jelzünk néhány olyan tételt, amely véleményünk szerint ma is aktuális lehet, s amely a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalnak egy 2006.októberében folytatott megyei összegzést tartalmazó vizsgálati megállapításain alapul (akkor még létezett e szervezet). Ezek közül tallózunk tehát néhányat. (Ugyanakkor

megjegyezzük,

hogy

tudjuk:

az

elektronikus

iratkezelés

bevezetése következtében az alábbiakban írtak egy része aktualitását vesztette.) Hangsúlyozzuk, az alábbiak nem a körjegyz ségi vizsgálatainkból fakadó és annak m ködését érint tételek, de ha vannak közöttük olyanok, amelyek

érvényesek

lehetnek,

így

megfontolásra

javasoljuk

azok

átgondolását. •

Az irattári tervek kötelez évenkénti felülvizsgálata gyakran elmarad, azokat nem küldik meg levéltári jóváhagyásra, ha ez itt is fennáll, pótlandó.

•

Az iratok elintézési határidejének, sürg sségének jelölésére több módszert alkalmaznak, van ahol piros színnel emelnek ki, van ahol „S” bet vel jelölik ezt, az azonnalit pedig nagy „A”-val – ez egységesítend .

•

Az

elintézési

határid

napra

pontosan

történ

megjelölése

kiemelt

jelent séggel bír az ügyintézés szempontjából. A „postafordultával” kifejezés alkalmazása az irat elintézésének azonnali sürg sségét jelzi – erre itt nagy figyelmet kell fordítani a jogveszt határid k miatt is. •

A postabontás és szignálás között általában nem történik a beérkez iratok dokumentációja – ezek pótolandóak.

•

Hiányos annak dokumentálása, ha az iratok mozgása nélkül más ügyintéz is végez munkát (átadó listát, ügyiratkísér lapot kevés esetben vezetnek).

•

A kiadmányozási jogok szabályozása sokféle módon történik, hivatali SZMSZ, Ügyrend, Iratkezelési Szabályzat, külön szabályzat – eldöntend , hogy kívánnak-e ezzel élni. 49

•

Igen lényeges, hogy az irat postázását végz

személy az adott dokumentum

irattári példányán vagy az el adói íven jegyezze fel az elküldés tényét, dátumát, s aláírásával igazolja, hogy az adott küldemény postázva lett. Az egyes

postázandó

ügyiratok

elküldésének

módjára

az

iratkezelési

szabályzatok általában nem tartalmaznak szabályokat. Fontos lenne, hogy e szabályzatok kötelez vé tennék a tértivevények alkalmazását, mivel az átvétel id pontjához joghatások f z dnek – ez Lánycsókra is érvényes. •

Felhívja a figyelmet arra is a dokumentum, hogy az irattári jel megadása nem csak az irattározást megel z en, hanem már az iktatást megel z en is lehetséges.

•

Ezt követ en az iratok tárolására, az irattározott anyag használatára vonatkozóan ad az anyag bizonyos tájékoztatókat, majd jelzi annak fontosságát, hogy a selejtezés folyamata a szükségleteknek megfelel en, a törvényi el írásokat betartva történjék.

•

Végül kiemeli a jelentés az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerven belüli és szerven kívüli (ez általában a Baranya Megyei Levéltár) ellen rzésének fontosságát.

A köztisztvisel kr l Érdemesnek tartottunk egy rövid kitér t tenni a köztisztvisel i állomány személyi, szakmai összetev inek f bb jellemz ire. Ezt a már korábban jelzett és

a

kés bbiekben

számos

alkalommal

meghivatkozott

kérd ív

tapasztalatainak összegzésével tettük meg. Érdekes összetételt mutatnak ama kérdésre adott válaszok, hogy mióta dolgoznak

a

köztisztvisel k

a

köztisztvisel i jogviszonyaik kezd

hivatalban.

(Munkaviszonyaik,

illetve

id pontja túlnyomórészt igazodik az

el z ekhez.) 50

Közülük ugyanis mindösszesen egy olyan dolgozó található, aki még a rendszerváltást megel z en (1989), ketten a ’90-es évek elejét l (1990, 1992), míg a túlnyomó többségük 2005-öt követ en (köztük hárman is 2008-2009t l) dolgoznak a körjegyz ségnél. Az összetételük a munkaköri bontásuk szerint: öten látnak el pénzügyi jelleg

feladatokat (beleértve a pénztárost) is, ketten szociális ügyintéz k, egy

pedig igazgatási. (Megjegyezzük: a körjegyz is kitöltötte a kérd ívet.

2001

óta látja el e tisztséget.) Már most el re bocsátjuk, hogy az itt írt munkaköri megjelölések leírásaikból

csak

a

f

feladatokra

is

számos

kit n en

vonatkoznak,

egyéb

feladat

hiszen

munkaköri

tartozik

munkaköri

kötelességeik körébe. •

Úgy véljük, ahhoz képest, hogy egy kis település köztisztvisel ir l van szó, a dolgozók képzettsége, végzettsége mindenképpen kielégít nek mondható, így hat dolgozónak van egyetemi vagy f iskolai végzettsége, a többieknek pedig megvan a szakirányú középfokú végzettsége. Kíváncsiak voltunk a felmérés során arra, hogy mennyire ismerik a munkájuk

során

szabályzatokat.

Míg

alkalmazandó a

jogi

fontosabb

szabályozás

jogszabályokat,

kapcsán

a

bels

legtöbbször

a

Köztisztvisel k jogállásáról szóló törvény, a Ket., az Adózás rendjér l szóló törvény és az Ötv. jelent meg (5-6 válaszban), a Munka Törvénykönyve, a Szociális ellátásról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény egy-egy alkalommal került el . •

A helyi rendeletek közül csak a költségvetési rendeletet említették - ezt hatan - más rendeletr l, bels

szabályzatról vagy körjegyz i intézkedésr l senki

nem tett említést. Valószín , ez azzal is magyarázható, hogy ez utóbbiak rendelkezései átmentek a napi gyakorlatba, s így a kérd ív kitöltésénél „nem is gondoltak rájuk”.

51

Munkaszervezés, munkateher megosztás A dolgozók válaszai szerint a postabontás, kiadmányozás, szignálás, aláírás rendje alapvet en megfelel , ennek jobbítására vonatkozó javaslatot nem fogalmaztak meg. A kiadmányozási jog a körjegyz t, illetve a polgármestert illeti, ennek átruházására csak eseti megbízások alapján kerül sor. A hivatalon belüli munkaszervezést érint en négyféle válaszlehet séget kínáltunk arra vonatkozóan, hogy mi az általánosan jellemz

az adott

ügyintéz számára történ feladat-meghatározásban. A válaszok a következ képet mutatják. •

A polgármester vagy a nagyobb jelent ség

ügyek kapcsán, illetve viszonylag

rendszeresen ad feladatokat a köztisztvisel knek, érdekes módon itt is több választ kapott ez a két lehet ség nála, mint a körjegyz nél. Az alpolgármester a polgármester távollétében jelenik meg, mint feladat-meghatározó (négy válaszban), kett ben pedig az „elvétve” válasz szerepel. A képvisel -testület csak általánosságban határoz meg feladatot számukra, de néha konkrét ügyek kapcsán is (az el bbi három, az utóbbi két válaszban szerepelt). A helyi képvisel k viszont négy válasz szerint „elvétve” ugyancsak feladatot szabnak a dolgozók számára. Míg a bizottságok a döntéseik által jelentenek feladat-meghatározást két válaszban. A kisebbségi önkormányzatoktól pedig esetenként kapnak feladatokat a válaszadók túlnyomó része szerint. A konkrét feladat-meghatározáson túlmen en arra is kíváncsiak voltunk, hogy a munkaköri leírásaik mennyiben tükrözik a ténylegesen ellátott feladataikat. •

Némi meglepetésünkre szolgál, hogy a válaszadók közül mindösszesen egy olyan volt – igaz, konkrét javaslat nélkül – aki változtatást is javasolt. A többiek teljes mérték

elégedettségükr l tettek tanúbizonyságot. (Igaz, ezen

nem kell csodálkoznunk, hiszen magunk is korábban azon az állásponton voltunk, hogy a dolgozók munkaköri leírásai igen egzaktak, pontosak, s megfelelnek a szakmai, törvényességi követelményeknek.) 52

A hivatali szervezet esetleges átalakítása értelemszer en attól is függ, hogy milyen tevékenységek milyen munkaterhet jelentenek a dolgozók számára. Az egyszer sítés kedvéért a munkaterhet éves átlagolásban kértük megadni, mégpedig ahhoz viszonyítva, hogy az összes munkatevékenységet 100 %-nak vettük. A megjelölt feladatkörök azokat a legfontosabb szervezeteket jelenítették meg, akikkel a dolgozók kapcsolatba kerülnek, s akikr l korábban más vonatkozásban már szóltunk a kérd ívezés kapcsán. A képvisel -testületi munka el készítése, majd a döntések végrehajtása kapcsán négy válaszadó jelzett munkaterhet, közülük ketten 8 %-ot, egy 3 %-ot, egy pedig 2 %-ot jelölt be. Ugyanez a bizottsági munka vonatkozásában két válaszadónál volt kimutatható 8, illetve 2 % megjelölésével. A helyi képvisel i munka segítése ugyanilyen arányban szerepelt két válaszadónál. •

Az el z

bekezdésben írtakhoz képest jelent s mérv nek mondhatóak azok

az arányok, amelyek a polgármesteri feladatellátás segítése kapcsán jelentek meg. Erre a kérdésre ugyanis hatan válaszoltak, köztük egy jelölt be 2 %-ot, egy 8 %-ot, egy 10 %-ot, egy 14 %-ot, egy pedig 18 %-ot. •

A kisebbségi önkormányzatok m ködésének segítése ugyan csupán négy köztisztvisel nél szerepelt, de elég nagy munkaterhet megjelölve (5 %, 8 %, 10 %, 20 %). Viszonylag jelent snek min síthet

a kistérségi feladatellátásban való

közrem ködésük is azzal, hogy öten jeleztek ilyen irányú részvételt, a következ százalékokat megjelölve: 1 %, 3 %, 5 %, 7 %, 10 %. •

A körjegyz i feladatellátás (itt most nem érintve magát a körjegyz t) négy válaszban szerepelt, 7 %, 10 %, 20 % és 74 %-os aránymegjelöléssel.

•

Az államigazgatási hatósági ügyintézés jelent ségéhez mérten mutatkozott meg a válaszokban, ugyanis hat köztisztvisel

közül egyiküknél 7 %, egy

másiknál 10 %, harmadiknál 25 %, két esetben 60 %, egy esetben pedig 70 %. 53

•

Az

önkormányzati

ügyintézés

három

válaszadónál

szerepelt

10

%

megterheléssel, s egy-egy válaszadónál 3 %, 7 % és 60 % megjelöléssel. Rendkívül heterogén, s meglep en széles skálán mozgó válaszokat kaptunk a Kisnyárádot érint következ

ügyintézésre. Ugyanis kilencen válaszoltak e kérdésre, a

százalékokat megjelölve: 1 %, 3 %, 10 %, 20 % (ezt ketten is

bejelölték), 25 %, 27 %, 30 % és 50 %. A társadalmi feladatellátásokban való közrem ködést négyen érintették: 1 %, 5 %, 7 % és 10 % megjelöléssel. Az intézményi kapcsolattartásban, feladatellátásban heten vesznek részt: 3 %, 4 %, 5 %, 8 %, 10 %, 20 % és 30 % megjelölésével. •

Ha most a fentieket az összdolgozói munkateher éves összesítése szerint becsüljük meg, akkor a következ képet kapjuk: a képvisel -testületi munka el készítése és végrehajtása 13 %-ot ad, a bizottságoké 10 %-ot, a polgármester tevékenységének segítése 72 %-ot, a helyi képvisel i munkáé 10 %-ot, a kisebbségi önkormányzatok munkájának segítése 43 %-ot, a kistérségi feladatellátásban való közrem ködés 26 %-ot, a körjegyz feladatellátásának segítése 104 %-ot, az államigazgatási hatósági ügyintézés 232 %-ot, az önkormányzati ügyintézés 80 %-ot, a kisnyárádi ügyek intézése 196 %-ot, a társadalmi feladatellátásban való közrem ködés 23 %-ot, az intézményi

kapcsolattartás

feladatellátás

pedig

80

%-ot

tesz

ki.

Hangsúlyozzuk: itt a százalékos arányok az összmunkateher tekintetében vizsgálandóak, s a reális képet akkor kapnánk, ha ezeket elosztjuk az egyes tevékenységekben résztvev k számával.

Ügyintézés-racionalizálás Kértük a munkatársakat arra, hogy egy-két konkrét ügytípus megjelölésével írják le az ügyintézés f bb aktusait, az ügynek a hivatalba érkezését l a 54

kiadmányozáson át a szükség szerinti eljárási döntések, majd az érdemi döntések meghozataláig, illetve a közlésig, postázásig. A válaszok értelemszer en ahhoz képest kezelend ek, hogy az adott ügyintéz

milyen feladatot lát el (pl.: pénzügyes-igazgatási el adó). Néhány

választ ismertetünk az alábbiakban: -

közcélúak foglalkoztatása: RÁT-os kiértesítése – orvosi alkalmasság – munkaszerz dés elkészítése – MÁK-hoz való elküldés – fizetési jegyzék alapján visszaigénylés;

-

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: kérelem beérkezése – iktatás – jogosultsági feltételek vizsgálata – határozat meghozatala – iktatás – kézbesítés – nyilvántartás;

-

ipar zési adó: bevallás érkeztetése – feldolgozása – határozathozatal – iktatás – kiküldés;

-

számlázás:

beérkezés

–

polgármester

utalványozása

–

körjegyz

ellenjegyzése – kifizetés – érvényesítés – ellen rzés; -

pályázat: felkutatás – polgármesterrel való egyeztetés – megírás – nyomon követés – megvalósítás – elszámolás;

-

normatív felmérés: e-adatokon megkeresés – felrögzítés – nyomtatás – postázás;

-

iktatás: kimen és beérkezett ügyiratok iktatása;

-

körjegyz i kérd ív: minden ügy esetében értékelés – kiadmányozás – érdemi döntés – közlés – postázás.

Kértük a válaszadóinkat arra is, hogy jelöljenek meg néhány olyan ügytípust, ahol könnyebb, illetve nehezebb betartani az ügyintézési határid t. Tettük ezt annak érdekében, hogy megvizsgáljuk: van-e, s milyen lehet ség az ügyintézés

gyorsítására,

s

közvetetten

a

dolgozók

teljesítményének

növelésére. •

El ször azokat az ügyeket soroljuk fel, melyeknél azt jelezték, hogy könnyebb, vagy könny adatszolgáltatás

az ügyintézési id betartása: nyilvántartásból végzett

(külön

is

megjelenítve

az

ebnyilvántartás, számlák határid re történ

ARTISJUS

felé

történ t),

utalása, anyakönyvi ügyek

intézése, aktív korúak ellátása, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 55

munkaviszony létesítés, ipar zési adóbevallás, hadigondozottak ügyei, ravatalozó számlázás. •

Az ügyintézési határid hozták:

kataszteri

betartásának nehézségeire a következ

nyilvántartás;

költségvetési,

pénzügyi

példákat jelentések,

beszámolók; adó módjára történ behajtás; nem rendszeres kifizetések havi jelentése;

m ködési

engedélyek;

hagyatéki

ügyek;

közgyógyellátás;

munkaviszony megszüntetése; gyámügyi ügyintézés; s végül egy igencsak elgondolkodtató válasz, melyet szó szerint idézünk: „bármely ügytípus, amely az ügyfél aktív közrem ködését igényli”. A dolgozók tapasztalataira is figyelemmel kértünk t lük olyan javaslatokat, amelyek az ügymenet egyszer sítését, az ügyintézési határid

csökkentését

jelenthetnék, avagy felesleges ügyiratmozgásra, párhuzamosságra utalnak. A válaszok ugyan kissé általánosnak mondhatóak, de vannak köztük olyanok, amelyek figyelembe vehet ek. •

Kvázi kérdésként tette fel az egyik válaszadó, hogy a számlák aláírásakor miért kell több alkalommal is aláírni ugyanannak a személynek.

•

Ugyancsak kérdésszer

észrevételként fogalmazta meg egy másik válaszadó,

hogy a munkaviszony megszüntetéseknél a munkaügyi központok fogadják el az igazolásokat. •

Általános érvény

a más hatóságokkal való kapcsolatok elégtelenségére utal

a hatóságok gyorsabb ügyintézésének igénylése (két válaszadónál is). Egynél az az igény jelenik meg, hogy a pályázatokat az els

lépést l annak

befejezéséig egy személy intézze, legyen azért felel s (mivel két válaszadó szerint is ma ezek több ügyintéz n keresztül történnek). •

Ketten

tettek

javaslatot

arra,

hogy

egy

ügyfélszolgálat

létesítésével

tehermentesíteni lehetne az érdemi döntést el készít ügyintéz ket. (Ezzel a kérdéssel a következ pontban majd foglalkozunk.) 56

•

Felesleges párhuzamosságra a vállalkozók nyilvántartását jelölték meg.

E rész végén egyéb észrevételeket, javaslatokat is kértünk a dolgozóktól, melyekre több-kevesebb, érdemibb, vagy kevéssé érdemi választ kaptunk. Ezek lényegét ismertetjük az alábbiakban: •

A Szervezeti és M ködési Szabályzatról és az Ügyrendr l érdemben nem nyilatkoztak, az egyik válasz azért érdemes a citálásra: „az SZMSZ és az Ügyrend nem akadályozza a hivatal rendeltetésszer

•

m ködését”.

Az ügyfélfogadási rend kialakításánál egyes vélemények szerint a Mohácsi és a kistérségi hivatalok rendje, más vélemények szerint viszont a helyi társadalmi igényeknek történ megfelelés volt az irányadó.

•

A válaszadók többsége azonban azt a tényleges gyakorlatot írta le (hatan), ami jellemz

az ügyintézésre, a hivatal és a lakosság közötti kapcsolatok

személyes jellegére, az ügyek intézésének rugalmasságára, amely szerint „bármikor jöhetnek az ügyfelek”. Ennek pozitív és negatív oldalaival itt most nem foglalkozunk. •

Az el z

kérdéssel szoros összefüggésben tettük fel azt a kérdést, hogy az

ügyfélcentrikusság jegyében is miként lehetne csökkenteni az ügyintézési határid t.

A

válaszok

betartásával, egy f

érdemiek

voltak,

így:

az

ügyfélfogadási

rend

ügyfélszolgálatos kolléga beiktatásával, a rendkívül sok

igazolás csökkentésével, hivatali létszámb vítéssel. A hivatal-ügyfélkapcsolatok „másik oldalára” is rákérdeztünk bizonyos vonatkozásban. E kérdéseknek az volt a lényege, hogy a körjegyz ség dolgozói szerint a lakosság mennyire ismeri és tartja be az önkormányzati rendeleteket, s közülük melyek azok, amelyekkel a legkevésbé teszik ezt, hiszen mindezek érintik vagy érinthetik a körjegyz ségi ügyintézést is.

57

•

Rendkívüli módon megoszlanak arról a vélemények, hogy a lakosság hány százaléka

ismeri

az

önkormányzat

rendeleteit

természetesen nem azok részletekbe men

(itt

„ismeret”

alatt

tudása kell, hogy megjelenjen,

csupán azok témája, f bb tárgykörei). Íme a válaszok megoszlása: 6 %, 7 %, 8 %, 10 % (ketten), 15 %, 20 % (ketten), 50 % és 80 %. Lehetne ebb l egy középarányost is vonni, elosztva a százalékokat a válaszadók számával, nem tartjuk azonban ezt érdemesnek, hiszen itt csupán becslésr l volt szó. Amikor a konkrét rendeletek ismeretére kérdeztünk rá, ott a legtöbben a helyi adórendeleteket, a gépjárm adó rendeleteket, a helyi szociális és egyéb segélyekr l szólókat, és a költségvetési rendeleteket jelölték meg. A rendeletek kapcsán az önkéntes jogkövetésre érkezett a legtöbb válasz, azaz hogy nagyrészt betartják azokat hat válaszadó szerint, a közepest pedig hárman jelölték meg. •

A

legkevésbé

betartott

rendeletekre

hulladékelhelyezést, a parlagf

az

ebtartást,

a

folyékony

elleni védekezést jelölték meg, egy válaszadó

pedig általánosságban fejezte ki véleményét, mely szerint a „számunkra kötelezettséget jelent ket”.

Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kérdések A

Feladatleírásban

szerepel

az

elektronikus

ügyintézés

bevezetése

megteremtésének lehet ségeivel kapcsolatos kérdések vizsgálata is. Ennek során feltettünk néhány kérdést arra vonatkozóan, hogy a dolgozóknak mi a véleménye a jelenlegi informatikai rendszerr l, szoftverekr l. •

Három válaszadó szerint a géppark egy része elavult, hármuk szerint túlterhelt, lassú, egyikük szerint nincs összehangolva, míg ketten voltak olyanok, akik szerint folyamatos fejlesztéssel használható az informatikai rendszer.

58

A jelenlegi helyzetb l kiindulva tettük fel azt a kérdést, hogy milyen informatikai

hálózati

fejlesztések,

eszközök

segítenék

a

hivatal

önkormányzati, hatósági és az önkormányzat által fenntartott intézmények munkájának hatékonyságát. •

A válaszok túlnyomó része jobb számítógépet, több nyomtatót és fénymásolót igényelt, míg néhányan a rendszer kiépítést. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a dolgozók informatikai tudásának fejlesztéséhez az

véleményük szerint mire lenne szükség (hiszen ez is

fontos szegmense az elektronikus ügyintézésnek). •

A válaszok közül ketten általában a megfelel

tudást jelölték meg, egy

válaszadó az érdekl dést felkeltését, egy az adatbázis kezelési ismeretek javítását, ketten pedig az ECDL b vített változatának megszerzését. •

A dolgozók munkatevékenységében egyébként valamennyi válasz szerint dönt

jelent ség , meghatározó a számítógépes ügyintézés. Százalékban

kifejezve a következ válaszokat kaptuk: egy munkatárs jelölte be a 70 %-ot, egy a 80-90 %-ot, hatan a 90 %-ot, ketten a 95 %-ot, egy pedig a 100 %-ot. •

Összegezve e százalékos arányokat, megállapíthatjuk, hogy gyakorlatilag tevékenységük, munkájuk szinten teljes mértékben „számítógép-függ ”, avagy számítógép segítségével történik. Ez vonatkozik az ügykezelésre, az iktatásra, a döntések (végzések, határozatok) meghozatalára, különböz táblázatok,

jelentések,

nyilvántartások,

bevallások

készítésére,

illetve

feldolgozására, utalásokra, könyvelésekre, elszámolásokra. (Érdekességként említjük, hogy ugyanakkor az önkormányzati feladatellátást egyik területét sem jelölték meg.)

59

•

A számítógépek használata, avagy általában az informatikai rendszer kapcsán problémaként jelölték meg az elavult gépeket, az e-adatrendszer terén megmutatkozó hiányosságokat, s azt, hogy nincs a körjegyz ségben egy

olyan

munkatárs,

aki

kifejezetten

és

teljes

munkaidejében

az

informatikával foglalkozna. •

Ketten érintették válaszukban, hogy nincs elektronikus ügyintézés (mivel ezt annak idején más önkormányzatokhoz hasonlóan a képvisel -testület rendeletben kizárta).

•

Értelemszer en az el z

bekezdésekben írtakból fakadtak a problémák

kiküszöbölésére vonatkozó javaslatok, úgymint egy komplex, teljes kör , kompatíbilis, modern informatikai rendszer kiépítése, egy informatikus alkalmazása és célként az elektronikus ügyintézés bevezetése. •

Az elektronikus ügyintézés bevezethet ségét illet en többen fogalmaztak meg komoly aggályokat, így els sorban azt, amir l más vonatkozásban fentebb már szóltunk, hogy a lakosság nem rendelkezik megfelel

informatikai

háttérrel (ezt sokan érintették), s igen nehézkes lenne ezt a „háztartásokba” bevezetni,

s

egy

ilyen

rendszer

kiépítése,

m ködtetése

megfelel

eszközállományt kíván és hatalmas költségvonzata lenne. Az elektronikus ügyintézést, a számítógépek használatát érint

kérdéseink

között utoljára, de koránt sem utolsó sorban tettük fel azt, hogy a válaszadó véleménye szerint az informatikai eszközök igénybe vétele milyen mértékben érintette

a

bürokráciát,

az

adminisztratív

terheket.

Figyelemmel

e

problémának a sokrét ségére, több válaszlehet séget is „felkínáltunk”. Okulásul szolgálhatnak a válaszok, nem csupán Lánycsókra, de általában is az elektronikus ügyintézésre, az informatikai eszközök hatékonyságára vonatkozóan. Nézzük ket.

60

•

Ama választ, mely szerint „lényegesen csökkentek az ügyintézés terhei”, mindösszesen egy köztisztvisel

jelölte be. Négy válasz született arra

vonatkozóan, hogy „egyszer södött az ügyintézés”, és kilenc arra, hogy „gyorsabbá tette az ügyintézést”. Viszont egyetlen olyan választ sem olvashattunk, mely szerint „csökkent az adminisztráció” (igaz, az csak egy válaszban jelent meg, hogy „évr l-évre több az adminisztráció”), egy-egy válaszban pedig az, hogy „bonyolultabbá vált az ügyintézés”, avagy, hogy „nem változott semmi”.

A körjegyz ség m ködésének digitális vetülete Az

alábbiakban

részben

a

jelen

vizsgálat

alapján,

másrészt

az

önkormányzatok informatikai-ügyintézési általános tapasztalataira alapozva fogalmazzuk meg tételeinket. A hivatali munkában megjelentek a korszer , az iratarchiválást is magukban foglaló elektronikus dokumentumkezel

és workflow rendszerek. Ennek

hatására változás történt az iratkezelésben. A digitális formában archivált iratoknak köszönhet en megsz nik „az elveszett irat” fogalma. Felgyorsult, és átláthatóbbá vált a hivatalon belüli iratforgalom, nyilvánvaló, hogy melyek a lejárt határidej egyértelm

ügyek, mérhet

az egyéni munkateljesítmény, illetve

a tévedésekkel, visszaélésekkel és késedelmes ügyintézéssel

kapcsolatos felel sség. A költségevetés és a kötelezettségvállalások kezelése, a könyvelés, a készletnyilvántartás rendkívül munkaigényes, ugyanakkor számtalan hiba, visszaélés lehet ségét magában hordozó folyamat. Mindezt nagymértékben egyszer sítette a pénzügyekkel kapcsolatos folyamatok támogatását integrált formában megvalósító szoftver, melynek birtokában lehet válik a számviteli és kötelezettségvállalási rend maradéktalan betartása, csökkentek a hibák, a visszaélési és a korrupciós lehet ségek.

61

•

A cél az ügyfelek, azaz az állampolgárok minél hatékonyabb „kiszolgálása” (tájékoztatás, segítés, ügyintézés). Ennek eléréséhez gyors, bürokráciamentes, átlátható, követhet

ügyintézés szükséges. Lényeges az ügyintézés

tér- és id korlátainak csökkentése, majd megsz ntetése, illetve a közérdek és a közhasznú adatok hozzáférhet vé tétele. •

Az informatikai rendszerek biztonságának jellemz en rendívül alacsony szintje, melynek emelése nélkül az elektronikus dokumentumkezelési, eügyintézési szolgáltatások bevezetése hatalmas veszélyforrást jelenthet.

•

Általában kizárólag az informatikai vezet n/rendszergazdán múlik, hogy milyen

biztonsági

intézkedéseket

egyáltalán ilyesmit. Nincs megfelel nem határozzák meg a védend szintjét.

Gyakori,

szabályzat,

hogy

alkalmaznak,

alkalmaznak-e

titokvédelmi/adatvédelmi osztályozás,

és mentend

biztonsági

katasztrófaterv,

illetve

adatok körét és biztonsági

alapdokumentumok

biztonsági

szabályzat,

(informatikai

bels

ellen rzési

szabályzat, mentési napló stb.) hiányoznak, illetve nem naprakészek. •

Köztisztvisel i

jogviszony

létesítésnél/megszüntetésnél

a

biztonsági

követelmények meghatározása és érvényesítési színvonala gyenge. Ennek következtében

a

rendszergazdák

(akik

szabályozás

és

a

szabályzat

kikényszerítésének hiányában sok esetben gyakorlatilag teljhatalommal rendelkeznek egy-egy rendszer felett), tetsz leges és ellen rzés nélküli tevékenységet végezhetnek a rájuk bízott eszközökkel és eszközökön. Gyakori az is, hogy egy kilépett munkatárs jogosultságai nem kerülnek törlésre, az illet

kilépése után is hosszú id n keresztül hozzáférhet az adatokhoz, a

rendszerekhez, így számos visszaélésre nyílik lehet ség. •

A rendelkezésre állás biztosítása redundancia nélkül nehezen képzelhet el. Az

adatok

rendelkezésre

Találkozhatunk rendszerességgel,

állását

ugyanakkor

általában

nem

valamint

nem

a

mentett megfelel

mentések éles,

nem módon

biztosítják. kielégít mentett

(visszaállíthatatlan) rendszerekkel. 62

•

Ráadásul

a

mentéseket

általában

a

gépek

fenyegetettség bekövetkezte esetén mindkett

mellett

tárolják,

így

a

egyszerre semmisül meg. A

mentési rendszer az adatok rendelkezésre állásának az alapja. Ha a mentés sok adathordozóra történik, a megfelel címkézés hiányában a mentést nem lehet – vagy csak igen id igényesen – visszakeresni. •

A jelszókezelés szinte mindenhol központi probléma. Néhol szabályozatlan, de ahol szabályozott, ott is sok esetben a betartással vannak problémák. Gyakoriak a „közismert jelszavak”, ahol egy jelszóval többen férnek hozzá a rendszerhez, s ily módon a felel sség nem állapítható meg. Amennyiben a vírusvédelmi rendszer nem terjed ki az információ-rendszer egészére, vírusfert zés

következhet

be

a

védtelen

pontokon,

és

a

fert zés

továbbterjedhet a vírusvédelem résein. •

A központi rendszer védelmének megoldottsága például nem garantálja a csomópontok vagy a végpontok védelmét – és igaz ez fordítva is. A vírusfert zés globális, ha a fert zés kiterjed az információ-rendszer egészére, azaz érinti a hálózati végpontokat, a csomópontokat és a központi szolgáltatásokat

is.

Globális

fert zések

esetén

részleges

vírusvédelmi

módszerek alkalmazásával pusztán átmeneti és látszólagos eredmények érhet ek el, és a fert zés hosszabb távú következményei akár még súlyosabbak is lehetnek. •

Nagy biztonsági kockázatot jelentenek a különböz alkalmazásokat fejleszt küls

cégek. Esetükben a fejlesztés, vagy a telepítés megkezdésekor

általában nem határoznak meg biztonsági követelményeket, s utólag derül ki, hogy a rendszer milyen szinten felel meg a biztonsági elvárásoknak, és ekkor kezdik igényelni a biztonsági kiegészít ket is. Így a rendszer teljes költsége – az utólagos kiadásokkal együtt – jóval meghaladja a tervezettet, ha egyáltalán a kívánt szolgáltatás utólag beilleszthet a rendszerbe.

63

•

Gyakori veszély továbbá, hogy a fejleszt k az éles környezetben fejlesztenek, vagy éles rendszerben is történik fejlesztés (ez olyan eset, amikor a rendszer még

nem

került

eredményeképpen

átadásra, a

de

fejleszt k

már

nem

üzemeltetni

teljesen

kell),

ellen rzött

s

ennek

formában

is

hozzáférhetnek éles adatokhoz, s t, program-könyvtárakhoz is. A teljes kör tesztelés

hiányában

az

éles

rendszerre

töltött

kódok

nem

várt

rendszerhibákat okozhatnak, ezért az sem garantált, hogy megfeleljenek az el re meghatározott igényeknek. A gyors fejlesztési ciklus, a szoros határid k nem kedveznek a teszteknek; általában a teszt marad el vagy a végrehajtása a fejlesztés utolsó fázisaira korlátozódik. •

Ugyancsak gyakori eset, hogy olyan jogosultságok maradnak meg az üzemeltetésre átadott rendszerekben, amelyeket az automatikusan generál vagy tudatosan maradnak meg a fejleszt számára, az üzemeltetésbe történ besegítése érdekében. Általános szemlélet, hogy a programozó üzemelteti az általa fejlesztett programot, hiszen

•

ért hozzá a legjobban.

A többségében rendkívül heterogén, alacsony rendelkezésre állási és biztonsági szint

hardver- és szoftverállomány beláthatatlan veszélyeket rejt

magában. A sok helyen ugyan már számítógépen lév hivatalos adatállomány esetében fennáll az adatvesztés és az illetéktelen hozzáférés, módosítás veszélye, amik többnyire még az önkormányzati vezet k el tt is rejtve maradnak. •

Az informatikai fejlesztéseknél a legfontosabb tényez a „fels vezetés”, azaz az önkormányzat vezet jegyz

tisztségvisel inek, els sorban a polgármester, a

személetmódja. További jelent s szemléletbeli probléma, hogy ahol

hiányzik a megfelel

vezet i presszió, el fordul, hogy a hivatali dolgozók

„szabotálják” bizonyos számítástechnikai eszközök, szoftverek használatát, vagy arra hivatkoznak, hogy képtelenek elsajátítani a szükséges ismereteket. Els sorban a középvezet i szint, de az ügyintéz k egy része is hajlamos erre.

64

•

Ugyancsak probléma, hogy hiányzik a hatékonyságra és a feladatok ésszer ellátására való törekvés. Az egységnyi érdemi munkára sokszor annak többszörösét kitev adminisztráció jut.

•

Az informatikai fejlesztések egyik kiemelten fontos tényez je, hogy a felhasználók mennyire képesek elsajátítani az új rendszerek használatát, illetve mennyiben képesek a kés bbiekben üzemeltetni azt. Örvendetes tény, hogy ma már szinte minden érdemi ügyintéz i munkát végz

köztisztvisel

rendelkezik számítógéppel és legalább alapfokú alkalmazási ismeretekkel. •

Megjegyzend

viszont, hogy számos munkatárs id sebb korban találkozik

el ször a számítógéppel, ráadásul mindenféle továbbképzés nélkül, csupán a körülötte lév

kollégák gyakorlata alapján kellene elsajátítania annak

használatát. Természetszer leg ilyenkor sok negatív tapasztalat éri, s még ha úgy ahogy elsajátítja is a számítógép kezelését, mégsem tudja hatékonyan használni, és ellenszenv alakul ki benne mindennem

újítás iránt.

Kulcsfontosságú tehát, hogy a hivatalokban dolgozó köztisztvisel k megfelel oktatásban és továbbképzésben részesüljenek. •

Végül egy bíztató fejleményr l számolunk be. Ennek lényege, hogy az ÁROP Irányító Hatósága szeretne egy olyan projektet elindítani Nemzeti Digitális Közm

néven, mely – els

körben – 800 település rácsatlakozását

biztosítaná. Bár a legkisebb települések közül sokan abban még nem lesznek benne, de azok igen, ahol iskola m ködik. Ez komoly fejl dés jöv jével kecsegtet.

Munkamegosztás, ügyintézés racionalizálás •

Az el z ekben vázoltakon túlmen en, és mintegy összefoglalva az e pontban írtakat, egyrészr l ismételjük, hogy a Szervezeti és M ködési Szabályzat, az Ügyrend, a munkaköri leírások szakmai és törvényességi szempontból megfelel ek, az aktualizálásukra, módosításaikra vonatkozó javaslatainkat az adott részeknél megtettük. 65

•

A dolgozók teljesítményének növelésére külön eszközöket nem tartunk szükségesnek beállítani; legalábbis a helyszíni tapasztalataink, interjúk és a munkafényképek tanúsága szerint a köztisztvisel k aktivitása er s, s teljesítményük „mérésére” ott a hivatal vezet je a körjegyz , aki saját tapasztalataival és példát mutatásával, valamint közrem köd tevékenységeket figyel

mindennapi

vezet i munkastílusával képes ennek a feladatnak

eleget tenni. (Megjegyezzük, hogy azok a teljesítménymérési technikák, módszerek, amelyek egy 4-500 f s, tagolt apparátusban használhatóak, egy ilyen kislétszámú hivatalnál inkább károsak, mintsem hasznosak lennének.) Úgy véljük, a jegyz kell módon tudja értékelni munkatársai teljesítményét és a köztisztvisel k és a körjegyz közötti viszony azt is lehet vé teszi, hogy amennyiben átfedések, problémák adódnak, vagy ésszer sítési javaslatok fogalmazódnak meg, azoknak a körjegyz eleget tegyen. •

Az el z ek mellett néhány kisebb jelent ség

javaslatot fogalmazunk meg,

így a bizottságok, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok gyakoribb bevonása a döntések el készítésébe, a helyettesítési rend teljes kör regulázása, a munkaértekezletek rendszeresebbé tétele, az ügyintézéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatok, problémák átbeszélése, az érdekesebb vagy problémásabb ügyek csoportos megbeszélése, a tanulságok közös levonása, a dolgozók egymás munkájáról való kölcsönös tájékoztatása, az ügyintézés során felmerült problémák közös megbeszélése, ott ahol ez lehetséges, az ügyek azonnali vagy gyorsabb intézése. (E kérdésekkel még foglalkozunk a következ pontban.)

c.)

Ügyfélszolgálati

tevékenységek

ellátásának

javítása

–

pl.:

munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása Feladatmegoszlás, jellemz ügytípusok A körjegyz ségben folytatott munkatevékenységet érint

megkérdezésünk

során kértük a válaszadókat, hogy sorolják fel a legfontosabb, rendszeresen 66

ismétl d feladataikat néhány ügytípust megjelölve, s ahol ez lehetséges, ott átlagos heti id ráfordítást is hozzátéve. Az államigazgatási hatósági ügyek közül a következ ket jelölték meg: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, közgyógyellátás, ápolási díj, aktív korúak segítése, környezettanulmányok, m ködési engedélyek, polgári védelmi, katonai ügyek, népességnyilvántartás, hagyatéki ügyek, adók. (E mellett az egyik válaszban megjelent külön a jogszabályértelmezés is, amely természetesen feladatnak min sül, de a kérdésünk vonatkozásában nem értelmezhet .) Az önkormányzati hatósági ügyek között a testületi döntések végrehajtása, lakásfenntartási támogatás, adóügyek, egyszeri átmeneti segélyek jelentek meg (mindkét esetben a mindezekkel összefügg

iktatási, irattározási

feladatok). Az önkormányzati feladatokkal összefügg en a képvisel -testület m ködését segít

ügytípusok közül a tájékoztatás, a rendeletek és azok mellékleteinek

el készítése, a pénzügyi gazdálkodás táblázati anyagainak összeállítása, a testületi döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok és a segélyek kifizetése jelent meg. A bizottságoknál a testületi el terjesztések és a pénzügyi gazdálkodás tábláinak el készítése fogalmazódott meg. A polgármesteri feladatköröket érint en a közcélúak foglalkoztatása, az átmeneti segélyek kifizetése, készpénzes számlák kifizetése, banki utalások, valamint

a

polgármesteri

döntések

és

testületi

ülések

el készítése

fogalmazódott meg. Az alpolgármesterre vonatkozóan érdemi feladatokat nem jeleztek a válaszadók. A kisebbségi önkormányzatok közül a havi pénztárvezetés, a testületi anyagok összeállításában való közrem ködés és a testületi m ködés segítése mind

a

három

kisebbségi

önkormányzatnál

megjelent,

a

pályázati

tevékenység segítése pedig a német és a cigány önkormányzatnál. 67

Az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos feladatok közül a pályázatok, a

foglalkoztatás,

az

óvodai-iskolai

számlák

kifizetése,

jogértelmezés, s az intézmény m ködésével összefügg

számfejtése,

a

egyéb feladatok

fogalmazódtak meg. A társulási m ködéssel összefügg en az adatszolgáltatás, a kistérségi normatív felmérés, logopédiai szolgálat, mozgókönyvtár, gyermekvédelem, számlák kifizetése, intézkedési tervek, s az általános együttm ködés jelent meg. A Kisnyárádot érint

feladatköröknél néhányan utaltak arra, hogy

ugyanazok, mint Lánycsóknál, míg egy-egy válasz jelezte a pályázatokat, a segélyek kifizetését, a foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat, a teljes számlanyilvántartást, banki utalást, havi pénztárvezetést. A lakossági társadalmi szerveket érint

feladatok közül az ügyintézésük

segítése és egyéb ügyekben való útbaigazítás, és a „Hírmondó” összeállítása szerepelt. •

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyek azok a feladatkörök, amelyek kifejezetten az adminisztratív jelentéstételt, adatszolgáltatást követelnek. A válaszok:

ÁFA-bevallás,

elszámolásai,

közcélúak

E.ON-ügyintézés,

visszaigénylése,

építésügyi

nyilvántartás,

logopédusok vállalkozók

nyilvántartása, rendszeres segélyek visszaigénylése, táppénzes jelentések, KSH-nyilvántartás, pályázati elszámolások. A bels munkatevékenységeket igyekeztünk részletekre is bontani, azaz arra is választ kapni, hogy heti átlagban mennyi id t fordítanak a mindennapi ügyintézés során különböz

résztevékenységekre. A válaszokat órában

kértük megadni. (Önkritikusan megjegyezzük, hogy ez éppúgy, mint az el z kérdésnél, bizonyos problémákat jelentett, hiszen ott is csak néhányan tudtak becsléssel egy-egy feladat kapcsán óraszámot megjelölni. Itt e vonatkozásban valamivel egzaktabb képet kapunk.)

68

•

A válaszok a következ

megosztást mutatják az ügyfelekkel való személyes

ügyintézésre fordított id tekintetében: egy válaszadó 4, egy 10, egy 15, egy 30 óra, ketten pedig azt jelölték be, hogy idejük nagy részét ez tölti ki. Helyszínelésre gyakorlatilag minimális id tartamot jelölt be négy válaszadó. Közülük ketten 1-1 órát. •

A döntések el készítésére egy válaszadó 2 órát, egy 10-et, ketten „sok”-at, egyikük pedig a heti munkaidejének egynegyedét jelölte meg. Az érdemi döntés meghozatalára egy válaszadó a 2 órát, egy a 10-et, ketten a „sok”-at, egy pedig a munkaidejének negyedét jelölte. A jogértelmezésre egy válaszadó heti 1 órát, egy 4 órát, egy „sok”-at, hárman pedig heti 4-5 órát fordítanak. Adatszolgáltatást pedig minden nap folytatnak hárman (id megjelölés nélkül).

•

A köztisztvisel k munkatevékenységében megfigyelhet

egy viszonylagos

stabilitás, állandóság, ugyanakkor esetenként bizonyos ciklikusságok is megjelennek,

különös

tekintettel

a

választásokra,

beleértve

itt

az

országgy lésit, a helyhatóságit, a helyi kisebbségit és az Európa Parlamentit. E feladatok ellátásában (egy válaszadó kivételével) mind az el készítés, mind a lebonyolítás során mindenki részt vesz. Bár pontosan meghatározni nehéz, hogy ez milyen munkaterhet jelent, ennek ellenére kértük a kérd ív kitölt it, hogy próbálják megbecsülni, hogy esetenként órában kifejezve ez mit mutat? A válaszokat az alábbi táblázatban összesítettük: Választási típusok Országgy lési

El készítés/óra

Lebonyolítás/óra

10, 15,8, 120, 15

10, 8, 8-40, 15, 36, 16, 16

(kisebbségit is beleértve)

15, 25, 8, 240, 30

10, 8, 8-40, 20, 36, 16, 16

Európa parlamenti

10, 20, 8, 120, 15

10, 8, 8-40, 15, 36, 16, 16

Helyi

69

•

A

hivatali

munkavégzés

objektív

megítélését

adó

jellemz kön

kívül

érdemesnek tartottunk olyan kérdésekre is kitérni, amelyek általában kevesebb hangsúlyt kapnak a közigazgatás, avagy a hivatalok min sítése, értékelése kapcsán, nevezetesen „maga az ember”, azaz a köztisztvisel . Ezért kértük

ket arra, hogy soroljanak fel néhány olyan jellemz

vonást,

amelyet k maguk sikernek, avagy kudarcnak tekintettek. Érdekes módon a kudarcok kapcsán mindösszesen egy érdemi válasz született, aminek lényege, hogy: ha az ügyfélnek nem sikerül az elégedettségét elérni. A sikerek között a pozitív ügyfélkezelés, a munka megbecsülése és a pályázati sikerek jelentek meg. Az el z

kérdés továbbfolytatásaként arra kértük válaszadóinkat, hogy a

saját megbecsülésüket min sítsék többféle szempontból (szakmai, anyagi, emberi és a munkakörülmények tekintetében). A kérdést az alábbiak szerint fogalmaztuk meg: •

Egy 10 fokú skálán (ahol 10 = maximum, 1 = minimum) jelölje meg az Ön megbecsülését. (Az adott válaszokat bekarikázással kértük jelölni, melyet az alábbi táblázatban szintén feltüntetünk.) a) szakmai

1 2 3 4 5 6 7 8* 9 10

(*2 válaszadó)

b) anyagi

1 2 3 4 5 6* 7 8 9 10

(*2 válaszadó)

c) emberi

1 2 3 4 5 6 7 8* 9 10

(*2 válaszadó)

1 2 3 4 5 6 7 8 9** 10

(**3 válaszadó)

d) munkakörülmények

•

A fenti táblázat „rátekintésre történ ” elemzésével is levonhatunk néhány következtetést. Az els , hogy valamennyi szempont szerint a dolgozók megbecsülésüket a közepesnél jobbra értékelték. Fontosnak tartjuk, hogy igaz, a legkevesebb az anyagi megbecsülés jelentette, de átlagolt értéke ennek is majdnem 6. A szakmai megbecsülésük pedig 6 és fél, ennél több, 7et meghaladó az emberi, és majdnem 9-et ér el a munkakörülményekkel kapcsolatos elégedettségi szintjük. 70

A munkatevékenységek végzésének színvonalát jelent sen befolyásolja, hogy a

dolgozóknak

milyen

lehet ségeik

vannak

megszerzett

tudásuk

továbbfejlesztésére, ismereteik b vítésére. Erre alapozva tettük fel a szakmai képzéseken, továbbképzéseken való részvételi igényüket firtató kérdésünket. •

A közeljöv ben történ

képzésen való részvételt illet en a válaszadók közül

ketten a mérlegképes könyvel i államháztartási szak elvégzését, pénzügyi továbbképzéseket, pályázatírási, számítástechnikai képzéseket, valamint szakmai értekezleteket (konkrétan jegyz i fórumok) jelöltek meg, míg ketten kissé

általánosan

fogalmazták,

hogy

ami

munkájukhoz

kapcsolódik.

Hosszabb távon ez utóbbi választ ugyancsak ketten jelölték meg, egy válaszadó

a

szakmai

értekezleteket,

s

egy-egy

válaszadó

a

f iskola

felesleges

ügyintézés,

befejezését, illetve a közigazgatási alapvizsga letételét.

A munkaszervezés javítása A

hivatali

munkamegosztáson

belüli

átfedések,

felesleges adminisztráció, stb. kapcsán lényeges kritikai észrevételt nem fogalmaztak meg a válaszadók, s a felesleges bürokráciát illet en is nem a „feleslegességet”, hanem azt jelezték többen is, hogy ez túl sok. •

Ketten szóltak a javaslatoknak is felfogható, munkájukat akadályozó tényez k

közül

az

állandó

ügyfélforgalomról,

s

egy-egy

válaszban

olvashattuk, hogy néha kevés az id , mert sok mindennel és mindenkivel kell foglalkozni, egy munkafolyamatot többször is el kell végezni. •

Egy válaszadó itt is érintette az informatikai rendszer elavultságát.

•

Egy válaszban szerepelt, hogy az adatszolgáltatás köre sok esetben felesleges (példának a parlagf vel kapcsolatosat jelölték meg).

71

•

Az ügyfélfogadás rendjét a válaszadók megfelel nek tartották, de szinte mindenki kritikaként fogalmazta meg, hogy azt az ügyfeleknek be kellene tartaniuk.

•

A munkaszervezés, s az egyenl munkateher-elosztás megítélésére is tettünk fel kérdéseket. Az erre adott válaszok közül ketten jelezték a feladatok átcsoportosításának, a munkák hatékonyabb elosztásának szükségességét, s két területen azt, hogy az ellátandó feladatokhoz képest kevesebben vannak (szociális igazgatás, pénzügy).

•

A hivatali munkarend, munkavégzés tekintetében a magunk részér l igen lényegesnek tartjuk, hogy biztosítva legyen a helyettesítés arra az esetre, ha bármelyik ügyintéz

valamilyen okból „kiesik a munkából” (pl.: betegség,

szabadság, továbbképzések, stb.). Annak ellenére, hogy a munkaköri leírások tartalmazzák az adott dolgozó helyettesítését, a válaszok többségéb l az t nik ki, hogy ez „csak részben megoldott” (öt válaszadó jelezte), egy válaszadó az „esetenkénti”-t jelölte meg, kettejük véleménye szerint pedig „nem megoldott”. Fontosnak tartottuk megkérdezni, hogy heti átlagban az ügyintézéssel kapcsolatos

különböz

tevékenységekre

mennyi

id t

fordítanak

a

megkérdezettek. A válaszokból kit nik, hogy a bels telefonokra a fél órától a hét óráig terjed a skála, átlagosnak viszont az egy-két óra tekinthet . A kollégákkal, illetve vezet kkel való megbeszélésre a válaszadók többsége a három-öt órát jelölte meg, egy válaszadó a két órát, egy pedig a tizet. Az internetes kommunikáció három válaszadónál öt, kett nél pedig tíz órában mutatkozott meg. •

Értelemszer en (és szerencsére) a tényleges ügyintézésre fordítják a legtöbb id t (attól is függ en nyilvánvalóan, hogy ki milyen munkakörben dolgozik), így a válaszok: 10 óra, 20 óra, kett jüknél 30 óra, három kollégánál 40 óra körüli, míg két válaszadónál a munkaid

fele. Az ügyintézés kistelepülési

sajátosságaira is utalnak azok a válaszok, amelyek az ügyfelekkel való személyes foglalkozásra fordított id t jelölik, így: 4 óra, 8 óra, 15 óra, 20 óra, 24 óra, s két válaszadónál a munkaid fele. 72

Látszólagos naivitásunkat tükrözte ama kérdés, amikor azt tettük fel, hogy mennyi a válaszadó munkaterhe a hivatali átlaghoz viszonyítva százalékban kifejezve, ahol 100 % a maximum, s e mellett azt is kértük megjelölni, hogy melyek azok a tevékenységek, ahol véleménye szerint a hivatali munkateher jelent sen alulmarad az

leterheltségének. Azok, akik erre a kérdésre

válaszoltak, mindannyian a 100 %-ot jelölték meg, mint ahogy a többségük szerint mindenki maximálisan leterhelt. •

Két olyan terület jelent meg egy válaszban, ahol a munkateher kisebb, mint az övé: az iktatás és a pénztár.

•

A túlterheltséget vagy a helytelen feladatmegosztásra, vagy arra vezették vissza,

hogy

túlságosan

„ragaszkodnak”

a

munkavégzés

során

a

polgármesterhez, jegyz höz, ezek egy-két válaszban szerepeltek. •

A körjegyz ségi m ködés csupán mérsékelten igényli az intézményesített munkamegbeszéléseket, ett l függetlenül – a formálisságot nélkülözve – ezekre bizonyos id szakonként szükség van véleményünk szerint. Az erre vonatkozó válaszok többsége szerint ilyenekre ritkán került sor, avagy azok szervezését „a helyzet határozza meg”. Tekintettel arra, hogy immár eltelt néhány év a Ket. hatályba lépését l, s a Ket.

módosítása

hatálybaléptetésének

id szaka

egybeesett

a

mi

vizsgálódásunkkal, továbbá arra, hogy munkájuk jórészét szakmai eljárási szempontból e jogszabály regulázza, kértük, hogy röviden értékeljék az eddigi tapasztalatokat, s azt is, hogy mit várnak a Ket. módosításától. •

Az els

kérdésre vegyes válaszok születtek. Többségük szerint megfelel , az

1957. évi IV. törvénnyel összehasonlíthatatlan, ha a határid ket betartják. De volt egy olyan válasz is, amelyet (ha az anonimitás nem kötne bennünket) érdemes lenne részletesebben is kifejtetni, nevezetesen mely szerint „nem vált életük részévé, alkalmazásáról pedig regényt lehetne írni”.

73

•

A módosítástól várják az egységesebb joggyakorlatot, jogalkalmazást és jogértelmezést,

értelmez

rendelkezéseket,

magyarázó

kiadványokat,

iratmintákat, szakmai el adásokat, s azt, hogy lényegesebb el relépés történik az elektronikus ügyintézésben. •

Az ügyintézés gyorsítására, jobbítására, a határid k betartatását és a már más vonatkozásban említett ügyfélszolgálat (ügyfélpult) kialakítását javasolta két-két válaszadó.

•

A körjegyz ség munkáját volt, aki maximálisan jónak, többségük jónak értékelte. A racionalizálási, takarékossági, ésszer sítési javaslatok között egy-egy válaszban szerepeltek az átgondoltabb döntések, az érintettek mindegyikével történ megbeszélések.

•

A képvisel -testület tekintetében jelent s megtakarítás lenne elérhet

két

válaszadó szerint a tiszteletdíja felajánlásával, a kisebbségi önkormányzatok tekintetében pedig a közös feladatmegoldás révén.

A Közigazgatási Ügyfélszolgálati Chartáról Miként a Feladatleírásban is szerepel, a hivatalban „a szakmai szóhasználat szerinti értelmezésben külön ügyfélszolgálat” (illetve ilyen egység) nem m ködik, és ennek létrehozása nem indokolt. Erre figyelemmel a tanulmány a hatósági szolgáltatások, az ügyfelek tájékoztatása és segítése, s t a más hatóságokkal kapcsolatos alapvet dolgoz ki ügyfélszolgálat-er sít Chartában

foglaltakra

is

információk megadása tekintetében

javaslatokat. Ebben az Ügyfélszolgálati

figyelemmel

a

lehetséges

egyediesítésre,

ügyfélközpontúságra alapozva fogalmazza meg instrukcióit. Az el z

bekezdésben írtak kapcsán, miel tt a jelenlegi gyakorlatot

elemeznénk, s tennénk meg javaslatainkat, érdemesnek tartjuk röviden ismertetni azon törekvések lényegét, mely hazánkban (is) be kívánta vezetni, általánossá kívánta tenni az Ügyfélszolgálati Chartákat. 74

Az 1052/2005. (V. 23.) Kormányhatározat I/1. pontja szerint meg kellett teremteni a feltételeit a Közigazgatási Ügyfélszolgálati Charta országos elterjesztéséhez,

és

a

modellkísérlet

tapasztalataira

támaszkodva

menetrendet kellett kidolgozni a megvalósítására. Erre 2007-ben került volna sor a Kormány elképzelései szerint olyan kötelezettséggel, hogy a közigazgatási szerveknek a saját ilyen tartalmú chartájukat 2008. december 31-i

határid vel

kellett

önkormányzatokat

illeti

volna

elkészíteniük.

-

Országos

az

Ezen

belül

-

Önkormányzati

ami

az

Szövetségek

bevonásával elkészített ajánlást 2008. szeptember 1-jéig kellett volna kidolgozni, mely ajánlás képezte volna az önkormányzatok számára irányadó tételeket, azzal a megkötéssel, hogy ez utóbbi szervek (ti.: önkormányzatok) saját elhatározásukból önkéntesen alkotják meg és alkalmazzák a Chartát. Az

itt

említett

Ügyfélszolgálati deklarációnak

kormányzati

Chartát tekinti,

el terjesztés

(továbbiakban: melynek

célja

magát

Charta), a

egy

a

Közigazgatási

olyan

közigazgatási

egyoldalú

szolgáltatások

színvonalának emelése. E dokumentumban a közigazgatási szervek a közszolgáltatást igénybevev k tudomására hozzák, hogy az adott szerv milyen feladatot köteles ellátni, milyen színvonalon, ugyanakkor milyen többletteljesítményt vállal. Az elképzelések szerint sor kerül a közszolgáltatási kultúra alapértékeinek megfogalmazására, az értékek iránti elkötelezettség kinyilvánítására, a konkrét

szolgáltatás-teljesítési

mutatók,

számszer sített

eredménykövetelmények, fejlesztési célindikátorok, szolgáltatási normák, a visszajelzés eszközei, a panasz eszközei, a hiba kijavításának módozatai, a folyamatos ellen rzés és a számonkérés kérdéseinek rögzítésére. A célok között korántsem utolsó sorban szerepel a lakosság elégedettségének javításához közérthet ség

való és

hozzájárulás, teljesíthet ség,

az a

udvariasság

és

figyelmesség,

gyorsaság

és

egyszer ség,

a az

alkalmazkodás, a hozzáférhet ség, az ellen rizhet ség és a m ködés min ségi színvonalának emelése.

75

A Charta bevezetését egy kistérségben folytatott modellkísérlet el zte meg, melynek

célja

a

fentebb

említett

értékek

gyakorlatban

történ

tapasztalatainak megszerzése volt. E tapasztalatok figyelembe vételével dolgozták

ki

közigazgatási egyebek

a

Charta

tervezetét,

teljesítménymérés

mellett

hozzájárul

a

melyet

fontos

a

min ségfejlesztés

eszközének

bürokratikus

tekintették,

terhek

és

a

amely

csökkentéséhez,

szemléletváltozást eredményez, el segíti a közigazgatás bels

tartalékainak

kihasználását, a közigazgatás megújulását. Az el terjesztés tervezete részletesen rögzítette a Charta bevezetésével kapcsolatos központi állami szervekre háruló feladatokat, és kezdeményezte az önkormányzatok számára a Chartához való csatlakozást. Végül a sok határid vezet

között egyet emelünk ki, mely szerint a Miniszterelnöki Hivatalt

Miniszternek 2009. június 30-ig kellett volna beszámolnia a Charta

bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatairól. •

Bár semmi nem kötelezi a körjegyz séget, de semmi nem is akadályozza meg abban, hogy egy rövid Ügyfélszolgálati Chartát adjon ki, értelemszer en Lánycsók-Kisnyárád Körjegyz ségére vonatkoztatva. Ezt a Chartát akár szórólapon el lehetne juttatni valamennyi lakoshoz, de közzé lehetne tenni az önkormányzat honlapján is.

•

Személyes meggy z désünk is az egyébként, hogy az ügyintézés – ahogy ezt már érintettük – rendkívül emberközeli, ügyfélcentrikus a körjegyz ségben, ennek ellenére úgy véljük, hogy egy ilyen Charta er sítené a lakosságnak a hivatal iránti bizalmát, s talán közrem ködne ama problémák megoldásában is,

amit

a

körjegyz nek

a

képvisel -testület

el tti

beszámolóiban

olvashattunk. Nos, a Lánycsók, Kisnyárád Körjegyz ségének Ügyfélszolgálati Chartájában a következ kérdéskörök szerepelhetnének: •

Az ügyfelekkel, állampolgárokkal udvariasan és tisztelettudóan bánunk. 76

•

Ügyeit a lehet ségeink szerinti leggyorsabban és magas színvonalon, szakszer en látjuk el.

•

A rendelkezésünkre álló mindennem , közügyeket érint

információkról

tájékoztatjuk. •

Ha

más

hatóságoknál

kell

ügyeit

intézni,

segítünk

abban,

hogy

tájékoztassuk arról, hogy hol, milyen módon intézheti azt el. •

Ha bonyolult az Ön ügye, igyekszünk azt érthet en, részletekbe men en elmagyarázni.

•

Célunk egy olyan ügyfélszolgálat kialakítása, ahol a körjegyz ség egy munkatársa külön fogadja az ügyfeleket és az egyszer bb ügyeiket azonnal intézi.

•

Az önkormányzat hatókörén túlmen en is felmerül

kérdéseire igyekszünk

megfelel szakmai választ adni. •

A képvisel -testületet, a bizottságokat a társulásokat és a hivatal munkáját érint bármely kérdésére vagy azonnal, vagy rövid id n belül választ adunk.

•

Ha elektronikus úton érdekl dik, arra úgyszintén elektronikus úton adjuk meg a lehet legrövidebb id n belül a választ.

•

Ha telefonon érdekl dik ügyeinek állása iránt, arra vagy azonnal, vagy „visszahívással” adunk választ, avagy megkérjük, hogy a legközelebbi ügyfélfogadási napon keresse fel a megfelel ügyintéz t.

•

A Lánycsóki Hírmondóban és a honlapunkon igyekszünk folyamatos tájékoztatást adni a munkánkról.

•

Kérjük a község lakosságát, hogy ügyeivel lehet ség szerint az ügyfélfogadási id ben keressen fel bennünket, de ha erre nincs lehet sége, vagy sürg sen kell valamit intézni, úgy ett l függetlenül is foglalkozunk problémájával.

•

Amennyiben Önt valamilyen konkrét önkormányzati rendelet vagy határozat érdekli, úgy annak tartalmáról készséggel felvilágosítást nyújtunk.

•

Ha úgy érzi, hogy késedelmesen vagy bármilyen panaszra okot adó módon intézik

az

ügyét,

úgy

forduljon

bizalommal

a

körjegyz höz

vagy

a

polgármesterhez. •

Ha nincs megelégedve az ügyintézés kultúráltságával, kérjük, ezt tudassa velünk, panaszát megvizsgáljuk és ha azt jogosnak véljük, kiküszöböljük az Ön által felvetett sérelmet. 77

•

Amennyiben bármilyen észrevétele lenne az ügyintézés jobbítására, kérjük, tudassa velünk, javaslatát igyekszünk megvalósítani.

•

Ami t lünk (a körjegyz ség dolgozóitól) telik és feladat-, hatáskörünkbe tartozik, azért mindent megteszünk, hogy a község lakóinak megelégedésére szolgáljunk a kölcsönös bizalom elve alapján Lánycsókon és Kisnyárádon egyaránt.

•

Miként a Feladatleírás is rögzíti, Lánycsókon (mint általában a többi kistelepülésen) külön ügyfélszolgálat, illetve ilyen egység nem m ködik. A Feladatleírás azt is hozzátette e mondathoz, hogy „és ennek létrehozása nem indokolt”.

•

Helyszíni vizsgálódásaink, interjúink, a kérd ívezés tapasztalatai ezt a megállapítást ne támasztották alá, és úgy látjuk, hogy megvizsgálandó az, hogy miként lehetne részben átstruktúrálni a feladatokat, másrészr l mégiscsak m ködtetni egy ügyfélszolgálatot.

•

Természetesen

nem

arra

gondolunk,

hogy

a

nagyvárosokra

jellemz

„egyablakos” ügyintézésre kerüljön sor, hanem arra, hogy bizonyos hivatal racionalizálást is megtéve kerüljön beépítésre a hivatal m ködésébe egy olyan el sz r helyben

és

szerepet is ellátó dolgozó, aki a legegyszer bb ügyeket azonnal

állampolgároknak

intézni

abban,

tudja,

hogyha

segítséget

olyan

tud

ügyekben

nyújtani keresik

fel

az a

körjegyz séget, amely nem a hivatal kompetenciája és megadja a szükséges tájékoztatásokat és szükség esetén közvetít, vagy

beszéli meg az illetékes

ügyintéz vel az adott problémát. (Természetesen ez nem jelenthet hatáskör elvonást.) •

A megoldás tudjuk, nem olyan egyszer , mint els látásra t nik, mivel ha ez bevezetésre kerül, arról is dönteni kell, hogy ki lássa el ezt a feladatot, mikor, milyen id intervallumban, s hogy csak

végezze, avagy felváltva lássák el az

ügyintéz k, mivel azt nem tartjuk valószín nek, hogy erre a feladatra egy külön személy kerülne beállításra. 78

•

Mindezekkel együtt az is megoldandó, hogy - ismerve a hivatali épület viszonyait - hol legyen ennek az ügyfélszolgálati pultnak a helye, úgy, hogy közben

a

tényleges

ügyintézést,

átjárást

ne

zavarja,

viszont

kell

infrastruktúrával (számítógép, másoló, iratok, stb.) rendelkezzék. •

Vizsgálataink során a hivatalon belüli felesleges ügyiratmozgást elvétve tapasztaltunk, ezek esetileg kiküszöbölhet ek, a kiadmányozási jog jelenlegi gyakorlatát egyetért leg támogatjuk, mint más vonatkozásban érintettük a helyettesítés rendjét viszont célszer nek látnánk átfogóan, személyre szólóan szabályozni.

•

A Feladatleírásban megjelenik a jegyz , aljegyz , ügyintéz k közötti szakmai, hatásköri munkamegosztás egyértelm sítésének szükségessége. A körjegyz és az ügyintéz k közötti hatásköri munkamegosztás álláspontunk szerint nem hagy kívánnivalót maga után; aljegyz kinevezésére itt nem került sor, tehát e vonatkozásban ez irreleváns, s a magunk részér l egy ilyen létszámú hivatalnál el tudjuk fogadni azt a megoldást, hogy a jegyz helyettesítése az általa esetileg megbízott személlyel történjen, az más kérdés, hogy erre elegend -e a szóbeli megbízás, avagy szükség esetén az írásbeliség is megkövetelhet .

d.) Az

önkormányzati

intézmények

felügyeletének

átalakítása,

a

döntési jogosultságok átstrukturálása Irányítás, felügyelet, vezetés a közigazgatásban A Feladatleírás rögzítette számunkra, hogy a címben jelzett problémákkal összefüggésben térjünk ki az irányítás, vezetés, felügyelet (mi tesszük hozzá: ellen rzés) elméleti jelleg

kifejtésére is. Tekintettel a munka tárgyára, ennek

csak igen röviden kívánunk eleget tenni, megjegyezve, hogy b vebb kifejtése itt terjedelmi okokból sem lehetséges (a következ

alpontban viszont

ugyanezen kérdéseket már részletesebben taglaljuk majd az önkormányzatok vonatkozásban). 79

Az irányítás a szervezetek közötti olyan hatalmi viszony, amelyben az irányító

az

irányítottra

vonatkozóan

meghatározó

befolyást

gyakorol,

gyakorolhat. Az irányítási joggal rendelkez szervezetet e státuszából fakadóan megilletik az irányított szervezet létrehozásával, átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos jogosultságok, a személyzeti feladatok, köztük a létszám meghatározása, a kinevezés, a felmentés, a bérrendszer kialakítása, stb., a m ködés dologi feltételeinek biztosítása, a bels

szervezeti struktúra

kialakítása, a m ködési rend meghatározása, stb. Az el z

bekezdésben írt általános jogosultságokon túlmen en az irányítás

szakmai szempontú jogosultságokat is jelent, ez azonban minden szervnél más és más, azaz alapvet en attól függ, hogy milyen funkciókat lát el a szervezet. Az irányítás magában foglalja a szabályozás jogát, azaz akár jogszabállyal (esetünkben önkormányzati rendelettel), akár az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel (esetünkben önkormányzati határozattal) való élést. E mellett az irányító konkrét utasítást is adhat az irányított szervnek, s t konkrét ügyekben való döntési jog is megilleti. Az

irányító

és

az

irányított

szervezet

közötti

hatáskörmegosztásban

megjelenhet egy adott döntéshez való el zetes irányítói hozzájárulás, a döntések utólagos jóváhagyása, a javaslattétel, egy döntéstervezet irányítói véleményezése, s az aktus felülvizsgálat. Témánk szempontjából hangsúlyozandó, hogy az irányítás magában foglalja a felügyeleti jogok gyakorlását is (itt az önkormányzati intézményekre gondolunk), hiszen felügyeleti jog nélkül nem beszélhetünk irányításról (az más kérdés, hogy vannak másfajta felügyeletek is, pl.: törvényességi, pénzügyi).

80

A felügyeletnél valamivel „gyengébb erej nek” tekinthetjük az ellen rzési jogokat. Míg ugyanis a felügyeleti jogokkal felruházott szervet megilleti a szervezet életébe való „közvetlen” beavatkozás, egy döntés felfüggesztése (pl.: polgármester - önkormányzati bizottság döntése), addig az ellen rzésre jogosított szerv „csupán” megállapítja a célszer tlenséget, törvénytelenséget, stb., ahhoz azonban, hogy álláspontjának érvényt szerezzen, egy küls szerve bevonására van szükség (pl.: önkormányzati rendeletek - alkotmánybíróság, önkormányzati határozatok - bíróságok). Szólni kell itt még végül az irányítás és a vezetés viszonyairól is, ugyanis míg az irányítás az a szervezeten kívülr l éri az irányított szervezetet (mégpedig a vezet n keresztül), addig a vezet

az adott szervezeten belül értelmezend

(mint ahogy azt majd kés bb érintjük, ez az alapvet

elhatárolás a hivatal

tekintetében a polgármester és a jegyz (körjegyz ) között).

Az Ötv. szabályozása Az Ötv. szervezeti szempontból talál leglényegesebb rendelkezése az, amelyik leszögezi, hogy az „önkormányzati feladatokat a képvisel -testület és szervei: a

polgármester,

a

képvisel -testület

bizottságai,

a

részönkormányzat

testülete, a képvisel -testület hivatala látják el”. A törvény a képvisel -testületet helyezi az önkormányzati szervezet (és m ködés) középpontjába, illetve kifejez bizonyos alá-fölérendeltségi viszonyt az említett szervek tekintetében. E szervek azért jelent sek az önkormányzat m ködése szempontjából, mert a képvisel -testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére ruházhatja. E

hatáskörök

gyakorlásához

utasítást

adhat,

illetve

a

hatáskör

gyakorlásának a jogát visszavonhatja. A képvisel -testületnek viszonylag kevés törvényi kötöttséggel kell számolnia: feladatait lényegében tetszése szerint alakíthatja, módosíthatja, hacsak a szervezeti és m ködési szabályzat nem határoz meg bizonyos el írásokat. 81

A képvisel -testület – az Alkotmányban biztosított – szervezetalakítási autonómiája alapján hozza létre a bizottságokat, választja meg a bizottság tagjait. Az Ötv. szerint „a polgármester tekintetében a képvisel -testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg”. A polgármester tekintetében a képvisel -testület primátusa jóval sz kebb körben érvényesül, mint a bizottság (a részönkormányzat testülete) esetében. A polgármester közvetlen választás útján nyeri el a megbízatását. A képvisel -testület semmilyen körülmények között nem foszthatja meg a polgármestert a tisztségét l. Erre a megyei bíróságnak van hatásköre. E mellett, ha a képvisel -testület feloszlatja magát, ennek egyik következménye a polgármesteri tisztség megsz nése. A képvisel -testület más hatáskörök gyakorlásán keresztül viszont kifejthet bizonyos rendelkezési jogokat a polgármester felett: illetményét, tiszteletdíját a képvisel -testület állapítja meg; a polgármesteri tisztség megszüntetését kezdeményezheti;

a

fegyelmi

jogkört

gyakorolja;

alpolgármestert

(alpolgármestereket) választ; a hatáskörök gyakorlását átruházhatja a polgármesterre. A polgármester viszonylagos önállóságát biztosítja az, hogy önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik az önkormányzat képviselete, hatósági jogkörök, az alpolgármester, a jegyz

és az intézményvezet k tekintetében, egyéb

munkáltatói jogok gyakorlása vonatkozásában. A polgármester a képvisel -testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a polgármesteri hivatalt, létrehozza a képvisel testületet, a képvisel -testület szerve, melyet a polgármester irányít, a jegyz pedig vezeti. (Körjegyz ség esetében ez – ti.: létrehozás – az érintett képvisel testületek jogköre.)

82

Az Ötv. a hivatallal kapcsolatos rendelkezési (vezet i) hatásköröket nem egy személyhez (testülethez), hanem az említett három szervhez telepítette. Mind a képvisel -testület, mind a polgármester, mind a jegyz

gyakorol bizonyos

rendelkezési jogokat a hivatal irányába – ez a körjegyz ségre is érvényes. A

polgármester

meghatározza

a

hivatal

feladatait

az

önkormányzat

munkájának szervezésében, a döntések el készítésében és végrehajtásában, el terjesztést nyújt be a képvisel -testületnek a hivatal bels

szervezeti

tagozódásának,

rendjének

munkarendjének,

valamint

ügyfélfogadási

meghatározására. E hatáskörök gyakorlására a jegyz

javaslatai alapján

kerül sor. (Körjegyz ségek esetében a létrehozás társulási megállapodás szerint.) A körjegyz önálló vezet i jogosítványa, hogy a hivatal köztisztvisel i felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. A kinevezéshez, vezet i megbízáshoz, felmentéshez, a vezet i megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. A polgármester irányítási hatásköre nem jelenthet operatív beavatkozást, irányítási hatáskörébe az egész hivatalt érint feladatok ellátása, a szervezeti tagozódás meghatározása, általános szabályozó rendelkezések kibocsátása és a jegyz (körjegyz ) utasíthatósága, illetve a beszámoltatás joga tartoznak. A jegyz nek (körjegyz nek) – mint „apparátusi f nöknek” – vezetési hatásköreit a következ kben lehet összefoglalni: feladat- és munkakörök lehatárolása, célszer

ügymenet kialakítása, együttm ködés kialakítása a

hivatali egységek, dolgozók között.

83

A polgármester a hivatalnak, mint szervezeti egységnek a feladatait határozza meg, irányító munkája a hivatali szakapparátus tekintetében nem közvetlenül jelenik meg, hanem a jegyz hivatal köztisztvisel inek a jegyz

(körjegyz ) közrem ködésével, a

(körjegyz ) adja ki a munkavégzésre

vonatkozó közvetlen utasításokat. Az önkormányzati feladatellátásból is az következik, hogy a szervezet megfelel m ködése a polgármester és a jegyz szoros együttm ködése nélkül nemigen valósítható meg. A képvisel -testületek hivatallal, körjegyz séggel kapcsolatos rendelkezési jogait a következ kben foglalhatjuk össze: hivatal létrehozása, átalakítása; bels tagozódásának meghatározása; jegyz , körjegyz (aljegyz ) kinevezése, felmentése; a hivatal m ködésének ellen rzése (a polgármesteri hivatal szükség szerint köteles – a polgármester vagy a jegyz

(körjegyz ) által –

adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képvisel -testületnek). Utal az Ötv. a hivatal m ködésének ellen rzésével összefüggésben a bizottságok és a képvisel k jogosítványaira. A képvisel -testület tagja, a képvisel

viszont nem utasíthatja sem a polgármestert, sem a jegyz t

(körjegyz t), de még a hivatal köztisztvisel jét sem, de ellen rizheti a hivatal munkáját,

hiszen

a

„képvisel -testület

ülésén

a

polgármestert l

(alpolgármestert l), jegyz t l, a bizottság elnökét l önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkés bb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni”. •

A jelenlegi többszerepl s modellben mindenképpen szükséges a hatáskörök a jelenleginél pontosabb lehatárolása. A hatáskörök „megtisztítása” oly módon történhet,

hogy

a

képvisel -testület(ek)

a

hivatallal

(körjegyz séggel)

kapcsolatos stratégiai jogköröket gyakorolhatják (pl.: szervezetalakítás), míg az operatív hatáskörök megoszlanának a polgármester és a jegyz (körjegyz ) között.

84

Közintézeti irányítás - felügyeleti jog gyakorlás Az

önkormányzat

által

viszonyaira az el z kihangsúlyozni,

fenntartott

intézmények

irányítási,

felügyeleti

két alpontban rögzítetteken túl fontosnak tartjuk

hogy

az

önkormányzatot

megilletik

a

fenntartói

jogosultságok, így az adott intézmények alapításával, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos jogok. E

körben

a

képvisel -testület

jogosult

struktúrájának

meghatározására,

szabályzatainak

intézmények

vezet inek

kinevezésére

és

az

intézmény

szervezeti

jóváhagyására,

felmentésére,

az

költségvetése

meghatározására, a m ködéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítására. Mindezek mellett jogosult a feladatellátással összefüggésben meghatározott célokat megállapítani, s megilleti

t az ún. hierarchikus felügyelet joga is,

amely magában foglalja a teljes kör

ellen rzést. (Az itt írtaktól meg kell

különböztetni a szakmai irányítást, amelyet az ágazati minisztériumok látnak el általában területi szerveiken keresztül.) Más

vonatkozásban

azonban

az

intézmények

Fogalmazhatunk úgy is, hogy megilleti

önállósággal

bírnak.

ket az jogszabályok, illet leg a

fenntartó által rögzített keretek közötti bels

autonómia, a vezet t a

munkáltatói jog gyakorlás, s az adott intézmény bels

m ködésének,

szakmai szolgáltatásának biztosításáért, stb. viselt felel ssége. Lánycsók község önkormányzata, mint önállóan m köd valamint

az

általa

fenntartott

intézmények

között

és gazdálkodó, együttm ködési

megállapodások rögzítik nem csupán a gazdálkodással, költségvetéssel, utalványozással, ellenjegyzéssel, stb. kapcsolatos kérdéseket, hanem az önkormányzat és az intézmények közötti együttm ködés kiemelt területeit is. E megállapodások egyik oldalról rögzítik az irányítási, felügyeleti, másik oldalról az intézményt megillet

önállósági jogkört, kimondva, hogy „az

együttm ködés nem csorbíthatja az adott intézmény gazdálkodási, szakmai, döntésjogi rendszerét, önálló jogi személyiségét és felel sségét.” 85

Az

együttm ködési

gazdálkodási pontosabban

megállapodás

részletezi,

hogy

mely

-

els sorban

feladatokat látja el az intézmény, s melyet a hivatal, szólva

a

körjegyz ség,

megjelölve

a

felel sséget,

információáramlást, ügyintézést, pénzkezelést, stb. Ezek közül magunk részér l

kiemelend nek

tartjuk

a

téma

vonatkozásában,

hogy

a

kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört a polgármester gyakorolja; az ellenjegyzésre viszont a körjegyz

jogosult. E mellett rögzíti a dokumentum

az intézményvezet

önálló bérgazdálkodási jogkörét. A felügyeleti, irányítási

jogosultságokkal

kapcsolatban

feladatellátásra,

ahol

az

itt

kell írtak

említést

tenni

realizálása

a

kiegészül

társulásos a

társulási

megállapodásban rögzített irányítási, felügyeleti joggyakorlás kiegészítésével, a társulásban részt vev önkormányzatokra vonatkoztatva. Az el z ekben kifejtettek alapján, valamint az intézményvezet kkel folytatott interjúk,

továbbá

dokumentumok

az

alapján

intézmények megállapítható,

m ködtetésével hogy

a

kapcsolatos

kompetencia

szintek

megfelel en szabályozottak. Hozzátesszük: id közben eleget tettek az ún. „status törvény” által el írt kötelezettségeiknek is. A

szakmai

intézményi

és

önkormányzatpolitikai

programokban,

közvetetten

Véleményünk szerint er sítésre a bels

szempontok a

társulási

érvényesülnek

az

megállapodásban.

ellen rzés terén kellene lépéseket

tenni, s amennyiben az szükséges, úgy a munka szakmai min ségének javítására (természetesen a pénzügyi lehet ségek ismeretében) pénzügyi ösztönz ket vagy más jelleg

kedvezményeket biztosítani. (Pl.: amit a

Cafeteria rendszer lehet vé tesz.) A magunk részér l a Kjt.-ben rögzített és a közalkalmazotti jogviszonyt érint

szankciókon túlmen en egyéb szankciók

beépítését e rendszerbe nem tartjuk indokoltnak. Az el z ekt l függetlenül viszont érdemesnek tartanánk egy olyan napirendi pont beiktatását a képvisel -testület következ

évi valamely ülésébe, amely

kifejezetten ebb l (a jelen pontban tárgyalt) a szempontból vizsgálná az érintett intézményekkel kapcsolatos irányítási, felügyeleti jogosultságainak gyakorlati megvalósulását. 86

A körjegyz ség dolgozóinak feladatai az intézményekkel kapcsolatban A körjegyz ség dolgozói közül eltér

módon, illetve munkaterhet jelent en

vesznek részt az önkormányzat által fenntartott intézményekkel kapcsolatos feladatok

ellátásában,

így

az

erre

adott

válaszok

ennek

tükrében

értelmezend ek. A feladatok között a következ ket jelölték meg: intézményi szint

normatív elszámolások (két válaszadó), pályázati elszámolások (két

válaszadó),

mozgókönyvtári

elszámolások,

falugondnoki

szolgálatok

bevételei-kiadásai, hadigondozottak étkezésével kapcsolatos elszámolás, óvodáztatási

támogatás,

kapcsolatos

gyerekvédelmi

ügyintézés,

szociális

elszámolások, étkezés,

házi

munkaviszonnyal segítségnyújtás,

jövedelemigazolások, jogértelmezés. Az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények közötti gazdálkodási feladatmegosztást megállapodások

és

felel sségmegosztást

szabályozzák.

E

szabályok

az

együttm ködési

kiterjednek

magára

a

gazdálkodás terén megmutatkozó feladatokra, ezen belül az éves költségvetés tervezésére, a kiadások teljesítésére és a bevételek beszedésére. Az önkormányzat az intézményekkel együttm ködve folyamatosan kíséri figyelemmel az éves költségvetés teljesítését és végez számításokat a következ évi el irányzatokról. Az egyeztet

tárgyalásokat – a polgármester felhatalmazása alapján – a

körjegyz ség készíti el

és bonyolítja le, és segíti a szakmai feladatok

pénzügyi igényeinek megállapításait, feltételrendszerének meghatározását. A

kiadások

teljesítésének

és

beszedésének

kapcsán

els ként

a

kötelezettségvállalások rendje kerül meghatározásra. Ennek lényege, hogy az intézményvezet

a

vásárlásra

vagy

szolgáltatás

nyújtására

irányuló

megrendeléseit kötelezettségvállalás végett megküldi az önkormányzatnak, megjelölve azt a szakfeladatot, amelynek terhére majd a kifizetést teljesíteni kell. Ha van fedezet, akkor az önkormányzat kötelezettséget vállal, ha nincs, akkor visszaküldi az intézményvezet nek. 87

Az utalványozás a polgármestert, vagy az általa írásban felhatalmazott személyt illeti, utalvány, rendelvény felhasználásával, írásban. Ellenjegyzésre a kötelezettségvállalás és utalványozás tekintetében a körjegyz jogosult, aki miel tt ezt megtenné, köteles meggy z dni arról, hogy a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e. Ha nem, avagy szabálytalanságot észlel, megtagadja az ellenjegyzést. A személyi juttatásokkal és munkaer vel való gazdálkodási jogkört az intézményvezet önállóan gyakorolja, s a költségvetési rendelettel jóváhagyott létszámkerettel is önállóan gazdálkodik, a körjegyz ellenjegyzési

jogkör

gyakorlása

során

biztosítja,

hogy

a

pedig az munkaer -

bérgazdálkodás a jogszabályoknak és a képvisel -testület döntésének megfelel en történjen. Az egyéb nyilvántartások közül a tárgyi eszközöket a körjegyz ség vezeti, a kis érték eket és a készleteket az adott intézmény, a nyilvántartási, selejtezési, leltározási feladatok az ezt érint szabályzatok szerint történnek. A

készpénzfizetés

teljesítésére

az

intézmények

készpénzellátmánnyal

rendelkeznek, err l számlákkal kell elszámolniuk a körjegyz ség felé, szabályszer ségükért

az

intézményvezet

felel,

ügyelve

arra,

hogy

a

meghatározott kereteken felüli összegek naponta befizetésre kerüljenek az önkormányzat bankszámlájára. A felújítások és építési jelleg

beruházások el készítése, bonyolítása az

önkormányzat feladata. Ehhez az intézmények információkkal kell, hogy szolgáljanak. e.)

Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információ-áramlás intézményekt l

folyamatának

érkez

korszer sítése,

visszacsatolás

beépítése

illetve a

az

hivatal

m ködésébe A kérd ívek feldolgozásának tapasztalatai A dolgozók szerint az önkormányzat (körjegyz ség) és a felügyelt intézmények közötti információáramoltatás megfelel . 88

Ez két válaszadó szerint a körjegyz n, az intézményvezet kön és a polgármesteren keresztül történik; fontosak a minden hónap els

hétf jén

tartott intézményvezet i megbeszélések (ugyancsak két válaszadó), s a napi munkafeladatok ellátása során a telefonos egyeztetéseket követ

személyes

találkozók. A helyszíni vizsgálódásaink során interjúztunk az Óvoda, az Iskola és a Gondozási Központ vezet ivel. Bár az interjú több más területre is kiterjedt, els sorban azonban az önkormányzat (hivatal) és az intézmények közötti információ-áramlás, kapcsolatrendszer szempontjából releváns kérdésekre tértünk ki, ezért ennek tapasztalatait itt adjuk közre. Az Óvoda négy-hat csoportban, kb. 90-100 gyermek nevelését, gondozását végzi, nemzetiségi oktatást is megvalósítva. Ehhez képest a négy óvón

és

négy dajka látja el e feladatot, s egy f az általános adminisztrációt. Van egy konyhájuk, amely 300 f re f z. Az élelmezésvezet

megbízási szerz déssel

került alkalmazásra, éppen racionalizálási okok miatt. •

Költségvetésük dönt

módon a hivatallal való egyeztetésben készül, ebb l

fakad, hogy a legszorosabb napi kapcsolatban is a hivatal pénzügyeseivel vannak. Az információ áromoltatás folyamatos és kölcsönös. k is igyekeznek rendszeresen pályázni, els sorban szakmai feladatokra, továbbképzésekre, bár ezek köre folyamatosan sz kül. Kapcsolataik közül a szakmaiak fontosak, így a környék óvodáival való közös nevel i értekezletek (pl.: Szederkény, Bóly, Babarc). •

A képvisel -testület ülésein rendszeresen részt vesznek, évente egyszer beszámolnak. A testület tagjai pozitívan viszonyulnak munkájukhoz. A körjegyz

vagy a polgármester bármikor elérhet , velük is rendszeresek a

munkakapcsolatok.

A

felügyeleti,

irányítói

viszonyok

a

mindennapi

munkában közvetlenül realizálódnak.

89

Igen sok programot szerveznek, jó színvonalúnak min sítik tevékenységüket, amit bizonyít az is, hogy nemrégiben két új gyermeket vettek fel Mohácsról. •

Már most is igen sok (kb. 50 %) a hátrányos helyzet

gyermek és ezek száma

vélhet en n , ami újabb szakmai problémát jelent majd számukra. Az Iskola korábban két tannyelv

volt, most csak nemzetiségi és zeneiskola,

kb. 260 diákjuk van, mindösszesen 20 pedagógus oktatóval. •

A jelenlegi költségvetési kondíciók között igen nehéz fenntartani az iskolákat, de ehhez kapnak támogatásokat, pályázati forrásokat is sikerül szerezni. Létszámuk stabil, s t n tt is, Mohácsról is hoznak ki gyerekeket. A hivatali kapcsolat kifogástalan, ez vonatkozik a képvisel -testületre is, amit többek között bizonyít az iskola-felújítási pályázat. A polgármester nemcsak

anyagiakkal,

hanem

az

ünnepségeken,

fórumokon

való

részvételével is jelzi az iskola fontosságát. A jogi, szakmai ügyekben ugyanez vonatkozik a körjegyz re (pl.: SZMSZ módosítás). Az információ-áramlást a mindennapi kapcsolatok jellemzik. A pénzügyi tervezés során az el z

évi

adatok képezik a kiinduló pontot, amihez képest vizsgálják a normatíva változást, és egyéb, a fenntartással, m ködtetéssel való körülményeket. Az egyeztetések során részt vesz a testületi üléseken, beleértve itt a pénzügyi bizottságot is. A költségvetésük általában pozitív támogatást kap a helyi képvisel k részér l, ez vonatkozik a nemzetiségi és zeneoktatásra is. Pedagógiai oktatási programmal rendelkeznek. •

A képvisel -testület el tti beszámolóik minden esetben elfogadást nyernek a képvisel -testület

részér l.

A

bértáblázatot

a

testület

elfogadja,

az

önkormányzatok helyzetét l függ en a szükséges pénzeszközöket mindig megkapták, béremelésre, jutalomra, egyéb kifizetésekre azonban nincs lehet ség, s t valószín , hogy leépítéseket is kell tervezni a központi pénzelvonások miatt.

90

•

A Gondozási Központ kistérségi társulás keretében m ködik, mindösszesen kb. 100 f t látnak el, különböz

gondozási formákban. Benne vannak a

kistérségi családsegít társulásban, de véleményük szerint nem túl jók ezek a tapasztalatok. •

A

jelz rendszeres

házi

segítségnyújtó

szolgálat

normatívájának

megszüntetése rendkívül rossz döntés volt, amit a pályázati források nem helyettesítenek. (Ezt kiépítették korábban, sokan igénybe is vették, nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk.) A költségvetésük alapvet en biztosított, ezt többszöri megbeszélések útján alakítják. Az egyeztetéseket a hivatal indítja az el z

évi számadatokból

kiindulva, figyelemmel az aktuális normatív támogatásokra is. A tavalyi normatíva 90 %-os volt, el tte ennél rosszabb. •

A jöv

évi valószín leg ennél rosszabb lesz. Sajnos kevés a pályázati

lehet ség, korábban jóval több volt (megjegyezve, hogy tavaly sikerült elnyerni egy nagyobb épületfelújítási pályázatot). Külön kiemeli a képvisel -testület pozitív hozzáállását. A testületi üléseken is

rendszeresen

részt

vesz,

sokszor

fogalmazódnak

meg

kérdések

munkájukra vonatkozóan, és többször napirendi pontként is szerepelnek. A költségvetésüket – beleértve ebbe a bérüket is – a képvisel -testület elfogadja. A bizottságokat illet en els sorban a szociális bizottsággal van kapcsolatuk. A felügyeleti irányítási tevékenységek megoszlanak a testület és a polgármester között. Az önkormányzat és a fentebb röviden érintett intézmények közötti kapcsolatokat

együttm ködési

megállapodásban

megállapodások céljául a hatékony, szakszer

rögzítették.

E

és ésszer en takarékos

intézményi gazdálkodás szervezeti feltételeinek megteremtését t zték ki. Az együttm ködés általános szabályai kiterjednek a gazdálkodásra, a kötelezettségvállalásra gyakorolja),

az

és

utalványozásra

(ez

információ-áramoltatásra,

utóbbit a

a

polgármester

nyilvántartásokra,

a 91

leltárkészítésre, a folyamatba épített el zetes és utólagos vezet i ellen rzésre, a

bankszámla-kezelésre,

stb.

E

szabályokban

pontosan

rögzítik

a

kötelezettségvállalás, utalványozás, bizonylat-átadás, stb. rendjét. •

A visszacsatolás értelemszer en, folyamatosan, interaktív módon történik, az ügy jellegét l függ

tartalommal, illetve szabályok között. Konfrontáció nem

jellemz , kompromisszumokat, konszenzusokat keresve járnak el. Az önkormányzat által fenntartott intézmények m ködtetésével kapcsolatban a körjegyz ség dolgozóinál jelennek meg a válaszok tanúságai szerint a tervezési, gazdálkodási feladatok, a könyvelés, a pénzkészlet biztosítása, a számfejtés,

utalás,

a

munkaviszonnyal

kapcsolatos

kérdések,

és

az

irányítási, felügyeleti feladatok (ez utóbbiak az önkormányzati tisztségvisel k tekintetében értelmezend ek). Az intézmények takarékosabb m ködtetésére vonatkozóan a felújítások és az alternatív energiafelhasználás fogalmazódott meg.

Az információáramoltatás korszer sítése Az önkormányzat szolgáltatásait társulási megállapodás alapján végzi, társulás formájában. Ezt a tényt azért kell hangsúlyozni, mivel a címben megjelölt téma szempontjából nem csupán a körjegyz ség és az intézmény közötti kapcsolatokról van szó, hanem a hivatal (pontosabban szólva polgármester, körjegyz , pénzügyesek) és a társulási tanács, valamint az intézmények közötti információ-áramoltatás, kapcsolatrendszer alakításáról. A társulási megállapodásokat együttesen elemezzük, mivel azok azonos jogi formációban jöttek létre. Rendelkeznek a névr l, a székhelyr l, a m ködési területr l, a társulás céljáról, tevékenységi körükr l, stb. Pénzügyi, költségvetési szempontból fontosak azok a rendelkezések, melyek szerint az intézmények közös fenntartásához az évente meghatározott

92

normatív állami hozzájárulások és az egyéb kiegészít

hozzájárulások

szolgálnak. A kapcsolatok esetleges problematikus voltára utalnak azok a kitételek, amelyek

a

társulási

tagok

évente

megállapított

hozzájárulásával

kapcsolatosak. A megállapodások a továbbiakban részletezik a társulás szervezetét, m ködésének adminisztratív

szabályait, feladatokat

mely a

utóbbiak hivatal

közül

látja

kiemelend ,

el.

Ugyancsak

hogy

az

témánk

szempontjából fontos, hogy a társult önkormányzatok lényeges hatásköröket ruháztak át a társulásra. Eljárási szempontból a kapcsolatokban meghatározó szerepet játszanak a polgármesterrel, körjegyz vel, de a hivatal érintett dolgozójával való közvetlen érintkezések telefonon, vagy személyesen történ egyeztetések.

(Pl.

étkeztetés,

számlák,

probléma-megbeszélések,

egyéb

bizonylatok,

kisebb

eszközbeszerzések, stb.) A pénzügyi szempontú információáramoltatást két részre kell bontani. Az egyik, az el z történ

bekezdésben írt napi kapcsolatok, személyes, vagy telefonon

egyeztetések, a másik a költségvetés tervezésében való részvétel, a

beszámolók elkészítése. •

Javaslataink megfogalmazásánál tekintettel voltunk az el z ekben fölvázolt sajátos helyzetre – azaz a társulásban történ feladatellátásra. Azonnal hozzá kell viszont tenni, hogy nem javaslunk ennek ellenére egy túlzottan bürokratikus „agyonszabályozást”, viszont azt szükségesnek látjuk, hogy a normativitás minimális követelményei érvényesüljenek az intézmény – hivatal (ezen belül ügyintéz k), – körjegyz

– polgármester – képvisel -

testületek – társulás relációban. •

Az

el z

bekezdésb l

kit nik,

hogy

nem

is

olyan

egyszer

ennek

szabályozása, egyrészr l a „sokszerepl s modell” miatt, másrészt az ügyek sokfélesége, harmadrészt pedig a fölösleges bürokrácia elkerülése okából. 93

•

Olyan információs rendszer alakítandó ki, amely egyrészt folyamatos és autentikus, azaz minden személyt (szervezetet) helyzetbe hoz, tehát biztosítja számára a döntéshozatali folyamatban való részvételt és tisztázza a felel sségi viszonyokat is.

•

Az információáramlás alapját azoknak a fókuszpontoknak a meghatározása jelenti, amelyek megadják az intézményi m ködtetés alapjait. Úgy véljük, hogy ez egy többszint

és többcsatornás rendszerben képzelhet

el,

amelyben minden „szintnek” megvan a maga kompetenciája, melyben tisztázódnak

a

visszacsatolási

folyamatok,

az

ellen rzési

(monitoring)

rendszer és a felel sségvállalás, valamint felel sségre vonás szabályai. •

Tisztelve a helyszíni vizsgálat során is a megkérdezettek által többször hangsúlyozott mindennapi kapcsolattartás természetességét, és gyakorlati m ködésben való hatékonyságát, ennek ellenére tartjuk fontosnak, hogy a fentebb jelzett személyek tekintetében az információáramlás, kapcsolattartás normatív mederbe is terel djön.

•

Különböz

szervek ellen rizhetik az ÁMK, óvoda tevékenységét, illet leg

vesznek részt munkájukban küls

szakért k (pl. fejleszt

pedagógusok,

logopédusok, stb.) Az ezzel kapcsolatos szakmai információkat úgyszintén „meg kellene osztani” a lakossággal, a település vezet ivel. •

A

szakmai

munka

kapcsán

indokolt

fölvetni

a

min ségirányítási

programban, a kompetenciamérésben, avagy az esélyegyenl ségi tervben foglaltak áttekint

értékelésér l szóló tájékoztatók adását a képvisel k, a

társulás számára. •

A

mindennapi

gazdálkodás

gyakorlatában

föllelhet

bizonyos

eshet legességeket a számlák, bizonylatok, utalások, stb. rendjét egyrészt az érintett

dolgozók

munkaköri

leírásaiban,

másrészt

a

pénzügyi

szabályzatokban indokolt pontosan rögzíteni.

94

•

Célszer nek

látnánk

rendszeresség

azt

is,

hogy

az

intézmény

heti,

vagy

havi

rövid tájékoztatót adjon a hivatal (az önkormányzat vezet i)

számára az adott id szakra várhatóan es

„nem szokványos, tehát nem

állandó) kiadásaikról. •

A hivatal és az intézmények közötti információáramlásnak fontos eszköze (egyúttal az intézmény gazdálkodási kondícióinak növelését is szolgálja) egy még er teljesebb pályázati aktivitás kifejtése, legyen szó szakmai, vagy m ködtetési kérdésr l.

•

A költségvetés tervezése és a beszámoló készítése az információáramlás tekintetében is továbbfejlesztend . Úgy véljük, hogy ezt a folyamatot (azaz a pénzügyi tervezést) jóval korábban indokolt kezdeni a jelenlegihez képest, ami a Parlament által elfogadott költségvetési törvényhez igazodik. A település szempontjából sem közömbös például, hogy ha tisztázódik az, hogy a

kormány

által

javasolt

120

milliárd

forint

elvonásra

kerül

önkormányzati szférától, ez milyen feladatcsökkentéssel képzelhet

az

el egy

olyan kistelepülésen, mint Lánycsók, s hogy érinti-e az intézményi feladatellátást.) •

Bár a Feladatleírásban szerepel az intézményi bontás is, úgy véljük, hogy nem célszer

különbséget tenni az itt vizsgált kérdések tekintetében az

intézmények között, mivel szervezeti, jogi státuszuk azonos, csupán feladataik, és „nagyságrendjük” különböz . •

Végül, érintend

az ellen rzési rendszer is. Ami javítandó, az a folyamatba

épített vezet i ellen rzés (err l tanulmányunk más részében írunk, itt is alkalmazandó). A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás, mint a bels ellen rzést ellátó szervezet ellen rzései során az általunk itt tárgyalt kérdések egy részével is foglalkozott, ezt a gyakorlatot tovább kell folytatni.

95

f.)

A közintézmények költséghatékonyabb és/vagy eredményesebb m ködésére irányuló szervezet-átalakítási programok kidolgozása

Lánycsók

Község

Önkormányzata

által

fenntartott

közintézmények

struktúrája Lánycsók Község Önkormányzata a kötelez

önkormányzati feladatok

ellátására jelent s intézményhálózatot tart fenn, némi túlzással kisvárosi színvonalú

közszolgáltatásokat

nyújtva

a

lakosságnak.

A

község

lakosságszáma 2750 f , ezzel a kistérség egyik legnagyobb községe. A község a körülötte elhelyezked községekkel intézményenként eltér módon társulva látja el a feladatokat. A társulásoknak minden esetben Lánycsók a központja, így mikro-térségi szerepe jelent s, a társulások segítik a hatékony feladatellátást. A település lakosságszáma, térségi elhelyezkedése, fejl dése indokolja ezt az intézményhálózatot, az intézmények kihasználtsága szinte teljes. Az önkormányzat által fenntartott intézmények: Lánycsók és Kisnyárád községek Körjegyz sége; Lánycsóki Általános M vel dési Központ; Lánycsóki Óvoda; Gondozási Központ, Lánycsók. A Körjegyz séget, a M vel dési Központot és az Óvodát Kisnyáráddal társulásban tartják fenn, míg a Gondozási központot Lánycsók, Liptód és Kisnyárád községek. Az intézmények m ködési területe a fenntartó önkormányzatoknál szélesebb kör . Az alapító okiratok alapján az egyes intézmények m ködési területe kiterjed más községekre is. A körjegyz vel, illetve az intézményvezet kkel készített interjúk alapján megállapítható, hogy ténylegesen jelent s feladatot lát el a fenntartó önkormányzatok közigazgatási területén kívüli lakosok körében is.

96

Az intézmények m ködési területe Intézmény neve

M ködési terület

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz sége

Lánycsók, Kisnyárád

Lánycsóki Általános M vel dési Központ

Lánycsók, Kisnyárád és környéke (Liptód, stb.)

Lánycsóki Óvoda Gondozási Központ, Lánycsók

Lánycsók

Lánycsók, Kisnyárád és környéke (Liptód, stb.) Lánycsók valamennyi intézményi tevékenység tekintetében, Kisnyárád és Liptód esetében az id sek nappali ellátása és a házi segítségnyújtás szakfeladatok ellátásában.

önkormányzata

a

közszolgáltatások

szervezésében

az

intézményhálózaton felül jelent s tevékenységet végez. Lánycsók a központja a Medicinvest Orvosi Ügyelet társulásnak, ez a társulás lefedi a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó települések jelent s részét. Az önkormányzat központi szerepet tölt be, több pályázat esetében gesztorként m ködik közre.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz sége A körjegyz ség ellátja az Ötv. alapján az önkormányzat m ködésével, valamint

az

államigazgatási

ügyek

döntésre

való

el készítésével

és

végrehajtásával kapcsolatos, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. A körjegyz

ellátja a képvisel

– testületek, a bizottságok és a települési

képvisel k m ködésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések el készítését és végrehajtását.

97

Az Ötv.-ben és az Alapító Okiratban meghatározott feladatokon túl ellát gyakorlatilag minden olyan feladatot, amire a lakosságnak, illetve az önkormányzatnak szüksége van. A

körjegyz vel,

illetve

a

köztisztvisel kkel

készített

interjúk

alapján

megállapítható, hogy a körjegyz ségen készülnek a pályázatok, illetve a körjegyz ség végzi a pályázatok lebonyolításának teljes folyamatát. Lakossági kérésre segítséget nyújtanak minden olyan ügyben, amelyet az ügyfél nem tud önállóan megoldani pl. id s kora, vagy hozzáértése hiányában. A körjegyz ség az Alapító Okirat alapján az alábbi szakfeladatokat látja el: -

általános közigazgatás;

-

önkormányzatok igazgatási tevékenysége;

-

országgy lési képvisel választással kapcsolatos feladatok végrehajtása;

-

önkormányzati képvisel választással kapcsolatos feladatok;

-

önkormányzatok elszámolásai;

-

máshová nem sorolható szervek tevékenysége.

A

körjegyz ség

m ködési

területe

Lánycsók

és

Kisnyárád

községek

közigazgatási területére terjed ki. Az igazgatási feladatokat jogszabály alapján más községek vonatkozásában nem láthatja ugyan el, de pályázatok esetében a gesztori tevékenysége túllép a két község határain. A körjegyz ségen dolgozó köztisztvisel k száma arányban áll az ellátott tevékenységgel.

A

körjegyz ség

költséghatékonyan

m ködik.

Ha

a

feladatokat körjegyz ség helyett önállóan látnák el a települések, akkor elesnének a körjegyz ségi alap és a kiegészít

támogatástól. Ez jelent s

összeg a költségvetési törvény alapján:

Körjegyz ség m ködése alap hozzájárulás Körjegyz ség m ködése ösztönz hozzájárulás Összesen

2006. (eFt)

2007. (eFt)

2008. (eFt)

2009. (eFt)

3.982.800

4.440.000

4.440.000 3.600.000

3.367.800 7.350.600

3.528.000 7.968.000

3.528.000 2.438.400 7.968.000 6.038.400 98

A táblázatból látható, hogy az állami támogatás a 2006. évet követ en n tt, 2007– r l 2008– ra nem változott, majd 2009–ben jelent sen csökkent. •

Ez a támogatás-csökkentés azért ésszer tlen, mert minden fórumon az állam a

közös

feladatellátást

támogatja,

a

költségvetési

törvényben

ennek

ellenkez je tapasztalható. A körjegyz ség fenntartási költségei ezzel szemben három éven keresztül folyamatosan n ttek, csak a 2009–es évre terveztek be csökkenést. 2006. (eFt) Körjegyz ség teljes költségvetése Költségvetési támogatás Önkormányzati támogatás

2007. (eFt)

2008. (eFt)

2009. (eFt)

43.911.000

47.260.000

51.416.000

50.000.000

7.350.600

7.968.000

7.968.000

6.038.400

33.913.000

39.130.000

42.091.000

43.962.400

A körjegyz ség önkormányzati támogatása 2006–tól 2008–ig n tt, majd a 2009. évi költségvetés további növekedést tartalmaz. A körjegyz ség saját bevételei minimálisak 2006. (Ft) 2.647.000

Saját bevétel •

2007. (Ft) 162.000

2008. (Ft) 1.357.000

2009. (Ft) 0

A „Körjegyz ség M ködése alap-hozzájárulás” független attól, hogy hány község tartozik a körjegyz séghez. Ezzel szemben a Körjegyz ség m ködése ösztönz

hozzájárulás a körjegyz séghez tartozó községek számától függ. A

szabályozás

azért

irreális,

mert

két

községre

a

vizsgált

id szakban

nagyságrendileg összesen 6–7 mFt a költségvetési hozzájárulás. Állami támogatás a körjegyz séghez tartozó községek száma függvényében a 2009. évi költségvetési törvény alapján:

99

A két községb l álló körjegyz séget, ha a körjegyz séghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 f t, fajlagos összeg:

203 200,- Ft/körjegyz ség/hónap

A három vagy négy községb l álló körjegyz séget, ha a körjegyz séghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1 000 f t, fajlagos összeg:

173 100,- Ft/körjegyz ség/hónap

A három vagy több községb l álló körjegyz séget, ha a körjegyz séghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1 000 f t, illetve az öt vagy több községb l álló körjegyz séget, ha a körjegyz séghez tartozó együttes lakosságszám nem éri el az 1 000 f t, fajlagos összeg:

345 000,- Ft/körjegyz ség/hónap de a hat vagy több tagból álló körjegyz ség esetén a körjegyz séghez tartozó hatodik települést l

további

20 000,-

Ft/település/hó. Azaz az ösztönz

támogatás Lánycsók esetében három község által alkotott

körjegyz ség esetén 4 140 000,- Ft lenne a jelenlegi 2 438 000,- Ft–tal szemben. •

A fentiek alapján látható, hogy amennyiben új község csatlakozik a körjegyz séghez, az a teljes költségvetéshez képest minimális bevételt jelent, viszont

a

feladatok

irreális

mértékben

n nek.

Kett

helyett

három

költségvetést kell készíteni, a pályázatokkal kapcsolatos munka, a képvisel – testületek m ködésével kapcsolatos feladatok is jelent sen megn nek. A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás ellát bizonyos, a körjegyz séggel összefügg feladatokat. Ilyen pl.: a bels ellen rzési feladatok közös ellátása.

100

•

A kistérségi társulás létrejötte nem jelentett a körjegyz ség szempontjából jelent s változást, nem vett át feladatot, inkább segít , koordináló szerepet tölt

be

(például

a

kutyák

mikrochippel

történ

ellátása,

stb.).

A

körjegyz ségen folyó munkát nem könnyítette a társulás. •

A körjegyz ség költségvetési létszámkerete 12 f , ez arányban áll az ellátott feladatokkal,

létszámcsökkentésre

nincs

lehet ség.

A

körjegyz ség

költségvetésében a személyi juttatások jelentik a legnagyobb tételt. 2006. (Ft) Személyi juttatások Munkaadókat terhel járulék Személyi kiadások összesen Dologi kiadások Kiadások összesen Személyi kiadások aránya az összes kiadáshoz viszonyítva •

2007. (Ft)

2008. (Ft)

2009. (Ft)

28.329.000

31.800.000

32.270.000

30.953.000

8.579.000

9.900.000

9.936.000

9.595.000

36.908.000

41.700.000

42.206.000

40.548.000

6.342.000

6.170.000

7.644.000

9.450.000

43.911.000

47.260.000

51.416.000

50.000.000

84 %

88 %

82 %

81 %

A körjegyz ség költségvetésén belül a bérköltség jelenti a költségek több, mint

80%-át.

A

köztisztvisel k

illetményét

törvény

állapítja

meg,

a

körjegyz nek csak a teljesítményértékelés alapján van lehet sége minimális mértékben eltérni. Erre tekintettel a bérköltségen jelent s megtakarítás nem érhet el. •

A dologi kiadások közül a villamos és gázenergia, illetve a kommunikációs szolgáltatások költsége a legjelent sebb. A körjegyz vel készített interjú alapján megállapítható, hogy ezen költségek tekintetében sem érhet

el

érdemi megtakarítás

101

•

A körjegyz séghez a fenntartó önkormányzatok által nyújtott hozzájárulás jelent s összeg. Ha az önkormányzat teljes költségvetéséhez viszonyítjuk, akkor megállapítható, hogy arányban áll azzal. Önkormányzati hozzájárulás a körjegyz ség fenntartásához (Ft) 33.913.000 39.130.000 42.091.000 43.962.000

2006. 2007. 2008. 2009. Átlagosan •

Önkormányzat kiadási f összege (Ft)

A körjegyz ségi hozzájárulás aránya a kiadási f összeghez

405.000.000 415.000.000 435.000.000 430.000.000

8,4 % 9,4 % 9,6 % 10,2% 9,4 %

A körjegyz ség az önkormányzat teljes költségvetésének átlagosan 11 % - át használja fel, tehát ez a költség arányban áll az önkormányzat kiadási f összegével.

Ilyen

mérték

adminisztratív

költség

egyébként

a

magánszférában is teljesen elfogadott. •

Összességében megállapítható, hogy a körjegyz ség m ködése, fenntartása, költségvetési gazdálkodása az ügyforgalom, az ellátott települések száma, mérete tekintetében hatékony. Semmi nem indokolja más körjegyz séghez történ

csatlakozását, illetve új község felvételét a körjegyz ségbe, illetve a

körjegyz ség átszervezését.

Lánycsóki Általános M vel dési Központ A Lánycsóki Általános M vel dési Központot (a továbbiakban: ÁMK) Lánycsók és Kisnyárád községek tartják fenn intézmény-fenntartó társulási formában.

Gazdálkodási,

könyvvezetési,

számlakezelési,

költségvetés

–

tervezési beszámolási és ellen rzési és ellátási feladatait Lánycsók – Kisnyárád községek körjegyz sége látja el. Ez hatékony megoldás, hiszen önálló adminisztratív részleg fenntartása nem lenne gazdaságos.

102

Az intézmény két telephelyen végzi a tevékenységét: -

Általános Iskola és Alapfokú M vészoktatási Intézmény

-

Könyvtár

Az intézmény által ellátott szakfeladatok: -

Alapfokú oktatás

-

Német nemzetiségi nyelvoktatás

-

Sajátos nevelési igény

tanulók nappali rendszer

általános m veltséget

megalapozó iskolai oktatása

•

-

Általános iskolai napközi otthoni és tanulószobai ellátás

-

Iskolai intézményi étkeztetés

-

M vel dési könyvtári tevékenység

-

Sportintézmények, sportlétesítmények

-

Diáksport

-

Alapfokú m vészeti oktatás

-

Pedagógiai szakmai szolgáltatás.

Az

intézmény

m ködési

területe

közigazgatási területe. A szül

Lánycsók

és

Kisnyárád

községek

szabad iskola választási jogából adódóan az

intézményt igénybe veszik más községekben lakó diákok is esetenként különböz okokból. Az intézmény a szakfeladatok széles körét látja el. A német nemzetiségi oktatásra, az alapfokú m vészeti oktatásra, a sajátos nevelési igény tanulók

nappali

rendszer

oktatására

jelent s

összeg

normatíva

igényelhet . Az intézményt intézményfenntartó társulás formájában látják el, így megilleti a fenntartót az intézményfenntartó társulás iskolájába járó gyerekek után járó fejkvóta, a bejáró gyerekekre külön fejkvóta vehet igénybe. •

Összességében megállapítható, hogy az intézmény minden olyan feladatot ellát, amelyre reális igény van egy ilyen méret

településen, és amelyekre

pótlólagos állami támogatás igényelhet . 103

•

Az intézmény m ködtetéshez az állami támogatás nem elegend , a felett a fenntartó önkormányzatoknak is további támogatást kell nyújtaniuk.

•

Az intézmény állami támogatása a vizsgált id szakban folyamatosan csökkent. Az állami finanszírozás és az önkormányzati támogatás aránya folyamatosan romlik a fenntartók terhére. A fenntartó önkormányzatok költségvetésén belül az ÁMK fenntartása jelenti a legnagyobb költséget. Az intézmény saját bevételei minimálisak a teljes költségvetéséhez képest 2006. (Ft) 2007. (Ft) 2008. (Ft) Szolgáltatások 2.050.000 1.050.000 1.100.000 ellenértéke Továbbszámlázott szolgáltatás értéke 0 0 0 Bérleti és lízingdíj 1.300.000 760.000 850.000 bevételek Intézményi ellátási 4.800.000 4.300.000 4.700.000 díjak Alkalmazottak térítése 0 0 0 Egyéb sajátos 8.150.000 6.110.000 6.650.000 bevétel összesen Kiszámlázott term., szolg. ÁFA-ja 800.000 1.000.000 1.100.000 ÁFA bevételek, visszatérülések 800.000 1.000.000 1.100.000 Intézményi m kö8.950.000 7.110.000 7.750.000 dés bev. összesen Önkormányzati 117.745.000 108.587.000 111.061.000 finanszírozás

2009. (Ft)

Állami normatíva

62.699.000

0

0

0

1.800.000 0 750.000 5.400.000 0 7.950.000 1.400.000 1.400.000 9.350.000 33.572.000

Kistérségi normatíva 0 0 0 3.346.000 Bevételek összesen 129.747.000 130.967.000 134.978.000 108.967.000 Saját bevételek aránya a teljes bevételhez (%) 6,89804003 5,42884849 5,74167642 8,58057944

•

A teljes saját bevétel az intézmény összes bevételének 5–8 %-a. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a bevételeknek a növelésével nem javítható jelent sen az intézmény pénzügyi helyzete. Az intézmény teljes költségvetése 2006. és 104

2009. között jelent sen csökkent. Ez a csökkenés f leg a közalkalmazotti létszám csökkenésével magyarázható. 2006. és 2009. között a f állásban foglalkoztatottak száma 10 f vel, a részmunkaid ben foglalkoztatottak száma 2 f vel csökkent.

f f o g l .

Általános iskola M vészeti oktatás Sportcsarnok Népház Könyvtár Összesen

28 1 2 2 1 34

2006. r é s z f o g l .

4 0 0 0 0 4

2007.

ö s s z e s e n

f

r é s z f o g l .

32 1 2 2 1 38

26 1 2 0 1 30

f o g l .

1 1 0 0 0 2

2008.

ö s s z e s e n

f

r é s z f o g l .

27 2 2 0 1 32

22 2 2 0 1 27

f o g l .

1 1 0 0 0 2

ö s s z e s e n

f

23 3 2 0 1 29

19 2 2 0 1 24

f o g l .

2009. r é s z f o g l .

1 1 0 0 0 2

ö s s z e s e n

20 3 2 0 1 26

Az intézmény költségei közül a legjelent sebb a bérköltség, illetve az ahhoz kapcsolódó közterhek. 2006. (Ft)

2007. (Ft)

2008. (Ft)

2009. (Ft)

Személyi juttatások 80.806.000 Munkaadókat terhel járulékok 25.288.000 Személyi juttatások összesen 106.094.000

72.055.000

75.099.000

62.036.000

22.386.000

21.279.000

19.576.000

94.441.000

96.378.000

81.612.000

Dologi kiadások

18.496.000

17.906.000

18.033.000

23.155.000

305.000

300.000

300.000

300.000

Egyéb folyó kiadások

Kiadások összesen 124.895.000 112.647.000 114.711.000 105.067.000 Személyi juttatások aránya az összes kiadáshoz 0,84946555 0,83838007 0,84018098 0,7767615 viszonyítva (%) A személyi juttatások aránya az intézmény teljes költségvetésében 77 és 85 % között mozog. A személyi kiadások a létszámkeret csökkenése hatására csökkentek, 106.094.000,- Ft–ról 81.612.000,- Ft–ra. 105

•

Az illetmények és annak közterhei tekintetében még állandó közalkalmazotti létszám mellett is hektikus változások következhetnek be.

•

El fordulhat olyan eset, amikor a egyszerre több közalkalmazott lép magasabb fizetési kategóriába, vagy ezzel egyidej leg több közalkalmazott kap jubileumi jutalmat. A létszámcsökkentéseknek is jelent s költségei vannak. A körjegyz vel készített interjú alapján megállapítható, hogy a létszámcsökkentéseket hatékonyan oldották meg.

•

Kihasználták a nyugdíjazások adta lehet ségeket, a nyugdíjba vonuló közalkalmazottak helyére nem vettek fel senkit, hanem a költségvetési létszámkeretet csökkentették. A létszámleépítéseket vagy a prémium évek program, vagy az ÖTM létszámcsökkentési pályázata segítségével oldották meg. A prémium évek program a közalkalmazott beleegyezését feltételezi, az iskola költségvetését negatívan nem befolyásolja. Az

ÖTM

pályázatával

támogatott

létszámcsökkentések

esetén

a

közalkalmazottat a felmentési idejére járó illetménye, a végkielégítés, illetve az ezzel együtt járó esetleges jubileumi jutalom az iskola költségvetését terheli. Az ÖTM–t l pályázati rendszerben, utólag lehet leigényelni ezeket az összegeket, amelyek már nem az intézmény bevételeinél szerepelnek a költségvetésben, hanem a fenntartó bevételei között.

106

Iskolai oktatás 1-4. évfolyam Iskolai oktatás 5-8. évfolyam Iskolai oktatás 1. évfolyam Iskolai oktatás 2-3. évfolyam Iskolai oktatás 4. évfolyam Iskolai oktatás 5. évfolyam Iskolai oktatás 6. évfolyam Iskolai oktatás 7-8. évfolyam Gyógyped. nevelés 5-8. évf. Alapf. m v. okt.- zenem v. ág. Alapf. m v. okt.-táncm v. ág. Alapf. m v. okt.- heti 5 tanórai f. Napközis, tanulószobai foglalkozás Nemzeti, etnikai kisebbségi okt. Nemz. és magyar nyelven szerv. isk. okt. (8 hó) Nemz. és magyar nyelven szerv. isk. okt. (4 hó) Hozzájár. ped. szakm. szolg. Bejáró iskolai oktatás 1-4. évf. Bejáró iskolai oktatás 5-8. évf. Int. fennt. társ. 1-4. évf. (8 hó) Int. fennt. társ. 5-8. évf. (8 hó) Int. fennt. társ. 1-4. évf. (4 hó) Int. fennt. társ. 5-8. évf. (4 hó) Ingyenes tankönyv ellátás 1-4. évf. Ingyenes tankönyv ellátás 5-8. évf.

mut. 100 118 0 0 0 0 0 0 1 25 2 0 16 217 0 0 311 9 26 93 105 0 0 65 82

2006. fajl. össz. bev. össz. 204.000 20.400.000 212.000 25.016.000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 464.000 464.000 105.000 2.625.000 59.000 118.000 0 0 23.000 368.000 71.500 15.515.500 0 0 0 0 720 223.920 15.000 135.000 15.000 390.000 45.000 4.185.000 45.000 4.725.000 0 0 0 0 10.000 650.000 10.000 820.000

mut. 64 77 1,7 3,4 1,3 2,2 2,5 4,7 0 17 0 9 6 0 139 70 207 0 0 63 68 30 37 0 0

2007. fajl. össz. bev. össz. 204.000 13.056.000 212.000 16.324.000 0 1.445.000 0 2.890.000 0 1.105.000 0 1.870.000 0 2.125.000 0 3.995.000 0 0 105.000 1.785.000 0 0 105.000 945.000 23.000 138.000 0 0 71.500 9.938.500 71.500 5.005.000 720 149.040 0 0 0 0 45.000 2.835.000 45.000 3.060.000 45.000 1.350.000 45.000 1.665.000 0 0 0 0

107

Ingyenes tankönyvellátás Kistelepülési támogatás 1-4. évf. (8 hó) Egyéb állami tám., tankönyv ellátás hozzájárulás Összesen:

Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai Iskolai

oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás oktatás

1. évfolyam 2-3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7-8. évfolyam 1-2. évfolyamon 3. évfolyamon 4. évfolyamon 5-6. évfolyamon 7-8. évfolyamon 1-2. évfolyamon 3. évfolyamon 4. évfolyamon 5-6. évfolyamon 7. évfolyamon 8. évfolyamon

mut. 18 31 10 24 21 33 22 8 8 17 18 0 0 0 0 0 0

mut. 0 0 0

mutató f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /4 f f /4 f f /4 f f /4 f f /4 f 0 0 0 0 0 0

2006. fajl. össz. bev. össz. 0 0 0 0 0 14.821.580 90.457.000

2008. fajl. össz. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

bev. össz. 2.550.000 5.610.000 2.210.000 4.080.000 4.080.000 7.480.000 3.230.000 1.445.000 1.700.000 2.890.000 4.080.000 0 0 0 0 0 0

mut. 0 0 0 0 0 0 3 1,6 1,9 3,2 4,2 3,1 1,3 1,8 2,5 2,3 2,6

mut. 0 63 0

2007. fajl. össz. bev. össz. 0 1.231.000 25.000 1.575.000 0 13.369.460 85.856.000

mutató 0 0 0 0 0 0 f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /4 hó f /4 hó f /4 hó f /4 hó f /4 hó f /4 hó

2009. fajl. össz. 0 0 0 0 0 0 2.550.000 2.550.000 2.550.000 2.550.000 2.550.000 2.540.000 2.540.000 2.540.000 2.540.000 2.540.000 2.540.000

bev. össz.

0 0 0 0 0 0 5.100.000 2.720.000 3.230.000 5.440.000 7.140.000 2.624.667 1.100.667 1.524.000 2.116.667 1.947.333 2.201.333

108

Gyógyped. nevelés 5-8. évfolyamon Képz -, ipar-, táncm vészet Alapf. m v. okt. zenem v. ágon Alapf. m v. okt. zenem v. ágon Napközis, tanulószobai fogl. Napközis, tanulószobai fogl. Tanulm. magántanulóként f. SNI Tanulm. magántanulóként f. SNI SNI tanuló iskola SNI tanuló iskola Testi, érzékszervi fogyatékos tanuló Testi, érzékszervi fogyatékos tanuló Min sített alapfokú m vészeti okt. Ped. módsz. tám. min. alapf. m v. o. Ped. módsz. tám. min. alapf. m v. o. Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás Int. fennt. társ. 1-4. évfolyam Int. fennt. társ. 5. évfolyam Int. fennt. társ. 6-8. évfolyam Int. fennt. társ. 1-4. évfolyam Int. fennt. társ. 5. évfolyam Int. fennt. társ. 6-8. évfolyam Kedvezményes étkeztetés iskolában Ingyenes tankönyvellátás Ált. hozzájárulás tankönyvellátáshoz Egyéb állami támogatások Összesen

mut. 0 2 0 10 5 3 1 1 0 0 1 1 10 0 0 135 71 37,7 4,66 27,3 0 0 0 46 115 218 0 0

mutató 0 f /8 hó 0 f /4 hó f /8 hó f /4 hó f /8 hó f /4 hó 0 0 f /8 hó f /4 hó f 0 0 f /8 hó f /4 hó f /4 hó f /4 hó f /4 hó 0 0 0 f /8 hó f f 0 0

2008. fajl. össz. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

bev. össz. 1.820.000 80.000 0 510.000 122.000 85.000 160.000 80.000 0 0 256.000 128.000 510.000 0 0 6.075.000 3.195.000 1.695.000 210.000 1.230.000 0 0 0 2.530.000 1.150.000 218.000 16.807.000 76.216.000

mut. 0 0 0,7 0,7 0,1 0,1 0 0 1,3 0,7 0,7 0,3 0 11 21 126 64 65 11 53 33 12 20 0 105 195 0 0

mutató 0 0 f /8 hó f /4 hó f /8 hó f /4 hó 0 0 f /8 hó f /4 hó f /8 hó f /4 hó 0 f /4 hó f /8 hó f /8 hó f /4 hó f /8 hó f /8 hó f /8 hó f /4 hó f /4 hó f /4 hó 0 f f 0 0

2009. fajl. össz. 0 0 2.550.000 2.540.000 2.550.000 2.540.000 0 0 240.000 239.000 384.000 382.400 0 48.500 51.000 45.000 43.000 45.000 45.000 45.000 42.800 42.800 42.800 0 10.000 1.000 0 0

bev. össz. 0 0 1.190.000 592.667 170.000 84.667 0 0 320.000 159.333 256.000 127.000 0 517.333 1.088.000 5.670.000 2.737.810 2.910.150 480.150 2.399.850 1.412.400 527.724 841.876 0 1.050.000 195.000 8.170.373 66.045.000

109

•

Az intézmény hatékonyan m ködik, kihasználja a társulásból adódó el nyöket. Az intézményt intézményfenntartó társulás tartja fenn, erre tekintettel gyerekenként évi 45.000,- Ft kiegészít

támogatást tud igénybe

venni. •

A 2006–ban bevezetett alapfokú m vészeti oktatás jelent s bevételt jelent ugyan, de ezt a bevételt szinte teljes mértékben az új feladat ellátására kell fordítani, így ez a tétel jelent sen nem javít az intézmény pénzügyi helyzetén.

•

A testi, érzékszervi fogyatékos tanulókra az intézmény 2008–tól, a sajátos nevelési igény kiegészít

tanulókra 2009-t l tud normatívát igényelni. Ezek a

normatívák nem jelent sek ugyan, de ennél a tételnél az is

figyelembe kell venni, hogy ha nem ebbe az iskolába járnak az SNI, illetve a fogyatékos gyerekek, akkor a teljes rájuk es normatíva kiesne. A nemzetiségi fejkvóta jelent s bevételt jelent. Az iskola tradicionális német nemzetiségi területen helyezkedik el, a német nyelv oktatásának évtizedes hagyományai vannak. A képzés ugyan jelent s többletköltséggel jár, segíti az intézmény finanszírozását. •

Sajnos 2004–t l több iskola felismerte, hogy a nemzetiségi oktatással javítani lehet az iskolájuk pénzügyi helyzetén, így bevezették ezt az oktatási formát, a valóságban idegen nyelvi oktatási céllal. Az állam ezt felismerve drasztikusan megnyirbálta a nemzetiségi fejkvótát.

Nemzeti, etnikai kisebbs. okt. Nemzeti, etnikai kisebbs. okt. Nemz. és magyar nyelvoktatás Nemz. és magyar nyelvoktatás Összesen

2006.

2007.

217

71.500

15.515.500

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

139 71.500

9.938.500

0

0

0 15.515.500

70 71.500

5.005.000 14.943.500

110

Nemzeti, etnikai kisebbs. okt. Nemzeti, etnikai kisebbs. okt. Nemz. és magyar nyelvoktatás Nemz. és magyar nyelvoktatás Összesen •

135 71

2008. f / 8 hó 6.075.000 126 f / 4 hó 3.195.000 63,67

2009. f / 8 hó 5.670.000 f / 4 hó 2.737.810

0

0

0

0

0

0

0

0

0 9.270.000

0

0

0 8.407.810

A táblázatokból látható, hogy a nemzetiségi fejkvóta 71.500,- Ft-ról egy év alatt 45.000,- Ft-ra, illetve 43.000,- Ft–ra csökkent. Ez azt eredményezte, hogy a nemzetiségi oktatásból származó összes bevétel 15.551.500,- Ft–ról 8.407.810,- Ft–ra esett vissza. A gyereklétszám is csökkent, de a nemzetiségi normatíva csökkenésének f oka a normatíva csökkenése.

•

Ennek ellenére a nemzetiségi oktatás fenntartása hatékony megoldás, hiszen ez az iskola f

vonzerejét jelenti, ezen oktatási forma megszüntetésével a

gyereklétszám drasztikusan csökkenne. Az ÁMK–t társulás tartja fenn, erre tekintettel külön támogatásra jogosult.

Int. fennt. társ. 1-4. évf. (8 hó) Int. fennt. társ. 5. évf. Int. fennt. társ. 6-8. évf. Int. fennt. társ. 1-4. évf. Int. fennt. társ. 5. évf. Int. fennt. társ. 6-8. évf. Int. fennt. társ. 5-8. évf. (8 hó) Int. fennt. társ. 1-4. évf. (4 hó) Int. fennt. társ. 5-8. évf. (4 hó) Összesen

2006.

2007.

93

45.000

4.185.000

63 45.000

2.835.000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

105

45.000

4.725.000

68 45.000

3.060.000

0

0

0

30 45.000

1.350.000

0

0

0 8.910.000

37 45.000

8.910.000 8.910.000 111

Int. fennt. társ. 1-4. évf. (8 hó) Int. fennt. társ. 5. évf. Int. fennt. társ. 6-8. évf. Int. fennt. társ. 1-4. évf. Int. fennt. társ. 5. évf. Int. fennt. társ. 6-8. évf. Int. fennt. társ. 5-8. évf. (8 hó) Int. fennt. társ. 1-4. évf. (4 hó) Int. fennt. társ. 5-8. évf. (4 hó) Összesen

37,7 4,66 27,3

2008. f / 4 hó 1.695.000 64,67 f / 4 hó 210.000 10,67 f / 4 hó 1.230.000 53,33 1.412.400

33

2009. f / 8 hó 2.910.150 f / 8 hó 480.150 f / 8 hó 2.399.850 f / 4 hó 1.412.400 f / 4 hó 527.724 f / 4 hó 841.876

0

0

0

0

527.724 12,33

0

0

841.876 19,67

0

0

2.552.000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 8.469.000

0

0

0 8.572.150

A társulási normatíva évi 8,5 – 9 millió forintos bevételt jelent. Az állam ezzel a normatívával ösztönzi az önkormányzatokat a társulásra. Tekintettel arra, hogy számottev költséget nem jelent a társulás fenntartása, ez a tétel szinte tiszta bevételt jelent. •

A költségvetések elemzéséb l az iskola által megtartott óraszámok nem állapíthatók meg. Az intézmény teljes költségvetésében a közalkalmazottak illetménye a legnagyobb tétel, az illetménytömeg az intézmény által megtartott órák számával áll összefüggésben. Az óraszámokat az intézmény nevelési, oktatási programjának elfogadásával fogadja el a fenntartó.

•

Az óraszámok esetleges csökkentésével megtakarítások érhet k el. Ez a megoldás viszont az oktatás rovására mehet, ronthatja az iskola vonzerejét, így adott esetben még ronthat is a pénzügyi helyzeten. Ugyanez a probléma a szakkörök csökkentésével, megszüntetésével is. Összességében megállapítható, hogy az iskola a költségvetési törvény szabta kereteken belül minden lehetséges normatívát kihasznál, m ködése megfelel a hatékonysági követelményeknek. 112

Lánycsóki Óvoda A Lánycsóki Óvodát Lánycsók és Kisnyárád községek önkormányzatai tartják fenn intézményfenntartó társulás formájában. Az intézmény m ködési területe Lánycsók és Kisnyárád községek közigazgatási területe és környéke. Gazdálkodási,

könyvvezetési,

számlakezelési,

költségvetés

–

tervezési

beszámolási és ellen rzési és ellátási feladatait Lánycsók – Kisnyárád községek körjegyz sége látja el . Az intézmény tevékenysége: -

Óvodai nevelés

-

Óvodai intézményi étkeztetés

-

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

-

Pedagógiai szakszolgálat

-

Sajátos nevelési igény

gyerekek óvodai nevelése

Az intézmény az óvodák által ellátható szakfeladatok széles körét látja el. A német nemzetiségi nevelésre, az SNI gyerekek óvodai nevelésre óvodásonként jelent s összeg társulás

normatíva igényelhet . Az intézményt intézményfenntartó

formájában

látják

el,

így

megilleti

a

fenntartót

az

intézményfenntartó társulás óvodájába járó gyerekek után járó fejkvóta, a bejáró gyerekekre külön fejkvóta vehet igénybe. •

Összességében megállapítható, hogy az intézmény minden olyan feladatot ellát, amelyre reális igény van egy ilyen méret

településen, és amelyekre

pótlólagos állami támogatás igényelhet . •

Az óvodások száma a vizsgált id szakban csökkent, ezzel n tt az egy óvodásra jutó fajlagos költség. Ennek az intézménynek a saját bevételei minimálisak, a fenntartást az állami normatívákból és az önkormányzat hozzájárulásából biztosítják. Az állami támogatás a vizsgált id szakban csökkent, a fenntartási költségek folyamatosan emelkedtek.

113

Szolgáltatások ellenértéke Továbbszámlázott szolgáltatás értéke Bérleti és lízingdíj bevételek Intézményi ellátási díjak Alkalmazottak térítése Egyéb sajátos bevétel összesen Kiszámlázott term., szolg. ÁFA-ja ÁFA bevételek, visszatérülések Intézményi m ködés bev. összesen Önkormányzati finanszírozás Tám. ért. m k. bev. helyi önk. (logop)

2006. (Ft)

2008. (Ft)

2009. (Ft)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3.000.000

3.200.000

3.500.000

4.750.000

1.000.000

1.000.000

1.100.000

1.050.000

4.000.000

4.200.000

4.600.000

5.800.000

600.000

840.000

920.000

1.100.000

600.000

840.000

920.000

1.100.000

4.600.000

5.040.000

5.520.000

6.900.000

63.052.000

61.075.000

54.195.000

20.701.000

0

9.000.000

11.522.000

11.500.000

0

0

0

29.018.000

0 73.652.000

0 75.115.000

0 71.237.000

2.138.000 70.257.000

6,2455874 6,709711775

7,7487822

9,8210854

Állami normatíva Kistérségi normatíva Bevételek összesen Saját bevételek aránya a teljes bevételhez (%)

2007. (Ft)

Az intézmény saját bevételeinek aránya 6,2 és 9,8 % között mozgott. A tendencia a folyamatos emelkedés. Az emelkedés f leg az intézményi ellátási díjak 3.000.000,- Ft-ról 4.700.000,- Ft-ra történ

emelkedése, illetve ezzel

párhuzamosan az összes bevétel 73.625.000 Ft–ról 70.257.000,- Ft-ra történ csökkenése okozza. •

A saját bevételek további emelésére nincs reális lehet ség. A költségvetési f összeg csökkenését els sorban a közalkalmazotti létszám csökkenése okozza. Ennél az intézménynél is jellemz

az, hogy a költségek jelent s része

személyi juttatás, illetve az ahhoz kapcsolódó közterhek. 114

2006. (Ft)

2007. (Ft)

2008. (Ft)

2009. (Ft)

44.149.000

47.122.000

43.888.000

43.130.000

13.617.000

14.835.000

14.058.000

13.170.000

57.766.000

61.957.000

57.946.000

56.300.000

8.886.000

10.658.000

10.831.000

12.957.000

Egyéb folyó kiadások

0

0

0

0

Kiadások összesen Személyi juttatások aránya az összes kiadáshoz viszonyítva (%)

66.652.000

72.615.000

68.777.000

69.257.000

86,668067

85,3225918

84,2520028

81,2914218

Személyi juttatások Munkaadókat terhel járulékok Személyi juttatások összesen Dologi kiadások

A személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó közterhek teszik ki az intézmény összes kiadásának nagyságrendileg 81 – 86 %-át. •

Ezen

a

területen

jelent s

csökkentés

nem

érhet

el,

hiszen

a

közalkalmazottak illetményét államilag meghatározott bértábla alapján állapítják meg. •

Az intézmény esetleges ÁMK–ba történ

integrálásával is csak minimális

bérköltséget lehet megtakarítani, hiszen ezzel csak az óvodavezet

bére

csökken. Ebben az esetben is szükség van tagóvoda vezet re, akinek az illetménye nem sokkal marad el az óvodavezet illetményét l. •

A dologi kiadások négy év alatt drasztikusan, 40% - al n ttek. Ez f leg a közületeknek szolgáltatott gázenergia árának és a villamos energia árának drasztikus emelkedésével magyarázható. Ezeken a tételeken jelent sen nem lehet csökkenteni. A dologi kiadások közül a szakmai anyagok kis összeget jelentenek. Ha ezt a tételt csökkentjük, akkor romlik a szakmai munka min sége, az intézmény költségvetésén érezhet csökkenést nem jelent.

115

Az intézmény által igényelt normatívák elemzéséb l látható, hogy minden lehetséges normatívát igénybe vesznek. 2006. Óvodai nevelés Óvodai nevelés (4 hó) SNI óvodai nevelés (8 hó) SNI óvodás gyerek (8 hó) SNI óvodás gyerek (4 hó) SNI óvodás gyerek (4 hó) Nemzeti, etnikai óvodai nevelés Nemzeti, etnikai óvodai nevelés Bejáró óvodás gyerek Int. fennt. társ. óvodájába járó Int. fennt. társ. óvodájába járó 3000 f alatti támogatás óvoda Egyéb állami támogatások Összesen

•

2007.

92

199.000

18.308.000

63

199.000 12.603.333

0

0

0

9,2

0

7.820.000

0

0

0

1

603.200

804.267

0

0

0

2

417.600

835.200

0

0

0

0

383.000

128.000

0

0

0

1

192.000

192.000

92

45.000

4.140.000

67

45.000

3.000.000

0

0

0

32

45.000

1.455.000

5

15.000

75.000

5

15.000

70.000

92

45.000

4.140.000

67

45.000

3.000.000

0

0

0

32

45.000

1.455.000

92

25.000

2.300.000

67

25.000

1.666.667

0

0

4.874.000 33.837.000

0

0

7.825.000 40.854.467

A normatív állami támogatások összege évente változik, a tendencia a csökkenés, és az önkormányzati hozzájárulás növekedése. Az intézmény esetleges ÁMK–ba integrálásával további normatíva igényelhet , hiszen a tagóvodák külön támogatást élveznek. Az integráció veszélye ezzel szemben az lehet, hogy nem látható el re, hogy a következ

években hogyan fog

változni az állami támogatás. •

Az integrációval az intézmény elveszítené az OM azonosítóját, ez egy olyan veszélyt jelent, hogy amennyiben évek múlva ismét az önálló intézmény fenntartása lenne a gazdaságos, el re nem lehet tudni, hogy milyen 116

feltételeknek kell majd megfelelni.

Lehet, hogy az önálló intézményi

státushoz olyan el írásoknak kell majd megfelelni, amelyek teljesítése elviszi az el z években realizált nyereséget. A nemzeti – etnikai óvodai nevelést évtizedek óta ellátja az intézmény. Látható, hogy minden óvodás részt vesz ebben az oktatásban. Ez fontos, hiszen az ÁMK is német nemzetiségi oktatást folytat, ezt alapozza meg a nemzetiségi óvodai nevelés. •

A nemzetiségi normatívából származó bevétel csökkent az elmúlt négy évben, de ez nem annyira drasztikus, mint az iskolai nemzetiségi normatíva csökkenése. Azt els sorban a gyereklétszám csökkenése magyarázza. Reálértéken az állami támogatás is csökkent, illetve a kiszámítási módjának a változása miatt nominálértéken is.

Nemzeti, etnikai óvodai nevelés Nemzeti, etnikai óvodai nevelés Összesen

Nemzeti, etnikai óvodai nevelés Nemzeti, etnikai óvodai nevelés Összesen

2006.

2007.

92

45.000

4.140.000

67

45.000

3.000.000

0

0

0 4.140.000

32

45.000

1.455.000 4.455.000

2008.

2009.

53

0

2.565.000 55,33

45.000

2.490.000

26

0

1.170.000 24,33 3.735.000

43.000

1.046.333 3.536.333

A nemzetiségi nevelés többletköltséggel is jár, hiszen minden óvodai csoporthoz egy f nemzetiségi végzettség

óvón t kell biztosítani, ami többlet

illetményköltséget jelent. A nemzetiségi óvodai nevelés miatt a szakmai anyagok költsége is megn . •

Összességében megállapítható, hogy ez a normatíva jelent sen javít az óvoda pénzügyi helyzetén, az AMK nemzetiségi oktatás miatt elengedhetetlen ez a képzési forma.

117

Az intézményt intézményfenntartó társulás tartja fenn. Ezt az állam plusz normatívával ösztönzi. A társulás többletköltséget nem jelent, így ez a bevétel megmarad az intézménynél, illetve a fenntartó hozzájárulását csökkenti. A normatíva összegszer en kis mértékben csökkent reálértéken számolva nagyságrendileg négy év alatt 30 %-kal.

Int. fennt. társ. óvodájába járó Int. fennt. társ. óvodájába járó Összesen

2006. 92

45.000

4.140.000

67

45.000

3.000.000

0

0

0 4.140.000

32

45.000

1.455.000 4.455.000

2008.

Int. fennt. társ. óvodájába járó Már m k. int. társ. óvod.-ba járó

2007.

26

Összesen

2009.

0

3.546.000

24,3

42.800

1.041.467

0

1.170.000 4.716.000

55,3

45.000

2.490.000 3.531.467

Összességében megállapítható, hogy az óvoda gazdaságosan m ködik, optimálisan használja ki a költségvetési törvény adta lehet ségeket. A jelenlegi állami támogatási rendszerben többlettámogatásra lenne jogosult, ha beintegrálódna az ÁMK – ba. Ennek az átszervezésnek hosszú távú hatásai bizonytalanok.

118

Gondozási Központ, Lánycsók A Gondozási Központ a házi segítségnyújtás, a nappali szociális ellátás, id sek klubja és az ehhez kapcsolódó szociális étkeztetés szakfeladatokat látja el. Az intézményt Lánycsók, Liptód és Kisnyárád községek önkormányzatai tartják fenn. Az intézmény m ködési területe Lánycsók, Liptód és Kisnyárád községek közigazgatási területe és környéke. Gazdálkodási,

könyvvezetési,

számlakezelési,

költségvetés

–

tervezési

beszámolási és ellen rzési és ellátási feladatait Lánycsók – Kisnyárád községek körjegyz sége látja el. Megállapítható, hogy a községben, illetve az egész kistérségben az a tendencia, hogy a gyerekszám folyamatosan csökken, az ellátásra szoruló id s emberek száma ezzel párhuzamosan n . Az id s embereknek bentlakásos id sek otthona helyett gyakran elegend az, hogy a házi segítségnyújtás keretében egy szociális gondozó naponta otthon segítséget nyújt számukra. Az id sek klubjának az a célja, hogy a többnyire egyedül él id s emberek nappali ellátását koncentráltan egy intézményben biztosítsák. A nappali ellátás természetszer leg kiegészül a szociális étkeztetéssel. A Gondozási Központ viszonylag kis összeg

önkormányzati hozzájárulással

fenntartható, jelent s saját bevételekkel rendelkezik.

119

Szolgáltatások ellenértéke Továbbszámlázott szolgáltatás értéke Bérleti és lízingdíj bevételek Intézményi ellátási díjak Alkalmazottak térítése Egyéb sajátos bevétel összesen Kiszámlázott term., szolg. ÁFA-ja ÁFA bevételek, visszatérülések Intézményi m ködés bev. összesen Önkormányzati finanszírozás Tám. ért. m k. bev. helyi önk. (családs.) Állami normatíva Kistérségi normatíva Bevételek összesen Saját bevételek aránya a teljes bevételhez (%)

2006. (Ft)

2007. (Ft)

2008. (Ft)

2009. (Ft)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5.600.000

6.500.000

7.200.000

6.600.000

400.000

400.000

440.000

400.000

6.000.000

6.900.000

7.640.000

7.000.000

840.000

1.300.000

1.380.000

1.420.000

840.000

1.300.000

1.380.000

1.420.000

6.840.000

8.200.000

9.020.000

8.420.000

11.738.000

9.652.000

12.371.000

0

0

690.000

0

0

0

12.214.000

0 18.578.000

0 18.542.000

0 21.391.000

2.800.000 23.434.000

0,36817741

0,44223924

0,42167267

0,35930699

0

A gondozottak által befizetett ellátási díjak jelentik a bevétel 35–45 %-át. Az intézmény tagja a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, így 2009-t l már 2.800.000,- Ft kistérségi normatívában is részesül. Az intézményt intézményfenntartó társulás tartja fenn. Ennél az intézménytípusnál nincs társulási normatíva, a társulás mégis el nyös, hiszen a fenntartói támogatás a gondozottak arányában megoszlik a három önkormányzat között, Liptód és Kisnyárád önállóan nem tudna egy ilyen intézményt fenntartani.

120

2006. (Ft)

2007. (Ft)

2008. (Ft)

2009. (Ft)

8.856.000

8.314.000

10.066.000

10.294.000

2.781.000

2.688.000

3.201.000

3.257.000

11.637.000

11.002.000

13.267.000

13.551.000

6.731.000

7.330.000

7.855.000

8.170.000

Egyéb folyó kiadások

210.000

210.000

269.000

130.000

Kiadások összesen Személyi juttatások aránya az összes kiadáshoz viszonyítva (%)

18.578.000

18.542.000

21.391.000

21.851.000

62,6386048

59,3355625

62,021411

62,0154684

Személyi juttatások Munkaadókat terhel járulékok Személyi juttatások összesen Dologi kiadások

Erre az intézményre is jellemz

a személyi juttatások és az azokhoz

kapcsolódó járulékok költségvetésen belüli magas aránya (59–62 %). A dologi kiadások ezen intézmény esetén is a közüzemi díjak, a jelent s gázenergia és villamos energia költség. Ezen tételek növekedési üteme hasonló a többi intézménynél tapasztalthoz.

Házi segítségnyújtás Id sk. nappali intézményi ell. Egyéb állami támogatások Összesen

Házi segítségnyújtás Házi segítségny. (nyugdíjmin.) Id sk. nappali int. ellátása Egyéb állami támogatások Összesen

2006.

2007.

2

104.000

209.600

2

111.500

223.000

25

197.000

4.925.000

25

125.000

3.750.000

0

0

5.939.400 11.074.000

0

0

8.135.000 12.108.000

2008.

2009.

21

190.000

3.990.000

0

0

0

2

173.700

347.400

24

171.000

4.104.000

25

150.000

3.750.000

25

146.200

3.655.000

0

0

6.832.600 14.920.000

0

0

7.255.000 15.014.000

121

•

Az intézmény állami támogatása évente változott, jelenleg az el zetes tájékoztatók alapján várhatóan a teljes szociális szféra állami támogatottsága csökkenni fog. Az állami támogatás csökkenése ellenére fontos fenntartani ezen intézményt, hiszen a gondozottak jelent s részét az általa nyújtott szolgáltatások nélkül bentlakásos intézményben kellene elhelyezi. Ez a jelenlegi költség többszörösébe kerül.

•

Az

intézményi

megállapítható,

struktúra hogy

komplex

Lánycsók

elemzése

község

során

összességében

intézményhálózata

hatékonyan

m ködik, korszer , jelent s átszervezése nem indokolt.

g.)

A projektszemlélet meger sítése

Pályázati forrásszerzés gyakorlata Vizsgálatunk

arra

is

kiterjedt,

hogy

mennyiben

mutatkozik

meg

a

projektszemlélet és gyakorlat a körjegyz ségi munkaterhek között, a pályázati forrásszerz

tevékenység, a pályázatok el készítése, végrehajtása,

stb. Bár err l külön és részletesebben is írunk, ett l függetlenül ismertetjük az erre adott válaszok lényegét annak el re bocsátásával, hogy igen sok pályázat jelent meg a felsorolásokban. Közülük tallózunk tehát: m ködésképtelen önkormányzatok kiegészít támogatása

(2006:

8.000.000,-

Ft,

2007:

10.000.000,-

Ft,

2008:

10.000.000,- Ft), falugondnoki busz-FVM pályázat (2009: 6.430.000,- Ft), traktor-MVH Leader pályázat (2009: 4.500.000,- Ft), Szoc. EK pályázat (2009:

14.990.000,-

Ft),

gondozási

központ

felújítása

TRFC

(2009:

6.500.000,- Ft). Ezek mellett a konkrét összeg megjelölése nélkül IKSZT, helyi

fenntartású

sportlétesítmények

támogatása,

létszámcsökkentési

pályázat, közfoglalkoztatást szervez pályázat, TÁMOP hátrányos helyzet ek foglalkoztatása.

122

A válaszadók munkatevékenységében eltér

id ráfordítást jelent a pályázati

forrásszerzés, havonta négy-hatvan óráig bezárólag, változó intenzitással és id szakonként is változó mértékben. Arra is fontosnak tartottunk rákérdezni, hogy az

véleményük szerint mi a

sikeres és mi a sikertelen pályázás titka, s hogy a sikertelen pályázatoknak mik voltak az okai. •

Az els

kérdésre adott válaszok lényege: elérhet

pályázatok, megalapozottság, öner

célokra benyújtandó

megléte, megfelel

kidolgozás (két

válasz), s a kiírás pontos követése (2 válasz). A sikertelenség okai között a forráshiányt, a megalapozatlanságot, s azt is megjelölték, hogy „nem

k

voltak a legalkalmasabbak”, de az is szerepelt, hogy „a kiírók meghatározott pályázatokat kívántak támogatni, s ezek között k nem szerepeltek.” Kértük a válaszadókat, hogy példálózó jelleggel soroljanak fel néhány általuk ismert forrásszerz pályázati lehet séget. Az általuk megjelöltek a következ k voltak: ÖM, MVH, FVM, SZCSH, TEKI, CÉDE, TÁMOP, TEUT, LEKI, TRFC, ÁROP, KIOP. •

Egy kissé elrugaszkodva a hivatal falain belüli világtól, tettük fel azt a kérdést, hogy a köztisztvisel k szerint mi a község haszna a pályázatokból. Az erre adott válaszok lényegéb l szemezgetve: a pályázati támogatással megnövelt öner vel sikerült megvalósítani beruházásokat (négy válaszadónál is megjelent), két válaszadónál az, hogy a felújításoknál nem kell az önkormányzatnak fizetni a 100 %-ot. Egy általánosnak tekinthet

válasz

szerint az ebb l befolyó bevétel fontossága, egy másik szerint az ingatlanok értékének növekedése, s végére hagytuk azt, ami a legáltalánosabb, de talán a legfontosabb, hogy „e pályázatok a községet és az itt lakókat szolgálják.” Helyszíni vizsgálataink során áttekintettük konkrétan is a benyújtott pályázatokat 2006-ig visszamen leg.

123

Az évenkénti bontás a következ

képet mutatja: 2006-ban 17 pályázatot

nyújtottak be, ebb l mindösszesen 5 volt sikertelen. A pályázat kiírói között megtalálhatóak dél-dunántúli, illetve Baranya megyei szervezetek (pl.: Baranya

Megyei

Területfejlesztési

Tanács,

Dél-dunántúli

Regionális

Fejlesztési Tanács), minisztériumok (Oktatási Minisztérium, Foglalkoztatási és

Munkaügyi

Minisztérium),

alapítvány

(Fogyatékosok

Esélye

Közalapítvány). A mindösszesen megpályázott összeg mintegy 30 mFt. 2007-ben a beadott pályázatok száma nagyjából megegyezett az el z évivel (18) (ebben három kisebbségi önkormányzati pályázat is szerepel), közülük három került elutasításra. A kiírók nagyban-egészben azonosak az el z évivel. Egyet emelünk ki újként, ez a Baranya Megyei Önkormányzat Közgy lése. A pályázati végösszeg valamivel kevesebb, mint az el z

évi,

kerekítve 26.000.000,- Ft 2008-ban az önkormányzat adott be TÁMOP pályázatot is, s új kiíróként a Nemzeti Kulturális Alap, a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és az Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is megjelent. A 22 pályázat közül (ebben két pályázat kisebbségi önkormányzati) négyet utasítottak el. Igen nagy mértékben megn tt - több, mint duplájára - a pályázati végösszeg, mely majdnem elérte a 60 mFt-ot. Igaz, ebben közrejátszott két nagyobb volumen

felújítási pályázat.

A 2009-es év eddigi id szakában 21 pályázatot nyújtottak be (ebb l három kisebbségi

önkormányzati).

A

kiírók

túlnyomó

része

az

el z ekkel

megegyezik, a minisztériumok között eddig nem említettük a Belügy, majd Önkormányzati Minisztériumot, itt most egy jelent sebb összeggel szerepel, s beadtak TIOP pályázatot is. Mindösszesen három elutasított pályázatuk van. A pályázatok jórészéhez szükséges volt az öner

biztosítása is. Ez változó

pénzösszeget, illet leg százalékot jelentett, minden esetben biztosítani tudták.

124

A pályázati aktivitás nem csupán a körjegyz séget jellemzi, hanem az intézményeket is. Példaként az iskola által benyújtott pályázatokból tallózunk, akiknél a kiírók jórésze a Lánycsókért Közalapítvány, vagy a Mobilitas

Szekszárd,

esetenként

a

Baranyai

Német

Önkormányzatok

Szövetsége, a Tempus Közalapítvány, a Baranya Megyei Közoktatásért Fejlesztés Alapítvány, egy-egy alkalommal az Oktatási Minisztérium és a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás is szerepel. Tény, hogy ezek jóval kisebb tételek, mint az önkormányzatnál jelzettek, hiszen a pályázati összegek között találhatunk tizenegynéhány-ezer forintosakat is, s a zömük 100.000,- Ft alatti, s csak elvétve jelennek meg több százezres tételek, ett l függetlenül fontosak az intézmény, avagy az intézmény valamely szakköre, m vészeti

csoportja

cserekapcsolatok,

számára,

akár

a

akár

az

rendezvények

eszközbeszerzés,

(pl.:

versmondó

akár

versenyek)

támogatása vonatkozásában.

Pályázati tapasztalatok A pályázati lehet ségek között els sorban a pályázatok figyelése és a megfelel kiválasztás utáni benyújtás a fontos. •

Az

önkormányzatok

többségénél

maga

a

jegyz

(körjegyz )

írja

a

pályázatokat, és a pályázatfigyeléssel is maga foglalkozik. A bonyolultabb pályázatok el készítésével és lebonyolításával célszer

pályázatíró céget

megbízni, de indokolt a dolgozók munkaköri leírásában is szerepeltetni a pályázatfigyelési és a pályázatírásban való részvételi kötelezettséget. A pályázatokkal kapcsolatos legfontosabb információk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

honlapján

találhatók

(www.nfu.hu).

Kifejezetten

hasznos

tudnivalókat foglal magában a http://www.tff.hu/doc/Civil_lehetosegek.pdf oldalon lév információs anyag. Kifejezetten pályázatfigyeléssel foglalkozik a www.pafi.hu oldal is. Mindenképpen javasolandó a hírlevelükre való feliratkozás.

125

•

Miként a zárótanulmány els említettük,

Lánycsók

pontjában a menedzserszemlélet kapcsán

önkormányzatának

(a

körjegyz ségnek)

a

tevékenységében megjelent a menedzserszemlélet, és mindennapi gyakorlattá vált a pályázati forrásszerzés, a projektszemlélet, beleértve ebbe az intézményeket és a civil szervezeteket is. Ezt azzal szemben hangsúlyozzuk, ami

a

Feladatleírásban

szerepel,

nevezetesen,

hogy

„a

kistelepülési

önkormányzatnál ezek csupán a felismerés szintjéig jutottak el”. •

A Feladatleírás rögzíti, hogy ismertessünk hazai és uniós különböz és szint

típusú

és funkciójú pályázati lehet ségeket. Ennek az alábbiakban

beszerkesztett táblázatok révén teszünk eleget. •

A feladatleírás ama pontjának, hogy ismertessük különböz

típusú a

pályázatok szakmai, tartalmi, eljárási, pénzügyi, adminisztratív összetev it, a megvalósítás,

a

végrehajtás

és

az

elszámolás

követelményeit.....,

gyakorlatilag nem lehet eleget tenni, tekintettel arra, hogy ez önmagában több száz oldalra lenne tehet , f ként akkor, ha „behoznánk” az uniós pályázatokat is. Az el z

bekezdésekben jelzett internet-hozzáférhet ségek

rendkívül sok információt tartalmaznak, azokat javasoljuk figyelembe venni. •

A

fentiekt l

függetlenül

egy-két

gyakorlati

tapasztalatot

tézisszer en

felsorolunk (tudva, hogy ezek jórészével a hivatal dolgozói tisztában vannak, hiszen máskülönben nem lenne a beadott pályázataik sikere kb. 80 %-os): folyamatos; mindennapi pályázatfigyelés; azonnali reagálás; ha az adott pályázatnál van társadalmi vita, úgy az abban való részvétel; értelmez kérdések írásos feltevése; pályázati kiírások bet

szerinti, igen alapos

áttekintése; a pályázati szándék megfogalmazásával egyid ben a mellékletek beszerzése; a pályázati útmutató egyénenkénti és csoportos áttekintése, megvitatása, értelmezése; szükség esetén pályázati tanácsadó (pl.: kistérség) igénybe

vétele;

szempontjainak

a

pályázati

megfelel ,

tartalom tömör

egyértelm ,

a

megfogalmazása;

kiírt

pályázat

a

pályázat

költségvetésének rendkívül precíz kimunkálása; a pályázat indikátorainak (ha van ilyen) kidolgozása; a vállalások egyértelm

meghatározása - ha ilyen

szerepel; a pályázati célok és a kiírt pályázat közötti koherencia rögzítése; ha 126

konzorciumi pályázatról van szó, a partnerekkel való folyamatos egyeztetés; példányszámok,

aláírások,

pecsétek,

egyéb

adminisztratív,

formai

kötelezettségek rendkívül szigorú betartása; a határid k (postára adás vagy beérkezés), napok vagy munkanapok, stb. betartása; végül függetlenül attól, hogy többen vesznek részt a pályázat el készítésében, a pályázati felel s meghatározása - a kollektív bölcsesség és az egyéni felel sségvállalás következetes érvényesítése.

Aktuális pályázati lehet ségek •

A pályázati forráslehet ségek kapcsán készítettünk egy olyan táblázati összesít t, amely néhány aktuális forrásszerz bontásban,

ahogy

azok

a

pályázati

pályázatot ismertet, olyan

kiírásban

szerepelnek.

Ennek

összeállításakor két szempont vezérelt bennünket: az egyik az aktualitásuk (azaz, hogy még a tanulmány leadásának id szakában lehessen pályázni), a másik, hogy a kistelepülések önkormányzatai, intézményei a pályázói körben legyenek.

127

Konstrukció neve

Alapvet cél

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Elszámolható költségek

Kétfordulós eljárás keretében, az els fordulóban csak a projektötlet kerül benyújtásra, részletes kidolgozásra csak az itt nyerteseknek van lehet ségük. Támogatható a megel zés, szelektív gy jtés, szerves hulladéklerakótól történ eltérítése és a lerakással történ ártalmatlanítás F tési igény részbeni v. teljes kielégítése megújuló energiaforrásból, használati melegvízigény kielégítése megújuló energiaforrásból, gazdasági-term. folyamat követlen h igényének részbeni vagy teljes kielégítése

KEOP 1.1.1, 7.1.1. Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése

A lakosság egészségvédelm e érdekében törekedni kell arra, hogy mindenütt bevetésre kerüljenek a korszer helyi adottságoknak megfelel , technológiájába n differenciált hulladékgazdál kodási módszerek

Települési önkormányzatok és azok társulásai

KEOP 4.2.0/A, Helyi h és h tési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

A kisebb bekerülési költség (1-50 mFt), m szaki szempontból jól tipizálható, meg újuló energiaforráshaszn. technológiák gyors lefutású, autom. eljárási rendszeren keresztüli támogatása

Vállalkozás, költségv. szerv és intézménye, nonprofit szervezet

Támogatás mértéke

Támogatás összege

Az els fordulóban történ projektel készítés, a kés bbi projektmenedzseme nt, közbeszerzés, tanulmányok és vizsgálatok készítése, tervezés, tárgyi eszközök, anyagjelleg ráfordítások, személyi jelleg ráfordítások tájékoztatás és nyilvánosság

Maximum 70%

35-100 mFt.

Projektel készítés, tárgyi eszköz beszerzés, tanulmányok és vizsgálatok elkészítése, közbeszerzés, tájékoztatás és nyilvánosság

Maximum 70%

1-50 mFt

Pályázat benyújtásának módja, határideje 1 nyomtatott eredeti és 1 másolati példányban a KvVM Fejlesztési Igazgatóság Bp. Váci út 45 szám alá 2009. december 1.-ig

1 nyomtatott és 1 másolati példányban az Energiaközpont nonprofit Kft. Budapest Váci út 45. címre, 2009. augusztus 1-t l folyamatosan

Rendelkezésre álló forrás 37,5 mdFt

6 mdFt

128

Konstrukció neve KEOP 5.3.0. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszer sítése

DDOP 3.1.2./A Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózaok és központjaik fejlesztése

Alapvet cél A konstrukció hozzájárul (különös tekintettel a költségvetési szervek épületeire és egyéb középületekre), energia-takarékosság fokozására irányuló beruházások megvalósításához A mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenkinek hozzáférhet , esélyegyenl ség et biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompeten-ciák fejlesztésére alapozott intézményi hálózat kiépítése. Maximum 12 hónap alatt 2 fordulós eljárás keretében

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Vállalkozás, költségvetés i szerv és intézménye, nonprofit szervezet

Energiafelhasznál ás csökkentése (pl: utólagos küls h szigetelés, nyílászáró csere), intézményi h tési, f tési és haszn. melegvíz rendszereinek korszer sítése, világítási rendszerek korszer sítése,

Nevelési, oktatási intézmények és azok konzorciumai

Energiatakarékos és korszer intézmények kialakítása, akadálymentesítése, IKT komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása, nevelésoktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzése, konyhák és berendezéseinek támogatása

Elszámolható költségek

Támogatás mértéke

Támogatás összege

Tervezés, szellemi termékek megszerzése, közbeszerzés, építési munkák, gépek, m szaki és egyéb berendezések, beruházások, felújítások stb, tájékoztatás és nyilvánosság

25-50%

1-500 mFt

El készítés, projektmenedzsme nt, szolgáltatás igénybevételének költsége, építési költségek, eszközbeszerzés

Legfeljebb 90%

10-600 mFt

Pályázat benyújtásának módja, határideje 2009. szeptember 1t l az Energia Központ nonprofit Kft. Váci út 45. címre 1 eredeti és egy másolati példányban

Az els kör benyújtása 2009. július 1november 30-ig lehetséges a VÁTI Kht. címére, Pécs, Rákóczi út 6264.

Rendelkezésre álló forrás 6 mdFt

4 mdFt

129

Konstrukció neve DDOP 3.1.3./D Szociális alapszolgáltatás ok és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturáli s fejlesztése

Alapvet cél A gyermekjóléti alapellátások elérhet vé tétele a szolgáltatáshiányos településeken él k számára

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Elszámolható költségek

Támogatás mértéke

Támogatás összege

Helyi vagy kisebbségi önkormányzatok ill. azok társulásai, bölcs dei ellátást nyújtó intézménye k fenntartói, jogi személyiség nonprofit szervezetek, szociális szövetkezetek

Bölcs dei ellátást nyújtó intézmények fejlesztése és b vítése, új bölcs dei intézmények létrehozása, új családi napközi létesítése, kötelez en megvalósítandó az akadálymentesítés

El készítés, projekt menedzsment, szolgáltatások igénybevétele, építési költségek, eszközbeszerzés

Az elszámolható költségek legfeljebb 90%-a

10-70 mFt

Pályázat benyújtásának módja, határideje 2 példányban papíron és 1-en elektronikusan a VÁTI nonprofit Kft. Pécs, Rákóczi út 62-64. sz. alá 2009 szeptember 1december 1-ig (személyes benyújtásra nincs lehet ség)

Rendelkezésre álló forrás 800 mFt

130

Konstrukció neve DDOP 5.1.2/B A közösségi közlekedés szinvonalának javítását célzó infrastuktúrális beruházások támogatása

Alapvet cél A korszer és színvonalas közösségi közlekedés biztosításához szükséges infrastrukturáli s feltételek javítása, több település együttm ködésével térségi alapon megvalósuló infrastrukturáli s fejlesztések ösztönzése

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Elszámolható költségek

Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi költségvetés i szervek és intézményeik, közösségi közlekedés feladatainak ellátására jogosult, közszolgáltatási szerz déssel rendelkez gazdasági társaságok, területfejlesztési tanácsok által alapított nonprofit Kft.

Forgalmi épületek, forgalmi pálya fejlesztése, forgalomirányítás, forgalomszervezés és utastájékoztatás fejlesztése, szolgáltatási színvonal fejlesztése

Projekt el készítés, ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték jog megszerzése, beszerzések, építések, szolgáltatások igénybevétele,

Támogatás mértéke

Támogatás összege

Legfeljebb 90% (LHH kistérségben 95%)

50-700 mFt

Pályázat benyújtásának módja, határideje 2009. augusztus 24. és 2010. május 31. között két szakaszban van lehet ség, a második szakasz határideje 2010. május 31.

Rendelkezésre álló forrás 2142 mFt

131

Konstrukció neve TÁMOP 3.1.5. Pedagógus képzések ( a pedagógiai kultúra korszer sítése, pedagógusok új szerepben)

Alapvet cél Az osztálytermi gyakorlaton túl a fejlesztéseket meger sít , támogató, oklevéllel vagy oklevél betétlappal záruló képzések támogathatók a fels oktatás rendszerében, melyek olyan szakmai, szakért i területekre készítik fel a közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusokat, amelyek a fejlesztések implementációs területeit támogatják, illetve a már módosított pedagógiai programok hatékony, min ségi megvalósítását támogatják.

Pályázók köre OM azonosítóval rendelkez oktatási intézmény (konzorcium ban nem lehet pályázni)

Támogatható tevékenységek Tanári mesterképzés, szakirányú továbbképzés, újabb m veltségterület elvégzésére irányuló részismeretek megszerzése

Elszámolható költségek Projektmenedzsme nt, projekt szakmai megvalósításával összefügg költségek, igénybevett szolgáltatások, eszközbeszerzés, egyéb költségek

Támogatás mértéke

Támogatás összege

Maximum 100%

Pályázatba bevont pedagóguso k számától függ en 320 mFt

Pályázat benyújtásának módja, határideje 2009. november 15-t l 2010. január 15-ig 2 nyomtatott és 2 elektronikus példányban a Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezel Igazgatósága Budapest, Bihari u. 5 címre

Rendelkezésre álló forrás 6075 mFt

132

Konstrukció neve TÁMOP 6.1.2/A Egészségre nevel és szemléletformál ó életprogramok

Alapvet cél A szív- és érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkentésének támogatása, a korai és elkerülhet halálozás életmódi tényez inek javítása

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Elszámolható költségek

Költségvetés szerv és intézménye, nonprofit szervezet, gazdasági társaságok

Egészséges táplálkozás illetve energiaegyensúly megtartása illetve visszaállítása, rendszeres testmozgást el segít programok, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztást megel z módszerek, lelki egészségvédelem, életvezetési kompetenciák, öngondoskodás képességének fejlesztése, családi életre való felkészítés, biztonságos szexuális életre nevelés, els segély nyújtási és baleset megel zési programok

Projekt el készítés, menedzsment, szakmai megvalósítással összefügg költségek, célcsoport számára biztosított egyéb támogatások, költségek, megvalósításhoz igénybevett szolgáltatások, beruházás, eszközbeszerzés

Támogatás mértéke Maximum 100%

Támogatás összege

Pályázat benyújtásának módja, határideje 2009. október 15-t l 2010. január 8-ig A STRAPI Budapest, Arany János u. 6-8.

Rendelkezésre álló forrás 1 800 mFt

133

Konstrukció neve DD-VISM 2009 A helyi önkormányzatok vis major támogatására és a vis major tartalék el irányzatok felhasználására

GOP 2.1.1/A Mikro-és kisvállalkozáso k technológiai fejlesztése TERVEZET!!!

Alapvet cél Az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljesmegtérítése, valamint az önkormányzati kötelez feladatok ellátását szolgáló ingatlanokban a vis major események okozta károk helyreállítását részbeni vagy teljes támogatása A mikro-és kisvállalkozáso k jövedelemtermel képességének növelése technológiai fejlesztésen keresztül

Pályázók köre

Támogatható tevékenységek

Elszámolható költségek

Támogatás mértéke

Helyi önkormányzatok, kistérségi társulások

Az el re nem látható természeti vagy más eredet veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, önkormányzati tulajdonban lév építményt sújtó, el re nem látható természeti vagy egyéb károk helyreállítása

A helyreállítás, védekezés költségei

Maximum 70%

Gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók

Technológiai fejlesztést eredményez beruházás, információs technológiai fejlesztés

Technológiai korszer sítést eredményez új, illetve 3 évnél nem régebbi eszköz egyenként min. nettó 100 000 Ft ért. eszk. vételára, informa-tikai eszköz beszerzés

1-20 mFt

Támogatás összege

Maximum 50%

Pályázat benyújtásának módja, határideje A Magyar Államkincstár területileg illetékes szerveihez 2009 december 1-ig, 1 eredeti és 2 másolati példányban

Várhatóan 2009. decemberére jelenik meg újra

Rendelkezésre álló forrás 127 mFt

2009-2010-es évben összesen 10 mdFt

134

2.

A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása.

a.)

A pénzügyi és gazdálkodási felel sségvállalás szabályozása

Gazdasági célkit zések, program A vizsgálataink során számtalan dokumentumot elemeztünk és értékeltük azokat, a tapasztalatokat pedig igyekeztünk e tanulmányban is összefoglalni. Sokat töprengtünk azon, hogy a zárótanulmány melyik fejezetébe helyezzük el közülük azt, amelyekr l az alábbiakban szólunk majd. Végül azért döntöttünk úgy, hogy itt tesszük közzé, mivel úgy véljük, hogy e rész az, amelynek megalapozása az e dokumentumban foglaltakon kell, hogy alapuljon. A gazdasági programról van szó, amelyben foglaltak álláspontunk szerint

megalapozó

követelményeknek, javításának. eredményes

tartalmában azaz

Ahhoz legyen,

a

eleget

költségvetési

ugyanis, nem

hogy

tesznek

gazdálkodás

az

csupán

a

címben

eredményessége

önkormányzat a

jelzett

gazdálkodása

Feladattervben

rögzített

felel sségvállalásról, tervezésr l, végrehajtásról és ellen rzésr l kell szólni, hanem magáról a lényegr l is, ez pedig e vonatkozásban maga a gazdasági program. A Lánycsók községi Önkormányzat gazdasági programja a 2007-t l 2010-ig terjed

id szakra

vonatkozóan

határozza

meg

ezzel

kapcsolatban

a

legfontosabb feladatokat. Az alábbiakban e program néhány fontos elemét emeljük ki, követve a dokumentum szerkezeti elemeit. A bevezet

és a rövid történeti áttekintés (mely utóbbi véleményünk szerint

korántsem rövid, bár rendkívül érdekes és sok fontos tételt tartalmaz) összefoglalja Lánycsók település-földrajzi, településtörténeti adottságait, mely utóbbi kapcsán tartjuk érdemesnek kiemelni, hogy a község több, mint 4000 éves múltra tekint vissza.

135

E rész egyfajta történelemkönyvbe ill

módon rögzíti Lánycsók történetének

legfontosabb eseményeit az els okleveles említést l (1093), az els pecséten (1770) át a katolikus templom építéséig (1766-1773), szól a dokumentum a társadalmi népességér l,

civil a

szervezetekr l, szerb,

majd

egyházakról, a

német

a

község

megszállásról,

közéletér l, a

település

lakosságszámában bekövetkez folyamatos változásokról (ez utóbbi kapcsán említi meg az 1946-1947-es kitelepítéseket, amikor majdnem 600 német lakos került ki ily módon Németországba). A

történeti

rész

a

második

világháborút

követ

id szak

fontosabb

eseményeivel is foglalkozik, így például szól arról, hogy 1947-ben megkezdte m ködését a Mozi(!), 1949-ben létesült az óvoda, 1950-ben megalakult a községi tanács, s ugorva az id ben: 1975-ben átadtak egy 14 km hosszúságú vízvezetéket, 1993-ban gyógyszertár nyílt, s ett l az évt l kezd d en folyamatosan alakultak, majd er södtek a partnerközségi kapcsolatai. Több, mint figyelemre méltó, hogy a község jelenlegi polgármestere már 1988-ban „a falu els

embere” volt, azaz tanácselnök, akit 1990-ben

választottak polgármesterré, körjegyz vé pedig Dr. Fodor Károlyt, akit nyugdíjazását követ en 2001-ben Iloskityné Dr. Pantya Ágnes váltotta e székben. Fontosnak tekinthet , hogy 1992-ben Lánycsók elfogadta saját címerét és zászlaját, ugyanebben az évben felelevenítik a Szüreti Fesztivált, mely mára nemzetközi rendezvénnyé n tte ki magát, s közben megkezd dött a sportcsarnok építése, s megvalósult a kábeltelevízió hálózat is. •

A történeti rész eme tallózása csupán felvillantani volt képes a majd’ 2800 lakosú település életének egy-egy momentumát. Nem biztos, hogy a gazdasági programnak ily részletességgel kellene ezzel foglalkoznia, azonban ennek ellenére a dokumentum komplex szemléletéhez hozzá tartozik e bevezet

rész, olyannyira, hogy a magunk részér l ezt tennénk teljes

egészében rá az önkormányzat honlapjára. (Már csak azért is javasoljuk, mert nem biztos, hogy a község lakói – kiemelve itt a fiatalokat – ismerik saját településük történetét.)

136

A gazdasági program lényegi része a helyzetelemzéssel kezd dik, amely a földrajzi elhelyezkedés mellett az alapvet adottságait is összefoglalja, melyet követ en a f bb demográfiai jellemz ket olvashatjuk. •

A

dokumentum

a

község

infrastruktúrális

ellátottságát

igen

magas

szint nek min síti, jelezve, hogy Baranya községei között az els k között van (pl.: az ivóvíz vezeték bekötési aránya 100 %-os, a vezetékes gázhálózatra a lakások 80 %-a rákötött, s a szennyvízcsatorna-hálózatra 494 lakás csatlakozott, megoldott a szilárd és folyékony hulladék elszállítása, s t a szelektív hulladékgy jtés is). A faluban kábeltelevíziós hálózat és internetes hozzáférés biztosított, m ködik a falutelevízió. A dokumentum készítésének id szakában 130 kisvállalkozót tartottak nyilván, ebb l a legtöbben az egyéb anyagi, a kereskedelmi és az épít ipari vállalkozások körébe tartoznak. Van egy mez gazdasági profilú szövetkezet és egy élelmiszeripari tevékenységet folytató részvénytársaság, a legnagyobb munkáltató azonban – 102 f

alkalmazásával – a Lánycsók Községi

Önkormányzat. •

Mindezek mellett megállapítja az anyag, hogy a munkanélküliségi ráta az országos átlag felett van, 392 f ben jelölik meg a munkanélküliek számát, akik közül viszont sokan „a fekete és szürke gazdaság állományában fellelhet k”. A dokumentum foglalkozik (intézményi bontásban is) az oktatással, a kultúrával,

az

egészségügyi

ellátással,

a

szociális

ellátással,

a

családsegítéssel és a gyermekjóléti feladatok végzésével. Rögzíti az általános kötelez

önkormányzati feladatok mellett a képvisel -testület által annak

nyilvánított feladatokat is. Röviden felsorolja az intézményeket. Ugyancsak röviden – véleményünk szerint talán túlságosan is röviden – érinti a környezeti állapotot, valamint az önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerét.

137

A helyzetelemz

részhez tartozik, hogy felsorolja a dokumentum a községi

önkormányzat társulásait. A

gazdasági

min síthet

program

szakmai

szempontból

talán

legfontosabbnak

részét képezi az a táblázat, amely 2002-ig visszanyúlóan

felsorolja a megvalósult fejlesztéseket, beruházásokat, hozzájuk rendelve az ehhez szükséges pénzeszközöket is. •

Ha ezeket a „sorokat” olvassuk, azonnal szembet nik, hogy a képvisel testületek folyamatosan nagy figyelmet fordítottak az intézményi, az út- és járdafelújításokra,

eszközbeszerzésekre,

világítás

korszer sítésre,

modernizációra az oktatás, a kultúra, a sport, valamint a szolgáltatások terén egyaránt. E körb l fontossága és egyéb tekintetben való aktualitása miatt emeljük ki a Népház akadálymentesítését. A gazdasági program a fontos elemének, részének min síthet az ún. SWOTanalízis, amely az e módszerre jellemz

módon tekinti át Lánycsók község

er sségeit, gyengeségeit, a lehet ségeket és a veszélyeket. Az er ségekkel és a lehet ségekkel nem foglalkozunk, viszont a gyengeségekkel és a veszélyekkel igen, tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak (lehet ségei határain belül) erre

vonatkozóan

jelentkeznek

tennivalói,

melyek

összefüggenek

tanulmányunk II/1/a.) pontjában írtakkal is, azaz a stratégiai menedzsment er sítésével. •

A gyengeségek közül emeljük ki a vállalkozások t kehiányát, a helyben foglalkoztatottak alacsony arányát, az épített környezet gyakori rongálását, az információ-áramlás hiányát és a lakosság egymás iránti közönyét.

•

A veszélyek között a gyermeklétszám radikális csökkenése, az ifjúsági klubélet, szabadid -eltöltés hiánya, a dél-dunántúli régió fejl désének elmaradása, valamint az jelenik meg, hogy az EU-támogatások nem kerülnek letelepítésre a térségben.

138

•

Az itt citált megállapítások nem csupán helytállóak, de figyelmeztet okulásul szolgálnak, egyben teend ket is jelentenek mind a jelenlegi, mind a 2010-ben megválasztásra kerül

képvisel -testület számára (még akkor is,

ha maga a program csak 2010-ig szól). •

Maga a fejlesztési koncepció 33 pontban rögzíti a teend ket. Terjedelmi okokból, valamint a témához való csupán részbeni kapcsolódása miatt ezekkel nem kívánunk részletesen foglalkozni, csupán azokat az elemeket emeljük ki, amelyek összefüggenek munkánkkal, így: -

a meglév

intézmények racionális és gazdasági üzemeltetése,

szervezeti felépítésük felülvizsgálata, -

iskola-, óvoda-, Népház-, sportpálya és környéke felújítási munkák folytatása,

-

a Gondozási Központ keretén belül a házi szociális gondozás fejlesztése,

-

az

elektronikus

ügyintézés,

valamint

új

digitális

televíziózás

megvalósításának lehet ségeinek megteremtése, -

az utak karbantartásának, járdafelújítási és kerékpárút építési programok folytatása,

-

néhány utcában a közvilágítás korszer sítése,

-

játszóterek felújítása,

-

újabb telekalakítások,

-

nemzetközi

partnerkapcsolatok

további

folytatása,

lehet ségek

szerinti fejlesztése, -

másfajta célként: „a lánycsóki ifjúság bevonása a közéletbe, civil szervezetek létrehozásának szorgalmazása, támogatása”,

-

végül pedig: „a falu lakosságával közösen egy ízléses, virágos, kell en gondozott tiszta falukép kialakítása”.

139

•

Az eredményesség oldaláról vizsgálva lényegi kérdés, hogy a dokumentum röviden

érinti

a

megvalósítás

hatékonysági,

gazdaságossági,

személyi

kérdéseit is, annak mechanizmusát, kiemelve itt az intézményi létszámok folyamatos vizsgálatát, s jelezve azt, hogy szükség esetén megszünteti a lánycsóki óvoda önálló intézményként történ

m ködését, az óvoda és az

iskola összevonásával (ezt korábban mi is érintettük). A finanszírozási forrásokat a következ kben jelöli meg: állami támogatás, saját bevételek, pályázati támogatások, fejlesztési célú hitelek. Külön pontban foglalja össze a helyi adópolitika célkit zéseit, valamint a munkahelyteremtés, foglalkoztatás el segítését és a településfejlesztés, továbbá a vagyongazdálkodás eddig nem említett egy-egy komponensét, s az egyéb elképzelések között megjelennek a helyi kisebbségi önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel történ együttm ködések is. •

A gazdasági program elismerésre méltó egzaktsággal foglalja össze a megvalósítás ütemezését, éves bontásban megjelölve a konkrét feladatot, fejlesztést, majd a ráfordítások éves ütemezését. Harminchét különböz fejlesztési, m ködtetési, felújítási programra a négy év során mindösszesen 1.796.300 eFt-ot irányoz el .

•

A 73/2007. (IV. 24.) számú Képvisel -testületi Határozat a következ tartalommal fogadta el a programot: a település vonzóvá tétele és a lakosság ellátási színvonalának javítása érdekében arra törekszik, hogy el segítse a gazdasági programban megfogalmazott feladatok megvalósítását; a program végrehajtásához szükséges forrásokat az éves költségvetés készítésekor biztosítani kell; a programban meghatározott ütemtervt l eltérni, illetve módosítani csak a képvisel -testület el zetes jóváhagyása után lehet; a polgármester a gazdasági program id arányos teljesítésének alakulásáról a féléves és éves költségvetési beszámoló el terjesztésével egyidej leg köteles a képvisel -testületet tájékoztatni.

140

Bels szabályozás Az

önkormányzat

rendelkezik

aktualizált

Költségvetési

Tervezési

és

Beszámolási Szabályzattal. Ebben rögzítik a tervezésre, a beszámolásra, a költségvetési

koncepció

elkészítésére,

a

költségvetési

tervre,

illetve

rendelettervezetre, majd a beszámolóra, a gazdálkodásról szóló tájékoztatóra vonatkozó

szabályokat.

(Az

egyéb

szabályzatokról

tanulmányunk

1.

pontjában szóltunk.) •

A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok rögzítik, hogy mind a koncepció, mind a terv összeállításakor az ellátandó feladatokból, illetve az ismert

költségvetési

bevételekb l

kell

kiindulni.

Lényeges

felel sségi

követelményt határoznak meg, amikor a normatív állami hozzájárulások és az

önkormányzati

feladatmutatók

és

mutatószámok

alapján

történ

adatszolgáltatás valódiságát és ellen rzését rögzítik az ezek ellátásáért felel s személy vonatkozásában. •

A féléves, a háromnegyed éves gazdálkodásra vonatkozó, valamint az éves költségvetési

beszámoló

rögzítésével

szabályozzák,

központosított

készítését

támogatások,

beleértve kötött

ugyancsak ebbe

az

a

felel sség

állami

felhasználású

átvett

megfelel

hozzájárulások, pénzeszközök

elszámolásának dokumentálását. A bels el

szabályzatuk a költségvetési koncepció kapcsán el feltételként írja

az ellátandó feladatok, majd az önkormányzati bevételek számbavételét,

ezt követ en a koncepció kialakítását, majd meghatározni a költségvetési terv készítésekor a címrendenkénti költségvetési keretszámokat. A bevételek között az állami hozzájárulások és támogatások szerepelnek, míg a kiadásoknál minden, a koncepció készítésénél ismert kiadásokra ható tényez , jogszabályváltozás.

141

A koncepció készítése során figyelembe veend ek az önkormányzat rendeletei és határozatai, a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások, jogszabályi változások, inflációs hatások. A koncepcióról szóló el terjesztést a megel z év november 30-ig kell a képvisel -testületnek megtárgyalnia. Az elfogadott koncepció alapján kell összeállítani a rendelet-tervezetet, és az ezekhez kapcsolódó melléklet táblázatokat. E dokumentumot a képvisel testület általában február 15-ig tárgyalja meg, s költségvetése elfogadásáról rendeletben határoz. A féléves gazdálkodásról szóló beszámoló az eredeti költségvetési rendeletb l és a hatályos költségvetési rendeletb l kell, hogy kiinduljon, összeállítása a f könyvi kivonat alapján történik, figyelembe véve a jogszabályi el írásokat, a bels

információs igényeket, és a tervvel való összehasonlíthatóságot. E

dokumentumot

szeptember

15-ig

tárgyalja

a

képvisel -testület,

majd

szeptember 30-i állapot alapján tárgyalja a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatót. Ez utóbbi tartalmazza a költségvetési el irányzatok id arányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány vagy többlet alakulását, és a teljesítés alakulásának bemutatását. A zárszámadási rendelettervezet kapcsán felülvizsgálandó a jóváhagyott alaptevékenységbe tartozó feladatok szakmai teljesítése, értékelése, a pénzügyi

teljesítés

és

feladatmegvalósítás

összhangja,

az

eredeti,

a

módosított terv- és tényadatok eltérése, és a számszaki beszámoló, illetve a beszámoló mellékletei. Ennek a képvisel -testület által történ költségvetési évet követ

elfogadása a

négy hónapon belül kell, hogy megtörténjen

rendeleti formában. A szabályzat – valamennyi fentebb érintett területre vonatkoztatva – rögzíti az

illetékes

ügyintéz ,

a

körjegyz

és

a

polgármester

feladatait

és

lehet ségeit.

142

A körjegyz ségnél folytatott ÁSZ-vizsgálatok tapasztalatai túlnyomórészt megegyeznek a más önkormányzatnál folytatott ellen rzési vizsgálatokéval. A hozzánk eljuttatott dokumentumok alapján az ÁSZ ugyan korábban (2004ben) végzett vizsgálatokat, észrevételei, javaslatai azonban máig szólóan megfontolást érdemelnek. A képvisel -testület intézkedési tervet fogadott el, amelyben foglalt feladatok egy-két kivételt l eltekintve realizálódtak. Tekintettel arra, hogy több vonatkozásban is érinti munkánkat, így célszer nek láttuk, ha a f bb teend ket, megállapításokat röviden érintjük e tanulmányban. •

A polgármester feladatául határozták meg a gazdasági program elkészítését, a

kisebbségi

becsatolását

önkormányzatok az

véleményének,

önkormányzat

költségvetési

illetve

határozatának

rendelet-tervezetéhez,

a

beruházások és felújítások rendjének szabályozását, az Ügyrend megalkotási kötelezettségét, az utalványozások, kötelezettségvállalások törvény szerinti szabályozását és gyakorlatának bevezetését, együttm ködési megállapodás megkötését a kisebbségi önkormányzatokkal, ellen rzési stratégia készítését, bels

ellen rzési

vezet

kijelölését,

s

az

ellen rzési

vizsgálatok

megállapításainak képvisel -testület elé terjesztését. Az itt írtak teljesültek. (Nem az önkormányzat kompetenciájába tartozik, de megjegyezzük, hogy a magunk részér l a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos, egyébként igaz ÁSZ megállapításokat, s az azokra teend

intézkedéseket kissé

túlzottnak min sítjük.) •

A körjegyz

feladataként szerepel az ÁSZ dokumentumban a gazdasági

program összeállításában való részvétele, a hivatal és a kisebbségek munkája

közötti

kapcsolatok

rendezése,

a

kötelezettségvállalások

és

utalványozások, s ezek nyilvántartási rendjének, továbbá a szakmai teljesítések igazolása eljárási rendjének szabályozása és gyakorlatban való megvalósítása, a számviteli politika naprakésszé tétele, s néhány bels munkarendi és pénzügyi szabályzat aktualizálása, a bizonylatokkal, a gazdasági eseményekkel kapcsolatos szabályok pontos betartása, beleértve itt

az

analitikus

nyilvántartást,

az

eszközök

és

források

megfelel

nyilvántartását. 143

•

Ugyancsak feladatokat rótt a körjegyz re az ÁSZ vizsgálat a költségvetési koncepció, terv és a beszámoló készítésére, a vagyonkimutatásra, a mérlegek összeállítására vonatkozóan, valamint a költségvetési rendelettervezetek egyeztetését illet en az intézményekre és a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan. Mindezek mellett a bels aktuális teend

ellen rzéssel kapcsolatos néhány

szerepel a dokumentumban, amelyek az id k során

teljesültek. Egy megjegyzést itt is indokoltnak tartunk megtenni. Ennek lényege, hogy az intézmények pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátása gyakorlatilag a körjegyz ségben

történik

az

intézményvezet kkel

való

folyamatos

egyeztetésekkel, s így az ÁSZ-vizsgálatban, valamint az intézkedési tervben foglaltak formálisnak tekintend ek.

b.) Új költségvetés-tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása Települési önkormányzatok költségvetési rendeleteivel kapcsolatban fellelhet f bb hibák A települési önkormányzatok költségvetési rendeleteinek tervezése az Áht. és az Ámr. által részletesen behatárolt, mozgásterük emiatt sz k. Az Ász. és a közigazgatási

(jelenleg

államigazgatási)

hivatalok

vizsgálataiból

f ként

törvényességgel kapcsolatos hiányosságok tárhatók fel, melyek elkerülése a költségvetés tervezésekor és a végrehajtásakor elkerülhetetlen. A

tapasztalatok

szerint

a

költségvetési

szabályozással

kapcsolatos

hiányosságok nagy részben a költségvetési rendelet elfogadása el tti eljárás hiányosságaiból,

a

kötelez

egyeztetések

dokumentálásának

elmulasztásából, a nem kell en el készített el terjesztésekb l ered. A költségvetési rendelet kötelez

tartalmi elemeinek szabályozása terén még

mindig jelent s a törvénysértések száma az általános és a céltartalék betervezésének hiánya miatt.

144

•

Gyakori

a

költségvetési

koncepció

határid n

túli

benyújtása,

illetve

elfogadása. •

Törvénysért , ha a koncepció tervezetéhez nem csatolják a települési kisebbségi önkormányzatnak a koncepció tervezetr l alkotott véleményét.

•

Gyakori helyzetér l

a

helyi (a

önkormányzat

költségvetési

gazdálkodásának

koncepciójához

háromnegyedéves

kapcsolódóan

történ ),

a

képvisel -testületnek adott tájékoztatás elmaradása. Hiba továbbá, ha ennek el terjesztése nem egy id ben történik a koncepció beterjesztésével. •

Problémát

okoz

a

kötelez

egyeztetési,

véleményezési

eljárások

lefolytatásának nem megfelel dokumentálása, azaz nem kerülnek csatolásra az egyeztetéseket, véleményezési eljárásokat dokumentáló emlékeztet k, jegyz könyvek. Gyakran nem állapítható meg, hogy a jegyz

egyeztette-e a

rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezet ivel. •

Nem mindig állapítható meg, hogy a költségvetési szervek által véleményezett rendelet-tervezetet a Szervezeti és M ködési Szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a bizottságok elé terjesztette-e.

•

A közoktatási törvény szerint az önkormányzat fenntartásában lév oktatási intézmények költségvetésének meghatározásához ki kell kérni a különböz közösségek, fórumok véleményét, a nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai, iskolai nevelésben résztvev

nevelési-oktatási intézmények esetén pedig a

kisebbségi önkormányzatok véleményét kell beszerezni. Gyakori hiba ennek elmaradása, vagy a nem megfelel dokumentáció. •

Az ellen rzések során gyakori hiba, hogy nem történik meg határid re a költségvetési rendelet-tervezetek képvisel -testületek elé terjesztése. Ennek azonban egyik oka a központi költségvetés elfogadásának elhúzódása is lehet.

145

•

Esetenként

el forduló

probléma,

hogy

nem

kerülnek

bemutatásra

költségvetési rendeletben a több éves kihatású döntések. •

Az el terjesztésnek tartalmaznia kell a közvetett kiadások mérlegeit is. Be kell mutatni továbbá a költségvetési évet követ két év várható el irányzatait (gördül tervezést).

•

Ritkán, de el fordul olyan helyzet, amikor az önkormányzat a költségvetési rendeletében nem határozza meg a címrendet. Hasonlóan ritka, amikor nem jelenítik meg költségvetési szervenként a személyi jelleg munkaadókat terhel

járulékokat, a dologi jelleg

kiadásokat, a

kiadásokat, az ellátottak

pénzbeni juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámel irányzatokat, a felhalmozások el irányzatait a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen. •

Az

önkormányzati

hivatal

költségvetésének

mérlegszer

bemutatása

esetenként az önkormányzat költségvetéséb l hiányzik, vagy hiányosan, illet leg törvénysért en van beépítve a hivatal költségvetése a rendeletbe. •

Hiba, ha az önkormányzat nem képez az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló tartalékokat.

•

Ritkán, de el fordul a létszámkeretek meghatározására vonatkozó elem.

•

Hibás az a rendelet, amelyb l hiányzik az el irányzat-felhasználási ütemterv. (Az el irányzat-felhasználási ütemterv kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá teszi az önkormányzatok költségvetését.)

•

Hiba az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai bemutatásának elmaradása.

•

Hibaként fordul el , ha a költségvetést nem együttes ülésen fogadják el.

146

Társulásos feladatellátás •

Elmulasztják

bemutatni

a

költségvetési

évet

követ

2

év

várható

el irányzatait, illetve a költségvetési határozat nem az el írt szerkezetben készül el; a társulás költségvetési határozata nem mutatja be a m ködési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként

a

személyi

járulékokat, a dologi jelleg

jelleg

kiadásokat,

a

munkaadókat

terhel

kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a

speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszám-el irányzatokat, illetve a társulás által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) el irányzatait nem tartalmazza. •

A

társulás

költségvetéséb l

jogcímcsoportoknak megfelel

hiányzik

–

a

PM

tájékoztató

szerinti

részletezettségben – a társulás, valamint a

társulás önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei bevételeinek forrásonkénti bemutatása. •

Nem mutatják be mérlegszer en a m ködési és felhalmozási célú bevételi és kiadási el irányzatokat tájékoztató jelleggel, valamint a költségvetés nem tartalmazza az év várható bevételi és kiadási el irányzatainak teljesülésér l készített el irányzat-felhasználási ütemtervet.

•

Egyes

rendeletek

nem

szabályozzák

a

hitelfelvétellel

kapcsolatos

hatásköröket. Ez is hibás jogalkotás.

A zárszámadási rendeletek problémáinak sajátosságai •

Gyakori hiányosság az hogy nem kerül el terjesztésre a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidej leg az éves bels ellen rzési jelentés, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellen rzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellen rzési jelentés.

147

•

El fordul, hogy a pénzügyi bizottság nem tárgyalja és nem alakítja ki véleményét a zárszámadási rendelet-tervezetr l.

•

Hiba, ha a polgármester a tárgyévre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – éves ellen rzési jelentés, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellen rzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellen rzési jelentést – a zárszámadási rendelettervezettel egyidej leg – nem terjeszti a képvisel -testület elé. Az Áht. alapján a helyi önkormányzatok zárszámadásának el terjesztésekor a képvisel -testület részére tájékoztatásul a következ

mérlegeket és

kimutatásokat kell – szöveges indoklással együtt – bemutatni: az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását (a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal); az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét; az adósság állomány lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelez k szerinti bontásban; a vagyonkimutatást; a többéves kihatással

járó

döntések

számszer sítését

összesítve;

a

közvetett

támogatásokat

évenkénti (pl.:

bontásban

és

adóelengedéseket,

adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. •

Hiba, ha nem készül szöveges indoklás a zárszámadási rendelet-tervezethez.

•

Hiba, ha a zárszámadási rendelet nem a költségvetéssel összehasonlítható módon készül el.

•

El forduló

hiányosság,

hogy

az

önkormányzat

nem

rendelkezik

a

költségvetési többlet felhasználásáról, és zárszámadáskor nem hagyja jóvá a költségvetési hiány finanszírozásának módját. •

Esetenként az önkormányzat az Ámr.-nek megfelel en nem hagyja jóvá költségvetési szerveinek pénzmaradványát.

Új, korszer költségvetési tervezési eljárások A teljesítményalapú költségvetési tervezés (PB: Performance Budgeting) néhány sajátossága közül kiemelést érdemel, hogy középpontban áll a 148

költségvetés három fontos eleme, vagyis koncentrál a programok és funkciók szerinti osztályozásra, a teljesítmény mérésére és annak számszer sítésére, a teljesítmény alakulásáról jelentés készítésére az érdekeltek számára. Mindezekre azért van szükség, mert ezáltal biztosított nagyobb arányban a közpénzek elosztásának és újraelosztásának célszer sége, hasznossága és a hatékonyság kérdése. A legnagyobb gondot a módszer alkalmazása során az okozza, hogy éppen az önkormányzati

feladatoknál,

de

általában

is

a

szolgáltatásoknál,

a

közszolgáltatásoknál olyan feladatokról beszélünk, ahol a teljesítmény mérése nehéz, nem is megszokott, ahol nem alakultak ki azok a módszerek és technikák, melyek elfogadottak lennének a társadalom és a szakmák által. Bár az utóbbi években egyre inkább törekvés van a teljesítmények mérésére, de elmondhatjuk, hogy ma még nem jött létre ezzel kapcsolatosan az egyes ágazatokban, de a költségvetési szféra egészében sem a társadalmi és a szakmai konszenzus. A teljesítményalapú költségvetési tervezés valójában egy piaci logikát követ

módszer, így nyilvánvalóan a piac és állam

viszonyának sok fontos kérdésével is összefügg. Ennek a módszernek az a törekvése, hogy összekapcsolja és viszonyításul használja az outputok és inputok alakulását és egzakt alapokra helyezze a költségvetési tervezést és finanszírozást. Akkor, amikor a gyakorlatban az önkormányzatok megpróbálták ennek a módszernek a lényegét a tervezésnél érvényesíteni pl. fejlesztési források elosztásával

kapcsolatosan,

a

saját

intézményeik

részér l

is

nagy

ellenállásba ütköztek. Nemzetközi tapasztalat, hogy a teljesítmény mérésének alkalmazása a költséghatékonyság (kibocsátás)

javítását

növekedését

és

az

szolgálta.

egységköltségre F ként

olyan

jutó

eredmények

területeken

sikerült

alkalmazni, ahol az intézmények homogén jellege jobban lehet vé tette, hogy ugyanazon mutatóval összehasonlításokat végezzenek. Ennek jelent sége abban is megfogalmazható, és a nemzetközi tapasztalatok is ezt mutatják, 149

hogy a normatíva szerepe homogén jelleg

intézményeknél arra is szolgál,

hogy a költségvetési el irányzatokat, az elemi költségvetés készítésénél is normatívan megállapított kibocsátási mutatókhoz rendeljék. Ez persze azt is jelenti ennél a módszernél, hogy a normatíva a kibocsátásra is vonatkozik, vagyis a tervezéshez megállapítják a kibocsátási mutatót és azt a költséget, amelyet egy egységre vetítve elismer a költségvetés. Ezt lehet alkalmazni a központi és helyi költségvetés viszonyában éppúgy, mint az önkormányzat és intézményei kapcsolatában. A hazai gyakorlatunkban alkalmazott normatíva megállapítási módszerek mások, hiszen azok nem kapcsolják össze a normatívák megállapítását a teljesítményértékeléssel, s t a költségelemzéssel sem. A hazai gyakorlatban alkalmazott normatívák inkább tükrözik a költségvetés teherbíró képességét és a politika preferenciarendszerét, ahol nagy szerepet kap a szakmai és ágazati érdekek harca és azok képviselete is. Azt is el kell mondani, hogy a teljesítményalapú, kibocsátáson nyugvó tervezési módszert a költségvetési szféra egészében nem lehet/nem szabad önmagában, üzemgazdasági módszerként érvényesíteni, hiszen sok olyan feladat van, ahol nem célszer

a kibocsátást ösztönözni, vagy nem is

homogén a rendszer ahhoz, hogy az összehasonlításokat elvégezze a tervezés folyamata. Ugyanakkor elemzési szempontként fontos figyelembe venni a tervezés során az

egyes

tevékenységek

teljesítményét.

Hozzásegít

ez

a

módszer

a

költségszerkezetben lév gyenge pontok, gyakran a túlköltekezés feltárásához is. A teljesítmény értékelése nagyobb felel sséget és több feladatot jelent minden szinten a vezetés számára, nyilván a feladattal járó felel sség és kockázat

mellett.

A

kiadási

el irányzatok

indoklásánál

szervezeti

egységenként kell a teljesítményekkel kapcsolatos információkat szolgáltatni.

150

Programköltségvetés A programköltségvetés, melyet nevezhetünk tervezési - programozási költségvetési rendszernek is. A módszer lényege a tervezés és a programozás összekapcsolása, hiszen a költségvetés nemcsak pénzügyi alap, nemcsak a tervezés eszköze, hanem, ahogy már írtuk is, a kommunikáció eszköze is. A tervezés folyamatában a különböz

célokat és a lehetséges alternatívákat

fel kell tárni és számszer sítve is be kell mutatni még a döntések, a tervek elfogadása el tt a helyi társadalomnak, a képvisel testületnek, a döntések el készítése során a képvisel testület bizottságainak. Az alternatívák azt mutatják, hogy ugyanazon célok eléréséhez is több út vezet, a célokban történ

megegyezés után kell elvégezni az alternatívák

közötti választáshoz a költség-haszon elemzéseket, valamint az egyes alternatívák hatásait is ki kell dolgozni. A leghatékonyabb megoldások kiválasztásához tehát több információra van szükség, ezért szükséges a döntéseket támogató információs rendszer kidolgozása,

fejlesztése,

melyek

technikai

és

számviteli

alapjai

az

önkormányzati szférában is biztosítottak. A módszer alkalmazása azért is munka- és id igényes, mert a hatásokat több évre el re ki kell dolgozni, végig kell gondolni. Ez a módszer éppen ezért a feladatok közép- és hosszabb távú hatásaival is számol, a költségvetés tervezésénél pedig a feladatokhoz több évre el re hozzárendelhet k azok éves kiadási igényei, amit szintén tervezni kell. Általában ehhez rendelik hozzá az ún. gördül ( általában kéthárom évre szóló) költségvetést, ahol a költségvetés módosításának feltételeit is szabályozzák, nemcsak a feladatok oldaláról. A tervezési módszer el nyeként az is megjelenik, hogy a szervezeti egységek szintjéig lebontják a terveket, programokat, így a felel sségi viszonyok is jobban tisztázottak lehetnek. kapcsolatosan

is

nagyobb

Ez a módszer a szervezeti struktúrával követelményeket

támaszt,

hiszen

jobb,

összehangoltabb, a felel sségi viszonyok pontosítását igényl eljárás.

151

A nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy általában a szervezeti felépítést

igazítják

a

programokhoz,

a

feladatokhoz,

azok

felel sségi

rendszeréhez, de ez valójában komoly akadálya a módszer elterjedésének is. A szervezeti struktúra változtatásával kapcsolatosan minden szervezetben, így az önkormányzatoknál és intézményeknél is m ködnek az ellentétes érdekek, er sebb a megszokotthoz való ragaszkodás. A programköltségvetés készítésének, az alternatívák kidolgozásának, a több évre el re tervezésnek, a tervezéshez szükséges információk el állításának és az érintettek felé a szemléletes bemutatásnak technikai feltételei egyre inkább adottak, a számviteli információs rendszer is fejl dött az elmúlt években. A módszer a korábbiaktól jobban igényli a monitoring rendszer fejlesztését is, hiszen szükséges folyamatosan követni és elemezni a végrehajtást. Ennek során lehet ség van a tervekt l való eltérések figyelemmel kísérésére, elemzésére, azok okainak keresésére és a szükséges kiigazítások elvégzésére is. A programköltségvetés tervezési módszere a gördül

tervezéshez hasonlóan

több oldalról ösztönzi az el relátást, másik oldalról viszont determinálja is a következ

évek költségvetését, hiszen a többéves kötelezettségvállalás és

annak teljesítése miatt kisebb a mozgástér is. A módszer alkalmazása hozzájárul az önkormányzatoknál is a települések fejlesztési és m ködési kérdéseinek, illetve azok egymásra hatásának elemzéséhez

és

tervezéséhez.

Az

fontos,

hogy

ne

történjenek

olyan

fejlesztések, ahol a m ködtetéshez szükséges anyagi források nem állnak a beruházások átadása után rendelkezésre, vagy éppen akkor derül ki, hogy az adott fejlesztés iránt nincs igény és/vagy fizet képes kereslet. A tervezési szakaszban meghatározzák az átfogó, stratégiai, hosszú távú célokat. Itt nemcsak a feladatokkal kapcsolatos célok meghatározása kerül el térbe, hanem annak gazdaság- és társadalompolitikai vonatkozásai is. Mindezeknél lényeges, hogy amit lehet, számszer síteni is kell, hiszen a 152

költségvetésben ezáltal tudják megjeleníteni a politikát, társadalom- és ágazati politikákat egyaránt. A tervezési szakasz arra is választ ad, hogy egy adott célkit zés hogyan érinti az egyes célcsoportokat, kik élvezik a kit zött célok el nyeit és mely csoportot ér/érhet hátrány. Éppen emiatt fontos, hogy a tervezési szakasz a célok elérését alternatívákban jelenítse meg, melyek között választani kell/lehet. A választás során az el nyök és hátrányok egyaránt ismeretesek a helyi szerepl k számára, a döntéshez ezeket kell mérlegelni a társadalomnak és a választott testületeknek is. A programozási szakasz, ahol a tervez a célokhoz rendeli a programokat, a megvalósítás

folyamatára

vonatkozó

információkat,

melyek

alapján

a

döntéshozatal során határoznak is. Valójában a költség-haszon elemzés segítségével lehet kiválasztani a legoptimálisabb

megoldást. A döntéskor

arról is határoznak, hogy milyen prioritások mentén valósuljanak meg a célok. A költségvetés készítésének szakasza az el irányzatok lebontását jelenti a szervezeti egységek szintjére, amikor már a költségvetés számadatainak ismeretében döntenek a programokhoz tartozó felel sségi viszonyokról is.

Nullbázisú költségvetés A költségvetés tervezési módszereként els sorban ott és akkor került napirendre, amikor a célok között els sorban a közkiadások növekedésének megakadályozása,

korlátozása

szerepelt.

A

szükséges

feladatok

meghatározása jelenti egyrészt az igények, szükségletek felmérését, másrészt annak felismerését, hogy a szolgáltatások nyújtása területén a többszektorú gazdaságban verseny van szolgáltatást nyújtók között. A verseny két fontos eszköze: a min ség javítása és a költségek (egységköltségek csökkentése). A verseny egyre élesebb a települések között, valamint a szervezeti típusok között is.

153

Ma már nincs monopolhelyzetben a helyi költségvetési intézmény, hiszen ha helyben nincs választási lehet ség, máshol is igénybe lehet venni a közszolgáltatásokat. Nálunk még viszonylag ritkán, de el fordul, hogy a választó „lábbal is szavaz”, ha elégedetlen a közszolgáltatásokkal, elköltözik a településr l. Az viszont gyakori, hogy nem helyben veszik igénybe az állampolgárok a közszolgáltatásokat, hanem azon a településen (pl. közeli városban és/vagy községben), ahol fejlettebb a szolgáltatás. A tervezési módszer kiindulópontja, hogy nem kell figyelembe venni a múltbeli viszonyokat, a fennálló intézményi struktúrát, hanem ezekt l függetlenül kell eldönteni a célokat és feladatokat, illetve az adott id szak korszer ségi követelményeit. A módszer alkalmazása a leginkább id - és munkaigényes. A tervezési módszer elnevezése arra utal, hogy a tervid szak aktualitásán nyugszik, a jelen és a jöv

viszonyában gondolja végig a

feladatokat és a kiadási szükségletet egyaránt. A nulláról építi fel egyenként a tevékenység/feladat ellátásához szükséges költségeket, kiadási tételeket és indokolja is azokat. Különösen preferált tervezési módszer ott és akkor, ahol és amikor gyorsan változik a környezet, az igények vagy éppen a technika, technológia. A tervezési technika célja a kiadáscsökkentés mellett a költségszerkezet és a feladatok, valamint a szervezeti struktúra aktulizálása, a hatékonysági kritériumok alapján, a változó igények kielégítését szem el tt tartva. Ez a módszer id - és munkaigénye mellett azért is költségigényes, mert gyakran külön szervezet felállítására is szükség van, akiknek a lehet ségei több oldalról is korlátozottak (pl. politika által, a többi szervezet érdekei miatt, a nem megfelel

munkamegosztás és hatásköri, felel sségi viszonyok által,

információhiány miatt, stb.) Látható,

hogy

a

modern,

korszer

költségvetési

technikák

–

eltér

módszerekkel ugyan – de a finanszírozott feladatból, vagyis az outputból kiindulva terveznek. A pénzügyi oldalon több információval dolgoznak, ezáltal

a

változásokra

úgy

a

feladatok,

mint

a

források

oldaláról

érzékenyebben reagálnak. Valójában a tervezés, a végrehajtás és ellen rzés

154

egységének a megteremtése is kiemelt kérdés a korszer

költségvetési

tervezési technikákban.

Költségvetés készítése, figyelemmel a nemek szerinti sajátosságokra A költségvetés készítésekor nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a költségvetés egyes tételei igen eltér

hatással lehetnek a férfiak és a n k

helyzete és jöv je tekintetében. A „gender költségvetés-készítés” olyan eszközökre és eljárásokra utal, amely figyelembe veszi, felméri azt, hogy a – központi, illetve helyi – költségvetés szerkezete milyen befolyást gyakorolhat a férfiakra és a n kre. Ez a fajta költségvetés nem azt jelenti, hogy elkülönített pénzügyi terv készül a n k és a férfiak számára, hanem azt, hogy megvalósul az egységes költségvetés részekre bontott értékelése abból a szempontból, hogy az egyes tételek milyen – eltér – hatással vannak a két nemre, valamint a férfi és n i csoportokra. Bizonyos területek – foglalkozás, szabadid s tevékenységek – nemek szerinti megjelenésüket tekintve jelent sen differenciálhatók. A nemek közötti egyenl ség költségvetésben való érvényesítése nem csupán az esélyegyenl séget növeli, hanem bizonyítottan el mozdítja a gazdasági hatékonyságot is. A költségvetés-készítés elemzésekor azonosításra kell, hogy kerüljenek a költségvetés, illetve az egyes költségvetési tételek, ráfordítások n kre és férfiakra gyakorolt különböz hatásai.

155

c.) Pénzügyi és költségvetés végrehajtási ellen rzés javítása A helyi pénzügy-politikai tervezésr l Az önkormányzás is feltételezi a helyi tervezést, mint a politikaalakítás lényeges elemét. Ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a kit zött célokat elérjék, és a

helyi

társadalmi-gazdasági

viszonyokat,

illet leg

ezek

meghatározó

feltételeit célirányosan alakítsák. A helyi tervezés az alapvet fel, el helyi

célokat és ezek végrehajtásának eszközeit öleli

kell segítenie az önkormányzás összehangolt m ködését. Tehát a társadalmi

problémák

megoldására

adott

válaszok

helyességén,

áttekinthet ségén és végrehajthatóságán mérhet . A helyi tervezés lényeges feltétele a közérdek és a magánérdek tartós koordinációja. A koordináció különösen a forráselosztás esetében kiemelked jelent ség ,

vagyis

a

pénzügyi-költségvetési

és

a

fejlesztési

tervek

készítésekor. Annak az alapelvnek kellene érvényesülnie, hogy lehet leg minden érintett, vagy az általa választott képvisel

részt vegyen a tervezésben, a tervek

végrehajtásban és kontrolljában. A polgármester és képvisel k els sorban és általában a napi politikai történésekre figyelnek, a helyi tervezésnek viszont szükségszer en ennél hosszabb id szakot kellene szem el tt tartania, és a hosszabb távú fejl dési és fejlesztési koncepciókra kellene koncentrálnia. Ennek következtében a helyi tervezés tartalma és folyamata els sorban a szakapparátus

(azaz

a

hivatali

dolgozók)

ügyévé

válik,

amit

az

információszerzés és értékelés, az alternatívák kidolgozása és kiválasztása során valósíthat meg, ami a tervezésnél egyúttal a feladata is. A szakapparátus arra törekszik, hogy a vezetést l ered hatásokat

a

tervezési

folyamat

során

folyamatosan

elképzeléseket és feldolgozza

és

hasznosítsa. 156

Ha az önkormányzat demokratikus tervezési folyamatot akar megvalósítani, akkor ezt csak a szervezett érdekekkel összhangban teheti meg. Ezért a helyi tervezési eljárás hosszabb id t igényel: különböz

részvételi formákon

keresztül befolyásolási lehet séget kell adni a tervezési folyamatra, a tervezéssel kapcsolatos nyilvános viták kikényszerítésére és lefolytatására. A hosszabb tervezési eljárás a politikusok szavahihet ségét is növeli. A megoldást az jelentheti, ha a vezetés kiemelt hangsúlyt helyez a nyilvánosságra és a helyi társadalom felvilágosítására, vagyis magyarázatot ad

a

jöv beni

változtatások

céljaira

és

indokoltságára,

tehát

az

együttm ködés, a konszenzusképzés, az esetleges ellentétes törekvésekkel szembeni

meggy zés,

továbbá

a

döntési

és

érvényesítési

képesség

kiemelked mértékét követeli meg. A

tervekkel

kapcsolatosan

–

a

megalapozottság

mellett

–

alapvet

követelmény továbbá az egységesség, a folyamatosság, a rugalmasság és a pontosság.

E

szempontok

érvényesülése

érdekében

a

tervezés

és

a

végrehajtás során indokolt elvégezni az adott terv elemzését, melynek kapcsán az alábbi, felvet d kérdéseket szükséges megválaszolni: -

vannak-e az elkészített tervben túlzások, buktatók, hibák, illet leg van-e lehet ség az ebb l származó problémák áthidalására, továbbá ki lehet-e dolgozni megoldási módozatokat arra az esetre, ha ezek a problémák ténylegesen felmerülnek;

-

vannak-e

a

tervnek

olyan

kevésbé

fontos

részei,

amelyeket

a

lényegesebb szempontok érvényesítése érdekében figyelmen kívül lehet hagyni; -

hogyan biztosítható a terv maximális rugalmassága az id re és az er forrásokra tekintettel, továbbá, ha bizonyos nehézségek felmerülnek, hogyan lehetséges a lehet

leghamarabb alkalmazkodni a megváltozott

körülményekhez; -

vannak-e vagylagos cselekvési programok beépítve a tervbe az el re sejthet

problémák orvoslása és a kedvez

lehet ségek kihasználása

érdekében, vagyis milyen lehet ségek vannak a terv módosítására.

157

Ma a közigazgatásban folyó tervezés els sorban a stratégiai szemlélet elterjesztésének

és

alkalmazásának

szükségességét

veti

fel.

A

stratégiaalkotás feltételezi az ún. küldetés és jöv kép meghatározását, az elvek és értékek megállapítását, a stratégiai irányok, célok és feladatok rögzítését, valamint az egyes tevékenységi területek fejlesztésének eszközeit és módját. A küldetés meghatározása – a helyzetet determináló és befolyásoló feltételek mellett – az alapvet rendeltetés megállapítását foglalja magában. A jöv kép a stratégiai távlatban meghatározott alapvet célok megfogalmazását jelenti, ami világossá és egyértelm vé teszi, hogy az adott közigazgatási szervezet, illet leg az általa végzett feladatellátás hová akar eljutni. A küldetésnek és a jöv képnek együtt arra kell választ adnia, hogy az adott szervezet alapvet

rendeltetése és az elérni kívánt célok együttesen hogyan

határozzák meg hosszabb távon az ellátandó feladatokat. A stratégiaalkotás mell zhetetlen eleme azoknak az elveknek és értékeknek a számba vétele, amelyek a szervezet céljait és feladatellátását meghatározzák. Az elvek között megemlíthet kiszámíthatóság,

a

a szakmaiság-jogszer ség, az átláthatóság-

hatékonyság-racionalizáltság,

az

elkötelezettség,

a

rugalmasság és az alkalmazkodás, a kezdeményezés és a folyamatos megújulás, a min ségbiztosítás stb.

A humán fejlesztés körébe tartozik a

szakemberek képzése, képességeik fejlesztése, a szakismeretek b vítése. A dologi-technikai

és

infrastrukturális

fejlesztés

felöleli

a

feladatellátás

„objektív” feltételrendszerének – különösen az elektronikus ügyintézéshez szükséges eszközöknek – az áttekintését és min ségének javítását. A normatív fejlesztés során kell választ adni arra, hogy mely kérdések tekintetében van szükség új – akár jogi, akár adminisztratív – szabályozásra. A kommunikáció fejlesztése felöleli a környezettel való kapcsolattartás és együttm ködés

kérdéseit,

els sorban

a

participációs

és

koordinációs

formákat, ami a társadalmi bizalom er sítését eredményezheti.

158

A szervezetirányítás fejlesztése szükségessé teszi az irányítási és vezetési eszközök, formák, metódusok alkalmazásának vizsgálatát, a hierarchikus szervezeti struktúrán belüli horizontális együttm ködések lehet ségeinek felkutatását,

új

megoldások

–

pl.

projekt-

vagy

munkacsoportok

–

alkalmazhatóságának feltárását. Az el készítés gyakorlata Bár a Feladattervben az el készítés nem szerepelt, úgy véltük, hogy a három, egymással összefügg

tevékenységre tekintettel ezzel is foglalkozunk –

gyakorlati megközelítésben. A dolog természetéb l fakadóan a költségvetés tervezésében els sorban az apparátusnak a pénzügyekkel foglalkozó munkatársai vesznek részt. Az általuk adott válaszokból kit n en ez a következ kben jelenik meg: az el készítésben

való

beszámolókhoz történ

közrem ködés,

az

el irányzatok

tervezése,

a

adatszolgáltatás (ez több válaszban is), létszám- és

bérgazdálkodással kapcsolatos feladatok, a jogszabályi változások jelzése. A válaszadók szerint a költségvetés készítésekor a szakmai szempontok, az új feladatok, illetve a megsz nt feladatok kapcsán történt változásokból fakadó létszámigények, a törvényi kötelezettségekb l adódó feladatellátás, és az intézmények m ködtetésének biztosítása a meghatározó szempont. Eme általános megjelöléseken túl kíváncsiak voltunk arra, hogy ha kiemelünk néhány igényt, illetve szempontot, amelyek a tervezési rendszer továbbfejlesztésére is hatással lehetnek, erre milyen válaszokat kapunk. Nos, az e kérdésre adott válaszok az alábbi táblázatban voltak összesíthet ek: •

A költségvetés készítésekor érvényesül szempontok: Szempontok, igények Szakmai Lakossági szolgáltatási igények Esélyegyenl ségi Környezetvédelmi Pénzügyi – „kényszer” Egyéb, éspedig

Teljes mértékben 2 2 1 4 -

Részben

Nem

5 4 5 6 3 2

159

Inkább egyfajta tájékozottságra voltunk kíváncsiak akkor, amikor arra kérdeztünk rá, hogy „hogy’ áll össze” az önkormányzat költségvetése, pontosabban fogalmazva: hogy a bevételek milyen arányban származnak különböz

forrásokból. Annak el rebocsátásával ismertetjük az alábbi

válaszokat, hogy hangsúlyozzuk: itt kifejezetten becslésr l és arról volt szó, hogy maguk a dolgozók milyen ismeretekkel rendelkeznek, s az is nyilvánvaló, hogy itt a pénzügyesek és természetesen a körjegyz által adott válaszokban pontos adatokat lelhetnénk fel, míg a többieknél csak hozzávet legeseket. •

A saját bevételek százalékos aránya a válaszadók szerint egy-egy válaszban: 3 %, 20 %, 25 %, s Kisnyárádot megjelölve: 37 %, három válasznál pedig 30 %. A központi állami támogatások arányai növekv sorrendben: 20 %, 40 % (ez Kisnyárádból), 45 %, 50 %, 52 %, 60 %, 65 %. Pályázati forrásokból: 11 %,

10

%,

15

%,

19

%

(Kisnyárád),

25

%

és

40

%.

Kistérségi

együttm ködésb l: 3 %, 4 % (Kisnyárád), 5 % és 10 %. Vállalkozásokból egyegy válasznál szerepelt a 2 és a 4 %, az egyéb forrásoknál pedig a 10 % hitel jelent meg.

A kisebbségi önkormányzatok költségvetése Az önkormányzat együttm ködési megállapodásban részletezte a kisebbség önkormányzatokkal való kapcsolatokat, a költségvetés elkészítésének és elfogadásának

rendjére,

határozatának

–

az

a

kisebbségi

önkormányzat

önkormányzat

költségvetési

költségvetési

rendelettervezetének

elkészítésére, a költségvetési el irányzatok módosításának rendjére, a költségvetési információ-szolgáltatás és a gazdálkodás rendjére, a kisebbségi önkormányzat

számláira,

a

vagyoni

és

számviteli

nyilvántartás,

adatszolgáltatás rendjére vonatkozóan. (Az önkormányzatok által felügyelt intézmények tervezéssel kapcsolatos részvételét az 1/d. pontban érintettük.) A kisebbségi önkormányzatokkal való költségvetési tervezési kapcsolatok során a kisebbségi önkormányzatok elnökeivel áttekinti a következ

évre 160

vonatkozó

feladataikat,

bevételi

forrásaikat,

stb.

(s

a

kisebbségi

önkormányzatok véleményét az önkormányzat koncepció tervezetéhez kell csatolni). A helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a körjegyz készíti el a kisebbségi önkormányzat

költségvetési

határozat

tervezetét,

megjelölve

az

erre

vonatkozó határid ket, ezt a kisebbségi önkormányzat képvisel -testülete megtárgyalja

és

határozatban

kezdeményezi

a

képvisel -testületnél

a

feladataik ellátásához szükséges költségvetési el irányzatok elfogadását. A kisebbségi önkormányzat költségvetése elkülönítetten kerül be a helyi önkormányzat

képvisel -testülete

költségvetésébe,

ennek

legalább

a

következ ket kell tartalmaznia: jogcímenkénti állami támogatás, a Lánycsóki önkormányzat támogatása, egyéb, államháztartáson belülr l származó bevételek.

(Az

együttm ködési

megállapodás

rendezi

a

költségvetési

el irányzatok módosításának rendjét is, melynek lényege, hogy egy részr l a kisebbségi önkormányzat határozatban teszi ezt meg, amely ily módon épül be a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének módosításába.) Az együttm ködési megállapodás rendelkezik az információ szolgáltatásról és a

beszámolási

kötelezettség

teljesítésének

rendjér l

(féléves,

éves

beszámolók, háromnegyed éves helyzet). A beszámolók elkészítése a körjegyz ség feladata. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a körjegyz ség látja el, a kötelezettséget vállalni az elnök vagy az általa felhatalmazott kisebbségi önkormányzati képvisel jogosult írásban, a kötelezettség ellenjegyzése után. Utalványozni csak az érvényesítést követ en lehet, pénzügyi teljesítésre pedig az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett. Míg az ellenjegyzés a kisebbségi önkormányzat valamely tagját illeti meg, az érvényesítés a körjegyz ség ezzel megbízott köztisztvisel jét illeti.

161

A

kisebbségi

önkormányzatok

gazdálkodásával

és

pénzellátásával

kapcsolatos minden pénzforgalmat a kisebbségi önkormányzat döntése alapján megnyitott és forrásai terhére fenntartott önálló költségvetési számlán köteles lebonyolítani. A helyi kisebbségi önkormányzat vagyoni, számviteli

nyilvántartásait

a

körjegyz ség

-

a

helyi

önkormányzat

nyilvántartásain belül - elkülönítetten kezeli. Az

államháztartás

adatszolgáltatások

m ködési

rendjér l

valódiságáért,

szóló

tartalmi

jogszabályokban

egyez ségükért

a

foglalt

kisebbségi

önkormányzatok elnökei, a polgármester és a körjegyz együttesen felel.

A költségvetés készítésének folyamata A költségvetés készítésnek folyamata 2005. év óta szinte azonos módon zajlik. (Ez az év volt az, amikor a korábban több önálló gazdálkodási jogkörrel

rendelkez

intézmény

ezen

jogosítványa

megsz nt,

és

az

önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal lett kizárólagosan az önálló gazdálkodói jogkör gyakorlója.) A költségvetés készítésének folyamata több lépcs b l áll a mindennapok gyakorlatában

is.

Els

információikat

a

következ

évi

költségvetés

bevételeir l akkor kapják meg, amikor nyilvánossá válik a kormány által elfogadott költségvetési terv, tehát, amikor els

olvasatban az országgy lés

elé kerül. Ebben az id szakban a körjegyz egy alkalommal már tájékoztatja a polgármester(eke)t, valamint az intézményvezet ket azokról az adatokról, amelyeket

ezek

az

el zetes

költségvetési

számok

tartalmaznak,

összehasonlítja a normatívákat az el z éviekkel. A második lépés ebben a körben az, amikor el kell fogadnia a testületeknek a következ

évre

vonatkozó

költségvetési

koncepciót,

azaz

azt

a

dokumentumot, amely a részletes költségvetések kidolgozásához nyújt támpontot,

tehát:

mik

azok

a

tételek,

amelyek

egyfajta

áthúzódó

kötelezettségként terhelik a következ évet, mik azok a feladatok, amelyeket 162

folyamatosan, továbbra is meg kell valósítani, vannak-e olyan fejlesztési, felújítási tételek, amelyek halaszthatatlanok, vannak-e olyanok, amelyeket csak az anyagi eszközök pontos ismeretében, feltérképezése után lehet megvalósítani, stb. A képvisel -testületek ezzel adnak egyfajta felhatalmazást arra, hogy minek figyelembevétele szükséges a tervezések során. A költségvetési koncepcióhoz

a bevételi adatok – az állami normatívák –

esetében már egy kissé pontosabb számok ismertek, bár soha nem a végleges költségvetési számok. Erre az id szakra általában megtörténik már a normatíva felmérés, adatszolgáltatás. Egy következ id szak a január els -második hete, amikor már elfogadásra került a költségvetési törvény, és általában ebben az id szakban van lehet ség arra is, hogy a normatíva igénylés adatait pontosítani tudják, f ként akkor, ha nem az el zetes tervek, számok szerint fogadta el a költségvetést a parlament. A költségvetési törvény elfogadása után kerül sor arra, hogy a körjegyz

a

pontos adatokról tájékoztatja a polgármestereket, az intézményvezet ket, illetve mindazon munkatársakat, akiknek a helyi költségvetés elkészítésével kapcsolatban feladataik vannak. Ekkor kerül tisztázásra mindazon tétel, amelyet az egész költségvetésen át kell vinni, pl.: egységesíteni, hogy mekkora összeg kés bbiekben,

étkezési utalványt kapjon valamennyi dolgozó, hogy a a

dologi

kiadások

részletes

kimunkálásánál

lehet-e

egységesen valamilyen mértékben emelni a kiadásokat, vagy tudunk-e olyan tényez r l, ami biztosan jelentkezni fog (pl.: az el re bejelentett ÁFA-emelés, vagy a közüzemi díjak szintén el re tudott emelése, stb.). Ebben az id szakban zajlanak az évet záró könyvelési folyamatok is, amelyeknek a következ

évi tervezés szempontjából f ként a dologi kiadásoknál van

jelent sége. Az elkészített anyagokat a körjegyz

ellen rzi, tisztázza a vitatott tételeket,

dokumentumokat kér be, ha bizonytalan egy-egy tétel. Amikor megtörtént az el z

évi

kiadások

kimutatása

is,

akkor

megkezd dik

a

részletes, 163

intézményenkénti, illetve szakfeladatos tervezések készítése is, figyelembe véve mindazokat az el írásokat, „direktívákat”, amelyeket a testület a tervkészítéshez adott. Amikor a költségvetés els , „nyers” változata elkészül – ekkor még csak a bevételekr l, illetve a részletes kiadásokról készítenek dokumentumokat, ez utóbbit szakfeladat mélységben – a képvisel testület pénzügyi bizottsága elé terjesztik. Az utóbbi években a költségvetés egy része a társulásban ellátott feladatok miatt bizonyos értelemben közös költségvetés is, f ként, ami a végleges elfogadását illeti. Rendkívül fontos a közösen ellátott feladatok vonatkozásában annak a dokumentumnak

az

elkészítése

is,

ami

a

bevételek

és

kiadások

különbözetének felosztásáról szól, hiszen ez a tétel minden település költségvetésébe beépül, egyes települések esetében ennek megállapítását követ en már nincs gond arra, hogy milyen fejlesztési feladatokat oldjanak meg helyben, hiszen nincs rá fedezet. A pénzügyi bizottság az els komoly „sz r ”, mely szerv javaslatot tesz arra, hogy

mi

változzon

a

költségvetési

el terjesztésben.

Javaslataikat

beledolgozzák a költségvetés-tervezetbe, így készül el az a változat, amely a testületi üléseken el terjesztésre kerül. Bármilyen szakszer

és pontos el készítés után elfogadott költségvetés

esetében is el fordul, s t gyakori, hogy az abban foglaltakat módosítani szükséges. Erre az alábbi id szakokban kerül sor. A fejlesztési jelleg

pályázatokat általában április-május hónapokban (vagy

még kés bb) írják ki, ezért a költségvetés elfogadásának id szakában – kb. február hónapban - még elég ritkán fordul el , hogy pontos számadatokkal tudjanak beruházásokat tervezni, nem biztos, hogy ismerik a pályázati kiírásokat, feltételeket, általában tehát ez az els

módosítás id szaka: a

költségvetés számait hozzá kell igazítani a tényleges pályázati kiíráshoz.

164

A költségvetési törvény alapján megilletik az önkormányzatokat különféle, normatív, kötött felhasználású támogatások, egyéb állami támogatások is. Ezeknek összege év elején nem mindig ismert, viszont a megérkezett összegekkel a költségvetést szintén módosítani szükséges, ezt – ha korábban nem is, de az I. félévi teljesítésr l szóló tájékoztató id pontjában – szeptember 30-ig megteszik. Év vége felé kerül sor azokra a módosításokra, amelyek még év végéig aktuálissá válnak. Igyekeznek ezt az utolsó id pontot a lehet

legkés bbre

tenni, annak érdekében, hogy minden változás pontosan átvezethet legyen a költségvetésen. (A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a tárgyévet követ en legkés bb a zárszámadás elfogadásáig is lehet az el z

évi

költségvetést is módosítani.) A fentieken túl a költségvetés módosításnak indoka lehet az is, hogy pl.: komoly plusz bevételre tesz szert az önkormányzat és dönteni kell annak felhasználásáról, például azon fejlesztések megvalósításáról, amelyekre az év eleji költségvetés megállapításkor nem jutott anyagi fedezet. (Ez a módosítási igény rendkívül ritka.) Szabály szerint a gazdálkodás arról szól, hogy a költségvetési rendeletben megállapított bevételek terhére kiadásokat teljesít a képvisel -testület megbízásából a hivatal, az intézmény stb. Ennek következménye, hogy csak olyan tételek kifizetésére kerülhetne sor, amelyeket a költségvetés tartalmaz. Azt a szabályt betartják, hogy amikor egy el re nem tervezett kiadás felmerül, ha van rá id , és a tétel nagysága is indokolja, akkor testületi döntést követ en kerülhet sor a kifizetésre. Ha a kiadás jellege ezt nem engedi meg, akkor pedig a legközelebbi testületi ülésen születik döntés róla, ha szükséges, a költségvetési rendelet módosításával együtt. A költségvetési információk központi összegy jtése és feldolgozása nagyon kiterjedt, ami nem egyenl annak fejlett voltával is. Többnyire rendelkezésre állnak azok az eljárások, amelyek elvileg minisztériumokat, a kormányzást megfelel információk birtokába juttathatnák. E pozitív vonás ellenére szinte 165

csak adatinváziónak nevezhet

az a sok beszámoló, adatlap, amelyek

központi összegy jtése és feldolgozása sok közpénzen meg is történik. A begy jtött adatkör alapján a központi irányítás minden apró részletr l informálódni akar, méghozzá a tényleges intézkedési hatáskörét jelent sen meghaladóan.

A bels szabályozás fontossága A bels

szabályozás és a pénzügyi és számviteli rend olyan eszközrendszer,

amely segíti az önkormányzatokat, hogy képesek legyenek ellátni mindazon feladatokat, amely a létüket és m ködésüket indokolja. A megbízható pénzügyi irányítás rendszerének kialakítása els sorban a kialakításért felel s önkormányzat – a döntéshozó képvisel -testület és a végrehajtó funkciót ellátó polgármesteri hivatal együttes – érdeke. Az önkormányzatok számára a legfontosabb célcsoport a helyi lakosság és a helyi gazdaság szerepl i, akik számára bizonyítandó, hogy a rendelkezésére álló forintokkal a feltételek függvényében bölcsen és jó gazda módjára gazdálkodik az önkormányzat, csak olyan célokra fordít kiadásokat, amelyek a helyi konszenzussal kialakított, helyi feladatellátási elképzelésekkel összhangban

vannak,

s

oly

módon

szervezi

tevékenységét,

hogy

a

hatékonyság és gazdaságosság érvényesüljön. Az

önkormányzatok

gazdasági

kapcsolatait

jelent

szervezetek,

vállalkozások, bankok, nonprofit szervezetek számára fontos, hogy az önkormányzattal

kötött

szerz dések,

megállapodások,

esetleges

hitelkapcsolatok biztos pénzügyi bázison nyugszanak. Ezen elvárások teljesítésének bizonyítékai az éves beszámolók, számviteli adatokon nyugvó kimutatások, vagyonmérleg, ezek alakulása. Az önkormányzati m ködés egyik fontos feltétele a bels szabályalkotás. A szabályok egy része a küls

környezetre – lakosságra, vállalkozásokra –

vonatkozik, másik része viszont az operatív ügyek vitelében szabályozza a 166

feladatok

elvégzésének

szabályszer A

bels

rendjét,

a

döntési

mechanizmust,

ezek

elvégzéséért vagy éppen elmulasztásáért viselt felel sséget.

jogszabályok

–

tartalmuktól

függ en

–

a

képvisel -testületet,

a

polgármestert, illetve a jegyz t jelölik ki az egyes döntések, feladatok felel seként. Esetleges probléma esetén mindig az aláíró az egyszemélyi felel s, annak ellenére, hogy az is nyilvánvaló, hogy az aláírónak arra általában sem ideje, sem módja nincs, hogy rendszeresen felülbírálja, ismételten elvégezze a döntés-el készít munkát. A bels

szabályozás értelme éppen az, hogy tisztázza, mely döntések azok,

amelyek csak több személy – különböz érdekeket tükröz – együttm ködése esetén születhetnek meg, illetve melyek azok a döntések, amelyek egyedi el készítést igényelnek, s az el készít nek különös felel sséggel kell eljárnia. Az irat aláírója a bels ügy milyen kötelez

szabályok alapján kap biztosítékot arra, hogy adott el készítési és a megfelel séget vizsgáló kontroll

folyamaton ment keresztül. Az úgynevezett FEUVE megoldás pozitív abból a szempontból, hogy legalább a pénzügyi területen konkretizálja a mindenképpen szabályozandó dolgokat, azaz, hogy adott kötelezettségvállaláshoz, kifizetés elrendeléséhez milyen eljárást kell követni. A megbízható pénzügyi irányítás lényege, hogy a feladatok tervezésének, egyeztetésének megfelel döntéshozók megfelel m ködés bels

rendjének kell lennie, ami garantálja, hogy a

információk birtokába jutnak a folyamat végén. A

szabályozását a kockázatok min sítésére és az egymással

összeegyeztethetetlen

funkciók

gyakorlásának

szétválasztásával

kell

megoldani. Azok a funkciók választandók el egymástól, amelyek a munka folyamatában az el készítéshez képest kontroll szerepet játszanak. A megbízható pénzügyi irányítás a következ

elemekb l épül fel: feladat-

végrehajtási mód racionális megtervezése; az ehhez kapcsolódó költségvetési 167

tervezés; a költségvetés végrehajtása; beszámolás és elszámolás; utólagos bels

ellen rzés által a rendszerek megfelel ségének folyamatos vizsgálata;

küls ellen rzésnek való megfelel ség. •

Mi kell ahhoz, hogy jól m ködjön az önkormányzat? Gondoskodjon mindazon ellátási funkciókról, amelyet a lakosság és a vállalkozások jogosan elvárnak t le, s amelyet a törvény kötelez en el ír számára. Rendelkezzen olyan bels sorrendet

mechanizmusokkal, amelynek segítségével képes prioritási felállítani.

Prioritásokat,

költséghatékony

feladatmegoldási

módokat válaszon egy-egy ellátási funkción belül, illetve az ellátási funkciók között (egyes területeken „minimum elv”), valamint képes legyen a forrásokat és szükségletek kiadási igényét összehangolni, végezzen elemzéseket, tárja fel a lehet ségeket, azonosítsa azokat, mutassa be az el nyöket és hátrányokat, készítse el a döntéseit. •

Rendelkezzen olyan költség-haszonelv , mérlegelésre alkalmas módszerrel (saját intézmény, polgármesteri hivatal útján, önkormányzati társulásban, az ellátást profit vagy nonprofit szférától megvásárolva, pénzbeni juttatással), amelynek

segítségével

adott

körülmények

között

a

legmegfelel bb

feladatmegoldási mód megválasztására képes. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az intézmények egyenként is gazdaságosan és hatékonyan oldják meg feladataikat. Gondoskodjon a bels ügyvitel-

és

feladatszervezésr l.

Az

szabályozottságról, ésszer

önkormányzaton

kívüli

szervezeti

végrehajtói körre jellemz , hogy általában szerz désben kell rögzíteni a felek jogait, kötelezettségeit, melyben fontos a szolgáltatások tartalmának pontos tisztázása, illetve a rendszeres min ség ellen rzésr l való gondoskodás. •

Az intézményekre olyan költséggy jtési megoldást kell alkalmazni, amely költségadatokat szolgáltat a tevékenységcsoportokhoz, illetve önkormányzati szintre is összesíthet

üzemgazdasági jelleg

adatokat is el állít, amely

alapját képezi a vezet i felel sségnek, a gazdaságosság, hatékonyság javítási szándékának.

168

A legfontosabb, hogy a szakmai tartalom (munkaterv) és a költségvetés összhangban legyen egymással. Ez persze nem könny

feladat, mert a

költségek tervezése gyakran becslésen alapul, hiszen egyrészt a tervezés id pontjában még nem rendelkezhetünk mindenr l pontos információval, másrészt az egyes tételek költségei a költségvetés végrehajtása közben is változnak, így a tervezés és a megvalósítás között is módosulhatnak. Ezt már a tervezésnél is figyelembe kell venni, pl. az infláció átlagos mértékével vagy egy elfogadható nagyságrend

tartalékkal számolva. A költségbecslésnek

mindig legyen tényleges információ alapja, azaz meg kell tudnunk indokolni, s t adott esetben meg is kell magyarázni, hogy a költségeinket miért úgy kalkuláltuk, ahogy az a pénzügyi tervünkben szerepel.

Bels ellen rzés Az önkormányzat elvégezte a stratégiai ellen rzési tervének 2009. évre szóló felülvizsgálatát. Ennek során meghatározta a hosszútávú célkit zéseit, a bels

ellen rzés stratégiai céljait, az ellen rzés által vizsgált területeket,

értékelte a folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzési rendszert, valamint a kockázati tényez ket. Az el z

bekezdésben írtakból kiemelend nek tartjuk az önkormányzati

fejlesztések és a munkahelyteremtés feltételeinek el segítését, az intézményi gazdálkodás hatékonyságának, szabályszer ségének el segítését, a bevételi lehet ségek kihasználásának vizsgálatát, a hivatali bels hatékonyságának

emelését,

a

helyi

kisebbségi

önkormányzatok

tevékenységének és gazdálkodásának vizsgálatát, a bels felülvizsgálatát,

a

FEUVE

rendszer

m ködtetését,

gazdálkodás

a

szabályzatok

kockázatelemzés

végzését és a kockázatelemzési rendszer m ködtetését. Mindezekre is figyelemmel

történik

az

önkormányzat

(körjegyz ség)

ellen rzési

tevékenységének végzése.

169

Az önkormányzat bels Kistérségi

Társulás

ellen rzési tevékenységét a Mohácsi Többcélú látja

el.

A

vizsgált

id szakra

vonatkozóan

rendelkezésünkre bocsátott ellen rzési jelentések összességükben olyan megállapításokat tettek, hogy az önkormányzat (körjegyz ség) tevékenysége alapvet en szabályozott – néhány szabályzat hiányosságára vagy nem kell módon történt aktualizálására ugyanakkor felhívták a figyelmet (pl.: ellen rzési

nyomvonal,

kockázatkezelés,

szabálytalanságok

kezelésének

eljárásrendje). Az ellen rzések során vizsgálták a választásokkal összefügg

pénzeszközök

felhasználásnak rendjét, ezeket kisebb hiányosságokkal (egy-két helyütt hiányoztak az aláírások) megfelel nek ítélték. Az önkormányzat által ellátott oktatási feladatokra igényelt támogatások jogossága és az adott célra történ felhasználások az ellen rz szerv 2007-es megállapításai szerint úgyszintén rendben lév nek találtattak. Néhány kivételt l eltekintve megfelel nek min sítették a leigényléseket, megjegyezve, hogy az eltérések többsége az óvodai mutatószám eltér alkalmazásából

adódott.

Ugyancsak

megbízhatónak

módon való

min sítették

az

elszámolásokat, egy-két helyen kisebb hiányosságra hívták fel a figyelmet. •

A hagyományos és a b vített nyelvoktatási normák jogcímei, illet leg felhasználása

kapcsán

jeleztek

problémákat.

Ugyanakkor

felhívták

a

figyelmet arra is, hogy bizonyos pótlólagos támogatás is járt a hivatalnak. •

A

2008-as

szabályszer ségi

vizsgálatok

megfelel nek

min sítették

a

bizonylati rendet és fegyelmet, jónak az SZMSZ-t és az Ügyrendet, továbbá a gazdálkodási jogkörök szabályozását (ez utóbbi kapcsán megjegyezve, hogy nem a jelenlegi állapotot tükrözi). Felhívták a figyelmet az új Alapító Okirat szükségességére, az egyéb szabályzatok aktualizálására, s kiterjesztésük szükségességére a kisebbségi önkormányzatokra is.

170

•

Hiányosságként

jelezték

szabályzatot,

teljesítések

a

a

bankszámla-pénz szakmai

kezelésre

igazolására

jogosult

vonatkozó személyek

kijelölését, esetenként az analitikus nyilvántartások vezetését és a kisebbségi önkormányzatok

pénzeszközeinek

szabályszer ségét.

Ugyanakkor

nem

pozitívumként

teljes

egészében

jelezték

a

hosszú

való távú

célkit zések, stratégiai és éves tervek, valamint a FEUVE meglétét. Bár Magyarországon erre nem igen találunk példákat, ennek ellenére tettük fel azt a kérdést, hogy a köztisztvisel k szerint helyi civil szervezetek miként tudnának részt venni az önkormányzati pénzügyi ellen rzési feladatok ellátásában. Az erre adott válaszok meglehet s elutasítást mutatnak. Így például: elegend

lenne, ha saját m ködésüket egyedül biztosítanák,

szakértés hiányában sehogy, a pénzügyi ellen rzési feladatok ellátása a megfelel

szakemberek feladata, a jelen felállás szerint nem tudnak részt

venni, az önkormányzatnak kellene részt vennie a civil szervezetek ellen rzésében. Kértük a dolgozókat, hogy soroljanak fel néhány általuk ismert, ellen rzést végz

szervet, illetve formát. A válaszok: ÁSZ, APEH, MÁK, szakhatóságok,

bels

ellen rzés, a pályázatok ellen rzése, s a következ

bekezdésben majd

ismertetésre kerül egyéb ellen rzések. Értékelni kívántuk azt is, hogy a dolgozók munkáját ki (milyen szerv) ellen rzi. Az erre adott válaszokból kit nik a bels válaszban),

az

ÁSZ

ellen rzései

ellen rzés rendszeressége (négy

(három

válaszban),

a

Regionális

Államigazgatási Hivatal (három válaszban), az ügyészség vizsgálatai (ez is három válaszban szerepel), továbbá a pályázati elszámolások és a pénztár ellen rzése jelenik meg, végül pedig a képvisel -testület évente történ , ellen rzést is jelent határozata a körjegyz ségi beszámoló elfogadásáról.

171

•

A képvisel -testület pénzügyi bizottsága törvényben, illetve az SZMSZ-ben meghatározott feladatának megfelel en m ködik közre a bels

pénzügyi

ellen rzés törvényességének biztosításában. Az üléseir l minden alkalommal jegyz könyv

készül,

szolgáltatásokra,

napirendi

feladatellátásra

pontjai

között

vonatkozó

szerepelnek

el terjesztések

konkrét

(pl.:

egyes

szociális ellátásokra vonatkozó rendelet módosítása), s minden esztend ben a költségvetési rendelet, illet leg a zárszámadás megvitatása. A bizottsági jegyz könyvek áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy e testület érdemi, valós kérdésekkel foglalkozó vitát folytat, melynek során a szakmai, a költségvetési és a lakossági érdekek egyaránt el kerülnek. •

A költségvetési rendelet-tervezetek tárgyalása során a polgármester írásos el terjesztést nyújt be, melyhez általában rövid szóbeli kiegészítést tesz. Ennek során kitér az el készítés fontosabb fázisaira, a koncepció, illetve a rendelet-tervezet el készítése során figyelembe vett célkit zésekre, szakmai, pénzügyi

szempontokra,

általában

kiemelve

egyik

legfontosabb

szempontként az egyensúlyi helyzet megteremtését, e mellett az intézmények és a körjegyz ség m ködésének és a dolgozók béreinek biztosítását. A bizottságot tájékoztatja arról is, hogy a tervezettekkel az intézmények, illetve a kisebbségi önkormányzatok egyetértettek. •

A pénzügyi bizottság részleteiben is áttekinti az írásos el terjesztést, s kérdéseket, vitát követ en az el terjesztéseket elfogadja, megállapítva a rendelet-tervezetek

megalapozottságát,

s

kiemelve

az

intézmények

biztonságos m ködését és a takarékos gazdálkodás elvárásainak való eleget tételt. Döntéseit a bizottság az általunk átvizsgált dokumentumok alapján egyhangúlag hozza.

172

A pénzügyi irányítási és ellen rzési feladatok biztosítása Ezek magukba foglalják: a pénzügyi tárgyú döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerz dések,

a

kifizetések,

a

szabálytalanság

miatti

visszafizettetések

dokumentumait is), az el zetes és utólagos pénzügyi ellen rzést, a pénzügyi döntések

szabályszer ségi

és

szabályozottsági

szempontból

történ

jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelel könyvvezetés és beszámolás). Az

el bbiekben

felsorolt

tevékenységeket

egymástól

elkülönített

feladatkörben kell ellátni. •

A szervezeti rendszernek biztosítania kell, hogy a körjegyz ség valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszer ség és a megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes információk

felhasználásra,

álljanak

megfelel ,

rendelkezésre

a

pontos

körjegyz ség,

és

az

naprakész

iskola,

óvoda

gazdálkodásával kapcsolatosan, a folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i

ellen rzés

harmonizációjára

és

összehangolására

vonatkozó

irányelvek végrehajtásra kerüljenek, a rendelkezésre álló eszközök és források

a

szabályszer ség

és

a

megbízható

gazdálkodás

elveivel

összhangban kerüljenek felhasználásra. A körjegyz állomány

a szabályosság betartása érdekében biztosítsa a személyi részére:

megismerhet ségét; szabályosság

a a

jogszabályok bels

biztosítása

tevékenységében

és

más

szabályokhoz érdekében

alkalmazásra

kerül

való

kötelez

szabályok

hozzáférhet séget;

gondoskodjék jogszabályhoz

a

a

mindennapi való

könny

hozzáférhet ségr l; azok megfelel alkalmazását el segít továbbképzéseken, értekezleteken, konzultációkon való részvételr l, egyéb szakmai anyagok beszerzésér l, az Internet honlapokon lév anyagokhoz való hozzáférésr l; a bels

szabályzatokhoz való könny

hozzáférhet ségr l; a nagy kockázatot 173

jelent

feladatok ellátását végz k (folyamatgazdák) figyelmét hívja fel a

szabályzatok el írásainak betartására. A körjegyz gondoskodjék arról, hogy: a körjegyz ség pénzügyi és ellen rzési feladatainak megfelel kell

tájékozottság

szabályozása érdekében a hatályos jogszabályokról legyen;

a

bels

szabályozásnál

figyelembevételre

kerüljenek az alapító önkormányzatok által meghatározott követelmények, célkit zések,

elvárások;

a

hatályos

jogszabályok

alapján

el írt

bels

szabályozók kialakítása megtörténjen, azok megismertetése biztosítva legyen; a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek; a megfelel szabályozottság biztosítása érdekében: meg kell határozni azokat a területeket, amelyek szabályozásáról a központi el írások következtében helyileg kell gondoskodni. Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, amelyek szabályozása központi el írás nélkül, a körjegyz ség m ködése, szervezete és az ellátott feladatok sajátossága miatt szükséges, jelent s kockázati területet jelentenek, így a szabályokat gyakran felül kell vizsgálni. •

Új bels

szabályozás esetén a folyamatgazdával el zetes megbeszélést kell

folytatni, illetve a kidolgozott bels

szabályozót véglegesítés el tt ismét

egyeztetni kell az érintettekkel. •

A körjegyz ségi szint

szabályozottság megfelel

érvényben lév

szabályokat rendszeres id közönként felül kell

bels

min sége érdekében az

vizsgálni, amelynél figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzés tapasztalatait, a független bels

ellen rzés

megállapításait, valamint a küls ellen rzések észrevételeit, javaslatait. A szükséges bels

szabályozókról az aktuális jegyzéket, a szabályozók

felülvizsgálati id szakainak és határnapjainak, valamint a felülvizsgálatért felel s beosztások megnevezésének feltüntetésével a körjegyz

által kijelölt

dolgozó tartsa nyilván.

174

A körjegyz

biztosítsa, hogy a feladatok ellátására szolgáló er források a

gazdaságosság követelményeit szem el tt tartva kerüljenek beszerzésre és felhasználásra. A gazdaságosság követelménye, hogy az adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált er források költségei - a min ség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. A gazdaságosság biztosítása érdekében az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell állapítani a gazdaságosság tekintetében legnagyobb kockázatot rejt költségvetési el irányzatok körét; a gazdaságosság növelése érdekében

számításokkal

alátámasztott

módszereket,

eljárásokat

kell

javasolni; a vagyongazdálkodás gazdaságosságát rendszeresen vizsgálni kell. A FEUVE rendszer gazdaságossággal kapcsolatosan kiemelt területei: a készletbeszerzéssel, szolgáltatás igénybevétellel kapcsolatos tevékenység, az engedélyezett

létszám

és

a

személyi

juttatások

el irányzatai

és

felhasználásuk. A gazdaságosság szem el tt tartása érdekében folyamatosan vizsgálni kell a kiemelt területeket. A gazdaságossági számítások elvégzéséhez szükséges analitikus nyilvántartások vezetésért az ezzel megbízott pénzügyes a felel s. Az adott szint

gazdaságossági számítások elvégzéséért az alaprendeltetési

feladatellátásra irányulóan a pénzügyi feladatokat ellátó dolgozók a felel sök. A körjegyz

biztosítja, hogy a hatékonyság követelményeit szem el tt tartva

történjen a kiadási el irányzatokkal, az engedélyezett létszámmal, valamint a használatra rendelkezésre bocsátott vagyonnal való gazdálkodás. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat ellátása és a felhasznált források között megfelel

legyen a kapcsolat. A hatékonyság biztosítása

érdekében hatékonysági számításokat kell végezni a kiadási el irányzatok megállapítása és felhasználása, az engedélyezett létszám alkalmazása, valamint a vagyonhasználat tekintetében; az objektív kockázatelemzés eszközét

felhasználva

meg

kell

keresni

a

költségvetési

el irányzatok

felhasználása körében a hatékonyság tekintetében legnagyobb kockázatot 175

rejt

el irányzatokat; a hatékonyság javítása érdekében számításokkal

alátámasztott

javaslatokat

kell

megfogalmazni;

a

vagyongazdálkodás

hatékonyságát rendszeresen vizsgálni kell. A

hatékonysági

nyilvántartások felel sök;

a

számítások

megszervezéséért,

hatékonysági

elvégzéséhez vezetéséért

számítások

szükséges az

érintett

elvégzéséért

az

analitikus dolgozók

a

alaprendeltetési

feladatellátásra irányulóan a körjegyz a felel s. Az eredményesség a célok megvalósításának mértéke, vagyis a feladatellátás és a szervezeti célok megvalósítása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a feladatellátás, szolgáltatás nyújtás hozzájárul-e célok megvalósításához. A feladatellátás akkor eredményes, ha a kit zött cél elérését szolgálja. •

Az eredményesség biztosítása érdekében az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az eredményesség tekintetében legnagyobb kockázatot rejt

tevékenységeket; az eredményesség javítása

érdekében számításokkal, felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni; Az

eredményességi

számítások

elvégzéséhez

szükséges

analitikus

nyilvántartások megszervezéséért a körjegyz , vezetéséért az érintett dolgozó a felel s. Az eredményességi számítások elvégzéséért az alaprendeltetési feladatellátásra irányulóan a pénzügyi feladatokat ellátó dolgozó a felel s.

Költségvetés tervezés– és végrehajtás Bármilyen szakszer

és pontos el készítés után elfogadott költségvetés

esetében is el fordul, s t gyakori, hogy az abban foglaltakat módosítani szükséges. Tapasztalataik szerint erre az alábbi id szakokban kerül sor:

176

A fejlesztési jelleg

pályázatokat általában április-május hónapokban (vagy

még kés bb) írják ki, ezért a költségvetés elfogadásának id szakában – kb. február hónapban - még elég ritkán fordul el , hogy pontos számadatokkal tudnak beruházásokat tervezni, nem biztos, hogy ismerik a pályázati kiírásokat, feltételeket, általában tehát ez az els

módosítás id szaka: a

költségvetés számait hozzá kell igazítani a tényleges pályázati kiíráshoz. A Költségvetési törvény alapján megilletik az önkormányzatokat különféle, normatív, kötött felhasználású támogatások, egyéb állami támogatások is. Ezeknek összege év elején nem mindig ismert, viszont a megérkezett összegekkel a költségvetést szintén módosítani szükséges, ezt – ha korábban nem is, de az I. félévi teljesítésr l szóló tájékoztató id pontjában – szeptember 30-ig megteszik. Év vége felé - általában az utolsó, decemberi testületi üléseken - kerül sor azokra a módosításokra, amik még év végéig aktuálissá válnak. Igyekeznek ezt az utolsó id pontot a lehet

legkés bbre tenni, annak érdekében, hogy

minden változás pontosan átvezethet

legyen a költségvetésen. Ismerik a

jogszabályt, amely szerint a tárgyévet követ en, legkés bb a zárszámadás elfogadásáig is lehet az el z nagyon

faramuci

szabálynak

évi költségvetést módosítani – ezt azonban tartják,

véleményük

szerint

a

tárgyévi

költségvetést tárgyévben kell módosítani, és ezt a gyakorlatot követik mindegyik település esetében. A fentieken túl természetesen a költségvetés módosításnak indoka lehet az is, hogy pl.: komoly plusz bevételre tesz szert az önkormányzat és dönteni kell annak felhasználásáról, például azon fejlesztések megvalósításáról, amelyekre az év eleji költségvetés megállapításkor nem jutott anyagi fedezet. Sajnos, ez a módosítási igény rendkívül ritka. Szabály szerint a gazdálkodás arról szól, hogy a költségvetési rendeletben megállapított bevételek terhére kiadásokat teljesít a képvisel -testület megbízásából a hivatal, az intézmény stb. Ennek következménye, hogy csak 177

olyan tételek kifizetésére kerülhetne sor, amelyeket a költségvetés tartalmaz. Természetesen ez a mindennapi életben sehol sincsen így, viszont azt a szabályt igyekeznek betartani, hogy amikor egy el re nem tervezett kiadás felmerül, ha van rá id

és a tétel nagysága is indokolja, akkor testületi

döntést követ en kerülhet sor a kifizetésre. Ha a kiadás jellege ezt nem engedi meg, akkor pedig a legközelebbi testületi ülésen születik döntés róla, ha szükséges, a költségvetési rendelet módosításával együtt.

178

3.

A partnerség er sítése

a.)

Szervezeti

megoldások

bevezetése

a

lakosság

naprakész

és

folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére Közmeghallgatások A helyi demokrácia, a helyi közügyek vitele nem nélkülözheti a lakossági civil szervezeti részvételt, mondhatnánk úgy is, hogy ez egyik fokmér je a helyi demokráciának.

Ennek

törvényhozó

képvisel -testületi

a

alkalommal való kötelez

tudatában

fogalmazta ülések

meg

még

nyilvánosságát,

1990-ben az

évi

a egy

közmeghallgatást. E törvényhozói szándék a

gyakorlatban kevéssé vált be, országos általánosítással is megállapítható, hogy vajmi kevés az érdekl dés e fórumok iránt, ami részben itt is tapasztalható. A községben bevezetett gyakorlat szerint minden év december végén tartanak közmeghallgatást, mégpedig úgy, hogy el ször egy-két nappal megel z en a kisebbségi önkormányzatok tartják azt, míg rá egy-két nappal a települési önkormányzat képvisel -testülete. A

közmeghallgatások

dokumentumait

megvizsgálva,

annyiban

mindenképpen pozitív a kép, hogy 2006-ban kilencvenen, 2007-ben és 2008ban ötvenen vettek ezen részt. Jó gyakorlatnak mondható, hogy e fórumokon a polgármestert követ en az intézmények vezet i is röviden tájékoztatják a lakosságot tevékenységükr l, és sor kerül emlékplakettek, elismerések átadására is.

179

•

Az itt írt dokumentumok arról gy ztek meg bennünket, hogy a polgárok éltek a közérdek

kérdések feltevésének jogával, például szóvá tették többen a

vízelvezetés megoldatlanságát, az illegális hulladéklerakók miatt, az ifjúság számára nem megoldott helyiség biztosítása miatt, de hangzott el kritika egy adott ügyben az ügyintézésre vonatkozóan is, s néhány esetben az önkormányzati dolgozók hozzáállására vonatkozóan, de el kerültek a településen belüli érdekellentétek is, amikor az egyik hozzászóló elismerte a „központi park széppé tételének fontosságát”, megjegyezte azonban, hogy nem megoldott a szemétszállítás, s az

utcájukban a „sár térdig ér, a

világítás csak pislákol ….”.

Kisebbségi önkormányzatok A helyi döntéshozatalnak, a helyi kormányzásnak véleményünk szerint – ott, ahol megalakultak – nélkülözhetetlen elemei a kisebbségi önkormányzatok. Különösen érvényes ez olyan településekre, ahol a lakosság jó része „nem magyar ajkú” – legalábbis

sei származása alapján. Ebbe a körbe tartozik

Lánycsók is, ahol igen nagyszámban élnek németek, kevesebben, de azért mégis csak számottev en a horvátok és a cigányok. E három nemzeti – etnikai - kisebbségnek volt joga és lehet sége arra, hogy 1994-t l kezd d en alakítsa meg saját önkormányzatát, s lássa el a többször módosított 1993. évi LXXVII. évi törvényben (Nek. törvényben) rögzített feladatait. A kisebbségi önkormányzatok tevékenységét, szervezeti m ködési rendjüket, kapcsolataikat

a

község

önkormányzatával

jól

szabályozottnak

lehet

min síteni, ezt az általunk áttanulmányozott dokumentumok (köztük az együttm ködési megállapodások is) tanúsítják. E mellett a három kisebbségi önkormányzat elnökével folytattunk beszélgetést, melynek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze.

180

A

cigány

önkormányzat

elnökének

véleménye

az,

hogy

mind

a

polgármesterrel, mind a testületi tagokkal, mind a körjegyz vel, a hivatal dolgozóival rendkívül jó a kapcsolatuk, ez utóbbiak igen segít készek, ez vonatkozik a pályázatokra is, melynek megírásához nyújtanak segítséget, bár megjegyezte, hogy az évi átlagban benyújtott három pályázatuk közül kett nem sikerül. Külön ügyfélfogadásuk nincs, mint ahogy irodahelyiségük sem, de ha bármikor szükségük van bármilyen infrastruktúrára, azt a hivatal biztosítja számukra. Rendszeresen részt vesz a képvisel -testület ülésein, s ha valami probléma vet dik fel valakinek a szociális segélyezése kapcsán, úgy akkor elmondja a véleményét. A közmeghallgatásaik során beszámolnak tevékenységükr l. Általában negyedévente tartanak ülést, ahol a polgármester is, a jegyz

is

meg szokott jelenni. A pénzeszközeik feladataik ellátásához nagyjából elegend ek, spórolnak, tiszteletdíjat, költségtérítést nem fizetnek egyiküknek sem. Jó kapcsolatban vannak a kistérség többi roma önkormányzatával (pl.: Kölked, Versend, Mohács, Kisnyárád). A megyei önkormányzattól különféle tájékoztatókat szoktak kapni. Évente hagyomány rz

napként Roma Napot szerveznek, amelyben a

kultúra, a tánc, a zene mellett a sport vagy f z verseny is szerepel, és igen sokat jönnek a nem roma népességb l is ezekre az eseményekre. Minden év karácsonyára megajándékozzák a cigány családokat. Kritikaként jelezte, hogy kevés a konkrét feladatuk, többet kellene ket foglalkoztatni. A német kisebbségi önkormányzat elnöke szerint is igen jók a kapcsolataik az

el z

bekezdésben

felsorolt

önkormányzati

vezet kkel,

a

hivatal

dolgozóival. Bármit kérnek, az illetékesek rendelkezésükre állnak. Nekik van egy külön épületük. Vagy ott, vagy a hivatalban tartják évi négy-hat ülésüket, melyeken a polgármester, a jegyz

is részt szokott venni. A

közmeghallgatásaik iránt kicsi az érdekl dés. Rendezvényeik közül a Mártonnapi faluünnep emelkedik ki, amely egyúttal búcsúfa állítással is jár. Tiszteletdíjat, költségtérítést k sem vesznek fel.

181

Tevékenységük

eléggé

gazdag:

svábbál,

a

szekszárdi

német

színház

meglátogatása, a nemzetiségi oktatás támogatása, pályázatok beadása és viszonylag rendszeres összejövetel-beszélgetésekre. A rendelkezésükre álló pénzeszközeik feladataikra nagyjából elegend ek, abból támogatják a nemzetiségi oktatást, az öregek napközi otthonát, stb. •

k is pályáznak, de egyre kevesebb ilyen lehet ség nyílik és igen kicsik az összegek (sokszor csak 20-30 ezer forintot tesznek ki), ezért a Német-Ház fenntartása gondot is okoz. A településen m köd másik két önkormányzat rendezvényeire elmennek, a Mohácsi

kistérség

kilenc

településén

lév

német

kisebbségi

önkormányzatával egy területet képeznek, köztük jó a kapcsolat, a megyei önkormányzatuktól e-mailek, pályázati lehet ségekr l szóló tájékoztatók érkeznek, s esetenként találkoznak a megyeközpontban. •

Véleménye szerint nehéz az embereket jobban összefogni, maga a kisebbségi önkormányzat jó dolog, de elvárni attól többet, mint amit most tesznek, nem lehet, az emberek sokat dolgoznak, kevés az idejük, a legnagyobb baj pedig, hogy a fiatalok nem igazán vesznek részt a helyi közéletben. Szinte már ismételni sem kell, hogy az el z

két véleményhez hasonlóan

nyilatkozott a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke az önkormányzattal való kapcsolatokról. Ez vonatkozik a másik két önkormányzatra is - közülük talán a cigánnyal er sebb az együttm ködésük. Külön irodájuk nincs, ha valamit intézni kell, ezt a körjegyz segítségével teszik. A megyei horvát önkormányzattal gy léseken, s a Horvát Nap alkalmával találkoznak. A kistérségen belüli többi horvát önkormányzat közül a mohácsi Sokac Kör-t emeli ki.

k is általában évente négy-ötször üléseznek, a

közmeghallgatást decemberben tartják, tiszteletdíjat, költségtérítést nem vesznek fel. A pályázatok hozzáadásával feladataikra nagyjából elég a normatív támogatás. Sok adományt juttatnak minden horvát családnak, s támogatják az Öregek Otthonát, az iskolát, az óvodát. 182

Rendezvényeik közül kiemelkedik november 21., a Horvát Nap, amit általában a Népházban tartanak, s amin rajtuk kívül sokan mások is részt vesznek. Munkájukkal alapvet en elégedett, nem tudja, hogy ennél hogyan lehetne jobban és többet tenni a horvátokért.

Civil szervezetek A helyszíni vizsgálódásaink során néhány egyesület, alapítvány vezet jével is folytattunk interjút, részben a helyi közügyekbe való bekapcsolódásukra, másrészt a szervezetük, tevékenységük tartalmi kérdéseire vonatkozóan. •

E beszélgetésekb l lesz rhet volt, hogy a helyi társadalmi szervezetek (vagy azok vezet i) az önkormányzattal, a hivatallal, a polgármesterrel jó kapcsolatban vannak. A képvisel -testületi ülésekre vagy közmeghallgatásra már ritkábban járnak, a rendeletalkotás során ritkán kérik ki véleményüket, de az önkormányzat, amikor és ahol tudja, támogatja ket. Igyekeznek sokat pályázni, ehhez a hivatal nagy segítséget nyújt, a szervezetek közül többen is támogatják az iskola, óvoda munkáját, a nyelvi labort.

Van,

amelyik

színjátszó

csoportot

m ködtet,

és

rendszeres

el adásokat tartanak a falun túl is. Hivatalos üléseket általában ritkán tartanak. •

Talán az vonható le végkövetkeztetésként, hogy nagyobb szervezéssel, aktivitással lehetne bevonni ket a helyi közügyek alakításába.

A hivatal megítélése – dolgozói szemszögb l A kérd ívünk ebben a témakörben is fontosnak tartotta, hogy megismerjük a dolgozók véleményét arról, hogy véleményük szerint milyen a körjegyz ség megítélése a lakosság részér l. (A kés bbiekben majd ismertetjük egy,

183

részben erre is vonatkozó ama kérd lapunk feldolgozásának eredményeit, amit a helyi civil szervezetek tagjai, vezet i közül töltöttek ki jónéhányan.) A kérd ív alapján a lakossági megítélést egy tíz fokú skálán való bekarikázással kellett megjelölniük, ahol a 10 = igen jó, 1 = igen rossz megítélést mutatta. Íme a válaszok: Lánycsók községben: 1 2 3 4 5 6 7* 8** 9 10 (*2 válaszban, ** 5 válaszban) Kisnyárád községben: 1 2 3 4 5 6 7 8** 9 10 (** 5 válaszban) Kisebbségi önkormányzatok részér l: 1 2 3 4 5 6 7 8* 9** 10 (*2 válaszban, **4 válaszban) Helyi civil szervezetek részér l: 1 2 3 4 5 6 7 8* 9 10* (*2 válaszban) Helyi vállalkozók részér l: 1 2 3 4 5* 6 7 8 9 10 (*2 válaszban) Önkormányzati intézmény részér l: 1 2 3 4 5* 6 7* 8* 9* 10 (*2 válaszban)

Az igazság az, hogy némiképpen meglep dtünk a magas arányszámokon, de valószín , hogy a kérd ív kitölt i jól ismerik a lakossági közhangulatot. (Hozzátesszük: az általunk folytatott helyszíni beszélgetések, interjúk a különböz

civil

szervezetek

vezet ivel,

tagjaival,

hasonló

tartalmú

megfogalmazásokat adtak.) •

Nem kívánunk pontos átlagolást készíteni, hiszen kit nik „ránézésre is”, hogy a 8-as körüli, tehát majdnem maximális átlag Lánycsók községben egyértelm , de majdnem hasonló Kisnyárádon is, és összességében a helyi civil szervezetek és az intézmények tekintetében is. A legalacsonyabb érdekes módon a helyi vállalkozók arányszáma, s a legmagasabb pedig a kisebbségi önkormányzatoké.

184

•

Az

el z ekb l

fakadóan

a

hivatal-ügyfél

kapcsolatot

a

válaszadók

egyértelm en jónak ítélték, annak javítására (beleértve itt a vállalkozókkal való kapcsolatokat is) fogalmaztak meg néhány észrevételt, mint például az információ-áramlás er sítése, rendszeresebb megbeszélések tartása, de kritika is megjelent, mely szerint a civil szervezetek pozitívabb hozzáállására is szükség lenne. •

A vállalkozók kapcsán vetették fel, hogy lennének olyan feladatok, amiket az intézmények kapacitás hiányában nem tudnak elvégezni, s ezt velük kellene (például karbantartással, meleg étellel kapcsolatosakat), egyebekben pedig k várnak a hivataltól segítséget, mivel nincs arra idejük, hogy

k

kezdeményezzék a kapcsolatokat. A válaszadók nem csupán a hivatal és az ügyfelek közötti kapcsolatokat, hanem általánosságban a lakosság és az önkormányzat közöttieket is pozitívnak min sítették, megfelel nek tartották a tájékoztatást, figyelemmel arra, hogy a Lánycsóki Hírmondóban az önkormányzat minden fontos információt leközöl. •

Ett l függetlenül er síteni lehetne a kapcsolatokat az e-közigazgatás bevezetésével, gyakrabb lakossági fórumokkal, bár ezzel (ti.: fórumok, mint falugy lés, közmeghallgatás) kapcsolatban megjegyezték azt is, hogy ugyan ezek kötelez ek és szükségesek, de igencsak kicsi az érdekl dés irántuk. Felmérésünk során érintettük a helyi önkormányzásban jelent s szerepet játszó, a képvisel -testület melletti másik pólust, pontosabban szólva pólusokat, a kisebbségi önkormányzatokat – természetesen itt is a hivatali dolgozók szemszögéb l és kifejezetten a m ködésükre vonatkoztatva a kérdést. A válaszok egyértelm ek voltak abból a szempontból, hogy semmilyen probléma

nem

mutatkozik

meg

tevékenységükben,

s

hogy

alapvet

feladatokat igyekeznek ellátni, ez az érdekek képviselete, ugyanakkor a cigány kisebbségi önkormányzattal kapcsolatban fogalmazták meg, hogy 185

nem képesek önállóan m ködni, s a megfelel ismeretek hiánya is m ködik, a német kisebbségi önkormányzatnál ez utóbbi ugyancsak megjelent, s e mellett az összhang hiánya és a vezet k elfoglaltsága, mely a horvátokkal kapcsolatban is megfogalmazott, s e mellett az, hogy kevés programot szerveznek. A hivatali dolgozóknak a civil és vállalkozói szférával - beleértve itt a kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartást - változó leterheltséget jelent, van akinél havi átlagban 1-5 óra, van akinél 2-3 óra, de van olyan dolgozó is, akinél 8-16 órára tehet .

Civil szervezetek a hivatalról A dolgozók által írt min sítésnél témánk szempontjából fontosabb, hogy a lakosság hogyan viszonyul az önkormányzathoz, mennyire elégedett a különböz

szolgáltatásokkal,

tájékoztatási

formákkal,

fórumokkal,

milyennek ítéli a lakossági részvétel és az önkormányzati döntésekben való bekapcsolódás lehet ségeit. Ennek tükrében készítettünk egy kérd lapot, s juttattuk el a helyi civil szervezetekhez azzal a kéréssel, hogy az itt írtakra adjanak választ, fejtsék ki véleményüket. A kérd lap természetesen most is önkéntes, anonim módon történ kitöltéssel került feldolgozásra. Az a tíz visszaérkezett válasz sor, úgy véljük megfelel módon prezentálja a civil

szervezetek

véleményét,

állásfoglalásaikat,

az

el z

bekezdésben

megjelöltekt l. Módszereiben egyébként hasonló eljárással éltünk, mint a kérd ívnél. Ez vonatkozik a kérdések megfogalmazására, azok min sítési lehet ségére, s a kérdések tartalmára is. A kérd lap összeállításánál törekedtünk arra, hogy az els sorban a feladatleírásban megjelöltekre vonatkozzék, exponálva a hivatali ügyintézés fontosabb szempontjaira. A kérd lapok feldolgozása az alábbiakban kifejtettek összegzését adja: El ször a körjegyz ség általános lakossági megítélésére kérdeztünk rá. A válaszok egy ötös skálán történ

min sítésre adtak lehet séget, ahol 1 =

legrosszabb, 5 = legjobb. (Itt jelezzük, hogy ugyanezt a megoldást 186

alkalmaztuk valamennyi kérdésnél, így a többi esetben erre már nem térünk majd ki.) •

A lakossági megítélésre adott válaszok megoszlottak egyenl

arányban a

közepes, az annál jobb és a legjobb min sítés között. Ez részben összecseng a dolgozók véleményével, bár valamivel annál kevésbé egyértelm en legmagasabb pontszámot elér . A körjegyz ség dolgozóinak szakmai képzettségét, feladataik ellátására vonatkozó alkalmasságukat a válaszadók túlnyomó része legmagasabbra vagy annál valamivel kisebbre értékelte, s csupán két olyan válasz született, ami a közepes jelz t adta. Bár helyszíni vizsgálataink, s a különböz

interjúk, beszélgetések során

meggy z dhettünk arról, hogy a hivatali ügyintézés rendkívül személyközeli, az ügyfelekkel való bánásmódot illet en kultúrált, szakmai szóval élve ügyfélcentrikus, mégis kissé meglep dtünk azon, hogy gyakorlatilag minden válaszadó e vonatkozásban teljes mérték

elégedettséget jelzett, s csupán egy

volt, aki ennél egy ponttal alacsonyabbra min sítette ezeket a jellemz ket. Úgy véljük, hogy ennek alapján a körjegyz ség dolgozói is „elégedettek lehetnek önmagukkal”. Az

általános

elégedettségi

szintet

egy

másik

kérdésben

részleteztük,

mégpedig oly módon, hogy meghatároztunk néhány fontos ügytípust, és erre vonatkozóan kértük a válaszadókat, hogy jelöljék be, milyen mérték

az

elégedettségük.

187

A válaszokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Teljes mértékben

•

Közepesen

Elfogadható

Oktatási ügyek

3

Egészségügyek

3

Szociális ügyek

4

2

Gyámügyek

4

2

Anyakönyvi ügyek

5

1

Adóügyek

6

Szabálysértés

6

1

Lakásügyek Környezet, köztisztaság, hulladék-elhelyezés

5

1

2

4

1

Egyéb hatósági ügyek

4

1

1

Esetenként Nagyon rossz rossz

2 2

1

1

1

A fenti táblázatból legel ször is az t nik ki, hogy rossz min sítést egyetlen ügycsoportra sem adtak a válaszadók, s viszonylag kevesen gondolták azt, hogy elfogadhatónak min sítik az adott területen való ügyintézést (hiszen egy vagy két válasz született valamennyi ügyintézésre, s ezek viszont nem szignifikáns különbségek).

•

A közepes min sítések kapcsán jelent meg az oktatás, az adó-, valamint egyéb hatósági ügyek intézése egy-egy válaszban, ketten az egészségügyet tekintették ilyennek, s viszonylag sokan (négyen) a környezet, köztisztaság, hulladék-elhelyezéssel

kapcsolatos

ügyintézést.

Ha

a

közepest

és

az

elfogadhatót együtt kezeljük, akkor viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a megjelölt arányszámok miatt hol lehetne jobbítani. Ami viszont egyértelm , az az, hogy - egy kivételével - messzemen en mindenütt a teljes mérték

elégedettség tükröz dik a válaszokból valamennyi ügytípusban (a

kivétel az el bb említett környezet, köztisztaság, hulladék-elhelyezés).

188

•

A válaszok túlnyomó része tehát egy er s elégedettséget jelez, ami úgyszintén kedvez a hivatali dolgozók munkatevékenységének lakossági megítélésére. Az ügyfélfogadási rendet több vonatkozásban is érintettük tanulmányunk során, itt a lakossági civil szervezeti megelégedettség szempontjából került vizsgálat alá. A válaszok egyértelm en pozitívak itt is, túlnyomóan nagy többségük teljes mérték , s egy-két válasz a majdnem teljes mérték elégedettségének adott hangot, s nem volt olyan válaszadó, aki ezzel ne lett volna megelégedve. Az el z

bekezdésben írtak folytatását képezi a következ

kérdésünk is,

mégpedig az, hogy mi történik abban az esetben, ha az ügyfélfogadási id n túl akarták ügyeiket intézni. (Emlékeztet ül: a dolgozói kérd ívben többen jelezték, hogy az ügyfelek nem, vagy nem mindig tartják be az ügyfélfogadási rendet, igaz az is, hogy ezt nem kifejezetten negatív min sítéssel tették, csupán ténymegállapításként rögzítették.) •

A helyszíni beszélgetéseinket is meger sítették az e kérdésre adott válaszok, mivel azok meghatározó többsége akként nyilatkozott, hogy ilyen esetekben is általában sikerrel jártak, azaz az ügyfélfogadási id t l függetlenül intézték az ügyeiket, s mindösszesen két olyan válasz volt, aki azt jelezte, hogy volt olyan eset, amikor sikerrel járt, de volt olyan is, amikor az adott ügyintéz azt kérte, hogy jöjjön vissza ügyfélfogadási id ben. Az ügyintézés gyorsaságát illet en már megoszlottak a vélemények, bár itt is a válaszadók többsége a teljes mértékben való elégedettséget jelezte, s nem volt olyan válasz, aki egyáltalán ne lett volna megelégedve. Az ügyintézés szakszer ségével és a dolgozók szakmai felkészültségével is összefügg ama kérdésünk, melynek lényege abban foglalható össze, hogy a válaszadónak volt-e olyan ügye, amikor az

kérését elutasította a hivatal,

jogorvoslattal élt, s e jogorvoslati eljárás során „neki lett igaza”. Ugyanis valamennyi

válaszban

a

„nem”

szerepelt,

ami

ismételten

er síti

a

körjegyz ség pozitív szakmai megítélését. Ugyanez vonatkozik a körjegyz ség által

hozott

döntések

érthet ségére,

egyértelm ségére,

ugyanis

egy 189

kivételével minden válaszadó ilyennek min sítette e döntéseket, az egy kivétel pedig az „esete válogatja” válaszlehet séget jelölte meg. Különösen is érzékeny lehet minden településen a hivatal létszámával való elégedettség. A megkérdezettek többsége szerint a hivatali létszám 11-13 f közötti, két válaszadó a 13-16 f

közöttit jelölte meg, egy pedig a 8-10 f

közöttit. Négy válaszadó a hivatali létszámot megfelel nek tartotta, egy válaszadó szerint a kelleténél többen dolgoznak, hárman viszont úgy vélekedtek, hogy b víthet lenne a hivatali létszám. •

A körjegyz ségi kérd ívhez hasonlóan itt is rákérdeztünk a hivatali dolgozók anyagi megbecsülésének min sítésére. Érdekes módon itt a válaszok elég nagy szórást mutatnak, ugyanis azonos arányban jelentek meg azok, akik megfelel nek, és azonosan, akik nem megfelel nek értékelték, egy válaszadó szerint pedig túlságosan elismertek. A

Feladatleírásban

és

tanulmányunkban

is

sokféle

szempontból

foglalkoztunk az elektronikus ügyintézéssel. Itt is rákérdeztünk ennek bevezethet ségére, hozzátéve azt, hogy ennek eredményeképpen a válaszadó is számítógép segítségével intézhetné ügyeit. •

Várakozásainknak megfelel en születtek a válaszok, ugyanis mindösszesen egy valaki szerint lehetne bevezetni az elektronikus ügyintézést, míg a többiek egyértelm en nemlegesen válaszoltak, közöttük többen megjelölve azt az alapproblémát, amire már mi magunk is utaltunk, hogy azért nem lehetne bevezetni, mert a lakosság nagy része nem rendelkezik megfelel informatikai tudással.

•

Az el z

bekezdés utolsó soraiban írtak kiküszöbölésének érdekében

nyilvánvaló, hogy informatikai képzések segíthetnének, ezért tettük fel azt a kérdést, hogy ha a községben ilyet szerveznének, a válaszadó részt venne-e. Többségük ugyan igenl en felelt e kérdésre, de voltak olyanok is, akik akár id hiányra hivatkoztak, avagy arra, hogy nekik már van megfelel ismeretük, avagy indoklás nélkül nem vennének részt ilyen képzéseken.

190

A körjegyz ség, annak dolgozói általános értékítéletével függ össze ama kérdésünk, hogy a megkérdezettek szerint a körjegyz ség dolgozói milyen mértékben járulnak hozzá a község fejl déséhez, a helyi szolgáltatások biztosításához. •

Az el z ekkel részben ellentétben a legtöbb választ a közepes mérték hozzájárulás kapcsán született, s ennél valamivel kevesebben jelezték azt, hogy a dolgozók sokat tesznek. Viszont egyetlen olyan válasz sem született, mely szerint nem tesznek sokat. A válaszadók túlnyomó többsége jól vagy megfelel en informált a hivatali munkáról, olyan válasz, mely szerint teljesen alulinformált lenne, nem született. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hogyan viszonyulnak a megkérdezettek a közmeghallgatásokhoz. Mindösszesen két olyan válasz született, amely szerint nem tud id pontjukról vagy azokon nem vesz részt, míg a többségük általában részt vesz, mert fontosnak tartja azokat. A megkérdezettek szerint a körjegyz ség igen nagy mértékben segíti a kisebbségi önkormányzatok munkáját, s ugyanilyen mértékben a helyi társadalmi szervezetek tevékenységét, azaz e tekintetben is elégedettséget tükröznek a válaszok.

•

Az el z ekben röviden összefoglalt tapasztalatok kapcsán mégegyszer hangsúlyozzuk,

hogy

a

válaszok

értékükön

kezelend ek.

Ugyanis

a

kérd lapokat a társadalmi szervezetek vezet i vagy aktív tagjai töltötték ki, tehát olyanok, akik a helyi közpolitika alakításában valamilyen módon részt vesznek. Valószín nek tartjuk, hogy egy teljes kör

lakossági felmérés ehhez

képest más, jóval árnyaltabb képet mutatna. Ezzel együtt is azonban a válaszadók elismerése elismerést érdeml .

191

b.) Szervezeti és informatikai megoldások a hálózatok létrehozására, illetve a hálózatokon nyugvó m ködési mód elterjesztésére Területi – funkcionális hálózati kapcsolatok A hálózatok rendszere, a hálózatosodás hazánkban az utóbbi évtizedben vált a tudományos kutatások és a gyakorlati tevékenységek egyik kiemelt kérdésévé. A hálózatosodás valamennyiünket érint, átszövi a lánycsóki polgárok mindennapjait is, még akkor is, ha egy adott pillanatban ennek nincsenek tudatában. (A COOP áruháztól kezdve az iskoláig bezárólag érvényes e tétel, nem is beszélve a számítógép el tt ül

szörföz k, iwiw-ez k, stb. virtuális

hálóikról.) Lánycsók sz kebb-tágabb kapcsolati rendszerében az itteni lakópolgárok, szervezetek, intézmények, az egyének különböz

csoportjai alkotnak eseti,

vagy folyamatos hálót, formális tartalmú, vagy informális szinteken. E hálózatok (pl. helyi civil szervezetek) köt dést, együttm ködést is jelentenek információs csatornákat, koordinációt. E kapcsolati hálózatok alakulásában azok egy részénél a földrajzi közelség (azaz a Lánycsókon, vagy pl. a Mohácsi Kistérségben való lakás) a meghatározó, de miközben a polgárok és intézmények valamilyen valóságos hálózatnak a tagjai, addig az egyének

érdekl désükt l,

motivációjuktól

függ en

virtuális

kapcsolati

hálókban is részt vesznek, gondoljunk például a közösségi portálok gazdag, sokszín

palettájára.

A Feladatleírásban szerepel ama tétel, mely szerint az önkormányzat jelenleg semmilyen hálózatnak nem tagja. Ezt több tekintetben is módosítani szükséges. Egyrészr l taggá válhat a képvisel -testület döntése alapján a Községek,

Kistelepülések

és

Kistérségek

Országos

Önkormányzati

Szövetségének. E 450 községet és 30 kistérséget tömörít

országos

önkormányzati

különféle

érdekképviseleti

szerv

tagjai

számára

192

szolgáltatásokat nyújt, s eleve biztosít a kisközségek között egy országos hálózati kapcsolatot. Az ezen belül m köd Baranya megyei tagozat, annak 120 tagjával egy megyei hálózatot képez. A Szövetség és a tagok között internetes kapcsolatrendszer m ködik. Intézményes

hálózati

kapcsolatnak

min síthetjük

a

társulási

együttm ködéseket, kiemelve ebb l a körb l a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulást, ahol a 43 település sokoldalú, szolgáltatási érdekközössége jelenti a hálózatosodást. Az iskola, az óvoda a bels

(osztályokat, illet leg csoportokat megjelenít )

kapcsolatain túl szakmai hálózati kapcsolatban állnak a kistérség, vagy a megye hasonló profilú intézményeivel. A községben m köd

kisebbségi

önkormányzatok, civil szervezetek közül a sportegyesület eleve tagja egy megyei labdarúgó sporthálózatnak, a kisebbségi önkormányzatok pedig közvetetten

a

területi

(Baranya

megyei

német,

illetve

horvát)

önkormányzathoz kapcsolódnak a megye többi kisebbségi önkormányzatával együtt. Az önkormányzat több társulási megállapodást kötött, s ily módon ezek is egyfajta

hálózati

csírának

említhet ek.

Közülük

kiemelend

maga

a

körjegyz séget létrehozó társulási megállapodást. E mellett a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulásban való részvétel fontosságát húzzuk alá, amely számtalan területen biztosítja az együttm ködést a térség községei és a

központ-város

között.

E

mellett,

e

kereteken

belül

m ködnek

a

mikrotérségi társulások, amelyben Lánycsóknak is több területen van meghatározó szerepe. Az eddigi együttm ködés számos pozitív vonással jellemezhet , viszont a családsegít

és a gyermekjóléti szolgálat gyakorlati

megvalósítása (e tevékenység természete miatt) problémákat is jelez. A község önkormányzata több szakmai társulási megállapodást kötött, els sorban az oktatási, óvodai feladatok ellátására, logopédiai feladatok ellátására, stb. E megállapodások úgy t nik, betöltik funkcióikat, szakmailag és anyagilag is megfelel nek min síthet ek.

193

•

Az önkormányzat számára javasoljuk a belépést a Községek Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségébe (KÖSZ), mint az ország valamennyi megyéjében hálózati rendszert m ködtet

szervezetbe. Ez

különösen is érvényes a Szövetség Baranyai Tagozatásra, melynek mintegy 120 tagja van, és e Tagozat különösen az utóbbi 1-2 esztend ben fejt ki aktív tevékenységet. Az önkormányzat jobban támaszkodhatna a Szövetség által nyújtott szakmai, jogi, informatikai szolgáltatásokra, pályázati tanácsadásra. •

Az önkormányzat – informatikai úton – részt vehetne a központi jogszabályok el készítésében, a készül

jogszabály-tervezetek véleményezése során egy

olyan kisközség, mint Lánycsók néz pontjából vizsgálva e normákat. •

A Szövetség egyedi segítséget is nyújt tagjainak az önkormányzati m ködés során fölvetett problémák megoldására, és számos esetben jó gyakorlati példákkal, mintákkal segíti munkájukat. Mindezek mellett a Szövetség által folytatott

kutatások

eredményei

(melyek

kifejezetten

a

kistelepülések

helyzetér l, jöv jükr l szólta, úgyszintén hasznosíthatóak lehetnek az önkormányzat munkájában. •

Az önkormányzat, mint a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja, e kistérségi hálózat el nyeit jobban hasznosíthatná. Azaz, nem csupán a társulási

megállapodásban

együttm ködésre

gondolunk

rögzített itt,

hanem,

feladatok szélesebb

ellátásában kör

való

koordinációt

megvalósítóra. Ezek vonatkozhatnak a pályázati tevékenység, a közbeszerzési tevékenység ilyen irányú tapasztalatok átadására, a kistérségen belüli önkormányzati képzések és továbbképzések koordinálására, önkormányzati rendezvényekr l szóló kölcsönös tájékoztatásokra, egyeztetésekre, stb. •

Az

önkormányzat

lehetne

b víteni,

testvér a

(partner)-települési

kétségtelenül

fontos

és

kapcsolatait

tartalmában

a

életében

település

is

meghatározó kölcsönös látogatások mellett az önkormányzati szolgáltatások, az

oktatási

kapcsolatok,

gyermeküdültetési

cserekapcsolatok,

stb.

formájában.

194

•

Érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy az iskolának a kialakított nemzetközi kapcsolati nem lennének-e b víthet k az önkormányzatok közötti együttm ködések er sítésére.

•

A következ javaslatunk a kapcsolati hálóba történ integrációra vonatkozik, melynek lényege, hogy az önkormányzat beléphetne a testvér-települések nemzetközi

szövetségébe

(ehhez

az

Önkormányzati

Minisztérium

tud

hathatós segítséget nyújtani), s így részesévé válna egy európai szint önkormányzati hálózatnak is. •

A hivatal (és annak dolgozói) tekintetében informális hálózatosodásról beszélhetünk alapvet en. E mellett azonban – a hivatalt is érint en – a körjegyz

bekapcsolódhatna

a

KÖSZ

jegyz i

tagozatának

munkájába

(értelemszer en ez a szakmai együttm ködést er sítené), valamint a Jegyz k Országos Szövetségének tevékenységébe, mely szövetség nem csupán szakmai, hanem érdekvédelmi szervezet is. •

Az óvoda és az ÁMK el tt a szakmai együttm ködések jelenhetnek hálózati együttm ködési

lehet séget

egyrészt

a

Mohácsi

Többcélú

Kistérségi

Társuláson belül, másrészt az ott dolgozók szakmai képzettségének megfelel országos szövetkezésekbe való belépéssel. E mellett – ez különösen az ÁMKra érvényes – azok a tevékenységek és eredmények, amelyeket elértek a sporttól kezdve a német nyelvi versenyig eredményezik, hogy máris jelent s hálózati kapcsolatokkal rendelkeznek, ezek továbbfejleszt fönntartása lehet itt a cél •

Javasolhatjuk, hogy lépjenek be a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetségbe, mely társadalmi szervezet kifejezetten a megye kulturális intézményeinek érdekképviseletét látja el, e mellett pedig a kiemelked produkciókat nyújtó amat r

zenei

és

tánccsoportoknak

(pályázat

útján)

évente

Nívódíjat

adományoz a Magyar Kultúra Napján. (Erre pályázhatnak a m vel dési házon keresztül, a Lánycsókon m köd ének és táncegyüttesek is.)

195

•

A helyi civil szervezetek számára úgyszintén nyitva áll a lehet ség – a kistérségi együttm ködésen túl – a megyei szint

hálózatokban való

részvételre. A sportegyesületeknél ez ma is m ködik, de élhetne ezzel a többi egyesület is. •

A helyi vállalkozókat insprirálni lehetne a VOSZ (Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége) Baranya Megyei tagozatába való belépésre, akár úgy is, hogy szervezzék a Mohácsi térségi tagozat létrehozását. Elvileg nyílna lehet ség

a

teleházak

magyarországi,

illetve

nemzetközi

szövetségébe

kapcsolódni (a Feladatleírásban jelöl dött ez meg)

A digitális esélyegyenl ség, az információs társadalom kiépítése A Feladatleírásban rögzítetteknek megfelel en vizsgáltuk a hálózatosodás egyre

intenzívebb,

bekapcsolódást,

azaz

világméret az

elterjedésében

informatikai

hálózatok

való

intézményi

nyújtotta

el nyök

kihasználásnak lehet ségét. Ezen belül az eMagyarország Pontok elemzésére került sor, melynek lényegét az alábbiakban foglaljuk össze. Az eMagyarország Program a magyar információs társadalom fejlesztéséért az IHM kiemelt stratégiai fontosságú programjaként indult 2003-ban. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007-ben az elmúlt évek tapasztalataira

építve

határozta

meg

a

program

további

küldetését:

eMagyarország 2.0 névvel folytatja az internetes közösségi hozzáférési pontok hálózatának kiépítését, különös tekintettel a kistelepülésekre, valamint a digitális szakadék csökkentését a társadalom minél szélesebb rétegének bevonásával. A program célja, hogy a számítástechnikai eszközökhöz, a szélessávú internethez való hozzáférést és hozzáértést biztosítsa mindazoknak az (ebb l a szempontból sokféleképpen hátrányos helyzetben lév ) állampolgároknak, akik nem rendelkeznek sem a megfelel eszközökkel, sem a használatukhoz szükséges

tudással.

állampolgároknak

Az

lehet ségük

elsajátított nyílik

ismeretek

hivatalos

birtokában

ügyeiket

az

az

internet 196

segítségével lebonyolítani. Az állam, mint szolgáltató, az állampolgárok számára közszolgáltatásait elektronikus úton is elérhet vé tette, mely a hozzáért

felhasználó-ügyfél számára igen jelent s könnyebbséget jelent

mind a gyorsabb ügyintézés, mind a felmerül költségek tekintetében. A közösségi hozzáférési pontok (közel 3000 helyszín) ingyenes, vagy minimális térítéssel igénybe vehet

internetezési lehet séget biztosítanak

minden állampolgár számára. Egy

önkormányzati

honlapnak

alapvet

elemének

kellene

lennie

az

önkormányzata kommunikációjának. A különbség, amely ugyanannak az információnak a webes közzététele, illetve egy önkormányzati, vagy helyi újságban

való

megjelentetésének

költségei

és

sebessége

egyértelm . Jóval hatékonyabb, strukturált, nagyobb terjedelm

között

van,

információ

közölhet ilyen módon. S, mindez sokkal nagyobb tömeget ér el mint, pl. az önkormányzati hirdet tábla. (Egy levél postai úton való elküldéséhez legalább másfél nap szükséges, de ha ehhez hozzászámoljuk a postázás, valamint az érkeztetés – iktatás idejét, akkor minimum három-négy nap.)

A honlap vizsgálata A honlap szerkezete jó, dinamikusan frissül bizonyos információk kapcsán. Er ssége a vendégként idelátogatók számára a megközelíthet séget ábrázoló látványos településfotó-térkép. A nyitólapon hasznos, aktuális információk olvashatóak mindazok számára, akik a településen élnek. (Ügyfélfogadási id k,

egészségügyi

szolgáltatások

id pontjai,

aktuális

kulturális

eseményekr l tájékoztatás, fotógalériák, stb.) A településtörténet izgalmas leírást nyújt a múltról, a weblap teljes mértékben tükrözi a faluban él k er s köt dését lakóhelyükhöz. Nagyon jó kezdeményezés fedezhet fel a lakosság számára nyújtott egyéb információk között, mint pl. „A véd n tanácsa” rovat, melyet javasoljuk, hogy b vítsék, folytassák. 197

•

A weblap üzemeltet je megfogalmazza, mely két f egyrészr l a világhálón mindenki számára elérhet községr l,

másrészr l

szolgáltatásokat,

Lánycsók

elektronikus

célt kíván szolgálni:

információk nyújtása a

lakosságának

sajtóként

a

kínál

község

elektronikus

lapjaként

szeretne

m ködni. (Zárt fórumok használata, apróhirdetések eseményszerkesztések, stb.) E második szolgáltatást a községházán történ

személyes regisztrációt

követ en vehetik igénybe kizárólag lánycsóki lakosok. •

Azonban a település bemutatója nem tér ki arra a lényeges kérdésre, hogy Lánycsókon milyen mérték

az internet hozzáférés kiépítettsége, milyen

infrastruktúra áll a rendelkezésre település-szinten, valamint azt a közel 3000 lakosú községben kb. hány háztartásban használják jelenleg/a közeljöv ben. Milyen a lakosság informatikai felkészültsége, s a jöv ben a honlap kínálta elektronikus szolgáltatások igénybevev inek köre milyen mérték

a

település

összlakossága

tekintetében?

A

weblap

fentebb

megfogalmazott célja jelenleg reálisan megvalósítható-e – tehet föl a kérdés.

eMagyarország Pont, Teleház A kérd íves megkérdezés szerint egy kivételével minden esetben az volt a válasz, hogy a községben m ködik eMagyarország Pont és Teleház is. A település honlapjának vizsgálata során azonban nagyon nehezen találtunk rá arra a tényre, hogy a Lánycsóki Könyvtárban m ködik Teleház szolgáltatás. Arra nem találtunk adatokat, hogy Lánycsók tagja-e az országos lefedettség eMagyarországPont hálózatnak, vagy akár Teleházat m ködtet a község. Ezen információknak utána jártunk az eMagyarország Pont, valamint a Magyar Teleház Szövetség honlapján is, ahol nem jelent meg a hálózatok tagjaként Lánycsók. Ezek alapján az informatikai fejlesztésekre az alábbiakat tudjuk megfogalmazni. •

eMagyarország Pont létrehozása, és m ködtetése – pályázati források/saját vállalkozási bevételek felhasználásával. Helyszínként javasoljuk az iskola, a

198

könyvtár, vagy a jól m köd Népház épületét. (A szolgáltatás 1-3 számítógép üzemeltetésével már biztonsággal elindítható.) •

Az ePont folyamatos, hosszútávú m ködtetése, valamint a szolgáltatás min ségbiztosítása érdekében célszer

csatlakozni az országos lefedettség

eMagyarország hálózathoz, a hálózat összefogásával megbízott eMagyaroszág Centrummal

kötött

Együttm ködési

megállapodás

formájában.

(Az

Együttm ködési megállapodás, valamint az Általános Szerz dési Feltételek a hálózat honlapján elérhet . www.emagyarorszag.hu ) •

Az eMagyarország Pont m ködésér l a lakosság számára a település honlapján

hozzáférhet vé

kellene

tenni

a

szolgáltatással

alapinformációkat, pl. a közösségi ponton használatban lév

kapcsolatos számítógépek

számát, a nyitva tartás és a szolgáltatás használatba vételének rendjét, a szolgáltatások megnevezését, az egyéb szolgáltatások díját. Javasoljuk, hogy maga az internet használata térítésmentes legyen, az egyéb díjköteles szolgáltatások pl. nyomtatás, fénymásolás, dokumentáció f zése, laminálás, stb. képezze a vállalkozói tevékenységb l származó bevételt) A kés bbiekben a jól m köd

közösségi hozzáférési pont igénybe veheti a hálózat által

biztosított ingyenes saját honlapépítési lehet ségét. A honlap folyamatos frissítése itt is elengedhetetlen követelmény. •

Amennyiben a község Könyvtárában a Teleház szolgáltatás m ködik, úgy azt meg

kellene

jelentetni

hozzáférhet

helyen.

szolgáltatások

a

település

Kívánatos

igénybevételének

honlapján,

feltüntetni módját,

a

jól

nyitva

szolgáltatási

házirendet, a szolgáltatási jegyzéket. Célszer

látható, tartás

könnyen idejét,

a

szabályzatát,

a

volna felvenni a kapcsolatot a

Teleház Szövetséggel az üzemeltetés és szolgáltatás min ségbiztosítása, valamint a pályázati források felkutatása és a sikeres pályázatok számának növelése érdekében. •

A lakosság felkészítése az elektronikus ügyintézés és egyéb elektronikus szolgáltatás szakképzett

igénybevételére. munkatárs

–

Az

eTanácsadó

eMagyarországPonton/Teleházban –

foglalkoztatása

kívánatos 199

a

m veletek

végrehajtása

alapismereteket

adó

kapcsán

tanfolyamok

segítség

nyújtása,

lebonyolítása

a

számítógépes

lakosság

körében,

elektronikus ügyintézés lehet ségeinek megismertetése, stb.

A lakosság, a civil szervezetek digitális írástudásának fejlesztése •

Az iskolában a gyereklétszám csökkenése/racionalizálás, valamint a 2010 évi költségvetési elvárások határai miatt feleslegessé vált pedagógusok feln ttképzésbe, vagy szociális ellátásba való bevonásával csökkenthet munkanélkülivé

válás

aránya.

A

munkanélkülivé

vált

a

pedagógusok

eTanácsadó képzésen való részvételt követ en a településen megvalósuló eMagyarország Pont munkatársaként dolgozhatnak. •

A lakosság digitális írástudásának fejlesztésére, a digitális esélyegyenl ség megteremtése sarkalatos pont a XXI. században. Alapfokú tanfolyamok szervezése és lebonyolítása mind az aktív korú feln ttek, mind a nyugdíjasok tekintetében (a sok éves tapasztalataink alapján) igen nagy érdekl désre tart számot az ország minden területén.

•

A

digitális

esélyegyenl ség

kezdeményezhet

megteremtése

érdekében

együttm ködés

a civil szférával, a településen m köd

egyesületekkel,

„Lánycsókért” Közalapítvánnyal, hogy a lakosság minél szélesebb körét be tudják vonni az alapfokú számítógépes tanfolyamokon való részvételbe. •

Együttm ködés kialakítása lehet kívánatos a kistérségen belül, vagy akár tágabb

környezetben

m köd

civil szervezetekkel,

amelyek

segítséget

nyújthatnak e képzések lebonyolításában. •

A digitális írástudatlanok, a kirekesztettek többségének semmilyen közvetlen kapcsolata nincs a számítógéphez, internethez, illetve olyan személyekhez, akik ezeket a mindennapi rutin szintjén használják. Mindez azt eredményezi, hogy a lakosság jelent s része nincs tisztában azzal, számára milyen el nyökkel járhat a digitális világ. Az ebb l fakadó motivációhiány, 200

érdektelenség leküzdése nehéz és hosszadalmas munka. Talán ez az oka annak,

hogy

a

viszonylag

jó

eredményekkel

végrehajtott

állami

infrastrukturális fejlesztések – például Sulinet, eMagyarország pontok, Teleház, Ügyfélkapu – után késnek azok a társadalmi beruházások, képzési és motivációs programok, amelyek a digitális megosztottságért leginkább felel s kulturális, tudásbeli gátakat bontanák le. •

A gyakorlatban léteznek és m ködnek olyan számítástechnikát oktató módszerek, amiket els sorban a nyugdíjas korúak számára állítottak össze, s

kisebb

módosításokkal

rendkívül

hatékonynak,

jól

és

gyorsan

elsajátíthatónak bizonyult általánosan a „feln ttek” (20-60 éves kor között) körében

folytatott

képzés

estén

is.

Különlegessége,

hogy

semmiféle

számítástechnikai el ismeretet, el képzettséget nem igényel a résztvev hallgatótól.

Alkalmas arra, hogy az ügyfeleket felkészítse az elektronikus

ügyintézésre, amit igénybe venni csak azok a leend

ügyfelek lesznek

képesek, akik rendelkeznek minimális számítógép-kezel i ismerettel. •

Szükségesnek véljük, hogy jelenjenek meg a legfrissebb beruházásokról, felújításokról, b vítésekr l a település fejl désér l beszámoló információk. (A legutóbbi bejegyzés 1990. évre tekint vissza.)

•

Hiányossága az általános tájékoztatásnak, hogy nem kerül említésre, hogy a település mely kistérség részeként (2004. június 2-án megalakult: Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás 43 településsel) m ködik. Melyek azok a feladatok, amiket a társulás keretein belül valósulnak meg.

•

Javasoljuk, hogy jelenjen meg a település mai állapotát tükröz

népességi,

foglakoztatási, beiskolázási, továbbtanulási adatok. •

Célszer nek tartanánk, hogy az iskola, az óvoda, a könyvtár, a sportcsarnok külön fejezetet kapjon a település honlapján. A helyi identitást er sítené, ha a gyermekek oktatását, nevelését ellátó intézmények (akár önálló weblappal, vagy a f menüben) részletesen be tudnának mutatkozni, s munkájukról,

201

rendezvényeikr l friss információval szolgálnának a helyi lakosság számára. Fotógalériával, leírásokkal az egyes osztályokról, csoportokról, szakkörökr l. •

Egy kistelepülés életében jelent s információ lehet az adott hónapban a házasságkötések, születések, elhalálozások név szerinti feltüntetése.

•

A „Községháza” ügyfélfogadási rendje és a pénztári órák nyitva tartása elérhet

a honlapon, de a kereskedelmi szolgáltatásoké, vagy a napi

közlekedést segít

információk, pl. a Volán vonatkozó menetrendje is

megjelenhetne. •

A

település

webhelye

szolgáltatásokat,

Lánycsók

elektronikus

lakosságának

sajtóként

a

m ködni. E szolgáltatások körét célszer

község

kínál

elektronikus

lapjaként

szeretne

volna kib víteni az on-line

lakossági fórum lehet ségével, azaz az önkormányzati honlapon lehet vé tenni, hogy meghatározott id közönként közvetlenül a polgármesternek, körjegyz nek kérdéseket lehetne feltenni, javaslatokat tenni egy speciális fórumon, ahol az érintett „él ben” reagál. •

Javasoljuk, hogy jelenjen meg a polgármester, a körjegyz id pontja,

valamint

hogy

a

fentebb

fogadóórájának

kezdeményezett

elektronikus

szolgáltatást b vítsék azzal, hogy a fogadóórára a weblapon a regisztrált felhasználó id pontot foglalhasson. •

Javasoljuk, hogy a képvisel -testületi ülésekr l szóló lakossági tájékoztatók frissítését (a 2007. májusi az utolsó megjeleníthet beszámoló).

•

Hiányzik a helyi rendeletek, hirdetmények feltöltése a honlapon (valószín leg ez éppen a weblapfejlesztés aktuális fázisában van jelenleg).

•

Javasoljuk, szervezeti

hogy

a

településen

felépítésével,

m köd

m ködésével,

kisebbségi

elérhet ségével,

önkormányzatok rendezvényeivel

kapcsolatos információk jelenjenek meg a honlapon.

202

•

A honlapon információ található a Nyugdíjas klubról, a "Liederkranz" Magyar–Német Lánycsóki

Kulturális

Egyesületr l,

Hagyomány rz

Nemzetiségi

a

Lánycsóki

Vegyeskarról,

Tánccsoportról

a

(fellépések,

vendégszereplések). A település egyéb civil szervezetei, egyesületei, klubjai, stb., számára is lehet séget kellene biztosítani a bemutatkozásra. •

A helyi (kistérségi?) vállalkozások megjelentetése e felületen szponzorálási lehet séget is kínál a településnek, megkönnyítve a lakosság részére nyújtott szolgáltatások elérhet ségét.

•

A turizmus, falusi vendéglátás lehet ségeinek bemutatása, akár Baranya megyére is kiterjesztve.

•

További portálok elérése a honlapról még gazdagabbá tenné az információkínálatot. (Kistérségi honlapra, menetrendekre, telefonkönyvre, stb.)

•

B víthet

a

kínálat

Lánycsók

testvértelepüléseinek,

nemzetközi

kapcsolatainak bemutatásával, aktuális információkkal. •

Pályázati lehet ségek feltüntetése minden szektor számára javasolható.

•

S, végül a település honlapjának folyamatos frissítése, aktualizálása rendkívül sok munkát jelent, azonban az ily módon hozzáférhet vé tett pontos információk igen sok tekintetben szolgálják a település, az itt él közösség

még

idelátogató/honlapra

hatékonyabb, kattintó

(vagy

összefogottabb látogatni

akaró)

m ködését, vendég

az

számára

nyújthat értékes felvilágosítást.

A község kistérségi kapcsolati hálói A hálózatosodás – s f ként a kistérségen belüli hálózati kapcsolatok – alakulása vagy alakítása nagy mértékben függ attól is, hogy milyen az önkormányzat kapcsolata a környez

településekkel. Ennél a kérdésnél 203

szabadon hagytuk a környez

település megjelölést azzal, hogy a válaszadó

írja be, hogy egyáltalán mely települések jöhetnek számításba. Ezek a következ k voltak: igen jó, elfogadható, közepes, rossz. Nos, az alábbi táblázatba foglaltuk a válaszokat:

Település Kisnyárád Mohács Liptód Babarc Bóly Szajk Versend

Igen jó 5 5 1 1 -

Elfogadható 3 3 1 1 1 1

Közepes 1 -

Rossz -

A táblázatból kit nik, hogy a válaszadók többsége szerint mind a körjegyz séghez

tartozó

Kisnyáráddal,

mind

Moháccsal

igen

jók

a

kapcsolatok, de legalábbis elfogadhatóak, viszont igen csak eshet legesek a felsorolt többi településsel, ami a jöv re nézve vonatkozóan engedi meg következtetések levonását. A hálózatosodás intézményesített formája Lánycsók vonatkozásában a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás. Ennek kapcsán voltunk kíváncsiak arra, hogy mit tudnak e társulás eredményeir l, problémáiról, konkrét tevékenységér l. Az egy-két válasz alapvet en pozitívnak min sítette és együttm ködésr l számolt be. A társulás keretében megoldott feladatok közül szinte mindenki érintette a családsegítést, hárman a bels ellen rzést, egy-egy válasz az energetikát, a kéményseprést és a mozgó könyvtárat. Mint ugyancsak egyfajta hálózatosodási csíra, jelenik meg az intézményi vagy egyéb társulási formáció. Ezt illet en a logopédiai szolgálatot, a közmunka programot, a kulturális együttm ködést, az ifjúságvédelmet és a különféle intézményi társulásokat, valamint a pályázati együttm ködéseket jelölték meg. A jöv t illet en pedig a katasztert és a végrehajtást javasolnák társulási formában való megoldásra.

204

Az el z ek mellett rákérdeztünk arra is, hogy hogyan ítélik meg a dolgozók a Lánycsók-Kisnyárád

körjegyz ségi

kapcsolatokat.

Négy

válasz

ezt

megfelel nek ítélte, egy válasz szólt arról, hogy javítható, például a technikai infrastruktúra fejlesztésével, egy dolgozó véleménye szerint pedig b víthet lenne a körjegyz ség, de a települést nem határozta meg. A m ködést érint ellentétekr l viszont nem szóltak. Kíváncsiak

voltunk

arra

is,

hogy

a

dolgozók

tudomása

szerint

az

önkormányzatnak vagy az általa fenntartott intézményeknek milyen hazai, nemzetközi kapcsolatai vannak, milyen nemzetközi szervezetnek lehetnek esetleg a tagjai. A kérdésre viszonylag kevés válasz érkezett. Funkcionálisan az oktatási, pedagógiai kapcsolatokat jelölték meg, partnerkapcsolatként pedig egy osztrák és egy erdélyi települést. •

Lánycsóknak – mint a kistérségi hálózat egyik tagjának - a térségben elfoglalt helye sokféle módon értékelhet . Ezt a magunk részér l a már többször alkalmazott táblázat segítségével kívántuk felmérni, választ várva arra, hogy a hivatal dolgozói hogyan min sítik, hol helyezik el községüket a térség

települései

között

azon

szempontok

alapján,

amelyeket

megfogalmaztunk számukra. A min sítés 1 – 10 közötti skálán történt, ahol 1 = a legrosszabbat, 10 = a legjobbat jelentette. pont

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

gazdaság

egészségügy

1 2 1 2 1

1 2 2 1

szociális ellátás

2 1 3 1

oktatás kultúra

2 4 1

1 2 2 2 2

kereskedelem

közlekedés

1 2 2

4

1

2

helyi közélet

1 1 2 1 2

1 1 1

A válaszokból egyértelm , hogy Lánycsók megítélése szinte valamennyi szempontból az adható pontok között a fels harmadban foglal helyet, s csak elvétve jelenik meg egy-egy válasz a gazdasági helyzet, a közlekedési 205

viszonyok, a kereskedelem vagy az egészségügyi ellátás tekintetében, ahol a közepesnél rosszabb min sítést adtak volna. Ugyanakkor figyelemre méltó az is, hogy maximális pontszámot kevesen adtak, s a s r södés a jó, azaz a 8as körüli pontszámnál figyelhet meg valamennyi területen.

-.-

Felmérésünk végén néhány olyan kérdést is feltettünk, amely túlmutat a feladatleírásban foglaltakon, és a válaszok a dolgozók szubjektív hozzáállását jelzik. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a dolgozók mit tartanak a település jelent sebb sikereinek a 2006-os választások óta eltelt id szakban. Az erre adott válaszok túlnyomó többsége (6) a fejlesztések terén való látványos sikerekr l szólt, kiemelve itt a pályázati forrásokból megvalósulókat. Egy válaszban szerepelt egy egyébként igen fontos társadalompszichológiai vonzatokkal bíró tétel, mely szerint „a relatív önállóság megtartása a kistérségen belül”. S hogy a település fejl djön, ahhoz a válaszadók közül többen (hárman) úgy vélték, hogy a hivatal mindent megtesz ennek érdekében. Legvégül pedig azt az egyszer

kérdést tettük fel, amire talán a legnehezebb

mégis a válasz, hogy ha helyben lakik, és a válasza igenl , akkor miért szeret élni Lánycsókon. Egy válaszból olvashattuk azt, hogy ennek oka, miszerint aktívan részt vesz a helyi közéletben, a különböz programok szervezésében és lebonyolításában, a válaszok többsége (4) szólt arról, hogy azért, mert itt él a családja, egy válasz szerint pedig, mert ide köti a munkája, jó az oktatás, fejl dik, szépül a település.

206

A zárótanulmányban felhasznált irodalom

•

Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész (szerk.: Farkas Marianna – Ficzere Lajos 6. átdolgozott kiadás – Osiris Kiadó Bp. 2005.)

•

Település és Területfejlesztés (szerk.:Rechnitzer János) KSZK ROP 3.1.1. Programigazgatóság Bp. 2007.

•

Önkormányzatok gazdálkodása – Helyi fejlesztés PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécs, 2008.

•

A közigazgatási szervezetrendszer átalakítási Közigazgatásáért” Alapítvány Pécs, 2009.

•

Tilk Péter: A települési önkormányzatok költségvetési rendeleteivel kapcsolatban megfogalmazható törvényességi elvárások – a gyakorlat tükrében (kézirat, Pécs, 2009.)

•

Petrétei József: A politikai és a közigazgatási tervezésr l (kézirat, Pécs, 2008.)

•

László Mária: Új irányzatok az önkormányzati költségvetési tervezésben (kézirat, Pécs, 2009.)

•

A PANO’ PRESS BT. által Szederkény és Szászvár polgármesteri hivatalfejlesztési zárótanulmányainak elvi megalapozó, módszertani részei

kísérletei

–

A

„Jöv

207

MELLÉKLETEK

Mint ahogy a zárótanulmányunkban több alkalommal is érintettük, a hivatal szervezetfejlesztése során aktualizált vagy készített új szabályzatokat a tanulmány mellékleteként adjuk át megbízóinknak. Tekintettel ezek igen jelent s terjedelmére, valamint arra, hogy az általunk megfogalmazott szabályzatok hatályba léptetése kapcsán különböz

szint

vezet i döntések is szükségesek (akár tartalmi, akár eljárási kérdésekben), így a szabályzatokat csak CD-n adjuk át megbízónknak.

208

MELLÉKLET 1.

Lánycsók Község Önkormányzata által fenntartott közintézmények struktúrája

2.

A Körjegyz ség gazdálkodási jellemz i

3.

A

számviteli

törvényben

megfogalmazott

alapelvek

és

azok

érvényesülése a gazdálkodásban 4.

Számviteli politika

5.

Az analitikus nyilvántartások formája, tartalma, vezetésének módja

6.

A könyvvezetési kötelezettség és a f könyvi számlaosztályok f tartalmi elemei

7.

A f könyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás kapcsolata

8.

Könyvviteli zárlat

9.

Adózással kapcsolatos el írások

10.

Számlakeret-tükör

11.

Bankszámlapénz kezelésre vonatkozó szabályzata

12.

Lánycsók

és

Kisnyárád

Községek

Körjegyz ségének

Bizonylati

szabályzata 13.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz ségének Az eszközök és források értékelési szabályzata

14.

Lánycsók

és

Kisnyárád

Községek

Körjegyz jének

Intézkedése

a

Körjegyz ség pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjér l 15.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz ségének Önköltségszámítási szabályzata

16.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz ségének Leltározási és leltárkészítési szabályzat

17.

Lánycsók

és

Kisnyárád

és

Kisnyárád

Községek

Körjegyz ségének

Pénzkezelési

szabályzata 18.

Lánycsók

Községek

Körjegyz sége

Selejtezési

és

hasznosítási szabályzata 209

19.

Lánycsók

és

Kisnyárád

Községek

Körjegyz jének

Intézkedése

a

pénzgazdálkodással kapcsolatos egyes feladatok ellátási rendjér l 20.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz ségének Esélyegyenl ségi terve

21.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz jének Utasítása a ruházati költségtérítés kifizetésének és elszámolásának rendjér l

22.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz ségének a folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i ellen rzési szabályzata (FEUVE)

23.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz jének Utasítása a bels ellen rzésr l

24.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz jének utasítása a saját tulajdonú személyszállító gépjárm vek használatáról, üzemeltetési költség elszámolásáról

25.

Lánycsók

és

Kisnyárád

Községek

Körjegyz jének

utasítása

az

illetményel leg felvételének eljárási rendjér l 26.

Informatikai Biztonsági Szabályzat

27.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz jének Utasítása a képerny el tti

munkavégzés

minimális

egészségügyi

és

biztonsági

Közbeszerzési

és

Beruházási

követelményeir l 28.

Lánycsók

Község

Önkormányzata

Szabályzata 29.

Lánycsók

és

Kisnyárád

Községek

Körjegyz jének

Utasítása

Adatvédelmi Szabályzat 30.

Lánycsók és Kisnyárád Községek Körjegyz sége köztisztvisel inek Közszolgálati Szabályzatáról

31.

A munkahelyi dohányzás szabályairól

32.

Utasítása a t zvédelemr l

33.

A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a személyes adatok védelmére,

a

vagyongyarapodási

vizsgálat

el tti

meghallgatásra

vonatkozó szabályokról 34.

Munkavédelmi Szabályzat

210