KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE SZENTGOTTHÁRD. Város és Térsége

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE – 2010.

SZENTGOTTHÁRD Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2010.

Lezárva:

2010. március 20.

(készült 2 példányban)

Készítette:

Magisztérium LMG Humánerőforrás és Térségfejlesztési Kft.

11


TARTALOM

Bevezetés Jogszabályi háttér

I. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS 1. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás háttér adatai 1.1. A kistérség földrajzi helyzete 1.2. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása településeinek háttéradatai 1.2.1. Demográfiai mutatók 1.2.2. Külterületen, illetve etnikailag szegregált lakókörnyezetben élők 1.2.3. Szociális helyzet a településeken

2. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás településein élők számára elérhető közszolgáltatások 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

A közszolgáltatások elérhetősége A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere Közoktatási intézmények a kistérségi társulás területén A közoktatási feladatmegosztás mértéke és arányai a társulásban A 3-18 éves korosztály közoktatási (óvodai, iskolai) ellátottsága 2.5.1. Az óvodai nevelés 2.5.2. Általános iskolai nevelés-oktatás 2.5.3. Alapfokú művészetoktatás 2.5.4. Az intézményfenntartó társulás területén működő középiskolák 2.6. Az oktatás eredményessége 2.7. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás 2.8. Nevelés-oktatás feltételeinek vizsgálata a társulás intézményeiben 2.8.1. Humánerőforrás és szakos ellátottság 2.8.2. Infrastrukturális feltételek 2.8.3. Az önkormányzat hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben

12


3. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 3.1. Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3.1.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok 3.1.2. A bejárók és utazási feltételeik 3.1.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 3.1.3.1. Nevelés-oktatás eredményességét befolyásoló munka 3.1.3.2. Lemorzsolódás az intézményben 3.1.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel 3.1.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel 3.1.3.5. A kompetenciamérés eredményei 3.1.3.6. Továbbtanulási mutatók 3.1.4. A nevelés-oktatása infrastrukturális feltételei 3.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködések 3.2. Játékvár Óvoda – Szentgotthárd 3.2.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan 3.2.2. A bejárók és utazási feltételeik 3.2.3. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka 3.2.4. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben 3.2.5. Intézményi és szervezeti együttműködés 3.3. Tapsifüles Óvoda – Gasztony 3.3.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan 3.3.2. A bejárók és utazási feltételeik 3.3.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben 3.3.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka 3.3.5. Intézményi és szervezeti együttműködés

4. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő, egyéb fenntartó által működtetett közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 4.1. Mesesziget Óvoda – Alsószölnök 4.1.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan 4.1.2. A bejárók és utazási feltételeik 4.1.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben 4.1.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka 4.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködés

4.2. Manó Óvoda – Rábagyarmat 13


4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.2.5.

Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A bejárók és utazási feltételeik Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Intézményi és szervezeti együttműködés

4.3. Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda – Apátistvánfalva 4.3.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok 4.3.2. A bejárók és utazási feltételeik 4.3.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.3.3.1. Nevelés-oktatás eredményességét befolyásoló munka 4.3.3.2. Lemorzsolódás az intézményben 4.3.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel 4.3.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel 4.3.3.5. A kompetenciamérés eredményei 4.3.3.6. Továbbtanulási mutatók 4.3.4. A nevelés-oktatása infrastrukturális feltételei 4.3.5. Intézményi és szervezeti együttműködések 4.4. Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda – Felsőszölnök 4.4.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok 4.4.2. A bejárók és utazási feltételeik 4.4.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.4.3.1. Nevelés-oktatás eredményességét befolyásoló munka 4.4.3.2. Lemorzsolódás az intézményben 4.4.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel 4.4.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel 4.4.3.5. A kompetenciamérés eredményei 4.4.3.6. Továbbtanulási mutatók 4.4.4. A nevelés-oktatása infrastrukturális feltételei 4.4.5. Intézményi és szervezeti együttműködések 4.5. Általános Iskola, Rábagyarmat 4.6. III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium

5. A helyzetelemzés összegzése

14


II. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV 6. Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata – A helyzetelemzésből következő lépések 6.1. Szükséges beavatkozások a vizsgálati szempontok alapján 6.2. Csomópontok kiemelése

7. Az Intézkedési Terv célja 7.1. Fő célkitűzése 7.2. Rövid-, közép- és hosszú-távú célok 7.3. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv összefüggése a tervezett pályázati projekttel

8. Akcióterv 9. Megvalósítás 10. Megvalósulást segítő egyéb programok 11. Kockázatelemzés 12. Konzultáció és visszacsatolás - Monitoring és nyilvánosság 12.1. Konzultáció és visszacsatolás 12.2. Monitoring és nyilvánosság

13. Kötelezettségek és felelőségi körök 14. Érvényesülés, módosítás 15. Záradék

15


Bevezetés Törvényi szabályozás A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény az alábbi paragrafusokban, az oktatási-nevelési folyamatokban egyértelműen meghatározza az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség tartalmát, és szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, 16


h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére, önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

17


Az Oktatás és Kulturális Minisztérium (OKM) egyebek mellett a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 105. §-a1 értelmében írandó társulási vagy települési közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kapcsán különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok jelentős mértékben korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. E jelenség gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos fontosabb fogalmak Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. Települési esélyegyenlőségi program: a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.

1

„105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.”

18


A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket, ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyek javítása az, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai - minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásokról, - minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásokból, - versenyképességüket, helyzetüket, életkörülményeiket érdemben javítsák, - személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során, ugyanakkor az egész társadalom érdeke, hogy javuljanak ezeknek az embereknek az életkörülményei. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, továbbá a vállalkozások versenyképességének növelése, és a szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

19


Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés

20


1. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás háttér adatai 1.1. A kistérség földrajzi helyzete A szentgotthárdi kistérség a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye délnyugati részén található. Két országgal Ausztriával és Szlovéniával szomszédos, az országhatáron belül a körmendi és az őrségi kistérséggel határos. Az Alpokalja kistájain fekszik. Déli részén a Vasi-Hegyhát dombvidéke – más néven a Vendvidék, míg középső részén a Rába folyó széles völgye húzódik. Északról egy dombvonulat zárja le a tájat, amely nemcsak a térség, de az ország határvonalát is jelenti. Területe 233,43 km2, melyen tizenöt település osztozik, közülük egy város (Szentgotthárd), 14 pedig község. A lakónépesség száma a 2009. január 1-jei adatok szerint: 14 874 fő. A kistérség központja hazánk legnyugatibb fekvésű városa, az osztrák határ mellett található Szentgotthárd. Itt él a kistérség lakónépességének 60,3 %-a. A térség határmentiségéből adódóan három nép, három kultúra találkozása és keveredése jellemzi a területet.

Forrás: Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

21


1.2. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása településeinek háttéradatai 1.2.1. Demográfiai mutatók

Lakónépesség száma

Állandó népesség

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

Állandó népességből a 3-5 évesek aránya

Állandó népességből 6-14 évesek aránya

Állandó népességből a 15-18 évesek száma

Állandó népességszám változása 1990-2006

Demográfiai jellemzők

Szentgotthárd

8973

8898

213

246

699

381

100

Alsószölnök

373

392

11

6

37

21

na.

Apátistvánfalva

392

392

4

7

40

17

na.

Csörötnek

896

926

23

29 99

Felsőszölnök

586

613

99 60 56

60 27

Gasztony

471

471

26

Kétvölgy

136

136

15 19 0

12

19 1 7

Magyarlak

739

768

16

64

27

-38

Nemesmedves

18

21

16 1 1

0

1

0

-4

Orfalu

65

65

0

0

7

5

Rábagyarmat

787

816

13

10

87

33

-35

Rátót

264

271

7

23

12

-28

Rönök

444

444

14

28

34

33

Szakonyfalu

371

388

11

5 23 11 2 14

53

19

na.

Vasszentmihály

359

360

7

6

33

15

-5

települések

na.

11 8 11 15 1

8

na. na. na. na.

na.

nincs adat

Összesítve: Lakónépesség száma

14 874 22


Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

14 964 343 372 1 265 667 nincs adat

Az aktuális adatok szerint az átlagos népsűrűség: 63,7 fő/km2. A térség összlakosságszáma jelenleg nem éri el a 15 000 főt. A kistérség jellemzően aprófalvas településekből áll. A Vendvidékre jellemző a szórvány településszerkezet, amelynél az egymástól távolabb elhelyezkedő porták alkotják a települést. A települések átlagnépessége (Szentgotthárd város nélkül) 421 fő. Ezt 14 községi jogú településből csak 6 (Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Magyarlak, Rábagyarmat és Rönök) haladja meg. A legkisebbek, Nemesmedves és Orfalu lakónépességének száma mindössze 18 ill. 65 fő, de Kétvölgyön is csak 136, Rátóton pedig 264 az állandóan ott lakók száma. Jelenleg nem állnak rendelkezésre minden település esetében a népesség vándorlására vonatkozó információk. A meglévő adatokból viszont arra lehet következtetni, hogy Szentgotthárd kivételével lassan, de folyamatosan csökken térség népessége. Szentgotthárdon javította az átlagot a GM munkahelyteremtő megjelenése. Az állandó népességből a 0-18 éves korosztály 2 647 fő, arányuk a népességen belül 17,79%.

1.2.2. Külterületen, illetve etnikailag szegregált lakókörnyezetben élők A kistérségi többcélú társulás települései közül Gasztonyban, Magyarlakon, Rönökön és Vasszentmihályon kis számban élnek külterületen. Számuk Gasztonyban a legmagasabb. Itt a 15 fő 3-5 éves gyermekek közül két fő nem jár óvodába. Az általános iskolás korúak száma 24 fő. Magyarlakon egy, Rönökön és Vasszentmihályon két 3-5 éves, emellett Magyarlakon kettő, Rönökön három 6-14 éves gyermek él külterületen. Az egyik rönöki óvodáskorú gyermeket nem íratták be az óvodába. A külterületen élő HHH gyermekek számáról nincs adat. A kistérség területén etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek.

23


1.2.3. Szociális helyzet a településeken Szociális helyzet a településeken Munkanélküliek száma a településen / aránya a lakónépességből

Ebből tartósan munkanélküli

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? / arányuk 0-18 éves korosztályban

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

290 / 3,2%

67

74

74

144 / 9,3%

19

125

Alsószölnök

23 / 6,1%

7

0

8

8 /10,6%

0

8

Apátistvánfalva

3 / 0,7%

3

0

2

7 /10,29%

0

7

Csörötnek

51 / 5,6%

16

18

18

73 / 34,59%

27

46

Felsőszölnök

37 / 6,3%

14

3

12

19 / 18,62%

0

19

nincs adat

nincs adat

18

18

10 / 14%

10

0

Kétvölgy

1 / 0,7%

1

1

2

0

7

Magyarlak

34 / 4,6%

13

22

22

23 / 18,69%

8

15

nincs adat

nincs adat

1

1

nincs adat

0

0

települések

Szentgotthárd

Gasztony

Nemesmedves

7 / 0,35%

24


Orfalu

0 /0

0

0

0

3 / 0,25%

0

0

Rábagyarmat

nincs adat

nincs adat

7

7

26 /18,18%

10

0

Rátót

nincs adat

nincs adat

3

3

3 / 6,3%

3

0

Rönök

32 / 7,2%

28

5

5

0

33

Szakonyfalu

31 / 8,3%

12

3

13

36 / 37,11%

3

33

45 / 12,53%

30

2

2

10 / 16,39%

0

10

Vasszentmihály

33 / 37,93%

25


A társulás településein, az országos átlaghoz viszonyítva a munkanélküliek lakónépességhez viszonyított aránya nem mondható magasnak. Ez az arány Vasszentmihályon a legmagasabb, jelenleg a lakónépesség 12,53%-a. Itt magas a tartósan munkanélküliek (a 180 napnál hosszabb ideje munkahely nélküliek) aránya is, ami 66,6%. A munkanélküliek lakónépességhez viszonyított aránya fölötte van a 7%-nak Rönökön (7,2%) és Szakonyfaluban (8,3%). Rönökön a 32 munkanélküli közül 28 fő hat hónapnál régebben nem dolgozik (87,5%). A kistérségben a 0-18 évesek korosztályába tartozó 2 647 főből 407 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ami a korosztály 15,37%-a. A közoktatási törvény 121. §-ban leírt definíció 2 alapján ez azt jelenti, hogy Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása területén a gyermekek-tanulók 15,37%-a hátrányos helyzetű. A HH (hátrányos helyzetű) gyermekek aránya egyik településen sem éri el a 40%-ot. Az arány Rönökön (37,93%), Szakonyfaluban (37,11%) , Kétvölgyön (35,00%) és Csörötneken (34,59%) a legmagasabb, ahol a teljes létszám több, mint 30%-a után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Fölötte van a kistérségi átlagnak: Orfalu (25,00%), Magyarlak (18,69%), Felsőszölnök (18,62%), Rábagyarmat (18,18%), Vasszentmihály (16,39). A legalacsonyabb Szentgotthárdon (6,9%) és Rátóton (6,9%). A HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek-tanulók valós számát és arányát a szolgáltatott adatok tükrében nem lehet pontosan megállapítani. Jelenleg az érintett szülők alig több mint negyede (26,49%-a) nyilatkozik a halmozottan hátrányos helyzetről. Az önkormányzatoktól beérkezett adatok alapján, mintegy 302 olyan gyermek él a társulás településein, akikről tudott a halmozottan hátrányos helyzet, de a szülők csak 80 esetben tették meg az ennek legitimálásához szükséges nyilatkozatot. Ezen a gyakorlaton haladéktalanul változtatni kell, a gyermekek érdekében. A problémát, illetve a megoldására született intézkedéseket az esélyegyenlőségi akciótervben mindenképpen rögzíteni kell.

2

„121. § (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek”

26


2. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása településein élők számára elérhető közszolgáltatások 2.1. Közszolgáltatások elérhetősége H: HM: M: E:

helyben helyben, más településről kijáró szakember(ek) – (heti hány órában) más településen (távolsága) ellátatlan

Közoktatási Intézményi feladatok Szolgáltatás / Település neve

Szentgotthárd

Alsószölnök

Óvodai nevelés

Általános iskolai nevelés-oktatás 1-4. évfolyam

Általános iskolai nevelés-oktatás 5-8. évfolyam

Alapfokú művészetoktatás

H

H

H

H

H

M Szentgotthárd 7 km Felsőszölnök 8 km


M Szentgotthárd 7 km

Apátistvánfalva

H

H

H

Csörötnek

H

M Magyarlak 1 km

M Magyarlak 1 km

Felsőszölnök

H

H

H M Szentgotthárd 16 km Csákánydoroszló 6 km Rábagyarmat 6 km M Apátistvánfalva 4 km Szentgotthárd 12 km

Gasztony

H

Kétvölgy

M Apátistvánfalva 4 km Szentgotthárd 12 km

M Szentgotthárd 16 km Csákánydoroszló 6 km Rábagyarmat 6 km M Apátistvánfalva 4 km Szentgotthárd 12 km

Magyarlak

H

H

H

Nemesmedves

M

M

M

M Szentgotthárd 8 km Őriszentpéter 29 km M Szentgotthárd 8 km Őriszentpéter 17 km M Szentgotthárd 16 km


M Szentgotthárd 12 km Őriszentpéter 33 km M Szentgotthárd 7 km Őriszentpéter 18 km M

27


Orfalu

Rábagyarmat

Rátót

Szentgotthárd 16 km Magyarlak 10 km Rönök 7 km M Apátistvánfalva 3 km Szentgotthárd 11 km

Szentgotthárd 16 km Magyarlak 10 km

Szentgotthárd 16 km Magyarlak 10 km

M Apátistvánfalva 3 km Szentgotthárd 11 km

H

H

M Apátistvánfalva 3 km Szentgotthárd 11 km H M Csákánydoroszló 8 km M Szentgotthárd 14 km Rábagyarmat 5 km Csákánydoroszló 5 km M Szentgotthárd 10 km Magyarlak 6 km M Szentgotthárd 7 km Felsőszölnök 11 km M Szentgotthárd 13 km Magyarlak 6 km Rámagyarmat 5 km Szombathely 46 km

M Gasztony 1 km Rábagyarmat 5 km

Rönök

H

Szakonyfalu

H

Vasszentmihály

M Rönök 3 km Gasztony 4 km Szentgotthárd 13 km

M Szentgotthárd 14 km Rábagyarmat 5 km Csákánydoroszló 5 km M Szentgotthárd 10 km Magyarlak 6 km M Szentgotthárd 7 km Felsőszölnök 11 km M Szentgotthárd 13 km Magyarlak 6 km Rámagyarmat 5 km Szombathely 46 km

Szentgotthárd 16 km

M Szentgotthárd 11 km Őriszentpéter 31 km M Szentgotthárd 13 km





28


Fejlesztő felkészítés

Nevelési tanácsadás

Logopédiai ellátás

Szombathely 58 km

H

HM 4 alkalom/hó

H

Alsószölnök


E


Apátistvánfalva


E


M Körmend 22 km

H

Szentgotthárd

Csörötnek

Felsőszölnök

Gasztony

Kétvölgy

Magyarlak

Nemesmedves

Orfalu

Rábagyarmat

Rátót

Rönök

Szakonyfalu

Vasszentmihály

M Körmend 22 km M Szentgotthárd 16 km M Körmend 17 km M Szentgotthárd 12 km M Körmend 23 km M Szentgotthárd 16 km M Szentgotthárd 11 km HM 1 alkalom/hét M Rábagyarmat 3 km Szentgotthárd 14 km M Szentgotthárd 10 km M Szentgotthárd 7 km M Szentgotthárd 13 km


M Szombathely 58 km M Szombathely 65 km


M Szombathely 66 km

Gyógytestnevelés

Korai fejlesztés és gondozás

H

Szolgáltatás / Település neve

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

Gyógypedagógiai ellátás

Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok

M Szentgotthárd 16 km M Szentgotthárd 11 km M Szentgotthárd 13 km

M Szentgotthárd 7 km M Szentgotthárd 8 km Körmend 32km M Körmend 22 km M Szentgotthárd 16 km M Körmend 17 km M Körmend 40 km M Körmend 23 km M Szentgotthárd 16 km M Szentgotthárd 11 km M Szentgotthárd 13 km

E



M Rábagyarmat 3 km

M Szombathely 47 km

M Rábagyarmat 3 km

M Szombathely 48 km M Szombathely 65 km M Szombathely 46 km

M Szentgotthárd 10km M Szentgotthárd 7 km M Szentgotthárd 13 km



M Szombathely 48 km M Szombathely 65 km M Szombathely 46 km


E M Szentgotthárd 16 km M Szombathely 68 km M Körmend 23 km M Szombathely 42 km M Szombathely 60km E

M Szentgotthárd 16 km M Rábagyarmat 6 km M Szombathely 68 km H

HM 1óra/hét HM 1 óra/hét M Szentgotthárd 16 km M Szentgotthárd 12 km HM 1óra/hét M Szentgotthárd 16 km

HM 1 alkalom/hét

M Szombathely 50 km M Szombathely 74 km M Szombathely 45 km M Szombathely: 68 km M Szombathely 51 km M Szombathely 42 km M Szombathely 60 km M Szombathely 50 km

HM 1óra/hét M Szentgotthárd 16km M Szentgotthárd 16 km M Szombathely 68 km HM 1 alkalom/hét M Szentgotthárd 16 km M Szombathely 60 km HM 1 alkalom/hét

29


Gyermekjóléti szakellátások Település neve

Szentgotthárd

Alsószölnök

Apátistvánfalva

Csörötnek

Felsőszölnök

Gyermek jóléti szolgáltatás

Bölcsőde

Családi napközi

Iskolai napközi

Házi gyermek felügyelet

Családok átmeneti otthona

H

H

E

H

E

M Körmend 30 km



E


E

M Körmend 37 km

E

H

E

E

M Magyarlak 1 km

E

E

H

E

H M Szentgotthárd 8 km H

M Szentgotthárd 8 km M Szentgotthárd 8 km M Szentgotthárd 15 km

Gasztony



E

Kétvölgy

H


E

Magyarlak

H


E

Nemesmedves

H


E

Orfalu

H


E

Rábagyarmat

H

M Szentgotthárd 13km

E

H

Szentgotthárd 14 km

E

HM 2 alkalom/hó


E

Szakonyfalu

H


E

Vasszentmihály

H


E

Rátót

Rönök

M Rábagyarmat 6 km Csákánydoroszló 6 km M Apátistvánfalva 4 km Szentgotthárd 12 km H M Szentgotthárd 16 km Magyarlak 10km M Apátistvánfalva 3 km Szentgotthárd 11 km H Szentgotthárd 14 km Rábagyarmat 3 km M Szentgotthárd 10 km Magyarlak 6 km M Szentgotthárd 7 km Felsőszölnök 11 km M Szentgotthárd 13 km

M Körmend 38 km M Körmend 24 km M Körmend 45 km

E

M Körmend 16 km

E

M Körmend 42 km

E

M Körmend 21 km

E

M Körmend 25 km

E

M Körmend 41 km

E

M Körmendű 21 km

E

M Körmend 18 km

E

M Körmend 22 km

E

M Körmend 37 km

E

M Körmend 20 km

30


A kistérség 11 településén megoldott az óvodai nevelés, de Kétvölgyön, Nemesmedvesen, Rátóton és Vasszentmihályon nincs óvoda. A gyermekeket többnyire a szomszédos településekre hordják. Az általános iskolai nevelés-oktatás folyik 1-4. és 5-8. évfolyamon egyaránt Szentgotthárdon, Apátistvánfalván, Felsőszölnökön, és Magyarlakon. Rábagyarmaton csak 1-6. évfolyam működik, a 7-8. évfolyamos tanulók a Körmendi Kistérséghez tartozó Csákánydoroszlóra járnak. Az önkormányzatok megállapodásainak megfelelően a tanulóknak 2-16 kilométert kell megtenni, hogy iskolába tudjanak járni. Ennél nagyobb távolságot csak egy-két gyermeknek kell megtenni. Mind az óvodások, mind az általános iskolások utazása menetrendszerinti járattal és a falugondnoki szolgálat segítségével biztosított. A kistérség területén alapfokú művészetoktatás csak Szentgotthárdon érhető el, de többen járnak Őriszentpéterre is. A közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátottak, többségük a kistérség központjában, Szentgotthárdon vehetők igénybe. 2007-től Szentgotthárdon, a Játékvár Óvodában a kistérség fenntartásában Pedagógiai Szolgálatot hoztak létre. A központ munkatársai biztosítják a kistérségben a logopédiai ellátást. A gyógypedagógiai tanácsadás Szentgotthárdon és Körmenden, a nevelési tanácsadás Körmenden biztosított. A korai fejlesztésért a megyeszékhelyre kell utazni, de a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás is csak Szombathelyen érhető el. Emellett az intézmények saját programok szervezésével is segítik a pályaorientációt. A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet és a családi napközi ellátatlan. A város önkormányzata által fenntartott bölcsőde működik Szentgotthárdon. Az iskolai napközi minden általános iskolában, helyben működik, így az azt igénylő tanulók számára biztosítottak a délutáni foglalkozások. A rászorulók Körmenden vehetik igénybe a családok átmeneti otthonát.

31


2.2. A szolgáltatásnyújtás fenntartói / szervezeti háttere A feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások

Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés-oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

Társulás saját fenntartású intézménye gazd. társasága

Kiszervezett forma non profit, civil, egyházi szervezet, gazdasági társaság

Települési önkormányzat

x x

Többcélú társulás

Megyei önkormányzat

x x x x

x

Egyéb

x x

x x x

x x

x x x ellátatlan x

x ellátatlan x

32


A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásában külön gondot fordítanak arra, hogy az alapvető közszolgáltatások a társulás területén megoldottak legyenek, és ezek eléréséhez a rászorulóknak minél kevesebbet kelljen utazni. A közszolgáltatások jelentős részét a társulás saját fenntartásában működtetik. Az óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás és az iskolai napközi fenntartói hátterének biztosításába a többcélú társulás mellett az önkormányzatok is bekapcsolódnak. Több feladat ellátásában a megyei önkormányzat is részt vesz (korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás, családok átmeneti otthona).

33


2.3. Közoktatási intézmények a kistérségi társulás területén Intézmény + tagintézményei intézményegységei

III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium OM azonosító: 036752 Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM azonosító: 200627 Székhely (001) SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma Telephely (002) SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama Telephely (003) SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama Telephely (005) SZOI Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége Telephely (006) SZOI Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek – általános iskolai telephely) Telephely (007) SZOI Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Magyarlak – óvodai telephely) Telephely (008) SZOI Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek – óvodai telephely)

Fenntartó

Ellátási körzete (települések)

Szentgotthárd Város Önkormányzata

Vas megye minden részéről

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Szentgotthárd, Magyarlak, Csörötnek

34


Játékvár Óvoda Szentgotthárd OM azonosító: 036456 Székhely (001) Játékvár Óvoda Szentgotthárd Telephely (002) Játékvár Óvoda Szentgotthárd Telephely (004) Játékvár Óvoda Rönöki Kerekerdő Tagóvodája Tapsifüles Óvoda Gasztony OM azonosító: 036540 Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva OM azonosító: 036686 Székhely (001) Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva Telephely (002) Napköziotthonos Óvoda Apátistvánfalva Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda OM azonosító: 036688 Székhely (002) – általános iskola Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Telephely (003) Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda (óvodai telephely) Csaba József Általános Művelődési Központ Csákánydoroszló OM azonosító: 036643 Telephely (006) Általános Iskola Rábagyarmat Mesesziget Óvoda OM azonosító: 036545 Székhely (004) Mesesziget Óvoda (Alsószölnök) Telephely (005) Mesesziget Óvoda Tagóvodája (Szakonyfalu)

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu Községek Önkormányzatai

Felsőszölnök és Alsószölnök Községek Önkormányzatai

Csaba József Általános Művelődési Központot Fenntartó Társulása

Alsószölnök és Szakonyfalu Községek Önkormányzatai

Szentgotthárd, Rönök

Gasztony

Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu

Felsőszölnök, Alsószölnök

Nem tartozik a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területéhez Rábagyarmat

Alsószölnök, Szakonyfalu

35


Manó Óvoda Rábagyarmat OM azonosító: 201265 „Partium” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szentgotthárd Székhely (001): „Partium” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szentgotthárd

Rábagyarmat-Rátót Községek Intézményfenntartó Társulása

Rábagyarmat, Rátót

Csicsóka Oktatási és Kulturális KHT

Szentgotthárd

A kistérség minden települése tagja a kistérségi társulásnak. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás viszont csak a Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Játékvár Óvoda – Szentgotthárd és a Tapsifüles Óvoda – Gasztony fenntartója. Vannak települések, amelyek intézményeiket jelenleg a saját önkormányzatuk vagy a többcélú társulás által fenntartott intézményrendszeren kívüli intézményfenntartó társulásban kívánják fenntartani.

2.4. A közoktatási feladatmegosztás mértéke és arányai a társulásban A társulás területén élő óvodás gyermekek, tanulók száma

ebből

társuláson belüli (településnevekkel)

ebből

ebből

társuláson kívüli (településnevekkel) Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró társuláson belüli (településnevekkel)

ebből

társuláson kívüli (településnevekkel) Felső tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró ebből

ebből

ebből

Óvodába jár helyben más településre eljáró

társuláson belüli (településnevekkel) társuláson kívüli (településnevekkel)

Összesen:

Ebből HH

Ebből HHH

1473

164

77

398 366 32 A társulást alkotó valamennyi település

46

18

102

26

16

33

513 379 134 A társulást alkotó valamennyi település 562 374 188 A társulást alkotó valamennyi település Csákánydoroszló

36


A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy: • A gyermekek, tanulók többsége az ellátási körzetének megfelelő intézménybe jár. • A társulás területén élő óvodások 17,33%-a hátrányos helyzetű, a rendelkezésre álló adatok alapján 18 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Arányuk: 4,5%. Az óvodás gyermek 8,04%-a bejáró. • A társulás területén élő 1-4. évfolyamos általános iskolások 19,88%-a hátrányos helyzetű. 26 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Arányuk: 5,06%. •

A társulás területén élő 5-8. évfolyamos általános iskolások 2,8%-a hátrányos helyzetű. 33 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. Arányuk: 5,87%.

•

Az 1-4. évfolyamos tanulók több mint a negyede (26,12%-a), míg az 5-8. évfolyamos tanulók több mint a harmada, 35,74%-a bejáró. A bejárást a környező településekről tömegközlekedéssel, és falugondnoki szolgálattal oldják meg. Vannak olyan gyermekek, akiknek a szállításáról családjuk gondoskodik. • A bejáró gyermekek többségének mindössze néhány (2-9) kilométert kell utazniuk az intézmény eléréséhez, vannak azonban olyanok is, akik 15-20 kilométert kell megtenni, hogy eljussanak az óvodába és az iskolába.

37


2.5. A 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai, iskolai) ellátottsága A hiteles és tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan jelenleg nem megoldott kistérségi szinten, és szervezetszerűen. Ennek eredménye, hogy az adatlapok ilyen jellegű óvodás és iskolás létszámadataiban jelentős eltérések mutatkoznak.

2.5.1. Az óvodai nevelés

-

1

1

-

-

25

16

1

-

-

-

1

25

8

-

-

-

1

1

25

8

-

-

Rábagyarmat

1

1

40

21

9

Alsószölnök

1

1

25

13

Szakonyfalu

-

1

25

Kétvölgy

-

-

Kétvölgy

-

Nemesmedves

-

Csörötnek

-

Rönök

-

Gasztony

285

249

1

25

21

1

30

1

25

1

1

Apátistvánfalva

1

Felsőszölnök

21 8

4 -

12

3. életévüket betöltött gyermekek számaAz óvodába be nem íratott

2

Magyarlak

2

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Óvodába beíratott száma

6

Óvodai intézmények száma

20

2

5

-

(gyógyped. neveléssel együtt)Az óvodai gyermekcsoportok száma

Gyógyped. nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma

-

15

Szentgotthárd

(integráltan neveltek nélkül)

3. életévüket betöltött Az óvodába be nem íratott

-

gyermekek számahátrányos helyzetű Óvodába beíratott

nincs adat

(gyógyped. neveléssel együtt)Óvodába beíratott gyermekek száma

45

26

Települések

(gyógyped. neveléssel együtt)Óvodai férőhelyek száma

(gyógyped. neveléssel együtt)Óvodai feladat-ellátási helyek száma

óvodáztatás

12 1 1 1

-

1

-

-

1

2

-

-

1

1

1

-

-

1

2

-

-

-

-

1

16

7

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Orfalu

-

-

-

-

-

-

-

-

Rátót

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Vasszentmihály

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

összesen

7

11

530

398

69

18

49

1

0

21

38


A kistérség területén hét óvodai intézmény működik 11 feladat-ellátási hellyel. Az óvodai férőhelyek száma összesen 530, melyre a 2009-2010. nevelési évben 398 gyermeket vettek fel. A kihasználtság tekintetében nagy eltérések mutatkoznak a társulás egyes intézményeinél. A legnagyobb mértékű a kihasználtság a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulása által fenntartott intézmények szentgotthárdi (87,36%), csörötneki (86,66%) és magyarlaki (84%) feladatellátási helyein. A kihasználtság mértéke Apátistvánfalván és Felsőszölnökön a legalacsonyabb, mindössze 32%-os. Ezeket az óvodákat nem a társulás, hanem a települések önkormányzatai tartják fenn, és nemzetiségi óvodai nevelés folyik. A kistérség óvodáiban összesen 21 csoport működik. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén óvodába járók között 69 hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltak, ez az összlétszám: 17,33%. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 18 fő, arányuk: 4,53%. A rendelkezésre álló adatok szerint az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 49. Emiatt intézkedéseket kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy a számuk a jövőben csökkenjen. Közöttük egy halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket regisztráltak. Fontos lenne, hogy ezek közül a gyermekek közül minél többet beírassanak az óvodába, ugyanis a korai beóvodázás nagyon fontos, a hátrányos helyzetű gyermekek reménybeli töretlen iskolai pályafutása szempontjából. Az óvodák részletes elemzése „Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból” c. részben található.

39


2.5.2. Általános iskolai nevelés-oktatás Az intézményfenntartó társulás településein működő általános iskolák

OM azonosít ó

200627

036686

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben Összes en

Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Int. SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama SZOI Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda

HH

HHH

SNI

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint emelt szintű oktatás és/vagy gyógypedagógiai normál (általános) tanterv két tanítási nyelvű iskolai tagozat oktatás Összes Összese Összes HH HHH SNI HH HHH SNI HH HHH en n en

1079

203

55

36

1043

203

55

21

21

-

-

-

15

-

-

356

76

6

20

335

62

5

5

21

-

-

-

15

14

1

297

70

14

10

297

70

14

10

-

-

-

-

-

-

-

112

49

35

6

112

49

35

6

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

-

21

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

40


Apátistvánfalva 036688

036643

Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Csaba József Általános Művelődési Központ Csákánydoroszló Általános Iskola Rábagyarmat

73

-

-

-

-

-

-

-

73

-

-

-

-

-

-

294

37

5

16

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

8

3

6

72

8

3

6

-

-

-

-

-

-

-

41


42

települések Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

laotthonos tanulókkal együtt)A napközis tanulók száma az általános iskolákban

edagógiai neveléssel-oktatással együtt)8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban

an tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma

számaHátrányos helyzetű általános iskolai tanulók

yermekek nélkül)általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részesülő

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

Általános iskolai magántanulók száma

(gyógypedagógiai neveléssel-oktatással és magántanulókkal együtt)Általános iskolai tanulók száma

(gyógypedagógiai oktatással együtt)Általános iskolai osztályok száma

(gyógypedagógiai oktatással együtt)Általános iskolai osztálytermek száma

Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

Általános iskolai intézmények száma


iskoláztatás

43


Szentgotthárd Magyarlak Apátistvánfalva Felsőszölnök Rábagyarmat összesen

1 1 1 3

2 1 1 1 1 6

33 8 5 8 6 60

30 8 5 8 6 57

653 112 29 73 72 939

1 1 2

30 6 6 41

15 15

154 49 8 203

20 35 3 58

90 14 2 13 10 129

73 20 4 9 145

214 39 9 17 18 297

0

44


A kistérség területén három általános iskolai intézmény működik 6 feladatellátási hellyel. Az általános iskolai tanulók száma a 2009-2010. tanévben 939 fő. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén általános iskolába járók között 203 hátrányos helyzetű (HH) gyermeket regisztráltak, ez az összlétszám: 21,61%. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma 58 fő, arányuk: 6,17%. A 41 fő sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek aránya az összlétszámon belül: 4,36%. A végzős nyolcadik évfolyamosok létszáma magasabb, mint az első évfolyamosoké. A 2009-2010. tanévben 16 gyermekkel kevesebb lép a rendszerbe, mint ahányan távoznak. Az általános iskolák részletes elemzése Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból c. részben található.

2.5.3. Alapfokú művészetoktatás Intézményes művészetoktatás folyik a többcélú kistérségi társulás által fenntartott Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény keretei között, de más művészetoktatási intézmény is tart fenn telephelyet a kistérségben. A SZOI intézményegysége a Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység (rövidített neve: Takács Jenő Zeneiskola). Alapfokú nevelést, oktatást biztosít furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, kürt, tenorkürt, bariton, trombita, harsona, tuba, ütő, gitár, zongora, orgona, harmonika, szintetizátor, számítógépes zene, brácsa, hegedű, gordonka, nagybőgő, magánének, szolfézs, kamarazene tanszakokon. A 295 diákot 13 főállású pedagógus oktatja. A zeneiskolába járó diákok közül mindössze 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű, ez az arány alig haladja meg az 1%-ot. Szentgotthárdon található a Csicsóka Oktatási és Kulturális KHT „Partium” Alapfokú Művészetoktatási Intézményének székhelye, ahol néptánc tanszak működik.

2.5.4. Az intézményfenntartó társulás területén működő középiskolák A társulás területén két intézményben van középfokú nevelés-oktatás. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Vörösmarty Mihály Gimnáziumában a diákok 4 évfolyamon (9-12.), 1+4 évfolyamon (9-13. – nyelvi előkészítő évfolyammal), valamint 6 évfolyamon (5-12.) tanulhatnak. Egy osztályban a 9. évfolyamon idegen nyelvből intenzív nyelvi képzés folyik. Ellátja a szlovén és német nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását.

45


A Szentgotthárd Város Önkormányzata által fenntartott III. Béla Szakképző Iskolában nappali, iskolarendszeren kívüli és felnőttképzés folyik 1; 2; 2+2; 2+3; 4+1; 4+2; 5+1 évfolyamokkal. Az elsajátítható OKJ szakmák: számítástechnikai programozó (emelt szintű), gazdasági informatikus (emelt szintű), számítástechnikai szoftverüzemeltető, számítógép-kezelő (használó), automatizálási technikus (elektronikai szakirány), környezetvédelmi technikus (gépészeti szakirány), faipari technikus, asztalos, élelmiszer- és vegyi áru kereskedő, gazdasági informatikus, vendégfogadós, vendéglátó technikus, rendszerinformatikus, szabász, varrómunkás, NC-CNC gépkezelő, kerámiakészítő. Az intézmény ellátja a szlovén nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását. Az intézményhez kollégium is tartozik, amely 44 fővel, maximális kihasználtsággal üzemel. A középiskolák részletes elemzése Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból c. részben található.

2.6. Az oktatás eredményessége Az intézményfenntartó társulás területén működő intézményekben a lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya minden intézményben messze az országos átlag alatt marad. Közülük legfeljebb 1-2 tanuló a többszörösen hátrányos helyzetű. 250 óránál többet hiányzó diák évek óta nem volt. A kistérség egész területéről évente legfeljebb egy-két magántanuló van. A kompetenciamérés meglévő értékei – mind matematikából, mind szövegértésből – nem térnek el jelentős mértékben az országos átlagtól. Az elmúlt három tanévben minden végzős nyolcadikos diák továbbtanult. Magas a szakiskolában továbbtanulók aránya, a szakközépiskolát az országos átlagnak megfelelő arányban választják. Legalacsonyabb a gimnáziumot választók aránya. Az oktatás eredményességének részletes elemzése Az intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból c. részben található.

2.7. Integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatás Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő közoktatási intézmények egyikében sem igényelnek integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást.

46

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE – 2010.

2.8. Nevelés-oktatás feltételeinek vizsgálata a társulás intézményeiben 2.8.1. Humánerőforrás és szakos ellátottság A pedagógusok létszáma az óvodákban Alsószölnök kivételével megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként ír elő két óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. A SZOI általános iskolájában 3 főállású gyógypedagógus (1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos; 2 fő értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos) látja el a munkát. Közülük két fő a gyógypedagógiai tagozaton tanít. A kistérség területén működő általános iskolákban csak a SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyamán és a Széchenyi István 5-8. évfolyamán biztosított a teljes szakos ellátottság. Minden intézmény komoly gondokkal küzd, ami nagyrészt az alacsony gyermeklétszámnak, így az alkalmazható pedagógusok számának tudható be. A hiány elsősorban az 5-8 évfolyamon tapasztalható. Van hiány a szakos ellátásban a SZOI Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolájában is (nincs biológia, fizika, természetismeret, német, ének-zene szakos tanár), de intézményen belül biztosítják a tagintézménynek a megfelelő szakembereket.

Nem megfelelő képesítéssel betöltött pedagógus-állás, szak-, szaktárgy

érintett gyermekek, tanulók száma

összesen

HHH

SNI

Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva kémia testnevelés

9

-

-

13

-

-

Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola Felsőszölnök fizika informatika ének-zene

23 33 23

-

-

3 3 2

6 6 5

Általános Iskola Rábagyarmat rajz technika informatika

72 72 37

2.8.2. Infrastrukturális feltételek

84


Az infrastrukturális feltételek tekintetében nincs jelentős eltérés a társulás intézményeiben, illetve az egyes intézmények és azonos típusú tagintézményei között. Az általános iskolákban biztosított a megfelelő osztályterem-szám. Szükség tantermet legfeljebb csoportbontások esetén használnak. A számítógépek viszonylag magas száma mellett, a korszerű számítógéppark az intézmények többségében nem áll rendelkezésre megfelelő mértékben. A SZOI Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolájában nincs tornaterem. Az óvodákban nincs külön ebédlő. Külön tornaszoba csak a Játékvár Óvoda Rönöki Tagóvodájában van. A logopédiai foglalkoztatás, egyéni fejlesztés csak Játékvár Óvoda szentgotthárdi székhelyén folyik az erre a célra kialakított helyiségben. Az óvodaépületek felújításra szorulnak. Minden intézményben vannak még hiányosságok a pedagógiai programban szereplő eszközök tekintetében mind az óvodákban, mind az iskolákban.

2.8.3. Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a társulás intézményeiben Az intézmények finanszírozásának színvonalában nincs jelentős eltérés. Az önkormányzati hozzájárulás mértékének az eltéréseit a leigényelhető normatíva tömeg mértékének különbsége okozza (létszám, igényelhető normatívák köre).

85


3. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 3.1. Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szentgotthárd és Kistérsége Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt (SZOI) a Szentgotthárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás tartja fenn. Az intézmény az ország első többcélú társulás által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézménye volt. Az intézmény jelenleg 4 intézményegység (óvoda, általános iskola, gimnázium, alapfokú művészetoktatás), összesen 8 feladatellátási helyen látja el a kistérség gyermekeit és tanulóit. OM azonosító: 200627 Székhely (001): SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma 9970 Szentgotthárd Széll K. tér 1. Telephely (002): SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama 9970 Szentgotthárd Arany János u. 2. Telephely (003): SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama 9970 Szentgotthárd Füzesi u. 2. Telephely (005): SZOI Takács Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége 9970 Szentgotthárd Deák Ferenc u. 1. Telephely (006): SZOI Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek – általános iskolai telephely) 9963 Magyarlak Kossuth u. 236. Telephely (007): SZOI Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Magyarlak – óvodai telephely) 9963 Magyarlak Temető u. 1. Telephely (008): SZOI Magyarlak – Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája (Csörötnek – óvodai telephely) 9962 Csörötnek Vasút u. 16. 86


3.1.1. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok Intézménybe járó tanulók létszáma

1079 fő 404 fő

1-4. évfolyamos tanulók

(002) 348 fő (006) 56 fő

361 fő (002) 8 fő (003) 297 fő (006) 56 fő


Gimnazista 5-8. évf.:

9-13. évfolyamos tanulók SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban Más településről bejárók Ebből HHH tanuló

(001) 108 fő 206 fő 36 fő 21 fő 15 fő 203/55 fő 14 / 1 fő 208 fő 13 fő

Az intézménybe járó gyermekek (6-18 éves korosztály) 18,81%-a hátrányos helyzetű (HH). A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya viszonylag alacsony, összesen 5,09%. Az összes tanulólétszámból 36 fő az SNI tanuló. Arányuk nem haladja meg a 7%-ot: (3,33%). Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént (a 14/1994. MKM rendeletben előírt gyakorisággal és időben). Ezt az intézményben megfelelően dokumentálják is. Ennek megfelelően 15 tanuló szegregálva, gyógypedagógiai külön csoportban tanul (enyhe és középfokban értelmi fogyatékos), arányuk: 1,39%. 21 fő SNI tanulót integráltan nevelnek, oktatnak. A közoktatási törvényben előírt feltételek alapjában véve biztosítottak a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók nevelése-oktatása tekintetében. Jelenleg 3 főállású gyógypedagógus (1 fő tanulásban 2 fő pedig értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos) látja el a feladatot. A 2009-2010. tanévben 253 tanuló vette igénybe a napközit.

A tanulói összetétel osztályonként: osztály

létszám

HH/HHH fő

SNI fő

Arany János 1-4. évfolyam 1.a

24

3/-

-

87

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE – 2010. 1.b

24

2/-

-

1.c

25

2/1

-

1.d

17

4/-

1

2.a

20

2/-

-

2.b

20

3/1

-

2.c

16

7/-

1

2.d

19

5/-

2

3.a

24

2/-

-

3.b

29

4/-

-

3.c

20

5/1

-

3.d

21

2/-

-

4.a

21

5/1

-

4.b

22

1/-

1

4.c

17

6/-

-

4.d

22

9/1

-

ETT alsó

7

6/1

7

ETT felső

8

8/-

8

Széchenyi István 5-8. évfolyam 5.a

25

4/3

-

5.b

23

9/3

2

5.c

20

2/-

-

6.a

22

6/2

2

6.b

25

8/2

-

6.c

24

5/-

-

7.a

18

2/-

-

7.b

23

9/2

1

7.c

22

1/-

1

7.d

22

6/-

-

8.a

16

8/1

1

8.b

17

5/1

2

8.c

22

4/-

-

8.d

18

1/-

1

Magyarlak-Csörötnek Általános Iskolája és Óvodája 1.

14

9/7

1

2.

15

10/5

-

88

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE – 2010. 3.

16

7/7

1

4.

11

4/2

-

5.

16

6/3

2

6.

13

4/4

1

7.

7

2/1

1

8.

20

7/6

-

Vörösmarty Mihály Gimnázium 5.g

22

1/-

6.g

30

1/-

7.a

29

1/-

8.a

27

1/-

9.a

19

-/-

9.b

23

2/-

10.a

21

1/-

10.b

22

-/-

11.a

23

-/-

11.b

27

-/-

12.a

18

1/-

12.b

24

-/-

13.b

29

-/-

Az intézményben a Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola tagintézmény kivételével, évfolyamonként 2-4 párhuzamos osztály működik. Az egyes osztályokban a HHH és SNI tanulók aránya kiegyenlített. Az intézményben szegregálva, gyógypedagógiai tagozaton 15 fő tanul.

3.1.2. A bejárók és utazási feltételeik A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben

Összesen

Halmozottan hátrányos helyzetű

89

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE – 2010. Óvodába jár

46

27/19

6

nincs adat

tömegközlekedéssel

6

nincs adat

Iskolabusszal

-

-

falugondnoki szolgálattal

-

-

egyéni (szülők azemélygépkocsival)

-

-

353

0

77

0


56

0

Iskolabusszal

21

0


-

-


-

-

461

17

131

10


126

8

Iskolabusszal

5

2


-

-


-

-

ebből

ebből

más településről bejáró

Alsós (1-4. évf.)

ebből

ebből

ebből


Felsős (5-8. évf.)

ebből

ebből


3.1.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 3.1.3.1. A nevelés, oktatás eredményességét befolyásoló szakmai munka A Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola és Óvoda tagintézményben nincs biológia, fizika, német, természetismeret (részben – 12 gyermeket érint) valamint ének-zene szakos pedagógus. Hiányzik egy tanító is (ez 16 gyermeket érint). Erre a problémára mindenképpen megnyugtató megoldást kell találni már rövidtávon, mert a szakos pedagógusok hiánya a tagintézmény 5-8. évfolyamos tanulóinak meghatározó többségét érinti. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok (109 fő) az elmúlt három évben összesen 159 tanúsítványt szereztek min. 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzéseken. 42 fő vett részt a táblázatban szereplő korszerű pedagógiai módszertani továbbképzéseken. Ez az intézményben dolgozó főállású pedagógusok számához kevés. Módszertani terület

Résztvevő főállású pedagógusok

Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés

-

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

17 fő

Kooperatív tanulás

10 fő

Projektpedagógia

3 fő 90


Drámapedagógia

12 fő

Egyéb

117 fő

Ezért a tantestület számára kifejezetten fontos a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel az elkövetkező tanévekben. A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos, de a valódi segítséget ezek alkalmazása jelenti, melyre az intézmény nevelőtestületének törekednie kell. A továbbképzések mellett nyolcan szereztek diplomát (új szak), ketten tettek pedagógus szakvizsgát, egy fő pedig tanügy-igazgatási szakértő lett.

91


3.1.3.2. Lemorzsolódás az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) Összes létszámon belül

2003/2004 2004/2005

HH/HHH tanulók körében

0,002

Magántanulók aránya (%) Összes létszámon belül

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)


Összes létszámon belül


–

0,005

–

–

–

0,01

0,02

0,006

(5 fő)

(2 fő)

(3 fő)

–

–

–

(1 fő)

(2 fő)

2005/2006

0,007

0,01 (1 fő)

0,002

(3 fő)

–

–

–

2006/2007

0,001

0,02

0,005

(4 fő)

(1 ő)

(2 fő)

–

–

–

2007/2008

0,003

0,01

0,003

–

–

–

–

–

–

–

(1 fő)

(1 fő)

2008/2009

0,01

0,01

(tervezett)

(2 fő)

(1 fő)

országos átlag 2005/2006

2,11 %

(1 fő)

(1 fő)

0,61 %

0,37 %

Az intézményben a lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony, messze az országos átlag alatt marad. Évente legfeljebb 1-5 főnek kell évet ismételnie, közülük 1-2 fő a hátrányos helyzetű. Az intézményben 250 óránál többet hiányzó tanuló évek óta nem volt. Évente általában 1-3 tanuló esetében élnek a magántanulói státusszal. A 2008-2009. tanévben nem volt magántanulójuk. A HH és HHH tanulók pontos arányairól hiányoznak a kimutatások.

92


3.1.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel Létszám fő 2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

2009/2010.


HH / HHH tanulók körében







Alapfokú művészetoktatás

290

nincs adat

299

nincs adat

310

nincs adat

295

17/3

Kisebbségi program

24

1/0

22

2/0

21

0

-

-

Napközi

232

54/2

231

44/2

218

66/11

253

83/8

Szakkör

32

nincs adat

10

nincs adat

-

-

-

-

Iskolai nyári tábor

66

nincs adat

67

nincs adat

78

4/2

-

-

Erdei iskola

-

-

-

-

-

-

-

-

Programok

Az intézmény keretein belül folyik alapfokú művészetoktatás. Az ebben résztvevők számához viszonyítva nagyon alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, mindössze 3 fő. Arányuk alig haladja meg az 1%-ot (1,01%). Kisebbségi programokat szerveznek, de a résztvevők száma nagyon alacsony. 253 gyermek napközis, ami a korosztályos létszám 28,98%-a. A napközisek 32,8%-a HH, míg 3,16%-a HHH tanuló. A HH gyermekek 33,73%-a, míg a HHH gyermekeknek csak mindössze 14,54%a napközis. Finanszírozási gondok miatt az intézményben évek óta nem működik szakkör. Mindössze 81 gyermek számára tudnak szakági edzést biztosítani. Iskolai nyári tábort minden tanévben szerveznek. A résztvevők 2,56%-a (78 főből 2 fő) halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Az erdei iskolát még egyszer sem szerveztek. A HH/HHH tanulók részvételi arányaira vonatkozó adatok nagyon hiányosak, a jövőben erre külön figyelmet kell fordítani !

93


3.1.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Létszám (fő) / tervezett létszám 2005/2006. Programok

2006/2007.

2007/2008.

2008/2009.

Összes tanuló

HHH tanulók

Összes tanuló

HHH tanulók

Összes tanuló

HHH tanulók

Összes tanuló

HHH tanulók

Útravaló Program

17

–

10

–

3

1

6

–

Arany János Program

-

-

-

-

-

-

-

-

Tanoda

-

-

-

-

-

-

-

-

Egyéb

-

-

-

-

-

-

-

-

Az intézményből az elmúlt tanévekben csak az Útravaló Programban vettek részt a tanulók, de a tanulólétszámhoz képest csak kevesen. A jövőben ennél nagyobb számú részvételre kell törekedni.

3.1.3.5. A kompetenciamérések eredményei 2003. Országos kompetenciamérés eredménye

Iskola átlaga

2004.

Országos átlag

Iskola átlaga

2006.

Országos átlag

Iskola átlaga

2008.

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga


Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam

548

500

–

–

10. évfolyam

545

509

–

–

493

584

507

583

500

599

480

497

550

475

–

501

587

–

500 570

538

499 601 Matematika

6. évfolyam 8. évfolyam

496

500

–

–

555

500

527

505

–

–

493

512

448

558

500

573

465

494

504

439

528

497

622

–

499

565

–

10. évfolyam

A kompetenciamérés adatsora nagyon hiányos.

94


A meglévő értékek – mind matematikából, mind szövegértésből – magasan az országos átlag felettiek. Csupán a 2003. évi hatodikos matematika eredmény maradt el, de a különbség itt is minimális, és nem éri el a 10%-ot. A hátrányos helyzetű tanulók eredményei ugyanakkor elmaradnak az országos átlagtól, de a különbség itt sem éri el a 10%-ot.

3.1.3.6. Továbbtanulási mutatók Gimnázium (%) Összes létszámon belül

2003/2004. 2004/2005. 2005/2006.

HHHtanulók körében

36 (40fő) 37 (39 fő) 34 (32 fő)

0 0 0

Szakközépiskola érettségit adó képzés (%) Összes létszámon belül


36 (40fő) 43 (45 fő) 32 (33 fő)

1 1 0

Szakiskolai képzés (%) Összes létszámon belül

Speciális szakiskola (%)

Nem tanult tovább (%)






5

-

-

3 (3 fő)

0

3

-

-

0

0

2

-

-

0

0

25 (27 fő) 20 (21 fő) 34 (33 fő)

2006/2007.

27 (26fő)

0

40 (38 fő)

2

33 (37 fő)

3

-

-

0

0

2007/2008.

21 (19 fő)

0

47 (42 fő)

1

32 (29 fő)

4

-

-

0

0

2008/2009.

23 (21 fő)

1

41 (38 fő)

0

36 (33 fő)

5

-

-

0

0

országos átlag 2005/2006

36,6%

43,1%

19,0%

1,3%

Az intézményben az elmúlt tanévekben – a 2003/2004. tanévben három tanuló kivételével – minden gyermek továbbtanult. A gimnáziumot választók aránya az országos átlag alatt marad. Arányuk az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A legnagyobb számban szakközépiskolában tanulnak tovább. Ezt az iskolatípust választók aránya kisebb eltérésekkel ugyan, de megfelel az országos átlagnak. Kivéve a 2005/2006. tanévet, amikor az arány mindössze 32% volt. A szakiskolát választók aránya évről, évre megközelíti az országos átlag kétszeresét. A HHH tanulók is ezt az iskolatípust részesítik előnyben. Speciális szakiskolában eddig még egy diák sem tanult tovább. A jövőben törekedni kell arra, hogy az érettségit adó középiskolákban továbbtanulók arányai növekedjenek, a szakiskolai arányok pedig csökkenjenek. Ehhez hatékony módszerek bevezetésére és rendszeres alkalmazására van szükség. Ehhez minél előbb meg kell tenni az első lépéseket, az átgondolt továbbképzési stratégiával, és az első tantestületi, szervezett továbbképzéseken való részvétellel. 95


Továbbtanulási mutatók a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanév

Érettségizők száma (fő)

2005-2006. 2006-2007. 2007-2008. 2008-2009.

46 47 41 19

Felsőoktatásban továbbtanulók száma (fő) 38 40 33 17

Felsőoktatásban továbbtanulók aránya (%) 82,6 85,1 80,5 89,5

Minden érettségit tett fiatal továbbtanul, magas a felsőoktatásba felvett diákok száma.

3.1.4. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei eszköz/létesítmény

darab

az eszközt / létesítményt használó HH / HHH SNI gyermekek, gyermekek, gyermekek, tanulók száma tanulók száma tanulók száma

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

2

1079

203/55

36

nyelvi labor

3

619

78/11

10

szükségtanterem

-

-

-

-

számítástechnikai szaktanterem

4

675

127/14

10

számítógép (min. P4 szintű)

79

675

127/14

10

68

675

127/14

10

3

1079

203/55

36

ebből

internet hozzáféréssel

tornaterem

Az infrastrukturális háttér az intézmény épületeiben javításra szorul. Az intézményben négy megfelelően felszerelt számítástechnikai terem van, 79 számítógéppel. A testnevelés órákat három tornateremben tartják. A Magyarlak-Csörötnek települések általános iskolai és óvodai tagintézményekben nincs tornaterem, tornaszoba. Rossz idő esetén a testnevelés órákat a zsibongóban tartják. Két logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő terem áll a gyermekek rendelkezésére. A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi neveléséhez-oktatásához szükséges minimum törvényi és szakmai előírásnak megfelelő feltételek egy része jelenleg még hiányzik. Elsősorban a tárgyi feltételek szorulnak javításra, mert a hiányosságok a fejlesztő foglalkozások minőségét, a nevelő-oktató munka hatékonyságát befolyásolhatják.

96


Jelenleg még vannak hiányosságok a pedagógiai programban szereplő eszközök tekintetében is. Az akadálymentesítés csak részben történt meg. A székhelyen a földszintig akadály nélkül bejuthatnak az épületbe a mozgáskorlátozottak. Itt WC-t is kialakítottak a számukra.

3.1.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnőkkel, akik az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogatnak. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel.

3.2. Játékvár Óvoda Szentgotthárd Az intézmény ellátja a szlovén és német nemzetiségi kisebbséghez tartozók óvodai nevelését is. OM azonosító: 036456 Székhely (001) Játékvár Óvoda Szentgotthárd 9970 Szentgotthárd Kossuth Lajos u. 14. Telephely (002) Játékvár Óvoda Szentgotthárd 9970 Szentgotthárd Tótfalusi u. 145. Telephely (003) Játékvár Óvoda Rönöki Kerekerdő Tagóvodája 9954 Rönök Petőfi S. u. 16. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

3 310

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

(001) 260 (002) 25 (003) 25

269 fő Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

(001) 239 (002) 10 (003) 20

27 fő

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

6 fő

Az óvodába beíratott SNI gyermekek száma

5 fő

Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

13

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

(001) 11 (002) 1 (003) 1

97


Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 269 fő. Az intézmény kihasználtsága így 86,77 %-os. Az egyes feladat-ellátási helyek kihasználtsága: (001) 91,92% (002) 40 % (003) 80 % A szentgotthárdi (002) telephely kihasználtsága nagyon alacsony. Az intézményben 13 (a székhelyen 11, míg mindkét tagintézményben 1-1) csoport működik. A csoportok átlaglétszáma: 20,6 fő. Az óvodapedagógusok száma (29 fő) a 13 csoportra (mind a székhelyen, mind a két telephelyen) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását.

3.2.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, a hátrányos helyzetű gyermekek aránya alacsony: 10,03% (27 fő). A HHH gyermekek (6 fő) aránya 2,23%, míg az SNI gyermekek aránya mindössze 1,85% (5 fő). Jelenleg nincs enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermek. Az óvodai csoportok összetétele a halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozóan az alábbi: Óvoda neve

létszám az intézményben

csoport Összesen

Játékvár Óvoda Szentgotthárd 001

Játékvár Óvoda Szentgotthárd 002 Rönöki tagóvoda 003

HH/HHH

kis 1.

15

kis 2.

19

kis-középső 1.

20

kis-középső 2.

23

3/1

középső

25

3/1

középső-nagy

24

1/0

nagy 1.

25

1/1

nagy 2.

22

3/1

vegyes 1.

22

2/0

vegyes 2.

22

3/0

vegyes 3.

22

1/0

vegyes

10

vegyes

20

SNI

4/0

3

1

1

6/2

98


Az intézmény székhelyén korosztályos és vegyes csoport is működik. A csoportbeosztást szülői igényeknek megfelelően és az egyes gyermekre szabottan alakítják. A telephelyeken vegyes csoportban folyik a munka. Az óvodában a csoportok összetétele kiegyensúlyozott, szegregáció nyomai nem tapasztalhatók. 3 fő SNI gyermeket a kis-középső 1. csoportba helyezték el, mivel a csoportot fejlesztő óvodapedagógus vezeti. Biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelése. Az intézményben biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának feltételei.

3.2.2. A bejárók és utazási feltételeik A székhely óvodában 9 olyan gyermek található, aki más településről jár be: Csörötnek 4 fő Rönök 2 fő Alsószölnök 1 fő Apátistvánfalva 1 fő Magyarlak 1 fő

3.2.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul. Az épületek korszerűsítésre várnak. A székhelyen kialakítottak egy logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szobát. Biztosítottak azok a tárgyi feltételek, amelyek a fejlesztő foglalkozások minőségét, valamint annak hatékonyságát befolyásolják. Az intézményen belül csak a rönöki tagóvodának van külön tornaszobája. A székhelyen és a másik telephelyen is az időjárástól függően a csoportszobákban tornásznak a gyermekek. Sem a székhelyen, sem a telephelyeken nincs külön ebédlő, az étkeztetés a csoportszobákban zajlik.

3.2.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az óvodapedagógusok száma (29 fő) a 13 csoportra (mind a székhelyen, mind a két telephelyen) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. Két főállású óvodapedagógusnak logopédus végzettsége is van, így a szükséges foglalkozásokat biztosítani tudják. Egy óvónő rendelkezik fejlesztő óvodapedagógus végzettséggel.

99


Heti egy napon Sopronból érkező szurdopedagógus foglalkozik a hallássérült gyermekkel. A súlyos magatartászavarral küzdő gyermek számára, a törvényben előírtak szerint napi 2 órában biztosítják a foglalkozásokat, hozzá a gyógypedagógus megbízási szerződés alapján jár. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok közül az elmúlt három évben mindössze ketten vettek részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (drámapedagógia). Mindenképpen pótolni kell a továbbképzésben tapasztalható hiányosságokat az elkövetkező tanévekben, ezért a nevelőtestület számára kifejezetten fontos a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel. A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos, de a valódi segítséget ezek alkalmazása jelenti, melyre az intézmény nevelőtestületének folyamatosan törekednie kell.

3.2.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel, aki az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel.

3.3. Tapsifüles Óvoda OM azonosító: 036540 Székhely (001): Tapsifüles Óvoda 9952 Gasztony Fő u. 22. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1


25

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

19 fő

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

1 fő


-


-

Gyógyped. nevelésben részesülő óvodások száma (integráltan neveltek nélkül)

-

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt

1

100


Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 19 fő. Az intézmény kihasználtsága így 76 %-os. Az intézményben 1 csoport működik. Az óvodapedagógusok száma (2 fő) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását.

3.3.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, az intézménybe mindössze 1 hátrányos helyzetű gyermekek jár, így az arány alacsony: 5,26 %. HHH és SNI gyermek jelenleg nincs. Egy vegyes csoportban folyik a munka, ahol 9 kiscsoportos, 8 középsős és 2 nagycsoportos gyermekkel foglalkoznak. Amennyiben szükség van rá, biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek intézményes nevelése.

3.3.2. A bejárók és utazási feltételeik Az óvodában hét olyan gyermek van, aki más településről (Vasszentmihály, Rátót) jár be. Az ő szállításukat a falugondnoki szolgálat látja el.

3.3.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul. Az épület korszerűsítésre várnak. Az intézményben nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szobát. Az óvodának nincs külön tornaszobája. Az étkeztetés külön ebédlőben biztosított.

3.3.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását. A kistérség logopédusa 4 gyermekkel heti egy alkalommal helyben foglalkozik. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógus közül az elmúlt három évben 1 fő vett részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (Vizuális nevelés). Kifejezetten fontos lenne a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel, viszont az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti.

101



4. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő, egyéb fenntartó által működtetett közoktatási intézmények vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból 4.1. Mesesziget Óvoda Fenntartó: Alsószölnök és Szakonyfalu Községek Önkormányzata OM azonosító: 036545 Székhely (004) Mesesziget Óvoda 9983 Alsószölnök Fő u. 31. Telephely (005) Mesesziget Óvoda Tagóvodája 9983 Szakonyfalu Fő u. 120. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

2 50

(004) 25 (005) 25

29 fő

(004) 13 (005) 16

9 fő

(004) (005)


-


-


-


2

2 7

Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 29 fő. Az intézmény kihasználtsága így 58 %-os.

102


Az egyes feladat-ellátási helyek kihasználtsága: (004) 52% (005) 64% Az intézményben feladat-ellátási helyenként 1-1 csoport működik. Főként az alsószölnöki csoport létszáma nagyon alacsony, mindössze 13 fő. Az óvodapedagógusok száma 3 fő. Alsószölnökön az alacsony csoportlétszám miatt egy teljes és egy félállású pedagógus látja el a munkát. Szakonyfaluban a két fő óvodapedagógus megfelel a törvényi előírásoknak.

4.1.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, az intézménybe 9 hátrányos helyzetű gyermekek jár, így az arány nagyon magas: 31,03. HHH és SNI gyermek jelenleg nincs. Telephelyenként 1-1 vegyes csoportban folyik a munka. Alsószölnökön 5 kiscsoportos, 3 középsős és 5 nagycsoportos gyermekkel; míg Szakonyfaluban 5 kiscsoportossal, 5 középsőssel és 6 nagycsoportossal foglalkoznak. Amennyiben szükség van rá, biztosított továbbá az óvodás korosztályon belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelése.

4.1.2. A bejárók és utazási feltételeik: Az óvodában mindössze 2 olyan gyermek van, aki más településről (Szombathelyről) jár be. Az ő szállításukat a családjuk oldja meg.

4.1.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul. Az épület korszerűsítésre várnak. Az intézményben nincs kialakítottak logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. Sem a székhelyen, sem a telephelyeken nincs külön tornaszoba, az időjárástól függően a csoportszobákban tornásznak a gyermekek. Az étkeztetés a csoportszobákban zajlik.

4.1.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az intézmény ellátja a szlovén és német nemzetiségi kisebbséghez tartozók óvodai nevelését is.

103


Az óvodapedagógusok száma 3 fő. Az óvodapedagógusok száma a székhelyen nem felel meg a törvényi előírásoknak, mivel az alacsony csoportlétszám miatt egy teljes és egy félállású pedagógus látja el a munkát. Szakonyfaluban a két fő óvodapedagógus megfelel a törvényi előírásoknak. Nincs olyan gyermek, aki számára a rehabilitációs bizottság által előírt foglalkozásokat kell biztosítani, viszont a kistérség logopédusa által felmértek alapján heti 1 alkalommal kijár a kistérség alkalmazásában lévő logopédus. Az intézmény óvodapedagógusai közül 1 fő vett részt az elmúlt három évben 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (vizuális nevelés). Kifejezetten fontos lenne a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel, viszont az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti.


4.2. Manó Óvoda Fenntartó: Rábagyarmat-Rátót Községek Intézményfenntartó Társulása OM azonosító: 201265 Székhely (001) Manó Óvoda 9961 Rábagyarmat Város u. 1. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

1


40

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

21 fő

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

9 fő


1 fő


-


-


1

104


Az októberi statisztika szerint az intézményben a gyermeklétszám 21 fő. Az intézmény kihasználtsága így 52,5 %-os. Az intézményben 1 csoport működik. Az óvodapedagógusok száma (2 fő) megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását.

4.2.1. Az intézmény összetétele a hátrányos helyzetre vonatkozóan A rendelkezésre álló adatok alapján, az intézménybe 9 hátrányos helyzetű gyermekek jár, arányuk nagyon magas: 42,85%. Egy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek van (arány: 4,76%). SNI gyermek jelenleg nincs. Egy vegyes csoportban folyik a munka, ahol 7 kiscsoportos, 8 középsős és 6 nagycsoportos gyermekkel foglalkoznak. Az intézményben biztosított az óvodás korosztályon belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményes nevelése.

4.2.2. A bejárók és utazási feltételeik: Az óvodában négy bejáró gyermek van (3 fő Rátótról; 1 fő Gasztonyból). Egy gyermek tömegközlekedést vesz igénybe, a többi gyermeket pedig a szülei hordják Rábagyarmatra.

4.2.3. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Jelenleg még vannak hiányosságok a pedagógiai programban szereplő eszközök tekintetében. Az infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul, az épület korszerűsítésre vár. A székhelyen nincs kialakított logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. A foglalkozásokat egy régebben csoportszobaként használt helyiségben tartják. A tárgyi feltételek javításra szorulnak, mert a hiányosságok a fejlesztő foglalkozások minőségét, valamint annak hatékonyságát befolyásolhatják. Az óvodának nincs külön tornaszobája, a foglalkozásokat az általános iskola tornatermében tartják. Nincs külön ebédlő, az étkeztetés a csoportszobákban zajlik.

4.2.4. A nevelés eredményességét befolyásoló szakmai munka Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi előírásoknak, amely csoportonként írja elő két fő óvodapedagógus és egy dajka alkalmazását.

105


A kistérség logopédusa heti egy alkalommal, a körmendi Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa kéthetente jár ki az intézménybe. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógus közül az elmúlt három évben ketten vettek részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (1 fő: LCDL; 1 fő: A játék szerepe a gyermek személyiségének fejlesztésében). Kifejezetten fontos lenne a korszerű módszerekre való felkészültséget és a pedagógiai képzettséget biztosító programokon való részvétel, viszont az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti.

4.2.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Rendszeres kapcsolatban vannak a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnővel, aki az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat. Ha bármilyen probléma adódik, soron kívül is felveszi a kapcsolatot az érintettekkel.

4.3. Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva Fenntartó: Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu Községek Önkormányzatai OM azonosító: 036686 Székhely (001) Kéttannyelvű Általános Iskola és Óvoda Apátistvánfalva 9982 Apátistvánfalva Fő u. 117. Telephely (002) Napköziotthonos Óvoda 9982 Apátistvánfalva Fő u. 84. Az intézmény kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, valamint kisebbségi óvodai nevelést biztosít. Az általános iskolában – a 130/1995. (X.26) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvében foglaltaknak megfelelően – bővített szlovén nyelvoktató kisebbségi oktatás, nemzetiségi két tanítási nyelvű (magyar és szlovén) oktatás folyik. Az óvoda 1 vegyes csoporttal (8 fő) üzemel. Az általános iskolában az alacsony tanulólétszám miatt szükség van az osztályok összevonására, így mindössze 5 osztály és 1 vegyes napközis csoportban tevékenykednek a tanulók.

106



29 fő


15 fő


13 fő

SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban

-

Más településről bejárók HH / HHH

4 -/-

-/-

Jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Nincs SNI és enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló. A 2009/2010. tanévben 9 tanuló vette igénybe a napközit. A munka egy vegyes csoportban folyik. A tanulói összetétel osztályonként:

évfolyam és/vagy óvodai csoport foka

gyermek és/vagy tanuló létszám az évfolyamon

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

1. osztály

2

2

-/-

-

2

-

-

-

-

2. osztály

2

2

-/-

-

2

-

-

-

-

3. osztály

4

4

-/-

-

4

-

-

-

-

4. osztály

7

7

-/-

-

-

-

-

-

-

5. osztály

3

3

-/-

-

-

-

-

-

-

6. osztály

1

1

-/-

-

-

-

-

-

-

7. osztály

5

5

-/-

-

-

-

-

-

-

8. osztály

4

4

-/-

-

-

-

-

-

-

107


Az intézményben az alacsony tanulólétszám miatt szükség van az osztályok összevonására. Így az 1-2., a 3-4., az 5-6. évfolyam összevont osztályokkal működik. A 7. és a 8. osztály nincs összevonva. Mivel jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Nincs SNI tanuló (így enyhe fokban értelmi fogyatékos sem), a szegregáció nem vizsgálható.

4.3.2. A bejárók és utazási feltételeik: gyermekek, tanulók létszáma az intézményben Óvodába jár más településről bejáró

összesen

halmozottan hátrányos helyzetű

46

0

8

-

1

-

1

-

15

-

1

-

1

-

13

-

3

-

3

-

iskolabusszal

ebből

ebből


falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)

Alsós (1-4.)

ebből

tömegközlekedéssel iskolabusszal

ebből

ebből



Felsős (5-8.) más településről bejáró

iskolabusszal

ebből

ebből



Az intézménybe más településről egy óvodás jár, őt a szülő hordja. Az 1-4. évfolyamon 1 fő, az 5-8. évfolyamon pedig 3 fő bejáró van, szállításukat falugondnoki szolgálat látja el. 108


4.3.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.3.3.1. A nevelés, oktatás eredményességét befolyásoló szakmai munka Nem biztosított a teljes szakos ellátottság. Nincs kémia és testnevelés szakos pedagógus. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő 8 főállású pedagógus közül az elmúlt három évben ketten vettek részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen (kooperatív tanulás). A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos lenne, de az alacsony pedagógus-létszám ezt nagyon megnehezíti.

4.3.3.2. Lemorzsolódás az intézményben Az intézményben évek óta nem tapasztalható lemorzsolódás. 250 óránál többet hiányzó tanuló nincs. A 2009/2007. tanévtől egy magántanulót tartanak számon. 4.3.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel A tanórán kívüli programok közül az intézményben csak napközi és szakkör működik. A kilenc napközis egy összevont csoportban tevékenykedik. 25 tanuló szakkörös.

4.3.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Jelenleg nem vesznek részt semelyik iskolán kívüli segítő programban.

4.3.3.5. A kompetenciamérések eredményei 2003 Országos kompetenciamérés eredménye

Iskola átlaga

2004 Országos átlag

Iskola átlaga

2006 Országos átlag

Iskola átlaga

2008 HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga


Szövegértés 6. évfolyam

nincs adat

500

nincs adat

509

nincs adat

-

493

nincs adat

-

8. évfolyam

nincs adat

–

nincs adat

500

475

-

497

475

-

Matematika 6. évfolyam

nincs adat

500

nincs adat

505

nincs adat

-

493

nincs adat

-

8. évfolyam

nincs adat

–

nincs adat

500

537

-

494

537

-

A kompetenciamérés adatsora nagyon hiányos. 109


A matematika eredmények kifejezetten jónak mondhatók. A szövegértés alatta marad az országos átlagnak, de a különbség nem éri el a 10%-ot.

4.3.3.6. Továbbtanulási mutatók A nyolcadik évfolyam létszáma az elmúlt években nagyon alacsony, mindössze néhány (3-5) fő. A gimnáziumot és az érettségit adó szakközépiskolai képzést választják. Az utóbbi három évben egy gyermek sem tanult tovább szakiskolában.

4.3.4. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei Az intézményben nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. Egy számítástechnikai szaktanterem van, ahol a tanulók 6 db. min. P4 szintű számítógéppel dolgozhatnak, négy internet hozzáférési lehetőséggel. Egy tornateremben biztosított a testnevelés.

4.3.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Kapcsolatot ápolnak az Országos Szlovén Önkormányzattal és a Szlovén Szövetséggel. Rendszeres a kapcsolatuk a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnőkkel. A védőnő az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat, ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel.

4.4. Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda Fenntartó: Felsőszölnök és Alsószölnök Községek Önkormányzata OM azonosító: 036688 Székhely (002) (általános iskola) Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda 9985 Felsőszölnök Templom u. 10/1. Telephely (003) (óvoda) Kossics József Kétnyelvű Általános Iskola és Óvoda 9985 Felsőszölnök Templom u. 5. Az intézmény kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, valamint kisebbségi óvodai nevelést biztosít. Az általános iskolában – a 130/1995. (X.26) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvében foglaltaknak megfelelően – bővített szlovén nyelvoktató kisebbségi oktatás, nemzetiségi két tanítási nyelvű (magyar és szlovén) oktatás folyik. 110


Az óvoda 1 vegyes csoporttal (8fő) üzemel.


65 fő


32 fő


33 fő

SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban

-/-

Más településről bejárók HH / HHH

17 -/-

Jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Nincs SNI és enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló sem. Jelenleg 18 tanuló veszi igénybe a napközit. A munka 1 vegyes csoportban folyik. A tanulói összetétel osztályonként

évfolyam és/vagy óvodai csoport foka

gyermek és/vagy tanuló létszám az évfolyamon

gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint

Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

SNI

Összesen

HH/HHH

1. osztály

13

-

-/-

-

13

-/-

-

-

-/-

2. osztály

7

-

-/-

-

7

-/-

-

-

-/-

3. osztály

6

-

-/-

-

6

-/-

-

-

-/-

4. osztály

6

-

-/-

-

6

-/-

-

-

-/-

5. osztály

6

-

-/-

-

6

-/-

-

-

-/-

6. osztály

4

-

-/-

-

4

-/-

-

-

-/-

7. osztály

14

-

-/-

-

14

-/-

-

-

-/-

8. osztály

9

-

-/-

-

9

-/-

-

-

-/-

111


A rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg az intézménybe sem HH, sem pedig HHH tanuló nem jár. Jelenleg nincs SNI tanuló (így enyhe fokban értelmi fogyatékos sem). A fentiek miatt a szegregáció nem vizsgálható.

4.4.2. A bejárók és utazási feltételeik összesen

halmozottan hátrányos helyzetű

73

-

8

-


-

-

iskolabusszal

-

-


-

-

egyéni (szülők személygépkocsival)

-

-

32

-

10

-

10

-

iskolabusszal

-

-


-

-

33

-

A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben

Óvodába jár

ebből

ebből


Alsó tagozatos (1-4.) tömegközlekedéssel ebből

ebből

ebből


egyéni (szülők személygépkocsival) Felső tagozatos (5-8.)

ebből

ebből


7

-


7

-

iskolabusszal

-

-


-

-

egyéni (szülők szgk.-val)

Az intézménybe más településről nem hordanak óvodást. Az 1-4. évfolyamon tíz, az 5-8. évfolyamon hét bejáró tanuló van, ők tömegközlekedéssel jutnak az iskolába.

4.4.3. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 4.4.3.1. A nevelés, oktatás eredményességét befolyásoló szakmai munka Nem biztosított a teljes szakos ellátottság. Nincs fizika, informatika és ének-zene szakos pedagógus. A hiány érinti az összes felsős tanulót. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő 12 főállású pedagógus közül az elmúlt három évben senki nem vett részt 30 órás korszerű módszertani továbbképzésen.

112


A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos lenne, de az alacsony pedagógus-létszám ezt megnehezíti.

4.4.3.2. Lemorzsolódás az intézményben Az intézményben évek óta nem tapasztalható lemorzsolódás. 250 óránál többet hiányzó tanuló és magántanuló nincs.

4.4.3.3. A tanórán kívüli programokon való részvétel Az intézmény minden tanulója (65 fő) részt vesz kisebbségi programokon, emellett mindenki szakkörös is. Az iskolai nyári táborozáson az elmúlt tanévben 35 tanuló vett részt. A 18 napközis egy összevont csoportban tevékenykedik.

4.4.3.4. Az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Jelenleg nem vesznek részt semelyik iskolán kívüli segítő programban.

4.4.3.5. A kompetenciamérések eredményei Az országos kompetenciamérés eredményeiről nincs adat.

4.4.3.6. Továbbtanulási mutatók A nyolcadik évfolyamok létszáma nagyon alacsony. Az elmúlt években mindegyik végzős nyolcadikos továbbtanult. Mind a gimnáziumot és az érettségit adó szakközépiskolai képzést, mind a szakiskolát egyaránt választják.

4.4.4. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei Az intézményben nincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba. Van viszont egy nyelvi labor. Van ugyan egy számítástechnikai szaktanterem, de a számítógépparkkal és az internet hozzáféréssel kapcsolatos adatok hiányoznak. Egy tornateremben biztosított a testnevelés.

4.4.5. Intézményi és szervezeti együttműködések Kapcsolatot ápolnak az Országos Szlovén Önkormányzattal és a Szlovén Szövetséggel. Rendszeres a kapcsolatuk a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal és a védőnőkkel. A védőnő az előírásoknak megfelelően és szükség szerint is látogat, ha bármilyen probléma adódik, soron kívül felveszi a kapcsolatot az érintettekkel. 113


4.5. Általános Iskola, Rábagyarmat Az intézmény a csákánydoroszlói székhelyű Csaba József Általános Művelődési Központ (OM azonosító: 036643) tagintézménye. Fenntartója a Körmendi Kistérséghez tartozó Csaba József Általános Művelődési Központot Fenntartó Társulás. Telephely (006) Általános Iskola Rábagyarmat 9961 Rábagyarmat Város u. 1. Intézménybe járó tanulók létszáma

72 fő


46 fő


26 fő

SNI tanulók integrált gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban szegregálva HH / HHH tanulók gyógypedagógiai külön csoportban/összevont osztályban Más településről bejárók HH / HHH

6 fő 6 fő 8/3 fő 17 fő 2/1 fő

Az általános iskola 85 férőhelyes. A 2009-2010 októberi statisztika szerint a tanulólétszám 72 fő. Az intézmény kihasználtsága így 84,7 %-os. Az intézménybe járó gyermekek 11,11%-a hátrányos helyzetű. A HHH tanulók aránya viszonylag alacsony: 4,16%. Az összes tanulólétszámból 6 fő az SNI tanuló. Arányuk meghaladja a 7%-ot: 8,33%. Nincs közöttük enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló. A 2009/2010. tanévben 18 tanuló veszi igénybe a napközit, ez a teljes tanulólétszám 25%-a. A munka 1 csoportban folyik. A napközisek többsége alsós. Az intézményben 1-6. évfolyamon, évfolyamonként egy-egy osztállyal, normál tanterv szerint folyik a nevelő, oktató munka. Ennek megfelelően a szegregáció nem vizsgálható. Nem biztosított a teljes szakos ellátottság. Nincs rajz, technika és informatika szakos pedagógus.

4.6. III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium Fenntartó: Szentgotthárd Város Önkormányzata OM azonosító: 036752 Székhely (001): III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium 114


9970 Szentgotthárd Honvéd u. 10. Tanulólétszám

Előző iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya, az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva, az első évfolyamon (%)

Spec. szakiskolai képzés össz.

össz.

HH

HHH

HH

HHH

Szakközépiskolai képzés össz.

HH

HHH

169 25 10 Szakiskolai képzés

359 16 2 Szakközépiskolai képzés

össz.

össz.

5

HH

HHH

2 Szakiskolai képzés

HH

Gimnáziumi képzés össz.

-

HHH

-

HHH

Gimnáziumi képzés

össz.

4 1 Szakközépiskolai képzés

HH

HH

HHH


-

1

1

-

Spec. szakiskolai képzés

Szakiskolai képzés

Szakközépiskolai képzés


Magántanulóvá vált

össz.

Kollégiumi férőhelyek és kollégisták Szervezett utaztatási programban résztvevők száma

össz.


össz.

Más településről bejáró tanulók száma

HHH


Évfolyamvesztéssel továbbhaladt

Út az érettségihez, Út a szakmához Programban résztvevők

HH


HH

HHH

össz.

Spec. szakiskolai képzés HH

5

HHH

össz.

HH

-

HHH

össz.

HH

-

HHH

HH

HHH


össz.


HHH

2 Szakiskolai képzés

össz.


HH

HH

HHH


össz.

HH

HHH

105 20 6 Rendelkezésre álló férőhely (alapító okirat szerint) 42 -

össz.

HH

HHH

össz.

7 1 Szakközépiskolai képzés össz.

HH

-

HHH

össz.

HH

-

HHH

-

HH

HHH


össz.

Szakközépiskolai képzés

HHH


össz.

1 Szakközépiskolai képzés

HH

HH

HHH


össz.

HH

HHH

össz.

HH

HHH

192

13

2

-

-

-

Kollégisták száma 44

-

Az intézményben nappali, iskolarendszeren kívüli és felnőttképzés folyik 1; 2; 2+2; 2+3; 4+1; 4+2; 5+1 évfolyamokkal. Az elsajátítható OKJ szakmák: számítástechnikai programozó (emelt szintű), gazdasági informatikus (emelt szintű), számítástechnikai szoftverüzemeltető, számítógép-kezelő (használó), automatizálási technikus (elektronikai szakirány), környezetvédelmi technikus (gépészeti szakirány), faipari technikus, asztalos, élelmiszer- és vegyi áru kereskedő, gazdasági informatikus, vendégfogadós, vendéglátó technikus, rendszerinformatikus, szabász, varrómunkás, NC-CNC gépkezelő, kerámiakészítő. Az intézmény ellátja a szlovén nemzetiségi kisebbségi nyelv oktatását. Az iskola alapító okirat szerinti kapacitása 550 fő, jelenleg 528 fő tanul az intézményben, így 96%-os a kihasználtsága. Az intézményhez tartozik egy 42 férőhelyes kollégium, melyben jelenleg 44 tanuló lakik, ezzel a kihasználtsága 104% %-os. 115


A szakiskolai évfolyamokon a tanulók 14,79 %-a, míg a szakközépiskolai évfolyamokon 4,45 %-a hátrányos helyzetű. A HHH tanulók aránya a szakiskolai évfolyamokon 5,91 %, a szakközépiskolai évfolyamokon azonban még az 1%-ot sem éri el: 0,55 %. A lemorzsolódás arány az első évfolyamon mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai osztályokban nagyon alacsony: 1 %. Út az érettségihez / Út a szakmához Programban egy tanuló sem vesz részt.

116


5. A helyzetelemzés összegzése Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő közoktatási intézményekben a hátrányos helyzetűek aránya - a rábagyarmati Manó Óvoda kivételével (42,85%) – sem az iskolákban, sem az óvodákban nem éri el a kritikus 40%-ot (általános iskolák együttes aránya: 21,61%; óvodák együttes aránya: 17,33%). Az intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetűek együttes aránya az országos átlag alatti (általános iskolák: 6,17%; óvodák: 4,53%). Az általános iskolákban az SNI tanulók aránya - a rábagyarmati általános iskola kivételével (8,33%) – nem haladja meg a 7%-ot (együttes arány 4,36%), az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulóké pedig az 5%-ot (együttes arány 1,59%). A SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama épületében 15 fő enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót gyógypedagógiai csoportokban szegregáltan nevelnek, oktatnak. Az óvodákban mindössze öt SNI gyermeket regisztráltak. Enyhe fokban értelmi fogyatékos óvodás nincs. A többi SNI tanuló integrálása megtörtént. A szülői nyilatkozatok nagyon esetlegesek, így jelenleg nincs hiteles és tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan. Hiteles és tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan jelenleg nem megoldott kistérségi szinten, és szervezetszerűen. Ennek eredménye, hogy az adatlapok ilyen jellegű óvodás és iskolás létszámadataiban pontatlanságok tapasztalhatók, így eltérések mutatkoznak. Szentgotthárdon magas a harmadik életévüket betöltött, de az óvodába be nem íratott gyermekek száma. Nincs pontos kimutatás arról, hogy hány tanuló jár el iskolába más településre. A közoktatási közszolgáltatások jelentős részét a társulás saját fenntartásában működtetik. Az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és az iskolai napközi fenntartói hátterének biztosításába a többcélú társulás mellett az önkormányzatok is bekapcsolódnak. A társulás településein élők számára a vizsgált közszolgáltatások majdnem teljes skálája nagyobb erőfeszítés nélkül elérhető. Vannak viszont olyanok, amelyek csak az akár több tíz kilométerre lévő megyeszékhelyen vehetők igénybe (korai fejlesztés és gondozás, pályaválasztási tanácsadó). A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Így, az ezen szolgáltatás iránti igények felmérése nem halasztható. 117


A társulás területén működő közoktatási intézmények egyikében sem igényelnek integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást. Az általános iskolákban a szakos ellátottságnál komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az óvodapedagógusok száma – Alsószölnök kivételével – és a dajkák képesítése megfelel a törvényi előírásoknak. A lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya messze az országos átlag alatt marad, közöttük kevés a HHH tanuló. A társulás területén 250 óránál többet hiányzó évek óta nem volt. Nagyon alacsony a magántanulók aránya is. A kompetenciamérések adatai nagyon hiányosak. A rendelkezésre álló értékek – sem matematikából, sem szövegértésből – nem térnek el jelentős mértékben az országos átlagtól, a különbség nem éri el a 10%-ot. Az elmúlt három tanévben minden gyermek továbbtanult. A gimnáziumot választók aránya az országos átlag alatt marad. A legnagyobb számban szakközépiskolában tanulnak tovább. A szakiskolát választók aránya meghaladja az országos átlagot. Az általános iskolákban – elsősorban finanszírozási okokból – kevés tanórán kívüli programot szerveznek (pl. nincs a SZOI általános iskoláiban szakkör, erdei iskola – Apátistvánfalván kisebbségi programok, erdei iskola, nyári tábor, alapfokú művészetoktatás - Alsószölnökön erdei iskola, alapfokú művészetoktatás). Csak egy intézményből és onnan is csak kevesen vesznek részt az iskolán kívüli segítő programokban (SZOI Általános Iskolájának Széchenyi István 5-8. évfolyama – Útravaló Program). Az általános iskolákban nem vezetik pontosan minden területen (pl. továbbtanulási mutatók, kompetenciamérés eredményei, tanórán kívüli programok) a HH/HHH gyermekek arányát. Az intézmények csak részben alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát, a differenciáló módszertant, ezek körének bővítése elengedhetetlen. Az átgondolt továbbképzési stratégiával, és az első tantestületi, szervezett továbbképzéseken való részvétellel a további felkészülés nem halasztható. A kisebb intézményekben a pedagógusok létszáma nehezíti az ezeken való részvételt. A korszerű módszertani kultúrára való felkészülést segítő továbbképzéseken való részvétel nagyon fontos, de a valódi segítséget ezek alkalmazása jelenti, melyre az intézmények nevelőtestületeinek folyamatosan törekednie kell.

118


Mind az óvodákban, mind az általános iskolákban tapasztalhatók a tárgyi, infrastrukturális háttér hiányosságai. A tárgyi feltételek javításra szorulnak, mert a hiányosságok a nevelő-oktató munka minőségét, valamint annak hatékonyságát befolyásolhatják. Jelenleg még hiányosságok vannak a pedagógiai és a nevelési programban szereplő eszközök tekintetében is. Az akadálymentesítés nem vagy csak részben történt meg. A társulás által beadni kívánt pályázat egyik kiemelt célja, hogy maradéktalanul megteremtse a hátránykompenzálás mielőbbi megvalósításához szükséges infrastrukturális hátteret.

119


Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

120


6. AZ OKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG VIZSGÁLATA – A helyzetelemzésből következő lépések 6.1. Szükséges beavatkozások a vizsgálati szempontok alapján Vizsgálati szempontok

Helyzetelemzés

Szükséges, elvárt beavatkozások

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata a társulásban 1. Biztosítottak, illetve elérhetők (egyenlő mértékben) az alábbi közszolgáltatások a településen (társulásban) élők számára.

A társulás lakói számára a közszolgáltatások nagy részben hozzáférhetőek.

Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok: • Gyógypedagógiai tanácsadás • Korai fejlesztés és gondozás • Fejlesztő felkészítés • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás • Gyógytestnevelés

A közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok ellátottak, többségük a kistérség központjában, Szentgotthárdon vehetők igénybe. A gyógypedagógiai tanácsadás Szentgotthárdon és Körmenden, a nevelési tanácsadás Körmenden biztosított. A korai fejlesztésért a megyeszékhelyre kell utazni, de a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás is Szombathelyen érhető el.

Gyermekjóléti alapellátások: • Gyermekjóléti szolgáltatás • Gyermekjóléti szolgálat • Bölcsőde • •

•

Iskolai napközi Családi napközi Házi gyermekfelügyelet

A gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet és a családi napközi ellátatlan. A város önkormányzata által fenntartott bölcsőde működik Szentgotthárdon. Az iskolai napközi minden általános iskolában, helyben működik, így az azt igénylő 121


tanulók számára biztosítottak a délutáni foglalkozások.

Gyermekjóléti szakellátások: • Családok átmeneti A rászorulók Körmenden otthona vehetik igénybe a családok átmeneti otthonát. Közoktatási intézményi feladatok: • Óvodai nevelés • Általános iskolai A kistérség 11 településén megoldott az óvodai nevelés. oktatás Az általános iskolai nevelésoktatás folyik 1-4. és 5-8. évfolyam Szentgotthárdon, Apátistvánfalván , Felsőszölnökön, Magyarlakon. Rábagyarmaton csak 1-6. évfolyam működik, a 7-8. évfolyamos tanulók a kistérségen • Alapfokú kívüli Csákánydoroszlóra járnak. művészetoktatás A települések önkormányzatai megállapodásainak megfelelően a tanulóknak 2-18 kilométert kell megtenni, hogy iskolába tudjanak járni. A kistérség területén alapfokú művészetoktatás csak Szentgotthárdon érhető el, de többen járnak Őriszentpéterre is. 2. A társulásban biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei. Biztosított-e az óvodás A társulás óvodás és tanköteles és tanköteles korosztályán belül biztosított a korosztályon belül a halmozottan hátrányos halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes helyzetűek nevelése. intézményes nevelése ? Biztosított-e a társulás A társulás területén van területén minden elégséges számú óvodai férőhely. halmozottan hátrányos Minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek helyzetű gyermek számára számára, hogy óvodába biztosított az óvodai ellátás, és járjon, és érvényesül-e a érvényesül a közoktatásról szóló közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX tv. 65. § (2) 1993. évi LXXXIX tv. 65. bekezdése. 122


§ (2) bekezdése ?

3. A társulás alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció. Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a társulás általános iskolái, tagintézményei, telephelyei között (nem tér el több mint 25%ban egymástól) ? Van a társulás bármely két településének közvetlen, közúttal összekötött szomszédságában olyan település, amely nem tagja a tárulásnak és bármely általános iskolájában eléri, vagy meghaladja a HH tanulók aránya a 40%ot ? Meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz

Magas azoknak a 3. életévét betöltött gyermeknek a száma (47 fő), akik nem vesznek részt óvodai nevelésben.

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott általános iskola telephelyei között nem tapasztalható 25%-ot meghaladó különbség a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát tekintve.

NINCS

Az SNI gyermekek együttes aránya a társulás közoktatási intézményeiben nem haladja meg a 7%-ot. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén általános iskolába járók között 38 fő SNI gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 3,88%. Az óvodákban jelenleg mindössze 5 SNI gyermek jár, arányuk: 1,13%.

123


viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (vagyis ez az arány több 7 %nál) ? Jelentősen meghaladjae a helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%) ? További szempontok az indokolatlanul magas SNI arányok csökkentését célzó beavatkozásokhoz: Kimutatható-e területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően ? Kimutatható-e területi koncentráció az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek lakóhelyét illetően ? Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént-e a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben ? (14/1994 MKM rendelet) Megvannak-e a közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók neveléseoktatása tekintetében ? Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya messze az országos átlag alatt marad. A társulás területén a SZOI intézményében 15 gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 1,96%. Az óvodákban jelenleg nincs enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermek.

Nem mutatható ki területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően. Nem mutatható ki területi koncentráció az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek lakóhelyét illetően. Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörtént a 14/1994. MKM rendeletben előírt gyakorisággal és időben. Ezt az intézmények megfelelően dokumentálják.

Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.

A közoktatási törvényben előírt feltételek csak részben biztosítottak az SNI tanulók nevelése-oktatása tekintetében. A személyi feltételek a törvényben rögzített minimumnak megfelelnek. Az együttnevelésre javasolt organikus okra visszavezethető SNI tanulók ellátásának megvannak a személyi feltételei fejlesztőpedagógus és logopédus által. Rehabilitációs foglalkozásokat is ők tartanak az SNI tanulóknak. A fentiek mellett az 124


nevelésének, oktatásának feltételei adottak-e ?

4. A társulás azonos típusú feladatot ellátó intézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében nincs jelentős eltérés. Van-e jelentős (25 %-ot is meghaladó) eltérés a társulás azonos típusú feladatot ellátó közoktatási intézményeiben a lemorzsolódási (évismétlési), valamint, a továbbtanulási mutatókban ? Van-e jelentős (25 %-ot is meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos vizsgálatok (kompetencia-mérések) intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a társulás azonos típusú feladatot ellátó közoktatási intézményei között ? 5. A társulás azonos típusú feladatot ellátó intézményei között a nevelés-oktatás feltételeiben nincs jelentős különbség. Van-e hiányosság és jelentős eltérés a település intézményeiben, illetve

intézményekben tapasztalható infrastrukturális hiányosságok és nem teljes a módszertani felkészültség az inkluzív pedagógiára, mely elengedhetetlen az SNI tanulók integrált nevelésébenoktatásában.

A lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya messze az országos átlag alatt marad, ennek megfelelően nincs jelentős (25 %-ot meghaladó) eltérés a társulás azonos típusú közoktatási intézményeiben a lemorzsolódási, valamint, a továbbtanulási mutatókban. A kompetenciamérések adatai nagyon hiányosak. A rendelkezésre álló adatok alapján nincs 25 %-ot meghaladó eltérés a kompetencia-mérések intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a társulás azonos típusú közoktatási intézményei között.

Az általános iskolákban a szakos ellátottságnál komoly hiányosságok tapasztalhatók.

A teljes szakos ellátottság, valamint a törvényi előírásoknak megfelelő pedagóguslétszám biztosítása. 125


az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erőforrás és szakos ellátottság tekintetében ?

Van-e jelentős eltérés a társulás intézményeiben, illetve a társulás azonos típusú intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében ?

Teljesülnek-e a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994. MKM rendelet 7. sz. mellékletében) foglaltak a település minden intézményében és feladat-ellátási helyén ?

Igényelnek-e kiegészítő normatív v. egyéb támogatásokat (integrációs- és képességki-

A kistérség területén működő általános iskolákban csak a SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyamán és a Széchenyi István 5-8. évfolyamán biztosított a teljes szakos ellátottság. Apátistvánfalván jelenleg nincs kémia és testnevelés szakos tanár. Felsőszölnökön jelenleg nincs fizika, informatika és ének szakos tanár. Rábagyarmaton jelenleg nincs rajz, technika és informatika szakos tanár. Az óvodapedagógusok száma – Alsószölnök kivételével megfelel a törvényi előírásoknak. Az infrastrukturális feltételek tekintetében nincs jelentős eltérés a társulás intézményeiben, illetve az egyes intézmények és azonos típusú tagintézményei között. A SZOI esetében a telephely és a tagintézmények közötti eltérés – az intézményegységek sajátos funkciója miatt – nem értékelhető. Az óvodák esetében nincs jelentős eltérés a társulás településeinek intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében. 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlistán szereplő beszerzések nem teljesültek maradéktalanul. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén működő közoktatási intézmények egyikében sem részesülnek a gyermekek

Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. Intézményi-, társulási együttműködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében.

126


bontakoztató felkészítés támo-gatása, gyógyped. oktatás és nevelés, kisebbségi oktatás) ? Milyen tevékenységek, szolgáltatások megvalósítására fordították a forrásokat ? A társulás közoktatási intézményei egyenlő arányban részesülnek-e a fenntartói hozzájárulásokból, az egyéb támogatásokból ?

integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatásban.

Nincs jelentős eltérés.

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben 6. A vizsgált intézmény nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban – beleértve a tagozatos v. emelt szintű oktatást is (nem tér el több mint 25 %-ban egymástól) ? Amennyiben az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is biztosítja, rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) ?

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban kiegyenlített.

Részben rendelkezésre állnak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek; a kötelező felülvizsgálatok is megtörténtek. Apátistvánfalván jelenleg nincs kémia és testnevelés szakos tanár. Felsőszölnökön jelenleg nincs fizika, informatika és ének szakos tanár. Rábagyarmaton jelenleg nincs rajz, technika és informatika szakos tanár. A tárgyi feltételeknél is

A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók minőségi oktatásához szükséges beavatkozási minimum a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek teljes körű biztosítása.

127


Meghaladja-e az intézmények-ben az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7 %-ot, illetve, az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5 %-ot ?

Vállalják-e az intézmények a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását ?

tapasztalhatók hiányosságok. Az SNI gyermekek együttes aránya a társulás közoktatási intézményeiben – a rábagyarmati általános iskola kivételével (8,33%) – nem haladja meg a 7%ot. Az intézmények által szolgáltatott adatok szerint a társulás területén általános iskolába járók között 38 fő SNI gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 3,88%. Az óvodákban jelenleg 5 SNI gyermek jár, arányuk: 1,13%.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya messze az országos átlag alatt marad. A társulás területén a SZOI intézményében 15 gyermeket tartanak nyilván, arányuk az összlétszámon belül: 1,96%. Az óvodákban jelenleg nincs enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermek. Minden olyan esetben, ahol az integrált oktatás megvalósítható, vállalják az intézmények a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását. A SZOI Arany János 1-4 évfolyamos tagintézményében 15 fő enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulót gyógypedagógiai tagozaton, szegregáltan oktatnak. Az ő esetükben nincs lehetőség az integrációra.

Az SNI tanulók inkluzív oktatása biztosítása felmenő rendszerben belépő évfolyamokon. A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

7. A vizsgált intézményben biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 128


eredményes oktatása. Meghaladja-e az intézményekben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos feladatot ellátó intézménytípus országos átlagát ? Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az adott iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál ?

Van-e jelentős eltérés az intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók illetve a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében ? Részesülnek-e az intézményekben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokban ? 8. A vizsgált intézményekben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási feltételei megfelelően biztosítottak. Megfelelő-e az intézményben a szakos ellátottság ? Rendelkezésre állnak-e képzett segítő szakemberek ?

A kistérség közoktatási intézményeiben a lemorzsolódás aránya jelenleg nagyon alacsony. Az évfolyamismétlők aránya messze az országos átlag alatt marad. A 250 óránál többet hiányzó és magántanuló évente legfeljebb 1-1- fő. Az intézményekben az elmúlt tanévekben minden gyermek továbbtanult. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elsősorban szakiskolában tanulnak tovább.

Pályaorientációs programok. Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás). A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel.

A HHH tanulók arányairól nagyon hiányosak az adatsorok. Az intézményekben kevés a HHH tanulók száma. A meglévő adatok alapján a részvételi arányuk ezeken a foglalkozásokon az összlétszámuk arányának megfelelőnek mondható. Jelenleg csak a SZOI tanulói vesznek részt iskolán kívüli segítő programban – csak az Útravaló Programban és csak kis létszámban.

Az általános iskolákban a szakos ellátottságnál komoly hiányosságok tapasztalhatók. A kistérség területén működő általános iskolákban csak a SZOI általános iskolájának Arany János 1-4. évfolyamán és a

A programokban való részvétel szükségessége, a programok népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülők körében (különös tekintettel az Arany János Programra).

A szakos ellátás kiteljesítése.

129


Megfelelőek-e az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményben ? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül (tagiskolák, feladatellátási helyek, osztályok között) az oktatás feltételei ? Az intézmények milyen mértékben alkalmazzák a korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében ? Van-e rendszeres kapcsolat,

Széchenyi István 5-8. évfolyamán biztosított a teljes szakos ellátottság. Apátistvánfalván nincs kémia, testnevelés, Felsőszölnökön fizika, informatika, ének, Rábagyarmaton rajz, technika és informatika szakos tanár. A SZOI általános iskolájában 3 főállású gyógypedagógus (1 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos; 2 fő értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos) látja el a munkát. Közülük két fő a gyógypedagógiai tagozaton tanít. Az intézményekben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok közül az elmúlt három évben 159 fő vett részt pedagógia – módszertani továbbképzéseken. Az oktatás infrastrukturális feltételei csak részben adottak. 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlistán szereplő beszerzések nem teljesültek maradé-talanul.

Nem minden esetben alkalmazzák maradéktalanul a korszerű, inkluzív pedagógiát, a differenciáló módszertant, a hátrányos helyzet kompenzálását segítő projektmódszert, mint fejlesztő programokat. Az intézményben folyó pedagógiai munkában résztvevő főállású pedagógusok az elmúlt három évben csak kis számban vettek részt pedagógiai – módszertani továbbképzéseken.

Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények illetve pedagógusok számára.

Helyzet- és igényfelmérés. Beavatkozás tervezése a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében. Pályázatok benyújtása.

A teljes nevelőtestületek módszertani fel-készítése, továbbképzéseken való részvétellel. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátításának előtérbe helyezése, az inkluzív pedagógia alkalmazása.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai 130


együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének érdekében ?

sikerességének érdekében az intézmények környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel rendszeres vagy esetekhez kapcsolódó kapcsolatban vannak.

131


6.2. Csomópontok kiemelése Tématerület

pontos adatszolgáltatás-adatvezetés

beóvodáztatás

szakemberhiány

deszegregáció

továbbtanulás

HHH tanulók eredményességét elősegítő szakmai fejlesztés

Aktorok önkormányzatok Óvodák általános iskolák szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) egészségügyi szektor (védőnő, háziorvos) szociális szektor (CSSK, GYEJÓ) civilek, CKÖ, óvodák önkormányzatok óvodák általános iskolák SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. évfolyama Önkormányzat egészségügyi szektor általános iskolák partner középiskolák pályaorientáció megvalósításában közreműködő egyéb partnerek (pl. munkaügyi központ, pályaválasztási tanácsadó munkatársai) mobilitási támogatást biztosító önkormányzat általános iskolák szakmai szolgáltatók

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2010-ben készítette el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részét képező Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést.

132


7. AZ INTÉZKEDÉSI TERV CÉLJA 7.1. Fő célkitűzések Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében lefektetettek megvalósításával lehetőség nyílik a helyzetelemzésben már feltárt, valós problémák orvoslására. Az intézkedési terv fő célja, a benne rögzítettek segítségével elérni, hogy - minden gyermek számára biztosított legyen az oktatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférés; - a jövőben egyszerre javuljon az oktatás eredményessége hatékonysága, ugyanakkor továbbra is mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés; - az iskolák használható tudást, valamint a tudás és képességek folyamatos fejlesztését megalapozó alapkészségeket adjanak át minden gyereknek, kiemelten a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához szükséges egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességfejlesztés és kompetencia alapú képzés segítségével; - a szükséges szakmai – tartalmi és módszertani – fejlesztések megvalósuljanak, mert a kompetencia alapú és integrált szemléletű korszerű pedagógiai módszereket alkalmazni tudó pedagógusok képesek a közoktatás modernizációjának a végrehajtására, emellett az infrastrukturális fejlesztések csak akkor járulhatnak hozzá az oktatás eredményességének és hatékonyságának javításához, ha mindez adott. EBBEN A SZELLEMBEN RÖVID-, KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ-TÁVÚ CÉLOK KERÜLTEK MEGFOGALMAZÁSRA.

7.2. Rövid-, közép- és hosszú-távú célok 7.2.1. Rövidtávú célok - Korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása, a HH/HHH tanulók számának pontos nyilvántartása, különös tekintettel a HH és HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon, eseményeken, valamint eredményeikről. - Az egyes településeken lakó, de nem a település intézményhálózatába beíratott óvodás gyermeke pontos azonosítása. Felmérés készítése az ebben a körben érintett HH/HHH arányról. - A szegregáció felszámolásához a gyógypedagógiai csoportok fokozatos leépítése felmenő rendszerben (első lépcsőfok). - Az inkluzív pedagógia gyakorlatának bevezetése. - Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések beindítása (különös tekintettel a projektmódszerre) az érintett nevelő-testület módszertani felkészítésével, továbbképzésével.

133


7.2.2. Középtávú célok - A 3. életévüket betöltő, de az óvodába be nem íratott gyermekek számának csökkenése. - A szakos ellátottság javítása. - Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések folytatása (különös tekintettel a projektmódszerre) az érintett nevelő-testület módszertani felkészítésével, továbbképzésével. - A szegregáció felszámolásához a gyógypedagógiai csoportok fokozatos leépítése felmenő rendszerben (2-3. lépcsőfok). - Az inkluzív pedagógia gyakorlatának bővítése. - A továbbtanulási mutatók eltolódása az érettségit adó középiskolák irányába a HHH tanulók esetében is. - Az iskolán kívüli programok körének bővítése. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli segítő programokba. - A tárgyi erőforrások fejlesztése.

7.2.3. Hosszú távú célok - A 3. életévüket betöltő, de az óvodába be nem íratott gyermekek számának további csökkenése. - A teljes szakos ellátottság. - Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár, folyamatos szinten tartása továbbképzésekkel. - A gyógypedagógiai tagozat megszűnik. - Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése. - A tárgyi erőforrások maximális biztosítása.

7.3. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv összefüggése a tervezett pályázati projekttel Az infrastruktúra-fejlesztési pályázat tartalma jelentős mértékben hozzájárul a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési környezetének javításához, a pedagógiai munka hatékonyságának növeléséhez az általános iskolában. A bővítés során két fejlesztés készül: 1.) Öltözők Az iskola épületében (a tornaszoba és külső pályák használhatósága érdekében) két különnemű öltözői blokk kerül kialakításra, kapcsolódva az iskola belső közlekedési rendszeréhez, mert az eddigi két kisméretű öltöző nem tudta biztosítani az osztályok egy időben történő elhelyezését. Az iskola jövőbeni elképzelése egy szabványméretű tornaterem építése. A tervezett öltözőblokkok ennek a 2. ütemben történő funkciónak a kiszolgálását is lehetővé teszi. 2.) Alapfokú művészetoktatási szárny 134


Az iskola fejlődése, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési környezetének javítása, a pedagógiai munka hatékonyságának növelése szempontjából elengedhetetlen a meglévő és új képzési rendszereknek helyet biztosító alapfokú művészetoktatási építményrész kialakítása, ahol a zenei és képzőművészeti foglakozások lebonyolítása biztosítható. A bővítmény két szinten helyezkedik el, melynek minden szintje összeköttetésben áll a meglévő iskolával, így az „A” és „B” jelű épületeknél kialakított akadálymentes lift itt is biztosítja az akadálymentes horizontális közlekedést. A földszinten akadálymentes wc is elhelyezésre került. A zenetermek a szükséges hangszigetelés biztosításával készülnek. Akadálymentesítés: Jelenleg csak az „A” épület földszintje közelíthető meg akadálymentesen a kialakított rámpán keresztül, az „A” ás a „B” épületrészek így a földszinten átjárhatók, de a többi szint akadálymentesen nem közelíthető meg. A „C” épületrészt csak kívülről lehet megközelíteni mozgáskorlátozottaknak. Az „A” és „B épületeket összekötő nyaktag közé akadálymentes lift készül, így az „A” és „B” épület minden használati szintje akadálymentesen megközelíthetővé válik. A „C” épület belső megközelítésére a 80 cm szintkülönbség leküzdését lépcsőlift fogja biztosítani. Az iskolában irányjelző és funkciójelző táblák kerülnek elhelyezésre. Gyengén látók számára az iskola egész területén vezetősáv kerül kialakításra. Nagyothallók részére induktív hurkos hallás-segítő kerül kialakításra. Energia-megtakarítás: A felújítás során megvalósul az iskolaépület energiatakarékos átalakítása is: födémek szigetelése, nyílászárók cseréje magas hőszigetelésűekre, homlokzati hőszigetelés, talajnedvesség elleni szigetelés.

135


8. AKCIÓTERV

Az intézkedés státusza* Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás Az intézkedés hatását mérő indikátor hosszútávon (6év)

Az intézkedés hatását mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés hatását mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Kiinduló értékek

Az intézkedés megvalósításának határideje Az intézkedés felelőse

Intézkedés

Cél

Hivatkozás a Helyzetelemzés megállapítására

136


Pontatlan, hiányos adatsorok a halmozott an hátrányos helyzetű gyermekek tekintetébe n. A szülők csak kis számban nyilatkozn ak a hátrányos helyzetről.

Pontos, kistérségi szintű adatbázis elkészítése. Az adatszolgáltat ás fontosságáról szervezett tájékoztatón az érintett szülők fele részt vesz. A nyilatkozatok száma 30%-kal emelkedik. A HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok felmérése, pontos vezetése.

A nyilatkozatok száma évente további 10%kal emelkedik. Az adatbázis folyamatos karbantartása.

2016-ra minden szülő nyilatkozik a hátrányos helyzetről. Az adatbázis folyamatos karbantartása.

Önkormányzat által biztosított.

Szülők tájékoztatása az adatszolgáltatás fontosságáról a HHH nyilatkozatok hatékonyabb begyűjtése érdekében. Az előnyök ismertetése. Adatok feltárása. Pontos kistérségi szintű adatbázis elkészítése.

2010. szeptembertől folyamatos

Megfelelő kistérségi szintű, tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan. Minél több szülő nyilatkozzon a hátrányos helyzetről.

Jegyzők

Jelenleg nincs megfelelő kistérségi szintű, tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan. A szülők csak kis számban nyilatkoznak a hátrányos helyzetről.

1

137


A hároméves kor-osztály adatai szerint legalább 47 gyermek nincs beíratva az óvodába. A számuk Szentgotth árdon a legmagasa bb.

A 3. életévét betöltött, óvodába be nem íratott gyermekek száma negyedével csökken.

A 3. életévét betöltött, óvodába be nem íratott gyermekek száma felére csökken.

A 3. életévét betöltött, óvodába be nem íratott gyermekek száma negyedére csökken.

Humán-erőforrás; pályázati forrás

Az érintett gyermekek azonosítása. A szülőkkel való kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében. Szülői nyílt napok szervezése. Minden érintett család meglátogatása. Szülői nyilatkozat minden óvodai nevelésbe be nem kapcsolt gyermekről. A gyermekek elhelyezése az óvodákban. Együttműködés erősítése minden lehetséges partnerrel. Érdekeltség megteremtéséhez külső források bevonása.

2010-től folyamatos

Beóvodázási mutatók további javítása. Lehetőség szerint, minden 3. életévét betöltött gyermek vegyen részt óvodai nevelésben.

Jegyzők, intézményvezetők

Van olyan 3. életévét betöltött gyermek, aki nem vesz részt óvodai nevelésben.

1.

138


Nincsenek pontos adatok arról, hogy a társulás területén élő 6-14 éves tanulók közül hányan járnak a társuláson kívüli általános iskolába.

Pontos adatbázis.

Az adatbázis karbantartása.

Az adatbázis karbantartása.

3.

Önkormányzati finanszírozás, pályázatok

Az iskolahasználók igényeinek megismerése; felmérések megrendelése, értékelése. Az intézmények erősségeinek feltárása. Az intézkedés megtervezése.

2010. szept. 31.

Pontos nyilvántartás a társulás területén élő, de a társuláson kívüli intézményekben tanuló 6-14 éves tanulókról.

Jegyzők

Nincs pontos nyilvántartás arról, hogy a társulás területén élő 6-14 éves tanulók közül hányan járnak a társuláson kívüli általános iskolába.

139


A SZOI Általános Iskolájának Arany János 1-4. Évfolyama épületében 15 fő enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót gyógypeda gógiai csoportokb an szegregálta n nevelnek, oktatnak.

Szegregált oktatás a 2010-2011-es tanévben már csak a 6., 7., és 8. évfolyamon.

2011-2012. szegregált oktatása a 7.-8. évfolyamon 2012-2013. tanévben szegregált oktatás a 8. évfolyamon.

2014-15. tanévtől a szegregáció teljes megszűnése, az integráció teljes kiépülése (Alapító Okirat). Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése .

3.


Intézkedési terv készítése a szegregáció megszüntetésére, annak fokozatos bevezetése.

2010-2015.

A szegregált oktatás teljes megszüntetése. Minden SNI tanuló integrált tanulási környezetben való ellátása. Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése.

Intézményvezető

Enyhe fokban értelmi fogyatékos, sajátos nevelési igényű tanulók szegregált oktatása.

140


Adatszolgáltatás rendszerének, dokumentumaina k kialakítása intézményen belül. Minden területen pontos adatvezetés.

2010-2011. tanévtől folyamatos

Korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH/HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon, eseményeken, valamint eredményeikről.

Intézményvezetők

Az általános iskolában nincs minden esetben pontos kimutatás a HH/HHH gyermekek részvételéről az egyes szolgáltatásokb an és foglalkozásoko n, ill. az eredményeikről .

A társulás általános iskoláinál hiányok tapasztalha tók a kimutatáso ka HH/HHH gyermekek részvételéről a tanórán kívüli foglalkozás ok esetében, a kompetenc iamérés eredménye inél, továbbtanu lási mutatókná l, lemorzsoló dásnál.

Adatszolgáltat ási rendszer kidolgozása és bevezetése a HH/HHH tanulók számáról, arányairól az egyes szolgáltatásokb an és foglalkozásoko n, ill. az eredményeikrő l.

Pontos nyilvántartás a HH és HHH tanulók eredményeirő l, részvételéről a különböző szolgáltatások ban, foglalkozások on és eseményeken.

Pontos nyilvántartás a HH és HHH tanulók eredményeirő l, részvételéről a különböző szolgáltatások ban, foglalkozások on és eseményeken.

3.

141


A nevelőtestü letek továbbképzési mutatói hiányosság okat tartalmazn ak.

Akkreditált pedagógus továbbképzése ken való résztvevők száma. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátítása és alkalmazása. A meglévő tanúsítványok száma 20%-kal emelkedik társulási szinten.

Akkreditált pedagógus továbbképzés eken való résztvevők száma. A hátrányos helyzet kompenzálásá t segítő módszerek elsajátítása és alkalmazása. 2011-2014. között minden pedagógus legalább egy tanúsítványt szerez a korszerű továbbképzés ekről.

Az inkluzív pedagógia, a differenciáló módszertan, a hátrányos helyzet kompenzálásá t segítő fejlesztő programok alkalmazása az intézményekb en. 2014-1015. tanévtől háromévente minden pedagógus legalább újabb egy tanúsítványt szerez a korszerű továbbképzés ekről.

1.

Továbbképzési normatíva, pályázatok

A teljes nevelőtestületek módszertani felkészítése, továbbképzéseken való részvétellel. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek elsajátításának előtérbe helyezése.


Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakítása (különös tekintettel a projektmódszerre és a kooperatív tanulásra) a teljes nevelő-testület módszertani felkészítésével, továbbképzésével. Végbemenjen a paradigmaváltás intézményi szinten.

Intézményvezetők

Nem mindenkor alkalmazzák maradéktalanul a korszerű, inkluzív pedagógiát. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő differenciáló módszerek alkalmazására a nevelőtestület többsége még nem készült fel.

142


A társulás általános iskoláiban a szakiskolá t választók aránya meghaladj a az országos átlagot. A halmozott an hátrányos helyzetűe k is többnyire ezt az iskolatípu st választják.

Az érintett gyermekek szüleinek legalább fele részt vesz az Útravaló ösztöndíj programot és az Arany János programot népszerűsít előadásokon. A hetedikes tanulók legalább harmada és a nyolcadikos tanulók fele részt vesz önismereti (pályaválasztási ) tréningen.

A hetedikes tanulók legalább fele és a nyolcadikos tanulók háromnegyed e részt vesz önismereti (pályaválaszt ási) tréningen. Minden tanévben intézményenk ént legalább 1-1 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János programban. A tapasztalatok összegzése, a részt vevő tanulók továbbtanulás i és lemorzsolódá si arányairól készült értékelés.

A hetedikes tanulók legalább fele és minden nyolcadikos tanuló részt vesz önismereti (pályaválaszt ási) tréningen. Minden tanévben intézményenk ént legalább 2-2 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János programban. A tapasztalatok összegzése, a 1016-ig résztvevő tanulók továbbtanulás i és lemorzsolódá si arányairól készült értékelés.

Pályázatok, önkormányzati finanszírozás

Okok feltárása elemző munka. Megelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási terv készítése (A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel Önismereti (pályaválasztási) tréningen való részvétel. Arany János programban való részvétel, Útra való ösztöndíj program népszerűsítése.

2010. szeptembertől folyamatos

Több tanuló tanuljon tovább érettségit adó középiskolában.

Intézményvezetők, pályaválasztási felelősök, munkaközösségek

A szakiskolát választók aránya meghaladja az országos átlagot. A HHH tanulók elsősorban szakiskolában tanulnak tovább.

143

1.


A társulás általános iskolái közül csak a SZOI Általános Iskolájána k Széchenyi István 5-8. Évfolyam áról vesznek részt iskolán kívüli segítő programb an (itt is csak az Útravaló Programb an és kevesen).

Az érintett gyermekek szüleinek legalább fele részt vesz az Útravaló ösztöndíj programot és az Arany János programot népszerűsí-tő előadásokon. Egyéb segítő programok feltérképezése, a csatlakozás feltételeinek kidolgozása, propagálása, tájékoztatás az érintett tanulók és szüleik körében.

Minden tanévben, azokból az intézményekb ől, ahol a létszám lehetővé teszi (min. 20fő/évfolya m) intézményenk ént legalább 1-1 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János ill. más programban.

Minden tanévben, azokból az intézményekb ől, ahol a létszám lehetővé teszi (min. 20fő/évfolya m) intézményenk ént legalább 2-2 tanuló részt vesz az Útravaló ösztöndíj programban és/vagy az Arany János ill. más programban.

1.

Önkormányzati finanszírozás

A programok megismertetése, népszerűsítésére érintett tanulók és szüleik körében. Lehetőségek felmérése. Pályázatok. A programokon való részvétel.


A HH/HHH tanulók bevonása a különböző segítő programokba.

Intézményvezetők, gyermek-védelmi felelősök

Az iskolán kívüli segítő programokban jelenleg az intézmények közül csak egy érintett.

144


A Magyarla ki tagintézm ény kivételéve l, nincs a SZOI általános iskoláiban szakkör, erdei iskola, Apátistvá nfalván kisebbségi programo k, erdei iskola, nyári tábor, alapfokú művészet oktatás, Alsószöln ökön erdei iskola, alapfokú művészet oktatás).

Felmért igények, kész tervezet.

Legalább egy új tanórán kívüli programok bevezetése intézményenk ént.

Legalább egy újabb tanórán kívüli program bevezetése intézményenk ént.

1.

Pályázatok, normatív támogatások

Igényfelmérések. A kialakítás lehetséges formáinak meghatározása. Pályázatok benyújtása. Az új tanórán kívüli programok megszervezése.


A tanórán kívüli programok körének bővítése.

Intézményvezetők

Az általános iskolákban – elsősorban finanszírozási okokból – kevés tanórán kívüli programot szerveznek.

145


Szükségletekhiányok felmérések pontosítása. Intézkedési terv készítése (pályáztatás, továbbtanulási lehetőségek megteremtése).

2010-től folyamatosan

Teljes szakos ellátottság biztosítása.

Intézményvezetők, jegyzők

A társulás közoktatási intézményeiben a humánerőforrás és a szakos ellátottság terén hiányosság tapasztalható.

Alsószöln A szakemberökön hiány hiányzik a csökkenése. törvénybe n meghatáro zott óvodaped agógus létszám. Apátistvá nfalván nincs kémia, testnevelé s, Felsőszöln ökön fizika, informatik a, ének, Rábagyar maton rajz, technika és informatik a szakos tanár.

A szakemberhiány csökkenése.

Az óvodákban a törvényben meghatározot t pedagógus létszám. Teljes szakos ellátottság.

1.

146


11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelés i és eszközlist án szereplő beszerzése k nem teljesültek maradékta lanul. Az infrastrukturális háttér fejlesztésr e szorul Elsősorba na Nádasdy Tamás Általános Iskolában.

Kész felmérések. Átgondolt eszközfejlesztés i terv.

Beruházások kivitelezéséne k folyamata. 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesülése.

Beruházások, további eszköz fejlesztések megvalósulás a.

2.


Helyzet-és igényfelmérés. Intézkedési terv készítése. Pályázatok benyújtása. NYDOP közoktatási infrastruktúra pályázat 2. köre fizikai akadálymentesítés.


A tárgyi erőforrások maximális biztosítása, fejlesztése.

Jegyzők, intézményvezetők

A tárgyi, infrastrukturáli s háttér hiányosságai.

147


A intézmény ekben nem vagy csak részben történt meg az akadálym entesítés.

Kész műszaki tervek. Előteremtett pénzügyi források.

Megkezdett kivitelezés.

Teljes akadály mentesítés.

Pályázatok, önkormányzat

Műszaki tervek elkészíttetése. Pályázatfigyelés. Pályázatok benyújtása. Pénzügyi források előteremtése. A teljes akadálymentesítés munkálatainak az elvégzése : intézményekbe történő bejutás, és az intézményeken belüli akadálymentes közlekedés (rámpák, lift, ajtók kiszélesítése, vezetősávok, indukciós hallássegítő stb.)

2011.

A teljes akadálymentesítés.

Önkormányzat illetékes felelőse

A nevelésioktatási intézményekbe n nem vagy csak részben történt meg az akadálymentesí tés.

3.

148


A társulás területén jelenleg ellátatlan a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet.

Pontos igényfelmérés.

Pontos igényfelmérés alapján készült, kész beavatkozási terv.

A rászorulók igénybe tudják venni a családi napközit és a házi gyermekfelüg yeletet.

1.

Pályázatok

Igényfelmérés. A kialakítás lehetséges formáinak meghatározása. Pályázatok benyújtása. A hiányzó szolgáltatások megszervezése.

2009-2011.

* Az

Váljon elérhetővé családi napközi és a házi gyermekfelügyelet.

Jegyzők, polgármesterek

A gyermekjóléti alapszolgáltatás ok közül a családi napközi és a házi gyermekfelügy elet ellátatlan az intézményfennt artó társulás településein.

intézkedés státusza c. oszlophoz kódok: 1. 2. 3. 4. 5. x.

előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban felfüggesztve

149


9. MEGVALÓSÍTÁS A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás az általa fenntartott közoktatási intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a kistérség településein működő nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények vezetőit pedig felkéri, és a közoktatási szerződés megkötése/meghosszabbítása során figyelembe veszi az alábbiakat: legkésőbb a 2010-2011. tanév kezdetéig vizsgálják meg intézményük működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokat és iránymutatásokat, és biztosítsák, hogy e stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás – annak érdekében, hogy az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és a közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek a programban végrehajtandó feladatokra – gondoskodik folyamatos továbbképzésükről az érintett területeken. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja, hogy az akciótervben szereplő vállalásokról és az egyes intézményeket érintő konkrét feladatokról a társulás intézményei intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek, hogy az akciótervben vállalt feladatok maradéktalanul megvalósuljanak.

150


10. MEGVALÓSULÁST SEGÍTŐ EGYÉB PROGRAMOK Kiemelt programelem TÁMOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés

Ezek alapján meghatározott feladatok Tanulóbarát környezet kialakítása, oktatásszervezési keretek biztosítása. A tanulók fejlődésének nyomon-követése. Országos kompetenciamérés, diagnosztikus mérés, egyéni fejlesztési terv, IMIP elégedettségi mérései, IMIP önértékelés, egyénre szabott módszerekeszközök. Szülői környezet bevonása iskolacsalád kapcsolatának továbbfejlesztése.

Határidők

Célértékek

2013.

Kulcskompetenciák fejlesztése a NAT alapján. Egyéni kompetenciák fejlesztése. Új oktatásszervezési eljárások (kooperatív együttműködés, egyéni-páros, differenciált munka, projektek: szabadidős, tantárgyi, tantárgyközi, nem szakrendszerű oktatás, IKT a tanulásban, aktív tábla, digitális tananyagbázis), oktatási programcsomagok, modulok használata.

Feladatok státusza 3.

1.

Koordinációs feladat Pedagógusok, szülők, együttműködés e. Kapcsolati stratégia az iskolai környezet intézményeivel. Kapcsolat a szülői házzal. Szakmai vezetők együttműködés e.

Koordinációért felelős személy Jegyzők, intézményvezetők

151


Antiszegregációs terv

5-8. évfolyamon az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók felzárkóztató oktatása

2014-2015 . tanév

Jó gyakorlat példájának átadása, átvétele. Évfolyam-vesztés nélküli továbbhaladás. Alapfokú iskolai végzettség megszerzése. A 9-10 osztály eredményes elvégzése. A szakmai végzettség megszerzésével munkába állás lehetőségének megteremtése. Egyéni egzisztencia megteremtése.

3.

Kapcsolat a szülői házzal. Pedagógusok, szülők, együttműködés e. Kapcsolati stratégia az iskolai környezet intézményeivel. Szakmai vezetők együttműködés e.

Intézményvezető

152


11. KOCKÁZATELEMZÉS

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Megfelelő kistérségi szintű, tételes adatszolgáltatás a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozóan. Minél több szülő nyilatkozzon a hátrányos helyzetről. Pontos nyilvántartás vezetése.

Intézkedés leírása

Szülők tájékoztatása az adatszolgáltatás fontosságáról a HHH nyilatkozatok hatékonyabb begyűjtése érdekében. Az előnyök ismertetése. Adatok feltárása. Pontos kistérségi szintű adatbázis elkészítése.

Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszer kidolgozása. Nem használják az intézményekben a központilag kialakított adatszolgáltatási rendszert. Az adatokat szolgáltatók pontatlansága – nem megfelelő regisztráció. A szülő nem partner a HHH nyilatkozat adásában.

Kockázat következmén yének súlyossága (1-3)

Kockázat bekövetkezés ének valószínűsége (1-3)

3

0

3

1

3

1

3

2

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja Jogszabályi védelem (elő írják, hogy milyen adatszolgáltatási rendszert kell kialakítani). Az adatszolgáltatásért felelős személyek kijelölése az intézményen és az önkormányzaton belül. Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos vezetői tájékoztató, felelősök kijelölése. Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos korrekt tájékoztatás.

153


Beóvodázási mutatók további javítása. Lehetőség szerint, minden 3. életévét betöltött gyermek vegyen részt óvodai nevelésben.

Pontos nyilvántartás a társulás területén élő, de a társuláson kívüli intézményekben tanuló 6-14 éves tanulókról.

Az érintett gyermekek azonosítása. A szülőkkel való kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében. Szülői nyílt napok szervezése. Minden érintett család meglátogatása. Szülői nyilatkozat minden óvodai nevelésbe be nem kapcsolt gyermekről. A gyermekek elhelyezése az óvodákban. Együttműködés erősítése minden lehetséges partnerrel. Érdekeltség megteremtéséhez külső források bevonása.

Nem megfelelően működnek együtt a szülők.

Az iskolahasználók igényeinek megismerése; felmérések megrendelése, értékelése. Az intézmények erősségeinek feltárása. Az intézkedés megtervezése.

Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszert dolgoznak ki.

Az intézkedésre jogosult szakemberek nem megfelelő intézkedést hoznak.

2

1

Megfelelő szakemberek bevonása a szülők tájékoztatásába.

3

1

Szakmai egyeztetések, feladatok konkretizálása, megfelelő információáramlás biztosítása.

2

2

Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos vezetői tájékoztató, felelősök kijelölése.

154


A szegregált oktatás teljes megszüntetése. Minden SNI tanuló integrált tanulási környezetben való ellátása. Az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése.

Intézkedési terv készítése a szegregáció megszüntetésére, annak fokozatos bevezetése.

Korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása, különös tekintettel a HH/HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon, eseményeken, valamint eredményeikről.

Adatszolgáltatás rendszerének, dokumentumainak kialakítása intézményen belül. Minden területen pontos adatvezetés.

Korszerű pedagógiai módszer- és eszköztár kialakítása (különös tekintettel a projektmódszerre és a kooperatív tanulásra) a teljes nevelő-testület

A teljes nevelőtestületek módszertani felkészítése, továbbképzéseken való részvétellel. A hátrányos helyzet kompenzálását segítő módszerek

Olyan, nem megfelelő program kerül kidolgozásra, amely hátráltatja az integrációt.

3

1

A program kidolgozását jól felkészült szakemberek végzik.

Nem megfelelő adatszolgáltatási rendszert dolgoznak ki intézményen belül. Nem használják a pedagógusok az intézményben a HH/HHH tanulók adatainak nyilvántartására kialakított adatszolgáltatási rendszert.

2

2

2

1

Az adatszolgáltatás fontosságával kapcsolatos vezetői tájékoztató, felelősök kijelölése. Az adatszolgáltatásért felelős személyek kijelölése az intézményben.

Nem megfelelő programok kiválasztása.

3

1

Motiválatlan pedagógus.

3

1

A tantestület szakmai csoportokban vitatja meg, jelöli ki a legfontosabb fejlesztési irányokat. A szakmai csoportokban végzett munka során megvitatják miben 155


módszertani felkészítésével, továbbképzésével. Végbemenjen a paradigmaváltás intézményi szinten.

elsajátításának előtérbe helyezése.

Több tanuló tanuljon tovább érettségit adó középiskolában.

Okok feltárása, elemző munka. Megelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási terv készítése (A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társ. partnerekkel Önismereti (pályaválasztási) tréningen való részvétel. Arany János programban való részvétel, Útra való ösztöndíj program népszerűsítése.

A HH/HHH tanulók

A programok

segíthetik munkájukat, az új helyzetek megoldását a korszerű módszerek ismerete. Szakmai konzultáció biztosítása olyan intézményekkel, ahol már sikerrel alkalmazzák az új programokat. Nem valósul meg megfelelő oktatás helyi szinten.

3

2

2

1

2

1

A HHH tanulók választása továbbra is az alacsonyabb képzések felé irányul.

Az érintettek nem

Korrepetálások, középiskolai előkészítő szervezése, az érintett tanulók mentorálása. Az érettségit adó középiskolák bevonása a programba. Megfelelő tájékoztatás információ nyújtás a középiskola elvégzését követő elhelyezkedési és továbblépési esélyekről.

A programról korrekt 156


bevonása a különböző segítő programokba.

megismertetése, népszerűsítésére érintett tanulók és szüleik körében. Lehetőségek felmérése. Pályázatok. A programokon való részvétel.

kapnak elegendő információt vagy nem a megfelelő információs utat választják a tájékoztatásra a különböző segítő programokról. A program nem nyerte el az érintettek tetszését.

információkkal rendelkező szakember és az osztályfőnök segítsége.

2

2

3

2

Megfelelő szakemberek bevonása a pályázatok elkészítésébe.

Nem sikerült bekerülni a programba. A tanórán kívüli programok körének bővítése.

Teljes szakos ellátottság biztosítása.

Igényfelmérések. Kialakítás lehetséges formái meghatározása. Pályázatok benyújtása. Új tanórán kívüli programok megszervezése.

Szükségletek-hiányok felmérések pontosítása. Intézkedési terv készítése (pályáztatás, továbbtanulási

Személyes meggyőzés: miért jó a számára az a program.

Nem hirdetnek meg további tanórán kívüli programokat.

3

2

Fenntartói ellenőrzések.

Nincs megfelelő érdeklődő, nem tudnak elindulni az új programok. Nincs finanszírozási lehetőség.

3

2

3

2

Igényfelmérések. A programkínálat bővítése előtt.

Pályáztatás sikertelen.

3

3

Van jelentkező továbbtanulásra, de a fenntartó nem biztosítja a megfelelő kondíciókat a

3

2

Pályázatok írása. Megfelelő kapcsolat ápolása a kisebbségi önkormányzatokkal. Új kondíciók átgondolása a fenntartó részéről. A kondíciók átgondolása a fenntartó részéről.

157


lehetőségek megteremtése).

A tárgyi erőforrások maximális biztosítása, fejlesztése.

Helyzet- és igényfelmérés. Intézkedési terv készítése. Pályázatok benyújtása. NYDOP közoktatási infrastruktúra pályázat 2. köre fizikai akadálymentesítés.

A teljes akadálymentesítés.

Műszaki tervek elkészíttetése. Pályázatfigyelés. Pályázatok benyújtása. Pénzügyi források előteremtése. A teljes akadálymentesítés munkálatainak az elvégzése : intézményekbe történő bejutás, és az intézményeken belüli akadálymentes közlekedés (rámpák, lift, ajtók kiszélesítése,

továbbtanuláshoz. A fenntartónak nincs lehetősége a továbbtanulás finanszírozására

3

3

A kolléga, finanszírozás nélkül bevállalja a továbbtanulást.

Fenntartó nem tesz eleget a kötelezettségeinek.

3

1

Törvényi előírások.

3

2

A körjegyző és az intézményvezető-helyettes vezetésével pályázatfigyelő és író team megalakítása.

3

1

Akadálymentesítésre kiírt pályázatokon való részvétel.

3

3

Nem születnek sikeres pályázatok.

Nem tud az önkormányzat megfelelő forrást biztosítani.

Nem készül el a beruházás a megfelelő határidőre.

A határidő csúszás komoly szankcionálása a szerződésben.

158


vezetősávok, indukciós hallás-segítő stb.) Váljon elérhetővé családi napközi és a házi gyermekfelügyelet.

Igényfelmérés. A kialakítás lehetséges formáinak meghatározása. Pályázatok benyújtása. A hiányzó szolgáltatások megszervezése.

Nem megfelelő felmérés.

1

1

Megfelelő szakemberek bevonása a folyamatba.

Nem jön létre megfelelő együttműködés.

2

2

Kompromisszumos megoldások keresése.

159


12. KONZULTÁCIÓ, MONITORING, VISSZACSATOLÁS 12.1. Konzultáció és visszacsatolás A Társulási Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv a társult települések jelentős részének életét érinti. Ezért az érintett önkormányzatok vállalják, hogy a programot a képviselőtestületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátják. Ennek érdekében:  fórumokat szerveznek a közoktatási intézmények vezetői és dolgozói számára, melyre meghívják az érintett intézmények nem pedagógus munkatársait is,  fórumot szerveznek a szakmai és társadalmi partnereik számára, melyen megismertetik őket a programmal és annak várható eredményeivel,  a partnerek véleményét jegyzőkönyvvel dokumentálják, és az észrevételeket, amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával, a program megvalósítása során felhasználják.

12.2. Monitoring és nyilvánosság Cél: Az eredményesség megállapítása Feladat Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása. Módszer/eszköz Az adatok feldolgozása. Felelős Intézményvezetők és esélyegyenlőségi felelős. Gyakoriság Évente, az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján. Cél: Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését. Feladat Az éves eredmények közzététele. Módszer/eszköz Fórumok (intézményi, lakossági fórum). Felelős Intézményvezetők és a kistérségi többcélú társulás esélyegyenlőségi felelőse, PR/marketing szakembere. Gyakoriság Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet.

160


13. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSÉGI KÖRÖK Minden, a többcélú kistérségi társulással illetve a kistérség önkormányzataival és ezek közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben rögzítettek végrehajtásáért felelős személyt nevez ki, aki az alábbi felelősséggel rendelkezik: 1. Annak biztosítása, hogy a többcélú kistérségi társulás településein lakók, elsősorban az oktatási intézmények dolgozói és a szülők, valamint az érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet. 2. A közoktatási intézmények dolgozói, az önkormányzat döntéshozói kövessék a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat. 3. Az önkormányzatok és a közoktatási intézmények dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásához. 4. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetben megteszi a szükséges lépéseket. Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás kijelöli a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítóját, akinek feladata: 1. Az intézkedési terv megvalósításának koordinálása – az érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása. 2. Az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése. 3. Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A többcélú társulás munkaszervezete és a kistérségi önkormányzatok tisztségviselőinek és a közoktatási intézmények vezetőinek felelőssége: 1. Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete. 2. A diszkriminációmentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítása. 3. Ismereteik e téren való folyamatos bővítése. 4. A közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak ismerete, közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának

161


14. ÉRVÉNYESÜLÉS, MÓDOSÍTÁS Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, és az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, akkor Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa • elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, • megállapítja a felelősségeket, • intézkedési tervet készít. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

15. ZÁRADÉK A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet (az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel együtt) Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 2010. .................... ...-i ülésén megvitatta, és ........................... számú határozatával elfogadta.

.................................................. (: Társulási Tanács elnöke :)

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2010. évi Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzését és Intézkedési Tervét a Magisztérium LMG Humánerőforrás- és Térségfejlesztő Kft. munkatársai készítették, Szentirmai László vezető szakértő irányításával. 2010. március 20. ……………………………………. (: Szentirmai László :) tanügyigazgatási szakértő térségi tervezés és fejlesztés szakértő szakértői igazolvány száma: 009462-02

162


Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás átnézeti térképe:

A NYDOP-2010-5.3.1/A – „Kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” c. pályázatban érintett általános iskolai intézményegység összefoglaló adatai:

Általános iskolás összlétszám Ebből: 1-4. évfolyamon 5-8. évfolyamon Ebből: Szentgotthárd székhely Csörötnek tagintézmény

HH HHH SNI

fő 765 404 361 653 112

52,8 47,2 85,4 14,6

26,53 7,19 4,71

203 55 36

Ebből: integrált szegregált

bejáró

% -

21 15

208

27,19

163

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE SZENTGOTTHÁRD. Város és Térsége

Recommend Documents