Közművek felügyeletének intézményrendszere és a szabályozás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS 2014. április 9.
közfeladat – közszolgáltatás – közmű - közüzem
A közfeladat a régi Ptk. 74/G. § (2) bekezdése szerint: közfeladatnak minősül az az állami, vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás.) A közszolgáltatás a szolgáltatások azon sajátságos típusa, melynek legfőbb jellemzője a közösségi jelleg. Közszolgáltatás mindazon – az állam, a helyi önkormányzatok, vagy más szervezetek által nyújtott – szolgáltatás, amely a lakosok széles körének nyújt valamilyen ellátást.
közfeladat – közszolgáltatás – közmű - közüzem
Humán szolgáltatások • közoktatás • közművelődés • egészségügyi szolgáltatások Szociális ellátások • személyes gondoskodást nyújtó ellátások • pénzben nyújtott ellátások • természetben nyújtott ellátások
Műszaki, infrastrukturális szolgáltatások a) Közüzemi szolgáltatások • ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés, • elektronikus hírközlés, postai szolgáltatás, • közlekedés, • energiaellátás b) Kommunális szolgáltatások • köztemetők fenntartása • települési hulladék gyűjtése, szállítása és kezelése • kéményseprő-ipari szolgáltatás • közterületek tisztántartása
közfeladat – közszolgáltatás – közmű - közüzem
A közfeladat a régi Ptk. 74/G. § (2) bekezdése szerint: közfeladatnak minősül az az állami, vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. (pl. alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás.) A közszolgáltatás a szolgáltatások azon sajátságos típusa, melynek legfőbb jellemzője a közösségi jelleg. Közszolgáltatás mindazon – az állam, a helyi önkormányzatok, vagy más szervezetek által nyújtott – szolgáltatás, amely a lakosok széles körének nyújt valamilyen ellátást.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
A közmű kifejezés egy gyűjtőfogalom, amely egyészt azoknak a létesítményeknek az összessége, amelyek a települések lakóinak különböző – hosszabb ideig el nem halasztható – szükségleteit zömében vezetékhálózatok segítségével elégíti ki, másrészt az ezeket üzemszerűen működő vállalkozásoknak az összessége.
A közművek rendeltetési céljuk szerint is csoportosíthatók az alábbiak szerint: vízgazdálkodási, vagy vízi-közművek, melyeket: •a vízellátás (ivó- és ipari víz) továbbá •a csatornázás (szenny- és csapadékvíz-elvezetés) létesítményei határoznak meg. energiaellátó közművek: •a villamosenergia-ellátás és közvilágítás, •a vezetékes gázellátás, továbbá •a távhőellátás (fűtés és használati meleg víz) alkotóelemei képviselnek. távközlő közművek: •a hírközlő közművek, (telefon, távíró, telex) és •az egyéb távközlő hálózatok jelzőkészülékek (tv-kábel, csőposta stb.) jelentenek közműalagutak – közműfolyosók közműjellegű vezetékek
Területi csoportosítás: települési (víz, csatorna, távhő, kábeltévé)
regionális (víz, csatorna) országos (földgáz, villany) kontinentális (földgáz, villany) globális (távközlés)
szabályozás Honnan tudom, mit hol keressek?
melyik minisztériumhoz tartozik? 212/2010. Korm. r. engedélyezés/ felügyelet
Víz
Távhő
Hulladék
Kéményseprés
BM, NFM (VM)
NFM
VM, BM
BM
OKTVF MEKH
MEKH
OKTVF, OHÜ MEKH
OKF
Víz Nemzeti Vízstratégia 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (Vgt.) 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Vksztv.) 58/2013. Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Engedélyezés – felügyelet (OKTVF, MEKH, NFH) •vízjogi engedély •működési engedély 150.000 FEÉ MEKH státusza, hatásköre (több mint 30) Piac: •3200 + 1 ellátásért felelős •46 szolgáltató •több, mint 2000 víziközmű-rendszer •EU beruházások (települési szinten) •integráció - tulajdonosi szerkezet (eszköz, szolgáltató) Vksztv. 6. § (1) Víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. •állandó nagy eszközköltség
2012.: ivóvíz: 448 920 814 m3 szennyvíz: 364 025 053 m3
2013.: ivóvíz: 424 238 356 m3 szennyvíz: 354 400 350 m3
Vksztv 2. § 20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, 24. víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközműszolgáltató a felhasználó részére közszolgáltatási jogviszony keretében nyújtja (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok),
Szerződések Vksztv. 15. § (1) A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, az e törvényben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni. (2) Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött, Hivatal által jóváhagyott: a) vagyonkezelési szerződésen; b) koncessziós szerződésen; vagy c) bérleti-üzemeltetési szerződésen alapul.
közszolgáltatási szerződés Ptk. 6:256. § (Vksztv., Vhr.)
A víziközmű szolgáltatás díja Vksztv. 65. § (1) A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. (2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg. Közérdekű üzemeltető kijelölése – Vksztv. 32. §
Távhő Nemzeti Energiastratégia hőenergiára vonatkozó rendelkezései 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 157/2005. Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról Engedélyezés - felügyelet távhő termelés és szolgáltatás •távhőtermelői létesítmény létesítési (bővítés, átalakítás, megszüntetés, stb.) engedély (határozott idejű) •távhőtermelő működési engedély •távhő-szolgáltatói működési engedély MEKH – jegyző (felügyelet), NFH
Piac: •95 település (655 ezer lakás) - szigetüzem •207 távhőrendszer •5,9 TWh termelt villamosenergia •tulajdonosi szerkezet •állandó nagy eszközköltség Tszt. 3. §. q) távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;
Szerződések a távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony •polgári jog szabályai szerint oéves és ohosszútávú (legalább 5 éves) szerződéskötési kötelezettség közüzemi szerződés (Tszt.) - Ptk. 6:256. § közszolgáltatási szerződés DE az önkormányzat képviselő testülete rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, a hőmennyiség mérés helyét… Ármegállapítás a távhőszolgáltatásban A MEKH az ármegállapítással, árváltoztatással és a távhő-szolgáltatási támogatással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31ig küldi meg. •a távhő-szolgáltatónak értékesített távhő ára •lakossági felhasználónak és külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és HMV) díját (mint legmagasabb hatósági árat) - - - csatlakozási díj megállapítására a helyi önkormányzat rendelkezik hatáskörrel
Hulladék Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2013. évi CLXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről
Engedélyezés – felügyelet OKTVF, OHÜ, MEKH, NFH Piac: •3200 település, közel 10 millió lakos •integráció •EU beruházások (települési, regionális szinten – elsősorban társulási formában) – szelektív •189 közszolgáltató, melyből 147 minősített •lakossági hulladék: 2 726 e tonna (2013)
Ht. 2. § 27. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás; Szerződések Ht. 33. § (1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. 38. § (1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj Ht. 47/A. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. (2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év szeptember 30-ig megküldi. Ideiglenes és szükségellátás •2013. évi CXXXIV. törvény az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról •292/2013. Korm. rendelet a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről OKF
Kéményseprés 2012. évi XC. törvény a kéményseprőipariközszolgáltatásról 347/2012. Korm. rendelet a kéményseprőipariközszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról Engedélyezés – felügyelet OKF, mint tűzvédelmi hatóság Piac: •54 közszolgáltató •közel 10 millió lakos védelme – kötelező igénybevétel (szerződés nélkül) •a megyei önkormányzat az ellátásért felelős
A közszolgáltatási díj 3. § (1) Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjat a közszolgáltatási feladat tartalmától függő részletes szabályokra és a település szerkezetére figyelemmel határozza meg. (6) Az ellátásért felelős önkormányzat a feladatok díjmeghatározásánál egységesen a (2)-(5) bekezdés szerint meghatározott összeget alkalmazza. (7) A további évekre a díjak meghatározásánál a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző év október 1. és a tárgyév szeptember 30. közötti egy éves fogyasztói árindexszel korrigálva kell az előző évben aktuális maximum értéket figyelembe venni.
Kijelölés 511/2013. Korm. rendelet a nem rendszeres kéményseprőipariközszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről
Köszönöm a figyelmet!
dr. Szalóki Szilvia
[email protected]
