AZ EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETÕK EGYESÜLETÉNEK INFORMÁCIÓS LAPJA
HÍRLEVÉL
2010/5.
HÍREK, INFORMÁCIÓK, ESEMÉNYEK
XI. ÉVFOLYAM
KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ Tisztelt EGVE Tagok! Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete 2010. II. félévi közgyűlését jelen értesítéssel 2010. október 6 –án, szerdán 16 órára összehívom. Helyszín: Balatonfüred, Balaton Szabadidő és Konferencia Központ 8230 Balatonfüred, Horváth Mihály u.) mozi terem (kongresszusi helyszín) Napirend: 1. Elnöki beszámoló 2. Alapszabály módosítás 3. Egyebek 4. Vita, hozzászólás Felhívom az EGVE tagok figyelmét, hogy a közgyűlésre regisztrálni kell, tehát a félreértések elkerülése érdekében ez a regisztráció nem azonos a kongresszusra történő regisztrálással. A közgyűlésre történő regisztráció a mozi terem előtt lesz. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést ugyanezen napirendi pontokkal, a fenti helyszínre, 16.15-re ismételten összehívom. Minden kedves EGVE tagot kérünk, hogy vegyen részt a közgyűlésen a határozatképesség érdekében. Közgyűlési regisztráció 15.30-tól lehetséges. Az elnöki beszámoló jelen hírlevélben olvasható. Dr. Ari Lajos s. k. elnök
FIGYELEM! FELHÍVÁS! FIGYELEM! FELHÍVÁS! Kedves EGVE Tagok! Ezúton is kérünk mindenkit, akinek adataiban változás következik be(munkahely, lakcím, telefon, e-mail cím változás) feltétlenül jelezze az EGVE Budapesti Irodájában telefonon, vagy e-mailben.
Elnöki beszámoló Tisztelt Kolleganők, Kollegák! Kedves Barátaim! Előző találkozásunk óta viszonylag rövid idő telt el, ezért a mostani beszámolóm a megszokottnál rövidebb lesz. Ellentmondásos időszakot éltünk meg, hiszen a herceghalmi találkozásunk után lezajlott a kormányváltás, és biztosan állítható, hogy valamennyien várakozással tekintettünk, tekintünk a jövő elé. Néhány szót szeretnék mondani a május 13-14-én megtartott herceghalmi közgyűlésről és találkozóról. Azt hiszem nyugodtan elmondhatjuk, hogy az évekkel ezelőtt megfogalmazott ötlet, hogy tavasszal is találkozzunk, jónak bizonyult, ezt igazolja, hogy 146 fő vett részt a másfél napos eseménysorozaton, 141-en előzetesen regisztráltak, 5-en pedig a helyszínen. Az előző évekhez képes erőteljesen növekedett a résztvevők száma, ezért három cégelőadást is kellett szervezni az EGVE anyagi tehermentesítése érdekében. Az EGVE elnöksége és felügyelő bizottsága, miután a pénztárnok ellenőrizte az elszámolást, a szervező cég beszámolóját elfogadta. Egészen újszerű esemény volt az EGVE történetében, hogy a MOK Budapesti Szervezete felkért, hogy a magyar egészségügy gazdasági helyzetéről, lehetséges kibontakozásról tartsak egy rövid előadást. Jellemző a fogadtatásra, hogy a mintegy fél órára tervezett előadás és vita több mint két óráig tartott, és sikerült megállapodni a MOK helyi vezetőivel, hogy ez a találkozó bizonyos időközönként ismétlődjön meg. Nagyon sokan vettünk részt a Hiltonban június 10-én tartott, a Világgazdaság által szervezett fórumon, ahol bemutatkozott az új tárca (NEFMI). Érdekes mozzanata volt ennek a találkozónak dr. Jávor András úr beköszöntője, aki az összes eddigi Világgazdaság által szervezett fórumon, mint moderátor szerepelt, mert most, mint ennek a nagy tárcának a közigazgatási államtitkára mutatkozott be. A jó hangulatú eseményen dr. Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár felvázolta a jelenlegi helyzetet, és tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az átadás-átvételi dokumentumok elemzése és kiértékelése után fogalmazódik meg a pontos jövőkép. Az EGVE elnökeként módom volt hozzászólni, illetve kérdést is feltenni a tárca vezetőjének. Mindenkit izgatott a néhány nappal azelőtt nyilvánosságra hozott intézkedés, hogy a közszférában bevezetésre kerül a 15 %-os bértömeg csökkentés. Szerencsére azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy ez az egészségügyre nem vonatkozik. A nyári időszak legfontosabb eseménye a kórházak adósságfelmérése volt. Az ezzel kapcsolatos levelezés, dokumentumok a Hírlevélben nyomon követhetők. Mind az EGVE, mind az MKSZ maximálisan támogatta, támogatja a kórházak adósságfelmérését, adósság rendezését. A tárca jogászainak jogi aggálya miatt nem volt lehetséges, hogy az előző időszakban megszokottaknak megfelelően a két szervezet is aláírja az ezzel kapcsolatos leveleket. A minisztérium határozott állásfoglalásának következtében gyakorlatilag valamennyi fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató beküldte az adatait. Az adatszolgáltatás megfelelő alapot kell, hogy nyújtson arra, hogy megindulhasson az ágazatban a lassan tűrhetetlenné váló beteget, alkalmazottakat, tulajdonos fenntartókat, politikusokat nyomasztó helyzet rendezé-
2
EGVE Hírlevél – 2010/5.
se. Többször nyilatkoztam sok kollegával egyetértésben, hogy a helyzet csak akkor rendeződhet megnyugtatóan, ha jól strukturált, jól menedzselt és értékarányosan finanszírozott intézményben - függetlenül attól, hogy az ellátási hierarchiában hol helyezkedik el - nem fordulhat elő adósság. Ahol baj van, ennek az előbb említett három strukturális elemből egy vagy több nincs rendben. Szilárd meggyőződésem, hogy nem halogatható tovább az értékarányos finanszírozás, mert a rendszer forráshiányos. Tisztában vagyok azzal, hogy ez nem lehet független az ellátó rendszer struktúrájának, a lakosság igényeinek is megfelelő átalakításától, figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat is, de ennek a feladatnak a végrehajtása össztársadalmi szinten prioritást kell, hogy élvezzen. A megbeszélésen egyesületünkkel: Demes Istvánné, Hegedűs Iván, valamint dr. Fülöp Rudolf képviselte. Köszönetet kell mondani mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett. Örömmel tájékoztatom a Kollegákat, hogy a minisztérium új vezetésével is jó a kapcsolatunk, fontos dolgokban folyamatosan kikérik véleményünket. Egyik nagy horderejű megbeszélés a kórházi-klinikai gyógyszerészeti Szakmai Kollégium kezdeményezésére történt. Két nagyon komoly, kitűnő gondossággal összeállított szakanyagot kellett nagyon rövid határidővel véleményezni, majd a vélemények megküldése után Szakállamtitkár úrnál szakmai megbeszélést is tudtunk tartani. Az egyik: „Intézeti, kórházi gyógyszerellátás kiszervezése kapcsán az intézmény döntéselőkészítés megalapozottságát támogató szempontrendszer” volt. A szakanyag egy nagyon pontos forgatókönyvet ad a döntéshozó intézményvezetők kezébe. A megbeszélés valamennyi résztvevője támogatta az anyag nyilvánosságra hozását, publikálását (Gazdasági Szemle). A gyakorlati intézményi gyógyító munka szempontjából nagyon nagy súlyú a másik elemzés: „A kórházba beteg által bevitt, vagy behozott gyógyszerek fekvőbeteg ellátás során történő felhasználásával” foglalkozott. Gyógyszerészekre jellemző precizitással elkészített anyag ez is. Egyhangú volt valamennyi résztvevő véleménye, hogy a jogalkotó ezzel a problémával feltétlenül kell, hogy foglalkozzon, mert a gyakorlati élet már szabályozatlanul felülírta a jelenlegi rendelkezéseket. Nagyon rövid határidővel kellet tájékoztatást adnunk, hogy mennyi lehet az intézmények 30 napon túli számlatartozása. Az EU ugyanis direktívát kíván kiadni annak érdekében, hogy a számlák 30 napon belül kerüljenek kiegyenlítésre. Magyarország 60 napra kíván derogációt kérni. Mondanom sem kell, mit jelentene a magyar kórházi világ számára. (Már csak érdekességként jegyzem meg, hogy vannak olyan „nyugati civilizációk”, ahol egy évet meghaladó számlatartozások is mindennaposak.) Felhívom a Kollégák figyelmét a 226/2010. (VIII: 03.) Kormányrendeletre, amely módosítja néhány helyen a 292/2009. (XII. 19.) Kormányrendelet: „Az államháztartás működési rendjéről” néhány paragrafusát. Különösen fontos a 18. §, melynek alkalmazása jó néhány idősebb kolléga számára kedvező feltételt biztosíthat. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy ez a módosítás a PM-hez fűződő jó kapcsolatom eredménye. Az EGVE elnökségének jó néhány tagja és jó magam több igazgatói pályázat elbírálásában is részt vettem.
A Kórházszövetség képviselőivel közösen több alkalommal részt vettünk a pólus kórházak európai uniós projektjeinek szakmai megbeszélésein. Természetesen az EGVE végezte a szokásos tevékenységét is, melynek középpontjában a Egészségügyi Gazdasági Szemle és a Hírlevél kiadása, valamint a Magyarországi Egészségügyi Napok szervezése áll. Dr. Jávor András közigazgatási államtitkár úr hozzájárult és támogatását adta a tervezett és már előkészített változtatásokhoz, amelyek az Egészségügyi Gazdasági Szemlét érintik. A változások a 2011. évtől lesznek észlelhetők, bár apró jelei már ebben az évben is észrevehetők a figyelmes olvasók számára. Legnagyobb munkánk a közgyűlés, a konferencia megszervezése. Remélem, hogy rendezvényünk valamennyi résztvevője élvezni fogja a szakmai programokat, mert igen nagy nevű, elismert szakemberek tartanak előadásokat, osztják meg velünk gondolataikat. Ebben az évben az EGVE régiók is jelentkeznek előadásokkal, melyek összefoglalóját, tanulságait az utolsó nap délelőtt megismertetjük a tárca vezetőivel, képviselőivel. Köszönetet kell mondjak szponzorainknak, kiállítóinknak, támogatóinknak, akik nélkül rendezvényünk nem jöhetne létre. Nagyon fontos feladat Alapszabályunk módosítása, melyet remélem, hogy a közgyűlés is támogatni fog. Közhasznú szervezetté alakulva egyrészről sokkal nehezebb lesz az életünk (adminisztráció, ellenőrzések, dokumentáció), de forrásteremtés szempontjából új lehetőségek is megnyílnak előttünk.
Nagyon fontosnak tartom a szervezetépítést, amely kétirányú kell, hogy legyen, új tagok, új kollégák megnyerése az egyesületünk számára, másrészről pedig a régiós munka további erősítése. Ez utóbbi az, ahol erőteljes fejlődés látható a korábbi jó színvonalhoz képest is. Egy dolgot hiányolok , kevés írásos információ jut el egyesületünkhöz, ezért rendkívül nehéz, embert próbáló feladat a Hírlevél szerkesztése és kiadása. Nagyon szoros a kapcsolatunk a Magyar Kórházszövetséggel, rendszeres az egyeztetés, amely sokszor nem mentes a vitáktól. Megkönnyíti ezt az, hogy a kórházszövetség elnökségében, elnökségi ülésein általában nyolc kollega is képviseli az EGVE-t. Nagyon fontosnak tartom erősíteni és elmélyíteni a kapcsolatot az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetségével. Nem véletlen, hogy ezen a konferencián meghívottként előadást, és hangsúlyozom nem cégelőadást tartanak. Egészségügyi ellátó rendszer diszfunkciója egyre nagyobb nehézségeket okoz az egészségipar résztvevőinek is, problémáink minden különbség ellenére tehát azonosak. Ezúton is köszönetet mondok az Elnökség és magam nevében mindenkinek akik az EGVE munkáját segítették, támogatták, abban részt vettek. Lezárva: 2010. augusztus 31. Budapest, 2010. szeptember 1. Dr. Ari Lajos elnök
Balatonfüredi konferencia programja 2010. október 6-án Prof. Dr. Kovács Árpád, az ÁSZ volt elnöke „ Az államháztartás 2010. őszén…a feladatellátás forrásszükséglete és a lehetőségek” Dr. Habsburg György - a Magyar Vöröskereszt elnöke „Kitekintés a Magyar Vöröskereszt munkájára” 2010. október 7-én Dr. Gazda István - tudománytörténész „Széchenyi alkotásai – Széchenyi és az egészségügy” Dr. Kürti Sándor – Kürt Zrt. Elnöke „A biztonsági öv kevésbé korlátoz, mint a tolószék” A szervezetvezető stratégiai (jövőépítő) elképzelései, dilemmái Prof.Dr. Szabó Máté – ombudsman „A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog értelmezése és érvényesülése az ombudsman gyakorlatában”
Prof. Dr. Augusztinovics Mária- közgazdász, az MTA tanácskozási jogú tagja „Népesség, foglalkoztatás és a „nagy rendszerek” Dr. Kopits György - a Költségvetési Tanács elnöke „A költségvetés aktuális kérdései” EGVE régiók képviselőinek előadása 2010. október 8-án Szakmapolitikai fórum Dr. Jakus László - Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége Dr. Szócska Miklós - Egészségügyért Felelős Államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium * „ Gerébi Találkozó” – Szatelit Tanácskozás -Rehabilitációs Szakmapolitikai Fórum Kérjük látogassa honlapunkat a http://www.eunapok.hu oldalt, ahol minden információt megtalál.
EGVE Hírlevél – 2010/5.
3
Adósságfelmérés, pénzügyi helyzetünk felmérése Az egészségügyi ellátórendszer szinte valamennyi tagja rendkívül nehéz fojtogató körülmények között végzi munkáját. Számtalan okot tudunk felsorolni: a teljesség igénye nélkül. Például forráskivonás, szerencsétlen strukturális átalakítás, díjtételek visszanormálása, forrás nélküli feladatok, megváltozott körülmények, (teljeskörű felújítás drága technológiák beépítésével, és esetenként egyre ritkábban menedzsment hibák, tévedések). Ez a helyzet fenntarthatatlan, szenved tőle a beteg, a gyógyító személyzet, a szakmapolitika és a nagy politika. Ráadásul szép lassan tönkre tesszük szállítóinkat is, az egészségipart. A helyzet már nem fenntartható, feltétlen megoldást kell keresni, még akkor is, ha ez a megoldás idő igényes, esetleges áldozatokkal jár, és ellendrukkerek is előfordulnak. Az első lépés mindehhez, az adósságállomány minél pontosabb felmérése, melyet a NEFMI koordinálásával kell elvégezni, és amelyben szakértőként a Magyar Kórházszövetség és Egyesületünk is tevékenyen részt vett és részt vesz. -Dr. Ari Lajos Dr. Szócska Miklós úrnak Egészségügyért felelős államtitkár
Tisztelt Elnök Úr! Örömmel tájékoztatom arról, hogy az elmúlt időszakban megkezdett egyeztetések eredményeként, a szakmai szervezetekkel együttműködésben a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága elkészítette az intézményi pénzügyi helyzet felmérését célzó korábbi adatlap aktualizált, javított változatát. Ezúton szeretném megköszönni az Ön által vezetett szervezet szakértőitől kapott észrevételeket, megjegyzéseket, amelyeket igyekeztünk beépíteni a megújított adatlapba. Az egyszerűség kedvéért és a kitöltési hibák minimalizálása érdekében nem minden javaslatot tudtunk figyelembe venni. Az adatbekérő levelet eredeti szándékaim szerint a kidolgozásban résztvevő szakmai szervezetekkel együttesen szerettem volna kiküldeni, erre azonban a levél tartalma miatt nem kerülhet sor. Az adatbekérő levélben ugyanis jelezni fogom az intézmények számára, hogy a megadott módon történő teljes körű és hiteles adatközlés az intézmény jövőbeni esetleges konszolidációjának alapja és feltétele lehet. A teljes körű és hiteles adatok megléte a Nemzetbiztonsági Minisztériummal folytatott tárgyalásaink sarokköve, és a valós helyzetet bemutató adatok nélkül nem látok esélyt arra, hogy az ágazat további forrásokhoz jusson, bármennyire is indokolt ez. Kérem Elnök Úr szíves támogatását, közreműködését abban, hogy az ellátó intézmények megértsék ennek az adatgyűjtésnek a jelentőségét. Eddig segítségét megköszönöm. Budapest, 2010. július 26. Tisztelettel:
Dr. Szócska Miklós
Megjegyzés Az államtitkárúr levelének megérkezése előtt a Magyar Kórházszövetség irodájában baráti találkozón egyeztettük a fent vázolt problémákat, illetve az adatbekérés módozatát. A megbeszélésen az EGVE legalább 6 taggal képviselte magát. Államtitkárúr levelének kézhez kapása után egyeztettem azokkal a kollegákkal akik szóba jöhettek a szakértői munka elvégzésére(szabadság, korábbi ez irányú tapasztalat,…) A munkavégzés során, korrekcióra is sor került, ezen valamennyi EGVE tag találkozhatott. Dr. Ari Lajos
4
EGVE Hírlevél – 2010/5.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium 1051 Budapest Arany János utca 6-8.
Tisztelt Államtitkár Úr! Örömmel tapasztaltuk, hogy a T. Minisztérium sürgősséggel elindította az egészségügyi intézmények pénzügyi felmérését. Tudomásul vesszük és megértjük, hogy az adatlapokba nem lehetett a társadalmi szervezetek minden javaslatát átvezetni, de úgy gondoljuk, hogy lényegi észrevételeink az anyagba beépültek. Kérésének megfelelően feltétlenül támogatjuk, hogy az intézmények lehetőleg teljes körűen szolgáltassanak adatokat, mert csak ily módon lehet tiszta képet kapni az ágazat helyzetéről. Szükségesnek tartjuk, hogy a beérkezett adatok átfogó értékelése a lehető leggyorsabban megtörténjen annak érdekében, hogy kellő érvanyag álljon rendelkezésre a költségvetés elkészítésekor. Azért, hogy az elemzések a lehető leggyorsabban elkészüljenek – a közös együttműködés érdekében – az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Demes Istvánné, Eöry Ferenc valamint Harsányi Imréné gazdasági igazgatókat (egyesületünk finanszírozással foglakozó tagjait) jelölte ki közreműködésre. Budapest, 2010. július 29. Megtisztelő felkérését várva, Tisztelettel köszönti
Demes Istvánné gazdasági igazgató Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelő Intézet Telefon: 360-23-72
[email protected] Eőry Ferenc Gazdasági igazgató Karolina Kórház Mosonmagyaróvár Telefon: 06-96-574-750
[email protected] Harsányi Imréné Gazdasági igazgató Mátészalka Telefon: 06-30-47-53-823
[email protected]
Dr. Ari Lajos elnök
Dr. Ari Lajos részére elnök Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete 1204 Budapest, Köves út 2-4.
Az elmúlt évek alatt soha nem tapasztalt együttműködést tanúsítottak az egészségügyi ágazat vezetőivel szemben a fekvőbeteg ellátó intézmények, amikor a 173 fekvőbeteg ellátó intézményből 171 töltötte ki és küldte vissza a pénzügyi helyzetét felmérő adatlapot a megadott határidőig, augusztus 3-ig. Az azóta eltelt három nap során a hiányzó két fekvőbeteg ellátó intézmény is beküldte az adatait. A beérkezett adatlapok magas száma azt jelzi, hogy a szakma a bizalom jegyében kész a közös munkára. Mivel ilyen gyors és pontos adatszolgáltatásra még nem volt példa, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság ezt bizalmi szavazásként és a partnerségen alapuló együttműködés megerősítéseként értékeli. Jelenleg az adatok feldolgozása, illetve az esetlegesen felmerülő hinyok pótlása zajlik. A későbbiekben várható a beérkezett adatok értékelése és a konkrét intézkedések megtétele. Természetesen mindezt megelőzi az illetékes szakmai szervezetekkel, vagyis a Magyar Kórházszövetséggel, a Stratégiai Szövetség a Kórházakért Egyesülettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével, az Egyetemi Klinikák Szövetségével és a Medicina 2000-rel való egyeztetés. Az elmúlt időszakban is intenzív kapcsolattartás jellemezte a NEFMI kórházakkal kapcsolatos döntés előkészítő munkáját, az adósságállomány felmérését szolgáló adatlapok összeállításában és a felmérés értékelési szempontjainak meghatározásában is mind az öt szakmai szervezet álláspontját figyelembe vette az Egészségügyért Felelős Államtitkárság. A tárgyalásokat 2010. augusztus 17.-én 15 órai kezdettel szeretném folytatni a kórházak adósságállományáról. Kérem szíves visszajelzésüket a tárgyaláson való részvételre vonatkozóan. Budapest, 2010. augusztus 6. Üdvözlettel:
Dr. Szócska Miklós nevében Dr. Cserháti Péter
Megjegyzés Rendkívül sajnálatos, hogy a beérkezett adatokat, melynek anonimitását, azaz harmadik személyirányába történő közlését, mind a tárca, mind a közreműködő szervezetek, hasonlóan az előző időszakok felméréseihez garantálták, valakik felelőtlenül kiszivárogtatták. Ezt a tényt személyesen államtitkárúr közölte az egyesületek elnökeivel, majd a mellékelt faxüzenettel, meg is erősítette. Ezt követően a médiában is nyilvánosságra hozta. Dr. Ari Lajos
Tisztelt Elnök Urak, Tisztelt Kollégák! Az elmúlt héten összesítésre kerültek az intézményektől az adósságállomány-kérdőívre beérkezett válaszok. A jövő keddi találkozóra való felkészülést segítendő ezúton küldjük az összesített táblázatot. Kérem, hogy a szakmai szervezetek vezetői, szakértőik szigorúan bizalmasan kezeljék a táblázatot. Sajnálatos módon valaki, a szolgálati titkot megszegve, felelőtlenül és valószínűleg ártó szándékkal eljuttatta a sajtó részére az összesítést, vagy annak egy munkaanyagát. Ez több okból is kellemetlen. Az adatok szakmai egyeztetés, pontosítás és értelmezés nélkül, nyers állapotban vannak, az értelmezés a laikus közönség számára bonyolult, félreértésre adhat okot, az egyszerűsítő közlés félrevezető. Kockára teszi a szakmai szervezetek és az államtitkárság között kialakított bizalmi viszonyt, amit ezúton is szeretnék megköszönni, ez a jelenlegi helyzetből történő kilábalás alapja. Az adatok a nyilvánosság előtt kellemetlen helyzetbe hozhatnak önhibájukon kívül bajba jutott intézményeket, és felmagasztalhatnak protekcionista alapon preferált intézményeket. Végül, de nem utolsó sorban, veszélyezteti a konszolidáció esélyeit. Mindezekért a táblázat bizalmas kezelése továbbra is indokolt, az államtitkárság a szakmai egyezetések előtt az adatok mindenféle kommentálásától el fog zárkózni, és ezt tanácsoljuk szakmai partnereinknek is. A keddi egyeztetésen az adósságállomány kommunikációs szempontjait is meg tudjuk beszélni. Az államtitkárság részéről ezúton kívánom megerősíteni, hogy az adatokat az adósságfelmérés egy remélt konszolidáció előkészítésén kívül semmilyen más célra nem fogjuk használni. Szócska Miklós
A felmérés első üteme befejeződött, jelenleg a záró értékelés van folyamatban, illetve arról cserélünk gondolatokat, hogy a konszolidációra esetleg rendelkezésre álló összeg, mely elvek alapján kerüljön szétosztásra. Ennek bejelentése jelenleg még nem aktuális, de remélem, hogy a közgyűlésen már tájékoztatást tudunk erről is adni. -Dr. Ari Lajos EGVE Hírlevél – 2010/5.
5
Finanszírozási változtatási javaslat Nemzeti Erőforrás Minisztérium Dr. Cserháti Péter szakállamtitkár részére Budapest Arany János u. 6-8. 1051
Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Hivatkozva személyes megbeszélésünkre mellékelten megküldöm az EGVE javaslatát a krónikus fekvőbeteg ellátás finanszírozásának méltányossá tételéről. Két esetben konkrét normaszöveg javaslatot adunk, illetve a 43/1999. (III.3.) Korm. Rendelet 40. § (5) bekezdés hatályon kívüli helyezését. További két esetben szakértői konzultációt látunk szükségesnek a jogalkotás előtt. Az „ütköztetéssel” kapcsolatos probléma illeszkedik a gyógyszerellátással kapcsolatos e héten tartott megbeszélés programjához is. Budapest, 2010. augusztus 6. Tisztelettel köszönti: Dr. Ari Lajos EGVE elnök Mellékletek: 1 darab
Előterjesztés a krónikus fekvőbeteg-ellátás finanszírozásának méltányosabbá tételéről Kiindulópont A hatályos finanszírozási szabályozás több ponton olyan elemeket tartalmaz, amelyek méltánytalanul kedvezőtlenek a krónikus ellátást nyújtó intézmények számára. Az alábbiakban néhány ilyen rendelkezés módosítására teszünk javaslatot. Konkrét javaslatok 1. A területi alapú ellátórendszerben a tapasztalatok alapján problémát okoz, hogy amennyiben egy aktív intézményből rehabilitációra (krónikus ellátás) kerül át a beteg, és ismét aktív ellátást igénylő állapot alakul ki, a beküldő intézmény – a területi ellátási kötelezettség elvére hivatkozva – nem vállalja a beteg ismételt ellátását. Javasoljuk garanciális szabályként rögzíteni, hogy az ilyen, egyetlen ellátási folyamat részeként előadódó aktív ellátási igények esetén az eredeti intézmény legyen kötelezett a beteg visszavételére. Ez a megoldás a betegellátás egységességét, a betegbiztonság javítását szolgálja. (Nyilvánvalóan ebben az esetben is van lehetőség a területi alapú elhelyezésre.) A kérdés általános rendezését szolgálja a következő módosítás: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2)A biztosított ellátását nem tagadhatja meg a) a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató, b) az a szolgáltató, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az ellátást vállalta,
6
EGVE Hírlevél – 2010/5.
c) az a szolgáltató, amely a beteget korábban ellátta, és szakmailag illetékes az ezt közvetlenül követő, más szolgáltató általi ellátás során a beteg állapotromlása miatt szükségessé váló ellátásban.” 2. Nem látjuk indokoltnak azt a garanciális szabályt a finanszírozási rendszerben, amely saját intézmény aktív osztályáról krónikus osztályra történő áthelyezés esetén 5 nap finanszírozási elvonást ír elő. A rendelkezés célja világos, azonban a visszaélésszerű alkalmazás szankcionálása helyett ellenérdekeltté teszi az intézményeket az aktív ellátás hatékony megvalósításában, hiszen a gyors állapotjavulás esetén lehetővé váló krónikus áthelyezést bünteti finanszírozási értelemben. A fentiek megoldása érdekében az egyes egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 40.§ (5) bekezdésének hatályon kívül helyezését javasoljuk. 3. Megértve azt a törekvést, hogy élesen váljon el egymástól (rehabilitációs, krónikus ellátás) a szociális otthoni ellátástól, a finanszírozási szabályokban rögzített ellátási időtől függő degresszivitás alkalmazása helyett azt javasoljuk, váljon lehetővé egészségügyi intézményben is (előre tervezett meghatározott ágyszámon) szociális ellátás nyújtása. Ennek az ellátásnak a finanszírozása azonban a szociális kasszából kell hogy történjen. (Ez a megoldás növelheti a fölösleges kubaturák, intézeti ágyak kihasználtságát, azaz tehermentesíti az OEP-ből származó forrásokat.) Kedvező alkalmat teremt az egészségügyi infrastruktúrában ellátott szociális funkciók finanszírozásának rendezésére az, hogy a két terület egységes minisztériumi szervezetben került elhelyezésre. A kérdés áttekintése természetesen az egészségügyi és szociális ellátórendszer határterületeinek – régóta halogatott – teljes körű újragondolását is igényli, a feladat-ellátás hatékony módjainak és méltányos forrásallokációjának megvalósításával. A megfelelő pénzügyi és jogi megoldás kidolgozása érdekében egyeztetést javasolunk a szociálpolitikáért felelős államtitkár bevonásával, amelyben az EGVE készséggel vállal aktív szerepet. 4. P roblémaként jelentkezik továbbá a finanszírozási vis�szásságok feltárása körében a járó-és fekvőbeteg-ellátási események „ütköztetéséből” adódó helyzetek kezelése, mivel ezek – amennyiben nem visszaélésszerű kórházi elszámolásról, hanem a fekvőbeteg-ellátó intézmény látókörén kívül eső hibáról, esetleg a kezelés természetéből adódó, nem kellően szabályozott vagy elszámolt átfedésről van szó – aránytalan, egyoldalú terhet generálnak a fekvőbeteg intézmények számára. Javasoljuk, hogy közösen tekintsük át azokat az esetcsoportokat, amelyek az ellenőrzések során a legtöbb problémát jelentik, és szükség esetén a szabályozás vagy a jogalkalmazás felülvizsgálatával találjunk megoldást a visszásságok és a méltánytalanságok együttes kiküszöbölésére.
Örömmel kaptam kézhez, Dr. Cserháti Péter szakállamtitkár úr levelét, melyben jelzi, és azóta szóban is konzultáltunk, hogy javaslatainkat a tárca megvitatja. Dr. Ari Lajos
Dr. Ari Lajos Úr Elnök Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Budapest
Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel megkaptam Egyesületük a krónikus fekvőbeteg-szakellátások finanszírozására vonatkozó javaslatát. A javaslatokat áttanulmányozzuk. Elnök Urat a javasolt szakértői konzultáció időpontjáról értesítem. A javaslatokat még egyszer megköszönve további munkájához sok sikert kívánok. Budapest, 2010. augusztus 26.
Üdvözlettel
Fontos! Felhívom a kollegák figyelmét, a 226/2010. 08. hó 13-ai Kormány Rendeletre, különös tekintettel a 18. paragrafusban foglaltakra, amely nagyon sok gazdasági igazgatónak tartalmaz kedvező változtatást. Nem volt egyszerű a PM jogalkotásával foglakozó kollegáival elfogadtatni, de kompromisszumok árán megszületett ez a joganyag. (Csak zárójelben jegyzem meg, magával az alapelvvel, amit ez a jogszabály módosít nem értek egyet, mert e logika mentén a gazdasági vezetőnek, mérnöki élelmezés vezetői, stb…végzettséggel is kellene rendelkeznie. Minek van a korháznak főkönyvelője, főkönyvelő helyettese, akik egyébként ezzel a végzettséggel kell, hogy rendelkezzenek, valamint könyvvizsgálója. De ne legyünk elégedetlenek, ez is nagy lépés volt.) -Dr. Ari Lajos
Dr. Cserháti Péter
Alapszabály magyarázatok EGÉSZSÉGÜGYI és GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Elnöksége Budapesten
Tárgy: előterjesztés az Alapszabály módosítására
Tisztelt Elnökség! Az elmúlt években több alkalommal is felmerült az Egyesület Alapszabálya módosításának szükségessége és az Alapszabálynak a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény („Ksztv.”) szabályai alapján való kiegészítése és a szervezet közhasznú státuszának megszerzése. E módosításokkal egységes szerkezetben előkészítettük az Egyesület Alapszabályát, amelyben a módosítások és kiegészítések dőlt betűtípussal szerepelnek a könnyebb áttekinthetőség miatt. E rendelkezések a Ksztv. Vonatkozó rendelkezéseit tartalmazzák, ezért azok szövegszerű módosítása nem lehetséges. Az Alapszabály e módosítások mellett tartalmaz javaslatot (a Kórházszövetséghez hasonló rendszerű) az elnöki tisztség betöltésére, amely azonban álláspontunk szerint jogi szempontból aggályos egy olyan szervezetben, mint az EGVE, mert ellentétben a Kórházszövetséggel, a mi egyesületünk természetes személyekből áll. Mindezek előrebocsátásával kérem, hogy támogassák a csatolt alapszabály módosítást és a közhasznú szervezeti státusz megszerzését. Budapesten, 2010. szeptember 07.
Tisztelettel: Ari Lajos elnök
EGVE Hírlevél – 2010/5.
7
Az országos intézeteket érinti, de… Kapják: A gyógyító-megelőző ellátás országos fekvőbeteg gyógyintézetei Az Országos Mentőszolgálat Az Országos Vérellátó Szolgálat A Debreceni Egyetem A Semmelweis Egyetem A Szegedi Tudományegyetem Gazdasági Vezetője részére
Tisztelt Gazdasági Vezető Asszony/Úr! Dr. Skutéty László gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár úr döntésére hivatkozással a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (a továbbiakban: Kjt.) 72. §-a szerint, ún. „kockázati pótlékra” vonatkozó szabályozással kapcsolatos gyakorlati kérdések tárgyában az alábbiakról tájékoztatom. Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvénnyel módosított, 2010. január 1. óta hatályos szabályozás szerint a kockázati pótlékra jogosító munkaköröket – egyoldalúan – a munkáltató köteles megállapítani. (A korábbi szabályozás alapján, ha az intézmény rendelkezett kollektív szerződéssel, akkor a szociális partnereknek abban kellett meghatározniuk a pótlékra jogosító munkaköröket.) Egy egészségügyi szolgáltató tárcánkhoz érkezett egyedi megkeresésből ismertté vált, hogy az érintett szolgáltatók közalkalmazottai az elmúlt években több, egymástól független, de tárgyukban azonos, a kockázati pótlék megállapítására irányuló munkaügyi pert indítottak a munkáltatójuk ellen. Több ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, ahol mindegyik esetben a korábbi döntések hatályon kívül helyezésére került sor arra tekintettel, hogy a bíróság a lefolytatott eljárásokban kifogásolta a szakértői bizonyítás módszerét. A hatályon kívül helyezett döntésekkel érintett ügyekben – valamint újonnan indult perekben is – az eljárások első fokon már részben ismét befejeződtek. Figyelemmel arra hogy a felperes munkavállalók időközben megváltoztatták keresetük jogcímét, a munkaügyi bíróság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a munkáltatót visszamenőlegesen, valamint a jövőre nézve folyamatosan teljesítendő kockázati pótlék megfizetésére kötelezte számos közalkalmazott tekintetében. Ennek oka az, hogy az egészségügyi szolgáltató az egyes szervezeti egységeire vonatkozóan bizonyos munkavállalói körnek kollektív szerződésben rögzített módon fizetett pótlékot, míg más, hasonló munkakör-
ben alkalmazott dolgozóknak nem. A perekben kirendelt igazságügyi szakértő ugyanakkor megállapította, hogy a két munkavállalói csoport munkakörülményei között lényeges eltérés nem tapasztalható. Ismereteink szerint a munkáltató a jövőre nézve a szakszervezetekkel egyeztetve rendezte a kockázati pótlékkal érintett munkakörök helyzetét, ugyanakkor a megkeresésből kitűnik, hogy – visszamenőlegesen – várhatóan több százmillió forintos nagyságrendű kifizetési kötelezettsége keletkezik. Az eset alapján megállapítható, hogy míg a hatályos Kjt. A kockázati pótlékra jogosító munkakörök meghatározásának jogát és kötelezettségét a munkáltatóhoz telepíti, a munkaügyi bíróság a joggyakorlatot várhatóan akként alakítja ki, hogy – az egyenlő bánásmód elvének egyfajta gyakorlati érvényre juttatásával – a munkáltató diszkrecionális döntési jogköre szűkül. Míg a munkáltató a korábbi gyakorlat alapján az egyes pótlékra jogosító munkakörök meghatározásakor a munkakörök munkaegészségügyi típusú, szakmai értékelésére támaszkodhatott, a jövőben, valamennyi esetben a munkakörülmények egyenértékűségének elvét is szem előtt kell tartani, adott esetben a munkáltató valamennyi hasonló munkakörének összevetésével. Az egészségügyi ágazat sajátosságai alapján ugyanakkor, különös tekintettel arra, hogy az ágazat egészében folyamatosan jelen vannak – különös biológiai eredetű – munkaköri kockázati tényezők, a fenti kiterjesztő értelmezés az ágazatspecifikus munkakörök tekintetében a kockázati pótlékra jogosító munkakörök felülvizsgálatát tehet szükségessé. Javaslom ezért az esetleges későbbi fizetési kötelezettségek lehetőség szerinti kiküszöbölése érdekében annak megfontolását, hogy az Önök intézményében a kockázati pótlékra vonatkozó munkakörök jegyzékének felülvizsgálata – a fenti szempontokra is figyelemmel – szükséges-e. Tájékoztatom továbbá, hogy a Kjt. Kockázati pótlékra vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálata érdekében minisztériumunk megkereste a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes helyettes államtitkárát. Budapest, 2010. augusztus 23. Üdvözlettel Horváth László Főosztályvezető helyett Domokos Sándor
Pályázatok EGVE elnökeként részt vettem több kórház gazdasági igazgatói pályázatának bírálóbizottságában. Egyik a Fővárosi Nyírő Gyula Kórház, melynek gazdasági igazgatói pályázatára 5 pályázó jelentkezett. A másik, Berettyóújfalu Város Gróf Tisza István Kórház gazdasági igazgatói állására egy jelentkező volt, Kun József, régi barátunk és kollegánk. Aki eredményesen pályázott, szívből gratulálunk. Dr. Ari Lajos
8
EGVE Hírlevél – 2010/5.
A hírlevél megírásának időpontjában kaptunk meghívót Dr. Páva Hanna NEFMI helyettes államtitkár asszonytól, arra a megbeszélésre, melynek során az Egészségügyben dolgozók életpályamodelljének kidolgozásáról lesz szó. A megbeszélésen humánerőforrás politikában jártas tagunk fogja képviselni az EGVE-t. Dr. Ari Lajos
Beszámoló a Gazdasági Igazgatók Európai Egyesületének XXIII. Kongresszusáról Négy évvel ez előtt döntés született arról, hogy 2010ben a svájci egyesület szervezi az Európai Egyesület konferenciáját. Az egyesület elnöksége a dublini, majd grazi konferenciáin, illetve menet közben folyamatosan ellenőrizte, tanácsaival segítette a konferencia szervezőit. A svájci kollegák eredeti ötlete az volt, hogy Davosban, a világgazdasági fórum helyszínén kerüljön megrendezésre ez az európai esemény. A „tüchtig” svájciak azonban úgy döntöttek, hogy az a konferencia központ felújításra szorul, ezért a helyszínt Zürichbe tették át. Döntés helyesnek bizonyult több okból is: a nem olcsó Svájcban is igen drágának minősül Davos, másrészről a zürichi helyszín minden más szempontból, megközelíthetőség, hangulat, óváros, … megfelelőnek bizonyult. A konferencia mottója: „Térkép a csúcsminőséghez” Egyesületünk elnöksége és választmánya úgy döntött, hogy hazánkat a nemzetközi konferencián dr. Ari Lajos és Molnár Attila képviselik. A konferenciát megelőző napon ülésezett a hagyományoknak megfelelően az európai egyesület vezetősége. Kilenc napirendet tárgyaltunk meg, amelyek közül kiemelkedőek: az elnök beszámolója, továbbá az előző évi költségvetés, illetve a következő évi pénzügyi terv elfogadása, alapszabály módosítás (munkabizottság létrehozása), valamint az új elnökség megválasztásának előkészítése. Másnap délelőtt rendben lezajlott a közgyűlés, amely az elnökség által előkészítetteket, kis vita és némi hozzászólás után maradéktalanul elfogadta. A megválasztott új elnök régi barátunk, egyesületünk támogatója, a német egyesület elnöke Heinz Kölking úr.
Vezérkar: új elnök, leköszönő elnök, főtitkár
Látványos megnyitó ünnepség után kezdődött meg a konferencia, melyet különböző magas rangú helyi és országos vezetők is megtiszteltek. A kongresszus jellegéből adódóan számos országból hívtak meg előadókat (a teljesség igénye nélkül: USA, Franciaország, Németország, Ausztria, Svájc, Hollandia, Portugália, Lengyelország). Valamennyi előadás a minőségbiztosításról, ehhez kapcsolódó strukturális átalakításokról, betegbiztonságról szóltak. Mint minden kon-
ferencián természetesen itt is kissé inhomogén volt az előadások színvonala, néhány előadás azonban igazán lenyűgöző volt. Ezek közül is kiemelkedő volt dr. Charles Denham (USA) professzor előadása, aki a nemzeti minőségbiztosítási intézet igazgatója és Harvard Egyetem professzora. Mély benyomást tett ránk a svájci professzor előadása, illetve a Porsche cég képviselőjének minőségbiztosítási előadása, ahol autóipari példákkal szemléltette az egészségügyi munkaszervezést, illetve a minőségbiztosítást. Ez az előadás váltotta ki a legnagyobb vitát. Az összes előadást legegyszerűbben úgy lehet összefoglalni, hogy a minőségbiztosítás össze kell fonódjon a kockázat-menedzsmenttel, melynek fő célja a betegbiztonság. Ez az egész tevékenység csak úgy működtethető, ha a folyamatba erőteljesen bevonják a beteget, mint közreműködőt. Három témához szóltam hozzá, volt módom vitatkozni az előadókkal, illetve a hozzászólókkal. Kiemelkedő eseménye volt a konferenciának az „Arany Helix-díj” átadása, amely német nyelvterület (Ausztria Németország, Svájc) minőségbiztosítási versenye és nemzetközi szűri értékeli ki a pályamunkákat, helyszín ellenőrzéssel egybekötve. 25 pályamű érkezett, 3 került kiválasztásra és prezentálásra videoclip formájában a konferencián: Komplex onkológiai ellátási protokoll; Lakóközösségbe integrált palliatív kórházi kezelés, továbbá Sebészeti speciális csekklista bevezetése. A fődíjat a palliatív kezelést megszervező intézmény nyerte. A díj egyébként egyébként egy csodálatos kövület (amonita). Természetesen kongresszus szervező szemmel is néztük a konferenciát, 500 résztvevő volt gyakorlatilag Európa valamennyi országából, a programfüzet hasonlóan struktúrát, mint a mi konferenciáinké (előadók önéletrajza, előadások rövid összefoglalója három nyelven, szponzorok feltüntetése, sok információ egyéb nem volt benne). A szállást mindenki maga oldja meg, illetve közlekedik a helyszínek között. Viszonylag sok kiállító volt, ők biztosították a napközbeni cateringet (lásd kiállítói est Magyarországon), de nagyon kevés készülék volt kiállítva, jobbára poszterek és tablók. Az elnökségi ülésen nagy vita volt arról, hogy a cégek bevonása nem minősül-e korrupciónak, ehhez a témához az elnökségi ülésen külön hozzászóltam. Végül szerencsére kialakult az az álláspont, hogy szponzorok, támogatók nélkül a konferenciák ellehetetlenülnek, egyértelmű anyagi okok miatt. A konferencia jól szervezett volt, percre betartották az időtáblát, az előadók minden dokumentációt időben biztosítottak (a magyar kollegák remélem tanulnak ebből az információból). Ez tette lehetővé, hogy a konferencia zárása után három perccel az összes előadás az Interneten elérhető, illetve letölthető. Akit érdekel www. zurich2010-evkd.ch című honlapon, jelszó: evkd10. Attilával megállapítottuk nincs mit szégyenkeznünk a kongresszusaink szervezésével, legföljebb a fegyelemmel. Mindig, mindenki viselte a kitűzőt és a cégelőadásokról nem „lógtak” ki az emberek. EGVE Hírlevél – 2010/5.
9
folytatás a 9. oldalról
Végezetül úgy döntött a közgyűlés megerősítve az előbbi évek határozatát, hogy 2012 szeptemberében Athén ad otthont a konferenciának, melynek fő témája: „Az egészségügyi menedzser” Még egy nagyon fontos esemény történt a közgyűlésen, Kövesi Ervin főszerkesztő urat, barátunkat az Európai Egyesület tiszteletbeli tagjává választották egy gyönyörű fémből készült oklevél átnyújtásával. Szívből gratulálunk valamennyiünk nevében. Budapest, 2010. szeptember 13. Dr. Ari Lajos elnök
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Bakos Attiláné részére 1051 Budapest Arany János u. 6-8.
Tisztelt Asszonyom! Kedves Marika! Hivatkozva mai beszélgetésünkre, a Megbízási szerződésekkel kapcsolatos engedélyezési eljáráshoz az alábbi kiegészítő megjegyzést teszem, amely nem csak az Országos Rehabilitációs Intézetnek okoz gondot, hanem az összes olyan intézetnek, ahol oktató tevékenységet is folytatnak. Képzés – továbbképzés A képzés-továbbképzés az oktató kórházak részére alig, nehezen vagy egyáltalán nem tervezhető. Az oktatókkal megbízási szerződést kötünk, de sem a létszám, sem az összeg nem tervezhető. Ez a helyzet intézetünk esetében is. Ezen a jogcímen tehát ös�szeget és létszámot nem tudunk tervezni. Azt javasoljuk, hogy valamennyi intézmény részére általános felmentést kérjen főhatóságunk. Budapest, 2010. augusztus 3. Tisztelettel köszönti Dr. Ari Lajos gazdasági igazgató
Koncz Művészeti Galéria A Koncz Művészeti Galéria, az EGVE díj alapítója kórházakban, egészségügyi intézményekben tematikus és önálló kiállítások mellett a Magyar Nobel-díjasok arcképcsarnoka, és Világhírű Magyarok – orvosok – portrésorozatait ajánlja. Elérhetőségeink: Tel/fax: 54 / 410 119 Mobil: 30 / 94 52 655 e-mail:
[email protected] http://koncz.matav.hu
SZERKESZTŐSÉG: EGVE Budapesti Iroda, 1204 Budapest, Köves u. 1. Telefon/fax: (06-1) 284-7668, e-mail:
[email protected],
[email protected] www. egve.hu
