KUTATÓK ÉJSZAKÁJA Írásunk a 12. oldalon

V. évfolyam 2017/3. szám NYÁR, ÔSZ A Wesley-pedagógusok és -diákok életmód- és iskolamagazinja

ára 450 Ft

„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.”

Írásunk a 12. oldalon

d S

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA

Fotók: Kapitány Éva Wesley Archívum

Wesley Oktatási Intézmények

Rövid sétát tettünk az elmúlt idôszakban Londonban, Párizsban, Rómában, Brüsszelben, nem hagyhatjuk ki rövid sétáinkból Bécset, Ausztria fôvárosát, a város Magyarországhoz közelsége és a közös történelmünk miatt sem..

TARTALOM ÚJ MAGISZTER V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

Miért olyan fontos a Nemzeti Alaptanterv az Orbán-kormány számára? Szüdi János oktatáskutató írása a kormány által csodafegyvernek tartott NAT-ról ......................................... 3 Találkozásod története Európai felhívás interkulturális élménybeszámolók gyûjtésére .................... 6 Aktualitások, programjaink................ 8, 9, 10, 11, 12, 13 Valóban befejezôdött a köznevelés rendszerének kialakítása? Szüdi János Nesze, semmi címmel foglalja össze a tényeket és a tennivalókat .............14 Bálint gazda tanácsai a növények termesztésérôl a magaságyban.................. 16 Június, július, augusztus, szeptember, október, november hónapok eseményei ..................... 19,20, 21 Az indiánok fotósáról, Ata Kandóról – Sándor Anna interjúja alapján ................. 22 Önarckép álarcokban – Arany-kiállítás a PIM-ben ...................... 24 Olvassuk ismét el Arany János: A walesi bárdok balladáját ....................... 25 Kulturális ajánlatunk: múzeumok ôszi fesztiválja ....................... 26 Beszámoló a frankfurti könyvvásárról...... 29 Bemutatjuk a 2017-es irodalmi Nobel-díjazottat: Kazuo Ishigurót ........... 28

Induljunk el Bécsbe! Bécs (Wien) Ausztria fôvárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 1,75 millió fôs lakosságával Ausztria legnépesebb, az Európai Unió 7. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német fôváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és közel Pozsonyhoz és Gyôrhöz. A Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik. Nyugati peremén kezdôdik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdô. A város ôsi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, amely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria között. Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentôs várost. A város a középkorban sem vesztett jelentôségébôl, majd késôbb az Osztrák-Magyar Monarchia fôvárosa lett, egészen a Monarchia elsô világháborút követô felbomlásáig. Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett. Itt székel az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet Több nemzetközi rangú kongresszusi helyszíne, valamint elismert vásárváros is. Történelmének, számos kulturális és mûvészeti értékeinek köszönhetôen egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, egyes vélemények szerint Európa elsô számú, a világ második legélhetôbb városa a kanadai Vancouver után. Akármilyen rövid idônk is van, feltétlen meg kell néznünk Bécsben a Szent István-székesegyházat (Stephansdom), amely 97 m magas tornyával a város jelképe. A Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft) 1622–1633 között épült, kívülbelül szerény megjelenésû templom. A Habsburgok temetkezési helyeként 144 szarkofágot rejt, köztük 12 császár és 16 császárnô sírját. A Ring 3,5–4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna (Donaukanal) zárja le. Feltétlen nézzük meg az Állami Operaházat (Staatsoper), amely a nemzetközi zenei élet központja. A francia neoreneszánsz stílusú épületet 1869ben Mozart Don Giovanni címû operájával, Ferenc József jelenlétében nyitották meg. 1945–ben súlyos légitámadások érték, romba dôlt, külsejét az eredeti szerint restaurálták, és 1955-ben Beethoven Fideliójával avatták újra. Nézôterén 2200 látogató fér el, minden februárban a Bécsi Operabál (Wiener Opernball) színhelye. Nem kihagyható látnivaló a Hofburg épületegyüttese, amely 800 éven keresztül alakult ki. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal Ferenc József. Bécs híres bevásárló része a Mariahilfer Straße, ami egy szélesebb fôút a belváros és Schönbrunn között. Az út két oldalán üzletek, áruházak sorakoznak, de sok környezô utcában is nagyszámú kiskereskedelmi egység, bolt található. Ezen kívül a belváros is rengeteg üzlettel, étteremmel, kávéházzal várja a látogatókat. A városközponton kívül láthatjuk a Belvedere Palotát, amelyet Savoyai Jenô herceg építtetett (Schloss Belvedere) nyári rezidenciájaként. Hundertwasser-ház (Hundertwasserhaus) Friedensreich Hundertwasser osztrák építész és festô egyik leghíresebb mûve, amely 1983 és 1986 között épült. Az 1695 és 1713 között épült Schönbrunni kastély (Schloss Schönbrunn) 1918-ig a Habsburgok állandó nyári rezidenciája volt. A sok látnivaló és a város közelsége miatt érdemes több látogatást tennünk Bécsben. Összeállította: Palotás Katalin

Hogy süssünk otthon ropogós kenyeret?... 31 Címlapfotó: Csikós Gábor. A szobor Marton László alkotása Kiadó: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) • 1086 Budapest, Dankó utca 11. • Telefon: 36-1/210-5400 Szerkesztôbizottság: dr. Iványi Gábor, a MET, a fenntartó képviselôje e-mail cím: [email protected], dr. Szüdi János, fôszerkesztô: dr. Palotás Katalin telefon: 36-06-30/2039154 e-mail cím: [email protected] mûvészeti szerkesztô: Farkas Csilla, fôiskola: Erôs Máté, közoktatás: Trócsányi Anna (Szeged), Iványi Tamás (Vásárosnamény) • ISSN: HU ISSN 2064-3632 A kép forrása: By Hagen Schönherr, uploaded by DerFalkVonFreyburg - Self-published work by DerFalkVonFreyburg, CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1497821

A NEMZETI ALAPTANTERVRÔL

Miért olyan fontos a Nemzeti Alaptanterv az Orbán-kormány számára? Szüdi János oktatáskutató véleménye szerint a NAT-ot úgy kezeli a kormányzat, mint ahogy a csodafegyvert szokás kezelni a háborúban.

N

em véletlen, a Nemzeti Alaptanterv kérdéseiben soha nem volt egyezség a különbözô színû kormányzó erôk között. Az ellentéteket jól tükrözi, hogy a közoktatásról szóló törvény 1993-ban történt megjelenése óta ötször adtak ki Nemzeti Alaptantervet. Most írják a hatodikat. Miután a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséhez legkevesebb négy tanévre van szükség – ha az elsô, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon kezdik meg a bevezetését –, eddig még egyik esetben sem sikerült úgy a végére érni, hogy ne kezdték volna bevezetni az újabbat. Leegyszerûsítve az ellentét lényegét: milyen mélységig kell meghatározni az iskolai oktatás tananyag- és követelményrendszerét az államnak? Hol kezdôdjön és hol fejezôdjön be az iskolák szakmai önállósága, a pedagógusok módszertani szabadsága, a tankönyvválasztás lehetôsége, az iskolák szakmai ellenôrzése? A Nemzeti Alaptantervbôl következik az iskolaszerkezet: hat, nyolc vagy kilenc évfolyamos az általános iskola? Négy, öt vagy hat évfolyamig tartson az alsó tagozat? Négy, hat, nyolc évfolyamos a gimnázium? Ismerôs vitapontok.

Az Orbán-kormány már a kezdet kezdetén hadat üzent a tanszabadságnak, a tanuláshoz való szabad hozzáférés jogának. Az iskolai szakmai önállóság megszüntetéséhez – a lehetô leggyorsabban – ki kellett adni a Fidesz értékrendjét közvetítô Nemzeti Alaptantervet. A Nemzeti Alaptanterv határozza meg ugyanis az iskola pedagógiai tevékenységének irányát, a pedagógiai szabadság kereteit, az iskolarendszer felépítésének vázát. Csak a szabad iskola szabadíthatja fel a tanulót az iskolába járás kényszere alól s törölheti el a szorongást, amit az iskolába menet érez. Amikor az iskola nem szabad, a tanuló szorong a pedagógustól, a pedagógus fél a hatalomtól. Amikor a tanuló jól érzi magát az iskolában, nincs ok arra, hogy a pedagógus rosszul érezze magát.

Ezek az ellentétek a modern kor termékei. Az iskola s benne a pedagógus – amióta állnak az iskolák falai – a hatalom kiszolgálója. Hazánkban az iskolák szakmai önállósága 1985-ben fogalmazódott meg elsô ízben törvényszövegben. Addig az idôpontig az oktatásban minden döntés az állam kezében volt, még akkor is, ha a kilencszázhetvenes évektôl az iskolák épületei, a finanszírozás feladatai a tanácsokhoz kerültek. Az állam elvárásait kötelezô tantervi utasításokban adta ki a miniszter. Hozzárendelte a kötelezô tankönyveket. A tanácsi szakigazgatás mûködtette a felügyeleti rendszert. A hatalom korlátlan beleszólási joggal rendelkezett az iskolák életébe. Az évszázadok során nem sokat változott a hatalomnak az oktatásról alkotott felfogása, amelyet jól tükröz I. Ferenc 1821-ben Laibachban (ma Ljubljana) egy iskolában elmondott beszéde: „Aki engem szolgál, azt kell, hogy tanítsa, amit én elrendelek tanítani”. A rendszerváltás elôtt öt esztendôvel az országgyûlés által elfogadott oktatási törvény felhatalmazta a minisztert egyedi megoldások, ÚJ MAGISZTER | Szüdi János írása

3

A NEMZETI ALAPTANTERVRÔL kísérletek engedélyezésére. Több száz engedélyt adtak ki. Megszülettek a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, az alternatív programokkal dolgozó iskolák. Megszûnt a felügyeleti rendszer, s belépett a szaktanácsadás. Megszûnt a miniszter utasításadási joga, korlátozták a tanácsi szakigazgatás jogosultságait. Az intézmények megkapták a döntés jogát saját ügyeikben. Magániskolák még nem mûködhettek, így állami fenntartásban megkezdte tevékenységét az Alternatív Közgazdasági Gimnázium. Az állam minden irányítási jogát átadta egy alapítványnak. 1990-ben az oktatási intézmények tulajdonosai, a feladatellátás megszervezésének felelôsei a helyi önkormányzatok lettek. Maradtak a régi tantervek, maradtak a kísérletek és az egyedi megoldások engedélyei. Kialakult a feladatmegosztás rendje: ágazati irányítás, fenntartói irányítás, intézményi tanügyigazgatás. Ebben a megosztásban az intézmény elkülönül a fenntartójától, jogi személy, saját költségvetése van. Munkáltatói jogokkal rendelkezik. A tantervi csata a rendszerváltás utáni elsô kormány idején kezdôdik. Ennek megértéséhez ismerni kell a lehetséges alternatívákat: létezik tantervközpontú, és létezik gyermekközpontú iskolarendszer. A tantervközpontú iskolarendszerben a tanulónak kell igazodnia az iskolához. A tantervközpontú iskolarendszerben kötelezô tantervek alapján adják le a tananyagot, kérik számon annak elsajátítását, értékelik a tanuló tudását. Az iskolának kevés a mozgástere a tantervtôl való eltéréshez. A tantervközpontú iskolarendszerben a tantervben foglaltakat megadott idôpontra minden tanulónak teljesítenie kell. Amennyiben ez nem sikerül, a tanuló nem haladhat tovább, megbukik. A tantervközpontú iskolarendszerben a pedagógus sérthetetlen, szavait nem lehet megkérdôjelezni, a tanuló nem alanya az oktatási folyamatnak, hanem a tárgya. Az iskolát az állami felügyelet tartja sakkban, ellenôrzi az állami megrendelések teljesítését. A gyermekközpontú iskolarendszer igazodik a tanulóhoz. A tanulási folyamat aktív résztvevôje a tanuló. A pedagógus „karmesterként” irányítja a tanulási folyamatot. A tanulási folyamat a játékra, a mozgásra, a mûvészetre épül. Van idô bevárni a lassabban fejlôdôket. Nincs szükség osztályozásra, buktatásra. Nem szükséges, hogy minden tanuló ugyanarra az idôpontra ugyanolyan szintre jusson el. A pedagógiai munka tervezésében, szervezésében, ellenôrzésében nagy a szerepük a szülôi és a tanulói közösségeknek. A szakmai ellenôrzés alapja az intézményi önértékelés és az állami szakmai mérés rendszere. Nagy a szerepe a szakmai segítô szervezetnek, a pedagógiai intézetnek és a szaktanácsadónak. Miképpen válik az iskolarendszer tantervközpontúvá vagy gyerekközpontúvá? A tantervi szabályozás a meghatározó. Sok függ a központi elvárásokat megfogalmazó dokumentum és az iskolai tevékenységet meghatározó dokumentum „viszonyától”. A központi elvárásokat megfogalmazó dokumentum a Nemzeti Alaptanterv. Az iskola pedagógiai tevékenységének alapja a helyi tanterv. Mit tartalmaz a Nemzeti Alaptanterv? Hogyan készül a helyi tanterv? Ezek meghatározó kérdések. 4

ÚJ MAGISZTER | Szüdi János írása

A NEMZETI ALAPTANTERVRÔL A tantervközpontú iskolarendszer Nemzeti Alaptanterve akkurátusan megfogalmazza az állam elvárásait, a hozzá kapcsolódó követelményeket, a tantárgyi kereteket. Kijelöli a tanítás, tanulás menetrendjét, a teljesítés határidejét. Ez a Nemzeti Alaptanterv a tantervkészítôknek készül. A Nemzeti Alaptanterv végrehajtásához kötelezô kerettantervek készülnek. A gyermekközpontú iskolarendszerben a Nemzeti Alaptanterv alapján az iskola készíti el saját helyi tantervét. Ehhez az állam minta- vagy ajánlott tanterveket adhat ki. A Nemzeti Alaptanterv fejlesztési célokat állapít meg: meghatározott idôpontra a tanuló legyen birtokában az értô írás, olvasás képességének, szerezze meg a számoláshoz szükséges képességeket. Az iskola maga dönti el, milyen elvárásokat fogalmaz meg az egyes évfolyamokra. A fejlesztési célok eléréséhez az iskola rendeli hozzá a tananyagot. Természetesen a határok nem merevek, lehetnek „hibrid megoldások” is. Az 1990–1994 közötti idôszak kormánya nem kezdte meg az oktatási rendszer tartalmi átalakítását. A Nemzeti Alaptanterv törvényben rögzített két része közül – Tantervi alapelvek és Tantervi követelmények – csak az alapelvek jelentek meg 1994-ben. Nem készülhettek el a Tantervi követelményekre épülô kerettantervek sem. A törvényszöveg szerint a kerettantervre épülô helyi tanterv alapján kell szervezni az iskola pedagógiai tevékenységet. A kerettanterv az évfolyam ajánlott tantárgyait és tananyagtartalmát tartalmazza. Kész dokumentumok hiányában nehéz megítélni az iskola mozgásterét ebben a szabályozási környezetben. Az érzékelhetô, hogy a kerettantervnek döntô szabályozó szerepet szántak a helyi tantervek elkészítésében. Az 1994–1998 közötti idôszak kormánya 1995ben megváltoztatta a tantervi szabályozás rendszerét, és új Nemzeti Alaptantervet adott ki. A szabályozás a tízedik évfolyamig terjedt. A felsôbb évfolyamokon a vizsgaszabályzat töltötte be a szabályozó szerepet. A Nemzeti Alaptanterv azokat a követelményeket tartalmazta, amelyek garantálták az alapvetô tartalmak egységes és arányos érvényesülését. A Nemzeti Alaptanterv fejlesztési célokat fogalmazott meg, és ahhoz rendelt követelményeket, nem hagyományos értelemben vett tantervként funkcionált, hanem alapul szolgált a helyi tantervek elkészítéséhez. A helyi tanterveket 1998. szeptember 1-jén kezdték meg bevezetni az iskolák, az elsô és a hetedik évfolyamon. Az 1998–2002 közötti idôszak kormánya 2000-ben újraírta a tantervi szabályozás törvényi szövegét, és hozzá igazította a Nemzeti Alaptantervet. A változás lényege: a miniszter felhatalmazást kap kerettanterv kiadására. A kerettantervben foglaltak kötelezôek. Az iskola a kerettanterv alapján készítheti el helyi tantervét. A kerettantervtôl a miniszteri rendeletben meghatározott körben és mértékben – saját döntése alapján – az iskola eltérhet. További eltéréshez hatósági engedélyre van szükség, engedély nélkül oktatásszervezési kérdésekben lehet a kerettantervtôl eltérni. Az iskolák 2001. szeptember 1-jéig felülvizsgálták pedagó-

giai programjukat, és az elsô, az ötödik, valamint a kilencedik évfolyamon elkezdték a bevezetését. A 2002–2006 közötti idôszak kormánya ismét megváltoztatta a tantervi szabályozás törvényi rendelkezéseit, és új Nemzeti Alaptantervet adott ki. Az új rendelkezések alapján az iskola a Nemzeti Alaptanterv alapján készít vagy választ helyi tantervet. Az iskola az oktatási miniszter által kiadott mintakerettanterv alapján is elkészítheti helyi tantervét. A helyi tanterv bevezetése 2004. szeptember 1-jén kezdôdött meg az elsô évfolyamon. Ez a Nemzeti Alaptanterv a közoktatás tartalmi követelményeit mûveltségi területek szerint határozta meg. A 2006–2010 kormányzati ciklusban ismét módosult a Nemzeti Alaptanterv. A 2007-ben kiadott változat merôben új alapokra helyezte a magyar oktatási rendszer tartalmi szabályozását, összhangba hozva azt az Európai Unió elvárásaival. Az új szabályozás kiindulópontja: az oktatásnak alapvetô szerepe, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlôdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A Nemzeti Alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Az iskolák felelôssége annak meghatározása, hogy ezek a normák, kompetenciák milyen mûveltségi területek részeként és hogyan kerülnek elsajátításra. Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy a tanuló milyen feltételek mellett léphet az iskola magasabb évfolyamába. Nem szükségszerû, hogy minden tanuló azonos idôpontban azonos teljesítményt érjen el. Az iskolai pedagógiai program határozza meg, hogy adott iskolában milyen feltételek mellett lehet a tanulót évfolyamismétlésre utasítani. E változások alapján 2007-ig kellett áttekinteni a pedagógiai programokat és átvezetni a szükséges változtatásokat. Kiépül az intézményi minôségbiztosítás rendszere. Az iskolát segíti a Pedagógiai Intézet. Minden feltétel adott a gyermekközpontú iskolarendszer kialakításához. A 2010-ben hatalomra jutott kormány gyökeres fordulatot vezetett be a tantervi szabályozás terén. A törvényszöveg világos: a Nemzeti Alaptanterv érvényesülését a kerettantervek biztosítják. A kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelezô, valamint ajánlott idôkeretét. Az iskola – pedagógiai programjának részeként, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve – helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelôs miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat, és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelezô és nem kötelezô tanórai foglalkozások idô-

kerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Az új rendelkezések alapján az új helyi tantervek bevezetése 2013. szeptember 1-jén indult meg az elsô, az ötödik és a kilencedik évfolyamokon. Az eredmény: a pedagógus nem képes „leadni”, a tanuló nem képes „befogadni” a tananyagot. Pedig a tanórák száma eléri, meg is haladhatja a heti teljes munkaidôt. A pedagógiai folyamat minden perce szabályozottá válik. Kerettanterv készül mindenhez, amit az állam fontosnak tart, vagy amit valaki meg tud vásárolni a döntéshozónál. Az oktatási folyamat a közlés–számonkérés–büntetés „pedagógiájára” épül. A kötelezô tantervhez dukál a kötelezô állami tankönyv. A tanuló otthon folytatja a munkát. Magol. A pedagógus a következô tanórán beszámoltatja. A pedagógusnak is teljesítenie kell. A hatalom éber. Ellenôriz. Visszaállítják a tanfelügyeletet. A szaktanácsadás mint feladat beépül a tanfelügyeletet ellátó hivatalba. A felügyelô óralátogatás során ellenôrzi, megtartotta-e a pedagógus a kötelezô tanterv elôírásait. Egy tanterv, egy tankönyv, tanfelügyelet. Ez a tantervközpontú iskola lényege. Nem az a fontos, ami jó a tanulónak. Nem az a fontos, mit tud a tanuló. Aki lemarad, az kimarad. Nem mellékesen: megszûnt az iskola mint szervezet. Beolvadt az állami fenntartói feladatokat ellátó hivatalba. Nincs költségvetése, nincs munkáltatói joga. Elvesztette minden tárgyi és szellemi tulajdonát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetését 2019 szeptemberére ígéri a hatalom. Minek az új Nemzeti Alaptanterv? Feltehetôen az általános iskola kilencedik évfolyamának a bevezetéséhez. Megteremteni a lehetôséget a tanulók „szétválogatásához” a hatodik évfolyam után, a középiskolák típusa szerint: gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola. Az általános iskolák átszervezése is megoldható: az elsô hat évfolyam marad helyben, a felsôbb évfolyamok bevihetôk az iskolaközpontokba. A helyben maradó hat évfolyamon nem szakrendszerû oktatás folyik. Erre az idôpontra tervezik bevezetni a felvételi keretszámokat és a kötelezô felvételi eljárást minden középiskolára. Aki nem jut be sehova, és még tanköteles, az hídprogramban „tanul” tovább. Ezzel az eszközzel szétválogathatók a jobb sorsra érdemes és jobb sorsra nem érdemes tanulók. Ezzel az eszközzel korlátlanul csökkenthetô a tizenhat éves kor után továbbtanulók száma. Ezzel az eszközzel a szakképzésbe terelhetô a tanulók zöme. A két világháború közötti bonyolult iskolarendszer megoldotta a korai szelekciót. Ismerte a hat évfolyamos elemi népiskolát a hozzá kapcsolódó négy évfolyamos alsó fokú szakiskolával, az elemi iskola negyedik évfolyama után kezdôdô négy évfolyamos polgári iskolát a hozzá kapcsolódó középfokú szakiskolával, az elemi iskola negyedik évfolyama után kezdôdô nyolc évfolyamos gimnáziumot. A 2018-ban esedékes országgyûlési választáson pártot választók iskolarendszert is választanak. Az esélyteremtô iskolarendszer nem a múltban gyökerezik. SZÜDI JÁNOS ÚJ MAGISZTER | Szüdi János írása

5

PÁLYÁZATI HÍREK

PÁLYÁZATI HÍREK

EURÓPAI FELHÍVÁS:

Találkozásod története

A vetélkedô számos elbeszéléstípus felé nyitott: • Önéletrajz vagy életrajz: önéletrajzi elbeszélés, mely egyes szám, elsô személyben meséli el, amit közvetlenül megtapasztaltál vagy egy életrajzi elbeszélés, amennyiben más személyek élményeit gyûjtöd össze. A szöveg, mely nem lehet hosszabb 10 oldalnál, Word vagy PDF formátumban küldhetô be. • Fotó elbeszélés (szöveg és képek): elbeszélés, mely szöveggel kísért képekbôl van megalkotva. Ez lehet önéletrajzi elbeszélés, közvetlenül egyes szám elsô személyben elmesélve, mit éltél meg, vagy életrajzi elbeszélés, amennyiben mások élményeit gyûjtöd össze. A szöveg, mely nem lehet hosszabb 10 oldalnál, Word vagy PDF formátumban küldhetô be. • Videó elbeszélés: a történetet számos videó elbeszélés típus segítségével is elbeszélheted, mint pl. dokumentumfilm, videó interjú, digitális történet-mesélés vagy bármilyen más kreatív formában. Maximum hosszúság: tíz perc. • Képregény: meséld el az interkulturális párbeszéd általad megélt élményét képregényen keresztül maximum tíz oldalon. A TÖRTÉNETEK BEKÜLDÉSÉNEK MÓDJA A részvételhez küldd el pályamunkádat a [email protected] email címre Word dokumentumban. A jelentkezéshez szükséges a Jelentkezési Lap kitöltése és visszaküldése a pályamunkával együtt, mely letölthetô az Oltalom Karitatív Egyesület facebook profiljáról (https://www.facebook.com/oltalom.karitativegyesulet/?fref=ts) ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ SZERZÔK: az elbeszélôk lehetnek egyének, informális csoportok, közösségek, szervezetek. NYELVEK: az alábbi nyelveken lehet a vetélkedôben részt venni: angol, francia, olasz, lengyel, magyar, román, spanyol, német, görög. Videó-elbeszélés esetében szívesen vesszük az angol fordítást vagy feliratot, de ez nem kötelezô. TÖRTÉNETEK SZÁMA: a szerzôk egy vagy több történet beküldésével vehetnek részt a vetélkedôn. HATÁRIDÔ: a történet(ek) beküldésének határideje 2017. október 20. KIVÁLASZTÁS ÉS DÍJAK: a kiválasztás elsô szintje nemzeti szinten történik meg, a történetek nyelvei szerint, és minden nyelven négy döntôs kiválasztását eredményezi (elbeszélô kategóriánként egyet-egyet). A kiválasztás második szintjén egy nemzetközi zsûri fog kiválasztani négy nyertest a döntôsök közül, minden elbeszélés-kategóriából egyet. A történetek (a döntôsök és nyertesek) egy jó gyakorlatokat tartalmazó kézikönyvbe lesznek összegyûjtve. Minden egyes nyertes projekt képviselôje meghívást kap a projekt Strasbourgban esedékes záró rendezvényére 2018. március 15-17. között.

A “Találkozásod története” címû felhívás célja, hogy az Európában folyó interkulturális párbeszédrôl szóló élménybeszámolókat gyûjtsön. Ezek az élmények nagyon sokfélék lehetnek, például: – oktatási projektek, melyek a rasszizmussal és az idegengyûlölettel veszik fel a harcot; – aktivisták, migránsok és egyszerû állampolgárok által kivitelezett társadalmi akciók, melyek célja, hogy elôsegítse a különbözô kultúrákból származó emberek között a kölcsönös ismeret-átadást és együttmûködést; – személyes élmények, melyek a rasszizmus és idegengyûlölet legyôzésének kihívásához köthetôk és az interkulturális párbeszéd értékét erôsítik… Az elbeszélt történetek szerzôi lehetnek egyének, csoportok, közösségek, szervezetek. 6

ÚJ MAGISZTER | Lampedusa–Berlin

A vetélkedô a Lampedusa Berlin, Travel journal. Europe for Citizens Program (Lampedusa Berlin útinapló. Európa a polgárokért program) – Strand2: Democratic engagement and civic participation. 2.3: Civil Society Project (projekt szám: 577736-CITIZ-1-2016-1-IT-CITIZ-CIV) címû projekt részét képezi. A projekt célja javítani az európai polgárok közötti diskurzust bizonyos kulcsfontosságú mai európai ügyekkel kapcsolatban, a migrációs válságot illetôen: – Hogyan alakíthatók ki hatékonyabb migrációs szakpolitikák Európában? – Hogyan lehet gátat szabni a xenofób és rasszista attitûdök és víziók terjedésének? – Hogyan fejleszthetô az interkulturális párbeszéd Európában? Projekt partnerek: Fondazione ForTeS (Olaszország, fôpályázó), Asinitas Onlus (Olaszország), Sosrazzismoitalia (Olaszország), Sozial.Label E.V. (Németország), S.O.S. Racismo Gipuzkoa Asociacion (Spanyolország), Egam-European Grassroots Antiracist Movement Association (Franciaország), Oltalom Karitatív Egyesület (Magyarország), Asociatia Tineri Parteneri Pentru Dezvoltarea Societatii Civil (Románia), International Centre For Sustainable Development (Görögország), Towarzystwo Amicus (Lengyelország). Kapcsolat: [email protected] Honlap: www.lampedusaberlin.eu A bevezetô képen Azadeh Ramezani Tabrizi festménye látható.

DR. SZALAY ANDRÁS projektmenedzser és ZATYKÓ JUDIT szociológus. ÚJ MAGISZTER | Lampedusa–Berlin

7

AKTUALITÁSOK, PROGRAMJAINK


Aktualitások, programjaink * * * * * * * HÍREK AZ OKTATÁS VILÁGÁBÓL * * * * * * *

KÖZNEVELÉSI SZERZÔDÉSHEZ BESZÁMOLÓ Szeged, 2017 – 2017. szeptember 1-tôl alapító okiratunk és mûködési en- tanórán kívüli sportolási lehetôséget kínálunk délutánonként gedélyünk szerint Wesley János Óvoda, Általános Iskola és és esténként. Karate minden korosztály számára, dzsúdó alsó Gimnázium néven mûködünk. Tovább erôsítettük a 2014 és felsô tagozatosoknak, kis oroszlánok (önvédelem) óvodászeptemberében megkezdett óvodai csoportunk mûködésé- soknak és általános iskolásoknak, úszás az általános iskolánek feltételeit, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek op- soknak. Matematikából, magyar nyelv és irodalomból korretimalizálásával. A szakközépiskolai oktatást felváltó gimná- petálás és tehetséggondozás folyik. ziumi oktatást is lépésrôl lépésre erôsítettük, szakmailag – Iskolán kívüli programokon is részt vesznek diákjaink. egyre megalapozottabbá tettük. Színházba, múzeumba, bábszínházba, tudományos isme2017. június 15-i záró létszámunk 228 fô. Óvodai, álta- retterjesztô elôadásokra, hangversenyekre kísérik ôket rendlános iskolai és gimnáziumi ballagó létszámunk 48 fô. Vég- szeresen pedagógusaink. Nagy hangsúlyt helyezünk a szazôs gimnáziumi osztályunk (9 fô) eredményesen leérettségi- badban szervezett tevékenységekre, ezért évek óta rendezünk zett 2017 júniusában. Négyen fôiskolára, egyetemre iskolakerülô napokat, bakancsos szombatokat, füvészkerti és jelentkeztek, öten felsôfokú szakképzésre. Felvették ôket. csillagvizsgálós kirándulásokat, fehértói természetvédelmi – Tanulóinknak sokféle lehetôséget biztosítunk személyi- látogatásokat. Részt vettünk (évek óta részt veszünk) a béségük fejlesztésére. 2016 szeptemberétôl jógaoktatás is folyik késsámsoni Gesztenyegalopp rendezvénysorozaton. a szomatopedagógiai fejlesztés részeként. 2016 novemberétôl – Kiemelt kapcsolatunk van a szegedi Agórával, a Szegedi lovas terápiát biztosítunk az alsó tagozatos gyermekeknek, ki- Úszóegylettel, a Vadasparkkal, a Móra Ferenc Múzeummal, emelten az autistáknak (számuk a 2017/2018-as tanévben 38 a Szegedi Nemzeti Színházzal, a Szegedi Pinceszínházzal, a szefô). Évek óta mûködik citeraszakgedi Napfényfürdôvel, a Gellért körünk, vezetôje már határon túli Szabadidô Központtal. Élô, fofellépésekre is elvitte diákjainkat lyamatos az együttmûködésünk a (Torockó, Zenta). Igen sikeres több Gyermekjóléti Központtal, a éve a kézmûves- és a túraszakköCsaládsegítô Szolgálattal, a rünk, lelkes pedagógusokkal és még Csongrád Megyei Szakértôi Bilelkesebb gyerekekkel. Ének-, tánczottsággal. Szakmai kapcsolatot és dráma-, néptáncszakkörünk is fotartunk a Gyík utcai, autistákat is lyamatosan látogatott. Az angolellátó óvodával, a Deák Ferenc és szakkörön fôleg középiskolásaink az Eötvös Középiskolával, több vesznek részt. Iskolánkban többféle szegedi általános iskolával. A SzeTanévnyitó, 2017 szeptember

ged városi képviselô-testület területi képviselôje rendezvényeinken személyes részvételével és anyagiakkal is folyamatosan támogatja iskolánkat. Igyekszünk erôsíteni a családokkal a kapcsolattartást, ennek érdekében minden hónap második szerdáján fogadóórát tartottunk, 2015 októberétôl havonta egyszer szülôi klubot szerveztünk aktuális gyermeknevelési témában meghívott elôadóval, konzultációs lehetôséggel. Szintén havonta egyszer a Gyermekvédelmi Központ munkatársa tart nálunk fogadóórát segítségre szoruló családoknak, szülôknek. – Tanulóink sportversenyeken is részt vesznek. A FOSZ által szervezett diákolimpiáról évek óta, így tavaly is érmekkel tértek haza úszóink. Kis dzsúdósaink az elmúlt tanév második felében is sikerrel szerepeltek a regionális versenyeken. 2017 júniusában 32 nyolcadik osztályos tanulónk ballagott el. Közülük 7 fô tanul tovább a mi középiskolánkban, 11 fô ment speciális szakiskolába, 14 pedig szakmunkástanulónak. – Továbbra is nehéz feladat volt a 18 tanulócsoport heti 5 testnevelésóráját megtartani, ez heti 85 tornateremigényt jelent, ebbôl a tornatermi kapacitás heti 40 óra, uszodai lehetôség heti 10 óra, a pincében a dzsúdóterem (igencsak kezdetleges) kialakítása még heti 12 óra megtartását jelenti (alsó tagozatosoknak van lehetôségük erre). A helyhiány miatt heti több mint 30 órát az épület körül, az utcán és az udvaron kellett „letornázniuk” a tanulóknak. Megbízható informatikai park és interaktív táblák is hiányoznak, így az IKT-eszközöket és az IKT-tananyagot iskolánkban még mindig nem tudjuk használni, pedig a gyerekek motiválhatóságában ennek igen jelentôs szerepe lenne. – Intézményünk speciális feladata továbbra is a befogadó, empatikus iskolai szolgáltatás oktatásban, nevelésben egyaránt, a cél az, hogy nálunk teret találjon, kibontakozhasson a részképesség- és figyelemzavaros, a tanulásban nehezített, a csökkent érzékszervi lehetôséggel bíró, a mozgásában sérült, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetû, a szorongó, az autisztikus vagy teljesen autista, de ép értelmû tanuló is. Ennek érdekében osztályainkban maximum 15 fô gyermek tanulhat (ez számított létszámban lehet akár 30-32 fô is). Pedagógusaink többsége a tanítói, szaktanári végzettsége mellett gyógypedagógusi végzettséggel is rendelkezik. Az utóbbi 1-2 évben egyre több magatartásproblémás, pszichiátrián is kezelt gyermeket irányítanak hozzánk. Változatlanul egyre sürgetôbb igény egy pszichológust alkalmazni intézményünkben. – 2016-ban a MET pályázati csoportjának irányításával több pályázati lehetôséget is megcéloztunk, bízunk abban, hogy ezeket a 2017/2018-as tanévre szóló pályázatokat eredményesnek minôsítik. – Munkatársaink továbbtanulását, tanfolyamait igyekszünk támogatni, így biztosítjuk, hogy tanulóink a legmegfelelôbb szakmai ellátásban részesüljenek. Szeged, 2017. szeptember TRÓCSÁNYI ANNA

ÚJ MAGISZTER | Lampedusa–Berlin

Wesley-iskolák informatika versenye A versenyen három kategóriában mérték össze tudásukat a tanulók: a negyedikes és ötödikes korosztály grafikából, a felsôsök prezentációból és szövegszerkesztésbôl. Az I. helyezett egy tablet gépet kapott, a II. és III. helyezett egy-egy Sony fülhallgatót, illetve pendrive-ot. A prezentációkészítés kategóriában 7 tanuló, a grafika kategóriában 3 tanuló és a szövegszerkesztôben 2 diák versenyzett. Az informatika verseny jó hangulatban zajlott, pedig a tavalyi versenyhez képest nehezebb feladatokat kaptak a diákok. Gratulálunk a verseny gyôzteseinek: I. helyezett Matorac Szonja (Szeged) II. helyezett Boda Béla (Kincsei) III. helyezett Szôcsi Roxána (MÁV-telep) prezentáció kategóriában, I. helyezett Vereckei Tamás (MÁV-telep) grafika kategóriában, (további díjakat nem osztottunk ki a kis létszám miatt) I. helyezett Komáromi Klaudia szövegszerkesztés kategóriában. (további díjakat nem osztottunk ki a kis létszám miatt) ECDL vizsga: A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium 2 diákja sikeresen letett egy ECDL modulvizsgát az ECDL Base bizonyítványhoz, és 2 alkalmazottja sikeresen levizsgázott mind a 7 modulból. A sikeres vizsga az ECDL Standard bizonyítványhoz szükséges.

a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatója

8

2017. május 29-én a Wesley Kincsei Általános Iskolában második alkalommal zajlott le a

TEVAN ILDIKÓ oktatásszervezô ÚJ MAGISZTER | Rehabilitáció új utakon

9



A Wesley Kincsei tanulói tanítási nélküli munkanap keretében részt vettek egy angol multikulturális projekt szervezésében és lebonyolításában, bemutatták Anglia hagyományait, népszokásait, ételeit, földrajzi adottságait. Az intézményben a multikulturális tartalmak beépülnek a tanítási órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységek tematikájába, így egész évben egy választott országot vagy földrajzi régiót dolgozunk fel. Az elmúlt tanévben Anglia volt a választott ország, ebben a tanévben Közép-Amerika. A családi nap a Wesley Kincsei intézmény hagyományôrzô rendezvénye, a célja a szülôi házzal kapcsolat erôsítése, építése. Ebben a hónapban fôzôverseny és süteménysütô verseny rendezésére került sor, interaktív színházi elôadással.

A 2017/18-as tanév elsô Pedóra összejövetelére szeptember 20-án került sor. Iványi Gábor bemutatta az új intézményvezetôket, majd az intézményvezetôk ismertették az iskolák aktuális létszámait. Ezek szerint Márokpapiban 165 tanuló vesz részt az oktatásban, ezen felül 20 mûvészeti képzésben részesül, Orosházán a létszám 144, Gemzsén 170, ezen felül 66 a mûvészeti képzésben részt vevôk száma, Abaújkéren 320 a tanulók létszáma, a MÁV telepi létszám 82 fô, ezen felül 57 fô vesz részt az esti képzésben, Dunaújváros 165, Szeged 216, Wesley kincsei 110, Gyüre 248, ezen felül 86 mûvészeti képzésben vesz részt, Beregdaróc 69, ehhez 55 fô a mûvészeti képzésben részt vevôk száma, Gulács 76+47, Tiszaszentmárton 52+48. Lónyai Zsuzsa ismertette a közös programok terveit, decemberben jótékonysági koncert lesz a Wesley közoktatás fejlesztéséért, tantárgyi vetélkedôket szerveznek Budapesten tartott döntôvel, tervbe vették a Wesley Csillagai Tehetségkutató lebonyolítását. A tanárok részére továbbképzések lesznek, interaktív elôadások keretében. Palotás Katalin beszámolt az öt éve létezô Új Magiszter magazinról, ahol megjelentethetôek a pályázatok, ez fontos anyagi szempontból is. Gazdig Róbert a pedagógus életpálya szempontjából is elô nyösnek tartja az újságot. A résztvevôk megbeszélték a közoktatásban zajló változásokat, Szalay András ismertette az új pályázati feltételeket.

10

ÚJ MAGISZTER | Aktualitások

NE LÔJETEK! A Hívatlanul Hálózat tiltakozik az ellen, hogy egy kormányhatározat értelmében a kormány 2017-ben és 2018-ban 40 lôtér iskolákban kialakítására 46 milliárd forintot szán. Ha eltekintünk attól a ténytôl, hogy ép ember a huszadik század borzalmai után nem szeretne háborúzni, egy józan és elôrelátó oktatási kormányzat a gyerekeket szolidaritásra, békés együttélésre, a tudás és a mozgás örömére nevelné, de semmiképp nem militarizálná. Az erre fordítandó összeg elég lenne 1000 fejlesztô pedagógus, gyógypedagógus kb. tizenhárom évi fizetésére, 180.000 interaktív táblára, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A munkatársak felszólítanak minden felelôs állampolgárt a tiltakozásra a gyerekek militarizálása és az adóforintok rossz célra fordítása ellen.

Filmbemutató Szegeden A szegedi Wesley-intézményben, ahol jelentôs számban tanulnak autista gyerekek, és a tanárok hihetetlen eredményeket érnek el az oktatásukban-irányításukban, bemutatták Moldova Ágnes két filmjét: a Csillagküldöttek-et és Az én különleges, autista gyerekem címût. A jelen levô tanárok, szülôk és diákok nagy figyelemmel kísérték a filmeket. A filmvetítés után Moldova Ágnes beszélgetett az érintett szülôkkel és interjú készült a filmekben is szereplô gyerekekkel is.

A vita a munkacsoportokban zajlott és a végeredmény kompromisszumok árán született meg és csak azok szerepelnek az anyagban, amit azonnal meg lehet oldani és az intézkedés hatása hamar érzékelhetô. Elsô pontjuk szerint el kell halasztani a jövô évi érettségire vonatkozó változtatások életbe lépését. Számos tantárgy vizsgakövetelménye átalakulna jövôre, miközben a tanulók négy éven keresztül másra készültek, ezt szeretnék megakadályozni, a változtatásokat kizárólag felmenô rendszerben képzelik el. A második követelésük szerint a középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel, és biztosítsák, hogy minden diáknak legyen lehetôsége arra, hogy iskolatípust válthasson, így biztosan megszerezhesse az érettségit, ha meggondolná a 14 éves kori pályaválasztásában. Lényegi cél, hogy ne csökkenjen tovább a szakközépiskolákban a közismereti órák száma. Harmadrészt követelik, hogy csökkentsék a tanulók, gyermekek kötelezettségeit, alapelvként rögzítsék még a tantervi szakmai viták megkezdését megelôzve. Beszüntetnék a délután 16 óráig tartó kötelezô iskolában tartózkodást, a délutáni foglalkozásokat mindenki számára választható, illetve fejlesztô célú programokká alakítanák át. A kötelezô testnevelési órák számát heti ötrôl heti háromra csökkentenék, a kötelezô tanóraként szervezett erkölcs- és hittanórákat is megszüntetnék, de igény szerint a délutánonként szakkörként megtartanák. Követelik, hogy a különleges bánásmódot igénylô gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali kármentô intézkedések tegyen a kormány, hogy a szülôk, a pedagógusok és az érintett szakemberek bevonásával azonnal kezdôdjön meg a sajátos nevelési igényû és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdô tanulók integrált oktatásának átfogó, az akadályokra, nehézségekre koncentráló felmérése. Az ehhez szükséges szakemberek alkalmazását és az eszközhiány megszüntetését várják a kormánytól. Ötödrészt megfogalmazták, hogy a kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvô szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében. Egyúttal a kormány vonja vissza az oktatási szegregációt a nemzetiségi oktatásban és az egyházi intézményekben lehetôvé tevô jogszabály-módosításokat. A tankönyvválasztás szabadságát is visszaállítanák, egyben azt követelik, hogy a kormányzat és a Klik hagyjon fel a „kötelezôen választandó tankönyvlista” gyakorlatával. Hetedik pontként felfüggesztenék a pedagógus életpályához kapcsolódó minôsítés és a pedagógiai-szakmai ellenôrzés rendszerét – a folyamatban levô eljárásokat befejeznék. Meglátásuk szerint az eszközök nem alkalmazhatók mindaddig, amíg meg nem történik e rendszerek hosszú távú gyökeres újragondolása. Nyolcadrészt követelik, hogy azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit, valamint szüntesse meg a létszámstopot – ami egyes területeken szaktanárhiányt is okozott a tanév közepén. Követelik, hogy rögzítsék a pedagógusok kötelezô óraszámát 22 órában, egyúttal törölje el a kormány az ezen felüli kötött munkaidôt is, valamint a pedagógusok intézményben való benntartózkodásáról az intézmény vezetôje döntsön. A tizedik pontban követelik az oktatásfinanszírozás legalapvetôbb forrásainak biztosítását, egyben a nem pedagógus végzettségû, nevelô-oktató munkát közvetlenül segítô kollégák bérének jelentôs emelését is szeptemberi tanévkezdéssel. 90 milliárd forintos azonnali átcsoportosításra van szükség meglátásuk szerint, hogy az intézmények dologi kiadásaira is megfelelô forrás álljon rendelkezésre. Elvárják az oktatással kapcsolatos „ôszinte és nyilvános kommunikációt”, hogy a kormány hagyjon fel a hangulatkeltô, folyamatosan csupán a fizetésemelésekrôl szóló „manipulációval”. Utolsó pontjukban követelik, hogy helyezzék új alapokra a közoktatási rendszert, lényegében egy új köznevelési törvény kidolgozását várják el a kormánytól, mely az eddig elért eredményeken kell, hogy alapuljon, melynek alapja „az élményszerû tanulás, a befogadó, esélyteremtô óvoda, iskola és a XXI. század kihívásainak megfelelô tudás” – írják közleményükben. A Civil Közoktatási Platform szóló értesítése

A Civil Közoktatási Platform a Tanítanék mozgalom kezdeményezésére munkacsoportokban kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelyben felhívják a figyelmet a megújuló hazai közoktatási rendszer elsô és halaszthatatlan változtatási teendôire.


11



Kutatók Éjszakája a Wesley-n

V

áltozatos témákkal, színes programokkal várta az érdeklôdôket a Wesley János Lelkészképzô Fôiskola, amely idén is megnyitotta kapuit a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat alkalmából szeptember 29-én. Több, szemet-lelket gyönyörködtetô kiállítás már a kora délutáni óráktól látogatható volt. Az eseményre érkezô vendégeket a fôiskola udvarán felállított „A mûvészet láthatóvá tesz” címû kiállítás fogadta (válogatás az Oltalom Hajléktalan Mûvészkör alkotásaiból, Tornóci András, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanulójának fényképeibôl és részletek Erdôs Virág verseibôl). A csoport alapítójának és mûvészeti vezetôjének, Granasztói Szilviának a bevezetô gondolatai kalauzolták a kiállítást megtekintô látogatókat a képek és versek labirintusában.

12


„Több mint húsz éves múltra tekint vissza az Oltalom Mûvészkör, amely az Oltalom Karitatív Egyesület égisze alatt mûködik és a hátrányos helyzetû otthontalan, sok esetben hajléktalan kliensek támogatására, tehetségük, mûvészi és manuális kreatív képességeik ápolására, fejlesztésére jött létre.” – olvasható a szervezet bemutatásában. A kellemes kora ôszi idô is kedvezett a kültéri programoknak, így az udvaron leválasztott kis kuckóban Mészáros Mariann, a Mûvészkör keramikus oktatója vezetésével az agyagozás kulisszatitkaival ismerkedhettek a lelkes érdeklôdôk. A résztvevôk a gondolatébresztô beszélgetések közben kézügyességüket és kreativitásukat is próbára tehették, formát adva az ôsi anyag egy-egy darabjának.

Makói-Tóth Annamária, fôiskolánk egykori pedagógia és szociális munka szakos hallgatója amatôr festômûvész „Egy csodás nyár” címû kiállítása a Kline terem falait díszítette. A színes, változatos technikával készült festmények alatt a Kapitány Éva által összeállított, különbözô korok mindennapi használati tárgyait felvonultató gyûjteményt tekinthették meg a régiségek kedvelôi. A délután folyamán elkezdôdtek az elôadások is. A mûvészetterápia szekció látogatói megszemlélhették a komplex mûvészetterápiás képzésben résztvevô hallgatók órai munkáiból készült válogatást. Az alkotások egyedisége egyben megadta az alaphangulatot dr. PhD Antalfai Márta „A mûvészetterápia szerepe életproblémák kezelésében, a változásban és a megújulásban” címû elô adásához is. A prezentáció keretében bemutatásra került a Fôiskolán oktatott komplex mûvészetterápia, amely a képzômûvészet és a mese személyiségformáló, fejlôdésre inspiráló hatására épül. Ezt követôen Lónyai Zsuzsanna, a MÁV telepi Wesley Iskola egykori igazgatója filmvetítéssel egybekötött elôadásában a „Közös nevezô” címû oktatási programról osztott meg értékes gondolatokat. A cél a hosszú távú együttmûködés, közös gondolkodás és tervezés a különbözô hátterû iskolák pedagógusai és diákjai között, hogy az iskola valóban élmény legyen. Az utolsó témakörben Bátorfi Andrea, mûvészettörténész mediációjával invitálta belsô utazásra az érdeklôdôket egy 3000 éves pillanat, az egyiptomi szívmérlegelés képének segítségével. A környezettan szak elôadásainak sorát Dr. Kun István érdekfeszítô prezentációja nyitotta, amelyben a természeti kockázatok hibafa-elemzéssel történô menedzselésérôl hallhattak a jelenlevôk. Ezt Dr. Géczi Róbert „Táj és tájkutatás” címû bemutatója követte. Kocsis Tibor közel egy órás filmje számos választ tartogatott az elôadó felvezetô ismertetetôje során felmerült kérdésekre és problémákra. A filmvetítés után különleges, szélsôséges környezeti viszonyokhoz alkalmazkodott élôlények, pl. kaktuszok

és rovaremésztô növények lepték el az elôadói asztalt. Bakos Bettina növénybemutatóval egybekötött elô adása során a növényvilág alkalmazkodási stratégiáiból kaptak ízelítôt az érdeklôdôk. A környezettan szekciót Kapitány Éva fotókkal illusztrált elôadása zárta, amelybôl érdekes és hasznos információk derültek ki az ipari épületek, ipartelepek funkcióváltásáról, a barnamezôs területek rehabilitációjának, valamint a zöldmezôs beruházásoknak a szükségességérôl és felmerülô nehézségeirôl. A szociális munkával kapcsolatos elôadások a XXI. században várható változásokkal és alkalmazkodási lehetôségekkel foglalkoztak. Katona Csilla, a Magyar Bûnmegelôzési Börtönmissziós Alapítvány elnöke elôadásában a börtönben élôk és családtagjaik mindennapi életének nehézségeit mutatta be. A megismert tények és életutak sok kérdést vetettek fel a hallgatóságban, és az így kialakult beszélgetés egyben utat nyitott a következô elô adás témaköréhez, amelyben Dr. Ladányi János az ezredforduló Magyarországának társadalmi és területi átalakulásairól és egyenlôtlenségeirôl beszélt. Végezetül Dr. Bánlaky Pál bevezetô gondolatai után kötetlen beszélgetés következett a mai magyar falvak jelenérôl és jövôjérôl. A társalgás alapjául az általa írt, még meg nem jelent könyv szolgált, amely összefoglalja az elmúlt évek szocio táborainak tapasztalatait. A beszélgetésben a táborokat megjárt tanárok, volt és jelenlegi hallgatók, érdeklôdôk osztották meg meglátásaikat, véleményüket, észrevételeiket. A Teológus és Lelkész Szak két témában, Wintermantel Balázs “Bét HaKneszet – A gyülekezet háza”, valamint Urbán Beatrix “Keresztény Európa? “ címû elôadásával várta a hitélet iránt érdeklôdô látogatókat. Örömmel tapasztaltuk, hogy a Kutatók Éjszakája alkalmából számos látogató kereste fel fôiskolánkat. Jövôre is színes programokkal és sok szeretettel várunk minden érdeklôdôt! BAKOS BETTINA, KAPITÁNY ÉVA

A K r ókusz p roj ekt r ôl A HETI és a Szembenézés Alapítvány projektje, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet támogatásával európai oktatási programban részvételre hívja a pedagógusokat, akik szívesen csatlakoznának 11 ország több mint kilencvenezer diákjához és tanáraikhoz, egy több éve sikeresen mûködô, korszerû és hatékony történelmi ismeret- és személyiségfejlesztô emlékezetprogramhoz. Az Európai Unió finanszírozásával induló kezdeményezéshez csatlakozó oktatási intézmények 12-24 éves diákjai virágültetéssel emlékeznek a holokausztban meggyilkolt 1,5 millió társukra, és ehhez kapcsolódó önálló projekttel készülnek a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjára, a megszerzett tapasztalatokat és eredményeiket pedig megosztják a világhálón a többi európai résztvevôvel. Az emléknaphoz illeszkedô kezdeményezés az élménypedagógia eszközeit alkalmazza, játékos, interaktív megoldásaival alkalmas 12 éven felüli diákok bevonására és önálló cselekvésre inspirálja ôket. Növeli történelmi tudásukat és érzékenységüket, nyitottságukat, alkalmazkodóbbá, elfogadóbbá teszi ôket mások, és önmaguk iránt is. Ezt segíti az együttmûködésen alapuló demokratikus projektépítkezés, valamint a megismerés–megértés–elfogadás–együttérzés négyesére és a kölcsönös tiszteletre építô projektkommunikáció. A projekt neve az elültetett virág neve, amely a tavasszal nyiladozó sárga szirmaival a háborúban a zsidók ruháján kötelezôen viselt sárga Dávid-csillagra (a kirekesztés szimbólumára), de egyben az életre is utal. A virág szimbolika kettôs értelmû: a kirekesztésé és az életesélyé, de az életen van a hangsúly. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjára kifutó, de összességében májusig tartó munkának öt kötelezô eleme van: a virágültetés, a projektterv, a projektmunka, a projekttermék, a konzultáció, az értékelés. Az önkéntes részvételre épülô projekt célkitûzéseit és a megvalósítás módját, eszközeit, diákjaival egyeztetve, a pedagógus maga határozza meg. Az online kommunikáció a projekt nyilvánosságát, és az európai Krókusz Csoportok egymás közötti ismerkedését, tapasztalatcseréjét szolgálja.

ARANY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK KÉTSZÁZ ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A NYÍREGYHÁZÁN RENDEZETT ÜNNEPSÉGRÔL Az irodalmi mûsor keretében Szunyogh Szabolcs Arany János értékelése nagy érdeklôdést váltott ki a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség imaházában megtartott programon. Garai Róbert elôadásában a Walesi Bárdok vers elgondolkoztatta a hallgatóságot. Nagyon tetszett a fôként fiatalokból álló közönségnek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház fiatal mûvésze, Rák Zoltán elôadásában elmondott vers, a Juliska elbujdosása. Az abaújkéri Wesley János Általános Iskola, Gimnázium tanulóiból alakult Zöld, Piros, Fehér, Ezüst és Arany csapat tagjai mérkôztek meg az Arany Jánosról szóló tudnivalókról összeállított kérdôívek kitöltésében. Végül az elsô-második díjat megosztva az abaújkéri iskola Ezüst és Zöld csapata kapta meg, értékes nyereményekkel, de minden résztvevô tanuló kapott jutalmakat. ÚJ MAGISZTER | Aktualitások

13

SZÜDI JÁNOS ÍRÁSA

SZÜDI JÁNOS ÍRÁSA

A köznevelésben érdekelt szakmai szervezetek, civil szervezetek, szakszervezetek évek óta követelik az egyeztetési fórumok felállítását. Miután a miniszter minden pedagógusnak levelet küldött, amelyben közölte, hogy a köznevelés rendszerének kialakítása befejezôdött, a kormány határozatban elrendelte az egyeztetés rendszere felállítását. A határozat nem jogszabály, jogot, kötelezettséget nem állapíthat meg, szervezet létrehozására nem alkalmas.

Nesze , semmi... Nesze semmi A közhatalmi döntések meghozatalában való társadalmi közremûködés lényege, a hatalom mielôtt meghozná döntését, megkéri az érintetteket - érdekvédelmi szervezeteiken keresztül -, fejtsék ki véleményüket. A hatalom pedig érdemben megvitatja a javaslattevôkkel, s ha lehet el is fogadja azokat. Ez természetes folyamat ott, ahol a cél a politikai hatalom széles körben történô megosztása. Magyarországra nem jellemzô, hogy a hatalom kiteríti lapjait, és lehetôvé teszi, hogy azokba mások is beletekintsenek. A rendszerváltozás kori alkotmányozáskor bekerült az Alkotmányba: feladatának ellátása során a Kormány együttmûködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Ez a rendelkezés megindította azt a folyamatot, amely elvezethetett volna - a társadalmi jólét alapja - a nyitott, befogadó társadalom kialakulásához. Ez a kísérlet is lezárult az Alkotmány hatályon kívül helyezésével.

Építsünk Jó Államot! A mai hatalom filozófiája: a történeti alkotmány vívmányaival ellentétes a hatalom kezének bármilyen megkötése. Mi az a történeti alkotmány? A magyar államalapítás óta megszületett, hatásaiban nagy jelentôségû jogi normák összessége. Még senki, semmilyen szervezet nem vállalkozott arra, hogy összeállítsa ezt a listát. Kijelenthetô: a történeti alkotmány nem több egy eszmefuttatásnál. Mégis, az Alaptörvény szerint rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ez a rendelkezés jelentôs mértékben hozzájárul a jogbiztonság felszámolásához. Az Alkotmánybíróság a múlt bármelyik reliktumát segítségül hívhatja álláspontjának alátámasztására. Ékes bizonyíték: a tankönyvpiacot egyik napról a másikra felszámoló, az államot e területen (is) monopolhelyzetbe hozó törvényszöveg alkotmányosságát az Alkotmánybíróság a történeti alkotmány vívmányaival „támasztotta alá”: „... az Alkotmánybíróság ... áttekintette a magyar állam részvételét a népiskolai .... rend14

ÚJ MAGISZTER | Nesze, semmi...

szer ... fenntartásában a Ratio Educationis-tól (1777) a .... Klebelsberg Kuno nevével fémjelzett korszakokon át a ... rendszerváltás idôszakáig. Általánosságban megállapítható ... a magyar állam mindig ... jelentôs mértékben ... részt vett az oktatási rendszerben, különös tekintettel az esélyegyenlôségének biztosítására.” [3024/2015. (II. 9) AB. h.]

Volt mire alapozni ... Az Alkotmány rendelkezése alapján törvények kötelezték a végrehajtó hatalmat a társadalmi partnerekkel történô elôzetes egyeztetésre, jó néhány kérdésben egyetértésük beszerzésére. Minden megváltozott, amikor az Alkotmánybíróság kimondta, az egyetértési jog alkotmányellenes, az egyeztetési kötelezettség elmulasztása nem alkotmánysértô. A határozatokhoz fûzött különvélemények azt mutatják, lehetett volna más következtetésekre jutni, erôsítve ezzel a társadalmi partnerek helyzetét, hozzájárulva a hatalommegosztás rendje megszilárdításához. Az Alkotmánybíróság - a köztársasági elnök kezdeményezésére indított eljárásban - alkotmányellenesnek minôsítette azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek az Országos Érdekegyeztetô Tanács részére egyetértési jogot biztosítottak jogszabályok kiadásánál, mondván: jogalkotó hatáskörrel csak az Alkotmány ruházhat fel egy szervet, s az OÉT nem rendelkezik ilyennel, ezért egyetértési joga ellentétes az Alkotmánnyal. A csatolt különvélemény szerint: a köztársasági elnök nem az egyetértési jogot tartotta alkotmányellenesnek, hanem azt, hogy az egyetértô nem rendelkezik demokratikus legitimációval. Olyan törvényi szabályozás kellene, amely biztosítja, hogy az OÉT oldalai az általuk képviseltek több mint a felétôl nyerjék el a legitimációjukat. (Dr Kiss László különvéleménye) Az Alkotmánybíróság szerint nem minôsül súlyos eljárási szabálytalanságnak, ha elmarad a társadalmi partner véle-

ményének kikérése, s így nem eredményezi a jogszabály közjogi érvénytelenségének megállapítását. A csatolt különvélemény szerint: Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy a „formai hibás” törvényhozási eljárás – megfelelô indítvány alapján - a jövôben alapot ad a törvény megsemmisítésére (Dr. Bihari Mihály különvéleménye). [ 29/2006 (VI. 21.) AB. h., 124/2008 (X. 14.) AB.h.] Az Alkotmánybírósági iránymutatás alapján minden jogszabályból kikerült a társadalmi partner egyetértési joga. Általánossá vált az egyeztetési eljárások mellôzése. Az Alaptörvény megoldotta e problémákat: nem ír elô egyeztetési kötelezettséget a kormánynak. A kialakult helyzetet jól tükrözi a közoktatás és a köznevelés egyeztetési mechanizmusának összevetése:

Volt egyszer egy közoktatás A közoktatás rendszerében az állam közhatalmi jogosítványokkal rendelkezett, amelyeket egyeztetési kötelezettség mellett gyakorolhatott. A közoktatás rendszerében törvény hozta létre az egyeztetésre jogosult testületeket, szabályozva jogosultságaikat, kötelezve a minisztert egyeztetésre: nemzeti, etnikai kisebbségi ügyekben az Országos Kisebbségi Bizottsággal, tanulói jogokkal összefüggô ügyekben az Országos Diákjogi Tanáccsal, szülôi jogokkal összefüggô ügyekben az Országos Szülôi Érdekképviseleti Tanáccsal. Átfogó, minden ügyre kiterjedô jogosultsággal rendelkezett a Közoktatás-politikai Tanács, döntéselôkészítô, véleményezô és javaslattevô testületként, és az Országos Köznevelési Tanács szakmai döntéselôkészítô testületként. A Közoktatás-politikai Tanácsba négy-négy tagot delegáltak az országos pedagógus szakmai szervezetek, az országos pedagógus szakszervezetek, az országos szülôi szervezetek, az országos diákszervezetek, a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei, az országos kisebbségi önkormányzatok, a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók. Egy-egy tagot delegálhatott az oktatásért felelôs miniszter és más, az oktatásban érdekelt miniszter, központi államigazgatási szerv. Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonhárom tagja volt, akiket a miniszter kért fel: három tagját saját választása, tíz tagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények, két tagját a Magyar Tudományos Akadémia, két tagját az országos munkaadói szövetségek és munkaadói kamarák jelölése alapján. Az Alkotmánybíróság ismertetett állásfoglalásáig az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv kormány részére történô benyújtásához a miniszternek be kellett szereznie az Országos Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók ügyekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá véleményeztetnie kellett a dokumentumokat a Közoktatás-politikai Tanáccsal. A miniszter csak az Országos Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbségeket érintô ügyekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után adhatta ki a kerettanterveket, A közremûködô testületek összetételük alapján függetlenek a hatalomtól.

Felépül a köznevelés A köznevelés rendszerében az állam „mindent visz”: szabályoz, engedélyez, fenntart, de nem egyeztet. Most, hogy elkészült a „kabát”, jöhetnek rá a „gombok”: a szakmai testületek. Bár a kormányhatározat a kormány alárendeltjeihez szólhat, a hivatalos közlönyben megjelent, hivatalosnak látszó határozat szövege megteremti a Jó Állam lényegét: a délibábot. Feléled az Országos Köznevelési Tanács, sok-sok feladattal: figyelemmel kísér, javaslatot tesz, véleményez, tanácsot ad. A hatalom nem kockáztat: tagjainak többsége a kormányszervekbôl, és a kormánnyal lojális szervezetekbôl verbuválódik. A testület tizenhét tagú. Négyet miniszterek, egyet a Magyar Tudományos Akadémia, egyet a Magyar Mûvészeti Akadémia, hármat a Nemzeti Pedagógus Kar, kettôt a pedagógusképzô felsôoktatási intézmények, hatot az országos pedagógiai szakmai szervezetek választanak. Felébred csipkerózsika álmából az Országos Nemzetiségi Tanács mint javaslattevô, véleményezô, tanácsadó testület. Tizenhárom tagú, akiket az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálnak. Az Országos Köznevelési Tanács reinkarnációja a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a közneveléssel kapcsolatos döntések elôkészítésében javaslattevô, véleményezô, stratégiai tanácsadói tevékenységet végzô konzultációs szakmai testület. Öt oldala van: kormányzati, szakmai képviseleti, intézményfenntartói, szakszervezeti érdekképviseleti, országos szülôi és diákképviseleti. Annak nyoma sincs a határozatban, milyen szisztéma szerint születhet meg egy-egy javaslat. Az viszont jól érzékelhetô, a kormányzat nem kockáztat. A kormányzati oldalban lehet bízni. A szakmai képviseleti oldal nem fog meglepetést okozni: kilenc tagjából a Nemzeti Pedagógus Kar hármat, az Országos Köznevelési Tanács kettôt, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Mûvészeti Akadémia és a Rektori Konferencia egyet-egyet, a felsôoktatási intézmények gyakorló iskolái egyet delegálhatnak. Az intézményfenntartói képviseletre is lehet számítani. Tizenegy tagjából a Klebelsberg Központ kettôt, a Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Hivatalt egyet, az országos nemzetiségi önkormányzatok egyet, az országos önkormányzati szövetségek kettôt, a magán köznevelési intézményfenntartók egyet, az egyházi intézményfenntartók négyet delegálhatnak. A szakszervezeti érdekképviselet három fôbôl, az országos szülôi egy, diákképviseletek egy fôbôl áll.

Van megoldás! A lényeg: a kormányhatározat – bár erre lenne egyedül hivatott – nem kötelezi a minisztert egyeztetésre. Ez nem is fog megtörténni mindaddig, ameddig a végrehajtó hatalmat az Alkotmánynak elnevezett új alaptörvény nem kötelezi egyeztetésre, kimondva azt is, elmulasztása közjogi érvénytelenséget eredményez. SZÜDI JÁNOS, oktatáskutató ÚJ MAGISZTER | Nesze, semmi...

15

KERTÉSZKEDÉS

KERTÉSZKEDÉS

Sokan vannak, akik a kertészkedést nagyon egyszerû, könnyen elsajátítható hobbinak tartják, holott a kert valójában nagyon bonyolult, sok közgazdasági és élettani összefüggést rejtô, és nem csupán fizikai, hanem szellemi erôkifejtést igénylô tevékenység is – vallja dr. Bálint György, a mindnyájunk által sokra értékelt, köztiszteletnek örvendô Bálint gazda.

A Magaságy, a mini édenkert létesítésével kapcsolatos tanácsokat megfogadva hasznos tevékenységet végeztünk, sikerült többet megtudnunk a növények termesztésének titkairól, ezt ezúton is köszönjük Bálint gazdának, aki személyesen is vendége volt iskoláinknak.

A MAGASÁGY, a mini édenkert Elérkezve a magaságy növényekkel betelepítésének utolsó fázisához, reméljük, hogy a következôkben újabb hasznos tanácsokat kapunk dr. Bálint Györgytôl, amelyeket természetesen közlünk magazinunkban. A magaságy fontos növénye a karalábé. Csekély a hôigénye, bár tartósan alacsony hômérséklet hatására a gumók képzôdése elmarad. Nagyon korai karalábét fogyaszthatunk, ha a magokat január közepén vetjük el, majd a kis palántákat áttûzdeljük mûanyag pohárba, és március végén kiültetjük a magaságyba 25x25 cm-es tenyészterületre. Ezekbôl a növényekbôl már május közepére tyúktojás nagyságú, friss, jóízû karalábénk lesz. A karalábé sok vizet használ fel, és gyakori öntözést igényel. A rövid tenyészidejû fajták magját folyamatosan lehet vetni, így késô ôszig lesz friss karalábénk.

Igen rövid tenyészidejû, a vetéstôl számított 25-30 nap múlva szedhetô és fogyasztható, szerény igényû salátaféle a madársaláta, valamikor a réteken gyûjtötték be. A magaságyban legcélszerûbb szeptember és október közepe között vetni 10 cm-es sortávolságra, sekélyen, vékony homokréteggel betakarva. Kiváló saláta készíthetô belôle, de csak a zsenge levelekbôl, az idôs levelek keserûek. Télen is használható ételek díszítésére. A majoránna meleg- és vízigényes, fontos fûszernövény, a magaságyban nagyon jól érzi magát. Magját korán tavasszal vessük el, igen sekélyen, mert különben nem kel ki, palántáit csak a májusi fagyok elmúltával ültessük ki. Virágzás idején szedjük le a leveles szárakat, és árnyékos, szellôs helyen szárítsuk meg, majd morzsoljuk le. Inkább a magaságy környezetének díszítésére javasolható a metélôhagyma. Hidegre nem érzékeny, a magját már márciusban elvethetjük. A fák árnyékát is elviseli, kis fényigényû növény, a szárazságot is jól bírja, de a jobb vízellátás meggyorsítja leveleinek növekedését. Kora tavasztól szedhetô hengeres leveleit tôben vágjuk le, mert ha félbevágjuk, a megsérült levél nem nô tovább. Kellemesen, enyhén hagymaillatú és -ízû levele ételek ízesítésére és díszítésére kiváló, ennek fôleg télen és kora tavasszal van nagy értéke. Május vége felé az erôteljes tövek virágokat nyitnak, a lila virággömbök szép díszei a kertnek. A magaságy egyik legfontosabb növénye a paprika. Termeszthetünk édes és csípôs, fehér és zöld húsú, paradicsom alakú, sôt, fekete paprikát is. Magaságyban fûszerpaprikát nem érdemes termeszteni. A paprikát palántázzuk, ezek felneveléséhez a magvetéstôl kezdve a kipalántázásig nyolc hét szükséges. Sok vizet fogyaszt, rendszeres öntözés nélkül nem érdemes termeszteni, sok tápanyagra is szüksége van. A gondozást meghálálja a bôséges termés: egy tövön folyamatosan 8-10 termés érik be, a termést akkor kell leszedni, amikor a fajtára jellemzô nagyságot, formát és színt elérték.

A kelkáposzta is termeszthetô magaságyban. Kevésbé érzékeny és igényes növény, tehát érdemes néhány palántát kora tavasszal a többi növény közé ültetni. Csak az utóbbi években vált ismertté nálunk a kínai kel, amely igen értékes táplálék, sok C-vitamint és karotint tartalmaz, fehérjéje pedig könnyen emészthetô. Kiváló saláta készíthetô belôle. A magaságyban az ôszi fajtákat termeljük. Állandóan figyelemmel kell kísérni, mert a káposztalepke zöld hernyója nagyon megrágja a leveleit.

A magaságyba feltétlen ültessünk paradicsomot, folyamatosan termô növény, nyár elejétôl az ôsz végéig szedhetô. A frissen szedett paradicsom íze összehasonlíthatatlanul jobb, mint a napokig szállított, boltban kapható paradicsomé. Elég terebélyes növény, ezért viszonylag kevés kaphat helyet a magaságyban, tehát a fajták megválasztására nagy figyelmet kell fordítani. A palántákat április végén ültethetjük ki. Fontos munka a kacsozás, a levelek hónaljában fejlôdô és gyorsan megerôsödô hajtásokat idejében el kell távolítani, ennek hiányában a tô elbokrosodik, sûrû lesz, és a bogyók nem fejlôdnek ki. A bogyókat egyéni ízlés szerint félérett vagy érett állapotban szedjük le.

Ôsidôk óta termelt fûszernövény a kömény, amelynek helye van a magaságyban. Az egyéves kömény magját március végén 1-2 cm mélyre vessük el. Lassan kel ki, viszont ha megerôsödött, semmi gond nincs vele. Kicsépelt magja a családi konyha nélkülözhetetlen fûszere.

A Kárpát-medencében olykor vadon is elôforduló, nagyon régóta termesztett hagymaféle a póréhagyma, amelynek – eltérôen a vöröshagymától – lapos levelei és erôs, bojtos gyökérzete van. Hosszú, fehér hagymáját saláta, fôzelék, leves készítésére hasz-

Néhány tô karfiolt a magaságyban is fel lehet nevelni, bár igényes növény, érzékeny a tavaszi hôvisszaesésekre, és rózsájának kifejlôdése idején a nagy meleget is rosszul viseli el. A korai fajták palántáit április elején 30x30 cm távolságra ültessük ki a fejlôdô fejes saláták és zöldhagymák közé. A rózsaképzôdés idején néhány levelet rá kell tenni a fehér virágzatra, nehogy megbarnuljon. A karfiol sok vizet és párás környezetet kedvel.

16

Nem is annyira a magaságyba, mint inkább a környezetének szépítésére alkalmas a levélpetrezselyem, egy sor tavasztól ôszig díszíti a magaságy környékét. Üde zöld lombú, tömör kis bokorrá fejlôdik a kora tavasszal vetett magokból a kezdeti nehéz indulás után, fodros-bodros leveleit májustól lehet szedni. Nagy értéke, hogy némi takarással áttelel, sôt, télen a hó alól is lehet szedni friss, vitamindús leveleit.

ÚJ MAGISZTER | Bálint gazda tanácsai

A képek forrása: www.balintgazda.hu


17

KERTÉSZKEDÉS

HÓNAPSOROLÓ nálják, elônye, hogy nincs olyan erôs szaga, mint a vöröshagymának. A nyári póréhagyma magját meleg helyen január végén vetjük, és a palántáit április közepén ültetjük ki a magaságyba. Ezt júliusban lehet folyamatosan felszedni, a lombja halványzöld és puha. A téli póré apró fekete magját májusban vetjük és július elején ültetjük ki, sötétzöld, fagytûrô lombja van. A téli póréhagymát egész télen kinn hagyhatjuk a szabadban, nem fagy el. A póréhagyma a tápdús, könnyû talajt szereti, bôséges, egyenletes vízellátást igényel. Ugyanabban a talajban lehetôség szerint csak egyszer termesszünk! A sárgarépa a veteményeskert egyik legértékesebb, mégis kissé elhanyagolt terménye. Gyökerében sok cukor és karotin van, ezért jelentôs A-vitamin-forrás. A magaságyban csak rövid tenyészidejû, rövid gyökerû fajtákat érdemes termeszteni, mert azok május végétôl folyamatosan szedhetôk. Hidegtûrô, közepes tápanyagigényû növény, lombja nem alkalmas fogyasztásra. A gyerekeket is érdemes rászoktatni arra, hogy cukor helyett inkább sárgarépát rágjanak. A magaságy fontos és nagyon értékes növénye a tojásgyümölcs, a padlizsán. Minden tekintetben nagyon igényes növény, csak a tápanyagokkal jól ellátott, humuszos, enyhén lúgos laza talajokban érzi jól magát. A sok napfényt és a meleget szereti, a termesztéséhez csak az fogjon hozzá, aki képes kielégíteni a növény állandó és jelentôs vízigényét, és arra is fel kell készülni, hogy a burgonyabogár kedvenc tápláléka, egy-két nap alatt elpusztulnak a folyamatos rágástól a levelei. Kiváló saláta-alapanyag, elkészíthetô pástétomnak, pörköltnek, töltve és rántva, de lecsónak is. A magaságy igen fontos növénye az uborka, megfelelô körülményeket és fokozott szakértelmet igényel. Melegkedvelô növény lévén a legjobb, ha palántát nevelünk belôle, és ezeket a fagyok elmúltával ütetjük ki. Nagyon szereti a vizet és a párás környezete, gyakran kell öntözni, kis adagokkal. A palántákat tápkockában vagy papírcserében neveljük fel, az ültetésre az 56 hetes, jól fejlett palánták alkalmasak. A magaságyban csemegevagy konzervuborka-fajtákat termeljünk, ne sajnáljuk a költséget a hibrid magokra. Az uborka különleges ápolási munkája a metszés, elôször a háromleveles palántákat kell visszacsípni, hogy elágazzék, a második metszésnél a hajtást 5-6 lomblevél felett vágjuk vissza, a harmadik metszéskor a harmadrendû hajtásokat két levélre vágjuk vissza. Ajánlatos a magaságyban az uborka számára támaszt készíteni, hogy az indák ne a földön heverjenek. Az uborkából salátát vagy savanyúságot készíthetünk. A vöröshagyma szerepe egészen más a magaságyban, mint a veteményeskertben. Itt más növények között termesztjük, azzal a céllal is, hogy erôs illatával csökkentse a többi növény fertôzôdésének a veszélyét. A magaságyba csak dughagymát ültessünk, ne vessünk magot. A kikelô hagyma tavasszal zöldhagymaként fogyasztható, késôbb fôzôhagymának használjuk, és ha beérett, télre is tárolható. A hagyma egyébként nem különösen igényes növény, ápolása a gyomirtáson kívül abból áll, hogy a felmagasodó szárakat letörjük. Nálunk a legelterjedtebb fajta a makói. A zellert nem tápértéke, hanem kiváló íz anyagai miatt érdemes a magaságyba ültetni, nem is a gumós változatát, hanem a levélzellert. Hidegre érzékeny növény, sok vizet kíván. Palántáit fûtött helyiségben neveljük elô, és május második felében ültessük ki a magaságyba. A levelek szedését augusztus elején lehet kezdeni, ezekbôl ízletes salátát készíthetünk. Az utóbbi években igen keresett fûszernövény.

18


Hónapsoroló A nyári hónapok sorában június az év hatodik hónapja, nevét Jupiter feleségérôl, Junóról kapta. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. Június 4. a trianoni békeszerzôdés napja

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként –, majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérô Magyarország elvesztette az elsô világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségû Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború elôtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, a programjaikban a háború elôtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az ôszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.

Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptában, Julius Caesarról nevezték júliusnak. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. Július 14: a Bastille ostroma

1789. július 14-én ostromolták meg Párizs polgárai az ancien régime rettegett börtönét, a Bastille-t, amelynek elfoglalása és lerombolása jelezte a francia forradalom kirobbanását. A hírhedt építmény bevételének napja hagyományosan az újkori történelem kezdôpontjának számít, eseményei két és fél évtizednyi háborút eredményeztek, és egy új kort hoztak el az egész emberiség számára. A francia forradalom hosszabb távú elôzménye szellemi téren a felvilágosodás racionalista ideológiája, gyakorlati szempontból pedig a nyolcvanas évek roppant éhínsége és a királyság krónikus adóssághalmozása volt. Az események július 11e után gyorsultak fel, amikor a király elbocsátotta a népszerû Necker pénzügyminisztert, a reformok megvalósításának és az adósság leküzdésének elkötelezett hívét. A párizsiak ezt úgy értelmezték, hogy XVI. Lajos végleg konzervatív támogatói mellé állt, ezért a városban zavargások törtek ki, ezek a Bastille ostromában csúcsosodtak ki. Az V. Károly uralkodó által átépített Bastille a 14. század elején még városkapuként szolgálta a város védelmét, majd ahogy Párizs terjeszkedett, a francia király erôddé egészítette ki a roppant épületet. A forradalom idejére a nyolc toronnyal megerôsített kôépítmény rettegett hírnévre tett szert, a 17. századtól börtönként szolgált. Politikai foglyok, vallási okokból elítéltek kerültek ide, a hely misztikumát fokozta, hogy a roppant kôépület a város központjában állt, vastag falaival mintegy betöltötte a belsô kerületek képét. A közhiedelemmel ellentétben azonban a Bastille-t mégsem az állítólag odabent kínzott szerencsétlenek kiszabadítása érdekében ostromolták meg, hanem azért, mert a rendteremtés elôzményeként Lajos A Bastille ostroma (Prise de la Bastille) Jean-Pierre-Louis-Laurent Houel képe a Párizsba vezényelt svájci gárdistákkal töméntelen mennyiségû ÚJ MAGISZTER | Június, július

19

HÓNAPSOROLÓ

HÓNAPSOROLÓ

lôport szállíttatott az erôdbe. Hosszú tûzharc után sikerült a Bastille-t bevenni, ez komoly következményekkel járt Lajos hatalmára nézve, a sikerek hatása alatt ugyanis a francia sereg négyötöde átállt a felkelôk oldalára, és a katonák által támogatott forradalmárok hamarosan megszerezték az irányítást Párizs, majd a francia vidék felett is. A király minden ellenszenve dacára kénytelen volt beleegyezni az alkotmányos átalakulásba, mely aztán 3 éven belül a köztársasági államformához, majd a diktatúrához vezetett. A rettegett börtön ostroma olyan események – XVI. Lajos kivégzése, jakobinus uralom, Napóleon felemelkedése és bukása – sorozatát indította el, amelyek örök nyomot hagytak a történelemben. A változást a Bastille pusztulása és eltûnése szimbolizálta legjobban: az erôdöt a párizsiak egy év alatt lerombolták és széthordták, utolsó kövei 1790 februárjában kerültek a Nemzetgyûlés elé. Helyén ma egy operaház áll, ostromának napja pedig azóta is a szabadság ünnepe a Francia Köztársaságban.

Augusztus az év nyolcadik hónapja, nevét a híres római császárról, Augustus Octavianusról kapta. A népi kalendárium Kisasszony havának nevezi. Augusztus 20.: államalapító Szent István, I. István napja, akit az európai és a magyar történelem kiemelkedô alakjaként ünneplünk.

Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának (Benczúr Gyula festménye)

969 és 980 között született, már apja, Géza 997-es halálától magyar fejedelem, majd 1001. január 1-én megkoronázásától Isten kegyelmébôl Magyarország királya, aki a magyarok országát, a magyar törzsek szövetségébôl kialakult nagyfejedelemséget egységes keresztény állammá szervezte át. Ez az államalakulat 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt és a 20. századig fennmaradt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülô magyar törzseket fegyverrel és békés úton egyaránt hódoltatta, az ellene irányuló lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdôdik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat. Mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb jelentôs magyar nemzeti és katolikus ereklye. Egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított, így a magyar egyház a Szent Római Birodalomtól függetlenül mûködhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és alakította ki a vármegyerendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedôk kedvelt útvonalává vált. Székesfehérváron temették el, az általa építtetett bazilikában.

Szeptember az év kilencedik hónapja, a népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi. Szeptember 11: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra emlékezünk.

Ezen a napon az al-Káida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merényletsorozatot intézett az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítô szállt fel amerikai utasszállító repülôgépekre, hogy az USA fô jelképeinek számító épületekbe vezessék bele a gépeket. A New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba egy-egy repülôgép csapódott be, az épületek kigyulladtak, és két órán belül mindkettô összeomlott. Ezt követôen több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedôlt, vagy megrongálódott a környéken. A harmadik repülôgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a gépet a lezuhanást. A repülôgépek egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt. A Pentagonban okozott károkat egy éven belül kijavították, majd késôbb a helyszínen megépítették a Pentagon Memorial emlékmûvet. A World Trade Center helyszínén a romok eltakarítását követôen elkezdôdtek az újjáépítések. 2006-ban fejezték be a 7 World Trade Center irodaépületét. A One World Trade Center (korábbi tervek szerint Freedom Tower) 2014. november 3-án nyílt meg. A mintegy 541,3 méter (1776 láb) magasra tervezett épület így ÉszakAmerika legmagasabb épületeinek egyike lett. 2007 és 2012 között további három épület átadását tervezték. 2009. november 8-án adták át a 93-as járat emlékhelyét (Flight 93 National Memorial). Csaknem tíz év hajtóvadászat után Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai katonák egy tûzharc során megÉpülô emlékmû és múzeum a World Trade Center helyén ölték Oszáma bin Ládent, a támadások kitervelôjét. 20

ÚJ MAGISZTER | Augusztus, szeptember

Október az év tizedik hónapja. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi. Októberben van a hagyományos nagy zsidó ünnep, a sátoros ünnep, a szukkót.

Az ünnep lényege, hogy kifejezze az Isten gondviselésében való bizakodást és hitet. Ahogyan a Mindenható a pusztában gondoskodott népérôl, úgy ezután is fog. Éppen ezért teszi a Biblia az ünnepet az aratás, betakarítás idejére: „A sátorok ünnepét hét napig tartsd, mikor begyûjtöd a termést a te szérûdrôl és sajtódról. És örvendezz a te ünnepeden, te és a te fiad, a te leányod, szolgád és szolgálóleányod, a lévita, a jövevény, az árva és az özvegy, akik belôl vannak a te kapuidon. Hét napig ünnepelj az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr, mert megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben, és kezeidnek minden munkájában; azért örvendezz igen! Minden esztendôben háromszor jelenjen meg közüled minden férfiú az Úrnak, a te Istenednek színe elôtt azon a helyen, a melyet kiválaszt; a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén, és a sátorok ünnepén. De üres kézzel senki se jelenjen meg az Úr elôtt!” (5 Mózes 16:13–16; Károli). Október 31 a reformáció napja: a reformáció vagy hitújítás a 16. században, Nyugat- és Közép-Európában a katolikus egyház megreformálására indult mozgalmak megnevezése.

A 15–16. században egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton elôször az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra. A hagyomány szerint 1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára, majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstôl. Ezzel szinte egy idôben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. Ezeknek a mozgalmaknak a tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás, „protestálás” miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különbözô protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerôsödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház, más néven lutheránus egyház és a református egyház a legismertebbek. Befolyása megtartása érdekében a katolikus egyház az ellenreformációval válaszolt. A 16. század közepére a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben fôleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló evangélikus egyházaikat. A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

Luther tonzúrával id. Lucas Cranach rajza, 1520

November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. November 11: Szent Márton ünnepe.

A magyar néphagyományban hagyományosan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre a pásztorok már mindenhol elszámolnak a tavaszi-nyári idôszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják a járandóságukat. A betakarítással összefüggô munkálatok is lezárulnak, sôt, az ôsszel szüretelt szôlôbôl is kiforr az új bor. A november hónapot bizonyos vidékeken kis farsangnak is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi idôszakban tiltottak lesznek. Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védôi Szent Márton-napi üdvözlőlap elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy Erfurt, 1913 a ludak hangos gágogására felébredtek. Márton valós történeti személy, Pannóniában született, Szombathelyen 317 körül, apja római százados volt, Márton is katonaként került a mai Franciaország földjére, ahol keresztény hitre tért, és kolostort alapított. 371-ben püspökké szentelték Tours-ban. Márton püspök Franciaországban is igen népszerû. Ezen a napon hagyományosan libát ettek a paraszt családok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Más legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott. Megszánva a didergô embert, köpenyét kardjával ketté vágta, és felét a koldusra terítette. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az elôzô nap kettévágott köpeny. Márton püspököt gyakran ábrázolják a vállán átdobott fél köpennyel e történet alapján. (a cikkben szereplô képek forrása: wikimedia.org)

ÚJ MAGISZTER | Október, november

21

MEGEMLÉKEZÉS

MEGEMLÉKEZÉS

Ata Kandó (1913-2017)

Ki volt Ata Kandó? Hogyan lett az 1913-ban Görög Etelka néven Budapesten született Ata Kandóból az indiánok fotósa? A képek forrása: Ata Kandó: Önarckép; wikipedia.org, illusztráció: http://all-free-download.com/

22

ÚJ MAGISZTER | Ata Kandó

Ata eredetileg nem fotósnak készült, egy budapesti iskolában, Bortnyik Sándornál alkalmazott mûvészetet tanult. Itt ismerte meg elsô férjét, Kandó Gyula festôt, aki Kandó Kálmán unokaöccse volt. „Ugyan vacilláltam a nemesi tartású, viselkedésû festô és egy óbudai munkásmozgalmi munkásfiú szerelme között, de a mûvész lelkem végül is a festôt választotta” – vallja a Sándor Annával készült interjúban. „1931-ben, 18 éves koromban hozzámentem Kandó Gyulához, ezután mûvészekhez illôen azonnal Párizsba mentünk, ahol inkább nyomorogtunk, mint mûvészkedtünk. Anyagi nehézségek miatt 1935ben visszatértünk Budapestre, ekkor fordultam a fotóhoz.” Wachter Klára fényképésznél tanult, Reismann Marian laborjában dolgozott, aztán megszerezte a fényképész iparengedélyt. Fényképészeti tudással felvértezve ismét nekiindult férjével együtt Párizsnak, ahol 1938-ban fotó mûtermet nyitott egy budapesti barátnôjével az Avenue de l’Opera-n. „Épp hogy kezdtek a dolgok jól menni, mikor a németek 1940-ben bevonultak Franciaországba, minket pedig kitoloncoltak, visszamentünk Magyarországra. Ott született meg három gyermekem, 1941-ben a fiam, majd 1943-ban ikerlányaim. A nyilas idôkben zsidó származásom ellenére viszonylag biztonságban voltam, hiszen létezett az árja-párja törvény. Mivel férjem nem volt zsidó, ennek következtében én meglehetôsen szabadon mozoghattam. Nem így a szüleim és a nálam 13 évvel fiatalabb húgom, akik bujkáltak. A viszonylag szabadabb mozgásomat zsidók mentésére használtam, lakásunkban 14 zsidót bujtattam. Férjem még ennél is jóval többet tett: Kassánál Auschwitzba tartó vonatokat tartóztatott fel. Mindezekért jó fél évszázaddal késôbb, 1999-ben Jeruzsálemben megkaptam a Világ Igaza kitüntetést.

Hitlert és a háborús tragédiákat a közeli családom ugyan megúszta, de utána történt az igazi nagy tragédia: imádott húgom 1945-ben rálépett egy aknára és felrobbant.” A második világháború után, 1947-ben férjével és három gyermekével visszamentek Párizsba. A Sorbonne pincéjében elrejtett fényképezôgépét nem találta meg, de a szintén Párizsban élô, magyar származású Robert Capától kapott egy fényképezôgépet, azzal kezdett dolgozni. A férje nem talált pénzkereseti lehetôséget, így 1949-ben visszament Pestre. A történet alakulásába beleszólt a történelem a maga vasfüggönyével. Végül is elváltak. „Nem sokkal késôbb a megismerkedtem egy nálam 10 évvel fiatalabb, 25 éves holland fotográfussal, Ed van der Elsken-nel. Szerelem, négy évi együttélés, majd házasság, és 1954-ben a három gyerekkel Hollandiába költöztünk. Férjem csak 13 évvel volt idôsebb a fiamnál, ami késôbb konfliktusokhoz vezetett. Nem ez volt a fô ok, de hamarosan elváltunk, és én megint ott álltam egyedül egy idegen országban, három gyerekkel. Akkor ezt nem találtam olyan rémesnek, mint ahogy ez most utólag hangzik” – vallja Ata. Ebben az idôben neves francia és holland divatcégeknek fotózott, olyan sikeresen, hogy 1959-ben elnyerte Münchenben Az év legszebb divatfotója pályázatának díját. 1956-ban, a magyar forradalom leverése utáni napokban holland fotós barátnôjével együtt Ausztriában, Bécs környékén és a határ menti kisvárosokban riportokat készítettek a magyar menekültekrôl, elsôsorban gyerekekrôl. A munkát szinte napok alatt, sietve végezték, mert az errôl szóló albumot már karácsonyra meg akarták jelentetni. A könyv teljes bevételét, az akkori negyedmillió dollárt felajánlották a magyar menekült gyerekek megsegítésére. „Hollandiában a megélhetés miatt elkezdtem tanítani. Elôször egy középiskolában, majd az Iparmûvészeti Akadémián. Sok, ma már ismert holland fotós került ki a kezeim közül. Még a divatfotós idôszakomból barátságba kerültem egy Barbara nevû fotómodellel. Barbara késôbb a felesége lett egy Venezuelában élô indián származású építésznek, és Caracasba költözött. Barátságunk nem szakadt meg, és meghívott magához azzal az ötlettel, hogy menjünk együtt a dzsungel mélyébe fényképezni” – folytatja a regényes élettörténetet. „1961-ben naivan el is mentem Caracasba, elindultunk az ôserdôbe. De csak a dzsungel széléhez értünk, az ôserdôbe természetesen mi, így ketten nem tudtunk behatolni. Nem igaz, hogy a sors mit hoz: találkoztunk azzal az egyetlen egy emberrel, aki be tudott minket vinni a dzsungelbe. Ez a szóban forgó személy egy francia pap volt, aki a bennszülöttek segítségével egy kis repülôteret épített a dzsungel mélyén, gyógyszer és egyéb fontos dolgok szállítására. Ez a pap évente egyszer járt azon a területen, ahol mi találkoztunk vele, a kis repülôgépen bevitt bennünket a dzsungel közepébe. Az itt talált indián asszonyok még soha nem láttak fehér nôt. Ezután gyönyörû hónapok következtek. Betekinthettünk az indiánok életébe, mindezt persze megörökítettem. Nagyon nagy benyomást tett rám, tudtam, hogy ide hamarosan visszatérek. Így is lett. 1965-ben néhány hónapra ismételten visszatértem az Amazonas vidékére. Igen, úgy gondolom, hogy fotós karrieremnek talán ez a legfontosabb szakasza. A dzsungellakó indián törzsek életérôl szóló képeimet a világ több mint hatvan városában állították ki, és számos híres múzeumban, így a British Museumban is megtalálhatók.” A Hollandiában töltött 28 év után 1980-ban a kaliforniai Sacramentóba költözött, a fia közelébe, ahol közel húsz évet élt, majd ezt követôen a lányánál lakott Angliában. Közben mindenütt dolgozott, kiállított, publikált. 1991-ben megkapta a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, 1998-ban a Nagy Imre-díjat, majd pedig 1999-ben a Magyar Fotómûvészek Szövetsége Életmûdíját. A világot bevándorló Ata élete a múlt hónapban, 104 éves korában befejezôdött. SÁNDOR ANNA interjúja alapján összeállította PALOTÁS KATALIN ÚJ MAGISZTER | Ata Kandó

23

KULTURÁLIS AJÁNLÓ


Önarckép álarcokban – Arany-kiállítás a PIM-ben A Petôfi Múzeum Arany-emlékévhez kapcsolódó új tárlata Önarckép álarcokban, Arany János emlékkiállítás címmel. A Petôfi Irodalmi Múzeum szerint „A kiállítás célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élô képet és a költô kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklôdôket.” A tárlat, amint az már a Petôfi Irodalmi Múzeumban megszokott, a hagyományos kiállítási tárgyak mellett újszerû, interaktív látnivalókat is kínál a látogatóknak.: „A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévô szót.”

IVÁNYI-SZABÓ RITA

24

ÚJ MAGISZTER | Arany János

Zichy Mihály: Illusztráció A walesi bárdokhoz A kép forrása: wikimedia.org

A történelem kétségbe vonja, de a mondában erôsen tartja magát, hogy I. Eduard angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy „nemzetök dicsô múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására”. Olvassuk el Arany János csodaszép balladáját, és gondolkozzunk el a vers aktualitásán.

▼

Arany Jánosról kiállítást szervezni nem könnyû feladat, egyrészt a költô személyes tárgyai nagyrészt megsemmisültek az idôk során, másrészt a kiállítás a bennünk élô „hagyományos”, kanonizált Arany-képre is reflektálni kíván, illetve azt szeretné elérni, hogy a látogató maga nézzen szembe – némiképp képzavarral élve – a benne élô Arany-képpel. Ezt a folyamatot megkönnyítheti, ha Helmuth Plessner fogalmával élve „más szemmel”, azaz újdonságként, ismeretlenként tekintünk egy már ismert dologra. Hogy más szemmel, új szemmel tudjunk Aranyra pillantani, abban a PIM kedvcsináló videója is segítségünkre van, amelyben Magyarországra akkreditált nagykövetek szavalják el Arany talán egyik legismertebb versét, a Családi kört. A bennünk élô Arany-kép elmozdításának kísérlete abban is megnyilvánul, hogy a kiállítás terében felcserélôdött a horizontális és vertikális sík, az asztali tárlók például a falról lógnak le – így a bennük elhelyezett kéziratok is könnyebben szemügyre vehetôek. Mihalkov György, a kiállítás látványtervezôje elmondta, hogy egyrészt a látvány felidézi a hagyományos emlékkiállításokat, emellett azonban egy modernebb értelmezést is közvetít. A kiállítás alapkoncepciója az az elképzelés, hogy az Arany mûveiben megjelenô figurák tulajdonképpen saját költôi alteregóinak tekinthetôk – ezzel Arany személyiségének sokszínûsége is magyarázatot nyerhet: „A költôi maszkokra, megszólalói szerepekre épülô tárlat alapkérdése: milyen eszközökkel próbálkozott Arany, hogy közvetítse a hagyományt, hogy hitelesen tegye átélhetôvé olvasói számára a saját nemzeti közösségéhez való tartozás érzését. Jól ismert lírai és epikus mûvekbôl kiemelt alakokat állítunk szembe, hogy a furcsa, magasztos és a parodisztikusan költôi álarcok feszültsége, a már ismert figurák, történetek újragondolására, saját vélemény kialakítására késztessék és közben szórakoztassák a látogatókat.”

A walesi bárdok Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány.

Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.

Van-e ott folyó és földje jó? Legelôin fû kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér?

Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim – Elô egy velszi bárd!

S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt?

Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag.

Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz.

Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. – Ajtó megôl fehér galamb, Ôsz bárd emelkedik.

S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir.

Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap.

Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány.

„Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyûl az éji vad: Te tetted ezt, király!

Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt.

Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!”

Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgô csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh;

Máglyára! el! igen kemény – Parancsol Eduárd – Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd.

S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren.

„Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé.

Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!… ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd?

Ne szülj rabot, te szûz! anya Ne szoptass csecsemôt!…” S int a király. S elérte még A máglyára menôt.

De vakmerôn s hivatlanúl Elôáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: „Elhullt csatában a derék – No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még – No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd.” Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegûl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg?… mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: „Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.” Ha, ha! elô síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. (1857) ÚJ MAGISZTER | Arany János

25



A Múzeumok Ôszi Fesztiválja november 12-ig várja a látogatókat, a programokat a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálja. A fesztivál idei jelmondata – Kapcsolódjunk ki, -be, -össze!- jól tükrözi a rendezvény szándékát: a múzeumok egymással, helyi közösségekkel, oktatási intézményekkel összefogva a látogatók minél szélesebb körét megszólítva ajánljanak színvonalas szórakozást biztosító kulturális programokat.

A fesztivál jelszava: „Az ajtó nyitva áll”.

ramtípus Irodalmi találkozások a múzeumban címmel lehetôséget ad feltárni az irodalom és a múzeumok kapcsolatát. Akár kiállítási tárgyak kelhetnek életre történetekben, lírai szövegekben, akár ma alkotó írók, költôk jelenhetnek meg a múzeumi terekben, saját alkotásokat megszólaltatva.

9. MÚZEUMI SZÜNETELÔ

Izgalmas programok, szokatlan táborok az ôszi szünetben (2017. október 28. - november 5.)! Programhívogató gyermekeknek, ifjúságnak, akik bár rövid idôre, de elhagyhatják az iskolapadot. Múzeumi Éjszakázás

5. MESTEREK ÉS ALKOTÓK

Nyitott ajtó várja a látogatókat, amely mögött a közönség betekintést nyerhet, mi zajlik egy mûvész, egy mesterember mûhelyében. Ebben a témakörben megvalósulhat egy hagyományéltetés céljából szervezett program, kiállítás, régi mesterségek felelevenítése, régi eszközök bemutatása, használatuk újratanítása. A résztvevôk közelebb kerülhetnek a kortárs mûvészek gondolatvilágához, megismerhetik a mûvészeti stílusokat, eszközök használatát és az alkotás fázisait. 6. SÉTÁLJ, GYALOGOLJ, BRINGÁZZ VELÜNK! – IRODALMI TÚRA

Közös kirándulások a múzeum tágabb környezetében található kulturális örökségi helyszínek, építészeti gyöngyszemek, történelmi emlékek felfedezésére. Idén az irodalom is kiemelt szerepet kap a túra során. A felfedezôút elvezet neves irodalmi alakok emlékhelyeihez, szobraihoz, de csatangolhatunk irodalmi mûvek helyszínein, kicsit részeivé válva az alkotásoknak.

Gyerek fejjel – Tudtad, hogy a múzeum egy varázslatos hely, ahol bármi megtörténhet? Tölts egy estét a múzeumban és meglátod! Felnôtt fejjel – Az esti múzeumlátogatás felnôttek számára is izgalmas lehetôségeket hordoz. Igazi kulturális kikapcsolódás. 10. MÚZEUMI ÔSZBÚCSÚZTATÓ

Jeles napokhoz kapcsolódó programok, ôszi hangulat a múzeumok tálalásában - szórakozás és kikapcsolódás mûfaji korlátok nélkül.

SZAKMAI PROGRAMOK 11. SZAKMAI MÚZEUMI PROGRAMOK

A rendezvénysorozat nem csak a nagyközönségnek szól, múzeumi és kulturális szakemberek számára is számos lehetôséget biztosít a tudáscserére és -bôvítésre. Kiállításokhoz kapcsolódó szakmai programok, elôadások megszervezése mellett új módszerek, eszközök megismerésére és kapcsolatteremtésre is lehetôséget adhat egy ilyen nagyszabású rendezvény.

7. UTAZÓ MÚZEUM

A programok tizenegy központi témakörhöz kapcsolódnak, ezek közül nyolc a nagyközönségnek, egy-egy a pedagógusoknak és óvodapedagógusoknak szól, egy pedig szakmai programok választéka. A fesztivál új, kiemelt témával igyekszik a hazai irodalmat meghatározó jeles írók, költôk múzeumokban ôrzött hagyatékára, jeles tárgyaira felhívni a figyelmet. A nyitott ajtó jelkép: a múzeumok a fesztivál alatt vendégségbe hívják mindazokat, akiket érdekelnek a gondosan megszervezett programok.

A múzeum értékeit felmutató, a múzeumba csalogató programban a múzeum munkatársai kilépnek az intézmény falain kívülre. Szomszédolás

A múzeum munkatársai elviszik a kiállítást, egy-egy mûtárgyat, múzeumpedagógiai programot, múzeumi foglalkozást, gyakorlati bemutatót, elôadást egy másik intézmény potenciális látogatóihoz, hogy maguk is befogadójává válhassanak egy szomszédos intézmény produktumának.

KIEMELT PROGRAMOK 3. ÓVODAPEDAGÓGUSOK NAPJA

Múzeum a bôröndben

A program célja, hogy az óvodapedagógusok megismerjék, hogy miként tudnak a múzeumok az óvodai neveléshez kapcsolódni, továbbá, hogy az óvónôk egy kötetlen, oldott hangulatú programon találkozzanak, megosszák egymással tapasztalataikat, kapcsolatokat építsenek, és információkkal gazdagodjanak. Az esemény fontos elôzménye lehet a késôbbi közös munkának, ezen kívül tartalmas kikapcsolódást is nyújthat.

A program keretében a kiállítás, múzeumpedagógiai programok, múzeumi foglalkozások, gyakorlati bemutatók, elôadások lépnek ki a múzeum falai közül – utcára, óvodákba, iskolákba, közösségi helyszínekre, áruházakba. A program célja továbbá, hogy azokhoz is eljussanak a múzeumi értékek, akik nem tudják valamilyen ok miatt (betegség, hátrányos helyzet, anyagiak hiánya, stb.) felkeresni az eredeti helyszínt.

KÖZÖNSÉGPROGRAMOK

8. MÚZEUMI TALÁLKOZÁSOK – REJTÉLY A MÚZEUMBAN

2. A LÁMPÁS ÉN VAGYOK – TANÁROK ÉJSZAKÁJA

4. IRODALMI TALÁLKOZÁSOK A MÚZEUMBAN

A sikeres programot idén is folytatjuk, remélve, hogy a múzeumi élmény hatására a pedagógus a jövôben aktívan használja a múzeumot, mint alternatív tanítási helyszínt.

Jeles írókra, költôkre – így a száz éve született Szabó Magdára vagy a kétszáz éve született Arany Jánosra - emlékezve az irodalmat is egy központi témává emeltük. Az új prog-

A múzeum kitárja kapuit! De vajon mi talál mögötte a belépô? Titkokat...kalandot...vagy...? Vajon ki érez bátorságot a belépéshez? Fiatalok számára szervezett interaktív, egyéni vagy csoportos múzeumi felfedezés.

1. „NYITOTT AJTÓ” – PINCÉTÔL A PADLÁSIG

A program lehetôséget nyújt a színfalak mögé történô bepillantásra, a múzeumi kulisszatitkok megismerésére, eddig ismeretlen vagy szokatlan múzeumi tevékenységek felfedezésére. Az intézmények számára ezzel lehetôség nyílik bebizonyítani, hogy a múzeum nem csupán kiállítási helyszín; a háttérben kutatások és mûhelymunkák biztosítják azt, hogy a tudás és a tárgyak a jövô generáció számára is elérhetôek és ezáltal a különbözô korok még inkább megérthetôek legyenek.

26

ÚJ MAGISZTER | Kiállítás

Színházak Éjszakája 2017. szeptember 16-án hatodik alkalommal hívta közös, egy éjszakás kalandra a Budapest Fôváros Önkormányzata támogatásából megvalósuló Színházak Éjszakája. Idén 35 színház több tucat programmal várta az érdeklôdôket. A Színházak Éjszakája keretében elôször szerveztek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel együttmûködve színháztörténeti sétákat, ennek során a résztvevôk nyomozásba kezdhettek a nemzeti színházaink hûlt helyei, az eltûnô és megszületô budai színházak, az elsô hivatalos társulat és a pesti Broadway után, vagy épp barangolhattak Újlipóciában. A hagyományokhoz híven a programsorozat már délután elkezdôdött és egészen másnap hajnalig tartott, volt kuliszszajárás Budapest egyik új színházában, a Hatszín Teátrumban és az Operaház titkos tereiben; nyílt tánc-, olvasó- és elôadáspróbák; slampoetry és stand up est; kézmûves foglalkozások és mesejátékok gyerekeknek; táncos mulatság hajnalig – együtt, közösen. Errôl szólt idén a Színházak Éjszakája: az összetartozásról, a közös játékról. Ezen az estén leomlott a színpadot és nézôteret elválasztó láthatatlan fal, nem voltak nézôk és szereplôk, csupán résztvevôk, akik közösen ünneplik a SZÍNHÁZAT!

ÚJ MAGISZTER | Kiállítás

27


Beszámoló a

A NOBEL-DÍJRÓL • A Nobel-díj a tudomány és a kultúra kiemelkedô alkotói számára alapított díj, amelyet Alfred Nobel svédvegyészmérnök, feltaláló, gyáros 1895-ös végrendelete szerint az általa alapított Nobel Alapítvány és testületei 1901 óta évente adományoznak. A jelöltek kiválasztásában a világ tudósai és a kulturális élet képviselôi írásbeli javaslataikkal vesznek részt, a Nobel-bizottságok felkérésére. A díjak több személy között is megoszthatók. • Az irodalmi Nobel-díj eszmei és anyagi értelemben is a legértékesebb irodalmi díj. • A legfiatalabb irodalmi díjazott Rudyard Kipling, az elsô nô, Selma Lagerlöf, az elsô Európán kívüli Rabindranath Tagore, az elsô magyar Kertész Imre, az elsô dalszövegíró Bob Dylan volt. • A Nobel-díj nemcsak szakmai, hanem szélesebb körû társadalmi elismertséget is jelent a díjazott számára; az irodalmi Nobel-díj esetében ezt a megnövekedett olvasói érdeklôdés is jelzi. • A cím bizonyos társadalmi elvárásokat is eredményez: nemcsak írásokat kérnek a kitüntetettektôl, hanem tanácsot, beszédet, politikai és társadalmi eseményeken való részvételt is.

A kép forrása: Mariusz Kubik, http://www.mariuszkubik.pl - own work, http://commons.wikimedia.org/wiki/

KAZUO ISHIGURO A Svéd Akadémia Kazuo Ishigurónak ítélte oda idén az irodalmi Nobeldíjat. Az indoklás szerint a japán születésû, 62 éves írót nagy érzelmi erejû

regényeiért díjazzák. Mûveiben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot. Az elismerés mellé 9 millió svéd korona jár. A díjátadó ünnepséget december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. Az író reméli, hogy a Nobel-díj valami jót hoz. A világ jelenleg nagyon bizonytalan pillanatban van, s reméli, a Nobel-díjak egyfajta pozitív erôt adnak majd. „Meghatónak érezném, ha valamilyen módon részese lehetnék egy olyan folyamatnak, amely pozitív légkört teremt a mostani rendkívül bizonytalan idôkben.” Ishiguro 1954. november 8-án született Nagaszakiban. Családjával ötéves korában költözött az Egyesült Királyságba, szülôföldjére csak felnôttként tért vissza. Az 1970-es évek végén a Kenti Egyetemen szerzett diplomát angol-filozófia szakon, majd kreatív írást tanult. 1982-es elsô könyve megjelenése óta fôállású író. A dombok halvány képe és következô regénye, A lebegô világ mûvésze is Nagaszakiban, pár évvel a második világháború után játszódik. Ezekben a könyvekben már megjelentek a nevével azóta összeforrott témák, az emlékezet, az idô. 1989-ben jelent meg a Napok romjai, amelyért Booker-díjat kapott, és amelybôl Anthony Hopkins és Emma Thompson fôszereplésével forgattak filmet. Ishiguro mûveit óvatosan visszafojtott kifejezésmód jellemzi, függetlenül a cselekménytôl. Legutóbbi regényeiben azonban fantasztikus elemek is vannak – írta közleményében a Svéd Akadémia, utalva a 2005-ben megjelent, Ne engedj el... címû regényre, amelyben zenei hatások is érezhetôk. Nocturnes: Five Stories of Music and Nightfall címû elbeszéléskötetében a zene egyenesen fôszerepet játszik a karakterek közötti viszonyok ábrázolásában. Két éve megjelent legfrissebb regényében, Az eltemetett óriásban egy idôs házaspár szeli át az archaikus angol tájat abban a reményben, hogy az út végén találkoznak évek óta nem látott fiukkal. A mûben Ishiguro megindító módon tárja fel, hogyan kapcsolódik az emlékezet és a feledés, a múlt és a jelen, valamint a képzelet és a valóság. Eddig nyolc regénye jelent meg, ezeket több mint negyven nyelvre fordították le. Film- és televíziós forgatókönyveket is ír. Regényeinek és írásainak legkorábbi magyar fordítója, Kada Júlia szerint Ishiguro a japán és az angol kultúra egyedülálló szintézisét teremtette meg. Másik fordítója, Falcsik Mária szerint egy szép pálya megfelelô szakaszán kapta Ishiguro az irodalmi Nobel-díjat. Úgy teremtett saját világot, hogy stilisztikájában és a képalkotásban nem vesztette el a keleti mûvészet vonásait, miközben nagyléptékû történelmi témákhoz is bátran hozzányúlt.

28

ÚJ MAGISZTER | Irodalom


FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁRRÓL A világ legnagyobb könyvszakmai találkozóját, a frankfurti könyvvásárt október elején nyitották meg, a házigazda Angela Merkel, Németország kormányfôje és a díszvendég, Emmanuel Macron, Franciaország államfôje. Az egykori NDK-ban felnôtt német kancellár köszöntôjében a vasfüggöny leomlása elôtti idôkre utalva hangsúlyozta: aki átélte, hogy a hatalom korlátozása miatt nem olvashat el könyveket, amelyeket szeretne, az teljes szívvel küzd a könyvekben is megtestesülô szabadságért. A társadalomnak szüksége van az írókra, hogy ötleteket adjanak és hidakat építsenek a mai világban, amelyre jellemzô, hogy sokan a nyitottság helyett „elbujdokolnak saját országukba és saját világukba" – fogalmazott Angela Merkel. A könyvvásáron mûveivel megjelenô valamennyi szerzô hozzájárul ahhoz, hogy Európa mind erôsebbé váljék. Ezt mutatja a német-francia kapcsolatok története is, hiszen a háborúk és viták ellenére a két ország kultúrája folyamatosan megtermékenyíti egymást, amivel Európa fejlôdését is elômozdítja – tette hozzá Angela Merkel. Kiemelte, hogy a szerzôi jogok védelme a digitális átalakulás miatt egyre nehezebb. Az élet szinte minden területét átható változásban egyensúlyt kell teremteni a digitális jövô és a kulturális, szellemi teremtô erô között, de ezt a feladatot még nem sikerült megoldani az Európai Unióban törvényi szabályozással. Ezért a könnyvásár arra is jó alkalom, hogy a francia elnökkel „együtt tovább törekedjünk az európai megoldásra”. Angela Merkel kiemelte: nem szabad megengedni, hogy az EU lemaradjon a digitalizációban a világ más nagy térségei mögött.

Emmanuel Macron köszöntôjében kiemelte: a nyelv a többi nyelvvel kialakuló kölcsönhatásból meríti önazonosságát, ami azt mutatja, hogy a sokszínûség gazdagság. Macron szerint „tévedünk, ha azt hisszük, hogy értékeink védelme érdekében be kell zárkóznunk. Küzdenünk kell kultúránkért és könyveinkért, mert kultúra nélkül nem létezhet Európa” – mondta a francia államfô. Felvetette, hogy ki kellene alakítani az egyetemek egy új típusát, az úgynevezett európai egyetemet, amelynek révén a fiatalok szabadon mozoghatnak országok és nyelvek között.

Az ötnapos vásáron több mint száz országból nagyjából 7100 kiállító vesz részt. Csaknem 40 ezer alkotást mutattak be hagyományos vagy digitális formában. A díszvendég Franciaországból a leghíresebb kortárs szerzôk személyesen is megjelentek, köztük Michel Houellebecq és Yasmina Reza. A német kiadók 155 francia mû fordítását jelenttették meg a vásárra, amelyen a francia nyelvterület 269 kiadója vesz részt. A frankfurti könyvvásár az elsô három szakmai nap után irodalmi fesztivállá alakult át. A szervezôk a tavalyihoz hasonlóan nagyjából 300 ezer vendégre számítanak. Több mint 4 ezer felolvasást, konferenciát, író-olvasó találkozót szerveztek. A magyar standot és a magyar irodalmi programot a Balassi Intézet Publishing Hungary nevû programja és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülése (MKKE) szervezte, a többi között bemutatják Kiss Tibor Noé Aludnod kellene címû regényének szeptemberben megjelent német kiadását, amely a Stumme Wiesen (Néma mezôk) címet kapta, és a német nyelvterületen is rendkívül népszerû, tavaly elhunyt Esterházy Péter utolsó mûve, a Hasnyálmirigynapló német kiadását. A magyarok új arculattal, amelyet a kassáki modernizmus és a XXI. század találkozása ihletett, a Németországban képzômûvészként közismert Kassák legjellemzôbb formaelemeibôl, a modernizmus tipikus anyagainak felhasználásával készült standdal várják a látogatókat. A kiállítótér nemcsak nagyobb és látványosabb, a korábbi 100 helyett 130 négyzetméteres. A szervezôk az irodalmi programot a vásárra megjelenô kortárs és klasszikus szerzôk mûveibôl állították össze, így megismerhette a közönség Bartis Attila, Kiss Tibor Noé és Szôcs Petra alkotásait. Térey János Átkelés Budapesten címû könyvérôl fordítójával, Wilhelm Drostéval beszélgetett. A 2016-ban elhunyt világhírû író, Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló címû kötetét dr. Jörg Morgenau irodalomtörténész méltatta, majd levetítették az íróról készült emlékfilmet. A Balassi Intézet közleményébôl összeállította: P.K. ÚJ MAGISZTER | Irodalom

29

A KENYÉR

A KENYÉR

A kenyér Simon István: A kép forrása: Csigó László fotómûvész - Szép versek antológia-sorozat, CC BY-SA 3.0, https://hu.wikipedia.org/w/index.php?curid=1277974

A négy kenyér Fehér volt a hajnal, havas volt a háztetô, s a kapuba’ talán a kék fagyot ugatta vicsorgó foggal a kutya. Anyám már állt a teknô mellett, a lámpa fénye sárga volt. A kockás párna alól néztem, ahogy a liszt fölé hajolt. A szitát figyeltem kezében, s a véka mintha aranyos lett volna a ritka fénytôl. A liszt se búza volt, csak rozs.

Volt egyszer egy szegény dunántúli parasztfiú, Simon István (1926-1975), aki mindenáron tanulni akart, sikerült is gimnáziumba jutnia, tanulhatott és olvashatott amennyit akart, de közbejött a világháború, és a jól tanuló diákot számos társával együtt kiráncigálták az iskolapadból, egyenruhába bújtatták, és fegyverrel a kezében csatatérre küldték, hogy azokat védje, akik ôt és minden ôsét szolgasorban tartották. Még szerencséje is volt, hogy nem esett el, mint százezrek a hasonló sorsúak közül, hanem hadifogságba került, ahonnét 1947-ben, huszonegy éves korában került haza. Akkor folytatta és befejezte a középiskolát, és merthogy megváltoztak az idôk, egyetemre is kerülhetett, sôt mehetett a kitûnô Eötvös Kollégiumba, és a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar-német tanári diplomát szerezhetett. Ekkor már költô volt, sôt, olyan költô, akinek létét tudomásul kellett vennie minden olyan olvasónak, akinek füle van a versek zenéjéhez. A még egyetemista Simon István folyóiratokban egyre sûrûbben megjelenô költeményeit nem lehetett nem észrevenni. Méghozzá nem azért, mert jobban dübörögtek, mint a kortársak versei, hanem azért, mert az általános dübörgés közepette egyáltalán nem dübörögtek. Forrás: A magyar irodalom arcképcsarnoka (mek.oszk.hu)

Olvassuk el a kenyérrôl írott versét. 30

ÚJ MAGISZTER | Salátareceptek

Láttam, ahogy a vizet önti, s bugyborékol a kiskovász. Majd dagaszt, és a fakanállal a teknô alján kaparász. Néztem, hogy formálgatja csöndben a gömbölyû négy kenyeret. Teknô fölé hajló alakja a falra árnyékot vetett. Fagyos hajnalom, ott a párna izzadtszagú csücske alatt figyeltem titokban anyámra, míg fölszakadt a virradat, és ki kellett az ágyból kelni, azon kelt meg a négy kenyér. Tél volt akkor – e téli reggel emléke mindig elkisér. (1952)

A házi kenyér ízletesebb és egészségesebb, mint a bolti, mert kihagyható belôle a tartósítószer. Téved, aki azt hiszi, hogy kenyeret sütni nehéz. Semmivel sem bonyolultabb, sôt, jóval könnyebb, mint a legtöbb sütemény elkészítése. A titok nyitja mindössze annyi, hogy pontosan be kell tartani a receptben szereplô mennyiségeket. Itt nem mûködik a „megkóstolom, és majd ezt-azt beleteszek még”-elv, mivel kenyerünk állaga múlhat azon, hogy mibôl mennyit használunk. Általánosságban elmondható, hogy a fehér lisztbôl készült kenyértészta gyorsabban megsül, mint a barnából készült, a teljes kiôrlésû lisztbôl sütött – és a különbözô magvakkal ízesített - kenyerek sokkal egészségesebbek, szebbek, finomabbak. Megéri tehát kísérletezni az ízekkel! A legfontosabb a hozzávalók gondos kimérése!

ÍGY SÜSSÜNK OTTHON

ROPOGÓS KENYERET! Amennyiben rákaptunk a házi készítésû kenyerekre, megkönnyíthetjük az életünket azzal, ha vásárolunk egy kenyérsütô gépet, amely ma már minden nagyobb elektronikai áruházban kapható. Elônye, hogy nem kell a dagasztással, kelesztéssel foglalkoznunk, egyszerûen beletesszük a hozzávalókat, és beállítjuk a gépet a kívánt programra. Süthetünk fehér, barna, magos, fûszeres kenyereket, kedvünk szerint. A gép még arra is „figyelmeztet”, hogy mikor kell a magokat beszórnunk, hogy az utolsó fázisban a kenyér tetejére süljenek. Tetszôlegesen programozhatjuk, így akár reggelente mindig forró, ropogós kenyérrel kezdhetjük a napot. Keverjük össze a hozzávalókat és alaposan dagasszuk meg a tésztát. Ügyeljünk arra, hogy amennyiben nem élesztôporral sütünk, az élesztôt meleg tejjel vagy vízzel keverjük össze, így hamarabb megkel. A gépi keverés után 10-15 percen keresztül dolgozzuk át alaposan kézzel is a kenyerünket, mivel a robotgép dagasztó fejei gyakran nem egyenletesen gyúrják át a tésztát. Lisztezett nyújtó lapon formáljunk belôle kenyér, kifli vagy cipóformákat. Mûanyag tálban, konyharuhával letakarva hagyjuk kelni a tésztát legalább egy órán át. Legjobb, ha a radiátoron vagy a sütô közelében helyezzük el, a lényeg az, hogy melegben legyen. Vajazzunk ki egy nagy tepsit, és helyezzük bele a megkelt kenyereket. Éles késsel vágjuk be körülbelül fél cm mélyen a tetejüket (ezek majd sülés közben szépen kettényílnak), és felvert tojás sárgával kenjük meg. Ízlés szerint szórjuk meg lenmaggal, szezámmaggal, tökmaggal, napraforgómaggal, mákkal vagy korpával a már megkent kenyereket. Szép mintákat készíthetünk, amelyek a tojásnak köszönhetôen a tésztán maradnak. Közepes lángon, recepttôl függôen 45-50 perc alatt süssük készre kenyereinket, tûvel ellenôrizzük, hogy a belseje is kellôképpen átsült-e. Ha a tészta tetejét kicsit megkapná a meleg, borítsuk be alufóliával. Ropogósabb lesz a kenyér, ha a tepsi alá egy kis fazékban vizet helyezünk. A teljes kiôrlésû liszt rostokban gazdag, így kedvezô hatással van az emésztésre és csökkentheti a zsír koleszterinszintjét. Különösen magas a B1-vitamin tartalma, amely a szénhidrátok anyagcseréje és az idegrendszer mûködése szempontjából elemi fontosságú. Magas magnézium-, réz-, mangán-, króm- és szeléntartalma jelentôs szerepet tölt be egészségünk megôrzésében.

A hagyományos kenyér sütéséhez a hozzávalók: 90 dkg liszt 2,5 dkg élesztô 7 dl langyos víz 2 teáskanál só 4 teáskanál cukor 3 evôkanál olaj

Források: Wikipédia.hu, Mindmegette.hu Illusztrációk: http://all-free-download.com/ ÚJ MAGISZTER | Salátareceptek

31

A KENYÉR

VERS

GÁRDONYI GÉZA

A régi idôk kenyere, nagypapa módra Hozzávalók: Kovászhoz: 1-1,5 kg liszt víz 2,5 dkg élesztô Kenyértésztához még: tetszés szerinti liszt maradék élesztô 2 marék só 1-2 teáskanál cukor 1 dl étolaj

Az újabb idôk receptje a Diós kenyér Hozzávalók: 50 dkg korpás liszt, 15 dkg durvára darált dió, 3 dl víz, 5 dkg élesztô, 2 evôkanál olívaolaj, 1 evôkanál tisztított napraforgómag, 1 teáskanál cukor, fél teáskanál ôrölt kömény és ugyanennyi só. Elkészítése: A langyos, cukros vízben felfuttatott élesztôt hozzáadjuk a dióval összekevert liszthez, majd a többi hozzávalóval együtt cipóvá formáljuk. Tálba téve, letakarva meleg helyen a duplájára kelesztjük, még egyszer átgyúrjuk, majd tetszés szerint formázzuk. Elômelegített, közepes lángú sütôben pirosra sütjük. Elkészülte elôtt mintegy 10 perccel vízzel átkenjük a tetejét, diószemekkel díszítjük, majd készre sütjük.

Elôkészítési idô: kb. 10 óra Sütési idô: 1 óra

Különlegesen finom a Magos zsömle Elôkészületek: kovász készítés: 1 kg lisztet beleöntünk egy nagyobb fémtálba vagy dagasztó teknôbe. Hozzáadjuk a vizet és az élesztôt, jól összedolgozzuk a tésztát, egészen addig, amíg szép sima tésztát nem kapunk. Hagyjuk kelni 10-12 órát. A kovászt este kell megcsinálni. Másnap reggel szépen hozzáöntünk még tetszés szerinti lisztet és az élesztôt, egy kevéske olajat, hogy a tészta szép sima és lágy legyen. A tésztát hagyjuk kelni 1 órán keresztül, letakarva egy konyharuhával. Utána tálakba tegyük, hogy abba keljenek még tovább 20-25 percet. Ezután tegyük be a kemencébe.

Hozzávalók: (kb. 12 db): 40 dkg búzaliszt, 20 dkg teljes kiôrlésû tönkölybúza-liszt, 20 dkg zabpehely, 1 teáskanál só, 4 dkg élesztô, 6 dl víz, 1/2 teáskanál cukor, 2 tojássárgája, 1 teáskanál tejszín, különbözô magvak (mák, szezámmag, lenmag). Elkészítése: a liszteket, a zabpelyhet tálba tesszük, hozzáadjuk az 1 dl langyos vízben felfuttatott élesztôt és a többi vizet. Géppel 5 percig keverjük, majd langyos helyen letakarva 30 percig a duplájára kelesztjük. A tésztából rudat sodrunk, ezt egyforma darabokra vágjuk, amelyeket gömbölyûre formálunk. A tetejüket megkenjük tejszínnel kevert tojássárgájával, megszórjuk a magvakkal, és elô melegített sütôben közepes tûzön 20-25 percig sütjük.

A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdô, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott, szépírói munkásságának szentelve életét. Ezért is nevezték „egri remetének”. Legismertebb regénye, az Egri csillagok elôször folytatásokban jelent meg 1899-tôl a Pesti Hírlap-ban, majd 1901-ben könyvben is kiadták. Története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és elôzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítôen cselekményes regény formájában. A történet 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerôvel szemben diadalt aratott egri hôsök gyôzelmével zárul. Az író maga is ezt a mûvét tartotta a legjobbnak. Az Egri csillagok elsô filmváltozata már 1923-ban elkészült, 1968-ban a regénybôl Várkonyi Zoltán rendezésében kétrészes film született, ez a film évek óta nagy sikerrel szerepel a mozik és a tv mûsorán. A könyvet történelmi musicalként is feldolgozták, az egri Gárdonyi Géza Színház játszotta nagy sikerrel, de készült belôle képregény is. 2005-ben „A Nagy Könyv” elnevezésû országos felmérés eredményeként az Egri csillagok Magyarország legkedveltebb regénye címet nyerte el. Az Egri csillagok egyfelôl a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hôskölteménye a török uralom alá kerülô 16. századi Magyarországgal, ugyanakkor egy idillikus költôi eszközökkel ábrázolt szerelem, Bornemissza Gergely és Cecey Éva sorsát is végigkövetheti az olvasó. Ahogy Gárdonyi Géza naplójából és feljegyzéseibôl kiderül: a századforduló önáltató és hamis magyarságkultuszával szemben a történelemismereten alapuló nemzetképet kívánta megfogalmazni mûvében. Bár inkább regényíróként és drámaíróként ismerjük, tehetségét számtalan vers is mutatja. Ismerkedjünk meg egy szép versével. A Wikipédia alapján összeállította KOVÁCS ANNA

32

ÚJ MAGISZTER | Salátareceptek

A kép forrása: https://hu.wikipedia.org

Néhány kenyér-recept:

195 éve, 1922 októberében halt meg Gárdonyi Géza író, költô, dámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerûségében máig kiemelkedô alakja.

SZEPTEMBER Elnémult a rigó. Az esteli csöndben az ôszi bogár szomorú pri-pri dala szól már. A távoli szôlôkben panaszolja szünetlen: Elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár! Igy változik búsra az én hegedûm is: fejemre az ôsz dere, az ôsz dere száll. Gazdagon érik a szôlôm, a csûröm se üres, de pri-pri: odavan a nyár, - a nyár... (1903) ÚJ MAGISZTER | Gárdonyi Géza

33

ELÔFIZETÉS az Ú j M a g i s z t e r magazinra Kedves Óvodapedagógusok, Tanítók, Tanárok! Az Új Magiszter a pedagógusok és diákok évente négy alkalommal megjelenô életmód- és iskolamagazinja. Éves elôfizetési díja: 1500 Ft. Amennyiben az intézményen belül – akár könyvtár számára is – egyszerre öt példányt rendelnek meg, a megrendelés összegébôl 10%-os kedvezményt adunk. A magazin megrendelhetô a mellékelt megrendelôlapon, a pénzösszeg egyidejû átutalásával. A megrendelésrôl a számlát az elsô megküldött lappal együtt postázzuk. Bankszámlaszámunk: OTP Bank Nyrt. 11708001-20520380 Cím: MET Központi Iroda 1086 Budapest, Dankó utca 11.

ELÔFIZETÉS AZ ÚJ MAGISZTER MAGAZINRA Megrendelem az Új Magiszter címû magazint példányban, a ………………………………………………………………. intézmény, illetve ……………………………………………… magánszemély részére. Pontos név és cím: ………………………………………………………… ……………………………………………………………………………. A megrendeléssel együtt az elôfizetés díját átutalom. …………………...................… ……………………………………. aláírás

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA Írásunk a 12. oldalon

Recommend Documents