KULCSKOMPETENCIÁK KERESZTTÜZÉBEN IDEGENNYELV-TANULÁS ÉS AZ ICT KAPCSOLATA EGY OLASZ MULTIMÉDIÁS TANANYAGON KERESZTÜL STUDENTS IN THE CROSSFIRE OF KEY COMPETENCES CONNECTION OF LEARNING FOREIGN LANGUAGES AND ICT PRESENTED THROUGH AN ITALIAN MULTIMEDIA LANGUAGE COURSE
Istókovics Nóra,
[email protected] Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kaposvári Egyetem CSPFK Művelődésszervező szakos hallgatója
1.
Bevezetés
Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy! Ha láttak már idegen nyelvi környezetben felszabadultan lubickoló nyelvtanulót, akkor ezek alapján elképzelhető, hogy minél több nyelvet beszélünk, a személyiségünknek annál több oldala mutatkozik meg. Évek óta foglalkozom az olasz nyelv elsajátításával és elsajátíttatásával, így a nyelvoktatási folyamatot többféle szerephelyzetben éltem, élem meg. Nem korunk kényszere, az idegen nyelvi kommunikáció nélkülözhetetlen volta, hanem saját érdeklődésem vitt rá több nyelvvel való barátság, vagy életre szóló ellenszenv kialakítására. Ugyanez mondható el az informatikai eszközökhöz való hozzáállásomról. Éppen az idegen nyelv tanulásának új módszerei ébresztették fel bennem a számítógép, az Internet és a multimédia iránti érdeklődésemet. Nyelvi tesztekről és egyéb nyelvgyakorlási módszerekről hallva kezdtem el a szövegszerkesztésen túl másra is használni a számítógépet. Nem így az általános iskolás tanítványaim, akik már direkt kérték, hogy nem küldeném-e át e-mailen ezt vagy azt a dalszöveget, receptet, nyelvtani anyagot? Ugyanígy az egyetemisták is inkább az anyag megszerzéséhez, mint elkészítéséhez vannak szokva, hát miért ne továbbítanám nekik, ha már úgyis megvan a számítógépen… Ezért kezdtem el az óráimon is használni egyszerűbb szóbehelyettesítős feladatokat, hangzó és képi anyagokat egyaránt. Mindehhez csak egy számítógépre volt szükségem. Az információs társadalomban az idegennyelvi és az informatikai készségek nélkül nem sok esélye lesz a részvételre a jövő munkavállalójának. Jelenlegi tanítványaimnak dolgozó emberekké válva a mindennapi idegennyelv-használat természetes lesz. Tanítási céljaim között elsőként szerepel, hogy oldjam azt a szorongást, mely majdnem minden nyelvtanulónál jelentkezik. Ezért ötvöztem a két alapkészséget abban az olasz nyelv tanítása során használt multimédiás anyagban, melyet a Toolbook Instructor 8.1-es verziójával készítettem. A tananyag jelenlegi formájában leginkább segédanyagként, a hagyományos oktatási formák kiegészítőjeként használható, a számítógép kezelésében már jártas felhasználó által. Ennek miértjéről, a nyelvtanulás formáiról, módszereiről, a sikert elősegítő informatikai eszközökről szeretnék szólni előadásomban.
2.
Nyelvoktatásról általában
Hazánk felnőtt lakosságának 8-10%-a rendelkezik idegennyelvi készségekkel, míg az EU-s átlag 40%. Ezért a magyar oktatás és képzés többszörös kihívásai között a kulcskompetencia hiányosságok csökkentése és az ehhez szükséges korszerű, kompetencia alapú képzés előtérbe kell, hogy kerüljön. Az alábbi táblázat az általam kiemelt két kulcskompetencia, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatika Európai Bizottság által meghatározott definícióit tartalmazza: Terület
Kommunikáció idegen nyelven
Informatika (ICT)
Definíció Gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő kifejezésének és értelmezésének a képessége, annak alkalmazása a legkülönfélébb társadalmi kontextusokban, munkahelyi, otthoni és szabadidős tevékenységekben. Olyan nyelvekre vonatkozik, melyek nem azonosak a szülőktől gyermekkorban vagy az iskolában megtanult nyelvvel.
A multimédia technológiájának alkalmazása információk szerzése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje céljából
Ismeretek
Szókincs Nyelvtani szabályok és stílus Irodalmi szövegek főbb stílusjegyeinek ismerete
A főbb számítógépes funkciók ismerete és használata: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, Internet/email, adatbázisok, információtárolás és információgazdálkod ás
Készségek
Attitűdök
Írásban és szóban történő kommunikáció, megértés és a közlés másokkal való megértetése; különféle célú közlések különböző helyzetekben
Tudatosság a nyelvi kommunikációs formák időben, különböző földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezetben való változtathatóságát illetően Magabiztos fellépés, ha nyilvánosan kell beszélni Szavak/kifejezések gyakorlati helyességén túl az esztétikai minőségre való törekvés a megnyilvánulásokban Az irodalom szeretete Mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése, kritikus párbeszéd kialakítása. Multikulturális orientáció
Nagy mennyiségű információ feldolgozásának képessége, releváns és irreleváns információ közötti különbségtétel képessége Kommunikáció email segítségével Honlapok keresése ill. kialakítása
Önálló és csapatmunkára való hajlandóság A rendelkezésre álló információ kritikus értékelésére való késztetettség Tudatos magatartás arra vonatkozóan, hogy minél alacsonyabb az információk hozzáférhetőségét szabályozó küszöb, annál nagyobb szükség lehet a magasabb etikai és ízlésbeli normákra: a „hozzáférhető” és „elfogadható” közötti különbségtétel képessége Magánjellegű kérdések érzékeny kezelése
1. ábra
Kulcskompetenciák jellemzői A fent megfogalmazottak miatt is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a nyelvoktatási folyamat. A tanulási-tanítási folyamat valójában az elmélet és a gyakorlat találkozását jelenti, melynek sikerességét a tanár és a diák együttes tevékenysége (tehát egy
interaktív folyamat) határozza meg. A többi, iskolában is oktatott tantárgyhoz képest a nyelvoktatás különleges helyzetet teremt. A nyelv a nyelvoktatási folyamatban mind a cél, mind az eszköz szerepét betölti. Cél azért, mert a nyelvoktatás célja a nyelvtudás de eszköz is, mert a nyelvtudást csak a nyelv használatával lehet megszerezni. Éppen ezért a nyelvoktatás során ebből kiindulva nem ismeret átadásnak és felvételnek, hanem intenzív készségfejlesztésnek kell megvalósulnia. Példaként az autóvezetést hoznám fel, amely világosan megmutatja, hogy az autóvezetés technikájának elmélete még nem elég a gyakorlatban sikeresen megvalósuló vezetéshez. Az elméleti és gyakorlati tudás közötti gyenge vagy alig létező kapcsolatot Csapó Benő 1998-ban végzett iskolai kutatásaiban is egyértelműen bizonyította. Kimutatta, hogy az elméleti tudás nem vonja maga után feltétlenül a gyakorlati alkalmazást. A nyelvoktatásban ez azért fontos, mert a nyelvórákon folyamatos problémaként jelenik meg az idegennyelv-használati szorongás. A tanár számára furcsa a tanuló viselkedése, ami valójában erre a szorongásra adott elhárító mechanizmusokat takarja (többször visszatérően nem ír leckét, nem készül az órára, nem szólal meg). Az idegennyelvhasználati szorongást „olyasfajta feszültségként és nyugtalanságként definiálhatjuk, amely kifejezetten az idegen nyelvi kontextussal kapcsolatos, beleértve a beszédet, a beszédértést és a tanulást”.1 A szorongás okai a következők lehetnek: -kommunikációs zavar: a tanuló szembesül azzal, hogy az idegennyelven nem tudja magát úgy kifejezni mint anyanyelvén, nem tudja valódi énjét mutatni. -tesztszorongás: a szorongás gyengébb teljesítményt eredményez, ami tovább fokozza a szorongást -negatív értékeléstől való félelem: bírálattól való félelem, ennek következtében az órán nem vesz részt, fél megszólalni.
2. ábra A szorongó diák helyzete Az idegen nyelvi kommunikáció másik fontos tényezőjeként jelenik meg a kommunikációs szándék. E szerint hajlandóság kell ahhoz, hogy adott időben, adott helyen idegen nyelven beszéljünk. Kutatások szerint ezt a szándékunkat tartósan fennálló vagy helyzeti hatások befolyásolják. A tartósan fennálló tényezők közé soroljuk a motiváltságot, a tanulócsoport légkörét és a csoportban jellemző attitűdöket. A helyzeti hatásokat befolyásolják a személyiség, magabiztosság, előzetes kommunikációs tapasztalat, idegen nyelvi kompetencia és a kommunikációs szándék az adott személlyel. Ezeket pedig, a személyiség kivételével nagymértékben az osztálytermi tényezők befolyásolják. Az osztálytermi tényezők sok esetben nem támogatják a tanulóközpontúságot és a diákautonómiát, melyek a nyelvoktatás központi fogalmaivá váltak. A környezet fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban és az osztályterem sok esetben nem megfelelő színtér a nyelvtanuláshoz. Hazánkban is használták a 1
Kontráné Hegybíró Edit- Kormos Judit: A nyelvtanuló. Sikerek, módszerek, stratégiák. Okker Kiadó, Budapest, 2004. p. 126.
nyelvi laboratóriumokat az audiolingvális módszer kísérőjeként, de az anyagi fedezet hiánya és a módszertani képzetlenség okán hamar eltűntek a képzési színtérről. A számítógépek, CD lejátszók annak ellenére nem kapnak nagyobb szerepet, hogy bizonyítottan hasznosak lehetnek az artikulációs bázis átállításában, az automatizálási szakaszban vagy az intonáció begyakorlásakor. A nyelvelsajátítás sikerességét a tanórák felépítése is nagymértékben meghatározza. A nyelvoktatás intenzív készségfejlesztés kell, hogy legyen, ezért nem történhet egyik napról a másikra. Hosszú távú befektetésről van szó, mely csak akkor lesz eredményes, hogyha szem előtt tartjuk a metodikai változatosságot is. 3.
„A nyelv nemcsak eszköz arra, hogy az ember megértesse magát, a nyelv a látásnak és érzésnek egy különleges módja.” /Julien Green/
Számos előnnyel és sok előregondolkodással jár az, ha valaki magántanárként taníthat. Kialakíthatja saját stílusát a létező módszerek megismerése, alkalmazása, továbbfejlesztése révén. Hiába tudja a nyelvet, meg is kell tanítania azt. Számtalanszor éreztem, hogy valamelyik alkalmazott módszer nem volt megfelelő, próbáltam újat keresni helyette. Azt azonban mindig szem előtt tartottam, hogy - intenzív legyen a készségfejlesztés, - az idegennyelv-használati szorongást megpróbáljam csökkenteni, - fenntartsam a tanuló motiváltságát, - tanulóközpontú legyen a foglalkozás, - megmaradjon a diák autonómiája. Az órák intenzitását a hagyományos és a számítógéppel segített oktatási formák segítségével értem el. Természetesen nem lehet csakis szórakoztatva megtanítani egy nyelvet, de olyan fáradságosnak tűnő feladatok elvégzésében, mint a szótanulás érdekeltté tehetjük a tanulót, például a szórejtvényekkel. Ezt egyéni vagy páros munkában is szoktam használni óráimon, nemcsak hagyományos papíralapú formában, hanem számítógép segítségével is. A szótanulás elengedhetetlen része az ismétlés, ami szintén monoton tevékenység. Ezt megkönnyíti a multimédiás anyag szótár része. Önállóan is használható, de az adott szóra vagy kifejezésre kattintva előfordulási helyeit is látja a tanuló, így visszacsatolási lehetőséget kap, és az olvasmányhoz kötve könnyebben rögzíti a tanulandó kifejezést. Továbbá lehetősége van a helyes kiejtés gyakorlására is: a szavak hangos szavak, bármikor meghallgathatóak.
3. ábra Hangos szótár és a szövegbeli utalások Az idegennyelv-használati szorongás csökken a multimédiás anyag használatával mert a tanuló számítógéppel tanul, amit szívesen használ. Nem bírálatot kap -és legfőképpen nem diáktársaitól- hanem folyamatosan javítják hibáit a helyes megoldást és a szükséges
magyarázatot is megadva. A megszerzett tapasztalatait, azaz tudását nyomon követheti az elért eredmények rögzítése révén. Mivel a számítógép használata már nem okoz gondot számára, ezért képes csak a tanulandó anyagra koncentrálni de úgy, hogy közben készséget is fejleszt. Mindez megfelel annak a követelménynek, mely Curran szerint szükséges ahhoz, hogy a diák ne görcsösen tanuljon: - biztonságérzet, - kezdeményezőkészség: a tanulás folyamatában el tud mélyülni, - összpontosított figyelem, - reflexió: megszerzett tudásra való visszatekintés, - a tanultak megtartása - a különbségek felismerése az idegen nyelvben. A tanuló motiváltságának fenntartása nem könnyű feladat, de a nyelvtanítás egyik legfontosabb része. Az emberek általában a külső motiváció (nyelvvizsga szerzés kényszere, munkahelyi előrelépés, nyelvvizsgapótlék) miatt kezdenek neki a nyelvtanulásnak. Ennek erőssége nagymértékben befolyásolja a tanulás sikerességét. A mindennapi akadályok legyőzése sem elegendő azonban, ha a nyelv nem okoz örömet. A köztes motiváció fenntartására is használom multimédiás anyagaimat. Otthoni feladatként szívesen foglalkoznak diákjaim az olasz kultúrát bemutató videók megtekintése után a látottak leírásával. Az anyagot az órán is jól tudom használni: a látottakról folytatott beszélgetések során a visszaidézett mondatok és képek előrelendítik a társalgást. Tanítványaim motivációját fokozza az, hogyha érzik, hogy önállóan is képesek haladni. Szeretik a szóbehelyettesítős feladatokat, ahol a helyes válaszról is kapnak visszajelzést, de ha hibáznak, akkor is újra próbálkozhatnak a megoldással. Nincs szükségük tanár jelenlétére, ezáltal felszabadultabban, a lényegre koncentrálva dolgoznak.
4. ábra Szöveges feladat és értékelése 4.
Összegzés
Nyelveket márpedig tanulni kell! De nem hagyható figyelmen kívül az elsajátítás módja. Előadásomban arra világítottam rá, hogy saját munkámban milyen szerep jut a multimédiával segített nyelvoktatásnak, milyen hatással van tanulóimra a számítógép, melyet az órák és az egyéni felkészülés során is használunk. Az anyag alkalmazása sikeres, az óramenetbe is beépítettem, azonban nem támaszkodom kizárólag az általam készített multimédiás tananyagra, csak kiegészítő eszközként használom. Ebben a formában viszont magas hatásfokkal. A feladatoknak köszönhetően érezhetően javul a diákok kommunikációs készsége, melyet az elsajátított szókincs jelentősen befolyásol. Bátrabban mernek beszélni, és a begyakorlásnak, a hangzóanyagoknak köszönhetően az intonációjuk is javul, ami az olasz nyelv dallamosságát tekintve nem elhanyagolható szempont.
Irodalomjegyzék Kontráné Hegybíró Edit- Kormos Judit: A nyelvtanuló. Sikerek, módszerek, stratégiák. OKKER Kiadó, Budapest, 2004. Hevesi Mihály: A nyelvtanulás művészetéről. Szépnap könyvek, Budapest, 2004. Marlok Zsuzsa: Az oktatás dimenziói In: Nyelvpedagógia az ezredfordulón szerk.: Bárdos Jenő, Garaczi Imre. Veszprém, 2002. Csapó Benő: Az iskolai tudás. Osiris, Budapest, 1991.
