Környezetmenedzsment (levelezı oktatás)

Környezetmenedzsment (levelezı oktatás) Tantárgyjegyzı: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi docens Kötelezı és ajánlott irodalmak: Órai elıadásjegyzet Barótfi I.: Környezettechnika. Mezıgazda Kiadó, 2003. ISBN: 963286009. Kósi K.-Valkó. L.: Környezetmenedzsment. Typotex Kiadó, Budapest, 2008. ISBN: 9639664073. Bándi Gy., Erdey Gy., Horváth Zs., Pomázi I. Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK-KERSZÖRV Jogi és Üzleti Kiadó, 2004. 624 oldal. ISBN: 963224583. Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: Az elıadások és a szemináriumok rendszeres látogatása. Sikeres zárthelyi dolgozat. 2012. Miskolci Egyetem, Vegyipari Gépek Tanszéke

Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

1

Elıadástematika: 1-4. elıadás: A vállalat és környezete. Vállalati célok és szervezettípusok. Vállalati környezetvédelmi szervezetek felépítése, tevékenysége. Környezetvédelem fogalma, területei, céljai és fıbb tartalmi elemei. Környezetvédelmi tevékenységi területek megjelenése a vállalati feladatok körében. Környezetvédelmi politika, jogintézmények és módszerek az EU környezetvédelmi szabályozásában. Vállalati környezetmenedzsment fogalma és alapelvei. Környezetvédelem integrálása a menedzsment tevékenységébe. Környezeti tényezık azonosítása, szerepei és hatásai a menedzsment tevékenységében. Vállalati környezetmenedzsment hibái és javításra irányuló eszközei. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR). Az EMAS-rendszer vállalati követelményei. ISO 14000-es szabványcsalád hatályos szabványainak alkalmazása a vállalati környezetmenedzsmentben. Környezeti hatások értékelésének módszerei. Anyag- és energiamérleg fogalma és felírása. Input-output modellek szerepe a technológiai és termelési folyamatok tervezésében. Fıbb vizsgálati szempontok értelmezése az input-output modellek kapcsán . Shankey diagramok értelmezése. Megelızı és csıvégi technológiák bemutatása. Innováció és innovációs stratégiák. Környezeti szempontok a vállalati innovációs folyamatban. Vállalati környezetvédelmi teljesítmény. Környezetvédelmi mutatók a vállalatnál. Innovatív környezetvédelmi stratégia. Öko-innováció területei és célkitőzései az EU-ban. Innovatív környezetvédelmi technológiák értelmezése.


2

Elıadástematika: 5-8. elıadás: Megújuló energiaforrások szerepének bemutatása. Gyakorlati példák bemutatása innovációs, környezetbarát technológiákra vonatkozóan. Innovatív környezetvédelmi technológiák tervezése megújuló energiaforrások felhasználásával. Mérnöki technológiai folyamatok gazdasági hatékonysága. Környezetszempontú technológiaértékelés. Környezetmenedzsment rendszerek (KMR) eszközei. Ökológiai mérleg. Üzemi környezetmérleg. Környezetvédelmi auditálás. Life Cycle Assessment (LCA) fogalma, szintjei. LCA alkalmazási területei és szakaszai. Életciklus leltár készítése. Hatáselemzés és környezeti hatáskategóriák. Alkalmazható szoftverek. Interpretáció. LCA szerepe a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén. Mérnöki technológiai folyamatok, bemutatása az LCA alkalmazásának függvényében. GaBi 5 LCA-szofver elméleti bemutatása. GaBi 5 LCA-szofver alkalmazása önálló gyakorlati példán keresztül. Eredmények önálló kiértékelése félévközi feladat formájában. A környezeti piac fogalma, jellemzıi. Külsı és belsı, piaci tényezık. Additív és integrált környezeti technikák összehasonlítása. Költség-haszonelemzés. Költséghatékonyságelemzés. Zárthelyi dolgozat. Eredmények értékelése. Pót zárthelyi dolgozat. Konzultáció.


3

A vállalat és környezete Alapfogalmak Környezeti hatás: A környezetben végbemenı mindennemő változás –akár káros, akár hasznosamely egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezıitıl származik (MSZ EN ISO 14001). Környezeti tényezı: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel (MSZ EN ISO 14001). Környezeti teljesítmény: Egy szervezet irányításának mérhetı eredményei a környezeti tényezık tekintetében. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

4

Vállalati szervezettípusok Formái: Funkcionális szervezet Divizionális szervezet Mátrix szervezet


5

Vállalati környezetvédelmi szervezetek tevékenységi területei

1. Környezetvédelmi érdekek érvényesítése a vállalati politikában. Környezetbarát termékek, szolgáltatások, technológiák stb. 2. Folyamatos ellenırzés (emissziók). Berendezések, alkalmazottak felkészítése a környezetvédelmi veszélyhelyzetekre. 3. Környezetvédelmi image javítása. 4. Gondoskodás a jogszabályok, rendeletek betartásáról.


6

Környezetvédelem fogalma: Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. A környezetvédelem nemzeti ügy. Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentıs átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelızésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul. Környezetvédelem területei: 1.Levegıtisztaság-védelem 2.Vízminıség-védelem 3.Talajvédelem 4.Zaj- és rezgések elleni védelem 5.Hulladékgazdálkodás Környezetvédelem céljai: Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme. A levegı, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól. Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

7

A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei: 1. Megelızés elve: A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelızve szétterjedését a környezetben. Megelızı fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erıforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében. 2. Elıvigyázatosság elve: A veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. 3. Integrálás alapelve: A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell. 4. Szubszidiaritás elve: Az elsıdleges felelısséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak. 5. „Szennyezı fizet” elv: A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az elıírások megsértése ellen. 6. A „fenntartható fejlıdés” elve: Az általános fejlıdés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, mőszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függıség, egyensúly-fenntartás és etikai felelısség. A természeti erıforrásokkal való ésszerő és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

8

Környezetvédelmi politika: a Múlt: Negyedik idıszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram A „fenntartható fejlıdés” irányába határozza meg a fıbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegıszennyezés, természeti erıforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.) Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelısség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét. Környezetvédelmi politika: a Jelen: Ötödik idıszak : 20016. Környezetvédelmi akcióprogram A „fenntartható fejlıdés” politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások: 1. Éghajlatváltozás 2. Természet és biológiai változatosság 3. Környezet és egészség 4. Természeti erıforrások és hulladék. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

9

A hulladékgazdálkodás jogi szabályozási háttere hazánkban: 2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozott a csomagolási hulladékokkal. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2013. január 1-jétıl állami kézbe kerül, és csak olyan gazdálkodó szervezetek végezhetik, amelyek többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonban vannak egyebek mellett ezt az elıírást is tartalmazza az új hulladékgazdálkodási törvény tervezete. A hulladék fogalma 2012. évtıl megszőnik, amit a „másodlagos nyersanyag” fogalma vált fel! Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

10

Integrált hulladékgazdálkodási piramis 2011. évtıl

1. A hulladékok keletkezésének megelızése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése = MEGELİZÉS, MINIMALIZÁLÁS 2. ÚJRAHASZNÁLAT 3. A keletkezı hulladékok kezelése = ÚJRAHASZNOSÍTÁS, ÚJRAFELDOLGOZÁS 4. ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁS energia-visszanyerés céljából 5. ÁRTALMATLANÍTÁS: égetés, lerakás


11

Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban 1. Vállalati környezetmenedzsment 2. Vállalatok környezetvédelmi szervezete és tevékenységi területei 3. A vállalatok és a környezeti kihívás. 4. Vállalati környezetvédelmi teljesítmény 5. Környezetvédelmi mutatók a vállalatoknál 6. Innovatív környezetvédelmi stratégia 7. Technológiai választási lehetıségek/hierarchiák - „csıvégi” technológiák - megelızı technológiák


12

Vállalati környezetmenedzsment fogalma Célja, a mindennapi eszközök megtalálása a hatások valós mérésére és a gazdasági-társadalmi hatások fenntartható módon történı kezelésére. A környezeti menedzsment nem korlátozódhat a „falakon belülre”!

Felmerülı kérdések: 1. Milyen a jó környezeti menedzsment? 2. Mennyire képes a menedzsment kézben tartani és uralni a vállalat endogén és exogén környezeti kockázatait? (a környezeti menedzsment minısítése) 3. Milyen a jó környezeti menedzser?


13

A környezetmenedzsment fı területei Többdimenziós célrendszer (környezeti, ökológiai, társadalmi és piaci célorientáció). Az ökológiai irányultság a szervezeti magatartás alapvetı céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelızésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik. Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg. Integrált problémamegoldás valamennyi termékés technológiaterületeken. A környezetmenedzsment elsısorban azokra a funkcionális területekre érzékeny, amelyek a vállalkozáspiac-társadalom metszéspontban találhatók. Proaktív stratégia.


14

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei I. (Nemzetközi Ker. Kamara, ICC Charta. 1991) 1.Kiemelt vállalati cél. A környezet védelme és az azt szabályozó környezeti menedzsment a vállalati célok között a legfontosabbak közé tartozik. A megfelelı környezeti menedzsment meghatározó feltétele a vállalat fenntartható fejlıdésének. 2. Integrált menedzsment. A környezetvédelmi programokat és környezetbarát gyakorlatot minden üzleti tevékenységben érvényesíteni kell, mint a menedzsment összes funkciójának alapvetı elemét. 3. Folyamatos javítás. A vállalatnak érdeke a környezeti image folyamatos javítása, ezért a környezeti politikának számításba kell vennie a technikai fejlıdést, a tudomány állását, a fogyasztók igényeit és a társadalom elvárásait. 4. Az alkalmazottak folytonos képzése, ösztönzése. Az alkalmazottakat nevelni, gyakorlatoztatni kell annak érdekében, hogy tevékenységüket a környezet iránti kellı felelısséggel és a környezet védelme iránti elkötelezettséggel végezzék. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

15

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei II.

5. A projektek elızetes környezeti értékelése. Elızetes hatásvizsgálat. A környezeti hatást minden új tevékenység, projekt megkezdése elıtt, a szállítás, illetve a gyártás megkezdése, a termékek várható környezeti hatásait a gyár területének az elhagyása elıtt értékelni kell. 6. Termék- és szolgáltatási felelısség. Olyan termékeket és szolgáltatásokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincs káros környezeti hatásuk, biztonságosak a folyamatos használatban, energia és természeti erıforrás felhasználásuk hatékony, visszaforgathatóak vagy biztonságosan hulladéklerakóba helyezhetıek. 7. Fogyasztói tanácsadás. A fogyasztókat, az elosztó hálózatot és a lakosságot tájékoztatni kell. 8. Létesítmények és a tevékenységek. A tervezéskor figyelemmel kell lenni a várható energia és nyersanyag felhasználási hatékonyságát. A kedvezıtlen környezeti hatásokat és a hulladékok keletkezését a minimálisra kell csökkenteni. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

16

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei III.

9. Kutatások. A felelıs vállalati menedzsment megrendelıje és támogatója olyan kutatásoknak, amelyek a vállalat mőködéséhez szükséges alapanyagok felhasználását minimalizálják, és a gyártási folyamatok kedvezıtlen környezeti hatásait, káros emisszióit csökkentik. 10. A szennyezés megelızését szolgáló megközelítés. Elıvigyázatosság. A gyártást, a termékeket és szolgáltatásokat a kor mőszaki és tudományos felismeréseinek a szintjén úgy kell összhangba hozni, hogy megakadályozható legyen a környezet degradálódása. 11. Vállalati külsı kapcsolatok. A környezetbarát menedzsment elveit a vevıik és a szállítóik is elfogadják és alkalmazzák. 12. Üzemzavarok és balesetek. Veszélyelhárítás terveket és kapcsolódó veszélyelhárító szolgáltató intézményeket kell létrehozni, fel kell készíteni a hatóságokat és a környezı lakosságot a lehetséges balesetek kockázataira.


17

A vállalati környezeti menedzsment alapelvei IV. 13. Technológia transzfer. A jó környezeti menedzsment segíti a környezetbarát technológiák és vezetési módszerek elterjesztését az ipari és a közösségi ágazatokban. 14. Közremőködés közös erıfeszítésekben. Közremőködés a társadalmi környezetpolitika kimunkálásában és megvalósításában. A környezeti tudat fejlıdésének elısegítése. 15. Nyitottság. A vállalatoknak vállalniuk és válaszolniuk kell a tevékenységük (termékeik és szolgáltatásaik, technológiáik) hatásával kapcsolatban felmerülı környezeti problémákra, a tovaterjedı és globális problémákat is figyelembe véve. 16. Tájékozottság és tájékoztatás. A környezeti állapot mérése, a rendszeres környezeti auditálás, a tények értékelése és összevetése a követelményekkel és a jogi normákkal. A menedzsment köteles tájékoztatni az érintetteket tevékenysége környezeti hatásairól. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

18

Környezetvédelem integrálása a menedzsment tevékenységbe


19

‘90-es évek: Környezetközpontú vállalatirányítási rendszer EMAS Az Európai Unió tagállamai 1995. április 1-jei hatállyal vezették be = Eco-Management and Audit Scheme ISO 14000 1996-ban fogadta el a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet. Környezetirányítási rendszer (KIR): Elsı lépése egy környezeti állapotfelmérés elvégzése, második lépés a KIR dokumentációjának elkészítése. Környezetirányítási rendszerek tekintetében az eredmények mérhetık a szervezet környezeti politikájával, környezeti céljaival, elıirányzataival és a környezeti teljesítmény egyéb követelményeivel való összehasonlítás útján.


20

Az EMAS-rendszer vállalati követelményei 1. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása. 2. A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabályi követelmények és hatósági kötelezések teljesítése. 3. A követelmények szerint megvalósított, független harmadik fél általi hitelesítés és nyilvántartás. 4. A környezeti politika, program, a mőködı rendszer és a környezeti teljesítmény elıírt adatainak, információinak nyilvánosságra hozatala. 5. Kommunikáció a külsı és a belsı érdekelt felekkel. TÖRTÉNELEM: 1993. EMAS I. bevezetése 1993-tól LIFE projektek indítása. LA-EMAS bevezetése. LACE, PIE (Partnership in EMAS) 1998. EURO-EMAS (Anglia) 2001. Rectite II EMASSER projekt 2001. 03. 19. EMAS II. bevezetése Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

21

ISO 14 000 szabványrendszer feladatai Az egyes országok eltérı szabványaiból származó kereskedelmi korlátok minimalizálása. A környezeti menedzsment területén a minıségmenedzsmentnél elérthez hasonló egységes közelítésmód és közös nyelvezet megteremtése. Megerısíteni a vállalatokat a tekintetben, hogy képesek legyenek elérni és mérni környezeti teljesítményük javulását. Felállítani a vállalatok számára a regisztráláshoz szükséges egységes követelményrendszert. Csökkenteni a párhuzamos auditálások számát, amit a fogyasztói szervezetek, a szabályozó hatóságok, a partnervállalatok vagy a regisztrálást végzı intézmények kezdeményeznek.


22

Az ISO 14000-es szabványcsalád hatályos szabványai ISO 14001:2004

Környezetközpontú irányítási rendszerek Követelmények és alkalmazási irányelvek.

ISO 19011:2002

Útmutató minıségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához.

ISO 14020:2000

Környezeti címkék és nyilatkozatok. Általános elvek.

ISO 14021:1999

Környezeti címkék és nyilatkozatok. Saját nyilatkozatot tartalmazó környezeti állítások.

ISO 14024:1999

Környezeti címkék és nyilatkozatok. I. típusú környezeti címkézés. Alapelvek és eljárások.

ISO 14031:1999

Környezetközpontú irányítás. A környezeti teljesítmény értékelése. Útmutató. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

(KIR).

23

A „jó vállalati környezeti menedzsment”…

1.Alapelvek, charták betartása. 2.EMAS Környezeti menedzsment és Audit terv. EU 1836/93 sz. rendelet. Útmutató a követendı környezeti menedzsment vonatkozóan. 21 cikkelyt tartalmaz. 1.ISO 14000 tanúsítvány A vállalat megfelelı mőködtet.

környezeti


rendszerre

menedzsment

rendszert

24

A vállalati környezetmenedzsment hibái 1. A vállalat nem ismeri fel a környezeti kihívásban rejlı üzleti lehetıségeket. Alul vagy túlbecsülés. Kiszorulás a környezetvédelmi piacról. Jövıbeli veszteségek. 2. A vállalat túlértékelheti a környezeti kihívás korlátait. Kieséshez, bukáshoz vezet. Hibás személet: A környezetvédelemre „csak több pénz kell”, ahelyett, hogy gazdasági elıny származna belıle.


25

Alapmőveletek, alapfolyamatok fogalma Alapmőveletek alapját fizikai, illetve fizikai-kémiai jelenségek képezik. Önmagukban is képezhetnek technológiai folyamatokat. Angol szakirodalmi megnevezése: unit operation. Alapfolyamatok alatt kémiai jelenségeket értünk. Angol szakirodalmi megnevezése: unit process. oxidáció, redukció, hidrogénezés, Példaképpen: dehidrogénezés, halogénezés, nitrálás, észterezés, polimerizáció, polikondenzáció stb. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

26

Technológiai és termelési folyamat fogalma •

•

Több alapmővelet és alapfolyamat, vagy több alapmővelet együttvéve technológiai vagy gyártási folyamatot képez. Az ipari vállalatok tevékenységüket egy többé-kevésbé összetett folyamat szerint fejtik ki, amit termelési folyamatnak nevezünk. Ez rendszerint több technológiai folyamatot foglal magában. – Szakaszos – Folyamatos – Félfolyamatos – Ciklikus – Egyirányú, irreverzibilis – Kétirányú, reverzibilis Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

27

Anyagmérleg • •

• •

• •

A gyártási folyamatok szakszerő követését, ellenırzését teszi lehetıvé. Magában foglalja a nyersanyagokat, a kapott termékeket (fıtermék, melléktermék, selejtáru,maradékanyag, hulladék) és a veszteséget. Az anyagmegmaradás törvényén alapszik. Összeállításánál figyelembe kell venni azokat a reakciókat, melyek a nyersanyagok (anyagok) átalakításának alapját képezik. Fontos kelléke a készülékek és berendezések méretezésének is. Az anyagmérleg jobb szemléltetésére táblázatszerően feltüntethetık a képzıdı anyagok is, amelyek megkönnyítik a gyártás nyomon követését. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

28

Anyagmérleg készítésének lépései 1. felvázoljuk a gyártás folyamatábráját, 2. meghatározzuk a gyártás során elért hozamot (a lejátszódó kémiai reakciók figyelembevételével), 3. összeállítjuk a technológiai folyamat mindegyik szakaszára nézve a parciális anyagmérleget, 4. a szakaszonkénti anyagmérlegek összegzésével az egész berendezésre (technológiai folyamatra) szóló általános anyagmérleg birtokába jutunk. Ennek segítségével könnyen kiszámítható a különbözı nyersanyagok fajlagos fogyasztása. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

29

Energiamérleg • • • •

Az energia megmaradásának törvényén alapszik. Magában foglalja a rendszerbe belépı és távozó összes energiaformákat. Az anyagmérleghez hasonlóan lehet parciális és általános. Ipari körülmények között leggyakoribb a hıenergiára vonatkozó energiamérleg. Szakaszos folyamatokra nézve a következı egyenlettel fejezhetı ki: ΣQk +ΣQj = ΣQl +ΣQm

ahol: Qk - a rendszerrel közölt hımennyiségek; Qj - a rendszerben eleve jelenlevı hıenergia; Ql - a rendszer által leadott hıenergia; Qm - a folyamat végén a rendszerben megmaradt hıenergia.


30

Technológiai folyamat input-output mérlege


31

Anyagmérleg pl. termikus technológiákra


32

Energiamérleg pl. termikus technológiákra


33

Ismertebb termikus technológiák Eljárás megnevezése

Hımérséklet (C fok)

Égéslevegı

Segédanyagok Segédáramok

Fıbb végtermékek

Pirolízis

300-800

λ=0 endoterm

inert gáz (pl. nitrogén)

pirogáz, piroolaj, pirokoksz

Elgázosítás (pl. Thermoselect)

750-1600

λ<1 parciális oxidáció

oxigén, vízgız, levegı

gáznemő anyagok, szilárd maradékanyag

Plazma technológia

> 2000

oxidáló közeg

mosófolyadék, hőtıvíz, semleges/oxidáló/redukáló gázok

szintézisgáz, üvegesített salak

Hagyományos égetés

850-1100

λ>1 λ = 2-2,5 forgódobos kemence

olaj/földgáz póttüzelés

füstgáz (5-10% éghetı gáz), salak/pernye (éghetetlen szervetlen anyagok)


34

Termikus kezelés alapvetı feltételei A hulladék fıbb jellemzıinek ismerete Megfelelı áramlási viszonyok, turbulencia Megfelelı tartózkodási idı Megfelelı mennyiségő/minıségő égéslevegı Megfelelı égéstér hımérséklet Hulladék megfelelı elıkészítése Technológiai paraméterek pontos betartása, jó konstrukciójú égésterek, megfelelı szabályozás


35

Fıbb vizsgálati paraméterek, szempontok Hulladék megfelelı elıkezelése Környezetterhelés (emissziók) Energia visszanyerés, energiahatékonyság Szintézisgáz hőtése Megolvadt szerves maradékok sorsa Gazdaságossági szempontok Társadalmi szempontok Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

36

1) Vizsgálati szempont Környezetterhelés Kulcskérdések

Vizsgálat tárgyai és paraméterei

Lehetséges elméleti és matematikai módszerek, modellek

Hulladékégetésrıl szóló irányelv (Waste Incineration Directive, röviden WID) betartása? Emissziók? Környezeti megbízhatóság? Maradékanyagok kezelése?

Input-Output anyagáramok

Anyagmérleg, folyamatvázlat és anyagmérleg egyenletek Sankey-diagram

Szén-dioxid ekv. emissziók Egyéb üvegházhatású gázok emissziója

Életciklus-elemzés (Life Cycle Assessment, röviden LCA) Gazdasági Input - Output LCA (angol betőszóval: EIO-LCA)

Toxikus emissziók


37

2) Vizsgálati szempont Energiahatékonyság Kulcskérdés

Energetikai hasznosság?


Lehetséges elméleti és matematikai módszerek, modellek

Input-Output energiaáramok

Energiamérleg, folyamatvázlat és energiamérleg egyenletek Sankey-diagram

Energiakinyerési fok Energiahatékonyságot javító/gátló tényezık


LCA EIO-LCA

38

3) Vizsgálati szempont Gazdaságosság Kulcskérdések


Értékes alapanyagok Együttes Input-Output kinyerése, anyag- és energiaáramok hasznosítása? Technológián belüli Kinyerés/Visszanyerés/Hasz recirkuláció? nosítás mértéke Költségek? Ktg.hatékonyság? Befektetett/Fenntartási/Eg Megtérülési idı? yéb költségek


Lehetséges elméleti és matematikai módszerek, modellek Anyag- és energiamérleg egyenletek, folyamatvázlatok Költség-haszonelemzés Költséghatékonyságelemzés Életciklus költségek elemzése (Life Cycle Cost és LifeCycle Cost Analysis, röviden LCC és LCCA)

39

Vállalati környezetvédelmi teljesítmény a vállalati környezetvédelmi teljesítményrıl csak akkor kapunk teljes képet ha a szennyezést és az ökológiai hatásokat leíró mennyiségi mutatók mellett a vállalat alapfolyamatainak mőködését jellemzı mutatókat is kidolgozunk (pl. környezetvédelmi beruházások, környezetvédelmi képzés stb.) ha kísérletet teszünk a vállalat ún. környezetvédelmi képességeinek felmérésére. kiépült környezetvédelmi irányítási rendszer: a különbözı vállalati környezetvédelmi intézmények rendszere (környezetvédelmi igazgató, bizottság, stratégia, képzés, az üzleti partnerek vizsgálata, kommunikáció stb.) A vállalati környezetvédelmi teljesítmény értékelése tehát nem alapulhat csupán a termelés során felhasznált anyagok és energia, illetve a mőködés okozta szennyezések mérésén, ezt ki kell egészítenie az olyan szemlélető mutatóknak, melyek azt értékelik, hogy a vállalat milyen mértékben integrálta a környezetvédelem szempontját általános irányítási rendszerébe és tevékenységébe.


40

Környezetvédelmi Mutatók a vállalatoknál Környezetvédelmi Tevékenység Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végzett-e az elmúlt három évben környezetvédelmi beruházást, és vásárolt-e környezetvédelmi szolgáltatást más vállalattól. Környezetvédelmi Innováció Mutatója azt jelzi, hogy a vállalat végez-e környezetvédelmi termék- vagy technológiai innovációt, illetve általában figyelembe vesz-e környezetvédelmi szempontokat termék- és technológiafejlesztései során. Innováció a környezetvédelem és a verseny-képesség valódi egymásra találásának terepe, mely a környezetterhelés csökkentését ígéri. Környezetvédelmi termék- vagy technológiai fejlesztés a környezeti kockázatok minimalizálásának („tiszta” technológiák és termékek) és/vagy a hatékonyság növelésének (azaz a nyersanyagés energiafelhasználás, valamint a káros anyag kibocsátás csökkentésének) útját jelentheti. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

41

Innovatív környezetvédelmi stratégia Azok a vállalatok folytatnak innovatív környezetvédelmi stratégiát, amelyek: környezetvédelmi termék- és technológiai fejlesztéseiket versenyelınnyé igyekeznek kovácsolni fokozott mértékben építik be a környezetvédelmi szempontokat innovációs és kommunikációs politikájukba mőködésük nagy környezetterheléssel és magas környezeti kockázatokkal jár rendszeres bevallást kell beadniuk a környezetvédelmi hatóságokhoz, és környezetvédelmi problémák miatt beruházásaikat módosítaniuk kellett a többi csoport vállalataihoz képest sokkal sikeresebben alkalmazzák az ún. integrált környezetvédelem megközelítését is (számos beruházást - döntıen technológiaváltást - végeztek, ami elsıdlegesen nem környezetvédelmi célokat szolgált, de eredményeképpen javultak környezetszennyezési mutatóik). piaci sikert könyvelhettek el innovációik eredményeként.


42

Innovatív környezetvédelmi stratégia

A külföldi tulajdonú vagy külföldi tulajdonossal is rendelkezı vállalatok nem járnak élen sem az innovatív környezetvédelmi stratégia követésében, sem a környezetvédelmi teljesítményben általában. A magasabb szintő környezetvédelmi teljesítményő és az innovatív vagy offenzív környezetvédelmi stratégiát folytató vállalatok inkább a nagy, túlnyomórészt állami tulajdonban lévı vállalatok közül kerülnek ki.


43

Megújuló energiaforrások: A Nap energiája - közvetlenül és közvetve: Biomassza: szilárd biomassza, folyékony bio-hajtóanyagok és biogáz Szélenergia Vízenergia Geotermikus energia Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

44

A megújuló energia termelésére hasznosítható hazai erımői kapacitások


45

Napenergia hasznosítása

Napkollektor Hortobágy- pásztorszállás


46

Szélgenerátor és polikristályos napelem (Pécsvárad)

Forrás: http://www.klnsys.hu/ Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

47

Szilárd biomassza alapanyagok Megnevezés

Főtıérték (MJ/kg)

Erdészeti alapanyag

15,6

Faültetvények anyaga

15,4

Erdei tőzifa

18,5

Energiafő

15

Gabonaszalma

14,3

Fabrikett

18

Fapellet

20 Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

48

Szilárd biomassza felhasználás hazánkban (2004-2008)


49

Iszap víztelenítés: az iszap térfogatát csökkenti gépi úton vagy sőrítéssel, illetve szikkasztással. Iszaprothasztás: a szerves iszap lebontása széndioxid és metán fejlıdése mellett. Gázhasznosítás: az iszaprothasztás során keletkezett, fıként széndioxid és metán tartalmú un. biogáz elvezetése, tisztítása, tárolása és főtı-, vagy motor üzemanyagként való felhasználása. Kezelés. Granulálás: A granulált iszapot a mezıgazdaságban hasznosítják talajerı pótlásra. Kezelés. Komposztálás. A komposztot elıállítás után rostálják (faapríték vissza nyerés), válogatják. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

Iszapkezelés

50


51

Példa: Biogáz biohulladékból


52

Gázdíj összehasonlítása a biomassza alapanyagok költségeivel


53

Környezetmenedzsment rendszerek (KMR) eszközei

Ökológiai mérleg Üzemi környezetmérleg Környezetvédelmi auditálás Életciklus-elemzés (LCA)


54

Ökológiai mérleg Olyan elemzési módszer, amely lehetıvé teszi, hogy az élı környezetünknek okozott különbözı ártalmakat a fentiekben ismertetett elveken felbecsüljük. Célja, hogy közös nevezıre hozza az összes olyan ökológiai hatást, amely anyagok felhasználásából származik, lett légyen szó akár termelésükrıl vagy ártalmatlanításukról. A szóban forgó mérleg tehát a környezetnek okozott ártalmakat veszi számba, oly módon, hogy valamennyit egyetlen dimenzióban mutatja be és egységes ökológiai indexekkel fejezi ki. Ökológiai mérleg készítése: Egy adott termék teljes életmenetének elemzése, a termék életmenete során létrejövı ökológiai hatások, valamint ezek következtében létrejövı környezetterhelések felmérése. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

55

Ökológiai mérleg vázlata a környezetbıl ⇓ nyersanyag kitermelés szállítás termelés kereskedelem használat hulladék hasznosítás hulladék lerakás ⇓ a környezetbe


56

Ökológiai mérleg készítése Az ökológiai mérleg dimenziói: 1. a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függıleges” dimenzió 2. a hatásmérleg 3. a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió 4. gazdasági tényezık. A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bıvíti ki termékvonal elemzéssé. Lépések: 1. Célmeghatározás 2. Tárgyi mérleg „leltár” elkészítése 3. Hatásmérleg elkészítése 4. Mérleg értékelése 5. Optimálási elemzés Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

57

Üzemi környezetmérleg és környezetvédelmi auditálás Üzemi környezetmérleg: • Kizárólag az üzemen belüli anyag- és energiaátalakulási folyamatokkal foglalkozik, beleértve a mennyiségi és minıségi környezeti hatások elemzését is. • Részletesen elemzi az üzemben végrehajtott gyártási folyamatokat, ami szükségszerően azok ökológiai termékmérlegeit is magában foglalja. Környezetvédelmi auditálás: EA-Environmental Auditing két lényeges kérdéscsoportra terjed ki: 1. a vizsgált szervezet mőködése mennyiben felel meg a környezeti elıírásoknak 2. a bevezetett és mőködı környezeti menedzsmentrendszer vizsgálata Célja: a vállalati tevékenység folyamatos ökológiai továbbfejlesztésének ösztönzése. A hatósági auditálások szerepét idıvel a vállalati önellenırzés vegye át.


58

Környezetvédelmi auditálás Audit: A menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli. Auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Környezetvédelmi audit: A vállalatvezetés és a menedzsment eszköze. Rendszerezett, dokumentált, meghatározott idıközönként megismételt objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, ill. a rendelkezésre álló eszközök mőködésérıl. 1. Eredményre irányuló auditálás (állapotfelmérés, átvilágítás) 2. Rendszerorientált auditálás Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

59

Életciklus-elemzés: A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott eszköze. (angol elnevezés: Life Cycle Assessment - LCA) Az utóbbi idıben az érdeklıdés középpontját jelenti. Végleges választ ad a legtöbb környezetvédelemmel kapcsolatos problémára. Az ipari gyártó cégek az LCA használatától annak igazolását várják, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a legkiválóbbak. A környezetvédık az LCA-ban látják a segítséget ahhoz, hogy szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések születhessenek. Jóságát a bevitt adatok milyensége határozza meg.


60

LCA általános struktúra


61

Környezeti hatáskategóriák (CML 2001) Hatáskategóriák

Referencia

Globális felmelegedésre gyakorolt hatások

kg CO2-Eqyenérték

Savasodási Potenciál

kg SO2-Egyenérték

Eutrofizációs Potenciál

kg Foszfát-Egyenérték

Humán Toxicitási Potenciál

kg DCB-Egyenérték

Fotokémiai Ózonképzıdési Potenciál

kg Etilén-Egyenérték

Ózonréteg vékonyodás

kg R11-Egyenérték

Erıforrások csökkenése

MJ

Földi ökotoxicitás

kg DCB-Egyenérték

Tengervízi ökotoxicitás

kg DCB-Egyenérték

Édesvízi ökotoxicitás

kg DCB-Egyenérték Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

62

Példa 1: PE/PP vegyes mőanyaghulladék életciklus értékelésének bemutatása

Összehasonlításra kerülı hulladékkezelési eljárások: Regranulálás Égetés Lerakás


63

Életút tagolása


64

Összehasonlító értékelések LCA-val 1,80E-09 1,60E-09 1,40E-09 1,20E-09 ADP AP EP GWP ODP POCP

1,00E-09 8,00E-10 6,00E-10 4,00E-10 2,00E-10 0,00E+00 PE/PP regranulálás

PE/PP szemét (égetés) Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

PE/PP szemét (lerakás) 65

Példa 2: Hulladékválogatás anyagmérlege

Válogatás anyagmérlege 3 tonnára vonatkozóan Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

Energiafelhasználás: 3,3 l gázolaj 0,33 db PB gáz 116,666 főtıgáz 24 kWh villamos áram 1,666 m3 víz

66

Válogatóüzem-feldolgozóüzem kapcsolata

Begyőjtés és szállítás Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

67

Környezetre gyakorolt hatások a PET palack újrafeldolgozása közben


68

Környezetterhelés + energiahatékonyság együttes vizsgálata LCA = Life Cycle Assessment Életciklus-elemzés módszere LCA szoftverekkel Economic Input - Output LCA EIO-LCA módszer, modellek (elméleti + matematikai) Megoldás: környezetterhelés + valószínőség + idı együttes vizsgálata (= LCA + MATLAB) Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

69

GaBi 5 LCA szoftver Frissített adatbázis Egyszerősített és gyorsított életciklus modell felépítés Hatékonyabb, interaktív LCA tanulmány készítı funkció


70

MATLAB

MATLAB (Matrix Laboratory)(M-code) jellemzése: Speciális programrendszer numerikus számításokra Egy interaktív matematikai burok GUIDE (Graphical User Interface Design Environment) használata, GUI programozása Elméleti, matematikai háttér: „Nagy számok törvénye” (relatív gyakoriság-valószínőség) Szükséges: intervallum szélsı értékei, szórásnégyzet meghatározása. Mannheim Viktória: Környezetmenedzsment

71

Lehetséges alkalmazás V1…Vn egy A esemény karakterisztikus változói egy kísérletsorozatban. Minden kísérlet eredménye egy V valószínőségő esemény bekövetkezése, vagy be nem következése. A- termikus kezelési folyamat V1-Vn- környezeti tényezık, hatások


72

PET palack termikus kezelésének környezetterhelése (Forrás: APME, CPM LCA adatbázis, 2010)


73

Környezetterhelés és energiafelhasználás Funkcionális egység: 1 kg PET palack

CO2/kg

Gyártás Újrafeldolgozás Égetés (gázgenerátor)

5,0-6,4 0,6 2,0-3,0


Energia felhasználás (kWh/kg) 10,0 1,2 -2,5

74

Ultramagas hımérséklető pirolízis T = 1200-1400 Celsius fok (Forrás: Svájc, FP6 projekt, 2010)


75

Ultramagas hımérséklető pirolízis energiamérlege Funkcionális egység: (t TS)

Energia felhasználás (-) Energia termelés (+) (MWh/t TS)

Szárítás Pirolízis

-2,0 hıenergia -0,3 villamos energia + távozó hıenergiák + 0,8 villamos energia +1,2 hıenergia + 0,5 villamos energia = energiatöbblet -0,5- 0,8 hıenergia =energiahiány

Szintézisgáz égetés Energiamérleg


76

Környezetmenedzsment (levelezı oktatás)

Recommend Documents