Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények Kézikönyv civil szervezeteknek, önkormányzatoknak és bentlakásos intézményeknek
www.norvegcivilalap.hu
www.gyongybagoly.hu
www.okotars.hu
Támogatott szervezet: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány Projekt címe: Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények Projekt azonosító: NCTA-2013-1955-E
2
Bevezetés Ön egy, a Norvég Civil Támogatási Alapból megvalósuló kisprojekt kézikönyvét tartja a kezében. A jelen kiadvány az Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények c. projekt megvalósítását követően született (Projekt azonosító: NCTA-2013-1955-E). A jelen kézikönyv célja, hogy a pályázat időtartama alatt kiadott tájékozató kiadványt kiegészítsük a megvalósulás 12 hónapjának tapasztalataival. Így reményeink szerint teljesebb képet alkothatnak arról, hogy mibe is vágnak mindazok, akik hasonló ökoterápia programok megvalósítását tervezik a jövőben. A jelen kiadvány eltekint a teljes tématerült tárgyalásától, hiszen erre többékevésbé volt módunk a pályázati kiadvány megírásakor. Inkább olyan eredményekről, tapasztalatokról és gyakorlati tanácsokról szeretnénk rövid gyűjteményt összeállítani, amely segíthet a kezdeményezés továbbélésében, fejlődésében. Kérjük, amennyiben a program bármely eleme felkelti érdeklődését, vegye fel a kapcsolatot a résztvevő szervezetek valamelyikével: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
[email protected] Völgy Alapítvány
[email protected]
Miért érdemes belekezdeni ökoterápai programokba? Honnan az ötlet? „Akár egy halom hasított fa, A 21. századi hever egymáson a világ, civilizációs betegségek szorítja, nyomja, összefogja hátterében az egyik egyik dolog a másikát legátfogóbb jelenség, s így mindenik determinált.” hogy az ember (József Attila: Eszmélet) megszűnik a természetben élő egység, egyén lenni. Az egyén kettészakad polgárra és emberre, ahol a Polgár a társadalom alkotó eleme, létét a társadalom határozza meg. Ezzel ellentétben az Ember a természet része, önellátó, önálló, saját életösztöntől és nem társadalmi kényszerektől vezérelt. A polgár a társadalmi elvárások igája alatt nyög: próbál jó munkaerő, időben hazaérő apa, odaadó férj, lojális alkalmazott lenni. Ha mindez nem sikerül, akkor meghasonul, belefásul, kiég, elveszíti vagy munkáját, vagy családját, vagy egyiket a másik után, szert tesz függőségeire, tévképzetekre, az életet céltalannak érzi. Az ökoterápia megközelítés nem tesz mást, mint ökológiai környezetben, az ökológiai folyamatokkal összhangban végzett tevékenységek révén visszavezeti a meghasonult polgárt emberségéhez. Az ökoterápia gyógyító szellemisége nem pusztán csak jól kimérhető élettani összefüggésekből adódik, mint a tiszta levegő, mozgás, nyugtatató színek és hanghatások terápia értéke. A testi (szomatikus) hatásokon túl a szellemre/lélekre (psziché) is pozitív hatást gyakorol az által, hogy kreativitást és
3
szunnyadó ösztönöket hív életre, alkotó energiát mozgósít és katarzist okoz a benne résztvevőknél, ha a kitűzött jó célt közösségben képesek elérni. Miért érdemes belekezdeni ökoterápia szemléletű programokba? Mert az ökoterápia megközelítés • nem űrtudomány, könnyen alkalmazható • előnyös hatását több országban függetlenül végzett pszichológiai tesztek is igazolták • olcsó • hasznos munkát eredményez a résztvevők szabadban végzett egyszerű fizikai aktivitása révén • korosztályokon átívelő alkalmazhatóság 0-100 évig • pszichés és/vagy szociális nehézségekkel küzdők számára egyaránt alkalmazható Felmerül a kérdés: mitől lesz egy szabadban eltöltött délelőtt hirtelen ökoterápia? Vajon mindez nem csak egy önkényes, újabb hangzatos címke, amit valaki kitalált? Nos, ha definiálni kellene, akkor az ökoterápia ott érhető tetten, ahol a résztvevők tevőleges résztvevői az ökológiai környezetben vagy ökológiai környezet védelmét célzó tevékenységnek. Egy erdei séta önmagában nagyon relaxáló, egészséges, kellemes, de nem kívánja meg a résztvevők közös, alkotó tevékenységét. Éppen emiatt a résztvevők nem használják érzékszerveiket, kreativitásukat, kommunikációs csatornáikat annyira, mint lehetne és mint amennyire szükséges lenne rá ahhoz, hogy lelki, szellemi és testi értelemben fejlődjenek. Az ökoterápia abban nyer többletet minden más szabadidős tevékenységhez képest, hogy átjárja az ökológiai rendszerek tiszteletének és védelmének eszméje. Az ökológiai rendszerek pedig tökéletesek – ezért is szeretjük őket. Egy ilyen tökéletes rendszerben és a rendszer védelmében eltöltött idő adja azt a jó érzést a résztvevőknek, hogy vitathatatlanul fontos dolog érdekében fáradoznak. A fentieket elismerve maradjunk azért két lábbal a földön! Az ökoterápia módszere nem azonnal ható gyógyszer. Komoly nehézségek is mutatkoznak az alkalmazásban: 1. A résztvevőknek meg kell érteni, vagy érezni, hogy a természeti rendszerek önmagukban értéket képviselnek. Következésképpen mindenki, aki ezen értékek védelme érdekében cselekszik, jót tesz. 2. A résztvevőknek meg kell érteni, vagy érezni, hogy jót tenni akkor is érdemes, ha a közvetlen kifizetődés még a láthatáron sincs. 3. Az 1) és 2) pontok megértése egyfajta intellektuális és lelki felkészítést igényel a résztvevőktől. A szellemi háttér ismertetése nélkül az ökoterápia foglalkozások csak szomatikusan hatnak, pszichésen nem. 4. A 3) pont nem történhet „gyorstalpaló” kurzuson. A rendszeresség, a foglalkozások üzenetének következetes tolmácsolása feltétele az
4
eredményességnek. Egyszeri alkalmak megvillantása nem tekinthető terápia erejű beavatkozásnak. 5. A pszichológiai hatásmérésből kiderül (ld. később), hogy könnyebb elérni az érzelmi kapcsolat megvalósítását, pl. a kertészkedéssel, állatokkal, a természet különböző részeivel, mint az értékalapú meggyőződés kialakítását. 6. Nem mindenki szervezetére hat az ökoterápia megközelítés, mint ahogy nem mindenki szervezetére hatnak ugyanazon gyógyszerek ugyanolyan módon. A módszeres kísérletezés, a személyes kapcsolat segíthet az ellenálló egyének esetében a megfelelő recept megtalálásában. 7. Súlyos pszichés zavarokat és mélyen gyökerező családi, társadalmi sérüléseket meggyógyítani, megoldani nem tud. Kiegészítő gyógymódként viszont hatékony segítség a hagyományos orvosi gyakorlat mellett.
Mi az elérendő cél? Az Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények c. program célkitűzése kettős volt: 1) Az intézmények kertjeiben olyan bio-termesztés bevezetése, amely hozzájárulhat (egészeges) élelemellátásukhoz és anyagi fenntarthatóságukhoz. Mindezt 2) az intézmény lakóinak aktív bevonásával végeztük, számukra alternatív, egyszersmind értékteremtő foglalkozást biztosítva. Az ökoterápia program célkitűzése általánosságban is hasonló legyen a két fenti elgondoláshoz: a résztvevők vegyenek részt minél több, kreativitást igénylő értékteremtő ökológiai szellemiségű programban, amelyek az ökológiai rendszerek megőrzését és a benne élő emberi közösségek boldogulását is segítik. Az ökoterápia foglalkozások mindegyike a természetre és annak ésszerű, óvatos használatára, védelmére fókuszál. E mentalitásbeli többlet nélkül csupán a természetben eltöltött idő áldásos élettani hatásaival számolhatunk (az sem kevés!). Emiatt fontos, hogy az ökoterápiának hívott foglalkozásokat megtöltsük természetvédelmi tartalommal, amely azonnal viszonyítási pontot ad a személy világban elfoglalt helye és felelőssége szempontjából. (Az ökopszichológia álláspontja szerint az ember természeti környezettől való függetlenedése ezt a viszonyítási pontot mosta el. Ennek eredménye a kontrollálatlan környezetpusztítás.) Célcsoporttól és a helyi lehetőségektől függően az ökoterápia foglakozás lehet • • • •
Erdő és erdei haszonvételek foglalkozás Ökológiai kertgazdálkodás (biokert, permakultúra, erdőkert) Komplex farm gazdálkodás (háziállatok bevonásával) Aktív természetvédelmi foglalkozás (madárvédelem, békamentés stb.)
Az ökoterápia foglalkozásoknak az alábbi célokat kell elérniük: • Magabiztosság a természeti környezetben • Motiváltság kialakítása • Társas kapcsolatok számának és minőségének növelése
5
• • •
Önbizalom és magabiztosság növelése Hasznosság érzés felépítése A munka és az érte járó jutalom kapcsolatnak bemutatása
Tapasztalatok 2013-2014 •
•
• •
•
• •
• •
•
A felnőtt pszichiátriai gondozottak és a gyermekek körében is sikeres, érdeklődésre számot tartó megközelítés a természetvédelmi üzenetű ökoterápia programok kezdeményezése. A kirándulások és összejövetelek jó végkicsengésűek, a résztvevők gátlása és tartózkodása többnyire feloldódott. A szervezőkkel történt konzultáció során általános egyetértés fogalmazható meg a téren, hogy minden, a jelenlegihez hasonlón program sikerességének kulcsa a rendszerességben, stabilitásban rejlik. A sikeren nem a kísérleti („pilot”) program megvalósíthatóságát, hanem az ökoterápia végső céljának elérését értjük: vagyis a résztvevők tartós jólétének fejlődését. Emiatt cél, hogy a foglalkozások rendszeresen és viszonylag időben sűrűn kövessék egymást. Nagy kihagyásokkal megvalósuló programok nem engedik a résztvevők közötti bizalmi kapcsolat kiépülését, elveszítik a program kontextusát. AJÁNLÁS: Javasoljuk emiatt, hogy inkább szűkebb célcsoporttal, de rendszeres programok megvalósításával szerveződjenek a hasonló programok, hogy a terápia jelleg célt érhessen. A fiatalkorúak számára fenntartott lakásotthonok jelenlegi korstruktúrája nehézzé teszi az együttműködést. A vegyes (6-18 éves) csoportok egészen más bánásmódot igényelnek. A kamaszok és fiatalok adott esetben demoralizálják a fiatalabb, amúgy még fogékony résztvevőket. Ritkábban azonban a „nagytestvér” szerepét betöltve segítik a kisebbeket. Komoly kihívás, hogy a lakásotthonok időről-időre „kiürülnek”. Nyári időszakban sok az eltávozás, hazalátogatás, és megnő a szökések száma. Emiatt a programok néha nem érnek célt az alacsony részvétel miatt. Ezt tapasztaltuk a nyáriszünetre tervezett élménykirándulások szervezése során is. AJÁNLÁS: Kirándulásokat, célzott programokat olyan időszakra kell ütemezni, amikor a tanév miatt a gyermekek többsége az otthonban található. A vegyes programok (felnőtt és gyermek résztvevők együtt) nagyon sikeresek. A felnőttek sok esetben szülői gondoskodást mutattak, amelyet a gyermekek, különösen a fiatalabb korosztály el is fogadott. A két nagyon eltérő korosztály keveredése teljesen természetes viselkedésformákat eredményezett. Az intézmények saját forrással továbbra sem rendelkeznek a fenntartható kertészkedés bevezetésére, így a program nyújtotta lehetőségek sokat segítettek. A nyitó és a záró rendezvények, illetve az angol önkéntesekkel együtt végzett kertépítések nagyon nagy élményt jelentettek a résztvevők számára. Ezen élmények fenntartását támogatná, ha ezeknél kisebb szabású programok időrőlidőre emlékeztetnék a résztvevőket a természetvédelmi üzenetre. Nem volt olyan problémás csoport, amely ne tudott volna részt venni a pályázat nyújtotta programokon. Az ökoterápia módszerek valóban széles rétegek számára alkalmazhatóak.
6
Pszichológiai hatásmérés A jelen projektet hatásmérésnek tettük ki, amely vizsgálta, hogy tapasztalható-e változás a résztvevők viszonyulásában a természeti környezethez, illetve vizsgálta a társas kapcsolatok (pl. agresszió) alakulását. Statisztikai módszerekkel vizsgálta, hogy a tapasztalható változások összefüggenek a program tartalmával. A projekt-tervben felvázolt, állapotfelmérésre vonatkozó kérdések: 1. Az alkalmazott ökoterápia módszerei alkalmasak-e a két célcsoportban a mentális/szociális egyensúly kialakítását elősegíteni? 2. Van-e mérhető változás a bentlakók állapotában? A kérdőív és az elemzésekről készült tanulmányok mind elérhetőek a http://gyongybagoly.hu/index.php/pszichologiai-eredmenymeres oldalon, így ezek részletezésétől itt eltekintünk. Helyette közöljük azokat a végkövetkeztetéseket, amelyek a bementi és a végső felmérés konklúziójául születtek. A bemeneti állapotfelmérés eszköze egy 69 tételből álló kérdőív volt. A fontosabb eredmények és összefüggések: a) A minta alapjellemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a vizsgált tartalmakon belül az attitűdértékek nem egységesek, ami a beavatkozás megvalósítása szempontjából arra enged következtetni, hogy ugyanolyan tartalmi körön belül a változás eléréséhez sokkal többet kell majd tenni. A tartalmi körökön belül könnyebb elérni az érzelmi kapcsolat megvalósítását, pl. a kertészkedéssel, állatokkal, a természet különböző részeivel, mint az értékalapú meggyőződés kialakítását. Az élménypedagógiai megközelítések meglévő eszközei elégségesnek bizonyulnak az attitűd-tartalmakra vonatkozó érzelmi kapcsolatok alakításához, míg az értékalapú meggyőződés formálásához további eszköz/módszerbővítésre lehet szükség. b) Az attitűdtartalmak értéksorrendjének elemzése és a beavatkozásban érintett csoport összehasonlítása a kontrollal, felhívta a figyelmet arra, hogy olyan tartalmakban mutatnak alacsonyabb és szignifikáns különbséget elérő értékeket az intervencióban részesülő csoport tagjai, amelyek jelentősen érintik az ökoterápia projekt programjának élménypedagógiai karakterét. Erre is támaszkodva, kitartó munka alapján, bízhatunk abban, hogy fejlesztésre vonatkozó hipotetikus várakozásaink a program befejezésével teljesülhetnek. c) Az eredményesség vizsgálatok értelmezésekor mindig fel kell vetnünk azt a lehetőséget, hogy az attitűd értékeknek létezik egy optimális zónája, mely a Likertskála középértékéhez képest enyhén pozitív. Az optimális zóna tartományát 4-5,5 közötti sávra becsüljük. Ha a bemeneti vizsgálatnál bármely területen kiemelkedően magas érték tapasztalható, amely kívül van az optimális zónán, akkor ennek legfeljebb a megtartása várható, de további növekedése kevésbé elképzelhető, - enyhe csökkenése viszont az optimális zóna felé közeledésként értelmezhető, amely egyfajta realitás-tapasztalat beépülésére utal az idealizált vélekedésekhez képest a vizsgált személyeknél. d) Az ökoterápiás beavatkozásban résztvevő csoportok jellemzői eltérnek egymástól, emiatt fontos, - e felmérésen is alapuló- bár egyébként is meglévő - egyedi megközelítések alkalmazása a csoportok tekintetében a program megvalósítása során.
7
Van olyan csoport, amely érzelmileg ellenállónak tűnik, alacsony értékeket ad az ökoterápiás tartalmakra továbbá a felnőttek és a serdülők attitűdje között intenzitásbeli különbségek vannak, amelyek befolyásolják a programon belüli elköteleződést és hatást gyakorolnak az attitűdváltozás nagyságára.
A projekt utáni állapotfelmérés és a bementi felméréssel való összevetés a következő eredmények megfogalmazását teszi lehetővé: 1. Az ökoterápiás program eredményeként attitűdbeli áthangolódás következik be az érintetteknél, melynek fókuszpontját képezi a természettel megélt harmónia , ehhez kapcsolódik a reziliencia-önbecsülés eleme. 2. A kertészkedés, mint képesség, - ez a tevékenység négy hellyel vált jelentősebbé, mely eredmény az előbbihez hasonlóan ugyancsak összefügg a program tartalmával. 3. A leglátványosabb jelentőség-változás a természet értékeinek a megbecsülésére vonatkozó területen történt. Az ökológiai tudatosságra vonatkozó tartalom nyolc helyet lépett előre. Ez már önmagában elégedettségre adhat okot a program eredményessége tekintetében. 4. A kezdő és a záró mérés szerint egyaránt a legnehezebb megvalósítani a reziliens küzdést. E terület mindkét esetben a rangsor végén helyezkedik el. 5. A bosszú alacsony rangsorhelye mindkét esetben pozitív értelmű, de a program lefutása után a sértettség, tehát a dühkezelés másik eleme is két hellyel vált halványabbá. Ezek negatív tartalmú tételek, tehát a rangsor végére szorult helyzetük pozitív jelentésű. 6. A többi terület rangsorbeli elmozdulásai nem utalnak közvetlen programelemekre. 7. Statisztikailag igazolható, hogy a programban résztvevők körében szignifikánsan növekedett a természet megbecsülése iránti attitűd. 8. A természet megbecsülése iránti attitűd mélystruktúrájához tartozik a düh kezelése, az állatok gondozása, az állatvédelem és a kertészeti tevékenységre vonatkozó attitűd. Ezek az összefüggések és gondolatok egy hasonló program újabb vagy további elemeinek kiválasztásához nyújthatnak ajánlásokat. ~O~ A kiadványért felel és szerkesztette: Dr. Klein Ákos Elérhetőség:
[email protected], (+36)20 322 5620 Az Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények c. pályázat a Norvég Civil Támogatási Alapból az Ökotárs Alapítvány döntése alapján valósulhatott meg. A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy a magyarországi gyöngybagolyállomány védelmét segítse aktív védelmi módszerekkel, szemléletformálással. A gyöngybaglyok védelmén túlmutató vidékvédelmi programok 2010-től játszanak nagy szerepet a szervezet küldetésében. Így foglalkozunk hagyományos környezetgazdálkodással és igyekszünk ezt segítő ösztöndíjakkal elősegíteni a természetvédelmi, vidékvédelmi törekvéseket (ld. VidÉkességeink, NatureTrain-1, NatureTrain-2 stb.). A Gyöngybagolyvédelmi Alapítványról többet is megtudhat a www.gyongybagoly.hu oldalon