MUNKABIZTONSÁG 2.7 3.3
Korszerű kézvédelem megfelelő védőkesztyűvel Tárgyszavak: munkabiztonság; kézvédelem; veszélyfelmérés; kockázatkezelés; védőkesztyű; káros hatás; egészségvédelem.
A kockázatok széles köre és az érintettek nagy száma miatt a kéz védelme a munkahelyi egészségvédelem és baleset-megelőzés egyik legfontosabb feladata. Általában megállapítható, hogy a munkavédelem és foglalkozás-egészségügy által előírt kockázatkezelési eljárások betartásával (a veszélyek felismerése, értékelése, a kockázatok megelőzése, kezelése és ellenőrzés) valamennyi munkahelyen biztosítható a kéz védelme. Az így kialakított munkakörnyezetben kevesebb a sérülések száma, hatékonyabb a munkavégzés, a munkavállalók elkötelezettebbek és egészségesebbek, ami a költségek csökkenéséhez, a termelékenység és a profit növekedéséhez vezet. A kézvédő eszközök fejlődésének eredményeként rendelkezésre álló számos kesztyűfajta miatt a megfelelő kesztyű hiánya ma már nem akadályozhatja a munkafeladat elvégzését. Egy munkavédelmi szakember szerint a munkavédelmi kesztyűt hordani és egyidejűleg hatékonyan dolgozni ma már nem vágyálom. Lapunkban az elmúlt két évben többször is foglalkoztunk a kézvédelem aktuális kérdéseivel, ezen belül a megfelelő védelmet nyújtó és egyben kényelmes védőkesztyűk kiválasztásával is. A téma fontossága miatt az alábbiakban ezekből a cikkekből olvashatnak összefoglalót, néhány újabb információval is kiegészítve.
A veszélyek felmérése és kockázatelemzés A kezet a munkavégzés során érő veszélyek teljes körű kockázatelemzéséhez szükséges a veszélyek pontos meghatározása és a munkatevékenységek megismerése. A vegyszerekkel dolgozóknak számolniuk kell a kontakt bőrgyulladás kockázatával: a bőr a vegyszerrel érintkezve begyullad, kivörösödik, viszket, megduzzad vagy égő érzetet kelt,
esetleg tapasztalható még a szem viszketése, orrfolyás, nehézlégzés. További kockázatot jelentenek a vegyszerek okozta égési sérülések. A veszélyek megismerését segíti az alábbi kérdések megválaszolása: • Fennáll-e vegyi anyagok expozíciójának veszélye? Ha igen, számolni kell-e a veszélyes anyag fröccsenésével vagy érzékszerveket irritáló gőzök keletkezésével, illetve közvetlen érintkezéssel? • Használnak-e a munkások a munkavégzés során éles tárgyakat, amelyek megszúrhatják a kezüket? • Jelen van-e olyan magas hőmérsékletű hőforrás, amely a védőfelszerelés megégését vagy meggyulladását okozhatja? • Milyen anyagból készüljön a kézvédő kesztyű? Milyen veszély ellen kell védenie és alkalmas-e ezen feladat ellátására?
Védelem a veszélyek ellen A veszély azonosítása után vizsgálni kell, hogy biztosított-e a megfelelő védelem. Több típusú kesztyűből választhatjuk ki a megfelelőt, esetenként több különböző veszély elleni védelem lehet szükséges. Az adott munkafeladatnak megfelelő kesztyű kiválasztása során figyelembe kell venni: 1. Azt a fizikai környezetet, amelyben a kesztyűt használják. A fizikai körülmények befolyásolják a kesztyű vegyszerállóságát. 2. Az alkalmazás körülményeit. Fontos, hogy milyen hatásoknak kell ellenállni: dörzsölés, vágás, szúrás, hőmérséklet stb. Különböző típusú kesztyűk készülnek, a megfelelő kesztyű az alkalmazási igényeknek megfelelően kiválasztható. 3. Azt a kesztyűt válasszuk, amelyik a fizikai és kémiai hatásoknak való ellenállás szempontjából a optimális kombinációt adja. 4. Válasszunk vékonyabb, meg nem erősített anyagú kesztyűt, ha különleges kézügyesség és tapintásérzék kell. Viseljünk pamut anyaggal bélelt, meg nem erősített anyagú kesztyűt a kényelem, a szigetelő hatás és a dörzsölés elleni védelem érdekében. A megerősített vagy vágásálló (pl. bőr alapanyagú) kesztyű vágással, szúrással vagy dörzsöléssel szemben fokozott védelmet biztosít. 5. Vannak a fogáshoz megfelelően kikészített kesztyűk (durva, sima, ráncos, domborított stb. felületűek) és olyanok, amelyek nincsenek fogásra kialakítva, mégis jó fogóhatást biztosítanak a kesztyű polimer anyagának a tulajdonsága miatt. 6. A kesztyű hosszát annak a mélységnek megfelelően válasszuk meg, amennyire a kéz és a kar bemerül az oldatba, illetve ameddig a fröccsenés elleni védelmet biztosítani kell.
7. A kesztyű méretét úgy válasszuk meg, hogy az jól illeszkedjen a kézre, biztosítsa a kézügyességet és a kényelmet. 8. A termékek védelme érdekében figyelembe kell venni az erősséget, az illeszkedést és a vastagságot. Az ezek közül a legfontosabbnak ítélt követelménynek legjobban megfelelő kesztyűt válasszuk. 9. A színes kesztyűk segítenek a szennyeződés azonosításában vagy a kritikus munkaterületek behatárolásában. A vegyszerek ellen védő kesztyűk esetén figyelembe kell venni vegyszerállóságukat, ami a vegyszer áttörésének idejével, illetve az áthatolás sebességével jellemezhető. Az áttörési idő az az idő (perc), amely eltelik a kesztyű vegyi anyaggal érintkezése és a vegyi anyagnak a kesztyűn való áthaladása között. Az áthatolási ráta a kesztyű anyagán időegység alatt áthaladt vegyi anyag mennyisége (µg/cm2/perc). Általában olyan anyagú kesztyűk használata kívánatos, amelyek áttörési ideje hosszú, áthatolási rátája pedig rövid. A rövidebb áttörési idejű kesztyűket gyakrabban kell cserélni. A megfelelő kesztyű kiválasztása után a munkavállalókat oktatni kell a kesztyűk helyes használatára, az alábbi kérdésekre összpontosítva: • Mikor kell használni a kesztyűt? • Milyen típusú kesztyűt kell alkalmazni, hogyan kell azt megfelelően felvenni, levenni, eligazítani és viselni? • A keresztszennyeződések (több szennyező anyag együttes jelenléte) megelőzésének lehetőségei. • A kesztyűk használata, ápolása, kezelése, hasznos élettartama és használat utáni további kezelése.
A vegyszerálló kesztyűk kiválasztásának szempontjai Az alábbiakban áttekintjük a vegyszerek ellen védő kesztyűk anyagával és kialakításával kapcsolatos legfőbb tudnivalókat. Latex A latex alapanyagú kesztyűk vastagságuk függvényében számos vegyszer ellen nyújtanak védelmet. A latex a vízzel keveredő folyadékokkal szemben ellenálló. A vastagabb, vagy neoprénnel borított, ill. öszszekevert latex savak, sók és lúgok ellen is véd. Sértetlenségüket a -18 – 150 oC hőmérséklet-tartományban megtartják, szúrás- és kopásállóak.
A vékonyabb latex anyagú kesztyűket laboratóriumokban és az egészségügyben használják, fogó- és tapintóképességük kiváló. Sok dolgozó azonban allergiás a latexre. Allergiás reakciót okoz, ha a bőr érintkezik a latex anyagú kesztyűvel, vagy ha belélegzik a kesztyűn található port vagy fehérjerészecskét. A reakció során a bőr kipirosodik, orrfolyás, szemviszketés, nehézlégzés és súlyosabb esetben ájulás jelentkezhet. A latexre allergiás munkavállalók részére megfelelő védelem biztosítható vinil és nitril alapanyagú kesztyűk viselésével. Nitril A nitril anyagú kesztyűk védenek oldószerek, zsírok, olajok, savak, lúgok, növényvédő szerek, rovarölő szerek, kerozin, benzin, alkoholok, terpentin, faolaj, kőolajtermékek stb. ellen. Szúrás- és kopásállóságuk a PVC vagy a neoprén anyagú kesztyűkénél jobb. Különböző vastagságban készülnek: a vékonyak egyszer használatosak. A megerősített változat esetén nitril borítást alkalmaznak pamut vagy egyéb alapanyagon a tartósság biztosítása érdekében. Neoprén A neoprén alapanyagú szintetikus gumi kesztyű áthatolhatatlan folyadékokkal és olajokkal szemben, véd az erős lúgok, oldószerek és savak ellen. Erős anyag, sértetlenségét -18 – 150 oC között megtartja. A kesztyűk nem levegőznek, ezért általában pamut vagy flanel bélést tartalmaznak, amely baktériumok és szagok ellen kezelhető. A neoprént a latex anyagú kesztyűk megerősítésére is használják: a latexbe keverik vagy borítóanyagként a kézrészre viszik fel. Vinil és PVC A vinil kopásálló és számos savval, olajjal, zsírral, lúggal és kőolajalapú szénhidrogénnel szemben ellenálló. Gyakran használatos vászon vagy pamut bélések borításaként, a bélés biztosítja a kesztyűk rugalmasságát és levegőzését. A vegyszerállóság érdekében a kesztyűket teljesen be kell borítani, nemcsak az ujjakon és a tenyéren. A vinil anyagú kesztyűk egyszer használatosak és olcsók. A PVC szintetikus, hőre lágyuló polimer, amely kiváló ellenállást biztosít a legtöbb olajjal, savval, zsírral, alkohollal és glikol-éterrel szemben. A nagyobb molekulasúlyú alapanyagból gyártott kesztyűk kopásállók. Teljesítménye a -4 – 66 oC hőmérséklet tartományban állandó, speciáli-
san kifejlesztett PVC áll rendelkezésre a -4 – -35 oC hőmérséklettartományban. A neoprénhez hasonlóan a PVC kesztyűk bélései is kezelhetők baktériumok ellen. Kötött és vászon kesztyűk PVC-vel boríthatók a fogóképesség javítása érdekében. Különleges vegyszerálló kesztyűk Bizonyos alapanyagok (butil, a fluor-elasztomer Viton, a több rétegű rugalmas Norfoil) védelmet biztosítanak a különlegesen veszélyes vegyszerek ellen. A butil alapanyag gázokkal és vízgőzzel szembeni áteresztőképessége minimális, és ideálisan használható ketonokkal, acetonnal és észterekkel végzett munka során. A Norfoil védi a kezet a legtöbb oldószerrel, szénhidrogénekkel, ketonokkal, savakkal és lúgokkal szemben, míg a Viton klórozott és aromás oldószerekhez alkalmazható. Ez utóbbi két alapanyag azonban kevéssé vágás- és kopásálló. A poli(vinil-alkohol) (PVA) kesztyűk védik a kezet veszélyes gázokkal és erős oldószerekkel (aromás, alifás vegyületek és klórozott oldószerek) végzett munka során. A PVA vízoldható, ezért kerülni kell a vízzel érintkezést a kesztyű sértetlenségének a fenntartása érdekében.
A kesztyűk legfontosabb paraméterei Vastagság A kesztyű kiválasztásakor fontos a kesztyű anyagának a vastagsága. Ezt a gyártó tájékoztatójában a mil (mm) szám jelzi: minél nagyobb ez a szám, annál vastagabb a kesztyű. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) a kesztyűk vegyszerek áthatolásával szembeni ellenállását egy 0-6 fokú skálán méri, ahol a 6. fok adja a legmagasabb fokú védelmet. A kémiai lebomlással szembeni ellenállást egy 0–4 fokú skálán jelzi, ahol a 4. fokozat jelenti a legkisebb mértékű kémiai lebomlást. A témakörben további információ áll rendelkezésre az ANSI honlapján (www.ansi.org). A csuklórész kialakításának módja és a kesztyű hossza A kesztyű anyaga mellett a vegyszerek elleni védelem érdekében fontos a kesztyű csuklórészének megfelelő kialakítása, valamint a hoszszúsága. A szilárd anyag kesztyűbe jutásának megakadályozása érdekében a rugalmas, bordázott kötésű csuklópánt kényelmes illeszkedést
biztosít a csukló körül. Ez a csuklókialakítás a meleget megtartja, a hideg levegőt pedig nem engedi a ruha alá. A biztonsági mandzsetta, amely általában 6,3–7,6 cm hosszú, jól védi a csukló területét és megkönnyíti a mozgást. A 11,5–12,7 cm hoszszú csuklóvédők a csukló mellett az alsó kart is védik. Ez utóbbi csuklóvédők egy változata kerekített mandzsettával rendelkezik. Az ún. bandtop típusú, 6,4 cm hosszú toldással ellátott mandzsettás kesztyűben a levegő a kéz körül cirkulálva védi a csuklót. A megfelelő kesztyű kiválasztásánál a kéz méretét és a kesztyű hosszát kell figyelembe venni. Le kell mérni a kéz hosszát, a tenyér és az ujjak kerületét. A kesztyű megfelelő hosszának meghatározásához le kell mérni a középső ujj hegyétől az alkarig azt a távolságot, ameddig a kesztyűnek érnie kell. A vegyszerálló kesztyűk 25,4–35,5 cm hosszban kaphatók, a 45 cm hosszú kesztyűk a könyök védelmét is szolgálják. Léteznek vállig érő kesztyűk is a teljes kar védelme érdekében. Fogáserősítés Folyékony vegyszerekkel végzett munka esetén a biztos fogás éppen olyan fontos, mint a vegyszerek elleni védelem. Az anyagkiömlés kockázatának csökkentése érdekében fogáserősítéssel ellátott kesztyűt célszerű alkalmazni. A felső és belső részükön polimer borítást tartalmazó megerősített kesztyűket az alábbi fogáserősítéssel láthatják el: • durva erősítés (granulált PVC nedves és száraz környezetre) • érdes erősítés (a csiszolópapírhoz hasonló szövetszerkezetű védőréteg, amely kiváló védelmet nyújt nedves környezetben) • lágy erősítés (egységes felületű védőréteg). A szövetbélés nélkül, általában latexből, nitrilből vagy neoprénből gyártott, meg nem erősített kesztyűk szintén készülnek fogáserősítéssel. Csuklóvédő található a latex kesztyűkön, amely jó fogást és kézügyességet biztosít száraz és nedves környezetben egyaránt. Figyelni kell a kesztyűk elhasználódására Rendszeresen ellenőrizni kell a használatban levő kesztyűk minőségét. A kesztyűk rongálódásának könnyebb észlelhetősége érdekében a borított kesztyűket két színből állítják elő. Amikor a kesztyű borítása kezd elválni vagy elbomlani, az alsó, eltérő színű réteg láthatóvá válik, jelezve a meghibásodást. Figyelni kell a törések és a vágások helyeit, a
kopást és az elhasználódást, észlelésükkor azonnal ki kell cserélni a kesztyűt.
Poliuretán bevonatú kesztyűk egészségi kockázatai A polimer bevonatú kötött védőkesztyűk használata egyre elterjedtebb, pedig a gyártásakor gyakran a rendkívül mérgező dimetil-formamid (DMF) oldószert használják. Angliában végzett vizsgálatok gyakorlatilag az összes kesztyű felületén DMF maradványokat mutattak ki. Egyes vizsgált darabokon majdnem 600-szor annyi mérgező anyagot találtak, mint a hosszú ideig tartó használatra megengedett érték. Az utóbbi időben számos iparágban egyre gyakrabban használnak egy viszonylag új típusú védőkesztyűt: a poliuretán bevonatú, varrat nélküli, kötött nejlon (poliamid) kesztyűt. Ezt a kesztyűt – könnyűsége, rugalmassága és finomsága miatt – széles körben alkalmazzák a villamos iparban és az azzal rokon területeken mindenütt, ahol kisméretű alkatrészeket munkálnak meg, tehát a tapintás, érzés és az ügyesség fontos szerepet játszik. Ezek a védőkesztyűk általában fehérek, ha olyan tiszta munkát végeznek bennük, mint az elektronikus alkatrészek összeszerelése. Alkalmazásuk itt azért előnyös, mert a poliuretán bevonat nem hagy port maga után, és nem tartalmaz érzékeny összetevőket. DMF: hasznos a termelésben, ártalmas az embernek és a környezetnek A szóban forgó kesztyű úgy készül, hogy a kötött kesztyűt belemerítik poliuretán és egy oldószer, a dimetil-formamid (DMF) diszperziójába. Ekkor poliuretán filmbevonat képződik a kesztyű belső és külső oldalán. A dimetil-formamid belégzése és érintkezése a bőrrel azonban rendkívül káros az egészségre. A szemet csípi, a szájba jutva pedig gyomor- és bélpanaszokat okoz. Mivel az anyag általános oldószer, a bőrön keresztül könnyen felszívódik, és a következő tüneteket okozhatja: étvágytalanság, rosszullét, hányás, gyomorégés, gyomorfájás kólikaszerű hasfájással és hasmenéssel. Ezenkívül fokozhatja az egyidejűleg beszedett gyógyszerek vagy vegyi anyagok mérgező hatását. Ismeretes és jól dokumentált továbbá a DMF rákkeltő hatása valamint az, hogy károsítja a májat és a vesét.
Igaz ugyan, hogy a rendkívül mérgező DMF-et a gyártási folyamat során vízzel kimossák a poliuretán filmbevonatból, ez azonban nem sikerül maradéktalanul, ugyanakkor a mérgezett víz károsítja a környezetet. Tekintettel arra, hogy a DMF használata környezetvédelmi problémát okoz, a DMF kimosására használt, DMF-fel szennyezett víz semlegesítése rendkívül drága és bonyolult, a dolgozók védelme pedig elengedhetetlen, sok európai gyártó olyan módszereket fejlesztett ki, amelyeknél a DMF használata mellőzhető. Az Európában használt védőkesztyűk nagy részét azonban a piacvezetők Távol-Keleten, Koreában és Kínában gyártatják, ahol a DMF oldószert továbbra is alkalmazzák. A kesztyűkben nagy a visszamaradt DMF koncentrációja Feltételezhető, hogy a gyártási folyamatban a DMF eltávolítása kimosás útján nem tökéletes. Megvizsgáltak ezért egy független brit laboratóriumban hat pár, a szabad piacon beszerzett és különböző eladóktól származó kesztyűt. Az essexi laboratórium jelentése szerint mindegyik kesztyű felületén kimutathatóak voltak a DMF maradványai. A DMF mennyisége 4910 400 ppm között változott. Még a legalacsonyabb érték is ötszöröse volt a Nagy-Britanniában ajánlott foglalkozási expozíciós határértéknek (OEL), a legmagasabb érték viszont majdnem 600-szorosan haladta meg a tartós használatra engedélyezett értéket. Nagy-Britanniában a határérték hosszú ideig (8 óra) tartó hatás esetén 10 ppm, rövid ideig (15 perc) tartó hatás esetén pedig 20 ppm. Tekintettel a DMF erősen mérgező hatására, egyes országokban ez az érték még alacsonyabb is lehet. Mivel a kesztyű belseje is poliuretán bevonatú, a filmréteg közvetlenül érintkezik a bőrrel, amelyen át a DMF könnyen felszívódik. A DMF-fel erősen szennyezett kesztyűk hordásának következményei ezért nyilvánvalóan meg fognak mutatkozni. Mindazokon a területeken, amelyeken ezt a kesztyűt használják, a fő probléma a hosszú ideig tartó hordás hatása. Igaz ugyan, hogy ezek a kesztyűk már több mint tíz éve vannak a piacon, de eddig még nem mutatták ki közvetlen hatásukat viselőik egészségére. Azoknak az üzemeknek, amelyek dolgozóikat poliuretán bevonatú kötött kesztyűvel látják el, DMF nélkül gyártott kesztyűket kellene alkalmazniuk. Így elkerülhetők az esetleges egészségi ártalmak, ami minden-
kinek az érdeke, hiszen a védőkesztyűnek éppen ez lenne a szerepe.
Kényelem és védelem egyensúlya A védőfelszerelések legfontosabb célja ma is az, hogy a sérülések számát minimálisra csökkentsék A védőruhagyártó cégek ezen túl igyekeznek figyelembe venni a dolgozók kényelmi igényeit is, de azt is tudják, hogy ezek az igények emberről emberre változnak. A kényelemérzet szubjektív és rendkívül összetett élmény, benne van a hőérzet, a tapintás és egyéb, pszichológiai érzetek (az eszköz megjelenése, színe, a méret és a testalkatnak megfelelő felépítés). Napjainkban a kesztyűk a korábbinál nagyobb védelmet biztosítanak és kényelmesebbek. A kesztyűk tervezésekor a cél a kényelmesebb és jobb kézügyességet lehetővé tevő, ugyanakkor megfelelő védelmet biztosító kesztyűk kialakítása. A munkások könnyebb és vékonyabb kesztyűben szeretnének dolgozni, amelynek tenyéri része merevített a fogás biztonságosabbá tétele érdekében. A szintetikus szálak fejlesztése lehetővé tette a kesztyűgyártók számára, hogy azt ajánlják a munkások számára, amire azoknak szükségük van: jobb kézügyességet biztosító védőkesztyűt, ami azonban nem csökkenti a kéz védelmét. Vannak kesztyűk, amelyek stretch alkotórészt (pl. spandex) tartalmaznak, ami szintén javítja a kézügyességet. A kesztyűk komfortérzetének legfontosabb összetevői: a méret megfelelősége, a rugalmasság, a kézügyesség biztosítása és a tapintásérzet megmaradása. Ezektől függ, hogy a dolgozó mennyire fogadja el a védőkesztyűt, és mennyire tudja a viselete közben ellátni a munkáját. A túl nagy vagy laza kesztyűk csökkentik a dolgozó manipulációs képességét, csökkentik a termelékenységet, bizonyos berendezések mellett még veszélyt is jelenthetnek. A túl nagy kesztyű könnyen le is eshet a dolgozó kezéről. Az adott munkához legalkalmasabb kesztyűt esetleg egyedileg kell megtervezni. Vannak olyan kesztyűk, amelyekre megfelelő domborzatot vagy betétet helyeznek el, hogy jobban meg tudják fogni a nedves, sima vagy a csúszós tárgyakat. Vannak olyan kesztyűk, amelyek különösen ellenállók pl. vágással, szúrással, meleggel, hideggel, vegyszerekkel vagy áramütéssel szemben. Az automatizálás és a technológia fejlődésével szerencsére egyre csökken a veszélynek kitett dolgozók száma és csökken a veszélyesség mértéke, ami lehetővé teszi, hogy egyre kényelmesebb védőfelszerelé-
seket használjanak. Nemrég jelentek meg a Kevlar szálakból készült védőelemeket alkalmazó kesztyűk, amelyek nagyobb védelmet, ugyanakkor jobb mozgást biztosítanak az üveg-, fém- és műanyagipari dolgozók számára. A megfelelő védőfelszerelés csökkenti a közvetlen (orvosi) és közvetett (állásidőből származó) költségeket.
A képzés és az ellenőrzés szerepe A megfelelő oktatás és tréning minden munkavédelmi eszköz alkalmazásának lényeges eleme. Az oktatási anyagnak egyszerűnek kell lennie, és minden dolgozónak a rendelkezésére kell bocsátani. Néha csak annyiról van szó, hogy az oktatótáblákat ki kell függeszteni a műhelyekben, vagy a dolgozóval el kell olvastatni egy anyag biztonsági adatlapját. A tréninget be kell építeni a vállalati gyakorlatok közé. Egyes vállalatok interneten elérhető oktatási anyagokat dolgoztak ki. A tréningeket folyamatosan kell tartani, és minden új dolgozóval el kell végeztetni. Ügyelni kell arra, hogy minden technológia vagy gyakorlat megváltozásához hozzá kell igazítani a védőeszközöket és az azok használatát begyakoroltató tréninget. Minden munkavállalónak vizsgát kell tennie arról, hogy megértette az oktatáson elhangzottakat és megfelelően tudja használni a kesztyűt. Ismételt oktatást kell tartani, ha a már oktatásban részesült munkavállaló nem megfelelően adott számot az oktatáson elhangzottakról, az oktatás óta megváltozott a munkahelye vagy az általa használt kesztyű típusa, illetve ha rosszul használja a kesztyűt. A munkaadónak írásban dokumentálnia kell, hogy minden érintett munkavállaló részesült oktatásban, és elsajátította az ott elhangzottakat. A dokumentumnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, az oktatás időpontját és az oktatás témaköreit. Ki kell dolgozni a veszély nyomon követésének eljárási rendjét, annak ellenőrzése érdekében, hogy nem változott-e meg a veszély, és biztosítani kell, hogy a megfelelő típusú kesztyűket megfelelő módon használják. Nagyon fontos szerepe van a folyamatos ellenőrzésnek is (hordjáke a dolgozók a védőfelszerelést, nem szennyeződött-e vagy nem hibásodott-e meg a védőeszköz stb.). Előfordulhat, hogy a dolgozók maguk szeretnének konzultálni a védőeszközgyártókkal, és időként célszerű a gyártót is bevonni a használat szakszerűségének ellenőrzésébe. Az adott védőeszközt gyártó cég bizonyos speciális területeken nagyobb tapasztalattal rendelkezhet, mint az üzemi szakember, akinek esetleg áttekintőképessége és általános ismeretei jobbak. A gyártó hozzájárulhat
a helyes termék kiválasztásához, az esetleges csere indoklásához, bizonyos üzemi gyakorlatok biztonságosabbá tételéhez. A védőeszközök szabványosítása csökkentheti a hibás használatot vagy a védőeszközhasználat elkerülését.
Kézvédelem az építőiparban – egy sikeres vállalati program A kéz, a csukló és az ujjak sérülései régóta komoly problémát jelentenek az Egyesült Államok munkahelyein. A statisztikai adatok szerint 2002-ben közel 250 000 olyan sérülés történt ezeken a testrészeken, amely több napig tartó kiesést okozott a munkából – az egész évi összes betegállomány több, mint 1/6 részét. Ezen balesetek előfordulásának aránya 10 000 teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottra vetítve a versenyszféra egészében 37,2, a gyáriparban 55,1, az építőiparban pedig 67,7 volt 2002-ben. Az építőipar a munka jellegéből adódóan az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a kézre, ezért a kéz védelmére alkalmazott intézkedések fontos elemét képezik a munkabiztonsági programoknak. A munkások csaknem minden munkafolyamatban használják a kezüket. A bekövetkezett balesetek mintegy 30%-a a kezeket, az ujjakat és a csuklót érintik. Leggyakoribbak a szilánkos törések, horzsolások és vágások, de jelentkeznek ezen túlmenően bőrgyulladás és egyéb, vegyszerek okozta megbetegedések is. A fentiekkel ellentétben a San Francisco-i székhelyű Bechtel cégcsoportnál 2003-ban a fenti érték mindössze 3,0 volt, és a társaság el akarja érni a „nulla balesetszámot”. Bár ezt a célt még nem valósították meg, a cégcsoportot – összesen 35 országban dolgozó 42 000 alkalmazottjával – az elmúlt évben az Egyesült Államok egyik legbiztonságosabb vállalatának minősítették, és egyéb díjakat is nyert munkavédelmi tevékenységével. A többi építőipari céghez hasonlóan a Bechtelnél is sok frissen felvett munkás dolgozik, illetve olyan alvállalkozók, akiket egy meghatározott munkafázis elvégzésére szerződtetnek. Az ilyen dolgozók különösen veszélyeztetettek, a munkások oktatása ezért talán a legkritikusabb eleme a társaság munkabiztonsági és egészségvédelmi tevékenységének. Munkába állás előtt minden újonnan felvett munkás oktatáson vesz részt, ahol ismertetik a társaság munkabiztonsági programjának követelményeit, az elvégzendő munka jellegét, és felhívják a figyelmet a speciális körülményekre. Ismertetik a lehetséges veszélyeket, a szükséges
személyi védőfelszereléseket és a kéz védelmére szolgáló óvintézkedéseket. A következő elem a hetenkénti munkavédelmi oktatás, amelyen minden alkalmazottnak részt kell vennie. Az oktatás napirendjén gyakran szerepelnek a kéz védelmével kapcsolatos tudnivalók. Ezen túlmenően a Bechtel speciális oktatásokat is szervez a társaság által használatos munkaeszközökről, illetve az egyes munkafolyamatokról. A munkaidő vagy egy új munkafázis kezdetekor rövid munkabiztonsági elemzést hajtanak végre. A munkások vezetőikkel együtt lépésről lépésre áttekintik az elvégzendő munka elemeinek biztonsági kérdéseit, az egészségre gyakorolt hatást és a használandó védőfelszereléseket. Kiemelt hangsúly a kéz védelmén Arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb kihívás a kéz védelme terén, a társaság munkabiztonsági szakembereinek határozott válasza: a munkások részvétele a védelemben. Ha a munkások nem elkötelezettek a munkavédelem iránt, az egész biztonsági program csak egy darab papír, ezért az egész témakört élővé kell tenni a számukra. 2003 elején a cég egyik telephelyén ellenőrzést hajtottak végre, és megállapították, hogy a vizsgált 15 perces időtartam alatt a telephely 600 dolgozójának 4%-a nem viselte az előírt kézvédő felszerelést, tehát jelentős számú munkás volt veszélyben. Ezért júniusban négyhetes munkavédelmi oktatást tartottak, kizárólag a kéz védelmével kapcsolatban. Mit lehet négy héten át oktatni a kéz védelméről? Az első héten a kéz sérüléseit ismertették. Ezt követően a munkások a különböző típusú kesztyűkről tanultak, majd a kesztyűk használatáról, végül pedig átismételték a tanultakat. A befektetés megtérült: augusztusban a munkások 99%-ban viselték az előírt kézvédő felszerelést, és ez a javulás maradandónak bizonyult. A munkások kézvédő eszköz viselésének ösztönzése érdekében a cég a dolgozók magatartásának megfigyelésén alapuló programot alkalmaz: megerősíti a pozitív magatartást és rákérdez a kockázatos viselkedés okaira. A cégnél dolgozó egyik ács szerint mind a két megközelítés szükséges a program sikeréhez. A vizsgált telephelyen munkát végzők közül sokan nem dolgoztak még a Bechtel-nél és inkább a teljesítményre összpontosítanak, mint a biztonságra. Véleménye szerint azok megkérdezése, akiknek viselniük kellene a kesztyűt, de nem viselik, a leghaté-
konyabb módja, hogy rávegyék a munkásokat a biztonságos munkavégzésre és ezen belül is a kézvédő eszközök viselésére. Sok munkás nem viselte korábban a kézvédő eszközöket, és amikor megkérdezték ennek okát, általában azt válaszolták, hogy elfelejtették. De ha megkérdezik tőlük, miért nem viselik a kesztyűt, saját belátásukból fognak úgy dönteni, hogy felveszik. A telephelyen a munkások részvétele a munkabiztonsági feladatok megvalósításában több, mint megfigyelések végrehajtása és kérdések feltétele, illetve megválaszolása. Az alkalmazottakat bevonják a kesztyűk kiválasztásába, amelyekből egyébként több típus áll rendelkezésre, így a munkások kiválaszthatják az adott munkavégzéshez legmegfelelőbb kesztyűt. A munkásoknak oktatást tartanak a rendelkezésre álló kesztyűkről, ha az egyik fajta kesztyű nem válik be, megpróbálható egy másik. A legkorszerűbb munkabiztonsági programokban foglaltak szerint a munkavédelmi felszereléseket a dolgozóknak csak akkor kell viselniük, ha az adott munkafolyamat műszakilag másképp (biztonságosabban) nem hajtható végre. A munkásoknak például kesztyűt kell viselniük egy számítógép huzalozása során, de ha a munka elvégezhető kések nélkül, a kesztyű viselése mellőzhető. Összeállította: Pál András Randall, L.: Remember hand protection. = Chemical Engineering Progress, 101. k. 1. sz. 2005. p. 41–43. Copeland, J.: Choose the right chemical-resistant glove. = Chemical Engineering Progress, 101. k. 1. sz. 2005. p. 44–46. Smith, S.: Protective clothing: protection versus comfort. = Occupational Hazards, 67. k. 6. sz. 2005. p. 51–52. Kimberley, M.: Reducing hand injuries goes beyond ’putting on gloves’. = Occupational Hazards, 67. k. 4. sz. 2005. p. 46–47. Goth, H. T. W.: Gefahr durch Schutzhandschuhe? = Farbe und Lack, 110. k. 10. sz. 2004. p. 9–10. Nash, J.: Bechtel gets a grip on hand protection. = Occupational Hazards, 66. k. 6. sz. 2004. p. 54–56.
BME OMIKK
ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE energiagazdálkodás ▪ energiapolitika ▪ energiaforrások ▪ energiahordozóstruktúra ▪ energiaigény-tervezés ▪ energetikai kutatások ▪ energiatárolás ▪ teljesítménygazdálkodás ▪ energetika és környezetvédelem ▪ szénbányászat ▪ kőolajtermelés ▪ földgázhálózatok ▪ megújuló energiaforrások ▪ erőművek ▪ villamos hálózatok ▪ alállomások ▪ hőszolgáltatás ▪ szintetikus tüzelőanyagok ▪ energiaátalakítás ▪ hulladékenergiák ▪ energetikai berendezések ▪ biztonságtechnika ▪ energetikai gépgyártás ▪ ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE…
[email protected] 061/4575322
