KODÁLY ZOLTÁN ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

KODÁLY ZOLTÁN ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

Készítette: Intézmény OM - azonosítója: 201295

dr. Dallosné Martin Csilla intézményvezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: Véleménynyilvánítók: 5/2013. (03.21.) határozatszámon elfogadta: Kodály Z. Óvodai szülői szervet nevében nevelőtestület nevében szakalkalmazottak nevében

Micimackó Óvodai szülői szervet nevében

6/2013. (03.21.) határozatszámon jóváhagyta: intézményvezető Egyetértését kinyilvánító: Fenntartó, működtető nevében Hatályos: a kihirdetés napjától 2013. április 01. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.micimackoovoda.eoldal.hu Verziószám: 3/1 eredeti példány Iktatószám:

Ph.

Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK............................................................... 3 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja .............................3 1.2. Az SZMSZ hatálya ..................................................................................3 1.3. Az SZMSZ nyilvánossága ........................................................................4 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................ 4 2.1. Az intézmény jellemzői és az alapító okirat szerinti jogosítványok ............4 2.2. Az intézmény életét szabályozó alapdokumentumok: ...............................6 3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA ................................ 8 3.1. Az óvodavezető és feladatköre .................................................................8 3.2. Általános óvodavezető – helyettes (székhely óvoda) ..................................9 3.3. Telephely óvodavezető - helyettes .......................................................... 10 3.4. Az óvoda alkalmazotti közössége ........................................................... 11 3.5. Vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettség – eljárási rend .......................... 11 4. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK ........................................... 13 4.1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak közössége) .......................... 13 4.2. Szülői szervezet .................................................................................... 13 4.3. A nevelők közösségei ............................................................................ 14 4.3.1. A nevelőtestület ............................................................................. 14 4.3.2. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége ............................ 16 4.4. A gyermekek közösségei ....................................................................... 17 5. A KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE .................................................... 17 5.1. A székhely óvoda és a telephely óvoda közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje 17 5.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ................................. 18 6. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, MUNKAREND ............................... 20 6.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) .................................................... 20 6.2. A közalkalmazottak munkarendje ......................................................... 21 6.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések ............. 22 6.4. Az intézményen kívül történő nevelési-pedagógiai feladatok ellátására vonatkozó szabályok .................................................................................................................. 23 6. 5. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés ............................................. 24 6.6. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ....... 26 6.7. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával .................................................................................................................. 26 7. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ......................... 27 7.1. A nevelőmunka belső ellenőrzésének feladatai ...................................... 27 7.2. Az óvodában a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak ................... 27 7.3. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során ................. 27 7.4. Az ellenőrzés fajtái ............................................................................... 28 7. 5. BTM N helyi fejlesztés ellenőrzése ........................................................ 29 7. 6. A gyermek folyamatos nyomon követése .............................................. 29 7.7. Különös közzétételi lista ....................................................................... 29 8. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA ................... 30 9. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ..... 30 10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ................................................ 31 11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ................................................................................................................ 32 12. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE,...................................... 33 A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ................... 33 13. GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ............................ 34 14. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA .......................... 35 15. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE…………………………………………….…36 16. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ...................................................................... 37 ZÁRADÉK ................................................................................................. 37

2

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX: törvény 40.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás és a 2012. évi CLXXXVIII. törvény 24.§ (15) bekezdése alapján a Kodály Zoltán Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) felülvizsgálta és elfogadta. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja 1.1.1.Az SZMSZ célja, meghatározni a tatabányai Kodály Zoltán Óvoda, mint közoktatási intézmény:  szervezeti felépítését  működésének belső rendjét  belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, rendelkezéseket  olyan rendelkezéseket meghatározni, melyeket a jogszabály más hatáskörbe nem utal Célja az intézmény jogszerű, zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 1.1. 2. Jogszabályi háttere 2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  22/2013.(III.22.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet módosításáról  1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról A Közoktatási törvény még hatályban lévő előírásai  2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról  368/2011. (XII.31.) az államháztartás rendjéről szóló Kormányrendelet végrehajtásáról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  2012. évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvény módosításokról  A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. tv.(Kjt.), és annak módosításai  138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről  217/1998. (XII. 30) Korm. Rendelet és annak módosítása a 30/2004. (X.28.)Kormányrendelet  ÁNTSZ- előírások, helyi szabályozások  Számviteli törvény  1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról.  2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról  2007. évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségekről  174/2012. (VII. 26.) Korm. Rendelete a járási(fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról 1.2. Az SZMSZ hatálya   

3

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:  Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.  Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.  A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). A jelen SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályok, utasítások betartása az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára nézve kötelező. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, igénybe veszik annak szolgáltatásait (gyermekek, szülei, törvényes képviselői), valamint az intézményben időszakos, illetve megbízással tevékenykedő személyekre. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:  Az óvoda területére.  Az óvoda által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra.  Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. Az SZMSZ hatályba lépése Az SZMSZ időbeli hatálya: Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 19/2012.(10.31.) számon a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Kt. 40§.- a határozza meg. Az SZMSZ egy példányát az óvodában minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni / iroda, előtér/, s tartalmáról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. 1.3. Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ megtekinthető a székhely intézmény vezetői irodájában illetve az iroda előterében, telephelyen a vezető helyettesi irodában, Tatabánya honlapján. Vele kapcsolatos információkat a vezető és a helyettesei adnak. Minden év első szülői értekezletén tartalmáról tájékoztatni kell a szülőket. 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. Az intézmény jellemzői és az alapító okirat szerinti jogosítványok Az Alapító Okiratot elfogadó fenntartói 246/2012.(XII.14.) TMJVkgy. határozat

határozat

száma:

225/2012.(XI.

Az Alapító Okirat kelte: Tatabánya 2012. december 14. Az intézmény neve: Székhelye: Telefon,Fax: E-mail:

Kodály Zoltán Óvoda 2800 Tatabánya, Kodály tér 3. 34/330-702 [email protected]

Telephely:

Micimackó Óvoda telephely 2800 Tatabánya, Esztergomi út. 8. 34/ 304-920 micimackoovoda.tatabanya@ gmail.com Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2800 Tatabánya, Fő tér. 6. 2009. augusztus. 1.

Telefon, Fax: E-mail: Az intézmény alapítója: Székhelye: Alapítás időpontja:

Az intézmény közfeladata: közoktatás A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint. Szakágazat száma:

Szakágazat megnevezése:

4

22.)

és

851020 óvodai nevelés Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok Az intézmény alaptevékenységi besorolása: Szakfeladat csoport: 851011 Szakfeladatok: 851011 851000 562912 841907 680002

óvodai nevelés Szakfeladat megnevezése: óvodai nevelés, ellátás óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása óvodai intézményi közétkeztetés önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Az intézmény alaptevékenysége: - óvodai nevelés - Alapfeladatait, az intézmény működésével kapcsolatos feladatait Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének költségvetési rendeletben biztosított előirányzatokból látja el. - óvodai intézményi közétkeztetés Helyi feladatok: - Prevenció érdekében a 4-5 éves gyermekek szűrése, mozgás és értelmi fejlettség szempontjából, szakember bevonásával. - Szűrés alapján helyi fejlesztés megszervezése a rendelkezésre álló szakember segítségével igény szerint. - Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést, továbbá óvodai fejlesztő programokat szervez. Az intézmény bélyegzői, azok lenyomatai:

Az intézmény bélyegzőjét az óvodavezető, az óvodavezető helyettes és postai küldemények átvételekor a gazdasági ügyintéző használhatják. Az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek: - Határozatlan idejű szerződések megkötésére a fenntartó előzetes hozzájárulása után az intézmény vezetője jogosult. - Határozott idejű (maximum egy év) bérleti szerződések megkötésére az intézmény vezetője jogosult, amelyről a fenntartót tájékoztatni köteles. Az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: Szakfeladatok: 562917

Szakfeladat megnevezése: Munkahelyi étkeztetés

Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény működési köre: Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területe Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat, 2800. Tatabánya, Fő tér 6. Alapító jogokat gyakorló irányító szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

5

Székhelye: 2800. Tatabánya, Fő tér 6. Az intézmény feladatellátásához kapcsolódó funkciója: Önállóan működő költségvetési szer, pénzügyi-gazdasági feladatait a GAMESZ látja el. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: Az intézmény vezetőjét Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázat útján, a közgyűlés döntésétől függően 5 éves időtartamra bízza meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a 138/1992. évi Kormány rendelet alapján. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: 1. közalkalmazotti jogviszony, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 3. munkaviszony, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Jogelőd intézményei: Kodály Zoltán Óvoda (Tatabánya, Kodály tér 3.) Adószám: 16762334-1-11 Micimackó Óvoda (Tatabánya, Esztergomi út. 8.) Adószám: 16762327-1-11

OM azonosító: 031719 OM azonosító: 031716

Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény vezetője, képviseleti jogát az intézmény vezetője esetenként vagy tartósan átruházhatja az intézmény bármely dolgozójára. A fenntartói ellenőrzés rendje: Pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzést Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője rendel el. A közoktatási intézmény típusa: OM száma:

Óvoda

201295

Az intézmény törzsszáma: 769503 Az intézményben engedélyezett csoportok száma: 12 csoport, felvehető maximális létszám, székhely: 150 fő telephely: 162 fő A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon: helyrajzi száma: Kodály Zoltán Óvoda 11423 címe: 2800. Tatabánya, Kodály tér 3. helyrajzi száma: Micimackó Óvoda 11149 címe: 2800. Tatabánya, Esztergomi út. 8. A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, kezelési jogával megbízza az intézmény vezetőjét. 2.2. Az intézmény életét szabályozó alapdokumentumok: 1. Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok: A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat Az óvoda pedagógiai programja Az óvoda munkaterve Intézményi Esélyegyenlőségi Program SZMSZ és mellékletei

6

álló

–

Házirend Belső szabályzatok (vezetői utasítások) Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az óvoda nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az óvoda pedagógiai programja, mely az óvodában folyó nevelőmunka szakmai – tartalmi szabályozója. Meghatározza: Az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, melyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket, gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének a formáit, egészségnevelési és környezeti nevelési elveket a gyermekek esélyegyenlőségeit szolgáló intézkedések nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. Éves munkaterve A tervezés fontos dokumentuma, mely alapjában véve a pedagógiai programnak egy-egy évre való lebontását jelenti. Az óvoda minden nevelési évre elkészített hivatalos feladatsora. Az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megnevezésével, feladatok megjelölésével. Irányt szab a közös gondolkodásnak, az együttműködés alapja és a mindennapi munka meghatározója. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el. Tartalmazza: Az óvodai nevelési év helyi rendjét a kiinduló helyzetképet a pedagógiai munka kiemelt területeit, az adott nevelési évben stratégiai tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: szakmai programok, nevelés nélküli munkanapok rendezvények, ünnepek kapcsolattartási formák, programok, nyílt napok feladatelosztás a nevelőtestületben gazdálkodást, fejlesztést az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését. Az Intézményi Esélyegyenlőségi Program A települési program alapján készült. Az intézményben megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását ösztönözzük a program megvalósításával. Szervezeti és Működési Szabályzat Az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembe vételével meghatározza az óvoda szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéséket. Feladata: olyan szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, az ott meghatározott feladatok végrehajtását.

7

Házirend A gyermeki jogok és kötelességek érvényesülésének, gyakorlásának, az óvoda élet-és munkarendjének szabályait rögzíti. Segíti a szülőket, gyermekeket, dolgozókat az óvodai életben való eligazodásban, tájékozódásban, helyi szokások megismerésében. Vezetői utasítások Az SZMSZ alapján, az óvoda eredményes és hatékony működéséhez, az óvodai élet egyes területeire vonatkozó vezetői utasítás (belső szabályzat) alkalmazottak munkaköri leírásai irat és adatkezelési szabályzat munkavédelmi szabályzat tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv 2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályzatok: Közalkalmazotti szabályzat Az intézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse: Az intézmény vezetője 3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Vezető beosztások: magasabb vezető beosztású: óvodavezető vezető beosztásúak: - a székhelyen működő óvodavezető helyettes, aki ellátja az általános helyettesi feladatokat telephely óvodavezető helyettes A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében a munkaköri leírás határozza meg. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. 3.1. Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető felelős Az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, Az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, A tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és a számviteli rendért Az óvoda gazdasági eseményeiért, A pedagógiai munkáért, A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, A gyermekbalesetek megelőzéséért, A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, A pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért. A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért. A kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlásáért, Az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért, azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat.

8

Felelős az intézményi szabályzatok elkészítésért A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért Az óvodavezető feladata A nevelőtestület vezetése, A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése A nevelőmunka irányítása, ellenőrzése, Az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyása A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, A közalkalmazotti tanáccsal való korrekt együttműködés, A szülőkkel való partneri együttműködés, A kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlása, Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály, vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet – és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben. Az óvoda külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatok ellátása. Az óvodavezető megbízatása az óvoda Alapító Okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. Az óvodavezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként. Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből az intézmény szakmai képviseletét a szakmai rendezvényeken a szakmai munkaközösségek vezetőire; A munkáltatói jogköréből: nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, és szervezését, a gondnok, a munka- és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését az óvodavezető helyettesre. A kiadmányozás eljárásrendje: Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. Az óvoda vezetője külön utasításban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőhelyettesnek is. Az óvodavezető részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 3.2. Általános óvodavezető – helyettes (székhely óvoda) Vezető helyettesi tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését Az óvodavezető tartós távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül az egy hónapot meghaladó távollét. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására

9

vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett. Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a gondnok, valamint a munka- és tűzvédelmi tevékenység felelős munkáját. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. Felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a helyettesítési beosztás elkészítéséért, a MÁK felé a jelentések elkészítéséért, a szabadság – nyilvántartás vezetéséért, a telephely óvodával való szoros együttműködés megvalósításáért, a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítéséért, a dajkák munkájának az irányításáért a székhelyen, nemzeti és óvodai ünnepek megtartásáért, munka és tűzvédelmi feladatok ellátásának ellenőrzéséért Az óvodavezető helyettes részletes feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Kiadmányozási joga: a vezető rendelkezései alapján 3.3. Telephely óvodavezető - helyettes Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, szervezi a telephely óvoda munkáját. Felelős mindazon tevékenységek megszervezéséért, megvalósulásáért a telephely óvoda tekintetében, amelyek a székhely óvodában az általános helyettes feladatai. Szoros kapcsolatot tart a székhely óvodával, biztosítja az információk továbbítását a telephelyen. Az óvodavezető, akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. Nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Sokrétű, részletes feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. A vezetők közötti együttműködés közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés rendszeresített formája a hónap első hetében tartott vezetői megbeszélés A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. A vezetők helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén helyettesítését az óvodavezető helyettes látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak (költségvetés elkészítése, beszámolás, kinevezés). Az óvodavezető és helyettese együttes távolléte esetén a vezetői feladatokat a székhely óvodában, az óvodában dolgozó kijelölt, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus látja el. A telephely óvoda esetében a telephely óvodavezető helyettes távolléte esetén a vezető helyettesi feladatokat az adott óvodában dolgozó kijelölt, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai az óvodavezető az óvodavezető helyettes telephely óvodavezető helyettes munkaközösség vezetők Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A vezetőség célja, hogy a szervezet működéséhez biztosítsa a feltételeket, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása: A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és

10

intézkedési jogkör kiterjedését a munkaköri leírás részletezi. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. Az óvoda vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata. 3.4. Az óvoda alkalmazotti közössége Az óvoda alkalmazotti közösségét köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető helyettes, telephely óvodavezető helyettes, óvodapedagógusok.(nevelőtestület) A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák, és a pedagógiai asszisztensek. Óvodatitkár – adminisztrációs, pénzügyi, tevékenységek ellátásáért felelős. Az intézmény dolgozói a munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. 3.5. Vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettség – eljárási rend A vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek köre kibővül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény alapján, melynek rendelkezései 2008. január 1-jétől léptek hatályba. Célja: „Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése.” Gyakorlati megvalósítása: Az a személy, aki a törvény 3.§-ában felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adatlap kérdései alapján nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. Esetünkben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik: E törvény 3.§(1) pontja szerint: „vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A fentiek értelmében az intézményvezetőn túl e törvény vonatkozik mindazokra, akik a vezető helyettesítése során döntéshelyzetbe kerülnek. Tehát intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: óvodavezető óvodavezető helyettes telephely óvodavezető helyettes A hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat szempontjából: a házastárs az élettárs (Ptk. 685/A§) a közös háztartásban élő szülő, nagyszülő, gyermek(ek), függetlenül attól, hogy kiskorú-e, vagy elmúlt 18 éves, és nagykorú (ha nincs saját vagyona, akkor ezt a tényt kell rögzíteni) a házastárs, élettárs gyermeke(i), ideértve az örökbe fogadott és nevelt gyermeket is

11

A hangsúly a közös háztartáson van. Ha valakinek a gyermeke(i), szülei máshol laknak, akkor rájuk nem vonatkozik a nyilatkozatadási kötelezettség. A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei: A formai követelményeket a törvény 11. §-a részletesen szabályozza. A vagyon nyilatkozatot két példányban, az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni, és a kötelezett által, valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön, zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzéséért felelős személy (óvodavezető) a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az őrzésért felelős óvodavezető a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős személy (óvodavezető) az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is – csak a 14.§-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat –tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14.§ rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Egyéb esetben a boríték(ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után! A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége: Az óvodavezető, óvodavezető helyettes, telephelyvezető helyettesek és a gazdasági vezető esetében legelső esetben 2008 évben a továbbiakban, amikor valaki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyba, beosztásba kerül, a feladatkör betölthetősége érdekében a kinevezését megelőzően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, 5 év múlva, az esedékesség évében, június 30-ig Aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb állami pénzeszközök felett rendelkezik, annak kétévente esedékes a vagyonnyilatkozat beadása. Ez vonatkozik az óvodavezetőre. A vagyonnyilatkozat őrzése: A vagyonnyilatkozat (ok) őrzője az óvodában az óvodavezető. Az óvodavezető köteles az érintett személyt, illetve személyeket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról legalább 30 nappal – megelőzően tájékoztatni A tájékoztatás tartalmazza a törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatványokat – saját és hozzátartozói a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.

12

4. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 4.1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak közössége) Óvónők, dajkák, pedagógiai asszisztensek, óvodatitkár. Feladataik: Az óvoda dolgozóit – a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre – az óvoda vezetője nevezi ki. Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyen és telephelyeken foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül kisebb közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a telephelyeken foglalkoztatott közalkalmazottak. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő dajkák, a pedagógia asszisztensek és egyéb dolgozók együttműködését. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán egy alkalommal, illetve szükség szerint. A munkatársi értekezleten az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvoda munkájáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely-vagy telephely óvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. Részvételi, Egyetértési és Döntési joga: a közösség egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 4.2. Szülői szervezet (59. §.) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtethetnek. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkothatják. Székhely intézményben és a telephelyen is működik Szülői munkaközösség. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje: Az intézményvezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Évente egy-két alkalommal összehívott megbeszélések, ill. igény szerint. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges:  Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása  Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek  Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása Döntési illetve véleményezési joga van: térítési díj szedésének időpontjáról óvodát érintő szervezési kérdésekben gyermekek számára szervezett programokban és azok anyagi kérdéseiben SZMSZ– véleményezési jogköre Házirend – véleményezési jogkör Szülői értekezlet napirendjének meghatározásában a a szülöi szervezet (közösség) meghatározhatja a legmagasabb összeget amelyet a nevelésioktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni (229/2012.(VIII.28.) Korm. Rendelet végrehajtásról 34.§) A gyermekek nagyobb csoportját érintő, bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. (A gyermekek nagyobb csoportja alatt az azonos életkorú gyermekeket értjük.)

13

Minden csoportban két szülői megbízottat választottak, aki a szülők kérdéseit, intézménnyel, annak működésével kapcsolatos véleményét, javaslatait juttatják el szükség esetén az óvoda vezetőjéhez. Figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az óvodapedagógusok a gyermekcsoport szülői képviselőinek illetve szülői szervezetnek szükség szerint adnak tájékoztatást, a szülői megbízottakkal, illetve az a Szülői Munkaközösséggel közvetlen kapcsolatot tartanak. Az óvoda szülői képviselőit meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői közösség részére véleményezési jogot biztosít. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy  a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,  megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek,  a szülői szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. Az óvodaszék Intézményünkben óvodaszék nem alakult. Intézményi Tanács Intézményünkben nem alakult intézményi tanács. 4.3. A nevelők közösségei 4.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az óvoda nevelőtestületének tagja az óvoda székhelyén és telephelyein foglalkoztatott valamennyi óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A székhelyen és telephelyeken dolgozó óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelési program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az óvoda éves munkatervének elfogadása, a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus – munkakörben foglalkoztatottak értékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes megbízásának visszavonása előtt. A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyi ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megszegése fegyelmi vétséget von maga után.

14

A nevelőtestület döntése és határozatai A nevelőtestület a döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt óvodapedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntéseket határozat formájában iktatjuk. „Az óvodánkért” címmel járó elismerés feltételei – szempontsor Nevelőtestületünk az átlagon felüli munkateljesítmény elismerésekor az alábbi szempontsor figyelembe vételét tartja szükségesnek: magas szintű szakmai munka, átlagon felüli munkateljesítmény (példamutató munkafegyelem, szorgalom, pontosság, megbízhatóság), mely a testület elismerését kivívja. minimum egy, aktív munkával eltöltött év az adott óvodában, Teljes személyiségével felvállalja-e a „Modell” szerepét? (stílusa, megjelenése, viselkedése minden „partnerrel”. pluszvállalások, az óvoda hírnevének megőrzése érdekében mit tesz? aktív közreműködés az óvoda mindennapi életében (ötletesség, kezdeményezőkészség, szervezőkészség, aktivitás) aktívan részt vesz-e a kollektív intézményi feladatok megvalósításában? csoportban végzett fejlesztőmunka, tehetséggondozás, családi környezetből hozott hátrányok leküzdése érdekében végzett tevékenység, a családias, szeretetteljes óvodai légkörért, az óvoda nyitottságáért végzett munka. Aktív kapcsolattartás a szülőkkel, kollégákkal. folyamatos önképzés, továbbképzéseken való aktív részvétel,- pályázatok írása, felkutatása, sikeresen megírt pályázat, mely anyagi előnyhöz juttatja az óvodát. a gyermekekkel, családokkal kialakított viszonya minden tekintetben megfelel-e a pedagógiai programunkban megfogalmazott elveknek, elvárásoknak. empátiás készsége, szeretetteljes, elfogadó, toleráns nevelési attitűdje a gyermekek között példa-e a kollégák számára? Rendezvények előkészítése, annak kivitelezése. Nem pedagógus alkalmazottak is részesülhetnek elismerésben, ha megfelelnek a feltételeknek. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, illetve a munkaközösség vezetőjére. (kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása) A nevelőtestület értekezletei Az intézmény nevelési egységei közti rendszeres kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten, illetve az „emlékeztető” megbeszéléseken valósul meg. Az ütemezett értekezletet az óvoda éves munkatervben meghatározott napirenddel és időpontban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: nevelési évet nyitó értekezlet nevelési évet záró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, vagy a telephely óvoda óvodavezető helyettese szükségesnek látják.

15

A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítők írják alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazat számláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok jegyzőkönyv formájában az irattárba kerülnek nevelőtestületi határozat formájában. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. 4.3.2. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége Az óvodapedagógusok a minőségi, szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére - legalább öt pedagógus részvételével (Nkt.71. § (1)) - szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására a székhelyen és telephelyen. A székhely óvodában működő szakmai munkaközösség: Ének, környezeti nevelés A telephely óvodában működő szakmai munkaközösség: Zene-báb; Fejlesztő. A fejlesztő és a környezeti nevelés munkaközösség óvodaközi munkaközösségként működik. A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje:  a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos,  nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak,  a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak a nevelőtestület széttagoltsága miatt. A munkaközösség feladata, hogy szakmai és módszertani kérdésekben segítséget adjon az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, az óvodapedagógusok számára. (KT. 58.§ (1-2b pont). A szakmai munkaközösségek megalakulásukkor a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. Az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető helyettessel. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. A kapcsolattartás szóban és/vagy email - ben is történhet. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője is részt vesz a belső értékelésben és ellenőrzésben. A szakmai munkaközösség tagjai maguk közül, a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, az óvodavezető egyetértésével. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslatára az óvodavezető bízza meg. A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei: kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzésen való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen, az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, nevelési programjával, minőségirányítási programjával A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezető képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetése felé és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjainak véleményét.

16

Feladatai: irányítja a munkaközösség tevékenységét felelős a szakmai munkáért, a minőségi munkavégzésért részt vesz a szakmai munka szervezésében, ellenőrzésében. értékelésében értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség megbeszélésein, az ellenőrzésben és értékelésben segítse az óvodavezető munkáját. beszámolási kötelessége van az óvodavezető felé A szakmai munkaközösség feladatai A szakmai munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát és a nevelő munkát javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a tervező munkában segítségadás, támogatja a pályakezdő óvodapedagógusok munkáját összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert felméri és értékeli a gyermekek fejlettségi szintjét A munkaközösség vezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az óvodai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulnak, a nevelőtestület, vagy az óvodavezető döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az óvodavezető hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes, illetve a telephely intézmény óvodavezető helyettese bízza meg. 4.4. A gyermekek közösségei Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportok élén az óvodapedagógusok állnak. Az óvodapedagógusokat a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg. Az óvodapedagógusok munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik. 5. A KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE 5.1. A székhely óvoda és a telephely óvoda közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek tevékenységét a telephely intézmény óvodavezető helyettese és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Nevelési évenként a kapcsolattartás, bővebben, az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, továbbképzések, nyílt napok, megbeszélések Az óvodák egymás közötti kapcsolattartási módja: közös nevelőtestületi értekezletek, óvodák egymás közötti látogatása (felnőttek, gyermekcsoportok), feladat ellátási helyeken működő azonos korcsoportok testvérkapcsolata A telephelyen működő óvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. Az óvodában dolgozó nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv

17

szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az egyik épületben dolgozókat érinti, szervezeti egységenként is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket. A tagóvoda-vezető részt vesz a rendszeresen tartott vezetőségi megbeszéléseken. Ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Napi kapcsolat van az óvodavezető és a tagóvoda-vezető között, így az óvodavezető a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen átadja a tagóvodavezetőnek. Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, hagyományok, kirándulások. Az óvodavezető és a telephely óvodavezető helyettese a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon-kapcsolatban állnak egymással, szükség szerint vezetői tanácskozást tartanak. A felmerülő, a telephely óvodában folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető közvetlenül is megadhatja. A telephely óvodavezető helyettese a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon az óvodavezetőnek. Az óvodavezető személyesen is látogatja, ellenőrzi a telephely óvodát, az ott folyó munkát. Az óvodavezető és a telephely óvodavezető helyettese együttesen felelnek azért, hogy a telephely óvodapedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a telephelyhez és azokat az érintettek megismerjék. 5.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján az óvodavezetés az intézményi feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. Polgármesteri Hivatal és az óvoda kapcsolata jelentések, beszámolók, adatszolgáltatás, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás, korrekt információáramlás, szükség szerinti személyes, vagy telefonos megkeresés, tanügyi, törvényességi ellenőrzések, revizori ellenőrzés. Általános iskola és óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és helyettesei A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet. A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása pedagógusok szakmai programjaira óvodások iskolával való ismerkedésére ünnepélyeken, programokon való kölcsönös részvételre volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálatra szülői értekezlet Gyakoriság: nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően, Az óvoda biztosítja, hogy az információit a szülők felé továbbítja. Óvoda – óvoda kapcsolata kölcsönös látogatások, konzultációk, szakmai rendezvények látogatása, ötletek merítése, közös rendezvények, egyéni esetmegbeszélések, tanácsadás, tapasztalatcsere, egymás segítése, korrekt információáramlás. óvodaközi munkaközösségek Óvoda – bölcsőde kapcsolata szakmai napok, szülői értekezletek, találkozások – tapasztalatcsere bölcsődei látogatás, viszontlátogatás

18

Szakértői Bizottság - óvoda kapcsolata A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex - orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat alapján. Feladata: a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra; vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét gyermekek fejlesztésének, iskolai alkalmasságának megállapításában, szülői szakmai fórumokon való részvételeknél az óvodavezető határozza meg az együttműködés eseteit. logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermeknél. Gyermekjóléti szolgálat – óvoda kapcsolata az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, a telephely vezető helyettes és gyermekvédelmi megbízottak rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekek veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez. kerek-asztal megbeszélések, esetmegbeszélések. tankötelezettség teljesítéséhez a gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vétele Könyvtár, művelődési intézmények – óvoda kapcsolata könyvtárlátogatás, bábszínház, kiállítások megtekintése. Egészségügyi Szolgáltatók: foglalkozás-egészségügyi orvos, gyermekorvos, védőnő, gyermek fogorvos – óvoda kapcsolata A nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése. Gyermekorvos évente 1 alkalommal (gyógytestnev. szűrés), a védőnő havi 1 alkalommal, illetve szükség szerint A dolgozók szűrését évente egy alkalommal, illetve szükség szerint végzi a FESZ orvos. fogászati szűrés fél évente Az óvoda és a család kapcsolata Mindannyiunknak törekednie kell a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében olyan partneri kapcsolatot, együttműködést kialakítani a családdal, melyet áthat a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Kapcsolattartási formák: Családlátogatás, szülői értekezletek, Spontán, napi beszélgetések, Nyílt napok, fogadó órák, Játszóházak, sportdélutánok, kirándulások, farsang, egyéb lehetőségek. családi délután A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje 20/2012.(VIII.31.) EMMI Rendelet 63.§ Az óvoda az óvodás gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően. Az intézmény a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórán és a spontán, napi beszélgetéseken történik.

19

Szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az intézmény nevelési évenként, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógusok és az óvodavezető vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető és a szülői közösség képviselője a gyermeki közösségben felmerülő problémák megbeszélésére, megoldására. Szülői fogadóórák rendje: Az óvodapedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. Ezt a szülő és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. Az intézmény óvodapedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a szülők számára a gyermekükről. A szülők írásbeli tájékoztatása az aktuális eseményekről a faliújságon történik. 6. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, MUNKAREND 6.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1 napjától a következő év augusztus 31. napjáig tart. Az óvoda nyitvatartási ideje Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 121/ 1994. (VI.2.) számú kgy. határozata alapján napi 11 óra. A nyitvatartási idő: reggel 5.30-tól délután 16.30-ig tart. A székhely intézményben és a telephelyén a gyermekek nevelését, ellátását a reggeli érkezéstől 7 óráig, illetve délután 15.30-tól, ill. 16 órától hazabocsátásig összevontan oldjuk meg. Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik a szükség szerinti felújítás, karbantartás, valamint nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülőket legkésőbb az adott év február 15-ig értesítjük a gyermeköltöző faliújságján. A nyári zárva tartás előtt össze kell gyűjteni a gyermekek ügyeleti elhelyezésére vonatkozó igényeket és a gyermekeket fogadó óvodáról a szülőket a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Az óvodákat reggel, a munkarend szerint 5.30-ra érkező alkalmazottak nyitják. A telephely óvodában a főbejárat 8-12.30 óráig, ill. 13-14.30-ig zárva van, melyről a földszinti dajkák gondoskodnak. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik (a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel). A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Az óvoda nyitva tartásának rendjét az érvényben lévő rendelkezések módosíthatják (pld.: munkarend átszervezése ünnepek alatt). Nyitva tartásunk módosítása minden esetben a fenntartó jóváhagyásával történik. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – külön megállapodott beosztás szerint – ügyeletet tartunk. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy biztosítsa a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. A napirend kialakításakor a gyermekek életkorát és fejlettségét vesszük figyelembe. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vehet igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel, melyről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak. (7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt).

20

6.2. A közalkalmazottak munkarendje A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10-15 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá munkaidejének letelte utáni 15 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek, ill. megfelelően eltegye. (Mt.86. § (1) (2), Mt.92. § (1)) A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. Óvodapedagógusok munkarendje Óvodapedagógusok száma: 25 fő Óvodapedagógus munkakörök esetén a heti törvényes munkaidő (40 óra) a kötelező óraszámból (32 óra) és a nevelőmunkával, gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzése (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, dekorálás, szülős, családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, a 40 órás munkaidejének terhére történik. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan működésének biztosítása és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. Óvodavezető heti, kötelező óraszáma: 8 óra Általános óvodavezető helyettes heti, kötelező óraszáma: 24 óra Micimackó Óvoda telephely vezető helyettes heti, kötelező óraszáma: 24 óra Munkaközösség vezetők heti kötelező óraszáma: 31 óra Óvodapedagógusok heti, kötelező óraszáma: 32 óra Heti törvényes munkaidő: 40 óra Az óvodapedagógus köteles a munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a gyermekcsoportban megjelenni. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. A nevelőmunkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben dolgozók munkarendje Nem óvodapedagógusok száma: Ezen belül: Nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák, ped. asszisztensek): Óvodatitkár:

15 fő 14 fő 1 fő

Az intézmény nem óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói heti törvényes munkaideje: 40 óra. Az intézményben a nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkarendjét – a jogszabály betartásával – az óvodavezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Dajkák: Közvetlen felettesük az óvoda vezető-helyettese. Saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. Munkaköri leírásukat az óvodavezető, illetve a helyettes készíti el. A munkaidő beosztások minden esetben a tényleges gyermeklétszámhoz igazodóan kerülnek kialakításra. Óvodatitkár: A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

21

Pedagógiai asszisztens Munkáját a vezető-helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, és az SZMSZ alapján végzi. Jogállása  Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.  Közvetlen felettese a vezető- helyettes. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi. A vezetők benntartózkodásának rendje Az óvodavezetőnek vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Az óvodavezető vagy helyettese (telephelyvezető helyettes) együttes hiányzásakor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által felkért közalkalmazott pedagógus jogosult ellátni és intézkedni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben, írásban kell rögzíteni. 6.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni Az épület lobogózása folyamatos, a lobogó tisztántartása a dajkák feladata, elhelyezése az udvari munkás feladata. Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nevelés nélküli munkanapokon az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó tudomására hozza. (értesítés formájában). Ilyen esetekben az igénylők számától függően összevont csoportokkal működünk. A helyiségek használati rendje Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi – közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (Kivéve: az óvoda által szervezett könyv- illetve játékvásár esetén). Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá ilyen jellegű tevékenység nem folytatható. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron, az óvoda használói felelősek: A közösségi tulajdon megóvásáért, védelméért, A berendezések rendeltetésszerű használatáért, Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, A tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint A házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon, szülőkön, és gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. Biztonsági szabályok A dajkák és az udvari munkás feladata, hogy az udvari kapu és a bejárati ajtó zárva, illetve csukva legyen. Az udvari munkás gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épület riasztóberendezését felelősséggel kezelni. Hibás

22

riasztás esetén a megadott telefonszámon az ügyeletet értesíteni kell. A nem bejelentett téves riasztás költsége a mulasztót terheli. Az épület kulcsaiért és a riasztó kód titkosságáért, használatáért megőrzési felelősséggel tartozik. A dolgozó által használt elektromos berendezéseket a munkavégzés befejezése után kötelesek áramtalanítani. Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos. Az óvoda helyiségeiben (csoportszoba, tornaszoba, mosdó) higiéniai okokból szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (beszoktatás, nyílt napok, ünnepélyek, rendezvények, stb.) A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden 10 gyermek után 1 óvodapedagógust és 1 dajkát kell biztosítani. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet használni. Az óvoda épületében és bejáratától 5 m-en belül dohányozni tilos! A dohányzás korlátozásának betartását a jogosult személyek rendszeresen ellenőrizhetik. Az intézményben a hatóságokon kívül intézkedésre, ellenőrzésre jogosult személyek: dr. D-né M. Cs. óvodavezető, V. Gáborné óvodavezető helyettes és K.D tűz és munkavédelmi megbízott, K-né Z.H. telephely vezető helyettes és Sz. M. tűz és munkavédelmi megbízott A gyermekek étkeztetését a székhelyen a Kölyök Kft. a telephelyen Restye Jánosné látja el. 6.4. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is: kirándulás, séta sport programok iskolalátogatás színházlátogatás, könyvtár, múzeum Egyéb rendezvények, események szervezése az intézmény éves munkatervében rögzítetteknek megfelelően. A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére. Az óvodapedagógusok feladatai:  A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, a közlekedési eszközről.  Az óvodavezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés, útvonalterv) kitöltésével írásban. Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. Az óvodapedagógusok a rendezvények alatt kötelesek a balesetvédelmi szabályok betartására és betartatására. A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte. Különleges előírások: A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.  Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő.  Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. A szülőket a kezdeményezett kirándulások várható költségeiről előzetesen tájékoztatni kell. A kirándulások, utazások szervezésekor figyelembe kell venni a 214/1996. Kormányrendelet előírásait. Az intézményben a nevelőtestület által szervezett programokon a nevelőtestület valamennyi tagjának a részvétele kötelező, az egyéb alkalmazottak bevonásáról az óvodavezető, illetve a telephely óvodavezető helyettese dönt.

23

6. 5. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg. 20. § (1) A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodában történik. A gyermek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki: betöltötte a harmadik életévét, akinek három napnál nem régebbi orvosi igazolással szülője igazolja, hogy egészséges. Felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a gyermek felvételét az alábbi esetekben: Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét és HHH-s és HH-s helyzetű, Ha a gyermek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§ -a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére, Ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülője dolgozik. Az óvodaköteles gyermek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető javaslatára a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, mely dönt a felvételekről. A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki. Felmentés a rendszeres óvodába járás alól Az óvodaköteles gyermeket a szülő kérelmére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy óvodai nevelésben vegyen részt. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait – iskolaérettségi vizsgálaton kell részt vennie.) Az óvodai elhelyezés megszűnése Az óvoda törli a nyilvántartásból azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: A gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, Ha a szülő írásban vagy szóban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon (nem szüntethető meg, ha a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, illetve ha óvodaköteles), Ha a gyermeket felvették az iskolába a nevelési év utolsó napján, Az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján (nem szüntethető meg, ha a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, illetve ha óvodaköteles, vagy hátrányos helyzetű), A gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyikben a 8. életévét betölti, Ha a gyermek az óvodából 10 napnál többet van igazolatlanul távol. Feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeiről. (nem szüntethető meg, ha a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, illetve ha óvodaköteles, vagy hátrányos helyzetű.) Az óvodaváltoztatás eljárási rendje Az óvodaköteles gyermek átvétele másik óvodából a beiratkozáskor leadandó „értesítés óvodaváltoztatásról”dokumentummal történik. Távozása esetén mi adjuk ugyanezt a nyomtatványt az étkezési térítési díj rendezése után.

24

A gyermekek távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább 1 munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg 9 óráig jelezni kell az óvónőnek. A 2 hetet meghaladó, huzamosabb távollétet, az óvodavezetővel, illetőleg a csoport óvodapedagógusaival kell egyeztetni. Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje: Amennyiben az óvodaköteles, ill. HHH-s gyermek szülője nem biztosítja a gyermek naponkénti óvodában való megjelenését: 1) A hiányzás okát fel kell tárni – óvónők feladata 2) A szülőt írásban kell felszólítani a mulasztásról – vezető feladata 3) A jegyző intézkedését kell kezdeményezni – vezető feladata A távolmaradásra és az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket a szülőkkel ismertetni kell. Igazolt a mulasztás: ha azt a szülő előre jelezte ha az óvodaköteles gyermek /24.§ (3)/ szülője írásban ezt az óvodavezetőtől kérelmezte ha a gyermek beteg volt és erről orvosi igazolást hozott A gyermekek értékelésének szempontjai, rendje, különös tekintettel a tankötelezettség elérésére, az iskolaérettségre Óvodába lépéskor az új gyermekekről az óvónők anamnézist vesznek fel. A folyamatos megfigyelés – értékelés az egyéni nyomon követési lapok vezetésével valósul meg, melynek részleteiről a szülőknek igény esetén tájékoztatást adunk. Az egyéni nyomon követési lapok adatai, eredményei és a tanköteles korú gyermekekkel végzett iskolaérettségi felmérés alapján kerül sor az óvodai szakvélemény kiállítására. 21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor, a gyermek fejlettségével kapcsolatban 1) Igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, vagy 2) Javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, esetleg 3) Javasolja a Szakértői Bizottság iskolaérettségi vizsgálatát. Az iskolába lépést illetően kérdéses esetekben (a szülő és az óvónő eltérő véleménye, illetve a fejlesztő foglalkozásra / Nevelési Tanácsadó/ járó gyermekek esetében) az adott gyermekek a Szakértői Bizottság iskolaérettségi vizsgálatán vesznek részt és a szakemberek döntenek az iskolába lépés, illetve az óvodában maradás kérdéséről. A szülőkkel történő egyeztetés, konszenzusra jutás fontos feladata az óvónőknek. A gyermek méréséhez, vizsgálatához szülői beleegyezés szükséges.

25

6.6. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A gyermekek szülei az intézményben, a gyermekük által igénybevett étkezésért, a köznevelési törvény előírásai alapján, az óvoda fenntartója által meghatározott szabályok szerint térítési díjat fizetnek. Óvodánkban a térítési díj befizetésére minden hónap második hetében kerül sor a gazdasági irodában. Időtartamát egy napban határoztuk meg, 7-től délután 16.00-ig. A rákövetkező héten egy nap pótbefizetésre kerül sor, ahol a szülő rendezheti elmaradását. A befizetési nap a hirdetőtáblákon kifüggesztésre kerül. Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9 óráig telefonon, vagy személyesen. A lemondás a következő naptól érvényes és ez a következő havi befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Túlfizetéssel kapcsolatos intézkedések. Folyamatos óvodába járás esetén átvitel a következő hónapra Óvodaváltoztatás esetén átutaljuk a fogadó intézménynek Óvodai jogosultság megszűnésekor a következő hónap végéig visszafizetésre kerül Hátralék rendezésével kapcsolatos intézkedés: Folyamatos óvodába járás esetén átvitel a következő hónapra, ha a hátralék kiegyenlítése a következő díjfizetéskor sem történik meg, az óvodavezető 2-szeri írásos felszólítással él, eredménytelenség esetén jogi úton kerül rendezésre. Az étkezési térítési díjkedvezményekre vonatkozó szabályok Az étkezési térítési díjkedvezményeket az érvényben lévő jogszabályok és fenntartói határozat alapján igényelhetik a szülők. Az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó részletszabályok: Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, A gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia, Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről. A kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január – június, illetve a július – december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok 25%-át, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. Az 51.§ (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július – augusztus hónapokra eső mulasztásból a 25% megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 6.7. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás, az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés szerint történhet. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnál, vagy a dajkának jelentik be, hogy kit és milyen ügyben keresnek, akik a belépőket a keresett személyhez vezetik.

26

7. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: 

Biztosítsa, az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.  Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.  Fogja át a pedagógiai munka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: 7.1.

Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok terén: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól.

7.2. A nevelőmunka belső ellenőrzésének feladatai terén: Biztosítsa az óvoda nevelőmunkájának jogszerű (a jogszabályok, az ONAP, valamint az óvoda pedagógiai programja szerinti működését, Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát, Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok, illetve valamennyi óvodai alkalmazott munkavégzéséről, Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 7.2.1. Az óvodában a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak Az óvoda vezetője, az általános óvodavezető helyettes, a telephely óvoda vezető-helyettese a telephelyen, és szakmai munkaközösségek vezetői. Óvodavezető: teljes jogkörben, minden munkakörben, Óvodavezető helyettesek: teljes jogkörben, minden munkakörben az óvodavezető megbízásából, feladat ellátási helyükön Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7.3. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során A pedagógusok munkafegyelme, Az óvónők szakmai felkészültsége, A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció vezetése, A terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, Az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A nevelőmunka színvonala a foglalkozásokon (a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés, az alkalmazott módszerek, a pedagógus egyénisége, empátiakészsége, az eredményesség vizsgálata, nevelési helyzetek megoldása). A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége. Az ellenőrzési tervet – az óvodavezető helyettesek és a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján – az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az óvodavezető ellenőrzi a csoportok fejlesztési, nevelési tervét, melyet az óvodapedagógusok önállóan készítenek el. A szakmai munkaterv alapján összeállított éves feladatok határozzák meg a belső ellenőrzés rendjét.

27

7.4. Az ellenőrzés fajtái Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés Spontán, alkalomszerű ellenőrzés (a problémák feltárása, megoldása érdekében, illetve a napi felkészültség felmérésének érdekében). Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozó kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető és helyettesei, az éves munkatervben leírtak alapján a nevelőmunka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a dolgozók munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: Az általános óvodavezető helyettes, a telephelyvezető helyettes, Szülői közösség. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Nevelési évenként egy alkalommal minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal, dolgozóval ismertetni kell, aki írásban észrevételt tehet. Módja: csoportlátogatással, Beszámoló: írásban vagy szóban A nevelési és záró-értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismertetni kell a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazva az esetleges hiányosságok megszűntetéséhez szükséges intézkedéseket. 7. 5. A BTM N helyi fejlesztés ellenőrzése Kt. 35.§ (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása az óvodapedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt az óvodai neveléshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda. Az óvodai nevelés keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek magatartási és beilleszkedési zavarral küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások szakvéleményben meghatározottak szerinti megszervezéséért. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény az Éltes Mátyás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ellenőrzési tevékenysége. Az ellenőrzés célja a szakmai segítségnyújtás, melynek alapfeltétele az egyénre szabott, egyértelmű, végrehajtható és ellenőrizhető szakvélemény készítése. A nevelési tanácsadást ellátó Éltes Mátyás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat megbízott munkatársai (mentorok) és az óvodavezető minden tanév elején, szeptember 15.-éig egyeztetést végeznek a gyermekek szakvéleményei alapján a nyilvántartásukban szereplő, fejlesztő foglalkozásra javasoltak csoportbeosztása miatt. A nevelési tanácsadás ellenőrzést végző munkatársai, saját munka és ütemtervük alapján az óvodavezetővel egyeztetett időpontban konzultálnak az óvodavezető által kijelölt, fejlesztő foglalkozásokat végző óvodapedagógussal, igény szerint segítséget nyújtanak a szakvélemények értelmezésében, annak alapján az egyéni fejlesztési tervek elkészítésében, a szakvéleményben leírt javaslatok megvalósításában. A nevelési tanácsadás kijelölt munkatársai a tanév során folyamatosan ellenőrzik a szakvéleményben foglaltak végrehajtását, ami általában 2 havonta történik.

28

Az ellenőrzés kiterjed: Pontos nyilvántartásra a beilleszkedési, - tanulási,- magatartási nehézséggel küzdő gyerekekről, A szakvéleményben szereplő, fejlesztő foglalkozások idejére, A gyermekek csoportba sorolására, A fejlesztést végző szakember szakmai végzettségére, Egyéni fejlesztési tervekre, A fejlesztést igazoló munkanaplóra, A fejlesztéshez szükséges helyiségre, felszereltségre, Fejlesztő eszközökre, A szakvéleményben szereplő javaslatok megvalósulására, A gyermek kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérésére, A szülőkkel való kapcsolattartásra, hogy a számukra javasolt otthoni teendők megvalósulnak-e. A nevelési tanácsadás keretében végzett látogatások, ill. ellenőrzések során, amennyiben hiányosságot tapasztalnak az ellenőrzést végző személyek, egyeztetnek az ellenőrzött óvodapedagógussal és az óvodavezetővel, hogy kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit, a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Abban az esetben, ha a következő ellenőrzés idejéig a munkáltatói intézkedés sem vezet eredményre, akkor az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat észrevételeivel a fenntartóhoz (Oktatási Bizottsághoz) fordul, amely az óvodavezetőtől kér intézkedési tervet, majd a végrehajtásról beszámolót. 7. 6. A gyermek folyamatos nyomon követése 63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról. (3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt. (4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre. A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. 7.7. Különös közzétételi lista Az intézményi működés nyilvánosságának erősítése érdekében különös közzétételi listát hozunk nyilvánosságra. Nyilvánosságra hozzuk: Az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, A dajkák számát, szakképzettségét, Az óvodai nevelési év rendjét, Az óvodai csoportok számát, illetve Az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. Beiratkozásra meghatározott időt, térítési díj mértékét Fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését Nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, jelentősebb rendezvények időpontját

29

események,

A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felülvizsgáljuk. Az adatokat a helyben szokásos módon hozzuk nyilvánosságra. 8. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA Az óvoda vezetője, és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszűntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Minden óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme. Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai – esélyegyenlőség biztosítása Elősegíteni a HHH-s, a veszélyeztetett és a HH–s helyzetű gyermekek óvodába kerülését: egyenlő hozzáférés biztosítása, támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, melyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A szülők tájékoztatása az óvodáztatási támogatás igényléséről, a jogosultság kritériumairól, a gyermekük óvodába járattatásának szigorú előírásairól. Érvényesítni a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet és a HHH-s gyermekek társadalmi integrációját. A problémákat, a HHH és HH okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, szakember segítségét kérni. Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni. Rendszeres családlátogatás végzése. A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembe vételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni. Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, fel kell venni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kérni azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, védőnő, orvos, jegyző) akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. Ha további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Fontos a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein részt venni, a kölcsönös informálás elengedhetetlen. Az intézmény tájékoztatja a szülőket a faliújságon a nevelési év elején arról, hogy ki látja el a gyermekvédelmi feladatokat, illetőleg hol és mikor érhető el ez a személy. Kifüggesztjük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. 9. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres megszervezése, ezen belül: Biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről. Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

orvosi

vizsgálatok

Nevelési évenként, meghatározott időpontban évente 1 alkalommal gyermekorvos, 3-4 alkalommal védőnő, félévente fogorvos látogatja az óvodát. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvosok és védőnő látja el. Az óvoda orvosi ellátás a 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet alapján történik. A rendelési idő Tatabánya Megyei Jogú Város Egészségügyi és Szociális Alapellátó Szolgálat tájékoztató levele szerint történik. Az óvodaköteles gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos a rendelőjében végzi.

30

Az óvoda működése során, az ÁNTSZ által előírt szabályokat /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás/ köteles betartani. Az óvoda dolgozóinak kötelező az egészségügyi könyv, illetve a törvényben előírt és a foglalkozásegészségügyi orvos által kért vizsgálatok elvégeztetése. a dolgozó egészségügyi alkalmasságát a törvényben előírt időpontokban, illetve rendkívüli esetben az üzemorvos igazolja. A konyhai dolgozók egészségügyi ellátásáról, illetve az ÁNTSZ előírásainak betartásáról a vállalkozó gondoskodik, a bérbeadási szerződés szerint. 10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK. BALESET ESETÉN AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK TEENDŐJE Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az ismertetés tényét, tartalmát és időpontját dokumentálni kell a csoportnaplóban. Ezért: minden óvodai év kezdetén, valamint kirándulások előtt és szükség esetén bármikor, minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazodva – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat. Abban az esetben, ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető vagy helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. Az óvodapedagógus kötelezettségei körébe tartozik az óvodán kívül szervezett rendezvények, kirándulások során a gyermekek testi épségének megőrzése, a balesetveszély elkerülése, elhárítása. A szervezett, óvodán kívüli program során az óvodapedagógus felelős a gyermekek testi épségéért. Az óvoda által szervezett, intézményen belüli – kívüli gyermek rendezvényen szeszes italt árusítani, fogyasztani tilos. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, Ha szükséges, orvost kell hívni, Ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, A gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőnek. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan, azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket megmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvodavezetőnek ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek tőle telhetően meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését a munkavédelmi megbízott végzi. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv 1 példányát meg kell küldeni a fenntartónak, 1 példányt át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv 1 példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A baleset kivizsgálásába a városi tűz- és munkabiztonsági felügyelőt kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

31

11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről a hatályos törvények alapján. Akadályoztatása esetén az SZMSZ – ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv szerint kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusai a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: az épületből minden gyermeknek távoznia kell a helyszínt és a veszélyeztetett épületet az óvodavezető hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e személy az épületben. a gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőknek meg kell számolniuk! A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb eső iskolában történik (Székhelyóvoda Kodály Zoltán Iskolában, a Telephelyóvoda Móra Ferenc Iskolában). A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően e szervek illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az óvoda minden dolgozója köteles betartani! Rendkívüli események esetén minden esetben a tűzvédelmi szabályzat utasításait követjük. Bomba és tűzriadó – katasztrófavédelem alkalmával elvégzendő intézkedések, feladatok: Az óvodavezető feladatai: A fenyegetettségről tudomást szerezve az intézményvezető, ill. a helyettese kolompolással, „BOMBARIADÓ” felkiáltással felhívja a dolgozók figyelmét a veszélyre, a gyermekek biztonságba helyezése érdekében az óvoda területének elhagyására. Egyidejűleg értesíti a rendőrséget a 107-es telefonszámon, és megadja a szükséges információkat. Az értesítés során közli a nevét, beosztását, a fenyegetettség tényét, módját, az intézmény nevét. Ezután utasítást ad az épület kiürítésére. Az ő feladata az intézmény áramtalanítása, ellenőrzi, hogy valóban mindenki elhagyta-e az épületet, s ha erről meggyőződött, ő távozik utoljára. Az épület előtt várja a rendőrség megérkezését. A rendkívüli eseményről a fenntartót írásban tájékoztatja.

32

Az óvodapedagógusok és dajkák feladatai: A tűzvédelmi szabályzatban leírtak szerint a meghatározott útvonalon, a legrövidebb időn belül el kell hagyni az óvoda területét minden személynek, aki az óvoda épületében tartózkodik. A szolgálatban lévő valamennyi óvodapedagógus és dajka azonnali és legfontosabb feladata, hogy a gyermekeket átkísérje, biztonságba helyezze előzetes megállapodás alapján a hozzá legközelebb eső iskolába. Értesítés után azonnal, - ha szükséges- felöltöztetik a gyermekeket. Ügyelnek a fegyelmezett magatartásra. A dajkák ellenőrzik a csoportszobákat, mosdókat, öltözőket, hogy nem maradt-e bent senki. Mindenki átvonul a legközelebbi intézménybe, a megállapodás szerint. A gyermekek biztonságba helyezése után a csoportban dolgozó óvónők feladata, hogy gondoskodjanak a gondjaikra bízott gyermekekről és telefonon értesítsék a szülőket gyermekük hollétéről. Az intézmény területére csak a rendőrség előzetes engedélye után szabad belépni. Az óvodatitkár és a ped. asszisztensek feladatai: Az óvodavezető jelzése után azonnal értesítik a konyhát a rendkívüli eseményről. Segédkeznek a csoportokban: öltöztetés, épület elhagyás, ellenőrzés 12. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK KAPCSOLATOS FELADATOK

RENDJE,

A

HAGYOMÁNYOK

ÁPOLÁSÁVAL

A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását. A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. A gyermek vallási, világnézeti vagy más meggyőződésének, nemzeti önazonosságának tiszteletben tartása kötelező! Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek bővítése, az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti közösség minden tagjának a kötelessége. Az óvoda egyéb, helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés, együttlét örömét szolgálják, megkülönböztetnek minket más óvodáktól, a gyermekeket egymás tiszteletére, elfogadására nevelik, az érzelmi nevelést szolgálják. A nemzeti és egyéb ünnepekről a megemlékezések intézményi szinten történnek, melyet a zene munkaközösség vezetők készítenek elő. (Magyar dal napja, Március 15, Nemzeti összetartozás napja, Október 23.) Az óvoda nyilvános ünnepei A gyermekműsorral ünnepeljük: karácsony (Micimackó) anyák napja, nagycsoportosok búcsúztatója Az anyák napján az anyukákat és a nagymamákat hívjuk meg. A nagycsoportosok búcsúztatása nyilvános, a szülőkön kívül más vendégek is meghívhatók. A karácsonyi és a húsvéti ünnepek megszervezése zártkörű, a szülők nem vesznek részt az óvodai ünneplésben. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: farsang húsvét gyermeknap Mikulás Karácsony Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül: - közös ünneplés történik a gyermekek név- és születésnapja alkalmából

33

Népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások ápolása Mihály-nap, Márton-nap (Micimackó), Borbála-nap, Luca-nap, Advent, Mátyás nap, Medve nap Kiszézés, tavasz köszöntése, májusfa-állítása Természettel kapcsolatos kiemelt esemének: állatok világnapja autómentes nap Föld - Víz Napja = Zöld hónap - Micimackó Madarak és Fák Napja Egyéb rendezvények: Kihívás Napja November – Egészség hónapja Megemlékezés az óvoda névadójáról Kodály nap Az óvodák alapításának (kerek évfordulóinak) megünneplése Családi napok (almafesztivál, nyílt hét, kerti mulatság) A megoldások módjait, eszközeit a csoport óvodapedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően. A hagyományápolás eszközei: Ünnepélyek, rendezvények Egyéb eszközök (pl. kiadványok) Az intézmény hagyományai érintik az intézmény ellátottjait a felnőtt dolgozókat a szülőket A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény jelkép használatával gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével az intézmény belső dekorációjával Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái pólón sapkán zászlón leveleken meghívókon Felnőtt közösségek hagyományai: jubilálók köszöntése, Karácsony, Nőnap, nyugdíjasok búcsúztatása, kirándulás, névnap (Micimackó), „35”évesek köszöntése (Micimackó), nyugdíjas találkozó (Micimackó) Eljárásrend szabályozása: Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. 13. GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS 2009. augusztus 1-jétől a Kodály Zoltán Óvoda a Micimackó Óvoda telephellyel az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező önállóan működő költségvetési szerv lett. Az önállóan működő költségvetési szerveknek gazdasági szervezete nincs, ezért az Államháztartási Tv. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55-60.§ alapján, - együttműködésünket „Munkamegosztási megállapodás” szabályozza. (2013. 03.01.) – GAMESZ látja el önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként. Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szervek együttműködésének célja: megteremteni a hatékony, szakszerű és ésszerűen takarékos intézményi gazdálkodás szervezeti feltételeit. Intézményünkben a pénzügyi tevékenységek ellátásáért felelős személy az óvodatitkár. (1 fő) Részletes feladatait és felelősségét a munkaköri leírása tartalmazza.

34

A Kodály Óvodában, mint önállóan működő intézményben ellátandó gazdasági feladatokat az SZMSZ mellékletében található Munkamegosztási megállapodás tartalmazza. Az óvodában aláírási jogkörrel rendelkeznek óvodavezető óvodavezető helyettesek Készpénz kezeléséért felelős: óvodatitkár Az óvodavezető az általános óvodavezető helyettes, a telephely óvodavezető helyettese részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat. Az önállóan működő óvoda vezetője is felelős a gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért, illetve nem mentesülnek a pénzügyi felelősség alól. Az óvodavezető a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. 14. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend Az intézmény működését biztosító dokumentumok egy példányát az óvodavezető irodájában és az előtte lévő előterében, és a telephely óvoda irodájában helyeztük el. A Házirend egy példányát a szülőknek a gyermek óvodába történő beiratkozásakor, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni. A szülők részére a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosított. A pedagógiai program és a házirend és az SZMSZ minden érdeklődő számára hozzáférhető az óvodavezetői irodában, az óvodavezetőnél. A megfelelő tájékoztatás érdekében a szülői értekezleten, fogadóórán, napi találkozások, beszélgetések, családlátogatások alkalmával valamennyi szülőt megilleti a korrekt felvilágosítás. A dokumentumok tartalmáról információt nyújt az óvodavezető, az óvodavezető helyettesek és a csoportot vezető óvodapedagógusok. 15. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 15.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az óvodavezető és az óvodatitkár között megosztottan történik. Az iratkezelést úgy kell megszervezniük, és az adatokat úgy kell rögzíteniük hogy - az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, - szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását - az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását. Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az az az az

intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, alkalmazott pedagógusokra, óraadókra vonatkozó adatbejelentések, óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések, október 1-jei pedagógus és gyermek lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

35

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és a vezető helyettesek) férhetnek hozzá. Amennyiben a dokumentum elektronikus adathordozón létezik, gondoskodni kell archiválásukról, védelmükről. Ennek érdekében rendszeres időközönként biztonsági másolatot kell készíteni és gondoskodni kell a folyamatos áramellátásról. 15.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Akkor érvényes és hiteles egy nyomtatvány, ha tartalmazza: az óvoda nevét, oktatási azonosító számát, címét, a megnyitás és lezárás időpontját az intézményvezető aláírásával, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjével. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek, valamint külső szerveknek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén a következő előírásokat be kell tartani: - az óvodát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve a nyilatkozat adásra az óvodavezető, vagy az általa megbízott személy jogosult, - a tájékoztatáshoz, nyilatkozat adásához az óvodavezető engedélye szükséges, - a közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, - a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó szabályokra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire, - nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, - a médiának adott nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport anyagát a közlés előtt megismerje, - kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét és szövegkörnyezetét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. A telefonhasználat eljárásrendje (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u), 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § (1)g) A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja.

36

16. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az óvodavezető, a szülők képviselői jogszabályi kötelezettség A fenti SZMSZ a módosításokkal egybeszerkesztett szabályzatot tartalmazza. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 2/2010.(03.30) SZMSZ-e. Tatabánya, 2013. március 20.

…………………………………… dr. Dallosné Martin Csilla óvodavezető

ZÁRADÉK

1. Véleményezte, elfogadta: az óvoda nevelőtestülete (jegyzőkönyv mellékelve) Tatabánya, 2013. március 21. 2. Véleményezte a szülői szervezet (jegyzőkönyv mellékelve) Tatabánya, 2013. március 21. 3. Jóváhagyta: dr. Dallosné Martin Csilla intézményvezető Határozatszám: 5/2013.(03.21) Dátum: 2013. 03.21.

37