Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. OM azonosító: 201176
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..................................................................................... 3 1.1. A szabályzat célja ............................................................................................................ 3 1.2. A szabályzat hatálya ............................................................................................................ 3 1.3. Az intézmény alapadatai ..................................................................................................... 3 2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ................................................................................................... 7 2.1. Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................................... 7 iskolatitkár .................................................................................................................................. 8 2.2. Az intézmény létszámkeretei .............................................................................................. 8 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ............................................................................................. 8 3.1. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ......................... 8 3.2. Az igazgató ........................................................................................................................ 10 3.3. Az igazgatóhelyettes ......................................................................................................... 10 3.4. A gyakorlati oktatásvezető ................................................................................................ 12 3.5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ...................... 13 3.6. Az intézmény képviselete .................................................................................................. 14 3.7. Az intézmény belső szabályozási rendje és annak eszközei ............................................. 14 3.8. Intézményi Tanács ............................................................................................................. 14 3.9. Bélyegzőhasználat ............................................................................................................. 14 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ....................................................................................... 15 4.1. A belső kapcsolattartás általános rendje ............................................................................ 15 4.2. Vezetői kapcsolattartás ...................................................................................................... 16 4.3. Kapcsolattartás az intézmény közösségeivel ..................................................................... 16 4.4. Kapcsolattartás külső szervezetekkel és személyekkel ..................................................... 16 5. INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK .......................................................... 17 5.1. A nevelőtestületi jogkörök gyakorlása .............................................................................. 18 5.2. A nevelőtestületi jogköröket gyakorló testületek működése és döntéshozatala................ 18 5.3. Szakmai munkaközösség................................................................................................... 19 5.4. Szülői szervezet ................................................................................................................. 22 5.5. Diákönkormányzat ............................................................................................................ 23 6. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................. 24 6.1. Intézményben való tartózkodás rendje .............................................................................. 24 6.2. A tanórán kívüli foglalkozások ......................................................................................... 25 6.3. Az intézményi sportkör ..................................................................................................... 27 6.4. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje 27 6.5. Belső ellenőrzés ................................................................................................................. 29 6.5.1. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................. 29 6.6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ........................................................................................................................................ 31 6.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje .......................................................................... 32 6.8. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................................................... 33 6.9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................... 33 6.10. Intézményi védő, óvó előírások ...................................................................................... 34 6.11. Az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelése ............................................................. 35 6.12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők............................................................... 36 6.13. Intézményi dokumentumok ............................................................................................. 38 6.14. Az egyéb foglalkozások .................................................................................................. 39 6.15. A felnőttoktatás ............................................................................................................... 39 2
6.16. Az egyeztető eljárás szabályai ......................................................................................... 40 6.17. A fegyelmi eljárás szabályai ........................................................................................... 40 6.18. A tanuló által előállított dolgok díjazása ......................................................................... 42 6.19. Könyvtár és könyvtárhasználat ....................................................................................... 42 Az SZMSZ elfogadására vonatkozó adatok ............................................................................. 46 1. sz. melléklet: Szervezeti ábra ............................................................................................... 47 2. sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat ................................................................................... 48 3. sz. melléklet: Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata ........................................................ 64 4. sz. melléklet: Munkaköri leírás minták ................................................................................ 84
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szabályzat célja A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola (továbbiakban intézmény) nevelőtestületi jogköröket gyakorló szak alkalmazotti értekezlete, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Tv.) 25. § (4) bekezdés alapján, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) figyelembe vételével, az alábbi szervezeti és működési szabályzatot (a továbbiakban: SZMSZ) alkotja. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolataira vonatkozó előírásokat és azon rendelkezéseket, melyek megállapítását jogszabály nem utalja más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. 1.2. A szabályzat hatálya A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tevékenységére, a szervezeti felépítését és működési rendjét, belső és külső kapcsolatait meghatározó tárgykörökre, továbbá a saját hatáskörben lefolytatott eljárásokra. A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény - alkalmazottjaira, a foglalkoztatás alapjául szolgáló jogviszony típusától függetlenül, - tanulóira, - a képzésében résztvevő, de tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személyekre, - megbízottjaira, a megbízás tárgyával összefüggésben, - szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, a szolgáltatás tárgyával összefüggésben. 1.3. Az intézmény alapadatai A költségvetési szerv hivatalos neve: Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola A költségvetési szerv székhelye és levelezési címe: 6000 Kecskemét, Szent Imre utca 9. A költségvetési szerv telephelyének megnevezése: Tangazdaság Telephely címe: 6000 Kecskemét, Városföld Tanya 79. A költségvetési szerv alapítója: Földművelésügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) 3
A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor utca 32.) A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti szerve: Földművelésügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) A költségvetési szerv törvényességi felügyeleti szerve: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal A költségvetési szerv OM azonosítója: 201176 A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola gazdálkodásával összefüggő jogosítványait az FM Keletmagyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (6440 Jánoshalma, Béke tér 13.) látja el. A költségvetési szerv alapító okiratának kelte és száma: IfPF/958/2/2016 Alapítás dátuma: 2015. szeptember 1. Törzskönyvi azonosító száma (PIR szám): 832991 Az intézmény számlaszáma: 10025004-00335773-00000000 Az intézmény adóhatósági azonosítója: 15832991-2-03 Az intézmény KSH statisztikai száma: 15832991-8532-312-03 Az intézmény szakágazati besorolása: 853200
Szakmai középfokú oktatás
Az intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola alaptevékenységébe tartozik a szakgimnáziumi nevelés-oktatás, a szakközépiskolai nevelés-oktatás, a 2016. szeptember 1. napja előtt megkezdett tanulmányok tekintetében a szakközépiskolai nevelés-oktatás, a szakiskolai nevelés-oktatás. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése, oktatása, valamint a többi tanulóval együtt nevelhető oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése, oktatása. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében nevelhető, oktatható az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki mozgásszervi fogyatékossággal küzd. A szakiskolai szakmai vizsga letételét követően a tanuló középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. Az intézmény alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: Kormányzati funkciószám
Kormányzati funkció megnevezése
1
081043
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
2
082042
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
3
082043
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
4
082044
Könyvtári szolgáltatások
4
5
092221
Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban
6
092222
Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban
7
092231
Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban
8
092232
Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban
9
092260
Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok
10 092270
Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok
11 095040
Munkaerő-piaci szolgáltatások
12 092290
Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés
13 093020
Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés
14 096015
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
15 096025
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
felnőttképzéshez
kapcsolódó
szakmai
Az intézmény illetékessége, működési területe: országos Az intézmény vállalkozási tevékenységének felső határa: a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatainak a 30 %-a. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: Iskolatípus
Évfolyamok száma
1 Szakközépiskola 4 + 2 (kifutó rendben) 3 évfolyam 2 Szakiskola
2 + 3 évfolyam kifutó rendben 4+1
3 Szakgimnázium
4 + 2 (az OKJ-ban meghatározott számú szakképzési évfolyam szerint)
4 Szakközépiskola 3 + 2 évfolyam
Az Országos Képzési Jegyzék szerint megszerezhető szakképesítések: OKJ azonosító
Megnevezés
Szakmacsoport 5
1
OKJ 33 622 01 1000 00 00
Dísznövénykertész
Mezőgazdaság
2
OKJ 31 622 01 0010 31 04
Kertész
Mezőgazdaság
3
OKJ 55 622 01
Kertészeti szaktechnikus
Mezőgazdaság
4
OKJ 54 581 02
Parképítő és fenntartó technikus
Mezőgazdaság
5
OKJ 55 621 02
Növényvédelmi szaktechnikus
Mezőgazdaság
6
OKJ 54 541 02
Élelmiszeripari technikus
Élelmiszeripari
7
OKJ 55 541 01
Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus
Élelmiszeripari
8
OKJ 55 541 03
Erjedés- és üdítőipari szaktechnikus Élelmiszeripari
9
OKJ 55 541 07
Tartósítóipari szaktechnikus
Élelmiszeripari
10 OKJ 55 850 04
Települési környezetvédelmi szaktechnikus
Környezetvédelemvízgazdálkodás
11 OKJ 55 850 05
Természetvédelmi szaktechnikus
Környezetvédelemvízgazdálkodás
12 OKJ 54 850 01
Környezetvédelmi technikus
Környezetvédelemvízgazdálkodás
13 OKJ 34 622 01
Dísznövénykertész
Mezőgazdaság
14 OKJ 34 622 02
Kertész
Mezőgazdaság
15 OKJ 34 215 04
Virágkötő és virágkereskedő
Mezőgazdaság
16 OKJ 35 622 01
Gyógy- és fűszernövénytermesztő
Mezőgazdaság
17 OKJ 35 215 02
Virágdekoratőr
Mezőgazdaság
18 OKJ 35 621 02
Biogazdálkodó
Mezőgazdaság
19 OKJ 34 621 01
Gazda
Mezőgazdaság
20 OKJ 34 621 02
Lovász
Mezőgazdaság
21 OKJ 34 811 02
Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó
Mezőgazdaság
22 OKJ 35 622 02
Zöldség - és gyümölcstermesztő
Mezőgazdaság
6
23 OKJ 34 541 02
Élelmiszeripari szakmunkás
Élelmiszeripari
24 OKJ 34 541 03
Húsipari termékgyártó
Élelmiszeripari
25 OKJ 34 541 05
Szőlész – borász
Élelmiszeripari
26 OKJ 55 850 04
Települési környezetvédelmi szaktechnikus
Környezetvédelem
27 OKJ 55 850 05
Természetvédelmi szaktechnikus
Környezetvédelem
28 OKJ 54 850 01
Környezetvédelmi technikus
Környezetvédelem
29 OKJ 55 850 01
Hulladékgazdálkodó szaktechnikus
Környezetvédelem
30 OKJ 55 850 02
Környezetvédelmi-mérés szaktechnikus
Környezetvédelem
Természet- és környezetvédelmi technikus
Környezetvédelemvízgazdálkodás
32 OKJ 31 851 02
Hulladékfelvásárló és-gazdálkodó
Környezetvédelem
33 OKJ 31 622 02
Faiskolai kertész
Mezőgazdaság
31
OKJ 54 850 02 0000 00 00
Szakközépiskolai, szakgimnáziumi ágazati képzés:
1 2 3 4 5
Ágazati kódja XXIII. XXXIII. XXXIV. XXXVI. XXIII.
Megnevezése Környezetvédelem-vízgazdálkodás Mezőgazdaság Kertészet és parképítés Élelmiszeripar Környezetvédelem
2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 2.1. Az intézmény szervezeti felépítése igazgató igazgató helyettes közismereti munkaközösség-vezető osztályfőnöki munkaközösség-vezető szakmai munkaközösség-vezető tanárok könyvtáros tanár laboráns oktatás technikus 7
gyakorlati oktatás vezető szakoktatók műszaki dolgozók kisegítő dolgozók gondnok iskolatitkár ügyviteli dolgozók rendszergazda 2.2. Az intézmény létszámkeretei Az intézmény engedélyezett alkalmazotti létszámkeretét és az intézményekbe felvehető maximális tanulólétszámot a fenntartó a szakmai alapdokumentumban határozza meg. 3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Az intézmény vezetősége Igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető. Az intézmény kibővített vezetősége Igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, közismereti munkaközösség-vezető, szakmai munkaközösség-vezető, osztályfőnöki munkaközösség-vezető. Az intézmény dolgozói feladatukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírásokat - névre szólóan - az igazgató készíti el a munkaköri leírás minta alapján. Az igazgató az igazgatóhelyettes, és a gyakorlati oktatásvezető az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a nemzeti köznevelési törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. 1. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az intézmény élén az igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető. A munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését. Részt vesznek az intézményi dokumentumok karbantartásában és a pályázati munkában. 3. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 4. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vezeti. 8
5. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: - a pedagógusok; - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak; 6. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) rendszeres nevelő értekezlet: minden hónap második hetének keddi munkanapján 14.15 órakor, b) rendkívüli értekezletek összehívása: aktuális feladatok megbeszélése, osztályzatok véglegesítéséhez, fegyelmi döntésekhez, az igazgató döntése szerinti időpontokban, a nevelő tagjainak előzetes értesítésével, a helyben szokásos módon. 7. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Igazolt távollét csak az igazgató részére előzetesen leadott és ellenjegyzett írásbeli kérelem alapján lehetséges. A leadott írásbeli kérelem az értekezlet jelenléti ívéhez csatolandó. 8. Az intézmény nevelőtestülete – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 9. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 10. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. 12. Az intézményben a következő munkaközösségek működnek: a) Közismereti munkaközösség, b) Szakmai munkaközösség. c) Osztályfőnöki munkaközösség 13. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott közösség tagjainak javaslatai által összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - egységes követelményrendszert alakítanak ki: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérésére, értékelésére; - részt vesznek a pályázatok, tanulmányi versenyek szervezésében, lebonyolításában; - segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; 9
-
összeállítják a vizsgák tételsorait; segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját; javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezető személyére; segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez; kiválasztják az iskolában használható tankönyveket; javaslatot tesznek a minőségi munka elismerésére.
A munkaközösségek havi rendszerességgel tartanak megbeszéléseket. Nevelőtestületi értekezleteken szükség szerint a különböző szakmai munkaközösségek tájékoztatják egymást az aktuális feladatokról, problémákról. A félévzáró és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletre minden munkaközösség elkészíti beszámolóját, melyet a nevelőtestület előtt ismertet. 3.2. Az igazgató Az intézmény felelős vezetője, és törvényes képviselője az igazgató, akit az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a földművelésügyi miniszter nevez ki, illetve ment fel, valamint gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. A 2011. évi CXC. számú törvény 69. § (1) szerint: Az igazgató felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett (a gazdasági dolgozók kinevezésének kivételével), dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az intézmény közfeladatainak ellátásáért. Az igazgató jogköreit a Tv. 69. § (1) bekezdés, felelősségi területeit a Tv. 69. § (2) bekezdés tartalmazza. Az igazgató eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az SZMSZ nem utal más személy, vagy testület hatáskörébe. Az igazgató, e jogköreit esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más magasabb vezetőjére átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. Az igazgató közvetlen és napi munkakapcsolatban áll az igazgatóhelyettessel, a gyakorlati oktatásvezetővel, a fenntartóval és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatókkal. Az igazgató közvetlenül irányítja és szervezi az intézményi nevelőtestület munkáját. Az igazgatót az általa kijelölt igazgatóhelyettes, e személy távollétében az igazgató által kijelölt gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. 3.3. Az igazgatóhelyettes Az igazgató megbízása alapján általános, az igazgató első számú helyettese. - felelős a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységnél (elméleti oktatás) az oktató-nevelőmunka színvonalas és zavartalan lebonyolításáért,
10
-
mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleteken, véleménynyilvánítással segíti a vezetés munkáját, irányítja a közismereti és szakmai elméleti képzést, felügyeli a munkaközösségek tevékenységét, részt vesz a szakmai munkaközösségek tevékenységének, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összehangolásában (a gyakorlati oktatásvezetővel együtt) szervezi a tankönyvkiválasztást és a tartós tankönyvek használatát, elkészíti az iskola tantárgyfelosztását, koordinálja az órarend elkészítését, ellenőrzi az iskolai tanulmányi dokumentumok gondos és pontos vezetését, szervezi és ellenőrzi a szaktárgyi rendezvényeket, a fakultációt, a specializációt, a tehetséggondozást, szervezi és felügyeli a tanórán kívüli tevékenységeket, felügyeli a szülői értekezleteket, szervezi a javító-, pótló és osztályozóvizsgákat, szervezi a különbözeti vizsgákat, felelős az érettségi vizsga és a szakmai vizsgák elméleti részének előkészítéséért, lebonyolításáért, koordinálja a tanulmányi versenyeket, kulturális és sportversenyeket, részt vesz az iskola munkatervében rögzített iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítésében, illetve irányításában, az igazgató felkérésére segít a nevelőtestületi értekezletek megszervezésében, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít tanév végén a területvezetők és a nevelőtestület határidőre elkészített beszámolói alapján a tantestületi tevékenységről, az igazgató részére, részt vesz a területét érintő leltárok, nyilvántartások ellenőrzésében, a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat alapján ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok végrehajtását a testnevelés és a szabadidős foglalkozási helyiségek területén, javaslatot tesz a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat módosítására, kiegészítésére, különös figyelmet fordít a gyermekbalesetek megelőzésére, szervezi a tanulók rendszeres orvosi vizsgálatát, részt vesz a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elkészítésében, segíti a hatékony pályaválasztási munkát, irányítja a tanári továbbképzést, gondoskodik az éves költségvetési tervben jóváhagyott, a szakfeladatra jutó pénzeszközök szakszerű felhasználásáról, elősegíti, illetve részt vesz az intézmény - munkakörébe tartozó - pályázati munkáiban, azok elkészítésében, javaslatot tesz a területén megüresedő állásokra, kitüntetésekre, jutalomra, fegyelmi és kártérítési eljárás megindítására, felügyeli a könyvtáros-tanár munkáját, dönt (a pedagógusok és diákok javaslatai, véleménye alapján) az alábbi ügyekben: könyvtárfejlesztés (a jóváhagyott előirányzat összegéig), könyvtár nyitva tartás időpontjai, a könyvtáros tanár munkarendjének kialakítása, ellenőrzi a jelenléti ívek szabályszerű vezetését, gondoskodik az e-napló igazgatói utasítás szerinti működtetéséért, közreműködik az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatszolgáltatás összeállításában, rögzítésében, ellátja azokat a munkaköri feladatokat, amelyekkel az igazgató (szóban vagy írásban) megbízza. 11
Vezetői megbízása határozott időre szól. Feladat-, hatás-, és felelősségi körét a munkaköri leírása részletesen szabályozza. 3.4. A gyakorlati oktatásvezető A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás szakmai, pedagógiai és módszertani irányítója és az ott megvalósuló nevelő-oktató – képző munka felelős vezetője: - munkáját az igazgatóhelyettessel együttműködve végzi, - felügyeli az iskolai tangazdasági, a vállalkozói és gazdasági szervezeteknél folyó tanulói gyakorlati foglalkoztatást, - koordinálja az összefüggő gyakorlatok megszervezését, - felelős a szakmai gyakorlati vizsgák előkészítéséért, lebonyolításáért, - gondoskodik a tanműhelyek anyag és eszköz ellátottságáról a takarékosság és célszerűség figyelembevételével, - felügyeli és irányítja a szakoktatók szakmai, pedagógiai munkáját, - a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat alapján irányítja és ellenőrzi a szakoktatók munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységét, az előírások betartását, javaslatot tesz a szabályzatok módosítására, kiegészítésére, - ellenőrzi a gyakorlati munkahelyek szakmai, munkavédelmi, tűzvédelmi feltételeit, - javaslatot tesz a munka-, baleset-és tűzvédelmi szabályzat módosítására, kiegészítésére, - szervezi a gazdálkodó szervezetekkel kötött megállapodásokból adódó iskolai feladatok végrehajtását, - előkészíti a tanulószerződéseket, együttműködési megállapodásokat, - közreműködik az iskola fejlesztési feladatainak megvalósításában, - ellenőrzi a jelenléti ívek szabályszerű vezetését, - részt vesz a szakmai munkaközösség tevékenységében, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés összehangolásában (az igazgatóhelyettessel együtt) - részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében, elkészíti a gyakorlati órarendet, - ellenőrzi a gyakorlati tanulmányi dokumentumok gondos és pontos vezetését, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít tanév végén a gyakorlati tevékenységről, az igazgató részére, - részt vesz a területét érintő leltárok, nyilvántartások ellenőrzésében, - gondoskodik az éves költségvetési tervben jóváhagyott, a szakfeladatra jutó pénzeszközök szakszerű felhasználásáról, - elősegíti, illetve részt vesz az intézmény - munkakörébe tartozó - pályázati munkáiban, azok elkészítésében, - javaslatot tesz a gyakorlati oktatás fejlesztésére, - javaslatot tesz munkakörök betöltésére, jutalomra, kitüntetésre, fegyelmi kártérítés kezdeményezésére, - ellátja azokat a munkaköri feladatokat, amelyekkel az igazgató (szóban vagy írásban) megbízza, - szakszerűen, hatékonyan működteti az iskola tangazdaságát, - biztosítja a gyakorlati oktatás szakmai környezetét, a tangazdaságon belüli gyakoroltatás lehetőségét, - irányítja a növénytermesztés technológiai folyamatait, - szervezi, irányítja, ellenőrzi a tangazdaság működését, az ott dolgozó technikai alkalmazottak munkáját irányítja, - gazdasági terveket elemzéseket készít, illetve készíttet, 12
-
szervezi és felügyeli a tangazdaság létesítményeinek fenntartását, állagmegóvását, fejlesztését, a tangazdaság tevékenységével kapcsolatos pályázatokat készít, ügyintézést végez, a tangazdaságban előállított termékek értékesítését megszervezi, az értékesítést ellenőrzi, együttműködik az intézmény gazdasági csoportvezetőjével a gazdálkodást illetően, kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, FVM, MVH), részt vesz a szakmai tanácskozásokon, rendezvényeken, továbbképzéseken, kiadmányozza és szakmailag igazolja a tangazdaság tevékenységével összefüggő anyagfelhasználás, eszközbeszerzés szükségességét, elrendeli a gépüzemelési, szállítási feladatok végzését.
Vezetői megbízása határozott időre szól. Feladat-, hatás-, irányítási és ellenőrzési jogkörét munkaköri leírása szabályozza. 3.5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, a helyettes közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. 2. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató a helyettessel és a gyakorlati oktatásvezetővel megosztva irányítja és ellenőrzi. 3. Az iskola és a tangazdaság dolgozói közötti kapcsolattartást a gyakorlati oktatásvezető látja el. 4. Az igazgatót a következő helyettesítési rend szerint helyettesítik: - Első számú helyettese az igazgatóhelyettes, aki az igazgató helyettesítése során a halaszthatatlan ügyekben jogosult döntésre. - Második számú helyettese a gyakorlati oktatásvezető, aki az igazgató helyettesítése során a halaszthatatlan ügyekben jogosult döntésre. A helyettesítők az igazgató tartós távolléte esetén jogosultak a teljes vezetői jogkör gyakorlására. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét. A helyettesítés rendje 1. Az igazgató, a helyettese és a gyakorlati oktatásvezető egyidejű akadályoztatása esetén, a vezető helyettesítését az igazgató által írásban megbízott közalkalmazott látja el. 2. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3. Az igazgató helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.
13
4. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: a szakszerű helyettesítések érdekében a tanórákat az igazgatóhelyettes által esetileg készített helyettesítési órarend szerint végzik a tanárok. Ennek hiányában az iskola órarendjében feltüntetett helyettesítő pedagógusok látják el az órát. 5. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. 3.6. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató képviseli. 3.7. Az intézmény belső szabályozási rendje és annak eszközei Az intézmény egészére érvényesülő szervezeti és működési szabályokat a jelen szabályzat tartalmazza. Az igazgató tanügyi-igazgatási jogkörében eljárva, a hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben határozatot hoz. A nevelőtestület és a nevelőtestülettől átruházott hatáskörben eljáró bizottság, a hatáskörükbe tartozó egyedi ügyekben határozat hoznak. Az igazgató vezetési jogkörében, utasítást, értesítést, vagy tájékoztatást ad ki. 3.8. Intézményi Tanács Az intézményben a Tv. 73. § (4) bekezdése alapján, a szülők, a nevelőtestület és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata delegáltjaiból álló Intézményi Tanács működik. Az Intézményi Tanács 3 főből álló testület, melyből 1 fő a szülők, 1 fő a nevelőtestület, 1 fő az önkormányzat delegáltja. Az Intézményi Tanács tagjaira – az önkormányzati delegált kivételével – a tagintézmények nevelőtestületei és a tagintézmények szülői szervezetei tehetnek javaslatot az intézményvezetőnek. Az Intézményi Tanács dönt: - ügyrendjéről, - munkaprogramjáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és a munkaterv elfogadása előtt, valamint a jogszabályokban meghatározott esetekben. 3.9. Bélyegzőhasználat
14
a) A szakmai és érettségi vizsgákon – beleértve a felnőttképzést is – az intézmény bélyegzőjét kell alkalmazni. b) A bélyegzők engedélyezése az igazgató feladata. c) A bélyegzők csak magyar nyelven készülhetnek. d) Az iskolában közokiratnak tekintendő: - beírási napló, - törzskönyv, - osztálynapló, - bizonyítvány. e) A címeres körbélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltozása vagy egyéb ok miatt használhatatlanná vált. f) A címeres körbélyegző pótlására akkor kerül sor, ha az elveszett, vagy azt eltulajdonították. Az igazgatónak a csere és a pótlás bejelentése kötelező. g) A bélyegzőket egyenként nyilván kell tartani, sorszámozott nyilvántartó lapon, amelyen fel kell tüntetni: - az átvétel keltét, - az átvevő aláírását, - a bélyegző darabszámát, - a bélyegzőnyomatot, - személyi változás esetén az átadó és átvevő aláírását, - a bélyegzőleltározás keltét. h) A használó köteles a használatában levő bélyegzőkről az egyes nyilvántartó lapokat lefűzve megőrizni. i) A bélyegző selejtezése, illetve megsemmisítése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell a megsemmisítés helyét, időpontját, módját, a bélyegzőnyomatot, a leadó és átvevő nevét, valamint a megsemmisítésen részt vevő aláírását. j) Amennyiben a bélyegző elveszett, vagy eltulajdonították, haladéktalanul intézkednie kell az észlelőnek arról, hogy a bélyegzővel való visszaélés mindenféle módja megakadályozható legyen, és ezt haladéktalanul jelentenie kell az igazgatónak. k) A letiltást a helyben szokásos módon közzé kell tenni. l) A hiányzó bélyegzőt pótolni kell. Ha megkerül, két ugyanolyan sorszámú bélyegzőt használni nem szabad. m) A bélyegzőket a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően, elzárva kell tárolni. Szabadon, bárki által hozzáférhető módon bélyegzőt tárolni nem szabad. A bélyegzőőrzési kötelezettséget a munkaköri leírásban fel kell tüntetni, illetve azzal a munkaköri leírást annak felülvizsgálati esedékességétől függetlenül ki kell egészíteni. 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. A belső kapcsolattartás általános rendje Az intézmény belső kapcsolattartási rendje alapvetően a szervezeti és munkajogi aláfölérendeltségi viszonyra alapul. Ennek megfelelően a vezetők és az alkalmazottak, a napi munkavégzés tekintetében, a közvetlen beosztottakkal, illetve a közvetlen felettesekkel tartanak kapcsolatot. A közvetlen felettes kihagyásával történő kapcsolatfelvétel jellemző indoka a felettes távolléte, vagy az intézmény érdekeit sértő tevékenysége lehet.
15
Valamely vezető, a közvetlen irányítása alá nem tartozó beosztottal, a beosztott közvetlen felettese tudtával tarthat munkakapcsolatot. Az írásbeli kapcsolattartás jellemző módja a belső hálózaton történő elektronikus levelezés. Az intézmény valamennyi vezetője és alkalmazottja, aki a belső hálózaton levelezési címmel rendelkezik, köteles az elektronikus postafiókját minden munkanap megtekinteni. 4.2. Vezetői kapcsolattartás A vezetők személyesen tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. Az írásbeli kapcsolattartás jellemző formája a belső hálózaton történő elektronikus levelezés. A vezetők, a halasztást nem tűrő esetekben, szóban, telefonon veszik fel a kapcsolatot egymással, melyet később írásban is kötelesek dokumentálni (pl. feljegyzés, emlékeztető, megkeresés készítésével). A vezetők, a munkavégzés mindennapi kérdéseiben, a 3. pontnál és a jelen pontban nevesített személyekkel tartanak napi munkakapcsolatot. A vezetők heti rendszerességgel tartanak vezetőségi értekezletet, melyről írásos emlékeztető készül. 4.3. Kapcsolattartás az intézmény közösségeivel Az igazgató az igazgatóhelyettessel és a gyakorlati oktatásvezetővel folyamatos, a munkaközösség vezetőkkel alkalomszerűen tart kapcsolatot. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség szerint írásbeli megkeresés. Az igazgató az intézményi szülői szervezettel, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább két alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az igazgatóhelyettes az intézmény szülői szervezetével, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de havonta legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az osztályfőnök az osztályközösség szülői képviselőivel tart kapcsolatot. A kapcsolattartás folyamatos, jellemző formája a szóbeli megbeszélés szükség esetén írásbeli megkeresés. Az igazgató az intézményi diákönkormányzattal, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább két alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Az igazgatóhelyettes az intézmény diákönkormányzatával, illetve annak vezetőjével tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de havonta legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. 4.4. Kapcsolattartás külső szervezetekkel és személyekkel Az igazgató, a gyakorlati oktatásvezető a gyakorlati képzés szervezőivel, valamint a képzőhelyek vezetőivel és kijelölt munkatársaival tart kapcsolatot. A kapcsolattartás gyakorisága az igazgató vonatkozásában alkalomszerű, a gyakorlati oktatásvezető tekintetében a gyakorlati képzés ideje alatt napi szintű, egyébként alkalomszerű.
16
A kapcsolattartás jellemző formája az együttműködési megállapodást érintő kérdésekben írásbeli, míg a mindennapi képzés aktuális ügyeiben jellemzően szóbeli. Az igazgató, és az igazgatóhelyettes a pedagógiai szakszolgálatok, a pedagógiai szakmai szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató vezetőjével tart kapcsolatot, az intézmény egészét érintő ügyekben, illetve az együttműködés, feladat-ellátás általános kérdéseiben. A kapcsolattartás gyakorisága alkalomszerű, de félévente legalább egy alkalom. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés, szükség esetén írásbeli megkeresés. Hatósági és bírósági eljárás kezdeményezésére az igazgató jogosult. A kezdeményezést követő kapcsolattartásra, az igazgató által kijelölt alkalmazott is jogosult. A hatóságtól és bíróságtól érkező megkeresést haladéktalanul az igazgatóhoz kell továbbítani. Az igazgató, a fenntartó és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatók vezetőjével, vagy általa kijelölt munkatársával tart kapcsolatot. A kapcsolattartás folyamatos. A kapcsolattartás jellemző formája a szóbeli megbeszélés és írásbeli megkeresés. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük. A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: a) Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az igazgató vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. b) Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért, és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. c) A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. e) A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Az előzőleg fel nem sorolt külső szervekkel, vagy személyekkel a 3.1. pontban felsorolt vezetők kezdeményezhetnek kapcsolatfelvételt, feladat- és hatáskörükben eljárva. A kapcsolatfelvételt követő kapcsolattartásra, a vezető által kijelölt alkalmazott is jogosult. A külső szervtől, vagy személytől érkezett megkeresést továbbítani kell az arra illetékes vezetőnek, és erről tájékoztatni kell a megkereső személyt is. 5. INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK 17
5.1. A nevelőtestületi jogkörök gyakorlása A nevelőtestület jogköreit a Tv., a R. és más jogszabályok tartalmazzák. A Tv. 70. § (6) bekezdésre figyelemmel, a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogköröket az intézmény egészét érintő ügyekben, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak ügyek kivételével. A szakalkalmazotti értekezlet hatáskörébe tartozik: - a pedagógiai program elfogadása, módosítása, - az SZMSZ elfogadása, módosítása, - a házirend elfogadása, módosítása, - az intézményvezetői pályázatok véleményezése. Az intézmény nevelőtestülete gyakorolja az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó jogköröket. Az intézmény nevelőtestülete a hatáskörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére a tagjaiból bizottságot hozhat létre. A létrehozó határozat tartalmazza a bizottság nevét, feladatát, tagjait, vezetőjét, működésének időtartamát és beszámolásának rendjét. A Fegyelmi Bizottság nevelőtestülettől átruházott jogkörben gyakorolja az elsőfokú fegyelmi jogkört, a tanulók fegyelmi ügyeiben. A Fegyelmi Bizottság tagjait a nevelőtestület választja meg a tanév időtartamára. A bizottság elnökét, a tagok közül az igazgató jelöli ki a tanév időtartamára. 5.2. A nevelőtestületi jogköröket gyakorló testületek működése és döntéshozatala A szakalkalmazotti értekezletet az igazgató hívja össze, saját vagy a R. 117. § (2) bekezdésben meghatározottak kezdeményezésére, az elektronikus belső hálózaton történő elektronikus levelezés útján. keresztül. A meghívó tartalmazza az értekezlet helyét, időpontját és napirendjét. Az értekezletet az igazgató, akadályoztatása, vagy felkérése esetén valamely 3.1. pont szerinti vezető vezeti (levezető). Az értekezlet megnyitása után a levezető – a jelenléti ív alapján – megállapítja a határozatképességet. Az értekezlet – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában – akkor határozatképes, ha azon a jogosultak több mint a fele jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv rögzíti az értekezlet helyét, időpontját, napirendjét, eseményeit, az elhangzottak tartalmi összefoglalását, a határozathozatalok eredményét és a határozatok szövegét. A jegyzőkönyvet a levezető, az adott értekezletre felkért jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők közül felkért hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvből (pl. egyes határozatok szövegéről) kivonat is készíthető, melyet az igazgató, vagy a jegyzőkönyvvezető hitelesít aláírásával. A jelenlévők felsorolását a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti ív tartalmazza. Az értekezlet határozathozatalára, a nyílt és titkos szavazási eljárásra vonatkozóan, az nevelőtestület működési rendjében rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A vezetői pályázatok véleményezése tekintetében a R. 189 – 190. §-ai szerinti különös eljárási szabályok szerint kell eljárni. A Fegyelmi Bizottság működésére és döntéshozatalára a tanulói fegyelmi eljárás jogszabályban rögzített előírásait, ezek hiányában a szakalkalmazotti értekezlet szabályait kell értelemszerűen
18
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottságot az elnök hívja össze. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása, vagy felkérése esetén pedig a bizottság valamely tagja vezeti. A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi határozat megküldésével számol be az intézmény nevelőtestületének. 5.3. Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség feladata, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítése, továbbá szakmai és módszertani kérdésekben, az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének segítése. A szakmai munkaközösség maga dönt: - működési rendjéről, - munkaprogramjáról, - szakterületén a nevelőtestület által átruházott ügyekről, - szakterületén a tanulmányi versenyek programjáról, - mindarról, amit jogszabály, vagy belső szabályzat döntési jogkörébe utal. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi: - a pedagógiai munka eredményességét, - a pedagógiai programot, - a továbbképzési programot, - a nevelés-oktatást segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletekre tett javaslatot, - a felvételi követelményeket, - a tanulmányok alatti vizsga részeire és feladataira tett javaslatot, - a tankönyvellátás rendjét, - a tankönyvrendelést, - az igazgató, igazgatóhelyettes pályázatokat, - mindazt, amit jogszabály, vagy belső szabályzat a véleményezési jogkörébe utal. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – javaslatot tesz: - a pedagógiai munka színvonalának és eredményességének továbbfejlesztésére, - a szaktárgyi oktatás tartalmának fejlesztésére, - a módszertani eljárások tökéletesítésére, - egységes követelményrendszer kialakítására, - a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírására, - a tanulók tudás- és ismeretszintjének felmérésére és értékelésére, - a pedagógusok továbbképzésének szervezésére, - pedagógiai innovációs tevékenység folytatására, - bármely témára, mely a szakmai munkát érinti, vagy segíti. A szakmai munkaközösség feladata: - az előzőleg felsorolt döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörök gyakorlása, - a szakterületet érintő tanulmányi versenyek lebonyolítása, - a pedagógusok, különösen a pályakezdő pedagógusok egyéni munkájának támogatása. A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg, a munkaközösség véleményét kikérve. 19
A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai közé tartozik különösen: - a munkaközösség képviselete, - a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programjának összeállítása, - összefoglaló elemzés, beszámoló készítése a munkaközösség tevékenységéről, - javaslattétel a tantárgyfelosztásra, - módszertani és szaktárgyi értekezlet tartása, bemutató foglalkozás szervezése, - a munkaközösségi tagok szakmai fejlődésének irányítása, a szakirodalom tanulmányozásának és felhasználásának segítése, a továbbképzés irányítása, - javaslattétel a munkaközösségi tagok elismerésére, - a munkaközösségi tagok szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, - a tanterv szerinti előrehaladás és a követelményrendszernek való megfelelés figyelemmel kísérése. Munkaközösség-vezetők feladatai Közismereti munkaközösség-vezető: -
-
-
a munkaközösség állásfoglalását összegezve munkatervet készít, amelyben meghatározza a legfontosabb szaktárgyi célokat, feladatokat, körvonalazza a tartalmi, szervezeti, metodikai fejlesztés irányát, s megfogalmazza a tárgyi feltételrendszerrel kapcsolatos igényeket, összehangolja, ellenőrzi a munkaközösség tantárgyaira vonatkozó tankönyvrendelést, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a közismereti tantárgyi oktatásért, érvényesíti az elfogadott éves munkatervet, irányítja a végrehajtását, a tantárgyi háziversenyek és rendezvények szervezésében vezető szerepet vállal, iskolai ünnepségek megszervezésében, azok műsorainak összeállításában vezető szerepet vállal, képviseli munkaközösségét a tantárgyfelosztás, valamint a szertári, könyvtári állomány fejlesztését célzó döntések előkészítésében (könyvtár és taneszköz-fejlesztési pályázat), elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, a munkaközösség megbízásából (vagy az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, együttműködve) vezeti a tantárgy(ak) eredményességének ellenőrzését, irányítja a tapasztalatokat összegző megbeszélést, s a levont következtetésekről, megállapításokról tájékoztatja az igazgatóhelyettest, módszertani és tantárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, előkészíti és vezeti az országos kompetenciaméréseket, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, jutalmazásra, kitüntetésre javaslatot tesz, segíti a pályakezdő, vagy az iskolába újonnan érkezett kollégákat a beilleszkedésben, a beiskolázást és a pályaválasztást segíti, szervezi munkatársaival együttműködve, félévi, év végi összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az intézményvezetősége részére, a munkaközösség tagjainak meghallgatása után képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, valamint az iskolán kívül is.
A közismereti munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Vezetői megbízása határozott időre szól. 20
Osztályfőnöki munkaközösség-vezető: elkészíti és a munkaközösség elé terjeszti a munkaközösség éves munkatervét a nevelőtestület, az osztályfőnöki munkaközösség tagjainak, a diákönkormányzat véleményének, határozatainak ismeretében segíti az osztályfőnökök, tanárok nevelőmunkáját, az iskola egységes nevelési eljárásainak kialakítását és fejlesztését, - közreműködik a neveltségi szint felmérésében, véleményt nyilvánít fejlesztésének lehetőségeiről, részt vesz a pedagógiai döntések előkészítésében, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, segíti az iskola igazgatóját, az illetékes igazgatóhelyettest, szervező és ellenőrző tevékenységében, - érvényesíti az elfogadott éves munkatervet, irányítja a végrehajtását. Javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére, véleményt alkot munkájukról, javasolja kitüntetésüket, jutalmazásukat, közreműködik véleményezésükben. Jóváhagyja az osztályfőnökök tanmenetét, - tájékozódik az osztályközösségek fejlődéséről, véleményt nyilvánít a közösségek által tervezett tevékenységi formákról, - kapcsolatot tart a diákönkormányzat testületével, tájékozódik a tanulók terveiről és problémáiról, tájékoztatja őket az iskola nevelési célkitűzéseiről, a célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatokról, - elősegíti az iskolaközösség demokratizmusának, a tanulók érdekvédelmének fejlődését, - lehetőség szerint részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon, - figyelemmel kíséri az ifjúságvédelem iskolai helyzetét, - segíti az osztályfőnökök adminisztrációs tevékenységét, - segíti a pályakezdő, vagy az iskolába újonnan érkezett kollégákat a beilleszkedésben, - félévi, év végi összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület és az intézmény vezetősége részére, - a munkaközösség tagjainak meghallgatása után képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, valamint az iskolán kívül is. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Vezetői megbízása határozott időre szól. -
Szakmai munkaközösség-vezető: -
-
a munkaközösség állásfoglalását összegezve munkatervet készít, amelyben meghatározza a legfontosabb szaktárgyi célokat, feladatokat, körvonalazza a tartalmi, szervezeti, metodikai fejlesztés irányát, s megfogalmazza a tárgyi feltételrendszerrel kapcsolatos igényeket, összehangolja, ellenőrzi a munkaközösség tantárgyaira vonatkozó tankönyvrendelést, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, érvényesíti az elfogadott éves munkatervet, irányítja a végrehajtását, a szakmai versenyek és rendezvények szervezésében vezető szerepet vállal, képviseli munkaközösségét a tantárgyfelosztás, valamint a szertári, könyvtári állomány fejlesztését célzó döntések előkészítésében, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, a munkaközösség megbízásából (vagy az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, gyakorlati oktatásvezetővel együttműködve) vezeti a tantárgy(ak) eredményességének ellenőrzését, irányítja a tapasztalatokat összegző megbeszélést, s a levont 21
-
következtetésekről, megállapításokról tájékoztatja az igazgatóhelyettest, gyakorlati oktatásvezetőt, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, jutalmazásra, kitüntetésre javaslatot tesz, segíti a pályakezdő, vagy az iskolába újonnan érkezett kollégákat a beilleszkedésben, a beiskolázást és a pályaválasztást segíti, szervezi munkatársaival együttműködve, félévi, év végi összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató vagy helyettese részére, a munkaközösség tagjainak meghallgatása után képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, valamint az iskolán kívül is.
A szakmai munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Vezetői megbízása határozott időre szól. A munkaközösségek a vezetőiken keresztül tartanak kapcsolatot egymással, az igazgatóval, az igazgatóhelyettessel és a gyakorlati oktatás vezetővel. A munkaközösségek vezetői szükség szerint, de félévenként legalább egy alkalommal, közös értekezleten elemzik, értékelik és határozzák meg a munkaközösségek munkáját, eredményeit, feladatait. Az értekezletről emlékeztető készül, melyet a belső hálózaton az iskola vezetőségének meg kell küldeni. A munkaközösségek havi rendszerességgel tartanak munkaközösségi értekezletet. Az értekezletről emlékeztető készül, melyet a belső hálózaton, a munkaközösség valamennyi tagjának meg kell küldeni. A pedagógusok, személyes megkereséssel, vagy elektronikus levélben fordulhatnak a nevelőoktató munkával összefüggő szakmai és módszertani kérdéseikkel a munkaközösség vezetőjéhez, vagy a munkaközösség erre kijelölt tagjához. A vezető, illetve a kijelölt tag, a megkeresésre három napon belül köteles válaszolni. Amennyiben a felvetett téma szélesebb megvitatást igényel, úgy a vezető összehívja a munkaközösség értekezletét, szükség esetén igénybe veszi a pedagógiai szakmai szolgálat segítségét, illetve – ha a téma jellege megengedi – fórumot indít a munkaközösség tagjai között a belső hálózaton. A válaszról, az értekezlet álláspontjáról, a szakmai szolgálat véleményéről, illetve a fórum összegzett eredményéről a munkaközösség valamennyi tagját tájékoztatni kell. 5.4. Szülői szervezet Az intézményben, a szülői jogok érvényesítése és a szülői kötelességek teljesítése érdekében szülői szervezet működik. A szülők, az osztályok és az intézmény szintjén szervezett szülői szervezet által gyakorolják az őket közösségileg illető jogokat. Az intézményben osztályonként, az osztályba járó tanulók szülei, a tanév időtartamára, 2 – 2 fő képviselőt választanak maguk közül. Hatáskörükbe az adott osztályt érintő szülői jogok
22
gyakorlása tartozik. A képviselők és az osztályfőnök folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással. Az intézmény szülői szervezete az osztályok képviselőiből áll. Az intézmény szülői szervezete, a tanév időtartamára, a tagjai közül elnököt, és – az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetére, az elnöki jogok gyakorlására – elnökhelyettest választ. Az intézmény szülői szervezetének hatáskörébe az intézményt érintő szülői jogok gyakorlása tartozik. Az intézményi szülői szervezet az elnökön keresztül tart kapcsolatot az intézmény vezetésével. Az intézményi szülő szervezet maga dönt: - működési rendjéről, - munkatervéről, - tisztségviselőiről. Az intézmény szülői szervezete egyetértési jogot gyakorol azintézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendje, áruautomata működtetési időszaka tekintetében, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat által nem megfelelőnek minősített árukínálat engedélyezése tárgyában. Az intézményi szülői szervezet véleményezi: - a köznevelés-fejlesztési tervet, - az SZMSZ-t, - a házirendet, - a fenntartó egyes, jogszabályban megnevezett döntéseinek tervezetét, - az intézményvezetői pályázatokat, - a munkatervet, - a tanítás nyolc óra előtti megkezdhetőségét, - a választható tantárgyakat és az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjeit, - a tankönyvtámogatás rendjét, - a tankönyvrendelést, - az intézményi dokumentumok nyilvánosságát. 5.5. Diákönkormányzat Az intézményben, a tanulók érdekeit a diákönkormányzat képviseli. A tanulók, az osztályok, és az intézmény szintjén szervezve biztosítják érdekképviseletüket. Az intézményben osztályonként, az osztályba járó tanulók, a tanév időtartamára, 2 – 2 fő diákképviselőt választanak maguk közül, akik az osztályba járó tanulók érdekeit képviselik. A diákképviselők és az osztályfőnök folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással. Az intézmény diákönkormányzata a diákképviselőkből áll. Az intézmény diákönkormányzata, a tanév időtartamára, a tagjai közül elnököt választ. Az intézmény diákönkormányzata az intézmény tanulóinak érdekeit képviseli. Az intézmény diákönkormányzata az elnökön keresztül tart kapcsolatot az intézmény vezetésével. Az intézmény diákönkormányzata – az intézmény nevelőtestületének véleményét kikérve, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata esetén jóváhagyásával – maga dönt: - működési rendjéről, - szervezeti és működési szabályzatáról, 23
-
a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének (iskolaújság, iskolarádió) létrehozásáról és működtetéséről, valamint a szerkesztőség tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
Az intézmény diákönkormányzata jogosult arra, hogy az intézmény-vezető által kijelölt helyisége(ke)t, eszköz(öke)t, diák önkormányzati célokra – de nem kizárólagos jelleggel – térítésmentesen használja. Az intézmény diákönkormányzata egyetértési jogot gyakorol az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendje, áruautomata működtetési időszaka tekintetében, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat által nem megfelelőnek minősített árukínálat engedélyezése tárgyában. Az intézményi diákönkormányzat véleményezi: - a köznevelés-fejlesztési tervet, - az SZMSZ-t, - a házirendet, - a fenntartó egyes, jogszabályban megnevezett döntéseinek tervezetét, - az intézményvezetői pályázatokat, - a tanulói szociális juttatások elosztásának elveit, - a tanulók közösségét érintő kérdéseket, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolókat, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetését, megszervezését, - az iskolai sportkör működési rendjét, - az egyéb foglalkozási formákat, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjét, - a munkatervet, - a tanítás nyolc óra előtti megkezdhetőségét, - a választható tantárgyakat és az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjeit, - a tankönyvtámogatás rendjét, - a tankönyvrendelést, - az intézményi dokumentumok nyilvánosságát, - a tanulói fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt. 6. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1. Intézményben való tartózkodás rendje 6.1.1. Munkarend A munkaidő Az intézmény a tanév szorgalmi időszakában 6:30 –tól 21:00 –ig tart nyitva. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programok esetén, egyébként tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint. 6.1.2. A vezetők intézményben való tartózkodása 24
Tanítási napokon az intézmény hivatali idejében (7.30 - 16.00), legalább egy felelős vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Együttes engedélyezett távollétük esetén, az intézményi szinten benntartózkodó - a vezető helyettesítésére megbízott közalkalmazott - jogosult helyettük intézkedni. Az intézményi szintű vezetői benntartózkodás beosztását az igazgató határozza meg. Az intézményben való vezetői tartózkodás rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az ügyeletre beosztott vezető akadályoztatása esetén a hatályos helyettesítési rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyét. 6.1.3. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra. b) A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettes határozza meg. c) A tanórák, foglalkozások elcserélését a foglalkozás jellegétől függően az igazgatóhelyettes, vagy a gyakorlati oktatásvezető engedélyezi. d) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását rendkívüli esetek kivételével előzetesen, az előző napon jelentenie kell az igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. e) A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak órakezdés előtt 30 perccel kell megjelennie. 6.1.4. Nem pedagógus dolgozók munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítését a közvetlen felettese állapítja meg az igazgató jóváhagyásával. Az egyes munkaterületek munkarendjét a zavartalan működés biztosításának megfelelően kell megállapítani. A dolgozóknak munkakezdés előtt 10 perccel kell megjelenniük, távolmaradásuk esetén előre értesíteniük kell felettesüket. 6.1.5. Tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását Házirend határozza meg. 6.2. A tanórán kívüli foglalkozások a) Az intézmény – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői közösség, továbbá a munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál, ill. helyettesénél. b) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra a foglalkozást vezető pedagógusnál kell jelentkezni. c) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató helyettes rögzíti az intézmény heti tanórán kívüli órarendjében. d) A szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, sportkörök esetében a minimális létszám a Nkt.-ben szabályozott, minimális csoportlétszám. Indításuk minden esetben előzetes igazgatói engedélyhez kötött. 6.2.1. A tanulók az alábbi céllal tartózkodhatnak az intézmény területén: a) tanulói kötelességük teljesítésével összefüggésben, b) egyéb foglalkozáson való részvétel, vagy arra történő felkészülés érdekében, 25
c) iskolai, vagy az iskolában szervezett rendezvényen való részvétel céljából, d) az intézményben biztosított szolgáltatások (pl. étkezés) igénybe vétele céljából.
26
6.3. Az intézményi sportkör a) A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. b) Az intézményi sportkörben az edzéstervben meghatározottak szerint – térítésmentesen – használhatják az intézmény sportlétesítményeit. Az alkalmazottak – ideértve a fenntartó és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatók alkalmazottjait, megbízottjait is –, feladataik teljesítése céljából, a napi munkaidőben, ettől eltérő időpontban pedig az igazgató utasítására, vagy engedélye alapján tartózkodhatnak az intézményben. 6.4. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje Az intézménnyel jogviszonyban álló személynek minősülnek a tanulók, a felnőttképzésben résztvevők, az alkalmazottak, a fenntartó és a működtetésben közreműködő külső szolgáltatók alkalmazottjai és megbízottjai. Az előzőekben fel nem sorolt személyek az intézménnyel jogviszonyban nem álló személynek minősülnek. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak hivatalos ügyből kifolyólag, vagy meghívás alapján tartózkodhatnak az intézmény területén. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek, nem zavarhatják tevékenységükkel a nevelő-oktató munkát. Minden intézményi dolgozó kötelessége, hogy biztosítsa a nevelő-oktató munka zavartalanságát, figyelmesen bánjon a hivatalos ügyeket intéző személyekkel, és határozottan lépjen fel rendzavarás észlelése esetén. Amennyiben a rendzavaró felszólítása nem vezet eredményre, úgy a portaszolgálatot, vagy az intézményben tartózkodó vezetőt kell értesíteni. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek belépését a portaszolgálat regisztrálja és nyilvántartja. A portaszolgálat kiállítja a belépési engedélyt, útbaigazítást ad a keresett személy vagy ügyintézési hely megtalálhatóságára vonatkozóan; szükség esetén a keresett személyt a portára hívja, vagy kíséretet kér a belépőnek. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek benntartózkodását a portaszolgálat felügyeli, ellenőrzi. Ennek keretében a portaszolgálatot ellátó személy – az alábbi sorrend betartásával – jogosult és köteles a belépési engedéllyel nem rendelkező személyt, valamint az intézmény alkalmazottjainak jelzése alapján a belépési engedéllyel rendelkező, de azzal visszaélő, vagy rendzavaró személyt - az intézmény elhagyására felszólítani, - az intézmény területén kívülre kísérni, - előzőek eredménytelensége, vagy lehetetlensége esetén a portaszolgálat ellátásáért felelős szolgáltató intézkedését kérni. A belépési engedélyt a keresett személy, vagy az ügyintéző aláírásával köteles ellátni, ezzel igazolva a benntartózkodás jogszerűségét. A belépési engedélyt az intézmény elhagyásakor a portaszolgálaton kell leadni.
27
A szülők belépési engedély nélkül tartózkodhatnak az intézmény területén a fogadóórák és a szülői értekezletek alkalmával. A nevelőtestület tagjai – a fogadóóra és a szülői értekezlet kivételével – csak előzetesen egyeztetett időpontban fogadják a szülőket, a tanulóval kapcsolatos ügyek megbeszélésére. Az időpont egyeztetése történhet telefonon, vagy az elektronikus naplón keresztül. A szülők benntartózkodására ebben az esetben az általános szabályok irányadók. A bárki által látogathatónak hirdetett iskolai ünnepségek és rendezvények (pl. tanévnyitó, tanévzáró, ballagás) alkalmával, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek belépési engedély nélkül tartózkodhatnak az intézmény területén. Benntartózkodásukat az intézmény arra kijelölt közössége ellenőrzi és felügyeli, rendzavarás észlelése esetén a portaszolgálatot értesíti. A zártkörű iskolai ünnepségek és rendezvények (pl. megemlékezések, tanulmányi versenyek, szakmai konferenciák) alkalmával, az intézménnyel jogviszonyban nem álló meghívott személyek belépési engedély nélkül tartózkodhatnak az intézmény területén. Belépésük regisztrálásáról, valamint benntartózkodásuk ellenőrzéséről és felügyeletéről az ünnepség, rendezvény szervezője gondoskodik, rendzavarás esetén a portaszolgálatot értesíti. A nem iskolai rendezvények alkalmával az intézmény, a rendezvény szervezője és a portaszolgálat ellátásáért felelős szolgáltató szerződésben, vagy megállapodásban rögzíti az intézmény területére történő belépés és benntartózkodás alkalmi rendjét. A helyiséghasználatra létrejött polgári jogi szerződés esetén, a szerződés rögzíti az intézmény területére történő belépés és benntartózkodás alkalmi rendjét, melyről az intézmény, írásban értesíti a portaszolgálat ellátásáért felelős szolgáltatót. Az igazgató az intézmény egész területére, vagy meghatározott részére – az oktatás rendjével összefüggő, vagy közbiztonsági, vagy közegészségügyi ok miatt – látogatási tilalmat rendelhet el. Az igazgató a látogatási tilalom elrendeléséről, az azzal érintett területről és a tilalom időtartamáról írásban értesíti a portaszolgálatot. A látogatási tilalom hatálya alatt, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek – kivéve az elrendelő által írásban nevesített személyeket – belépése és benntartózkodása nem engedélyezhető. Az intézmény, a tanulók és az alkalmazottak biztonsága érdekében, élet- baleset- és vagyonvédelmi célból, továbbá az intézményi vagyon, mint közvagyon védelme céljából, folyamatos üzemidejű kamerás megfigyelő rendszert üzemeltethet. A megfigyelő rendszer részeként kamera helyezhető el az intézmény bármely helyiségében, közösségi terén és területén, kivéve a tantermeket, az öltözőket és szociális helyiségeket. A kamerával megfigyelt helyiségekben a helyiség bejáratánál, míg a közösségi tereken és területeken az azokra belépést biztosító részeken „Kamerával megfigyelt terület” táblát, és a kamerás megfigyelésre vonatkozó tájékoztatót kell elhelyezni. A kameraképet a biztonsági szolgálat felügyeli, a számára rendszeres tartózkodásra szolgáló helyiségben (pl. portán). A kamerakép – a biztonsági szolgálat helyiségén kívül – más helyiségben nem jeleníthető meg. A biztonsági szolgálat jogosult arra, hogy az általa figyelt kamerakép alapján, közvetlen jelzéssel éljen az épületben tartózkodó vezető, ügyeletes személy felé, ha életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyont veszélyeztető, vagy károsító eseményt, cselekményt észlel.
28
A kamarakép rögzíthető. A felvett kameraképet az intézményben, az igazgató irodájában, zárt tárolóban kell elhelyezni, majd legfeljebb 90 nap elteltével fizikailag meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről az igazgató jegyzőkönyvet vesz fel. A felvett kamerakép kizárólag a szabálysértési, vagy büntetőeljárás lefolytatására jogosult szervnek adható át. A kamerás megfigyelőrendszerre vonatkozó szabályok megszegése esetén – az általános jogorvoslati lehetőségeken túlmenően – panasszal lehet élni az igazgatónál és fenntartónál. 6.5. Belső ellenőrzés Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény határozza meg a belső ellenőrzés jogszabályi alapjait. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg a költségvetési szervek vezetői számára a belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó részletszabályokat, valamint a bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység eljárásrendjét. Az intézmény megbízási jogviszonyban foglalkoztatott a 28/2011. (VII.3.) NGM rendeletnek megfelelő, regisztrált külső szakértőt alkalmaz a belső ellenőrzési feladatok elvégzésére. Az iskola 2016. évi ellenőrzési tervét a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban Bkr.) 31. §-a, valamint az államháztartásért felelősminiszter által közzétett útmutató alapján készítettük el az intézmény Szervezeti Működési Szabályzata, az Együttműködési megállapodás a pénzügyigazdasági feladatok ellátásáról szóló dokumentum, a meglévő szabályzatok, készítés alatt lévő belső szabályzatok, vezetői rendelkezések, a szervezet vezetésével a szervezet célkitűzéseinek, a vezetés elvárásainak és a belső ellenőrzési fókusznak a kialakítása érdekében lefolytatott interjú alapján. A belső ellenőrzési tevékenységet megbízási szerződéssel foglalkoztatott alkalmazott látja el. 6.5.1. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének lényeges eleme a kitűzött célok és eredmények összehasonlítása, melynek intézményi szintű megszervezéséért és hatékony működtetésért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános éves ellenőrzési tervek tartalmazzák. Az ellenőrzés célja: - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - eredményesség, problémák feltárása, - a minőségi munkavégzés fejlesztése. 6.5.2. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: -
biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az intézmény vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; 29
-
feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt; szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
6.5.3. Ellenőrzésre jogosultak: -
igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség vezetők, osztályfőnök, az igazgató vagy a fenntartó által felkért személy vagy szervezet.
6.5.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: -
Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
6.5.5. Ellenőrzés módszerei: -
tanórák és egyéb foglalkozások látogatása, tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, írásos dokumentumok vizsgálata, összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési terület eredményességére vonatkozóan, beszámoltatás szóban és írásban.
6.5.6. Minden tanévben rendszeresen ellenőrzésre kerülő területek: -
tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az e-napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.
6.5.7. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; 30
-
az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; - az észlelt hiányosságokat írásban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 6.5.8. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait írásban megismerni; - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. Az ellenőrzések eredményeit írásban rögzíteni kell és a tapasztalatokat egyénileg, a munkaközösségen belül vagy a nevelőtestületi értekezleteken meg kell beszélni. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
6.6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézményi nyomtatványok az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi-, adatvédelmi- és biztonsági követelmények megtartásával elektronikusan is elkészíthetők és tárolhatók. Az intézményi nyomtatványaink elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatványok. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére, feladatkörében eljárva az igazgató jogosult. A nyomtatványok hitelesítése a nyomtatvány sorszámozásával és a sorszámok nyilvántartásával, illetve egyedi esetben (sorszám hiányában) a nevezett személyek hitelesítő aláírásával történik.
31
Az elektronikus levelezést a rendszerben tároljuk. Az elektronikus úton előállított, kitöltött nyomtatványokat nyomtatott formában is elő kell állítani: - bizonyítvány (érettségi bizonyítvány érettségi tanúsítvány, szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány is), - törzslap, - osztálynapló – e-napló, bizonyítvány, illetve értesítő alapjául szolgáló része, - vizsga-jegyzőkönyvek, - osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, - érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok, - órarend, - tantárgyfelosztás, - továbbtanulók nyilvántartása, - közösségi szolgálati jelentkezési lap. A kinyomtatott okiratokat az igazgató aláírásával és az intézmény körpecsétjével hitelesíti. Az intézmény valamennyi tanügyi okmányát (nyomdai úton előállított és elektronikus úton előállított) zárható, tűzbiztos helyen (lemezszekrény, páncélszekrény) kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a helyettes) férhetnek hozzá. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. 6.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben tartott ünnepélyek, megemlékezések egyrészt Magyarország állami ünnepeihez és a történelem egyes meghatározó eseményeihez, másrészt a tanév kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódnak. Az intézményben az október 23-ai és a március 15-ei állami ünnep alkalmából ünnepi rendezvényt tartunk. Az ünnepélyen kötelező a részvétel és az ünnepi viselet az alkalmazottaknak és a tanulóknak. További ünnepi rendezvényt tartunk továbbá a tanévnyitás, a tanévzárás és a ballagás alkalmából. Az ünnepélyeken kötelező a részvétel és az ünnepi viselet az alkalmazottaknak és a tanulóknak. A rendezvényen a tanulók szülei és más meghívottak is részt vehetnek. Az éves munkatervben rögzítettek szerint az intézmény, vagy az osztályközösségek szintjén – ünnepi megemlékezést tartunk: - Megemlékezés a tagintézmény névadójáról, - október 6. – megemlékezés az Aradi Vértanúkról, - február 25. – megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól - április 16. – holokauszt emléknap, - június 4. – Nemzeti Összetartozás Napja. 32
Az osztályközösségek – a kötelező foglalkozások rendjének sérelme nélkül, elsődlegesen az osztályfőnöki órák keretében – további ünnepeket, megemlékezéseket tarthatnak. Az ünnepélyek, megemlékezések időpontját és szervezőjét az éves munkaterv tartalmazza. Az ünnepélyek és megemlékezések pontos helye és kezdési időpontja a hirdetőtáblákon és az osztályfőnökök által külön is kihirdetésre kerül. Az intézmény nevelőtestülete, saját hatáskörben dönt az intézmény tanulóinak ünnepi viseletéről, és arról a tanév kezdetekor tájékoztatja a tanulókat, szülőket. 6.8. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése minden tanuló és alkalmazott joga, illetve kötelezettsége. Az intézményi hagyományok ápolása során figyelembe kell venni, és tiszteletben kell tartani a jogelőd intézményben kialakult hagyományokat. A hagyományos rendezvények megtartásáról az intézmény nevelőtestülete dönt, annak időpontját és szervezőjét az éves munkaterv tartalmazza. A rendezvények pontos helye és kezdési időpontja a hirdetőtáblákon és az osztályfőnökök által külön is kihirdetésre kerül. Lehetséges hagyományos rendezvények az intézményekben: - Mikulás ünnepély - karácsonyi ünnepély - farsangi rendezvény - az iskolai életet bemutató, vagy az azzal való ismerkedést szolgáló rendezvények (nyílt napok, szakmai napok), - az intézmény névadójához kötődő hagyományos rendezvények, - művészeti versenyek, vagy rendezvények, - sportversenyek, - diáknap, - tanulmányi versenyek. 6.9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók, tankötelezettségük végéig, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek érdekében az intézmény kapcsolatot tart és együttműködik az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, valamint más egészségügyi szolgáltatókkal, intézményekkel. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás intézményi szintű megszervezéséről és koordinációjáról az igazgató gondoskodik. Az intézményben az igazgató gondoskodik a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás megszervezéséről, az erre kijelölt munkatársa és az osztályfőnökök közreműködésével. A tanulók az osztályfőnök kíséretében és felügyelete alatt vesznek részt a vizsgálatokon. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra 33
nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. 6.10. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény minden dolgozójának ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A pedagógiai program alapján, a foglalkozások keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok, a kötelező és nem kötelező foglakozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat velük betartatni. Az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok rendszeresen ismertetik a tanulókkal, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különböző foglalkozásokon a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnökök, a tanév kezdetekor az első osztályfőnöki órán ismertetik: - az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a balesetvédelmi előírásokat, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét), - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A szaktanárok és a gyakorlatvezetők, a tanév kezdetekor és a gyakorlati képzés során folyamatosan ismertetik a tanulókkal, a szakmai gyakorlaton érvényesülő munka- és balesetvédelmi szabályokat. Külön balesetvédelmi ismertetést, vagy oktatást kell tartani az intézményen kívül szervezett foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt, valamint tanév végén, a nyári idénybalesetekkel összefüggésben. A pedagógusoknak ki kell oktatni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve az intézményben, vagy azon kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját a naplóba be kell jegyezni. A pedagógusoknak visszakérdezéssel kell meggyőződniük arról, hogy a tanulók elsajátítottáke a szükséges ismereteket. Az igazgató az egész intézmény vonatkozásában: - Az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében szakemberek bevonásával rendszeresen ellenőrzi. (A 34
-
-
munkavédelmi szemlék időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági, munkavédelmi szabályzata tartalmazza.) A pedagógusok rendszeres beszámoltatásával, illetve a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal történő kapcsolattartás során folyamatosan tájékozódnak a védő és óvó előírások megtartásának helyzetéről. A pedagógusok és a tanulók észrevételei alapján intézkednek a balesetveszélyes eszközök, berendezések megjavíttatásáról, illetve használatuk megtiltásáról, a balesetveszélyes helyzetek, baleseti források megszüntetéséről, illetve elkerülhetőségének biztosításáról. Baleset bekövetkezésekor gondoskodnak a sérült(ek) megfelelő ellátáshoz juttatásáról, a baleset jelentéséről, dokumentálásáról, kivizsgálásáról és a szükséges intézkedések megtételéről.
A pedagógus: - A tanulókkal való kapcsolattartás során folyamatosan tájékozódik a védő és óvó előírások megtartásának helyzetéről. - Figyelemmel kíséri a felügyelete alatt lévő tanulók által használt eszközöket, és balesetveszély, vagy balesetveszélyes helyzet észlelése esetén maga intézkedik annak megszüntetéséről, illetve – amennyiben az jogi, vagy fizikai lehetőségeit meghaladja – haladéktalanul értesíti a tagintézmény-vezetőt. - Baleset bekövetkezésekor gondoskodik az elsősegélyről, illetve a sérült megfelelő ellátáshoz juttatásáról, és a baleset jelentéséről a tagintézmény-vezetőnek. A tanuló nem végezhet építési, szerelési, javítási, karbantartási munkát az intézményben. A tanulók – a R. 170. § (3) bekezdésben megnevezettek kivételével – nem használhatnak gépeket és más veszélyes eszközöket. A tanulók, csak a pedagógus felügyelete és irányítása mellett használhatják a R. 170. § (3) bekezdésben megnevezett gépeket, eszközöket, valamint a számítógépet. A gyakorlati képzés során a tanuló, csak az adott szakma elsajátításához szükséges gépeket, eszközöket használhatja, a tanuláshoz elegendő mértékben, munkavédelmi oktatást követően, a gyakorlatvezető közvetlen felügyelete mellett. A pedagógus, az általa készített, használt pedagógiai eszközöket, felszereléseket csak abban az esetben viheti be az intézménybe, ha - annak a nevelő és oktató munkában történő felhasználása a pedagógiai programmal összhangban áll, annak megvalósításához szükséges, - az intézmény nem rendelkezik ilyen pedagógiai eszközzel és más intézményi eszközzel sem helyettesíthető, - az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető engedélyezte, - megfelel a szabványos és munkavédelmi előírásoknak, - rendeltetésszerű használatra alkalmas, - életet, testi épséget és egészséget nem veszélyeztet, - folyamatos felügyelete biztosított. 6.11. Az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelése A tanulók felügyeletét ellátó nagykorú személynek, a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: 35
- a sérültet elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle elvárható módon meg kell szüntetnie, - a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a tagintézmény-vezetőnek. E feladatok ellátásában a baleset helyszínén jelenlévők is kötelesek részt venni. A tanulónak, a tanulótársát ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén, haladéktalanul szólnia kell a felügyeletet ellátó pedagógusnak, ennek hiányában bármely nagykorú személynek. Az elsősegélyt nyújtó személy, a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak. Súlyos baleset az a tanulóbaleset, amely - a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, - a tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, - a tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodásátokozza. A tanulóbaleseteket a jogszabályokban előírtak szerint kell jegyzőkönyvezni és nyilvántartani, a három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket pedig haladéktalanul ki is kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A baleset kivizsgálásában a szülői szervezet, és a diákönkormányzat képviselője részt vehet, e joguk gyakorolhatóságáról szóban, vagy írásban kell értesíteni az érintetteket. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére. 6.12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- és oktatómunka szokásos menetét akadályozza, illetve a tanulók és dolgozók biztonságát, egészségét, valamint az intézmény épületeit, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben a fentiekben fel nem sorolt természeti jelenség (pl. hőségriadó, havazás, járvány) idéz elő rendkívüli helyzetet, úgy az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen és arányosan, az országos riasztási rendszer valamint a fenntartó utasításainak megfelelően kell alkalmazni. 36
Amennyiben bármely tanulónak vagy dolgozónak az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az igazgatóval, illetve valamely intézkedésre jogosult személlyel. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor, az alábbi sorrend szerint, az egész intézmény vonatkozásában intézkedésre jogosult felelős személyek: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - gyakorlati oktatásvezető. - előzőek távollétében, vagy akadályoztatásuk esetén az ezzel megbízott pedagógus, - előzőek távollétében, vagy akadályoztatásuk esetén az ügyeletes pedagógus. A megbízott és az ügyeletes pedagógus intézkedési jogköre csak az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki, az illetékes vezető, vagy a fenntartó haladéktalan értesítése mellett. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedésre jogosult felelős személy szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős személy utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület, épületrész kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékletében található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulóknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a foglalkozást tartó pedagógus, és az ügyeletes pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó pedagógusnak a helységen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell, - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, - a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó pedagógus, illetve ügyeletes pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetleg valaki az épületben, - a tanulókat, az épület elhagyása után, a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolni. Az intézkedésre jogosult felelős személyeknek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg gondoskodniuk kell az alábbiakról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, 37
-
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófavédelmi szerv vezetőjét az intézkedésre jogosult felelős személynek tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgek), - a közmű (víz-, gáz-, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait mindenkinek be kell tartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az igazgató a felelős. A tűzriadó és bombariadó tervet, vagy annak rövidített – a szükséges teendőket és az elvárt viselkedési formákat összefoglaló – változatát, az intézményben legalább szintenként, jól látható helyen ki kell függeszteni. Az intézmény vészkijáratait és a menekülési útvonalakat a megfelelő jelzésekkel kell ellátni. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A kifüggesztésért, a jelzésekkel ellátásért és a gyakorlat megszervezéséért az igazgató a felelős. A tűzriadó tervben, a hőségriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A rendkívüli esemény miatt elmaradt foglalkozások pótlásáról az igazgató dönt. 6.13. Intézményi dokumentumok Az intézmény működésének alapdokumentumai az alábbiak: - alapító okirat, - pedagógiai program - szervezeti és működési szabályzat - házirend, - éves munkaterv.
38
Az intézmény a honlapján teszi közzé az alapdokumentumokat, továbbá azok nyomtatott formában is megtalálhatók az Igazgatóságon. A pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend tartalmáról személyes tájékoztatás is kérhető az igazgatótól, illetve az általuk kijelölt személyektől, előzetesen egyeztetett időpontban. Az SZMSZ és a házirend módosításáról, az elektronikus belső hálózat útján történő üzenetküldéssel kell a tanulókat és a szülőket külön is tájékoztatni. Elektronikus úton, csak a miniszter, a fenntartó, vagy a hatóságok által előírt, engedélyezett, vagy jóváhagyott program alapján állítható elő dokumentum, nyomtatvány. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére, feladatkörében eljárva az igazgató jogosult. Az elektronikus úton előállított dokumentumokat, a jogszabály, vagy a hatóság által megkívánt biztonsági szintű elektronikus aláírással kell ellátni és – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézmény saját elektronikus archívumában kell tárolni. 6.14. Az egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozásnak minősül az a tanórán kívüli, egyéni vagy csoportos foglalkozás, amely pedagógiai tartalommal bír, és amely a tanuló fejlődését szolgálja. Pl. szakkör, sportfoglalkozás, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozás, kulturális intézmények és programok látogatása, tanulmányi kirándulás. Az egyéb foglalkozások szervezésére és megtartására az éves munkaterv szerint kerül sor. Az egyéb foglalkozások időpontjáról a kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell. Az egyéb foglalkozásokat – lehetőség szerint – a tanórákon kívüli időszakban kell megszervezni. Időtartamuknak – az intézmény- és programlátogatások, valamint a tanulmányi kirándulások kivételével – igazodnia kell a tanórai foglalkozások időtartamához. Az egyéb foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozásokon való részvétel kötelező, kivéve, ha a foglalkozás, tanítási napon 16 óra után, illetve nem tanítási napon kerül megtartásra. A felzárkóztató foglalkozásra a szaktanár illetve az osztályfőnök jelöli ki a tanulót, képességei és tanulmányi eredményei alapján. A sportfoglalkozásokon és tömegsport rendezvényeken csak pedagógus felügyeletével lehet sportolni. 6.15. A felnőttoktatás Felnőttoktatásra nappali, esti, vagy levelező munkarend szerint kerülhet sor. A nappali munkarend szerint tanulók hetente öt napon, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt a képzésben. Az esti tagozatos tanulók hetente három napon, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt a képzésben.
39
A levelező tagozatos tanulók hetente két napon, a pedagógiai programban meghatározott óraszámban vesznek részt a képzésben. 6.16. Az egyeztető eljárás szabályai Egyeztető eljárásra elsősorban abban az esetben kerülhet sor, ha a tanuló kötelességszegése az intézmény, vagy más személy vagyoni, illetve erkölcsi károsodásával járt. Az egyeztető eljárásra a R. 53 – 54. §-ai alkalmazandók. Az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségéről a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben kell a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót, annak kiskorúsága esetén a szülő figyelmét felhívni. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatásával mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, annak kiskorúsága esetén a szülő, mind pedig a sérelmet szenvedett fél, illetve annak törvényes képviselője egyetértett, úgy az igazgató öt napon belül tájékoztatja a feleket az egyeztetőként választható személyekről, illetve maga is javaslatot kérhet a felektől az egyeztető személyére vonatkozóan. Ha a felek, az egyeztető személyében nem tudnak egyetérteni, azt a megegyezési szándék hiányaként kell értékelni, és a fegyelmi eljárás lefolytatása iránt kell intézkedni. A felek által elfogadott egyeztető kitűzi az egyeztető tárgyalás időpontját, és erről írásban értesíti a feleket, képviselőiket. Az egyeztető tárgyaláson az egyeztető előbb külön-külön hallgatja meg a feleket, képviselőiket, majd megkísérli az álláspontok közelítését, és közvetíti a felajánlott, illetve elvárt sérelemorvoslást. Az egyeztető, amennyiben a felek közötti viszony ezt lehetővé teszi, dönthet a felek és képviselőik közös jelenlétéről és közvetlen párbeszédjének engedéséről. Az egyeztetőnek különösen is ügyelnie kell arra, hogy a tárgyalás során pártatlanul, valamennyi fél bizalmát megőrizve fejtse ki tevékenységét. Amennyiben úgy érzékeli, hogy valamely félnek megingott a személyébe vetett bizalma, úgy a tárgyalást felfüggeszti és az igazgatótól új egyeztető kijelölését kéri. Az egyeztető, amennyiben megítélése szerint ez a megállapodás létrejöttét elősegíti, úgy hét napon belüli időpontra újabb egyeztető tárgyalást tűzhet ki, legfeljebb két alkalommal. Eredményes egyeztetés esetén, a felek közötti megállapodást nyomban írásba kell foglalni. A megállapodást valamennyi érintett és az egyeztető is aláírja. Amennyiben a felek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, úgy az egyeztető lezárja az egyeztetést és értesíti az igazgatót. 6.17. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi vétségre, annak jogkövetkezményeire, továbbá a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Tv. 58. §-a és a R. 55 – 60. §-ai tartalmazzák. Az intézményben – a
40
jogszabályban meghatározottakon túlmenően – az e pontban meghatározott eljárási szabályokat is alkalmazni kell. 6. 15. 2. A tanulók fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedéseket a házirend tartalmazza. 6.15.3. Fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le. A fegyelmi bizottság 5 tagból áll, tagjait és elnökét az igazgató bízza meg. Titkára a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58.§ (14) szerint a fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. Fegyelmi eljárás során adható büntetések (a Házirend szerint): - megrovás, - szigorú megrovás, - áthelyezés az évfolyam másik osztályába, - áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából A fegyelmi jogkört, az intézményi nevelőtestülettől átruházott jogkörben a Fegyelmi Bizottság (továbbiakban: bizottság) gyakorolja. A bizottság tanácskozási jogú meghívottjai: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - eljárás alá vont tanuló osztályfőnöke / csoportvezetője, - a bizottság elnöke által meghívott személy. A tanuló elleni fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az igazgató dönt. Az igazgató, a tanuló és a szülő értesítése mellett, a rendelkezésre álló dokumentumok elektronikus megküldésével a bizottság elnökét értesíti az eljárás megindításáról. Amennyiben a fegyelmi eljárás megindítása után egyeztető eljárásra kerül sor, az igazgató az egyeztető tárgyalás eredményéről, az esetlegesen létrejött megállapodásról és annak végrehajtásáról, elektronikus úton folyamatosan tájékoztatja a bizottság elnökét. Amennyiben nincs lehetőség egyeztető eljárásra, vagy az nem vezetett eredményre, úgy az igazgató átadja a fegyelmi ügy iratait a bizottság elnökének. Amennyiben a fegyelmi tárgyalás előkészítése érdekében előzetes meghallgatás tartása célszerű, úgy azt a bizottság legalább két tagja jelenlétében, a meghallgatás jegyzőkönyvezése mellett kell lefolytatni. A bizottság elnöke, az eljárás alá vont tanuló, valamint a bizottság tagjainak órarendje alapján úgy tűzi ki a fegyelmi tárgyalás időpontját, hogy azon a tanuló részvétele, valamint a bizottság határozatképessége biztosított legyen.
41
A bizottság elnöke, a fegyelmi tárgyalás időpontjáról írásban értesíti a tanulót, a szülőt, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok elektronikus megküldésével a bizottság tagjait, továbbá felkéri a diákönkormányzatot a vélemény-nyilvánításra. 6.18. A tanuló által előállított dolgok díjazása A tanuló által előállított dolgok díjazására a Tv. 46. § (9) – (12) bekezdése alkalmazandó. A díj meghatározásakor figyelembe kell venni a dolog előállításának anyagköltségét, a dolog jellegére figyelemmel a közüzemi, illetve intézményi infrastruktúra használatára megállapított rezsihányadot, valamint az intézmény alkalmazottjának a dolog létrehozásában való közrehatási hányadát. (önköltség-számítás) Szellemi alkotás esetén a díjazás megállapítható úgy is, hogy a tanuló az intézményhez befolyt használati díjból meghatározott hányadra jogosult eseti, vagy meghatározott időszakonkénti elszámolással. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített termékek esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. A díj meghatározásakor, az előzőekben meghatározott költségtényezők figyelembe vételén túl, termékcsoportonként, egységnyi képzési időszakra (pl. félév, szakmai gyakorlat időtartama) egységnyi díjazást kell megállapítani (pl. óradíj, napidíj). A tanuló díjazása a díjegység és a termék-előállításában való tényleges részvétele (jelenléte) alapján kerül meghatározásra. 6.19. Könyvtár és könyvtárhasználat A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem lát el. A könyvtár kapcsolatot tart a többi köznevelési intézmény könyvtárával, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelye szerinti településen működő közkönyvtárral. A könyvtár alapfeladatai: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, ideértve a könyvtárhasználónak történő segítségnyújtást is a megfelelő irodalom, dokumentum felkutatásában, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A könyvtár kiegészítő feladatai: - egyéb foglalkozások tartása,
42
-
dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása a szerzői jogi és az államháztartási szabályok betartásával, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása, közreműködés a tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
A könyvtáros főbb feladatai: - irányítja és ellenőrzi a könyvtár működését, - végrehajtja a feladatkörbe utalt, az éves és távlati munkatervekben rögzített feladatokat, - biztosítja és felügyeli a könyvtárhasználat rendjét, - elkészíti a könyvtár munkatervét, fejlesztési terveit, beszámolóit, jelenéseit, - kapcsolatot tart a többi részkönyvtár vezetőjével, valamint a tevékenységével összefüggő külső szervekkel, - gondoskodik a könyvtár munka-, baleset- és tűzvédelmének megszervezéséről, illetve a vonatkozó szabályok megtartásáról. Könyvtári állomány A könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A könyvtár gyűjtőkörét az SZMSZ mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre a nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. A könyvtárak gyűjteményét az intézmény tanulóinak és pedagógusainak igényét figyelembe véve kell fejleszteni. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A többkötetes dokumentumok kötetenként külön leltári számon kerülnek az egyedi címleltárkönyv és a számítógépes adatbázis bevételezési nyilvántartásába. Könyvtárhasználat A könyvtárakat az intézmény tanulói és foglalkoztatottjai használhatják. A könyvtárhasználókat – az igénybevevő személy regisztrálása mellett – az alábbi térítésmentes alapszolgáltatások illetik meg: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól.
43
Az alapszolgáltatáson kívüli más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után, érvényes olvasójeggyel vehetők igénybe. A beiratkozás térítésmentes. A beiratkozás alkalmával a könyvtár elektronikusan rögzíti az alábbi adatokat: név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, tartózkodási hely, tanuló esetén az osztály (csoport) neve, kiadott olvasójegy nyilvántartási száma, érvényességi ideje. A személyi adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül, a változás tényét bizonyító okirat bemutatásával kell bejelenteni. Az adatokban történt változás az intézményben kezelt nyilvántartás alapján is átvezethető. A személyes adatok nyilvántartásával összefüggésben az adatvédelmi törvény, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket be kell tartani. A kölcsönzés szabályai: - A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található szabadpolcról kiválasztható. - A kölcsönözhető állomány a számítógépes adatbázisból kikereshető szerző, cím vagy téma szerint. - A kölcsönzés feltétele az érvényes olvasójegy bemutatása, a kölcsönzés tényének és idejének rögzítése az olvasójegyen. A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi dokumentumkategóriák különböztethetők meg: - kölcsönözhető dokumentumok. - részlegesen kölcsönözhető dokumentumok (pl. tankönyvek) - csak helyben használható dokumentumok (pl. kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, egy példányban meglévő könyvek, időszaki kiadványok, muzeális értékű dokumentumok, szoftverek, multimédiás kiadványok). A helyben használat alól kivételt képez a nevelők részére, az egy tanórán való használatra kikért dokumentum. A könyvtári állományba tartozó dokumentum kölcsönzéséről, valamint a nem kölcsönzés jogcímén történő kiviteléről nyilvántartást kell vezetni, minimálisan a használatra átvett dokumentum és a használó nevének, valamint a használat határidejének rögzítésével. A használati idő – az előzetesen meghatározott használati időtől függetlenül – lejár a tanév végén, a tanulói, foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, valamint a kötelező leltári évben a leltár megkezdését megelőző napon. A használat határidejének eltelte után, a használót írásban kell felszólítani a dokumentum visszavitelére, ennek elmaradása esetére a forgalmi értéken történő igényérvényesítésre történő figyelmeztetéssel. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumokat ugyancsak forgalmi értéken kell megtéríteni. A könyvtár nyitvatartási idejét, valamint a kölcsönzés különös feltételeit és a kölcsönzési időt külön szabályzat rögzíti. A nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy a könyvtári szolgáltatásokat a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Tankönyvtár A tanulók tartós használatára beszerzett tankönyveket a könyvtár elkülönítetten tartja nyilván (Tankönyvtár) 44
A tartós használatra készült tankönyvet a könyvtárból való tankönyvkölcsönzés útján kapja meg a tanuló. A használat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig illeti meg a tanulót, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni. Amennyiben a tankönyvhasználat időtartama meghaladja a tanévet, a kölcsönzött tankönyvet – meglétének és állapotának ellenőrzése végett – a tanév végén a könyvtárban be kell mutatni. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére azt követően értékesíthető, ha a tartós használatra rendelés intézményben rögzített időtartama lejárt. A tankönyv árát az igazgató határozza meg, a tankönyv értékesítés kori aktualitását, valamint állapotát figyelembe véve. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt – a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést kivéve – az intézménynek megtéríteni. A kártérítési kötelezettségről, annak összegéről és megfizetése határidejéről írásbeli értesítést kap a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője. A kártérítés mértékét az igazgató határozza meg a tankönyv beszerzési értékét, aktualitását, állapotát figyelembe véve. Az igazgató mentesítheti a tanulót a kár részben vagy egészben történő megtérítése alól, ha azt az elvesztés, megrongálódás körülményei, vagy más különös méltánylást érdemlő ok indokolja. MELLÉKLETEK: - Szervezeti ábra (1. sz. melléklet) - Iratkezelési szabályzat (2. sz. melléklet) - Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata (3. sz. melléklet) - Munkaköri leírás minták (4. sz. melléklet)
45
Az SZMSZ elfogadására vonatkozó adatok A nevelőtestületi értekezlet, 2015. augusztus 31-ei ülésén elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Kecskemét, 2015. augusztus 31.
Az intézményi szülői szervezet támogatja a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Kecskemét, 2015. augusztus 31.
Az intézményi diákönkormányzat támogatja a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Kecskemét, 2015. augusztus 31.
46
1. sz. melléklet: Szervezeti ábra
IGAZGATÓ
GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ IGAZGATÓ HELYETTES
Közismereti munkaközösség vezető
Szakoktatók
Iskolatitkár
Műszaki dolgozók
Ügyviteli dolgozók
Rendszergazda Szakmai munkaközösség vezető
Osztályfőnöki munkaközösség vezető Kisegítő dolgozók
Tanárok
Könyvtáros tanár
Laboráns
47
2. sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat Iratkezelési szabályzat 1. Általános rendelkezések 1.1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed minden, az iskolához beérkező és ott keletkezett papír alapú és elektronikus köziratra. A tanügyi nyilvántartások, azok vezetése, az irattári terv, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok tekintetében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a fenntartó az iratkezelés tekintetében kötelező erejű jogi normát alkot, úgy a jelen szabályzat csak azzal összhangban alkalmazható. Amennyiben a fenntartó által alkotott és jelen szabályzat rendelkezése között ellentét állna fenn, úgy a fenntartói szabályzat rendelkezése az irányadó. 1.2. Értelmező rendelkezések Átmeneti irattár: az iskola által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott időtartamú átmeneti, selejtezés vagy központi irattárba adás előtti őrzése történik. Átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása. Beadvány: valamely szervtől vagy személytől érkező papíralapú vagy elektronikus irat. Csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegű összekapcsolása. Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt irat. Elektronikus tájékoztatás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről értesíti az érintettet. Elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minősülő elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételéről és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldőjét. Előadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képező, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz. Expediálás: az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása. Érkeztetés: minimálisan az érkezett küldemény sorszámának, küldőjének, az érkeztetés dátumának és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítójának (különösen kód, ragszám) nyilvántartásba vétele. Gépi adathordozó: külön jogszabályban meghatározott, az ügyfél-hivatal, illetve a hivatal-ügyfél kommunikációra felhasználható, valamint az elektronikus adat tárolására alkalmas eszköz. 48
Iktatás: az iratnyilvántartásba vétele, iktatószámmal történő ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követően az iktatókönyvben, az iraton. Iktatókönyv: olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik. Iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel az iskola látja el az iktatandó iratot. Irat: az iskola működése során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. Iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból. Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely. Irattárba helyezés: az ügyirat irattári tételszámmal történő ellátása és irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követő vagy annak felfüggesztése alatti átmeneti időre. Irattári anyag: rendeltetésszerűen az iskolánál maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az iskola feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Irattári tétel: az iratképző szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelően kialakított legkisebb – egyéni irattári őrzési idővel rendelkező – irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak. Irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód. Kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelőnek szóló vezetői vagy ügyintézői utasítások. Kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely az iskola irattári anyagába tartozik vagy tartozott. Központi irattár: az iskola szervezeti egységeiben keletkező irattári anyagok selejtezés vagy levéltárba adás előtti őrzésére szolgáló irattár. Küldemény: az irat vagy tárgy – kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét –, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el. Küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele. Levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak. Levéltári anyag: az irattári anyagnak levéltárban őrzött maradandó értékű része. 49
Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, szakmai vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez, megértéséhez, illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat. Másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek. Másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat. Megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól – mint kísérő irattól – elválasztható. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Naplózás: az elektronikus iratkezelési rendszerben, a kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása. Selejtezés: a lejárt megőrzési határidejű iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése. Szerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. Szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása. Továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének biztosításával is. Ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat. Ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja. Kezdőirat: az ügyben keletkezett első irat, az ügy indító irata. Savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz. 1.3. Az iratkezelés szabályozása Az iskola iratkezelésére vonatkozó jogszabályok: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Tv.), a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet). Az iratkezelési rend iskolai szintű irányítása és felügyelete az intézményvezető feladat- és hatáskörébe tartozik. 50
A külön jogszabály szerinti minősített iratok kezelésére kizárólag az intézményvezető jogosult. 2. Az irattári terv 2.1. Az irattári tételek kialakítása Az iskolában használható irattári tételszámokat, a hozzájuk tartozó ügykörrel az EMMI rendelet tartalmazza. Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan – az EMMI rendelet szerint – meg kell határozni, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetők, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhető irattári tételek esetében meg kell jelölni azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idő eltelte után levéltárba kell adni, és melyek azok, amelyek megőrzéséről az iratképző – határidő megjelölése nélkül – helyben köteles gondoskodni (pl. iskolatörténeti dokumentumok). Az egyes irattári tételekhez tartozó őrzési időt az EMMI rendelet tartalmazza. 2.2. Az irattári terv szerkezete és rendszere Az irattári terv EMMI rendelet szerinti szerkezetét (címek, a címekhez tartozó tételszámmal ellátott irattári tételek és őrzési idejük) az 1. számú melléklet tartalmazza. Az irattári tételeket, az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője által meghatározott főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni. 3. Az iratok kezelésének általános követelményei 3.1. Az iratok rendszerezése Az iskola feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek. Az ügyiratokat, valamint az iskola irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. 3.2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása Az iratot a szabályzatban felsorolt adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített papíralapú vagy elektronikus iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. 51
Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. Az iratkezelési folyamat szereplőit (szervezeti egység, szignáló, kiadmányozó, ügyintéző, iratkezelő) megszűnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal, a nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni, az elszámoltatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 3.3. Az iratkezelés megszervezése Az iratkezelés szervezeti egységei és iratkezelésükbe tartozó iratok megjelölése: az Igazgatóság, mint központi szervezeti egység kezeli az iskola egészét érintő vezetési, igazgatási, személyi és nevelési-oktatási ügyek iratait, (továbbiakban: iratkezelést végző szervezeti egység) Az előző pontban meghatározottak szerint az iktatás a következő rendszerben történik az iskola egészét érintő vezetési, igazgatási, személyi és nevelési-oktatási ügyek iratait az Igazgatóság iktatja, Az elintézett ügyek iratai, az iskola központi irattárában helyezendők el. Az iskolában – a tanügyi nyilvántartások kivételével – papíralapú iratkezelés folyik, ideértve azt az esetet is, ha az irat elektronikus formában érkezik, vagy ilyen formában kerül továbbításra. Utóbbi esetben az elektronikusan érkezett dokumentumot papíralapú dokumentummá kell alakítani. Amennyiben jogszabály kizárólag elektronikus formában történő ügykezelésre kötelezi az iskolát, a dokumentum a papír alapú mellett elektronikus formában is megőrzésre kerül elektronikus adathordozón. A tanügyi nyilvántartások vezetése történhet papíralapon, illetve elektronikusan. Kizárólag elektronikusan abban az esetben vezethető valamely tanügyi nyilvántartás, ha az e célt szolgáló szoftver megfelel a szakmai, informatikai és informatikai biztonsági követelményeknek.
4. Az iratkezelés folyamata 4.1. A küldemények átvétele Küldemény átvételére jogosult: a címzett vagy az általa megbízott személy, az intézményvezető, a postai meghatalmazással rendelkező személy, 52
hivatali munkaidőn túl az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy. A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni: a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát, a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét, az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét, az esetleges biztonsági követelmények teljesülését. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvevő – az informatikai rendszerre biztonsági kockázatot nem jelentő esetekben – a feladónak elektronikus visszaigazolást küld, amennyiben azt a feladó igényelte. A küldemény akkor jelent biztonsági kockázatot, ha az informatikai rendszerhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy az ezekhez való hozzáférés jogosulatlan akadályozására irányul, illetve az előbbi informatikai rendszerben lévő adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. Az elektronikusan érkezett irat feldolgozásának elmaradásáról értesíteni kell a küldőt. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. 4.2. A küldemény felbontása és érkeztetése Az iskolához érkezett küldeményt – a minősített iratok kivételével a címzett, az intézményvezető, távollétében az SZMSZ szerinti helyettese, az intézményvezető titkársági feladatait ellátó személy bonthatja fel. A minősített iratot kizárólag az intézményvezető bonthatja fel. 53
Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, amelyek „s. k.” felbontásra szólnak, névre szólóak, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség, a dolgozói érdekképviseleti szervezet és más társadalmi szervezet részére érkeztek, felbontásának jogát az intézményvezető, a tagintézmény-vezető fenntartotta magának, A küldemények címzettje – a felbontás után – köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is. Az elektronikusan érkezett iratot iktatás előtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenőrizni kell. Amennyiben az irat a rendelkezésre álló eszközökkel nem, vagy csak részben nyitható meg, úgy a küldőt az érkezéstől számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségéről, és az elektronikus úton történő fogadás jogi, illetve technikai feltételeiről. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket – elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik, vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. Elektronikus úton érkezett irat esetében az üzenet továbbítására vonatkozó adatok kinyomtatásával. Amennyiben a beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. A küldeménynek az iskolához történő beérkezése időpontjában nyilvántartásban kell rögzíteni minimálisan a küldemény sorszámát, küldőjét, az érkeztetés dátumát és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítóját. Az érkeztetés dátumát és az érkeztető azonosítót a küldemény elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (CD, DVD, pendrive stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot, mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát.
54
Az irat iskolából történő kivitele, munkahelyen kívüli tanulmányozása, feldolgozása, tárolása kizárólag az iratkezelést végző szervezeti egység vezetőjének írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A hozzájárulás tartalmazza a jogosult nevét, az iskolán kívülre vitt iratot, az elvitel célját és a vissza hozatal határidejét. 4.3. Iktatás Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyvnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat: iktatószám, érkezés időpontja, módja küldemény elküldésének időpontja, módja, küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója, küldő megnevezése, azonosító adatai, címzett megnevezése, azonosító adatai, érkezett irat iktatószáma (idegen szám), mellékletek száma, ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése, irat tárgya, elő- és utóiratok iktatószáma, kezelési feljegyzések, ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja, irattári tételszám, irattárba helyezés időpontja, Az iratot iktatószámmal kell ellátni. Az iktatószám felépítése: főszám – alszám / év. Az iratkezelést végző iktatóhelyek azonosítói: 1. Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola Igazgatóság A főszám és alszám folyamatos sorszám. Az évszám az aktuális év négy számjegye. Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani. Az ügyirat tárgyát – illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első iratnyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az – az irat tartalmát nem érintően – lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon. Amennyiben az ügyiratok száma a tárgyévben meghaladja a százat, úgy az ügyirat tárgya, illetőleg az ügyfél (küldő, tanuló, közalkalmazott) neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni, illetőleg az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetőségét (név- és tárgymutatózás). A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzői alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szűkítésének lehetőségét. 55
Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén biztosítani kell, hogy zárás után a rendszerbe az adott évre, az adott iktatókönyvbe ne lehessen több iratot iktatni. Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Az elektronikus úton érkezett irat iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézőről és hivatali elérhetőségéről – az érkeztetési számra hivatkozással – a küldőt, amennyiben ezt kérte, a beérkezéstől számított három napon belül elektronikus úton értesíteni kell. Az értesítés felhasználható az üggyel kapcsolatosan fennálló fizetési kötelezettségre vonatkozó értesítésre is, de azt önállóan is meg lehet küldeni. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: könyveket, tananyagokat, reklámanyagokat, tájékoztatókat, meghívókat, bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat, közlönyöket, sajtótermékeket, visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. A gazdálkodásra és a foglalkoztatásra vonatkozó iratokat iktatni kell, kivéve a kizárólag nyilvántartásra kötelezett egyes iratokat (pl. nem szigorú számadású bizonylatok, pénzügyi bizonylatok, számlák, anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások, munkaügyi nyilvántartások). Utóbbiakat a számviteli és a foglalkoztatási szabályok szerint kell nyilvántartani. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Elektronikus iktatókönyv használata esetén a módosításokat tartalmuk megőrzésével, naplózással dokumentálni kell. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. Elektronikus iratkezelési rendszer alkalmazása esetén az utólagos módosítás tényét a jogosultsággal rendelkező ügyintéző/ügykezelő azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell. A naplóban követhetően rögzíteni kell az eredeti és a módosított adatokat. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye. Az előzményt az irathoz kell szerelni. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az előzmény főszámára, rögzíteni kell az 56
iktatókönyvben az előirat iktatószámát, és az előzménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát. 4.4. Szignálás Az iratkezelő az érkezett iratot köteles az intézmény vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezeti egység már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez lehet továbbítani. Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. A szervezeti egység vezetője elrendelheti az irat bemutatás előtti iktatását. 4.5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Kiadmányozási joggal rendelkezik: intézményvezető, az előző helyettese, az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési rend szerint, illetve az SZMSZ-ben rögzített feladatkörökben, által megbízott ügykezelő, feladatkörében eljárva. A kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell az iskola nevét, székhelyét, a szervezeti egység nevét és címét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának olvasható nevét, beosztását, aláírását és az SZMSZ szerinti körbélyegző lenyomatát. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. Az iskola által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. 57
Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: - azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá - a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett az SZMSZ szerinti körbélyegző lenyomata szerepel. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a bélyegzőlenyomat. A kiadmányozott iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot kiadni. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról az Igazgatóság vezet nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a bélyegzők lenyomatát, valamint az elektronikus aláírás felhasználójának nevét, azonosítóját. 4.6. Expediálás Az iratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.). Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elektronikus irat elküldése időpontját dokumentálni kell. Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt – az elektronikus levélcíme megadása mellett – kifejezetten kéri. Amennyiben az elektronikus levél elküldése meghiúsul, az elektronikus irat papíralapú hiteles változatát hagyományos kézbesítési módszerrel kell megküldeni a címzettnek. A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre bocsátott feladókönyvet kell használni. A kézbesítő útján továbbított küldeményeket a – sorszámozással és hitelesítéssel ellátott – kézbesítő könyvbe kell bejegyezni. A címzett által történő átvételt abban kell igazolni. A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és küldeményeket az iratkezelő az illetékes szervezeti egységhez (személyhez) soron kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik. A szervezeti egységek, ügyintézők között ügyiratokat átadókönyvvel kell átadni. Az átadott iratokat újból iktatni nem szabad, nyilvántartásuk az eredeti iktatószámon történik. 58
Az iratkezelőnek határidős nyilvántartásba kell helyezni azokat az iratokat, amelyek meghatározott idő múlva vagy időközönként intézkedést igényelnek. Az ügyiraton előírt határidőt, az iktatókönyv „határidő” rovatába ceruzával be kell jegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartókban a számuk sorrendjében kell kezelni. A határidő lejárta előtti napon az ügyiratot ki kell emelni az irattartóból és az ügyintézőhöz kell továbbítani. 4.7. Irattárazás Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz – ha addig nem történt meg – hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Ezt követően be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe. Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelő jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különböző iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók. Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használatát a selejtezési idő lejáratáig vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Az iskola dolgozói, munkaköri feladataik teljesítése érdekében, hivatalos használatra kölcsönözhetnek az irattárból iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. Elektronikus iratok esetében a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az iratot. Amennyiben a felhasználó a saját gépéről nem éri el a megtekintendő iratot, akkor az irattár kezeléséért felelős ügyintézőnek kell gondoskodnia arról, hogy a jogosult felhasználó elektronikus úton megkapja a kért irat másolatát. 4.8. Selejtezés Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az ügyiratok selejtezését az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv 59
kettő példányát, az intézményvezető jóváhagyó záradékával együtt meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. A megsemmisítésről az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. 4.9. Levéltárba adás A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az iskola költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket – a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni. Az elektronikusan tárolt ügyiratok átadását a külön jogszabályban meghatározott formátum szerint kell elvégezni. 5. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. Az iskola alkalmazottai csak azokhoz az – akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt – iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. Hozzáférési jogosultságot az iratkezelést végző szervezeti egység vezetője határozhat meg. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: „Saját kezű felbontásra!”, „Más szervnek nem adható át!”, „Nem másolható!”, „Kivonat nem készíthető!”, „Elolvasás után visszaküldendő!”, „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.), o valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. A kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését. 6. Az adatkezelés- és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés- és továbbítás tekintetében irányadó jogi normák: 60
-
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, különösen is annak 41 – 44/B. §-ai, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a fenntartó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata.
Az intézmény, az általa ellátott közfeladatok teljesítése céljából kezeli azokat az adatokat, amelyekre a jogszabály feljogosítja, valamint – az előzőeken túlmenően – amelyeknek a kezeléséhez az érintett személy, kiskorúak esetén a szülő/törvényes képviselő írásban hozzájárult. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó hozzájárulást az elévülési idő végéig kell nyilvántartani. Az adatkezelés helye az Igazgatóság. A biztonságos adatkezeléshez szükséges feltételekről az intézményvezető köteles gondoskodni. Személyes adatok kezelésére kizárólag az a dolgozó jogosult, akit jogszabály, vagy a kinevezése szerint munkaköre és munkaköri leírása erre feljogosít. Az adatkezeléssel összefüggésben ügyelni kell arra, hogy - a vezetőnek nem minősülő alkalmazottak, csak a feladatellátásukhoz feltétlenül szükséges adatokat kezeljék, - az adatkezelést végző alkalmazottak az általuk felvett adatokat biztonságos helyen tárolhassák, beleértve ebbe a fizikai adathordozók elzárhatóságát, valamint az elektronikus adatok informatikai védelmét. Elektronikus adatok esetén, - az illetéktelen belső hozzáférés megakadályozásáról hozzáférési szintek (felhasználói jogosultságok) és jelszavak megadásával, - az illetéktelen külső hozzáférés megakadályozásáról a számítógépes hálózatot védő informatikai eszközök és programok segítségével, - az adatbázisok megőrzéséről és helyreállíthatóságáról pedig rendszeres mentéssel kell gondoskodni. Az elektronikus adatkezelés- és adatvédelem feltételeinek megteremtéséről és fenntartásáról, az intézményvezető által meghatározottak szerint a rendszergazda gondoskodik. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az adatkezelést végző személyeket – külön nyilatkozat nélkül is – titoktartási kötelezettség terheli az adatkezelés során tudomásukra jutott adatokról, kivéve, ha azokat a jogszabály szerinti rendben és személyeknek, illetve a felettesének kell továbbítania. A jogszabály által kötelezővé nem tett adatkezelést az intézményvezető, vagy a tagintézményvezető engedélyezhet, az intézmény tevékenységével összefüggő célra. Az adatkezeléshez be kell szerezni az érintett személy, kiskorúak esetén a szülő/törvényes képviselő önkéntes írásbeli hozzájárulását. Az önkéntes hozzájárulást megelőzően tájékoztatást kell adni az érintettnek az adatkezelés céljáról, terjedelméről, az adatokat feldolgozó és őrző személyről, valamint az esetleges adattovábbítás céljáról és terjedelméről.
61
Személyes adatok külső szervhez, személyhez történő továbbítására az intézményvezető és – erre vonatkozó meghatalmazás alapján – az általa meghatalmazott vezető, vagy más alkalmazott jogosult. Az intézményen belül adattovábbítás csak a felettes(ek) irányába történhet. A statisztikai célú adatszolgáltatásokért az érintett tagintézmény vonatkozásában a tagintézmény-vezetők felelősek. 7. A közérdekű adatok megismerésének rendje Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű adat megismerése iránti igényt írásban, vagy elektronikus úton lehet előterjeszteni, az intézményvezetőhöz címezve. A kérelmen fel kell tüntetni az adatigénylő nevét, lakóhelyét, és az igényelt közérdekű adatkört. Az adatigénylőnek történő írásbeli választ az Igazgatóság készíti elő – szükség esetén az adatkezelő tagintézmény bevonásával – és az intézményvezető írja alá. A válaszban rendelkezni kell az igény teljesítésével összefüggésben felmerült költségek viseléséről is. A kérelem elutasítása esetén, az adatigénylőt tájékoztatni kell az elutasítás okáról és a törvényben biztosított jogorvoslati lehetőségről.
62
Irattári terv Tétel Ügykör
Őrzési idő (év) Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető Személyzeti, bér- és munkaügy 50 Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 10 Fenntartói irányítás 10 Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 Belső szabályzatok 10 Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető Felvétel, átvétel 20 Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 Naplók 5 Diákönkormányzat szervezése, működése 5 Pedagógiai szakszolgálat 5 Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 Gyakorlati képzés szervezése 5 Vizsgajegyzőkönyvek 5 Tantárgyfelosztás 5 Gyermek- és ifjúságvédelem 3 Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Az érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozataira vonatkozó őrzési idő 1 Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum 5 Gazdasági ügyek
27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, határidő nélküli helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek Társadalombiztosítás 50 Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10 Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 5 A tanműhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 Szakértői bizottság szakértői véleménye 20 Költségvetési támogatási dokumentumok 5
63
3. sz. melléklet: Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskola könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai
1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXII. törvény (és a későbbi módosításai) Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és a későbbi módosításai) A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998. (IV.8.) MKM rendelete és a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete a tankönyvi nyilvántartás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 6/1994. (IV.13.) MKM rendelet a szakértői tevékenységről 10/1994. (V.13.) MKM rendelet a szakmai szolgáltatásokról A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről. 20/2012. EMMI rend.165. § (4), mely természetesen a nemzeti alaptanterv és a választott kerettantervek alapján készül, és szerves részét képezi az iskola helyi pedagógiai programjának. A pedagógiai szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről, intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (MK 2012/167.) A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény (MK 2012/164.) 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (MK 2012/132.) 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 16/2013.(II.28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 152/2014.(VI.6.) Korm. rendelet 90.§ 2. és 16. pontjában meghatározott a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet Az iskola pedagógiai programja. Ezen rendeletek értelmében az alábbi szabályzatot adom ki:
I. A könyvtár elnevezése, címe /1/ A könyvtár neve: Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola Könyvtára /2/ A könyvtár székhelye és címe: 6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9. /3/ A könyvtár létesítésének időpontja: 1960. 64
/4/ A könyvtár pecsétje: Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola Könyvtára II. A könyvtár fenntartása és felügyelete: /1/ A könyvtár fenntartója: a Földművelésügyi Minisztérium. /2/ A könyvtár ágazati felügyeletét a miniszter látja el. /3/ A könyvtár közvetlen felügyelete a Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola igazgatójának jog- és feladatköre. Ezt a jogkörét az igazgató helyettesre átruházhatja. E feladatkörében ellenőrzi:
A könyvtár használatának intenzitását a tanulók és a tanárok körében, továbbá a könyvtár használattal kapcsolatos nevelőmunkát valamennyi tantárgy oktatása érdekében; A könyvtár szolgáltatásait és azok kihasználtságát; A nevelőtestület és a könyvtáros együttműködését; A könyvtárhasználati órákat.
/4/ A korszerű, szervezett szakközépiskolai könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket a Könyvtár fenntartója biztosítja. Ezek pénzügyi fedezetét a könyvtáros tanár javaslata alapján - az iskola az éves költségvetésében tételesen megtervezi, és az intézmény fejlesztésével összhangban elkészíti a Könyvtár belső és külső feladatkörének ellátásához szükséges fejlesztési terveket, figyelembe véve a könyvtárnak a magyar könyvtári rendszerben betöltött szerepét.
/5/ A könyvtár legfontosabb működési feltételei a következők: a dokumentumbázis gyarapítását szolgáló, az évenkénti fejlesztéshez szükséges beszerzési összeg, mely az iskola költségvetésében biztosított, az állomány gyarapításával, feltárásával, használatba vételével kapcsolatos teendőket elvégző és a könyvtári tájékoztatást nyújtó szakmailag képzett, megfelelő létszámú személyzet, a költségvetésből biztosított keret az állomány gyarapítására, valamint a számítástechnikai eszközök fejlesztésére szolgáljon, a rendeltetésszerű működéshez szükséges megfelelő elhelyezés.
/6/ A könyvtáros tanár szakmai képzését, továbbképzését szervezett oktatásban, valamint tapasztalatcserékben való részvételét az iskola biztosítja. III. A könyvtár jellege és helye a könyvtári rendszerben /1/ A könyvtár az Iskola szervezetébe tartozó - annak oktató-, nevelő-, tudományos, valamint tanulmányi és közművelődéi munkáját segítő - önálló szervezeti egység. /2/ Feladatait tekintve korlátozott nyilvánossággal működő középfokú oktatási szakkönyvtár. Használóinak körét külön szabályzat határozza meg. /Könyvtárhasználati szabályzat/ /3/ Az Iskola könyvtára külön kölcsönző helyeket nem létesít, a speciális szakirodalmi igényeket kézikönyvtári letétek létesítésével elégíti ki. /4/ A könyvtár részt vesz a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Könyvtáros Tanárok Szervezete Bács-Kiskun Megyei Csoportjának munkájában. Az érdekelt könyvtárakkal együtt a Regionális szakirodalmi ellátás javítását célzó együttműködésen s ebben a minőségben elősegíti a regionális könyvtár szervező-koordináló tevékenységét. A könyvtár kapcsolatot tart a többi 65
iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. IV. A könyvtár feladatai /1/ A Nemzeti Alaptanterv az érettségi és a szakképzés követelményeire épülő iskolai könyvtár, /2/ A könyvtár feladata továbbá, hogy elősegítse az iskola oktató-, nevelő-, képző- és továbbképző, valamint tudományos kutató és gyakorlati munkáját. Ez magában foglalja mindazokat a könyvtári feladatokat, amelyek az oktatók és a tanulók szakirodalommal és szakirodalmi tájékoztatással való ellátására irányulnak. /3/ A könyvtár feladatainak megvalósítása érdekében az Iskola oktatási és kutatási feladatainak ismeretében:
Tervszerűen és folyamatosan gyűjti és megőrzi, feltárja, olvasótermi használat, kölcsönzés, és egyéb szolgáltatások útján az olvasók rendelkezésére bocsátja az Iskola jellegének megfelelő szakirodalmat, Tájékoztatást nyújt a dokumentumokról és szolgáltatásokról, Gyűjti, kiegészíti és nyilvántartja az Iskola történeti értékeinek dokumentumait, biztosítja a gyűjtemény használatát, Szóban és írásban szakirodalmi tájékoztató munkát végez, és közvetíti más könyvtárak, tájékoztatási intézmény szolgáltatásait, A szükségleteknek megfelelően fejleszti a könyvtári berendezéseket, felszereléseket, Közreműködik a tanulók könyvtárhasználati ismereteinek gyarapításában, a NAT szellemében tanórai foglalkozások keretén belül, Könyvtári eszközökkel részt vesz a közművelődési munkában, együttműködik mindazon szervekkel, testületekkel, melyek ezt a munkát szervezik, irányítják, Együttműködik a hazai könyvtári rendszeren belül más könyvtárakkal, s ennek keretében, kölcsönösségi alapon, szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve szolgáltatásokat nyújt más könyvtáraknak. Részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információ cserében A könyvtár biztosítja az egyéni és csoportos helyben használatot, Biztosítja a könyvtári dokumentumok kölcsönzését, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
/4/ Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek: Tanórán kívüli foglalkozások tartása, Dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, Tájékoztatást nyújtása az iskolai könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, Közreműködés az iskolai tankönyvellátás, megszervezésében, lebonyolításában, Muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények gondozása. /5/ A könyvtár jelen szabályzatában rögzített feladatokon túl egyéb feladatokkal csak az igazgató hozzájárulásával bízható meg. Az esetleges új feladatok a könyvtár rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatják. V. A könyvtár vezetése /1/ A könyvtár munkáját a könyvtáros tanár irányítja, akit az igazgató nevez ki. /2/ A könyvtáros tanár feladatai: 66
Irányítja és ellenőrzi a könyvtár egész működését. Végrehajtja a könyvtár feladatkörébe utalt, az éves és távlati munkatervekben rögzített feladatokat. Kidolgozza, és szükség szerint módosítja a könyvtár belső szabályzatait, s biztosítja a szabályokban foglaltak maradéktalan végrehajtását. Elkészíti a könyvtár munkatervét, és fejlesztési terveit, beszámolóit, jelenéseit. Biztosítja az érvényes szabályok szerinti a könyvtár gazdálkodásának rendjét, a könyvtári vagyon megőrzését, a könyvtár rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretek rendeltetésszerű felhasználását. A korszerű könyvtárvezetési elvek figyelembevételével kialakítja a könyvtár belső munkarendjét. Kapcsolatot tart mindazon szervezeti egységekkel, amelyek tevékenységéhez a könyvtár munkája kapcsolódik. Gondoskodik a könyvtár munka-, baleset- és tűzvédelmének megszervezéséről, illetve a vonatkozó szabályok megtartásáról. Könyvtári ügyekben ellátja a könyvtár képviseletét.
VI. A könyvtári állomány nyilvántartása és védelme /1/ A könyvtár köteles állományát pénzügyi és statisztikai szempontból megbízhatóan nyilvántartani, azt megfelelő raktári rendben tárolni, s megőrzéséről megfelelően gondoskodni. /2/ A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. /3/ Az állomány nyilvántartásával és védelmével kapcsolatos kérdésekben a 3/1975.VIII. 17./KM-PM sz. rendeletben és az ehhez kapcsolódó KM-PM együttes irányelvben (MK 1978. 9. sz.) foglaltak szerint kell eljárni. /4/ Az állomány nyilvántartásával és védelmével összefüggő eljárási szabályokat, feladatokat a könyvtár ügyrendi szabályzata tartalmazza, amely magában foglalja a leltári nyilvántartások vezetésével, az időleges megőrzésre beszerzett dokumentumok körével és ezek kezelésével, az összesített nyilvántartású dokumentumok körével kapcsolatos teendőket, feladatokat. VII. A könyvtár szolgáltatásai és a szolgáltatások igénybevétele /1/ A könyvtár állományát olvasó- és tájékoztató szolgálat fenntartásával bocsátja az olvasók rendelkezésére. Ennek érdekében az olvasók igényeinek megfelelő szolgáltatásokat alakít ki. /2/ A könyvtár alapszolgáltatásai a következők:
kölcsönzés az állomány meghatározott részéből a könyvtár használatára jogosultak számára; helyben olvasás biztosítása különös tekintettel a nem kölcsönözhető állományra; könyvtárközi kölcsönzés;
/3/ A könyvtár az olvasói igények jobb kielégítése érdekében egyéb szolgáltatásokat is kialakít. /4/ A könyvtár szolgáltatásait, igénybevételének módját, használóinak körét könyvtárhasználati szabályzat tartalmazza. /5/ A könyvtár köteles gondoskodni arról, hogy a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtárhasználat szabályait az olvasók megismerhessék. /6/ A könyvtár nyitva tartása kölcsönzési ideje: Hétfő:
7:45
-
14:30 67
Kedd:
7:45
-
14:30
Szerda:
7:45
-
14:30
Csütörtök: 7:45
-
14:30
Péntek:
-
12:00
8:00
VIII. A könyvtár szervezete /1/ A könyvtár biztosítja az egységes állománygyarapítást, feldolgozást, a speciális szakirodalmi igények kézikönyvtári letétek létesítésével való kielégítését. /2/ A kézikönyvtár rendeltetésszerű használatát a könyvtáros tanár biztosítja anyagi felelősség vállalása mellett. /3/ A könyvtár belső szervezeti rendjét a könyvtáros tanár alakítja ki, s ezt a könyvtár felügyeletét ellátó igazgatóhelyettes ellenőrzi. IX. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. X. Könyvtár pedagógiai tevékenység A könyvtáros tanár a nevelőtestülettel közösen elkészíti az iskolai könyvtár-pedagógiai programját. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért. Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat. Részt vesz a műveltségterületek tanterveinek, tanmeneteinek tervezésében, kiegészítésében, módosításában. Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés-folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait. A könyv- és a könyvtárhasználati ismeretek tanításán túl feladata még a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások, szakkörök ütemezése, gondos előkészítése. XI. Könyvtárhasználati szabályzat /1/ A könyvtár használóinak köre: A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola összes tanulója és dolgozója. /2/ A beiratkozás módja a bejelentőlapon történik, ami tartalmazza a beiratkozó összes adatát. A személyi adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül, a változás tényét bizonyító okirat bemutatásával kell bejelenteni. Az adatokban történt változás az intézményben kezelt nyilvántartás alapján is átvezethető. A személyes adatok nyilvántartásával összefüggésben az adatvédelmi törvény, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket be kell tartani. A kölcsönzés módja elektronikus. /3/ A könyvtár szolgáltatásai ingyenesek. A könyvtár szolgáltatásait használók kötelesek a könyvtárban lévő dokumentumok épségét megőrizni és visszaszolgáltatni a kölcsönzés lejártának napján. A kölcsönzés egy hónapra szól, és kétszer meghosszabbítható. 68
Minden diák a tanítás utolsó napjáig köteles a kikölcsönzött dokumentumokat visszahozni. A tanárok és az iskolák egyéb dolgozói pedig minden év végén, ill. az utolsó munkanapjukig szintén kötelesek a kikölcsönzött dokumentumokat visszaszolgáltatni a könyvtár számára. A használati idő – az előzetesen meghatározott használati időtől függetlenül – lejár a tanév végén, a tanulói, a foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor, valamint a kötelező leltári évben a leltár megkezdését megelőző napon. A használat határidejének eltelte után a használót írásban kell felszólítani a dokumentum visszavitelére, ennek elmaradása esetére a forgalmi értéken történő igényérvényesítésre történő figyelmeztetéssel. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumokat ugyancsak forgalmi értéken kell megtéríteni. A könyvtárhoz tartozó multimédiás ismerethordozókra minden felhasználó köteles különös gondoskodással megőrizni annak épségét, és használhatóságát. Ha az olvasó ezekben az eszközökben kárt tesz szintén köteles a teljes árát az iskolának megtéríteni. A könyvtár szolgáltatásai a nyilvántartási időn kívül más időpontban nem vehetők igénybe, és ott könyvtárhasználati óra, vagy egyéb foglalkozás nem tartható. XII. Szabályzat a Tankönyvtár állományának kialakításához és kölcsönzéséhez Tartós segédeszköznek tekinthető: 2. Tankönyv: a nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható. 3. Munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania. 4. Munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse, 5. Könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el. Amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához. 6. Használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv.
69
7. Tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata: 1. Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény értelmében a tanuló október 1-jei tanulói jogviszonya alapozza meg a normatív kedvezmény igénybevételének alapját, a jogosultságra vonatkozó igény módosítására a KELLO felületén az idei évben lehetőség lesz. 1. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló: esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást, amit igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. 2. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat 3. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 4. Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit 5. Nem kérhet az iskolaigazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel.
70
6. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 7. Az iskola igazgatója minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. 8. Az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
71
Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: címe: OM-azonosítója: I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: neve: osztálya:
lakcíme:
Tanulói azonosító száma:
diákigazolványszáma:
A szülő (törvényes képviselő) neve: lakcíme: száma:
személyazonosító iratának típusa:
azonosító
Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a nemzeti köznevelés tankönyvellátásának rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló. Ha az a)–e) pontok bármelyike vonatkozásában a kedvezményre jogosultság igazolása még nem történt meg, de annak fennállását az illetékes hatóság várhatóan a következő tanév első napjáig, de legkésőbb október 15. napjáig igazolja, akkor aláhúzással jelölje meg, hogy melyik jogcím alapján áll majd fenn a kedvezmény a tanuló esetében. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, az Igénylőlapon az I. Normatív kedvezmény iránti igény alatti a)–e) pontok közül 72
az általam megjelölt kedvezményre való jogosultságom ez év október 1-jén fennáll, annak változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. Kötelezettséget vállalok arra, hogy amennyiben a kedvezményre jogosultság igazolása az iskola felé a tanév október 15. napjáig részemről nem történik meg, úgy a kapott tankönyvek ellenértékét legkésőbb október 20-ig köteles vagyok befizetni. Hozzájárulásomat adom, a kedvezményre jogosultság igazolása, a kedvezmény folyósítása céljából, a kedvezmény igénybevételéhez szükséges mértékben, a jelen nyilatkozattal igényelt kedvezmény biztosításának, illetve ellenőrzésének időszakára, de legfeljebb az igénylés benyújtásától számított 5. naptári év végéig a tanulói, illetve szülői személyes adatok iskola általi kezeléséhez. Dátum: .................................... .................................................................. szülő
(törvényes
képviselő) vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetve a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen – nem. [Ha a szülő (törvényes képviselő) vagy nagykorú tanuló nem jelölte meg, hogy a jogosultság fennállásának igazolása a felmérésnél későbbi időpontban tud megtörténni.] Kelt: ....................................................... ........................................................... iskola igazgatójának aláírása
73
Tankönyvrendelés fontos szempontjai: a Nat-nak, a hatályos kerettanterveknek való megfelelés, a tartós tankönyvi ellátás biztosítása érdekében olyan könyv rendelése, amelynek a sorozata az 51/2012. évi kerettantervi rendeletnek megfelelően a felsőbb új évfolyamok szempontjából belépő évfolyamokon is biztosított, tanulói létszámnak megfelelő, a könyvtári állomány figyelembevételével megállapított mennyiségű tankönyvet rendelt az intézmény. Az iskolai tankönyvrendelés rendje: A tankönyvrendelés határideje: április utolsó munkanapja. A tankönyvrendelés módosításának határideje: május 15 - június 30. A pótrendelés határideje: augusztus 21 - szeptember 8. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani, amennyiben erre az iskolában lehetőség van. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának a 23. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. 7. § A miniszteri rendelet 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket – a munkafüzetek kivételével –, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány-nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend által megállapított tankönyvellátási 74
szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának. (5a) Ha a tanuló vagy a pedagógus az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” A tartós használatra szánt tankönyvek és egyéb taneszközök (továbbiakban segédletek) kezelése: Elhelyezés: A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az iskolai könyvtár elkülönített részében, vagy külön helyiségben történik. Nyilvántartás, kölcsönzés, tájékoztatás:
A tartós használatra szánt segédletek nyilvántartása és kölcsönzésbe adása az iskolai könyvtáron keresztül, lehetőleg számítógépes rendszerrel történik. Felelőse a könyvtáros tanár, aki e munkájához segítséget kap a tankönyvfelelőstől, az osztályfőnöktől és a szaktanároktól. A tankönyvtári állományt külön gyűjteményként kezeljük, és az érvényben lévő könyvtári rendelet (3/1975. sz. KM-PM) időleges beszerzésére szánt dokumentumaira (brosúra) vonatkozó előírások szerint tartjuk nyilván. A segédletek átvételét más könyvtári dokumentumok kölcsönzéséhez hasonlóan igazoljuk. A könyvtár rendeltetésszerű működése érdekében a tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzésére a tanév elején, visszaadásra a tanév végén kerül sor. Egyegy osztály tankönyveinek, egyben történő felvételének és leadásának megszerzéséért közvetve a könyvtáros tanár, és közvetlen az osztályfőnök felelős. A tartós használatra kiadott segédletekre vonatkozó tudnivalókra az osztályfőnök készíti fel a szülőket és a tanulókat, de az iskola írásban is tájékoztatást adhat a dokumentumokkal kapcsolatos szabályozásról. A felsorolt dokumentumok az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás, kiemelés, kivágás, szakadás, stb. nélkül) a tanév végén visszaadandók. Amennyiben a dokumentum visszaadásakor további használatra nem alkalmas, vagy család szeretné megtartani, az alábbi térítést köteles megfizetni a használó:
- 1 év használat után a beszerzési ár 75 %-ának befizetésével, - 2 év után 50 % befizetésével, - 3 év után 25 % befizetésével Amortizációs idő A fentiek figyelembevételével az amortizációs időt az alábbiak szerint határozzuk meg: -
Tankönyvek esetében: 3 év,
-
Egyéb segédletek esetében: 4 év
A térítési díjakkal kapcsolatos tudnivalók: 75
-
A térítési összegek beszedéséért a pénztáros a felelős. A behajthatatlan követeléseket igazgatói engedéllyel tanévenként le kell selejtezni. Tankönyveket az iskolai könyvtárból csak a leselejtezés után lehet megvásárolni az iskolavezetés által megállapított egységáron.
XIII. Záró rendelkezés A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros tanár feladata, aki köteles: - A jogszabályok változása esetén, továbbá - Az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskola könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. A könyvtár gyűjtőköre és könyvtári állomány gyarapítása 1. A könyvtár középfokú oktatási és szakkönyvtári minőségében gyűjti az iskolában oktatott és kutatott tudományok, diszciplínák, továbbá mindezek határterületi tudományainak hazai és külföldi irodalmát a megkívánt mértékben és mélységben. 2. A szakközépiskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak: - az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák; - alapvető művek a pszichológia, pedagógia és a társadalomtudományok köréből; - az iskolában oktatott szakmai tárgyaknak megfelelő tudományok szakirodalmát, figyelembe véve az oktatók igényeit; - a tantervben megjelölt házi- és ajánlott olvasmányok, valamint a magyar és a világirodalom klasszikusainak gyűjteményes munkái; - a szabad idő kulturált eltöltéséhez szükséges értékes szórakoztató irodalom; - tankönyvek, tanári segédkönyvek; - iskolapolitikai dokumentumok, az iskola névadójának művei, illetve a róla szóló irodalom, az iskola tanárainak és volt tanulóinak művei; - gyűjtőkörnek megfelelő folyóiratok; - multimédiás ismerethordozók; - az angol, és német nyelvű könyvek, figyelembe véve a nyelvtanárok igényeit; - a könyvtárhoz tartozó szakirodalom, tájékoztató segédletek, szabványok, könyvtárhasználatra nevelés módszertani segédletei; - mindig az aktuális dokumentumokat kell gyűjteni és megőrizni, a szakterületeknek megfelelő avulási időt figyelembe véve. 1. A könyvtár állománya vétel, csere és ajándék útján gyarapodik. A könyvtár tervszerűen és folyamatosan megvásárolja az e célra biztosított pénzügyi forrásokból a kereskedelmi forgalomba kerülő hazai és külföldi kiadványokat, s igyekszik begyűjteni a kereskedelmi forgalomba nem kerülő szakirodalmi dokumentumokat is. 2. Ennek érdekében kapcsolatot kezdeményez és tart fenn olyan intézményekkel, szervezetekkel, amelyek ajándék vagy csere útján a könyvtár számára hasznos kiadványokat tudnak adni. 3. A könyvtár megőrzés, használat, továbbá kiadványcsere céljára megkap minden iskolai kiadványt az igazgató által meghatározott példányszámban.
76
4. Az iskolában bármilyen pénzügyi forrásból származó szakirodalom egységes könyvtári állományt alkot, amely része a könyvtári gyűjteménynek. 5. Az iskolai könyvtárba, a gyűjtőkörbe nem tartozó anyag még ajándékként sem kerülhet. 6. Az állomány gyarapítására szolgáló összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A könyvbeszerzésre fordítható pénzösszeg úgy álljon az iskola illetőleg a könyvtáros rendelkezésére, hogy az év folyamán fokozatosan felhasználható legyen. 7. A vásárlás egész évben folyamatosan történjék elsősorban – a költségvetési összeg 50%-ának erejéig – Könyvtárellátó Közhasznú Vállalattal kötött szerződés alapján. Az iskolai könyvtáraknak ügynöktől könyvet vásárolni nem szabad. A könyvbeszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros tanár felelős, tudtán kívül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más könyvtári dokumentumokat (2. pont) senki sem vásárolhat. A katalógusok szerkesztési szabályzata Raktári katalógus A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállításának rendjét. Minden esetben a raktári lapon kell jelölni a dokumentumokról elhelyezett (besorolásiadat, ETO-jegyzet) katalóguscédulák helyét. A raktári lapokat a raktári lapon kell jelölni a dokumentumokról elhelyezett (besorolásiadat, ETO-jegyzet) katalóguscédulák helyét. A raktári lapokat a raktári jelzetek alapján kell elrendezni, azon belül betűrendben. A raktári kartotékokat osztólappal kell tagolni (betűrend és szakcsoportok). Betűrendes leíró katalógus szerkesztése A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik. Szakkatalógus A katalógus építése a szabványokban rögzítettek alapján történik. A szakkatalógusok elengedhetetlen része a betűrendes szakrendi mutató. Katalógus gondozása A katalógus folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: -
A katalógusok építése közben észlelt hibákat azonnal ki kell javítani, A katalógusok bővülésével új oszlopokat kell készíteni, A törölt művek céduláját haladéktalanul ki kell emelni.
A könyvári állomány feltárásának alapdokumentumai - A katalógus szerkesztése: útmutató az iskolai és kis közművelődési könyvtárak számára /Rácz Ágnes – Bp. OPKM. Könyvért, 1987. – 110 p. - Könyvtári raktározási táblázatok /szerk. és összeáll. Rónai Tamás, szerk. Varga Ildikó/ 8. Átdolg. Kiad. – Bp. OSZK KMK. 1989. – 140 p.
77
A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző Iskola Gyűjtőköri szabályzata Az iskola könyvtárosa a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével a vonatkozó rendeletek és útmutató segítségével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával végzi. A beszerzésre fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős, hozzájárulása nélkül a könyvtár számára dokumentum nem vásárolható. A gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtár állományába. Alapja Az iskola pedagógiai programja, intézményi filozófiája a könyvtár sajátos helyzete és funkciórendszere. Gyűjteményjelleg A különböző dokumentumtípusok a raktári rend, ill. a funkcionális szempontból elkülönített állományrészek, a kézi és segédkönyvtári állomány, a kölcsönzési állomány, a pedagógiai gyűjtemény a periodikumok, a nem hagyományos dokumentumok (audiovizuális, számítógépes), esetleges letétek és az iskola külön gyűjtemény egységes egészet, az iskolai könyvtár gyűjteményét alkotja. Az iskolai könyvtárban minden dokumentumból egy prézens példány biztosításával érhető el, hogy az érdekeltek teljes körét ki lehessen elégíteni. Mivel a könyvtár jellegéből adódóan az állomány 60-70 %-át a kölcsönözhető könyvek teszik ki. A gyűjtőkör részletezése, a gyűjtés szintje és mélysége. Teljességgel egyetlen szaktudomány, tantárgy, műveltségterület irodalmát sem gyűjthetjük, de az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a feladataink ellátáshoz szükséges ismerethordozók köre megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. Évente kívánatos 300-400 cím beszerzését anyagi forrásaink nem teszik lehetővé így ezt igyekszünk pályázati és ajándékozás és a tankönyvtámogatás fennmaradó összegéből bővíteni. Elsősorban az oktatást-tanulást, képzést és az adott korosztály nevelését segítő, kiegészítő középszintű információhordozókat gyűjtünk. Iskolánkban a technikus képzés miatt a felsőszintű információhordozókat is gyűjteni kell. Ezek tartoznak állomány fő gyűjtőkörébe. Minden területen elsőbbséget élveznek a lexikális-enciklopédikus szintű ismerethordozók. Ezek alkotják a kézi- és segédkönyvtár gerincét, mely az állomány 10-15 %-a. Ide soroljuk még az egyéb nagy információs értékű ismerethordozókat. Részletezés A szabályzás az ETO tudományterületinek felel meg. A gyűjtemény tartalmi arányai jelenleg kielégítők, ennek fenntartása irányadó. Szak- és ismeretterjesztő irodalom: a teljes állomány 65 %-a. A továbbiakban az arányok feltüntetése a szak- és ismeretterjesztő irodalomra vonatkozik. 0./ Általános művek: 4 % Lehetőleg minden olyan általános tájékoztató eszköz (lexikon, enciklopédia, adattár, monográfia), amely szerkezetében, felépítésében, tartalmában újat is hoz.
78
Alapvetően mérlegelendő szempont, hogy milyen mértékűek és jellegűek az átfedések. Ez a többi szakterületnél is érvényes. Könyvészeti, sajtótörténeti ismerethordozók – válogatással – melyek több tantárgyhoz, műveltségterülethez is kapcsolhatók és a könyvtáros munkájához elengedhetetlen segédletek, melyeknek aránya az állomány 2 %-a. Olyan jelekkel, szimbólumokkal foglalkozó művek, melyek szintén több tantárgyhoz, szak- és műveltségterülethez (mint a kommunikáció, vallások-mitológiák, művelődéstörténet, művészetek, hagyományok, embertan stb.) kapcsolhatók = erős válogatással. A szakterület kiegészítő dokumentumai alapos mérlegeléssel gyűjthetők. 1./ Filozófia. Pszichológia. Erkölcs. Esztétika: 5 % Kiemelten gyűjtendők a személyiségfejlesztést, erkölcsi nevelést, metakommunikációt és a lelki higiénét ismertető dokumentumokat. A tudományterület alapvető fontosságú lexikonjai, enciklopédiái, szakszótárai, - különös tekintettel a korszerű megközelítésre és az ifjúságnak szóló feldolgozásokra, elsősorban gyűjteményes művek, de egyes filozófusok, pszichológusok munkásságát reprezentáló dokumentumok is, valamint egyéb – feladataink ellátásához szükséges – ismerethordozók, tartalmi teljességgel, de alapos válogatással szerzendők be. 2./ Vallások, mitológiák: 3 % A jelenlegi állomány széleskörűen tartalmazza, a szükséges kézi- és segédkönyveket, az általános tájékoztató eszközökkel, az oktatás szempontjából legjelentősebb mitológiákat több megközelítésben is, a nagy világvallások szent könyveit és az azokhoz rendelhető információhordozókat, a zsidó-keresztény kultúra ismerethordozóit, hasonmás kiadásokat (Bibliák) és elégséges kölcsönzési állományt. Alapos mérlegeléssel, alapvető szempontok figyelembevételével folytatandó a gyűjtés. 3./ Társadalomtudományok: 8 % Társadalomtudományi alapművek, a korszerű szociológiai, szociográfiai, közgazdasági, politikai, jogi - elsősorban állampolgári ismeretekre, valamint az oktatásügy szabályozására vonatkozó – ismerethordozók, pedagógiai szakirodalom, ezen belül kiemelten a tanulást, nevelést segítő információhordozók gyűjtési szintűknek megfelelő kiegészítést, felfrissítését kézikönyvtári és kölcsönzési anyaggal egyaránt megfelelően válogatva kell gyűjteni. Nem hiányozhatnak a különböző felvételi tájékoztatók, de a már említett okok és korlátok miatt 1 prézens és esetleg 1-1 kölcsönzési példányra szorítkozunk. Néprajzi gyűjteményünknél elsőbbséget a hagyományőrző, mesterségeket, kézműves technikát bemutató ismerethordozók. Gyűjtjük az illemtankönyveket és a részterület egyéb információhordozóit, alapos mérlegeléssel. 5./ Természettudományok: 8 % A természettudományi állomány – figyelembe véve a részterületeket és azok arányát – kiegyenlített, és felmerülő igényeknek megfelel. Ennek fenntartása, kiegészítése a feladat. Beszerzendő minden olyan kézi – és segédkönyv, lexikon, enciklopédia, atlasz, tudománytörténet, határozó, példatár, stb., amely ennek a követelménynek és a fentebb említett alapelveknek megfelel. Kiemelten gyűjtjük a környezet- és természetvédelem ismerethordozóit. Széleskörűen gondoskodni kell a kölcsönzési állományról is. 6./ Alkalmazott tudományok: 10 % 79
Iskolánk profiljából adódóan a 630-as jelzettől a 640-es jelzetig mezőgazdasági és állattenyésztési témakörbe tartozó dokumentumok kiemelten gyűjtendők, a teljesség igényével. Gyűjteni kell ezekhez a területekhez kapcsolódó összes olyan dokumentum, szakirodalmat, amely nélkülözhetetlen nemcsak a mindennapos használatra, hanem az érettségire és a szakmai vizsgára is. A technikus képzés miatt a magasabb szintű szakirodalom gyűjtése elengedhetetlen, nagyobb mélységben, de a szaktanárok tanácsait figyelembe véve válogatva. Fokozott figyelmet kell fordítani az orvostudomány, egészségügy ismerethordozóira, amely beszerzésénél alapvető szempont az életmód-alakítás, egészséges életre való nevelés. A felhasználható dokumentumokat széleskörű válogatással, a többi területhez viszonyítva több kölcsönözhető anyaggal kell gyűjteni. A technika, technikatörténet, számítástechnika dokumentumait mérlegelő válogatással gyűjtendők, hogy kielégíthető legyen a műveltségterületekhez kapcsolódó igények. Korlátozottan – alapos megfontolás alapján – gyűjtjük még a 640-49-es jelzetű (háztartás, szakácskönyv stb.) információhordozókat, tekintettel a művelődéstörténeti vonatkozásra, az életmód-alakítás, családi életre nevelés feladataira. 7./ Művészetek, sport: 6-7 %A művészetek minden ágának alapvető ismerethordozóit nevelésfilozófiánk és a könyvtárhasználatra épülő iskolai feladatok magas száma miatt – elsősorban kézikönyvtári szinten – széles merítéssel, megközelítő teljességgel gyűjtendők a lehetőségeink függvényében formai korlátok nélkül, de az átfedéseket alaposan mérlegelve. Fő gyűjtőkörünkhöz tartoznak a művészeti életutak feldolgozásai, a kölcsönözhető állomány figyelembevételével. A sport információhordozói közül elsősorban az összefoglaló szintű művek, lexikonok, adattárak és a sportágak szabálykönyvei gyűjtendők erős válogatással. 8./ Nyelvi- és irodalomtudomány: 9+10 % A teljes személyiségfejlesztés, a kommunikációs- és anyanyelvi nevelés, valamint a kiemelkedően nagyszámú iskolai feladat miatt a szakterület ismerethordozóinak gyűjtése széleskörű. Az egy- és kétnyelvű szótárak állománya kevés ennek pótlása a legfontosabb feladatok közé tartozik. Minden alapvető általános nyelv- és irodalomtudományi, a magyar nyelvre és irodalomra, valamint a világirodalomra és más népek irodalmára (az utóbbi válogatással) vonatkozó kézi- és segédkönyv összefoglaló és gyűjteményes mű, jó színvonalú tömörítmények, monográfiák, műelemzések, amelyek lehetővé teszik a középiskolai és felvételi követelmények magas színtű teljesítését is. Az idegen nyelvek tanulásához szükséges segédletek, tankönyvek válogatással, az igényekhez igazodva gyűjtendők, de nem szerzünk be munkafüzeteket és kifejezetten egyéni felhasználásra szánt anyagokat. (indokolt esetben a mellék gyűjtőkörbe utalva)
9./ Földrajz, Életrajz, Régészet, Történelem: 20-25 %
80
A Honismereti (5-6 %) kézi- és segédkönyvek – adattárak, címtárak és egyéb gyűjtemények, összefoglaló művek – albumok is válogatással – és az ezeket kiegészítő anyagok, formai megkötés nélkül, amelyek alkalmasak a tágabb és szűkebb hazai megismertetésére, széleskörűen beszerzendők. Külön figyelmet kell fordítani a régióra, a megyére és a városra vonatkozó információhordozókra. Földrajztudomány (4-5 %) Beszerzendők a tudományterület kézikönyvtári minősítésű ismerethordozói válogatva, beleértve a természeti, gazdasági és regionális, földrajzi összefoglaló és alapműveit. Az országokat bemutató nagy útikönyvek teljes körűen, a városokat bemutatók válogatással szerezhetők be, a nagy- és kisatlaszok lehetőleg teljes körűen, a turista várostérképek válogatással. A nagy utazásokról, felfedezésekről szóló monográffiák és útleírások válogatva, az egyéb útleírások – ugyancsak válogatással – a mellék gyűjtőkörbe utalva szerezhetők be. Életrajzok. Családtörténeti. Címertan … (3 %) Elsősorban a nagy életrajzi, családtörténeti lexikonok, adattárak, Ki kicsoda jellegű információhordozók gyűjtendők – a helyi jelentőségűeket is beleértve – formai és terjedelmi megkötöttségek nélkül a kézikönyvtárba. A történelmi jelentőségű lovagrendekről, a nemzeti jelképekről, (címerek, zászlók) tájékoztató dokumentumok széleskörűen, de válogatással gyűjtendők. Történelem és segédtudományai (10 %) A szakterület fontossága a nevelés területén, valamint információhordozóinak a tantárgyi követelmények kielégítésén túli, számos műveltségterületen való felhasználhatósága miatt a gyűjtési szintnek megfelelő a lehető legteljesebb körű beszerzésre kell törekedni. Figyelembe kell venni a tanulmányi versenyek, pályázatok, felsőfokú felvételi követelmények igényeit is. A kézi- és segédkönyvtár állománya mellett nagy súlyt kell helyezni a kölcsönözhető dokumentumok gyűjtésére is. Figyelemmel kezeljük és anyagi lehetőségeink függvényében széleskörűen, gyűjtjük a művelődéstörténet körébe sorolható információhordozókat beleértve a nem hagyományos dokumentumokat is. A kézikönyvtárba helyezzük el a bármely szakterülethez tartozó, nagy művelődési értéket képviselő hasonmás kiadásokat, melyek alapos megfontolással, korlátozottan szerezhetők be. Szépirodalom. Ifjúsági és gyermekirodalom: A fő gyűjtőkörbe soroljuk az iskolatípustól meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat, a megfelelő példányszámban, a különböző tankönyvekben és oktatási segédletekben hivatkozott, illetve ajánlott olvasmányokat, a tan- és műveltséganyagot kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó szép- és ifjúsági irodalmat (történelmi, társadalmi és életregények.). Széleskörűen, de alapos megfontolással gyűjtjük a magyar- és világirodalom kiemelkedő és jelentős alkotásait, szerzőket, korokat, műfajokat igényesen reprezentálva. Gyűjthetők – nagyon válogatva - az egyetemes művelődési és irodalmi értéket képviselő nép- és műmesék, filozófiai, ill. tanmesék, antológiák. Gyűjteni kell a világ- és magyar irodalmi vers- és vegyes műfajú antológiákat, szerzői összes és válogatott verseket – elsősorban a tanítási anyagokban szereplő költőkét. 81
Tankönyvtári gyűjtemény A tankönyvtári állományt külön gyűjteményként kezeljük, és az érvényben lévő könyvtári rendelet (3/1975. sz. KM-PM) időleges beszerzésre szánt dokumentumaira (brosúra) vonatkozó előírások szerint tartjuk nyilván. A tankönyvtári állomány a fő gyűjtőkörbe kell besorolni. Az állandóan változó tankönyvek miatt az iskolában használt tankönyveket, tanítási segédleteket, tanári segédkönyveket, nem lehet tételesen felsorolni, példányszámban megadni. Tankönyvtári szabályzat részletezése lásd. 14. oldalon. A mellék gyűjtőkörbe soroljuk általában az ifjúsági regényeket, a tudományos, fantasztikus irodalom előző pontba nem tartozó részét, a kuriózum jellegű ismerethordozókat, a tudományos – szak- és ismeretterjesztő irodalomnak a fő gyűjtőkörbe nem tartozó, de az azt kiegészítő, érdeklődésre számot tartó részét, mely alapos megfontolással és válogatással gyűjthető. Nem kerülhetnek be a gyűjteménybe: hitbuzgalmi dokumentumok, lektűrök, szappanoperák, pornográf, szadista, mazochista anyagok, silány irodalom – formai megjelenéstől függetlenül – krimik (kivéve a műfaj nagy klasszikusait), és olyan szintű információhordozók, amelyek semmilyen szempontból nem érik el, vagy magasan meghaladják a gyűjtés szintjét, és amelyek olyan szakterületek speciális ismerethordozói, melyek nem tartoznak iskolánk profiljába, és nem illenek bele nevelői tevékenységünkbe. A gyűjtőkör formai oldala A tartalmi szabályozás szempontjainak formai megjelenésétől, kiadvány típustól függetlenül a teljes gyűjteményben érvényesülni kell. I./ Írásos nyomtatott dokumentumok A./ Könyvek: az állomány domináns része B./ Periodika: külön költségből, kb. felét a könyvtárellátónál történő előfizetéssel szerezzük be, igénybe véve pályázati lehetőségeket is. Napilapok: legalább 3 különböző felfogású országos napilap és a helyi sajtó. Hetilapok, folyóiratok: legalább 20 féle (kívánatos 60-70 folyóiratféleség beszerzésére nincs módunk). A szakterületnek megfelelően (mezőgazdaság), kb. 5-10 féle periodika van a könyvtárban. Törekedni kell arra, hogy a szakterületeknek megfelelő szinten és arányosan legyenek képviselve, többlet példányokat a többi folyóiratféleségeknél nem tudjuk biztosítani. A felmerülő kölcsönzési igényeket fénymásolással elégítjük ki. Nem köttetjük, de megőrizzük a szakperiodikákat. II./ Kéziratok: - az iskolai szabályzat pedagógiai programja, munkatervei - a Kocsis Pál külön gyűjtemény részét képező dokumentumok. III./ Nem hagyományos információhordozók
82
Kívánatos, hogy a gyűjtemény egészéhez mért százalékos arányok növekedjenek (jelenleg 78%). Külön költségkeretből szerzendők be. A./ Audiovizuális dokumentumok: Elsősorban a műveltséganyagokhoz kapcsolódó hang- és videokazetták (jelenleg ezek nem a könyvtárban találhatók meg). B./ Számítástechnikai ismerethordozók: A tartalmilag a könyvtár fő gyűjtőkörbe sorolható információhordozók közül azok gyűjtendők, amelyek: - Kiegészítik a meglévő könyvállományt - Könyvalakba nem hozzáférhetőek - A tanulást ismeretközvetítéssel és készségfejlesztéssel egyaránt segítik. Kocsis Pál Külön Gyűjtemény Az iskola névadójáról létrehozott külön gyűjteménybe nyert elhelyezést formai és tartalmi megkötöttség nélkül minden, ami Kocsis Páltól származik, vagy vele kapcsolatban hozzáférhető. Azokból a kézikönyvekből, amelyekben szerepel – lehetőség szerint egyet a külön gyűjteményben is el kell helyezni. Egyéb dokumentumokat, amennyiben csak egy példány van belőle, a külön gyűjteményben kell elhelyezni.
Kecskemét, 2016. augusztus 27.
Könyvtáros
tanár
Igazgató
83
4. sz. melléklet: Munkaköri leírás minták 1. Pedagógusok munkaköri leírás mintája MUNKAKÖRI LEÍRÁS (amely a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés szerinti Tájékoztató része)
Közalkalmazott neve:
…
Munkavégzés helye: Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző iskola Munkakör megnevezése:
PEDAGÓGUS
Munkaidő:
heti … óra
Munkakör betöltésének feltétele:
tanári végzettség
Közvetlen felettese:
munkavégzéssel érintett intézmény vezetője
Általános munkaköri feladatok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 62. § (1) bekezdés alapján alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy -
-
-
-
-
nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a tanuló tanulmányait érintő lehetőségekről, a tanuló testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,
84
-
-
-
a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
A Kntv. 62. § (5) bekezdés alapján heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető, illetve a munkavégzéssel érintett tagintézmény-vezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni (kötött munkaidő), míg a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A Kntv. 62. § (6) bekezdés alapján a heti teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el számára, míg a kötött munkaidő fennmaradó részében a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Munkavégzése során köteles - a munka-, tűz- és vagyonvédelmi előírásokat betartani, - az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen, a vonatkozó kezelési előírásoknak, használati útmutatónak megfelelően használni, épségüket és állagukat megőrizni, továbbá megőriztetni, - a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokat megőrizni, és azokkal elszámolni, - az esetlegesen pénzügyi ügyintézéssel járó feladatok teljesítése során a bizonylati rendet betartani. Pótlékra jogosító különös munkaköri feladatok -
osztályfőnöki munkaközösség-vezetői …
Egyéb különös munkaköri feladatok -
…
85
Az előzőekben meghatározott általános és különös munkaköri feladatokon túlmenően köteles eleget tenni az intézményvezető, és a munkavégzéssel érintett tagintézmény-vezető eseti utasításainak.
Kelt: …, 201… ________________________ intézményvezető munkáltatói jogok gyakorlója
A munkaköri leírást átvettem: Kecskemét, 20____ év ____ hó ____ nap
________________________ közalkalmazott aláírása Kapják: -
közalkalmazott
-
munkaügyi nyilvántartás
-
munkavégzéssel érintett intézmény
-
Irattár
Osztályfőnöki kiegészítés: - Tervezi a tanév nevelési feladatait. - Megismeri az osztály tanulóit, személyiségüket, figyelemmel kíséri képességeik alakulását. - Tapasztalatokat szerez óralátogatásai során osztálya tanulóiról, mind gyakorlati, mind elméleti foglalkozásokon, kollégista tanulóit figyelemmel kíséri. Az osztályában tanító nevelők munkáját nevelési szempontból koordinálja. - Kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák-önkormányzati vezetőségével, - biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, - Ellátja az osztálynaplóval, bizonyítványokkal, törzskönyvvel, ellenőrzőkkel kapcsolatos teendőket. - A tanulók egyéni problémáit figyelemmel kíséri. 86
-
-
-
A késésekkel és mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása, kimutatás készítése havonta. Fegyelmezőintézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, illetve az arra érdemes tanulók dicsérete. Tanulmányi kirándulások előkészítése, szervezése, vezetése. A pályaválasztás, munkavállalás, továbbtanulás segítése. A félévi és év végi konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, Előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos tevékenységében, Közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, Részt vesz osztálya műsorainak előkészítő munkálataiban és lebonyolításában (gólyaavató, szalagavató, ballagtatás, ballagás, egyéb soros iskolai műsorok stb.) Minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését Folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, Minden év szeptemberének 10. napjáig elkészíti a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a naplóba Folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat Megkülönböztetett figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 10 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, A záró konferenciák napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Kiemelten felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, Bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, Maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, Bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, A hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
87
2. Szakoktató munkaköri leírás mintája MUNKAKÖRI LEÍRÁS (amely a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés szerinti Tájékoztató része) Közalkalmazott neve:
…
Munkavégzés helye: Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző iskola Munkakör megnevezése:
SZAKOKTATÓ
Munkaidő:
heti … óra
Munkakör betöltésének feltétele:
szakmai végzettség
Közvetlen felettese:
munkavégzéssel érintett szervezeti egység vezetője
Munkaköri leírás ……………..……… szakoktató részére -
Éves tanmenetet készít az érvényes tantervek alapján Megszervezi a gyakorlatokat, gondoskodik a szakszerű és biztonságos munkavégzésről. A tanév kezdetén és minden új témakor kezdetén ismerteti, számon kéri és regisztrálja a munkavédelemmel kapcsolatos tényeket. Szakmailag és pedagógiailag előkészíti a gyakorlati foglalkozásokat, hatékony módszerekkel segíti a tanulókat az ismeretanyag elsajátításában. Folyamatosan vezeti a tanulmányi naplót /beírás, kimaradás, hiányzás, osztályzatok, haladási napló./ A tanulók munkáját szóban és érdemjegyekkel értékeli, sikeres előmenetelüket pedagógiai módszerekkel motiválja. Oktatóterületét /műhely, gépszín, gyakorlóterület, szaktanterem/ rendezett, tiszta, esztétikus állapotban tartja. A rábízott eszközöket, szerszámokat, gépeket, oktatási segédanyagokat óvja, őrzi, védi és biztosítja szakszerű használatukat, karbantartásukat. Ellátja az "ügyeleti rend" szerinti ügyeletes feladatit. Szükség esetén helyettesíti távollévő kollégáit, a közvetlen vezetője beosztása alapján. Törekszik a gazdaságos munkavégzésre és oktatásra, tanítványait is takarékosságra neveli. Példamutatásával, életmódjával, viselkedésével segíti a tanulók neveltségi szintjének növelését, intelligens, érdeklődő személyiségének kialakulását. Tájékoztatja a szülőket a tanuló szakmai előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Szükség esetén közreműködik a tanuló felelősségre vonásánál, fegyelmi eljárásoknál. Szaktudását, pedagógiai módszereit rendszeresen és tudatosan fejleszti Gondoskodik a saját és a tanulók pontos munkaidő betartásáról. Közreműködik a nyári gyakorlatok szervezésében és ellenőrzésében. Részt vesz az értekezleteken, tevékenykedik az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken.
88
2. A nem pedagógusok munkakörben foglalkoztatottak munkaköri leírás mintája MUNKAKÖRI LEÍRÁS (amely a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés szerinti Tájékoztató része)
Közalkalmazott neve:
…
Munkavégzés helye: Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakképző iskola Munkakör megnevezése:
…
Munkaidő:
heti … óra
Munkakör betöltésének feltétele:
…
Közvetlen felettese:
munkavégzéssel érintett intézmény vezetője
Általános munkaköri feladatok
… (általános jellegű megfogalmazás). Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, -
…, …
Munkavégzése során köteles a munka-, tűz- és vagyonvédelmi előírásokat betartani, az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen, a vonatkozó kezelési előírásoknak, használati útmutatónak megfelelően használni, épségüket és állagukat megőrizni, továbbá megőriztetni, a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokat megőrizni, és azokkal elszámolni, az esetlegesen pénzügyi ügyintézéssel járó feladatok teljesítése során a bizonylati rendet betartani. Pótlékra jogosító különös munkaköri feladatok -
… 89
Egyéb különös munkaköri feladatok … Az előzőekben meghatározott általános és különös munkaköri feladatokon túlmenően köteles eleget tenni az intézményvezető, és a munkavégzéssel érintett tagintézmény-vezető eseti utasításainak. Kelt: …, 201… ________________________ intézményvezető munkáltatói jogok gyakorlója A munkaköri leírást átvettem: Kecskemét, 20____ év ____ hó ____ nap ________________________ közalkalmazott aláírása Kapják: közalkalmazott munkaügyi nyilvántartás munkavégzéssel érintett tagintézmény Irattár
90