Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1058-as számú bevalláshoz Jogszabályi háttér • A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), • a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), •

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.),

• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásokról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.), • az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA), • a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény, • az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény.

1

Általános tudnivalók A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő a járulék és tagdíj kötelezettségeiről a 1058-as számú bevallást csak elektronikus úton teljesítheti. A NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a nyomtatvány, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy a legfrissebb verziószámú kitöltési útmutató alapján a nyomtatvány legfrissebb verzióját szíveskedjen kitölteni. A bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkező és erről az állami adóhatósághoz a T180-as lapon bejelentést tevő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, biztosított mezőgazdasági őstermelő, vagy az elektronikus bevallásra feljogosított állandó meghatalmazottjuk nyújthatja be. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a 1058-as bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1008-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó alanya a 1001. sz. bevalláson szerepeltetett kötelezettségek bármelyikének, de adókötelezettsége nem keletkezett a tárgyidőszakban, akkor a nullás bevallás helyett bevallási kötelezettségének az „NY” jelű „Nyilatkozat” kitöltésével és elküldésével is eleget tehet.) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az állami adóhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége (például bevallási, befizetési kötelezettsége)1 nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén benyújtandó bevallásra.2 A főfoglalkozású egyéni vállalkozó – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó főfoglalkozású egyéni vállalkozóit is – nem nyújthat be „NY” jelű nyilatkozatot. Minimálbér a Tbj. alkalmazásában: a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege.3 1

Art. 14. § (1) bekezdés Art. 31. § (6) bekezdés 3 Tbj. 4. § s) pont 2

2

(A minimálbér összege a Tbj. alkalmazásában 2010. január hónapra vonatkozóan még 71 500, február hónaptól kezdődően már 73 500 forint.) Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek lebonyolítására szolgáló számlaszámok és adónemeik jegyzéke a NAV honlapján, a „Számlaszámok” menüpont alatt található. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános tudnivalók Egyéni vállalkozó a Tbj. alkalmazásában: - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, - a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, - az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász, - az egyéni szabadalmi ügyvivő, - a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, - a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó. Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.4 Szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.5 Csak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, valamint az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő szüneteltetheti tevékenységét. Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól.6 Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.7

4

Tbj. 10. § (1) bekezdés a) pont Tbj. 8. § d) pont 6 Art. 14. § (8) bekezdés 7 Art. 14. § (9) bekezdés 5

3

A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig: • fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat) és egyéb adatokat a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: evaadózó) főfoglalkozású egyéni vállalkozót is (főfoglalkozású az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított és választása alapján egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében), • fizeti meg és vallja be a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat) és egyéb adatokat az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (az az egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat vagy társas vállalkozóként is biztosított és a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti), ha van vállalkozói kivétje, átalányadózó egyéni vállalkozó esetén van átalányban megállapított jövedelme, • fizeti meg és vallja be a járulékokat (tagdíjat) az egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő evaadózó egyéni vállalkozó, aki a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig: • fizeti meg és vallja be a járulékokat (tagdíjat) az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, ha van eva adóalapja, • fizeti meg és vallja be a járulékokat (tagdíjat) az az evaadózó egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, ha van eva

4

adóalapja.8 Soron kívül kell benyújtania a bevallást (és ennek okát a főlap (B) blokkjában a Bevallás típusa kódkockánál kell jelölnie) az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha: • az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, • e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint • az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti.9 A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak (az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) a saját személyére vonatkozó 2010. évi járulék és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét a 1053-as számú bevallásban kell teljesítenie. Az evaadózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulék bevallási kötelezettségét a 1043-as számú bevallásban kell teljesítenie. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó általános tudnivalók Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki saját gazdaságában az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, - valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is az Szja. tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.10 Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek. A bevallás benyújtásának gyakorisága és határideje Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig: 8

EVA 22. § (8) bekezdés Art. 33. § (3) bekezdés e) pont 10 Szja. tv. 3. § 18. pont 9

5

• fizeti meg és az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal vallja be a mezőgazdasági őstermelő a saját személyére vonatkozó járulékokat (tagdíjat).11 A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, - ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy - ha az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.12 Például ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek - aki nem minősül tevékenységét kezdőnek - a 2009. évben nem volt ebből a tevékenységből bevétele, akkor a 2010. évben nem kell bevallást benyújtania és járulékot sem kell fizetnie, kivéve, ha magasabb összeg után vállalta a járulékok megfizetését. Jogkövetkezmények A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási késedelembe esik, vagyis ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az állami adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően teljesítette és késedelmét nem mentette ki.13 A pótlólag benyújtott bevallás késedelme esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.14 A magánszemély adózó (ideértve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét nem teljesíti.15 A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság az adózót – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta.16 Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírásággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért

11

Tbj. 50. § (4) bekezdés Art. 31. § (9) bekezdés 13 Art. 172. § (1) bekezdés b) pont 14 Art. 172. § (6) bekezdés 15 Art. 172. § (1) bekezdés c) pont 16 Art. 172. § (7) bekezdés 12

6

szankcionálható.17 A bevallás pótlása, a hibásnak minősített bevallás javítása, az adózói javítás (helyesbítés), önellenőrzés A bevallás pótlása A 2010. év valamely hónapjával/negyedévével kapcsolatosan a határidőig benyújtani elmulasztott bevallásokat az elévülési időn belül ezen a bevalláson kell pótolni. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni.18 A pótlólagos bevallást az „eredeti” (alap) bevallásnál leírtak szerint kell elkészíteni. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható. Annak a biztosított egyéni vállalkozónak, illetve biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki magán-nyugdíjpénztár tagja, a 2010. 09. hónapra és az azt megelőző időszakra, illetve a 2010. III. negyedévre és az azt megelőző időszakra vonatkozóan 8, illetve 1,5 százalékos mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve a tagdíjat pótolnia. A magán-nyugdíjpénztár tag biztosított egyéni vállalkozónak a 2010. 10. havi és az ezt követő időszakra vonatkozó, magán-nyugdíjpénztár tag biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 2010. IV. negyedévre vonatkozó pótlást a 9,5 százalék nyugdíjjárulék, és a nulla százalékos mértékű tagdíj figyelembevételével kell elvégeznie. Az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás javítása Az Art. 34. § (1) és (6) bekezdése alapján az állami adóhatóság megvizsgálja az adóbevallás helyességét, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás a járulékfizetési kötelezettség vagy az járulék-visszafizetés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően a bevallást ismételten be kell küldenie. Ebben az esetben a főlap AZONOSÍTÁS (A) blokkjában található kódkockába be kell írnia az eredeti, az állami adóhatóság által hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját, amely a javításra történő felhívást tartalmazó elektronikus levélben található meg.

17

Art. 172. § (10) bekezdés Art. 164. § (1) bekezdés

18

7

Adózói javítás (helyesbítés) Amennyiben az adózó az Art. 34. § (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani, akkor nem töltheti ki a hibásnak minősített bevallás vonalkódja kódkockákat. A NAV által elfogadott bevallás benyújtását követően ugyanarra az időszakra a bevallás ismételt benyújtása adózói javításként (helyesbítésként) történhet. Adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely – kötelezettségváltozást nem eredményező – adat tekintetében tévedett vagy a vonatkozó bevallás időszaka megváltozott. Az adózói javítást (helyesbítést) a bevallás főlapján a (B) blokkban a bevallás jellege kódkockában „H”-val kell jelölni. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz az adózónak a saját személyére vonatkozó összes helyes adatot teljeskörűen közölnie kell. Hibás az az adózói javítás (helyesbítés), amely nem tartalmazza az adózóra, az adott időszakra vonatkozó valamennyi adatot. Az egyik adózói javítás (helyesbítés) típus, amikor azonosításhoz szükséges adatot kíván javítani az adózó (ilyen például a név, a születési hely). Az értékadatok bármelyikének (értékadatnak tekintendő minden olyan adat, amely a 1058-01-01-es, illetve 1058-01-02-es lapon szerepel) adózó általi javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok közlésével az adott tábla összes értékadatát ismételten közölni kell (tehát nemcsak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot). Abban az esetben, ha az adózói javítás (helyesbítés) érinti a 105802-es lapot, úgy erre is az előbbiek vonatkoznak. Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség-változást eredményez, önellenőrzésről beszélünk és az önellenőrzésnél leírtak szerint kell eljárni. Az „adózói javítás (helyesbítés)” megnevezés a korábbi évek „helyesbítés” szóhasználatának felel meg. A bevallás javítását (helyesbítését) a javítani kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével, az adott időszakban érvényes bevalláson kell benyújtani. (Tehát például a 2009. év vonatkozásában a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 0958-as nyomtatványt kell használnia.) Önellenőrzés Az önellenőrzés bevallása megszakítja az elévülést, ha az adókülönbözet az adózó 8

javára mutatkozik.19 Bármely hónapra/negyedévre benyújtott 1058-as számú „eredeti" (alap) bevallás adatainak önellenőrzésére a 1058-as bevallást kell használni. Önellenőrzésnek minősül, ha az adózó az adott bevallási időszakra vonatkozóan a bevallásban feltüntetett járulék, járulékalap összegét utóbb, az ellenőrzés megkezdését megelőzően helyesbíti.20 Az a módosítás minősül önellenőrzésnek, amely során a járulék és/vagy a járulékalap összege változik. Abban az esetben, ha a bevallott és később korrigált járulék-kötelezettség különbözete nulla, az nem minősül önellenőrzésnek, „csupán" adózói javításnak. Amennyiben a helyesbítő bevallás egyúttal önellenőrzésnek is minősül, úgy ezt a főlap (B) blokkjában a bevallás jellegénél „O”-val, az ismételt önellenőrzést „I”-vel kell jelölni. Az önellenőrzés esedékességét is a főlap (B) blokkjában, az erre szolgáló kódkockákban kell feltüntetni. A főlap (B) blokkjában található, a tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka kódkockába 1-est kell írnia az egyéni vállalkozónak, ha az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas, és az alap bevallásában 21, 26, 36, 38-as kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, az adózói javítást és az önellenőrzést is el kell végezni. Az adózó bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallás benyújtására előírt határidőt követően módosíthatja. Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők. Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. Az állami adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont járulék a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzési pótlékkal kapcsolatos előírásokat az Art. 168169. §-ai tartalmazzák. Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével kell elvégezni. Az adóellenőrzés jogerős határozatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni. Azok az adózók, akik visszaigénylési jogukkal élni kívánnak, a visszaigényléssel kapcsolatos rendelkezést külön (a 17. számú átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez) nyomtatványon tehetik meg. Az önellenőrzéssel kapcsolatos további információk a 1058-03 jelű lap 19

Art. 164. § (2) bekezdés Art. 49. § (1) bekezdés

20

9

kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatóak. A kitöltést segítő „Pótlékszámító segédprogram” a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található. Annak a biztosított egyéni vállalkozónak, illetve biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki magán-nyugdíjpénztár tagja, a 2010. 09. hónapra, illetve a 2010. III. negyedévre és az azt megelőző időszakra vonatkozóan 8, illetve 1,5 százalékos mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve a tagdíjat önellenőriznie. és az önellenőrzés során kimutatott tagdíj befizetése továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számla javára történik. A magán-nyugdíjpénztárt megillető önellenőrzési pótlékot, illetve késedelmi pótlékot szintén a magán-nyugdíjpénztár számára megnyitott önellenőrzési pótlék, illetve késedelmi pótlék beszedési számlára kell megfizetni. A magán-nyugdíjpénztár tag biztosított egyéni vállalkozónak a 2010. 10. havi és az ezt követő időszakra vonatkozó, a magánnyugdíjpénztár tag biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 2010. IV. negyedévre vonatkozó önellenőrzést a 9,5 százalék nyugdíjjárulék, és a nulla százalékos mértékű tagdíj figyelembevételével kell elvégeznie. Az egyéni vállalkozó járulék és tagdíj kötelezettsége Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető 2004. évi XXX. törvény 2004. május 1-jei hatályba lépésétől (a továbbiakban: a csatlakozás napja) a közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK tanácsi rendelet a szociális biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok, így a Tbj. koordinációját is szabályozzák. A közösségi rendelet határozza meg, hogy az unión belül mozgó munkavállalók, egyéni vállalkozó esetében mely tagország jogszabályait kell alkalmazni. E szabályok szerint Magyarországon kell járulékkötelezettségét teljesítenie: • a Magyarország területén önálló vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek, még abban az esetben is, ha másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel, • annak, aki szokásosan Magyarország területén dolgozik egyéni vállalkozóként és egy másik tagállam területén végez tevékenységet, feltéve, hogy a másik tagállamban a munkavégzés időtartama a 12 hónapot várhatóan nem haladja meg. (Ha a munkavégzés időtartama előre nem látható körülmények miatt túllépi az eredetileg meghatározott időtartamot és meghaladja a tizenkét hónapot, - annak a tagállamnak a hozzájárulásával, melynek területére az érintett személy a munka elvégzése céljából belépett - az egyéni vállalkozó továbbra is a vállalkozás helye szerinti tagállam jogszabályainak Magyarország esetében a Tbj. - hatálya alá tartozhat), 10

• annak, aki két vagy több tagállam területén végez önálló vállalkozóként tevékenységet, de Magyarországon lakóhellyel rendelkezik és tevékenységének egy részét Magyarországon folytatja. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 3 százalék. A 3 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.21 Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magán-nyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék, magán-nyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék. A magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke 8 százalék. A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény 2010. november 3-ától hatályos rendelkezése szerint a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, a tagdíj mértéke 0 %. Erre tekintettel a 2010. október, november és december havi, (illetve a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozónak a 2010. IV. negyedévre vonatkozó) járulékalap után teljesítendő fizetési kötelezettségét már eszerint kell teljesítenie az egyéni vállalkozónak, vagyis a 9,5 %-os mértékű nyugdíjjárulékot a magán-nyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozónak is az NAV Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára kell befizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó vállalt tagdíj-kiegészítést, azt továbbra is az érintett magán-nyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell megfizetni. A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék mértéke 7,5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék. 21

A 2010. január 1-jétől hatályos járulékmértékeket a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 10-éig könyvelt vállalkozói kivétre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

11

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, a tagdíjat és egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot a társadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. 2010. január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 20420 forint22, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x 20420 Ft) 7453300 forint. 23 A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határt a kieső idő naptári napjainak számával csökkenteni kell. Például az egyéni vállalkozó 2010. március 2-ától április 30-áig (60 napra), augusztus 1-jétől 15-ig (15 napra) és december 10-től 19-ig (10 napra) összesen 85 napra táppénzben részesült. Az éves járulékfizetési felső határt csökkenteni kell 85 x 20420 = 1735700 forinttal, tehát legfeljebb 5717600 forint után kell nyugdíjjárulékot fizetni. (A természetbeni egészségbiztosítási járuléknak és pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, továbbá a munkaerő-piaci járuléknak nincs felső határa.) A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő főfoglalkozású egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja), • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, • fogvatartott, • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti. Nem köteles a keresőképtelenség időtartama alatt járulékot fizetni az az 22

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 70. § (1) bekezdés A 2010. január 1-jétől hatályos járulékmértékeket a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 10-éig könyvelt vállalkozói kivétre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 23

12

átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. A járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Az az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozata alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a tevékenységre jellemző kereset, illetőleg - az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a Tbj. 31. § (4) bekezdésében említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja az Szja. tv. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset. A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.24 Szokásos piaci érték: az az ellenérték – ideértve a tevékenység piaci viszonyoknak megfelelő díjazását is –, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket többféle – az Szja. tv. 3. §-ának 9. pontjában meghatározott – módszerrel is meg lehet határozni. A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni vállalkozó az Szja. tv. 3. §-ának 9. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazhatja.25 Az egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző keresete meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról feljegyzést kell készítenie. A feljegyzéseket az adózással összefüggő iratokként az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. 26 Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási 24

Tbj. 4. § q) pont R. 2/A. § 26 Szja. tv. 16. § (8) bekezdés 25

13

járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. (A tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki a járulékfizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben meghatározottak szerint teljesíti.)27 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet, kivéve, ha e kötelezettsége alól az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. §-ának (1) bekezdése alapján mentesítették. A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó esetében a járulékok (tagdíj) alapja havonta a tevékenységre jellemző kereset. Az evaadózó egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.28 A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. Ebben az esetben a 10JNY nyilatkozaton vagy a 1058-as számú bevallás „NY” lapjának (A) blokkjában vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Ha az evaadózó egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan a 1058/NY lap (A) blokkjának 2-3. sorában tehet nyilatkozatot. A biztosított főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a 2011. adóévre vonatkozó magasabb járulékalap választására irányuló nyilatkozatát a 1058/NY lap (A) blokkjának 4. sorában teheti meg. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó (tevékenységét kezdőnek minősül az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig) a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci, 27

Tbj. 29. § (6) bekezdés Tbj. 29/A. § (1) bekezdés

28

14

valamint nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhót megelőző hó első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a Tbj. 31. § (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozóra. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a bevallásában (1058/NY lap (A) blokkjában) nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányban megállapított jövedelem alapulvételével fizeti meg.29 Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. A társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az EVA-ban meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha - az – átalányadózónak nem minősülő – egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.30 Az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozó ez utóbbi jogviszonyában nem kötelezett a 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Nem fizet 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik.31 A Tbj. 25/A. §-a b) pontjának alkalmazásában 2010. február 1-jétől nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van,32 ezért nem mentesül a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék 29

Tbj. 29. § (7) bekezdés Tbj. 31. § (3)-(4) bekezdés 31 Tbj. 25/A. § b) pont 32 R. 5/G. § 30

15

megfizetése alól az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik és munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van. Az egyéni vállalkozónak a 2010. adóévre vonatkozó 14 és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulását a 1053-as bevallásban kell bevallania. A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége A mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve - az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, - az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat, - a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.33 A nem biztosított mezőgazdasági őstermelő nem nyújthatja be a 1058-as bevallást. A mezőgazdasági őstermelő életkortól függetlenül kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását annak megállapítása érdekében, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet. A nyomtatvány a www.onyf.hu weboldalról letölthető. A szolgálati idő elismerési kérelem személyesen, illetve postai úton nyújtható be, továbbá az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek elektronikus ügyintézés keretében is előterjeszthetik. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki pályakezdőnek minősül (Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogvi33

Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pont

16

szonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét), a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni és tagdíjat fizetni. A magán-nyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelőnek írásban be kell jelentenie a magánnyugdíjpénztárnak, ha tagdíj-kiegészítést vállal (a tagdíját legfeljebb a tagdíjalap 10%-áig egészítheti ki) vagy azt meg kívánja szüntetni. 2010. január 1-jétől a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) fizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 20420 forint, - kieső idő nélkül - évi (365 naptári nap x 20420 Ft) 7453300 forint. A mezőgazdasági őstermelő nem köteles nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül (kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja), katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott. Ha a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 2010. adóévre vonatkozóan van százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége, azt a 1053-as bevallásban kell bevallania. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét - ide nem értve a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőket - az határozza meg, hogy az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a bevételi értékhatár számításánál - vagyis annak eldöntésekor, hogy az őstermelő a minimálbér vagy a bevételének 20%-a után fizet-e járulékot - kell figyelmen kívül hagyni. Az adóévet megelőző év bevételére nézve a 1058/NY lap (B) blokkjában kell nyilatkoznia a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek. A nyugdíj-biztosítási járulék mértéke 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék. A 2 százalékos egészségbiztosítási járulékból a 17

természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék. A biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékkötelezettség szempontjából 4 csoportba sorolhatók: 1. Az a mezőgazdasági őstermelő, aki tevékenységet kezdőnek minősül, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 %-os mértékű nyugdíjbiztosítási, a 1,5 %-os természetbeni és a 0,5 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 4 %-os természetbeni és a 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A 2010. I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 % és a tagdíj mértéke 8 %. 2010. IV. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 9,5 % és a tagdíj mértéke 0 %. 2. Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az előző évi bevétele meghaladta a 8 millió forintban meghatározott bevételi értékhatárt, a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 24 %-os mértékű nyugdíjbiztosítási, a 1,5 %os természetbeni és a 0,5 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 4 %-os természetbeni és a 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. 2010. I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 % és a tagdíj mértéke 8 %. 2010. IV. negyedévre vonatkozóan a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 9,5 % és a tagdíj mértéke 0 %. 3. A Tbj. 30/A. § (1) bekezdésétől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, vagyis a 2009. évben a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2010. I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot, 2010. IV. negyedévre vonatkozóan 0 % tagdíjat és 9,5 % nyugdíjjárulékot fizet. A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ának egytizenketted részét kell figyelembe venni.

18

Ha az őstermelő bevételének 20%-a a járulékalap, az Szja. tv. szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja. tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minősülnek, nem kell járulékot fizetni. Például, ha az egyéb feltételek teljesülése esetén 2010. január 1-jétől járulékfizetésére kötelezett (támogatásban nem részesült) mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele 2009-ben 1200000 forint volt, akkor a bevétel 20%-a, 240000 forint lesz a járulékok alapja. Ennek egytizenketted része, 20000 forint a havi, 60000 forint pedig a negyedéves járulékalap. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2009-ben a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, 1058-as bevallás 01-02-es lapjának 2025. soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. 4. A biztosított mezőgazdasági őstermelő - az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele összegétől függetlenül - a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat (tagdíjat, tagdíjkiegészítést) a Tbj. 30/A. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg.34 Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév első negyedévére vonatkozó bevallásában, a 1058/NY lap (B) blokkjában nyilatkozik a magasabb járulékalap választásáról, ekkor a vállalt magasabb összeg lesz a járulékok alapja. Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelő bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot és az adóév I. negyedévéről elkészített bevallásában azt nyilatkozta, hogy a tárgyévet megelőző évi bevétele 20%-ánál magasabb összeg után fizeti a járulékokat, akkor a vállalt járulékalap után a nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, továbbá a nyugdíjjárulék (tagdíj), a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulék bevallása és megfizetése kötelező. Annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalta, hogy a járulékokat a Tbj. 30/A. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után fizeti meg, a 01-02es lap 1-12. soraiban kell bevallania járulék (és tagdíj) kötelezettségét. A bevallás lapjai 34

Tbj. 30/A. § (3) bekezdés

19

1058

Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről

1058/NY

Nyilatkozatok

1058-01-01 Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék és tagdíj kötelezettségeiről 1058-01-02 Bevallás a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről 1058-02

A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő jogviszonyára vonatkozó adatok

1058-03

Önellenőrzés

1058-04

Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály A 1058-as főlap kitöltése AZONOSÍTÁS (A) blokk

Az azonosító adatokat a bevallási időszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. Az adózó adóazonosító jele Kitöltése kötelező! Az adózó adószáma Az egyéni vállalkozó tölti ki! Az Áfa-törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet végzőnek adószámmal kell rendelkeznie, részére az adószám kitöltése kötelező! (Nem válik áfa adóalannyá az olyan mezőgazdasági termelő sem, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban tevékenykedik ugyan, de tevékenysége nem terjed ki terméknek vagy szolgáltatásnak a saját nevében, ellenérték fejében történő értékesítésére. A családi gazdaság tagjai, a közös őstermelésben résztvevők közül csak az a személy válik áfa adóalannyá, aki saját nevében értékesítést végez.) Ennek megfelelően a nem áfa adóalany biztosított mezőgazdasági őstermelő részére (aki nem rendelkezik adószámmal) az adóazonosító jel kitöltése kötelező. 20

Az őstermelői igazolvány száma Az őstermelői igazolvány száma rovat kitöltése az őstermelői igazolvánnyal rendelkező biztosított mezőgazdasági őstermelő részére kötelező! Hibásnak minősített bevallás vonalkódja Az adatot csak elektronikus javító bevallás esetében kell kitölteni az állami adóhatóságtól kapott kiértesítő levélben feltüntetett vonalkód alapján. Amennyiben az Art. 34. § (7) bekezdése alapján akarja a bevallását kijavítani (helyesbíteni), akkor nem töltheti ki a vonalkód beírására szolgáló kódkockákat. Családi gazdaság nyilvántartási száma A családi gazdálkodást vállalkozói igazolvány birtokában végző egyéni vállalkozó és az a biztosított mezőgazdasági őstermelő tölti ki, aki családi gazdaság tagja. Regisztrációs okirat száma A biztosított mezőgazdasági őstermelő részére a regisztrációs okirat száma rovat kitöltése abban az esetben kötelező, ha regisztrált mezőgazdasági őstermelő. Az adózó családi neve, utóneve A rovatok kitöltése kötelező! Az adózó előző családi neve, utóneve A rovat kitöltése akkor kötelező, ha a bevallási időszakban történt a névváltozás. Az adózó születési családi neve, utóneve A rovatok kitöltése kötelező! Az adózó állampolgársága Ezt a rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitöltenie az egyéni vállalkozónak és a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek. Az adózó neme A rovat kitöltése kötelező! Férfi esetében az arra szolgáló kódkockába az 1-es, nő esetében a 2-es számot kell szerepeltetni. Anyja születési családi neve és utóneve, az adózó születési helye és ideje A rovatok kitöltése kötelező! Az adózó lakóhelye, illetve székhelye, telephelye - A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek itt kell feltüntetnie a lakóhelyét. - Az egyéni vállalkozónak itt kell közölnie székhelyét, telephelyét.

21

Az adózó levelezési címe Akkor kell ezt a rovatot az egyéni vállalkozónak kitöltenie, ha a levelezési címe nem azonos az adóköteles tevékenység folytatására megjelölt székhellyel, telephellyel. Az ügyintéző telefonszáma, neve Ügyintézőként annak a személynek a telefonszámát és nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította és a bevallás esetleges javításába bevonható. (B) blokk Bevallási időszak - A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék és tagdíj tekintetében az adott tárgyhónap, - az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató (a továbbiakban: másodfoglalkozású) evaadózó egyéni vállalkozó esetében az adott tárgynegyedév, - a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége tekintetében az adott tárgynegyedév. Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége a bevallási időszakon belül változik, a bevallást a teljes hónapra kell benyújtania és annyi 01-01-es és 02-es lapot tölt ki, ahányféle foglalkoztatás minősége kóddal a tárgyidőszakban rendelkezett. A 01-01-es és 02-es lapokat a biztosításban töltött idők szerinti bontásban, az alkalmazás minősége kód feltüntetésével kell kitölteni. Abban az esetben, ha a főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben akár csak egyetlen napig volt másodfoglalkozású, akkor az erre az időszakra fizetendő és a bevallásban közlendő járulék összegét a tárgynegyedévet követően tudja megállapítani és bevallani, így a jogviszonyváltásoktól függetlenül a tárgynegyedév teljes időszakára kell a bevallást benyújtania. Ha a többes jogviszonyban álló evaadózó egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben főfoglalkozásúvá válik, akkor a tárgyhavi bevallását a teljes bevallási időszakra (főfoglalkozásúvá válása hónapjának kezdő napjától a hónap utolsó napjáig) kell benyújtania. A negyedéves bevallás 1058-02-es lapján a biztosításban töltött idő mezőben nem szerepelhet a főfoglalkozású jogviszonyban eltöltött biztosítás időtartama, mert azon időszakra havi bevallásra kötelezett az evaadózó egyéni vállalkozó.

22

Amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő foglalkoztatás minősége a tárgynegyedéven belül változik, a bevallást a teljes tárgynegyedévre kell benyújtania és annyi 01-02-es és 02-es lapot kell kitöltenie, ahányféle foglalkoztatás minősége kóddal a tárgynegyedévben rendelkezett. A 01-02-es és 02-es lapokat a biztosításban töltött idők szerinti bontásban, az alkalmazás minősége kód feltüntetésével kell kitölteni. Az önellenőrzés esedékessége Az önellenőrzést tartalmazó bevallást a tévedés feltárását követő 15 napon belül kell benyújtani. 2012. január 1-jét követően benyújtott bevallás esetén az önellenőrzés esedékessége dátuma nem lehet kitöltött, kivéve, ha 2011. december 31-ig benyújtott önellenőrzését az adóhatóság értesítése alapján javítja (javító bevallásként nyújtja be). Ebben az esetben a hibásnak minősített bevallás vonalkódjának is kitöltöttnek kell lennie. Bevallás jellege - Adózói javításnak (helyesbítés) „H” van helye, ha az adózó a bevallás benyújtását követően utóbb észlelte, hogy a bevallás kitöltésekor bármely – kötelezettségváltozást nem eredményező – adat tekintetében tévedett. - Az a módosítás minősül önellenőrzésnek „O”, amely során a járulékalap és/vagy a járulék összege változik. - Ha ugyanazon időszakra vonatkozóan ismételten ad be önellenőrzést, akkor azt „I”-vel kell jelölnie. Bevallás gyakorisága Havi gyakorisággal „H” kötelezett a bevallás benyújtására a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, negyedéves gyakorisággal „N” kötelezett a bevallás benyújtására a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő. Bevallás típusa (az egyéni vállalkozó soron kívüli bevallási kötelezettségét kiváltó esemény). Soron kívül kell a bevallást benyújtania és annak okát – az alábbiakban felsorolt kódok figyelembevételével – jelölnie az egyéni vállalkozónak a bevallással még le nem fedett időszakról, ha „A" átalakulás, „E" az egyéni vállalkozó e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, „S" az egyéni vállalkozó e tevékenység folytatására való jogosultsága szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti.

23

A tévesen benyújtott bevallás önellenőrzésének oka Csak az egyéni vállalkozó töltheti ki! A kódkockába írjon 1-est (nyugdíjazás miatt jogviszony megszűnése), amennyiben az alapbevallását úgy nyújtotta be, mintha még nem lett volna nyugdíjas és az alapbevallásában 21, 26, 36, 38-as foglalkoztatás minősége kódot szerepeltetett. Abban az esetben, ha a kódkockába 1-est írt, ne feledkezzen el az adózói javítás és az önellenőrzés elvégzéséről sem! Az egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége kódjai a 2. számú függelékben találhatók. Amennyiben a pótbevallás, helyesbítés (önellenőrzés) benyújtásának időpontjában már nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, úgy a főlapon a „Jelölje X-szel, ha a bevallás benyújtásának időpontjában már átlépett/visszalépett a Tb. nyugdíjrendszerbe” mező kitöltése kötelező! Ha magánnyugdíjpénztári tagsága a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépés/visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. Ideértve azt az esetet is, ha tévesen tagdíjat vallott be annak ellenére, hogy nem volt magánnyugdíjpénztárnak tagja.35 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépett/visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-jét követő bevallási időszakra benyújtott pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.36 A fenti esetekben a bevallást úgy kell kitöltenie, mintha a tárgyidőszakban nem lett volna magánnyugdíjpéztárnak tagja. (C) blokk Jelölje „X”-szel, hogy a bevallást kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, vagy egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, ill. közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő evaadózó egyéni vállalkozóként, vagy biztosított mezőgazdasági őstermelőként nyújtja be. 35 36

Tbj. 56/D. § (1) bekezdés Tbj. 56/D. § (2) bekezdés

24

Ha a mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozóként biztosított, akkor a bevallást egyéni vállalkozóként kell kitöltenie! Az adózó társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ száma) Itt kell feltüntetni a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő TAJ számát. Az állami adóhatóság a biztosított TAJ számát kizárólag az Art. 16. § (5)-(6), valamint 52. § (7) bekezdésének, továbbá a Tbj. 39. § (6) bekezdésének alkalmazása során, az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére történő adatszolgáltatás teljesítése céljából kezelheti.37 1058/NY Nyilatkozatok A fejlécben az adóazonosító jel és az adószám rovat kitöltése kötelező! (A) blokk Az (A) blokkban (1-7. sor) a biztosított mezőgazdasági őstermelő nem tehet nyilatkozatot. A tevékenységet kezdő főfoglalkozású egyéni vállalkozó nyilatkozata 1. sor: Jelölje X-szel, ha a tárgyhónapban a minimálbért meghaladó kivétje, illetőleg az átalányban megállapított jövedelme alapulvételével kívánja megfizetni a járulékokat. Ha a tárgyhónapban a tevékenységet kezdő főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért és a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányban megállapított jövedelem alapulvételével kívánja megfizetni, akkor ezt a kódkockában „X”-szel kell jelölnie.38 Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó nyilatkozata (2-4. sor) 2. sor: A tárgyévi időszakra a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap utáni járulékfizetés kezdete. Ha az evaadózó egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.39 37

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 203. § (1)-(2) bekezdés Tbj. 29. § (7) bekezdés 39 Tbj. 29/A. § (4) bekezdés 38

25

Tehát ha a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó évközben főfoglalkozásúvá válik, akkor a már főfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozóként kitöltött tárgyhavi bevallásában nyilatkozhat arról, hogy milyen időponttól és milyen összeg után választja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. 3. sor: A tárgyévi időszakra a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapot meghaladó havi járulékalap összege. Ebben a sorban kell feltüntetnie, hogy milyen, a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapot meghaladó összeg után kíván járulékokat fizetni. 4. sor: A 2011-es adóévre a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapot meghaladó havi járulékalap összege. Az evaadózó egyéni vállalkozó a 2011. adóévre a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a Tbj. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb járulékalap után kíván társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási (tagdíj) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni. A nyilatkozat az adóévre szól, amelyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallással egyidejűleg kell a NAV-hoz benyújtani.40 A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határ egy naptári napra meghatározott összegének (20420 forint) naptári évre számított összege (7453300 forint) után fizetheti meg. A társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó nyilatkozata (5-6. sor) 5. sor: A tárgyévi időszakra nyilatkozom, hogy legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettségemet társas vállalkozóként teljesítem. Az erre szolgáló kódkockában jelölje „X”-szel, ha a 2010. évben legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. (Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg.41) 6. sor: A társas vállalkozás adószáma Amennyiben a 2010. évben legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, akkor a társas vállalkozás adószáma rovat kitöltése kötelező! Az egyéni vállalkozó nyilatkozata 7. sor: Annak a munkáltatónak az adószáma, ahol a bevallási időszakban munkaviszonyban áll és munkáltatója a 1008-as havi bevallás benyújtására kötelezett. 40

Tbj. 29/A. § (3) bekezdés Art. 49. § (1) bekezdés

41

26

A rovat kitöltése kötelező. (B) blokk A biztosított mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata A (B) blokkban (10-11. sor) az egyéni vállalkozó nem tehet nyilatkozatot. 10. sor: Jelölje X-szel, ha a 2009. évben bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg. Abban az esetben, ha az adóévet megelőző évben bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, akkor ezt a tényt az erre szolgáló kódkockában „X"-szel kell jelölnie. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabályban vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A tevékenységét kezdő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem tehet ilyen nyilatkozatot. 11. sor: Amennyiben a 2010. évre vonatkozóan magasabb járulékalap után kívánja megfizetni a járulékokat, akkor a vállalt magasabb járulékalap összegét itt kell feltüntetni. A minimálbér háromszorosánál, illetve a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 %-ának 3/12-énél magasabb negyedéves járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában kell nyilatkoznia. A magasabb járulékalap a tárgyévet megelőző évben elért bevétel összegétől függetlenül választható. (Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.42) A 1058-01-01-es lap kitöltése Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó járulék és tagdíj kötelezettségeiről Az alkalmazás minősége rovat első két kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíj-fizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli, második két kódkockája a jogviszony sorszáma. A foglalkoztatás minősége rovatot az egyéni vállalkozó a 2. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! 42

Art. 49. § (1) bekezdés

27

Az egyéni vállalkozónak a bevallási időszak során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében az adatokat a bevallás 01-01-es és 02-es lapjain külön-külön kell feltüntetnie. A jogviszony azonosítására szolgáló szám (a jogviszony sorszáma) jogviszonyonként automatikusan emelkedik. 1. sor: A 27 %-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. 2. sor: A 26 %-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a 2010. 01. 01. és 01. 10. között könyvelt vállalkozói kivét tekintetében, a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. 3. sor: A 29 %-os mértékű társadalombiztosítási járulék alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a 2010. 01. 01. és 01. 10. között könyvelt vállalkozói kivét tekintetében, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. 4. sor: Az 1., 2., illetve a 3. sorok összegéből számított nyugdíjbiztosítási járulék (24%) Ebben a sorban az 1., 2., illetve a 3. sorok összegéből számított 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 5. sor: Az 1. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (1,5%) Ebben a sorban az 1. sorból számított, az egyéni vállalkozó által fizetendő 1,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 6. sor: A 2. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (1,5%) Ebben a sorban a 2. sorból számított, az egyéni vállalkozó által fizetendő 1,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 7. sor: A 3. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4,5%) Ebben a sorban kell a 3. sorból számított, az egyéni vállalkozó által fizetendő 4,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 28

8. sor: Az 1. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sor összegéből számított 0,5%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 9. sor: A 2., illetve a 3. sorok összegéből számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék (0,5 %) Ebben a sorban a 2., illetve a 3. sorok összegéből számított, az egyéni vállalkozó által fizetendő 0,5 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. 10. sor: Az 1. sorból számított munkaerő-piaci járulék összege (1%) Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sor összegéből számított, az egyéni vállalkozó által fizetendő 1 %-os mértékű munkaerő-piaci járulék összegét. 11. sor: A nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelem Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a tárgyidőszakban nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. 12. sor: A 11. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (9,5 %) Az egyéni vállalkozó 11. sorba beírt járulékalap után kiszámított 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Magánnyugdíjpénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékát kell beírni, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. 13.

sor: A magánnyugdíjpénztár tag 11. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege A magán-nyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozónak a 2010. 10., 11., 12. hónapra (illetve a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozónak a 2010. IV. negyedévre) vonatkozó a 11. sorba beírt járulékalap után kiszámított 9,5 %-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét ebben a sorban kell feltüntetnie. A magán-nyugdíjpénztártag egyéni vállalkozónak a 2010. 01-09. hónapokra (illetve a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozónak a 2010. I.-II.-III. negyedévre) vonatkozó a 11. sorba beírt járulékalap után kiszámított 1,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebben a sorban feltüntetni. Az az egyéni vállalkozó, aki magánnyugdíjpénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, akkor a 105801-es lap 14. sorának és a 1058-02-es lap 53. sorának kitöltése kötelező. 29

14. sor: A magánnyugdíjpénztár tag 11. sorból számított tagdíjának összege A magán-nyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozónak ebbe a sorba a 2010. 10., 11., 12. havi (illetve a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozónak a 2010. IV. negyedéves) bevallásában nullát kell írnia. A magán-nyugdíjpénztártag egyéni vállalkozónak ebben a sorban a 2010. 0109. havi (illetve a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozónak a 2010. I.-II.-III. negyedéves) bevallásában a 11. sorból számított tagdíjának összegét (8%) kell feltüntetnie. A b) oszlopba a pénztár adónem kódját a legördülő menü segítségével kell beírni (1. számú függelék). A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony a bevallási időszakban fennáll. Ha a pénztártagsági jogviszony 2010. március 31-ig „X” magánnyugdíjpénztárban áll fenn és a pénztártag április 1-jén átlép „Y” magánnyugdíjpénztárba, akkor a március havi, illetve az I. negyedéves tagdíjbevallást még az „X” pénztárba, míg az április, illetve II. negyedéves tagdíjbevallást már az „Y” pénztárba kell teljesíteni. Az átlépés napját követően a pótbevallásokat és befizetéseket, illetve a korábbi bevallások adózói javítását, önellenőrzését már annak a pénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll. Ettől eltérően, ha az átlépést megelőző bevallási időszakra a tagdíj megfizetésre került, ezért csak a bevallás pótlására kerül sor, a pótbevallást még annak a pénztárnak a feltüntetésével kell benyújtania, ahol a befizetést bevallás hiányában nem tudták a pénztártag egyéni számlájára elszámolni, azaz függőszámlán tartják nyilván. 15. sor: A tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag tárgyhavi, illetve tárgynegyedévi járulékalapja alapján megállapított tagdíj-kiegészítés összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a tagdíj-kiegészítés összege együttesen sem haladhatja meg a nyugdíjjárulék alapjának (tagdíjalap) 10 százalékát. A magán-nyugdíjpénztárak adónemkódjai megegyeznek a 14. sornál ismertetett kódokkal, ezért a 14. és 15. sor b) oszlopaiban csak ugyanaz az adónemkód szerepelhet. A 14. és a 15. sorban szereplő magánnyugdíjpénztár adónemkódjának megfelelő magán-nyugdíjpénztári azonosítót kell feltüntetni a 02-es lap 53. sorának a) oszlopában. 16. sor: A saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának alapja Ebben a sorban az egyéni vállalkozót terhelő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapjának összegét kell feltüntetni.

30

Az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozó (akinek a foglalkoztatás minősége kódja 26os) ez utóbbi jogviszonyában nem kötelezett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. Annak az egyéni vállalkozónak is ezt a sort kell kitöltenie, aki – közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (a foglalkoztatás minősége kódja 36-os) vagy a bevallási időszakban a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik43 és a munkaviszonyában nincs fizetés nélküli szabadságon (nemcsak a 26-os foglalkoztatás minősége kóddal rendelkezők, hanem a munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozó is, akinek a munkáltatója adószámáról a 1058/NY lap (A) blokkjának 7. sorában kell nyilatkoznia) – nem kötelezett a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék megfizetésére. 17. sor: A saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási járulékának alapja Ebben a sorban annak az egyéni vállalkozónak kell az egészségbiztosítási járulék alapjának összegét feltüntetnie, aki 2010. 01. 01. és 01. 10. között könyvelt vállalkozói kivétet. 18. sor: A 16. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) Ebben a sorban a 16. sor összegéből számított 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 19. sor: A 17. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) Ebben a sorban a 17. sor összegéből számított 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 20. sor: A 16. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának összege (2%) Ebben a sorban a 16. sorból számított 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebben a sorban nulla forint is szerepelhet tekintettel arra, hogy az egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozó ez utóbbi jogviszonyában nem kötelezett a 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére. 21. sor: A 17. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának összege (2 %) 43

Tbj. 25/A. § b) pont

31

Ebben a sorban a 17. sorból számított 2 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. 22. sor: A 16. sorból számított munkaerő-piaci járulék összege (1,5 %) Ebben a sorban a 16. sor összegéből számított 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék összegét kell szerepeltetni. Ebben a sorban nulla forint is szerepelhet tekintettel arra, hogy nem fizet 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulékot az az egyéni vállalkozó, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik. 23. sor: A vállalkozói járulék alapja (a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig) Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a 2010. 01. 01. és 01. 10. között könyvelt vállalkozói kivét tekintetében, a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig vállalkozói járulék fizetésére kötelezett volt. A vállalkozói járulék alapja az egészségbiztosítási járulékalap. 24. sor: A vállalkozói járulék alapja (a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után) Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a 2010. 01. 01. és 01. 10. között könyvelt vállalkozói kivét tekintetében, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után vállalkozói járulék fizetésére kötelezett volt. A vállalkozói járulék alapja az egészségbiztosítási járulékalap. 25. A vállalkozói járulék összege (2,5 %) Ebben a sorban a 23. sor összegéből kiszámított vállalkozói járulék összegét kell szerepeltetni azzal, hogy a minimálbér kétszereséig megfelelő járulékalapig 2,5 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni. 26. sor: A vállalkozói járulék összege (4%) Ebben a sorban a 24. sor összegéből kiszámított vállalkozói járulék összegét kell szerepeltetni azzal, hogy a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni. 27. sor: A korkedvezmény-biztosítási járulék alapja A korkedvezményre jogosító munkakörben (2. számú melléklet) vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével ebben a sorban tünteti fel a korkedvezménybiztosítási járulék alapját.

32

28. sor: A 27. sorból számított korkedvezmény-biztosítási járulék összege (9,75 %), a korkedvezmény-biztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges oka Tekintettel arra, hogy a központi költségvetés 2010-ben a korkedvezménybiztosítási járulék 25 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja, ezért a 27. sorból számított korkedvezmény-biztosítási járulék összege a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját képező jövedelem 13 százalékának az 75 százaléka, vagyis 9,75 százalék.44 A korkedvezmény-biztosítási járulék levonás elmaradásának tényleges okát 1-es kóddal kell feltüntetni. A hatóság az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén a különösen nehéz fizikai munka, a különösen terhelő klíma, az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel, a fokozott pszichés megterhelés, a pszicho-szociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel nem vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását - az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel - nem indokolja.45

1058-01-02-es lap kitöltése Bevallás a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettségeiről Az alkalmazás minősége rovat első két kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíj-fizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli, második két kódkockája a jogviszony sorszáma. A foglalkoztatás minősége rovatot a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 3. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedév során fennálló több biztosítási jogviszonya esetében az adatokat a bevallás 01-02-es és 02-es lapjain külön-külön kell feltüntetnie. A jogviszony azonosítására szolgáló szám (a jogviszony sorszáma) jogviszonyonként automatikusan emelkedik. 44

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. § (14) bekezdés 45 Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. § (1) bekezdés

33

(A) blokk A tevékenységet kezdőnek minősülő, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek kell kitöltenie, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a 8 millió forintot, illetve annak a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést. 1. sor: A 26 %-os mértékű járulék alapja Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után a biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgynegyedévben járulék fizetésére kötelezett volt. 2. sor: Az 1. sorból számított nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%) Ebbe a sorba az 1. sor összegéből számított 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. 3. sor: Az 1. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (1,5%) Ebben a sorban az 1. sorból számított biztosított mezőgazdasági őstermelő által fizetendő 1,5 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell közölni. 4. sor: Az 1. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%) Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sor összegéből számított 0,5%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét. 5. sor: A nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapját képező jövedelem Ebben a sorban azt az összeget kell feltüntetni, amely után a biztosított mezőgazdasági őstermelő a tárgynegyedévben nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. 6. sor: Az 5. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege (9,5 %) A biztosított mezőgazdasági őstermelő 5. sorba beírt járulékalap után kiszámított 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Magánnyugdíjpénztár tagjának a nyugdíjjáruléka ide nem írható be, ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított mezőgazdasági őstermelő nyugdíjjárulékát kell beírni, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. 7.

sor:

A

magánnyugdíjpénztár

tag

5.

sorból

számított

saját 34

nyugdíjjárulékának összege A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a 2010. IV. negyedévre vonatkozóan az 5. sorba beírt járulékalap után kiszámított 9,5 %-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét, 2010. I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan az 5. sorba beírt járulékalap után kiszámított 1,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell ebbe a sorba beírni. Az a biztosított mezőgazdasági őstermelő, aki magánnyugdíjpénztár tagja, kizárólag ebben a sorban közölheti a nyugdíjjárulék összegét, a járulékfizetési felső határra figyelemmel. Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, akkor a 1058-01-02-es lap 8. sorának és a 1058-02-es lap 53. sorának kitöltése kötelező. 8. sor: Az 5. sorból számított tagdíjának összege Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag 5. sorból számított tagdíjának összegét kell feltüntetnie a 2010. IV. negyedévre vonatkozóan 0 Ft-os mértékkel, a 2010. I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan 8 %-os mértékkel számolva. A b) oszlopba a pénztár adónem kódját a legördülő menü segítségével kell beírni (1. számú függelék). A tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, amelynél a pénztártagsági jogviszony a bevallási időszakban fennáll. Ha a pénztártagsági jogviszony 2010. március 31-ig „X” magánnyugdíjpénztárban áll fenn és a pénztártag április 1-jén átlép „Y” magánnyugdíjpénztárba, akkor az I. negyedéves tagdíjbevallást még az „X” pénztárba, míg a II. negyedéves tagdíjbevallást már az „Y” pénztárba kell teljesíteni. Az átlépés napját követően a pótbevallásokat és befizetéseket, illetve a korábbi bevallások adózói javítását, önellenőrzését már annak a pénztárnak a feltüntetésével kell teljesíteni, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya fennáll. Ettől eltérően, ha az átlépést megelőző bevallási időszakra a tagdíj megfizetésre került, ezért csak a bevallás pótlására kerül sor, a pótbevallást még annak a pénztárnak a feltüntetésével kell benyújtania, ahol a befizetést bevallás hiányában nem tudták a pénztártag egyéni számlájára elszámolni, azaz függőszámlán tartják nyilván. 9. sor: A tagdíj kiegészítés összege Ebben a sorban a magánnyugdíjpénztár tag tárgynegyedévi járulékalapja alapján megállapított tagdíj-kiegészítés összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a tagdíj-kiegészítés összege együttesen sem haladhatja meg a nyugdíjjárulék alapjának (tagdíjalap) 10 százalékát. A magán-nyugdíjpénztárak adónemkódjai megegyeznek a 8. sornál ismertetett kódokkal, ezért a 8. és 9. sor b) oszlopaiban csak ugyanaz az adónemkód szerepelhet. A 8. és a 9. sorban szereplő magánnyugdíjpénztár 35

adónemkódjának megfelelő magán-nyugdíjpénztári azonosítót kell feltüntetni a 02-es lap 53. sorának a) oszlopában. 10. sor: A saját személyére vonatkozó egészségbiztosítási járulékának alapja Ebbe a sorba a biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségbiztosítási járulék alapjának összege kerül feltüntetésre. 11. sor: A 10. sorból számított természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege (4 %) Ebben a sorban a 10. sor összegéből számított 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell szerepeltetni. 12. sor: A 10. sorból számított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának összege (2%) Ebbe a sorba a 10. sorból számított 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. (B) blokk Amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 1058/NY lap (B) blokkjában úgy nyilatkozott, hogy az adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, úgy a (B) blokkot kell kitöltenie. 20. sor: A mezőgazdasági őstermelő Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5 %-os nyugdíjjárulékának alapja Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20%-a után fizetendő, a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulék alapját kell feltüntetni. Például, ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből elért bevétele 2009ben 1200000 forint volt, akkor a negyedéves járulékalapja 60000 forint lesz. 21. sor: A 20. sorból számított 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulék összege Ebbe a sorba a nem magánnyugdíjpénztár tag 20. sorból számított, nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékának összegét kell feltüntetni. A példa szerinti esetben a 60000 forint nyugdíjbiztosítási járulékalap 9,5%-át, azaz 5700 forintot kell beírni. 22. sor: A magánnyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelő 20. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összege Ebbe a sorba a magánnyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelő 20. sorból számított saját nyugdíjjárulékának összegét kell feltüntetni a 2010. IV. 36

negyedévre vonatkozóan 9,5 %-os mértékkel, a 2010. I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan 7,2 %-os mértékkel számolva. 23. sor: A mezőgazdasági őstermelő 20. sorból számított tagdíjának összege Ebbe a sorba a magánnyugdíjpénztár tag mezőgazdasági őstermelő 20. sorból számított tagdíjának összegét kell feltüntetni a 2010. IV. negyedévre vonatkozóan 0 %-os mértékkel, a 2010. I.-II.-III. negyedévre vonatkozóan 2,3 %-os mértékkel számolva. A b) oszlopba a pénztár adónemkódját a legördülő menü segítségével kell beírni (1. számú függelék). 24. sor: A mezőgazdasági őstermelő tagdíj kiegészítésének összege Ebbe a sorban a magánnyugdíjpénztár tag tárgynegyedévi járulékalapja alapján megállapított tagdíj-kiegészítésének összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a kiegészítés összege együttesen sem haladhatja meg a nyugdíjjárulék alapjának (tagdíjalap) 10 százalékát. A magánnyugdíjpénztárak adónemkódjai megegyeznek a 23. sornál ismertetett kódokkal, ezért a 23. és 24. sor b) oszlopaiban csak ugyanaz az adónemkód szerepelhet. A 23. és a 24. sorban szereplő magánnyugdíjpénztár adónemkódjának megfelelő magán-nyugdíjpénztári azonosítót kell feltüntetni a 02-es lap 53. sorának a) oszlopában. 25. sor: A mezőgazdasági őstermelő 20. sorból számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékának összege Ebbe a sorba a 20. sorból számított 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A példa szerinti esetben 2400 forintot. A 1058-02-es lap kitöltése A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő jogviszonyára vonatkozó adatok Az oldalszám rovatban kell oldalszám-emeléssel jelölni, ha több lapot állít ki. A biztosításban töltött idő rovatba a bevallási időszakban fennálló biztosítási jogviszony időtartamát kell beírni. Az alkalmazás minősége rovat első két kódkockája a foglalkoztatás minősége (a biztosítási jogviszony, amely egyben a tagdíjfizetést megalapozó jogviszonyt is jelenti) kódját jelöli, második két kódkockája a jogviszony sorszáma. Az alkalmazás minőségének meg kell egyeznie a 01-01-es, illetve a 01-02-es lapon 37

szereplővel. A foglalkoztatás minősége rovatot az egyéni vállalkozó a 2. számú függelék, a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 3. számú függelék szerint tölti ki, a kódszámok használata kötelező! A JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ADATOK A 35-36. és az 51-52. sorokat csak az egyéni vállalkozó töltheti ki! Az 57. sort a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint biztosított mezőgazdasági őstermelőnek (az, akinek az e tevékenységből származó, adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta) kell kitöltenie! 35-36. sorok: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége SZAKMAKÓD46 A 35. sor a) oszlopába az egyéni vállalkozó főtevékenysége 6 számjegyű szakmakódját kell a legördülő menü segítségével beírni. A 35. sor b) és c) oszlopába az egyéni vállalkozó főtevékenységének időtartamát kell feltüntetni. A főtevékenységi kör változása esetén az új tevékenységet és annak időtartamát a 36. sorban kell felvezetni. 37-50. sorok: A biztosítás szünetelése, járulékfizetés alól mentes időtartam kódja, ideje Ebben a sorban kell megadni a tárgyidőszakon belüli járulékfizetés nélküli időszak(ok) időtartamát és kódját a 4. számú függelék szerint. A kódszám használata kötelező! 51-52. sorok: Az egyéni vállalkozó korkedvezményre jogosító munkaköre Ebben a sorban kell megadni a tárgyidőszakon és a biztosításban töltött időn belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak kódját és időtartamát a 2. számú mellékletben felsorolt munkakörök szerint. Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben szerepel,47 a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A közölt munkakör alapján a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási 46

9005/2007. (SK 7.) KSH közlemény 1. számú melléklet A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 2006. december 31-éig volt hatályban, de 2010. december 31-éig alkalmazni kell. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. § (1) bekezdés

47

38

eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátás iránti igény elbírálásakor folytatják le. 53. sor: A magán-nyugdíjpénztár azonosító kódja A tárgyidőszakban fennálló magán-nyugdíjpénztári tagság időtartama A magán-nyugdíjpénztár azonosítóját (az 1. számú függelékben található pénztárkódot) a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan kell közölni. A magán-nyugdíjpénztár azonosítóját és a tárgyidőszakban fennálló magánnyugdíjpénztári tagság időtartamát csak abban az esetben kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó/biztosított mezőgazdasági őstermelő a bevallás benyújtására vonatkozó időszakban (pályakezdőként, önkéntes döntése alapján vagy másik pénztárból átlépőként) magánnyugdíjpénztár tagja volt. 54. sor: Jelölje X-szel, ha a tárgyidőszakban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszonyt Az erre szolgáló kódkockában „X”-szel kell jelölni, ha a tárgyidőszakban magán-nyugdíjpénztári tagsági viszonyt létesített (pályakezdőként, önkéntes döntése alapján vagy másik pénztárból átlépőként). 55.

sor: A tárgyidőszakot megelőző hónapban megszűnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napja/a magán-nyugdíjpénztár azonosító kódja A tárgyidőszakot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napját (ideértve azt az esetet is, amikor az átadó magánnyugdíjpénztárban a másik pénztárba történő átlépés miatt szűnt meg a tagsági viszony) és a magánnyugdíjpénztár azonosítóját (az 1. számú függelékben található pénztárkódot) kell feltüntetni.

56. sor: A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés időpontja Amennyiben a tárgyidőszakon belül bármely ok miatt visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (magán-nyugdíjpénztári tagságát megszüntette), akkor ki kell töltenie annak időpontját. A tárgyidőszakon kívül eső magán-nyugdíjpénztári tagságot és az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot nem szabad feltüntetni! 57. sor: A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint biztosított mezőgazdasági őstermelő arányos szolgálati idő naptári napjainak száma A Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti biztosított mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során alkalmazni kell az arányos szolgálati időre vonatkozó előírásokat. Az arányos szolgálati időt a bevallás benyújtására kötelezett számítja ki. Az arányos szolgálati időt naptári évre (évben), de a biztosítási jogviszony időtartamára kell megállapítani. Az arányos szolgálati idő naptári napjait a 39

naptári év utolsó negyedévére benyújtott bevallásban, a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén a jogviszony megszűnésének negyedévére benyújtott bevallásban kell feltüntetni.48 Az arányos szolgálati idő naptári napjainak száma nem lehet több a biztosításban töltött idő naptári napjainak számánál. A 1058-03-as lap kitöltése Ez a bevallási lap a 1058-as bevallás önellenőrzésére szolgál. Önellenőrzésnek csak az a módosítás minősül, amely során a járulékalap, illetve a járulék (tagdíj) összege változik. Önellenőrzés esetén a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak a főlapot, a 01-01-es, a 02-es és a 03-as (amennyiben az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, akkor a 04-es) lapot is ki kell töltenie. Önellenőrzés esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a főlapot, a 0102-es, a 02-es és a 03-as (amennyiben az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, akkor a 04-es) lapot is ki kell töltenie, tehát nemcsak az önellenőrizni kívánt adatot kell közölnie, hanem azokat is, amelyeket nem érint az önellenőrzés. Az egyéni vállalkozó csak a 66-87. és a 94-97. sorokat töltheti ki! Az a mezőgazdasági őstermelő, akiknek az e tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta a nyolcmillió forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést, csak a 66-75., 83-84. és a 94-97. sorokat töltheti ki! Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az adóévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8000000 forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, csak a 89-97. sorokat töltheti ki! Önellenőrzés esetén a 66-93. sorokban az eredetileg bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét, továbbá az eredeti kötelezettség és a helyesbített kötelezettség különbségét kell feltüntetni. A magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában az adónemkódot is ki kell tölteni a legördülő menü segítségével (1. számú függelék). 68. sor: A magán-nyugdíjpénztár tag saját nyugdíjjárulékának összege A magán-nyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozónak és a magán-nyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelőnek (akiknek az e tevékenységből származó, tárgyévet 48

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 56. §

40

megelőző évben elért bevétele meghaladta a nyolcmillió forintot, illetve aki magasabb járulékalap után vállalta a járulékfizetést) a 2010. 10., 11., 12. hónapra, illetve a 2010. IV. negyedévre vonatkozóan 9,5 %-os, az ezt megelőző időszakra vonatkozóan 1,5 %-os mérték alapulvételével kell a saját nyugdíjjárulékát önellenőriznie. 83. sor: A magán-nyugdíjpénztárt megillető tagdíj A magán-nyugdíjpénztár tag egyéni vállalkozó nem töltheti ki ezt a sort abban az esetben, ha 2010. 10., 11., 12. hónapra, illetve a másodfoglalkozású evaadózó egyéni vállalkozó, továbbá a biztosított mezőgazdasági őstermelő a 2010. IV. negyedévre vonatkozóan kívánja a tagdíj összegét (mértéke: 0 %) pozitív kötelezettség-változást előidézve önellenőrizni. 90. sor: A mezőgazdasági őstermelő saját nyugdíjjárulékának összege Annak a magán-nyugdíjpénztártag biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2009-ben a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, a 2010. IV. negyedévre vonatkozóan 9,5 %-os, az ezt megelőző időszakra vonatkozóan 7,2 %-os mérték alapulvételével kell a saját nyugdíjjárulékát önellenőriznie. 91. sor: A mezőgazdasági őstermelő tagdíjának összege Annak a magán-nyugdíjpénztártag biztosított mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységből származó bevétele nem haladta meg 2009-ben a 8 millió forintot és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, a 2010. IV. negyedévre vonatkozóan 0 %-os, az ezt megelőző időszakra vonatkozóan 2,3 %os mérték alapulvételével kell a tagdíját önellenőriznie. Speciális esete az önellenőrzésnek, amikor az adózó a korábban benyújtott bevallásában szereplő magán-nyugdíjpénztári adónemkódot helyesbíti. Ha a korábban benyújtott bevallásában például a 261-es magán-nyugdíjpénztári adónemkódot a 262-es adónemkódra kívánja javítani, akkor a 1058-03-as lapot úgy kell kitölteni, hogy a 83-84. sorba, illetve a 91-92. sorba írja be a jó 262-es adónemkódot és pozitív előjellel a helyes tagdíj összegét, a 97. sorba pedig az ehhez az adónemhez kapcsolódó önellenőrzési pótlék adónemkódját, a 462-t. A 9495. sorba kerül a 261-es (előzőleg helytelenül feltüntetett) adónemkód és mínusz előjellel a tagdíj összege. A magán-nyugdíjpénztárt megillető önellenőrzési pótlék adónemkódját is ki kell tölteni a legördülő menü segítségével. (A magánnyugdíjpénztárt megillető önellenőrzési pótlék adónemkódját az 1. számú függelék tartalmazza.) Ha a korábban benyújtott bevallásban a helytelen adónemkódon 0 összeg szerepel és kötelezettség-változás is fennáll, akkor a 94. sor c) és d) oszlopait – a helytelen adónemkód feltüntetése mellett – 0-val kell kitölteni.

41

Az önellenőrzési pótlék kiszámítása Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.49 Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként (69., 75., 82. sor, 83-84. sorok együttes összege, 85-86. sorok együttes összege, 87. sor, 89-90. sorok együttes összege, 91-92. sorok együttes összege, 93. sor) külön-külön kell figyelembe venni, a 1058-03-as lap soraiban szereplő negatív előjelű különbözet nem csökkenti a valamely adónem(ek)ben feltárt kötelezettség növekedés összegét! Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 %-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a bevallás benyújtásának napjáig.50 Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. (A kitöltést segítő „Pótlékszámító segédprogram” a NAV honlapján, a pótlékszámítás címszó alatt található.) A járulékonként (kivéve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és tagdíj-kiegészítést) külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét kell a 96. sorba bejegyezni.51 Ez az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó folyószámláján. Figyelemmel arra, hogy az önellenőrzési pótlék is adónak minősül, így annak megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. Az önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén is meg kell ismételni a teljes bevallást, de a 03-as lapon kizárólag a 96. sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 96. sor c) oszlopában. A magán-nyugdíjpénztárt megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés különbözeteinek (83-84. sorok, 91-92. sorok) összegét az önellenőrzési pótlék 49

Art. 51. § (2) bekezdés Art. 168. § (3) bekezdés 51 Art. 168. § (2)-(3) bekezdés 50

42

alapjának számításánál a többi adónemtől elkülönítve kell figyelembe venni és az ez alapján megállapított, a magán-nyugdíjpénztárt megillető önellenőrzési pótlékot a 97. sorban kell feltüntetni és ki kell választani (a legördülő menü segítségével) a magán-nyugdíjpénztárt beazonosító adónemkódot. A magánnyugdíjpénztárt megillető önellenőrzési pótlék megállapítása során elkövetett hiba ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. A magán-nyugdíjpénztárt megillető önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén is meg kell ismételni a teljes bevallást, de a 03-as lapon kizárólag a 97. sorban szerepeltethető adat. Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak módosítása miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 97. sor c) oszlopában. Ez esetben is kötelezően kitöltendő az adónemkód. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de magánszemély esetében az 1000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell sem bevallani, sem megfizetni. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulék bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, járulék, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. 1058-04-es lap kitöltése E lapot önellenőrzés esetén csak akkor kell kitöltenie, ha az önellenőrzés oka kizárólag az, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvényellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik.52 A lapot csak a 1058-as bevallás részeként, a 1058-03-as lappal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az állami adóhatóság nem tudja figyelembe venni. A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt jelölje a 1058-04. lap sorszámát, amely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01). Az „A” blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének az az oka, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik. A „B” blokkban lévő 2. sorban kell megadnia azt az adónemkódot, a 3. sorban pedig az adónem nevét, amelyre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzés indoka 52

Art. 124/B. §

43

alaptörvény-ellenesség, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Amennyiben több ilyen adónem van, úgy annyi 1058-04. lapot kell benyújtania és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell! A „C” blokkban lévő 4-24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy - melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, amellyel kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá - milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint - ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Közösségek Unió Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát. E blokk szabadon kitölthető részt tartalmaz, amelyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie az előzőekben leírtakat. Abban az esetben, ha több adónemre vonatkozóan végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály, úgy annyi 1058-04. lapot kell benyújtania, ahány adónemet érint az önellenőrzés.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

44

Függelékek 1. számú függelék A magán-nyugdíjpénztárak állami adóhatósági azonosítói és adónemkódjai Pénztár azonosító

Megnevezés

0008

Aegon Magyarország Magánnyugdíjpénztár

0016

Allianz Hungária Önkéntes Magánnyugdíjpénztár Aranykor Országos Önkéntes Magánnyugdíjpénztár AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

0019 0001 0031 0013

Önkéntes

Budapest Országos Magánnyugdíjpénztár Dimenzió Magánnyugdíjpénztár

Adónemkód tagdíj, tagdíjkiegészítés és 261

Adónemkód önellenőrzési pótlék 461

és

262

462

és

263

463

266

466

265

465

267

467

Kötelező

0022

Erste Bank Országos Magánnyugdíjpénztár

Önkéntes

és

269

469

0021

Életút Első Országos Magánnyugdíjpénztár

Önkéntes

és

268

468

0006

Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár

270

470

0063

Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

282

482

0014

Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

271

471

0015

ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

272

472

0025

MKB Nyugdíjpénztár

273

473

45

0002

OTP Bank Nyrt. Magánnyugdíjpénztára

274

474

0033

Postás Magánnyugdíjpénztár

275

475

0037

Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár

277

477

0048

Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár

278

478

0028

VIT Nyugdíjpénztár

279

479

2. számú függelék Az egyéni vállalkozó foglalkoztatás minősége kódjai Teljes megnevezés

Kódszám

biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó (ideértve az evaadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozót is) heti 36 órát elérő munkaviszony mellett egyéni vállalkozó1

21

közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó

36

egyéni vállalkozó társas vállalkozási tagság mellett (és a társas vállalkozás részére tett nyilatkozatban azt választotta, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti)

38

26

1

A Tbj. 31. § (4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidőszervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben – átlagosan legalább heti 20 órában – foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.

3. számú függelék A biztosított mezőgazdasági őstermelő foglalkoztatás minősége kódjai Teljes megnevezés

Kódszám

biztosított mezőgazdasági őstermelő

78

biztosított mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogviszony mellett2

79

2

Ha a biztosított mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontjában (bedolgozói,

46

megbízási, vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) és a (2) bekezdésben meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (pl.: választott tisztségviselői jogviszony) is rendelkezik, ezen biztosítása nem zárja ki, hogy mezőgazdasági őstermelőként is biztosított legyen.

4. számú függelék A járulékfizetés nélküli időszakok kódjai Teljes megnevezés

Kódszám

táppénz

11

baleseti táppénz

12

terhességi-gyermekágyi segély

21

előzetes letartóztatás

41

szabadságvesztés

42

GYED

22

GYES

23

GYET

24

ápolási díj

25

katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona

30

ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség3

51 84

3

A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség csak a foglalkoztatás minősége táblázatban feltüntetett 26-os, illetve 36-os foglalkoztatás minősége kódok alkalmazása esetében fordulhat elő.

47

Tartalomjegyzék oldalszámok

Jogszabályi háttér

1

Általános tudnivalók

1

A bevallás pótlása, a hibásnak minősített bevallás javítása, az adózói javítás (helyesbítés), önellenőrzés, 7 Az egyéni vállalkozó járulék és tagdíj kötelezettsége

10

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék és tagdíj kötelezettsége

17

A bevallás lapjainak kitöltése

21

Függelékek (1-4. sz. függelék)

46

48