KITEKINTÉS. Amerikai meglepetés VILÁGKERESKEDELEM. Lélegeztetô gépre kerül a dohai forduló? KÖZLÖNY... 26

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . 3

KITEKINTÉS Amerikai meglepetés . . . . . 23

HÍREK, ESEMÉNYEK Bioenergia a FarmerExpón . . 4 Baromfitenyésztôk kárenyhítése . . . . . . . . . . . 4 Hamis tokaji bor forgalmazása Ukrajnában . . . . . . . . . . . . 4 Vadászati emlékhely és kiállítás Karapancsán . . . . . . . . . . . 5 Zárszámadás . . . . . . . . . . . . . . 5 Kiemelt támogatás a sanghaji magyar kiállítóknak . . . . . . 5 Borban az igazság . . . . . . . . . . 6 Erdôrendezési Napok Sátoraljaújhelyen . . . . . . . . 6

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

VILÁGKERESKEDELEM Lélegeztetô gépre kerül a „dohai forduló”? . . . . . . . 25

KÖZLÖNY

. . . . . . . . . . . . . . 26

Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.

E lapszámunk kiemelt témája: Mi lesz az oktatás és a kutatás fellegváraival?

Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta

Almát az iskolákba és a munkahelyekre! BELSÔ SZÍNES 1–2

BRÜSSZELBE JÁRUNK Szigorodó borászati regula . . . 15

FÓRUM Megkérdeztük Benedek Fülöp szakigazgatási szakállamtitkárt . . . . . . . . . 17

Mezôgazdasági szakkiállítás és vásár a Hajdúságban: XV. FarmerExpo BELSÔ SZÍNES 3–4 Ahol fényes a tehenek szôre BORÍTÓ 3 Villámséta a hajósi pincefaluban

RIPORT Állunk elébe a változásnak . 20

2006. 11. évfolyam 9. szám

Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected]

BORÍTÓ 2

Prof. Dr. Bánáti Diána . . . . 13

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

Környezetbarát tervek . . . . . . 7 Amaránt, az istenek gabonája . 7 Garantált védelem a GMO-rizs ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Hogyan szeretne élni a tehén? . 9 Szárazság tizedelte a gabonát Európában . . . . . . . . . . . . . 11 Miért drága a bioalma a piacon? . . . . . . . . . . . . . . 12

ARCKÉPCSARNOK

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2006. 11. évfolyam 9. szám

BORÍTÓ 4 Könyvajánló

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2006/107 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk zöldségfogyasztásra ösztönöz (Kripner Vera felvétele)

1

Contents NEWS, EVENTS . . . . . . . . . . 3

OUTLOOK

Bio-energy on the Farmer Expo . . . . . . . . . . . . . . . . . . Compensation for poultry producers . . . . . . . . . . . . . . False Tokaj wines in Ukrainian markets . . . . . . . . . . . . . . . Exhibition and hunting memorial in Karapancsa . . Appropriation accounts . . . . . Extra support for the Hungarian exhibitors in Shanghai . . . . . . . . . . . . . . The truth is in the wine . . . . . Forestry Days in Sátoraljaújhely In vinum veritas . . . . . . . .

An American surprise . . . . . . 23 4 WORLD TRADE 4 4 5 5

Does the Doha Round need a respirator? . . . . . . . . . . . . 25

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . 26

Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika

6

Ecological plans . . . . . . . . . . . 7 Amaranthus, the Grain of Gods . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Protection against GMO-rice . 8 The way in which cattle want to live . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Drought reduced grain yields in Europe . . . . . . . . . . . . . . 11 Why so expensive bio-apple in the Hungarian markets? . . 12

Main topic of the present issue: What shall be the portion of educational and research institutes in the future?

COVER 2 Apple into schools and workplaces

Prof. Dr. Bánáti Diána . . . . . . 13

Agricultural exhibition and fair in the Hajdúság: the 15th Farmer Expo INNER COVER 3–4 Where the fur of cows are shining

FORUM Under-secretary Benedek Fülöp is interviewed . . . . . 17 REPORT

COVER 4

We are ready for changes . . . 20

Bookshelf

Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

COVER 3 A short walk in Hajós

2

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976

Editor-in-chief: Tamás Enikô

INNER COVER 1–2

Wine regulation is getting more severe . . . . . . . . . . . . 15

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

E-mail: [email protected]

PORTRAIT

ATTENDING BRUSSELS

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

5 6

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION

AgraEconomy of the European Union Volume 2006/11., Issue 9.

Front Cover: Eat more vegetable, photo by Kripner Vera

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

" Most a bioenergia a sláger. Amikor új üzleti ágazat létrehozását tervezzük az agráriumon belül az építésbe csak kellô gazdasági elôrelátással szabad belefogni – mondta Gôgös Zoltán FVM államtitkár. Energiacélú ültetvényeket csak abban az esetben lehet telepíteni, ha a termelônek hosszú távú szerzôdése van. Mindehhez még az is kellene, hogy a haszon kicsi hazánkban csapódjon le, hazai beruházások révén. (Részletek a 4. és 7. oldalon)

" Megcsillant a remény, a baromfitenyésztôk kárenyhítésére egy FVM rendelet kapcsán, amely lapzártánkig hivatalosan még nem lépett hatályba. Támogatásban fôleg azok részesülhetnek, akik önkéntesen csökkentették termelésüket. (A 4. oldalon.)

" Vajon sikerül-e zökkenômentesen átalakítania az Európai Uniónak a borágazat szabályozási és támogatási rendszerét? A cél az európai bor versenyképességének növelése, a kérdés csak az, hogy sikerül-e? Milyen minôséget takar az import hordós bor Dél-Amerikában, amelynek literét itt Európában 50-60 forintért kínálják? (Részletek a 6. és a 15. oldalon)

" Az amaránt száraz területek meghatározó növénye lehet. Takarmányozásban az amerikai eredetû, jobbára genetikailag módosított szóját váltaná ki. Értékes olaját fölfedezte a kozmetikai ipar is. A melegkedvelô növény az Alföldön kitûnô termelési feltételekkel, haszonnal termeszthetô. (A 7. oldalon)

" A bioállattartó telepeken kívül valójában hol törôdnek az állatok jólétével, jó közérzetével? Miért érdemes erre is figyelni, a csupán gazdasági hasznot szem elôtt tartó, egyre sivárosodó világunkban? (A válasz a 9. oldalon)

" A kenyérárak a duplájára fognak emelkedni Lengyelországban. Szárazság tizedelte a gabonát szerte Európában. A mi jó közepes gabonatermésünk reményre ad okot, hátha ez egyszer jól is sikerül értékesíteni. (A 11. oldalon)

" Jánoshalmán több mint 70 éve mûködik kitûnô szakiskola, ahonnan kiváló szakemberek kerülnek ki. Az iskola halad a korral is, mivel egyre több és jobb szakot indítanak a patinás intézményben. Most mégis kérdôjelek, óriási bizonytalanság kíséri a puszta létét is. Riportunk a helyszínen készült. (A 20. oldalon)

" Mi lesz az oktatás és kutatás fellegváraival? Benedek Fülöp szakigazgatási szakállamtitkár válaszol kérdéseinkre. (A 17. oldalon)

" Amerika meglepetéssel szolgál ismét nekünk. Összevont jövedelmük után adóznak az amerikaiak is, így a gazdálkodók, mezôgazdasági termelésbôl származó veszteségüket teljes mértékben leírhatják jövedelemadójukból. Minden hiedelemmel ellentétben családi gazdaságok uralják az Amerikai Egyesült Államok mezôgazdaságát. (Amerikai meglepetés címû írás a 23. oldalon)

" Miért kerül lélegeztetôgépre a dohai forduló? Mi van a döntések mögött? Ez és számos más érdekes téma található még a 9. számban.


3

Hírek, események

Bioenergia a FarmerExpón Nagyon érdekes és mostanság aktuális témáról volt szó a FarmerExpo egyik napján, nevezetesen a bioenergia elôállításáról és annak finanszírozásáról. A több órás elôadássorozatot a Debrecen környéki gazdálkodók figyelemmel hallgatták végig. Gôgös Zoltán, az FVM államtitkára, kifejtette: olyan térségi komplex beruházási programot kell kialakítani, amelyben egyaránt érdekeltek a gazdák és a feldolgozók, és minden körülmények között biztos az értékesítés. Állami és szakmai cél „a mezôgazdaságot arra a pályára tenni, ahol profik a termelôk”. Ezért amikor új üzleti ágazat létrehozását tervezik a magyar agráriumon belül, kellô gazdasági elôrelátással szabad csak belefogni annak építésébe. Ilyen „mintaépítkezés” lesz a következô három évben az energiaszektor kialakítása. Alapkövetelmény lesz, hogy a megtermelt bioenergiát az elôállítás közelében fel lehessen használni (pl. hûtôház), és energiacélú ültetvényeket csak abban az esetben lehet majd telepíteni, ha a termelônek hosszú távú szerzôdése van egy felhasználóval. A jövôre induló környezetvédelmi program keretében lehetôség lesz az állattartó telepeken megtermelt bioenergiát is továbbadni, hasznosítani. A kisebb gazdálkodóknak csak összefogással érdemes belevágni a bioetanol gyártásába, ám ehhez garantált minôségi alapanyagot kell termelniük. Dr. Dobos Attila, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa, arra hívta fel a figyelmet, hogy csak bizonyos talajokon kerüljenek termesztésre az energianövények. Kifejezetten javasolta a gyenge adottságú területek ilyen célú hasznosítását. A K&H bank fôosztályvezetôje, Keveváriné Maczó Mária a bioenergia projektek finanszírozásáról, a kifizetési struktúráról és a projektek kockázatairól tartott elôadást. Egy terv pénzügyi megvalósításáig hosszú az út, és igen alapos pénzügyi feltáró munkát és együttmûködést követel a kérelmezôtôl és a bank munkatársától egyaránt. Kovács Tamás egy – megvalósítását tekintve még folyamatban lévô – biogázüzemrôl beszélt, míg dr. Petis Mihály egy már hamarosan üzemelô gyárat mutatott be. Az elôbbi Pálhalmán fog felépülni, az utóbbit Nyírbátorban már meg lehet csodálni. A két elôadásból kiderült, hogy egy biogázüzem megépítése csak a nagyobb vállalkozók számára elérhetô, akik a pályázati pénzek meg-

4

szerzése mellett kellô mértékû saját tôkével és szakmai tudással, illetve elkötelezettséggel is rendelkeznek. A rendezvény végén több kiállító mutatta be biogázüzemi technológiáját. K. V.

Baromfitenyésztôk kárenyhítése A madárinfluenza miatt kárt szenvedett baromfitenyésztôk egy nemrégiben megjelent rendelet alapján számíthatnak támogatásra. A rendelet pontosan meghatározza a pályázók körét. Azok a tenyésztôk számíthatnak kártérítésre, akik 2005. november elseje és 2006. augusztus 31-e között szenvedtek veszteséget. A károk jelentôs része 2006. július harmadika után keletkezett, elsôsorban az importkorlátozások miatt. Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint támogatásban fôleg azok részesülnek, akik önkéntesen csökkentették termelésüket a keltetô tojások megsemmisítésével vagy feldolgozásával, napos baromfi megsemmisítésével, tenyészállományok elôrehozott levágásával vagy késleltetett telepítésével. Pályázni szeptember 20-ig lehetett a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtott kérelemmel. (A határidô a rendelet életbeléptetésével arányosan kitolódik.) Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a határidô a rendelet életbeléptetésével arányosan kitolódik.Csupán a közvetlen termelôi kár mértéke megközelíti a 3 milliárd forintot, ami nem tartalmazza a 300–400 millió forintra becsült közvetlen károkat. -t-


Hírek, események

Hamis tokaji bor forgalmazása Ukrajnában Ukrajnában féláron hoznak forgalomba áltokaji borokat, ezzel súlyos károkat okozva hazánknak. Korábban Franciaországban és Olaszországban is voltak tokajiutánzatok, sôt Gráf József agrárminiszter szerint a közelmúltban a szlovén agrárminiszterrel is egyeztetni kellett az ott feltûnt áltokaji miatt. Ukrajnában viszont nagyüzemi méretekben folyik a tokaji bor hamisítása. A fizetôképes orosz piac és a várt haszon serkenti munkára a borhamisítókat. Az agrárminiszter leszögezte, a hungarikumok érdekében igen határozott fellépésre számíthatnak a borhamisítók, mert az anyagi és eszmei kár óriási, ez pedig legfôképp Magyarországot érinti. -t-

Vadászati emlékhely és kiállítás létesült Karapancsán A Gemenc Zrt. Pandúri Erdészetének területén, Hercegszántó községtôl nem messze, a Karapancsai Vadászkastély szomszédságában található egy patináns „kiskastély”, mely egykor a Bellyei fôhercegi uradalom vadászháza volt. Példás összefogás eredményeként, megnyerve több szakembert, kutatót, helytörténészt, sikerült itt egy színvonalas kiállítást rendezni. A Magyar Mezôgazdasági Múzeumon, a soproni Erdészeti Múzeumon és az esztergomi Környezetvédelmi- és Vízügy Múzeumon kívül, a bajai Türr István Múzeum is szerepet vállalt a bemutatóhely, illetve a kiállítás létrehozásában. A 220 m2 hasznos alapterületû, kétszintes épületet a részvénytársaság saját erôbôl és pályázaton elnyert támogatásból újította fel, és erdészeti, vadászati emlékhellyé varázsolta. Az európai rangú vadászterületen létrejött bemutató megidézi a térség és a Bellyei uradalom mintaszerû gazdálkodását, méltó módon ôrizve meg és mutatva be a régió vadászati emlékeit. A tágabb térségben korábban három hatalmas agancsú szarvasbikát is elejtettek, trófeájuk világrekordnak minôsül. A „kiskastélyban” – más trófeák, vadászati relikviák társaságában – együtt láthatók kiállítva a szálkai, a kazuki és a kara-


pancsai gímszarvas trófeák. Az új vadászati emlékhelyen rendezett kiállítások betekintést engednek a vidék vegyes összetételû lakosságának gazdálkodási, néprajzi, életmódbeli szokásaiba, hagyományaiba is. Zétényi Zoltán ForestPress

Zárszámadás Augusztus 8-án befejezôdött az idei gabona betakarítása. Európa számos országától eltérôen a magyar hozamok csak elenyészô mértékben maradtak el az átlagostól. Összességében 6,5 millió tonna gabonát takarítottak be 1,8 millió hektárról. Búzából átlagosan 4,13 tonna/ha termett, így kevéssel 4,4 millió tonna fölötti az idei termés. Ôszi árpából 3,9 tonnás termésátlag mellett 700 ezer tonnát, tavaszi árpából 3,6 t/ha mellett 440 ezer tonnát arattak. Rozsból a tavalyi adatokhoz képest 27 ezer tonnával kevesebb termett, vagyis közel 100 ezer tonna, úgyhogy 6 ezer hektárral csökkent a termôterület. Hasonló okok miatt tritikáléból is kevesebb termett az idén, összességében 140 ezer hektárról 500 ezer tonna termést arattak le a kombájnok. Bár a rendkívüli esôzések miatt késôn kezdték az aratást, a betakarítás zavartalan volt. B.B.

Kiemelt támogatás a sanghaji magyar kiállítóknak A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) kollektív nemzeti stand üzemeltetését tervezi az FHC China 2006 élelmiszer, ital- és vendéglátóipari szakkiállításon. A rendezvényre 2006. november 30. és december 2. között kerül sor Sanghajban. A rendezvény a térség egyik legjelentôsebb szakkiállítása, amelyet idén tizedik alkalommal rendeznek meg. 2005-ben 32 ország képviseletében 678 vállalat állított ki, a látogatók száma a hivatalos adatok szerint meghaladta a 15 ezret. A rendezvény angol nyelvû honlapja: www.fhcchina.com Megfelelô magyar vállalati érdeklôdés esetén az ITDH ún. I. kategóriás (legnagyobb támogatással járó) rendezvényként szerepelteti a kiállítást. Az ITDH támogatja az alábbi tételeket: • területdíj (100 %-ig),

5

Hírek, események • • • •

installációs költség (50%-ig), regisztrációs díj (50%-ig), árukiszállítás (50%-ig), repülôjegy (50%-ig, cégenként 1 fô, max. 150 ezer Ft), • szállás (50%, cégenként 1 fô, max. 15 ezer Ft/éj). A kiállító céget az alábbi költségek terhelik (becsült értékek): • 50 ezer Ft/négyzetméter (támogatott standdíj, legalább 6 négyzetméter kötelezô), • 200–250 ezer Ft (árukiszállítás 50%-a), • 110 ezer Ft (Budapest-Shanghaj repülôjegy 50%-a), • 15 ezer Ft/éj (szálloda 50%-a). Jelentkezni [email protected]. e-mail címen vagy (1) 473-8225 fax számon lehet Kozlovszky Zoltán ITDH programfelelôsnél (telefon: 4738229) b. Forrás: www.fvm.hu

Borban az igazság Vajon sikerül-e úgy megteremteni az Európai Uniónak a borágazat új szabályozási és támogatási rendszerét, hogy növekedjen az európai bor versenyképessége, és ne sérüljenek az Unió bortermelô országainak érdekei. A tengerentúli borok óriási teret nyertek Európában. Sok esetben olyan alacsony áron kínálják ezeket a borokat, hogy kétségek merülnek föl a tekintetben, hogy vajon szôlôbôl készültek-e. (Hordós importboroknál 50–60 Ft a literenkénti ár.) Varga Péter, a Varga pincészet vezetôje szerint számunkra nagyon hátrányos lenne, ha az új szabályozás korlátozná a must-sûrítmény vagy a répacukor használatát. Évjárattól függôen ugyanis szükség van ezekre az eljárásokra. A javaslat elfogadása veszélyeztetné a jelenlegi hazai szôlôültetvények felét, köztük olyan fajtákat, mint a tokaji furmint, a hárslevelû, a soproni kékfrankos, vélekedett Varga Péter. (A témáról többet a 15. oldalon.) -t-

Erdôrendezési Napok Sátoraljaújhelyen Az erdészet szerepe a vidék- és térségfejlesztésben Az Állami Erdészeti Szolgálat ebben az évben szeptember 7–9. között Sátoraljaújhelyen rendezte az immár hagyományos Erdôrendezési Napokat. A szakmai napok idei témája az erdészet szerepe a vidék- és térségfejlesztésben. A szakmai elôadásoknak és az erdôrendezôi díjak átadásának helyszíne volt Sátoraljaújhely város Polgármesteri Hivatalának díszterme. Elôadást tartott többek között Csóka Péter fôosztályvezetô, az FVM Természeti Erôforrások Fôosztályáról. Témája az aktuális ágazati szakmai tájékoztatás és a 2007-tôl várható erdészeti támogatási rendszer volt. Forgács Barnabás, az FVM Agrár-vidékfejlesztési Fôosztály vezetôje az agrár- és vidékfejlesztés 2007–2013 közötti támogatási idôszakáról tartott tájékoztatást. Halász Gábor, az Országos Erdészeti Egyesület Erdôrendezési Szakosztályától az erdészeti szakirodalom megújításának folyamatát és kapcsolatát a vidék- és térségfejlesztéssel emelte ki. Dávid József, az Állami Erdészeti Szolgálat szakembere a Zemplén átfogó erdészeti fejlesztési tervezését ismertette, fôként a jelenlegi adottságokat, fejlesztési irányokat és lehetôségeket kiemelve.

6

A hazai elôadókon kívül a szlovák erdészeti igazgatás képviselôje a témához kapcsolódóan referátumot tartott. Wisnovszky Károly, az ÁESZ fôigazgató-helyettese erdészeti szakmai díjakat és jutalmakat adott át. Zétényi Zoltán


EU Agrárium és Piacszabályozás

Környezetbarát tervek Manapság egyre többet hallani az üzemanyagokat érintô zöldforradalomról. Magyarországot sem kerüli el ez a zöldhullám. Egyre-másra jelennek meg hírek sok milliárdos beruházásokról, fejlesztésekrôl. Legutoljára Gôgös Zoltán, az FVM államtitkára jelentette be, hogy az uniós kötelezettségen felül további 600 ezer tonna exportálható bioetanol megtermelésére van kapacitás az országban, a jelenlegi mezôgazdasági szerkezet változtatása nélkül. Magyarországtól azt várja az EU, hogy 2010-re az üzemanyagok 5,75 százalékos keverési arányban tartalmazzanak megújuló energiaforrásból származó „zöld üzemanyagot“, vagyis bioszeszt. Bár valószínûleg még sokáig nem lesz versenytársa a bioüzemanyag a fosszilis energiának, minden bizonnyal ösztönzi a bioüzemanyagok felhasználását, hogy 2007 közepétôl magasabb jövedéki adót kell fizetni azért a benzinért, amiben a biokomponensek aránya nem éri el a 4,4 százalékot. Ugyanez vonatkozik a dízelre is 2008 elejétôl. A bioszesz elôállítása hazánkban elsôsorban a kukorica felhasználásával válna lehetô-

vé. Az uniós cél eléréséhez – 5,75% biokomponens – 200 ezer tonna bioetanolt kell elôállítani, ami 3 millió tonna kukoricaigényt jelent. Ez azt is jelenti egyben, hogy közel 600 ezer hektár termôföld teljes termésmennyisége biztos piacot találhat az ország határain belül. Ez nagyon jó hír azoknak, akik a kukorica értékesítésére egyetlen megoldást tudnak csak találni: a raktározást. Jelenleg az ország raktáraiban akkora kukoricakészlet áll a rendelkezésre, hogy az uniós

Amerikának nagyobb tervei vannak Az Egyesült Államok Illionis államában a kormányzó tervei szerint 2017-re a lakosság teljes üzemanyag-felhasználásának felét helyben elôállított bioüzemanyagokból fedeznék. A beruházás során a következô tíz évben 20 bioetanolgyár, 5 szóját felhasználó biodízelüzem és további négy, a fosztott kukoricát hasznosító üzem épülne az 1,2 milliárd dolláros terv alapján.

követelmény kétszeresének teljesítésére is elegendô lenne. A befektetési hajlandóságban sincsen hiány a bioüzemanyag-gyárak létesítése terén. Mára különbözô befektetôi csoportok közel 1,5 millió tonnányi bioetanolgyártó-kapacitás megvalósítását jelentették be Magyarországon. Egyelôre az ország bioetanol szükségletét, azaz 70 ezer tonnányi alkoholt két alkoholgyár termeli meg, a gyôri és a szabadegyházi, mindkettô melaszból. Ehhez csatlakozik az augusztusban sikeres tulajdonosváltáson keresztülment mezôhegyesi volt cukorgyár is. A telep rendezése után elsô lépésben egy intervenciós raktárat szeretnének létrehozni az új tulajdonosok. A raktár a hosszú távú elképzeléseknek megfelelôen késôbb gyártócsarnokként, vagy a gabonán túl egyéb anyagok tárolóhelyeként is alkalmazható lesz. Második lépésben a biogázüzem valósulna meg, és csak ezek után indulna el a bioetanol-gyártás, ami egy új technológián, a cukorcirok nyersanyagként való feldolgozásán alapulna. Balogh Beáta

Amaránt, az istenek gabonája A békés megyei Kétsopronyban gyûltek össze az érdeklôdô gazdák, hogy egy kevésbé ismert, és Európában sem sok helyen termesztett növényrôl, az amarántról hallhassanak. Az amarántot már az inkák és az aztékok is termesztették, az egyik legôsibb kultúrnövény, az Újvilág felfedezésével került át Európába, majd Ázsiába és Afrikába. Mivel vízigénye a gabonaféléknél kisebb, a száraz területek meghatározó növénye lehet. Beltartalmi értékei figyelemreméltóak: a búzáénál is több fehérjét (16–18%) tartalmaz,


lizin-, vitamin- és ásványianyag-tartalma magas, keményítô és zsírsav-összetétele az ipar érdeklôdését is kiváltotta. Az egészséges táplálkozás egyik alapnövénye lehet, a takarmányozásban a szóját válthatná ki, de a kozmetikai ipar is felfedezte az amaránt olaját. Franciaországban már kutatják a legjobb feldolgozási technológiát, és azt is, mely ágazatokban lehet felhasználni ezt a növényt – tudtuk meg Jacques Margnat-tól, egy francia kozmetikai vállalat, a SOPHIM cég, képviselôjétôl.

7

EU Agrárium és Piacszabályozás Az Alföld ideális lehet az amaránt termesztésére, a növény amúgy is melegkedvelô, mindenféle talajon megterem, kivéve a futóhomokot és a pangó vizes területet. Sok gond nincs a termesztése során, növényvédelme sem igényel sok munkát, viszont igényes a magágy készítésére (mivel aprómagvas növény), és érzékeny a kétszikûek elleni gyomirtó szerekre (vetésforgó tervezésnél kell erre figyelni). Még egy kritikus pontja van a termesztéstechnológiájának, mégpedig a szárítás. Ehhez a mûvelethez ajánlott Cimbria szárító berendezéseket ifj. Gergely Sándor az IKR-tôl, a magágykészítéshez pedig a Güttler-hengert Páska Norbert a Güttler Kft.-tôl. A rendezvény szervezése és levezetése mellett, az amaránt nagyüzemi, szántóföldi termesz-

tésérôl Bagi Balázs, a kecskeméti Klorofill Bt. munkatársa, tartott elôadást. A Klorofill Bt. egyébként (a lisztérzékenyek számára hasznos) amaránt termékeket (mag, liszt, pattogatott amaránt) is forgalmaz. Nem régóta vette fel növénytermesztési listájára az amarántot a kétsopronyi Rákóczi Szövetkezet. A szövetkezet növénytermesztési vezetôje, Drimba Sándor röviden megosztotta termesztési tapasztalatait a hallgatósággal. Az elôadások végén a falu határában lévô, lassan betakarításra váró amaránt táblához invitálták a közönséget, ahol még magágykészítési bemutatót is tartottak Kripner Vera

Garantált védelem GMO-rizs ellen Az Európai Unió Bizottsága augusztus 23-án elfogadta azt a határozatot, amelyben megköveteli az USA-ból érkezô összes hosszúszemû rizsfajta import tételeinek esetében az LL 601 elnevezésû GM-rizstôl való mentességet. A döntésre azt követôen volt szükség, hogy az USA-ban megtalálták a kereskedelmi forgalomban az engedély nélküli LL 601-es rizst. Markos Kyprianou egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos nyilatkozatában kijelentette, hogy a GMO-ra vonatkozó rendkívül szigorú uniós szabályozás miatt az Unió területére semmilyen körülmények között nem juthat engedély nélküli GMO. A szabályozás a fogyasztók biztonságát szolgálja.

A védelem elsô bástyái az uniós határátkelôk. A tagállamok hatóságainak feladata elvégezni az ellenôrzést a határokon. Ezzel egy idôben a már kereskedelmi forgalomban kapható áruk között is el kell végezni a vizsgálatot, valamint az importot végzô vállalkozásoknak kötelessége felmutatni a tétel LL 601 rizs mentességét igazoló bizonyítványt, így csak ellenôrzött termék juthat az európai élelmiszerláncba. A GMO-mentességrôl kizárólag akkreditált laboratórium állíthat ki bizonyítványt meghatározott vizsgálati módszer alkalmazásával. Az eset jól példázza, hogy „vészhelyzet“ esetén a gyors információáramlás gyors és haté-

Érdekességek: • Havonta átlagosan 20 ezer tonna hosszúszemû fényezett, illetve fényezetlen rizs érkezik az USA-ból az EU-ba. • Az EU maradék rizsszükségletét az Indiából, Thaiföldrôl és Guyanából érkezô rizsimport fedezi. • Jelenleg nincs az EU-ban engedélyezett GM-rizs. Most folyik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalban (EFSA) a Bayer által elôállított LL 62-es rizs vizsgálata, ami ugyanazt a módosított fehérjét tartalmazza, mint az LL 601.

8

kony intézkedést tesz lehetôvé az EU-ban, hiszen a hivatalos döntés megszületéséig mindössze 5 nap telt el attól a pillanattól, hogy az USA az LL 601 rizs jelenlétérôl riasztotta az EU-t.

Miért lenne veszélyes egy engedély nélküli rizs megjelenése a piacon? Ezt a genetikailag módosított rizsfajtát a Bayer cég fejlesztette ki 1998 és 2001 között, majd úgy döntött, hogy nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, így a történtekért nem vonható felelôsségre. Valójában az ezen rizstípusban található fehérjék már megtalálhatók más, az USA-ban engedélyezett GMrizsfajtákban, így a fogyasztók egészségét nem veszélyezteti. Az USA – mint már sok cikkben olvashatták – jóval engedékenyebb GMO-kérdésben, mint az EU. A vén Európa általában óvatos. Joggal, hiszen teljes körû tudományos vizsgálat nélkül hogyan is lenne bizonyítható az új, tudományos remekmûvek biztonságossága. B.B. Forrás: www.europa.eu



Hogyan szeretne élni a tehén? A szarvasmarha tartása és tenyésztése az elmúlt harminc év alatt igen sokat fejlôdött, ugyanakkor az utóbbi idôszakban úgy látszik, nehezen jut az ágazat egyrôl a kettôre. Az Európai Unió piacán versenyképes nyugati országokkal kell felvennünk a versenyt mind a tejtermelés, mind a húselôállítás területén. Egyre több szomszédos ország feldolgozott tejtermékével találkozunk a boltokban, miközben a magyar áru egy termékkategóriában mért aránya csökken. Mi lehet ennek az oka? A tôkehiány, a szaktudás hiánya? A következôkben a szarvasmarha tartásának helyes technológiáját tárom fel, majd takarmányozásának feltételeit, végül pedig a haszonállat életterét mutatom be. A két utóbbi témával következô számainkban foglalkozunk. A hetvenes évek elején kormányprogram keretein belül kezdôdött a tejtermelés fejlesztése. Célként határozták meg akkoriban az intenzív tejtermelô fajták felkutatását és behozatalát, illetve azok tartástechnológiájának elsajátítását kutatási és fejlesztési tevékenységek révén. Ez idôben a program céljainak legjobban a Holstein Fríz fajta felelt meg, e fajtával indult meg Magyarországon az addig elterjedt magyar tarka állo-


mány fajtaváltó keresztezése. A tartástechnológia elindult a kötetlen, részben nyitott (három oldalról zárt) istállók építésének irányában. Az istállók ekkor mélyalmos trágyakezelési technológiával dolgoztak. Ezek jellemzôje volt, hogy a fedett etetôtérre (7–8 nm/tehén) szalmával folyamatosan almoz-

tak, a képzôdô szalmás trágyát idôszakonként (negyed- ill. félévente) kitermelték. Az istállóhoz csatlakozó etetôtér esetenként fedett volt. Az istállókhoz nagy méretû, tehenenként 15–20 nm nagyságú karámok tartoztak. Ezt a tartástechnológiát lényegesen befolyásolta az idôjárási körülmények változása: csapadékos idôszakban tetemes mennyiségû hígtrágya keletkezett, a sáros karámokat nem lehetett használni, a pihenôtérben az alom fokozott ütemben használódott el. Nagy volt az alomszalma-szükséglet, naponta 8–10 kg egy jószágra vetítve. Ekkor kialakultak a fejôházak, melyek általában halszálka elrendezésûek voltak.

Ez a technológia a zárt, kötött istállózó tartáshoz képest óriási fejlôdést jelentett az állatok komfortérzete tekintetében, amit a legékesebben a tejtermelés ugrásszerû növekedése bizonyított. Amíg a hetvenes évek elején a tejtermelés 2500 liter volt tehenenként, addig a nyolcvanas évek elejére, közepére ez elérte az 5500 litert. (2005-ben a laktációs termelés átlagosan több mint 7800 liter/tehén.) Az idegen fajta – Holstein Fríz – igényeinek megismerése, tudatosítása és igényeinek kielégítése lassú folyamat volt Magyarországon, és a mai napig sem fejezôdött be. A tejtermelés rohamos növekedését elsô ütemben a fejéstechnológia korszerûsítése követte. Ugyanakkor nem fordult kellô figyelem a tartástechnológiára, az etetés és itatás körülményeire, illetve a magas termelést (10 ezer liter feletti) lehetôvé tevô feltételekre. A tejtermelô tehenészeti telepek túlnyomó többsége a kilencvenes évek végére világszinten mérve is figyelemre méltó eredményt ért el Magyarországon, majd a fejlôdés csökkent, illetve megállt. Ez a tény, valamint a környezetvédelmi és közgazdasági feltételek szigorodása fordította a figyelmet a tartástechnológia irányába. A szakemberek

9

EU Agrárium és Piacszabályozás keresték a termelési színvonal stagnálásának okait. A megfigyelések és tudományos kutatások egyaránt azt állapították meg, hogy a magas termelés teljesen új tartástechnológiai feltételrendszert kíván. Fô célként a tudományos kutatások révén megismert paraméterek optimális szint közeli biztosítása és a környezeti feltételek állandósága jelölhetô meg. A tejtermelô tehén –15 és 24 ºC közötti hômérsékleten például minden különösebb többletráfordítás nélkül képes azonos szinten tartani a tejtermelését. Ezeken a határokon kívül esô hômérséklet-tartományokban a kompenzálás vagy többletenergiát igényel, vagy e nélkül tejtermelés csökkenéssel jár. A szarvasmarhát hazánk éghajlatán inkább a hôstressz sújtja. Magyarországon a hôstresszes (24 ºC feletti) napok száma évente 90 felett van. Azokon a napokon, mikor 24 ºC fölé megy a hômérséklet, a tehén a takarmányfelvétel csökkentésével kezd védekezni a magas hômérséklet ellen, emiatt csökken a termelése. A hômérséklet emelkedésével zavarok keletkeznek a hormonháztartásban, amelyek károsan hatnak mind a tejleadásra, mind a szaporodásbiológiai folyamatokra. A rendellenes tejleadás tôgyegészségügyi problémákhoz vezet, a szaporodásbiológiai folyamatok zavara pedig csökkenti a borjúszaporulatot. (Ha nincs borjú, nem lesz tej!) Feladatunk tehát, hogy a magas termelésû tehén-

10

állomány számára biztosítsuk a megfelelô hômérsékleti viszonyokat, illetve segítsük elô az állatok hôleadását. Ezt a célt jól szellôzött, – lehetôleg gravitációs –pihenôboxos istálló kialakításával érhetjük el. Az istállók igen jelentôs belsô légtérrel rendelkeznek, 8–11 m gerincmagassággal, gerincszellôzéssel vannak ellátva. Az

istálló két hosszanti oldala 100%-ban nyitható egy automatikus mûködésû függönyrendszerrel. Az oldalfalak nyitottsága a szélerôsségtôl, hômérséklettôl, csapadékviszonyoktól függôen változik. A hôstressz ellen ezekben az istállókban is védekezni kell, ami ventilátorrendszer kialakításával lehetséges. Lényeges szempont, hogy a ventilátor ne okozzon huzathatást, ne fogyasszon indokolatlanul sok elektromos energiát, ugyanakkor a legjobb hatásfokkal hûtse a teheneket. Ezeket a célokat a légszállítási teljesítmény, a légsebesség és a légmozgás irányának optimalizálásával érhetjük el. A venti-

látorok hûtôhatását fokozhatjuk ún. párásító egységek felszerelésével, amelyek vízpárát permeteznek a testfelületre, és szinte egyidejûleg elpárologtatják azt. Ezekben az istállókban a padozat általában csúszásmentesített beton, melyet célszerû gumi alapanyagú, rugalmas burkolattal ellátni a járófelületeken. A pihenôboxok padozata lehet döngölt agyag, kavics vagy beton, melyre szalmaalmozás mindenképpen javasolt. A pihenôboxos szarvasmarha alomszükséglete naponta 0,5–1,5 kg. A tehénállomány egész éven át az istállóban van, karámokat az új technológia nem alkalmaz. Kivételt képezhet a szárazon álló tehénállomány, illetve a növendéküszô állomány. A magas termelésû tehén itatására, ivóvíz szükségletének kielégítésére szintén nagy gondot kell fordítani. A napi 50–60 liter tejet leadó tehén ivóvíz szükséglete extrém esetben a 150 litert is elérheti. A tehén napi ivási periódusainak száma korlátozott, és az alkalmankénti vízfelvétel idôtartama rendkívül rövid. Ennek figyelembevételével kell biztosítani az itatóhelyek számát és a vízutánpótlás mértékét. Elônyös, ha a tehén nyílt vízfelületû itatóból friss, tiszta vizet tud inni. A legjobb itatók jellemzôje a bôséges vízutánpótlás, az optimális (nem túlzott) vízmennyiség, a könnyû és gyors tisztíthatóság és a fagymentesség. Prokai Sándor Dairy Service Kft.



Szárazság tizedelte a gabonát Európában Közel 5%-os terméskiesés várható átlagosan az uniós gabonapiacon – derült ki a Bizottság augusztusi jelentésébôl. A felmérés szerint uniós szinten búzából 4%-kal, ôszi árpából 2%-kal, kukoricából 5,1%-kal, burgonyából 4,3%-kal és cukorrépából 3%-kal lehet kevesebbre számítani az idén. A júliusi szárazság által leginkább érintett területek: Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország. A lengyel sajtóban megjelent hírek szerint a szárazság hatására közel duplájára fognak emelkedni a kenyérárak. Helytelen dolog más kárának örvendeni, mégis a természet adta „lehetôség“ talán megoldást nyújthat a hazai gabonaproblémákra. Lengyelország közelsége miatt ideális helyszíne lehet a hazai gabonakészlet jó áron való értékesítésének. És ezt nem csak mi gondoljuk így, hiszen a lengyel hírekbôl ugyanez a szándék tükrözôdik vissza, azaz az olcsó szállítás miatt Szlovákiából, a Cseh Köztársaságból, illetve Magyarországról gazdaságos a hiányzó készlet beszerzése. „A felmérés szerint búzából 4%-kal, ôszi árpából 2%-kal, kukoricából 5,1%-kal, burgonyából 4,3%-kal és cukorrépából 3%-kal lehet kevesebbre számítani az idén uniós szinten.“ A 2003-as szárazsághoz viszonyítva a terméskieséssel sújtott terület a legészakibb részekkel növekedett, ahol a fejlôdési fázis legérzékenyebb idôszakában erôs hômérséklet-


növekedés következett be, és ezt csak tetôzte a késôbbi vízhiány. Németországban 1,8%kal csökkent a búza, 5,6%-kal az árpa, 9%-kal a burgonya és 4,6%-kal a cukorrépa terméshozama. Lengyelországban a szélsôséges idôjárást leginkább a búza szenvedte el, aminél 13,4%-os a hozamcsökkenés. Ezt követi az ôszi árpa 9,6%-os és a burgonya 5%-os kiesése. Angliában 2005-höz képest 9%kal csökkent a búza, 7,9%-kal a burgonya, 4,5%-kal az árpa és 1,3%-kal a repce hozama. Olaszországban a rendkívüli szárazság 25,3%-os terméskiesést eredményezett cukorrépából, míg napraforgóból 9,6%kal, búzából 8,6%-kal, kukoricából pedig 7,5%-kal termett kevesebb. Franciaországban is a száraz idôjárás volt az uralkodó az idén, de ott a terméskiesés valamivel visszafogottabb, mint az elôbb felsorolt országokban (–3% búza, –1,4% árpa, –4% repce, –1,8% cukorrépa). A szárazságra való tekintettel az EU 9 tagállamában hoztak rendkívüli intézkedéseket júliusban, majd a gazdák helyzetét könnyítendô az Európai

Bizottság augusztus 10-i döntésével további 5 tagállamban tette lehetôvé a termelés alól kivont területek termésének takarmányozási célú felhasználását. Normális esetben erre csak augusztus 31. után kerülhetett volna sor, de a szélsôséges vízhiány miatt addigra ezek a területek kiszáradtak volna. „Értelmetlen lenne elpazarolni az egyetlen hasznothozó lehetôséget, a takarmány értékesítését a hátrányos helyzetbe került gazdáknál, csak azért, mert a szabályok szigorú betartását követeljük meg tôlük“ – vélekedett Mariann Fischer Boel agrárfôbiztos, a közvetlen kifizetések állandó bizottságának ad hoc jelleggel összehívott augusztus 10-i ülésén. A megszavazott döntést ezt követôen formálisan is el kell fogadnia az EU Bizottságának is. A szándék nagyon nemes, de minden bizonnyal csak csekély mértékben pótolja az idôjárás szeszélye miatt óriási károkat szenvedett gazdálkodók anyagi veszteségeit, mivel a szûkös uniós költségvetési keretbôl pénzbeli támogatásra kevés eséllyel számíthatnak. Siadak Balogh Beáta

11


Miért drága a bioalma a piacon? Az ország leghíresebb almatermelô megyéje Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az alma hazája, ahol évszázados hagyománya van az almatermelésnek. A megyében gazdálkodó mintegy száz ökogazda közül sokan foglalkoznak gyümölcstermesztéssel. Olyanok, akik már korábban is nagy szakértelemmel termeltek almát, meggyet, körtét, barackot és más gyümölcsöt. Sokan már mintegy tíz éve termeltek így, amikor közülük tizenhatan megalakították az Ökológiai Zöldség-Gyümölcs Termelô, Értékesítô Szövetkezetet 2003-ban. A megye egyetlen ÖKOTÉSZ-ét. Elnökével, a neves almatermelô és növényvédelmi szakember Abonyi Ferenccel az Agrárunió 2006. júniusjúliusi számában készített riportot Némethné Csubák Éva. Az elnök ebben elmondta, hogy a gazdák nagy reményekkel néztek az EU-csatlakozás elé. Biztató volt számukra, hogy az EU-ban nincs kvóta az ökotermékekre, ezért a hagyományos termékekhez képest jobb esélyekkel lehetne azokat értékesíteni. „Aztán itt a feketeleves: az átlagosan 50%-kal alacsonyabb gyümölcs és – a még kedvezôtlenebb – zöldség felvásárlási árak mellett gyászos évet zárnak a hazai mezôgazdasági termelôk.” Az összefogás azért is fontos és sürgetô, „mert a piackutatások azt mutatják, hogy a korábban csatlakozott EU-országokban a csatlakozást követôen drasztikusan csökkent a honi termékek részesedése az adott ország élelmiszerpiacán. A csatlakozás elôtti kedvezô helyzetre jellemzô volt, hogy a vásárolt élelmiszerek átlagosan 90%-a származott a hazai piacról és csak 10%-a külföldrôl.” Az alma értékesítésével kielégítô. Vannak tisztességes kereskedôk, akik megfelelô áron vásárolják fel a biotermékeket. Az ökopiaci árakról ugyanakkor így vélekedett Abonyi Ferenc. „Van rá példa, hogy a bioalmát 300-600 forint/kg-ért árulják. Felháborító, mert nem ér annyit még a bioalma sem, fôleg akkor, ha tôlünk csak 40–60 forint/kg-ért vásárolják fel. Az ôszi bioalma piaci ára – szerintem – a költségeket

12

figyelembe véve nem lehetne több mint 150–200 forint/kg, míg a tavaszi 200–250 forint/kg, aminek 60–70%-a a termelôt illetné meg.” A Biokultúra Szövetség által üzemeltetett Csörsz utcai piacon tavaly nyáron az alma ára 100–500 Ft között mozgott a télen, decembertôl februárig, de még idén áprilisban is 150–800 Ft volt. Áprilisban a Fény utcai piacon az almát 128–168 Ft közötti áron kínálták kilogrammonként. Az esetenkénti négyötszörös árkülönbözet – azon kívül, hogy mindenképpen indokolatlan – gátja annak, hogy növekedjen, széles körben elfogadottá váljon a bioélelmiszer-fogyasztás. Ilyen áron csak egy szûk, tehetôs, fizetôképes réteg tudja megvásárolni. Nyugat-Európa számos országában – ahogy Benda Judit beszámolt az idei Biofachról – a nagy üzletláncok polcain is megjelentek a biotermékek, többnyire igen széles választékkal. A német vagy olasz szupermarketekben a bio alig 20–30%-kal drágább, mint a konvencionális áruk. Bár sokan ezt már alacsony árnak tartják, de egy jelenlegi felmérés szerint ez felelne meg a fogyasztók elvárásainak. Egy, a gyöngyösi Károly Róbert Fôiskolán készülô szakdolgozatban (szerzôje Ferencz Zsuzsa) közölt, 110 budapesti személyre kiterjedô felmérés azt mutatta, hogy a vásárlók 20–25%-os felárat még elfogadhatónak tartanak. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a gazdák biztonságos és kiszámítható körülmények között tudnak dolgozni. A magyar gazdákat nagyon hátrányosan érinti az uniós pályázatok utófinanszírozási rendszere. Ezért is lenne fontos, hogy legalább a támogatásokat, jogos járandóságukat idôben, rendben kifizessék. A fentiek alapján nem meglepô, de szomorúan kellett tapasztalni, hogy Magyarországon 2005-ben – az EU számos országával ellentétben – nem nôtt, hanem csökkent az ökogazdálkodás keretében mûvelt terület. Dr. Solti Gábor


Arcképcsarnok

P r o f . d r. B á n á t i D i á n a Személyes adatok Született: 1967.04.15. Iskolai végzettsége: 1990: okleveles élelmiszermérnök 1996: okleveles mérnöktanár 1998: jogi szakokleveles mérnök (mérnökjogász) Nyelvtudás: angol (C típusú felsôfokú állami nyelvvizsga) francia Karrier: 1996: mezôgazdasági tudomány kandidátusa, MTA 2003: c. egyetemi tanár 1990: „PRO SCIENTIA” Aranyérem (MTA) 1990–1993: tudományos továbbképzési ösztöndíjas, aspiráns, MTA 1999–2002: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Beosztások: 1993–1996: tudományos munkatárs, KÉE Élelmiszeripari Kar 1996–2000: EU-szakértô, Élelmiszerek EU Harmonizációs Munkacsoport, FVM 2002 Miniszteri Biztos (Élelmiszer-biztonság, FVM) 2000– fôigazgató, Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet 2003– tanszékvezetô (Szent István Egyetem Kihelyezett Élelmiszertudományi Tanszék) Fontosabb tanulmányutak: 2002: USA, Cohran Fellowship 1 hónap 1999: Brüsszel, Európai Bizottság, stagiaire 5 hónap 1995: Japán, Takasaki Research Centre, JAEA 6 hónap 1993: Hollandia, Wageningen 3 hónap 1992: Egyesült Királyság, Univ. of Reading 4 hónap 1990: Dél-Afrikai Köztársaság (IAESTE) 3 hónap


Szakmai-tudományos bizottsági tagság: 25 hazai szakmai-tudományos bizottságnak tagja, valamint felkészültsége elismeréséül 14 külföldi tudományos bizottság is felvette tagjai sorába. Többek között az Európai Bizottság elnöki tanácsadó testületének (EGE) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) igazgató tanácsának is alelnöke, valamint az Európai Bizottság kutatási fôbiztosa „Élelmiszer, mezôgazdaság és biotechnológiai” tanácsadó testületének tagja.. – Mit jelent az EGE és EFSA igazgatói tanács tagjának lenni? Ön mindkettônek tagja. – Magyarországnak – mint az Európai Unió közepes méretû tagállamának – komoly szerepe lehet a közösségi döntéshozatali folyamatban, amennyiben alapos hazai elôkészítô munkát követôen kiváló szakértôink az elôkészítô szakbizottságokban jó érvekkel felvértezve, szakmai tekintélyüket latba vetve tudnak küzdeni az ágazat, illetve az ország érdekeiért. Vonatkozik ez olyan esetekre is, amikor valaki független szakértôként, minden nemzeti, ipari vagy egyéb érdektôl mentesen vehet részt egy magas szintû testület munkájában, például az Európai Bizottság elnökének tanácsadó testületében, vagy egy euró-

13

Arcképcsarnok

pai közintézmény igazgatótanácsában. Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy az illetô kiváló felkészültségén, kitûnô nyelvtudásán és agrárdiplomáciai tevékenységén túl milyen módon tudja képviselni azt az országot, amelynek megítélése – személyén és az általa végzett szakmai munkán túl – tôle is függ.

gyarország az EU külsô határának egy részét alkotja, kiemelt felelôssége van az illegálisan behozott és rossz minôségû élelmiszerek ellenôrzésében. Az élelmiszer-biztonság garantálása érdekében az elsôdleges felelôsség azonban az élelmiszerlánc szereplôié, az elôállítóké, a termelôké és a kereskedôké.

– Mi a szerepe a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetnek az élelmiszerbiztonságban?

– Újabban az Egyesült Királyságban a megtett kilométerek szerint „osztályozzák” az élelmiszereket. Minél távolabbi országból származik egy élelmiszer, annál kevésbé tartják kívánatosnak fogyasztásra – így érvelnek az angolok, egyúttal az angol élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök mellett. Mi errôl a véleménye?

– Nem lehetne megfelelô színvonalon mûködtetni sem az élelmiszer-ellenôrzést, sem pedig az élelmiszerlánc keretében mûködô vállalkozások nem tudnák a fogyasztók egészségének védelmét garantálni kiváló és felkészült kutatókból álló élelmiszer-tudományi kutatási háttér nélkül. Ennek a feladatnak egy fontos letéteményese a széleskörû hazai és külföldi együttmûködésekkel rendelkezô, egyetlen hazai élelmiszer-tudományi kutatóintézet, az FVM-hez tartozó Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet. Jogszabályaink teljes mértékben harmonizáltak, az új jogszabályokat folyamatosan átültetjük a magyar jogrendbe. Emellett egyre nagyobb szerepünk lehet az európai jogszabályok elôkészítésében és az élelmiszerpolitika formálásában. Az élelmiszer-biztonság területén – bár hagyományosan jól mûködô és szigorú export piaci követelményeknek is megfelelô – élelmiszer-biztonsági illetve hatósági élelmiszerellenôrzési rendszerünk mûködött, még sok a tennivalónk. Hatékonyabbá, átláthatóbbá kell tennünk ezen intézmények munkáját, hogy a – Biztonságos Élelmiszerek („SAFEFOODS”) nevû uniós élelmiszer-biztonsági integrált projekt megállapításai szerint – fragmentált és nem kellôen összehangoltan mûködô rendszer megfelelôen tudja érvényesíteni a fogyasztók egészségének védelmére vonatkozó közösségi alapelveket. Azért is fontos ennek biztosítása, mert egyre több gyenge minôségû és nem kellôen biztonságos élelmiszert próbálnak meg az EU területére bejuttatni az európai elvárásoknak megfelelni nem tudó országokból. Mivel Ma-

14

– Az élelmiszer-alapanyagokat egyre nagyobb távolságról szállítják, a globalizáció jellemzô a mezôgazdasági élelmiszerfeldolgozásra is. A nagyüzemivé vált élelmiszer-elôállítás mellett, az új kórokozók megjelenése, az eltérô fogyasztási szokások, a demográfiai változások és még számos más szocio-ökonómiai tényezô határozza meg az élelmiszerek biztonságosságát. Nem véletlen, hogy a fogyasztók egészségének védelme vált az EU egyik legfontosabb célkitûzésévé, ezért például a nyomonkövethetôség garantálását várja el az élelmiszerlánc szereplôitôl. Ezáltal biztosítható, hogy a távolabbról érkezô alapanyagok eredetérôl is megfelelô információval rendelkezzenek a feldolgozók. Szerencsés lenne azonban arra törekedni, hogy a hazai élelmiszeripar megfelelô mennyiségben rendelkezésére álló kiváló minôségû, nyomonkövethetô és szigorúan ellenôrzött módon elôállított, biztonságos hazai alapanyagot tudjon feldolgozni. Ez a fogyasztók bizalmának megerôsítését is elôsegítené. Szigorúan szankcionálni kell azonban azokat a vállalkozókat, akik nem biztonságos alapanyagok feldolgozásával, vagy a kiváló hazai termékhez keverésével, esetleg az élelmiszerek bármilyen szándékos hamisításával veszélyeztetik a fogyasztók egészségét. – Fôigazgató Asszony, köszönöm az interjút. Tamás Enikô


Brüsszelbe járunk

Szigorodó borászati regula Rendületlen erôvel halad az Európai Unió Bizottsága azon elképzelésének megvalósítása felé, miszerint gyökerestôl megreformálja a borrendtartását. Elsô ízben 2006. június 24-én hozta nyilvánosságra elképzeléseit a Bizottság. Nem meglepô, hogy a tagállamok ezt vérmérsékletük és gazdasági érdekeik alapján eltérô lelkesedéssel fogadták. A reform szükségességében mindenki egyetért, azonban azt, hogy miként, hogyan és mikortól váljanak valóra a reformtervek, különbözô módon értelmezik a tagállamok. Errôl tanúskodik a legutóbbi minisztertanácsi ülés is, ahol a Bizottság kérdôíves felmérésére válaszolva minden miniszternek alkalma volt hangot adni a szakmai szervezetek véleményének.

Kimagasló összefogás Ez a vélemény pedig hazánkban egyöntetû. Azt lehet mondani, hogy eddig soha nem látott módon nagy a szakma, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat összefogása annak érdekében, hogy egy mindenki által elfogadott, egységes magyar álláspont alakulhasson ki. Ezt példázza az Országgyûlés mezôgazdasági különbizottságának augusztusi ülése is. Az ülésen jelen volt minden érintett: kormányzati és ellenzéki képviselôk, hegyközségi tanácstagok, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács képviselôi, termesztôk és feldolgozók. A szakma érdekében csak és kizárólag akkor lehet majd sikereket elérni a brüsszeli tárgyalásokon, ha a kezdetektôl az ágazat képviselôinek teljes körû támogatását élvezi a Brüsszelben képviselt magyar álláspont. Megfontolt taktikai lépésekre, erôs lobbitevékenységre és partnerekre lesz szüksége Magyarországnak. A munka elindult. Folyamatos az egyeztetés, az információcsere a szakmai szervezetek között. Még idôben vagyunk, de azért ez henyélésre nem ad okot. A Bizottság menetrendje szerint 2006 végére kialakulna a reform szövegtervezete, 2007 februárjában a reformokkal kapcsolatos jogszabályok


elfogadásra kerülnének, majd 2008. január elsejétôl életbe lépne az új rendtartás.

Ahogy a Bizottság látja Az Unió borhatalom. A világ legnagyobb bortermelôje. Évente 160 millió hektolitert állít elô, 134 millió hektolitert fogyaszt. A világ elsô számú exportôre és importôre. Vezetô pozíciója azonban meginoghat, ha nem változtat, mivel a 3. országok évente 2%-kal növelik a jelentôségüket a borpiacon, és ha Brüsszel nem tart lépést velük, 10 éven belül teljesen átrendezôdhet a piac, tartják a szakemberek. Tehát a reformokra tényleg szükség van, csak az a kérdés, hogyan lehet 25 tagállam érdekeit összehangolni, egységesen szabályozni. A reform lényege, hogy versenyképesebbé váljon az európai borászat, és ezt a Bizottság meglehetôsen radikális módszerekkel kívánja elérni. A tervek szerint a telepítési jogok megszûnnének, és ezzel párhuzamosan 400 ezer hektár szôlôültetvény kivágását irányoznák elô. A melléktermékek lepárlásának rendszerét azonnal leállítanák. A borászati támogatások számottevô része átkerülne a vidékfejlesztési támogatások körébe. Gyökeresen átalakulna a földrajzi árujelzôkre vonatkozó szabályrendszer. Változna a borászati eljárások rendje, tilos lenne a cukorral történô mustjavítás. Egyszerûsödne a címkézés, és több pénz jutna promócióra. A Bizottság eltökélt legalább annyira, mint a cukorreform megvalósításában.

Ahogy a tagállamok látják A reformok szükségességét a tagállamok is belátják, viszont csak a szôlôtermesztésben nem érdekelt skandináv államok számára fogadható el a bizottsági javaslat. A tradicionális szôlôtermesztô államok szinte kivétel nélkül támadják a reformtervezetet. Ebbôl is látható, hogy kôke-

15

Brüsszelbe járunk mény vitákra kell számítani a tárgyalások során. Sokak szerint a cukrozás betiltásának nincsenek meg a piaci és a közgazdasági feltételei. Az is nyilvánvaló, hogy ugyanebben a kérdésben máshogy vélekednek a déli államok, ahol az éghajlati adottságok miatt jóval egyszerûbb a kérdés megítélése. Szinte egységes a tiltakozás a kivágási támogatás megszüntetése ügyében. A melléktermékek lepárlásának kérdésében megosztottak az országok. Bár az elképzelésnek van alapja, hiszen az ágazat támogatásainak legnagyobb százaléka a krízislepárlásra fordítódik, úgy, hogy közben nem oldja meg a strukturális feszültségeket. A támogatások vidékfejlesztési alapba történô átcsoportosításának ügye teljesen kiforratlan javaslat, ennek megfelelôen a tagállamok számtalan kérdéssel halmozták el a Bizottságot a javaslat napvilágra kerülésekor. Szintén egyöntetû az ellenállás a tagállamok részérôl a földrajzi árujelzôk eltörlésére vonatkozó bizottsági javaslattal szemben, és sokan abban is egyetértenek, hogy a túltermelésnek nem az ültetvények kivágásával lehet gátat szabni.

És ami a legfontosabb Magyarországnak Mindezek csak az elsô reakciók egy kezdeti fázisban lévô tervezetre. Természetesen magyar részrôl is egyre jobban körvonalazódik az az álláspont, ami a leginkább megfelel a szakmának, amit a tárgyalások során el szeretnénk érni. Ez folyamatosan változhat, azonban alapjaiban elmondható, hogy a bizottsági tervezetnek két sarkalatos pontja felel meg legkevésbé a magyar érdekeknek, és ez pedig nem más mint az ültetvények kivágása és a cukrozás betiltása. Mindazonáltal a reformok célkitûzésével és magával a szükségességével egyetértünk. Helytelen hozzáállás lenne a kezdetek kezdetén elutasítani a bizottsági javaslatot, hiszen ezzel csak azt érnénk el, hogy kivonulunk a tárgyalási folyamatból és egyáltalán semmilyen szinten nem fog megjelenni a magyar érdek a végeredményben. Ilyenfajta magatartásra már volt példa a frissen csatlakozott tagállamok között a cukorreform kapcsán, amikor Lengyelország végig elutasította a reformokat és nem volt hajlandó tárgyalni, ami sajnos visszatükrözôdött a végsô formában elfogadott

16

jogszabályokon, azaz termesztôinek érdekei csorbultak. A hazai szakma összefogott, és a politikai élet szereplôivel együtt kívánják kialakítani azokat a célokat, amiket a tárgyalások során szeretne Magyarország elérni. Szakembereink véleménye szerint a telepítési jogok rendszerét legalább átmeneti szinten továbbra is fenn kell tartani és természetesen nem szabad engedni a piaci intézkedések azonnali megszüntetését. A lepárlási támogatást csökkenteni lehet, de ésszerûen és differenciáltan, figyelembe véve azt, hogy melyik tagállam milyen mértékben használta ki eddig ezeket a támogatási formákat. Példának okáért Spanyolországban évente több millió hektoliter krízislepárlásra adnak be kérelmet, míg Magyarországon mindösszesen 100 ezer hektoliter került lepárlásra. Tehát szabályozni kell, de a megszüntetése nem szerencsés, mivel krízisek kezelésére alkalmas lehet. Közgazdasági elemzéseket figyelembe véve Magyarországon a termelôk az igényelhetô borászati piaci intézkedések forrásainak mindössze 0,6%-át használták ki, ezért igazságtalan lenne az egységes korlátozó intézkedések bevezetése. Hazai vélemények szerint az ültetvények kivágását nemzeti szinten kellene szabályozni, mert egy esetleges nagyobb támogatás olyan kivágási hullámot indíthatna el, melynek eredményeképpen termesztô körzetek tûnnének el a hazai szôlôtermesztési palettáról, és ez egyenesen öngyilkosság lenne a vidéki élet sokszínûsége szempontjából. Egyetlen cikk keretei meglehetôsen szûkösek a téma részletekbe menô megtárgyalására, de folyamatosan nyomon követjük az eseményeket és megpróbálunk alapos ismertetést nyújtani a borreform alakulásáról. A tárgyalásoknak fontos állomása lehet a magyarországi FOODAPEST alkalmával megrendezésre kerülô uniós borászati konferencia, amit az EU Bizottsága szervez, remélhetôleg számos tagállam részvételével. Ezúton is felhívjuk az érintettek figyelmét a részvétel fontosságára, hogy elsô kézbôl is értesülhessenek a változásokról. Természetesen újságunk, az Európai Unió Agrárgazdasága is jelen lesz, és hûen tudósít majd a konferenciáról. Siadak Balogh Beáta


Fórum

Megkérdeztük Benedek Fülöp szakigazgatási szakállamtitkárt Mi lesz az oktatás és kutatás fellegváraival? – Hosszú évtizedeken keresztül kitûnôen mûködött az FVM által felügyelt és tulajdonolt kutatóintézetek és oktatási intézmények sora. Most sor kerül nagynevû, jó hírû iskolák, kutatóintézetek és az azokhoz kapcsolódó, a kutatáshoz nélkülözhetetlen törzsültetvények privatizációjára. Adottságaink alapján nemcsak Európa, hanem az egész világ legjobb agrárökológiai potenciállal rendelkezô országai között vagyunk. A privatizációval lehet, hogy pillanatnyi megtakarítást érünk el, de ezek újrateremtése, újraindítása sokkal de sokkal több pénzbe fog kerülni, miközben pótolhatatlan értékeket veszítünk el. Ön szerint, Államtitkár Úr gazdasági kényszerítô intézkedések indokolják mindezeket? Vajon erôsödni fog-e a vidék a kutatóintézetek egybeolvasztásával, illetve privatizációjával? – Az államháztartás hatékony mûködését elôsegítô szervezeti átalakításokról és azokat megalapozó intézkedésekrôl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Kormányhatározat „közhasznú társaságok gazdasági társaságok átalakítása” címû 3. számú melléklete elôírja a tárca tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 100%-ban állami tulajdonú közhasznú társaságok, így • az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztô Kutató- Fejlesztô Kht., • a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztô Intézet Kht., • a Fertôdi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztô Intézet Kht.,


• az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht., • valamint az Országos Húsipari Kutató Intézet Kht. • privatizálását, 2007. január 1-i határidôvel, elôzetesen módosítva az 1995. évi XXXIX. törvény (Privatizációs törvény) mellékletét. Az eljárás során a felsôoktatási intézménynek történô átadás alternatíváját is meg lehet vizsgálni. A többi hat K+F tevékenységet végzô kutatóintézet jövôjérôl a hivatkozott számú Kormányhatározat nem rendelkezik, és jelen idôpontban az FVM vezetése sem foglalt még állást a szerkezeti átalakítás kérdésében. A minisztérium szakrészlegei megkezdték annak vizsgálatát, hogy milyen intézkedések biztosíthatják a kutatási tevékenységgel foglalkozó intézményrendszer takarékosabb és hatékonyabb mûködését. Várhatóan szeptember végére, október elejére készül el az az elôterjesztés, amely a 2007. évi mûködési kereteket érintôen javaslatot tesz a konkrét intézkedésekre. Az agrártárca szakmai törekvése, hogy a költségvetési helyzet miatt csökkenô állami szerepvállalás ellenére is teljesítsük a nemzetközi szerzôdésekben, az EU és hazai jogszabályokban megfogalmazott génmegôrzésre vonatkozó kötelezettségeinket, és hogy minél teljesebben maradjanak fenn

az évek munkája során felhalmozott anyagi és szellemi értékek, annak érdekében, hogy azok tovább szolgálhassák az ágazat korszerûsítésének, a gazdák hatékonyabb termelésének és így a vidék erôsödésének ügyét. – A Teleki Zsigmond Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium Villányban 60 éve kitûnôen mûködô intézmény. 2005 óta az iskola szervezésében alakult meg a nemzetközi hírû Villányi Borász Akadémia egy olyan borvidéken, amelynek eredetvédett borait az Unió elismerte. A 2006-2007-es tanévre mintegy 160 tanuló iratkozott be. Miért kellene megszûntetni ezt az intézményt, amely beiskolázási gondokkal sem küzd, sôt külföldrôl is érkeznek ide diákok? A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképzô Intézet és Gyakorlóiskola, Budapest egyetlen térképészeti és földmérô iskolája szintén bezárja kapuit? – Ami az FVM fenntartásában mûködô szakoktatási intézeteket illeti, a tárca javaslatára a Kormány arról hozott döntést, hogy a mezôgazdasági intézményhálózat racionalizálása részletes elemzô vizsgálat alapján történjen. Egyes iskolák fokozatos megszüntetését az indokolja, hogy az agrárszakképzést folytató intézmények száma valóban magasabb az országban a kívánatosnál, és célszerû azok számát csökkenteni. Az egyes intézmények esetében ugyanakkor gondosan mérlegelni kell az intézményben folyó nevelô-oktató és képzô

17

Fórum tevékenység színvonalát, eredményességét, az intézménynek a hazai szakember-utánpótlásban, továbbá a szaktanácsadásban betöltött szerepét. A minél megalapozottabb döntés érdekében vizsgálni kell az adott intézményeknek a térségi munkaerô-piacokhoz való viszonyát, illetôleg azoknak a mezôgazdaságban foglalkoztatottak továbbképzésében, valamint a vidék felemelkedésének elômozdításában betöltött szerepét is. Az agrárágazat számára elengedhetetlen a jó szakembereket kibocsátó iskolák további mûködtetése, igazodva a mezôgazdasági térségek gazdaságfejlesztési stratégiájához és a szakágazatok szakemberigényéhez is. Ezért az agrár-szakképzô intézményhálózat koncentrálását a regionális szakképzési igények figyelembevételével, a különbözô fenntartókkal összehangolt módon célszerû megkezdeni. Annak érdekében, hogy középtávon egy színvonalasan, eredményesen és költséghatékonyan mûködtethetô iskolahálózat jöjjön létre, célszerû a valóban megszüntetendô intézményeket egy részletes, a szakmai és pénzügyi körülményeket megfelelô súllyal figyelembe vevô vizsgálat alapján kiválasztani. Össztársadalmi érdek, hogy a megmaradó intézményi hálózat mind a szakmastruktúra, mind a térségi igények szempontjából megfelelôen kerüljön kialakításra. A villányi Teleki Zsigmond Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, illetve a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképzô Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola megszûntetésére nem kerül sor. – Nemzetközi hírûek voltak szakszolgálataink. Igaz-e az, hogy 2007-tôl egyetlen intéz-

18

ményként mûködik a növényvédelmi, az állategészségügyi, az élelmiszerellenôrzô és erdészeti szolgálat, a megyei földmûvelésügyi hivatalok, valamint az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet? Egy óriási intézmény mûködtetése nem biztos, hogy olcsóbb lesz, mint a felelôsségük tudatában önállóan dolgozó intézményeké. Kérem, Államtitkár Úr fejtse ki, milyen megtakarítást várnak ettôl? – A Kormányprogram az államreform keretében kisebb szolgáltató közigazgatás megteremtését tûzi ki célul, így ezzel összefüggésben csökkenteni rendeli a dekoncentrált hivatalok számát. A Kormány emellett növelni szándékozik a közigazgatás mûködésének hatékonyságát is, így a Program az egyablakos és elektronikus ügyintézés követelményét is megfogalmazza. A magyar agrárigazgatás évszázados hagyományokat ápol, az abban részt vevôk méltán lehetnek büszkék az elért szakmai vívmányokra. Az egyes ágazatokra az utóbbi évtizedben az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek eleget tevô szabályozás valósult meg azzal, hogy a szabályozás egyaránt kiterjed a horizontálisan és vertikálisan kiépített intézményrendszerre. Az agrár-szakigazgatás mûködésének folyamatos biztosítása, az elért szakmai vívmányok megôrzése a mezôgazdasági termelôk, az ügyfelek, a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók számára egyaránt célkitûzés kell, hogy legyen. Ehhez teljes ágazati összefogás szükséges, azaz az agrár-szakigazgatás ágazatainak erôforrásait egyesíteni kell, így a jogszabályok által elôírt és az agrárszektor szereplôinek érdekében végzett feladatok

hatékonyabban, ám a szakmai követelményeknek változatlanul eleget téve lesznek elláthatóak. Mindezeknek megfelelôen a mezôgazdaságot érintôen ki kell alakítani a szolgáltató típusú agrárigazgatást, amely szükségessé teszi a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által felügyelt ágazati és területi igazgatási szervek és intézmények szervezeti átalakítását, illetôleg a teljes agrárigazgatási szervezeti és intézményi korszerûsítését is. Fentiek szellemében született meg a Kormánynak az államháztartás hatékony mûködését elôsegítô szervezeti átalakításokról és azokat megalapozó intézkedésekrôl szóló 2118/2006. (VI. 30.) számú határozata. Ezen Kormányhatározat 7. b) alatti pontja a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladataként jelöli meg, hogy a miniszter tegyen javaslatot a Kormány részére az agrárigazgatás szervezeti átalakítására vonatkozóan. A Kormányhatározatban rögzítésre került, hogy a fenti javaslatnak ki kell terjednie: • az integráció országos, illetve regionális szintjére, a megyei hálózaton kialakuló városi kirendeltségektôl feladatok koncentrálására, illetve azoknak dekoncentrálására, a lakossági kapcsolatokban megjelenô feladatmegoldás optimális módjára és szervezeti megvalósítására. A Határozat mellékletében az is meghatározásra került, hogy az átszervezés, illetve összevonás: • a megyei és fôvárosi növény- és talajvédelmi


Fórum szolgálatokra, a Növényés Talajvédelmi Központi Szolgálatra, a megyei földmûvelésügyi hivatalokra, a fôvárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenôrzô állomásokra, az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézetre és az Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatóságaira terjedjen ki. Az átalakítás elsôdleges célja a hatékonyabb és költségtakarékosabb mûködés biztosítása, ennek megfelelôen az átláthatóbb és funkcionálisan jobban strukturált szervezeti rend kialakítása az agrár-szakigazgatáson belül. Az átalakítás operatív céljai a következôk: • ügyfélorientált igazgatási rendszer kidolgozása; • az elektronikus ügyintézés feltételrendszerének kialakítása és az informatikai infrastruktúra korszerûsítése; • költséghatékony feladatellátás, illetve feladatorientált finanszírozás bevezetése; • fentieknek megfelelôen, az intézmény-átszervezéssel kapcsolatos feladatok koordinálása. Az egyes agrár-szakigazgatási szervek integrációjának eredményeként 2007. január 1jétôl tehát egy új, egységes mezôgazdasági szakigazgatási szervezet jön létre. Elkerülendô és el is kerülhetô az üzemszünet bekövetkezte. Az ügyfelek más jogutódláshoz hasonlóan együtt élnek majd a változó szervezetekkel, az ügyintézés tehát folyamatos lesz. A közigazgatás mûködését közvetlenül érinti az államháztartási hiány csökkentésének követelménye. Az agrár-szak-


Összesen 144 szakiskolában történik agrárképzés (egy agrárszakos osztálytól a teljesen agrárszakosig). Ebbôl 20-nak az FVM a fenntartója.

FVM által fenntartott szakoktatási intézmények – 2006 1. Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközép Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Budapest 2. Nemzeti Lovarda FVM Szakiskola, 3. Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképzô Iskola, Kollégium, FVM Gyakorlóiskola, Budapest 4. FVM Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Sellye (Baranya m.) 5. Ujhelyi Imre Mezôgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Szentlôrinc (Baranya m.) 6. Teleki Zsigmond Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Villány (Baranya m.) 7. FVM Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Jánoshalma (Bács m.) 8. Bethlen Gábor Szakképzô Iskola és Kollégium, Gyomaendrôd (Békés m.) 9. FVM Középiskola, Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Kétegyháza (Békés m.) 10. Bartha János Kertészeti Szakképzô Iskola, Szentes (Csongrád m.) 11. Lippai János Kertészeti Szakképzô Iskola és Kollégium, Sopron (Gyôr m.) 12. FVM Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Pétervására (Heves m.) 13. Mátra Erdészeti, Mezôgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképzô Iskola és Kollégium, Mátrafüred (Heves m.) 14. FVM Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Nagykovácsi (Pest m.) 15. Mezôgazdasági, Erdészeti Szakképzô Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Piliscsaba (Pest m.) 16. Táncsics Mihály Mezôgazdasági Szakképzô Intézet, Gyakorlóiskola, Vác (Pest m.) 17. Móricz Zsigmond Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Kaposvár (Somogy m.) 18. Apponyi Sándor Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Lengyel (Tolna m.) 19. Csapó Dániel Középiskola, Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Szekszárd-Palánk (Tolna m.) 20. FVM Középiskola, Mezôgazdasági Szakképzô Iskola és Kollégium, Vép (Vas m.)

19

Fórum – Riport igazgatási területen az elmúlt években is elôirányzatok csökkenésére, szûkülô források voltak jellemzôek, amelyek önmagunkban is a racionalizáló szervezeti változások sürgetô szükségességének felismeréséhez vezettek. A szervezet-racionalizálás másik fô szempontja az ügyfelek (agrárgazdálkodók) jobb hivatali szolgáltatásának biztosítása, amelyet a fentiekben már vázolt feltételek mellett kell megvalósítani úgy, hogy egy mûködôképes, átlátható és ügyfélbarát hivatali rendszer jöjjön létre. Az ügyfélbarát hivatal követelménye ugyanakkor úgy is

megfogalmazható, hogy a termelô a lakóhelyéhez, illetve székhelyéhez, telephelyéhez a lehetô legközelebb intézhesse hivatali ügyeit, illetve szakszerû ügyfélfogadásban legyen része. A feladatok tervezhetôsége, a teljesítmény mérése szempontjából elsôdleges jelentôségû szempont, hogy a nagy ügyszámban jelentkezô, helyszíni feladatok megtervezett eljárásrendek, lehetôleg célszerû formanyomtatványok alkalmazásával kerüljenek elôírásra. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ügyfelek széles körét érintô, jogszabályban meghatározott rövid határidôvel végrehajtandó feladatokra.

Mindezek alapján a mezôgazdasági szakigazgatás átalakításával – a közigazgatási reform által támasztott követelményeknek megfelelôen, – egy egységes, hatékonyan mûködô, jól strukturált, ugyanakkor költséghatékony, dinamikus szervezeti rendszer kialakulására számítunk. A változás irányítóiként elkötelezettek vagyunk a fentieknek megfelelô folyamatok végrehajtása és az egységes szervezet létrehozása iránt. – Szakigazgatási Szakállamtitkár Úr, köszönöm az interjút. Tamás Enikô

Állunk elébe a változásoknak Mindig a kor igényeinek megfelelô oktatást folytattak a jánoshalmi Mezôgazdasági Szakképzô Iskolában, amely beiskolázási gondokkal sohasem küzdött. Hírek terjedtek el, hogy a racionalizálás és takarékosság jegyében az iskolát bezárják. A mezôgazdaság nem bezárt ajtó, aminek csak meg kell keresni a kulcsát és kinyitni és rendben van. De még ha volna is ilyen kulcs is…… s ráadásul ez a kulcs nem végleges, holnap már más kulcs lesz, holnapután megint más, vagyis folyton változik.”: írta Talpalatnyi föld címû regényében Szabó Pál. Így nem tehet mást az az intézmény sem, amely a mezôgazdasági képzést fô feladatként látja el, vagyis folyamatosan alkalmazkodnia kell nemcsak a koronként változó oktatási rendszerhez, hanem a társadalmi, gazdasági, politikai változások igényeihez is, kezdte a beszélgetést Gyôry János (képünkön), a jánoshalmi Mezôgazdasági Szakképzô Iskola igazgatója. Majd így folytatta: „Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola néven alapította iskolánkat a földmûvelésügyi miniszter 1933-ban, a környék gazda ifjainak képzésére. A bácskai mezôgazdasági tájkörzetben, a kitûnô földeken intenzív termelés folyt, ezért merült föl a gazdák képzésének igénye.” – A rendszerváltás óta eltelt 16 év alatt, hány szakember végzett az intézményben?

20

Hogyan alakult az oktatási koncepció ezen idô alatt? – Nappali képzésen 1156 fô és felnôttképzésen 7297 fô végzett. Az 1989-90-es évek társadalmi, gazdasági változásainak, a rendszerváltás idejének kihívásai nagyobb önállóságot adtak az oktatási intézményeknek. Ekkor fogalmaztuk meg az iskola hosszú távú koncepcióját, a szükséges átalakítások és fejlesztések terveit. Ebben szerepelt a képzési szerkezet átalakítása, a képzési tartalom megváltoztatása a magángazdaságok igényeinek megfelelôen, tangazdaság létesítése, szaktanácsadás létrehozása, a felnôttképzés új alapokon


Riport való megszervezése, megújítása. Mindezekhez a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése, annak magas szintû biztosítása. Terveinket elképzeléseink szerint valósíthattuk meg az új kihívásoknak megfelelôen, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint fenntartó anyagi és erkölcsi támogatásával, aktív közremûködésével. Ebben az idôszakban ugyanis az oktatáspolitika központi irányítása egyre inkább fellazult, az Oktatási törvény szerint az iskolafenntartók feladata az iskolák szakmai és gazdasági tevékenységének felügyelete. A köz- és felsôoktatás általánossá tételének szellemében iskolakísérletek, profilváltás jellemzi az iskolákat, soha nem tapasztalt módon megindul az intézmények közötti verseny a szakmai kínálat bôvítéséért, a tanulókért, ugyanis leszálló ágba ér a demográfiai hullám. Ez a mi iskolánkat is érzékenyen érintette. Ma már elmondhatjuk, hogy ez a gerjesztô erô jó hatással volt az itt végzett munka minden területére. Ebben az idôszakban innovációs tevékenységünkkel elsôk között voltunk a mezôgazdasági iskolák sorában és jelenlegi elismertségünket is ekkor alapoztuk meg. – A jánoshalmi szakképzô iskolából kikerülô fiatalok valóban értik a szakmát, az iskola tangazdaságában és más helyszíneken kitûnô gyakorlati tudásra tesznek szert. Hogyan alakult meg a tangazdaságuk? – Már 1989-tôl tudatos tervezô és fejlesztô munkával a fenntartó FVM támogatásával, pályázatokkal és vállalatok, gyártók és forgalmazók hozzájárulásával, a kialakított együttmûködések alapján. Saját tangazdaságot hoztunk létre 1990-ben a magángazdaság bemutatására, a tanulók és hallgatók gyakorlati oktatása céljából. Állattartó-telep tanistállókkal, fejôház, takarmánykeverô, kertészet, szántóföldi géppark szolgálta a munkát. – Milyen szakok vannak? Mi az, amelyben különbözik a jánoshalmi intézmény minden más hasonló intézménytôl? – A fô különbség iskolánk rendkívüli nyitottsága és a kor követelményeinek megfelelô rugalmas alkalmazkodás a képzési rendszerben és a megszerezhetô szakmák sokrétûségében. – Oktatott szakok és szakmák az ifjúsági képzésben – szakiskola: Két párhuzamos évfolyam, 2×4 osztály – gazda; -falusi vendéglátó; -mg-i gépész


– szakközépiskola: Egy évfolyam: 1×4 osztály – mg-i szakmacsoport – technikus: Egy évfolyam: 1×2 osztály Az iskola erôssége a gyakorlati oktatás, az életszerû felkészítés, a sport és szabadidôs tevékenységek sokrétûsége, összességében, a képzés és nevelés eredményessége. Idôrendben ez a következôképpen alakult: A képzési struktúra folyamatos fejlesztése: 1991. február - gimnáziumi érettségire épülô „gazdaasszony-képzô” 1991. ôsz - szakközépiskolai elôképzettséggel „gazda osztály”, ill. érettségit és szakmunkás- bizonyítványt adó szakközépiskolai képzés 1993-ban mezôgazdasági szakmunkás (gazda) osztály indítása 1996. a CAS programban való részvétellel szakközépiskolai osztály indítása a mezôgazdasági szakmacsoportban 1999. sikeres pályázat a Piacorientált ifjúsági szakképzés korszerûsítése világbanki projekt Akomponensére a Falusi vendéglátó szakmával 1999. mezôgazdasági vállalkozók képzése 1998/99 szakképzés szerkezetének megújulása (A szakiskolásoknak a 9. 10. osztályokban szakmai orientációs tárgyakat oktatunk, a szakközépiskolásoknak pedig a 9-12. évfolyamon) 2000. a mezôgazdasági gépésztechnikus-képzés beindítása 2003. a Falusi vendéglátó képzés megkezdése 2001–2003. a minôségbiztosítási rendszerének kialakítása, a Comenius I. program keretén belül 2005. IMIP minôségirányítási program – Országos hírû a gazdaasszonyképzésük. Egy beosztani és fôzni tudó, háztartási ismeretekkel rendelkezô fiatal nô egészen más eséllyel indul a házasságnak, amely végül is az érzelmi együvé tartozás és együttélés mellett gazdasági szövetség is a házasok között. Igazgató Úr, vessünk egy pillantást a gazdaasszonyképzésre és a többi szakra a kezdetektôl, 1991-tôl. – A gimnáziumi végzettségre épülô 1,5 éves gazdaasszonyképzôt 1991 februárjában indítottuk be az erre a célra átalakított volt felnôttképzési szállóban. Itt együtt volt a munkahely (tankonyha, varroda, tanétterem, számítógépterem stb.) és a szálláshely, amelyek otthonos körülményeket nyújtottak a pihenés és oktatás számára.

21

Riport Még ez év ôszén a gazda osztály is megkezdte tanulmányait szakmunkás, illetve szakközépiskolai elôképzettséggel, egy éves oktatási idôvel. Ezen képzési formák és szakmák beindítása országosan is az elsôk között valósult meg. Az új feladatokhoz kerestük a kapcsolatokat, a szakmai hátteret az ismeretek és követelmények minél gyorsabb elsajátítása érdekében mind az ország határain belül, mind külföldön. Az iskola nyitottságát alapkövetelményként állítottuk föl. Ebben az idôszakban több külföldi tanulmányúton vettünk részt, ezeken a farmergazdálkodás, a gazda- és gazdaasszonyképzés tanulmányozására nyílt lehetôségünk. Legnagyobb eredmény az iskola történetében az érettségit adó szakközépiskolai képzés megszervezése és beiskolázása 1991-ben hosszú távon biztosította az iskola elismertségét növekedését, és az oktatás színvonalának folyamatos emelkedését. 1991-ben alakítottuk ki az ausztriai Grabnerhofban mûködô szakiskolával a partnerkapcsolatot, amely még ma is tart. Gépgyártókkal, forgalmazókkal, újonnan alakult szakmai szervezetekkel és gazdálkodókkal együttmûködtünk az ágazat új kihívásainak megvalósításában régiónk területén. A ma már országos hírû mezôgazdasági gépkiállítást és vásárt is hasonló célokból szerveztük meg elôször 1990-ben „Kisgazdaságok, Farmergazdaságok Gépei” elnevezéssel. Szakmai elôadásokat tartottunk, szakmai bemutatóknak adtunk helyet külföldi cégek számára, hogy segítsük a magángazdaságok sikeresebb beindítását. – Uniós csatlakozásunk milyen új kihívások elé állította a jánoshalmi iskolát? Hozott-e pezsgést a csatlakozás? – Az Európai Unióhoz való csatlakozás történelmi eseménye nagy várakozással töltötte el a földbôl megélni akarókat. Felkészülésük kapcsán tömeges igény jelentkezett az Ezüstkalászos, Aranykalászos és Mezôgazdasági vállalkozó képzésre, ezért a felnôttképzést teljesen új alapokra kellett tennünk. A valós igények figyelembevételével - a szakmai tartalmat, a képzési formát és idôtartamot, valamint a költségeket ennek megfelelôen alakítva. Így került sor a méhész, a vállalkozói, számítógép-kezelôi stb. képzések bevezetésére is. Tanulmányutakat szerveztünk belföldre és külföldre, farmvezetési gyakorlatot biztosítottunk a fiatal vállalkozóknak és speciális képzési igényeket is kielégítettünk a kéréseknek megfelelôen. Az állami (FVM) támogatá-

22

sok, a képzési költségeket mérsékelték. Ezek a tények hozzájárultak ahhoz, hogy felnôttképzési tevékenységünket sikeresnek értékelhetjük. Évente 300–1000 fôt képeztünk a különbözô tanfolyamokon. Újszerû feladatként jelentkezett az iskola életében a szaktanácsadásban való részvétel feltételeinek megteremtése. Kialakítottuk az agrárinformációs irodát, amely az internetes hálózat adta lehetôségen túl a szakfolyóiratokat és szakmai irodalmat is biztosítja az érdeklôdôknek. Az iskolából 5 fô szaktanácsadói névjegyzékben szereplô diplomás mérnök a gazdálkodók egyéni problémáira adhat segítséget, megoldásokat. Szerencsésnek mondható iskolánk abból a szempontból is, hogy az elképzeléseink szerinti változtatásokat a fenntartó FVM nemcsak támogatta, hanem a feltételek megteremtéséhez és fejlesztéshez szükséges fedezetet is biztosította. Nem elhanyagolható a termelôüzemekkel, gazdálkodókkal, cégekkel kialakított, szerzôdéses oktatási együttmûködés, melynek során a szakképzési hozzájárulásból átadott pénzeszközök növelték fejlesztési lehetôségeinket. Komoly összegekhez jutottunk pályázati úton is. Az oktatási struktúra átalakítását például a CAS és a Piacorientált Szakképzés Fiataloknak világbanki pályázattal nyert támogatással sikerült megvalósítani, s ez a szakmai és az eszközfejlesztés modernizálása területén is nagy elôrelépést hozott. Ezekbôl megvalósult fontosabb beruházásaink az elmúlt években: 6 tantermes épületszárny aulával; terményszárító és tároló; hizlalda; húsmarhaprogram; könyvtár; számítógép termek; gépek, berendezések és még sorolhatnám. Az iskola nyitottságát a képzési, szaktanácsadási tevékenységeken és a hagyományos rendezvények (gépkiállítás, olimpiai sportnapok stb.) megtartásán túl bôvítjük azzal is, hogy helyet adunk városi szintû kiállításoknak, vagy részt veszünk egy-egy jelentôsebb ünnepi alkalom megrendezésében. Szervezett iskolalátogatásra adunk lehetôséget tanulóknak, szülôknek, szakembereknek. Fenntartjuk, vagy lehetôség szerint bôvítjük kapcsolatrendszerünket a partneriskolákkal, gazdálkodókkal, fôhatósággal, az oktatást irányító szervezetekkel, az agrárágazat szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, üzemekkel, cégekkel. A Bácska Topolyán lévô mezôgazdasági iskolával 2005-ben írtunk alá testvériskolai szerzôdést. Reméljük, ezt a partneri viszonyt olyan tartalommal sikerül megtölteni, amely szakmai és emberi kapcsolatok révén is gazdagítja a határon túli magyarság életérôl meglévô ismereteinket, s


Riport – Kitekintés kell. Az FVM támogatásán felül az iskola mennyivel járul hozzá az intézmény fenntartásához?

ezáltal tanulóink Európában – magyarságban való gondolkodásának formálásában is segít. – Végül is el lehet mondani, hogy az elmúlt évtizedek következetes munkája nyomán a térség egyik legjobban mûködô iskolája a jánoshalmi. – Szerénytelenség nélkül elmondhatjuk: iskolánk sikeres, kiváló eredményeket ért el, országosan ismert intézménnyé vált. Nincsenek beiskolázási gondjaink, a végzett tanulók, illetve felnôttek megállják a helyüket az életben, a választott munkaterületen. Érettségizett tanulóink eljutnak fôiskolára, egyetemre, és büszkék lehetünk arra, hogy ma közülük többen oktatnak, nevelnek iskolánkban. Volt szakmunkás diákjaink visszatérnek hozzánk az iskolarendszeren kívüli tanfolyamokra. Örömteli dolog, hogy sok egykori tanulónk gyermeke is nálunk tanul. Informatikai képzésünk feltételei a kor igényeinek megfelelôek, és minden tanuló számára lehetôvé tesszük a kezelôi képesítés elsajátítását. Termelési eredményeink jók a tejtermelésben országosan is a legjobbak.

– E tekintetben sincs okunk a szégyenkezésre. Kiadásaink durván egyharmadát mi magunk fedezzük. Tangazdaságunk ugyanis a gyakorlati oktatás prioritása mellett termel is, méghozzá sikeresen. –

Mindezek alapján hogyan viszonyul Igazgató Úr az iskola létének megkérdôjelezéséhez és ahhoz a sok kósza hírhez, amely az utóbbi hónapokban elbizonytalanította Önöket?

– Meggyôzôdésem, hogy a legrosszabbtól, az iskola bezárásától nem kell tartanunk. Ha úgy hozza az élet, változtatunk iskolánk profilján, rugalmasan, ahogy eddig. Azt is el tudom képzelni, hogy más lesz a fenntartója a jánoshalmi Mezôgazdasági Szakképzô Iskolának. Állunk elébe a változásoknak. – Igazgató Úr, köszönöm az interjút. Tamás Enikô

– A végére hagytam a nehezét. Az iskola mûködtetéséhez csakúgy, mint mindenhez pénz

Amerikai meglepetés Nemrég jelent meg az USA mezôgazdasági minisztériumának tanulmánya az USA mezôgazdasági üzemeinek 2005. évi helyzetérôl. Ebbôl megtudhatjuk, hogy az összesen 2,1 millió amerikai farm több mint 98 százaléka 2005-ben családi formában (family farm) mûködött, és csak 1,7 százalék gazdálkodott nem családi formában. A kiadvány az USA mezôgazdasági üzemeit három nagy kategóriába sorolja, amelybôl kettôt a családi gazdaságoknak tart fenn. Az elsô csoportban vannak a kis- és közepes méretû családi gazdaságok, évi 250 ezer USD mezôgazdasági árbevétel alatt. (Ez az összeg forintban számolva megközelítôleg 55 millió forintnak felel meg). Ebbe a csoportba tartozik az amerikai farmok mintegy 90 százaléka, akiknek tulajdonában van az amerikai mezôgazdaság összes termelési eszközének – beleértve a földet is – közel 70 százaléka. Ugyanakkor ez a számában legnagyobb csoport Amerika teljes mezôgazdasági termelésének 2005-ben kevesebb, mint 30 százalékát adta.


A kiadvány szerint a második csoportba a nagy- és óriás méretû családi gazdaságok tartoznak, évi 250 ezer dollár feletti árbevétellel. Ez a csoport az összes amerikai farm 7 százalékát teszi ki, a termelôeszközök 20 százalékával rendelkezik, és 2005-ben Amerika mezôgazdasági termelésének 55 százalékát termelte meg. Ezen a

23

Kitekintés csoporton belül van egy olyan alcsoport, amit nem tudni miért, a szerzôk nem önálló csoportként tartanak nyilván, holott jelentôségük kiemelkedô az egész mezôgazdaságon belül. Ezek az évi 1 millió dollár feletti árbevétellel rendelkezô mamut méretû családi gazdaságok (a második csoporton belül alcsoport). Ide mindössze az amerikai farmok 3,1 százaléka tartozik, azonban ez a 3,1 százalék birtokolja a mezôgazdasági termelôeszközök 13,7 százalékát, és állítja elô a teljes mezôgazdasági termelési érték 44,7 százalékát a 2005. évi adatok szerint. Végül a tanulmányban a harmadik csoportként a családi gazdaságok után a „nem családi üzemek” megnevezésû mezôgazdasági vállalatok vannak. Ezek számaránya az USA mezôgazdaságán belül 1,7 százalék, jelentôségük azonban – hasonlóan a mamut méretû farmokéhoz – szintén jóval meghaladja a csoport számarányát. Az 1,7 százalék nem családi formában mûködô üzem 2005-ben a mezôgazdasági eszközök 5,1 százalékával gazdálkodva a mezôgazdasági termelés 16,1 százalékát termelte meg.

Néhány gazdaságpolitikai vonatkozás A kiadvány adatai egyértelmûen azt bizonyítják, hogy minden hiedelemmel ellentétben az ezredforduló után is a családi gazdaságok uralják az Egyesült Államok mezôgazdaságát. Miközben az üzemek koncentrációja itt is – és elsôsorban az 1 millió USD árbevétel feletti családi üzemek javára – folytatódik. A második fontos következtetés, hogy az abszolút piacgazdaság megtestesítôjének tartott Amerikában a kis- és középméretû családi gazdaságok nem profitorientáltak. Olyannyira nem, hogy még a veszteséges kisméretû gazdaságokat sem mindig számolják fel. Mivel magyarázható ez a piaci logikának ellentmondó gyakorlat, mi a forrása a veszteségek fi-

24

nanszírozásának, illetve milyen érdek húzódik meg emögött? Mint a tanulmányból kiderül, a forrás úgy biztosítható, hogy a veszteséges üzemcsoportban rendkívül magas a háztartások mezôgazdaságon kívüli jövedelme. Tekintettel arra, hogy az amerikaiak (is) az összevont jövedelmük után adóznak, ez azt jelenti, hogy a mezôgazdasági termelésbôl származó veszteségüket – ameddig erre az egyéb tevékenységbôl származó jövedelmük adója fedezetet nyújt –, jövedelem-határtól függetlenül teljes mértékben leírhatják jövedelemadójukból. Ez a veszteségfinanszírozás forrása. Ugyanakkor az érdek kettôs. Van egy közvetlen gazdasági érdek is, ami a veszteséges gazdaságok fenntartásában teszi érdekeltté a tulajdonost. Ez pedig az, hogy a tulajdonos azzal számol, hogy befektetésének – elsôsorban földjének – az értéke távlatilag nô, és ezért nem válik meg a farmtól. A szerzôk szerint azonban a farm veszteséges megôrzésében a gazdaságinál fontosabb szerepet játszanak a nem gazdasági jellegû motívumok. A szerzôk ilyennek tartják többek között a farm átmentését az utódok számára, illetve a hagyományokhoz, valamint a vidéki élethez való ragaszkodást. A tanulmány érintôlegesen kitér az üzemszerkezet és az USA agrárpolitikája közötti összefüggésre is. Ebbôl megtudhatjuk, hogy az USA-ban az agrártámogatás két fô csatornája közül a kb. 80 százalékos aránnyal rendelkezô elsô rész közvetlenül a termeléshez, a termelôüzemhez, a második 20 százalékos rész pedig a föld minôségének megôrzéséhez kapcsolódik. A 80 százalékos részarányt képviselô termelésfüggô támogatás 2/3-át az óriásfarmok kapják, míg a 20 százalékos támogatási arányt képviselô földvédelem nagyobbik hányada fôként a földet nagy arányban birtokló kis- és középüzemekhez jut el. Dr. Szôke Gyula MVH


Világkereskedelem

Lélegeztetô gépre kerül a „dohai forduló”? A WTO tárgyalások kudarccal végzôdött júliusi, magas szintû genfi értekezletét követôen szakértôi becslések sora bizonygatta, hogy 2009 elôtt nem éledhet újra a dohai forduló. Az USA ugyanis, mint a multilaterális kereskedelmi tárgyalások meghatározó résztvevôje eddig egy olyan kongresszusi felhatalmazás birtokában tárgyalhatott, amelynek értelmében az Egyesült Államok Kongresszusa csak „IGEN”, „NEM” választ adhatott a megtárgyalt, sok elembôl álló multilaterális megállapodási tervezetre, annak elemeit külön-külön nem opponálhatta. Ez az ún. (Trade Promotion Authority, Kereskedelmi Promóciós Hatóság), TPA felhatalmazás lényegében véve biztosítékát képezte annak, hogy ha másokon nem múlik, akkor az USA konstruktív javaslatokkal elérheti a WTO-megállapodás létrejöttét. A közelgô elnökválasztás, és az ezzel óhatatlanul együtt járó belpolitikai megfontolások is hozzájárultak ahhoz, hogy a júliusi genfi csúcstalálkozón az Egyesült Államok negatív szerepet játszott az alkufolyamat hajrájában. Az USA a fejlôdô, kiváltképp a feltörekvô fejlôdô országok (lásd Brazília, India, Kína) által felkínált szerény ipari vámcsökkentési felajánlás és piacra jutási látszatkedvezmények fejében a szolgáltatáspiacok tekintetében nem kívánta feláldozni a far-


mereit, nem volt hajlandó a fejlôdô országok által propagált belsô támogatás-leépítésbe belemenni. A júliusban hoppon maradt feltörekvô országok és a nettó exportôri pozíciójuk miatt a liberalizációban érdekelt, ún. Cairnsi-országok (lásd Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Argentína, Kanada stb.) lázas diplomáciai tevékenységbe kezdtek annak érdekében, hogy a megrekedt tárgyalásokat újraindítsák. Ezen igyekezetükben a brazilok szeptember 9–10. közötti hétvégére, az ausztrálok pedig szeptember 20–22. közötti napokra invitálták az EU-t és az USA-t. Céljuk, értelemszerûen nem más volt, mint az áthidalhatatlan ellentétek oldása. A hírek szerint Peter Mandelson, az EU fôtárgyalója a „riói” (Rio de Janeiro) tárgyalásokon személyesen nem vesz részt, sôt hangot is adott kétségeinek. Jóllehet hivatalosan nem bojkottálja a találkozót, de megnyilatkozásaiból kitûnik, hogy érdemi elôrehaladásra másoknak kellene törekedni és nem az EU-nak. Az Actualité c. francia napilap szerint kétséges, hogy az amerikai Kongresszus meghosszabbítaná a TPA-felhatalmazást 2007 júniusa elôtt. E nélkül pedig egyértelmûen mozgásképtelenné válik az amerikai adminisztráció. Hozzá kell tenni, hogy több me-

zôgazdasági és szolgáltató szektorbeli érdekvédelmi szervezet komoly kampányt indított az USA-ban ennek a kongresszusi felhatalmazásnak a meghosszabbítása érdekében, hiszen a tét nem csak a WTOmegállapodás tetô alá hozása, hanem a fontos amerikai üzleti érdekeket képviselô bilaterális megállapodások megkötése is, például Malajziával vagy Koreával. A problémacsomagot bonyolítja az amerikai hosszú távú agrártörvény (Farm Bill) jövô évi felülvizsgálata, illetve 2007ben esedékes reformja is. A Farmer Szövetség a 2008-ban sorra kerülô elnökválasztásig meghosszabbítatná a Kongresszussal az aktuális Farm Bill-t, ami belpolitikai szempontból érthetô törekvése az amerikai farmereket képviselô szervezetnek. Ezzel azonban újabb akadályokat gördítene Amerika az új WTO-megállapodás létrejötte elé, hiszen az USA rugalmatlan hozzáállását eddig is a túlzottan protekcionista agrártörvény idézte elô. Nevezetesen a biztonsági háló gyanánt mûködô, ún. anticiklikus támogatásoknak a belsô támogatások közötti szerepeltetése körüli bonyodalmak nehezítették eddig is az amerikai tárgyalók életét. Összeállította. Szabó Jenô Forrás: L’Actualité

25

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU-rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2006. májusban megjelent számaiból válogattuk. A lista a teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában.

Magyarország A Bizottság 923/2006/EK rendelete (2006. június 22.) a lengyel, a magyar, az osztrák, a szlovák, illetôleg a cseh intervenciós hivatal birtokában lévô kukoricának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívások megnyitásáról szóló 1164/2005/ EK, 1165/ 2005/EK, 1168/2005/ EK, 1700/2005/ EK és 1845/ 2005/EK rendelet módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L170, 2006. június 23. 3. oldal A Bizottság 1039/2006/EK rendelete (2006. július 7.) Belgium, a Cseh Köztársaság, Németország, Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévô cukor közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L187, 2006. július 8. 3. oldal

Zöldség, gyümölcs A Bizottság 840/2006/EK rendelete (2006. június 7.) a 2201/96/EK tanácsi rendelet keretében a 2006/2007-es gazdasági év vonatkozásában a feldolgozásra szánt ôszibarack támogatásának rögzítésérôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L154, 2006. június 8. 7. oldal A Bizottság 939/2006/EK rendelete (2006. június 23.) a feldolgozásra szánt körte támogatásának meghatározásáról a 2006/2007. kereskedelmi kampányra vonatkozóan. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L172, 2006. június 24. 13. oldal 26

A Bizottság 1016/2006/EK rendelete (2006. július 4.) a sárgadinnye forgalmazási elôírásának megállapításáról szóló 1615/2001/EK rendelet módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L183, 2006. július 5. 9. oldal

Borászat, szeszipar A Bizottság 944/2006/EK rendelete (2006. június 26.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet 30. cikkében elôírt krízislepárlásnak egyes olaszországi borokra vonatkozóan történô megindításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 10. oldal Tájékoztatás az egyrészrôl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrôl a Chilei Köztársaság között létrejött társulási megállapodáshoz mellékelt, a bor kereskedelmérôl szóló megállapodás módosításaira vonatkozó, az Európai Közösség és a Chilei Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodás hatálybalépésérôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 110. oldal AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Közlöny és lepárlásának határideje tekintetében a 2005/2006. borászati évben az 1623/2000/EK rendelettôl való eltéréstôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L198, 2006. július 20. 3. oldal

Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2006/393/EK határozata (2006. május 31.) a ragadós száj- és körömfájást vizsgáló közösségi referencialaboratórium kijelölésérôl (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 31. oldal Tájékoztatás az egyrészrôl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrôl a Chilei Köztársaság között létrejött társulási megállapodáshoz mellékelt, a szeszes italok és ízesített italok kereskedelmérôl szóló megállapodás módosításaira vonatkozó, az Európai Közösség és a Chilei Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodás hatálybalépésérôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 110. oldal

A Bizottság 2006/394/EK határozata (2006. május 31.) egyes szlovákiai hús- és halágazati létesítményekre vonatkozóan a 2003. évi csatlakozási okmány XIV. melléklete függelékének módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 32. oldal

A Bizottság 1017/2006/EK rendelete (2006. július 4.) a 2003/2004-es gazdasági évtôl a szôlôlére és mustra vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl szóló 1472/2003/EK rendelet vámkontingens tekintetében történô módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L183, 2006. július 4. 11. oldal 2006/462/EK Az Európai Unió–Chile társulási Tanács 1/2006 határozata (2006. április 24.) az Európai Közösség és Chile közötti társulási megállapodás II. mellékletében felsorolt borokra, szeszes italokra és ízesített italokra vonatkozó vámok eltörlésérôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L183, 2006. július 5. 17. oldal

A Bizottság 2006/395/EK határozata (2006. június 1.) a 92/452/EGK határozatnak egyes amerikai egyesült államokbeli embriógyûjtô és -elôállító munkacsoportok tekintetében történô módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 34. oldal

A Bizottság 1109/2006/EK rendelete (2006. július 19.) a bor lepárlókba történô szállításának

A Bizottság 2006/396/EK határozata (2006. június 2.) a Romániában a magas patogenitású


27

Közlöny madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekrôl szóló 2005/710/EK határozat módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 36. oldal A Bizottság 2006/404/EK határozata (2006. május 31.) egyes lengyelországi hús- és tejágazati létesítményekre vonatkozóan a 2003. évi csatlakozási okmány XII. melléklete B. függelékének módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L156, 2006. június 9. 16. oldal A Bizottság 2006/405/EK határozata (2006. június 7.) a 2005/710/EK, 2005/734/EK, 2005/758/EK, 2005/759/EK, 2005/760/EK, 2006/247/EK és 2006/265/EK határozatnak a nagy patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedések tekintetében történô módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L158, 2006. június 10. 14. oldal A Bizottság 2006/55/EK irányelve (2006. június 12.) a 66/402/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a vetômagtétel legnagyobb tömege tekintetében történô módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L159, 2006. június 13. 13. oldal A Bizottság 2006/411/EK határozata (2006. június 14.) a klasszikus sertéspestis németorszá-

gi elôfordulásával összefüggô egyes védekezési intézkedésekrôl szóló 2006/346/EK határozat módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L163, 2006. június 15. 12. oldal A Bizottság 2006/414/EK határozata (2006. június 7.) a 2001/881/EK és a 2002/459/EK határozatnak az állat-egészségügyi határállomások jegyzéke tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 2178. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L164, 2006. június 16. 27. oldal A Bizottság 2006/415/EK határozata (2006. június 14.) a Közösségben a baromfiknál elôforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekrôl és a 2006/135/EK határozat hatályon kívül helyezésérôl (az értesítés a C(2006) 2400. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L164, 2006. június 16. 51. oldal A Bizottság 2006/416/EK határozata (2006. június 14.) a Közösségben a baromfiknál vagy más, fogságban tartott madaraknál elôforduló magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes átmeneti intézkedésekrôl (az értesítés a C(2006) 2402. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L164, 2006. június 16. 61. oldal A Bizottság 2006/427/EK határozata (2006. június 20.) a szarvasmarhafélék fajtatiszta

28


Közlöny A Bizottság 2006/435/EK határozata (2006. június 23.) a 2005/710/EK határozatnak a Romániában a baromfik körében észlelt magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedések tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 2421. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 31. oldal

tenyészállatai esetében használt teljesítményvizsgálati módszerek, valamint a tenyészmarhák genetikai értékelési módszereinek megállapításáról (az értesítés a C(2006) 2376. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L169, 2006. június 22. 56. oldal A Bizottság 2006/432/EK határozata (2006. június 23.) a 2001-es németországi klasszikus sertéspestis elleni küzdelem járványügyi intézkedéseinek keretében felmerült kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2006) 2407. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 25. oldal A Bizottság 2006/433/EK határozata (2006. június 23.) a 2002-es németországi klasszikus sertéspestis elleni küzdelem járványügyi intézkedéseinek keretében felmerült kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2006) 2408. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 27. oldal

A Bizottság 2006/436/EK határozata (2006. június 23.) a 2003-as belgiumi madárinfluenza elleni küzdelem járványügyi intézkedéseinek keretében felmerült kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2006) 2422. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 33. oldal A Bizottság 2006/438/EK határozata (2006. június 27.) a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elleni megelôzô vakcinázásnak és az állatok mozgására vonatkozó kapcsolódó rendelkezéseknek a franciaországi bevezetésérôl szóló, 2006/148/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 2875. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L174, 2006. június 28. 7. oldal A Bizottság 2006/56/EK irányelve (2006. június 12.) a burgonya gyûrûs rothadása elleni véde-

A Bizottság 2006/434/EK határozata (2006. június 23.) a 2002-es luxemburgi klasszikus sertéspestis elleni küzdelem járványügyi intézkedéseinek keretében felmerült kiadásokhoz történô közösségi pénzügyi hozzájárulás megállapításáról (az értesítés a C(2006) 2410. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 29. oldal 2006. 11. évfolyam 9. szám

29

Közlöny kezésrôl szóló 93/85/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L182, 2006. július 4. 1. oldal A Bizottság 2006/464/EK határozata (2006. június 27.) a Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu Közösségbe történô behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének a megelôzése elleni ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekrôl (az értesítés a C(2006) 2881. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L183, 2006. július 5. 29. oldal A Bizottság 1041/2006/EK rendelete (2006. július 7.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletének a juhfélék fertôzô szivacsos agyvelôbántalmai ellenôrzése tekintetében történô módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L187, 2006. július 8. 10. oldal A Bizottság 2006/473/EK határozata (2006. július 5.) egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristôl (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétôl), a Cercospora angolensis carv. et Mendestôl és Guignardia citricarpa Kielytôl (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétôl) mentesként történô elismerésérôl (az értesítés a C(2006) 3024. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L187, 2006. július 8. 35. oldal

A Bizottság 2006/474/EK határozata (2006. július 6.) a tagállami állatkertekben, engedélyezett szervezeteknél, intézményekben vagy központokban tartott madarak körében az A influenzavírus H5N1 altípusa által okozott magas patogenitású madárinfluenza elterjedésének megelôzésével kapcsolatos intézkedésekrôl és a 2005/ 744/EK határozat hatályon kívül helyezésérôl (az értesítés a C(2006) 3054. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L187, 2006. július 8. 37. oldal A Bizottság 2006/479/EK határozata (2006. július 10.) egyes lettországi húságazati létesítményekre vonatkozóan a 2003-as csatlakozási okmány VIII. melléklete A. függelékének módosításáról (az értesítés a C(2006) 3084. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L189, 2006. július 12. 9. oldal A Bizottság 2006/480/EK határozata (2006. július 11.) egyes litvániai húságazati létesítményekre vonatkozóan a 2003-as csatlakozási okmány IX. melléklete B. függelékének módosításáról (az értesítés a C(2006) 3115. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L189, 2006. július 12. 12. oldal A Bizottság 1055/2006/EK rendelete (2006. július 12.) az állati eredetû élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és III. mellékletének a flubendazol és a lazalocid tekintetében történô módosításáról (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L192, 2006. július 13. 12. oldal A Bizottság 2006/501/EK határozata (2006. július 14.) a romániai Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezési intézkedésekrôl szóló 2006/264/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 3167. számú dokumentummal történt) (1).

30


Közlöny Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L198, 2006. július 20. 38. oldal A Bizottság 2006/504/EK határozata (2006. július 12.) egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az ezen termékek aflatoxinnal való fertôzôdésének kockázata miatt vonatkozó különleges feltételekrôl (az értesítés a C(2006) 3113. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L199, 2006. július 21. 21. oldal

val kapcsolatos egyes védekezési intézkedések és bizonyos élô madarak Közösségbe való behozatala tekintetében a 2005/759/EK és 2005/760/EK határozatok módosításáról (az értesítés a C(2006) 3303. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L205, 2006. július 27. 28. oldal A Bizottság 2006/63/EK irányelve (2006. július 14.) a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elleni védekezésrôl szóló 98/57/EK tanácsi irányelv II–VII. melléklete módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L206, 2006. július 27. 36. oldal A Bizottság 2006/527/EK határozata (2006. július 27.) az élelmiszer-biztonság, az állategészségügy és állatjóllét, valamint az állattenyésztési technika területét érintô tanulmányok, hatásvizsgálatok és értékelések finanszírozásáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L208, 2006. július 29. 37. oldal

A Bizottság 2006/506/EK határozata (2006. július 19.) a Közösségben a baromfiknál elôforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekrôl szóló 2006/415/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 3257. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L199, 2006. július 21. 36. oldal A Bizottság 2006/521/EK határozata (2006. július 25.) a 2005/692/EK, a 2005/733/EK és a 2006/7/EK határozatoknak a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedések tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2006) 3302. számú dokumentummal történt) (1). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L205, 2006. július 27. 26. oldal A Bizottság 2006/522/EK határozata (2006. július 25.) a nagy patogenitású madárinfluenzá2006. 11. évfolyam 9. szám

A Bizottság 2006/528/EK határozata (2006. július 27.) a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elleni megelôzô vakcinázásnak és az állatok mozgására vonatkozó kapcsolódó rendelkezéseknek a hollandiai bevezetésérôl szóló, 2006/147/EK bizottsági határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 3338. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L208, 2006. július 29. 39. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.europa.eu.int/eur-lex oldalon. 31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2005-ös MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente, térítésmentesen. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4960 és e-mail-en: [email protected]

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


KITEKINTÉS. Amerikai meglepetés VILÁGKERESKEDELEM. Lélegeztetô gépre kerül a dohai forduló? KÖZLÖNY... 26

Recommend Documents