Kistérségi sport- és szabadidős stratégia

Kistérségi sport- és szabadidős stratégia

ÖTM Sport Szakállamtitkárság 2008

kistersegi_strategia P_4625C.ind1 1

2007.12.26. 17:21:17 Négyszínes fekete

Készítette: ÖTM IDEA kistérségi munkacsoporttal együttműködve a Stratégiakutató Intézet Kht. Szerkesztette: Varga Csaba Írta: dr. Bekényi József, dr. Bércesi Ferenc, Czene Zsolt, Csorba József, V. Csorba Éva, Horváth Gábor, Horváth Lajos, Imi Markos, Nagy Piroska, Dr. Németh Jenő, Pázmány Gábor, Varga Csaba

Kiadja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Felelős kiadó: Elbert Gábor sport szakállamtitkár



Tartalom Bevezető .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 9 Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? – avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 10 1. A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak – Varga Csaba .. .. .. 13 2. Európai és hazai előzmények, kitekintések – Csorba József .. .. .. .. .. .. 21 2.1 Európai sport- és szabadidős stratégiák, illeszkedés az európai sportprogramokhoz .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 22 2.1.1 Európa sporttal foglalkozó Fehér Könyve .. .. .. .. 23 2.1.2 Kitekintés az európai stratégiákra .. .. .. .. .. .. .. 24 2.1.3 Illeszkedés az európai makroprogramokhoz .. .. .. 26 2.1.4 Sport az EU fejlesztési politikájában .. .. .. .. .. .. 29 2.1.5 Az Európai Bizottság előterjesztése . .. .. .. .. .. .. 34 2.1.6 A magyar sportstratégia illeszkedése az uniós programokhoz: szemléletváltás és forrásszervezés 37 2.1.7 Észak-európai (és USA-beli) tapasztalatok – kistérségi példaként egy északi „legjobb gyakorlat” – Imi Markos .. .. .. .. 39 3. Helyzetkép – a kistérségek sport- és szabadidős tevékenységének állapota – Csorba József .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 43 3.1 Szakértői jelentések 2001–2005 . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 45 3.2 Szabadidősport .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 46 3.2.1 A rekreációs sport . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 46 3.2.2 Sportolási szokások a felnőtt korosztályokban .. .. 47 3.3 Gyermekek, serdülők sportja .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 48 3.3.1 Iskolai testnevelés .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 48 3.3.2 Diáksport .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 49



3.3.3 A fiatalok sportolási szokásai .. .. .. .. .. .. Versenysport, utánpótlás-nevelés .. .. .. .. .. .. .. .. A munkavállalók sportja .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A sport gazdasági környezete . .. .. .. .. .. .. .. .. .. A döntéshozóknak kínált helyzetkép és szakmai összefoglalók .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 3.7.1 EU sportdokumentáció 1990–2007 .. .. .. 3.7.2 Európai sportstatisztika .. .. .. .. .. .. .. .. 3.7.3 A magyarországi önkéntesség fejlesztése (2007–2017) .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 3.7.4 A térségi sportkoncepciók: helyzetjelentés és jövőkép .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 3.8 Sportkommunikáció, tájékoztatási kötelezettségek .. 3.4 3.5 3.6 3.7

.. .. .. ..

.. .. .. ..

.. .. .. ..

50 .. .. 51 .. .. 52 .. .. 52

.. .. .. .. .. 53 .. .. .. 54 .. .. .. 56 .. .. .. 57 .. .. .. 58 .. .. .. .. .. 61

4. A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulási rendszerének jelentősége – Dr. Bekényi József .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 63 4.1 Előzmények .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 64 4.2 A többcélú kistérségi társulások kialakítását megalapozó tényezők .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 64 4.3 A kistérségi társulási rendszer alapvető jellemzői .. .. .. .. .. .. .. 66 4.4 A többcélú társulások megalakulásának tapasztalatai, a továbblépés lehetősége .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 69 4.5 A többcélú kistérségi társulások szerepe az egyes szakpolitikai célkitűzések megvalósításában .. .. .. .. .. .. .. .. .. 71 5. Tervezési, módszertani szempontok a kistérségi önkormányzati többcélú társulások sportstratégiájának elkészítéséhez – Dr. Németh Jenő .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 75 5.1. A tervezés struktúrája . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 77 5.1.1 A kistérségi sporttevékenység jogi környezete .. .. 78 5.2 A közszolgáltatások kistérségi rendszere .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 80 5.3 A kistérség sporttradícióinak és sport mozgalmának helyzetértékelése .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 81 5.4 A kistérségek sportja, jövőképének koncepcionálása . .. .. .. .. .. 82 5.5 A kistérség (kiemelt) sportfunkciói . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 86 5.5.1 Önkormányzati nevelési, oktatási intézmények, diáksport . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 87 5.5.2 Szabadidősport .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 88 5.5.3 Esélyegyenlőséget támogató sportfunkció .. .. .. .. 91 5.5.4 Versenysport, utánpótlás-nevelés . .. .. .. .. .. .. .. 92 5.6 Kistérségi sportinformációs rendszer .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 94 5.6.1 Kistérségi sportkommunikációs stratégia .. .. .. .. 95



5.7 Szervezeti- és intézményrendszer .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 97 5.7.1 Az önkormányzati sporttámogatás formái, megoldási lehetősége .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 100 5.8 Az Európai Uniós tagságunk hatása a kistérségek sporttevékenységére .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 102 6. A sport- és szabadidős kistérségek jövőképe – Varga Csaba . .. .. .. .. . 105 6.1 A jövő három kérdéscsoportja . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 106 6.2 A stratégia vertikális és horizontális célcsoportjai . .. .. .. .. .. .. 108 6.3 A kistérségi sportstratégia célrendszere .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 112 7. A sportoló kistérség program széles körű megvalósítása – Nagy Piroska .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 117 7.1 A sportoló kistérség alrendszerei . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 120 7.2 A sportoló kistérség kiemelt elemei, új törekvései . .. .. .. .. .. .. 123 7.3 A rendszeresen sportolók számának növekedése .. .. .. .. .. .. .. 125 7.4 Az intelligens lokális sporttársadalomnak, az intelligens civil társadalomnak, a jövő kistérségének sportja .. .. .. .. .. .. .. .. .. 126 7.5 A sportoló kistérség sport- és szabadidő-menedzser hálózata .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 129 7.6 A sportoló kistérség-stratégia hatása az életmód lokális és kistérségi fenntartható fejlődésére .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 132 7.7 A sportoló kistérségi sportstratégia megismertetése, széleskörű ismeretterjesztés . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 134 7.8 A sportoló kistérség-stratégia és a kistérségi sport- és szabadidős intézmények együttműködése .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 136 7.9 Partnerek, mentorok, szabadidő-gazdaság koordinálása .. .. .. .. 139 7.10 A sport- és szabadidős programok, bemutatók, versenyek támogatási kritériumai .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 141 7.11 Kistérségi kultúra, sportoktatás, s képzésfejlesztés .. .. .. .. .. .. 142 7.12 A kistérségi sportstratégia szervezeti kultúra térképe .. .. .. .. .. 144 7.13 A kistérségi munka- és mozgáskultúra hagyományainak kutatása, fejlesztése .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 145 7.14 A népszerűsítés eszköze lehet a lokális és kistérségi bemutatók, versenyek meghonosítása, rendszerük kidolgozása . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 146 7.15 A kistérségi sporttársadalom közösségeinek fejlesztése, a közösségi szabadidő-kultúra fenntartható fejlesztése .. .. .. .. 149 7.16 Tervezésmódszertani feladatok a civil társadalom bevonásával, a részvételi demokrácia létrejötte .. .. .. .. .. .. .. .. 150 7.17 Sportolási szokások, tudatos egészségmegőrző tevékenységek fejlesztése, a kritikus tömeg megszervezése .. .. .. 152



8. Kistérségi sport- és szabadidős intézmények létrehozása, fejlesztése – Dr. Bércesi Ferenc .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 155 8.1 A multifunkcionális kistérségi sport- és szabadidős központok elképzelése és megvalósítása .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 156 8.2 A jelenlegi nagyközségi és városi sport- és szabadidős intézmények fejlesztése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 157 8.3 A sport- és szabadidős egyesületek, alapítványok és civil intézményeinek támogatása . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 158 9. Információs és kommunikációs fejlesztés – Pázmány Gábor .. .. .. .. .. . 159 9.1 Az információs és kommunikációs fejlesztés célja . .. .. .. .. .. .. 160 9.2 Alapelvek – milyen legyen a stratégia? .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 161 9.2.1 A stratégiakészítést megelőző feladatok .. .. .. .. . 162 9.3 A jelenlegi információs helyzet bemutatása, értékelése . .. .. .. .. 163 9.4 A jövőkép megfogalmazása .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 164 9.4.1 Kiemelt stratégiai célok megfogalmazása .. .. .. . 164 9.5 Javasolt info-kommunikációs fejlesztések .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 165 9.5.1 A kommunikációs rendszer kiépítése . .. .. .. .. . 166 9.5.2 A kommunikációs rendszer létrehozásának feladatai .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 166 9.6 A kistérségi sportportál felépítése .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 167 9.6.1 A kistérségi sportportál kapcsolatrendszere .. .. . 167 9.6.2 A kistérségi sportportál kapcsolata a Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel .. .. .. . 167 9.6.3 A kistérségi sportportál kapcsolata az országos kistérségi sportinformációs rendszerrel . 168 9.6.4 A kistérségi sportportál funkciói .. .. .. .. .. .. .. . 169 9.7 Infrastruktúra, tartalom, új környezet .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 170 10. A stratégia megvalósítása: a javasolt projektek, 2007–2010 – Varga Csaba .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 173 10.1. A teljes projekttáblázat .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 175 11. Két kistérség stratégiája – Horváth Gábor, Czene Zsolt .. .. .. .. .. .. . 191 11.1 A tatabányai kistérség sportstratégiája .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 192 11.1.1 A kistérség bemutatása .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 192 11.1.2 A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 196 11.1.3 A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatban vállalt feladatai . .. .. .. .. .. .. .. .. . 199 11.1.4 Szervezeti, intézményi háttér .. .. .. .. .. .. .. .. . 204



11.1.5. Sport a kistérség területfejlesztési és szakmai programjaiban .. .. .. .. .. .. .. .. .. 11.1.6 A pályázati tevékenység eredményei, tapasztalatai .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 11.1.7 Sportinformációs rendszer kiépítettsége . .. 11.1.8 Tapasztalatok összegzése, tanulságok .. .. .. 11.2 A barcsi kistérség sportstratégiája .. .. .. .. .. .. .. .. 11.2.1 A kistérség bemutatása .. .. .. .. .. .. .. .. .. 11.2.2 Sporttörténet, sportélet . .. .. .. .. .. .. .. .. 11.2.3 Intézményi háttér, adatok .. .. .. .. .. .. .. .. 11.2.4 Sportélet a kistérségben . .. .. .. .. .. .. .. .. 11.2.5 A kistérség társulás sportélete .. .. .. .. .. .. 11.2.6 A sport és a turizmus, természetjárás kapcsolata a kistérségben .. .. .. .. .. .. .. .. 11.2.7 Nemzetközi kapcsolatok a sport területén 11.2.8 A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben, sportstratégia .. .. .. .. 11.2.9 Sportfinanszírozás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 11.2.10 Sportinformációs rendszer .. .. .. .. .. .. .. 11.2.11 Sportfejlesztési tervek .. .. .. .. .. .. .. .. ..

.. .. . 207 .. .. .. .. .. .. .. .. ..

.. .. .. .. .. .. .. .. ..

. 207 . 210 . 210 .. .. .. 211 . 211 . 213 . 214 . 217 . 220

.. .. . 223 .. .. . 224 .. .. .. ..

.. .. .. ..

. 225 . 229 . 229 . 230

12. Utószó – Dr. Németh Jenő, Varga Csaba .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 231 13. Irodalomjegyzék .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 235 Szerzőink bemutatása .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 239





Bevezető



Sport és Információs társadalom? Sport és Tudástársadalom? Sport és Kistérség? – avagy hogyan kerül a SportIdea az asztalra? A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia parlamentben történő, 340 igennel történő elfogadása, komoly siker, és komoly felelősség, a szakmai öröm pillanatai után, azonban azonnal hozzá kellett látni, a stratégiai elvek, prioritások lebontásához. Alkotói örömünkre a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia szellemisége szorosan kapcsolódik az azóta megjelent „Fehér Könyv a sportról” (Európai Közösségek Bizottsága) Brüsszel, 11.07.2007. című dokumentum szellemiségéhez, most ezen szinergikus pontokról szeretnénk Önökkel – ebben a módszertani anyagban – együtt gondolkodni! A sport és területiség összekapcsolását megcélzó prioritásunk színteréül, hosszú távú stratégiai tartós irányként a kistérségeket választottuk. 2007-ben több kísérleti jellegű akciót indítottunk a kistérségek irányába, és már az első visszajelzések is pozitívak voltak. Öntökéletesítő projektekben gondolkodunk, és már a 2008-as akcióink is tükrözni fogják eddigi tapasztalatainkat. „Sportfilozófiánk” a kooperáció fejlesztésére, az e-közigazgatás követelményének komolyan vételére, a szubszidiaritás útjainak kutatására, tényleges megvalósítására irányulnak. Életminőség emelése nem képzelhető el a szabadidő-struktúra modernizálódása nélkül, ebben kiemelkedő szerepet kell kapnia a sportnak. Stratégiánkban a sportot olyan eszközként használjuk, amely már nem csak szabadidő-szervező erő, hanem megújító kultúraváltó, paradigmaváltó elem… Ehhez a gondolathoz fel kell nőni… nekünk is, és Önöknek is! A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia lebontásaként készíttettünk egy kistérségi sport- és szabadidőstratégiát segítő módszertani anyagot, mivel azt hisszük, hogy elkerülhetetlen a hétköznapi élet megújítása ezen anyag elemző, beépítő, használó vagy tagadó új válaszokat kikényszerítő felhasználása nélkül! Az ÖTM sport szakállamtitkársága elsőként csatlakozott a kistérségek felé irányuló korábbi metodikai anyaghoz, egy teljesen „új” aspektussal, a sport és szabadidőeltöltés kérdéskörével.

10

Elbert Gábor



A szakmai anyagban a rendszerváltást követő időszak, sport és területiséghez kapcsolódó kérdéskörei kerülnek felvetésre. Korábban sajnos még a definíciók szintjén sem indult meg a szakmai vita, nem alakult ki szakmai konszenzus, most ennek eljött az ideje. Módszertani anyagunk a kistérségi tervezők munkáját kívánja segíteni, intuálva, ajánlva a Sport XXI. Nemzeti Stratégiában megjelölt irányokat! A módszertani dokumentum vitaanyag, tökéletesíteni lehet, sőt kell is, de mindenesetre a „Sportoló Nemzet” filozófiánkat támogató, karakteres irányt megjelölő paradigmaváltó munka. Szellemi tartalmaira „SportIdeáira” figyelni kell, talán nem könnyen érthető, de sporthoz kötődő, sportban dolgozó sportszakembereinktől elvárható ez a közös szellemi erőfeszítés, kaland, ugyanakkor praktikus, lebontott tanácsaival nagyban segíteni fogja a konkrét tervezést. Meggyőződésünk, hogy a tudástársadalom vívmányai, eredményei nélkül nem újítható meg a sport sem! Meggyőződésünk, hogy sportinformációs társadalmi stratégia nélkül nincs radikális, gyors előrelépés! A 2007-ben folyó munkáink, a Nemzeti Sportinformációs Rendszer kiépítési munkálatai, a már létrehozott Kistérségi Sportinformációs Rendszer egy dinamizálási folyamat nagyon jelentős első lépései. A most megíratásra kerülő Kistérségi sport- és szabadidős stratégia elsősorban azt szolgája, hogy az Önök kistérségeiben a sport- és az informatikai folyamatok tartósan összekapcsolódjanak, a lisszaboni folyamatokban általában sikeresek legyünk, életminőségünk jelentősen javuljon! Horizontális, sportszakmai hálózatunk, sport civil hálózatunk, projektjeink várják Önöket, várja kistérségüket a becsatlakozásra… Projektjeink összekapcsolódnak, egymást feltételezik, egymásból következnek! Az irányításunkkal elkészült munkát nyugodtan ajánljuk Önöknek tervező tevékenységükhöz szíves felhasználásra. Az otthon rendjében is igazán fontos, a szabadon hagyott hely milyensége… Tisztelettel, és sportbaráti üdvözlettel:

Elbert Gábor sport szakállamtitkár ÖTM Sport szakállamtitkárság

Györfi János főosztályvezető ÖTM Sport szakállamtitkárság Sport és Stratégiai főosztály

11

Bevezető





1.

A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak Varga Csaba



A

A kistérségi sportstratégia Magyarországon és Európai Unióban is példaértékű. A sport és szabadidővel törődő kistérségeknek és a kistérségi sport és szabadidő fejlesztésével is foglalkozó szakembereknek készült. Mi ebben az új? Tételezzük fel, hogy napjainkra a sport világában és a kistérségekben is új helyzet van. Megérett a helyzet és az Megérett a helyzet és az idő arra, hogy idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sporta kistérségek többsége, később mindegyike a sport és a szabadidős sportolási tevékenysé- és a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse, s evvel párhuzamosan a sport- és a szabadidős kultúra eljutott oda, get prioritásnak tekintse... hogy a települések újonnan kialakított összefogásának szintjén, a kistérségekben elkezdje önmagát újraépíteni. Eleve új jelenség, hogy napirenden van a horizontális, hálózati jellegű építkezés, hiszen a sport- és a szabadidő világában (is) a kistérségeken belül, sőt a kistérségek között egyre több szakmai és civilháló jöhet létre. A stratégia készítésekor a távlati, vagy stratégiai cél világos. Az új folyamatok (változások, reformok) jelentős segítője az, hogy Magyarországon az Országgyűlés – 2007-ben ötpárti konszenzussal – elfogadta a nemzeti sportstratégiát, valamint az is, hogy nem sokkal később az Európai Unió is kiadta a sport Fehér Könyvét, amely szintén tekinthető az európai sportstratégia új programgyűjteményének. A megvalósítás záloga pedig az, hogy felméréseink szerint a kiindulópontot erősíti, hogy hazai kistérségeink mintegy közel egyharmada kész a sport- és szabadidős tevékenység fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítani. Egyfelől már-már optimális tehát a jelenlegi stratégiakészítés időpontja és helyzete, mert „felülről és alulról” egyaránt támogató felismerés és igény jelentkezik. Másfelől már-már nem megfelelő a sport- és szabadidős stratégiakészítésnek az ideje és a társadalmi állapota, mert a nem olyan régen létrejött kistérségek még alapvető szervezési, finanszírozási gondokkal küszködnek, s közben a kistérségek szintjén a versenysport és közösségi sport (régi nevén tömegsport) szintén alapvető problémák között vergődik.

14

Varga Csaba



A fejlődésben a másik kardinális nehézséget – mint olyan sokszor már – az okozza, hogy a legtöbb kistérségnek, s a legtöbb kistérségi sport- és szabadidős menedzsmentnek nincs jövőképe, vagy ez a jövőkép csak a nagyon közeli feladatokig ér el és csak azokat rendszerezi. A felsorolt problémák viszont még nem mutatják a drámai válságot. Lehet, hogy a drámai jelző nem is megfelelő, mert ez a társadalmi dráma egyúttal a jövő egyik ideális változását hozhatja. Ez az új (drámai és drámát megoldó) változás onnan ered, hogy a jelenlegi világmodell, a pénzközpontú újkapitalizmus folytatása új paradigmát hoz, amelyet információs kornak, vagy pontosabban a tudásközpontú gazdaság és társadalom korszakának nevezhetünk. Ez Ez a korszakváltás már ma is jól láthatóan a korszakváltás már ma is jól láthatóan radikálisan átalakítja nem radikálisan átalakítja nem csak a munka, csak a munka, hanem a szabadidő világát is. hanem a szabadidő világát is. Az új világhelyzetben, avagy téridőben újragondolandó a munka és szabadidő világa. A klasszikus kapitalizmusban és a létező szocializmusban, a szabadidő világa nem szolgált és szolgál egyebet, mint az állami vagy magángazdaság bérmunkásainak fizikai karbantartását. Ezért valójában nem volt szabad idő, hanem alávetett, szabadságot korlátozó idő és tevékenység volt. A fogyasztói társadalom annyi újítással járt, hogy a hatalom azt a társadalmi alkut kínálta fel, hogy egyre fokozódó, kiterjedt fogyasztással pótoljuk a szabadság hiányát. Vagyis: ez már korlátozott szabadság volt, mert a fogyasztásban korlátozott autonómiát tett lehetővé. Ez, bár kényszerpályán, de akár javította a munkavégzők lelki karbantartását, amit a tömegkultúra növekvő fogyasztása is támogatott. A kifejezés is sokat elárul: csak szabad időről, s nem szabad A kifejezés is sokat elárul: csak szabad térről, vagy szabad tevékenységről beszéltek. A jelenlegi globális- időről, s nem szabad térről, vagy szabad lokális és nemzeti korszakváltás két egyszerre jó/rossz módosí- tevékenységről beszéltek. tással jár: 1. gyökeresen átalakul a munka és a szabadidő világa közötti viszony, s a kölcsönös egymásra utaltságban más munka- és szabadidős terek (és más munka- és szabadidő kultúrák) jönnek létre; 2. az előbbi folyamattal párhuzamosan az új szabad tér/idő/kultúra világa önmagában is lényegileg változik, más funkciókat, más tartalmakat vesz fel. Ezért a ma társadalmilag leértékelt sport- és szabadidős tevékenység a következő évtizedekben várhatóan felértékelődik, részben elmosódik a munka- és szabadidő közötti határ abban az értelemben, hogy a szabadidős „munka” a hagyományos munkával azonos értékűvé válik. De az átalakulásban sem történelmileg, sem társadalmilag nem tartunk még itt. Ám egy hiteles stratégiában szükségképpen számolni kell azzal, hogy Európában és Magyarországon a változások erre haladnak, és amelyek egyúttal számos embernek a munkarerőpiacon és a szabadidő-piacon ... a kistérségi sportstratégiában arra töreegyaránt jelentős életforma konfliktusokat okoznak. Minden- kedtünk, hogy az alapvető valóságdimenzióesetre a kistérségi sportstratégiában arra törekedtünk, hogy az kat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük... A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak


15


alapvető valóságdimenziókat és az ezeket megnevező alapfogalmakat röviden újraértelmezzük, mert már a pillanatnyi helyzet is ezt követeli, és a rövid, közép és hosszú távú megoldások is csak így tervezhetők meg. Az alapfogalmakról röviden: A sport fogalma – Az Európa Tanács értelmezése szerint: „a A sport fogalma fizikai aktivitás minden formája, amely alkalmi vagy rendszeres gyakorlás által a fizikai állóképesség és mentális jóllét kifejezését vagy fejlesztését, szociális kapcsolatok létrehozását vagy versenyeredmények elérését célozza minden szinten.” A klasszikus megfogalmazás így hangzik: ép testben ép lélek. Ez a kijelentés azt feltételezi, hogy ép lélek csak ép testben lehet, azaz kövessünk el mindent, hogy testünk ép legyen. A sport tevékenységekben viszont később és sokáig – különösen az elmúlt száz-százötven évben – csak az ép test, a test karbantartására koncentráltunk, s az ép testen alapuló ép lélek megőrzése, erősítése másodlagossá vált. A piaci alapú versenysport pedig végképpen elszakadt a közösségi sporttól, egyértelműen szolgálja a társadalmi cirkuszt, vagy szebben: a tömegkultúra szórakoztatási funkcióit. Ez a fogalomadás nem a sport lebecsülése. A bejárt út tette ugyanis lehetővé a mai globális sporttér, a gigászi világversenyek és olimpiák, a nagy mediatizált sportattrakciók létrejöttét. És az sem másodlagos fejlemény, hogy a látványos események mögött más is láthatóvá vált: a kiugró sportsikerek már nem csupán a sportolók kiugró fizikai, hanem szellemi, lelki, tudati teljesítményén is múlnak. Éppen ezért az új (a huszonegyedik) század, amelyben mi ... az új (a huszonegyedik) század, amely- élünk, most eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test. Avagy: ép test csak ép lélekben lehet – a lélek- és szemében mi élünk, most eljutott a megfordított lyiségfejlesztés tehát elengedhetetlen. Napjainkra már az orvosfelismerésig is: ép lélekben ép test... tudomány, a pszichológia, vagy a magatartástudomány jelesei is egyaránt (és újra) azt állítják, hogy számos fizikai probléma, vagy testi betegség alapvetően a lélek állapotától, a mentális viselkedéstől, a pszichikai kondícióktól függ. Ha rossz a saját mentális állapotunk, az előbb-utóbb komoly testi nyavalyákat okoz(hat). Ebből következik, hogy a sportteljesítmény nem csak, és nem kizárólag a fizikai felkészültségtől függ. Nem titok a jelenlegi katartikus versenyzői tapasztalat sem: számos sportoló vagy csapat azért veszít, vagy nem jut fel a sportági csúcsra, mert mentálisan gyenge, vagy a mentális kondíciója kevés a végső sikerhez. Van azonban még egy új vagy újabb felismerés: a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két má... a test- és lélekfejlesztés mögött az emsik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. Jobban belegonberben és az ember működésében két másik dimenzió is hat: a tudás- és tudatfejlesztés. dolva, ezt eddig is tudtuk. Szinte minden világhírű sportolónál megfigyelhető, hogy az „átlagsportolótól” abban is különbözik, hogy „esze van”, „zseniális”, „nagy intelligenciájú”, „erkölcsi értékek vezetik”, „felelősséget érez”, „saját nemzetéért harcol”. Számos ilyen minősítést idézhetünk, amelyek az ilyen sportolóknál magas tudásokról, magas tudatállapotokról tanúskodnak.

16

Varga Csaba



A sport új fogalma tehát a következő új felismeréseket tartal- A sport új fogalma mazza: a) a sport olyan koncentrált, jelentős emberi tevékenység, amely a fizikai edzettséggel az egyén lelki-szellemi minőségét is javítja, sőt emeli a személyes és kollektív tudatállapotokat; b) a testkultúra így nem csak mozgás-, játék és sportműveltség, hanem minden ember általános kultúrájának alapvető és szerves része; c) a versenysport a globális tudásgazdaság egyik vezető eleme, s profittermelő húzóágazata, amely gyakran elszakad a sport univerzális eszményeitől, céljaitól; d) a globális versenysport-gazdaság ugyan a nyereséget csak töredékesen forgatja vissza a közösségi sportba, ám az ennek ellenére – vagy ettől függetlenül – a polgári öntevékenység és önfejlesztés egyik kiemelt területévé vált; e) a globális-lokális tudástársadalomban, s annak átalakuló munka- és szabadidő kultúrájában a tágan értelmezett közösségi sport és a szabadidős sportolási (sajátos fizikai-lelki, sőt szellemi-tudati) tevékenység új értelmet és új távlatokat kap: a személyes és közösségi önmegvalósítás/közösségépítés kiemelt eszköze lesz. Mindezen fogalmi elemek egy része már nem új felismerés. Szent-Györgyi Albert közel nyolcvan évvel ezelőtt fogalmazta meg ezeket a gondolatokat: „… a sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. A sport fogalma azonban nem tévesztendő össze puszta testi ügyességgel, a rekordhajhászással, a nyereségvadászással és a legutóbbiakkal együtt járó primadonnáskodással. Az utóbbiaknak nemcsak. hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a »fair play«, a nemes küzdelem szabályaira.” Ma azt mondhatjuk, hogy akár az is társadalmi siker lenne, ha ugyanoda, ugyanarra a szellemi-lelki szintre visszajutnánk, amelyet akkor például Szent-Györgyi Albert képviselt. A szabadidő fogalma: A szabadidő egyrészt már nem pusztán a munkaidőt kísérő, mellékes időrész, hanem a szabadidő A szabadidő fogalma a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenzió, időtartam lett. A munkaidőben és a szabadidőben egyaránt nagyobb szerepet kap a tudás, a személyes és kollektív tudás és a tudásalkalmazás képessége és eredménye, s ismételten kiemelt jelentősége van és marad a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelkitudati fejlődésnek. A szabadidő tehát önmagában egyre kevésbé értelmezhető, hiszen például a sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt, különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnőtt. A jövő egyik jellemző A jövő egyik jellemző feltétele: a tág és feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. minőségi szabad tér és szabad idő.

A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak


17


A kistérség fogalma

A kistérség fogalma: A globalizáció és lokalizáció új törvényszerűségei között a kistérség – a sok változó tényezős térelmélet alapján – meglehetősen összetett, sokdimenziós, legalább nyolc-tíz rétegű természeti, társadalmi és kulturális téregyüttes. Íme a kistérség összetett fogalma más-más megközelítésben: Kezdjük ezzel: földrajzi tér: természeti, s ökológiai tér; kistáj; Lokális társadalmi tér, és ezen belül kistérségi civiltér, intelligens települési civil társadalmak együttese, strukturált közösségi tér, amelyben a lokális életvilág belül is több szintre osztható; Lokális közösségi tudatként is értelmezhető: többek között helyi identitás tér, vallási (sőt spirituális) tér; Gazdasági tér (ezen belül agrártér, ipari tér, tőketér) Ma minden kistérség egyszerre több típusú gazdasági (posztfeudális, posztszocialista, korai és jelenlegi kapitalista, pénzgazdasági, tudásgazdasági stb.) tér, egyúttal munkavégzési és munkaerőpiaci tér; Lokális információs és kommunikációs tér, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy kistérségi információs társadalom tér; s ezért egyúttal egyre inkább tudástér, s tudásközvetítő (tágan értelmezett oktatási) tér vagy tágabban kulturális tér; Önkormányzati és közigazgatási tér, település-szövetség és önálló kistérségi szerveződés, amely egyaránt kapcsolódik Európa, a magyar állam és az adott regionális közigazgatás teréhez; tágan értelmezve lokális politikai és döntési tér; Történeti tér, sőt történelmi tér, néprajzi tér, hagyomány tér; ide értve azt is, hogy honnan hova és merre „halad”; egyszerre múlt, jelen és jövőtér; Integrált tervezési és fejlesztési tér, egyszerre terület-, gazdaság-, társadalom-, egészségügyi, kulturális- és például tudásfejlesztési tér. Ebből következően a tervezési módszertan mindenekelőtt a tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és cselekvési tér módszertana; Technológiai tér, hiszen ma már minden térszerveződés versenyképességének egyik kulcseleme a technológiai, infrastrukturális, info-kommunikációs fejlettség; Összetett cselekvési tér, egymást erősítő vagy gyengítő tevékenységek tere, amelyben különböző cselekvő (és kiváró, nem cselekvő stb.) személyek és csoportok mozgásának tere; Összefoglalóan a kistérség életminőségtér, életesélyeket csökkentő és/vagy növelő téralakulat.

Ebből az új és komplex definícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidő tér és szabadidő piac is.

18

Ebből az új és komplex definícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelési, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidőtér és szabadidőpiac is. Ez akkor is igaz, ha ma már a világon sehol nincs klasszikus piac vagy piacgazdaság, csak igen erőteljesen befolyásolt és/vagy manipulált piac. A tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában (vagy inkább azt

Varga Csaba



mondhatnánk, hogy valamilyen új típusú posztpiacon) a szabadidő önálló gazdasága/ társadalma részben piaci/posztpiaci tevékenység marad, részben pedig nem piaci jellegű, önkéntes, egyéni és kisközösségi szabad teret/időt teremtő polgári tevékenység. A mai és a holnapi kistérségekben egyaránt fontos a versenysport, s az ezt szolgáló utánpótlás nevelés, valamint a sportgazdaságtól részben függetlenedő közösségi – a sport eredeti céljait ismét vállaló, sőt esetleg kibővítő – sportolás és más hasonló szabadidős tevékenység. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a sport megújított vagy/és új értelmezése és a kistérség új, magasabb szintű felfogása egymást feltételezi, és egymást erősíti. Mindebből következik, hogy egy kvalitásos kistérség egyik ismérve a kvalitatív sport- és szabadidős kultúra. A közösségi sport fogalma: Ha elfogadjuk a sport, a szabadidő, a A közösségi sport fogalma kistérség, a közösségi öntevékenység új fogalmát, abból következik, hogy a tömegsport helyett a közösségi sport fogalmát javasoljuk bevezetni, amely alapvetően lokális szinten (településeken, települési kerületekben, települések között, kistérségekben, kistérségek között stb.) érvényesülhet. A sport kistérség és a sportoló kistérség fogalma: módszertani A sport kistérség és a sportoló kistérség könyvünkben a kistérségi verseny- és közösségi sport stratégiá- fogalma jával foglalkozunk. A kistérségi versenysportra mindenekelőtt a sport kistérség, a kistérségi közösségi sportra pedig a sportoló kistérség fogalmát ajánljuk. A szabadidő-„fogyasztó” fogalma, avagy az érintett meghatá- A szabadidő-„fogyasztó” fogalma rozása: A lokális polgár (ill. helyi állampolgár, vagy közösségi polgár) már nem tekinthető egyszerűen a helyi sportpiac fogyasztójának. Egyrészt azért nem, mert a kistérségi sportpiac részben nem piaci tevékenység és szolgáltatás, másrészt azért nem, mert a helyi polgár önkéntes egyéni és közösségi tevékenységet és civil szolgáltatást folytat. Az egészséges életmód fogalma: Az egészség a teljes testi, lelki Az egészséges életmód fogalma és szociális jólét állapota (WHO). Az ókor óta, vagy régebben tudott, hogy a test és lélek harmóniája vezet az egészséges és kiegyensúlyozott élethez. Erre a harmóniára és egységre való törekvés képezi az egészséges életmód lényegét, mely az utóbbi években egyre nagyobb divattá is vált. Mondhatjuk úgy is, „trendi” lett a fitness és a wellness. Sokat hallunk fogyókúrákról, aktív életről, léböjtről, jógáról, méregtelenítésről, kalóriákról és adalékanyagokról. Az egészséges életstílus kialakításához elengedhetetlen a testi és lelki önismeret. Az általánosságban megfogalmazott tanácsok és különböző módszerek nem követhetők mindenkinek egyforma módon, hiszen minden ember más. Figyelnünk kell testünk reakcióit és válaszait, lelkünk jelzéseit! Az egészséges életmód meghatározó része a helyes táplálkozás, hogy mit, mikor és hogyan eszünk. Mindennapjainkban elengedhetetlenek a vitaminokat tartalmazó zöldségek és gyümölcsök, a rostban gazdag élelmiszerek, amelyek segítik az emésztést. A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik meghatározója. Ezáltal kondicio-

A kistérségi sportstratégia elvei, s az alapfogalmak


19


náljuk testünket, karbantartjuk, erősítjük izmainkat és lazítjuk izületeinket. Amellett, hogy az egyik leghatékonyabb betegségmegelőző „orvosság”, javítja életminőségünket és közérzetünket. A helyes táplálkozás és testmozgás mellett azonban le kell küzdenünk a nap mint nap, bennünket érő stresszt, amihez nélkülözhetetlen a pihenés és az alvás. Az optimista gondolkodás, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok és érzelmek, s nem utolsó sorban az egészséges környezet. Ha boldogabbak lennénk, sokkal kevesebb beteg ember lenne. A jó közérzet, a jókedv, a boldogság, a kiegyensúlyozottság megóvja az egészséget. Az egészséges életmód nyolc alappillére: víz, levegő, napfény, táplálkozás, mértékletesség testedzés, pihenés és bizalom. Ha mindezek mellé beiktatunk életünkbe legalább napi 20 perces testmozgást (gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás stb.) és megpróbálunk pozitívan gondolkodni, akkor megvalósíthatjuk az egészséges életmód modelljét. Hol is tartunk ma a kistérségekben a fentiek fényében? Egyszerre vagyunk minden kistérségben a jelen fogságában és a jövő Egyszerre vagyunk minden kistérségben lehetőségei megteremtésének kezdetén. Ezért kiváló szakértők a jelen fogságában és a jövő lehetőségei – és kistérségi fejlesztők – segítségével a jelen munkában most megteremtésének kezdetén. olyan módszertani könyvet állítottunk össze, amely nem rejti véka alá a kistérségi sport- és szabadidős tevékenységek problémáit, ugyanakkor – a stratégia műfajából következően – törekszik olyan megalapozott jövővízió felvázolására, amely távlatokat és mozgástereket nyit, miközben a távlatos – és kardinális változásokat hózó – jövőkép tudatában közeli, aktuális cselekvések feladatait is felvázolja. Ehhez a sokrétű tevékenység igyekeztünk minden jó elemet átvenni a mai szemléletből és gyakorlatból, s ezzel párhuzamosan törekedtünk a lehetséges új szemléletek és megoldások képviseletére és megfogalmazására. Mindezzel a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistér... a központi feladatunk az volt, s nem is lehetett más, mint a kistérségi sport és sza- ségi sport és szabadidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi tervezői, döntéshozói, és badidő magas szintű fejlesztését támogató állami és önkormányzati, egyben kistérségi projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. Miután sok szempontból új helyzet van, ezzel a munkánkkal tervezői, döntéshozói, és projekteket megvalósítói (stb.) tevékenység sokoldalú segítése. az új megoldásokhoz kedvet és lendületet is adni akartunk.

20



2.

Európai és hazai előzmények, kitekintések Csorba József



T

Tervezési és fejlesztési módszertani könyvünk először is a kistérségek sport- és szabadidős stratégiáinak elkészítéséhez kíván segítséget adni. Ennek érdekében mindenekelőtt felvázoljuk, hogy Európában milyen kontinentális és itthon, Magyarországon milyen nemzeti sportstratégiák születtek. Elsőként tekintsük át, hogy az Európai Unió hol tart a sport- és szabadidős stratégiák készítésében, s ezekből az átfogó állásfoglalásokból, s programokból milyen konzekvenciák vonhatók le Magyarország és a hazai kistérségek számára.

2.1 Európai sport- és szabadidős stratégiák, illeszkedés az európai sportprogramokhoz Egész Európa, vagy szűkebben az Európai Unió tagállamai mindig is fontosnak tartották a sportot és a szabadidős tevékenységet. Európa az ókori olimpiák óta mindig is jeleskedett a sportversenyek szervezésében, a sportolók felkészítésében, vagy tágabban a polgárok szabadidős tevékenységének támogatásában. Európa: a sport Európája is. Egyszerre a versenysport és a közösségi sport kontinense. Az Európai Unió a sportprogramot jelenleg három lábra állította, s így célrendszerében a sport, a média és a gazdaság, három, egymást erősítő megfontolásként jelenik meg. A megfontolások közötti logikai összefüggés pedig a követ... a sport a fizikai és szellemi karbantarkező: a sport a fizikai és szellemi karbantartás (egészségre nevetás (egészségre nevelés, egészségmegtartás, lés, egészségmegtartás, egészségtudatosság), a média a sporttal és egészségtudatosság), a média a sporttal rekreációval kapcsolatos tájékozottság (információtudatosság), a és rekreációval kapcsolatos tájékozottság gazdaság pedig az egésszel kapcsolatos eredményesség (hatékony (információtudatosság), a gazdaság pedig az egésszel kapcsolatos eredményesség (ha- egyéni és közteherviselés, gazdasági tudatosság) szempontjából került ebbe a viszonyrendszerbe. Az elmúlt két évtizedben a tékony egyéni és közteherviselés, gazdasági tudástársadalom kibontakozó időszakában már beszélhetünk tudatosság) szempontjából került ebbe a tudástudatosságról is, sőt egyre szélesebb körben ismerik fel a viszonyrendszerbe.

22

Csorba József



újra, hogy a sport- és szabadidős tevékenység egyúttal társadalom- vagy közösségfejlesztés is, ezért ma igény van a sportban a közösségtudatosságra is. Az önkéntes sport tehát előtérbe emeli a civiltudatosságot is. Együttesen pedig úgy kerül mindez az információs társada- ... úgy kerül mindez az információs tárlom, majd a következő stádiumban, a tudástársadalom-kutatások sadalom, majd a következő stádiumban, és -programok homlokterébe, hogy az említett megfontolások a tudástársadalom kutatások-programok nyomán nagyobb társadalmi tudatosságot, emberi és állampol- homlokterébe, hogy az említett megfontolágári felelősséget vár el az unió polgáraitól. sok nyomán nagyobb társadalmi tudatosságot, emberi és állampolgári felelősséget vár el az unió polgáraitól.

2.1.1 Európa sporttal foglalkozó Fehér Könyve Az Európai Bizottság elfogadta a sportról szóló Fehér Könyvet, az első átfogó kezdeményezését a sporttal kapcsolatban. Ján Figel a bizottság sportért felelős biztosa szerint a Fehér Könyvbe foglaltak végrehajtása segíthet a sport útjának egyengetésében a jövőbeni támogató EU intézkedések felé, mivel az Európai Tanács legutóbbi ülésén felmerült a sportról szóló rendelkezései újratárgyalásának a lehetősége. A Fehér Könyv iránymutatást ad a Bizottság számára az elkövetkezendő években folytatandó, sporttal kapcsolatos tevékenységeiben. A cselekvési tervben megfogalmazott legfontosabb javaslatok a következők. Új, a fizikai aktivitással kapcsolatos iránymutatások kidolgozása és egy többéves európai egészségjavító fizikai aktivitás program létrehozása. Egy összehangoltabb uniós doppingellenes fellépés biztosítása, többek között a nemzeti doppingellenes szervezetek hálózatának támogatásával. Egy, a fizikai aktivitást tevékenyen támogató iskolák számára odaítélendő európai díj bevezetése. Az önkéntes sporttal kapcsolatos tanulmány készítése. Lehetőségek teremtése uniós programok és alapok, mint a „Progress”, „az élethosszig tartó tanulás”, a „cselekvő ifjúság”, az „Európa a polgárokért” programok, valamint az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Beilleszkedési Alap keretében a társadalmi befogadás sport által történő ösztönzésének támogatására. Az erőszakos és rasszista cselekmények megelőzésével kapcsolatos operatív információk és tapasztalatok cseréjének ösztönzése a bűnüldözési szervek és a sportszervezetek között. A sport, mint eszköz felhasználásának ösztönzése az EU fejlesztési politikájában. Egy európai statisztikai módszertan kidolgozása a tagállamokkal együtt a sport gazdasági hatásának mérésére. Tanulmány készítése az alulról jövő sportkezdeményezések, a közösségi sport finanszírozásáról, a közszféra és a magánszektor példáiról, az e területen zajló változások hatásáról.

Európai és hazai előzmények, kitekintések


23


Hatásvizsgálat készítése az EU-ban a játékos-menedzserek tevékenységének áttekintése és az EU-szintű fellépés szükségessége miatt. Hatékonyabb, EU-szintű párbeszéd elindítása a sportról, az egyEU-szintű párbeszéd elindítása éves gyakoriságú Európai Sport Fórum megrendezése. a sportról, egy éves gyakoriságú Javaslattétel a tagállamoknak a politikai együttműködés megerőEurópai Sport Fórum sítésére a sporttal kapcsolatos események gördülő követésében. megrendezése. A közös prioritások megtalálása, az uniós tagállamok sportminiszterei felé történő rendszeres jelentés. Az Európai Szociális Párbeszéd Bizottságok felállításának ösztönzése, a munkaadók és munkavállalók támogatása a sportban.1 Mi ezekből a javaslatokból néhány stratégiai prioritást emelünk ki a magyar stratégia megalapozásához, illetve az illeszkedés segítéséhez.

2.1.2 Kitekintés az európai stratégiákra A sport és a média összekapcsolása az EU programjaiban több mint egy évtizede megtörtént, amennyiben már egy 1993-as egyezmény összekapcsolta a sport- és a médiapolitikát, a szórakoztatás és hírközlés tárgyaként, a határokon átívelő hatások alapján. Már ekkor felismerték a sport és a média gazdasági ... a sport a legjobban beágyazott gazdasági, kontextusát is, hisz a sport a legjobban beágyazott gazdasági, kulturális, szociális jelenség minden európai országban (lényekulturális, szociális jelenség minden eurógében ez alapozta meg a „televízió frontok nélkül” című uniós pai országban. direktíva megvalósítását), de csak a tudástársadalom-programok idején jelenik meg az egészséggazdasági megfontolás, mint stratégiai szempont, ami a prioritásrendet is megváltoztatta. Az Európai Unió a jogi és adminisztratív konstrukció szerint kisebbségi és indirekt szerepet játszik a sportban. A tagállamok kompetenciája magasabb rendű e téren, bár vannak kontinentális és globális szerveződések is. Ilyen értelemben nincs ma az uniónak külön sportpolitikája. Közvetett módon viszont, ... egyre több ponton jelennek meg direktívák a fentiek szellemében, egyre több ponton jelennek meg direktía sport/egészséges élet/nevelés tárgykörök- vák a sport, az egészséges élet és a nevelés tárgykörökben, mert az unió országaiban e témák a politikai és gazdasági élet prioriben, mert az unió országaiban e témák a tásrendjében az első helyek között jelennek meg. (Egyébként ezt politikai és gazdasági élet prioritásrendjétükrözi a készülő uniós alkotmány is, mely külön rendelkezik ben az első helyek között jelennek meg. e tárgyban.)

A sport éve 2004-ben A generális programok sorában, az egyre erősödő igények nyomán szervezte – komoly előkészületek után – az EU 2004-ben a sport általi nevelés évét (European Year 1

http://ec.europa.eu/sport/index_en.html....

24

Csorba József



of Education through Sport, EYES’2004). A kezdetek politikai jellegű szükségszerűségeitől a jelen sürgető gazdasági racionalitásáig számos uniós felismerés és megfontolás vezetett a közösségi fellépéshez, ahhoz, hogy az unió szellemi ösztönzést és pénzt adjon egy transznacionális, nemzeti és lokális kampányokhoz, illetve programokhoz. Ilyen példa volt az európai sport- és szabadidős tevékenységek fejlesztéséhez való hozzájárulás az unió SOKRATES- és ERASMUS programjához kapcsolódóan. Az egyedi vagy különleges programok sorában említjük példaként az Európai Sporttudományi Társaság kezdeményezését, a sporttal kapcsolatos információk terjesztésének segítésére. Nagyon jelentős kö- ... jelentős közösségi erőfeszítések történtek zösségi erőfeszítések történtek a sporttal és szabadidős tevékeny- a sporttal és szabadidős tevékenységekkel ségekkel kapcsolatos adatok, információk tárolása, adatbázisokba kapcsolatos adatok, információk tárolása, szervezése, illetve az információk széles körű elérhetősége meg- adatbázisokba szervezése, illetve az inforoldására.2 mációk széles körű elérhetősége megoldáNem utolsó sorban fontos fejlemény volt, hogy két Euro- sára. barometer-felmérés és számtalan tanulmány készült a sport éve alkalmából. Ezek egyfelől egyfajta állapotfelmérésként szolgálnak, másrészt a sporttal kapcsolatos lakossági attitűdökről szólnak elég kimerítően. A különféle pályázatok sorában külön fontosságot tulajdonítottak az informális (szabadidős, sporttáborozási stb.) keretek közötti oktatásnak szerepet szánó megoldásoknak.

Európai projektek Ma már a közvetlen, illetve a közvetett uniós programok köre olyan széles, hogy felsorolásuk is sok lenne. E programsokaságban E programsokaságban az általános egészaz általános egészség- és életminőség javítás mellett az egészség- ség- és életminőség javítás mellett az ügyi költségek (mint a tagországok legfőbb költségvetési gondja) egészségügyi költségek (mint a tagországok csökkentésére irányuló hatások felerősítése és kiszélesítése az legfőbb költségvetési gondja) csökkentésére egyik legjelentősebb program. Az EYES’2004 többek között a irányuló hatások felerősítése és kiszélesítése SOKRATES- és a YOUTH-programmal, a dohányzásellenes és az egyik legjelentősebb program. a megkülönböztetés-ellenes kampányokban érintkezett – közös célokkal. Az oktatás és nevelés élethosszig tartó új módszerei az új, a gyermeksporttól a szeniorsportig terjedő módszertanokkal találkoztak, amikor az unió oktatási, illetve 2003–2008 közötti népegészségügyi programjainak sportfejezeteit nézzük.

2

A nemzetközi szakmai sportinformáció- és -adattár szempontjából jellemző hivatkozásként az International Association for Sports Information (IASI) honlapját említjük, mely sportinformációs szakértők, kutatók és tudósok, illetve ilyen kutató helyek fórumaként működik 1960 óta. A honlapról elérhető a World Directory of Sport Information Centres and Experts is. (http://www.iasi.org/) Az oktatást segítő információforrásként említjük a http://www.vts.intute.ac.uk/tutorial/sport/ fórumot, mely egy ingyenes szolgáltatás szabadidős, sport- és rekreációs tevékenységek terén. Jellegzetessége, hogy interaktív az internetes információszerzésben és a tudásszervezésben, vagyis a kötetlen és öntevékeny oktatás példája is.



25


A formális vagy szervezett oktatás keretein belüli feladatok lényegében evidenciák, a magyar teendők is világosak, munka inkább azzal van, hogy a hazai teendőket az uniós direktívák, programok, pályázatok, források előírásaihoz igazítsuk.

Európai célok és tapasztalatok A sport társadalmi funkciójának hangsúlyozása (mint az unió közösségi politikájának egyik kiemelt fontosságú, fejlesztésre szánt területe) 2000-ben kezdődött, a nizzai deklarációval. Majd 2000 és 2006 között nagyon sok minden történt, politikai akcióktól a tudományos összejöveteleken át egészen a 2006. novemberben tartott brüsszeli miniszteri találkozóig (The EU and Sport: Matching Expectations). A sport Fehér Könyve elkészítéséhez és közreadásához vezető eseménysorozathoz a következő a felismerések nyomán jutottak el. Az EU és a sport viszonyának megváltoztatásához iránymutatást kellett adni a tagországoknak: a társadalmi jelentőségnek és a gazdasági ésszerűségnek találkoznia kellett. Az ezzel kapcsolatos prioritásokat a Fehér Könyv három fő szekciójába rendezik. Egyfelől, kifejezik és támogatják a sport oktatási és társadalmi szerepének minden formáját az unió kohéziós politikájának keretei között, valamint az amatőr sport szerveződését az önkéntesség talaján. Másfelől, módot kellett találni az egészségmegtartó és –javító fizikai tevékenységek koncepciónak (HEPA) a sport társadalmi szerepének koncepcióba integrálására, a tagállamok miniszterei által a luxemburgi találkozón (2005) elfogadott ajánlások szellemében. Harmadrészt az uniónak politikai eszközöket és programokat kellett szervezni ahhoz, hogy a sportot eszközként alkalmazzák a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió, az oktatás, az egészségügy, közösségi aktivitás erősítésében. Figyelemre méltó e folyamatban, hogy a politikai felismerések miként lesznek gazdasági szempontokat érvényesítő megfontolásokká. A sport gazdasági jelentőségével kapcsolatban a következő ajánlások születnek. Javítani annak megértését, növelni az átláthatóságát, hogy a sportnak milyen Javítani annak megértését, növelni az makrogazdasági hatásai vannak a gazdasági növekedésben, a átláthatóságát, hogy a sportnak milyen munkahely-teremtésben; miként lehet erősíteni a közösségi tevémakrogazdasági hatásai vannak a gazdakenységet a statisztikai leképezésben, az adatcserében. A legfőbb sági növekedésben, a munkahely-teremuniós megfontolás szellemében a sport gazdasági potenciálját az tésben; miként lehet erősíteni a közösségi EU lisszaboni céljainak eléréséhez kell kapcsolni. Reflexiók szütevékenységet a statisztikai leképezésben, letnek, és széles körben kell majd tárgyalni azokat, hogy a sportaz adatcserében. nak biztonságosabb alapokat lehessen biztosítani.

2.1.3 Illeszkedés az európai makroprogramokhoz A sport jelentőségének mai szintre emelkedése az Európai Unió politikai döntéshozó szintjein viszonylag rövid (évtizedes) idejű, de az események szintjén annál sűrűbb aktivitást mutató folyamat volt. Jelentős szerepet játszottak ebben a nemzetközi

26

Csorba József



sportszervezetek is, amikor ösztönözni kezdték a sport beemelését az unió jogi és adminisztratív kereteibe. Vagy amikor felvetették, majd következetesen képviselték párbeszéd folytatását a sportmozgalmakkal, például abban, hogy a sport autonómiájának kérdéseit európai szintre emeljék. Nem utolsó sorban, említeni kell azt a szükségszerűséget is, hogy az európai közösségen belüli adatcserében a sporttal kapcsolatos információk és adatok, a legjobb eljárások/megoldások gyakorlatával kapcsolatos ismeretek cseréje, szervezetett áramlása megvalósuljon. Mindent összevéve, a nizzai deklarációtól (2000) a Fehér Könyv (2006) szakértői állásfoglalásainak közreadásáig terjedő időben olyan fontos események történtek, amelyek folyamatában a fejlődés abban tetőzött, hogy 2007-ben már elmondhatjuk, a sport sokkal magasabb szintre került az ... a sport sokkal magasabb szintre került unió politikai döntéshozatalában. A sport kihagyhatatlan téma az unió politikai döntéshozatalában. lett az EU politikai tanácskozásaiban, a közösségi, gazdasági, A sport kihagyhatatlan téma lett az EU egészségügyi, oktatási, média ügyek tárgyalásában, ennélfogva politikai tanácskozásaiban, a közösségi, a döntéshozatali prioritásrendben is előbbre került. gazdasági, egészségügyi, oktatási, média ügyek tárgyalásában...

A Figel-jelentés Számtalan helyen lehet a digitális és írott médiában a jelentést eredetiben olvasni, továbbá több magyarázat és kommentár is született az európai sport Fehér Könyvét megalapozó szakértő jelentésekről, tanulmányokról, mégis néhány aspektust nem árt újra felidézni a jobb rálátás kedvéért. Ezekben a publikációkban a téma fontosságáról mindenki egyformán meggyőződött, s arról is, hogy a sport (összeszedettebb, célirányosabb, világosabb, átláthatóbb stb.) irányítására sürgető szükség van, mégis a sport szervezeti autonómiájával és más sajátosságaival kapcsolatos kérdések igen bonyolulttá tették már az új szemlélet kifejtését is. A témában állást foglalók közül nagyon sokan vitatták bármilyen „európai” sportmodell kialakításának szükségességét, különösen a nem versenysportokat képviselők köréből. Mindent összevéve, a Figel-jelentés – mely tartalmát, témagazdagságát illetően sokkal szürkébb, mint a mögötte felsorakoztatható szakértői tanulmányok – az új idők szelét hozta, bár zömmel réginek tűnő ... a Figel-jelentés (...) az új idők szelét sporttal kapcsolatos problémákat vesz számba. Amikor azonban hozta, bár zömmel réginek tűnő sporttal az Európai Unió jövőbeni szerepe került előtérbe a sportpoliti- kapcsolatos problémákat vesz számba. kában, akkor nem szabad megfeledkezni az alábbiakban következőkről.

Az EU jövőbeni szerepe a sportpolitikában Ma már nyilvánvaló, hogy bár az EU-nak nincs egyedi sportpolitikája, egyes intézményei mind aktívabbak – ha csak direktívák szintjén is – a sport és a sporttal kapcsolatos kontinentális, regionális és lokális politika meghatározásában. A következőkben megpróbáljuk röviden összefoglalni s közösségi sportpolitika szempontjait.



27


Az EU sporttal kapcsolatos politikai kommunikációja ma már új kompetenciákról beszél, s e kompetenciák a politikai kezdeményezések, majd – döntően – a pénzügyi támogatások révén lassan döntéshozatali fórumokká fejlődnek, akkor is, ha a közösségi, illetve tagországi szervezeteken keresztül érvényesítik befolyásukat. Az ilyen jellegű fejlődés tipikus példája a Bosman-ügy, amely jelentős áttörés volt, de számos más fejlemény is – mint a „Meca-Medina ügy” vagy a „Belet Report” (az Európai Parlament jelentése a profi labdarúgás jövőjéről) kiváltotta események – mindegyike erősítette, gyorsította a folyamatot. Manapság az európai sportvilág már új politikai ösztönzéseket vár az uniótól, szervezett fellépést, annak ellenére, hogy annak jogi alapjai ma sincsenek kidolgozva. Tény, hogy az Európai Bizottságnak van filozófiája a teendőkkel kapcsolatban, ennek alapján politikai deklarációk formálása is napirenden van. Kezdeti lépésként születnek már útmutatások is a sportra alkalmazható európai szabályokkal kapcsolatban.

Az EU sporttal kapcsolatos politikai kommunikációja ma már új kompetenciákról beszél, s e kompetenciák a politikai kezdeményezések, majd – döntően – a pénzügyi támogatások révén lassan döntéshozatali fórumokká fejlődnek...

Európai sport: a labdarúgás példája Az unió sportpolitikai aktivitásának változásai a legjobban a labdarúgáson modellezhetők. Az EU politikai céljai szellemében erősíteni kívánta az UEFA-t, mint az európai labdarúgás kormányzó testületét, hogy még eredményesebben működjön a professzionális sport növekvő kihívásaival (rendbontás-huliganizmus, korrupció, dopping stb.) szemben, másrészt segítse a tagországokat is a gondok leküzdésében, és a vonatkozó célok elérésében. Az EU közös sport-média-gazdaság prioritásainak szellemében újszerű ösztönzést adott szakértő tanulmányokkal és források szervezésével. Mindezek felett az aktivitások logikai vezérelve a közjó és közérdek összehangolása a versenyszempontok érvényesülésének szükségszerűségével. Nem túlzás az a prognózis, hogy e folyamat kiteljesedésével, ... az UEFA szinte már az Európai Unió az UEFA szinte már az Európai Unió ügynökségeként jelenik meg, amennyiben a közösség és az egyes országainak társadalmi ügynökségeként jelenik meg, amennyiben életminősége (boldogsága) érdekében az unió és az UEFA magas a közösség és az egyes országainak társadalmi életminősége (boldogsága) érdekében szintű kooperációban működik együtt. Ma már az UEFA részéről az unió és az UEFA magas szintű koope- is vannak konkrét elvárások a labdarúgás jövője szempontjából. Az unió (az Európai Bizottság szupranacionális szervezetként) rációban működik együtt. általános politikai kereteket biztosíthat, amelyek között jobban intézhetők a szép számú, és bonyolult közösségi ügyek, akár a tagállamok közötti súrlódások. Az UEFA és az unió viszonyában a legfőbb kérdések a sportág társadalmi szerepét, a labdarúgás különleges társadalmi jelentőségét tárgyalják. Állandóan napirenden tartják a sportpolitika szerepét a legszélesebb közösségi érdekek érvényesítésében, a sport szabályainak, erkölcsi és anyagi tisztaságának megőrzésében. Az UEFA

28

Csorba József



sajátos érdekei mentén uniós fellépésért lobbizik nemzeti szinteken többek között a játékosképzés szabályait, a kontinentális játékos-kereskedelmet illetően is.3

2.1.4 Sport az EU fejlesztési politikájában Az unió nemcsak az európai, hanem a globális-planetáris szervezetek felé is igyekszik kiterjeszteni befolyását.4 Az elfogadott álláspont szerint: „A sport globális nyelvé vált, nemzetközileg elismerten a szegénység csökkentésének, a fejlődés ösztönzésének módja”. Az útmutatóként szolgáló akciók sorából példaként említjük a következőket: France to offer more sport at school (05 September 2007) ’School Games’ hoped to turn UK into sporting nation (29 August 2007) 2010 Football World Cup ’an opportunity for Africa’ (03 August 2007) Boosting sports participation in the EU (15 April 2007) Football banning orders, proportionality and public order policing (02 June 2006) Analysis: Sport systems in the EU (07 November 2005) Ennek szellemében az Európai Bizottság például a FIFA-val együtt lép fel a harmadik világ országaiban a labdarúgás mint a fejlődést elősegítő tényező támogatójaként. A sport alapú fejlesztési programok sorában az unió kapcsolódott az ENSZ (Report on Sport for Development and Peaceexternal, 2003) és nevelésügyi szervezete, az UNESCO (’Charter of Physical Education and Sport’, 1978; ’Convention on the Rights of the Child’ 1989) létező programjaihoz, az International Year of Sport and Physical Education (IYSPE 2005external), és az International Working Group on Sport for Development and Peaceexternal kezdeményezéshez. Az Európai Bizottságnak a sportról készített Fehér Könyve 2007 júliusában már szerepet szán a sportnak az unió külkapcsolataiban is.

Sport és gazdaság az Európai Únióban Az EUROSTAT friss statisztikája szerint, közvetlen gazdasági tevékenységként a sport 4-5 százalékot ér el az unió termelési teljesítményében, de az egészséggazdaság, az oktatásgazdaság részesedésével is egybeszámolva ez az arány többszörös. Bár a hatályos mérés és minősítés hiányosságai miatt meg sem tudjuk becsülni, hogy valójában, mekkora a legszélesebben értelmezett egészség3

4

Az EUROSTAT friss statisztikája szerint, közvetlen gazdasági tevékenységként a sport 4-5 százalékot ér el az unió termelési teljesítményében, de az egészséggazdaság, az oktatásgazdaság részesedésével is egybeszámolva ez az arány többszörös.

staff.lboro.ac.uk/~euojd/Jonathan%2520Hill%2520at%2520Loughborough%2520Unive rsity%2520March%25202007.doc+European+Unio,+sport,+strategies&hl=hu&ct=clnk &cd=15&gl=hu www.euractiv.com/en//sports-development-policy/article157838+European+Unio,+sport,+strateg ies &hl=hu&ct=clnk&cd=35&gl=hu



29


megőrző szabadidő eltöltés vagy sportolás gazdasági jelentősége. A Magyarországon fellelhető szakirodalomban a Fóris Ágota–Bérces Edit által írt Sport, gazdaság, terminológia című tanulmány mutat rá, hogy a legszembetűnőbben a sportnak a gazdaságban és a társadalom életében betöltött szerepe alakult át az elmúlt 40-50 évben. A múlt század derekától eltelt időszaban kialakult a hivatásos sport, a minőségi sporttevékenység jól jövedelmező foglalkozássá lett, a hagyományos sportágak mellett nagy számban jelentek meg újak (mint például az aqua-jogging, inline skating, kite, skateboarding, gördeszkázás, softball, snowboard, spinning, sumo, dzsúdó, karate, jóga, kendo, tajcsi, taekwando), a rádiós, televíziós sportközvetítés önálló médiaágazat lett. De éppen ebben a korszakban döntő változást jelent az is, hogy miközben „az ifjúság egyre több időt lefoglaló tanulási leterheltsége, a szórakozásuk egyre bővülő más lehetőségei tömegeket vontak el az aktív sportolástól, addig a nagy világversenyek utáni érdeklődés hatalmas méretekben megnőtt. A technológiai fejlődés egy távolról szemlélő, szurkoló és nem a résztvevő magatartást erősítette. De az is tény, hogy az életforma változásával megnőtt az igény az egyéni ritmushoz, elfoglaltsághoz igazodó sportolási lehetőségek, vagyis az egyénileg űzhető sportok iránt. A kínálati palettáján újabb sportágak jelentek meg (pl. aerobik, fallabda, fitness). A gazdaságilag fejlettebb országokban néhány klasszikus sportág (sí, úszás, tenisz) iránt újra kibontakozó igény tömegsportszerű felvirágzást mutat, A világon, de Európa-szerte is ebben az időszakban felvirágzott a sportszereket gyártó ipar. Gazdasági jelentőséget nyertek a sportrendezvények maguk is, hiszen járulékos bevételeivel együtt hatalmas pénzmozgást jelent, kimagasló jövedelmeket biztosít egy-egy sportágban a nagy világversenyek rendezése, szervezése. Európában napjainkra sokan élnek magas életszínvonalon a sporthoz kapcsolódó jövedelmek hozadékából.5

A sportolás ára és gazdasági helyzete Az előző fejezetben már idézett Fóris–Bérces tanulmány törekszik annak a folyamatnak a bemutatására is, ami a sport megítélésének változásából következik. Szerintük: „A versenysport elvesztette az egészségmegőrző, egészséges életmódra nevelő szerepét, egészében alárendeltje lett az üzleti érdekeknek. Új módon jelenik meg viszont az egészséges életmódot támogató sporttevékenység a gyógyító, szolgáltató és vállalkozói tevékenység közös részeként, egyéni igényekhez szabott önkéntes választási és részvételi lehetőséget biztosítva.” A versenysportban valóban eluralkodott a pénz, és csak komoly anyagi befektetéssel érhető el kimagasló eredmény. A versenysport átalakult, egyrészről a szórakoztató iparnak egyik, hatalmas tömegek érdeklődésének középpontjában álló ága lett. Az egyének részvételi lehetőségét egy5

FÓRIS ÁGOTA–BÉRCES EDIT: Sport, gazdaság, terminológia feek.pte.hu/tudasmenedzsment/ index.php?ulink=735-65k

30

Csorba József



egy sportágban az egészség megőrzési funkciót pedig új módon, a A versenysport átalakult, egyrészről versenyzéstől eltávolodva, inkább az egészségügyi ellátás felé kö- a szórakoztató iparnak egyik, hatalmas zelítve lehet megtalálni. A tanulmány szerzői szerint: „Mindezek tömegek érdeklődésének középpontjában álló a gyökeres változások gazdasági okok miatt jöttek létre, ugyan- ága lett. akkor a változások az anyagi érdekeltség átcsoportosulására is visszahatottak.” A hivatkozott tanulmány röviden leírja, hogy az élsport működtetése nagy összegeket emészt fel. Egy klub sikeres szereplése a versenyzők megszerzésének anyagi fedezetétől függ, a sporthoz kapcsolódó üzlet egyik jelentős területe a versenyzők játékjogával való kereskedés lett. A fiatalok sportban való részvételét a család anyagi támogatása, és részben a professzionális sport utánpótlás-nevelésre szánt anyagi támogatása, és reklámszerződések fedezik. A versenysport árbevételében kis részt képez a rendezvényeken befolyt összeg. Ma hazánkban is országszerte jellemző, hogy a sport célját szolgáló létesítmények elavultsága és hiánya, a működtetésük feltételrendszere a tömegsport korábbi értelemben vett működtetését nem teszik lehetővé. Köztulajdonban levő sportlétesítmények, főleg sportpályák estek Magyarország Köztulajdonban levő sportlétesítmények, több térségében az elmúlt 15 évben a privatizáció áldozatául. főleg sportpályák estek Magyarország több A főként városokban kialakult szolgáltató szektor új sportléte- térségében az elmúlt 15 évben a privatizásítményeiben (edzőtermek, fitness-szalonok) új sporteszközök, ció áldozatául. főleg gépek jelentek meg. Az idősebb korosztálynak az egészségmegőrzés igényével megjelenő sportolási lehetőség megteremtését általában csak a kis magánvállalkozások vállalják fel, amelyhez az anyagi bázist a résztvevők saját forrásból biztosítják. Az európai gazdaság szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy gazdasági ágazatok között méreteivel és bevételeivel jelentős helyet foglal el a sportszereket, eszközöket előállító, létesítményeket építő és fenntartó szektor. De a sporthoz kapcsolódó idegenforgalom, turizmus is jelentős gazdasági haszonra tesz szert.6 Egy másik, a sportipar legfőbb gazdasági tranzakciói elemző tanulmány, A sport- és a médiagazdaság alapja, hogy a sportvállalkozások bevételeiben meghatározó szerepet foglal el a közvetítési jogok értékesítése. Ezeket a jogokat bajnokságtól függően vagy az egyes csapatok külön-külön, vagy ezek szervezete, a liga közösen értékesíti a televíziós társaságok számára. E médiavállalatok a kereslet már előbb említett növekedése miatt az elmúlt években csillagászati összegeket fizettek ki a jogokért. A sportesemé-

6

www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php%3Fulink%3D735+sport,+gazdas%C3%A 1g&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&lr=lang_hu



31


nyek túlkínálata miatt azonban a keresletből származó bevételek növekedése lassabb ütemű, mint a jogokért kifizetett összegek emelkedése.7

Mérés és minősítés: az uniós sportgazdaság Egy 2006-os (2005. évi, revideált statisztikai adatok alapján készített) tanulmány szerint a sport az EU-ban 407 milliárd euró hozzáadott értéket generált 2004-ben, ami az EU GDPjének 3,7 százaléka volt. E mögött a teljesítmény mögött 15 millió embert, az uniós munkaerő 5,4 százalékát foglalkoztatták. A számokat azonnal vitatták, és mihamar döntés született, hogy a sport hozzájárulását láthatóbbá kell tenni. A döntés nyomán az EU szakpolitikáival elő kell mozdítani a nagyobb áttekinthetőséget és a pontosabb statisztikai leképezhetőséget. A korábbi információstársadalom- és az újabb tudástársadalom-programok egyébként hangsúlyozzák, hogy a sport gazdasági értékének nagy és egyre nagyobb része kapcsolódik a szellemi tulajdonjogokhoz. Ezek a jogok döntően a szerzői joghoz, a kereskedelmi kommunikációhoz, a védjegyekhez, az arculathoz és a médiajogokhoz kapcsolódnak. Az egyre globalizáltabb és dinamikusabb ágazatban a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítése is a sportgazdaság szerves részévé válik. Fontos továbbá, hogy a kedvezményezettek számára biztosítva legyen a sporteseményekhez való távolsági hozzáférés, az EU-n belül, határokon átívelő szinten. Az unió határozottabb fellépésével, a jobb stratégiai tervezés és döntéshozatal érdekében szükség van a sportstatisztikai adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javítására. A tagországok, kormányzati és piaci tényezők felkérték az Európai Bizottságot a sport európai statisztikai meghatározására és a sportról és a sporttal kapcsolatos tevékenységekről szóló statisztikáknak ezen az alapon való előállítására irányuló erőfeszítéseknek a koordinálására.8

Egy 2006-os (2005. évi, revideált statisztikai adatok alapján készített) tanulmány szerint a sport az EU-ban 407 milliárd euró hozzáadott értéket generált 2004-ben, ami az EU GDP-jének 3,7 százaléka volt. E mögött a teljesítmény mögött 15 millió embert, az uniós munkaerő 5,4%-át foglalkoztatták.

7

8

REICH BALÁZS–SZABADOS GÁBOR–SZ. NAGY TAMÁS: A sportipar legfőbb gazdasági tranzakciói. Hogyan válik a sport a gazdasági élet részévé? (2. rész); valamint az Európai Parlament által elfogadott további szövegek közül Az európai hivatásos labdarúgás jövője (2007), www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do%3FpubRef%3D//EP//TEXT%2BTA%2BP6-TA-2007-0100%2B0%2BDOC%2BXML%2BV0//HU; valamint 6. egyetért azzal az alapelvvel, hogy a hivatásos sport gazdasági vonatkozásai igenis az EK-Szerződés hatálya alá esnek, a sport nizzai nyilatkozatban..., www.europarl. europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2007; végül a brit sportudományi kutatásból két hivatkozás: The Value of the Sports Economy in England. Final Report, June 2003. Copyright © Sport England. Cambridge Econometrics, www.sportengland.org/sporteng_eng_june03.pdf+sport,+economy&hl=hu&ct=clnk&c d=3&gl=, illetve a The value of the sports economy in the regions – final report. www. sportengland.org/sporteng_eng_june03.pdf D. DIMITROV–C. HELMENSTEIN–A. KLEISSNER–B. MOSER–J. SCHINDLER: Die makroökonomischen Effekte des Sports in Europa, Studie im Auftrag des Bundeskanzleramts, Sektion Sport, Wien, 2006

32

Csorba József



A finanszírozást is meghatározza majd, hogy az európai A finanszírozást is meghatározza majd, statisztikai módszertan a sport gazdasági hatásának mérésére, hogy az európai statisztikai módszertan a nemzeti sportstatisztikák alapjául fog szolgálni. Kettő és négy a sport gazdasági hatásának mérésére, éves rendszerességgel kell speciális, sporttal kapcsolatos felméré- a nemzeti sportstatisztikák alapjául fog seket készíteni. A bizottság tanulmányt készíttet a sportágazat- szolgálni. nak a lisszaboni menetrendhez való közvetlen (a GDP, a növekedés és foglalkoztatás) és közvetett (oktatás révén, a regionális fejlesztés szempontjából) hozzájárulásáról. A bizottság megszervezi a nagy sportesemények megrendezése legjobb gyakorlatának tagállamok közötti cseréjét, a fenntartható gazdasági fejlődés, versenyképesség és foglalkoztatás előmozdítása céljából.

A sport köztámogatásának újraalapozása Ismét számba veszik, hogy a sportszervezetek milyen, számos bevételi forrással rendelkeznek, mint például a klubok tagsági díjai, a jegyeladások, a hirdetés, a szponzorálás, a közvetítési jogok, a bevétel sportszövetségek közötti újraelosztása, az értékesítés, a lakosság hozzájárulása stb. Egyes sportszervezetek lényegesen jobb hozzáféréssel rendelkeznek az üzleti vállalkozások forrásaihoz, mint mások, bár kialakult, érvényben van az újraelosztás jól működő rendszere is. Az alulról szerveződő sport terén az egyenlő esélyeket és a sporttevékenységekhez való korlátlan hozzáférést csak erős nyilvános részvétellel lehet biztosítani. Sok tagállamban a sportot részben az állami vagy államilag engedélyezett szerencsejáték és lottószolgáltatásokra kivetett adók vagy illetékek révén finanszírozzák. A bizottság arra kéri a tagállamokat, küldjenek visszajelzést arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a legjobban kidolgozni és fenntartani a sportszervezeteknek biztosított A sportfinanszírozással kapcsolatos viszhosszú távú támogatás fenntartható finanszírozási modelljét. A szajelzésekhez való hozzájárulásként a sportfinanszírozással kapcsolatos visszajelzésekhez való hozzájá- bizottság független tanulmányt készít rulásként a bizottság független tanulmányt készít a tagállamok- a tagállamokban lévő, alulról szerveződő ban lévő, alulról szerveződő sport és a mindenkinek szóló sport sport és a mindenkinek szóló sport állami állami és magánforrásokból történő finanszírozásáról. és magánforrásokból történő finanszírozásáról.

Az európai sportmodell Az európai sportról folytatott politikai eszmecsere ma már nagy fontosságot tulajdonít az ún. európai sportmodellnek. Mindazonáltal a bizottság úgy ítéli meg, hogy támogatni kell az európai sport bizonyos értékeit és hagyományait, az európai sportstruktúrák sokszínűségére és összetettségére nézve úgy véli, hogy nem lenne realitása az európai sport szervezésének a modelljét egységesen definiálni. A tagállamok többségére jellemző gazdasági és szociális fejlemények (fokozottabb mértékű értékesítés, a közkiadásokkal szembeni kihívások, növekvő részvételi arány és az önkéntes munkavállalók számának stagnálása) azonban az európai sportszervezés számára új kihívásokat állítottak. Az új érdekelt felek megjelenése (a szervezett diszciplínákon, hivatásos sportklubokon stb. kívüli résztvevők) új kérdéseket vetett fel a kormányzás, a demokrácia és a sportmozgalmon belüli érdekképviselet tekinteté-



33


Az új érdekelt felek megjelenése (a szervezett diszciplínákon, hivatásos sportklubokon stb. kívüli résztvevők) új kérdéseket vetett fel a kormányzás, a demokrácia és a sportmozgalmon belüli érdekképviselet tekintetében.

ben.9 Ezért a deklarált ellenvetések, a sokszínűség, a tagállamok nagyfokú önállósága ellenére, az európai közösség közreadta az európai sportmodell szükségszerűségét igazoló megfontolásait. Ezekkel kapcsolatban a legjobban társadalmasodott sportág, a labdarúgás uniós direktíváit hivatkozzuk. (Lásd a 35–36. oldalon.)

2.1.5 Az Európai Bizottság előterjesztése A politikai filozófiai alapozás elkészült az új sportpolitikához. A Bizottság előterjesztése pedig már alapot – és egyszersmind kényszert is – jelent a tagországoknak. A Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés az első alkalom, amikor a Bizottság a sporttal kapcsolatos kérdésekkel átfogó módon foglalkozik. Általános célja a sport Európában betöltött szerepével kapcsolatos stratégiai iránymutatás, viták ösztönzése a speciális problémákról, nagyobb láthatóság biztosítása a sport számára az uniós politikában, valamint a közfigyelem felhívása a sport szükségleteire és sajátosságaira. A kezdeményezés célja az olyan fontos kérdések A kezdeményezés célja az olyan fontos bemutatása, mint az uniós jog alkalmazása a sportra. Törekszik kérdések bemutatása, mint az uniós jog továbbá a sporthoz kapcsolódó egyéb intézkedések uniós szinten alkalmazása a sportra. történő kiemelésére.

Az unió fellépése A bizottság létrehoz egy általános, több évre terjedő, uniós Egészségjavító Fizikai Aktivitás (HEPA) hálózatot, és adott területekre vonatkozó kisebb hálózatokat. A bizottság az egészségmegtartó és -javító fizikai aktivitást a sporttal kapcsolatos tevékenységei között kezeli, törekedni fog nagyobb figyelembevételére a vonatkozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatban. Az új prioritásrend alapját a 7. kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram életmód és egészség szociokulturális aspektusaival, a közegészségügyi program (2007–2013), általában az ifjúság- és polgárságprogramok (együttműködés a sportszervezetek, iskolák, civil társadalom, szülők és más szülők között helyi szinten), az élethosszig tartó tanulás programja (tanárképzés és Az unió új programfókuszálásában és iskolák közötti együttműködés) képezik. támogatásainak priritásrendjében hangAz unió új programfókuszálásában és támogatásainak priritássúlyozza a sport szerepének erősítését az rendjében hangsúlyozza a sport szerepének erősítését az oktatásoktatásban és képzésben, mert a formális és ban és képzésben, mert a formális és a nem formális oktatásban a nem formális oktatásban betöltött szerepe betöltött szerepe által a sport megerősíti Európa humán tőkéjét. által a sport megerősíti Európa humán A sport által közvetített értékek hozzájárulnak a tudás, motivátőkéjét. ció, készségek fejlesztéséhez, valamint a személyes elkötelezettség iránti hajlandóság fokozásához. Az iskolában és egyetemen 9

ec.europa.eu/sport/whitepaper/wp_on_sport_hu.pdf+sport,+gazdas%C3%A1g&hl=hu&c t=clnk&cd=35&gl=hu&lr=lang_hu

34

Csorba József



AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ (1) INDÍTVÁNY – az európai professzionális labdarúgás jövőjéről [2006/2130(INI)] Amikor az Európai Parlament egy sporttal foglalkozó uniós ügynökség létrehozását kéri, egyben kijelenti, hogy a profi sport gazdasági vonatkozásai által az uniós alapszerződés hatálya alá tartozik, közreadja az állásfoglalását megalapozó megfontolásait is. Az Európai Parlament, tekintettel a sport sajátos természetéről és Európában betöltött társadalmi szerepéről szóló nizzai nyilatkozatra, tekintettel a brit elnökség európai labdarúgással kapcsolatos kezdeményezésére, amely a sport területén végzett 2006. évi független vizsgálathoz (Independent Sport Review 2006) vezetett. (...) ... mivel az európai sport, különösen a labdarúgás, az európai kultúra elidegeníthetetlen része, és a labdarúgás európai modellje, amelyet nyílt sportbeli verseny jellemez egy piramisrendszeren belül, amelyben sok amatőr klub képezi a legnagyobb professzionális klubok bázisát, hosszú távra visszanyúló demokratikus hagyományok eredménye; mivel a labdarúgás fontos szerepet tölt be a társadalomban és a nevelésben, és a társadalmi beilleszkedés és a multikulturális párbeszéd hatékony eszköze, mivel a professzionális labdarúgás gazdasági vetületei a közösségi jog hatálya alá tartoznak, mivel a növekvő professzionalizmus és elüzletiesedés a közösségi jog egyre növekvő hatásához vezetett, ami viszont jogbizonytalanságot okozott, mivel nem egyértelmű, hogy az autonóm testületek, mint az UEFA és a nemzeti szövetségek önrendelkezési joguk gyakorlása során mekkora függetlenséget élveznek, illetve milyen mértékben kötik őket a közösségi jog bizonyos alapelvei, mivel ez a jogbizonytalanság nemcsak gazdasági szempontból jelent problémát, hanem különösen a labdarúgás társadalmi, kulturális és nevelésben betöltött szerepe tekintetében is, mivel a professzionális labdarúgóklubok nem működhetnek ugyanolyan piaci körülmények között, mint a gazdaság többi szereplője, mert csak a csapatok közötti kiegyensúlyozott verseny révén tudnak fennmaradni, mivel az európai professzionális labdarúgás jövőjét fenyegeti a gazdasági erő és a sportbeli hatalom egyre növekvő összefonódása, ami többek között a közvetítésekből eredő bevételek növekvő jelentőségének következménye, hiszen ezek a nemzeti médiapiacok méretéhez és a közvetítési jogok egyes ligákban tapasztalható egyedi értékesítéséhez kapcsolódnak, mivel az Európában tapasztalható egyre eltérőbb nemzeti szabályok gazdasági és jogi szempontból egyenlőtlen feltételekhez vezetnek, és ez a helyzet súlyosan hátráltatja a csapatok közötti szabad és tisztességes versenyt a nemzeti bajnokságokban és az európai kupaküzdelmekben, ennélfogva a nemzeti válogatottak között is, mivel, annak ellenére, hogy az 1995-ös Bosman-szabály pozitív hatással járt arra nézve, hogy az európai klubok hogyan kezelik játékosaik szerződését – bár továbbra is sok munkaügyi és szociális probléma vár megoldásra –, mellékhatásai nem elhanyagolhatóak (pl. az átigazolási piac lett a csapatépítés fő eszköze a helyi játékosok képzésének kárára) ...



35


ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÜGGÉSEK, HATÁROZAT (2): az Európai Parlament 1. hangsúlyozza a labdarúgásnak az amatőr és professzionális labdarúgás közötti szimbiotikus kapcsolatot megtestesítő európai modelljéhez való ragaszkodását; 2. elismeri, hogy uniós szinten kiigazító intézkedéseket kell hozni egyes negatív fejlemények ellensúlyozására, hogy biztosítsuk a professzionális labdarúgás pozitív jövőjét izgalmas mérkőzések, a szurkolók klubjukhoz való nagyfokú kötődése és a mérkőzések széles körű nyilvános látogatottsága révén; 3. üdvözli a sport területén végzett 2006. évi független vizsgálat ajánlásait és felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a brit elnökség által kezdeményezett erőfeszítéseket a szükséges kiigazító intézkedések meghozatala érdekében; 4. meg kívánja akadályozni, hogy az európai professzionális labdarúgás jövőjét bírósági határozatok szabják meg, illetve nagyobb jogbiztonságot kíván teremteni; 5. egyetért azzal az alapelvvel, hogy a kizárólag a sportra vonatkozó szabályok nem esnek az alapszerződések hatálya alá; megállapítja azonban, hogy a professzionális sport gazdasági vonatkozásai igenis az alapszerződések hatálya alá esnek, a sport nizzai nyilatkozatban megállapított sajátos természetének figyelembevételével; 6. felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet az európai labdarúgás számára, amelyben meghatározza, hogy a Bizottságnak mely kérdésekkel kell foglalkoznia, illetve a professzionális labdarúgásban a jogbiztonság és az egyenlő feltételek megteremtéséhez szükséges jogi eszközök körét (irányelvek, iránymutatások, csoportos kivételek, ajánlások); 7. kéri a Bizottságot, hogy folytasson strukturált párbeszédet a labdarúgást irányító testületekkel és az egyéb érintett felekkel a jogbizonytalanság problémájának megoldása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy ismertesse a szóban forgó ügyekkel kapcsolatos egyértelmű álláspontját. Utalás a „Versenyjog és a belső piac”, „A televíziós jogok értékesítése és a versenyjog”, valamint a „Dopping” témákkal kapcsolatos állásfoglalásokra.10

10

www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do%3FpubRef%3D//EP//NONSGML%2BCOMPAR L%2BPE78.708%2B01%2BDOC%2BWORD%2BV0//HU%26language%3DHU+sport,+g azdas%C3%A1g&hl=hu&ct=clnk&cd=23&gl=hu&lr=lang_hu. Az 1997. és 2000. évi nyilatkozatok hangsúlyozzák a labdarúgás társadalmi szerepét, de nem változtatják meg azt a tényt, hogy a sport gazdasági vonatkozásai..., www.europarl.europa.eu/...//EP//NONSGML+COMPARL+PE378.708+01+DOC+WORD+V0//HU&language=HU

36

Csorba József



sporttevékenységgel töltött idő egészségügyi és oktatási előnyökkel jár, amelyeket fokozni kell. A Bizottság a 2004-es „A sporton keresztül történő nevelés európai éve” során szerzett tapasztalatok alapján az oktatás és képzés területén tett különböző politikai kezdeményezéseken keresztül a sport és fizikai aktivitás támogatására bátorít, ideértve a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését a 2006-os élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlással összhangban.

A sport és a fizikai aktivitás támogatható az élethosszig tartó tanulás program által A sportban rejlő oktatási lehetőségek kihasználása tehát kiemelt kérdés a Comeniusprogram által támogatott iskolai partnerhálózatok, a Leonardo da Vinci-program általi szakoktatás és szakképzés területén tett strukturált intézkedések, az Erasmus-program által támogatott tematikus hálózatok és mobilitás, valamint a Grundtvig-program által támogatott többoldalú felnőttképzési projektek esetében. A sport igényelhet támogatást egyéni pályázati felhívásokon keresztül az Európai Képesítési Keret (EQF) és az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditátszámítási Rendszer (ECVET) megvalósítására. A sportágazat bekapcsolódott az A sportágazat bekapcsolódott az Európai Európai Képesítési Keret fejlesztésébe, és a 2007/2008-as évekre Képesítési Keret fejlesztésébe, és pénzügyi támogatást nyert el. A sportolók nagyfokú szakmai a 2007/2008-as évekre pénzügyi támomobilitását tekintetve az ágazat akár az Európai Szakoktatási és gatást nyert el. Szakképzési Kreditátszámítási Rendszer bevezetésének kísérleti ágazata lehetne, a nemzeti kompetencia és minősítési rendszerek átláthatóságának növelésében. A Bizottság az alulról szerveződő sportot az Európa a polgárokért programon keresztül támogatja.11

2.1.6 A magyar sportstratégia illeszkedése az uniós programokhoz: szemléletváltás és forrásszervezés Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Health and devel- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) opment through physical activity and sport” (2003) címmel ki- „Health and development through physical adott dokumentumában megállapítja, hogy minden, fizikai tevé- activity and sport” (2003) címmel kikenységbe (aktivitásba) fektetett dollár 3,2 dollár megtakarítást adott dokumentumában megállapítja, hogy jelent az egészségügyben! A magyar egészségügyi költségeket teminden, fizikai tevékenységbe (aktivitásba) kintve tehát nagyságrendnyi javulást lehetne elérni a lakosság (a fektetett dollár 3,2 dollár megtakarítást foglalkoztatottak, a fiatalok stb.) egészségi állapotának javulásá- jelent az egészségügyben! val. A sport általános megítélése a magyar társadalomban pozitív, a társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, az iskolai vagy diáksport, a szabadidősport, a versenysport egyformán, másrészt viszont 11

ec.europa.eu/sport/whitepaper/wp_on_sport_hu.pdf+sport,+gazdas%C3%A1g&hl=hu&c t=clnk&cd=35&gl=hu&lr=lang_hu



37


a munkaképes korú népesség (a foglalkoztatottak) egészségfenntartó és -javító, rekreációs típusú aktivitása, valamint a szenioraktivitás jelentős elmaradásban van. A szervezett oktatásban érintett fiatalok sportja, az egészséges életre nevelése könnyebben megoldható, bár e téren is szemléletváltásra van szükség, a magyar munkaerő fizikai aktivitása, egészségfenntartó és javító testkultúrája viszont gyökeres változásra szorul. A legnehezebb a helyzet a szeniorsport felemelésében, a társadalmi időskori rekreációban. A problémahalmaz fókuszálása után a következőkre helyeződik a hangsúly. 1. Az egészségtudatosság társadalmi javítása, növelése gazdasági szükségszerűség, aminek sürgősen érvényt kell szerezni Magyarországon. 2. A sportszervezés és forrásszervezés példája jelzi a szemléletváltás szükségességét, minden téren. 3. A magyarországi sportfinanszírozás modellje, struktúrája eltér az Európai Unióban sikerrel alkalmazott modellektől. A közösségi sportfinanszírozás az állami és önkormányzati forrásokra épül, a sportgazdaság hozzájárulása nem elég jelentős.12 Ebben a helyzetben igen nagy a felelősség, hogy a rendelkezésre álló forrásokat megfelelő tudatossággal, felelősséggel, hatékonysággal költsék el, vegyék igénybe, ítéljék oda. Ma az EU-s források, direktívák és Ma az EU-s források, direktívák és elvárások fényében Magyarországon min- elvárások fényében Magyarországon mindenekelőtt a fiatalok, a felnőtt foglalkoztatottak, és az időskorúak táborában kell áttödenekelőtt a fiatalok, a felnőtt foglalkozrést elérni az egészségmegőrzés célú aktivitás, sportolás, rekreátatottak, és az időskorúak táborában kell ció növelésével. Magyarországon a versenysportok jövője miatt áttörést elérni az egészségmegőrzés célú is, az amatőr, ifjúsági sportolást kell minőségileg és nagyságrenaktivitás, sportolás, rekreáció növelésével. dileg növelni ahhoz, hogy a magyar sport egészének jövőképe reális és erős legyen. Az új európai szemléletben, a sport mint a gazdaság integrált ágazata úgy jelenik meg Magyarországon, hogy egyfelől jelentős forráshiánnyal küszködik, másfelől nem termel szükséges mértékben forrásokat. Ezért széles, táguló rés van a sportba áramló pénzforrások és az igények között. A javasolt megoldások között szerepel: több forrás bevonása a háztartásoktól, több forrás bevonása a munkahelyi szférától, illetve új megoldásokat kidolgozó állami és uniós források bevonása.

12

Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához. 2007–2020. http://www.nsh.hu/index.php?id=1002

38



2.1.7 Észak-európai (és USA-beli) tapasztalatok – kistérségi példaként egy északi „legjobb gyakorlat” – Imi Markos Minden északi országban, különösen Svédországban, Norvégiában és Finnországban, a kistérségi „tömegsportnak” több mint száz éves tradíciója van. A Nike fedezte fel a kocogást, amely aztán üzletté vált, s amelyet északon több mint száz éve űznek. Az első világháború után ennek az északi kocogásnak voltak az eredményei például a legendás finn futók, Paavo Nurmival az élen, és ezt a stafétabotot vették át a svédek, és Gunder Hägg vezetésével világrekordokat állítottak fel a 1940-es években. Ez az északi dominancia ugyan megszűnt a hidegháború alatt, amikor az államilag támogatott szocialista sportolók vették át a hatalmat, de északon tovább ápolták a tradíciót, és most 2000-től újra kezdenek feltörni a csúcsra – üzleti szponzorálással összekapcsolva. Miért? Azért, mert Svédországban minden kistérségi lakó- ... Svédországban minden kistérségi latelepnek van legalább két-három erdőbe épített futópályája. kótelepnek van legalább két-három erdőbe Például, a svédországi Danderydben pontosan három ilyen van, épített futópályája. fűrészporral borítva, két-három méter széles, három kilométeres pályákat építettek, s ezeket bevilágítják, amikor szükség van rá. Tavasszal, nyáron és ősszel mindegyik futópálya – télen pedig sífutó pálya. Ide jár 40-50 százaléka a családoknak (gyerekestül) kocogni és síelni, sőt a helyi társadalmi elit nagy része is használja ezeket a létesítményeket. Például a világhírű Ingemar Stenmark, a visszavonult olimpia bajnok is itt kocog. Természetesen nagyobb erőbedobással, mint sokan mások. Ilyen pályákat északon építeni nem probléma – van bőven hely és erdő is. Ennek a kérdésnek a megoldása Magyarországon nehezebb, de helyi akarattal követhető a példa, így minden kistérségi lakóte- Magyarországon nehezebb, de helyi akaratlep kis anyagi és sok emberi erőből létesíthetne legalább egy ilyen tal követhető a példa, így minden kistérségi pályát. Még az Alföldön is, ahol nincs erdő. lakótelep kis anyagi és sok emberi erőből Svédországban a kistérségi adóból építik és tartják fent ezeket létesíthetne legalább egy ilyen pályát. a létesítményeket. Természetesen a használata így „ingyen” van az adófizetők számára, és ez megadja a sportolás közösségi helyszínét a gyerekeknek, az ifjúságnak, de az idősebb korosztálynak is. De nem csak futópályák vannak a svéd kistérségekben. Vannak tenisz és futball pályák is a gyerekek részére, amelyek össze vannak kötve játszóterekkel, illetve sporttelepekkel. Sőt, majdnem minden egyes kistérségnek van műjégpályás csarnoka, sportcsarnoka és fedett uszodája is. Ez drágább mulatságnak látszik a kistérségi adó terhére, de azért meg van az eredmény is, hiszen Svédország világ- és olimpiai bajnok jégkorongban, és az úszóik is több érmet nyertek, például az utolsó ausztráliai VB-n. A kiterjedt és lokálisan is fejlett sport infrastruktúrának is köszönhetően kézilabdában is többszörös világbajnokok – és még tovább is sorolhatók az eredmények. Az élsport finanszírozásában is vannak átvehető tapasztalatok. Jelesül a svéd állam nem ad egy fillér közpénzt sem az ország profi labdarúgására vagy más sportágára. Azonban – és legszorosabban itt kapcsolható a svéd modell a magyar sportélet újkori

Észak-európai (és USA beli) tapasztalatok – kistérségi példaként egy északi „legjobb gyakorlat”


39


fejlesztési szándékához – az állam igenis támogatja a sporthoz kapcsolódó fejlesztést. A svéd állam – a kistérségi vezetésen keresztül – ugyanis minden egyes sportoló esetében, aki részt vesz egy-egy edzésen, tízkoronás (300 forintos), úgynevezett „ösztönző pénzt” fizet. Tehát azok a svéd egyesületek, amelyek sok ifi-, lány- és kölyöksportolót nevelnek, jelentős összeget tudnak összegyűjteni minden hónapban. Nem véletlen tehát, hogy Svédországban például ötszázezer igazolt labdarúgót tartanak nyilván, ráadásul az ottani futballisták nem csupán a szebb statisztika kedvéért léteznek, hanem valóban aktívan sportolnak. Az „ösztönző pénzt” minden olyan sportegyesületnek jár, ahol edzéseket tartanak, valamilyen sportolási lehetőséget biztosítanak. Tehát a kosárlabdától az úszásig és a teniszig van „ösztönző” vagy „részvételi pénz”, aminek felhasználását ellenőrzik, de nincs limitálva. De ottani kistérségi példa is van. A stockholmi Brommapojkarna (Bromma megfelel például a magyar Szentlörincnek) futball csapata most jutott fel az élvonalba, az Allsvenskanba. Ennek a klubnak 245(!) utánpótlás (ifi-, kölyök- és lány-) csapata van. Többek között a híres, magyar származású Anders Limpar is itt nevelkedett, ma ő a klub egyik ificsapatának az edzője. Svédországban pedig nagy siker és csodaszámba megy, hogy az eddig csak az utánpótlás-neveléséről híres klub feljutott az első osztályba. Az ennél a klubnál, a szintén Svédországban tevékenykedő Róbert Hernádi tapasztalata megfontolandó magyar kistérségi sportstratégia kidolgozásakor több okból. Az alábbi riport részlet hitelesen mutatja be a svéd „tömegsportot”, ... svéd OTSB-nek hárommillió tagja van. ahol az ottani szervezetnek, a svéd OTSB-nek hárommillió tagja Ami azt jelenti, hogy az országban minden van. Ami azt jelenti, hogy az országban minden harmadik ember foglalkozik szervezetten sporttal. Vagy aktívan sportol, vagy részt harmadik ember foglalkozik szervezetten vesz a sportvezetésben, bár nem főfoglalkozásban és nem is minsporttal. dig javadalmazásért. A példában említett svéd Brommpojkarna esetében a klub 245 csapatának legalább 735 edzőre és vezetőre volna optimálisan szüksége, de ennyi fizetett szakembert még egy jóléti rendszeréről híressé vált országban sem tud egyetlen klub sem eltartani. Akkor mi a megoldás? Róbert Hernádi erre a kérdésre így válaszol: – Mi a gyerekek szüleit képezzük ki alapfokon edzőknek és vezetőknek. Rövid kurzusokon és „út közben” ellátjuk őket oktató anyaggal, főként interneten keresztül és CDlemezen. A sportágak technikai elemeit a szülök nagy többsége nem tudja bemutatni, ezért ellátjuk őket vidófelvételekkel, amelyeken első osztályú játékosok és edzők demonstrálják a technikai gyakorlatokat. Ilyen kistérségi edzői és vezetői képzésre lenne szükség Magyarországon is. Hernádi Róbertnak ebben a tekintetben kettős tapasztalata van. Mivel sok éven keresztül élt az USA-beli Bostonban is, így ott tapasztalta meg, hogy az amerikai középosztályba tartozó szülők kimagasló sportszakmai képzésben részesülhetnek. Az álla... a svéd állam nem ad egy fillér közpénzt sem az ország profi labdarúgására vagy más sportágára. Azonban – és legszorosabban itt kapcsolható a svéd modell a magyar sportélet újkori fejlesztési szándékához – az állam igenis támogatja a sporthoz kapcsolódó fejlesztést.

40

Imi Markos



mokban ugyanis nincsenek civil sportklubok, mint Svédországban és Magyarországon. Észak-Amerikában a különböző államok amatőr sportja az iskolarendszerhez kötődve létezik, mind a közép, mind a Észak-Amerikában a különböző államok felsőfokon, azaz a collegokban, ill. egyetemeken és főiskolákon. amatőr sportja az iskolarendszerhez köOtt tehát az állami bajnokságok vagy az országos bajnokságok tődve létezik, mind a közép, mind a felsőalapvetően az oktatási intézmények, iskolák küzdelmei. A tár- fokon, azaz az egyetemeken és főiskolákon. sadalmi beágyazottságukat pedig az jellemzi, hogy ugyanolyan Ott tehát az állami bajnokságok vagy az nagy közönséget és érdeklődést vonzanak, mint a profi sportok. országos bajnokságok alapvetően az oktatási Az USA felnőtt lakosságát tekintve tehát elmondható, hogy intézmények, iskolák küzdelmei. majdnem minden egyes apa vagy anya (elsősorban azok akik jövedelmi szintjük szerint a középosztályhoz tartoznak) valamilyen sportot aktívan űzött, amikor közép és felsőfokú tanulmányait végezte. Így nem meglepő, hogy a papák és a mamák kitűnő alapedzőknek bizonyulnak, amikor saját gyerekeik a villájuk garázskapuja előtt elkezdenek kosárlabdázni. Így tehát egy, az országban élő és tömegsportként is preferált sportágban eleve adott az alap infrastruktúra, mert minden garázskapu felett kosár van USA-ban, és adott az alapszinten felkészült személyi edző is. A magyar kistérségekben vajon hány, és milyen sportág műve- A magyar kistérségekben vajon hány, és milését biztosító sporteszköz van közösségi vagy magán területen? lyen sportág művelését biztosító sporteszköz Lehet, hogy a családi vagy társas házak falaira is fel kellene sze- van közösségi vagy magán területen? relni a kosarakat? Vagy svéd mintára a kerteket foci- és kézilabda kapuval, vagy tűzfalakra felrajzolt lövőfallal kiegészíteni. A lövőfalak sok svédországi játszóparkokban megtalálhatóak. Nagy különbségek tapasztalhatók a tengerentúli és észak-európai versenysport összehasonlításakor is. A svédországi iskolákban a versenysport általában elhanyagolják. A sportágakban az iskolák, egyetemek nem küzdenek egymással. A civil klubok viszont nagyon erősek, de a szülök szakképzése természetesen gyengébb, ám a sportérdeklődésük ugyanolyan erős, mint az USA-ban. Ezért tehát a civil kluboknál óriási az igény a szülői képzésekre Svédországban és valószínűleg – ha vizsgálnák – így lenne Magyarországon is. Személyes tapasztalataim alapján a magyar sport történetileg a civil klubsport és az iskolai sport keveréke, így véleményem szerint a magyarok egyaránt tanulhatnak mind a svéd mind az amerikai tapasztalatokból. De Európában maradva, és más északi tapasztalatokat tekintve érdekes lehet, hogy például a norvég sport felépítése ugyan hasonlít a svédekéhez, de a fjordok elzártsága (a helyek szűkössége) miatt inkább az egyéni sportokat favorizálják – ott a csapatsportok csak az utóbbi 30 évben fejlődtek ki. Finnországban a sport a norvégnál „svédesebb”, de itt nagyobb a politika hatása a sportra. Az ottani emberek két közösségi „táborban” sportolnak – a munkásszövetségekben és a civil, polgári szövetségekben. Napjainkban jellemző, hogy a civil, polgári klubok egyre erősebbek, nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ennek oka elsősorban az a világjelenség, hogy a klasszikusnak tekinthető munkások számaránya a munkavállalók körében egyre csökken, ahogy az információs és a tudástársadalom

Északi-európai (és USA beli) tapasztalatok – kistérségi példaként egy északi „legjobb gyakorlat”


41


teret nyer itt is. De az infrastruktúrát elemezve elmondható, hogy a finnek létesítményei „svédesek”. Összegezve: Észak-Európában a sportélet alulról felfelé épül – az élsportok hátországában jelentős sportoló közösségek vannak, Észak-Európában a sportélet alulról akik a lutheránus erkölccsel is felfegyverzetten nagyon is komofelfelé épül – az élsportok hátországában lyan veszik a sportolást, a szabadidő értelmes eltöltését. Így van jelentős sportoló közösségek vannak, akik ez annak ellenére, hogy szociológiailag a kontinens északi övezete a lutheránus erkölccsel is felfegyverzetten a szakirodalomban is és a közvélekedésben is a tömegesen elternagyon is komolyan veszik a sportolást, jedt alkoholizmusáról hiresűlt el, ám az igazi sportemberek, és az a szabadidő értelmes eltöltését. élsportolók a kivételekhez tartoznak. Az északi sportolók általában jó idegállapotban küzdenek, és mentálisan is jól tudnak koncentrálni.

42



3.

Helyzetkép – a kistérségek sportés szabadidős tevékenységének állapota Csorba József



A

A sporttal kapcsolatos minden szintű adatszolgáltatást a KSH és a szakterület szakminisztériuma közötti megállapodások, és hatályos jogszabályok szabályozzák, s mivel az államigazgatásban bekövetkezett strukturális változásokat ezek csak meglehetős késéssel követik, a területre vonatkozó friss, hiteles országos adatok nem kerültek még publikálásra. A helyzetkép elkészítéséhez így csak a hozzáférhető hiteles adatok felhasználásán túl a tárca felkérésére készült dokumentumok, illetve a nyilvánosságra hozott MTI és más publikációk adatait tekinthettük át. A Gallov–Frenkl-féle Fehér Könyv (Helyzetkép a magyar sportról, 2002) óta, a statisztikai információrendszer adatgyűjtései nyomán, mindent összevéve, ma annyit tudunk, hogy a magyar „sportgazdaság” becsült árbevétele évi 350 milliárd forint, és bővül. Az állami költségvetésbe a sportszektorban nyereségesen működő cégek által 2,1 milliárd forint társasági adó kerül, a végső sportfelhasználás révén pedig 60 milliárd forint ÁFA. Jelentős tételnek tekintendő a sportban foglalkoztatottak SZJA-ja, mely meghaladja éves szinten a 10 milliárd forintot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető, a nemzetgazdaság árbevételének 0,9 százalékát e szektor termeli. A sportvállalkozások több A sportvállalkozások több mint 25 ezer mint 25 ezer embernek adnak főállásban megélhetést. A sportembernek adnak főállásban megélhetést. ban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, legalább 23 ezer A sportban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, legalább 23 ezer fő, ami fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9 százaa nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjá- léka. A médiagazdaságnak a hirdetési és műsorszolgáltatási része ugyancsak 100 milliárdos nagyságrendű forgalmat bonyolít, nak 0,9%-a.

44

Csorba József



amelyet a szerencsejáték ipar bevételei, adózása egészíthet ki. A sportfogadás13 igen jelentős állami bevételi forrás.

3.1 Szakértői jelentések 2001–200514 Szűkebben vett témánk szempontjából tekintve, az eddig idézett, 2000 után készült szakértői jelentések szerint, megállapít- ... a szabadidős vagy informális sport körható, hogy a szabadidős vagy informális sport környezetében, nyezetében, azaz otthon vagy a szabadban, azaz otthon vagy a szabadban, egyénileg, szervezetlen formában egyénileg, szervezetlen formában sportolók sportolók körében: a rendszeresen sportolóknak csupán a fele körében: a rendszeresen sportolóknak csusportol. Üzleti alapon (gazdasági társaságok által) működtetett pán a fele sportol. szolgáltatások (fitness-terem, konditerem, squash-pálya stb.) esetében a rendszeresen sportolók 15 százaléka vesz igénybe ilyen szolgáltatásokat. A teljes lakosságnak csupán 8 százaléka képes (az egyéb tevékenységeinek költségei mellett) gond nélkül finanszírozni az általa űzött sportot, további 13 százaléka pedig csak már akkor, ha ez a sportolási forma prioritást nyer más szórakozási/időtöltési tevékenységekkel szemben, azaz a ráfordítás a sportolásra koncentrálódik. A szenior sport egészen elmaradott Magyarországon, a nyugdíjasok (illetve a 60 év felettiek) mindössze 5 százaléka sportol, Magyarországon, a nyugdíjasok (illetve azaz 2 millió nyugdíjasból mindössze 100 ezer. Amíg az 50 és a 60 év felettiek) mindössze 5%-a sportol, 60 év közöttiek még az időhiányt (40%) és egészségi állapotukat azaz 2 millió nyugdíjasból mindössze (40%) jelölik meg a nem sportolás okaként, addig 60 év felett 100 ezer. mindössze 11 százalék panaszkodik időhiányra és 66 százalék az 13

A bizottság több szolgáltató panasza és a saját munkatársai által gyűjtött információk alapján kezdte vizsgálni a kérdéses intézkedések uniós joggal való összhangját. A panaszok a sportfogadási szolgáltatások nyújtásának akadályaira vonatkoztak, ezen belül különösen arra a követelményre, hogy a sportfogadási szolgáltatások állami koncesszióhoz vannak kötve, illetőleg engedélykötelesek (akkor is, ha a szolgáltatónak másik tagállam már adott ki jogszerű engedélyt). Bizonyos esetekben a jogszabályok a szolgáltatások promócióját és reklámozását, illetve a kérdéses tagállam állampolgárai által igénybe vehető szolgáltatások körét is korlátozzák. Az Európai Bíróság már korábban kimondta, hogy az általános érdekű, például fogyasztóvédelmi célokat szolgáló korlátozásoknak „következetesen és módszeresen” kell törekedniük a szerencsejáték-tevékenység korlátozására. A tagállamok nem hivatkozhatnak a lakosság által igénybe vehető szerencsejátékok korlátozásának szükségességére, ha egyszer éppen maguk buzdítják és ösztönzik polgáraikat arra, hogy olyan lottószelvényeket vásároljanak, szerencsejátékokban vegyenek részt és sportfogadásokat kössenek, amelyek bevételei az állami költségvetést duzzasztják. 14 Az összefoglalóhoz felhasznált források: – DR. FRENKL RÓBERT – GALLOV REZSŐ (2002): Fehér Könyv, Helyzetkép a magyar sportról – Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről. GYISM, 2002 – Sportkutatás 2004. GfK Hungária Piackutató Intézet, 2004

Helyzetkép – a kistérségek sport- és szabadidős tevékenységének állapota


45


egészségi állapotára. A nyugdíjas klubok, szervezetek esetében a sporttevékenységek, mozgásformák csak néhány klub esetében élveznek elsőbbséget, máshol inkább elmarad ez a szabadidős forma. E közösségekben összesen mindössze 5400 tag szabadidős tevékenysége szerveződik. A cégek 39 százaléka támogatja valamilyen formában munkavállalóik sportolását. A magáncégek 38,5 százaléka, a részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő cégek 45 százaléka nyújt béren kívüli juttatásként sportolási támogatást. Az 500 fő feletti cégek 49 százaléka, az 500 fő alatti cégek 33 százaléka nyújtja béren kívüli juttatásként a sportolás támogatását munkavállalóiknak.

3.2 Szabadidősport Az alacsony sportolási hajlandóságot elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzuk Magyarországon, ráadásul a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást. Miközben otthoni tévénézésre a felnőtt lakosság átlag 144 percet (az idősek 3-3,5 órát) fordít(anak) naponta (e téren világelsők vagyunk), a felnőtt A szűkebb értelemben vett sportolást (mi- népesség 16 százaléka végez sporttevékenységet mindössze. A szűkebb értelemben vett sportolást (legalább heti 2 alkalom, nimum heti 2 alkalom és fél óra alkalés legalább fél óra alkalmanként) nézve, a felnőtt népesség 9 számanként) nézve, a felnőtt népesség 9%-a sportol (de egyes kutatási eredmények ennél zaléka sportol (de egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételt is kimutatnak). alacsonyabb részvételt is kimutatnak). A nem sportolók 38 százaléka szeretne valamilyen formában sportolni, ami, mintegy 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró sokaságot jelent. A rekreációs sporttevékenységet végzők (szabadidő-sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között végez testedzést. Az ő elérésük a sportpolitika által esetleges. A népesség kis hányada képes csak megfizetni az utóbbi években fejlődésnek indult, a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness terem, squash pálya). A valóban aktívak számára a sportolás vásárolt szolgáltatás lett.

3.2.1 A rekreációs sport A rekreációs sport alapvetően két irányból gyűjti közösségi bázisát. Egyrészt sporttal kapcsolatban megfelelően szocializálódott diákok, illetve optimális esetben a versenysport kereteiből „kiöregedők”, másrészt a passzív felnőtt lakosság jelenti a bázist. Az egészség az emberek 37 százaléka szerint inkább életmód, 23 százaléka szerint inkább adottság kérdése, 38 százalék szerint mindkettő egyformán befolyásoló tényező. Eszerint az emberek 75 százaléka fogékony a sportolás és egészségmegőrzés viszonyának kiemelésére vonatkozó kezdeményezésekre. Kevésnek tartják a sportra

46

Csorba József



fordított időt, ugyanakkor aktívan nem tesznek azért, hogy sportoljanak. A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők közül a „kevés a mozgásra, sportolásra fordított idő” meghatározó fontosságúnak tekinthető, hiszen a 100 pontos skálán 78 pontot kap. Ugyanakkor, a szabadidő eltöltésére vonatkozóan az „igyekszik úgy alakítani szabadidejét, hogy legyen módja rendszeresen sportolni” mindössze 29 pontot kap.

Kevésnek tartják a sportra fordított időt, ugyanakkor aktívan nem tesznek azért, hogy sportoljanak. A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők közül a „kevés a mozgásra, sportolásra fordított idő” meghatározó fontosságúnak tekinthető, hiszen a 100 pontos skálán 78 pontot kap.

3.2.2 Sportolási szokások a felnőtt korosztályokban A fiatal felnőttek közül (18–29 évesek) a sportolók a korosztályukban 28 százalékot tesznek ki A felnőtt népesség 84 százaléka saját állítása szerint nem sportol, azonban közülük 38 százalék szeretne sportolni. Ennek megfelelően ösztönzéssel, illetve az igényeik szerinti sportolási lehető- ... az igényeik szerinti sportolási lehetőség ség megteremtésével potenciálisan mintegy 2,5 millió felnőttet megteremtésével potenciálisan mintegy lehetne viszonylag könnyen bevonni a sportolók körébe. Ezen 2,5 millió felnőttet lehetne viszonylag a nagy létszámon belül országosan csaknem 900 ezer könnyeb- könnyen bevonni a sportolók körébe. ben mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális sportoló van. Ők jelenleg ugyan nem sportolnak, azonban szeretnének, ráadásul tervezik is, hogy az elkövetkezendő fél évben elkezdik. Ez a legkönnyebben meggyőzhető célcsoport. A vizsgálatok tanúsága szerint az életkor növekedésével csökken a sportolási kedv. Igazolja ezt, hogy a megkérdezettek közül a nem sportoló 30 év alatti felnőttek fele szeretne sportolni, és a nem sportoló 50–60 év közötti korosztálynak 37 százaléka, de a 60 év feletti korosztálynak mindössze a 15 százaléka szeretne sportolni. A jelenleg nem sportoló, azonban sportolni vágyók körében a legnépszerűbb sportágak százalékos megoszlása: úszás (19%), labdarúgás (15%), aerobik (14%), egyéb csapatjátékok (13%), a kerékpározás (10%), a kocogás, futás (8%), a tenisz (7%), a küzdősportok (6%), az otthoni torna (5%) és az atlétika (4%). A rendszeresen sportolók körében a legnépszerűbb sportágak: a labdarúgás (22%), kocogás, futás (15%), a kerékpározás (12%), aerobik, tornázás (11%), úszás (9%), egyéb csapatjátékok közül a kézilabda, kosárlabda, röplabda (9%). A rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része nem létesítményhez kötötten sportol. A sportolók 51 százaléka szokott közterületen, azaz a szabadban mozogni, 46 százaléka otthon a lakásban, 19 százaléka specializálódott szolgáltató helyiségben, (pl. konditeremben, squash pályán), mindössze csak 25 százaléka egyesületi, iskolai vagy munkahelyi sportpályán. (Bár árnyalja a képet, hogy egy ember több helyen is sportolhat.) A rekreációs sporttevékenységet végzők nagy része nem szervezeti keretek között, hanem 72 százalékuk egyénileg és/vagy családban, valamint 38 százalékuk baráti társaságban sportol. Szabadidősport-egyesületben 7%, egyéb szervezett formában szintén



47


7%, versenysport-egyesületben 4%, munkahelyi szervezésben 4%, iskolai sportegyesületben mindössze 2 százalék sportol. A szenior sport nem jellemző Magyarországon. A nyugdíjasok, illetve a 60 év felettiek mindössze 5 százaléka sportol, azaz 2 millió nyugdíjasból mindössze 100 ezer. Az 50 és 60 év közöttiek még az időhiányt (40%) és egészségi állapotukat (40%) jelölik meg a nem sportolás okaként, addig 60 év felett mindössze 11 százalék panaszkodik időhiányra és 66 százalék az egészségi állapotára. A nyugdíjas klubok, szervezetek esetében a sporttevékenységek, mozgásformák csak néhány klub esetében élveznek elsőbbséget, máshol inkább elmarad ez a szabadidős forma. E közösségekben összesen mindössze 5400 tag szabadidős tevékenysége szerveződik.

3.3 Gyermekek, serdülők sportja A hazai iskola-egészségügyi adatok szerint (5–18 éves korig, öt korcsoport, mintegy 560 ezer gyermek) a mozgásszervi megbetegedések aránya nemcsak korcsoportonként, hanem évről-évre nő: a 17 éves serdülők 45 százaléka szenved valamilyen mozgásszervi megbetegedésben a 2001–2002-es tanévre vonatkozó adatok szerint. Az elhízott gyermekek aránya az egyes korcsoportokban 3-8% között ingadozik. Sajnos, az iskola-egészségügyi adatok csak szórványosan tartalmaznak a tanulók fittségi állapotára vonatkozó adatokat, tekintettel arra, hogy F. Mérey Ildikó által fémjelzett egységes mérési próbák, több mint 1,5 millió tanulóra vonatkozó motorikus próbák eredményéből kiderül, hogy a tanulók általános fizikai teherbíró képessége, aerob állóképes... a tanulók általános fizikai teherbíró sége mérsékelt, gyenge közepes szintű, és ugyanez vonatkozik képessége, aerob állóképessége mérsékelt, gyenge közepes szintű, és ugyanez vonatkozik az izomerő erő-állóképességre is. A testnevelési órán kívül nem sportol a fiúk 63, a lányok 70 százaléka, és a nem sportoló fiataaz izomerő erő-állóképességre is. lok több mint fele kevesebb, mint két órát mozog hetente. Szintén hazai vizsgálat eredményéből vonható le az a megdöbbentő következtetés, hogy a 9-14 éves sportoló gyermekek fizikai képességei, motorikus teljesítménye alig különbözik a 25 évvel ezelőtti felmérésben résztvevő nem sportoló gyermekekétől. A hazai iskola-egészségügyi adatok szerint (5-18 éves korig, öt korcsoport, mintegy 560 ezer gyermek) a mozgásszervi megbetegedések aránya nemcsak korcsoportonként, hanem évről-évre nő...

3.3.1 Iskolai testnevelés A kötelező testnevelés óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport foglalkozások rekreációs célokat szolgálnának, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 százaléka kizárólag a kötelező

48

Csorba József



testnevelés óra keretében sportol, mely jelenleg nem alkalmas ... a gyermekek 75%-a kizárólag a köteminden, a korosztály szempontjából jelentős funkció betöltésére. lező testnevelés óra keretében sportol, mely Nem tudatosítja kellőképpen az egészséges életmód fontosságát, jelenleg nem alkalmas minden, a korosztály nem kiemelt célja a sportolás pozitív élményeinek biztosítása és szempontjából jelentős funkció betöltésére. a sportolás megszerettetése, illetve nem kap megfelelő hangsúlyt az életen át tartó rekreációs sporttevékenység jelentősége. A diáksport jelenleg a diákolimpiai rendszerben tükröződik. A diákolimpia versenyrendszerében a diákok mindössze 19 százaléka vesz részt. Sportegyesületi keretek között, a szövetségi versenyrendszerben 90 ezer 18 éven aluli versenyengedéllyel rendelkező versenyző sportol, vagyis a diákok 6 százaléka. A két rendszerben résztvevők között nagy az átfedés, azaz nagyszámú igazolt versenyző indul a diákolimpián is. Az életkor emelkedésével csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset Az életkor emelkedésével csökken a sportomozognak, melynek következtében a gyermekek állóképessége is lási intenzitás. A magyar serdülők nemzetromló tendenciát mutat. Ennek elsősorban szocio-kulturális okai közi viszonylatban is nagyon keveset movannak. Míg korábban a sport „konkurenciája” csupán a tovább- zognak, melynek következtében a gyermekek tanulás volt, mára számtalan szabadidős tevékenység miatt keve- állóképessége is romló tendenciát mutat. sebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, pláza stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai specializációnak tulajdonítják, mely felváltotta az általános fizikai alapozást.

3.3.2 Diáksport Itt lépnek be a rendszerbe a jövő sportolói, akikből – olykor Itt lépnek be a rendszerbe a jövő sportolói, időszakos versenysportolói pályafutást követően – a jövő sport- akikből – olykor időszakos versenysportolói fogyasztói, szabadidő-sportolói lesznek. Ez tekinthető a sport pályafutást követően – a jövő sportforendszerének széles merítési bázisának. A korosztály jelentőssége gyasztói, szabadidő-sportolói lesznek. Ez a fogékonyságában rejlik. Jelenleg 2 millió óvodás és nappali tago- tekinthető a sport rendszerének széles merízatos diák tartozik ebbe a körbe, amely legalább a testnevelés órák tési bázisának. során belép a rendszerbe. Ezen belül 330 ezer óvodai, 930 ezer általános iskolai, 556 ezer középiskolai, valamint 203 ezer felsőoktatási intézményben tanuló nappali tagozatos diák van. Az óvodai és általános iskolai rendszerben tanulók száma a demográfiai folyamatok következtében folyamatosan csökken, 1990-hez képest mintegy 15, illetve 20 százalékkal. A középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők számában 7 százalékos emelkedés tapasztalható, a tanulási kedv és lehetőség növekedésének következtében. A nappali tagozatos felsőfokú képzésben két és félszeresére nőtt a résztvevők száma 1990 óta.



49


3.3.3 A fiatalok sportolási szokásai Elegendő testmozgásnak azt tekintjük, ha legalább heti két alkalommal végez minimum egy órányi intenzív testmozgást a diák. Ennek értelmében mozgásszegény életmódot folytat a diákok valamivel több mint egyharmada: 35,4 százaléka. A gyermekek és ifjúsági korúak rendszeres testmozgása jelenleg elsősorban az iskolai tanórák keretében valósul meg. A diákok háromnegyede csupán a testnevelés órán sportol rendszeresen. A délutáni sportfoglalkozások egyrészt iskolai sportkörökben (ISK), illetve diáksport-egyesületekben (DSE), másrészt sportegyesületekben valósulnak meg. Az iskolai sportkörök (ISK) száma 3102, Diáksport Egyesületek (DSE) száma 515. A diákolimpiai rendszer alapfokú versenyrendszerében mintegy 300 000 fő, középfokú versenyrendszerében mintegy 80 000 fő vesz részt, azaz mindössze 19 százaléka a nappali alap- és középfokú oktatási intézményben tanuló másfél millió diáknak. Tovább rontja a helyzetet, hogy a diákolimpiai és a szövetségi versenyrendszerben résztvevők között nagy az átfedés! Sportegyesületi keretek között jelenleg 200 ezer versenyengedéllyel rendelkező versenyző sportol, közülük 90 ezer körüli a 6–18 év közötti sportoló, azaz a korosztálynak mindössze 6 százaléka. A nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgatók ún. fittségi A nappali tagozatos egyetemi-főiskolai mutatója is romló tendenciát mutat, jelenleg az alábbiak szerint hallgatók ún. fittségi mutatója is romló alakul: 1,4 százalék kiváló, 23 százalék jó, 59,3 százalék közepes, tendenciát mutat... 14,9 százalék gyenge, 1,4 százalék nagyon gyenge. Közülük az igazolt sportolókat vizsgálva is megállapítható, hogy romlik a gyermekek, fiatalok fizikai állapota. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak tulajdonítják, mely felváltotta a korábbi általános fizikai alapozást. A magyar serdülőkről elmondható, hogy nemzetközi viszonylatban mérve is nagyon keveset mozognak: míg a 11 éveseknek átlagosan 38 százaléka mozog elegendő módon és elég időt, addig a 15 évesek körében már csak 21 százalék ez az arány (Ezzel a vizsgált 35 fejlett ország közül a 31. helyen állunk). A serdülők közül a lányok körülbelül harmada, míg a fiúk A serdülők közül a lányok körülbelül ötöde tartja magát túlsúlyosnak A 15 évesek között bevallottan harmada, míg a fiúk ötöde tartja magát a lányok 23 százaléka, és a fiúk 7 százaléka fogyókúrázik. A fitúlsúlyosnak. zikai teljesítőképesség önminősítése szorosan összefügg a sportolásra fordított idő mennyiségével és gyakoriságával. A nagyon jó állóképességű fiúk 81,2 százaléka, a lányok 73,4 százaléka legkevesebb háromszor egy órát vagy annál többet mozog hetente. Az életkor emelkedésével megfigyelhető a sportolási intenzitás csökkenése (mutatók: sportolók száma, sportolásra fordított idő mennyisége és gyakorisága). A lányok minden korcsoportban kevesebbet mozognak, mint a fiúk. Emellett az életkor emelkedésével a fiúkénál meredekebben csökken a fizikailag kellően aktív lányok aránya. A rendszeres fizikai aktivitást végzők száma az életkor növekedésével a következőképpen csökken: míg a 10–11 éves fiúk 80 százaléka a lányok 72 százaléka sportol, addig ez az arány a 16–17 éves fiúk körében 58, a lányoknál pedig 42 százalék.

50

Csorba József



3.4 Versenysport, utánpótlás-nevelés Az eredményes versenysport elsősorban a nemzeti öntudat erősítése szempontjából, továbbá a látványsportok esetében a szórakoztató és üzleti funkciója miatt fontos. Magyarország pontszerzési képességét összehasonlítva más országokkal elmondható, hogy az olimpiákon stabilan a legjobb hat között szerepel hazánk, amennyiben az érmek számát az egy főre jutó GDP alapján arányosítjuk. A központi nyilvántartási rendszerben szereplő, versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma kb. 200 000 fő, melynek több mint fele gyermek. Az eredményesség fenntartása érdekében, az egységes utánpótlás-nevelési koncepció kidolgozására létrejött központi intézet a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI). Az utánpótlás-nevelés céljainak megfelelően jelenleg két program működik. A széles tömegbázis megteremtését biz- A széles tömegbázis megteremtését biztosító tosító Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Programban 70-75 ezer Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Proggyermek vesz részt, a tehetséggondozásra létrehozott Heraklész ramban 70-75 ezer gyermek vesz részt, Programban, pedig 1300 tehetséges sportoló, illetve 112 edző. a tehetséggondozásra létrehozott Heraklész Az utánpótlás nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó Programban, pedig 1300 tehetséges sporgyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, azaz az átjárás toló, illetve 112 edző. a rekreációs sport irányába jelenleg megoldatlan. A fogyatékosok sportjában különböző sérülésspecifikus rendszerek alapján működő sportági versenyek a jellemzők. Versenysportról többnyire a több fogyatékossági ágat együtt versenyeztető sportágak esetében beszélünk. Nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik.15 Versenyport minden sportaktivitás, amelyet igazolt keretek között, versenyszerűen űznek. (Egyes versenyeken természetesen részt vehetnek szabadidő sportolók is.) 73 országos sportági szakszövetség van Magyarországon, melyek egy-egy sportágnak a gazdái.16 szövetségek koordinálják, vezetik és szervezik a sportág teljes vertikumát. (Lásd Szövetségek – a Központi szervezeti és irányítási rendszerek c. alfejezetben). A központi nyilvántartási rendszerben szereplő, versenyengedéllyel rendelkező, igazolt sportolók száma kb. 200 000 fő. A szövetségeknek szétosztott állami támoga-

15

gyism.gov.hu/index.php%3Fid%3D1002+sportstrat%C3%A9gia,+sportt%C3%B6rv%C3% A9ny&hl=hu&ct=clnk&cd=5&gl=hu&lr=lang_hu 16 73 sportági szakszövetség és sportági szövetség (régebbi nevén: szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetség) tagja a Nemzeti Sportszövetségnek, ők kapnak állami támogatást a versenysport területén. Ezen kívül természetesen még léteznek bíróságon bejegyzett sportszövetségek, amelyek az állami sportirányítással nem kerülnek közvetlen kapcsolatba.



51


tások összege mintegy 4 milliárd forint17, mely igazolt sportolókként átlagban 20 000 forint. A szórás jelentős, egyes sportágak esetében 3000 Ft/fő, más sportágak esetében 300 000 Ft/fő.18

3.5 A munkavállalók sportja A foglalkoztatottak képezik az egyik legjelentősebb méretű célcsoportot, a teljes népesség csaknem felét. Ennek 80%-a azonban nem sportol. A béren kívüli juttatások közül a munkavállalók elégedettségét az egészségmegőrzést célzó juttatások növelik leginkább, ide értve az egészségpénztári hozzájárulást, az egészségbiztosítást, és a sportolás támogatását. A cégek 39 százaléka támogatja valamilyen formában munkavállalóik sportolását. A magáncégek 38,5 százaléka, a részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő cégek 45 százaléka nyújt béren kívüli juttatásként sportolási támogatást. Az 500 fő feletti cégek 49 százaléka, az 500 fő alatti cégek 33 százaléka nyújtja béren kívüli juttatásként a sportolás támogatását munkavállalóiknak.

A foglalkoztatottak képezik az egyik legjelentősebb méretű célcsoportot, a teljes népesség csaknem felét.

3.6 A sport gazdasági környezete A magyar sportélet kereteinek tágításához (2002-ben 6600-7000 sportegyesületet számláltak Magyarországon, ezek száma drasztikusan azóta nem nőtt) a finanszírozási rendszer átalakítására van szükség. A központi források végességének, valamint a sportszféra civil jellegének következtében a bővülés (szabadidejükben sportolók létszámának növekedése) alapvetően a munkahelyi szféra és a háztartások nagyobb szerepvállalása mellett történhet meg a jövőben. Az állami sportfinanszírozás alapvető csatornái: a központi Az állami sportfinanszírozás alapvető csatornái: a központi költségvetés, illetve az költségvetés, illetve az önkormányzatok. Ezeken keresztül 23,514 önkormányzatok. Ezeken keresztül 23,514 milliárd forint áramlik a sportszférába. Magyarország 2003-as GDP-je 18 574 milliárd forint. Az állami támogatás tehát – milliárd forint áramlik a sportszférába. 17

A 2007. évi szövetségi támogatások nagyságrendje a versenysport sorról 2,2 – 2,3 md Ft, és ebben már a szakosztályoknak juttatott műhelytámogatások is benne vannak. Amennyiben a NUSI-n keresztül futtatott utánpótlásnevelési támogatások is ehhez hozzászámítandók, lehet lényegesen magasabb ez az összeg. Kérdés, hogy a sportolói és sportszakemberi ösztöndíjak, elismerések, jutalmak, vagy a versenysporttal összefüggő más területek (sportegészségügy, dopping, olimpiai központok, hazai rendezésű sportesemények stb.) finanszírozását kalkulálták-e itt, de az már nem minősíthető szövetségi pénzeknek. 18 gyism.gov.hu/index.php%3Fid%3D1002+sportstrat%C3%A9gia,+sportt%C3%B6rv%C3% A9ny&hl=hu&ct=clnk&cd=5&gl=hu&lr=lang_hu

52

Csorba József



a nemzetközi számbavételi sémát alapul véve – láthatóan nem éri el a GDP 1 százalékát. Az állam 1,758 milliárd forintot költ az utánpótlásra, és 54 millió forintot az egyesületekre, szövetségekre. A játékadóból származó bevételek a sportfinanszírozás sarokkövének tekinthetők mind a nemzetközi mind a hazai gyakorlatban. A keletkező adóbevételek kiadási struktúrája a sport viszonylatában törvényileg meghatározott (a sorsolásos játékok játékadójának 12 százaléka; a bukmékeri, fogadásos játékok játékadójának 50 százaléka; a TOTÓ játékadójának 100 százaléka áramlik a szférába). A Szerencsejáték Rt. kimutatásai alapján a keletkező források 3,265 milliárd forintot tesznek ki. A központi sportfinanszírozás hatékony működtetése átláthatóságot és célorientációt igényel. A létesítmények 75 százaléka önkormányzati tulajdonban van, ami a fenntartást tekintve, éves szinten 4-5 milliárdos kiadást jelent. Az egyesületi támogatás (ingyenes, vagy kedvezményes használat) még további 2 milliárd forint egy évre.19

3.7 A döntéshozóknak kínált helyzetkép és szakmai összefoglalók Az Európai Bizottság számára készített szakértői összefoglaló – a (Fehér Könyvet megalapozó) korábbi jelentések és tanulmányok alapján – megjelölte azokat a témákat, amelyekkel a sporttal kapcsolatos politikai kezdeményezésnek foglalkoznia kell. Az összefoglalóban, mintegy végső tanulságként úgy foglaltak állást, hogy a politikának rugalmasnak kell lennie, mert a mögöttes jogi kontextust a végsőkig tiszteletben kell tartani, de a sport autonómiájának és a szubszidiaritás elvéből fakadó követelményeknek is érvényesülni kell. Másrészt viszont a gyors megvalósulást akadályozó gondok elhárítása kapcsán a szakértők – az Európai Tanács 2000-es Nizza nyilatkozatában és a Fehér Könyv háttéranyagaiban megfogalmazottak szellemében – utalnak a stratégia és a gyakorlati megvalósítás irányainak kijelölésében két döntő tényezőre: a sportnak az oktatási és képzési politikába történő bevonására, illetve a sportra vonatkozó statisztikai leképezés igen jelentős javítására. A Fehér Könyvhöz készített hatáselemzés-összegzés20 hat ki- A Fehér Könyvhöz készített hatáselememelten kezelendő problémakört ír le: a jogbiztonság hiányát, a zés-összegzés hat kiemelten kezelendő profisport problémáit, a sportfinanszírozás kérdéseit, a sportsta- problémakört ír le: a jogbiztonság hiányát, tisztika hiányát, a testmozgás hiányára visszavezethető emberi a profisport problémáit, a sportfinanszíproblémakört, valamint a sport, az oktatás és képzés viszonyát. rozás kérdéseit, a sportstatisztika hiányát, Ahogy az uniós, úgy a hazai szakértői észrevételek is kiemelik, a testmozgás hiányára visszavezethető a sport átfogó felmérését nehezíti, hogy nem állnak rendelke- emberi problémakört, valamint a sport, az oktatás és képzés viszonyát. 19

Háttéranyag a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához. 2007–2020. http://www.nsh.hu/index.php? id=1002 20 ec.europa.eu/sport/whitepaper/summary936_hu.pdf



53


zésre a sporttevékenységre, a sport gazdasági-társadalmi jelentőségére, feltételrendszerére vonatkozó, megbízható statisztikai elemzések.21

3.7.1 EU sportdokumentáció 1990–2007 2004-es EU-statisztika, a semmilyen sporttevékenységet nem űző lakosság arányáról az egyes uniós tagállamokban22 (%) Portugal (PT) Hungary (HU) Italy (IT) Greece (EL) Latvia (LV) Lithuania (LT) Cyprus (CY) Spain (ES) Poland (PL) Malta (MT) Estonia (EE) Luxembourg (LU) Belgium (BE) Germany (DE) Slovakia (SK) France (FR) Austria (AT) Czech Republic (CZ) Netherlands (NL) United Kingdom (UK) Ireland (IE) Slovenia (SI) Denmark (DK) Sweden (SE) Finland (FI)

66 60 58 57 48 48 47 47 46 43 40 40 36 36 36 35 34 34 31 31 28 24 17 7 4

21

www.sportmanager.hu/cikk12.php+korm%C3%A1nyzati,+strat%C3%A9gia,+sport&hl= hu&ct=clnk&cd=10&gl=hu&lr=lang_hu 22 Eurobarometer, 2004

54

Csorba József



A sportstatisztika kormányzati problémáit a megfelelően dotált, fejlett és legjobban dokumentált amerikai statisztikai információrendszer példáján lehet tanulmányozni. Az információ közjó jellege kerül Az információ közjó jellege kerül veszélybe, veszélybe, amikor felvetődik, hogy a továbbiakban a sportágakkal amikor felvetődik, hogy a továbbiakban kapcsolatos (elsősorban eredmény-) statisztikák szellemi tulaj- a sportágakkal kapcsolatos (elsősorban donjoga jogi viták tárgya, s azok eredményeként állami szabá- eredmény) statisztikák szellemi tulajdonlyozásra kerülhet sor, ami az ingyenesség megszűnését jelentheti. joga jogi viták tárgya... (Az amerikai példában egyébként nemcsak az amerikai futball vagy a jéghoki liga statisztikáiról van szó, hanem a közlekedési kalauzok, az időjárásjelentések, pénzpiaci tájékoztatók stb., tehát közhasznú és közérdekű adatok és információk szabad hozzáférése, elérése került a viták homlokterébe.) A sportstatisztikák szellemi tulajdon- és szerzői jogának érvényesítése most kezd igazán beindulni, s ez az EU-ban is érezteti hatását.23 Az információ- és adatkereskedelemmel kapcsolatos általános trend (tudniillik, hogy az olyan nagy sportszervező és sportközvetítő cégek, mint az amerikai NBA, NFL, NHL, MLB nyomást gyakorolnak a sportstatisztikák valós idejű, internetes terjesztésére) sajátos helyzetet teremt az EU-ban (és rövidesen Magyarországon is). Az EU-ban (és nálunk is) az esemény-eredmény típusú statisztikák internetes és mobiltelefonos kínálata már fejlett piacra utal, miközben a sport (amatőr és profi) intézményes működtetésének, tudományos hátterének vagy lakossági statisztikai leképezésének óriási hiányosságai vannak, s ennélfogva a kvázi-ingyenesség még jó ideig fontos lenne. Feltehetően az első együttes (közös módszertanon alapuló) ... az első együttes (közös módszertanon sportstatisztikai felmérésre a már tervbe vett Európa-cenzus al- alapuló) sportstatisztikai felmérésre kalmával (2010-2011) kerülhet sor, amennyiben a tagországok a már tervbe vett Európa-cenzus alkalmáegyüttesen elfogadják, hogy népesség (eloszlás, korszerkezet stb.), val (2010-2011) kerülhet sor. lakáshelyzet (komfortosság stb.), foglalkoztatás (makrotrendek)

23

A vonatkozó szakértői anyagok és szakértők elérésére példa James Love: A Primer On The Proposed WIPO Treaty On Database Extraction Rights That Will Be Considered In December 1996, October 29, 1996, (http://www.cptech.org/ip/cpt- dbcom.html) Professor Pamela Samuelson, University of California at Berkeley, Voice (510)642-6775, [email protected] Professor Peter Jaszi, American University, School of Law, Voice (202) 885-2600, [email protected] www.cptech.org/ip/wiposports.html+statistics,+sport,+European+Unio&hl=hu&ct=clnk &cd=10&gl=hu WIPO Database Treaty and Sports Statistics Government Proposes New Regulation of Sports Statistics and other „facts” ... in obtaining a directive on the database proposal from the European Union, ... www.cptech.org/ip/wipo-sports.html



55


főirányok mellett, egy panel a sport- és szabadidős tevékenységek címen gyűjtsön adatokat.24

3.7.2 Európai sportstatisztika A mából visszatekintve, az európai sportstatisztika fejlődése 1992 és 2007 között olyan folyamat, amely a mai problémákkal és igényekkel azonos törekvéseket mutat. Az európai közösség statisztikai igényei kapcsán már 1992-ben megfogalmazódott az európai sportkoncepció, illetve a sokféleséghez alkalmazható monitorozási megoldások kidolgozása. Az uniós COMPASS-program (Co-Ordinated Monitoring of PArticipation in SportS) a sporttal kapcsolatos adatgyűjtés harmonizálásának igényével indult, és a tagállamok összehasonlítható mérési és minősítési tevékenységének, közös statisztikai adatok és információk készítésének elérésével a közös európai sportpolitikákat kívánta szolgálni. Az első COMPASS-találkozó (Glasgow, 1997) az 1994–1997 között készült európai sportstatisztikák feldolgozásához generált referenciamodellt és elemzési kereteket. A második találkozó (Róma, 1999) a módszertanok harmonizációjáról szólt, az összevethetőbb adatokhoz szükséges újabb ismeretek és tanulmányok cseréjéről. A harmadik talákozó (Róma, 2002), „Comparable Data on Sports Participation: A New Tool for Sport Policies.” címmel, azokkal a problémákkal foglalkozott, melyeket a COMPASS referenciamodell alkalmazása vetett fel a 1999–2001-es statisztikai felmérésekkel kapcsolatban. Közöttük olyanokkal, mint a mintavételi stratégiák, az adatfelvételi kérdések, a sport(ok) definíciója vagy a minősített indikátorok. A szervezeti és adminisztratív kérdések között a COMPASS európai hálózata, a nemzeti statisztikai szervezetek számára elfogadható elvi minimumok elfogadása, illetve egy internetes honlap (http://w3.uniroma1.it/compass) elindítása szerepelt.25

24

www.eu2007.bmi.bund.de/cln_012/nn_1034382/EU2007/EN/DomesticPolicyGoals/ Topics/PrivacyAndStatistics/PrivacyAndStatistics__node.html__nnn=true EU 2007 Topics Sport policy Sport Policy. Among the EU member states and the European ... www.eu2007.bmi.bund.de/nn_1035052/EU2007/EN/DomesticPolicyGoals/ 25 The 3rd COMPASS Workshop. „Comparable Data on Sports Participation: A New Tool for Sport Policies” – Rome, 23–25 May 2002. http://209.85.135.104/search?q=cache:b0CHeYslvjgJ:isi.cbs.nl/NLet/NLet022-08.htm+ statistics,+sport,+European+Unio&hl=hu&ct=clnk&cd=24&gl=hu Conferences, Meetings and Calls for Papers... and with a support from the European Union (Eurathlon programme). The project promotes the harmonisation of statistics of participation in sports and ...isi.cbs.nl/NLet/NLet022-08.htm 4.3 EU Working Groups „Sport and Health”, „Sport and Economics”, „Non-profit sport organisations” (2005, 2006, 2007). Brussels, 11.7.2007., SEC(2007) 935 Commission Staff Working Document: The Eu And Sport: Background and Context

56

Csorba József



3.7.3 A magyarországi önkéntesség fejlesztése (2007–2017) A hazai civil szektor is stratégiát fogalmazott meg az elkerülhetetlen fejlesztések érdekében. Az Önkéntes Központ Alapítvány nevében szakértők hangsúlyozzák, hogy a vállalatoknál is biztosítani kell az önkéntes tevékenységekbe kapcsolódás lehetőségét, támogatni kell azokat a humánerőforrás-fejlesztő programokat, melyek önkéntes alapon vállat közösségi célok megvalósítását tűzik ki az öncélú, csapatépítésre használt túlélőtúrák helyett. Az egyének ösztönzése esetében a stratégiai cél a fiatalok és az idősebb generáció bekapcsolása.26 Magyarországon a fiatal és az idős generáció az aktív kere- Magyarországon a fiatal és az idős gesőkhöz viszonyítva kevésbé kapcsolódik be az önkéntes prog- neráció az aktív keresőkhöz viszonyítva ramokba. „Elérendő cél, hogy a felnőtt lakosság 40 százaléka kevésbé kapcsolódik be az önkéntes prograhelyett 60 százaléka vegyen részt önkéntes tevékenységben, vala- mokba. mint, hogy a szervezetekben rendszeresen tevékenykedők aránya a felnőtt lakosság körében érje el a 25 százalékot. Minden megyében és Budapesten működjön önálló szervezeti státusszal rendelkező önkéntes központ. Az állami fenntartású (szociális, egészségügyi, kulturális stb.) intézmények 25 százalékban létezzen önkéntes program. Az általános- és középiskolák 50 százalékban legyen lehetőség iskolarendszerben vagy mellette működő önkéntes programban való részvételre.” A stratégiakészítők a kormányzati teendőkre utalva javasolják, hogy legyen külön felelőse (kormánymegbízottja) az önkéntességnek, illetve az érintett tárcák készítsenek az önálló önkéntesség fejlesztésére vonatkozó stratégiát. Nem utolsó sorban a civil (nonprofit) szektornak a nemzeti össztermékben megjelenő, pontosabb hozzájárulását követelő statisztikai leképezési törekvésnek megfelelően (ami uniós előírás is) az önkéntesség társadalmi hasznát a GDP számításánál vegyék figyelembe. A helyzetjelentés szerint a magyarországi 14 éven felüli felnőtt lakosság 40 százaléka vesz részt az önkéntes tevékenységekben, A helyzetjelentés szerint a magyarországi a civil szervezetekben pedig 1 millió önkéntes tevékenykedik. A 14 éven felüli felnőtt lakosság 40%-a cél tehát a korosztályi sport területén az önkéntesek számának vesz részt az önkéntes tevékenységekben, emelése. El kell érni, hogy egyre több, a sport területén dolgozó a civil szervezetekben pedig 1 millió önkénszakember feladatának érezze szabadidejének egy részében fiata- tes tevékenykedik. lok számára önkéntes alapon edzést tartani. Új országos ifjúsági (önkéntes) mozgalom beindítására van szükség, mely országosan biztosítja a fiatalok

26

Három dokumentumot említenek a tanulmány útmutatóként: A 2001-es Önkéntesek Nemzetközi Évében, január 14. – 18. között Amszterdamban megrendezett nyitókonferencián a résztvevők által elfogadott Global Agenda for Action c. kiadvány. A 2004 novemberében Maastricthban megrendezett Eurofestation konferencia záródokumentumaként elfogadott Roadmap 2010 c. kiadvány (letölthető angol nyelven: www.cev.be/Documents/Roadmap2010def.pdf). A brüsszeli székhelyű Európai Önkéntes Központ (CEV) által 2006 márciusában készített Kiáltvány az európai önkéntes tevékenységről (letölthető magyar nyelven: www.cev.be/Documents/CEVManifesto_HU.pdf).



57


hasznos szabadidős és sport programjait, illetve az önkéntes alapon való bevonásukat. Az önkéntes tevékenységeket már pályázati kiírások is támogatják.27 Az unió 2006-ban foglalkozott kiemelten az önkéntességgel (Az önkéntes sportszerveződések szerepe és helyzete28 címmel), a közjó társadalmi jelentőségére hivatkozással. A nonprofit sportszerveződések határozott uniós jogi alapokat kaptak és egy külön munkacsoport létrehozásáról döntöttek e tárgyban.29

3.7.4 A térségi sportkoncepciók: helyzetjelentés és jövőkép Néhány hazai kistérségből választottunk példákat arra, hogy hol tart a folyamat. A megyei sportkoncepciók közül említjük a fogyatékosok sportja fejlesztési koncepcióját Jász-Nagykun-Szolnok Megye Sportkoncepciója (2006-2013) alapján.30 Itt, a fogyatékossággal élők sportjának megyei támogatására 2003–2004 között a közgyűlés Megyei Fogyatékos Sportalapot hozott létre. A megyében élő ifjúság helyzetéről szóló – a Megyei Közgyűlés által 2005 szeptemberében elfogadott – tájékoztató szerint a fiatalok szabadidejének tartalmas és hasznos eltöltésének érdekében erősíteni kell a sport szerepét, mert a fiatalok alig több mint 10 százaléka tagja sportegyesületnek. Alapfokon a 68 iskolai sportkör és a 32 diáksport-egyesület 315 sportcsoporttal tevékenykedik, nem és korcsoport szerint 406 működő sportcsoport van. Tíz iskolában nincs diáksport szervezet, és 15 intézményben nem működik sportcsoport. Középfokon majdnem minden iskolában van diáksportszervezet, 16 diáksport-egyesület és 24 iskolai sportkör 145 sportcsoporttal (összesen 169) végzi általában a heti két foglalkozást. Az önszervező, önfinanszírozó lakossági szabadidősport terén Az önszervező, önfinanszírozó lakossági a teniszezés, úszás, kerékpározás, testépítés, kondicionáló torna, szabadidősport terén a teniszezés, úszás, túrázás a legjellemzőbb mozgásforma. Megnőtt a lakosság terkerékpározás, testépítés, kondicionáló mészetjárási, túrázási kedve a fiatalok és az idősek körében egytorna, túrázás a legjellemzőbb mozgásaránt. Az alkalmak és a résztvevők számának növekedése mellett forma. fellendülőben van a gyalogos és a kerékpáros teljesítménytúrázás is. A megyében sikeresen elindult a 10 000 lépés egészségvédő gyalogló program. 27

DR. CZIKE KLÁRA–F. TÓTH ANDRÁS: A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája. 2007–2017. A dokumentumot az Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya felkérésére készítette az Önkéntes Központ Alapítvány. 2006. szeptember 1. www.civil.info.hu/modules.ngo%3Fname%3DDownloads%26d_op%3Dgetit%26lid%3D84 +korm%C3%A1nyzati,+strat%C3%A9gia,+sport&hl=hu&ct=clnk&cd=13&gl=hu&lr=la ng_hu 28 www.eu2006.fi/news_and_documents/press_releases/vko40/en_GB/170495/ 29 www.euractiv.com/en/sports/boosting-sports-participation-eu/article-137665+statistics,+ sport,+European+Unio&hl=hu&ct=clnk&cd=10&gl=hu 30 www.jnszm.hu

58

Csorba József



A Megyei Természetbarát Szövetség gondozásában megjelent Szolnok és környékének szabadidő és turista térképe, amely a jelzéssel ellátott gyalogtúra útvonalon kívül tartalmazza az EUROVELO kerékpárutakat is. A gyalogtúraútvonalak egy része kerekesszékkel is járható.

A barcsi kistérség példája Somogy megye déli részén elterülő térségünket 26 település alkotja, valamivel több, mint 26 ezer lakossal (26 208). A térség gazdasági, kulturális központja Barcs, 12 060 lakossal. A társulás a felnőtt lakosság szabadidős sportolását tekintve a már meglévő sportnapok, falunapok keretében zajló programokat rendszerezte és koordinálta. Tizenhat helyi sportprogramot regisztráltak és öt nagyobb sporteseményt emeltek ki. Az ÖTM Sport Szakállamtitkárság támogatásával versenydíjakat hoztak létre, s akik több sportolási formát választottak, több korosztályt céloztak meg, azok több támogatást kaptak.31 Az öt kiemelt rendezvénynél a turisztikai szempontokat is figyelembe vették. A legfontosabb esemény a Csokonyavisontán másodszor megrendezett „Kistérségi Sportnap”, melyen a térség 17 települése képviseltette magát. Labdarúgás mellett játékos sportversenyeket, úszóversenyeket rendeztek. A 16. Barcs–Virovitica Határfutás országos kitekintésű nemzetközi kiemelt rendezvény már. Az ország egész területéről érkeztek versenyzők, kísérők, Horvátországból is. A „Fussunk az Egészségünkért” program ráirányította a figyelmet a sportolásra. Kerékpárososok is kisérték a „határfutókat” egészen Verőcéig. Összesen ötszázan sportoltak ezen a sportnapon. A Babócsán rendezett Nárcisz Napok keretében 9. alkalommal rendezték meg a Nárcisz-futást, közel száz résztvevővel, melyen minden korosztálynak biztosítottak versenyzési lehetőséget. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat által 10. alkalommal szervezett „Szegedi Tibor Emléktornán” közel 250-en sportoltak. A tapasztalatok szerint a szervezést hatékonyan segíti az A tapasztalatok szerint a szervezést haÖTM által létrehozott információs honlap, amelyhez a barcsi tékonyan segíti az ÖTM által létrehozott kistérség központi jelleggel társul. További eredményességre a információs honlap, melyhez a barcsi kiskistérségen belüli kiépüléssel lesz lehetőség. Térségi sportstratégia térség központi jelleggel társul. címén egy szakmai bizottság, a helyi tradíciókra építve, cselekvési programot dolgoz ki. Legfőbb céljaik, hogy a lakosság szélesebb körének biztosítsanak sportolási lehetőséget, hogy bevonják a civil szervezeteket, megvalósuljon a mindennapos testedzés, hogy a szabadidősportban folyamatos sportolást igénylő események legyenek. Még jobban érvényesüljön az önszerveződés, az önfinanszírozó tevékenység, melyet az önkormányzatok pályázat útján segítik.

Százhalombatta sportkoncepciója Ez is egy jellegzetes példa, ahol a több mint harminc éves múltra visszatekintő város sportját főleg a két nagyvállalat léte határozta meg a korábbiakban. A Dunai 31

Barcs város sportreferensének közlése nyomán



59


Kőolajipari Vállalat finanszírozásában létrejött Dunai Kőolaj SK. az alapkategóriáktól indulva fejlesztette föl a kosárlabdát NB I., a kézilabdát NB I. B, a labdarúgást NB III. kvalifikációs fokra. Jelentős támogatást kapott a természetjáró szakosztály is. A Dunamenti Erőmű által támogatott DESE-ben főleg a vízisportok domináltak, de jelentős volt a küzdősport, valamint a turisztikai sportág tevékenysége is. A város a két nagyvállalattal közösen nagyarányú A város a két nagyvállalattal közösen nagyarányú fejlesztést hajtott végre a sport fejlesztést hajtott végre a sport infrastruktúrája megteremtésében is. A személyi, tárgyi- és létesítmény feltétel tekintetében jelentős infrastruktúrája megteremtésében is. változások történtek. Felépítették a Városi Szabadidő Központot és létesítményeit, a DESE sportbázist, iskolai tornatermek és a tanuszoda megépítésével létrejött a nívósabb városi sportélet lehetősége, amellyel a városban tevékenykedő sportvezetők és sportolók megfelelően éltek is. A városi tanács működtette a városi sportiskolát, amely az iskolás korú gyermekek sportolási lehetőségeit – főleg az úszás, atlétika, torna sportágakban – biztosította. Majd 1991-től jelentősen megváltozott a városi sport finanszírozásának módja, az önkormányzat szerepe fokozatosan növekedett. A két nagyvállalat már nem vállalta az általuk létrehozott egyesületek teljes körű támogatását. A korábbi szintű vállalati támogatás helyett csak részleges támogatást kaptak a csapatok egészen 1997ig. Drasztikus csökkenés következett be a MOL Rt. sporttámogatási gyakorlatában is.32 A nagyarányú változások eredményeképpen napjainkban közel 20 egyesületben, klubban, 5 iskolai sportkörben, mintegy félszáz sportágban, több mint 2000 igazolt sportoló tevékenykedik. A képviselő-testület 1997 novemberében középtávon is meghatározta a sport támogatásának vetítési számait: 1998-ban a mindenkori éves költségvetés 4 százalékát, 1999-ben 5 százalékát, 2000-ben pedig 6 százalékát irányozta elő a sport céljaira. Az önkormányzat egyesületeknek adott támogatása évről-évre jelentősen nőtt, egészen 2002 év végéig. (1997-ben meghaladta a 150 millió forintot!) Ezt a fejlődést ismerte el az Országos Testnevelési és Sport Hivatal, amikor 1997-ben Ma valamennyi alsó- és középfokú intéz- Százhalombattát a Nemzeti Sportváros címmel tüntette ki. Ma ményünkben működnek iskolai sportkörök... valamennyi alsó- és középfokú intézményünkben működnek iskolai sportkörök, melyek működését az intézményi kötelező finanszírozáson túl az önkormányzat – az éves költségvetési rendeletében elkülönített pályázati alapon keresztül – is támogatja. Több civil szervezet is foglalkozik sérült gyermekekkel, fiatalokkal. A Városi Szabadidő Központ felelős azért, hogy az éves versenynaptár tartalmazzon több kiemelt, évenként azonos napon megrendezendő eseményt, amelyet a város egyesületei segítenek, és amelyekbe a lakosságot is bevonják. Felelős azért is, hogy megfelelő kapcsolatrendszer alakuljon ki a kistérség szabadidős sportegyesületeivel, törekedve közös tömegsport-rendezvények szervezésére.

32

Százhalombatta város hosszú távú feladatai. Sportkoncepció. Módosítás, 2007, nyomán

60

Csorba József



3.8 Sportkommunikáció, tájékoztatási kötelezettségek A sport új kommunikációjának felépítéséhez ugyancsak jelentős változásra van szükség. Mindenekelőtt az információszervezés és információkezelés megalapozására van szükség, az információgyűjtő és -kibocsátó fórumoknak a tájékoztatás csatornáiba kapcsolására. Az EU vonatkozó direktívái az állami és a civil szereplők feladatait megjelölik. Ám, minthogy a sport kommercializálódása (mind a professzionális, mind az amatőr- és szabadidős sportok esetében) az elmúlt évtizedek fejlődésében ahhoz a szellemiséghez vezetett, hogy ma az EU lényegében úgy tekinti a sportot, mint bármi más gazdasági tevékenységet. A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a sportkommunikációt is a kereskedelmi marketing szabályai, illetve a televíziós műsorhierarchia kötöttsége uralják.

Sport a hírprotokollban Mindent összevéve a sport megjelenése az információs és tá- ... a sport megjelenése az információs jékoztatási intézményrendszer makrokommunikációs eseményei és tájékoztatási intézményrendszer között a legfontosabb társadalmi eseményei között kell hogy le- makrokommunikációs eseményei között gyen. A média hírprotokolljában a sport hátra sorolódása társa- a legfontosabb társadalmi eseményei között dalmi-kulturális kötöttségeket jelez, melyek az új sportpolitika kell hogy legyen. szellemiségétől eltérnek, s ezért változásoknak kell következni. Az európai unió tagországainak társadalmi, gazdasági, egészségügyi problémái nyomán a sport és az egészséges életmód erősen felértékelődött, és minthogy e változások mögött súlyos gazdasági terhekről, forrásigényekről van szó, a vonatkozó kommunikáció hatékonyságának felerősítése kontinentális érdek. Az új kommunikációs tartalmak prioritásrendje maga a kommunikációs kényszer, másrészt maga a hírprotokoll is. Így min- ... mindenekelőtt a (sport)teljesítmény és denekelőtt a (sport)teljesítmény és a részvétel széleskörűsége a részvétel széleskörűsége az üzenet, ameüzenet, amelyet ráadásul megfelelő árnyaltsággal kell közvetíteni, lyeket ráadásul megfelelő árnyaltsággal és a társadalom minden egyedére ki kell terjeszteni. Azután kö- kell közvetíteni, és a társadalom minden vetkezik a sporttal, és általában az egészséges életvitellel kapcso- egyedére ki kell terjeszteni. latos, helyes magatartás idealizálása (a vonatkozó állampolgári, alkalmazotti viselkedés), majd rögtön utána a hatás- és teljesítményfokozás (dopping) veszélyeinek, tiltásának hangsúlyozása. Majd a sporttal kapcsolatos kommunikáció, tájékoztatás információtartalmának gazdagítása, azaz a sporttal kapcsolatos új ismeretek (hatások) bemutatása következik. Nem utolsó sorban, de ez után következnek a sport- és szabadidős tevékenységek támogatását biztosító programok ismertetése minden korosztály számára, majd a sportpolitika, a jogi és adminisztratív szabályozás eseményeinek kommunikálása.

A kommunikáció javításának kihívása Michel Barnier, a regionális politikáért és intézményért felelős európai biztos megfogalmazása szerint az Európai Uniónak közelednie kell állampolgáraihoz. A Közös-



61


ség költségvetésének több mint harmadát olyan embereknek és régióknak továbbítják, akiknek és amelyeknek arra mindenkinél nagyobb szükségük van. Helyi szinteken a központi források, a tagállamok és magánbefektetők segítségéA jobb kommunikáció szükségessége kapcsán vel lehetővé teszik az infrastruktúra kiépítését. A jobb kommunikáció szükségessége kapcsán három dolgot tett elkerülhetetlenné: három dolgot tett elkerülhetetlenné úgymint a kedvezményezettek tájékoztatását a strukturális alapok létezéséről és azok elérésének módjáról, annak érdekében, hogy nagyszámú projektet lehessen benyújtani; nagyobb átláthatóság biztosítását az állami alapok felhasználása terén; végül az unió és a tagállamok partnersége által végrehajtott fellépések közismertségének fokozása a nyilvánosság körében.33

A kistérségi információs rendszer infrastruktúrák és tájékoztatás biztosítása Az 1159/2000/EK rendelet elfogadásakor az Európai Bizottság már definiálta és támogatta a tagállamok felelősségi körébe tartozó strukturális alapokkal kapcsolatos tájékoztatási és nyilvánossági intézkedéseket. A cél az volt, hogy megvilágítsa a tárgyat, a tájékoztatást, amely gyakran nincs megfelelően definiálva. A rendelet kimondja, hogy a tájékoztatási intézkedéseknek programozottaknak, strukturáltaknak és értékelteknek kell lenniük, és rendszeres jelentéseket kell benyújtani a felügyeleti bizottságoknak. Valamennyi programhoz kommunikációs stratégiát kell kidolgozni két cél elérése érdekében. Az EU-ban 2000-től előírás, hogy – a korábbi tapasztalatok alapján – minden programhoz kommunikációs cselekvési tervet kell kidolgozni, amit ugyan a strukturális alapokkal kapcsolatban indítottak el, de később a társfinanszírozott programokhoz is csatolták.34 Ez a folyamat jogi és adminisztratív része. A gyakorlatban gazdasági marketingszemléletben történik minden: a sportkommunikáció három területre oszlik, a professzionális sport, a kereskedelmi és szabadidős sporttevékenységek, valamint az önkéntes (civil) sport területére. Ehhez mérten az állami és a kereskedelmi, piaci kommunikációs célpontok súlyozása eltér, a társadalmi célú (állami) kampánynak elsősorban az öntevékeny (a civil szervezetek mozgósította) lakosságot kell elérnie. A piaci reklám célkeresztjében azonban döntően a profi sport és környezete áll.

... az Európai Bizottság már definiálta és támogatta a tagállamok felelősségi körébe tartozó strukturális alapokkal kapcsolatos tájékoztatási és nyilvánossági intézkedéseket.

33

ec.europa.eu/regional_policy/country/commu/document/guide_art46_hu.pdf+communic ation,+EU,+sport&hl=hu&ct=clnk&cd=8&gl=hu 34 1. Practical Guide to Communication on the Structural Funds 2000–2006. ec.europa.eu/regional_policy/country/commu/document/guide_art46_hu.pdf 2. Commission Staff Working Document – The EU and Sport: Background and Context – Accompanying document to the White Paper on Sport {COM(2007) 391 final} {SEC(2007)932} {SEC(2007)934} {SEC(2007)936}/* SEC/2007/0935 final */ 3. The White Paper on a European Communication Policy, presented by the Commission in February 2006.

62



4.

A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulási rendszerének jelentősége Dr. Bekényi József



4.1 Előzmények A közigazgatási szakemberek, önkormányzati tisztségviselők körében mára már közismertté, mondhatni közkedveltté vált a kistérség, és számos közszolgáltatási rendszer átalakítása során fogalmazódnak meg elképzelések a feladat többcélú kistérségi társulás keretében történő megoldására. Ez a folyamat az elmúlt években a közigazgatástól szokatlan gyorsasággal zajlott le, amely a szabályozás mellett a társulások tevékenységének permanens fejlődését is jelentette. A központi szabályozás e társulási típus sajátosságainak meghatározásán túl folyamatosan alakította ki a közös feladatellátás szakmai feltételeit. Ez elsődlegesen a finanszírozási feltételként szereplő feladatoknál jelentkezett markánsan, de ez példát mutatott más ágazatok számára is. Kétségtelen, hogy ezek közül könnyebb helyzetben vannak azok a területek, melyek önálló normatívával rendelkeznek, de egyéb források is kiválóan bevonhatók a kistérségi ösztönző rendszerbe. Jól jellemzi a többcélú kistérségi társulások fejlődését, hogy ez év nyarára mindegyik kistérségben, melyben meg lehetett alakítani, létre is hozták az együttműködésnek ezt a formáját. Szeptemberben módosította a parlament a kistérségi lehatárolást és ennek eredményeként hét új kistérségben alakítható többcélú társulás. Ezt az intenzív folyamatot érdemes röviden áttekinteni, mert jelentős mértékben meghatározza a többcélú társulások és az egyes szakpolitikák kapcsolatát.

4.2 A többcélú kistérségi társulások kialakítását megalapozó tényezők A helyi önkormányzatok 1990-ben történt megalakulása óta számtalan elemzés látott napvilágot, amely a helyhatóságokra vonatkozó szabályozást, a működést vette górcső alá. Legalább két megállapítás minden összeállításban azonos módon szerepelt. Egyrészt mindenki egyetértett abban, hogy az önkormányzati rendszer létrehozása fontos lépés volt a jogállamiság kialakulásának folyamatában és a helyi önkormány-

64

Dr. Bekényi József



zatok által elért eredmények jelentős mértékben javították a lakosság infrastrukturális ellátottságát, az alapvető közszolgáltatások színvonalát és hozzájárultak a demokratikus államberendezkedés megszilárdulásához. Másrészt minden áttekintés rávilágított a nagy számban működő Másrészt minden áttekintés rávilágított alacsony lélekszámú települések teljesítőképessége és a széles feladat- a nagy számban működő alacsony lélekés hatásköri rendszer között feszülő ellentmondásra. Az 1990-ben számú települések teljesítőképessége és kialakított helyi önkormányzati rendszer az egy település – egy a széles feladat- és hatásköri rendszer önkormányzat elvét alkalmazta. Határozott álláspontom, hogy között feszülő ellentmondásra. ez a helyi demokrácia szempontjából jó döntés volt, mert minden községben, városban létrejöhetett az új típusú helyi hatalomgyakorlás, amely a helyi önállóságnak és kezdeményezőkészségnek köszönhetően igen pozitív változásokat eredményezett a helyi közösségek életében, az életminőség javításában. Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy a számos alacsony lélekszámú település önállóan nem képes valamennyi – az önkormányzatok által biztosítandó – közszolgáltatás magas színvonalú, gazdaságilag is hatékony ellátására. A hatékony feladatellátást akadályozza az erős, érdemi területi önkormányzat hiánya (a megyei önkormányzatok, itt nem részletezett okok miatt, nem tudják ezt a szerepet érdemben betölteni), továbbá az, hogy a differenciált hatáskör-telepítés egyenetlen, nem éri el a kívánatos mértéket. Az elaprózódott településszerkezetben rendkívül fontos önkormányzati együttműködés is lassan alakult az elmúlt tizenöt ében. A társulások száma, összetétele nem biztosított elegendő alapot ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a viszonylag magas számú, kis lélekszámú önkormányzatok alacsonyabb teljesítőképességéből fakadó hátrányokat. E probléma megoldása meghatározó eleme az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének. Két alapvető megoldási irány jelölhető ki. Az egyik: a települések összevonása révén optimális méretű önkormányzatok kialakítása (elsősorban a skandináv országokban alkalmazták ezt a modellt). Határozott véleményem, hogy a magyar önkormányzati rendszernek sokat ártana egy ilyen drasztikus lépés, aminek következtében elsősorban a helyi kezdeményezőkészségből fakadó előnyök elvesztésével lehetne számolni, pedig erre az uniós források lehívhatósága érdekében az eddigieknél is nagyobb szükség lesz. Másik megoldás a differenciált hatáskör-telepítés erősítése és a társulási rendszer kiterjesztése. Ezen az úton indultunk el már 1990-ben, illetve a társulási törvény elfogadásával 1997-ben. E kétségkívül pozitív folyamat hozott eredményeket, de áttörést nem eredményezett, bár bővült a társulások száma és az általuk ellátott feladatok köre is. A kistérségi rendszer kialakításának alapkoncepciója fentiekre épült, az önkormányzati együttműködést kívánta a középpontba helyezni, felismerve azt, hogy az önkormányzati rendszer megújítása érdekében határozott lépésekre van szükség, mert az – érthető módon – egyre magasabb szintű lakossági elvárásoknak a szétaprózódott településstruktúra miatt a rendszer nem tud megfelelni.

A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulási rendszerének jelentősége


65


4.3 A kistérségi társulási rendszer alapvető jellemzői A modernizáció lényegi eleme a hatékonyság fokozása az önkormányzati alapértékek, az önállóság megőrzése mellett. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi az újdonság e megoldásban, hiszen már az Ötv. megalkotása során is fokozatosan szélesedő, erős társulási rendszerrel számolt a jogalkotó. Továbbá miért pont a kistérség legyen a színtere a társulásoknak? Való igaz, hogy az önkormányzati együttműködés mindig is részese volt a helyi feladatellátásnak, erősítése célként szerepelt. A szabályozás korábbi rendszere a feladatellátás jellege, illetve az együttműködés erőssége alapján tipizált. Az önkormányzatok társulási hajlandóságát pénzügyi eszközökkel kevéssé ösztönözte a költségvetés. Így a kialakult társulások elsősorban a szomszédsági viszonyokra épültek, egy-egy feladatra koncentráltak, esetleg egy-egy fejlesztés megvalósítására jött létre nagyobb tagsággal rendelkező önkormányzat együttműködés. Most azonban másról van szó. A kistérségi társulási rendszer átfogó települési együttműködés kialakítását tűzte ki célul, amely több A kistérségi társulási rendszer átfogó tecélra jön létre, az alapszolgáltatások lényegében teljes körének bizlepülési együttműködés kialakítását tűzte tosítására. Ez azért lényeges, mert az alapvető közszolgáltatások ki célul, amely több célra jön létre, az alapszolgáltatások lényegében teljes körének magas színvonalú ellátása (pl. egészségügyi ellátás, közoktatás), az alapvető infrastruktúra mellett az életminőség meghatározó biztosítására. eleme. Az alapvető infrastrukturális feltételeket – az élhető település érdekében – helyben kell garantálni, a humán közszolgáltatások esetén elérhető közelségben kell ezen ellátásokat biztosítani. A sport összetett jellegénél fogva átszövi a mindennapokat. Egyszerre infrastruktúra igényes, illetve űzhető bárhol, minden különleges ráfordítás nélkül, ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárul a tartalmas élethez, segítségével javítható a lakosság testi és szellemi egészsége, és a fiatalok számára is pozitív jövőkép alakítható ki. Az egészségi állapot javításával hosszú távon csökkentheti az egészségügyre fordítható kiadásokat, tehát a legkiválóbb befektetés a jövőbe. Miért lényeges a komplexitás, a többcélúság, ráadásul egy társulás keretében? A hagyományos egycélú társulások kiválóan alkalmasak egy-egy feladat közös ellátására egy szűk földrajzi környezetben (pl. általános iskola), másokat azonban már nagyobb terület vonatkozásában lehet csak hatékonyan megszerezni (pl. pedagógia-szakszolgálat, egyes intézményi szociális ellátások). Ráadásul az egyes ellátások egymásra épülnek, szoros szakmai összefüggésben állnak egymással. Ez már komplexitást, nagyobb tudatosságot, szervezettséget feltételez. Olyan együttműködést, amely az alapvető közszolgáltatások széles körét feltételezi, stabilan, kiszámíthatóan működik, mert így a lakosság a lakóhelyén, vagy annak közvetlen közelében juthat hozzá minőségileg magas szintű szolgáltatásokhoz. A komplex feladatellátás nagyobb mozgásteret biztosít a társulásban résztvevők A komplex feladatellátás nagyobb mozszámára, hiszen könnyebb a kölcsönös érdekek megtalálása. Ezért gásteret biztosít a társulásban résztvevők is alkalmas olyan tevékenységnek megfelelő keretet adni, mint a számára, hiszen könnyebb a kölcsönös érdekek megtalálása.

66




sport, mert az igen erőteljes kapcsolatot mutat más területekkel (pl. oktatás, egészségügy). Ezt segíti elő az is, hogy ezen többcélú társulások meghatározott földrajzi környezetben, a kistérségben működnek, az országot teljes egészében lefedve, egy kistérségben egy társulást feltételezve. Sokan a társulási szabadságot féltették ettől a szisztémától, vitatva azt, hogy a kistérségi szervezés jó és előnyt jelenthet, negatív felhangként a járások újraszervezését emlegették. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati rendszer alapgondolatától egyáltalán nem áll távol egy területi alapon működtetett többcélú társulás. A kistérség ennek azért adhat keretet, mert valós, a települések között meglévő reálkapcsolatok alapján került lehatárolásra. Tehát nem az azonos területnagyság, lakosságszám volt a mérvadó, hanem az egyes településeket összekötő tényezők (pl. kereskedelmi kapcsolatok, szolgáltatások, munkába járás), egy olyan természetes közeg, amely a mindennapokban köti össze a településeket (jellemző módon egy vagy több város köré szerveződve). Ehhez már kiválóan hozzákapcsolhatók az alapvető, önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások. Ezeket kistérségi szinten már rendszerszerűen lehet megszervezni, tudatos tervezés alapján. Nem kell azonban mindent a kistérség határain belül megoldani, több kistérség is együttműködhet egyes feladatok megoldásában, illetve meg lehet találni a kistérségi határokon átnyúló együttműködés formáit. A tudatosság, a tervezés, a stratégiai gondolkodás valamenynyi közszolgáltatás területén lényeges. Nem nélkülözhető az egyes Nem nélkülözhető az egyes ágazati straágazati stratégiák kialakítása, ezért fontos, hogy a sportpolitika is tégiák kialakítása, ezért fontos, hogy a kialakítsa a legfontosabb célkitűzéseit, melyek egy részének megva- sportpolitika is kialakítsa a legfontosabb lósításához a kistérség megfelelő színteret biztosít. Működőképes célkitűzéseit, melyek egy részének megvaazonban csak akkor lesz, ha nem önálló szakstratégiaként létezik, lósításához a kistérség megfelelő színteret hanem az átfogó kistérségi tervezés részét képezi, amely kiterjed biztosít. a többcélú társulás teljes tevékenységi körére, mert ebben már biztosítható az összefüggések kezelése és egymást erősítő hatások is megjeleníthetők (pl. iskolai testnevelés, az egészséges életmódra nevelés). A többcélú társulás kistérségi keretek között történő megszervezésének a másik előnye, hogy észszerű munkamegosztást lehet kialakítani a társulásban részt vevő önkormányzatok között. Óriási tévedésben van az, aki úgy gondolja, hogy minden közszolgáltatást a társulásnak kell biztosítani, illetve mindezek révén a kistérségi központok erősödnek meg. Határozott álláspontom, hogy a többcélú kistérségi társulást elsősorban szervezési egységnek kell tekinteni. Olyan gondolkodási keretnek, melyben a résztvevők együtt veszik számba az ellátandó közszolgáltatások feltételeit, a teljesítendő követelményeket és együtt alakítják ki a magas színvonalat biztosító közellátások rendszerét. A feladatok megoldása elsősorban a meglévő intézményekre épül, de közösen jelölik ki, hogy melyeket kell fejleszteni, illetve megszüntetni, vagy más ellátás biztosítására alkalmassá tenni. E rendszerben minden résztvevő helyét és szerepét meg lehet találni (egyik helyen lehet fejleszteni az általános iskolai ellátást, a másik település lehet a közművelődés központja és így tovább), hiszen a komplex



67


feladatellátás lehetővé teszi az előnyös kompromisszumok kialakítását, kompenzálhatók az egyes területeken szükségszerűen meghozott negatív döntések (pl. intézménybezárás). A kistérségi sport infrastruktúra kialakításánál is ezt kell messzemenően szem előtt tartani. A mindennapi mozgás feltételei lényegében szinte minden településen kialakíthatók csekély ráfordítással (sétautak, futópálya stb.), komplex sportcentrumok, uszodák, versenyek lebonyolítására alkalmas sportcsarnokok azonban már nem. Ezek kialakítását már tervezni kell, és jó részük megteremthető kistérségi szinten, oly módon, hogy optimális hozzáférést biztosítson a kistérség lakossága számára. Előnyben lehet részesíteni azokat a településeket, amelyeken valamely más típusú intézményt kellett bezárni. E területen még inkább érvényesíthető, hogy a kistérség szervezési egység. Mind a tömegsportban, mind a versenysportban használható a kistérségi keret versenyek, rendezvények, események megszervezésénél, és segítsége révén folyamatosan „mozgásban” tarható a kistérség lakossága. A közös feladatellátás is elsősorban a többcélú társulást alkotó teleA közös feladatellátás is elsősorban püléseken történik, a meglévő intézményhálózat bázisán, de már joba többcélú társulást alkotó településeken történik, a meglévő intézményhálózat bázi- ban ki lehet használni a kapacitásokat, továbbá kialakíthatók azon – többnyire egycélú – mikrotársulások, amelyek révén biztosíthasán, de már jobban ki lehet használni tók az egyes közszolgáltatások. Véleményem szerint e megoldás a kapacitásokat... óriási előnye (és álláspontom szerint ez jelenti benne az újdonságot), hogy kistérségi szinten közösen végiggondolva kialakítható a közszolgáltatások egymásra épülő, hatékony rendszere, optimalizálni lehet az egyes kapacitásokat, a felszabaduló forrásokat pedig a szolgáltatási színvonal emelésére lehet fordítani, és lehet úgy működtetni a rendszert, hogy valamennyi résztvevő település, valamely területen érdemi szerepet kapjon, tehát összességében nyertese legyen az átalakulásnak. A rendszer újdonságát jelentette az is, hogy kistérségi szinten összekapcsolta az önkormányzati közszolgáltatások ellátását a területfejlesztéssel. Utalni kell arra, hogy a kistérség először a területfejlesztés intézményrendszerében jelent meg, de szakmai körökben hamar kialakult a közszolgáltatásokkal való összefüggés felismerése és közös intézmény létrehozásának lehetősége (azzal, hogy a többcélú kistérségi társulások ellátják a kistérségi területfejlesztési tanácsok funkcióit és nem kell két intézményt párhuzamosan működtetni). Rá kell arra is mutatni, hogy az önkormányzati rendszer átalakítási folyamatában optimálisabb lett volna, ha a többcélú kistérségi társulások létrehozását kötelezővé teszi a jogalkotó, ugyanis ez lehetővé tette volna a közvetlen hatáskör-telepítést és az egységesebb normatív finanszírozást. Az egyes közszolgáltatások átalakítása során országosan homogén rendszert lehetett volna kialakítani, melyben a többcélú kistérségi társulások biztosíthatták volna mindazon közszolgáltatásokat, melyre az egyes települések önállóan nem képesek. Mint ismeretes a kötelező változat nem kapta meg a szükséges támogatást a Parlamentben, ezért az önkéntes változat került bevezetésre. Ezzel nem biztosítható az országos lefedettség, az egyes kistérségek feladatellátása lényegesen eltérhet. Viszont

68




van ezen megoldásnak is számtalan pozitív hozadéka. Egyrészt pozitív és negatív ösztönzők alkalmazása nélkül nem működhetne hatékonyan a rendszer. Ez egyik oldalról rákényszeríttette az egyes ágazatokat arra, hogy teljesíthető szakmai követelmények megfogalmazásával mozdítsák el pozitív irányban a feladateállátási struktúrát. Másik oldalról az önkormányzatokat is rászorította a szakmai paraméterek felmérésére, illetve biztosítására, és ami még ennél fontosabb: a közös gondolkodásra, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartására, az innovációra, a térségi gondolkodásra (ez utóbbi az uniós források lehívhatósága érdekében rendkívül fontos).

4.4 A többcélú társulások megalakulásának tapasztalatai, a továbblépés lehetősége A megalakulás tapasztalatainak összegyűjtése érdekében a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok közreműködésével megkerestük a többcélú kistérségi társulásokat és az általuk küldött elemzések alapján az alábbiak szerint foglalhatók össze vázlatosan a működés jellemzői. A társulások száma intenzíven nőtt: a) 2004-es kormányrendelet hatására, b) törvény után, a normatív típusú támogatásnak köszönhetően, c) az ösztönzőrendszer folyamatos fejlesztésével. A létrehozatalhoz szükséges egyeztetések nem mentek könnyen, hiszen eltérő érdekeket kellett összeegyeztetni. A legkönnyebben tudtak megalakulni ott, ahol hagyománya volt a társulásoknak (pl.: területfejlesztési társulások alakultak át). Tagadhatatlanul az ösztönzőrendszernek volt a legnagyobb hatása, különösen a forráshiánnyal küszködő alacsony lélekszámú településeken értékelték pozitívan az új típusú együttműködését lehetőségét. Sok helyen elemzések nélkül is belevágtak, s tudatosan, fokozatosan alakul ki, egyre több helyen ismerik fel a szükségességet. Több területen érzékelhető a szakmai színvonal emelkedése. Több településen e társulás révén tekintették át először egy-egy közszolgáltatás ellátásának feltételeit. A szakmai feltételek szigorodása növeli a hatékonyságot, illetve a szakmaiságot. A társulás elsődlegesen szervezési egység, a konkrét feladatellátás inkább a mikrotérségekben történik. A jogi szabályozás rövid határidői (elsődlegesen finanszírozás, alkotmánybírósági kifogások) nehezítették az alakulást. A beérkezett vélemények alapján megfogalmazható, hogy a finanszírozásban stabilitást várnak, a jogi szabályozás ezen részét kell finomítani. A tervezhetőséget tartják a jövőben kívánatos, elérendő követelménynek.



69


A többcélú kistérségi társulás komplex jellegére tekintettel a társulási megállapodások előkészítésére sok időt és energiát fordítottak, hiszen igen eltérő érdekeket kellett összeegyeztetni. Leszögezhető, hogy a társulások tevékenységének bővítése, a kapcsolatok mélyítése is gondos előkészítést igényel. Ehhez szükség van közös jövőképre, a közös érdek megfogalmazására, precíz szakmai javaslat kidolgozására és gondos egyeztetésre, melynek során kialakítható az optimális, mindenki számára elfogadható megoldás és meggyőzhetők a kétkedők. Sok helyen nincs nagy múltja az együttműködésnek, nem alakult ki az érdekegyeztetés technikája, illetve nem terjed el a térségben való gondolkodás. A több közszolgáltatás biztosítására kiterjedő együttműködés nagy előnye, hogy a résztvevőknek tágabb mozgástere van az egyeztetés során (az egyik területen tett engedmények a másik tárgyalásakor érvényesíthetők). A megalakult többcélú kistérségi társulások döntő többsége nem az önállóság csorbításaként, hanem a lehetőségek bővüléseként élte meg az együttműködés első időszakát. A körzetesítéstől és a székhely település túlsúlyától való félelem is alaptalannak bizonyult. A gyakorlatban beigazolódott, hogy a többcélú kistérségi társulás elsősorban szervezési egység, a konkrét feladatellátás zöme az egyes településeken vagy mikrokörzetekben történik. A társulás előnye, hogy a meglévő intézményi kapacitásokat figyelembe véve együtt tudják kialakítani az adott szolgáltatás biztosításának feltételeit, és közösen tudják meghatározni a fejlesztésre szoruló, illetve az átalakítást igénylő intézményeket, területeket. E mellett számos olyan közszolgáltatást is biztosítani tudnak kistérségi keretek között, melyre önállóan nem voltak képesek. A székhelytelepülések a többcélú társulások megalakításának folyamatában még a látszatát is kerülni akarták annak, hogy plusz jogosítványokra tartanának igényt, tevékenységüket a közösségi érdek alá rendelték. A szervezésben és a feladatellátásban viszont a legtöbb helyen meghatározó szerepet vállaltak. Beigazolódott a Kttv. szabályozási megoldása, mely szerint az önkéntességen alapuló közös feladatellátást pénzügyi ösztönzőkkel szükséges erősíteni, és megfelelő szakmai követelmények támasztásával biztosítható a színvonal javítása és a hatékonyság. Másik oldalról azonban több megszívlelendő következtetés is levonható. A viszszajelzések egyértelművé tették, hogy az önkormányzatok többsége elsősorban az ösztönzőrendszer követelményeinek teljesíthetőségét mérlegelte, a gyorsan és könynyen teljesíthető megoldásokra koncentráltak. Ez alapvetően természetes, hiszen nem rendelkeznek megfelelő adatokkal a kistérségi intézményhálózatról, nincs kistérségi stratégia, melyben szerepelne az egyes közszolgáltatások ellátásának optimalizálása (szinte kivételesnek tekinthetők azon társulások, amelyek megfogalmazták alapvető célkitűzéseiket, és ennek megfelelően értékelték a pályázati feltételeket (pl. abai kistérség), a kialakítható munkamegosztást.

70




Szakmai véleményünk szerint a jövőre nézve megkerülhetetlen a jövőre nézve megkerülhetetlen a többcélú a többcélú társulások tevékenységében a tervezés, a közös jövőkép fel- társulások tevékenységében a tervezés, állítása, amely az adottságok számbavételén és a fejlesztés irányainak a közös jövőkép felállítása, amely az kijelölésén alapul, figyelembe véve az ésszerű munkamegosztást. adottságok számbavételén és a fejlesztés Olyan stratégiát kell kialakítani, amely a kistérség egészének irányainak kijelölésén alapul... komplex fejlődését biztosítja (közszolgáltatások, területfejlesztés, gazdaságfejlesztés stb.), optimalizálja az intézményi kapacitást, de minden település számára lehetőséget kínál (a felszabaduló középületek más célra történő hasznosítása stb.). Ez lehetővé teszi, hogy a kistérségi feladatellátás forrásait a leghatékonyabban lehessen felhasználni és hosszú távú, egyenletes fejlődést lehessen biztosítani. A többcélú kistérségi társulások számának intenzív növekedése – az, hogy lényegében kialakult az országos lefedettség – örvendetes, de ezek után a legfontosabb a rendszer stabilitása, az együttműködések elmélyítése. Ehhez kiszámítható, ösztönző jellegű finanszírozásra és a meglévő társulások módszertani segítésére van a legnagyobb szükség.

4.5 A többcélú kistérségi társulások szerepe az egyes szakpolitikai célkitűzések megvalósításában A többcélú kistérségi társulások kialakítási folyamatának első, intenzív szakasza lezárult. Ez magába foglalta a törvényi alapok megteremtését, az ösztönző rendszer szabályozását, illetve a társulások megalakítását. Önkéntes együttműködésről lévén szó, úgy vélem, hogy az alig kevesebb, mint három év, amely alatt teljes körűvé vált a rendszer, bíztató alapot teremt. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ebben jelentős szerepe volt a külön források biztosításának, ugyanakkor nincs ebben semmi kivetni való, hiszen ez teljesen megegyezik az Európában alkalmazott megoldásokkal. Az önkormányzatok között kialakított együttműködés elsősorban az ösztönzött feladatokra irányul, ugyanakkor már számos olyan elemre is kiterjed, melyek közös ellátását nem preferálja külön a költségvetés. Ez mindenképp bíztató, de csak a folyamat kezdetét jelenti, amely további erősítésre szorul ahhoz, hogy elmondhassuk, innen már nem fordítható vissza. Ez egyrészt jelenti az együttműködés elmélyítését, másrészt stabillá tételét, harmadrészt a kistérségi folyamatok tudatosságának, tervszerűségének erősítését. A közös feladatellátás egy részében minden önkormányzat részt vesz (jórészt finanszírozási feltételként megjelölt feladatokban), másokban azonban szűkebb a résztvevők köre, illetve koránt sem terjed ki minden olyan tevékenységre, melyek kistérségi szintű ellátása hatékonyabb, szakszerűbb. Így kijelölhetők a továbblépés alapvető irányai: a rendszer stabilizálása, az ösztönzött feladatok körének bővítése,



71


az egyes feladatok közös ellátásában résztvevők körének szélesítése, az ösztönzőrendszer finomítása, a kiszámíthatóság fokozása, a tudatosság, tervszerűség erősítése.

Mielőtt ezek közül utalnánk néhányra, indokolt felhívni a figyelmet néhány veszélyforrásra. Amíg a rendszer kialakításánál az ágazatok java része passzív magatartást tanúsított, mára szinte minden szakterület erős érdeklődést mutat. Ez kétség kívül pozitívabb, mint a kialakítást kísérő kivárás, ugyanakkor nem tekinthető „csodafegyvernek” a kistérségi társulás. Nem jelenti azt, hogy valamennyi ágazati gond megoldható a kistérségi feladatellátás megjelölésével. A többcélú kistérségi társulások keretében azok a feladatok oldhatók meg hatékonyan, szakszerűen, amelyek ellátása, illetve legalább szervezése kistérségi mérteket igényel. Az elmaradt ágazati reformokat nem pótolja a kistérségi feladatellátásra való utalás. Mit követel meg mindez az egyes szakpolitikáktól? Mindenekelőtt annak figyelembe vételét, hogy a többcélú kistérségi társulások rendszere önkéntes (a jogi szabályozás széles politikai konszenzussal változtatható, a kötelező társulás előírása kétség kívül jelentős előrelépést eredményezne, de addig a jelenlegi helyzetből lehet kiindulni), ezért a közös feladatellátást az egyes területeken pozitív és negatív ösztönzők egyidejű alkalmazásával lehet elérni. Ehhez minden egyes ágazati feladatrendszer sajátosságait át kell tekinteni, és azokat kell kiemelni, amelyek kistérségi feladatellátást igényelnek, megjelölve azokat a szakmai feltételeket, melyek elérése szükséges az ösztönző támogatás igénybe vételéhez, illetve amelyek nem teljesítése negatív következményekkel jár. A sport egyik oldalról hátrányos helyzetben van az előzőeket illetően, hiszen jellemző módon e területen az önkormányzati feladatellátás fakulUgyanakkor kifejezetten pozitív lehet, hogy tatív. Ugyanakkor kifejezetten pozitív lehet, hogy az önkormányzatok az önkormányzatok egyre nagyobb hányada egyre nagyobb hányada ismeri fel a sport társadalmi hatásait és más területekkel való kapcsolatrendszerét. A sporttörvény módosításáismeri fel a sport társadalmi hatásait és nak tervezetében már szerepel a kistérségi feladatellátás megjelemás területekkel való kapcsolatrendszerét. nítése és a források felhasználásánál is egyre több területen jelent előnyt a többcélú társulások keretében történő feladatellátás. A szakpolitika tehát abszolút pozitív módon elindult a kistérségi feladatellátás útján, megfogalmazta területét illető azon elemeket, amelyekben preferálja a közös feladatellátást. A kistérségi rendszer továbbfejlesztésének ez az egyik lényeges eleme: az egyes szakpolitikák kistérségi célkitűzéseinek megfogalmazása, illetve összehangolása a kapcsolódó ágazatok kistérségi célkitűzéseivel. A nemzeti sportstratégia már abban a szellemben készült, amely figyelembe veszi a sport társadalmi beágyazottságát, széles kapcsolatrendszerét, ez pedig jó alapot jelent arra, hogy kistérségi szinten is összehangolhatók legyenek az egyes ágazati célkitűzések. Feltétlenül indokolt kiemelni a rendszer továbbfejlesztésének elemei közül a tudatosság, tervszerűség fokozását. Ez kettős tevékenységet jelent. Szükséges hozzá az

72




átfogó ágazati célkitűzések megfogalmazása, továbbá a kistérségek egységes tervezési rendszerének kialakítása, a stratégiai gondolkodás erősítése. A kistérségi tervezés magába kell, hogy foglalja a területfejlesztés mellett a közszolgáltatások biztosításának megtervezését is, az egyes szakstratégiák egymásra építését. Ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a sportpolitika igen hamar felismerte ezt a tudatos tevékenységet és mind módszertani tevékenységgel, mind pedig ösztönző elemek működtetésével elő kívánja segíteni a kistérségi szintű sportstratégiák kimunkálását. Ez igen lényeges, hiszen a többcélú kistérségi társulások sokrétű tevékenysége gondos előrelátást igényel, a komplex jellegből következően az egyes részterületek egymásra épülnek. Lépéselőnybe kerülhetnek azon szakterületek, amelyek hamar felismerik a kistérségi feladatellátásban rejlő előnyöket (pl.: az oktatás azonnal megfogalmazta kistérségi célkitűzéseit, a kezdetektől alkalmazza az ösztönzőrendszert és már megjelentek a változás kedvező jelei), így a sportpolitika is profitálni tud a kistérségi feladatellátást jellemző pozitív változásokból. Fontos, hogy a szakterület folyamatosan figyelemmel kísérje és értékelje a többcélú kistérségi társulások tevékenységét a sport területén, a sportstratégiák kialakítását, azok megvalósítását. A pozitív példák, a jó gyakorlat megtalálása és széles körben történő terjesztése jelentős mértékben képes erősíteni a közös feladatellátást. Lényeges hogy olyan ösztönzőrendszer kerüljön kialakításra, Lényeges hogy olyan ösztönzőrendszer kerülamely biztosítja a közös feladatellátást, megjelöli az elérni kívánt jön kialakításra, amely biztosítja eredményt, ugyanakkor figyelembe veszi a kitűzött cél realitását. a közös feladatellátást, megjelöli az elérni Önkéntes társulásról lévén szó, a helyhatóságok érdekeltségét kívánt eredményt, ugyanakkor figyelembe meg kell teremteni ebben a folyamatban, azon ágazatokban me- veszi a kitűzött cél realitását. lyeket a fakultatív feladatellátás jellemez, ez kiemelten fontos.



73




5.

Tervezési, módszertani szempontok a kistérségi önkormányzati többcélú társulások sportstratégiájának elkészítéséhez Dr. Németh Jenő



A

Az Államreform Operatív Program a közigazgatásra vonatkozóan, többek között három kiemelt szempontot fogalmaz meg. Legyen eredményes, legyen a helyi közösség igényeihez igazodó és legyen elhivatott a közjó biztosítása iránt. A fenti célok megvalósítása a helyi önkormányzati rendszer fejlesztésében új típusú, jól tervezett, mérethatékonysági kritériumot is tartalmazó A szétaprózott önkormányzati rendszerben struktúrában biztosítható. A szétaprózott önkormányzati rendszerben a szakpolitikai, így a sportszolgáltatások tervezését, szera sport- szolgáltatások tervezését, szervezését differenciáltan, több települést ellátni vezését is differenciáltan, több települést ellátni képes térségi, mikrotérségi központokra, illetve kistérségi szintekre célszerű képes térségi központokra, illetve kistérségi koncentrálni. Cél az, hogy megerősödjön a kistérségi társulások szintre célszerű koncentrálni. döntéselőkészítési szerepe és felelőssége a több települést, a kistérséget érintő ügyekben. Az Államreform Operatív Program szerint minden többcélú kistérségi társulás számára lehetővé kell tenni és ösztönözni, a közszolgáltatási feladatok hatékony, jó minőségű ellátását biztosító stratégiai és A közszolgáltatások korszerűsítésénél egyéb tervek elkészítését. Sőt, indokolt esetben a tervek megléte, a helyi igényekhez és rendszerépítési köveilletve a tervekben foglaltak szerinti teljesítés előfeltétele lehet telményekhez kell igazodnia. más operatív programokból történő közigazgatási szolgáltatást fejlesztő finanszírozásának. A területi stratégiai tervezés a közösségi beavatkozás azon A területi stratégiai tervezés a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy térség módja, amikor egy térség jövőbeli fejlődését az eléréshez szükjövőbeli fejlődését a reális célok, cselekvések séges cselekvések, és azok rendszerének segítségével határozzuk meg. Mindehhez alapot ad egy elvi koncepciórendszer (fejlődési segítségével határozzuk meg. modell, meghatározott célok), a megfelelő információk megléte és szakszerű rendszerezése. A sportstratégia olyan koncepció, illetve terv, amely a benne megjelölt cél elérése érdekében végzendő tevékenység végrehajtásának útját, módját is megszabja, és a közreműködők munkáját is koordinálja. A stratégiaalkotás határozott szakpolitikai elkötelezettséget igényel, nem azonosítható technokrata módon elkészített tervekkel és koncepciókkal. A stratégiai tervezés olyan cselekvésorientált stratégia, amely képes meghatározni a célt és a cél eléréséhez szükséges lé-

76

Dr. Németh Jenő



péseket. Választ ad a változó külső környezet kihívásaira, alkalmat ad a tervezési folyamat folyamatos megújulására. Jellemzően középtávra tervez (4-7 év), különös figyelmet fordít a középtávú eredmények felmutatására. A kistérségi sportstratégia a reális célkitűzések terepe, amely a le- A kistérségi sportstratégia a reális és tudahetőségekre épül és eszközeiben, módszereiben igazodik a helyi tosan megfogalmazott célkitűzések terepe. sajátosságokhoz. A feladatellátásban a kistérség valamennyi szereplőjére számít, figyelembe véve a funkcionális munkamegosztásban rejlő előnyöket. A stratégiai tervezés kistérséget átfogó stratégiai szemlélete az állandó mobilitáson, a változásorientált fejlesztésen keresztül fogható meg leginkább. A mai körülmények között a területi közigazgatási rendszer állandó mozgásban van, így a helyi sporttársadalom megújítása is csak úgy lehetséges, ha a szakmai fejlesztések, működési formák nem a folyamatokat követik, hanem azokat alakítják, megújításra késztetik, az újszerű szervezeti, szervezési kombinációinak alkalmazását kényszerítik ki. Így a belső adottságok, és a külső környezet alakulásának rendszeres követésével lehetővé válik a kistérségi sportigazgatás folyamatainak aktív alakítása. Hazánk kistérségei az európai közigazgatási tér részét képezik, ezért a terve- Hazánk kistérségei az európai közigazzés módszertana azokban a tárgykörökben is közelit az EU gyakor- gatási tér részét képezik, ezért a tervezés latához, melyben az unió közvetlen támogatást nem biztosít. Az módszertana azokban a tárgykörökben is Európai Unió tervezési technikája a programozás. A programo- közelit az EU gyakorlatához... zás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamatot jelent, amelyet több szakaszban valósítanak meg a közösség és a tagállamok együttes fellépésének több éves keretben történő végrehajtása érdekében. Az unió szintjén alkalmazott szakpolitikák, programok, projektek közös jellemzője az, hogy egységes tervezési tematika alapján jönnek létre.

5.1. A tervezés struktúrája A célok és a rendelkezésre álló források (adottságok, lehetőségek, veszélyek) függvényében kialakul a stratégia. Prioritások kialakítása (ezek a többi intézkedés megvalósítását elősegítő, fontos intézkedések), melyek a stratégia hatékony megvalósítását biztosítják. További feltételek, az intézkedések rendszerének meghatározása, és a pénzügyi források hozzárendelése. Programkiegészítő dokumentum (a programok, projekt, pályázat szintű konkretizálása. pályázatok kiválasztása, elfogadása, monitoring). Ez a programozási folyamatnak az elméleti alapja, amelybe a kistérségeknek bele kell illeszteniük saját tevékenységüket. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminőségét, egészségi állapotát, a legkisebb állami forrás felhasználásával javítsa. Fejlődésre, fejlesztésre és minőségi munkára csak megfelelően edzett, tetterős társadalom, csoport, egyén képes. Általános vélemény, hogy a fentieket leghatékonyabban az aktív sportolás révén érhetjük el.

Tervezési, módszertani szempontok a kistérségi önkormányzati többcélú társulások sportstratégiájának elkészítéséhez


77


Tudományos kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a sport, életünk elidegeníthetetlen tevékenysége, amely a leginkább támogatásra érdemes, és támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére hatékony megoldásokat kínál. A mindenkori helyi közösségeknek, a gazdaság szereplőinek és a társadalmi folyamatok irányítóinak, résztvevőinek nem szabad kihasználatlanul hagyni a sportban rejlő lehetőségeket. Tény, hogy a sport – szocializációs, kulturális, gazdasági, nevelési és egyéb (pl.: egészségmegőrző) – funkciói révén a legjobb eredmények elA többcélú kistérségi társulások számára ösztönözni kell, a közszolgáltatási felada- érésére akár minimális források felhasználásával is képes. Ennek tok hatékony, jó minőségű ellátását biztosító megfelelően a helyi stratégia megalkotóinak is az a legfontosabb célkitűzése, hogy a sport legyen mindenki szenvedélye. stratégiai és egyéb tervek elkészítését.

5.1.1 A kistérségi sporttevékenység jogi környezete A Magyar Köztársaság Alkotmánya alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőknek a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élőknek a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja – többek közt – a rendszeres testedzés biztosításának lehetősége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció)

fontos eszköze. Az alkotmányos joghoz kapcsolódóan célszerű a sportot mint általános emberi tevékenységet meghatározni. A sport olyan koncentrált, jelentős emberi tevékenység, amely a fizikai edzettséggel az egyén lelki-szellemi minőségét javítja, emeli a személyes és kollektív tudatállapotokat. A testkultúra nem csak mozgás, játék, és sportműveltség, hanem minden ember általános kultúrájának alapvető és szerves része. A mai korszerű társadalmakban a versenysport a globális tudásgazdaság egyik vezető eleme, és profittermelő húzóágazata, amely gyakran elszakad a sport univerzális eszményeitől, céljaitól. A globális versenysportgazdaság ugyan a nyereséget csak töredékesen forgatja vissza a közösségi sportba, ám az ennek ellenére – vagy ettől függetlenül – a polgári öntevékenység és önfejlesztés egyik kiemelt területévé vált. A lokális, így a kistér... a kistérségi tudástársadalomban, s annak ségi tudástársadalomban, s annak átalakuló munka- és szabadidő kultúrájában a közösségi sport és a szabadidős sportolási tevéátalakuló munka- és szabadidő kultúkenység új értelmet és új távlatokat kap. rájában a közösségi sport és szabadidős Az alkotmányos szabályozásból adódóan a helyi önkormánysportolási tevékenység új értelmet és új zatokról szóló törvény, a települési önkormányzat feladataként távlatokat kap. határozza meg, a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását részben szervezését. A céltudatos gondoskodás, a sportolás lehetőségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását. A törvény a változó kor követelmé-

78

Dr. Németh Jenő



nyeihez igazodva többször módosult, illetve változott. Törvény határozza meg a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, mely az alábbiakról rendelkezik: (1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú céljaira: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) a fentiek célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, civil és egyéb szervekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát, képező sportlétesítményeket, A helyi önkormányzatokról szóló törvény, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység a települési önkormányzat feladataként gyakorlásának feltételeit. határozza meg a helyi közszolgáltatások (2) A helyi önkormányzat biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök körében a sport támogatását és szervezését. működéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fővárosi) önkormányzat a sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsola- Az önkormányzatok a közszolgáltatások, tokban, így a sportigazgatás legfontosabb stratégiai e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő te- partnerei, a helyi és térségi sportmozgalom rületi feladatokat, alappillérei, tartóoszlopai. f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgás-gazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (5) A törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. (6) Az önkormányzat maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A kistérség önkormányzatai a sporttal (7) Közoktatásról szóló törvény szerint a gyermeknek, a tanulóknak joga, kapcsolatos feladataik hatékonyabb, célszehogy nevelési, illetőleg a nevelési-oktatási intézményben biztonságosan és rűbb megoldása érdekében hozták létre egészséges környezetben neveljék és oktassák: a szabadidő, a testmozgás a többcélú kistérségi társulásokat. beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki iskolai tanulmányi rendjét. A törvény előírja a kötelezően ellátandó intézményi feladatok között, a tanórán kívüli foglalkozások tervezésénél, az iskolai sportkör kötelezőségét és a mindennapos testedzés biztosítását. a). A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.



79


b). A tanórán kívüli foglalkozások szervezésével az iskolai sportkör, a házi bajnokságok, az iskolák közötti versenyek, bajnokságok kötelezőségét írja elő az intézményvezetés részére a diáksport területén. A sportról szóló törvény részletezi és összefoglalja és a sport hosszú távú feladatat. Fejlesztési koncepciójára való figyelemmel határozza meg a helyi önkormányzatok feladatait: a helyi sportfejlesztési koncepció megalkotását és annak megvalósításáról történő gondoskodást; a sportkoncepcióban megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel történő együttműködést; az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartását és működtetését; az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási feltételeinek megteremtését.

5.2 A közszolgáltatások kistérségi rendszere A jogi szabályozási környezet mutatja, hogy az önkormányzatok a közszolgáltatások, így a sportigazgatás legfontosabb stratégiai partnerei, a helyi és térségi sportmozgalom alappillérei, tartóoszlopai. A sport mozgalom területén a települési önkormányzatok új típusú, horizontális és vertikális komplex együttműködési formákat honosítanak meg. A kistérség önkormányzatai (többek között) a sporttal kapcsolatos feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében hozták létre a többcélú kistérségi társulásukat. E témakörben meghatározzák azt a legcélszerűbb szervezeti formát, melyben a sporttevékenységet az egyéb szervekkel koordinálva gyakorolják. A helyi sportfeladatokat és hatásköröket a központi jogszabályok (törvény, rendelet, határozat), illetve a települési önkormányzatok rendeletei és a többcélú társulás határozatai tartalmazzák. A helyi közigazgatási rendszer (kistérségi-települési) változásának hatása alapvetően érinti a közszolgáltatások körében a sporttevékenységet. Különösképpen; a sportigazgatás (vertikális és horizontális) szervezeti rendszerét, a kistérségi, települési menedzsmenten belüli testületi, tervező, döntéshozó struktúrát, munkaszervezeti, szolgáltató központú megoldásokat, egyesületi, szakosztályi alkalmazkodási módszereket, új finanszírozási formákat. A kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, a régió és megye határokat át nem lépő rendszer. A települések olyan együttese, melyek között többirányú, részben jogilag is szabályozott kapcsolatok Az új típusú társulásos feladatrendszer funkcionálnak. A kistérség, mint közigazgatási egység jog által következtében a kistérségbe tartozó telemeghatározott, másrészt önszerveződésre alapozott funkciókat pülések együttesen biztosítják a fejlesztéslát el. Térségi tervezést végez. A kistérség centrum települése vátervezés és a közszolgáltatás-szervezés ros (kivételesen nagyközség). hatékonyságát és minőségi szempontjait.

80

Dr. Németh Jenő



A kistérségen belül mikrokörzetek kialakíthatók, úgy államigazgatási, mint közszolgáltatási feladatok (így a sport feladatok) ellátására. A kistérség önszerveződő, tervezési, ellátási szint, fontos szerepet tölt be a helyi társadalom szervezésében. A kistérségbe tartozó települések együttesen alkotják és biztosítják a fejlesztéstervezés és a közszolgáltatás-szervezés hatékonysági és minőségi szempontjait. A kistérséget szervező menedzsmentnek tisztázni kell kistérségük rendeltetését, a különböző funkciókat, a helyi sporttársadalom kiegyensúlyozott érdekében. A kistérségi sportstratégiai szerkezetnek a fentiekhez kell tervezésmódszertani kapaszkodókat biztosítani. Az állam (önkormányzatok) feladata az állampolgárok testneveléshez, sportoláshoz való jogának közérdekből történő elősegítése és az ezt szolgáló civil szervezetek támogatása, a sport területén a piaci viszonyok erősítése. A testnevelés és a sport részterületei – az óvodai testneveléstől a versenysportig – egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek. Bármelyik részterület fejlesztése vagy elhanyagolása jelentősen kihat a testkultúra egészére. A sport szempontjából lényeges ágazatok (pl. oktatás, egészségügy, turisztika) területén bekövetkezett, illetve tervezett változások kistérségi elemei egyrészt bővítik a sport lehetőségeit (pl. kistérségi iskolák), másrészt új kihívásokat jelentenek (pl. intézmények átalakítása).

5.3 A kistérség sporttradícióinak és sport mozgalmának helyzetértékelése A sportstratégia készítése – mint az előzőekből is következiktöbb szakaszos folyamaton keresztül valósítható meg. A tervezés A tervezés a konkrét helyzetkép feltárásáa konkrét helyzetkép feltárásával kezdődik. A helyzetfeltárásnak val kezdődik. érinteni kell minden olyan tényezőt, amely kiindulópontként szolgál a stratégia megfogalmazhatóságához. Ezért a feladat, hogy a kistérségi sportmozgalom működésére és fejlesztésére ható összes külső és belső tényezőt elemezze és ezek alapján, átfogó helyzetképet fogalmazzon meg az alábbi szerkezetben: 1. Történeti összefoglalás 2. Sportszervezetek és intézményrendszer 3. Sporttal kapcsolatos szervezetek, tevékenységi irányok bemutatása 4. Önkormányzatok által fenntartott oktatási intézmények 5. Egyéb oktatási, művelődési, szabadidős intézmények 6. Kiemelkedő, tradicionális és új típusú rendezvények 7. Nemzetközi kapcsolatrendszer 8. Sportlétesítmény-rendszer 9. A helyzetelemzéshez kapcsolódó függelékek (pl. a legfontosabb statisztikai adatok) 10. SWOT- és V-analízis



81


5.4 A kistérségek sportja, jövőképének koncepcionálása A közigazgatás térségi rendszerének kiépítési körülményei, feltételei az elmúlt évek során lényegesen megváltoztak. Új típusú társuláson alapuló feladatrendszer, illetve intézményi, együttműködési struktúrák jöttek létre. Ma már értékelhető támpontok vannak a többcélú kistérségi társulási rendszer működéséről. E működés tapasztalatai úgy a helyi tervezés, mint a központi támogatás és szabályozás szempontjából kiemelkedően fontossá vált. Megváltoztak helyben is a térségi rendszer kiépítésének politikai, gazdasági, társadalmi feltételei (a konvergenciaprogram hatása, az államreform operatív programjának következménye stb.). Az államreform alapvető célja a kistérségi társadalmat érintően az, hogy javuljon a társadalmi eredmény, ezen belül a közszolgálatiság, érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Erősödjön a helyi társadalmi kohézió, biztosítható legyen a közszolgáltatási folyamatok megújítása, a szervezet és intézményfejlesztés, az emberi erőforrások minőségének javítása. A változó helyi társadalmi (sporttársadalmi) közigazgatási, gazdasági feltételeknél kiemelt átalakulást kísérő célok: a demokratizmus, partnerség, szakszerűség, hatékonyság, tervszerűség biztosítása. A civilszféra és a gazdasági szereplők, valamint a közfunkciók kapcsolatában erősíteni kell az önszerveződést. Az ágazati reformok is alapvető hatással lesznek a kistérségi Az ágazati reformok is alapvető hatással lesznek a kistérségi-települési sportfunkci- települési sportfunkcióra, ezért biztosítani szükséges az illeszóra, ezért biztosítani szükséges az illeszke- kedést más ágazati stratégiákhoz (oktatás, egészségügy, vidékfejlesztés stb.). A strukturális változások miatt a helyi közigazgatás, dést más ágazati stratégiákhoz... ezen belül a közszolgáltatások súlypontjai áthelyeződnek (kistérség, székhelytelepülés, mikrotérség). A helyi (kistérségi települési) önkormányzati képesség kialakulása a sporttevékenységre is alapvető hatással lesz. Az államreform program célként kiemeli: a jövőben a helyi társadalmi állapotból kell levezetni az önkormányzati és az önkormányzati kapcsolatokat érintő ágazati célokat, eszközöket. A változási folyamathoz kapcsolódik az intelligens sportrégió és az intelligens sport kistérség fogalma és fokozatosan kiépülő szerkezete. A cél nem más, mint a kistérség specifikus jellemzőit figyelembe véve elérhetővé tegye a sport számára a tudás társadalmi vívmányait, az információs társadalom lehetőségeit. Alapvető cél az, hogy a helyi tudástársadalom kiépítésének folyamatában megfelelő hangsúlyt kapjon a stratégiai menedzsment. Az ágazatok közötti párhuzamos tervezést, fejlesztést fel kell váltania a helyi szakpolitikák közötti egyeztetésnek, együttműködésnek. A szakpolitikák (a sport szakpolitika is) váljanak a kistérségi település és térségfejlesztés egyeztetett részévé. Az új követelményeknek megfelelően át kell alakítani a szervezeti és az intézményrendszert. A szakpolitikai fejlesztéseket szolgáló változásokat, több települést ellátni képes településekre (mikrotérségekre), illetve kistérségi szintre kell koncentrálni.

82

Dr. Németh Jenő



A készítendő helyi sportkoncepció általános célja, a mindennapos testmozgás (sportoló nemzet program) megvalósulásának elősegítése. Célszerű lenne, ha a térségekben is megvalósulna az élethosszig tartó sportolás, az Európai Unió irányelvéhez hasonlóan. A sport területén is terjedjen el a szolgáltatás központú szemlélet, alakuljon ki minél jobb minőségi kínálat mind a versenysport, mind a rekreációs sport területén, ezáltal aki sportolni szeretne, találja meg a lehetőségek széles választékát. Ehhez szükséges a sportlétesítmények fejlesztése, és a sportolni vágyók számára a minél jobb hozzáférés biztosítása. Egy tudatos fejlesztéspolitikával folyamatosan alkalmassá kell tenni sportlétesítményeinket a kitűzött célok elősegítésére, megvalósulására, mindenkor kiemelt figyelemmel az esélyegyenlőségre, a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeinek elősegítésére is. Mindezek eredményeként a mozgásszegény életmódból fakadó költségek csökkenhetnek, s ez hozzájárulhat lokális szinten is az általános teljesítőképesség fellendüléshez. A helyileg kidolgozandó sportkoncepció a nemzetközi gya- A helyileg kidolgozandó sportkoncepció korlat alapján megvalósuló stratégiai tervezést is jelent, amelynek a nemzetközi gyakorlat alapján megvalóa legfontosabb lépései: suló stratégiai tervezést is jelent... Fejlesztési hipotézis felállítása: a résztvevők fejlesztési elképzeléseinek összegyűjtése, előzetes jövőkép, elvárások felvázolása; Soktényezős helyzetelemzés: adatok és értékelő megállapítások a térség és a települések sporttal kapcsolatos környezeti, társadalmi, gazdasági, tudásbeli állapotáról, az eddigi tapasztalatokról, beleértve a korábbi fejlesztési stratégiák, programok és azok eredményeinek értékelését is. Fontos az összehasonlítás a szomszédos térségekkel, a megyei, regionális, országos helyzettel és tendenciákkal. Érintettek elemzése: azoknak a helyi szereplőknek, partnereknek (intézményeknek, szervezeteknek és személyeknek) a számba vétele, akiket a sport helyzetelemzésében feltárt problémák leginkább érintenek, illetve akiknek szerepük lehet azok megoldásában. Az elemzés azonosítja, az érintett csoportokat, meghatározza a programnak a különböző (cél) csoportokra gyakorolt várható hatásait, azonosítja a meglévő és potenciális konfliktusokat, illetve megfelelő tevékenységeket tervez ezek kiküszöbölésére. A sport helyzetelemzéshez kapcsolódó stratégiai elemzési esz- A sport helyzetelemzéshez kapcsolódó straközök: tégiai elemzési eszközök SWOT- és V-elemzés: a helyzetelemzés alapján a térség belső erősségeinek és gyengeségeinek, és a külső környezetből fakadó lehetőségek és veszélyek feltárása a helyi résztvevők által. Fontos, hogy a SWOT megállapításai a helyzetelemzésre támaszkodjanak. Problémafa, célfa összeállítása: a helyzetelemzés és a stratégia közötti kapcsolat megteremtésére alkalmazható olyan vizuális tervező-elemző módszer, amely segíti egy kiinduló negatív helyzet hatásait és problémáit ok-okozati összefüggéseiben feltárni, a gyökér-problémákat azonosítani (problémafa), majd ezeket célokká átfordítani és meghatározni a legfontosabb tevékenységeket (célfa).



83


Forgatókönyvek: a térség fejlődésének lehetséges forgatókönyvei, „alternatívái”, lehetséges kimenetelei; Jövőképalkotás: a helyi szereplők közös, a közösség értékrendjének és a realitásoknak megfelelő elképzelése a térség sportjának jövőjéről, az elérni kívánt állapotról, amely a térségi stratégia alapja lesz, s amelyet aztán második lépésben szembesítenek a térségen túli tágabb tér (regionális és nemzeti sportjövőkép) kihívásaival és követelményeivel. Ez mindenekelőtt a hosszú távú, jövőképet jelenti. Átfogó sportcélok és -részcélok megfogalmazása, célpiramisba szervezése. Itt alkalmazható módszer a logikai keretmátrix, amely logikus ok-okozati kapcsolatba rendezi a célokat, választ tud adni az egyes célok egymáshoz való viszonyára, a célok közti kapcsolatokra. Stratégiaalkotás: a helyzetelemzésből, a kihívások elemzéséből, a kapcsolódó stratégiai elemzésekből és a hosszú távú jövőképből kiindulva, valamint a lehetséges és optimális forgatókönyveket figyelembe véve és az alternatív stratégiai megoldások közül választva a stratégia felépítése.

A sportstratégia (a sport tevékenysége révén) a magyar nemzet állampolgárai életminőségének, egészségügyi állapotának, társadalmi kapcsolatainak javítását szolgálja. A helyi államigazgatási, önkormányzati szervek elősegítik a sportstratégiában elfogadott célkitűzések és azokhoz rendelt koncepciók helyi adaptációját, e szakterületen egy követhető jövőkép kialakítását. A helyi önkormányzati és civil közösség, a stratégiai tervezés, (általában a tervezési mechanizmusok révén) fogalmazza meg, fogadja el a helyi sporttevékenység társadalmi, gazdasági szerepét, irányait. Történetesen: a fizikai és mentális magatartásban, a nevelés, a családi és társadalmi kötelékek területén, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásában, és a sport üzleti funkciójánál. A kistérségi sportstratégia kiemelt szakterületei, céljai, és megvalósítása, kapcsolódik az országos, térségi (regionális, megyei) célokhoz: a sport szervezeti rendszere, a diáksport, szabadidősport, versenysport, utánpótlás-nevelés, létesítményfejlesztés és a finanszírozás területén. A sportstratégia kialakítása során a helyi információs társadaA sportstratégia kialakítása során a helyi lom és a sporttevékenység összefüggéseit figyelembe kell venni. információs társadalom és a sporttevékenység összefüggéseit figyelembe kell venni. Az információs társadalom alapvető erőforrása az információs és kommunikációs technológia széleskörű alkalmazása és az ehhez kapcsolódó egyéni és közösségi informatikai tudás. A kistérségi informatikai stratégiának részét kell, hogy képezze, a sporttevékenységgel kapcsolatos informatikai rendszerépítés céljai. A céloknak megfelelően fel kell térképezni a kapcsolatrendszereket, meg kell jelölni a hangsúlyos sportszolgáltatási területeket, sportigazgatási funkciókat.

A sportstratégia (a sport tevékenysége révén) a magyar nemzet állampolgárai életminőségének, egészségügyi állapotának, társadalmi kapcsolatainak javítását szolgálja.

84

Dr. Németh Jenő



Az elkészített sportstratégia alapján: Fejlesztési programok megfogalmazása a célokhoz és a részcélokhoz kapcsolódva, amelyeket most már alapvetően intézkedéseknek neveznek. Végrehajtási feltételrendszer kidolgozása: az ütemezés, az eszköz- és intézményrendszer, az indikátorok és a monitoringrendszer rögzítése. Operatív tervezés és projektek tervezése: intézkedési terv, közszolgáltatások programja, fejlesztési projektek kidolgozása. Igazodva az uniós programozási folyamatban is alkalmazott módszertanhoz: specifikus célok; megvalósítás módja, tevékenységek, térségi preferenciák; célcsoportok, kedvezményezettek; jogosultsági kritériumok, indikátorok; finanszírozás forrásai; végrehajtásért felelős szervezet; horizontális alapelvek érvényesítése területén. A fenti metodika szerinti térségi tervezés végeredménye egy egységes kistérségi sportstratégia lesz, amely szerkezetében magában foglalja a tervezés követelményeinek is megfelelő területfejlesztéshez kapcsolódó stratégiát.

A stratégiai tervezés fontos jellemzője, nemcsak egy tervdo- A stratégiai tervezés a tervezési mechanizkumentum előállítása, hanem egy visszacsatolásokkal működő musok révén alakítja ki a sporttevékenység folyamatos programozás elindítása. Ehhez biztosítani kell a to- szerepét, irányait. vábbi szükséges eszközöket, lépéseket: Helyi szereplők, emberek bevonása: workshopokon, tematikus munkacsoportok létrehozásával folyamatos részvétel a programalkotásban. Folyamatos kommunikáció: kommunikációs terv készítése, az érintettek megfelelő szintű és kommunikációs eszközökkel történő megszólítása, folyamatos informálás. Szükséges szakértők bevonása a stratégia készítés folyamatába. A tervezési szakértők részvétele a térségi tervezés valamennyi fázisában szükséges. Két feladatuk van: konkrét szakértői munka valamely anyagrész javaslati és végleges kidolgozásában, illetve a helyi szereplők részvételével történő munkafázisok irányítása, segítése. Szakági szakértők részvétele a program operatív munkarészeinek (operatív program, projektek) speciális ágazati részeinek kidolgozása kapcsán, illetve a munkarészeinek kidolgozásában fontosak. A partnerségnek a térségi tervezésben is két szintje van (a partnerségnél alapvetően fontos a racionalitás felmérése, az érintettség, a hasznosság pontos meghatározása). Horizontális partnerség: a térségi szereplők bevonása. A helyi részvételre építő térségi tervezésben a hagyományos szakértői tervezés mellett számos munkafázist (SWOT, jövőképalkotás, fejlesztési célok meghatározása) lényegében a helyi szereplők készítik el, így a programot jelentős mértékben ők alakítják. Aktivitásuk így a program minőségét is alapvetően befolyásolja. A helyi szereplők közül a helyi civil szervezetek vezetői, meghatározó vállalkozók, különböző szakági intézmények vezetői megkerülhetetlenek.



85


Vertikális partnerség: a tervezésben és a fejlesztésben jogosítványokkal bíró megyei, regionális, országos sportintézmények (megyei önkormányzat, megyei és regionális szakszövetségi, minisztériumi), illetve a szakági intézmények, szakértői intézetek, tanácsadó csoportok részvétele jelentős.

5.5 A kistérség (kiemelt) sportfunkciói A mai gyakorlatunkban nem megfelelően kapcsolódik össze a sport, a test rendszeres edzése, a szellemi képzéssel, a kikapcsolódással, a tudatos kultúrálódással, a mentális fejlesztéssel. Nincs meg a szükséges összefüggésrendszer a rekreációs célú sport, a szabadidősport és a tudástársadalom, az információs társadalom között. Ezeknek a területeknek a jövőben szervesen illeszkedniük kell egymáshoz. Az állami, önkormányzati források katalizátor szerepe mindaddig nehezen tud érvényesülni – így megtakarítások is nehezen érhetők el – ameddig nincs megfelelő modell a kapcsolódó területek, illetve a szabadidő-gazdaság területén a magántőkével történő hatékony együttműködésre, és a civil szervezetek nincsenek kellőképpen bekapcsolva a fontos társadalmi célok elérésébe. A külön-külön ösztönzött, illetve támogatott tevékenységek sokszor párhuzamosan kis hatékonysággal működnek, így a finanszírozás sokszor mozaikszerű, elaprózódó. Gyenge a forráskoordináció. A kiegyensúlyozott térségi fejlesztésekhez szükséges a városok és környezetük, a társ kistérségek, integrált mikrotérséget érintő programok közötti élő kapcsolat megteremtése. Újra kell gondolni a mikrotérségek rendeltetését sportfunkcióit. A szabadidő-gazdaság erre is lehetőséget nyújthat. A horizontális együttműködések jelenleg nem elég erősek, pedig a regionális, mikro-térségi együttműködések ezt fokozottan igényelnék. Nincsenek meg a szinergiákat kihasználó programok, komplex szaktudások, specifikus, ugyanakkor mobilan átalakítható közösségi terek, létesítmények, a szabadidőeltöltése feltételeként. A sporttevékenység az aktív turizmusra épülő komplex turisztikai termékek kialakításával egyidejűleg a turisztikai szolgáltaA közigazgatás strukturális változásai tások kínálatával is bővül. A magyarországi turizmus elsősorban miatt újra kell gondolni a kistérségek, egyes kiemelt helyekre koncentrálódik. mikro-térségek sportfunkcióit. A turisztikai szempontból kevésbé frekventált régiók fejlesztési irányainak meghatározásakor, a sport által kínált lehetőségeket minden esetben figyelembe kell venni. Ilyen lehetőséget jelenthet például, az élményfürdőkhöz köthető strandsportok, a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, valamint a lovas turizmus fejlesztése

86

Dr. Németh Jenő



5.5.1 Önkormányzati nevelési, oktatási intézmények, diáksport Az ifjúság számára az iskolai sporttevékenység az egész életre Az ifjúság számára az iskolai sportteszóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen le- vékenység az egész életre szóló szokások hetősége. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem olyan kialakításának egyszeri, megismételhetetlen terület, amely egyensúlyt teremt a szellemi és fizikai képzés kö- lehetősége. zött, ami az egyén harmonikus fejlődését biztosítja és életmódját is formálja. Olyan nevelési lehetőségeket tartalmaz, mint a nemzeti öntudat erősítése, a közösséghez való tartozás érzése, reális értékrend kialakítása, munka és teljesítmény összefüggése, a konfliktus, a siker és a kudarc kezelése, a fair play szabályainak betartása stb. Az iskolai testnevelés széleskörű sportpedagógiai kihasználása kiemelt cél és feladat. A diáksport célja a tanórán kívüli, intézményi kereteken belül, megfelelő szakmai irányítással szervezett, rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése az iskola tanulói részére. Ennek érdekében szerveződnek a különböző iskolai sportcsoportok, ahol a tanulók nemcsak az érdeklődésüknek megfelelő sportolási lehetőséghez jutnak, de felkészülhetnek a diákolimpiai versenyeken való eredményes szereplésre is. Tehát, a diáksport kettős célt szolgál: az eredményességet és a rendszeresen sportoló gyermekek s fiatalok létszámának emelését. Az iskolai, tanórai és tanórán kívüli testnevelés rendszeressége és minősége az önkormányzat részéről csak az iskola igazgatóján kérhető számon, ezért az iskola igazgatója egy személyben felelős az alábbiak megvalósításáért: a megfelelő számú, és a kistérségi, települési koncepcióban kiemelten kezelt célok iránt elkötelezett szakemberek alkalmazásáért; a testnevelő tanárok továbbképzéseken történő részvételének elrendeléséért; a testnevelési órák szakszerű, pontos megtartásáért, az alapsportágak pedagógiai programba történő beépítéséért (atlétika, labdajátékok, torna, úszás); a gyógytestnevelés intézményi megszervezéséért, szakképzett tanár biztosításáért (kiemelkedő jelentősége van a kistérségi foglalkoztatásnak ezen a téren); a mindennapos testmozgás lehetőségeinek megteremtéséért, tanórán kívüli tömegsport foglalkozások keretében, házibajnokságok és iskolák közti városi bajnokságok, sportnapok megrendezéséért; az iskolai sportkör működtetéséért; a tanuszodában biztosított időkeret szakszerű kihasználásáért és az úszásoktatásért; a diákolimpia felmenő rendszerű versenyein való intézményi részvételért; az egyesületekkel való együttműködésért, a tehetséges tanulók egyesületekbe, szakosztályokba történő irányításáért; a sportcélokra kapott támogatás célzott felhasználásáért; a pályázati lehetőségek figyelemmel kiséréséért, pályázatok benyújtásáért. A kistérségekben a jövőben különös feladatot kap az iskolaigazgatók munkaközössége, amelynek keretében az iskolai testnevelés és sporttevékenység szakmai és tárgyi



87


feltételeit közösen tervezni és működtetni lehet. Várható az is, hogy a komplex társulási tevékenység révén, összetettebb intézményi struktúrák jönnek létre, ezért az igazgatói feladatokat és felelőséget, ennek birtokában kell stratégiailag is meghatározni. Az önkormányzatok a sportstratégiában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében (pályázati úton elnyerhető) motivációs támogatást nyújthatnak, többek között a sporteseményeken résztvevő gyermekek létszáma, az iskolai, diákolimpiai és szövetségi versenyeken való részvétel és eredményesség, és a sportegyesületekkel való minél szorosabb együttműködés érdekében. A pénzügyi megoldások tisztázása, a feladatok, és finanszírozási források elhatárolása szükséges, a diákolimpiai, helyi, kistérségi, megyei és országos versenyeivel, valamint a továbbjutó versenyzők, csapatok részvételének támogatásával kapcsolatban.

Iskolai testnevelés és diák sport általános céljai

Az iskolai sport és testnevelés infrastrukturális feltételek megteremtése szigorú szakmai alapokon megfogalmazott funkciókkal, létesítményfejlesztéssel. A mindennapos testedzés megvalósítása, a sportfoglalkozások pályázat alapú támogatásával (a valódi létszám alapján). A testnevelés tantárgy tartalmi és módszertani megújításának támogatása, a szakemberképzés modernizálásának ösztönzése. A diákolimpia megújulásának támogatása, minél nagyobb sportolói létszám elérése úgy, hogy mindez rendszeres heti testedzésre épüljön. A helyi sportversenyek rendszerének kialakítása. A kistérségi integrációnak megfelelő iskolai testnevelést és sportot érintő szervezeti és módszertani megoldások kidolgozása.

5.5.2 Szabadidősport Mielőtt a szabadidő sportot és tervezési módszertanát meghatároznánk célszerű a szabadidő fogalmát tisztázni. A szabadidő a személy öntevékenységének nagyon fontos időhorizontja, nem pusztán a munkaidő kísérő, mellékes időrésze. A szabadidő a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenzió, időtartam. A munkaidőben és a szabadidőben jelentős szerepet kap a tudás, a személyes és kollektív tudás és tudásalkalmazás képessége és eredménye. Kiemelt jelentősége az akaratnak, a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelki-tudati fejlődésnek. A szabadidő önmagában egyre kevésbé értelmezhető, hiszen a sportolás sem csak az idő (szabadidő) függvénye. Szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt, különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnő. A jövő egyik feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. A jövő sporttársadalmának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a szabadidő sport, amely fejleszti az öntevékenységet, kreativitást, ellensúlyozza az állandó stresszt,

88

Dr. Németh Jenő



a mozgásszegény életmódot, hiszen a teljesítmény fokozásá- A jövő sporttársadalmának egyik legdinanak lehetősége adja meg az egyén számára az alapvető fittséget. mikusabban fejlődő területe a szabadidő A szabadidősport nem egyenlő a tömegsporttal, hisz míg a tö- sport, amely fejleszti az öntevékenységet, megsport tömegeket mozgat és valójában egy-egy rendezvényre kreativitást... értendő (futóversenyek, utcai kosárlabda, villámtornák), addig a szabadidősport a folyamatos testedzést feltételezi, főként kedvtelésből, az egészség megőrzéséért. A szabadidősport öntevékenyen végzett, eredményorientált sporttevékenység, testedzés. A szabadidősportban továbbra is érvényesüljön az önszerveződő, önfinanszírozó tevékenység, amelyet az önkormányzat pályázati lehetőség útján segít, elősegíti a szabadidős sporttevékenység részben ingyenes, részben kedvezményes pályahasználati díjért történő biztosítását. Figyelemmel a szabadidő megváltozott szerkezetére és időtartamára, a kistérség természeti, földrajzi sajátosságait jobban figyelembevevő formákat kell előnyben részesíteni, amelyek hatékonyan biztosítják a szabadidőnek mozgással, sportolással, természetjárással, kirándulással, szabadban töltött aktív pihenéssel való eltöltését. Törekedni kell a komplex – a testedzés mellett a kultúra egyéb területeit is magában foglaló – szabadidőprogramok népszerűsítésére. A rendezvények jellegét, helyszínét és időpontját a lakosság érdeklődéséhez kell igazítani. A programok, rendezvények, események szervezésénél jobban kell építeni a családokra, mert a gyermekek és szülők együtt eredményesebben motiválhatók, mint külön-külön. Térségi, mikrotérségi, települési sportnapot a lakossági igények figyelembevételével lehet szervezni. Ennek érdekében: azok a hivatalosan bejegyzett szabadidős – a kiemelt sportszervezetek közé nem tartozó – sportszervezetek támogathatók, amelyek működésükkel biztosítják a gyerekek és családok szabadidős mozgásának lehetőségét, versenyeztetésüket. Pályázati lehetőség biztosítható számukra, a versenyekre való felkészülésre, versenyeztetésre és versenyrendezésre. Figyelembe kell venni azt, hogy milyen mértékben segítik az oktatási intézményekben folyó sportmunkát, működésükben mennyire fontos az esélyegyenlőség megvalósítása, a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztése. Cél a szabadidő tartalmas eltöltését lehetővé tevő közösségi terek Cél a szabadidő tartalmas eltöltését lehekialakítása, a sport eszközével a baráti, társasági és családon be- tővé tevő közösségi terek kialakítása, a sport lüli kapcsolatok fejlesztése, tartalmas családi sportprogramok eszközével a baráti, társasági és családon kínálatának bővítése. A sport nevelő erejénél fogva alapvető esz- belüli kapcsolatok fejlesztése, tartalmas közként szolgálhat a bűnmegelőzés és a kábítószer-használat el- családi sportprogramok kínálatának bőleni küzdelemben is, amely preventív eszközként össztársadalmi vítése. problémák kezelésében is hatékony segítséget jelenthet. A társadalom minden rétege számára elérhetővé kell tenni a sportolási lehetőséget. Az igényekhez és elvárásokhoz szorosan illeszkedő feltételek megteremtésével az egyének döntésére bízható, hogyan és milyen formában veszik azt igénybe.



89


A wellness a helyi sporttevékenységben Az egészség, a testi szépség és a szellemi frissesség mindig összetartozó egységként képezték az emberi életidea egyik központi részét. Korán megszületett az a felismerés, hogy mindezek eléréséhez, megtartásához, szükség esetén a visszaszerzéséhez, a célszerűen kialakított életmód segíthet hozzá. A fiatalok nevelésében a rendszeres mozgás, a céltudatos testgyakorlás, a betegségek megelőzésében és gyógyításában a táplálkozás, a külső környezeti hatások (hegyi levegő, fürdők) lettek a megvalósítás eszközei. A wellness fogalomkörrel indult sportmozgalom az egészA wellness fogalomkörrel indult sportmozgalom az egészséges test kialakításával séges test kialakításával célozta meg az életidea elérését. Ennek megfelelően a mozgalom célja a rendszeres edzés, és nem az ezzel célozta meg az életidea elérését. járó teljesítménynövelés. A professzionális sport a kiemelkedő teljesítmény elérését célozza meg, több esetben a túlzott megterhelés káros határait is átlépve. A wellness megvalósítási lehetőséget keres, az egészséges életmód kialakításának igényét. A fejlett és a közepesen fejlett gazdaságú országokban gyorsan változó társadalmi viszonyok, gazdasági és technikai feltételek új igényeket támasztottak az életidea megvalósítására, és ezek feltételeit is megteremtették. A fejlett társadalomban élő ember a saját anyagi, szabadidős, környezeti, fizikális és mentális igényeihez és lehetőségeihez igazodó sportolási, kikapcsolódási és pihenési formákat keresi. Ezért alakultak ki, és lettek rövid idő alatt népszerűek olyan sportok, mint a fallabda, a falmászás, az aerobik, a szörf stb., amelyeknél a foglalkozás helye, ideje szinte szabadon választható. Az említett igény segített időben és térben távoli kultúrák sajátos, filozofikus elemekkel átitatott sportjainak újraélesztésében és európai átvételében. Pár évtized alatt ilyen népszerű sport lett például a judo, a karate, a kick-box és a szumó. A kemikáliákon alapuló gyógyszeres betegellátás, a sebészeti beavatkozások hatalmas sikerei szinte teljesen kiszorították a tradicionális népi megfigyeléseken alapuló gyógyító eljárásokat. Újraéledt egy új típusú Újraéledt egy új típusú életmód, az egészéletmód, az egészség, a szellemi állapot egységére épülő életideál. ség, a szellemi állapot egységére épülő Kezdtek összefonódni a sport, a gyógyítás és a pihenés hagyomáéletideál. nyos és újonnan alakuló ágai. Olyan hagyományos módszerek, mint a gyógyfürdők, a gyógytorna, a masszázs mellett új ágak jelentek meg a rekreációs sportok, gyógyturizmus stb. formájában. Széles skálája alakult ki a testkultúra-fejlesztés, az egészségmegőrzés és a gyógyítás, a szellemi regenerálódás, a pihenés egymással összefonódó formáinak. Ezek nagy részében benne vannak az amatőrsport elemei, eszközeit pedig a sportipar szállítja, és a profi sportolók által reklámozott eszközök tömegeit lelkes amatőrök, fiatalok és idősebbek vásárolják. Megindult tehát az elmúlt két évtizedben az amatőrsport, a professzionális betegellátás, a turisztika, szállodai szolgáltatás és az ezekhez kapcsolódó tudományos és szakmai területek bizonyos mértékű integrálódása. Az egészséges életvitel megvalósítására kialakult különböző természetű tevékenységi formák gyors integrálódása oda vezetett, hogy egymás után alakultak olyan intéz-

90

Dr. Németh Jenő



mények, amelyek összekapcsolták a sport, a pihenés, az egészséges életmód, a betegellátás különböző lehetőségeit. Üdülő-, fürdő-, turisztikai, sport-, gyógyászati szolgáltatást nyújtó centrumokat alakítottak ki (a kistérségeknél ma már nagy számban van ilyen adottság), amelyek a helyi lehetőségekhez igazodva, a célnak megfelelő képzettségű szakembergárdával látják el feladataikat. Ezt a sok komponensből összetett tevékenységet nevezik ma wellness-nek a világ minden táján. Kiemelt kistérségi önkormányzati feladatok a szabadidősport területén: Katalizátor szerep a folyamatok beindításához, minőségbiztosítások rendszerének kidolgozása. Minél több résztvevő bevonása a szabadidősportba. Keresletnövelés támogatása, indirekt gazdasági ösztönzőkkel. Szemléletváltás ösztönzése direkt és indirekt kommunikációs eszközökkel. Növekvő arányú, koncentráltabb finanszírozás, a kistérségi integrációs lehetőségek, adottságok kihasználása. Az infrastrukturális feltételek megteremtése tudatos létesítményfejlesztéssel. Munkahelyi sportolás lehetőségét biztosító ösztönző rendszer kialakítása. Esélyteremtő, területi felzárkózást szolgáló, a sporttevékenységet általában megismertető, a szükségletet kialakító akciók támogatása.

5.5.3 Esélyegyenlőséget támogató sportfunkció Az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából a sport je- Az esélyegyenlőség megteremtése szempontlentős eszköz lehet a kirekesztés, szegénység elleni küzdelemben, jából a sport jelentős eszköz lehet a kirehiszen az európai trendeket figyelve a hátrányos helyzetűek szá- kesztés, szegénység elleni küzdelemben... mára a sportban elért eredményeik társadalmi integrációjukat is elősegítette. A szociálisan kedvezőtlen helyzetű társadalmi rétegek, és az innen induló tehetséges fiatalok sportolási lehetőségeinek megteremtése segíthet a többnyire hátrányos egészségi állapotuk javításában is. Ennek elérése érdekében, meg kell teremteni a hátrányban lévő csoportoknak és egyéneknek is a sportolás lehetőségét, a sportokkal történő megismerkedést, egy egészségesebb életmód megismerését.

Fogyatékkal élők területi alapú szabadidősportja A fogyatékos emberek társadalmi integrációja szempontjából A fogyatékos emberek társadalmi integrákulcsfontosságú, hogy mindenki számára természetes legyen ciója szempontjából kulcsfontosságú, hogy a fogyatékos személyek sportolása. Ehhez még a megfelelő inf- mindenki számára természetes legyen rastrukturális feltételek megteremtése és a fogyatékkal élők szá- a fogyatékos személyek sportolása. mára is elérhető szolgáltatások megteremtése is szükséges. Speciális helyzetüket figyelembe véve egészségük megőrzése, életminőségük javítása érdekében az önkormányzatok és azok társulásai kiemelt feladatának tekinthetjük a fogyatékkal élők sportolási lehetőségeinek megteremtését. Ennek érdekében az



91


egyik legfontosabb cél az akadálymentesítés, a sportolás helyére történő eljutás biztosítását, a sportágakkal, sporteszközökkel való megismerésük lehetőségének kialakítását. Az önkormányzatoknak jogszabályban is meghatározott feladata a tornatermek, sportudvarok, egyéb sportlétesítmények fokozatos akadálymentesítése.

5.5.4 Versenysport, utánpótlás-nevelés A versenysport fejlődésének bázisát a kistérségekben az utánpótlás-nevelés, a tehetségek kiválasztása, gondozása, az iskolai és diáksport tudatos támogatása biztosítja.

A versenysport fejlődésének bázisát a kistérségekben az utánpótlás-nevelés, a tehetségek kiválasztása, gondozása, az iskolai és diáksport tudatos támogatása biztosítja. Az utánpótlás-nevelés kiemelkedő alrendszerei közé sorolandó a kistérségekben: a kiválasztott sportágaknál a 6-10 éves fiatalok számára a sportos életmód, testedzés, a sport megszeretetése, 10-14 éves korban a minőségi felkészítés megkezdése, a 14-18 éves tehetséges fiatalok megkülönböztetett segítése, felkarolása.

Az utánpótlás-nevelés rendszerébe való belépés feltételeit szigorúan, és objektíven szükséges meghatározni és szabályozni, támogatni. Speciális eszközökkel, lehetőségekkel segíteni kell a klubok utánpótlás-nevelését, a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok érdekében.

Önkormányzati feladatok a versenysport területén:

A kiszámítható és tervezhető helyi támogatási rendhez is elengedhetetlen sportágfejlesztési tervek (stratégia, program, projekt stb.) elkészítése. Célirányos sportágtámogatás, mérhető indikátor rendszerre alapozva, szűrőrendszer alapján. Az infrastrukturális feltételek megteremtése tudatos létesítményfejlesztéssel, különös tekintettel a komplex fejlesztési igényekre. A kiemelt és tradicionális területeken utánpótlás-nevelési rendszer működtetése, összhangban a versenysport eredményességi céljaival. Térségi példaképek állítása a tisztességes munka és a tiszta eszközökkel elért eredmények jutalmazásával. Kiemelten fontos a dopping- és nézőtéri erőszakmentes sportélet kialakítása.

A kistérségi társulási rendszer a fenti általános célok tervezését, szervezését a területén működő klubokkal és egyesületekkel egyeztetetten valósíthatja meg, mivel a versenysport működtetésében a sportegyesületeknek és kluboknak van meghatározó, a gazdasági szabályozókat és feltételeket is figyelembe vevő szerepe.

92

Dr. Németh Jenő



Kiemelt támogatásban részesülő egyesületek, szakosztályok A kistérségi egyéni sportolók és csapatok hazai és nemzetközi sikerei jó hírét keltik a térségnek, megjelenésükkel, magatartásukkal, eredményeikkel jelentős vonzerőt gyakorolnak a gyerekek, fiatalok sportolási szándékára. A térségi önkormányzatok az egyesületeknek két fő szempont szerint nyújthatnak támogatást. Egyrészt az egyesület taglétszáma, továbbá az utánpótlás-nevelés területén végzett munka, és az egyesület sportolóinak, csapatainak eredményessége alapján. Célszerű, ha külön kerülnek értékelésre az egyéni és a csapatsportágak. A kiemelt egyéni sportágakban versenyeztető sportegyesületek, szakosztályok tá- A kiemelt egyéni sportágakban versenyezmogatását szabályozni szükséges (különös tekintettel utánpót- tető sportegyesületek, szakosztályok támogalás-nevelő munkájukra). A hivatalosan bejegyezett egyesületek tását szabályozni szükséges... tekintetében, ha az egyesület, szakosztály sportolói magyar bajnoki rendszerben szerepelnek az esetben; a támogatás mértékét a foglalkoztatott gyerekek, fiatalok, felnőttek létszáma és eredményessége határozza meg; utánpótláskorú sportolók létszáma, szakembergárda biztosítása; országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág; a sportág hazai elismertsége, sportszervezet tradíciói, népszerűsége, térség hírnevének öregbítése; az egyesület (szakosztály) országos szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye, a szövetségi- és a nemzetközi versenyeken elért kiemelkedő eredmények; a sportág költségigénye, alapsportág jellege, a szükséges edzésidő mértéke; azok az egyesületek szakosztályai kapjanak támogatást, amelyek a kiváló oktató- és nevelőmunka eredményeként példamutatóan működő műhelyeket alakítottak ki. A kiemelt csapatsport-egyesületek, szakosztályok támogatása az alábbiak szerint (különös tekintettel utánpótlás-nevelő munkájukra): hivatalosan bejegyezett egyesület; magyar bajnoki rendszerben szereplő, felnőtt csapattal is rendelkező egyesületek; a mindenkori támogatás mértékét a foglalkoztatott gyerekek, fiatalok, felnőttek létszáma és eredményessége határozza meg; utánpótláskorú sportolók magas létszáma; a sportszervezet megfelelő minőségű, és felkészültségű szakembergárdával rendelkezik; országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkező sportág; a sportág hazai elismertsége, sportszervezet tradíciói, népszerűsége; az egyesület (szakosztály) országos szintű elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye, a szövetségi- és a nemzetközi versenyeken elért kiemelkedő eredmények;



93


magas költség- és edzésigényű, országos bajnokságban szereplő csapat; marketing szempontjából a sportszervezet eredményes szereplése, népszerűsége, nézettsége, a térség hírnevének öregbítése, terjesztése; rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetőség a lakosok számára, ezáltal program nyújtása a szabadidő hasznos eltöltéséhez.

Az önkormányzatok a létrehozott sportcélú közalapítványokat támogatják...

Alapítványok

Az önkormányzatok a létrehozott sportcélú közalapítványokat támogatják, többek között: Ha az alapítvány a sportéletében kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenyzőket értékeli és díjazza. Ha az alapítvány egyszeri anyagi támogatást ad olyan szakosztályok részére, amelyek előre nem látható események miatt nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségüket. Ha az alapítvány sportmarketing tevékenységet végez, amelyen belül vállalja különböző kiadványok készítését, és a sportesemények a helyi (térségi) médiában való megjelentetését. Sportrendezvényeket szervez, sportágakat népszerűsít. Minden évben a legtehetségesebb utánpótlás korú sportolók részére ösztöndíj alapot hoz létre. Ha az alapítvány az önkormányzati fenntartású nevelési, oktatási intézményeiben szűrést szervez. Óvodás korú gyerekek gyógyúszását és gyógytestnevelését szervezi.

5.6 Kistérségi sportinformációs rendszer Az információ erőforrás a helyi sporttársadalom fejlesztésénél és működtetésénél. Az info-kommunikációs rendszerek kialakítása körültekintő tervezést igényelnek annak érdekében, hogy az információ legalkalmasabban legyen felhasználva a sporttal kapcsolatos törekvések megvalósítására. Az info-kommunikáció tervezése ezért a sportfejlesztési célok, működési megoldások megértését, megértetését és ezt biztosító lehetőségek, technológiák meghatározását szolgálja. A stratégiai tervezésre ott van szükség, ahol a megoldandó feladatok szerkezete (a társulási rendszer) a helyi sporttársadalom egészére, vagy nagy részére kihatnak, összefüggő erőforrásokat igényelnek és megkövetelik a kor szellemének megfelelő vezetési, szervezési viszonyokat. Az Európa Tanács a hazai e-kormányzati stratégiák tartalmi, tudásalapú megközelítési irányt fogalmaznak meg. További kiemelt célok közé tartozik az állampolgároknak, gazdasági szervezeteknek és a civil szféra képviselőinek nyújtott információk kiszélesítése.

94

Dr. Németh Jenő



A kistérség célja a fentiek következtében, felhasználóbarát A kistérség célja a felhasználóbarát infoinfo-kommunikációs rendszer kialakítása, működtetése. A ki- kommunikációs rendszer kialakítása, alakított belső és külső folyamatokat biztosító alkalmazások, működtetése. adatbázisok segítséget nyújtanak a döntéselőkészítéshez, az ellenőrzéshez, az adatszolgáltatók saját adatainak kezeléséhez és a pályáztatás központi, elektronikus kezeléséhez. A térség részére számos szolgáltatást, közérdekű információt nyújt a sport területén működő társadalmi szervezetek, illetve a sport iránt érdeklődők részére. A kistérségi sport fejlesztése, kiegyensúlyozott működése érdekében fontos lépés a kistérségi sportinformációs rendszer létrehozása. A kistérségi sportinformációs rendszer kiemelkedő eleme a Kistérségi Sportportál, amely az adott kistérség legfontosabb sportra vonatkozó információit tartalmazza. A portál célja, olyan informatikai alkalmazások létrehozása, amelyek a kistérségi sport reális megismerését, tervszerű feldolgozását, a kistérségi közös célok, megoldások bemutatását, kialakítását és működtetését segíti elő. Szervező és mozgósító tevékenységet biztosít. A célok elérése érdekében ki kell dolgozni a kistérségi sportinformációs rendszer adatbázisát, amely a kapcsolati rendszerein keresztül együttműködik az egyesületek belső alkalmazásaival, fogadja az egyesületek adatszolgáltatásait, kiszolgálja a tervezési és fejlesztési célokhoz és a pályázati rendszerhez nélkülözhetetlen adatigényeket, együttműködik a megyei, a regionális és az országos sportinformációs rendszerekkel. A helyi sporttársadalom igényeinek felmérését követően meg kell határozni (vagy ki kell bővíteni) azon szolgáltatások körét, amelyek a sportirányítás, valamint a sport civil szférájának működését segítheti. Személyes és különleges adatok kezelésének szükségessége esetén az adatkezelés kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően valósulhat meg.

5.6.1 Kistérségi sportkommunikációs stratégia A térségi sportstratégia végrehajtásának eredményessége nagymértékben azon is múlik, hogy mennyire sikerül bekapcsolni, és az együttműködésbe bevonni, a végrehajtásban érdekeltté tenni a sport területén érintett szakembereket, szervezeteket, intézményeket, valamint a lakosságot. Az A kommunikációs stratégia része a térségi eredményesség további fokmérője az, hogy menyire sikerül be- sportstratégiának, a térség általános komkapcsolni az együttműködésbe a helyi médiát. Kiemelt szerepe munikációs rendszerének. van a tervezett lépések kommunikációjának, az üzenetek eljuttatásának az érdekeltekhez. A hosszú távú gondolkodás tehát megköveteli a kommunikációs stratégia kialakítását. A kommunikációs stratégia része a térségi sportstratégiának, másrészt a térség általános kommunikációs rendszerének. Az informatikai stratégiának szoros kapcsolatban kell lenni a kommunikációval. A két kapcsolódó területen alkalmazott technikák – elsősorban az internet térhódítása következtében – erőteljes konvergenciát mutatnak. Általánosan elfogadott tény,



95


hogy Magyarország jelentősen le van maradva a sport szervezetsége, kiváltképp a szabadidősport fejlettsége, valamint a sportolásban résztvevők száma szempontjából az EU országaitól. A kistérségi társulási rendszer e téren alapvető változásokat hozhat. Ennek a helyzetnek a javítására a sportot körülvevő, ún. keresleti és kínálati oldalak fejlesztése egyaránt javasolt. A keresleti oldalt leghatékonyabban szisztematikus és folyamatos kommunikációra épülő attitűdváltás segítségével tudjuk a kistérségekben is erősíteni. Ezt a gyakorlatban egy olyan tudatos és tervezett marketing tevékenységgel lehet elérni, aminek segítségével megszólítják, és sportolásra ösztönözik a társadalom különböző csoportjait. A kommunikációs munka alatt a következő üzeneteket kell különböző (ha lehet elsősorban helyi, kistérségi) csatornákon, szisztematikus módon eljuttatni az érintettekhez. A kistérségükben a sport kiemelten fontos, preventív eszköze az egészségmegőrzésnek, ezért az egészséges, mozgásgazdag életmód jelentőségét tudatosítani és módszereit terjeszteni kell. A sportolás segíti a térségi kohéziót, szolidaritás érzést, a résztvevők jobb közérzetét és nagyobb állóképességet is ad. A sportolás szórakoztató, a sport sikereket, önbecsülést és tarA sportolás szórakoztató, a sport sikereket, tást ad, valamint a sport segíti a beilleszkedést, a közösségépítést, önbecsülést és tartást ad, valamint a sport társaság eggyüvétartozó és identitásépítő szerepe van. segíti a beilleszkedést, a közösségépítést, Ezen értékek közvetítése folyamatos feladat. A stratégiai parttársaság eggyüvétartozó és identitásépítő nerek (testnevelők, edzők, óvónők, gyógytornászok, pedagóguszerepe van. sok, sporthoz kapcsolódó média szakemberek) véleményének direkt kommunikációra épülő formálásával, üzeneteink hatásának találkoznia kell a média felületén elindított akciók hatásával! A fentiek megvalósíthatósága érdekében a kistérségben tervszerű és aktív tevékenységgel kell a megfelelő médiaportfóliót is kialakítani. A sportkommunikációs stratégia első lépéseként meg kell határozni, azokat a különböző társadalmi csoportokat, amelyeket megszólítunk a sportolásra ösztönző üzeneteinkkel. Nyilvánvalóan más üzenettípus és -hordozó szükséges például a középiskolások és más a nyugdíjasok vagy a fogyatékkal élők esetében. Amíg az első csoportot legsikeresebben az interneten, például a chatelőkön, tematikus zenecsatornákon keresztül érhető el, és ott elsősorban pozitív életérzést, beilleszkedést, sikereket és önbecsülést tükröző üzenetekkel és humorral célozható meg, addig a többiek könnyebben megszólíthatók konzervatívabb megoldások (a már hagyományos média eszközeinek) felhasználásával, ahol az egészségmegőrzést, a jó közérzetet és a nagyobb teljesítőképességet, munkabírást hangsúlyozó üzenetek érhetnek el célt. A megszólítandó csoportok pontos meghatározása után célszerű helyben egy médiatámogatói, partneri kört kialakítani. Szerencsés, ha ez hosszabb távú, több éves kétoldalú elkötelezettséget jelent. A médiaportfolió felépítését követően célszerű évente a kistérségben fejlesztendő – legalább két – sportterületet, szabadidősportot a figyelem középpontjába állítani és ezekhez kapcsolódó kommunikációs kampányt

96

Dr. Németh Jenő



indítani. Szükség van arra is, hogy a kommunikációba bekapcso- Szükség van arra is, hogy a kommunikácilódó szponzorokat és támogatókat is meg tudjunk nyerni. Lénye- óba bekapcsolódó szponzorokat és támogatóges az is, hogy a kampányt sokoldalúan, több csatornán folytas- kat is meg tudjunk nyerni. suk. amelyek lehetnek rendezvények, szabadidősport események, sajtótájékoztatók valamint a privát szféra hasonló jellegű eseményei. A kommunikációs munkába be kell vonni a népegészségügyi program szakembereit, tanárokat, edzőket, sportorvosokat, valamint ismert személyiségeket, úgynevezett véleményvezetőket is. Szintén fontos, hogy ne csak önmagában a sport és a sportolás promóciójáról szóljon a kommunikációs program, minden egyes kampány esetében kell egy olyan „kézzel fogható”, gyakorlati üzenet is, amely az adott programot egyszerűen és jól meghatározza. Ezeknek, a szakemberek által kidolgozott programoknak, meg kell jelenniük a térség sport mozgalmát meghatározó, befolyásoló koncepciókban is. A kommunikációs felületek megjelölése, kidolgozása arra szolgál, hogy a szabadidő egészséges, rehabilitáló eltöltését, a sportágakat, a sportolást ösztönző és segítő elképzeléseket az adott célközönség számára mindig a leghatékonyabban eljuttassák.

5.7 Szervezeti- és intézményrendszer A helyi közigazgatási rendszer (kistérségi, települési) változásának A helyi közigazgatási rendszer változása hatása alapvetően érinti a közszolgáltatások körében a sporttevé- alapvetően érinti a sporttevékenységet. kenységet. Különösképpen a sportigazgatás (vertikális és horizon- Különösképpen a sportigazgatás szervezeti tális) szervezeti rendszerét, a kistérségi, települési menedzsmen- rendszerét, a kistérségi, települési menedzsten belüli testületi, tervező, döntéshozóstruktúrát, munkaszerve- ment tervező, döntéshozóstruktúrát... zeti, szolgáltató központú megoldásokat, egyesületi, szakosztályi alkalmazkodási módszereket, új finanszírozási formákat. A kistérségi sportstratégiai szerkezetnek a fentiekhez kell tervezésmódszertani kapaszkodókat biztosítani. A sportigazgatási rendszerben is célszerű érvényesíteni a szubszidiaritás elvét. Az önkormányzatok a szervezeteik és kapcso- A sportigazgatási rendszerben is célszerű latrendszerük alakításában, valamint a helyi közszolgáltatások érvényesíteni a szubszidiaritás elvét. körébe tartozó feladataik ellátása terén nagyfokú önállósággal rendelkeznek. A kormányzattal való kapcsolatuk alapját a jövőben a szorosabb együttműködés, a sport területén ellátandó feladatok megosztása és az információ-áramlás kölcsönös biztosítása jelentheti. Hosszú távon a területi és települési önkormányzati sportigazgatásnak az erőforrások koncentrációjában, a meglévő helyi potenciák feltárásában, a horizontális együttműködések, és a sportszervezetekkel történő közvetlen kapcsolat kialakításában fontos koordinatív szerepet kell betölteniük. Ezért célszerű egy egységes – a közigazgatás reformelképzeléseit figyelembe vevő, a regionális és a kistérségi struktúrákhoz illeszkedő – új sportigazgatási rendszer megalkotása.



97


Az önkormányzatok számára a sporttörvényben előírt feladatok ellátását, a sportkoncepcióban rögzített önkormányzati feladatok koordinálását, felügyeletét, az intézményi és sportfeladatokat a településeken a képviselőtestület által kijelölt személy, a többcélú társulásnál, a munkaszervezeten belül a sportreferens, valamint a Kistérségi Sport Bizottság láthatja el. A kistérségi sportfeladatok koordinálására jöhet létre, valamennyi érintett szervezet részvételével, a Kistérségi Sport Koordinációs Bizottság. Célszerű megalakítani a kistérségi testnevelők közösségét. A kistérségekkel hosszú távon tervezett együttműködés szándéka, hogy az ágazatközi és a sportágazati célkitűzések – a szubszidiaritás és a partnerség elvének figyelembe vételével – az információáramlás felgyorsításával, az erőforrások koncentrációjával, a helyi potenciák feltárásával, a civil szféra széleskörű bevonásával, tudásbázisra épülve a lehető legnagyobb hatékonysággal A sport sem maradhat ki a tudástársadaés szakszerűséggel valósuljanak meg. A sport sem maradhat ki lom és az információs társadalom vívmáa tudástársadalom és az információs társadalom vívmányainak nyainak hasznából. hasznából. A fentiekkel összefüggésben az alábbi feladatok fogalmazhatók meg: Sportfejlesztési, -fenntartási és sportfinanszírozási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása. Az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények működtetésének koordinálása. Kapcsolattartás az iskolai testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel, azok munkájának koordinálása. Közreműködés a kistérségi versenyek szervezésében. Az éves diáksport-, szabadidősport-, versenysportesemény naptárának összeállítása. Az önkormányzati támogatások célirányos felhasználásának ellenőrzése. A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, megyei, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt civil, társadalmi és gazdasági szervezetekkel. A sporthoz szervezetten hozzátartozik a természet és a környezet védelmének kötelezettsége, mert a sport többnyire természetes környezetben űzendő tevékenység, s e tevékenységben a sportolót támogatni kell. A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének kezdeményezése, koordinálása A kistérségi sportstratégiának illeszkednie kell a nemzeti, regionális hosszú távú fejlesztési politikához, az aktuális kistérségi gazdaságpolitikához egyaránt.

Ez utóbbi interdiszciplináris igényű tudással rendelkező, de ugyanakkor a speciális, helyi igényeknek, követelményeknek is megfelelni tudó, új típusú szakemberek (szabadidősport-szakemberek, -animátorok) képzését és foglalkoztatását jelentené. A szükséges humántőke a működő szabadidő-szervezők, volt pedagógusok, állástalan fiatal diplomások, testnevelők, edzők körében rendelkezésre áll. Átképzésükkel, új szakemberek interdiszciplináris képzésével megnyílik az út olyan szakemberek kép-

98

Dr. Németh Jenő



zése és foglalkoztatása felé, akik képesek a kistérségi központban, mikrotérségeben több humánterület érintő feladatot ellátni. A szakembergárdának a szabadidő-gazdaság feltételrendszerének lehetővé tétele, menedzsmentje kiemelkedő feladata lenne. A szabadidő-szervezők és a szabadidősport szakemberei így a gyakorlatban is hasznosítható, komplex háttértudással, magas szintű, korszerű menedzselési ismeretekkel, és hatékony, gyakorlati szervezési képességekkel rendelkeznének a diáksport, szabadidősport a turizmus és természetjárás feltételeinek biztosításában. A lehetőségek figyelembe vételével a már meglévő testvérvárosi sportkapcsolatokat tovább kell ápolni, e területre külön programot kell kidolgozni.

A sportiroda lehetséges feladatai A térség szakmai és egyéb érintett szervezeteivel (valamint a területfejlesztési megbízottal, és a vidékfejlesztési menedzserrel) együttműködve, részt vesz a sportágazattal összefüggő fejlesztési programok kidolgozásában, az integrált kistérségi együttműködések elősegítésében, mindenek előtt a szabadidő-gazdaság és a humánerőforrás-fejlesztés terén. Részt vesz a sportinformációs rendszer kialakításában, működtetésében. A többcélú társulás testületi döntéseinek előkészítésében, a helyi adatbázisok létrehozásában, gondoskodik a vertikális és horizontális információ-áramlásról. Összehangolja és segíti a szabadidősport, a diáksport és az utánpótlás-nevelés feladatainak ellátásában résztvevő szervezetek, kistérségi szereplők tevékenységét. Feladata a térség önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), a képviselő-testület, többcélú társulás által hozott határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése. Közreműködés a sportfejlesztési és sportfinanszírozási célok előkészítésében, végrehajtásában. Közreműködés a nemzetközi-, a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (diáksport, utánpótlás-nevelés), szabadidősport feltételeinek kialakításában, a versenyek szervező munkájában, díjazásában. Közreműködés a város sportszakemberei, testnevelő tanárai továbbképzésének szervezésében, a diákolimpiai versenynaptár összeállításában, koordinálásában. A versenyek szakszerű lebonyolításának, az intézmények részvételének, eredményességüknek figyelemmel kísérésében. Közreműködés a testvérvárosai sportkapcsolatainak tervezésében, szervezésében, az alapítványok munkájának előkészítésében, a döntések végrehajtásában. Részt vesz az Iskolai Sportkörök sportcsoportjainak, valamint az uszoda délutáni iskolák által történt kihasználtságának ellenőrzésében. Együttműködik a sportfeladatok ellátása érdekében a kistérségi, a városi, a megyei, az országos sportszervezetekkel és a sportban érdekelt társadalmi, gazdasági szervezetekkel.

Sportegyesületek, klubok A sportolás valódi színterét képező, a legkisebb szervezeti egységek állnak a szervezeti struktúra alsó szintjét. Ezek a sportszolgáltatást nyújtó egységek, a sportegyesületek, a klubok. Egyrészt

A sportolás valódi színterét képező, a legkisebb szervezeti egységek állnak a szervezeti struktúra alsó szintjét. Ezek a sportszolgáltatást nyújtó egységek, a sportegyesületek, a klubok.



99


kapcsolatban állnak a központi, másrészt a területi, kistérségi, illetve a mikro-térségi irányítási rendszerrel, szervezetekkel. Ezen a szinten különülnek el legkevésbé a sport egyes területei, itt valósulhat meg leginkább a sport területeinek integrált egyesítése. E területen adott a diáksport, az utánpótlás nevelés, a versenysport mellett a szabadidősport tevékenységének szervezése is.

5.7.1 Az önkormányzati sporttámogatás formái, megoldási lehetősége Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, kialakítása, betartása határozzák meg. A kistérségi sportstratégiának illeszkednie kell a nemzeti, regionális hosszú távú fejlesztési politikához (Új Magyarország fejlesztési tervhez és annak operatív programjaihoz, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióhoz, az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz), az aktuális kistérségi gazdaságpolitikához is egyaránt. A testkultúra támogatása területén az önkormányzat nem fenntartóként, hanem támogatóként járul hozzá a törvény szerint előírt formában működő sportszervezet tevékenységéhez. Az önkormányzatok és a sportszervezetek – döntő többségben – támogatási megállapodást kötnek. A sportszervezetek a támogatás összegének Kifelhasználásáról a támogatási megállapodásban meghatározott időpontig kötelesek tételesen elszámolni. Az a sportszervezet, amely nem tett eleget korábbi támogatásokra vonatkozó elszámolási kötelezettségének, további önkormányzati támogatásban nem részesülhet. Az a sportszervezet, amely nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, önkormányzati támogatásban nem részesülhet. Az újonnan megalakult sportkörök a törvényes bejegyzést követő egy éven belül nem részesülhetnek önkormányzati támogatásban. A sportszervezetek az alábbi célokra kaphatnak önkormányzati támogatást: a játékvezetői, versenybírói díjak fedezetére, edzői, tanári, versenyzői költségtérítés fizetésére, sportszerek, sportfelszerelések vásárlására, terembérleti és egyéb bérleti díjakra, a sportolók utazási, szállás- és étkezési költségeire, versenyszervezésre.

Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, kialakítása, betartása határozzák meg.

Az önkormányzati sportfinanszírozást elsősorban a jogszabályi előírások, ebből levezethető kötelezettségek, valamint az önkormányzat sportkoncepciójában megfogalmazott elvek, prioritások és azok következetes betartása határozzák meg. A sporttámogatásra fordítható összeget, a tervezhető bevételek és kiadások függvényében, a képviselő-testületek (többcélú társulás) évenként, rendeletében (határozatában) határozza meg. Ennek az összegnek a finanszírozási keretekben történő felosztását,

100

Dr. Németh Jenő



a mindenkori képviselő-testületek (többcélú társulás) fogadja el, itt biztosítják az önkormányzatok által kiírt sportpályázatok pénzügyi hátterét.

Az önkormányzati sportfinanszírozás rendszere Az önkormányzatok sporttámogatásának általános formái az alábbiak lehetnek: Közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet, intézmény, részére; Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra; Nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának támogatása; Közterületeken lévő sportpályák karbantartása, fejlesztése, az önkormányzat illetékességébe tartozó közterületek – kedvezményes – használatának biztosítása sportrendezvényekhez; Szervezési, irányítási feladatok elvégzése, azokban közvetlen együttműködés a sportszervezetekkel. Az önkormányzatok sporttámogatási keretei A kiemelt egyéni és csapatsport-egyesületek, szakosztályok alaptámogatása. A kiemelt egyéni és csapatsport-egyesületek, szakosztályok működési és eredményességi támogatása. A kiemelt egyénisport-egyesületek, szakosztályok támogatása. A kiemelt csapatsport-egyesületek és szakosztályok támogatása. A sportalapítványok támogatása. Sport Bizottság támogatása.

Az önkormányzati oktatási intézmények pályázati úton történő motivációs támogatása az alábbiak szerint: Ha az önkormányzati iskolák sportlétesítményeinek karbantartását, felújítását, hasznosításának koordinálását az önkormányzatok vállalják. Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, valamint közterületeken lévő sportpályák fejlesztése, hasznosítása, amely alapfeltétele a gyermek- és ifjúsági sportnak, a verseny- és szabadidősportnak s ezért önkormányzati feladat. A kistérségben és a településeken nagy figyelmet kell fordítani: a sporttelepek üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére; a magántőke bevonásával, hosszú távú bérbeadásra; az önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonban lévő sportingatlanok fejlesztésére, egységes, összehangolt üzemeltetésére, a sportkoncepcióban megfogalmazott célok elérése érdekében; a nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények működtetésében az önkormányzat aktív közreműködése; a kiemelt támogatásban nem részesülő sportszervezetek pályázati úton történő támogatása, pontrendszer alapján, országos és nemzetközi jelentőségű sportrendezvények megrendezésének támogatása;



101


a sportlétesítmények korszerűsítésénél az akadály-mentesítés mind a versenysport, mind pedig a rekreáció területén szintén kiemelten kezelendő feladat.

A kistérségi társulási rendszer kialakulása lehetővé és szükségessé teszi a kistréségi sporttevékenység és a települési sporttevékenység forráskoordinációjának és támogatáspolitikájának összehangolását, elsősorban az elkészülő sportstratégia elvei szerint. A fentiekben megfogalmazott módszertani szempontok és javaslatok, ehhez adnak támpontokat. A jövőben a korszerűsítési irányoknak megfelelően a térségben olyan komplex intézményhálózatban, és szervezési módszerekben kell gondolkodni, amely a párhuzamosságokat kiiktatva, a sportmozgalom erősségeit tovább fejlesztve, biztosítja a mindenki számára elérhető mozgás lehetőségét. Mindezek fenntartásában és működtetésében az egyesületek aktivitására kell alapozni, mert (az európai tendenciákra figyelemmel) ezek a szervezetek a jövőben egyre nagyobb támogatási lehetőségekhez juthatnak, és szakmai felkészültségükkel támogatni képesek a valóban az igényekhez illeszkedő fejlesztéseket.

A kistérségi társulási rendszer kialakulása lehetővé és szükségessé teszi a kistréségi sporttevékenység és a települési sporttevékenység forráskoordinációjának és támogatáspolitikájának összehangolását, elsősorban az elkészülő sportstratégia elvei szerint.

5.8 Az Európai Uniós tagságunk hatása a kistérségek sporttevékenységére Európai Uniós tagságunk a társadalom valamennyi területére közvetlen, vagy közvetett, jórészt hosszú távon érzékelhető hatást gyakorol. Így van ez a sportban is. Az EU élesen kettéválasztja a sport két területét: a sportot, mint gazdasági tevékenységet, illetve a sportot, mint társadalmi jelenséget. A sporton belüli vállalkozói tevékenységnek általános uniós szabályok alapján kell működni, ezért tiltott az állami támogatása. Az utóbbit viszont társadalmi értékei miatt az unió közvetlenül is igyekszik támogatni, erre a tagállamokat is ösztönzi. Az uniós tagságunknak lesznek a sportra olyan hosszú távú hatásai is, amelyek a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan jelentkeznek: a növekvő életszínvonal, több szabadidő révén a szabadidős kultúra is fejlődik, a kistérségekben is egyre többen végeznek majd rendszeres testmozgást. Az Európai Unió különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetűek, köztük a fogyatékos emberek sport által történő társadalmi Uniós tagságunk közvetlen és közvetett integrációjára. A sport kedvező hatással lehet a fogyatékos emhatása befolyásolja a kistérségek sport berek egyéni tehetségének kibontakoztatására, rehabilitációjára, -társadalmának változását, fejlődését. társadalmi beilleszkedésére. Az unióban a sportinfrastuktúra megfelelő, a létesítmények jó állapotban vannak, kellő számban állnak rendelkezésre. Az Európai Unióban virágzik a civil kultúra. Tagságunk várhatóan a sport hazai civil szférájának, elsősorban az egyesületek fejlődésére is hatással lesz. Magyarországon, így a kistérségekben sem a sportegyesületek hiánya

102

Dr. Németh Jenő



az elsődleges probléma, hanem az, hogy egyesületek döntő többsége a versenysportra összpontosít. A kistérségi összefogás révén, egyesületek remélhetőleg egyre inkább részt vesznek majd a lakosság sportolási igényének kielégítésében is. Az életszínvonal remélt növekedése együtt fog járni a szabadidő megnövekedésével, ami értelemszerűen magával vonja a szabadidős kultúra, ezen belül a mozgáskultúra, a szabadidősport fejlődését is. Olyan életmódklubokra van szükség, amelyeknek tagjai különböző sportágakat rendszeresen, közösségben művelhetnek. Ehhez az európai uniós tagállamokban elterjedt önkéntes tevékenység fejlődése szükséges, mely csak megfelelő életszínvonal mellett lehetséges. Az unióban a sporttal is elősegítik a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok, köztük a fogyatékkal élők társadalmi integrációját. Ma már itthon is megvalósul a fogyatékosok sportjának támogatása, de a sportlétesítmények akadálymentesítése még sok helyen várat magára. A kistérségben e területen átlátható programot kell a sportstratégiához kapcsolódóan kidolgozni. A hátrányos helyzetű te- A hátrányos helyzetű települések számára lepülések számára a sportinfrastruktúra fejlesztése azért is fontos a sportinfrastruktúra fejlesztése azért is feladat, mert a lakosság megtartását többek között a megfelelő fontos feladat, mert a lakosság megtartását élettér, tevékenységi lehetőségek is elősegítik. többek között a megfelelő élettér, tevékenyAz úgynevezett hagyományos gazdasági tevékenységek (ipar, ségi lehetőségek is elősegítik. mezőgazdaság) egyre kevesebb munkaerőt tudnak foglalkoztatni, ezért az általános munkaerőpiaci politikában az Európai Unió, Magyarország is keresi azokat az ágazatokat, amelyek fejlődése munkahelyeket teremthet. Ilyen ágazat a szórakoztatóipar, a turizmus, melynek része a sportban rejlő szórakoztatás. A nagy sportesemények, színvonalas bajnokságok csak komoly gazdasági vállalkozások keretében működhetnek. E tevékenység fejlesztése munkahelyeket teremthet. Ismertek olyan nyugat-európai kezdeményezések, amelyek a sport nonprofit szférájába kívánnak bevonni a képzett munkaerőt. A kistérségek, az önkormányzatok, sportszervezetek, a sporttársadalom egyéb tagjai számára új lehetőségek nyílnak meg a nemzetközi tapasztalatcserére a sport, a testnevelés valamenynyi területén, továbbá egyszerűsödik az együttműködés, a kapcsolattartás is az uniós intézményekkel. A sport támogatásával kapcsolatban az európai országok s azok térségeinek gyakorlata alapján elmondható, hogy az önkormányzati támogatások súlya a legjelentősebb. A források erősorrendje természetesen országonként változhat. A jelentős önkormányzati részvétel az európai országok többségének a sporttal kapcsolatos kedvező állásfoglalását tükrözi. Az előrejelzések szerint ez a forrás a jövőben is meghatározó lesz, jóllehet a sport nem sorolható az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé. Az Európai Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sport területén teljesen nélkülözni kellene a közösségi forrásokat, s az Európai Bizottság ne nyújtana pénzügyi támogatást sportszervezetek



103


projektjeihez. A sport beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékos személyek beilleszkedését elősegítő, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerűsítő programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (pl. az ifjúság program vagy a Strukturális Alapok által támogatott programok, kutatási programok stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében közösségi támogatást kaphat. Ugyanakkor olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyek vagy nemzetközi események, egyáltalán nem támogathatók. A Strukturális Alapok forrásainak fogadására az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsősorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. A terv operatív programjai közül vannak olyan intézkedések, amelyek a sport számára források elérését teszik lehetővé. A Regionális Operatív Programok többek között szabadidőparkok, játszóterek, szabadtéri és fedett sport célra is használható létesítmények felújításához, építéséhez is pályázhatnak majd az önkormányzatok támogatásokra. Ebben az operatív programban szerepel az iskolák (sport- és kulturális célú tereinek) infrastrukturális fejlesztése, a turisztikai vonzerő fejlesztése, amely a turizmus szempontjából népszerű sportágakat is érintheti. A humánerőforrás fejlesztését érintő programok, projektek az iskolai infrastruktúra fejlesztését érinthetik, amelyek a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magában foglalják. Ugyanennek az operatív programnak az intézkedése az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A programok az iskolákban szeretnék A programok az iskolákban szeretnék sokkal hatékonyabban terjeszteni az egész- sokkal hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását, és támogatja az ehségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását, és támogatja az ehhez hez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési a hátrányos helyzetű, különösen a roma, valamint a fogyatékos programokat. tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatók. A jövőben további intézkedések esetében is elképzelhető lesz sportjellegű projektötletekkel pályázni, amennyiben az egyes területekhez kellő kreativitással megtalálják a „sportos” kapcsolódási pontokat.

104



6.

A sport- és szabadidős kistérségek jövőképe Varga Csaba



A

A tervezés elveinek és módszereinek bemutatása vázoljuk és bemutatjuk, hogy milyen legyen a kistérségek optimális jövőképe.

6.1 A jövő három kérdéscsoportja Három egymásba kapaszkodó kérdéscsoportra válaszolhatunk: 1. Általában mi lehet és mi lesz a kistérségek jövője Magyarországon? 2. Általában mi lehet és mi lesz a sportés szabadidős tevékenységek jövője a következő húsz évben? 3. A jövő kistérségei és a jövő sportjai (és szabadidős kultúrái) milyen elvek alapján és hogyan találkozhatnak egymással? A sport- és szabadidős kistérségeknek milyen legyen a jövőképe? Mielőtt válaszolunk a kérdéskötegekre, először is annyit tisztázzunk: a jövő nem eleve eldöntött. Függetlenül attól, hogy miFüggetlenül attól, hogy milyen jövő várlyen jövő várható, a jövő nem, vagy nemcsak a jelen kényszerpáható, a jövő nem, vagy nemcsak a jelen lyáinak az eredménye. A jövő nem a jelen kibővített megismétlése. kényszerpályáinak az eredménye. A jövő A jövő ráadásul nem egy jövő, amint a jelen is sok jelen: elég arra nem a jelen kibővített megismétlése. gondolni, hogy hány különböző kistérségi jelen van. A jövő nem kis arányban attól függ, hogy milyen jövőt akarunk, s persze attól is, hogy van-e egyáltalán jövővíziónk. A jövő tehát nyitott – és függ attól, hogy milyen célokat, értékeket vállalunk fel. Így a sport- és szabadidős kistérségek jövője nem csak a jelen állapotaitól függ, hanem attól is, hogy milyen jövő tervezünk nekik. Ezért olyan jövőképet próbálunk megtervezni, ami mind a két komponenst tartalmazza: a) a kistérségek, s a kistérségi sport- és szabadidős tevékenységek jelenéből következő folytatás-lehetőségeket, amelyek részben szükségképpen kényszerpályák, vagy elfogadható realitások; b) a sport- és szabadidős kistérségek átfogó (részben ideális, részben optimális) jövőjéből következő követelmények, ideák, víziók, esélyek. És a két komponens csoportot igyekszünk egymással kontrolláltatni is.

106

Varga Csaba



Végül még egy szempont: a jövőről most sem lehet semleges ... a jövőről most sem lehet semleges törtétörténelmi térben gondolkodni. Az új globális-lokális (és nemzeti, nelmi térben gondolkodni. Az új globálisnemzetállami) világban meglehetősen gyors és egyre többször lokális (és nemzeti, nemzetállami) világalapvető paradigmaváltások mennek végbe. A jelen két világmo- ban meglehetősen gyors és egyre többször dell feszültségekkel terhes házassága: a pénzpiac központú újka- alapvető paradigmaváltások mennek végbe. pitalizmus és a növekvő mértékben tudásközpontú információs kor viszálya. Ez a kettősség Magyarországra is jellemző, azzal a megszorítással, hogy nálunk a régi (még kisem fejlett) modell, az újkapitalizmus a domináns elem. Ennek ellenére a magyar társadalomban – szinte észrevétlenül, s váratlanul – a szabadidő (és a szabad tevékenység) átalakul, sőt a szabadtér kitágul, és új mozgásformákkal bővül. A klasszikus kapitalizmusban és szocializmusban – ahogy ezt a bevezetőben jeleztük – nem beszéltek szabad térről és szabad tevékenységről, csak szabadidőről, ki sem mondva azt a konklúziót, hogy a szabadidő világa alávetett a munka világának, s az a fő rendeltetése, hogy a munka világában résztvevő (dolgozó) ember hasznosságának növelését szolgálja. Gyakran a sport sem volt egyéb, mint a fizikai munkát végző ember fizikai teljesítőképességét javító szervezett „szabadidős” rendszer. Nézzük az első kérdést: Az egyébként nagyon is eltérő helyzetű és pályájú kistérségek jövője az egyszerre újkapitalista és posztkapitalista Európa és Magyarország lokális szintjeinek generális fejlődése, a kistérségek önállóságának erősödése, általában a lokalitások egyenrangúvá válása, a tudástársadalom modell kiteljesedése a kistérségekben (is). Nézzük a második kérdést: Ha az előbbi jövővízió jó és megvalósítható, akkor (és csak akkor) van esély a szabadtér/szabadidő élet és az ehhez köthető új életformák erősödésére, elterjedésére. (Legyünk reálisak, ez nem csak az állami akaraton múlik, de az állami/önkormányzati akarat sok támogatást vagy inspirációt adhat a civil önfejlesztő törekvéseknek.)

... van esély a szabadtér/szabadidő élet és az ehhez köthető új életformák erősödésére, elterjedésére.

Nézzük a harmadik kérdést: A sport kistérség jövőképe a tudástársadalmon alapszik, A sport kistérség jövőképe a tudástársaamelyben a munkaidő/munkatér (és egyben a munkaerőpiac) dalmon alapszik, amelyben a munkaidő/ tudásvezéreltté válik, s egyben a szabadtér/szabadidő szélesedik munkatér (és egyben a munkaerőpiac) és tartalommal (és e-tartalommal) töltődik fel. tudásvezéreltté válik, s egyben a szabadA sport és kistérségek jövőképét – az előbbi három kérdésre tér/szabadidő szélesedik és tartalommal adott válaszok folytatásaként és összefoglalásaként – legegysze- (és e-tartalommal) töltődik fel. rűbb egy mátrix táblázatban összesíteni. A táblázat egyik oldalán vannak a vertikális, a másik oldalán a horizontális célcsoportok. Ha ugyanilyen típusú célrendszermátrix lenne Magyarország vagy csak a hazai lokális szintek jövőképéről, akkor ebbe külön a kistérségek, vagy külön a sport- és szabadidős tevékenységek beilleszthetők lehetnének.

A sport- és szabadidős kistérségek jövőképe


107


A vertikális és horizontális célcsoportok kiválasztása és megfogalmazásának módja is stratégiai döntés. Hosszú szakmai konzultációk alapján és több (szűkebb és tágabb) változat elvetése után végül is tíz vertikális és öt horizontális célcsoport mellett döntöttünk. Ez azt jelenti, hogy a sport kistérségek tervezési mátrixában az öt horizontális célcsoport mind a tíz vertikális célcsoportra egyaránt vonatkozik. Külön dilemmát jelentett, hogy a sportot és a szabadidős tevékenységet milyen fogalom alatt egyesítjük, vagy a kettő közül melyiket tekintsük átfogóbb fogalomnak. Végül is a kérdést nyitva hagytuk, ám a következő évtizedekben valószínűleg a szabadidős gazdaság/társadalom/kultúra lesz az összefoglaló kategória, és ennek kiemelt részeként beszélhetünk majd sportról. Egy másik dilemma volt, hogy a legalacsonyabb lokális szinten változatlanul a versenysportnak legyen prioritása, vagy a kistérségekben szükségképpen a közösségi sport a fontosabb, s egyébként a versenysportnak is ez a társadalmi alapja. Ezt a kérdést is nyitva hagytuk, ám úgy gondoljuk, hogy a kistérségek szabadidős életformájában a közösségi sport jelentősége folyamatosan nő majd. A harmadik elvi-gyakorlati dilemmát jelentette, hogy a kistér... a kistérség elsőrendűen térségi/társadalmi szint, s ha ennek keretében vizsgáljuk ség elsőrendűen térségi/társadalmi szint, s ha ennek keretében vizsgáljuk a sportolás és szabadidős tevékenységet, akkor a sporta sportolás és szabadidős tevékenységet, és szabadidős élet legfontosabb célcsoportját a térségi/társadalmi akkor a sport- és szabadidős élet legfonfejlesztésben, avagy – a nemzeti sportstratégia szellemében – tosabb célcsoportját a térségi/társadalmi fejlesztésben, avagy – a nemzeti sportstra- a sport kistérség és sportoló kistérség funkcióiban jelöljük meg. Végül maradtunk a hagyományos logikánál, mert a kistérségi tégia szellemében – a sport-kistérség és sportoló-kistérség funkcióiban jelöljük meg. sportstratégia így jól illeszthető a regionális és nemzeti sportstratégiához, ugyanakkor a tíz vertikális célcsoportot egyértelműen nem állítottuk rangsorba, így ezek a célcsoportok egymás mellett – már-már hálózati jelleggel – szerepelnek.

6.2 A stratégia vertikális és horizontális célcsoportjai A kistérségi sportstratégia vertikális célcsoportjai... A. B. C. D. E. F. G. H.

Tíz stratégiai célcsoportot fogalmaztunk meg. A kistérségi sportstratégia vertikális célcsoportjai a következők: részvétel a regionális, nemzeti és globális sport világában a kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program a közösségi sport- és szabadidő-önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program egészségmegőrzés és -fejlesztés, új életminőség program a sport révén közösségfejlesztés a kistérségi tudástársadalomban a sport- és szabadidő-gazdaság fejlesztése a sport- és szabadidős oktatási, képzési program a fenntartható fejlődés és a sportprogram összefűzése

108

Varga Csaba



I. új mentalitás a sportban, s mentalitásfejlesztés J. új szabadidő kultúra és kultúrafejlesztés Ebben a stratégiában – a megkülönböztetés és átláthatóság kedvéért – mindig betűvel jelöljük a stratégiai célcsoport-együtteseket. Ezekhez néhány kommentárt fűzünk: Az új globalizáció és lokalizáció kihívásai nem tehetők félre, nem kerülhetők meg. Ez az új külső erőtér jórészt meghatározza Magyarország és az új nemzedékek mozgásterét, és ez számos alapfeladatot szab meg. Ezért a kistérségi sportstratégiába első helyre a globális és Ezért a kistérségi sportstratégiába első regionális illeszkedést tettük. helyre a globális és regionális illeszkedést Az európai és hazai sportprogram két fő eleme a sport- és tettük. sportoló nemzet feladat, így a vertikális célcsoportok között második-harmadik helyre tettük ugyanezt a két célcsoportot. Megjegyezzük, hogy a sport oldaláról nézve ennek a két prioritásnak a kiemelése teljesen indokolt, ám a kistérség oldaláról nézve a sportoló nemzet (azaz a közösségi sport) prioritásként való megnevezése lenne a helyes. Függetlenül attól, hogy mennyire optimistán vagy pesszimistán ítéljük meg az európai és magyar tudástársadalom esélyeit, a következő másfél-két évtizedben a tudásfejlesztés és -közvetítés – szinte minden társadalmi rétegek és társadalmi tevékenység esetében – kulcsfontosságú lesz. (Ez tágabban igaz a kultúrafejlesztésre is.) Ennek ellenére minden klasz- ... minden klasszikus felfogás a sport- és szikus felfogás a sport- és szabadidős tevékenység elsőrendű szabadidős tevékenység elsőrendű céljának céljának az egészségmegőrzést és az egészségvisszaállítást az egészségmegőrzést és az egészség-visszaemeli ki. (Mi is ezt tettük.) állítást emeli ki. A jövő (sőt közeljövő) egyik alapfeladata, hogy a gazdaság és társadalom közti egyensúly helyreálljon, így a gazdaság csak a társadalom részeként, alrendszereként értelmezhető, így a társadalmi (nemzeti, közösségi) célcsoportot a gazdasági célcsoport elé tettük. Ugyanakkor markánsan lényegesnek tartjuk – gazdasági önérdekből is – a szabadidős gazdaság fejlesztését. A gazdasági és a gazdaságot támogató célok, stratégiák változatlanul nagyon fontosak, ám a sport kistérségekben is – a következő másfél évtizedben – nagyon sok múlik a sportot és a szabadidős világot egyaránt felkészítő és motiváló oktatás-képzésen, mindenekelőtt a magas színvonalú felnőttképzésen. A fenntartható fejlődést, s az ökológiai célcsoportot nem a tervezési illemből neveztük meg külön, hanem azért, mert nincs sportolás és nincs szabadidős tevékenységekben gazdag életforma magas minőségű környezet nélkül. Sportolni csak jó termé- Sportolni csak jó természeti-környezeti szeti-környezeti klímában lehet, és fordítva, a rehabilitált klímában lehet, és fordítva, a rehabilitált környezet inspirál a szabadidő kulturált eltöltésére. környezet inspirál a szabadidő kulturált Az utolsó két célcsoport (mentális és kultúra – és egyben eltöltésére. életminőség – fejlesztés) alapvetően az új paradigmák ál-



109


tal megfogalmazott célokra, szükségletekre koncentrál. A verseny- és közösségi sport, vagy általában a szabadidős tevékenység feltétele és egyben következménye a magasabb szintű személyes és közösségi mentalitás, ami nélkül nincs életminőség javulás. A horizontális célcsoportok K. L. M. N. O.

Eddig bemutattuk, és A-tól J-ig jelöltük a vertikális célcsoportokat. A horizontális célcsoportok a következők: TUDÁS- ÉS GONDOLKODÁSFEJLESZTÉS KISTÉRSÉGI TUDAT FEJLESZTÉSE LOKÁLIS DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS

A kistérségi sportstratégia horizontális célcsoportjaira vonatkozó indoklások így fogalmazható meg röviden: Ha a jövő jórészt a tudás (és a tudás hasznosítása, alkalmazása) körül forog majd, akkor minden területen kiemelt feladat a tudások teremtése, fejlesztése, közvetítése. Ezért a sport kistérségek jelene és jövője az új gondolkodás elterjedésétől is függ. Ha az új paradigma szerint a 21. század első felének központi kérdése a személyes és kollektív tudatok erősítése, fejlesztése, akkor nekünk is kiemelten fontos célcsoport ez. Miután Magyarországon – bár voltak előzményei – nemrégen vannak kistérségek, a sport- és szabadidős tevékenység erősíti a kistérségi kollektív tudatot. Ha a társadalmi egyensúly csak úgy tartható fel, ha a társadalmi aktivitás csak úgy növelhető, hogy a demokrácia fejlesztését (lásd: e-demokrácia, részvételi demokrácia stb.) végigvisszük, akkor a demokrácia demokratizálása szintén horizontális prioritás. A sport- és a szabadidős világ A sport- és a szabadidős világ vezérlésevezérlése, önvezérlése feltételezi a demokrácia demokratizálását. önvezérlése feltételezi a demokrácia Lehet sokra és kevésre tartani a technika, technológia modernizádemokratizálását. ciós szerepét, de a következő évtizedek újabb technológiai forradalmakat hoznak, ezért jogos a technológiafejlesztés önálló horizontális célcsoporttá tevése. Ma már nem csak a versenysport, hanem a közösségi sport is függ a sporttechnológiák, sportmódszerek (stb.) folyamatos fejlesztésétől. Végül a sportstratégia (részben) annyit ér, amennyi folyamatosan megvalósul belőle, ám a megvalósítás alapvetően függ az állami és társadalmi (civil) intézményektől, így az intézményfejlesztést szintén mind a tíz területen lényegesnek tartjuk. A kistérségi társulások egyik kiemelt feladata most nem más, mint a kistérségi önkormányzati sportirányítás megerősítse és intézményesítése. A sportügy depolitizáltságát is szolgálja, ha az állami feladatok jelentős részét civil szervezetek láthatják el.

110

Varga Csaba



A vertikális és horizontális célrendszerek egyaránt vonatkoznak a kistérségeken belüli jó helyzetű, rossz helyzetű és – a két szélső pont közötti – középhelyzetű csoportokra. A stratégiából tehát semmiképpen nem maradhatnak ki a veszélyeztetett, deprimálódó társadalmi rétegek. Új személyes joggá válik: a szabadidő hasznos eltöltésének joga. Az új globlokál (globalizációs + lokalizációs) korban illúzió azt hinni, hogy Magyarország előbbre juthat Európa nélkül és ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy Magyarország vagy bármelyik kistérség pusztán a követő magatartással (csupán az európai alapminták másolásával) felzárkózhat. Ez az egyik felismerés, amire kevesen számítottak. A sportstratégiában is három stratégiai és történelmi választást A sportstratégiában is három stratégiai és elemezhetünk. Ezek azért érdekesek, mert a jövőbe vezető folya- történelmi választást elemezhetünk. matokat mélyen meghatározzák. 1. A rendszerváltáskor Magyarország érthetően a múltat (a klasszikus kapitalizmus és polgári demokrácia modellt) választotta, miközben a globális információs kor a magyar rendszerváltás idején kezdte el a paradigmaváltást. 2. Magyarország a csatlakozással (2004-ben) kénytelen-kelletén már nem a múltat, hanem a közelmúltat és a jelent választotta, csatlakozott a lisszaboni programhoz, amelyet viszont egyelőre szintén csak részlegesen teljesített. A politikai elit és a hazai értelmiség sokszor zavarban volt, értette is, meg nem is, támogatta is, meg nem is, hogy az újabb modernizáció elkerülhetetlen. (A kistérségi sportstratégia csak akkor tervez reálisan, ha a közeljövő modernizációinak megvalósulását támogatja.) Pillanatnyilag már jól látszik, hogy a két eddigi választást is felülíró harmadik stratégiai dilemma előtt állunk. Nálunk régóta divat a megfoghatatlan, ködös távlati jövőképek ellen érvelni, ami egyébként helyes, ugyanakkor a döntéshozók szembesülnek avval, hogy alapvetően új, távlatos jövőkép és stratégia kellene, azaz – ha nem is ködös, megfoghatatlan, ám – tényleges, hosszú távú program kellene. (A kistérségi sportstratégiában ezt a problémát csak úgy kezelhetjük, hogy távlatos jövőképet dolgozunk ki.) Ám ilyet jelenleg már nem lehet egyszerűen importálni, s nem lehet elég, ha lemásoljuk valamelyik európai állam vagy – éppen sikeres – politikai párt programját. A stratégiai dilemma lényege az, hogy a globális és európai információs korra és az azt követő időszakra mi lehet az átfogó hazai vízió és cselekvési terv, amelyre akár nemzeti közmegegyezés építhető. Ezért egy kistér- Ezért egy kistérségi sportstratégia szükségségi sportstratégia szükségképpen egyszerre a) sportjövővízió képpen egyszerre a) sportjövővízió (és sza(és szabadidős jövőkép), b) kistérségi jövőprogram, majd pedig badidő jövőkép), b) kistérségi jövőprogram, a kettő ötvözeteként c) kistérségi sport- és szabadidős jövőkép. majd pedig a kettő ötvözeteként c) kistérségi A stratégiai mátrix nem csak vertikális és horizontális célcso- sport- és szabadidős jövőkép. portokat különböztet meg, hanem ez egyúttal egy célrendszer-piramis, amely az időfolyamatokat szintén három szintre (hosszú,



111


közép-, rövidtávú célokra) választja szét. A célrendszer-piramis csúcsán a hosszú távú cél van – ez most 2020-ban jelölhető meg. A régi és új leckék tudatában kérdezzük: mi minden lehet vagy/és lesz rövidtávon (2008–2010), középtávon (2013–2015) és hosszútávon (2020–2025) között a magyar sport kistérség feladata? A hosszú távú cél így aligha lehet más, mint az, hogy az új globális és európai erőtérben, az új globális-lokális kihívások és esélyek által részben determinált magyar jövőalkotás eredményeként átfogó sport kistérségi jövővízió szülessen, amely végül is öt hosszú távú célt fog egybe. Összefoglalva: legkésőbb a húszas években minden kistérség ne csak az értelmes munkára, hanem ... legkésőbb a húszas években minden az értelmes szabadidő eltöltésére is lehetőséget és életminőség-esélyt kistérség ne csak az értelmes munkára, teremtsen minden polgárnak és közösségének. (Az öt hosszú távú hanem az értelmes szabadidő eltöltésére is célt lásd a táblázatban.) lehetőséget és életminőség-esélyt teremtsen Ez a célpiramis csúcsa. Az összefoglalt célból következik, hogy minden polgárnak és közösségének. a húszas években a kistérség ténylegesen egyesült települési közösség, közösségi tudat és identitás, amely egyúttal minden polgárnak az individuális fejlődést mindenkinek lehetővé teszi. És mindehhez a sport és szabadidő fejlődése kulcstényező. Ez a program feltételezi, hogy a munkaidő nem eszi meg teljesen a szabadidőt, a munkatér nem telepszik rá a szabadtérre. Várhatóan a következő húsz évben egyszerre lesznek nagy globális negatív válságok és evvel párhuzamosan jelentős (többé-kevésbé) pozitív fordulatok. A pénzközpontú újkapitalizmus önfejlődése és a gyökeres változásra való kényszerítése elkerülhetetlen, miközben az új nemzedékek tudatállapota és nemzedéki kollektív tudata szintén alapvető átalakulásnak lesz kitéve. Ezért ennek a két-három alaptrendnek a megértése, és a problémamegoldó alternatívák kidolgozása végbemegy, vagy végbemehet a következő húsz évben. Ez valószínűleg így lesz a kistérségek szintjén is.

6.3 A kistérségi sportstratégia célrendszere A következő két évtizedben a kistérség (és a szabadidő kultúra) csak jövőorientált lehet, így olyan jövőkép, jövőprogram szolgálatában állhat, ami egyrészt rímel az új külső-belső paradigmákra, másrészt önálló, sajátos, általuk kidolgozott-kitalált alternatívaegyüttes. Ezért a kistérségi sportstratégia csupa olyan vertikális és horizontális célcsoportot emel ki, amely egyfelől távlatos jövővíziót mutat fel, másfelől pedig a jövővíziót egymást követő, konkrét cselekvésekkel elérhetővé teszi, miközben a jelen kényszerpályáit is figyelembe veszi.

... a kistérségi sportstratégia csupa olyan vertikális és horizontális célcsoportot emel ki, amely egyfelől távlatos jövővíziót mutat fel, másfelől pedig a jövővíziót egymást követő, konkrét cselekvésekkel elérhetővé teszi, miközben a jelen kényszerpályáit is figyelembe veszi.

112

Varga Csaba



Kistérségi sportstratégia célrendszere 1. Hosszú távú cél 2020-ig A sport és szabadidõs kistérségeknek és a kistérségi sportstratégiának négy hosszú távú célja lehet: a) az európai és a nemzeti sportstratégiára építve minden magyarországi kistérség legyen a sport és a szabadidő kistérsége, valamint ennek érdekében minden kistérségben szülessen meg a kistérségi sportstratégia és operatív program; b) minden kistérségben párhuzamosan fejlődjön a versenysport és a szabadidős tevékenységet fejlesztő közösségi sportélet, a kistérségi szabadidős programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések; c) minden kistérségben jöjjenek létre a sport- és szabadidős önkormányzati irányító testületek, menedzser szervezetek, s a sport- és szabadidős tevékenységet koordináló sport- és szabadidős intézmények; d) a tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze a tudásokat, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását. 2. Átfogó tíz vertikális cél (tíz beavatkozási terület) 2013-ig, A–E. A. RÉSZVÉTEL A REGIONÁLIS, NEMZETI ÉS GLOBÁLIS SPORT VILÁGÁBAN A folyamatosan változó új globálislokális sport- és szabadidős térben minden sport kistérség találja meg a kreatív részvétel lehetőségét és a sport segítségével minden kistérség fogadjon be új gondolatokat, új impulzusokat.

B. KISTÉRSÉGI VERSENYSPORT FEJLESZTÉSE – KISTÉRSÉGI SPORTNEMZET PROGRAM A kistérségekben a versenysport, s az utánpótlás nevelés, valamint a versenysportban érdekelt egyesületek és sportintézmények rendszerszerű támogatása.

C. KÖZÖSSÉGI SPORT- ÉS SZABADIDŐ ÖNFEJLESZTÉS – KISTÉRSÉGI SPORTOLÓ NEMZET PROGRAM Az egykori tömegsport (sőt munkahelyi sport helyett) minden kistérségben a közösségi (ezen belül gyermek, ifjúsági, senior, családi, és civil) sport- és szabadidős öntevékenység fejlesztése.



D. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS- ÉS FEJLESZTÉS, ÚJ ÉLETMINŐSÉG PROGRAM A kistérségi sport- és szabadidős tevékenység egészségvédő, s regeneráló hatásainak javítása, s egyúttal új társadalmi létformák, a szociális-, egészségügyi célok, s a magasabb életminőségek szolgálata.

E. A SPORT RÉVÉN A KISTÉRSÉGI TUDÁSTÁRSADALOMBAN KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A túlzott individualizáció korszakával szemben a tudástársadalomban a közösség (avagy az intelligens civil társadalom) fejlesztése a sport- és szabadidős tevékenységgel, a csapatsportok mellett a települési közösségekben is.

113


2. Átfogó tíz vertikális cél (tíz beavatkozási terület) 2013-ig, F–J. F. SPORT- ÉS SZABADIDŐ-GAZDASÁG FEJLESZTÉSE A jövő egyik gazdasági sikerágazata lehet a sport- és szabadidő-gazdaság, sőt a turizmusipar, amelyek tudás- és társadalom-központú gazdasággá és e-gazdasággá válnak, és új finanszírozási modelleket teremtenek.

G. SPORT- ÉS SZABADIDŐS OKTATÁSIKÉPZÉSI PROGRAM Nemcsak a versenysportban, hanem a közösségi sportban is a siker feltétele a magas színvonalú oktatás, képzés, ide értve a felnőttképzést is, ezért a sportképzés átfogó fejlesztése szükséges.

H. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A SPORTPROGRAM ÖSSZEFŰZÉSE A kistérségi sport tevékenységek sokat segítenek majd a globális-lokális természeti-környezeti (ökológiai) válságok megelőzésében, s a természeti-környezeti értékek védelmében. továbbá a sport fenntartható ágazattá válik.

I. ÚJ MENTALITÁS A SPORTBAN, S MENTALITÁSFEJLESZTÉS Ma már a sportsikerek és a sikeres szabadidő eltöltések kardinális feltétele a sportolók és általában a polgárok magas színtű mentális felkészítése, a tudásés tudatközpontú, életformák széles körű elfogadtatása és gyakorlása.

J. ÚJ SZABADIDŐS KULTÚRA ÉS KULTÚRAFEJLESZTÉS A sportkultúra és általában a kistérségi kultúra kölcsönösen hat egymásra, a sport segítségével a globális tömegkultúra élmény-kínálata szélesíthető, és a sportkultúra segít a hazai kultúrateremtés folyamatos megújításában.

3. Horizontális célok (egyaránt hatnak mind a tíz vertikális célra) 2013-ig, K–M. K. első horizontális célrendszer

TUDÁS- ÉS GONDOLKODÁSFEJLESZTÉS: tudás(ok), köztudások, új tudás(ok) teremtése, kistérségi sport információs rendszer, tudásinnováció, tudásfejlesztés, tudományos tudás paradigmaváltásai, a kistérségi munka- és mozgáskultúra, a hagyományok kutatása, fejlesztése és kiszélesítése, e-sport és szabadidő tudás, K+F, új tudás(ok) megértése és befogadása, új korszellem a kistérségekben is, új társadalmi tudásprogram – mindezek hatása a fenti vertikális sportcélokra, és stratégiákra, avagy a kistérségi sport- és szabadidős világ milyen új tudást hoz, milyen új kistérségi köztudást fogad el és képvisel.

L. második horizontális célrendszer

KISTÉRSÉGI TUDAT FEJLESZTÉSE: új személyes tudat(ok), kistérségi kollektív tudat(ok), a sport fontosságának felértékelése, koncepcionált közösségi tudatfejlesztés, az új kollektív tudatállapotok megértése és befogadása, a szabadidő kultúrát emelő tudat- és tudatosulás paradigmaváltás és ennek programja – mindennek hatása a vertikális sportcélokra, és stratégiákra, avagy a kistérségi sport- és szabadidős világ milyen új közösségi tudatot hoz, milyen új kistérségi tudatot-tudatállapotot fogad el és képvisel.

M. harmadik horizontális célrendszer

LOKÁLIS DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE: a képviseleti demokrácia részleges megőrzése, de a demokrácia demokratizálása, a részvételi demokrácia és az e-demokrácia létrehozása, új közösségi demokrácia-működési típusok, az új globális-lokális demokrácia-fejlesztési térben új kistérségi demokrácia program és ennek megvalósítása – mindennek hatása a vertikális sportcélokra, és stratégiákra, avagy a kistérségi sport- és szabadidős világ milyen új demokráciát hoz, milyen új demokrácia modellt és gyakorlatot fogad el és képvisel.

114

Varga Csaba



N. negyedik horizontális célrendszer

TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS: gyökeres váltózásokat hózó új (a sport- és sportoló kistérséget támogató) technológiák megismerése, minimum ötévenként új technológiák, új technológiai előrejelzések, technológiai fejlesztések, különböző új technológiák megértése és alkalmazása, innováció és innovációfejlesztés, a technológiák pozitív és negatív hatásait kezelő új stratégia – mindennek hatása a vertikális sportcélokra, és stratégiákra, avagy a kistérségi sport- és szabadidős világ milyen új technológiákat adaptál és pártol, milyen új technológiákat fogad el és képvisel.

O. ötödik horizontális célrendszer

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS: a tíz vertikális célterületen a kistérségi sportot és szabadidős tevékenységeket szolgáló (önkormányzati és társadalmi) intézmények, szervezetek, egyesületek (stb.) áttekintése, a meglévő szervezetek, intézmények modernizálása, új intézmények és e-intézmények tervezése, létrehozása – mindennek hatása a vertikális sportcélokra és stratégiákra, avagy az önkormányzat és a kistérségi társulás, továbbá a civilszféra – a kistérségi sport- és szabadidős programok számára – milyen kistérségi intézményeket-szervezeteket működtetet, milyen legyen a kistérségi sportigazgatás és önszerveződés, végül a kistérség milyen társadalmi (civil) intézményeket, köröket szakosztályokat támogat és a kistérségi sport- és szabadidő menedzserek alkalmazása.

Készítette: Varga Csaba, 2007

3. Horizontális célok (egyaránt hatnak mind a tíz vertikális célra) 2013-ig, N–O.

A vertikális és horizontális prioritások (és azokon belül az egyes fő irányok) szükségképpen tartalmazzák az egész sport kistérségi koncepciót. Ez természetesen a megvalósítás során bővíthető és csökkenthető is. De úgy gondoljuk, hogy ez a tizenöt beavatkozási terület alapvetően összefoglalja és lefedi a fontosabb feladatokat. Természetesen lehet úgy vélekedni, hogy a fenti feladatkínálat túlságosan széles, ám inkább érdemes arra felfigyelni, hogy az új globális-lokális világállapotok ennyire összetettek és sokrétűek, így a felsorolt célok ... a felsorolt célok leegyszerűsítése vagy leegyszerűsítése vagy jelentős megrostálása alapvetően megkérdő- jelentős megrostálása alapvetően megkérjelezné a stratégia hitelességét és végrehajtását. (Nem lenne helyes dőjelezné a stratégia hitelességét és végretehát azon töprengeni, hogy a 15 célcsoportot egyszerűsítsük-e hajtását. kevesebbre.) Célterületek: A táblázatokban szereplő célterületeket – a megvalósítók szempontjából – két különböző csoportba sorolhatjuk: 1. A kistérségeken belül a polgárok és közösségeik együttes és differenciált önálló, saját feladatai, programjai (nem kizárólag, de lényegében a közösségi sport, vagy akár nevezhetjük civil sportnak); 2. A mai és minden későbbi kormányzat, önkormányzat és kistérségi társulás feladatai és tevékenységei a sport kistérség stratégia megvalósításának érdekében (nem kizárólag, de lényegében a kistérségi versenysport és utánpótlás nevelés). „Csak” kormányzati akaratból és elképzelésből nem lehet átütő eredményt elérni, s ugyanígy társadalmi akaratból önmagában szintén csak korlátozott siker várható Ezért a kistérségi sportstratégia megvalósításának eredményessége alapvetően függ



115


a két (önkormányzat és, társadalmi-közösségi) oldal – akár írott társadalmi szerződésben is rögzített – együttműködéséből. A felsorolt állami-önkormányzati feladatok rendszerbe szervezésével lehetővé válik, hogy a kistérségi sportstratégia – korábban kifejtett elvei alapján – a beavatkozásicselekvési koncepció megszülessen. A kistérségi sport- és szabadidő stratégia létrehozása sem fejezhető be annak elfogadásával, az Európai Unió tervezési metódusa szerinti gördülő ... a részvételi demokrácia program jegyében tervezéssel évenként-kétévenként érdemes azt továbbfejleszteni. Ezért a részvételi demokrácia program jegyében külön javasoljuk, külön javasoljuk, hogy a kistérségi sporthogy a kistérségi sportstratégia bemutatására, konzultációjára, stratégia bemutatására, konzultációjára, állandó továbbfejlesztésére – a kistérségi sportinformációs rendállandó továbbfejlesztésére – a kistérségi sportinformációs rendszer keretében - nyil- szer keretében – nyilvános, önálló sport- és szabadidős stratégiai portál jöjjön létre. vános, önálló sport- és szabadidős stratéBefejezésül annyit érdemes még jelezni, a stratégiakészítéskor giai portál jöjjön létre. azt vállaltuk, hogy a kistérségi sportstratégia koncepcióját fogalmazzuk meg. Ennek érdekében a) átgondoltuk és újragondoltuk a kistérségi sport- és szabadidős tevékenységek, kultúrák, szolgáltatások helyzetét; b) áttekintettük és továbbgondoltuk a kistérségek és a sportmozgalmak előtt álló – régi és új paradigmákat ötvöző – feladatokat; c) a feladatok ismeretében összeállítottuk a háromszintes célrendszert és felépítettük a beavatkozási prioritások rendszerét. Ezzel a kistérségi stratégia készítésének első lépcsőjén vagyunk túl. A második lépcső így néz majd ki: a) a beavatkozási prioritások alapján kidolgozzuk a megvalósítás teendőit; b) a tervezett intézkedések között fontossági és időrendi sorrendeket állítunk fel; c) végül a kistérségi sport- és szabadidős stratégia végén konkrét kiemelt projektterveket fogalmazzunk meg. A folyamatos szakmai és társadalmi A folyamatos szakmai és társadalmi kon- konzultációk és gördülő tervezési folyamatok eredményeként 2013-ig a kistérségi sportstratégia így nagyrészt megvalósítható. zultációk és gördülő tervezési folyamatok eredményeként 2013-ig a kistérségi sportstratégia így nagyrészt megvalósítható.

116



7.

A sportoló kistérség program széles körű megvalósítása Nagy Piroska



A

A sport hazánkban a legszélesebb körben űzött, és kedvelt emberi-közösségi tevékenység. Az élsport és a lakosság sportja figyelemre méltó jelenség a gazdasági és kulturális felemelkedés tekintetében. A kistérségi sport minden polgárt érint, tekintet nélkül nemükre, korukra, esetleges fogyatékosságaikra, hitükre és társadalmi vagy gazdasági helyzetükre. A sport társadalmi szinten jelentkező emocionális töltő, feszültségkeltő és -levezető cselekvési formák integrált rendszere, amely történelmi tapasztalatok alapján alakult normáival és teljesítményfokozataival képes kibontakoztatnia személyiség belső energiáját és kifejezi annak az adott kor színvonalán jelentkező szabad játékát. Visszatükrözi az egészség, a munka, a technika szükségleteit az önmagán kísérletező ember mozgásműveltségének tökéletesítéséhez, a makró és mikró közösségek viszonyának szabályozásához. A sport fontos lehetőségeket rejt magában az oktatás, egészségügy, fejlesztés és béke előmozdítása érdekében tett konkrét lépéseken keresztül. A sport erősíti az együvé tartozás és részvétel érzetét ez által a bevándorlók beilleszkedésének fontos eszköze lehet. A sport vonzó lehetőségeket kínál a fiatalok társadalmi integrációra, ugyanakkor figyelni kell új trendek megjelenésére a sport gyakorlásában. Szinergiák állnak fenn a sport és a turizmus között, és a sport ösztönözheti az infrastruktúra megújítását, valamint a sport- és rekreációs létesítmények finanszírozását szolgáló új partnerségek kialakulását. A sport, mint eszköz: Célzott intézkedéseket tesz a hölgyek és az urak testnevelési és sportolási lehetőségeinek javítására, önbizalmuk növelésére, társadalmi integrációjuk javítására, az előítéletek leküzdésére, valamint az egészséges életmódra és az oktatásban való részvételre ösztönzés érdekében; Támogatja az egészségfejlesztést és egészségtudatosságot növelő kampányokat, javítja a közegészséget a fizikai (és lelki-szellemi) aktivitás által;

118

Nagy Piroska



A fizikai aktivitás hiánya növeli a túlsúlyt, az elhízás veszélyét, valamint számos krónikus betegség kialakulását, például a szív- és érrendszeri megbetegedések és a cukorbetegség előfordulásának esélyét, amelyek csökkentik az életminőséget, veszélyeztetik az egyén személyes életét, valamint az egészségügyi költségvetés és a gazdaság számára is terhet jelentenek;

A sportoló kistérség fogalmán azt értjük, hogy a települések és önkormányzataik – települési és kistérségi szinten – mindenki által űzhető fizikai aktivitásra, sportolásra és hasznos szabadidő eltöltésre ösztönzik lakosaikat. A sportoló kistérség a közösségi sport intézménye. Minden kis- A sportoló kistérség a közösségi sport intérség nemcsak a foglalkoztatás, a munkavégzés, hanem a sza- tézménye. badidő (a szabadtér) kistérsége. A szervezett sporttevékenység hatékony és eredményes eszköz a falusi és városi újjáépítés, a helyi és kistérségi fejlődés, és általában a vidék- és országfejlesztés számára. A kistérség sportközösségei azok a szervezetek (diáksport-egyesületek, amatőr- és professzionális sportegyesületek stb.), különböző intézmények (iskolák, művelődés-és közösségi házak, rekreációs központok stb.) és civil közösségek (családok, baráti körök, klubok stb.), amelyek a szabadidős térben megszervezik és megkönnyítik a sportinformációk, és a legjobb sportgyakorlatok cseréjét. Ezekkel mindenhol elősegítik az aktív testmozgást, s ezzel egyúttal a lelki építkezést helyi-közösségi szinten. A közösségi sport minden kistérben lehetőséget teremt a személyiség- és társadalomfejlesztésre. A kistérség sportoló közösségei arra bíztatják a helyi polgárokat, hogy vegyék számításba lehetőségeiket az egészségjavító fizikai aktivitásra, illetve folytassanak ilyen irányú szabadidős tevékenységet. Helyi szinten elősegítik az ifjúsági és más közösségi sportprogramok megszervezését (sőt az együttműködést a sportszervezetek, iskolák, szülők, civil közösségek között). A kistérségi sportstratégia átfogó kezdeményezés a polgárok és sport- és szabadidős tevékenység újszerű együttműködésére, amely tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, a sportszervezetek autonómiáját és a jelenlegi hazai és uniós jogi kereteket. Egyúttal figyelembe veszi Európai Bizottság 2007. július 11-én elfogadott sportról szóló – Fehér Könyvben rögzített – ajánlásait, hozzájárul a fogalmak és feladatok egyértelműségének megteremtéséhez. Szorgalmazza, hogy annak elemei és alprogramjai széles körben jussanak el a diáksport, egyetemi sport, helyi társadalom és civil szerveződések egészséges életmódot és szabadidősportot aktívan művelő és szervező tevékenységet kifejteni tudó intézményeihez és közösségeihez. Többek között támogatja: az élethosszig tartó tanulás kistérségi programját (pl. a tanárképzés és iskolák közötti együttműködés területén); az alulról szerveződő sportmozgalmat a sportoló kistérség a sportoló nemzet programokon keresztül.

A sportoló kistérség program széles körű megvalósítása


119


Elérendő cél: az életminőség fejlesztése, társadalomfejlesztés, a demokrácia és a közszolgáltatások fejlesztése! A sportoló kistérség program széleskörű megvalósításában be kell vonni a helyi vállalkozások és civil szolgáltatások rendszerét, áttekintve érdekeltségi rendszerüket, s ezzel is növelve elkötelezettségüket a helyi sportfoglalkoztatásban és munkalehetőségek teremtésében, valamint információs hálózattal, és szabadidős modellkísérletek megismertetésével mutassuk Régi és új feladat az egészség- és az élet- be az új törekvéseket az egészségőrzés és fenntartás széleskörű valóra váltásáért. minőség javítása, a fizikai létezés zavarRégi és új feladat az egészség és az életminőség javítása, a fizikai talanságának, a lelki-tudati, s szociális létezés zavartalanságának, a lelki-tudati, s szociális jólét állapotájólét állapotának megőrzése-javítása nak megőrzése, javítása a településeken és kistérségekben. Ennek a településeken és kistérségekben. többek között része: a kistérségi fenntartható fejlődése, az élethosszig tartó tudás, és a tudásalapú társadalom fejlesztése az új életminőség elérése érdekében; az partneri együttműködés fejlesztése és támogatása, megismertetése az érintettekkel; a sport- és szabadidős képzések, az új sportolási formák kidolgozása, a megvalósítás elemzése az érdekeltek bevonásával; az új specialitások és bevált módszerek, versenyek népszerűsítése; egyik kiemelt feladat az ifjúság és a nők bevonása a rendszeres testmozgások számukra kidolgozott formáiba; a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők az esélyegyenlőség megteremtése a sportoló kistérség horizontális és vertikális szerkezetében. A jövőben ki kell használni a meglévő helyi természeti és megépített környezeti lehetőségeket. Milyen hatással lehet mindez a kistérség életére? Az életminőség általános javulása mindenekelőtt kedvezően hathat a munkavégzésre. A kistérség tudásalapú társadalmát alapozhatják meg a képzések, az új tudások átadása és hasznosítása. A modellkísérletek tapasztalatai hasznosan beépíthetőek lesznek az adott települések jövőterveibe, s sokszínű, mindenkit befogadó sportstratégia készülhet a helyi közösségek együttműködése során.

7.1 A sportoló kistérség alrendszerei A sportoló kistérség programban jól használhatóak a sportrekreációs irányzatok, a fittségi gyakorlatok, a természetjárás, a lovaglás, a családi futás, az evezés, a horgászat, kerékpározás, a welness, a nyaralás és sok minden más, amely egészségmegőrzési programmá kovácsolja össze a közösségi és családi szabadidős tevékenységeket.

120

Nagy Piroska



A szabadidős sporttevékenység (leisure) a munkahelyi/társadalmi és az otthoni munkák, kötelezettségek elvégzésén túlmenően fennmaradó időben, szabadon választott, saját örömérzet fokozása érdekében végzett tevékenység. Szabadidősport, olyan sporttevékenységet jelent, amit szabadidőben, kikapcsolódás, felfrissülés, illetve egészségünk megóvása, teljesítő képességünk megőrzése vagy növelése céljából űzünk. Szabadidős sportoló az a természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet, vagy aki szervezetett formában folytatott sporttevékenysége során nem vesz részt versenysportban. Egészségsport az egészségi állapot javítása és megőrzése, beteg- Egészségsport az egészségi állapot javítása ségek megelőzése céljából végzett rendszeres testedzést jelenti. és megőrzése, betegségek megelőzése céljából Célja a mozgáshiány megszüntetése, pontosabban a káros követ- végzett rendszeres testedzést jelenti. kezményeinek elkerülése. A szabadidősport és a rekreációs sportok részének tekinthető. Rekreáció: összességében a szabadidő eltöltés kultúrája. A jó közérzet, jól-érzés minőségi élet megteremtése. A rekreáció egyik célja az ember egészségének megszilárdítása, ezáltal jól megélt hosszú élet, alkotókedv, a pszichomotoros megújulási képesség és készség, továbbá az optimális fizikai, lelki, szellemi teljesítő képesség állandósítása. Kistérségi sportolás eszköze lehet a tánc, a játék a hobbitevékenységen át a sport legkülönfélébb változatai. Ennek értelmében azokat a magatartásformákat nevezzük kistérségi sportrekreációnak, amelyek az ember lokális környezetének (szűkebb értelemben: szomatikus, pszichés, szociális környezetének) megteremtésére, a kreatív cselekvő, és az optimális teljesítőképesség megteremtésére valamint megújítására irányulnak. A sportrekreáció, illetve a rekreációs sport testgyakorlatok (tervszerű) végrehajtásából álló (célszerű) tevékenység. A versenysporttól alapvetően az különbözteti meg, hogy célja nem (elsősorban) teljesítményfokozás, hanem a jó közérzet az egészséges állapot elérése. A kistérségi sportoló számára fontos mozgási elem a sport és a játék. A sport, mint a játék egyik formája önmagában cél, a képzelőerő játéka. A verseny konvencionális céloknak van alárendelve. A versengés mindaddig fennáll, amíg a játék a játékban részt vevők átlagos mozgáskészségeinek szintjén zajlik. Amikor túllép ezen a határon, és a játékban kezdenek a legjobbak is részt venni, a sport játékfunkciója alárendelt a versenynek. A verseny – a modern sport elválaszthatatlan jellemzőjeként – saját önfejlődését szolgáló játék- és teljesítményfokozó funkció. A versengés nemcsak a sport sajátossága, az emberi tevékenység számos formájának mozgatója. A versengés, mint a sport jellemzője, olyan tényező, amely a testgyakorlatokat adaptálja a modern civilizációhoz és megteremti az összhangot a játékok és testgyakorlatok között. A kistérségi versenysport az a sport, amelyben versenyzés dominál és a maximális teljesítményekre való törekvés lép előtérbe. Már nem elsősorban egészségvédő funkciója van. Olyan mechanizmus szerepét játssza, amelyben az ember motoros fejlődé-



121


sében utat nyit a tökéletesség felé vezető úthoz, elvezet a sportági specializációhoz, és a kistérségi sport látványjellegét is erősíti. A versenysportot szervezett keretek között sportegyesületekben végzik. A civil társadalommal együtt jelentős szerepük lehet a jövőben megrendezésre ajánlott sportfórumok megszervezésében és a tudásbázis átadásában, cseréjének felgyorsításában. Az élsport/versenysport professzionális egyesületi formája nehezen illeszthető a kistérségi sport vertikális szerkezetébe. Szorgalmazni kellene a jó edzés- és versenyfelkészülési tervek tudásadatbankjának létrehozatalát, a sikeres edzők edzés és módszertanának közkincsé, oktathatóvá tételét. A kistérségi támogatások kritériumává kell tenni – az átláthatóság és ellenőrizhetőség elvét betartva – a közpénzek sporttámogatásra fordított összegeinek egyesületi (továbbá az egyéni sportolói támogatás) elszámoltatását. A kistérségi sportfejlesztésben akkor járunk el helyesen, ha A kistérségi sportfejlesztésben akkor járunk a mindenki által űzhető amatőr sportok és a versenysportok el helyesen, ha a mindenki által űzhető egészséges partneri kapcsolatok között növelik aktív táborukat. amatőr sportok és a versenysportok egészAz egészséges átjárhatóság fennmarad, a kistérségi amatőr sport séges partneri kapcsolatok között növelik utánpótlásbázist jelent az élsportnak, az pedig „visszavonulási” aktív táborukat. színhelye lehet a versenyzői pályafutás befejeztével a tapasztalt élsportolónak. A sikeres élsportoló példaképe lehet a település ifjainak és oktatója, segítője a sportaktíváknak.

Új (sport)rekreációs irányzatok: Az irányzatokhoz a wellnes, a fittségi (munkahelyi és fitness) és a teljesítményelvű, valamint a dominánsan élménykereső (adrenalin, extrém, fun, kaland stb.) céllal űzött sportok tartoznak. Extrémsportok. Az extrémitás a hétköznapoktól, a szokványostól jelentős mértékben eltérés/különbözőség. Ez megjelenhet az energiafelhasználásban (szupermaratoni, iron, man stb.), a veszély (vélt vagy valós) mértékében (rafting, vadvíz, bangy jumping, túlélőtábor). Funsportok. A megszállottak a fanatikusok kötődése egy sportághoz, és/vagy annak egy kitűnő sportolójához, illetve csapatához. A szurkolók a passzív (de fanatikus) rajongók, a megszállott a kedvenc sportágát éjjel-nappal aktívan űzné (gördülősök, szörfösök, snowbordosok, hegyibringások). Kalandsportok. A szokványostól a tevékenység jellegében mérsékelten tér el, mérsékelten különbözik. Csak az egyén megszokott, hétköznapi életviteléhez mérten ítélhető meg (sátorban aludni, bográcsban főzni, éjszakai túrán részt venni, búvárkodni stb.). Kalandturizmus. A résztvevők számára elsősorban fizikai kihívás és vélt (szimulált) veszélyeket kínál. Ez a turisztikai forma nem igényel luxuslétesítményeket, de a felszereléseknek kiválónak, jól karbantartottnak kell lenniük. A kalandturizmushoz jól képzett vezetőkre és felkészült résztvevőkre van szükség, szigorúan be kell tartani a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat.

122

Nagy Piroska



Ezek az irányzatok többnyire önszerveződő és önerős megvalósításban szerveződnek, a kistérség földrajzi adottságainak kihasználásával, egyéni igényeket kielégítve, de nagy hatással erősíti a versengés szellemét. Jelentős nézettséget vonz, megfelelő keretek közt, növelheti a helyi turizmust, pozitív hatása lehet a szolgáltatógazdaság számára.

7.2 A sportoló kistérség kiemelt elemei, új törekvései A sportoló nemzet stratégiában különösen figyelnünk kell a gyermekek, a fiatal korosztály és a nők rendszeres sportolásának megteremtésére, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetűek aktív mozgási lehetőségeinek megteremtésére. A kisgyermekek testmozgása többnyire intézményesített keretek között zajlik (óvoda, iskola), többnyire felépültek az uniós szabványoknak megfelelő települési játszóterek. Korszerű életmód és mozgáskultúra megteremtéséhez és népszerűsítéséhez, azonban a nevelők, sőt a szülők képzésére is oda kell figyelni. A sport, a mozgás kultúra megszerettetése és rendsze- A sport, a mozgás kultúra megszerettetése rességének elfogadása, a belső igény megteremtése a családban és rendszerességének elfogadása, a belső kezdődik. A szülők képzése a legfontosabb feladat. Elsősorban igény megteremtése a családban kezdődik. rajtuk keresztül jutunk el a gyermekek, fiatalok, idősek kistérségi mozgáskultúrájának fejlesztéséhez. A fiatalok iskolai testnevelése, rendszeres versengése és versenyeztetése szervezett és önkéntes formában is rendelkezik az alapfeltételekkel. (létesítmény, szakképzett edző, testnevelő). Ezen felül szorgalmazni kell létesítményen kívüli helyi hagyományos testmozgások, a mozgáskultúra és helyi szokások régi felelevenítését. (Aratóversenyek, kocsiversenyek, horgászversenyek, családi váltóversenyek, családi futás, evezés, síelés stb.) A sportoló kistérség-stratégia javasolja a fiatalok önkéntes sportjának ösztönzését, az ifjúsági sport-cseretáborozást és a sporteseményeken való önkéntes tevékenységet. A nők és serdülő lányok egyéni sportolása a fitness-klubokban és szervezett formában önköltségesen nem egyedüli megoldás és kevesek számára elérhető kistelepüléseken. Ezért kiemelt figyelmet érdemel és a sportmozgalom fontos célja körükben a mozgás és egészséges életforma fellendítése. Fontos a helyes szemléletmód kialakítás, az hogy a nők, édesanyák mit tekintenek értéknek, mi az elérendő céljuk, megjelenésükkel, alakjukkal saját és családjuk életmódjának kialakításában. Az életmód a társadalom politikai, gazdasági és szervezeti viszonyait is visszatükrözi. A médiában megjelenő korosan sovány szereplők fétise, a divat diktátumok, a kereskedelmi hálózatok, az élelmiszer és gyógyszeripar „teremtette divatos külső” sztárolása helyesbítésre szorul. A fiatal fiuk lányok és férfiak egyre nagyobb körében kialakuló body-terror, a hisztérikus zsírégetés, zsírleszívás, táplálék-kiegészítők nyakra-főre fogyasztása, az élelmiszer



123


lobbyk befolyása elsősorban a testépítésre hatnak rossz irányba és nem a helyes testkultúra kialakítását, a helyes táplálkozást népszerűsítik. Figyelnünk kell a másik területre is, az üzleti oldatról megdolgozott sportfogyasztás, a teljesítményelvű irányzatnál érintett tömeges versenyek „őrületére”, a túl korai sportolásra késztetés egészségre káros hatásaira. Ugyanakkor veszély fenyegeti a naphosszat a tévé és a számítógép előtt ülő, a jövő évezred (távtanuló, távdolgozó) nemzedékét is. „A nők és a férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv 2006–2010 keretében a bizottság ösztönzi a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítését minden sporttal kapcsolatos tevékenységben, különös hangsúlyt fektetve a bevándorló és etnikai kisebbségekbe tartozó nők sportolási lehetőségeire, a nők számára döntéshozó pozíciók elérhetővé tételére a sportban, illetve a sportoló nők médiaszerepléseire.” (Brüsszel, 2007. július 11. A bizottság elfogadta a sportról szóló Fehér Könyvet.) Fogyatékkal élők sportja. A mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengén látó fogyatékos személyek sport jellegű tevékenysége és testgyakorlása, ami cél szerint lehet rehabilitációs jelleg, rekreációs, versenysport nagyon összetett minőségileg magas szintű életre törekvés eszköze, reaktív életcél. Új törekvések. A közösségek erejéből a helyi civil társadalom A közösségek erejéből a helyi civil tárönszervezéséből kell segíteni az esélyegyenlőség elvén minden sadalom önszervezéséből kell segíteni az leszakadó csoportot, egyént és hátrányos helyzetű állampolgárt. esélyegyenlőség elvén minden leszakadó A mai lokális civil társadalom nagyrészt már valóságosan, kisebb csoportot, egyént és hátrányos helyzetű részt potenciálisan intelligens civil társadalom, amely létében, cseállampolgárt. lekedetében önálló, közvetít az állam kistérség és a lokális közösség között és képes önálló életvilágával megújhodást hozni a helyi és kistérségi sport fejlesztésében. Szervezettsége és képzettsége szerint részben, vagy egészében képes az információs társadalom tudati/köztudati hálózatával a társadalmi, gazdasági és intézményi rendszer közti interaktív kommunikációra, és képes a települési ügyekben történő részvételt, képviseletet megteremteni és működtetni. Ha a közösség úgy dönt, hogy legyen minden kistérség befogadó a családi futás hagyományának megteremtésére, kis beruházással, északi mintára, minden település képes lesz az erőbe, mezőre épített futópályát vagy akár kerékpár utat (2-3 m széles, kb. 3 km hosszú) – amely a tavaszi, nyári és őszi hónapokban esetleg kivilágítható – felépíteni, és ez jó lehetőség lehet családi futásra, télen sífutásra vagy korcsolyázásra. Ezek mellett a kiépített játszóterek, pihenőparkok kedvezhetnek a kisgyermekeseknek és az időseknek. A padok mellett a sakktáblákkal beépített asztalok jól szolgálhatják a friss levegőn eltöltött időt frissülésre, szellemi aktivitásra. A parkban kialakítható a fiatalok kedvence a görkori- és a gördeszkapálya. A spontán kezdeményezett, az önszerveződő és a családi sportot elősegítendő szorgalmazni lehet a házfalakon kosárpalánk elhelyezését, az udvarokban, a házak előtt fallabdára, lábteniszre, tollaslabdára, asztaliteniszre alkalmas terület és felszerelés kialakítását.

124

Nagy Piroska



Ezek és hasonló új szükségletek határozzák meg az új törekvések irányát. A lokális és kistérségi közösség felismeri új lehetőségeit az egészmegőrzés terén vagy éppen eddigi lemaradását és ezt kommunikálva nyomást, gyakorol a társadalomra, és öntevékenyen segíti az új aktív mozgásokra alkalmas feltételek intézményes kielégítését.

7.3 A rendszeresen sportolók számának növekedése Először is nézzünk egy olyan táblázatot, amely tételesen bemutatja, hogy Magyarországon – például – a fiatalok közül hányan sportolnak. A 15–29 éves férfiak és nők megoszlása aszerint, hogy szabadidejükben rendszeresen sportolnak-e? (%) Rendszeresen sportol

Nem sportol

Összesen

férfi

48,2

51,8

100

nő

33,9

66,1

100

Összesen

41,2

58,8

100

Nemek

Forrás: Ifjúság 2004

Az „Ifjúság 2000” és az „Ifjúság 2004” vizsgálatok adatai a sportos életmód terjedéséről adnak hírt, mégis mind a férfiak, mind a nők körében a két nem közti különbség jelentős, hiszen amíg a 15–29 éves férfiaknak csaknem a fele (48%) sportol rendszeresen, addig a hasonló korú nőknek csupán egyharmada (34%). Az említett vizsgálatok adataira alapozva állítható, hogy a 15–29 éves fiatalok kétötöde (41%) nyilatkozott úgy 2004-ben: rendszeresen végez szabadidejében valamilyen sporttevékenységet. Az adatok a négy évvel korábbi hasonló mintán végzett felvételhez képest a testedzés és sport jelentős elterjedtségéről árulkodnak, ugyanis akkor a kérdezett fiatalok egyharmada (33%) mondta azt, hogy szabadidejében sportol. A sportolási szokások dinamikus terjedése mögött elsősorban az a tény áll, hogy a rendszerváltást követően léptékekkel bővült a közép- és a felsőoktatásban részvevő fiatalok száma, továbbá számottevően kitolódott az oktatási-képzési rendszerben eltöltött idő hossza, mely irányzatok az ezredforduló után is fennmaradtak. A tanulás köré szerveződő életvitel láthatóan mind a középiskolákban, mind a felsőoktatásban, mind más képzési formákban kedvező feltételeket kínál a rendszeres testedzés és sport terjedésének, e tevékenységek beépülésének a diákéletmódba. Ugyanez a helyzet a településtípusok szerint is: ugyan mind ... mind a fővárosban, mind a városokban, a fővárosban, mind a városokban, mind pedig a falvakban nőtt mind pedig a falvakban nőtt a rendszerea rendszeresen sportolók aránya, mégis számottevő különbségek sen sportolók aránya...



125


vannak napjaikban is a fővárosban (50%) és a falvakban (38%) élő fiatalok sportolási szokásai között. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában háttéranyagában használt adatoktól eltérő adatbázisok (Ifjúság 2004) más oldalról mutatja be ugyanazon folyamatot. A különböző településtípusokon élő fiatalok megoszlása aszerint, hogy szabadidejükben rendszeresen sportolnak-e? (%) Településtípus

Rendszeresen sportol

Nem sportol

Összesen

Budapest (főváros)

49,6

50,4

100

Nagyváros Kisváros Község Összesen

42,5

57,5

100

40,3

59,7

100

37,7

62,3

100

41,2

58,8

100 Forrás: Ifjúság 2004

7.4 Az intelligens lokális sporttársadalomnak, az intelligens civil társadalomnak, a jövő kistérségének sportja Társadalmunkban egyelőre hiányzik az egységes jövőkép, napjaiban még nem beszélhetünk a sportmozgalom széles körben kialakult víziójáról, a legtöbb kistérség nem rendelkezik előre elkészített projekt-tervekkel, jövő cselekvését kialakító hosszú távú vízióval. Ezért nincs semmi szégyellni valónk a sporttársadalom jövőstratégiát illetően, hiszen légyeges nagyobb előrelátással és fejlesztéssel büszkélkedhetünk e téren összehasonlítva más ágazatokkal. Az információs társadalom fejlesztését szolgáló intelligens fejlesztések nemcsak az info-kommunikációs infrastruktúra fejlődését hozta magával, de az alkalmazási területek széles spektruma és a felhasználói oldal tudását, gyakorlati megvalósítást is előmozdította. Az információs gazdaság a társadalmilag hasznos szolgáltatások, és az esélyegyenlőség megteremtéséhez járul hozzá, segíti a szükséges kritikus tömeg elérését. „A modern gondolkodás egyik terméke a társadalom észrevételezése, a társadalom paradigmájának megfogalmazása. Társadalom az adott államban élő polgárok összességét, a köztük létrejövő viszonyrendszereket és a társadalom intézményes formáit foglalja össze. Civil társadalom fogalom közkeletű felfogása szerint e fogalom alá tartoznak a polgári kezdeményezések mindazon formái, amelyekben a polgárok önkén-

126

Nagy Piroska



tesen vesznek részt érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme ...a polgárok önkéntesen vesznek részt érdekében, és amely kezdeményezések az államtól elkülönülve, érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme autonóm módon működnek. ”35 érdekében, és amely kezdeményezések az Az intelligens lokális civil társadalom önmagában gyarapítja államtól elkülönülve, autonóm módon azon folyamatok, illetve intézmények számát, amelyek hozzájá- működnek. rulnak, ahhoz, hogy a demokratikus sportintézmények és tervezési folyamatok legitim és kiszámítható módon válaszoljanak az új kihívásokra. A mesterséges intelligencia eszközei széles körben egyenlően segítik a társadalmi csoportok és rétegek folyamatos fejlődését és magas szintű ellátását. (e-learning, ebusiness, e-healt). A jövőidő, jövőtér (lokális, globális és univerzális) alulról tekintve: falvak, kistérségrégió, nemzetállam, földrészek, föld, univerzum. A jövő lényege komplex valóság és tudat, jövővalóság az egyéni és kollektív tudat jövővalósága. A kistérség jövőbeni sportját a kistérség reformjával és a kistérségi sport A kistérség jövőbeni sportját a kistérség tudatos kialakításával helyezhetjük optimális pályára. reformjával és a kistérségi sport tudatos Jövőkép: a jövővalóság koncentrált képe, víziója. Globális-lo- kialakításával helyezhetjük optimális pákális világunkban a tervezés nemcsak hosszú távú, mondhatnánk lyára. már makrotávú, hiszen a felgyorsult technikai fejlődés egy kontinens világát változtatja nem szupergyorsasággal, amihez a fenntartható fejlődést, paradigmáit ehhez igazítva optimalizálni kell, modellezni jövőképbe, helyezni. A kistérségi sport jövőképének alkotásában egyének és közösségek szervezett, összehangolt munkájára, strukturált párbeszédre van szükség. Jövőképalkotás: társadalmi, szellemi folyamat, amelyben a jövővalóság-kép megszületik. Fontos a nemzet, régió, sőt a család jövője alakulásában, hogy milyen jövőképet képes alkotni. A nemzetnek nemcsak az EB, VB, olimpiai kvótát teljesítő versenyzők 2-4 éves jövőalkotására lesz szüksége a közeljövőben (mert ezt hagyományosan tudományos műhelyekben, professzionálisan sokan tervezik és analizálják), optimális pályára kell állítanunk az öntevékeny megelőző és rehabilitációs, egészségvédő és kondícióőrző, aktív mozgásokat végző közösségek, tömegek mozgáskultúrájának fejlesztését, szükségleteik mérföldkövenkénti teljesíthetőségének ütemtervét. Jövőstratégia: megalkotott jövőkép megalkotás programja. A jövőstratégia helyes múlt ismerettel, helyzetelemzéssel, kockázatfelmérésekkel és sok partner bevonásával lesz eredményes. A tervezés alapfogalma, amelyben a stratégiai gondolkodás és a taktika nagy szerepet játszik. Jövő-forgatókönyvek: nem vízió, hanem konkrét magvalósulás alternatívái, fejlesztési projektek, különböző programcélokat tükrözve. A forgatókönyveket legalább hét szinten tervezik: univerzális, globális térszerkezetben, európai, állami, regionális, kistérségi és lokális szinten. Lokális szinten: a társadalmi és kulturális egységek alapján véglegesen kialakulnak az önkormányzati régiók. A régiókban megerősödik az intelligens civil társadalom 35

UGRIN–VARGA: E-közigazgatás elmélete, Pannon Egyetem, 2005. 14.



127


részvételével és kontrolljával stabilizált lokális tudásalapú gazdaság. A térségi fejlesztések hozzájutnak a támogatások jelentős részéhez erősítve a földmegtartó képességet és az életforma, életminőség fejlesztését. Európában a tudásközpontú társadalom lehet az egyetlen optimális jövőmodell. A globalizáció és lokalizáció korszakában – ahol egyszerre érnek bennünket a globális gazdaság és politika gyors változásai és lokális életterünket érintő gyökeres változások –, már egyszerre beszélhetünk globális és lokális, illetve globlokál világról. Ennek az új korszaknak jellemzője volt az információs kor – amelyet már magunk mögött tudhatunk –, és jelen van a globalizáció új típusaként az új gazdasági modell, a tudásalapú gazdaság. Napjainkban világossá vált, hogy a műszaki-technikai fejlődés a kistérségekben is kikényszerít egy sereg gazdasági-társadalmi változást, megváltozatja az ember és ember közti kapcsolatot. A tudás + társadalom együtt tudásalapú és tudásvezérelt társadalom, a tudás kreativitás segítségével mobilabb, nyitottabb szerkezetű horizontális társadalom. A tudástársadalom lényegében az információs kor szociális dimenzióját is jelenti, amikor a technikai/techológiai lehetőségek, az informatika, a társadalom újraszervezésében hasznosul. A tudás, mint társadalmi tőke jelentkezik a kistérségben. Az intelligens sportoló kistérség mottója: Az intelligens sportoló kistérség mottója: a jövőben minden a jövőben minden lakosnak kulturáltlakosnak kulturált, minőségi lehetőséget biztosítsunk a sportolásra! minőségi lehetőséget biztosítsunk a sportolásra! Az intelligens sportoló kistérségben várhatóan: Az önkéntes sport sajátos szükségleteinek jobb figyelembe vételéhez tanulmány készül a nemzeti politikák alakításához. Társadalmi párbeszéd útján kristályosodik ki a helyi és kistérségi sport stratégiája, követve a szubszidiaritás és a szolidaritás elvét. Megvalósul a sportban rejlő lehetőségek kihasználása a társadalmi befogadás, integráció és esélyegyenlőség érdekében; A sport nagymértékben hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézió és az integráltabb társadalmak létrejöttéhez; Sajátos szükségleteinek figyelembe vételével szerveződik a fiatalok, a fogyatékkal élők illetve hátrányos háttérrel rendelkezők mindennapi sportolási lehetősége; Egységes sporttervezési látásmód alakul ki (elemzési és tervezési eszközök számbavételével), fókuszálva a szükséges változtatásokra; Az intelligens kistérségi sporttársadalom modellértékű megvalósítása, megismertetése, a jó gyakorlatok népszerűsítése rendszeres gyakorlattá válik. Az intelligens lokális sportmozgalom: támogatja az alulról jövő sportmozgalmakat a sportoló polgárokért, az egészség megőrzéséért, elősegíti a fiatalok önkéntes sportmozgalmát, csere és utazás lehetőségeit kistérségek hagyományos sportnapjainak megünneplését és megszervezését,

128

Nagy Piroska



fejleszti és támogatja az új sportmozgások legjobb gyakorlatának elterjedését, az információ gyors áramlásának info-kommunikációs eszközeivel, a tudásalapú társadalom kiépítésében képzéssel, oktatással növeli a sportvezetők és menedzserek, sportedzők és szeniorok hozzáértését, tanulmányok készítésével támogatja a hasznos és követendő példák megismerésének felkutatását és közkincsé tételét.

A fentiek megvalósulása érdekében az intelligens lokális sportmozgalomnak: támogatni kell az alulról jövő sportmozgalmakat a sportoló polgárokért, az egészség megőrzéséért, elő kell segíteni a fiatalok önkéntes sportmozgalmát, csere és utazás lehetőségeit kistérségek hagyományos sportnapjainak megünneplését és megszervezését, fejleszteni szükséges az új sportmozgások legjobb gyakorlatának elterjedését, az információ gyors áramlásának infoko-mmunikációs eszközeivel, a tudásalapú társadalom kiépítésében képzéssel, oktatással növelheti a sportvezetők és -menedzserek, a sportedzők és a szeniorok hozzáértését, fontos tanulmányok készítésével támogatni a hasznos és követendő példák megismerését és közkincsé tételét, hozzáférhetővé kell tenni az Európai Unió támogatási rendszerét és ajánlásait, mert elősegíti a sikeres részvételt, figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűek és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesülésre, hangsúlyozni szükséges az Európai Unióról szóló ismeretek fontosságát a sportvezetők számára, és eljutatni a magyar sort struktúrájának megfelelő támogatási igényeket az unióhoz, a sportinfrastruktúrát a fogyatékkal élők igényeihez kell kialakítani, szorgalmazni kell a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségre vonatkozó ütemterv 2006–2010 szerinti programok megszervezését, és hangsúlyt fektetni az etnikai kisebbségbe tarozó nők sportolási lehetőségeinek megteremtésére is.

7.5 A sportoló kistérség sport- és szabadidő-menedzser hálózata A sportban aktív polgárságot megerősítik az egy csapathoz való tartozás, a tisztességes verseny, szabályok betartása, mások tisztelete, a szolidaritás és fegyelem elvei. Egyre többen gyakorolnak sportokat önállóan, nem szervezett keretek között, így csökken az amatőr sportklubok önkénteseinek száma. Az önkéntesség a sportszervezetekben számos alkalmat teremt a nem formális oktatásra, amelyet erősíteni és támogatni szükséges. Ezért: a kistérségi sport kiegészítő koncepciója ösztönözze a párbeszédet a sportolás egyéni és társadalmi szerepének növeléséről, karolja fel az alulról szerveződő sportmozgalmakat.



129


A kistérségi szinteken felépülő sport- és szabadidő-menedzseri hálózat létrehozásával, megteremtheti a személyi feltételek egyik fontos koordináló és együttműködést segítő feltételét. Feladatuk és munkájuk kialakításánál figyelembe kell venni az EU-beli játékosmenedzserek tevékenységének hatásvizsgálatát és értékelését, továbbá a helyi sajátosságokat, hagyományokat. Hogy mit is értek hálózaton azt legjobban Francis Fukuyama szavaival írhatom le. „A hálózat olyan egyénként fellépő emberek csoportja, akik osztoznak bizonyos informális normákban vagy értékekben, túl azokon, amelyek a szokásos piaci tranzakciókhoz szükségesek.” A hálózat működését kontrollálhatja és, segíti a helyi civil társadalom a meglévő intézményrendszer vezetői, sportszervezetek vezetői testnevelők, szülők és az önkormányzat Az együttműködés funkciója: az állampolgár (közösségpolgár) és az állam (közösségi állam) a kistérség (lokális közösségek új formája) közötti újszerű együttműködés, az egészséges életmóddal sportoló nemzettel kapcsolatos közös felismerések összekapcsolásával egységes, sikert és szórakozást ígérő egészségmegőrző program fejlesztése, ügyintézés és cselekvés egyszerűsítése, gyorsítása, hatékonyabbá tétele.

... a kistérségi sport kiegészítő koncepciója ösztönözze a párbeszédet a sportolás egyéni és társadalmi szerepének növeléséről, karolja fel az alulról szerveződő sportmozgalmakat

Az együttműködés területeit tekintve fontos: az új fizikai aktivitással kapcsolatos iránymutatásokban való fokozott részvétel, az önkéntesség fokozása, az egészséges életmód alapelveinek megismertetése, a sport, mint eszköz felhasználásnak ösztönzése a helyi politikában, a sport és a helyi gazdaság egymásra történő hatásának mérése, az alulról jövő sportkezdeményezések közszféra és magánszektor által történő támogatásának a területen zajló változások hatásvizsgálata, a jó kezdeményezések népszerűsítése, felkészülés egy hatékonyabb strukturált párbeszédre a sportról, a doppingról, a fiatal versenyzők versenysportban kialakuló kihasználásról, jogaikról és védelmükről, iránymutatás, viták ösztönzése ezekről a problémákról, a közfigyelem felhívása a szükségletekre, a hazai és nemzetközi felmérések, tanulmányok eredményeinek helyi befogadási területeinek megvitatása, kapcsolattartás, konferenciákon történő részvétel esetlegesen az alábbi szervezetekkel segítségnyújtás a sportinformációs rendszer létrehozásában a horizontális és vertikális információ-csere biztosításában, településenkénti bekapcsolódásában.

WHO (1) a felnőtteknek napi 30 perc, gyermekeknek 60 perc mérsékelt aktivitást javasol. Ehhez kell iránymutatásokat készíteni s az aktív életmód eszméjét, terjeszteni.

130

Nagy Piroska



A menedzserhálózatnak lehetőséget kell biztosítani az uniós és nemzetközi szervezethez való együttműködésre a meghirdetett programokhoz való csatlakozásra Az Európai Nemkormányzati Sportszervezet (ENGSO), amelynek a Nemzeti Sportszövetség is tagja, az EOB-val egyidőben felállította saját EU Sport Munkacsoportját. A munkacsoportban az EOB összeköt irodájához hasonló feladatokat lát el, tájékoztatja a tagországok sportszövetségeit és védi az európai civil sport érdekeit a nemkormányzati szervezetek fórumain. A hálózat csatlakozhat a HEPA (2) egészségjavító programjához, a WADA (3) doppingellenes mozgalmához, a fiatal sportolók egészséges felkészítésének morális szabályainak, oktatáshoz mind az edzők, mind az érintett sportolókat beleértve. A FARE (4) hálózathoz való kapcsolódás segíti a helyi integrációt és a békés elfogadás elméletének napi gyakorlatát.36 A hálózat kiépítése minden lokális térségben nélkülözhetetlen a jó gyakorlat népszerűsítése és a gyors információként való továbbítása érdekében. Ezért a lokális civil szervezetekkel – a kistérségi civil szövetségek és/vagy a civil kerekasztal tagjaival – közös szakmai munkacsoportokban, fórumokon strukturált párbeszéd kezdeményezésével kell kialakítani az együttműködés helyi formáját. Ezek lehetnek a közösen szervezett képzések, helyi szabadidős és kulturális rendezvények forrásaira való közös pályázatok és közös rendezvények. Hálózat és tevékenység Feltételek: személyi, szakmai, szervezeti, anyagi, stb.

Közösen kialakított célkitűzések, feladatok

Módszerek, technikák

A kistérségi sport vezetésébe és bizottságaiba célszerű bevonni az intézmények vezetőit, a sportegyesületek vezetőit, a civil szervezetek, a nonprofit- és a vállalkozói szféra képviselőt, különösen a nőket, egyszóval minden együttműködő partnert, hogy széles

36

(1) Egészségügyi Világszervezet, (2) „Egészségjavító Aktivitás”, (3) Dopping ellenes Világszervezet, (4) Futballal a Rasszizmus Ellen Európában.



131


körben képviseljék a helyi törekvéseket, igényeket és kovácsolják össze a helyi közösséget az egészséges életmód kialakításában, a sportgazdaság fejlődésében. Az együttműködés területén szinergiák észlelhetők, hiszen az intézményrendszer és a település között tengelykapcsolódás van. Kölcsönösen feltételezik egymást, és a kölcsönös együttműködést. A kistérség fejlesztés egyben közösségfejlesztés is. A közös munka színhelye lehet az iskola, sportegyesület létesítménye, a helyi közösség épületei, erdője, mező, belvize és folyója (falu, térség napjának megrendezése, a helyi hagyományos sport, egészségmegőrző nap és versenyek színhelye.

7.6 A sportoló kistérség-stratégia hatása az életmód lokális és kistérségi fenntartható fejlődésére A sport fontos értékeket teremt: a csapatszellem, tolerancia, szolidaritás és becsületes játék morális értékek, megtartásukban elősegíti a polgárok aktív társadalmi szerepvállalását. Számottevő a nevelési dimenziója, szociális, kulturális és rekreációs szerepe. A stratégia, a sport társadalmi szerepére gazdasági vonatkozásaira és az egészséges életmódra való nevelésre és a legjobb gyakorlat széleskörű megismertetésére fókuszál. A sport legnagyobb részét amatőr keretek között űzik. Nagy jelentőségű a fizikai aktivitás által fejleszthető közegészség. Hiánya az egyéni életminőség romlása mellett növeli az egészségügyi és gazdasági költségvetés terheit. Az egészségjavító fizikai aktivitás minden szűrő és megelőző programjánál hatékonyabb eredménnyel jár. Az életmód lokális és kistérségi fenntartható fejlődésnek eléréséhez csatlakozni szükséges az uniós javaslathoz: Az életmód viAz életmód viselkedési minták összessége, selkedési minták összessége, amelyek annak a csoportnak a szociamelyek annak a csoportnak a szociális ális normáival vannak szoros kapcsolatban, amelyekhez az egyén normáival vannak szoros kapcsolatban, amelyekhez az egyén tartozik vagy tartozni tartozik vagy tartozni szeretne. Ezért fontos a figyelemfelhívó, ismeretterjesztő, megelőző, előadások strukturált párbeszéd forszeretne. májában történő rendszeres szervezése, gyorsan változó igényű világunkban. A fitnesz ma már állapot, mozgalom és életforma. A rendszeresen aktív mozgást végző ember optimális mértékű teljesítő képességgel rendelkezik. Az egészséges életmód alapelveit a kerülendő és követendő rendezőelv határozza meg a táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás és pihenés terén. Hozzátartozik a problémamegoldó magaratás, megfelelő stresszoldó technikák alkalmazásának képessége: az optimista életszemléletre törekvés, a kívánatos szabadidőtudat és igényes szabadidő eltöltés képessége. Az egymásra figyelés egyéni, de kollektív igényének feltámasztása, mások segítése és felkarolása fontos követendő magatartás a sportoló kistérség sportolója és közössége tevékenységében is. A betegség hiánya, jó pszichikai és szociális közérzet harmonikus és kiegyensúlyozott egyéni és közösségi fejlődést eredményez. Ez társadalmi (szűkebb értelembe kistérségi) fenntartható fejlődést eredményez, mint a közösség mind az egyén boldo-

132

Nagy Piroska



gulását elősegítve. Mindennek pedig a személyi és kollektív szabadság és felelősség harmonikus egységében kell megnyilvánulnia. A jó kondícióval (elsősorban az erő és az állóképesség szintjét jelenti) a testi képességek jó állapotával megteremthetjük az egyén és a közösség új, helyes életminőségét. A rendszeres sportmozgással elsődleges megelőzést is végzünk, amely tevékenység révén a megbetegedés, a deformitások, azaz: az egészségkárosodások veszélye elkerülhető. Napjainkban ez azért kap nagy hangsúlyt, mert a megbetegedési (morbiditási), illetve a halálozási (mortalitási) statisztikákban meghatározó szerepet játszó betegségcsoportok leküzdése nem képzelhető el kizárólag a gyógyító eljárások fejlesztésével. A jelenlegi tendenciát csak az egészséges életmód általánossá válása fordíthatná meg. A jó közérzet kialakításához elengedhetetlen figyelmezzünk a bizottság javaslatára, miszerint: „Az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy a PROGRESSprogram és az élethosszig tartó tanulás programja, a Cselekvő ifjúság és az Európa a polgárokért programok támogassák a társadalmi befogadás sporton keresztül való ösztönzésének tevékenységeit és a megkülönböztetés elleni küzdelmet a sport által.”37 A sportolás, a sportlétesítmények és a sportesemények mind jelentős hatással vannak a fenntarható környezetre. A sport fenntartható fejlődése egy új fejlődési modell keresése. A sport fenntartható fejlődése egy új fejlőA kistérségi sportmodell mögött a jövő globális/lokális víziója áll. dési modell keresése. Az új modellekben a globalitás és a lokalitás szoros szimbiózist alkotnak. „A fenntartható fejlődés politika és stratégia” megvalósításában a lokalitás döntő szerepet játszik, szögezi le az Európai Unió dokumentuma (1993–2000). A fenntartható fejlődés öt dimenziójának szerepének kell lennie a kistérség és a lokális sporttársadalom kiszélesítésében: a társadalmi fejlődés (vízió), a környezetvédelem (az emberi beavatkozás minimalizálása), a térszerkezet/területiség (város/vidék közötti különbség feloldása, területfejlesztés), a gazdaság (elosztás, forráselosztás-kezelés és hatékonyság), a kultúra (a lokális sportkultúra és a hagyományok megőrzése). Az európai sportszervezeteknek és a sportesemények szervezőinek környezetvédelmi célkitűzéseket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy tevékenységeik a környezetvédelmi szempontból fenntartható legyen. A környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos hitelességük javításával ezek a szervezetek speciális Eu-s előnyökre számíthatnak a sportesemények megrendezésére történő pályázással, gazdasági haszonra tehetnek szert a természeti erőforrások ésszerűbb felhasználása révén.

37

Az Európai Bizottság elfogadott – a sportról szóló – Fehér Könyvéből Brüsszel, 2007. július 11.



133


A sort gazdasági vetülete abban nyilvánul meg, hogy a sport egyre dinamikusabb és gyorsan növekvő ágazat, amely hozzájárulhat a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni célkitűzésekhez. A sport gazdasági értékének egyre nagyobb része kapcsolódik a szellemi tulajdonjogokhoz. Ezek a jogok a szerzői joghoz, a kereskedelmi kommunikációhoz, a védjegyekhez, az arculathoz és a médiajogokhoz kapcsolódnak. A sportesemények jelentős részére nonprofit struktúrák keretén belül kerül sor, amelyek közül sok függ a nyilvánosság támogatásától, ezért fontos kiépíteni a kistérségi információs hálózatot, hogy valamennyi polgár számára hozzáférést biztosítson a sporttevékenységekhez.

7.7 A sportoló kistérségi sportstratégia megismertetése, széleskörű ismeretterjesztés A helyi tudásalapú társadalomban a sportgazdaság és a sporttársadalom működésnek hatékonyságát az információk áramlásának intenzitása és az innovációban hasznosuló információk mennyisége határozza meg. A kistérségi sportstratéA kistérségi sportstratégia megismertetése és gia megismertetése és széleskörű ismeretterjesztés, a tudás eloszszéleskörű ismeretterjesztés, a tudás elosz- tása és kiaknázása az idő előrehaladtával kényszeré vált. Be kell avatkozni a romló népegészségügyi mutatók és az életerő, az aktív tása és kiaknázása az idő előrehaladtával élet rövidülése miatt. A beavatkozás sürgős és időszerű. Folyakényszeré vált. matában a megismertetésével kezdődik. A megismertetés egyben népszerűsítés módszertana: a kistérségi fejlesztés módszertana, amely a hogyan kérdésére, egységes fogalomrendszerre kistérségi modell-kísérletek mérhető elemeire épül. Meghatározható stílusa van.

Eszközei: a felmérés, a kutatás, az elemzés, az értékelés, a közösségi sport célok meghatározása, a modellkísérletek ismertetése, elemzése, értékelése a követendő és új feladatok népszerűsítése, a támogatási rendszer kidolgozása

Gyakorlati módszerei (közvetlen hatással járó): személyes és csoportos megbeszélés, együttes értelmezés, információ, tapasztalatcsere, képzés-gyakorlás. Közvetett hatásúak: élsportolói példamutatás, sikerek bemutatása, szakmai értékek elismerése, publikálása, etikai igényesség.

134

Nagy Piroska



Szervezeti formái: kistérségi kooperációs rendszer finomításával kistérségi szolgáltatóközpont, helyi önkormányzat (koordinálás, tervezés), tudástársadalom. Demokratikus a szubszidritás elvének alkalmazása. Az indikátorok, felállításában arra kell törekedni, hogy mérhető legyen a versenyszellem és a gyakoriság. Informálisan csak egy-egy falunapra, alkalomra, vagy formálisan új közösségek jöjjenek létre. Az egészséges életmód a táppénzes napok és az iskolai hiányzások csökkenésében a gyakoriság a heti minimálisan két alkalommal történő aktív sportmozgással valósuljon meg. A láncolat/hálózat létrejötte a munkamegosztás következ- A láncolat/hálózat létrejötte a munkaménye, kiváltó oka a közösségek növekvő sportolási szükséglete. megosztás következménye, kiváltó oka Szervezettsége a társadalmi viszonyok összességétől, fejlettségé- a közösségek növekvő sportolási szükséglete. től függ. Kialakításánál kerülni kell a túlzott szabályozottságot, hagyatkozva a helyi kezdeményezés, egyedi értékek és hagyományok kohézió erősítő hatására. A kistérségi sport- és szabadidőmenedzseri hálózat (láncolat/hálózat) létrehozásával településenkénti civil kontaktusok kialakításával növelhetjük a program népszerűségét és szervezettségét. Élsportolók bevonásával, példamutatással és szakszerűség növeléssel, a partnerek, mentorok és a szabadidő-gazdaság koordinálásával, a minta- és modellértékű szabadidőprogramok, bemutatók, versenyek támogatási kritériumainak kidolgozásával, azok ismertetésével növelhetjük a sportolási kedvet. Az élsport a versenysport csúcsát jelenti, a szórakoztató ipar része, fokozott gazdasági jelentőséggel és politikai súllyal bír. Az élsportoló számára foglalkozás, önkifejezés és egzisztenciateremtés, a karrier eszköze. Az élsportoló lételeme az elismerés: a szurkolókkal, a sportot szerető, amatőr sportolóval történő találkozás, a küzdelmek és élmények megosztása, a gratulációk fogadása. A találkozókon és a képzéseken – a legnagyobb gyakorisággal művelhető sportgyakorlatok bemutatása során – élményszerű találkozás jön létre az élsportoló és a sportoló kistérség szervezőivel, nevelőivel és művelőivel. A személyes példamutatás és a leghitelesebb „bemutatás” élménye a legnagyobb hajtóerő a mindennapi ember számára. A központi támogatás megszerzése érdekében be kell mutatnunk a kistérségi sportprogram várható hatását, az életmód lokális és kistérségi fenntartható fejleszthetőség a kialakítandó új életminőség előnyeit az egész gazdaság számára. A megismertetés és ismeretterjesztés, az információ a kistérségi sportkommunikációs folyamat része, tudáshozama van. Az információ és az ismeretterjesztés csak akkor válhat teljes értékűvé és válhat társadalomformáló erőforrássá, ha együtt jár a helyi kulturális környezet, a helyi szellemiséget hordozó társadalmi környezet fejlesztésével.



135


7.8 A sportoló kistérség-stratégia és a kistérségi sport- és szabadidős intézmények együttműködése A kistérségi kapcsolatrendszer kialakításának lehetőségei közt kapcsolódás és a tapasztalatok átadása szükséges a kistérségi közigazgatási (és e-közigazgatási) modellkísérletekhez. Együttműködés javasolt az egységes kistérségi szolgáltató és fejlesztési központok hálózatával az információs rendszer kialakítása és az ágazatot érintő kistérségi fejlesztések terén. A magyar alkotmány biztosítja a települési és területi önkormányzati jogokat, a helyi közügyek önálló, demokratikus intézését, mint a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlását. A hatalommegosztás az alkotmány szerint vertikálisan is végbemegy, vagyis a települési és a területi önkormányzatok függetlenek a központi kormánytól és a döntéseik kizárólag törvényességi okokból vizsgálhatóak felül. A kistérségi társulások szabadon döntenek vállat feladataikról, de felelősek az állampolgáraik életminőségének megőrzéséért és az egészséges életmód biztosításának elégséges biztosításáért. Magyarországon, az EU-ban elfogadott NUTS-rendszer, a sportirányítás színterén gyengén alakult ki. Igazán nem beszélhetünk a NUTS2-es szint, a régió, illetve a NUTS4-es szint, a kistérségi sport intézményrendszerének a teljes kialakulásáról. Az alsóbb NUTS5-ös szint (települések) lesz az a szint, amelyre a sport térségi közszolgáltató funkciója kiépül. A stratégia tiszteletben tartja és elismeri a sportszervezetek és képviseleti struktúrák (pl. ligák) önállóságát, velük a lokális sportmozgalom fejlesztésében (oktatás, képzés, szabadidő szervezése, hagyományos sportok ápolása, versengés, versenyeztetés, egészséges életmód prioritásainak közös kialakítása terén) együttműködésre törekszik. Kiemelt figyelmet fordít a nők részvételére, az irányítási és sportvezetői pozíciókban történő szerepvállalásuk növelésére. A sportoló kistérség szerepet vállalhat a sportirányításon belüli A sportoló kistérség szerepet vállalhat a sportirányításon belüli legjobb gyakorla- legjobb gyakorlatok megosztásának az ösztönzésében. tok megosztásának az ösztönzésében. Segíthet továbbá kidolgozni a sporton belüli jó kormányzás közös elveit, mint amilyen az átláthatóság, a demokrácia, az elszámoltathatóság és az érdekelt felek (szervezetek, szövetségek, játékosok, klubok, ligák, támogatók stb.) igényeinek képviseletét, a magyar demokratikus politikai intézményrendszer strukturális ellentmondásának, annak aszimmetrikus jellegének megszüntetését, magyarán a politikai közép, mint mezopolitika és a civil társadalom, mint mikropolitika intézményrendszerének fejletlenségének és kialakulatlanságának csökkentésén a makropolitikához képest.

136

Nagy Piroska



Felismeri továbbá, hogy a sportirányítás a sportszervek feladata, bizonyos mértékben a kistérségeké és a szociális partnereké. Úgy ítéli meg, hogy a legtöbb kérdéssel lehet önszabályozás révén foglalkozni, a jó irányítás elveinek tiszteletben tartásával, feltéve, ha betartják a szubszidiaritás elvét. A stratégiában különös figyelemmel kell foglalkozni a sport szociális és gazdasági vetületeivel, a közegészségügy, oktatás, társadalmi befogadás kérdéseivel, a sport intézményrendszerének működtetésével, a sport finanszírozásával. Ezért az együttműködés területét szorosabbra kell vonni ágazati szinten is az egészségügy, oktatás, és a gazdaság területén. A kistérségi stratégiában a cselekvő partnerek együttműködése az érdekeltek összefogásának mértéke és minősége fogja mutatnia megvalósítás színvonalát. Ahhoz, hogy mindez sikeres legyen folyamatos, és zökkenőmentes partnerkapcsolatot kell kialakítani a civil társadalommal. Tanácsadók, bekapcsolásával válhat a hálózatok működése, koordinálása folyamatossá. A fenntartható fejlődést támogatásokkal kell biztosítani. Az együttműködés fontos szempont a kistérségi sportmenedzsment és a tudásmenedzsment között. Ennek szerves részét képezi az információkkal és a kistérségi sportszervezeteken belül felhalmozott tudással való gazdálkodás, azaz a tudásgazdálkodás megszervezése. Az együttműködők tudásmenedzselése (Knowledge Management = KM) Összhang és komplementaritás, eredményes összefogás kell, hogy jellemezze a nemzeti és helyi politikák közötti munkát a sportáltali nevelés területén. Az összefogás, az együttműködés és a hálózatépítés, az erre épülő közösség kiszélesítése, támogatása nélkül nem lehetséges. A támogatáson kívül a bevált módszerek cseréje és további széles körű megismertetése, a fejlesztők jutalmazása (pld. pályázati kiírások nyerteseinek díjazása) népszerűsítheti a mozgalmat és az elkötelezettek számának növelését eredményezheti. A kritikus tömeg elérése mind a sportmozgalom szervezőre, mind az aktív sportmozgásokat végzőkre – a szurkolók és támogatók körére – értendő fontos mérföldkő, érvényes és fontos prioritás: olyan igazgatási stratégiákat dolgoz ki, amelyek a info-kommunikációs technológia elterjedésével hatékonyan szolgálják az egyének és közösségek életminőségének javulását, fenntartható fejlődést eredményez, racionalitása mellett áttekinthető, a közösség által ellenőrizhető a szolgáltató önkormányzat és a sportoló kistérség minden partnerének közös tevékenysége, szolgáltatása, intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakulását eredményezi a sportegyesületek, az önkormányzat, a polgárok és azok sportolóközösségei valamint a lokális tér összes felhasználója között.



137


Erősségek lehetnek: egyszerre elméleti és gyakorlati orientáltság, tudáselvűség és piacelvűség, de nem értéksemlegesség és nem a piacok kiszolgáltatottsága, gazdasági versenyképesség növelhetősége, az egészséges életmód eszközrendszerével, élhetőbb környezetminőség növelhetősége, kiegyensúlyozott területi fejlődés, társadalmi versenyképesség, egészséges egyén és közösség.

Gyengeségek lehetnek: mentális stratégia (kihátrálás a presztízskonfliktusokból: egészség és naphoszszat folytatott munka és tanulás, teljesítménykényszer, dopping, szurkolói banditizmus stb.) folyamatos szervezetfejlesztés hátrány a források korlátozottsága miatt, új stratégia a személyek támadása az idolumok bírálata helyett, a gazdasági fejlődés mellett könnyen eltörpülő feladattá válik az egészségfejlesztő kultúra, annak korszerű intézményrendszerének XXI. századi fejlesztése (e-learning, e-közigazgatás, e-demokrácia, helyi népszavazás stb.) nem kap elég szerepet az információközpontú társadalom kihívásainak való megfelelés.

A jövő az önszerveződő közösségek szolgáltatásairól, sporthálózati államról a szolgáltató kistérségektől szól Európában. Ha jó válaszokat tud adni a társadalomnak, arról hogy miről szól az átalakulás és mi a személyes haszna az állampolgárnak akkor jó üzenetet hoz. Ha be tudja mutatni a gazdasági és környezeti előnyöket, a civil társadalom képviselői is élhetnek a demokratikus jogaikkal, akkor pozitív változás, paradigmaváltás lehetséges. Paradigmán a koherens, átfogó, alapvető elméleti rendszerek összefüggését értjük. A paradigmaváltás azt jelenti, hogy az ember alapvetően más módon kezd gondolkodni önmagáról, a világról és a világhoz fűződő viszonyáról. A sport paradigmái, közé tartozik az oktatási, testnevelési órák A sport paradigmái, közé tartozik az okta- megtartása és a diáksport-egyesületek működésének korszerű és újszerű szervezeti formában történő modell felállítása. A megtási, testnevelési órák megtartása és felelő életszakaszok szaktanárok általi rendszeres testedzése és a diáksport-egyesületek működésének terhelése külön válaszható, az önszerveződő, diáksport-egyesükorszerű és újszerű szervezeti formában letek és az öntevékeny játékos sportfoglalkozásoktól. Az egyik történő modell felállítása. új paradigma éppen a hagyományos nézet (ép testben ép lélek) megfordítása (ép lélekben ép test). A jövő az önszerveződő közösségek szolgáltatásairól, sporthálózati államról a szolgáltató kistérségektől szól Európában.

138

Nagy Piroska



Növelni szükséges a gyermekek családi körben és lokális közösségben történő sportolását és a családi szabadidő kultúra fejlődését szolgáló szabadidő kultúrának további fejlesztését. A sportoló kistérség lokális szintű cselekvő programjai gyökeresen változtatják az egészséges életmódról, mozgáskultúránkról, az aktív pihenésről alkotott eddigi véleményünket és aktív, rendszeres testmozgásra ösztönöz. A kistérségi sport- és szabadidős partnerek együttműködésének ábrája Munkaszervezetek

Kistérségi sportkoordinációs testület

Kistérségi testnevelők

Kistérségi sportbizottságok

Játékvezetők

Ifjúsági csoport Aktív szülők Sportági szakszövetség Szenior sportedzők Oktató-képző csoport Komm. informatikai cs.

SE, DSE alapítvány

Kutatók, elemzők Létesítményvezetők Támogatók, szakértők

7.9 Partnerek, mentorok, szabadidő-gazdaság koordinálása A sportban és sportgazdaságban együttműködők köre a partnerek az intézmények (igazgatási terület, iskolák, önkormányzatok) létesítmények, sportegyesületek, beszállítók, szolgáltatók, bankok és a civil-és nonprofit szervezetek. Partnereknek tekintjük a kistérségi sport fejlesztésében együttműködő összes szervezetet, intézményt, szervezetet és személyeket. A közreműködők és partnerek igényeinek felmérése, összehangolása és szükséges stratégiák kialakítása nagyfokú koordinálást, érzékeny érdekérvényesítés hatékony civil kurázsit igényel. A tervezendő akciók koordinálásban figyelembe kell venni a sport lényegéhez tartozó szociális, nevelési és kulturális funkciókat. A több tárcával való egyeztetések elkerülhetetlenek. Szem előtt tartandó, hogy a sport etikai kódexe és a szolidaritás révén a sport megőrizheti szociális szerepét.



139


A sport gazdaságban rejlő szerepét az egészséges munkaképes ember, a csökkenő táppénzes napok száma, a gyógyszertámogatások alacsonyabb gazdasági ráfordítása, a növekvő emberi teljesítő képesség gazdaságélénkítő hatása is jelzi. Mind az élsport mind a lakosság sportja jelentős gazdasági növekedést eredményez. Sportruházat, sporteszközök, utazás, korszerű táplálkozás, sok pénz, munkahelyek, marketing lehetőség rejlik benne. Különösen, ha a közvetítési jogokat és szolgáltatásokat figyelembe vesszük. A sport ezen kívül még számos területen kapcsolódik a társadalomhoz, amely determinálja annak alapfeltételeit a sport a társadalomban sajátos funkciót, tölt be. A társadalmi funkciók, a kapcsolódások, a működési autonómiák alakulása természetesen társadalmi, gazdasági, politikai stb. változásoknak alávetettek, ettől kis mértékben függnek és így történelmileg is változnak. A sport gazdasági kapcsolatai egyre erősödő jelleggel irányulnak az önálló tevékenységi formákból elért saját bevétel növelése felé. A vállalkozás a sportegyesületekre is jellemző tevékenység lett. Különösen az élsportban jellemző a reklám- és hirdetési felületek értékesítése, különböző szolgáltatások bevezetése az egyesület anyagi függetlenségének megteremtése felé orientálódva. Ugyanakkor megemlítendő a sportszféra több százmilliárdos állami bevétele és az állami rész ráfordítás aránytalanságából fakadó megoldatlan feszültség, a kialakulatlan kedvezményrendszer, a hátrányos helyzetűek sportolási nehézségei. A sportszervezetek bevételi forrásainak (ilyenek például a klubok tagsági díjai, a jegyeladások, a hirdetések és szponzorálások, más bevételek) sportszövetségek közötti újraelosztása, a lakosság hozzájárulása, élsport esetében a közvetítési jogok értékesítések bevételei nem nyújtanak megnyugtató, hosszútávon biztos anyagi és létesítményháttért. Ez utóbbiak lényegesen jobb hozzáféréssel rendelkeznek az üzleti vállalkozások forrásaihoz, mint a lakossági, közösségi sportegyesületek. A sport köztámogatásának biztosabb megalapozása jobb helyA sport köztámogatásának biztosabb megalapozása jobb helyzetbe hozná a sportmoz- zetbe hozná a sportmozgalom szereplőit. A gazdasági élénkítése kihat a sportszergyártásra, a sportruházatok magyarországi gyárgalom szereplőit. tásának fellendítésére. Általánosságban megfogalmazható, hogy a sport széleskörű űzése, a mozgáskultúra kiszélesedése élénkíti a gazdaságot, a helyi vállalkozásokat (utaztatás, étkeztetés, szállásadás, létesítményüzemeltetés, karbantartás stb.) és a gazdaság fellendülése és vállalkozások növekvő bevételei lehetőséget adnak az újraelosztásból történő nagyobb sportrészesedésre, a mentori, sportszponzori támogatások növekedésére. Felfedezhető az egyenes arányú kölcsönhatás a sport és a gazdaság növekedése között, és a hosszú távú fenntartható fejlődés mellett elérhető a nemzet életerő és életminőség növekedése. A gazdaság élénkítő szerepén túl az oktatás és a sportnevelés közötti társadalmi közös igényekre kialakított pályázati felhívások is lendületbe hozhatják a nemzeti és helyi politikák összhangjának megteremtését, az egészséges versenyszellem kialakulását, a fair play viselkedés, az egymás tiszteletének megadását, elősegíthetik a szellemifizikai egészség megőrzésének gyorsuló mozgalmát.

140

Nagy Piroska



Ezért szükséges a mai napig nem megoldott fenntartható modellek (pl. létesítményhelyzet) regionális fejlesztési alapokból történő támogatása, a sportgazdaság támogatása, mert nélkülük nem képzelhető el a lokális sportolótérségek és a nemzeti sport fellendítése. A rendszerváltás előtti sportfinanszírozási rendszert nem váltotta fel új egységes, komplex támogatási és ösztönzési rendszer. Ezért nem elégséges a jelenlegi szabályozórendszerek és beszűkült kedvezményrendszerek változatlanul hagyása. A sportirányítás természetes fejlődése megköveteli az irányítás és koordinálás három alapelvének, funkciója szerint megkülönböztetését: törvényhozó-, szabályozófunkció, szabálykövető-, bírói, minősítőfunkció, végrehajtó-, menedzser- és szervezőfunkció. Köztudott, hogy a legtöbb sportolót valamennyi szinten az összefogás és a szolidaritás jellemzi, továbbá a becsületes versenyzés élteti. A gazdaság, a támogató szféra is hasonló mentalitást tanulhat a sport nemzeti felemelkedésével és számottevő lokális szintű tömegesítése pozitív hatást, gyakorol- ... lokális szintű tömegesítése pozitív hatást, hat az egész nemzetgazdaság megújulására. gyakorolhat az egész nemzetgazdaság megA sport társadalmi és gazdasági értékeinek teljes körű feltér- újulására. képezéséhez azonban még kutatni szükséges a sport és a kommunikációs az információ gyors áramlásának kölcsönhatását, a sportfejlesztések, sporteszközök előállításának beindítását, a sport és a gazdaság kapcsolódási pontjainak feltárását.

7.10 A sport- és szabadidős programok, bemutatók, versenyek támogatási kritériumai A sportmozgalmak széles körű fejlesztését a valós helyzet felmérése az igények összegyűjtése után a lehetséges és szükséges kiindulási állapot megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítására pályázati alapot kell létrehozni. Igénybe kell venni a létező EU pályázati rendszert. A hazai pályázati megvalósulás sikerét mérni szükséges abban is, hogy a pályázat: milyen mértékben támogatta a sport általi nevelés területén folytatott tevékenységet, miben növelte azok elismertségét, javította-e és ha igen, milyen formában a lakosság hozzáállását az önkéntes sportolás területén, a program miben támogatta a szakértők, a sportoktatási vezetők, menedzserek képzését, milyen mértékben járult hozzá a sport pedagógiai értékének széleskörű megismertetéséhez,



141


a pályázó intézmény, sportegyesület, civil szervezet, közösség tevékenységében mennyire épült be a kezdeményezés célkitűzésének elvárásai, támogatták-e a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, a szellemi és fizikai tevékenységek egészségesebb egyensúlyának ösztönzése érdekében az iskolai életben, az önkéntes munkában és a diákmozgalmak pozitív szerepének hangsúlyozásában.

A tapasztalatoknak be kell épülni – mind a formális, mind a nemformális – oktatásba. Ehhez politikai támogatásra van szükség. A támogatási kritériumoknál figyelembe vehető, hogy az adott település milyen mértékben gyűjtötte, kutatta a helyi mozgáskultúra és hagyományok eredetét, feleleveníthetőségét, mit gondolnak népszerűsíthetőségéről, új törekvések meghonosításáról. Például: a település/kistérség testkultúrájának fejlesztésében jentősebb szerepet játszott személyek felkutatása, vakációs sporttáborok, túralehetőségek feltérképezése, lovas versenyek, túralovaglások, lovas táborok stb. települési/kistérségi tornaünnepségek, gimnasztikai versenyek megszervezése, a helyi testkultúra, népi játékok, néptánc és viselkedési hagyományok feltárása, népszokásokból, gyermekjátékokból összeállított bemutatók szervezése, úszás- és strandkultúra, szabadidő klubok közti viadal, tornaünnepélyek, gimnasztikai versenyek.

7.11 Kistérségi kultúra, sportoktatás, s képzésfejlesztés A civilizáció (a kultúra szinonimája) a társadalmi fejlődésnek az ősközösség után következő, a munkamegosztást létrehozó korszaka, általában az anyagi-technikai és szellemi kultúrának a fejlettebb foka. Az ember agyagi és kulturális szükségleteinek megfelelő kielégítése boldogság érzelmi állapotot idéz elő. A boldogság a sorsával, körülményeivel való megelégedettség érzésétől teljesen áthatott ember lelkiállapotára jellemző. Ezért annál fejlettebb valamely társadalom, minél többet biztosít az ... annál fejlettebb valamely társadalom, embereknek az anyagi és kulturális javaiból, s minél inkább leheminél többet biztosít az embereknek az tővé teszi a közéletben való tényleges részvételüket, annál inkább anyagi és kulturális javaiból, s minél inkább lehetővé teszi a közéletben való tényle- elősegíti a társadalom tagjainak boldogulását. A sport és a fizikai aktivitás támogatható az élethosszig tartó ges részvételüket, annál inkább elősegíti tanulás program által. A sport lehetőséget ad a fiatalok számára, a társadalom tagjainak boldogulását. hogy a sportban eltöltött időt speciális tudás megszerzésére is hasznosítsák. Ezek a speciális helyzetek sport és szabadidő eltöltése során alkalmas a társadalmi integrálódásra és jó hatással segíti a bűnözéstől és a káros szenvedélyektől

142

Nagy Piroska



való eltérítést. Ezt szolgálja néhány hagyományos ifjúsági tábor is, pld.: a Horgászbottal a drog ellen, és az asztmás és allergiás beteg gyermekek barlangtúrizmusa. Hasonló egészségfejlesztési és tudatosságot ösztönző képzési rendszerek és kampányok szükségesek a jövőben is. Fel kell készülnünk: egy hatékony strukturált párbeszédre a sportról és az Európai Bizottság elfogadott, a Fehér Könyvben rögzített ajánlásairól, találkozók szervezésére az oktatásért és a sportért felelős szakértőkkel, hatóságokkal, intézményvezetőkkel, ezek autonómiájának maradéktalan tiszteletben tartásával, a szubszidiaritás elvének alkalmazásával, az uniós kezdeményezések és finanszírozási lehetőségek kihasználásának oktatásával. A sportmozgalommal folytatott párbeszéd élénkülése a sport pedagógiai és szociális funkció vonatkozásában is mérvadó kezdeményezés (önkéntesség, nők szerepe a sportban, fiatal sportolók védelme és nevelése). A sporttevékenységgel kapcsolatos projektek és kezdeményezések finanszírozási lehetőségeinek kihasználása olyan EU- A sportmozgalommal folytatott párbeszéd kezdeményezések keretében, mint az „Integrált élethosszig tartó élénkülése a sport pedagógiai és szociális tanulás” elnevezésű új EU-program. A sport pedagógiai értéké- funkció vonatkozásában is mérvadó kezdenek kiaknázása a polgárok csereprogramjaiban. Az ifjúsággal és a ményezés polgárokkal kapcsolatos kezdeményezések együttes eredményeit fel kell használnunk a sportoló kistérség program fejlesztésében.38 A sportágazat bekapcsolódott az Európai Képesítési Keret fejlesztésébe (EQF), és a 2007/2008-as évekre pénzügyi támogatást nyert el. A kistérség sportjában részvevők képzési feladata: a sporttal kapcsolatos szakmákhoz szükséges képesítések elismerésének javítása (sőt a sport is kerüljön be a közös minőségbiztosítási keretrendszerbe), a mobilitás megkönnyítése (pl. azáltal, hogy a sport bekerül a szakoktatás és a szakképzés európai kreditátszámítási rendszerének alkalmazási körébe), figyelem felhívása a testmozgás szerepének jelentőségére a tömeges elhízás folyamatának megállításában, az együttműködésre a korszerű táplálkozásban. A sport kistérségi oktatásának és képzésének módszertani kialakításában figyelmi kell a gyakorlatok, eljárások, puszta leírásán túl a gyakorlati bemutatásra, azok pontos ismertetésére, az empirikusan nyert felfogások rendszerének edzői-nevelői közvetítésére. A munkamegosztás nemcsak a kutatásban, de a betanításban is érvényesüljön a szakszerűség magas foka miatt. 38

Javaslat a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről – 2008 szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra (COM(2005) 467, 2005.10.5.)



143


A sport kultúrában törekedni kell az elmélet-módszer egységére

Tudomány

Elmélet

Módszer

Gyakorlat

A kistérségi sportstratégia, a sportfejlesztés új paradigmája a tudástársadalmi fejlesztés. „A tudástársadalom lényegében először is az információs társadalom szociális és kulturális dimenzióját jelenti. Ez a megközelítés tehát nem az információ és a tudás megkülönböztetéséből indul ki, hanem abból, hogy a tudástársadalom – eltérően az információs társadalomtól – a tudás társadalmi tőkévé alakítására koncentrál.”39 Változásra, a paradigma váltás levezénylésére pedig tudatosan készülni kell. Szükség van az új tudást befogadó tudástársadalom alapjait lerakó kritikus tömeg megszületésére.

7.12 A kistérségi sportstratégia szervezeti kultúra térképe Kistérségi sportstratégia (háromféle szervezeti feladatellátás összessége)

Menedzsment funkció (célkövetés, összműködés, változó környezethez való igazodás) Kiszolgáló funkciók (a szakmai és technikai feltételek megteremtése és működtetése)

Sport- és szabadidős tevékenység (alapműködés)

39

UGRIN EMESE–VARGA CSABA: „Új állam- és demokráciaelmélet”. 2007, 43. old.

144

Nagy Piroska



7.13 A kistérségi munka- és mozgáskultúra hagyományainak kutatása, fejlesztése A helyi munka- és mozgáskultúrába tartozik a közösség tagjai által követett, illetve vallott, tudatos, vagy öntudatlan előfeltételezések, ítéletalkotási és gondolkodási sémák, amelyek érték- és szokásrendjei megjelennek a gyakorlati munka- és mozgáskultúra elemeiben. Ahhoz, hogy adatbázisunk legyen a helyi munka- és mozgáskultúráról elsősorban kutatásokra, a szokások elemzésére kell időt és forrást biztosítani. Az alaphelyzet (létesítmény, rendelkezésre álló humánerőforrás: testnevelők, edzők, játékvezetők, aktív sportszervezők) feltérképezése, a működő struktúrák (sportszövetségek, egyesületek, ligák, civil szervezetek, versenybírók) „összeírása”, a feladatok igény és szükség szerinti munkamegosztása szükséges. Az alapfokú iskoláknál – a létesítmények hiányában – a testnevelés kiegészítéseként nagy szerepet játszhat a különböző játékokkal egybekötött kirándulás, a túrázás, a vízi sportok, továbbá a városok együttműködésével az uszodakultúra növelése. A testkultúra igényét olyan a helybeli adottságokat figyelembe vevő sportokkal is növelhetjük, mint a korcsolyázás, túrázás, tekézés, vívás, lovaglás, sporthorgászás, evezés, sífutás, bobozás, szánkózás, fakutyázás, mezei futás stb. Ezek felfedezése azért is szükséges, mert a megszűnő szakszervezeti üdültetést még nem kellő eredménnyel váltotta fel az üdülési csekk bevezetése, a munkahelyi sportpályák többsége bezárt. Jelenleg a felnőttekhez leghamarabb a gyermekeik iskolai és szabadidős sportolási lehetőségeinek növelésén keresztül juthatunk el. Azzal, hogy a szülőket bevonjuk a sportvezetők helyi alapképzésébe (egészséges életmód, leggyakrabban elvégezhető mozgások, versenybírói és játékvezetői oktatás) elkötelezett embert nyerünk az ifjúság és felnőtt nemzedék rendszeres sportolására. Napjainkban is viszonylag kevesen jutnak hozzá a welnessközpontok aktív pihenést és sokszínű mozgási lehetőséget kínáló – nem olcsó – szolgáltatásaihoz. Ugyanakkor az élővizek sporthorgász társadalmának megújuló gyermektáborai, amelyek a természetvédelmi, nevelési, oktatási és sportkultúrát erősítik mintaértékűek lehetnek („Horgászbottal a drog ellen” ifjúsági horgásztábor, „Legkedvesebb horgászélményem” természetvédelmi és sporthorgász-versenyeket felelevenítő rajz és esszéíróverseny stb. Szervezett keretek közt folyó kutatás, oktatás, bemutatók, nép- Szervezett keretek közt folyó kutatás, okszerűsítő versenyek rendezése teszi lehetővé az élethosszig tartó tatás, bemutatók, népszerűsítő versenyek elkötelezettség kialakulását, a kritikus tömeg elérését, a sportoló rendezése teszi lehetővé az élethosszig tartó kistérség program népszerűségét. elkötelezettség kialakulását, a kritikus A folyamatba bevonható a sportköri vezetők, edzők, szülők és tömeg elérését a sportoló kistérség program testnevelők közé az animátor, a kiscsoportos szabadidős progra- népszerűségét. mok szervezője. Ő a lelkesítő, buzdító, kedvcsináló, szociálpszichológiai ismeretekkel rendelkező rekreációs szakember, aki be tudja vonni a szabadidős



145


tevékenységbe a szabadidő, a rekreáció, valamint a turizmus fogalomköréhez tartozó mozgáskultúra elemeit és jó szervezőkészséggel rendelkezik. A testnevelők, az edzők és a szülők, képzés után, az animátorral együtt – totálisan értelmezve a szabadidős programok szervezésében, az arra való mozgósításban, buzdításban az együtt-tevékenykedés alkalmazását – munkálkodó, pozitív beállítottságú, felkészült személyek, akik ezzel, a nem kellően jártas egyéneket és csoportokat szabadidős sporttevékenységükben segítik.

7.14 A népszerűsítés eszköze lehet a lokális és kistérségi bemutatók, versenyek meghonosítása, rendszerük kidolgozása A rendszerváltás után megszűntek az üzemi szpartakiádok, munkahelyi tömegsportegyesületek. A gyárak, mezőgazdasági kombinátok sportlétesítményeit értékesítve lakóparkok és bevásárlóközpontok épültek úgy, hogy nem volt kikötve azok környezetében a szükséges és elégséges igényeket kielégítő sportpályák kialakítása, de nem volt kötelezettség más területen való pótlásra sem. Megváltozott a foglalkoztatáspolitika. A „szerencsés” munkavállalók egyre több időt töltenek munkával az emelkedő terheik anyagi ellensúlyozására. Ez nagyon veszélyes csapda, mert beláthatatlan következményekkel jár a munkavállalók élettartamának és minőségének jövőbeli alakulására nézve. A rekreáció, a kirándulás adta lehetőségeket ismét szükségszerű feltárni a munkavállalók és családtagjaik egészségmegőrzése, a fenntartható gazdasági fejlődés és az össztársadalmi egyensúly helyreállítása szempontjából is. Lásd a híres új jelszót: „Befektetés az emberekbe”. Illő és fontos felkutatnunk a helyi munkához kapcsolódó hagyományos versenyeket (aratóverseny, traktorverseny), és a helyi sajátosságokat őrző, szórakoztató népi versengéseket (kocsitoló-, sodrófahajító-, petrencekitartó- stb. versenyek). A helyi téli hagyományos sportok összegyűjtése különösen tekintettel az álló- és folyóvizeink, magas hegyeink környezetében élők régi versenyeire. A népi testkultúra hagyományait, a népi-paraszti testkultúra régi kincset a helyi igények és mozgásstruktúra kiszélesítésére illő felszínre hozni, kutatni, megismertetni és népszerűsíteni. Nem szükséges kerülni olyan régi „vad magyaros játékok” felelevenítését, mint amilyeneket Mária Terézia 1777-ben Ratio Educationisban nélkülözni tartott szükségesnek a vidéki kisdiákok sportjából: a lovazást, ostorpattintgatást; mert sem az ilyen és hasonló játékokat – a gyermekek életelemét jelentő helyi játékokat – sem a felnőttek munkakultúrájában szerepet játszó (pld. a pásztor életmóddal járó botos táncok) sajátosságokat soha semmiféle rendelettel nem lehetett megszüntetni. A régi leányka játékok között a fogójátékok, a cserepes kockázás, az ugrójátékok sora vár ismét felfedezésre. A 10-18 éves fiúk játéka a „likba labda”, a „métázás” (6-10 fős fiúcsapatok játéka, ami egy mai kézilabda méretű 40 × 20 m-es

146

Nagy Piroska



pályán játszható dobó, ütő játékosokkal), és az „inasozás”, a „sintérezés”, ahol szintén a csapatjáték és a futás a fontos elem. Ez az utóbbiban megjelent a labda is. Mindmind más elnevezéssel akár, de feleleveníthető, bemutatható játék. Az ügyességi játékok közül a gólyalábon járás, a sudarozás, a nyilazás, a nyerőjátékok közül a csűdölés, a golyózás, a gombozás, a tojásfutás, vetőzés ismét reneszánszát élheti.

A képzési rendszer és módszertani javaslatok A kistérségi sportoktatás szervező helye a kistérségi sportaka- A kistérségi sportoktatás szervező helye démia. Formája a távoktatás, amely új helyzetet teremt a sport- a kistérségi sportakadémia. képzésben. Idő- és költségkímélő módszer, jól követheti a különböző igényeket és képzési szinteket. A sporttevékenység magában foglalja az oktató, az edző (nevelő) tevékenységét, egyben a sportoló, aktív mozgást végző önkéntesen vállalt felkészülését is. A szakember (oktató, edző) nevelő munkája és az aktív közreműködő (sportoló, szabadidős tevékenységet aktívan végző) együttműködése ugyanis az egészséges életmód, a sportoló kistérség megvalósítható programjának ... az egészséges életmód, sportoló kistérség és annak sikerének a záloga. Ezért közös felelősségük, feladatuk, megvalósítható programjának, sikerének a begyakorlott módszerek megismerése, alkalmazása. a záloga. A szabadidő-sportoló teljesítményét különböző formák keretében változatos eszközök segítségével növelhetjük, mint például: testgyakorlatok, versenyek, ismeretek (egészségügyi, életmód, táplálkozás stb.) pszichikai (morális) tulajdonságok fejlesztésével. Amíg az élsportoló azért vállalja az edzéseket, hogy egyénileg fokozatosan jobb eredményt érjen el a választott sportágban, a szabadidő-sportoló lételeme az önkéntes mozgás az életerő, jókedv és az egészség megőrzése, akár egyéni gyakorlatokkal, akár csapatsporttal. Fontos, hogy a kistérségi sportoló – rendszeres sporttevékenységének folytatása során – néhány alapelv tudatos elsajátításával (oktatással, begyakorlással, követéssel) gyakorlattá váltson, ezek: a tudatosság, a szemléletesség, a rendszeresség és az érthetőség. A kistérségi sport képzésének módszertanát, a képzés jelentőségét azzal az általánosan elfogadott felismeréssel lehet körvonalazni, hogy minél mélyebb, átfogóbb az ismeret annál eredményesebb a gyakorlat. A tudatosság elősegíti az önálló, alkotó kezdeményező cselekvést. A tudatos cselekvésnek is van feltétele: ehhez a segítő, ok-



147


tató szerepének, a „sportoló és edző” tudatos együttműködésének, tevékenységének egysége szükséges. A képzésnek, az oktatónak, edzőnek itt abban van szerepe, hogy elősegítse a sportoló kistérség és a sportolni vágyók felkészítését, szervezését, az önálló gondolkodást, és cselekvést. A tudatosság elvének gyakorlati érvényesítésére való felkészülés mindig az egyénnel, közösséggel együtt kialakított program szerint történjen. Szemléletesség Az oktatás szemléletessége itt azt jelenti, hogy a valóságnak megfelelően egységbe hozzuk az elvont folyamatokat, törvényszerűségeket és a gyakorlatot. A szemléltetéshez használjuk a rendelkezésre álló technikai és informatikai eszközöket, az internetes oktatást, élsportolók gyakorlati bemutatóját szemléltető CD-t stb. Rendszeresség A kistérségi, lokális sportoktatás rendszeressége azt jelenti, hogy a soron következő oktatási anyag, gyakorlat az előzőhöz kapcsolódik, s ezzel szilárd alapot nyújt a következő megértéséhez, elsajátításához. A rendszeres oktatás mentes a kapkodástól, és megelőzi az oktalan sérüléseket, balesetet. A rendszeresség megköveteli a felkészülés nagy területeinek – az erőnléti, technikai, taktikai képzésnek – pontos körvonalazását és az összefüggések feltárását. Érthetőség A tanítandó anyag, a gyakorlatok terjedelme és tartalma, valamint a közlés módja feleljen meg az egyén és az adott csoport életkorának és fizikai állapotának. A sportágak, a játékok és a gyakorlatok mozgásanyagát úgy válogassuk ki és rendezzük sorba, hogy figyelembe vesszük a mozgásban szereplő partner életkorát, szellemi és fizikai felkészültségét; az elsajátításra kerülő mozgások nehézségi fokának mindezzel összhangban kell lennie. A képzés, oktatás szervezése során folyamatosan alkalmazkodnunk kell (követni a személyek esetleges cseréjét, kiválását) a helyi változásokhoz és a változó világhoz: Helyi szinten a szakemberek, tanárok, edzők, sportmenedzserek, versenybírók felkutatása, szakismeretük feltérképezése, a kutatások és tudások adatbázisának folyamatos elkészítése. A helyzetelemzés: kiindulópontok, az eredeti célkitűzések helyességének és eredményességének ellenőrzése, az elért eredmények publikálása: amink van, amire és akikre büszkék vagyunk bemutatása, a kistérségi tudásbázis folyamatos bővítése, a jó megoldások, sikerek szétkürtölése. Az egészséges életmód kutatásainak, a sportorvoslás, a megelőzés legújabb felfedezéseinek megismertetése, alkalmazásuk lokális, kistérségi szinten mindig legyen prioritás.

148

Nagy Piroska



7.15 A kistérségi sporttársadalom közösségeinek fejlesztése, a közösségi szabadidő-kultúra fenntartható fejlesztése Az új globális világban a civil társadalom strukturálódott egyrészről globális és európai, másrészről nemzeti és országos, harmadrészről globális és kistérségi, negyedrészről települési civil társadalom. A kistérségi társadalom fogalmába beletartozik egyének és közösségek sokasága. A kistérség alkotó közösségei, iparosok, kézművesek, népművészek, gazdasági kamarák, vállalkozók és sportegyesületek mind-mind megfogalmazzák tevékenységük és alkotásaik jövőbeli fejleszthetőséget egy-egy leader programban, pályázatban, ami nemcsak saját növekedésüket, szűkebb pátriájuk növekedését érintheti, de pozitív hatással van a nemzeti kultúra és gazdaság hosszú távú fejlődésére is. A kistérségi sporttársadalom fejlettségének mértékét a demokratikus közéletiségben való részvétel fokával is mérhetjük. A he- A kistérségi sporttársadalom fejlettségének lyi érdekképviselet felvállalása, az értékek megőrzése az önkéntes mértékét a demokratikus közéletiségben alapon szerveződő civil szervezetek szolgáltató tevékenységében való részvétel fokával is mérhetjük. egyfajta hiányt pótol a helyi közösségek életében. Ezeknek a helyi közösségeknek egészséges környezetük és életmódúk kialakítása érdekében, közös sportolási lehetőségeik feltételrendszerének megteremtésében, a létesítményhelyzet jobb kihasználása és a források racionalizálása érdekében célszerű szövetkezni, együttműködni a kistérség többi közösségével. Az ilyen jellegű együttműködések kezdetén számolni kell a kezdeti nehézségekkel számba, kell venni néhány helyen még meglévő negatív tendenciákkal, hogy ezeket megszüntethessék. A sportlétesítmények nagy hányadánál nincs tényleges tulajdonos. A sport nem kötelező feladat. Nagy a létesítményhiány. Nincsenek kidolgozva és így bevezetve sem fenntartható modellek. Még jelen van a versenyszituáció hiánya, ritkasága. Probléma a szervezeti célrendszer összetettsége. Gond a felügyeleti rendszer hiánya, szervezési ciklikusság: iskolaidő, nyári pihenés, táborozás, téli (havas, jeges) aktualitás, az időjárás változása, szélsőségessége. A falusi szintű sportolásoknak, sportmozgalmaknak szinte egyetlen már meglévő színhelye van a helyi kultúrház, vagy a közösségi illetve faluház, vagy a focipálya és az iskola. Ahhoz, hogy ezek a közösségi helyek megerősítést nyerjenek támogatás, első sorban politikai támogatás szükséges, puszta létük, fenntarthatóságuk érdekében. Számba kell venni azokat a feladatokat, adottságokat, amelyek megoldásra várnak jelen helyzetben is: A testnevelésből már érettségizni is lehet, ehhez ki kell jelölni, hogy mikor, ki, hol készítheti fel erre a tanulókat egy-egy településen. A sportszakember vállalko-



149


zás formájában (megfelelő képesítéssel) sem egyesületben, sem magánklubban nem vállalhat ilyen – vidéken hiánynak számító – tevékenységet, mert nincs rá törvényi lehetőség. Nem rendezett, hogy a helyi önkormányzatok miből fizetik ki az emelt óraszámban való felkészítést, és az emiatt megnövekedett teremdíjköltséget. A diáksport viszonylagosan magas részvételi számát nem lehet korrektül leírni, mivel hiányoznak a mérhetőség kritériumai, mikor van tanóra utáni sportköri foglalkozás, önkéntes diáksport- és iskolaverseny-lebonyolítás. Mérhetővé kell tenni, ki veszi igénybe a termet: a DSK, vagy a munka után fizetés-kiegészítésként vállalkozó tanár, vagy az utánpótlás-nevelő testnevelő. Az átfedéseket ki kell kiküszöbölni. Fontos megteremteni a tanulóifjúság egységes információs adatbázisát a számukra lokálisan és területi közelségben még elérhető sportban való részvételi lehetőségekét. Szervezni kell versenyeket, bemutatókat, indítani kell képSzervezni kell versenyeket, bemutatókat, zéseket, és szorgalmazni kell az élsportolókkal való találkoindítani kell képzéseket, és szorgalmazni zási lehetőségeket. kell az élsportolókkal való találkozási Meg kell teremteni a testnevelők rendszeres sportszakmai lehetőségeket. továbbképzését, a kimagasló minőségi munkát végző szakemberek elismerésben való részesítésének lehetőségét. Növelni kell az iskolai és települési szabadtéri sportlétesítmény fenntartására és állagmegóvására fordítható pályázati kiírások számát. A világos és egyértelmű irányítás és ellenőrzés megvalósításához felszámolandó a szerteágazó irányítási rendszer- és az ágazati átfedésekből fakadó kettősség.

7.16 Tervezésmódszertani feladatok a civil társadalom bevonásával, a részvételi demokrácia létrejötte A XXI. század igazgatási rendszerének fókuszában a közszféra szereplői és az állampolgárok közötti közvetlen kapcsolatra épülő részvételi demokrácia teljes körű megteremtése áll. Az állami szerepvállalás további növelése mellett fejleszthető a civil társadalom. Új menedzsmenttechnikák alkalmazásával, a sport szervezeti struktúrájának és döntési mechanizmusának decentralizálásával, jól körülhatárolt céltudatos előkészítésre irányuló támogató tevékenységgel képes lesz a paradigmaváltásra a nemzeti sportmozgalom terén. Tervezési alapelv: a testi-lelki egészség, életmód (paradigma)váltás. Cél: személyiség- és közösségformálás a sport (társadalom) minden színterén. Eszköz: mozgásműveltség (gyakorlat+elmélet) tudásalapú társadalomban.

150

Nagy Piroska



Az új sportmenedzsmentnek figyelmezni kell: A megváltozott foglalkoztatáspolitika hatására a „szerencsés” munkavállalók egyre több időt töltenek munkával és a növekvő költségek mellett egyre kevesebben tudják megfizetni a sport-, a rekreációs, a felüdülési, a kirándulási lehetőségeket maguknak és családtagjaiknak; A sport a helyi társadalomban gazdaságélénkítő, miközben a sporttámogatás újszerű megközelítéséről beszélünk; az állami finanszírozáson túl, tágabb jogi értelmezést kellene megfogalmazni a területi gazdaságélénkítő vállalkozások gazdasági terhei, szponzorálási és mecenatúrás tevékenységük elismerésére és szorgalmazására; Konkrét támogatási vagy kedvezményi rendszert kell kidolgozni a nők, a családok és a hátrányos helyzetűek testi-lelki egészségét, jó közérzetét szolgáló mozgáskultúra fejlesztésére (tikett- vagy kártyakedvezmény).

A részvételi sportdemokrácia kiszélesítésében olyan funkciót (feladatcsoportot) kell kijelölni közösen, amelyeknek a társadalmi, szervezeti rendeltetése közös, egységes tudásbázist és ismereteket feltételez a sportoló nemzet program kiszélesítésében, azonos információs rendszerre támaszkodnak, közös sportstratégiai terv részét képezik. Participáció: a sport jelen paradigmája a részvételre alapozza Participáció: a sport jelen paradigmája a program sikerét. a részvételre alapozza a program sikerét. A sikerképletnek tartozéka az, hogy a sportban miképpen növelhető a parciális célok és az össznemzeti célok közötti összhang. A tervezésmódszertani anyagban rögzíteni kell az Európai Parlament 2007/20868 (INI) 2007.06.27. jelzetű javaslatából eredő teendőinket, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság megfogalmazásának figyelembevételével. A dokumentum emlékeztet a nőkről és a sportról szóló, 2003. június 5-ei állásfoglalására, és arra buzdít, hogy hajtsák végre az ott szereplő ajánlásokat. Felszólítja a bizottságot, hogy készítsen széles körű tanulmányt a nők sporttal kapcsolatos helyzetéről, amint azt az EU sportminisztereinek 2001. november 12-én Brüsszelben tartott konferenciáján javasolták, valamint hogy nyújtson be – többek között – a nők sporttal kapcsolatos általános helyzetére vonatkozó statisztikákat és a nemekkel kapcsolatos költségvetés elkészítésére vonatkozó információkat. Rámutat, hogy a sport és a fizikai tevékenység jelentősen hozzájárulhat a negatív egészségügyi tendenciák – mint például mozgásszegény életmód és az elhízás – leküzdéséhez; hivatkozik az Eurobarometer egészségről, élelmiszerekről és táplálkozásról szóló legfrissebb felmérésére (2006. november), ami az európaiak egészségügyi és fizikai jellemvonásaival, étrendjükkel, valamint az elhízáshoz és a testmozgás hiányához kapcsolódó problémákkal foglalkozik. Az ajánlások szerint mozdítsuk elő női sportokban való részvétel népszerűsítését a médiában azzal a céllal, hogy javítsák azok közmegítélését és segítsék a sportban az egyenlőség elvének terjesztését. Az illetékes hatóságoknál fel kell hívni a figyelmet, hogy valósítsák meg a nők egyenlő képviseletét a sportszövetségek és az egyéb



151


sporthatóságok döntéshozó testületeiben. Meg kell fontolni azt is, milyen javaslatot tegyünk arra, hogy mekkora legyen a nők arányára a sporttársadalom vezető tisztségviselői között.

7.17 Sportolási szokások, tudatos egészségmegőrző tevékenységek fejlesztése, a kritikus tömeg megszervezése A helyi sajátosságoknak, szokásoknak a mozgáskultúra területén elfogadott közérzetjavító, betegségmegelőző hatása fontos szerepet játszik a kulturális és etnikai különbségek áthidalásában, az egészségmegőrzésben. Az egészség, az életműködés zavartalansága, a szervezet, illetve a szervek betegség nélküli állapota. Az egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, nem egyenlő a betegség, illetve a testi nyomorúság hiányával. hanem az alapvető emberi működések egyensúlyát (homeosztázis) jelenti. Előbbiek feltétele a személyek kapcsolatának harmóniája (társadalmi, szociális feltétel) és a természeti környezettel való kapcsolat harmóniája (ökológiai feltétel). Ezért az egészség őrzése (egészségvédelem) közös felelősség, amelyre a kistérségi társadalomnak képzéssel, neveléssel, és élsportolói példamutatással kell felkészülni (egészségnevelés). A közösség szintű képzés, azért is fontos, mert a tudástársadalom építésével érhetjük el, hogy tömegesen képes legyen az életvitelt és az életmódot önállóan tovább erősíteni, megszilárdítani (egészségfejlesztés). A sportágazat fenntartható fejlődése szerves része a nemzetgazdaság hosszú távú fenntartható fejlődésnek. Amennyiben a nemzetállam anyagi és erkölcsi támogatásán túl, nagy szerepet szánunk a helyi társadalom forrásainak aktiválására – a cél elérése érdekében – jogi szabályozás változtatására is szükség van (pl. sportgazdaságot élénkítő intézkedések, szponzorálási tevékenység elismerésére). Szükség van egy kiszámítható, törvényben rögzített, kidolgozott kistérségi sporttámogatási rendszer kialakítására, és egy modern, szabályozott ellenőrzési mechanizmus kialakítására. Példaértékű lehet a központi és önkormányzati együttműködés, amely törvényben szabályozott módon a szubszidiaritás elvén alapul. A kritikus tömeg eléréséhez konkrét kedvezményi rendszert kell kidolgozni a nők, családok és hátrányos helyzetűek testi-lelki egészségét jó közérzetét szolgáló mozgáskultúra fenntartható fejlesztésére (tikett-, vagy kártyakedvezmény). A nők, édesanyák, tömeges bevonása azért is szükséges, mert jelenlétük kihat a családi sportolói szokásokra, a szabadidő aktív eltöltésnek példája lehet. A nőknek vitathatatlan szerepe van a szellemi rekreáció újfajta térhódításában, a kultúra, szórakozás és művelődés hasznos művelésében. Ide tartozik kulturális élet, a szabadidős – szellemi dominanciájú – műveltségi foglalkozások, mint például a társasági élet, a szellemi vetélkedők, a ké-

152

Nagy Piroska



zimunkázás, a gyűjtő hobbik, a rejtvényfejtés stb. A gyűjtőhobbik és a kártyajátékok a férfiak körében is nagymértékben hódítanak. A polgárok bevonása a sportba a családokon keresztül érhető el legjobban, ebben A polgárok bevonása a családokon keresztül prioritást jelent az iskolás gyermek iskolai testnevelése és sportja, érhető el legjobban, ebben prioritást jelent a családfő munkahelyi sportja és az édesanya aktív, cselekvő rá- az iskolás gyermek iskolai testnevelése és sportja, a családfő munkahelyi sportja és hatása. A kistérségi sportstratégia célja az életminőség javítása, az egész- az édesanya aktív, cselekvő ráhatása. séges életmód attitűdrendszerének kialakítása, a lakosság fizikai aktivitásának döntő módon befolyásoló szabadidősport bővítése, szervezett keretek között történő lebonyolítása, a részvevők körének kiszélesítése, számának növelése összhangban a nemzeti sportstratégiával, a nemzeti népegészségügyi program és a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával, csak akkor sikeres, ha képes sokakat megmozgatni. A fenntartható kistérségi sportfejlesztés érdekében arra kell törekednünk, hogy néhány éven belül elérjük a rendszeresen sportolók létszámának növelését, a sportoló közösségek rendszeres jelenlétét a kistérségekben, ami pozitív eredmény lesz a nemzet közegészségügye és egészségmegőrzése szempontjából egyaránt.



A fenntartható kistérségi sportfejlesztés érdekében arra kell törekednünk, hogy néhány éven belül elérjük a rendszeresen sportolók létszámának növelését, a sportoló közösségek rendszeres jelenlétét a kistérségekben...

153




8.

Kistérségi sport- és szabadidős intézmények létrehozása, fejlesztése Dr. Bércesi Ferenc



8.1 A multifunkcionális kistérségi sport- és szabadidős központok elképzelése és megvalósítása A kistérségek településszerkezeti adottságai különbözőek, amit a stratégiának figyelembe kell venni. Más követelmény van ott ahol több a nagyobb település, úgynevezett mikrotérségi központok léteznek, és más ott ahol aprófalvas szerkezetben egyetlen nagyobb település létezik és ez egyben a kistérség központja is. Ma a kistérségek azokkal a nehézségekkel küzdenek, hogy demográfiai helyzetük romlik, a születések száma egyre kevesebb, az elöregedés jellemző. A kistérségi szerepek átértelmezése a közszolgáltatások megA kistérségi szerepek átértelmezése a közszolgáltatások megújítása a sportstratégiát újítása a sportstratégiát is érinti. A kistérségi központok sem rendelkeznek olyan sportbázissal, amellyel akár kistérségi sportveris érinti. senyek helyszínei lehetnének. Az önkormányzatok forráshiánya miatt a sport célját szolgáló területek eladásra kerültek. A sport nem játszik olyan szerepet az emberek gondolkodásában, mint az Európai Unió fejlettebb országaiban. Nyilván ennek oka lehet az is, hogy nincs olyan infrastruktúra, amely vonzaná a sportolni vágyó embereket. Számosan vannak olyanok, akiknél a sport iránti igény azért nem jelentkezik, mert infrastruktúra hiányában nem is épül be a gondolkodásba. A multifunkcionális központ a kistérségi székhelyeken olyan hiányt tudna pótolni, amely segítené mind a gyermek, mind a felA multifunkcionális központ a kistérségi nőtt korosztály egészséges életmódját. székhelyeken olyan hiányt tudna pótolni, A multifunkcionális központokkal szembeni követelmény, amely segítené mind a gyermek, mind hogy akár ráépülve a meglévő sport infrastruktúrára vagy akár új a felnőtt korosztály egészséges életmódját. beruházásként több olyan sportolási lehetőséget nyújtson, amely a játszótértől a fitness-termen keresztül a futópályáig az uszodáig számos elemet magában foglal. Az új központ tehát komplex közösségi tér lesz. A multifunkcionális központnak rendelkeznie kell térségi uszodával, amely biztosítani tudja a kistérségbeli gyermekek úszástanítását, kell futópálya, műfüves és nem műfüves labdarúgó pálya, kellenek teniszpályák, kosár és kézilabdapályák, s így a multifunkcionális központ a térségi amatőrversenyek központi helye is lehet.

156

Dr. Bércesi Ferenc



A multifunkcionális központok megvalósítása pályázati keretekből történhet. A projekt gazdája a kistérségi központ városi önkormányzata lehet, feladata lenne a vállalkozói kör bevonása is. A pályázatokba a vállalkozások bevonása azért indokolt, mert több olyan kapcsolódó sportág infrasruktúráját lehet kiépíttetni vállalkozói alapon, amely ez ideig is így működött jobban (pl. teniszpályák). Kialakításuk hosszabb időt vehet igénybe, de szakaszos ütemben nem jelenthet komoly akadályt az ebben résztvevő önkormányzatoknak és az egyéb szereplőknek. Célszerű továbbá figyelembe venni, hogy mely területeken lehet hasznosítani a turizmus bevételnövelő szerepét. A multifunkcionális központok működtetése A multifunkcionális központok működtetehát a turizmus által érintett területeken gazdaságosabban és tése tehát a turizmus által érintett terüleeredményesebben lehetséges. teken gazdaságosabban és eredményesebben lehetséges.

8.2 A jelenlegi nagyközségi és városi sport- és szabadidős intézmények fejlesztése A közoktatásban végbemenő változások azt jelzik, hogy egyes kistérségekben olyan integrált oktatási intézmények jönnek létre, amelyek akár nyolc-tíz település területéről fogadnak be gyermekeket, akiket vagy közforgalmú, vagy speciális iskolabuszokkal szállítanak. Az így kialakuló nagy intézményekkel szemben támasztott követelmény, hogy rendelkezzenek megfelelő sportlétesítményekkel is. Erre az iskolai bázisra lehetne mikrotérségi sport- és szabadidőcentrumokat telepíteni. Azt kétkedve fogadom, hogy csupán a kistérségi központban kialakított egyetlen multifunkcionális központban lehet majd csak sportolni a kistérségben lakóknak, mivel adott esetben 20-40 km-es távolságokat is számításba kell venni a közlekedési nehézségekkel együtt (pl. zsáktelepülések problémája). Ma az 1000 fő feletti települések esetén az tapasztalható, hogy csak azoknak van népességmegtartó szerepük, ahol a közösségi élet megszervezése jó. Ahol a tűzoltóegylettől, a felnőtt énekkarig több választási lehetőséget adnak az ott lakóknak, és ahol a sport szerepe nem elenyésző. Fontos tehát, hogy ezeken a településeken legyenek olyan ... a településeken legyenek olyan sportágak, sportágak, amelyek betölthetik az egészségre nevelés és a közös- amelyek betölthetik az egészségre nevelés és ségkialakítás funkcióját. A sportolás és a szabadidő hasznos el- közösségkialakítás funkcióját. töltésének igénye a gyermekkorból táplálkozik. A tárgyi feltételek megléte vagy annak hiánya alapvetően determinálja a sportolás iránti igényt. Szükséges tehát, hogy azon településeken, ahol a népesség megtartó szándék erős, olyan eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek a komfortérzést biztosítják. A differenciáltság és arányosság elve (amely különbséget tesz 1000 fő körüli település, mikrotérségi központ és kistérségi központ között) lehet az egyik rendezési szempont. Településtípusonként tehát csak olyan mértékű fejlesztést célszerű megva-

Kistérségi sport- és szabadidős intézmények létrehozása, fejlesztése


157


lósítani, illetve támogatni, amely az ott élő lakosság létszámával, igényével, lehetőségeivel arányban áll (egy-egy csapatsportág, asztalitenisz stb.). A mikrotérségi központok vagy kisebb városok köré már A mikrotérségi központok, vagy kisebb városok köré már olyan intézmények létre- olyan intézmények létrehozását lehet megfogalmazni, amely biztosíthatja a környék 4-8 településének – a saját településén nem hozását lehet megfogalmazni, amely biztosíthatja a környék 4-8 telepü- biztosítható – sportolási feltételeit is. A mikroközpontok sportlétesítményeinek alkalmasnak kell lésének – a saját településén nem biztosítlennie arra, hogy olyan alapvető sportágakat mint például az atható – sportolási feltételeit is. létika lehessen művelni. Ide tartozhatnak az alapvető és népszerű csapatsportágak is (labdarúgás, kézi-, röp-, kosárlabda). A mikrotérségi központokban (vagy több mikrotérség intézményében) el kell érni, hogy füves, műfüves pályák, játszóterek épüljenek, és szabadidőközpont működjön, ahol fitness-termektől a tekepályáig minden sportolási és szabadidős lehetőség rendelkezésre áll. A sport- és szabadidőközpontok alkalmasak arra, hogy a népesség széles tömegeit vonzzák és az egészséges életmódra neveljenek. Finanszírozásukat pályázati forrásokból lehetne biztosítani a vállalkozói tőke intenzívebb bevonásával, vagy a kisés középvállalkozók JEREMIE típusú EU-pályázatok pénzügyi segítségével.

8.3 A sport- és szabadidős egyesületek, alapítványok és civil intézményeinek támogatása Megállapítható, hogy ma Magyarországon a sport és ezen belül is az iskolai, az utánpótlás valamint a szabadidős sportokra kevés támogatás jut. Nagy gond az is, hogy a forráshiány csökkenti a sportra való Jelenleg a szabadidős egyesületek csak úgy nevelés esélyeit. Jelenleg a szabadidős egyesületek csak úgy tudtudnak működni, hogy rendezvényeikhez nak működni, hogy rendezvényeikhez támogatókat szereznek. támogatókat szereznek. A szinte elhanyagolható pályázati lehetőség nem biztosítja a fennmaradást. Természetesen az olyan egyesületeknél, ahol a tárgyi eszközök megléte és jó színvonala, valamint a sikeres működtetés már ad egyfajta stabilitást, a fenntartás a tagdíjakból is biztosítható. Mind az egyesületi forma, mind az alapítványi forma megfelelő jogi eszköz a sportstratégia céljának, a civileknek az aktivizálására. Az egyik legkarakteresebb elképzelés szerint a Nemzeti Sport Alap lenne az a financiális bázis, amely pályázati pénzekkel segíthetné a szervezetek működését és fejlődését. A civil szervezetek megerősítése a jogállami demokrácia alapelve, s előbb-utóbb gyakorlata lehet, és a megerősítés szorgalmazásában a sport lehetne ebben az egyik húzóerő.

158



9.

Információs és kommunikációs fejlesztés Pázmány Gábor



A

A nemzeti sportinformációs rendszerrel kapcsolatban számos szakértői állásfoglalás született, ezekből egyet hivatkozunk helyzetjelentés jelleggel. A régebbi helyzetet jellemző, általános információ- és adathiány, illetve az új helyzetet meghatározó,40 megváltozott információ- és adatigények a stratégiakészítőket egy új nemzeti sportinformációs rendszer (továbbiakban NSR) kialakítására késztette. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (továbbiakban NUPI) szakértőinek korábbi helyzetjelentése megállapította, hogy a létező sportinformációs rendszerek sokáig az alapkérdésekre nem voltak képesek választ adni. Jellemző probléma volt, hogy az on-line/off-line rendszerek aránya kedvezőtlen maradt, s hogy a régebbi sportinformációs rendszerek nem használták ki a korszerű információs és kommunikációs technológiák adta lehetőségeket. A sportrendszer számos szereplője nem rendelkezett korszerű infrastrukturális háttérrel.41 Az elmúlt egy évben azonban kardinális fordulat ment végbe a magyar sportinformációs rendszer kiépítésében.

9.1 Az információs és kommunikációs fejlesztés célja A magyar sporttársadalom egy széles, sokszínű közeg, amelynek egyaránt tagja a szabadidejében sportoló amatőr és az olimpiai versenyek többszörös bajnoka, a kistelepülésen működő pár fős sportegyesület és egy iskolai osztály tanulói és a testnevelő tanár is. A sporttársadalom egyes részei egymástól sok tekintetben különböző, önálló életet 40

A Sporttörvény több helyen is megemlíti az állami sportinformációs rendszert. Azt központi információrendszerként minősíti, és megnevezi azokat a szervezeteket is, amelyeknek az állami sportinformációs rendszernek adatot kell szolgáltatniok. 41 1. Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, Nemzeti sportinformációs rendszer, követelményspecifikáció. Budapest, 2005. szeptember. Készítették: AGG JÓZSEF, LÉNÁRT ANDRÁS, PATAKI ZSOLT, VELENCZEI ATTILA; 2. Nemzeti Sportinformációs Rendszer: Követelményspecifikáció. Készítették: SIMON LÁSZLÓ, GULYÁS FERENC, 2007. augusztus 15.

160

Pázmány Gábor



élnek, céljaik, lehetőségeik nagyon különbözőek. Ennek megfelelően eltérő információs igénnyel is rendelkeznek. Ezeknek az igényeknek kell megjelennie a stratégiában megfogalmazott célokban. Az országos fejlesztések mellett, azokkal összhangban el kell Az országos fejlesztések mellett, azokkal készíteni a kistérségi sport info-kommunikációs stratégiáját. A összhangban el kell készíteni a kistérségi kistérségi sport fejlesztése során az egyik alapvető feladat az in- sport info-kommunikációs stratégiáját. tegrált kistérségi sportinformációs rendszer létrehozása, melyhez a tervszerű alapot az informatikai stratégia szolgáltatja. Az információs rendszer kiemelt fontosságú a kistérségi sport intézményrendszerének biztos alapon történő üzemeltetéséhez, a belső folyamatok átláthatóságának biztosításához és a különböző színtű kapcsolatrendszerek működtetéséhez. A Kistérségi Sportinformációs Rendszer célja, hogy kiszolgálja a sport tevékenység információs igényeit adatgyűjtés és szolgáltatási oldalról, segítse a térségi sport reális helyzetének megismerését, járuljon hozzá a sport és az egészséges életmód népszerűsítéséhez, tevékenyen vegyen részt a lakosság mozgósításában és tájékoztatásában. Két fő területet kell támogatnia a közösségi sportot és a versenysportot. A stratégia feladata, hogy a kistérségi sport jövőképe alapján megfogalmazódjon egy informatikai jövőkép, meghatározzák az elérendő rövid távú célokat, illetve bemutatassák az informatikával támogatható és támogatandó folyamatokat. Ezen kívül a stratégia adjon iránymutatást a tervezéshez és adjon javaslatot a célok megvalósulását elősegítő projektekre.

9.2 Alapelvek – milyen legyen a stratégia? Az info-kommukikációs fejlesztések célkitűzéseinek meghatáro- ... törekedni kell arra, hogy a meghatározott zásakor törekedni kell arra, hogy a meghatározott célok alapve- célok alapvetően ne szervezeti egységekhez, tően ne szervezeti egységekhez, hanem tevékenységekhez, funk- hanem tevékenységekhez, funkciókhoz kötődjenek. ciókhoz kötődjenek. Kiemelt feladatként kell kezelni az információs rendszerekhez való széleskörű hozzáférés biztosítását, a közösségi hozzáférési pontok bővítését, az on-line szolgáltatások fejlesztését, az új lehetőségek és szolgáltatások társadalmi népszerűsítését és használatuk ösztönzését. A fejlesztéseknek illeszkednie kell a kistérség info-kommukikációs rendszeréhez, mivel annak egyik alrendszerét képezi. Ezen kívül a kialakítás során figyelembe kell venni a kapcsolódó területek stratégiáit, fejlesztési elképzeléseit. A stratégiának összhangban kell lennie az ágazat, illetve a kormányzati szerv kommunikációs stratégiájával és figyelemmel kell lennie a belső és a külső folyamatok kiszolgálását támogató információs rendszerek összhangjára. Az informatikai stratégia kidolgozása során a folyamatok informatikai megoldásokkal támogatott korszerűsí-

Információs és kommunikációs fejlesztés


161


tésére kell a hangsúlyt fektetni. A régebbi technikai szemlélettel szemben a tartalmi, tudásalapú megközelítést kell előtérbe helyezni.

9.2.1 A stratégiakészítést megelőző feladatok A Kistérségi Sportinformációs stratégia kidolgozásánál a következő feladatokat kell elvégezni: Az első lépés a jelenlegi helyzet feltérképezése, amely magába foglalja az intézményrendszer struktúráját és az intézmények, egyesületek kapcsolatrendszerét, a közöttük levő adatáramlási folyamatokat. Számba kell venni a javasolt fejlesztéseket, indokoltságuk bemutatásával. Meg kell vizsgálni, hogy a fejlesztés miként illeszkedik be a meglévő tervezési ciklusokba, illetve milyen a várható kapcsolata azokkal. Hasonló módon kell megvizsgálni a kistérségi társulásnál folyamatban lévő más szakterületek fejlesztéseivel való kapcsolat lehetőségeit. Fel kell mérni a humán-, az anyagi, a szervezeti és a technikai erőforrások rendelkezésre állását. Fel kell mérni a kistérségi sport szervezeti egységeinek (back-office, front-office) egymáshoz való viszonyát, illetve más közigazgatási szervekkel és a nyilvánossággal való kapcsolatát. El kell készíteni a lehetséges ügyfélkapcsolatok elemzését. A felmérések eredményeit célszerű folyamatábrákon szemléltetni, ahol jól áttekinthető a kistérségi szervezetrendszer, a különböző résztvevők közötti kapcsolatok, és könnyen meghatározható a horizontális és vertikális adatáramlás. Össze kell gyűjteni a külső és belső környezettel kapcsolatos információkat, dokumentumokat. A tervezéshez fontos ezek tanulmányozása, értékelése és a következtetések levonása. Az összegyűjtendő információk és dokumentumok: Hierarchikus dokumentumok: Kormányprogram, Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia. A szakterületre vonatkozó jogszabályok, rendeletek, utasítások (a sportfeladatok településszintű ellátását, illetve ellátásának elősegítését a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, és a sportról szóló 2004. évi I. törvény nevesíti): Horizontális dokumentumok: Magyar Információs Társadalom Stratégia, Regionális információs stratégia, Ágazati, intézményi biztonsági stratégiák, Kommunikációs stratégia.

162

Pázmány Gábor



Egyéb információk: Nemzetközi ajánlások dokumentumai, Európai Sport Charta, Fehér Könyv, Korábbi informatikai stratégia. A működő rendszerekre, alkalmazásokra, architektúrákra vonatkozó információk, A folyamatban levő fejlesztésekre vonatkozó információk.

9.3 A jelenlegi információs helyzet bemutatása, értékelése A stratégiának be kell mutatni, és vizsgálni kell az informatika A stratégiának be kell mutatni, és vizsgálni jelenlegi helyzetét, szerepét és működését az ágazaton/intézmé- kell az informatika jelenlegi helyzetét, nyen belül. Ismertetni és elemezni kell azokat a területeket és szerepét és működését főbb folyamatokat, amelyek jelenleg is már informatikával támogatottak. A felmérés során a következő területekre indokolt fókuszálni: Az intézményeken belüli információs folyamatok, az intézmények közötti horizontális és vertikális információáramlás, adatszolgáltatási kötelezettségek; a kistérségen belüli információs folyamatok; egyéb információs folyamatok, melyek nem a szakterülethez kapcsolódnak, de hatást gyakorolnak rá, a sport intézményrendszer és az állampolgárok, üzleti szféra közötti információs folyamatok és szolgáltatások. A helyzetfelmérés során az adottságok között részletezni kell a stratégiában érintett szervezetek struktúráját, egymáshoz való viszonyát és kapcsolódó feladatok felsorolását. A humán erőforrás meghatározása szempontjából számba kell venni az informatikai feladatokat ellátó szakembereket és az álltaluk ellátott feladatokat. A stratégiában áttekintést kell adni a meglévő infrastruktúráról, az alkalmazott technológiákról, szabványokról, illetve a főbb hálózati és hardver elemekről, illetve a szoftverkörnyezetről. Fel kell térképezni a kistérség kommunikációs rendszereit az alkalmazhatóság és a hozzáférhetőség szempontjából. Ismertetni kell a rendelkezésre álló költségvetési és pályázati pénzügyi forrásokat valamint felhasználásuk lehetséges módját. Össze kell foglalni az informatikai területen felmerült megoldatlan problémákat. Az összegyűjtött információk alapján el kell végezni az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, illetve veszélyforrások felmérését (SWOT-analízis), és meg kell határozni, hogy mely területeken szükséges partnerek bevonása.



163


9.4 A jövőkép megfogalmazása Az informatikai stratégia fókuszpontjai a „magasabb szintű” stratégiákban – mint kormányprogram, ágazati, minisztériumi, intézményi programokban – kiemelt területek, amelyek az informatika eszközeivel támogathatók. A fókuszpontok meghatározásánál figyelembe kell venni az ágazat/intézmény speciális igényeit, kötelezettségeit. A technikai szempontból figyelemmel kell lenni az informatikában előrevetülő különböző trendekre, technológiai változásokra. A fókuszba állított területekből vezethetők le a stratégia céljai, és a célok alapján határozhatók meg a fő prioritások, a kiemelt feladatok, valamint a feladatok megvalósítását biztosító projektek. A jövőkép felvázolása során azt az állapotot kell bemutatni, A jövőkép felvázolása során azt az állaamelyet a stratégiában szereplő feladatok megvalósítása után potot kell bemutatni, amelyet a kistérség a kistérség a sport információs fejlesztéseivel elérni kíván. a sport információs fejlesztéseivel elérni Meg kell határozni a stratégiai irányvonalat, amely egy „jövőkíván. kép”, és definiálja az informatika szerepét, a javasolt információs rendszereket, az erőforráshelyzetre gyakorolt hatásokat és az irányítási mechanizmusokat. A stratégiában – a jelenlegi helyzet ismeretében – be kell mutatni, hogy a célok eléréséhez az informatikai rendszereket milyen irányba kell fejleszteni. A tanulmányban prioritási sorrendben kell bemutatni azokat a fejlesztéseket, amelyek a jövőkép elérése érdekében szükségesek. Fel kell használni az addigi elemzések eredményeit. A tanulmány tartalmát tekintve a szervezeti-működési elemzés, a jelenlegi rendszerek vizsgálata, a lehetséges alkalmazások feltárása és az alternatívák elemzése során készült leírások és ábrák alkotják.

9.4.1 Kiemelt stratégiai célok megfogalmazása A célok pontosítása, a prioritások meghatározása a helyzetértékelő felmérések eredményeitől kistérségenként eltérő. A célok eléréséhez kapcsolódó rendszerszervezési feladatok során ki kell dolgozni a kistérségi sport intézményi rendszer működését és működtetését kiszolgáló informatikai alkalmazási és kommunikációs rendszert. Ezen belül: a kistérség sportinformációs rendszerét, amely integráltan kezeli az adatgyűjtést és feldolgozást, lehetőséget ad a tervezésre, és kiszolgálja a döntés előkészítő vezetői információs rendszert. a kistérségi sportinformációs rendszer informatikai adatbázisát, amely kapcsolódik és együttműködik a belső alkalmazásokkal, fogadja az egyesületek és az intézmények adatszolgáltatásait, kiszolgálja a tervezés és a fejlesztés valamint a kistérségi portál adatigényeit.

164

Pázmány Gábor



az integrált informatikai rendszer adatbázisára építkezve az informatikai alkalmazásokat, amelyek támogatják az adatok integrált formában történő kezelését, jelentések összeállítását, különböző lekérdezések előállítását. Kapcsolatban állnak a kistérségi portállal és ellátják annak információs igényeit, együttműködnek a megyei-, a regionális és az országos sportinformációs rendszerekkel. a kistérségi kommunikációt és a tájékoztatást biztosító informatikai rendszert.

A felsorolt követelményeket a http://ksr.sportolonemzet.hu/ címen elérhető Kistérségi Sportinformációs Rendszer teljesíti, illetve folyamatos fejlesztése során ki fogja elégíteni. Az info-kommunikációs fejlesztések (Kistérségi Sportinformációs Rendszer) látható (virtuális) eleme a Kistérségi Sportportál, amely az adott kistérség valamennyi legfontosabb sportra vonatkozó információit tartalmazza, és amelyen keresztül a szakma és az érdeklődők a sportélet teljes folyamatait, kapcsolatrendszereit átláthatják, illetve azokban résztvevők lehetnek. Ki kell jelölni az információs rendszer működtetéséért felelős személyt, pontosan meg kell határozni feladatait és ki kell dolgozni a feladatokhoz kapcsolódó felelősségi rendszert. A kistérség sajátosságaihoz igazodó konkrét programok, projektek prioritási sorba rendezett definiálásával meghatározásra kerülnek azok a lépések, amelyek a célok eléréséhez vezetnek.

9.5 Javasolt info-kommunikációs fejlesztések Annak érdekében, hogy a kistérség hatékonyan tudja kihasználni az info-kommunikációs fejlesztések nyújtotta lehetőségeket, nélkülözhetetlen a valóban gyors és szélessávú információs-kommunikációs infrastruktúra, a vezetékes és a mobil internetezés feltételrendszere. Figyelembe kell venni, hogy annál sikeresebb a rendszer minél több helyen elérhető és használható, ezért szükséges feltétel a nagysebességű internethozzáférés térségi biztosítása és az intézményeken belüli hálózatok kiépítése. A hivatalok részéről megteremtett szolgáltatási feltételek mellett a felhasználók számára is biztosítani kell a hozzáférés feltételrendszereit. Adatátviteli technológiák, az internet és a mobil kommunikáció fejlődése segíti ezen célok megvalósulását. Első lépésben az elektronikus kommunikációs hozzáférés lehetőségét azok számára kell biztosítani, akik közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak a kistérség sport feladataival. A kommunikációs infrastruktúra mellett a számítástechnikai A kommunikációs infrastruktúra mellett eszközellátottságra is hangsúlyt kell fektetni. a számítástechnikai eszközellátottságra is hangsúlyt kell fektetni.



165


9.5.1 A kommunikációs rendszer kiépítése A kistérségi információs rendszer segítségével biztosítani kell a lehetőséget, hogy a sportélet szereplői szabadon kommunikálhassanak egymással. Ilyen lehetőségek például a belső, védett intranethálózat, e-mail, postafiók, saját tárhely, fórumok illetve chatlehetőség. A biztonságos belső kommunikációs feltétele a megfelelő jogosultsági rendszer, a belső és a külső felhasználók rendszerhozzáférési lehetőségeinek beállítása. Figyelmet kell fordítani az adatvédelemre, a működtetéssel kapcsolatos szabályzatok kidolgozására és ezekkel együtt a biztonsági előírások kidolgozására is. Ki kell dolgozni a rendszer működtetésének és fenntartásának módszereit illetve tervezni kell költségeit a kistérség költségvetésében.

9.5.2 A kommunikációs rendszer létrehozásának feladatai Meg kell határozni egyértelműen azokat a feladatokat, amelyeket a kistérségi szervezeti struktúrában az egyes résztvevők illetve a közös tervezési munkába bekapcsolódó intézmények felvállalnak. Ezek a kérdések a következők: Milyen adatokat szolgáltat a sportegyesület a rendszer működtetéséhez, milyen időközönként szolgáltatja azokat, és melyek az adatszolgáltatás garanciális követelményei. Az intézmények milyen kötelező államigazgatási, statisztikai adatokat szolgáltatnak a rendszer működtetéséhez, milyen időközönként szolgáltatják azokat, és melyek az adatszolgáltatás garanciális követelményei. Ezek ismeretében be kell bemutatni a „résztvevők” információs adatvagyonát, ezen belül ismertetni kell a szolgáltatásokat és a folyamatokat támogató adatbázisokat és azok adattartalmát. Meg kell határozni a portál működéséhez az információszolgáltatási kötelezettségeket, valamint információgyűjtési szükségleteket. A kistérségi adatbázis szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy informatikai eszközrendszerrel és elektronikus kommunikáció útján lehessen begyűjteni, karbantartani és üzemeltetni. Az adatbázisnak kell kiszolgálnia a kistérségi sportintézményi rendszer háttéralkalmazásait is, amely lehetővé teszik a kistérségi rendszer működését, mivel az adatbázis az alapja a kistérségi sport interaktív internetes portálrendszerének is. A sportportál a kistérségi portál részeként funkcionáljon, a kistérség adatbázisának részeként kell kezelni. A portál adatszerkezetét úgy kell összeállítani, hogy ne csak a kistérség lakóinak szolgáljon információval. A cél az, hogy a jól megszerkesztett és jól menedzselt portál kielégítő mennyiségű információt szolgáltasson mind a helyi lakosok, mind az oda látogató turisták számára.

166

Pázmány Gábor



9.6 A kistérségi sportportál felépítése A portálok megjelenése és felépítése számos fejlesztést és regisztrációt tesz szükségessé. A portál címét (domain nevét) regisztrálni kell. Célszerűen a névben szerepeljen a kistérség neve, vagy rövidítése. (pl.: www.kistersegnev.hu, a sportportálé pedig sport.kistersegnev.hu). A megjelenés grafikailag megtervezett, a helyi jellegzetességeket mind színvilágában, mind tartalmában tükröznie kell. Tartalmilag szóljon a helyi lakosokhoz éppúgy, mint az oda látogató hazai és külföldi érdeklődőkhöz. A látogatók vonatkozásában feltétlenül fontos a megfelelő tájékoztatás biztosítása, mindig friss információk legyenek a portálon, a folyamatos frissítést biztosítani kell. A ritkán frissülő oldalakat statikusan, a rendszeresen új tartalommal ellátottakat dinamikusan kell kialakítani. A helyi lakosok kapjanak tájékoztatást az őket érintő helyi döntésekről, programokról, rendezvényekről, lehetőségekről, tervezett beruházásokról, fejlesztési elképzelésekről stb. A portál legyen interaktív, kínáljon lehetőséget a helyi lako- A portál legyen interaktív, kínáljon lehetősoknak véleményt kifejteni és kérdéseikre választ kapni a portál séget a helyi lakosoknak véleményt kifejteni közvetítésével. Biztosítani kell a portál többnyelvűségét a külföldi és kérdéseikre választ kapni... érdeklődésre számot tartó tartalmak tekintetében. A fejlesztésének megvalósítására célszerű pályázatot kiírni, amelyben pontosan kidolgozható egy portál felépítése és néhány példa megvalósítása.

9.6.1 A kistérségi sportportál kapcsolatrendszere A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia sikerességének fontos és nélkülözhetetlen eleme, hogy az „lebontásra” kerüljön a kistérségekre. A kistérségek sportinformációs fejlesztéseinek ezért a Nemzeti Sportinformációs Rendszer és a Kistérségi Sportinformációs Rendszer céljainak megfelelően kell megvalósulniuk, mivel azok továbbfejlesztése, területi egysége.

9.6.2 A kistérségi sportportál kapcsolata a Nemzeti Sportinformációs Rendszerrel A Nemzeti Sportinformációs Rendszer egy elosztott, sokszereplős adatgyűjtő és adatkezelő rendszer. Feladata a meglévő rendszerekkel való kapcsolattartás és a sporttal kapcsolatos belső folyamatok átláthatóvá tétele. A szoftver adatokat fogad és adatokat szolgáltat a sport tárgykörében a sportélet szereplőinek. A szoftver által nyújtott szolgáltatást felhasználók jogosultságok alapján veszik igénybe. A jogosultságok szerepkörökbe rendezhetők.



167


A szoftver szolgáltatásait webes felületen keresztül prezentálja a felhasználók számára. A megjelenítés egységei az oldalak, amelyek részben definiáltak, részben rugalmasan összeállíthatók. A rendszer legfontosabb szolgáltatásai az adatgyűjtés, a beérkezett adatok absztrakciója, lekérdezések építése és futtatása, valamint a dokumentum és projektkezelés. Kistérségi Információs Rendszer részét képező sportinformációs rendszerben gyűjtött adatokat az Nemzeti Sportinformációs Rendszer veszi át és használja fel. A kistérségi sportportál egyik fontos feladata, hogy a fellelhető kistérség relevanciájú információkból olyan nézetet szolgáltasson, ami az adott térségben érdekes, például sportesemények, létesítmények, szervezetek, sportolási lehetőségek stb. A Kistérségi Információs Rendszer feladata a közösségépítés és az információ továbbítása. Önmaga alig generál információt, és azokat is elsősorban szöveges alapon. Minden kistérségnek szükségszerűen lesz egy saját portálja, amely a teljes adattartalom egy szűkített nézetét mutatja. A Kistérségi Információs Rendszer gyűjtő portál szerepet A Kistérségi Információs Rendszer feladata a közösség építés és az információ is betölt, azaz a sportági átjárás, sportági szakszövetségek, TF, sporttal kapcsolatos linkek gyűjteménye. továbbítás.

9.6.3 A kistérségi sportportál kapcsolata az országos kistérségi sportinformációs rendszerrel A folyamatosan fejlődő Kistérségi Sportinformációs Rendszer – amely a sportoló nemzet portálon (www.sportolonemzet.hu) keresztül érhető el – a frontvonalon dolgozó sportszakemberek számára olyan eszközt biztosít, amely segítségével népszerűsíthetik a helyi sportot. A rendszer lehetőséget kínál a sportreferenseknek a kistérségi sporttal kapcsolatos információk, hírek, nyilvántartások rögzítésére, rendszerezésére és a későbbiekben akár saját portálon való megjelenítésre. Az így összegyűjtött információkból különböző lekérdezésekre nyílik lehetőség, nem csak kistérségi, hanem akár országos léptékben is. A Kistérségi Sportinformációs Rendszer része a Sport Civil Háló, amely a sportban tevékenykedő szakembereknek teszi lehetővé a bemutatkozást, amelyhez térképalapú keresési felületet kínál. A folyamatosan fejlődő adatbázis eddig elképzelhetetlen kapcsolatrendszerek és tudásbázis kialakulását vetíti előre. A sportinformációs rendszer a regisztrált felhasználók számára elérhetővé teszi a 172 kistérségi társulás, a munkaszervezetek és a sporttal foglalkozó menedzserek elérhetőségét. Lehetőséget kínál sportéletükkel összefüggő hírek, előadások megismerésére. A pályázatírás során felhasználható dokumentumok gyűjteményével segíti a kistérségben dolgozó szakemberek munkáját. A Kistérségi Sportinformációs Rendszer megfelel a kistérségi sportportál követelményeinek, de saját kistérségi portálfejlesztés esetén annak részeként is funkcionálhat.

168

Pázmány Gábor



9.6.4 A kistérségi sportportál funkciói

A sportportál a szabadidősport szempontjából elsősorban a szervezőközpont feladatait látja el, nyilvántartva a sporteseményeket, rendezvényeket, támogatja a lebonyolítást és biztosítja a szervezés on-line funkcióit. Kistérségi sport adattár, adatközpont – internetes on-line elérésen keresztül, lekérdezési, elemzési szolgáltatásaival a sport irányítás, a helyi közigazgatás, valamint a kistérségi, a megyei és regionális döntéshozók számára ad információt. Az egyesületek, adatgazdák számára on-line adatbeviteli, feltöltési lehetőséget biztosít űrlapok segítségével. A portál szakmai tudásbázist képvisel, ahol megtalálhatók elérhetővé tehetők a sporttal kapcsolatos jogszabályok, kiadványok, publikációk. A gyűjteménnyel – elsősorban a szakemberek számára – a szakterület egy elektronikus könyvtár funkcióit is ellátja, tudásbázist képvisel. A portálon keresztül lehetőséget kell adni távoktatási rendszerű szakmai továbbképzések, tanfolyamok lebonyolítására. A szakmai kérdésekkel kapcsolatos információk megosztására interaktív fórumokat kell létrehozni. Minden kistérségben alapvető feladat a forrásszerzés. Az aktuális pályázati kiírások gyűjteménye a fejlesztésekhez szolgál hasznos információkkal. Sikeres, megvalósult projektek gyűjteményével kialakított adatbázissal mintával szolgál a fejlesztésekhez. Tájékoztatók a versenyekről, rendezvényekről sporttal kapcsolatos programokról levelezési listák, hírlevelek formájában, illetve kapcsolódva a térség turisztikai portáljához. Átjárást és kapcsolatot biztosít a kistérségi sportinformációs rendszerrel és a kistérség turisztikai portáljával. A kistérségi Sportportál javasolt struktúrája: Kistérségi Sportkoncepció Sportszövetségek Sportegyesületek Szabadidősport Diáksport Fogyatékosok sportja Utánpótlás nevelés Kistérségi helyzetkép Kidolgozott, már létező sportprogramok Hírek Eseménynaptár Nemzetközi kapcsolatok Létesítmények



Sporttudomány Sportegészségügy Pályázatok EU-s pályázatok Hazai pályázatok Adminisztráció Tudásbázis Szakmai oldalak Jogszabályok Publikációk Sikeres projektek Fórum Hírlevél

169


9.7 Infrastruktúra, tartalom, új környezet A kistérségi információrendszer tartalmi célja az, hogy az új információtudatos világban (új információs tér és rend) az európai, nemzeti, regionális és lokális összekapcsolódást, tájékozódást, a kétutas kommunikációt biztosítsa. Ennek az információrendszernek feladata az, hogy biztosítsa a lokalitás integrálódását a régió, az állam és az ország, a magasabb egységek mint államok feletti régiók, nemzetközi szervezetek információs és kommunikációs hálózataiba, az új, információs és tudástársadalom, valamint európai információs tér követelményeinek megfelelően. A kistérségi fejlesztési program filozófiájának három bástyája a fejlett információs infrastruktúra, az információkezelő képesség és készségeinek minősége (információs műveltség), valamint a közösségépítés adottságai (szolidaritás, szövetkezési hajlandóság).

A kistérségi információrendszer tartalmi célja az, hogy az új információtudatos világban az európai, nemzeti, regionális és lokális összekapcsolódást, tájékozódást, a kétutas kommunikációt biztosítsa.

A kistérségi információrendszer szigorúan vett (információ) tartalmi része Az információs közmű által biztosított országos információrendszer információs nagyrendszereinek, bázisadat- és információbázisai elérésének és hozzáférésének helyi biztosítása után az első legfontosabb feladat (melynek tulajdonképpen az előbbiekkel egy időben, ha nem előbb, kellene elkészülni!) a kistérség (lokalitás) egyéni információvagyonának auditálása. Ma, amikor a tudásvesztésnek majdnem akkora hatása van, mint az információtömeg kezelésével kapcsolatos képesség- és készséghiánynak, alapvető a kistérség egyéni információvagyonának (foglalkozások és mesterségek, kulturális és kézműves képességek, a tájjal kapcsolatos tudások, önszervező tevékenységek, sport stb.) felmérése.

A kistérségi sportinformációs rendszer információ- és adattartalma A rendszer tartalmi magját a lokalitás lakosságának egyéni (személyes), szakmai, kulturális stb. és szociális kapcsolati beágyazódásának sajátos adatai (adat- és információvagyona) képezik. A következő réteget a közösségi (lakossági, szakmai, kulturális stb.) adatvagyon adja, amely az adott lokalitásra jellemző ismereteket tartalmazza. A lokalitás adatvagyonában a helyi termelési, földrajzi, táj, biodiverzitás, klíma, rekreáció, kultúra, szórakozás, sport lehetőségei, valamint a helyi adottságokat értékesítő helyi készségek (szolgáltatások) információi különösen értékesek.42 Az új helyzetre figyelmeztetett a NUPI szakértői anyaga, amennyiben nemcsak a mai adatvagyon, hanem a sporttársadalom mai információs szükségleteinek kielégítéséhez szükséges új, releváns indikátorokra van/lesz szükség. A jelenlegi adatgyűjtések azonban (többnyire) a sport fogalmának szűken vett értelmezési (kényszer)keretébe

A rendszer tartalmi magját a lokalitás lakosságának egyéni, szakmai, kulturális stb. és szociális kapcsolati beágyazódásának sajátos adatai képezik.

42

CSORBA JÓZSEF: Kistérségi információrendszer. IFTI, 2005, p.62

170

Pázmány Gábor



illeszkedő információk megszerzésére irányulnak. „A sport értelmezésének feltartóztathatatlan változásával párhuzamosan az NSR felhasználóinak olyan információkra lesz szükségük, amelyeket a sporttársadalom szereplői jelenleg (általában) nem tekintenek relevánsnak. Ezekhez az információkhoz pedig jelenleg szintén irrelevánsnak tekintett adatok felhasználásával lehet majd hozzájutni. A releváns információk megszerzése indikátorok (mutatók) kialakításán/kialakulásán és megszilárdulásán keresztül válik lehetővé.”43 A szakértői anyag felhívja a figyelmet a működő vagy a közeljövőben induló jelentősebb sportinformációs rendszerekre, amelyek minősített informatikai és információmenedzsment fejlesztéseket valósítottak meg. Előzményként ilyenek a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) kialakította Sportinformációs Rendszer (SIR), a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) által bevezetett, az általa rendezett országos diákolimpia versenyek on-line nevezési lehetősége, a Nemzeti Sporthivatal (NSH) által létrehozott sportági szakszövetségek internetalapú adatgyűjtő rendszere. Ilyen a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet a térinformatikai rendszeren alapuló adatelemző rendszere, vagy a Sport XXI. Program Internetes Adatgyűjtő Rendszerének fejlesztése. Ma már ott tartunk, hogy a Sport Szakállamtitkárság irányításával létrejön egy egységes sportinformációs rendszer, amely elsőrészt a nemzeti sportinformációs rendszer, másodrészt a sportoló nemzet információs rendszer, s harmadrészt a kistérségi információs rendszer.

43

Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet. Készítették: AGG JÓZSEF, LÉNÁRT ANDRÁS, PATAKI ZSOLT, VELENCZEI ATTILA



171




10.

A stratégia megvalósítása: a javasolt projektek, 2007–2010 Varga Csaba



A

A kistérségi sportstratégia célrendszere tíz vertikális és öt horizontális célcsoportot fogalmazott meg. Ezek együttesen átfogó jövővíziót és stratégiát jelentenek. Ebben az utolsó fejezetben a kistérségi sportstratéAz első ütem 2007-ben kezdődik és 2010-ig tart, vagy akár áthúzódhat 2010 gia megvalósításának első ütemét foglaljuk össze. Az első ütem 2007-ben kezdődik és 2010-ig tart, vagy akár áthúzódhat 2010 utánra is. utánra is. A javasolt projekteket a következő szempontok alapján válogattuk ki: 1. A tíz vertikális és öt horizontális célcsoport követelményei; 2. Az eddig elkészült kistérségi sportstratégiák javaslatai; 3. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia fejlesztési irányai; 4. A tudástársadalom új koncepciói és módszerei szerint. Mindegyik javasolt projektnél a következő szemléletet érvényesítettük: a) nincs kistérség sport- és szabadidős tevékenység magasabb szintre emelése nélkül, b) a magasabb szint feltételezi, hogy átfogó szabadidő (és szabadtér) fejlesztésben, szabadidő gazdaságban és társadalom...a magasabb szint feltételezi, hogy átfogó ban gondolkodjunk, szabadidő (és szabadtér) fejlesztésben, c) nincs sport- és szabadidős fejlesztés – magasabb szintre emelt szabadidő gazdaságban és társadalomban – kistérség nélkül, gondolkodjunk, ... d) a magasabb szint azt jelenti, hogy a sport- és szabadidős tevékenység megfelel a tudástársadalom/tudásgazdaság követelményeinek. A következő táblázatokban – a vertikális és horizontális célcsoportok szerint – tételesen felsoroljuk azokat a fontosabb fejlesztési javaslatokat és/vagy projektterveket, amelyeket (vagy amelyek többségét) nagyon sok kistérségben megvalósíthatónak tartunk.

174

Varga Csaba



Végül egy olyan táblázatot is összeállítottunk, amelyben mindössze néhány kiemelt projekttervet jelöltünk meg, amelyeket tulajdonképpen minden kistérségben érdemes felvenni a tervek közé, s legkésőbb 2010-2013-ig jó lenne megvalósítani.

10.1. A teljes projekttáblázat A. Részvétel a regionális, nemzeti és globális sport világában A. 1. A sport- és szabadidős kistérség lokális és globális tengelykapcsoló szint

A. 2. A kistérségek együttműködésének erősítése minden régióban

A. 3. A hálózati logika és horizontális együttműködés alkalmazása a kistérségi sportban

A. 4. Sport kistérségek (sportvárosok és sportfalvak) díj alapítása és cím odaítélése

Az új globális-lokális világban a sport kistérség új, dinamizáló szerepkörű; egyrészt a helyi polgár és a kistérség, másrészt a kistérség és a magasabb térségi szintek között, a sport fejlesztése nagy mértékben a kistérségekben dől el.

A kistérségek közötti koordináció, tudáscsere, együttműködés (pl. közös versenyek szervezése), továbbá a regionális sport- és szabadidős központok (pl. agórák) szolgáltatásainak igénybevétele a belső fejlődés egyik feltétele és ösztönzője.

A kistérségi sport úgy integrálódik a regionális, a nemzeti, az európai és globális sportmozgalmakba, sporttevékenységekbe, ha önmaga is átveszi a hálózati szervezést és ennek révén bekapcsolódik a globális/európai sport- és szabadidős rendszerekbe.

Minden évben a legjobb települések és kistérségek kapjanak díjakat, címeket a magas minőségű sport- és szabadidős tevékenységek elismeréseként; a díjazott kistérségek országos hálózata vállalkozhasson önszervezésre, további fejlesztések végigvitelére.

A stratégia megvalósítása: a javasolt projektek, 2007–2010


A. 5. Országos kistérségi stratégia- és projekttár létrehozása

Országos, megyei, regionális és kistérségi sportstratégiák és projektek kistérségi katalógusának létrehozása; akár külföldi stratégiák és projektek tára is megszülethet; a bevált sportfejlesztési gyakorlatok így megismerhetővé válnak.

175


B. Kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program B. 1. Egy kiemelt versenysport kistérség koncepció – versenysportos arculat felépítése

B. 2. Egy UP Műhely – egy kistérség koncepció – A versenysportot támogató kistérségi utánpótlás nevelés projektje

B. 3. Kistérségi sportés szabadidős központok építése projekt

B. 4. Sport kistérségi modellkísérletek indítása projekt

B. 5. Egy sportoló „Arc” – egy őt támogató kistérség. Út az olimpiáig projekt

Világbajnokokat a kistérségi versenysportból program; a kistérségek többségében úgy fejlesszük a versenysportot, hogy minden kistérségből emelkedjenek ki olyan (jól menedzselt) versenyzők, akik rangos világversenyeken bajnokok vagy helyezettek lesznek; ennek érdekében a nevelő sportegyesületek állami támogatása javuljon.

A sport kistérség elsősorban a sportolók utánpótlásában jeleskedhet; ezért a kistérségekben a kisebb-nagyobb egyesületek, klubok a fiatal versenyzők nevelésében és felkészítésében érhetnek el átütő eredményeket; az utánpótlás nevelés nemcsak figyelmet, hanem tudáskoncentrációt követel.

Fokozatosan egyre több kistérségben épüljenek meg állam és/vagy pályázati források segítségével olyan komplex, multifunkcionális sport- és szabadidős intézmények, amelyek egyaránt szolgálják a kistérségi versenysportot és közösségi sportot; a fontosabb kistérségi sportintézmények felújítása, fejlesztése kapjon több segítséget.

Évente négy-öt kistérségben koncentrált, sokoldalú, egymástól is eltérő programú sport kistérségi modellkísérleteket indítsunk, amelyeket az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások, az egyesületek és a civil közösségek egyaránt támogatnak.

Élsportolók és utánpótlás-korú gyermekek találkozója a pekingi (és minden későbbi) olimpia jegyében. Az élsport példamutató hatása erősödjön a kistérségi versenysport fejlődésére; intézményesen kínáljunk sportolói életutakat, magatartás mintákat.

176

Varga Csaba



C. Közösségi sport- és szabadidő önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program C. 1. Kistérségi közösségi (hálózati jellegű) sport-reneszánsz projekt

C. 2. Kistérségi közösségi sportolimpia projekt

C. 3. Kistérségi családi sport és szabadidő (civil-háló) projekt

C. 4. Kistérségi komplex táboroztatási program

C. 5. Közösségi futógyermeksport és más pályaépítési projekt

Kistérségekként egyedi és különleges szabadidős kistérségi programok és sporttevékenységek kibővítése, hálózatba szerveződése, a sportés szabadidős intézmények fejlesztése (lásd például az OLLÉ műfüves pályaépítési programot).

Minden kistérségben a helyi hagyományos sportágakban, az aktívan űzött versenysportokban évenként nyári/téli olimpia rendezése gyermek, ifjúsági, senior férfi és női kategóriákban; esetleg országos döntő és/vagy bemutató is.

A kistérségekben a közösségi sportot szervező civilcsoportok támogatása, civil háló önszervezésének támogatása, a családi sport presztízsének erősítése, a családi sportokhoz szükséges sporteszközök elterjesztése, kistérségi családi sportrendezvények és szabadidős programok szervezése.

Minden kistérségben folyamatosan rendezzenek nyári (és nemcsak nyári) egy vagy két hetes táborozásokat és hétvégeket, főként fiataloknak, de a senior korosztályoknak is; prioritást a komplex táborok kapnak.

Kistérségekként vagy mikrotérségekben épüljenek olyan közösségi (családi, civil) futópályák, korcsolyapályák, lábteniszpályák, szabadidős pályák, gördeszkapályák stb., amelyek minden évszakban, jó és rossz időben egyaránt használhatók.



177


D. Egészségmegőrzés-, és fejlesztés, új életminőség program D. 1. Egészségmegőrző és -fejlesztő kistérségi sporthálózatok projekt

D. 2. Hagyományos sport- és szabadidős kultúrák visszaállítása projekt

D. 3. Iskolai sportfoglalkozások megújítása projekt

D. 4. Fogyatékkal élők területi alapú szabadidős sportjának, sportolási lehetőségeinek bővítése projekt

Minden kistérségben hozzák létre az egymást kiegészítő egészségfejlesztő és életminőség javító akciók, projektek hálózatát; a legfontosabb elemek a rekreációs intézmények és szolgáltatások, a turizmus kínálatát is növelő sporttevékenységek.

A hagyományos sportok és kultúrák (a lovas sportok, az íjászat, a horgászat, a természetjárás stb.) nagyobb megbecsülése és támogatása, s az új formák (lovasszínházak, természetünnepek, stb.) megbecsülése.

A kistérségi alsó és középfokú oktatásban a képzési programok bővítése, a diáksport fejlesztése, és a diákok kulturált szabadidő-eltöltését segítő programok élményszerűbbé, változatosabbá tétele; s a diáksport-egyesületek pedig intenzívebb támogatásokhoz jussanak.

A fogyatékkal élők különböző csoportjainak sportolási lehetőségeit bővítsük, támogassuk, hogy többet versenyezhessenek, s a versenyekre jó körülmények között felkészülhessenek.

178

D. 5. NŐ az esély program – a sportoló nők, a sportoló édesanyák számának gyarapításáért A kistérségekben a sportoló nők, édesanyák számának és aktivitásának növelése érdekében kapjanak prioritást, sőt a kistérségi, települési versenyszervezési feladatokat is nagyobb arányban nők/serdülő leányok lássák el.

Varga Csaba



E. A sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösség-fejlesztés E. 1. Sportkistérségek fejlesztése a tudástársadalomban projekt

E. 2. Kistérségi internetes sportportálok projekt

E. 3. A kistérségi sportszakemberek bekapcsolása a globális sporttudományba

E. 4. A tudástársadalom korszak követelményei szerint sportképzés projekt

E. 5. Szellemi sportok, terjesztése és támogatása projekt

A tudástársadalom keretében létrejövő intelligens kistérségek fogalmazzák meg az intelligens sport- és szabadidő fejlesztés stratégiáit, programjait, s ezeket valósítsák meg; ill. minden kistérség sportstratégiájában önálló fejezet tárgyalja a tudástársadalmi feladatokat.

Minden kistérségben jöjjön létre az önálló kistérségi sportportál, a szakma specifikus helyi tudásbázisa, adatgyűjtési rendszere, tájékoztató rendszere és elektronikus levelezési rendszere; a kistérségi sportportál lássa el a közösségi sport- és szabadidős programok szervezését is.

A kistérségekben dolgozó edzők, tanárok, szervezők és vezetők nem maradhatnak szakmailagszellemileg hátrányos helyzetben, ezért az intellektuális és pedagógiai deficit csökkentése érdekében jobban kapcsolódjanak be a nemzetközi sporttudományos vérkeringésbe.

A kistérségi sporttársadalmat fejlesztő menedzsmentek és hálózati szervezők sokoldalú képzéseinek megszervezése, kistérségi tudástársadalomra felkészítő sport-civilegyetemek létrehozása, sport- és szabadidős távoktatások indítása az információs kor eszközeivel.

A tudástársadalom, tágabban a tudásipar támogatja és hasznosítja minden szellemi sport további erősödését; a kistérségek ezért lehetőleg kiemelten támogassák a szellemi sportokat, s rendezzenek minél több ilyen versenyt.



179


F. Sport- és szabadidő-gazdaság fejlesztése F. 1. Munkahelyi és szabadidős sportolás az egyik új (tudás)gazdasági ágazat

F. 2. Kistérségi szabadidős gazdaságközpontok létrehozása projekt

F. 3. Közösségi sportok eszközellátásának javítása

F. 4. A sport és a turizmus összekapcsolása a kistérségekben program

F. 5. Új projektgenerálási és pályázati kultúra a sportfejlesztések érdekében

A fejlett és a fejletlen kistérségek egyaránt koncentráljanak a tudáságazat egyik nagy lehetőségére, a szabadidős gazdaságra, ezért tegyenek meg mindent a szabadidős gazdaság erősítése érdekében, indítsanak kiemelt projekteket.

Minden kistérségben könnyen elérhetővé, megvásárolható kell tenni azokat a sporteszközöket amelyeket a kistérségi sportolók, versenyzők használnak; a sportkereskedő cégekkel együttműködve jönnek létre széles körben a tényleges üzletek és/vagy e-áruházak.

A versenysport mellett a közösségi sportok eszközellátását (a lábteniszhálótól kosárpalánkon és a futócipőn át a korcsolyáig) segítsük megoldani, a piaci és civil szereplők mozgásterének bővítésével, vásárlói igények ébresztésével és a kistérségi szabadidős kommunikáció erősítésével.

A kistérségekben a sportfejlesztés és turizmusfejlesztés egymást erősíti; lehetőleg minél több kistérségben indítsanak sport/turizmus fejlesztéseket, projekteket; minden szabadidős intézmény egyúttal turizmus központ is lehet.

Alapvető feladat a kistérségi sport- és szabadidős pályázati alapok kialakítása; a projektek kidolgozásához a szakmai és pénzügyi feltételek megteremtése, megfelelő pályázatíró, pályázatmenedzselő, sőt projektmegvalósító szakemberek kiválasztása és megbízása.

180

Varga Csaba



G. Sport- és szabadidős oktatási, képzési program G. 1. Kistérségi sportakadémiák megszervezése és működtetése

G. 2. Sportedzők rendszeres továbbképzése a versenysport erősítése és a legjobb gyakorlatok elterjesztése érdekében

G. 3. Az önkéntes sport, a civil sport, a családi sport szervezőinek folyamatos képzései

G. 4. Új tananyagfejlesztés a sportban és a szabadidős képzésben

Kistérségi oktatási partnerek és tematikus sporthálózatok együttműködésével sportakadémiák alapítása; ezekben a régi sportmenedzserek továbbképzése, új sportmenedzserek képzése, munkahelyi sportszervezők oktatása stb.

Egy vagy több kistérség folyamatosan szervezzen olyan edzői továbbképzéseket, amelyeket egy-egy sportág és közösségi sportág menedzselését szolgálja, amivel egyúttal a sporttudomány alkalmazása is erősödik.

A közösségi sport animátorainak (szülők, tanárok, civilek) hétvégi bentlakásos képzései, az új inspirációk és célok megerősítése, illetve az animátorok távoktatási programjainak kidolgozása.

A különböző kistérségi sport- és szabadidős képzéshez írásos, digitális, távoktatási tananyagok készítése (többek között új edzésreceptek, új edzői módszerek, új sportmérési technikák, versenyszervezői ismeretek stb.).



G. 5. Új didaktika, új módszertan, új pedagógia a sportban program

A képzésekben – az új tudások alkalmazása mellett – új módszerek átadása is fontos; például a mester-tanítvány viszony kialakítása; az új pedagógia érvényesítése, belső ösztönző rendszerek kialakítása a kistérségi sportedzők képzésében.

181


H. Fenntartható fejlődés és a sportprogram összefűzése H. 1. A fenntartható fejlődési dimenziói a sportfejlesztésekben

H. 2. A sport a természeti, környezeti értékek megvédéséért

H. 3. Sport- és szabadidős jövővízió projekt

H. 4. A kistérségi sportés szabadidős fejlesztések fenntarthatók legyenek

H. 5. A zöld sportok prioritása és a fenntarthatóság garantálása

Minden sportfejlesztésben érvényesüljenek ezek a szempontok: a társadalmi fejlődés, a környezetvédelem (az emberi beavatkozás minimalizálása), a térszerkezet, a gazdaság (elosztás, forráselosztás-kezelés és hatékonyság), a kultúra (a lokális sportkultúra és a hagyományok megőrzése).

A kistérségi sport tevékenységek sokat segítenek majd a globális-lokális természeti, környezeti (ökológiai) válságok megelőzésében és kezelésében; ezért minden kistérségi és szabadidős fejlesztés alapozódjon a természeti, környezeti értékekre, illetve ezek szükséges rehabilitálását segítse.

A kistérségekben csak úgy lehet fenntartható sportjövőkép és sportmozgalom, ha gördülő tervezés jegyében kidolgozzák és folyamatosan továbbgondolják a jövővíziót; ezért minden fejlesztéshez dolgozzanak ki tényleges és hosszú távú jövővíziót; a sportban növekedjen a jövőtudatosság.

A fejlesztéseket kivétel nélkül úgy tervezzék meg, s csak abban az esetben indítsák el, ha egyértelműen látható, hogy az új projektek hosszabb távon is fenntarthatók és a sportpiacon sikeresek lehetnek; ezért minden projekt szakszerű üzleti tervvel, megvalósíthatósági programmal rendelkezzen.

A következő évtizedekben előnyt élvezzenek a zöldsportok, egyúttal a zöld turizmus programok, ennek érdekében a sportépületek, sportintézmények fenntartható épületek legyenek, alkalmazzák a megújuló energiákat, figyeljenek az ökológiabarát hulladékhasznosításra.

182

Varga Csaba



I. Új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés I. 1. A mentalitásfejlesztés kiemelt szerepe a sport- és a sportoló kistérségi projektekben

I. 2. A sport segítségével közösségi védőernyő kiterítése

I. 3. Mentális fejlesztő gyakorlatok sportolóknak, és a szabadidős sportban részevőknek

I. 4. „Sporttal a drog ellen” program

I. 5. Mentális trénigközpontok a sport kistérségekben

Ma már a sportsikerek és a sikeres szabadidő eltöltések kardinális feltétele a sportolók és általában a polgárok magas színtű mentális felkészítése, a tudásés tudatközpontú, életformák széles körű elfogadtatása és gyakorlása; ezért minden kistérségi sport- és szabadidős fejlesztés kiemelt eleme legyen a mentális fejlesztés.

A mentális egészséget erősítsük a szabadidős közösségek erősítésével, a közösségi identitások nevelésével, a pozitív szerepminták felmutatásával, az öngondoskodás tanításával, a konfliktuskezelési képesség fejlesztésével, a közösségi (sport) sikerekkel.

A sportolók mentális állapotát számos módszerrel és gyakorlattal fejleszthetjük, például önbizalom növelésével, csúcsélmény lehetővé tételével, gondolati stratégiákkal, vágyállapotok erősítésével, elviselési technikák kidolgozásával, vizualizációval vagy valamelyik meditációs technikával.

A saját aktvitás élményét adó sport- és/ vagy szabadidős tevékenység szervezésével segítsünk azoknak a fiataloknak vagy középkorúaknak, akik gyakran célok és értékek nélkül, talajt vesztve lebegnek a világban, és élménypótlásként drogokat fogyasztanak.

Ahol csak a szervezeti és szakmai feltételek adottak, minden kistérségben hozzunk létre mentális tréning központokat; önálló intézményként vagy valamelyik sportintézmény részeként; a trénig központok taníthatják a mozgássorok gondolatban végzett gyakorlását, az imagináció megtanulását, a jó mozgássorok fizikai begyakorlását, a hibás mozzanatok kijavítását stb.



183


J. Új szabadidő kultúra és kultúra-fejlesztés J. 1. Sportfejlesztéssel kultúrafejlesztésért program kidolgozása

J. 2. A jövő életminőségéért – sportközpontú életmód programok

J. 3. Sportkultúra (és életminőségkultúra) internetes rádió- és televíziócsatornák létrehozása

J. 4. Gyalogolj a természetbe és a jövő természetébe projekt

A sport és kultúrafejlesztést összekapcsolva minden kistérség törekedjen kultúraközpontú sportprogramok szervezésére; a kistérségi közművelődési és sportstratégiák szintén kapcsolódjanak össze; jöjjenek létre új (kisebb-nagyobb) sportmúzeumok, legyenek sportkiállítások, s közben a sportintézmények lehetőleg magas szintű kultúrát képviseljenek.

Lehetőleg minden kistérségben kezdeményezzünk olyan programokat, amelyek célja az életmódfejlesztés, a tudatos életvitelt reform, a táplálkozás kultúra javításával is összekötött minőségi szabadidő használat; minden kistérségben legyen életmódfejlesztő szabadidős projekt, s a szabadidős intézmények kínáljanak ilyen szolgáltatásokat; éljen mindenki a szabadidő kultúrájával.

A kultúrahasznosító és a kultúrateremtő sport a legszélesebb nyilvánosság számára érdekes és fontos, továbbá a lokális sportversenyek közel akkora érdeklődést váltanak ki helyben, mint a világversenyek közvetítése; ezért egyes vagy inkább a szövetkező kistérségek éljenek a digitális/internetes rádió- és televízió csatornák adta lehetőségekkel.

Minden embernek szüksége van testmozgásra, mindenekelőtt gyaloglásra (vagy pl. úszásra), ezért a kistérségek ösztönözzék a gyaloglási/sétálási szokások elterjesztését, ám egyúttal ezek a séták vezessenek a természetbe, sőt jelképesen teremtsenek lehetőségeket a jövő természetének megismertetésére.

184

J. 5. Magyar kistérségi PROGRESSprogram kidolgozása és elterjesztése Az Élethosszig

tartó tanulás programja, a Cselekvő ifjúság és az Európa a polgárokért programok támogassák nálunk is a társadalmi befogadásnak a sporton keresztül megvalósuló ösztönzését, és a megkülönböztetés elleni küzdelmet a sport révén.

Varga Csaba



K. Tudás- és gondolkodásfejlesztés K. 1. A 21. századi új paradigmák (az új gondolkodás) elterjesztése a sport és a sportoló kistérségekben

K. 2. A sporttudomány mindenkori új eredményeinek megismertetése és alkalmazása

K. 3. Az új gondolkodás jegyében szakmai hálók szervezése

K. 4. A sportinnováció meghonosítása a kistérségekben program

K. 5. A sport indikátorok rendszerének kidolgozása és széleskörű elterjesztése

A sport- és szabadidős tevékenység bővítése, fejlesztése elképzelhetetlen az új tudások folyamatos megismerése és adaptálása nélkül; minden projektben kiemelt feladat az új paradigmák beépítése.

Az egyetemeken és kutatóintézetekben született új tudományos eredményeinek gyors terítése; egyes kistérségekben szabadidős kutatásifejlesztési csoportok, teamek támogatása, hatástanulmányok készítése stb.

Regionális és/vagy kistérségi szinteken a sporttal és szabadidővel foglalkozó szakemberek új minőségének, a horizontális együttműködésnek a támogatása, a szakmai hálózatok önszerveződésének magasabb szintre emelése, szakmai dialógus fórumok létrejötte.

Miután minden sportsiker egyaránt a sportinnováció minőségétől, intenzitásától függ, ezért a sport kistérségek az innováció fontosságának elismerését és fejlesztését tekintsék központi feladatnak.

A kistérségi versenysportban és szabadidős sportban egyaránt fontos az indikátorok ismerete, szükség esetén továbbfejlesztése, így minden kistérség adaptálja (vagy fejlessze tovább) a különböző indikátorokat.



185


L. Kistérségi tudat fejlesztése L. 1. Sporttudatos kistérségi program nélkül nincs kistérségi fejlődés

L. 2. Sportfejlesztéssel a tudatfejlesztésért projekt

L. 3. Kistérségi sportnapok a kistérségi kohézió erősítéséért

L. 4. A hétköznapi élet biztonságának, biztonságtudatának erősítése program

L. 5. Kommunikációs kampány a sport hagyományos és új funkcióinak elfogadtatása érdekében

Minden kistérség kollektív tudatában erősíteni kell azt a felfogást, és érzetet, hogy a kistérség alapvető feladata és tevékenysége a sportközpontú szabadidős élet fejlesztése; a kistérségek legyenek sporttudatos térségek; erre a célra létrejöhet önálló portál is.

A sport- és szabadidős tevékenységek egyaránt formálják a személyes és kistérségi kollektív tudatot, ennélfogva a kistérségek legyenek olyan tudatszinten, hogy a sportot (nem csak a versenyeket) tudatosan használják a kistérségi tudat és identitás erősítésére.

A kistérségekben úgy érdemes egy vagy többnapos sportnapokat rendezni, hogy azok tudatosan erősítsék a kistérségi identitást és kohéziót; évente egyszer minden kistérség rendezzen sportnapokat, sportünnepeket; minden sportnap egyúttal kistérségi ünneppé váljon.

A kistérségekben a mindennapi életet humanizálja az egyre növekvő színvonalú sportkultúra, így a sportversenyek egyes nézői csoportjainál az agresszív viselkedés mérsékelhető a kollektív érzelem és tudatállapotok fejlesztésével.

A kistérségekben a sport- és szabadidős programokhoz kapcsolódjanak kommunikációs kampányok, amelyek ne pusztán információkat adjanak, hanem a sport és a szabadidős tevékenységben gazdag életformát értékeljék fel.

186

Varga Csaba



M. Lokális demokrácia fejlesztése M. 1. Részvételi sportdemokrácia elvei és módszerei program

M. 2. A regionális sportagóra program mint szakmai központ a sport kistérségekért

M. 3. Az intelligens, részvétel alapú sportrégiós és kistérségi modell

M. 4. Sport civilháló program és regisztrációs kártya minden kistérségben

M. 5. Az elektronikus sportirányítási és döntési rendszer elterjesztése

A horizontális programok közül is kiemelkedik a demokráciafejlesztés lehetősége; minden sport- és szabadidős tevékenységben, intézményben, mozgalomban, döntésben érvényesítsük a részvételi demokrácia elveit és módszereit.

Egy-egy régióban – többek között a kistérségek szakmai támogatása érdekében – létrejövő agórák (regionális intézmények) a horizontális működést nem zavarva intenzíven inspirálják jobb és nagyobb teljesítményre a sport kistérségeket.

A társadalmi párbeszéd útján kikristályosodott sportoló kistérség működésének (szolidaritás és szubszidiaritás elvén történő) fejlesztése váljon folyamatossá; régiókként legalább egy-egy intelligens sport kistérségi modell létrehozása induljon el és fejeződjön be.

Lehetőleg a legtöbb kistérségben kerüljön a fontosabb fejlesztések közé a sport civil háló kialakítása, a regisztrációs és teljesítményt mérő személyes sportkártya bevezetése és elterjesztése; a polgárok jelentős számban vegyenek részt a civil hálóban.

Ne csak az önkormányzatoknál és a vállalatoknál, hanem a sportintézményekben, a sportirányításban, a sportszolgáltatásokban menjen végbe az e-közigazgatás bevezetése, s ezzel párhuzamosan ennek társadalmi használata; a szabadidő világában is működjünk együtt és döntsünk közösen a digitális eszközökkel.



187


N. Technológia fejlesztés N. 1. A technológiai forradalom eredményeinek folyamatos beépítése a sportba, a sportolók felkészítésébe, a sportversenyek szervezésébe

N. 2. A kistérségi informatikai közműfejlesztések projektjei

N. 3. Az új edzéstechnikák, az új edzéstervek, az új felkészítési technológiák ismertté tétele

N. 4. Kistérségi technológiai protokollok kidolgozása

N. 5. Szabadidős mentalitásfejlesztő technikák elterjesztése

A sportban, a szabadidős sportban egyaránt egymást követik a technikai és technológiai váltások; ezért minden kistérség csak úgy lehet versenyképes, ha nem nagy késéssel, értő módon alkalmazza a technológiai változásokat.

Építsük ki a kistérségi sportfeladatokat irányító intézmények belső informatikai infrastruktúráját és kommunikációs rendszerét; támogassuk és fejlesszük tovább a települések közötti info-kommunikációs rendszerek infrastruktúráját, s tartalomszolgáltatásait.

Számos testnevelő, számos edző nem szívesen hozza nyilvánosságra, hogy milyen edzéstervet dolgozott ki, pedig a testgyakorlatok mozgástechnológiai kivitelezésének fejlesztése alapkérdés, így a sport szakmai és minőségi fejlődéséhez szükség lenne (akár piaci alapon, például e-áruház keretében) az új technikák és technológiák elterjesztésére.

Elsősorban a versenysportban, de egyre inkább a közösségi sportban is felértékelődnek a technológiai protokollok; ezért a kistérségi sportirányítás, illetve az egyesületek figyeljenek oda a technológiai protokollok karban tartására, szükség esetén a változások alkalmazására.

A műszaki, vagy menedzselési technikák mellett előtérbe kerültek a mentalitást fejlesztő technológiák (elmélyülések, meditációk stb.), amelyek bevezetését, tanítását ma kulcsfeladatnak tarthatjuk; minden kistérségi fejlesztés alkalmazza a személyes mentalitások fejlesztésének gyakorlatát.

188

Varga Csaba



O. Intézményfejlesztés O. 1. Kistérségi sportés szabadidős koordinációs testületek létrehozása

O. 2. A többcélú kistérségi társulások mellett állandó sportés szabadidős bizottságok megszervezése

O. 3. Kistérségi versenysport- és közösségi sport bizottságok működtetése

O. 4. Kistérségi rendszerelvű és célirányos sportés szabadidős intézménybővítés, -fejlesztés

O. 5. Új finanszírozási formák, módszerek, technikák megismertetése

A kistérségi társulások a sport kistérségekben kivétel nélkül szervezzék meg és működtessék a kistérségi szintű sport- és szabadidős koordinációs testületeket, amelyekben kapjanak helyet a kistérségi vezetők, a sportreferensek, egyesületi képviselők, sportszakmai munkatársak és mások.

Annak ellenére, hogy az önkormányzatoknak a sportfeladat „csak” fakultatív (és nem kötelező) feladat, a többcélú társulások elnökségei törekedjenek az állandó sport- és szabadidős döntéselőkészítő bizottságok megalakítására.

A kistérségeken belül egyrészt a versenysportban érdekeltek, másrészt a közösségi sportszervezésben érdekeltek hozzanak létre önkéntes civil bizottságokat; amelyek egymást informáló, egyeztető, koordináló, esetleg szervező munkát végezzenek.

A kistérségekben egyes nagyobb települési sport- és szabadidős intézmények (vagy újonnan alapított, már kistérségi intézmények) töltsék be a kistérségi szintű intézményi feladatot; ennek érdekében ezek az intézmények minél előbb jussanak hozzá a fejlesztési lehetőségekhez.

A sport kistérségek jelene, egyáltalán eredményessége jelentős mértékben attól függ, hogy megoldják-e a fejlesztési és finanszírozási feladatokat; ezért minden sport kistérség dolgozza ki a saját finanszírozási modelljét, programját, s bátran vállaljon új megoldásokat és módszereket.

Nem gondoljuk, s nem tartjuk kivitelezhetőnek, hogy a felso- ... a felsorolt projekttervek kivétel nélkül rolt projekttervek kivétel nélkül minden kistérségben valóra vál- minden kistérségben valóra válhatóak.... hatóak. Inkább fejlesztési készletnek, fejlesztési palettának tekinthetők. Éppen ezért viszont kiemelünk néhány olyan feladatot, amelyeket szinte minden kistérségben erősen ajánlott (megkerülhetetlen) tevékenységeknek tekintünk.



189


Kiemelt kistérségi sport- és szabadidős feladatok (2007–2010) 1.

Kistérségi sport- és szabadidős stratégia, s operatív program készítése (Minden sport- és szabadidõs kistérségben, s lehetőleg minél több kistérségben szülessenek meg a sport- és szabadidős stratégiák)

2.

A sport- és szabadidős tevékenységek kistérségi irányításának megszervezése (Minden sport kistérségben tekintsék át a sportirányítás helyzetét és fogadjanak el egy többlépcsős fejlesztési tervet.)

3.

Kistérségi sport- és szabadős intézmények erősítése, újak tervezése (Minden sport- és szabadidõs kistérségben hozzák létre vagy erősítsék meg a kistérségi feladatokat ellátó sport- és szabadidős intézményeket.)

4.

Minden kistérségben a közösségi sport (a sportoló nemzet kistérségi program) intenzív támogatása (Minden sport kistérségben egyaránt kapjon prioritást a kistérségi szintű versenysport és közösségi sport fejlesztése.)

5.

Kistérségi sportinformációs rendszerek, a sporttudás hálózatok és a kistérségi sport- és szabadidős portálok fejlesztése (Minden sport- és szabadidõs kistérségben épüljön ki teljesen – a nemzeti sportinformációs rendszerhez is kapcsolódó – kistérségi sportinformációs rendszer.) Varga Csaba, 2007

A vertikális és horizontális, valamint a kiemelt projektek száma összesen hetvenöt. Ezeket nemcsak válogattuk, és sorrendbe tettük, hanem egymáshoz viszonyítva, egymást erősítő rendszerbe állítottuk. Így remélhetőleg áttekinthető, viszonylag könnyen hasznosítható kistérségi projektrendszer jött létre, amely a kistérségi sport és szabadidős operatív program készítéshez segítséget ad.

A vertikális és horizontális, valamint a kiemelt projektek száma összesen hetvenöt.

190



11.

Két kistérség stratégiája Horváth Gábor, Czene Zsolt



11.1 A tatabányai kistérség sportstratégiája44

11.1.1 A kistérség bemutatása A tatabányai kistérség tíz települést foglal magában. Központja a megyei jogú város Tatabánya, amely körül 9 falu helyezkedik el, 520-tól 4500 főig terjedő lakossággal. A tatabányai kistérségben mintegy 88 500 ember él, 80 százalékuk Tatabányán. Vagyis a központi város lakosságszámát, de munkaerőpiaci és gazdasági szerepét tekintve is domináns a térségben. A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból nem tekinthető elmaradottnak vagy hátrányos helyzetűnek. Tatabánya közlekedési helyzete is kedvező. A kistérség vándorlási egyenlege pozitív, a munkanélküliségi ráta az országos, a régiós és a megyei átlagnál is kedvezőbb, az egy főre jutó belföldi jövedelem átlagban ugyancsak meghaladja kicsivel az országos értéket.

A tatabányai kistérség tíz települést foglal magában.

44

Forrásanyagok: Szakál Lajos sportreferens, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata; Felhasznált anyagok: A többcélú kistérségi társulás és a megyei jogú város sportigazgatásának együttműködési lehetőségei, célszerűségei című előadás (Megyei Jogú Városok Sporttanácsa közgyűlése, Dunaújváros, 2007. 04. 18–49.), valamint a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás, illetve annak Sportszakmai Munkacsoportja előterjesztései.

192

Horváth Gábor, Czene Zsolt



A tatabányai kistérség településeinek népessége, és a kistérség elhelyezkedése Település Gyermely Héreg Környe Szárliget Szomor Tarján Tatabánya Várgesztes Vértessomló Vértesszőlős

Állandó népesség (fő) 1 388 1 073 4 587 2 255 1 114 2 661 71 597 586 1 388 526 Forrás: KSH–VÁTI TeIR

Tatabánya domináns szerepe a sport területére is érvényes: a városban van a legtöbb sportlétesítmény, működik a legtöbb sportegyesület és szakosztály, itt van a legtöbb sportesemény. A versenysportban egyértelmű Tatabánya kiemelkedő szerepe.

Sporttörténet, sportélet45 A sportban legnagyobb múlttal Tatabánya rendelkezik. A sport kiteljesedése egybeesik a város bányászatnak, iparnak köszönhető fejlődésével, és a 20. század elejétől datálható. 1908-ban már focicsapat szerveződik, majd 1910-ben megalakul a TSC – későbbi TBSC. Élénk sportélet alakult ki az üzemekben, az iskolákban is. Később megalakultak az első szakosztályok: 1913-ban a kerékpáros, majd 1924 után az úszó szakosztály, és ekkor jött létre a másik legsikeresebb sportág, a vízilabda szakosztálya is. Ezeket követte a Természetbarátok Turista Egyesületének, a sakkszakosztálynak (1935), és az ökölvívó szakosztálynak a megalakulása.

45

Kézilabda A kézilabda 1942-ben indult hódító útjára a városban Szántó Mihály amatőr edző, majd Oláh Tibor edző vezetésével. E munka eredményeként a Tatabánya dunántúli terembajnok lett 1950-ben, majd bejutott az NB II-be. 1966-ban jutottak fel az NB I-be az NB II nyugati csoport bajnokaként. 1969-től húsz éven át egy sikeres időszak következett: megnyerték az MNK-t, Szabó László, Simó Lajos és Kaló Sándor vb-kerettag lett, és a müncheni olimpián (1972) is képviselték a várost. A montreáli olimpián hatodik helyezett válogatottnak tagja volt a tatabányai Kontra Zsolt és Gubányi Ernő.

Forrás: www.tatabanya.hu

Két kistérség stratégiája


193


A TBSC négyszer is megszerezte a bajnoki címet, a moszkvai olimpián a tatabányaiakból is álló válogatott a negyedik lett. A bányászat hanyatlásával azonban a kézilabdázás leszálló ágba került: részt vettek ugyan tatabányaiak a szöuli olimpián is, a vb-n is, de nagy diadalokat már nem sikerült elérniük. 1992-ben búcsúztak az első osztálytól. A sportegyesület is változáson ment át, a 2001-ben alakult Tatabányai Kézilabda Kft.-vel sikerült ismét feljutni az első osztályba.

Labdarúgás 1910-ben alakult meg a Tatabányai Sport Klub, amelynek elnöke Frei Ferenc bányamérnök, titkára Szmuk Lajost lett. Ez év májusában a labdarúgó csapat is megkapta a hivatalos belügyminisztériumi engedélyt. Az egyesület színe már ekkor kék-fehér volt, s megszületett a klub jelszava is: ˝Bátorság, erő, férfiasság˝. Bár a környéken már ekkor virágzó futballéletről szólnak a korabeli feljegyzések, az első hivatalos mérkőzést 1910. augusztus 21-én játszották. A tízes évek sporthírlapja 1913-ban azt írta, hogy a TSC az ország legjobb vidéki csapata. A húszas évekre egyértelműen a labdarúgás lett a legnépszerűbb sportág a városban. A TSC a nyugati alosztály bajnokságában szerepelt, többnyire az élcsoportban. Mivel az 1925–26-os idényben bevezették a profizmust a magyar labdarúgásban, és az ezzel járó költségeket a tatabányaiak nem tudták vállalni, ezért a csapat az amatőr bajnokságba került. A csapat teljesítménye erősen hullámzó volt, de az 1947–48-as bajnokságban azonban már sikerült a feljutás az NB I-be, bár rögtön ki is esett. Egy idény kivételével a csapat 1955-ig a második vonalban szerepelt. 1956–57-ben a hetedik helyen végeztek, majd következett a nagy siker: Az 1957–58-as idényben a negyedik helyen zárt a csapat, a legjobb vidéki klub volt. Ekkor volt a TSC kapusa az Arany Csapat legendás hálóőre, Grosics Gyula. A következő évben elért negyedik hely a Közép-európai Kupában való indulást jelentette, mely óriási sikert, a döntőben a Pozsony elleni győzelmet hozott, az ekkor már Tatabányai Bányász Sport Club néven futballozó gárdának. 1962-ben egy nyári nemzetközi tornán a következő ellenfelekkel játszott a bányász: Kaiserslautern, Ajax, Servette, Nancy. 1964-ben két tatabányai futballista, Csernai Tibor és Gelei József olimpiai bajnok lett, miközben a csapat többi tagja egy ázsiai nemzetközi tornán vett részt, ahol indiai, orosz, és burmai csapatokkal játszottak mérkőzéseket. A legnagyobb sikert a CSZKA Moszkva elleni mérkőzés jelentette, amit a TBSC 1 : 0-ra megnyert. Az 1966os idényben a csapat a legjobb nyolc közé jutott a Közép-európai Kupában. Az angliai világbajnokságon két tatabányai játékos: Gelei József és Szepesi Gusztáv szerepelt. Az 1968-as mexicói olimpián ismét két labdarúgó lett olimpiai bajnok a TBSC-ből: Menczel Iván és Szepesi Gusztáv. Az 1972-es müncheni olimpián ismét két labdarúgó szerepelt az ezüstérmes olimpiai válogatottban: Rothermel Ádám és Tóth Kálmán. Ebben az évben Tatabánya bejutott a Magyar Kupa döntőjébe, ahol azonban a Ferencváros legyőzte. A tatabányai futballcsapat a nyolcvanas években az egyik legjobb magyar csapat lett. 1981-ben az UEFA ku-

194




pában a Tatabánya 2 : 1-re legyőzte a Real Madridot. Neves edzők irányították a csapatot (Lakat Károly, Dalnoki Jenő, Temesvári Miklós), és a csapat legendás csatártrióval büszkélkedett: Kiprich – Plotár – Vincze. A csapat nemzetközi kupákban indult, fogadta a St Etienne-t, a Rapid Wient, a VFB Stuttgartot. A csúcsot az 1988-as bajnoki második helyezés jelentette. 1990-ben kiesett a csapat, majd következett mélypont: 1993-ban: az NB III. A bányászat és a nagyvállalatok csődje miatt a sportklub helyzete igen nehéz lett. 1998-ban a csapat feljutott a másodosztályú bajnokságba, majd bejutott a Magyar Kupa döntőjébe. A következő idényben a csapat negyedik lett az NB I-ben, szerepelt az Intertoto Kupában, ahová az azt követő évben is bejutott. Ezt követően azonban meggyengült, és ismét búcsúzni kényszerült az I. osztályból.

Atlétika Az atlétikai szakosztály 1923-ban alakult meg Haller Imre kezdeményezésére. Az 1930-as vidékbajnokságon Herczig János bronzérmet szerzett a 800 méteres futószámban. A későbbiekben Játékos Pál – az első válogatott – edzősködése alatt értek el eredményeket, de az országos sikerek az ötvenes évekig várattak magukra. Országh József és Kiss László hazai csúcsokat döntött. Hartai György diszkoszvetésben lett ifjúsági bajnok, 1958-ban pedig a TBSC nyerte az országos váltóbajnokságot. A hatvanas-hetvenes években sok tatabányai került be a válogatottba. Kiss Antal gyaloglásban a mexikói olimpiáról ezüstéremmel jött haza. Válogatott volt a Harta testvérpár súlylökésben és diszkoszvetésben, valamint Forisek Erzsébet távolugrásban. Szöulban Urbanik és Forgács, Barcelonában Urbanik, Forgács és Sándor képviselte Tatabányát. Az athéni olimpiára Füsti Edina és Margl Tamás jutott ki. A TSC-Geotech berkein belül folyik az utánpótlás-nevelés.

Intézményi háttér Tatabányán mintegy hetven sportegyesület van, és a kistérség Tatabányán mintegy hetven sportegyesület minden településén működnek sportegyesületek. van, és a kistérség minden településén Sportosztály azonban már Tatabánya Megyei Jogú Város Ön- működnek sportegyesületek. kormányzatánál sincs, egy fő sportreferens látja el a sporttal kapcsolatos feladatokat, és szervezi kistérségi szinten is az együttműködést a sport területén. A községek önkormányzatainál nincs főállású sporttal foglalkozó munkatárs. Tatabányán Sport Létesítményeket Üzemeltető és Szolgáltató Kht. működik, amely többek közt a sportcsarnokot és a sportuszodát üzemelteti. A sportpályák egy része az országos tendenciának megfelelően megszűnt, területüket beépítették.



195


11.1.2 A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben A sportfeladatok kistérségi szintre szervezésében a tatabányai kistérség országos viszonylatban is kezdeményező szerepet vállalt. Tatabányán merült fel leghatározottabban ez a gondolat, annak ellenére, hogy a kistérségi szerveződés – mind a szervezetrendszert, mind a feladatokat, de akár a kistérségi lehatárolást tekintve – itt is ugyanazokkal a nehézségekkel küzdött, mint bárhol máshol az országban. A 2004-ben bevezetett többcélú kistérségi társulás (Települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény) azonban lehetővé tette, hogy az addig elsősorban területfejlesztési jellegű kistérségi szervezetekben szakági szervezési-igazgatási funkciók is megjelenjenek, így az oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb. A tatabányai kistérség újítása abban állt, hogy a többcélú társulás kistérségi feladatai közé a sportot is felvette. Ez ugyanis egyáltalán nem volt általános, és ma sem az. A sport megközelítéséből nézve a 2004. évi CVII. tv. Hiányossága, hogy a 2. § (1) pontjában a 18 felsorolt önkormányzati közszolgáltatási feladat- és hatáskör között nincs a sport nevesítve. Hogy a sportfeladatok mennyire nincsenek benne a kistérségi társulások feladatkörében, talán gondolkodásában sem, azt mutatja, hogy az ÖTM Sport Szakállamtitkárság megkérdezésére csak 34 kistérség jelezte, hogy az alapító okiratában a testnevelés és a sport területével kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátásának vállalása is szerepel.46 A sport önálló területként azonban közülük is a kisebb hányadban (11%) van jelen, a többségben részfeladatként, más feladat mellé rendelve jelenik meg. Ugyanakkor a válaszoló kistérségek 42 százaléka tervezi a sportterületet tevékenységei közé felvenni, ami e terület kistérségi szintű megerősödését vetíti előre. Ezt mutatja a következő ábra:

A sportfeladatok kistérségi szintre történő szervezésében a tatabányai kistérség országos viszonylatban is kezdeményező szerepet vállalt.

46

A felmérés 2006. decemberében, kérdőívekkel zajlott. Az akkor 168 kistérség közül 84 válaszolt (50 %). Ha azt feltételezzük, hogy az adatlapot vissza se küldők nem vállaltak sporttal kapcsolatos kistérségi feladatokat, úgy a kistérségek csupán egyötöde vette fel feladatai közé a sportot és a testnevelést.

196




A sportfeladatok közös ellátásnak vállalása a többcélú kistérségi társulásokban 11%

20%

27%

42% Önálló terület

Részterület

Tervezik

Nem tervezik

Forrás: Szakál Lajos előadása, 2007. 04. 18–19., Dunaújváros

(A kistérségek és az ÖTM közötti intenzív együttműködés hatására ez az arány azóta jelentősen javult.) A megyei jogú városokhoz kötődő kistérségeket tekintve sem jobb a helyzet. Önálló területként a tatabányai mellett három kistérségben (békéscsabai, egri, nyíregyházi) jelenik meg a sport; részfeladatként, azaz más területtel együtt egy kistérségben (soproni), és emellett csak négy kistérségben foglakoztak a tervezésével.47 Mindezek az adatok a tatabányai kezdeményezés előremutató jellegét emelik ki. A Tatabányán 2004-ben megkezdett kistérségi szintű sportfeladat-szervezésnek a következő lépései voltak eddig: 1. lépés – Előkészítés Előterjesztés készült a Tatabánya és Környéke Kistérségi Társulás ülésére „A kistérségi együttműködés lehetőségei a testnevelés és a sportigazgatás területén” tárgyban. Az előterjesztést a város sportreferense Az előterjesztés már tartalmazta a sportra készítette. Az előterjesztés már tartalmazta a sportra és testneve- és testnevelésre irányuló térségi együttműlésre irányuló térségi együttműködés lehetséges általános alapelveit, ködés lehetséges általános alapelveit, a tényleges együttműködési lehetőségek felsorolását, a szervezeti a tényleges együttműködési lehetőségek felrendszerre vonatkozó javaslatot, a határozati javaslati részben sorolását, a szervezeti rendszerre vonatkozó pedig egy ütemtervet a megjelölt feladatok végrehajtására vonat- javaslatot... kozóan. Végül a kistérségi ülésre nem került be az anyag, de innentől számítható a sport felbukkanása kistérségi szinten.

47

23 megyei jogú város köré szerveződő kistérség van.



197


2. lépés – A sport a kistérségi társulási megállapodásban 2005. április 20-án megalakult a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás (a Tatabánya és Környéke Kistérségi Társulás jogutódjaként). A Társulási Megállapodás céljai és feladatai közé – igaz, az utolsó pillanatban – önálló területként bekerült a sport is. Részlet a társulási megállapodásból A TÁRSULÁS CÉLJA ÉS FELADATAI 1) A Társulás az alábbi térségi feladat és hatáskörök ellátásáról gondoskodik: a. oktatás és nevelés; b. közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; c. sport; d. egészségügyi és szociális ellátás; e. gyermek-és ifjúságvédelem; f. területfejlesztés; g. igazgatási feladatok (építésügyi, honvédelmi hatósági, szabálysértési hatósági, belső ellenőrzési) 3. lépés – A kistérségi társulás előtt a sport ügye A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás 2006. április 12-ei ülésére „Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás együttműködése a testnevelés- és sportigazgatás területén” címmel előterjesztés készült. Ez a 2004-ben már előkészített előterjesztésre épült. Az előterjesztést a város sportreferense készítette elő, és a kistérségi társulás elnöke (Tatabánya megyei jogú város polgármestere) nyújtotta be. Annak ellenére, hogy a sport mint kistérségi feladat a tatabányai kistérségben is újszerű volt, az előterjesztést a Társulási tanács egyhangúlag elfogadta. Vagyis a sport ügye támogatottságot élvez. Az előterjesztés hivatkozva a társulási megállapodásban rögzített sportfeladatokat, megfogalmazza a sportra és testnevelésre irányuló térségi együttműködés általános alapelveit, a tényleges együttműködési lehetőségek, egyben szükségszerűségek és célszerűségek felsorolását, a javasolt szervezeti rendszert, valamint feladatütemtervet rögzít határidőkkel, felelősökkel. Az előterjesztés a sportot a társadalom legnagyobb létszámú, Az előterjesztés a sportot a társadalom legnagyobb létszámú, legrendszeresebb progra- legrendszeresebb programot nyújtó, legnépszerűbb önszervemot nyújtó, legnépszerűbb önszerveződésen ződésen alapuló közéleti tevékenységének tekinti, amely integráló szereppel bír, így az általa nyújtott speciális cél-, feladat- és alapuló közéleti tevékenységének tekinti, eszközrendszert a kistérségi társulás is kiaknázhatja. Kiemeli a kistérségi szintű sportigazgatás fontosságát: „… a feladat összetett és széleskörű tevékenységet ölel fel, hiszen az iskolai testnevelés és diáksport, a verseny- és utánpótlássport, a szabadidősport, a sportinfrastruktúra fenntartása, gazdaságos üzemeltetése, a sport kapcsolatrendszere – bár mindegyik a sport égisze alá

198




tartozik – külön-külön is olyan speciális ágazatok, melyeknek érdemi koordinálása csak összehangolt kistérségi szintű sportigazgatás mellett valósítható meg.” Ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy „az együttműködés tartalommal való megtöltése, az egyes területek cselekvési programmá történő kidolgozása, majd végrehajtása az elkövetkező évek feladata lesz.” Az előterjesztés javaslatot tett a kistérségi szintű sportigazgatás szervezetrendszerére is. Eszerint a feladatok pontosítására, további átgondolására előkészítő sportszakmai munkacsoport létrehozása indokolt, a tartalommal való feltöltés pedig a létrehozandó Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Sporttanácsa feladata. 4. lépés – A Kistérségi Sportszakmai Munkacsoport megalakítása A társulási ülést követő szervező munka nyomán 2006 őszén állt fel a sportszakmai munkacsoport. Ebbe a kistérség valamennyi 2006 őszén állt fel a sportszakmai muntelepülési önkormányzata delegált 1-1 tagot. A munkacsoport- kacsoport. nak elsősorban információáramlási szerepe van. 5. lépés – Gyakorlati lépések: sikeres pályázatok A tatabányai kistérségi kezdeményezések elismeréseként a tatabányai kistérségi társulás részt vehetett az ÖTM Sport Szakállamtitkárság „komplex kistérségi lakossági szabadidősport” projektjében (2007), mint a modellkísérletre kiválasztott tíz társulás egyike. Ez volt az első kistérségi társulási projekt, amit a központi támogatás hívott életre. A kistérségi társulás 2007-ben 300 000 forint önerő vállalása mellett 700 000 forint támogatást kapott ennek keretében az ÖTM-től. A projektben való részvételről és az önerő biztosításáról a Társulási Tanács 2007. február 15-ei ülésén határozott. A szintén idei (2007) a senior sport támogatására kiírt ÖTM pályázaton Tatabánya város indult, sikerrel. A 2007 nyarán kiírt Komplex táboroztatási pályázaton nem tudott a kistérség részt venni a rendelkezésre álló kevés idő miatt.

11.1.3 A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatban vállalt feladatai A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatos feladatait a Társulási megállapodás rögzíti. A sport két helyen kerül elő, egyrészt önállóan, másrészt a közoktatási feladatok között.



A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatos feladatait a Társulási megállapodás rögzíti.

199


Részlet a társulási megállapodásból A TÁRSULÁS RÉSZLETES FELADATAI Sportfeladatok A Társulás: • Összehangolja a hatáskörébe tartozó testnevelés és sport céljait szolgáló létesítmények fejlesztését szolgáltatásainak biztosítását, működtetését és működését. • Összehangolja és segíti a sport népszerűsítésében, a mozgás gazdag életmóddal kapcsolatos sportszakmai felvilágosító tevékenységben, továbbképzésekben, közös sportrendezvényekben való együttműködést. • Együttműködik az utánpótlás nevelés, sport tehetséggondozás területén. • Segíti a kistérségi települések sportértékeinek, sporthagyományainak feltárását, megismertetését, gondoskodik azok gazdagításáról. • Pályázatfigyeléssel, tanácsadással és közös pályázatokkal segíti a testnevelés és sport feltételeinek és színvonalának javítását. • Kiemelt figyelmet fordít a kistérségben működő sportszervezetek társadalmi kapcsolatrendszerének, érdekérvényesítésének, az egymás közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítésére. • Együttműködik az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő önkormányzati feladatokban. A közoktatási feladatok egyike az alábbi szabadidős és sporttevékenységek összehangolása: Tanterv szerinti úszásoktatás Gyermek- Ifjúsági- és Cseretáboroztatás Diákolimpiai versenyek Iskolai és diáksport jellegű rendezvények Oktatást kiegészítő létesítmények jobb kihasználása. Utóbbiak azt mutatják, hogy a sport nem kezelhető a többi társadalmi tevékenységektől és feladatoktól függetlenül. A diáksport, a gyermek és ifjúsági sportoktatás és táboroztatás révén nemcsak kapcsolódik, de része az oktatásügynek. Nyilvánvaló a kapcsolata az egészségügyi és szociális szférával is, és általánosan a közösségi eseményekkel, a civil aktivitással, amelynek egyik fő területe. A sport jelenleg is átlépi a települési határokat, Tatabánya sportlétesítményei az egész kistérséget kiszolgálják, így kézenfekvő a sportigazgatás egyes feladatának kistérségi szintű szervezése. Tatabányán ezt ismerték fel, és így került a társulási megállapodásba, egyhangú döntéssel.

200




A kistérségi sportfeladatokra vonatkozó alapelvek, együttműködési területek, végrehajtási feladat- és ütemterv A 2006-os kistérségi társulási előterjesztés egyfajta kistérségi A 2006-os kistérségi társulási előterjeszsportstratégia alapjának is tekinthető, mivel megfogalmazza az tés egyfajta kistérségi sportstratégia alapjááltalános alapelveket, megjelöli a konkrét együttműködési terüle- nak is tekinthető, teket, a végrehajtáshoz, annak szervezéséhez szervezeti rendszert javasol, valamint konkrét feladat- és ütemtervet állít fel. Egy elfogadott, a stratégiai tervezés szabályainak megfelelő sportstratégia a tatabányai kistérségben sincs, ilyennel az egyes települések sem rendelkeznek, az előterjesztésben foglaltak azonban tekinthetők egy ilyen vázlatának. A társulási megállapodásban rögzített sportfeladatok gyakorlati kivitelezéséhez szükséges együttműködés alapját azok az – érintett települések sajátosságaitól, adottságaitól független – általános érvényű alapelvek képezik, amelyek révén könnyebb közös nevezőre hozni ezt a meglehetősen szerteágazó, a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő szakterületet. Részlet a „Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás együttműködése a testnevelés-és sportigazgatás területén” című előterjesztésből (2006. április 12.) ALAPELVEK a. A testnevelés és a sport a fizikai és szellemi munkavégző képesség megtartásának, az egészség megőrzésének és a betegség megelőzésének hatásos eszköze. b. A sport részterületei – az óvodai testneveléstől a versenysportig – összefüggő, egymással kölcsönhatásban álló egészet képeznek: • Az óvodai, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek. • A szabadidősport a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze. • A versenysport és az utánpótlás nevelés a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő ágazata, ösztönző minta a rendszeres testedzéshez, teljesítményfokozáshoz, jelentős tényező az egészséges lokálpatrióta érzések elmélyítésében, a fiatalok sporthoz való viszonyának erősítésében. • A megfelelő szintű, számú sport és szabadidő létesítmény infrastruktúra megléte a sportolási lehetőségek alapfeltétele. c. Az egyes ágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázottnak, mértékében előre ismertnek kell lennie, bizonyos részét normatív módon, más részét pályázati úton célszerű szétosztani. d. Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója (egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, nevelés, személyiségformálás, mozgáskultúra, cselekvésbiztonság fejlesztése, a közösségi együttélés és a társadalmi



201


mobilitás segítése, a honvédelmi képesség fejlesztése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesüljön. e. A testedzés, sportolás támogatása közfeladat, amelyben az önkormányzat szerepe hoszszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. Ezek az alapelvek lényegében a „közös nevezőt” rögzítik, egyfajta kiindulási alapot jelentenek. Ezekre építve jelölhetők ki azok a konkrét testnevelési és sportigazgatási területek, amelyeken kistérségi együttműködés lehetséges, célszerű, sőt szükségszerű. Vázlatosan ez tekinthető a kistérség sporttal kapcsolatos célrendszerének és programvázlatának. Ugyanakkor az előterjesztés is hangsúlyozza, hogy „a fentiekben nevesített érintkezési pontok közel sem teljes körűek. Az anyag inkább csak gondolatébresztő, vázlatszerű felsorolásként kezelendő.” Részlet a „Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás együttműködése a testnevelés-és sportigazgatás területén” című előterjesztésből (2006. április 12.) EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS CÉLOK A TESTNEVELÉSBEN ÉS A SPORTIGAZGATÁSBAN Iskolai testnevelés és diáksport területén • Gyógytestnevelés oktatásának összehangolása • Tanterv szerinti úszásoktatás összehangolása • Gyermek-, ifjúsági és cseretáboroztatás összehangolása • Kistérségi diákolimpiai versenyrendszer összehangolása • Egyéb iskolai és diáksport jellegű rendezvények összehangolása Szabadidősport területén • A szabadidősporttal foglakozó sportszervezetek szakmai, szervezeti munkájának összehangolása • Lakossági szabadidősport rendezvények összehangolása (pl. városi bajnokságok kiszélesítése kistérségi szintre, ünnepekhez, eseményekhez kötődő sportnapok, falunapok közös szervezése) Verseny-és utánpótlás sport területén • A versenysporttal foglakozó sportszervezetek szakmai, szervezeti munkájának összehangolása • Az utánpótlás nevelés, sport tehetséggondozás területén való szorosabb együttműködés (pl. környező településekbe szakmai műhelyek kihelyezése)

202




Sport-és szabadidő létesítmény üzemeltetés területén • Oktatást kiegészítő létesítmények jobb kihasználtságának összehangolása (pl. tanuszodák, nyári napközis tábor, KRESZ park, gyermek-és ifjúsági táborok) • Szabadidősport céljait szolgáló létesítmények jobb kihasználtságának összehangolása (pl. turistaházak, teniszpályák, tekecsarnok, jégpálya, kondicionáló termek, uszoda, lőtér) • Versenysport felkészülést szolgáló létesítmények jobb kihasználtságának összehangolása (pl. városkörnyéki iskolai tornatermek szabad kapacitásainak kiajánlása) A testnevelés és sport kapcsolatrendszerének területén • A megyei, regionális, országos sportszakmai szervekkel való kapcsolattartás összehangolása (pl.: minisztériumok, sportági szövetségek, érdekvédelmi ernyőszervezetek, egyéb szövetségek) • A sportszervezetek tevékenységét, működését ellenőrző hatóságokkal való kapcsolattartás összehangolása (pl. bíróság, ügyészség, APEH, KSH stb.) • Sportmarketing, reklám-propaganda, szponzorálási tevékenység összehangolása • A kistérségi sport és a média közötti kapcsolat összehangolása (pl.: települési televíziók, honlapok, újságok stb.) • A sport népszerűsítésében, a mozgás gazdag életmóddal kapcsolatos sportszakmai felvilágosító tevékenységben, továbbképzésekben való együttműködés összehangolása • Az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő önkormányzati feladatokban együttműködés E feladatok pontosítására egy előkészítő sportszakmai munkacsoport, majd kistérségi sporttanács felállítását javasolják az ...kistérségi sporttanács felállítását javasolelőterjesztők. Ez azért fontos, mert szervezetileg legitimálja a kis- ják az előterjesztők. térségi szintű sportfeladatok ellátását, koordinációját, önálló szakmai előkészítő szervezetek megalakításával. Ezzel nyilvánosságot és közvetlen szakmai kontrollt biztosíthat a kistérségi társulási tanács sporttal kapcsolatos munkájának. Az előterjesztés azonban nem áll meg a célok és feladatok rögzítésénél, hanem azzal a céllal, hogy a testnevelés- és sportigazgatásban a kistérségi szintű együttműködés belátható időn belül és érdemben megvalósuljon, konkrét feladat- és ütemtervet is tartalmaz. Ennek végrehajtásához természetesen a kistérségi szereplők aktív közreműködésére és a társulás valamennyi településének elvi egyetértésére van szükség.



203


Részlet a „Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás együttműködése a testnevelés-és sportigazgatás területén” című előterjesztésből (2006. április 12.) FELADAT- ÉS ÜTEMTERV 1. Az együttműködés előkészítését végző sportszakmai munkacsoportba településenként 1-1 személy delegálása. Határidő: 2006. április 30. Felelős: települési polgármesterek, jegyzők 2. A sportszakmai munkacsoport alakuló ülésének összehívása, vezetőjének, ügyrendjének, munkarendjének kialakítása. Határidő: 2006. május 31. Felelős: Szakál Lajos sportreferens 3. Az együttműködés tartalmi részének kidolgozása, Társulási Tanács elé terjesztése Határidő: 2006. október 30. Felelős: sportszakmai munkacsoport vezetője 4. Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Sporttanácsa megalakítása Határidő: 2006. december 31. Felelős Társulási Tanács 5. Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Sporttanácsa operatív munkájának irányítása, a Társulási Tanács felé történő évenkénti beszámoló elkészítése. Határidő: folyamatos Felelős: sporttanács vezetője A feladat- és ütemtervet a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa határozattal jóváhagyta, és vállalta a megvalósításáról való gondoskodást. Az ütemterv szerint 2006-ban felállt és megkezdte munkáját a sportszakmai munkacsoport. A sporttanács megalakítása még nem történt meg. Némileg tehát csúszik a feladatteljesítés, de a legfontosabb, hogy a kistérségi együttműködést sikerült generálni a sport területén.

11.1.4 Szervezeti, intézményi háttér A sport területén vállalt kistérségi feladatok döntéshozó szerve a kistérségi társulási tanács, amelyben minden település részt vesz képviselőjével. Nemcsak a stratégiai kérdésekben dönt ez a testület, hanem a kistérségi pályázatok benyújtásáról, az ehhez szükséges önerőről is határoz. Emellett – a társulás működéséhez – a települési önkormányzatok jóváhagyása is szükséges.

A sport területén vállalt kistérségi feladatok döntéshozó szerve a kistérségi társulási tanács,

204




A kistérségi sportszakmai munkacsoport működése A tatabányai kistérségben fontos előrelépés és kezdeményezés, hogy 2006 őszére felállt a Kistérségi Sportszakmai Munkacsoport (alakuló értekezletét 2006. szeptember 14-én, Tatabányán). Ebbe minden települési önkormányzat egy embert delegált (a polgármester javaslata alapján, adatlap kitöltésével, 2006. április 30-áig). Vezetője Tatabánya város önkormányzatának sportreferense. Kistérségi sportmenedzser egyelőre nincs, maga a kistérségi társulás sem rendelkezik igazán önálló munkaszervezettel, hanem Tatabánya önkormányzati hivatalára építve látja el feladatait. Mindenképpen eredmény a sportszakmai munkacsoport felállítása, azonban nehézséget okoz, hogy a kistérségi társulás megállapodása szerint nem tekinthető a társulás szervének. Az ugyanis a szakmai jellegű speciális feladatokra mikro bizottságot (egy külön megállapodással létrehozott, szintén a polgármesterek alkotta szervet) és eseti munkabizottságot (meghatározott feladatok előkészítésére és végrehajtására, maximum 5 fővel) enged meg. Ezek egyikének sem feleltethető meg a kistérségi sportszakmai munkacsoport jelenlegi formájában, így egy szakmai egyeztető, információs hálónak tekinthető. A munkacsoport évente legalább kétszer tart összeül, de nincs előre megállapított munkarendje, és inkább informális kapcsolattartással (email) működik. Az információáramlást, a közös gondolkodást, együttműködést a munkacsoport vezetője szervezi. A munkacsoport összetétele vegyes, önkormányzati hivatali munkatárs, testnevelő tanár egyaránt van benne. A kistérség falvaiban jellemzően nincs a sporttal főállásban foglalkozó szakember. A munkacsoport működése mindenképpen pozitív. Egyrészt a léte mutatja, hogy a kistérség települései elfogadták a sportot, mint a kistérségi együttműködés egyik területét, másrészt fontos hozadéka, hogy most már minden településen van egy kontakt személy, akit a sporttal kapcsolatos feladatokkal (pl. pályázatok) keresni lehet. Kialakult tehát egy kistérségi hálózat a sport területén, mivel így ezek az emberek tudnak egymásról, ismerik egymást, így közvetlen egyeztetésekre kerülhet sor, kiderülnek az együttműködési lehetőségek (pl. sportlétesítmények használata, egymás sporteseményein való részvétel, közös részvétel sporteseményeken, speciális sportrendezvények). Elindult egy párbeszéd e területen. A munkacsoport szervezeti problémái azonban arra is rávilágít, hogy bár a kistérségi szintű sportfeladatok is kívánnak ... bár a kistérségi szintű sportfeladatok is szakmai előkészítő szervezeteket, egyeztetési fórumokat, amelyek kívánnak szakmai előkészítő szervezeteket, a társulási tanács számára végeznek fontos háttérfeladatokat, egyeztetési fórumokat, amelyek a társulási a kistérségi szervezetrendszer ezt egyelőre még nehezen kezeli. tanács számára végeznek fontos háttérfelFelmerül, hogy kistérségi szinten is indokolt létrehozni olyan adatokat, a kistérségi szervezetrendszer ezt szakmai bizottságokat, amelyek az önkormányzatokban vagy or- egyelőre még nehezen kezeli. szágos szinten működnek. Ezt nehezíti, hogy maguk a kistérségi többcélú társulások mint önálló szervezetek jogi helyzete is bizonytalan.



205


A kistérségi sporttanács elképzelése Hosszú távon azonban az a cél a tatabányai kistérségben, hogy megalakuljon az a kistérségi Sporttanács, amelyet a 2006-os előterjesztés rögzített. Ugyanaz a helyzet azonban, mint a sportszakmai munkacsoporttal, hogy a Társulási megállapodás szerint nem lehetséges a sporttanács megalakítása. Felmerül természetesen a Társulási Megállapodás módosítása oly módon, hogy ezeket a szakmai háttér- és döntés-előkészítő szerveket is legalizálja, elismerje. Annak azonban, hogy csak a sporttanács érdekében módosítsák a megállapodást, nincs sok realitása. Egyelőre tehát a sporttanács még nem állt fel, ugyanakkor erősödik annak az igénye, hogy párbeszéd kezdődjön a kistérségi együttműködésben ugyancsak érintett és érdekelt ágazatokkal, melyeknek ugyanúgy fontos lehetne egy sportszakmai munkacsoporthoz vagy sporttanácshoz hasonló szervek létrehozása kistérségi szinten. Vagyis a társulási megállapodás módosításának eléréséhez komplex módon célszerű gondolkodni: a többi terület (pl. ifjúsági ügyek, ... komplex módon célszerű gondolkodni: közművelődés, kultúra, turisztika, civil kapcsolatok) bevonásáa többi terület (pl. ifjúsági ügyek, közművelődés, kultúra, turisztika, civil kapcsola- val lehetne olyan lobbi tevékenységet kifejteni, amely elvezethet a módosítási javaslathoz és különböző szakbizottságok/tanátok) bevonásával... csok létrehozásához. E szakbizottságok/tanácsok, így a leendő sporttanács összetételével a következő dilemmák merülnek fel: Települési politikusokból (polgármesterekből, képviselőkből) álljon? Ezzel kapcsolatosan ugyanis az a probléma adódhat, hogy elmehet a politika irányába. Települési szakemberekből (hivatali, intézményi alkalmazottak, civil szféra) álljon? Ez esetben az okozhat problémát, hogy nincs közöttük önálló döntéshozó, így politikai támogatottság híján elvesztheti a súlyát. Ezért egy olyan kompromisszumos megoldás képzelhető leginkább el, ahol a sporttanács (vagy más szakmai szerv) elnöke politikus (valamely település polgármestere), míg tagjai települési szakemberek. A sporttanács esetében a taglétszám reálisan 5-7 fő, a következő szakmai területeket képviselő szakemberekből: 1 fő sportigazgatás, 1 fő szabadidősport, 1 fő iskolai és diáksport, 1 fő versenysport, 1 fő létesítményüzemeltetés, és elképzelhető akár sportvállalkozás részvétele is. A rendszer bevezetését nehezíti, hogy ennek országos szinten sincs gyakorlata. A kistérségi többcélú társulások is sokfélék, mind feladataikat vagy munkaszervezeti megoldásukat tekintve. Hiányzik tehát egy minta. Helyi szinten sincsenek erre igazán felkészülve sem a szakemberek, sem a helyi politikusok, bár ez a folyamat elindult. Ebből a szempontból kedvező, hogy az ÖTM Sportszakállamtitkársága ezt az ügyet felkarolta és igyekszik kistérségi szinten tudatosítani és támogatni, ösztönözni a sportügyek szervezését. A kistérségi szintű feladatszervezés mellett szól, hogy a kisebb településeken nincs sportigazgatással foglalkozó munkatárs, ezért célszerű ezeket a feladatokat kistérségi szintű koordinációban megoldani.

206




Összességében azonban az emelhető ki, hogy a sport kistérségi szintű szervezésének leginkább akkor van realitása, ha kapcsolódik azokhoz a területekhez, ahol releváns, így az ifjúsági feladatokhoz oktatáshoz vagy a turisztikához. Önmagában nem biztos, hogy egyelőre elbír például egy önálló kistérségi sportmenedzsert, de olyan térségi menedzsert, aki néhány más szakmai terület mellett a sporttal is foglalkozik, biztosan.

... a sport kistérségi szintű szervezésének leginkább akkor van realitása, ha kapcsolódik azokhoz a területekhez, ahol releváns, így az ifjúsági feladatokhoz, oktatáshoz vagy a turisztikához.

11.1.5. Sport a kistérség területfejlesztési és szakmai programjaiban48 Tatabánya Megyei Jogú Város Idegenforgalmi stratégiájában (2006. július) számos helyen szerepel a sport és a szabadidős tevékenységek, alátámasztva a két terület közötti kapcsolatokat. A sportlehetőségek turisztikai vonzerőt és programkínálatot is jelenthetnek, egyes sporteseményeknek pedig turisztikai vonzata is van. Tatabánya Megyei Jogú Város Gazdasági programjának tervezete (2007. április 17.) hivatkozik a város 2002-ben elfogadott Sportkoncepciójára, és helyzetelemzés, illetve feladatok szintjén kitekintést ad erre a területre. Megállapítja, hogy „A sportolási és szórakozási lehetőségek fejlesztése elengedhetetlen, hiszen a helyi gazdaságfejlesztésben nem elegendő az ipari területek előkészítése, befektetésösztönzési eszközrendszer kidolgozása. Fontos a befektetők zavartalan munkavégzéséhez a magas színvonalú szolgáltatóipar megléte, valamint a munkavállalók számára a jelenkor követelményeinek megfelelő életminőség biztosítása.” Általában igaz, hogy a kistérségi szinten leginkább teret nyert ... a kistérségi szinten leginkább teret nyert területfejlesztési és vidékfejlesztési vonalon sem erőteljes a sport területfejlesztési és vidékfejlesztési vonalon jelenléte, sem a célrendszerben, sem a programokban és projek- sem erőteljes a sport jelenléte... tekben, sem a szemléletben.

11.1.6 A pályázati tevékenység eredményei, tapasztalatai Az ÖTM Sport Szakállamtitkársága által elindított – nemcsak a szűken vett sport területét felölelő – kistérségi sportprojekt tervezéshez kapcsolódó támogatásokra építve a tatabányai többcélú kistérségi társulás is nyújtott be pályázatokat.

Helyi komplex kistérségi lakossági szabadidősport projekt A Sportszakmai munkacsoport megalakítása után, a munkafolyamat során a Tatabányai kistérségi társulás felvette a kapcsolatot az ÖTM Sport Szakállamtitkárságával, és vázolta a kistérség testneveléssel, sporttal kapcsolatos addigi ténykedését, valamint terveit (a Társulási megállapodás testnevelést és sportot érintő része, az 48

Forrás: www.tatabanya.hu



207


együttműködést kezdeményező előterjesztés tartalma, a tanács pozitív határozata, a munkacsoport létrehozása, a sporttanács és/vagy sportbizottság megalakításának terve). A Szakállamtitkárság rendkívül konstruktívan fogadta – a terveikkel hasonló és azt részben megelőző – tatabányai elképzeléseket, így többszöri egyeztetés, konzultáció után a tatabányai kistérségi munkaanyagot alapul véve indult el, illetve kapott lendületet a kistérségi sportprojekt tervezés. A Sport Szakállamtitkárság által kidolgozott és tíz mintatérségben, így a mintául szolgáló tatabányai kistérségben elindított programja olyan komplex kistérségi lakossági szabadidősport programcsomag összeállítását és megvalósítását célozta, amely együttesen tesz eleget az alábbiaknak: láncolatot alkot a kistérséghez tartozó településeken megvalósuló események között, településenként (település csoportonként) legalább évi két alakalommal (tavasz/ősz) önállóan, vagy más közösségi rendezvényekhez kapcsolódva (falunap, búcsú stb.) több szabadidősport tevékenységi kör (amatőrverseny, sportvetélkedő, teljesítmény próba, túra stb.) közüli választhatósággal biztosít széleskörű részvétei lehetőséget, legalább évi két alkalommal (tél/nyár) olyan, a központi településen (vagy a kistérségben lévő más, arra alkalmas helyen) megszervezésre kerülő összevont, körzeti szabadidősport találkozót is megvalósít, amelyen a kistérségben lévő településekről érkező közösségek, csapatok, családok és egyéni résztvevők számára egyaránt biztosítja az egymás közötti sportolás, versengés, aktív szabadidő eltöltés lehetőségét, kistérségi (körzeti) alapfokú (amatőr) sportági bajnokságokat is tartalmaz (pl. teremlabdarúgó, öregfiúk, teke, asztalitenisz, streetball, strandröplabda, tenisz stb.), a programokat a kistérségben működő civil szervezetek, közösségek bevonásával, együttműködésével szervezik, illetve bonyolítják le. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás részvételéhez kapcsolódóan a 2007. február 15-ei társulási tanácsi ülésre „Kistérségi lakossági szabadidősportra kapott támogatás önrészének biztosítása, a programtervezet összeállításának és az összeg felhasználásának szempontjai” címmel készült előterjesztés készült (előterjesztő a kistérségi többcélú társulás elnöke, készítő Tatabánya sportreferense), az alábbi főbb pontokkal: A Társulási Tanács – a szerződésben, illetve az alábbiakban vázolt szempontok figyelembe vételével – bízza meg a Sportszakmai Munkacsoportot a kistérségi szabadidősport program végleges kidolgozásával, elfogadásával, szükség esetén rugalmas módosításával. A kistérség az összeget számla ellenében nyújtott „sportszolgáltatás”, illetve „sportlétesítmény bérleti díj” címen használja fel.

208




A számlakibocsátó, „sportszolgáltatás” esetén, a településen működő és a programban tevékenyen közreműködő, számlaképes sportszervezet, „sportlétesítmény bérleti díj" esetén, a létesítmény üzemeltetője, vagy az önkormányzat legyen. A település saját maga nevezheti meg a számla kibocsátóját, így a támogatás helyben (sportszervezetnél, önkormányzatnál) marad, ami sportra fordítódható. Az 1 millió forint (300 ezer forint önerő és 700 ezer forint támogatás) – a programban való közreműködéstől függően – a települések között legyen felosztva.

A pályázathoz be kellett nyújtani a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás hiteles másolatát, a Társulási Tanács határozatát a program megvalósításához szükséges önrész biztosításáról, a programtervezetet és a részletes költségvetési tervet. A programtervben kellett szerepeltetni: a Kistérségi Szabadidősport Naptár eseményeit, a tervezett programok időpontját és helyszínét, a rendezésért felelős személyeket, a megvalósításba bevont, együttműködő civil szervezeteket, közösségeket. A projekt előkészítésében és megvalósításában így közvetlen szerep hárult a Kistérségi Sportszakmai Munkacsoportra. A társulási határozat alapján a munkacsoportja összeállította a kistérség 2007. évi szabadidősport esemény naptárát, amelybe 49 kistérségi együttműködéssel megrendezendő program került be. A program térbeli, időbeli tagoltságát, sokrétűségét, színességét az alábbi néhány esemény érzékelteti: ESEMÉNYNAPTÁR 02. 17–18.

Tatabánya

Amatőr Vegyes Röplabda Bajnokság

04. 15.

Tatabánya

Tojásgurítás Csákányospusztán

04. 28.

Tatabánya

Gerecse 50’ Teljesítmény Túra + Olimpiai Ötpróba

05. 19.

Szárliget

Majorett Fesztivál

05. 26.

Tatabánya

Szépkorúak Sportfesztiválja

05. 26.

Tatabánya

Óvodás Futóverseny

05. 26.

Vértessomló

Megyei Nemzetiségi Gyermek Fesztivál

06. 02.

Gyermely

Méta bajnokság

06. 09.

Szárliget

Szárligeti Falunap Kisügyes – Nagyügyes Sportvetélkedő + Olimpia Ötpróba

06. 15-17.

Tarján

Hegyek Királya Futóverseny + Olimpiai Ötpróba



209


ESEMÉNYNAPTÁR 06. 16.

Várgesztes

Erős Emberek Vetélkedője + Olimpia Ötpróba

07. 07.

Környe

Nemzetiségi és Sörfesztivál

08. 20.

Vértesszőlős

Samu Olimpia Családi Sportnap

09. 1-2.

Tatabánya

Bányásznap

09. 21.

Szárliget

Föld Napja Akadály verseny

09. 22.

Gyermely

Gyermelyi Falunap + Olimpiai Ötpróba

Senior sportpályázat Az ÖTM Sport Szakállamtitkárság pályázatán nem a kistérségi társulás, hanem az egyes települések önkormányzatai indulhattak. A tatabányai kistérségből csak Tatabánya város önkormányzata pályázott (és nyert), a többi település nem. Ez azt mutatja, hogy még mindig élnek a települések teljes körűen a pályázati lehetőségekkel. Éppen ennek szervezése, előmozdítása lehet a sportszakmai munkacsoport egyik feladata. A pályázatoknál azonban nehézség (ami a nem részvételt is magyarázza) a rendelkezésre álló idő rövidsége. A kistérségi többcélú társulás ugyanis nem nagyon rugalmas szervezet, társulási ülések, azokon napirend és határozatok vannak, vagyis egy pályázaton való indulás ezzel kapcsolatban előterjesztést, határozatot és önerő biztosítást kíván. Ennek pedig időigénye van.

11.1.7 Sportinformációs rendszer kiépítettsége A Sport Szakállamtitkárság üzemelteti a sportinformációs rendszert, ahová regisztrációval lehet felkerülni. A rendszer adatfelöltés alatt áll, amire nagy szükség van, mert a sporttal kapcsolatos adatok, statisztika, a sporttal foglalkozók elérhetősége nehezen hozzáférhető. E rendszer előnye, hogy országos viszonylatban tudnak egymásról a szakemberek. A kistérségi menüpont alá kerülhet be az adott kistérség, de ez még csak jövőbeli lehetőség, feladat. Tatabánya honlapján (www.tatabanya.hu) található Sport menüpont, ami alatt sporttörténeti információk, az intézmények és egyesületek adatai találhatók.

11.1.8 Tapasztalatok összegzése, tanulságok A tatabányai kistérségi modell tanulságai, tapasztalatai a következők: A sportfeladatok részét képezhetik a kistérségi társulások feladatainak, erre a többcélú társulási forma lehetőséget ad.

210




Mindenféleképpen érdemes egy szakmai előkészítő szervezetet létrehozni, ami formalizálja a sporttal foglalkozó szakemberek együttműködését, lehetővé teszi a közvetlen párbeszédet közöttük. Fontos, hogy ez formalizálva, és ha lehet, a társulási megállapodásban vagy más módon legalizálva legyen. Fontos vele kapcsolatban a rendszeresség, a folyamatos működés, vagyis ne csak eseti jelleggel, például egy projektre jöjjön létre, hanem információs hálózatként működjön. Egy ilyen munkacsoportnak elsődlegesen szakemberekből kell állnia, a sport és testnevelés különböző területeit lefedve, de fontos a társulás, illetve az önkormányzatok, sőt a helyi közösség egésze felé a politikai legitimitás. Nagyon lényeges azoknak a kapcsolódási pontoknak a Nagyon lényeges azoknak a kapcsolódási megtalálása, amelyek alapot adhatnak a sport és más te- pontoknak a megtalálása, amelyek alapot rületek együttműködéséhez, összekapcsolásához. Ennek adhatnak a sport és más területek együttműegyik indoka a szervezés, vagyis könnyebben átvihető a kis- ködéséhez, összekapcsolásához. térségi társulási rendszeren is a sport mint feladat és mint irányítási menedzsment kérdés, ha más területek is kapcsolódnak hozzá, vagy legalább jelzik ugyanezt az igényt. Például létrehozható egy kistérségi sport- és civil menedzser, aki a sporttal és a civil területekkel, kultúrával foglalkozik kistérségi szinten, amelyek együttesen megtölthetnek egy munkakört, míg a sport önállóan – egyelőre – nem.

A kistérségi sportigazgatás és együttműködés szempontjából nagyon fontos az ÖTM Sport Szakállamtitkárságának támogató, kezdeményező hozzáállása, a pályázati támogatások, a sportinformációs rendszer elképzelések. Ez politikai és szakmai hátteret biztosít a kistérségi tevékenységeknek.

11.2 A barcsi kistérség sportstratégiája49 11.2.1 A kistérség bemutatása A Somogy megye déli részén elterülő kistérséget 26 település alkotja, mintegy 26 ezer lakossal. A térség gazdasági, kulturális központja Barcs, 12 000 lakossal. Barcs dinamikusan fejlődő kisváros a magyarhorvát határon, közúti határátkelőhely. A város a Duna-Dráva Barcs dinamikusan fejlődő kisváros Nemzeti Park területén fekszik. a magyar-horvát határon, közúti határátA 60-as évek közepén történt ipartelepítés, a középfokú okta- kelőhely. tás elindítása, a Dráva-híd újjáépítése és megnyitása, az infrastruktúra fejlesztése, az intézményi hálózat kiépítése eredményeként 1979-ben kapott 49

Forrás: Horváth Gábor sportreferens (Barcs Város Önkormányzata)



211


városi címet. A 90-es évtizedben a város gazdasága régen nem látott átalakuláson ment át, új városközpont és sétálóutca épült, lehetővé téve a kulturált bevásárlást, a kikapcsolódást. Korszerűsítették a határállomást, kereskedelmi létesítmények épültek, és ipari park létesült. A határátkelő fejlesztési terveiben a már elkészült kamionparkoló mellett állat- és növényegészségügyi állomás, vámszabadterület, vámügynökség kialakítása szerepel. 1998-ban Barcsot és térségét „Vállalkozási Övezetnek” nyilvánították, elősegíteni a befektetéseket, a gazdasági fejlődést. A gazdasági fejlesztés egyik iránya az ipar, de mellette – visszanyúlva a századforduló eredményeihez – a város tovább a kereskedelmet szeretné fejleszteni. A korábbi években a horvát bevásárló turizmus a kereskedelem fellendülését eredményezte, mára azonban ez visszaesett. További gazdaságfejlesztési terület a turizmus. Barcs város és környéke elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Dráva folyó adta lehetőségeket szeretné kihasználni. Stratégiai célként fogalmazódik meg a természetvédelmi előírások betartásával megvalósuló turisztikai hasznosítás. Történelmi hagyományait követve Barcs kereskedőváros, jelentős idegenforgalommal. A város azért tudott az utóbbi időben ilyen dinamikusan fejlődni, mert az itt élő emberek nyitottak és kezdeményezőek. Céltudatosan tervezik és építik a jövőjüket. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után remélhetőleg a város fontossága még tovább fog nőni, hiszen Barcs lesz Délkelet-Európa egyik legfontosabb határállomása. A barcsi kistérség településeinek népessége és a kistérség elhelyezkedése Település Babócsa Barcs

Állandó népesség (fő) 1 773 12 007

Település

Állandó népesség (fő)

Komlósd

198

Lad

671

Bélavár

442

Lakócsa

618

Bolhó

824

Patosfa

289

Csokonyavisonta

1 632

Péterhida

172

Darány

1 032

Potony

267

Drávagárdony

156

Rinyaújlak

296

Drávatamási

407

Rinyaújnép

55

Heresznye

327

Somogyaracs

229

1 229

Szentborbás

147

Homokszentgyörgy Istvándi

675

Szulok

702

Kálmáncsa

686

Tótújfalu

239

Kastélyosdombó

292

Vízvár

648

Forrás: KSH – VÁTI TeIR

212




11.2.2 Sporttörténet, sportélet Barcs város és vonzáskörében nagy hagyományai vannak a sportolásnak. Az 1910ben alakult Barcsi Sport Club (BSC) megalakulása óta biztosítja a megfelelő sportolási feltételeket. Kezdetben két egyesület is működtetett labdarúgó csapatot (Barcsi Vasutas SE). Több szakosztályban kiváló sporteredményeket értek el. A labdarúgásban a Dél Dunántúli bajnokságban meghatározó szerepet játszott a barcsi csapat. Később az utánpótlás korosztályban országos bajnoki címeket nyertek csapataink 1969 és 1970-ben. A labdarúgás mellett, ökölvívásban olimpikonunk is volt (Kapocsi György). A küzdő sportágat a birkózó szakosztály képviselte eredményesen. A 60-as 70-es években az atléták is megyei és országos eredményeket értek el. A térség kiemelkedő rendezvénye volt a Falusi Spartakiád versenysorozat, amelyeket Barcson rendezetek. Az atlétika mellett a kézilabda sportágban is versenyeztek rendszeresen. A térségben Babócsa, Csokonyavisonta, Lakócsa, Szulok és Vízvár labdarúgó csapata is megyei első osztályban játszott. A nyolcvanas évek elején újabb sportágak vették át a régiek A nyolcvanas évek elején újabb sportágak helyét. A labdarúgás és az atlétika mellett a kosárlabda (1980), vették át a régiek helyét. cselgáncs és a karate (1982), a triatlon (1985) honosodott meg a városban. A két küzdő sportágban városkörnyéki településeken is indítottak sportcsoportokat (Babócsa, Csokonyavisonta, Darány). Ezek a sportágak napjainkban is eredményesen működnek. 2001-től átalakult az egyesületi rendszer. A labdarúgás és a többi szakosztály külön váltak. A Barcsi SC-ben csak labdarúgó szakosztályt működtetettek, jelenleg kilenc csapattal. A BSC-be felvételt nyert az ismét megalakult tenisz szakosztály. Megalakult a Barcsi Városi Sportegyesület (BVSE) hétszakosztállyal, az atlétika, judo, karate, kézilabda, kosárlabda, triatlon és vízisport-turisztika sportágakból. A város sportéletének fejlődését jelzi, hogy a megalakulás óta újabb három szakosztállyal gazdagodott az egyesületünk (erőemelő, úszás, sakk). A városkörzetben a labdarúgó szakosztályok működtek általában (14 településen). Atlétika sportágban is élénk sportélet volt többek között Csokonyavisontán, Babócsán. Érdekesség a csokonyavisontai asztalifoci-csapat kiváló szereplése, az ország élvonalába küzdötték fel magukat. Péterhidán női kézilabda csapat volt. Sajnos mára már csak öt településen működik sportegyesület. A sportegyesületet vezetők személyének változásai (elköltözés, halálozás) alapvetően befolyásolja sportélet szervezését (Darány, Heresznye, Kálmáncsa). Még mindig kevés a sporttal őszintén kapcsolatban lévő szakember a kisebb településeken, bár ez nagyobb településeken is problémát okoz.



213


11.2.3 Intézményi háttér, adatok Az állami sportirányítás folyamatos változásaival a helyi sportirányítás is átalakult. A nyolcvanas években működő hatósági jelleg átalakult szolgáltatási formává. A Tanácson belüli sportfelügyeletek szerepe megváltozott. Az ellenőrzés, a versenyengedélyek kiadása megszűnt a helyi sportszerveknél. Az önkormányzatoknál (tanácsoknál) működő sportirodák funkciója megváltozott. A kilencvenes évek elején az országban, a kisebb városokban teljesen meg is szüntették. Barcson létszámleépítés volt, azóta (1990) egy fő látja el a sportirányítás feladatait (sportreferens). A városban négy sportegyesület 14 szakosztályban, a váA városban négy sportegyesület 14 szakroskörnyéken öt sportegyesület (öt szakosztály) kínál sportolási osztályban, a városkörnyéken öt sportlehetőséget. Az egyesületek vezetőinek és önkormányzatuk (közegyesület (öt szakosztály) kínál sportolási gyűlés, elnökség) önállósága felerősödött. Saját szervezeti kereti lehetőséget. között döntenek a működésről, felkészítésről, versenyeztetésről, sportprogramokról. Az állami sportirányítás folyamatos változásaival a helyi sportirányítás is átalakult.

A BSC (Barcs) taglétszáma, 2007 35 30 25

Fő

20 15 10 5 0 sportcsoport

U7

U9

U11

U13

U15

U17

U19

Felnőtt

Tenisz

9

12

18

20

18

14

14

22

31

214

Női labdarúgás Öregfiúk 14 20




A BVSE (Barcs) taglétszáma, 2007 50

40

Fő

30

20

10

0 Szakosztályok

triatlon

cselgáncs

karate

atlétika

25

37

42

24

kosárlabda kézilabda 17

18

vizisport

erőemelő

úszás

sakk

31

30

60

12

A Satelit FC sportolói létszáma, 2007

20

18

U19 Felnőtt

A testnevelők munkáját a városi Diáksport Bizottság segíti, amelyet a testnevelők hoztak létre. Évente kétszer egyeztetik az iskolai és diáksport programokat, a helyi és megyei rendezvényeket, értékelik az eredményeket. Összességében 4045 tanuló sportprogramját, sportolását koordinálják 14 sportágban. Barcson az önkormányzat Oktatási, Informatikai és Sport Bi- Barcson az önkormányzat Oktatási, Inzottsága szervezi, irányítja és ellenőrzi a város sportéletét. Évente formatikai és Sport Bizottsága szervezi, beszámolót terjeszt a Képviselő-testület elé, dönt az éves sport- irányítja és ellenőrzi a város sportéletét. eredmények alapján a városi sportdíjak odaítéléséről.



215


A sportirányítás alapvető feltétele a sportszakemberek foglakoztatása. Nagyon fontos a települések szakember megtartó képessége. Egy-egy kiváló szakember forradalmi eredményeket érhet el, különösen szülői segítséggel (pl. Homokszentgyörgy). Ahhoz, hogy hoszszútávra lehessen tervezni, szükséges a megfelelő szociális feltételek biztosítása, munkafeltételek fejlesztése. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meg kell oldani az iskolákban a szakos testnevelő ellátást. Ez helyenként jelentős terhet jelent az önkormányzatoknak, de megéri. Az ifjúság számára az iskolai sporttevékenység egész életre szóló szokások kialakításának eszköze. Ezért fontos az iskolákban a szakszerű képzés, de a településen működő sportegyesületek eredményessége Egy-egy kis településen a testnevelő megha- szempontjából sem mellékes. Egy-egy kis településen a testnevelő meghatározó motorja a sportéletnek. Több iskolában nagy a fluktározó motorja a sportéletnek. tuáció a szakemberek körében (Homokszentgyörgy, Lakócsa), amit a gazdasági helyzet is befolyásol, de a szakemberképzés és ellátás hiányosságait is felvetik. Nagyon fontos a települések szakember megtartó képessége.

Sportlétesítmények A sportlétesítmények rendszere a helyi igényeket kielégíti. A városban két sportcsarnok, két uszoda, egy tanuszoda és kilenc kézilabda pálya fogadja a sportolni szándékozó lakósságot. Minden oktatási intézményben tornaterem és szabadtéri pálya áll rendelkezésre a tanulók képzéséhez. A Szabadidő Központba lévő stadion magas színtű bajnoki mérkőzések megtartását teszik lehetővé. A BSC NB II-es bajnoki mérkőzéseinek a színtere. Az edzőpálya is alkalmas utánpótlásképzésre és bajnoki mérkőzésekre. A térség egyetlen salakos futópályája a stadionba található. Sajnos a minősége nem alkalmas magas színvonalú felkészítésre, versenyzésre. Az elmúlt évben átadott két salakos teniszpálya régi igényt elégített ki. A Dráva Völgye sportcsarnok az iskolai testnevelésen túl nemzetközi mérkőzések rendezését is lehetővé teszi. Volt is rá példa: a magyar női kézlabda válogatott itt játszott horvát ellenfelével (Podravka). A Deák Ferenc sportcsarnok minden igényt kielégít a diáksport területén. A téli hónapokban száz százalékos kihasználtsággal működik mindkét csarnok. A Szivárvány Gyógypedagógiai és Módszertani Központ tornatermében a gyógytestnevelésre utaltaknak szerveznek kompenzáló, rehabilitációs sportmozgást heti két alkalommal. A gyógytornász több kistérségi mikroközpontban utazó-gyógytornászi feladatot is ellát, így közel 200 gyermekhez jut el a szolgáltatás. A sportlétesítmények sporteszköz ellátottságát mindenképpen javítani kell.

216




Forrás: www.barcs.hu

11.2.4 Sportélet a kistérségben Az oktatási intézmények sporttevékenysége Barcs város diákvárosnak is tekinthető, mivel a hat oktatási intézményben és a zeneiskolában összesen 2910 diák tanul. A társulás településein (tíz iskola) 1135 tanuló jár iskolába. A városban három általános és három középiskola működik, beiskolázás tekintetében mindegyik kistérségi vonzattal rendelkezik. A testnevelés és sport oktatás hatékonyságának növelése kiemelten fontos, különösen az általános iskolákban. Az első sportélmények, a sportági választhatóság egész életre meghatározza sporttal kapcsolatos viszonyt. Fontos a szakember ellátottság, a tárgyi eszközök biztosítása. Mindezek a feltételek a kistérségben nem teljes körűen állnak rendelkezésre. A kistérség iskoláiban nagy a fluktuáció, így nehéz hosszútávra tervezni. A barcsi iskolák pedagógiai programjában megtalálható az A barcsi iskolák pedagógiai programjában egészséges életmód kialakításának igénye. Az iskolák sporttal kap- megtalálható az egészséges életmód kialakícsolatos tevékenysége a következő: tásának igénye. Az Arany János Általános Iskola vezetése Pedagógiai Programjában a harmadik évezred emberével szemben támasztott követelményeket és az adottságokat veszi figyelembe (424 tanuló). Az intézményben kiemelt szerepet kap a tanulóifjúság egészséges életmódjának kialakítása, a sport, a nyelvtanulás, a matematika, a számítástechnika és a magas szintű művészeti nevelés. A szaktantermek mellett tornateremmel és sportpályákkal is rendelkeznek.



217


A Deák Ferenc Általános Iskola a város legrégibb általános iskolája, amelyben jelenleg is közel 432 gyermek tanul. Nagy hangsúly fektetnek a tanulók egészséges életmódjának formálására, környezetvédelem és környezettudatos magatartás kialakítására, a nyelvtanulás, a matematika, a számítástechnika (informatika) oktatására, sportolási lehetőségek biztosítására. A szaktantermek mellett tornaszoba, sportcsarnok, sportpályák, játszó udvar található az iskolában. Az intézményben több sportolási lehetőséget biztosítanak: emelt szintű testnevelés oktatás, tömegsport, kézi- és kosárlabda, labdarúgás, torna, atlétika, gyógytestnevelés. 2006-tól minden tanulónk számára úszásoktatást biztosítanak. A Szivárvány Gyógypedagógiai Módszertani Központban más a felkészítő, fejlesztő tevékenység egyik kiemelt eszköze a sport. A tehetséggondozás és az esélyegyenlőség biztosítása rendkívül fontos. A diákolimpiai versenyeken rendszeresen részt vesznek, eredményesen szerepelnek. A speciális versenyeken országos helyezéseket érnek el. A Széchényi Ferenc Középiskola és Kollégium meghatározó szerepet játszik a város és a régió oktatási és kulturális életében. Az iskola sportszakosztályaiban (atlétika, kosárlabda, labdarúgás, erőemelés) többször megyei szintű eredményeket értek el. A Dráva Völgye Középiskola a természet adta lehetőségek és a szakképzés szimbiózisát megteremtve olyan koncepcióval építkezik, amellyel a természet felépítette értékek és a felszínen vele szembenálló modern technika ellentmondása az emberi értelmen belül feloldható. 2001-től indították el az Erdei iskola programot, a foglalkozások helyszíne Középrigóc és környéke. A sportképzés sokoldalú az intézményben: atlétika, erőemelés, fekvenyomás, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, torna. Diákolimpiai eredményeik éveken át magas színvonalúak. A Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola a legnagyobb hagyományokkal rendelkező oktatási intézmény a városban. A tanórán kívüli sportolás labdarúgás, atlétika és duatlon sportágban történik. Ezen sportágakban indulnak Diákolimpiai versenyeken.

Barcs városkörzetében kilenc iskola működik. A diáksport versenyeken való részvétel ezekre az iskolákra is jellemző.

218




Diákolimpiai országos és megyei helyezések 35 30 25 20 Országos Megyei

15 10 5 0 Arany

Ezüst

Bronz

Diákolimpia megyei versenyeken elért helyezések sportáganként 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Atlétika

Torna

Duatlon

Triatlon

Labdarúgás

Kézilabda

Kosárlabda

Szellemi vetélkedő

Valamennyi oktatási intézmény kiemelt szempontnak tartja a Valamennyi oktatási intézmény kiemelt sportolási feltételek biztosítását. Az egészséges életmód, a sporto- szempontnak tartja a sportolási feltételek lás szempontjából életre szóló élményeket szerezhetnek a diákok. biztosítását. A testnevelő munkaközösségek alapvetően meghatározhatják a sportági választhatóságot, a sportági képzést. A sportegyesületekkel történő együttműködést is szorgalmazni kell. Jelenleg csak labdarúgó sportágban van kontaktus az egyesületek és az iskolák között. Ez az eredményességben jelentkezik. Diákolimpia versenyeken több sportágban kiváló eredményeket érnek el a tanulók az egyesületi szakmai munka segítségével.



219


Kiemelkedő, tradicionális rendezvények Barcson a négy sportegyesületben szervezett sportmunka folyik. A BSC labdarúgó szakosztálya kilenc csapatot versenyeztet közel 192 labdarúgóval. A felnőttek az ország második vonalában játszanak eredményesen. A jó szerepléssel az utánpótlás játékosok bevonása könnyebb a labdarúgásban. Fontos, hogy már egészen kicsi kortól megszerettetik a rendszeres sportolást a gyerekekkel. Az utánpótlás csapatok is meghatározó szerepet töltenek be a csoportjaikban, dobogós helyen végzett két barcsi csapat is. A felnőtt csapat eredményessége pozitív hatással van gyermekek labdarúgáshoz való viszonyára. Mindez a környező településeken is érezteti pozitív hatását, például többen igazolnak Barcsra, egyre többen jelentkeznek a különböző korosztályokban. A szülők is jobban kötődnek így az egyesülethez. A felnőttek eredményessége kihat a szurkolókra, hiszen az emberek közérzetét jelentősen javítja egy-egy győzelem, így közösségi szerepe van. Az egyesület női labdarúgó csapatot és szenior csapatot is működtet. A körzeti bajnokságban szerepelnek. A BVSE tíz szakosztályt működtet közel 296 sportolóval. Több sportágban (atlétika, erőemelés, karate, triatlon) korosztályos válogatottak képzését irányítják a szakemberek. Kiemelkedik a karate szakosztály által 2007 októberében megrendezett V. Ifjúsági és Gyermek Közép-Európa Karate Kupa, amely 3-4 ország versenyzőinek a seregszemléje volt. Az elmúlt két évben diákolimpiai országos döntőt rendeztek Barcson cselgáncs sportágban, melyen közel háromszáz judós indult az ország valamennyi területéről. Az ilyen és ehhez hasonló versenyek sikeres rendezése önbizalmat adhat a szervezőknek, sportolóknak a további munkavégzésre, és megfelelő elismertség mellett közérzetjavító hatásuk is van. A Satelit FC városkörzeti labdarúgó csapat Somogytarnócán biztosit rendszeres sportolási lehetőséget. A Szabadidősport Egyesület a város különböző korosztályú lakosságának biztosít változatos mozgás, illetve sportolási lehetőséget.

Barcson a négy sportegyesületben szervezett sportmunka folyik.

11.2.5 A kistérség társulás sportélete A kistérségi társulás a felnőtt lakosság szabadidős sportolását állítja középpontba. Ennek keretében a már meglévő sportnapok, falunapok keretében zajló programokat rendszerezése és koordinálása történt meg. Fontos szempont volt, hogy tudjanak egymás programjairól, és ne ütközzenek az események. A társuláson belül tizenhat helyi sportprogramot regisztráltak és öt nagyobb sporteseményt emeltek ki. Ezzel tudatosabbá tették a sportszervezést. Emellett felhívták a figyelmet a helyi sport fontosságára. Az ÖTM Sport Szakállamtitkárság támogatásával a társulás hozzájárul a versenydíjak beszerzéséhez. Akik több sportolási formát választottak, több korosztályt céloztak meg, azok több támogatást kaptak. Már ez is jelentős segítség volt települések számára.

A kistérségi társulás a felnőtt lakosság szabadidős sportolását állítja középpontba.

220




Az öt kiemelt rendezvénynél a turisztikai szempontokat is A térség legfontosabb eseménye figyelembe vették. A térség legfontosabb eseménye a Csokonya- a Csokonyavisontán 2007-ben második visontán 2007-ben második alkalommal megrendezett „Kistér- alkalommal megrendezett „Kistérségi ségi Sportnap”. A sporteseményen a térség 26 települése közül 17 Sportnap”. település képviseltette magát. Labdarúgás mellett játékos sportversenyeket, úszóversenyeket is rendeztek. A csapatok főzőversenyen is indultak, így a finom ételek és a jó hangulat is biztosítva volt. A sportnap jó hangulata hosszú időre meghatározza a településeken élők kapcsolatát, más településen élőkhöz való viszonyát. A sportnapon a sportolókon kívül sok néző is elkísérte a csapatokat, összesen közel háromszázan. A játék, a versenyzés, a strandolás, a piknik hangulat bizonyította, hogy szervezők helyesen választottak a sportnappal. A Barcs–Virovitica Határfutás országos kitekintésű nemzetközi kiemelt rendezvény. A 2007-ben tizenhatodik alkalommal megrendezett eseményre az ország egész területéről érkeztek versenyzők, kísérők, természetesen Horvátországból is. A több mint 200 versenyző részvételével lezajlott esemény egyben turisztikai jelentőséggel is bír. A nagy létszám mellett minőségi atléták, élsportolók indultak a versenyen, akik elviszik a térség jó hírét más nemzetközi versenyekre is. Emellett azonban fontos szempont, hogy a helyi lakósság részére is legyen megfelelő sportolási lehetőség. Az idei Határfutás alkalmával egy kilométeres rekreációs kocogás szerepelt a programban. A 128 induló meggyőzte a rendezőket az ötlet helyességéről, különösen úgy, hogy nagymama korú résztvevők is teljesítették a távot. A „Fussunk az Egészségünkért” program ráirányította a figyelmet a sportolásra. Kerékpárososok is kisérték a „határfutókat” egészen Verőcéig. Összesen ötszázan sportoltak ezen a rendezvényen. A Babócsán rendezett Nárcisz Napok keretében 2007-ben már kilencedik alkalommal rendezték meg a Nárcisz-futást, közel száz résztvevővel, minden korosztálynak biztosítva versenyzési lehetőséget. Ez a sportprogram évről-évre színesíti a több ezer látogatót vonzó, így regionális jelentőségű, kulturális jellegű Nárcisz Napok kísérő programja. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat által tizedik alkalommal szervezett „Szegedi Tibor Emléktornán” közel kétszázötvenen sportoltak. Somogyból és a környező megyékből is érkeztek sportolók az egész napos sporteseményre, mely egyben találkozási alkalom a cigány önkormányzatok vezetőinek. Az esélyegyenlőséget szem előtt tartva kapott e rendezvény kiemelt támogatást. Az idegenforgalom szempontjából látványos sporteseménynek számít a fogathajtás sorozat versenye. A tíz versenyből álló sorozat májusban kezdődik és szeptemberben ér véget. A Barcson, Babócsán, Csokonyavisontán, Darányban, Heresznyén, Szulokban rendezett lovas bemutatók, csikósok, fogathajtók elkápráztatják a nézőket. Az érdeklődés egyre nagyobb, távoli településekről jönnek fogatosok és érdeklődők. A lovaglás egyre népszerűbb a térségben. Barcson, Szulokban és több településen lehet lovagolni. Lovas panziók is működnek. A kistérség lakosságának 2007. decemberében, a Dráva Völgye sportcsarnokban rendeznek téli-sportnapot, mely egyaránt szól a gyermekeknek és a felnőtteknek.



221


Ugyanitt – a nemzetközi sporteseményekre alkalmas sportlétesítményben – 14 csapatos teremlabdarúgó bajnokságot tartanak novembertől február végéig. A barcsi csapatok mellett Szulokból, Darányból, Babócsáról, Csokonyavisontáról vesznek részt csapatok a bajnokságon, melynek értéke, hogy hosszabb időn keresztül rendszeres játéklehetőséget biztosít. A sportoláson keresztül történő önmegvalósítás mellett a közösségi szellem kialakítását is elősegíti. A téli hónapokban ünnepi és korosztályos labdarúgó tornák vannak minden évben. A Mikulás Kupa, a Focifarsang a térség szinte valamennyi csapatának biztosít játéklehetőséget. Az idősebb korosztálynak több teremtornát szerveznek. Kiemelkedik a 22. alkalommal megrendezett „Ezüst Ősz”, a 35 éven felüliek sportnapja, de a 40 és 50 év felettiek sportnapját is megrendezik. A legkisebbek sportnapja a város kiemelkedő eseménye. Az óvodások a szülőkkel együtt játszanak, sportolnak. Az elmúlt évben újabb sportlétesítménnyel gazdagodott Barcs városa. A Rekreációs Központ biztosítja a folyamatos úszásoktatást az iskolások részére, tanórák keretében. A városkörnyéki települések diákjai is gyakran igénybe veszik az uszodát. Pályázati támogatással a darányi iskola több csoportnak biztosított tanfolyamot. Az úszó sport fellendülőben van szakosztályi szinten is. Az eredményeik is ezt bizonyítják, és az egyre magasabb szinten megrendezett nemzetközi úszóversenyek is. A sporton túl a felnőtt lakosság részére is az egészséges felüdülést és sportolási lehetőséget jelent a fürdő. A szenior kategóriában szervezett úszásoktatás is nagyon népszerű volt. A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás településeinek sportprogramjai, 2007

Település

Program

Várható létszám (fő)

Időpont

Barcs

Kistérségi teremlabdarúgó bajnokság

180

2006.11.15.–2007.02.24.

Barcs

Szegedi Tibor Emléktorna – roma fiatalok labdarúgó tornája

320

2007.04.28.

Vízvár

Labdarúgás Utcabajnokság Parkerdőben – népi sport programok

75

2007.04.–06. 2007.05.27.30.

Csokonyavisonta

Labdarúgás – Utcabajnokság

90

2007.04.07–08.20.

Babócsa

VIII. Nárcisz-Futás

250

2007.05.05.

Csokonyavisonta

Kistérségi Sportnap (Barcs térség 26 település sportnapja)

350

2007.05.26.

Homokszentgyörgy

Sportvetélkedő – kispályás labdarúgás

90

2007.06.02.

222




Település Barcs

Program Város Napja – úszóverseny, sakkverseny, kispályás labdarúgás

Bélavár

Falunap – gyermekvetélkedő

Drávaszentes

Várható létszám (fő)

Időpont

220 2007.06.23-24. 60

2007.06.30.

Falunap – kispályás labdrúgás – játékos sportvetélkedő

110

2007. 07.07.

Heresznye

Falunap – kispályás labdarúgás – játékos sportvetélkedő

100 60

2007. 07. 14.

Somogytarnóca

Falunap – kispályás labdarúgás

120

2007.07.21.

Szulok

Falunap – Falunapi Futás – kisp.labdarúgás

90 100

2007.08.04.

Darány


130

2007.08.05.

Komlósd


80

2007.08.20.

Somogytarnóca


120

2007.07.21.

Potony

Nemzetközi Sportnap

80

2007.08.25.

Péterhida

Falunap – kispályás labdarúgás, női labdarúgás

90

2007.09.01.

Kastélyosdombó

Dombó – Sportnap

110

2007.09.01.

Barcs

XVI. Határfutás Barcs-Virovitica

500

2007.09.22.

Bolhó

Mikrótérségi gyermeksportnap

120

2007.11.14.

Barcs

Mikulásnapi Kistérségi Sportnap

220

2007.12.08.

Várható létszám összesen: 3505 fő

11.2.6 A sport és a turizmus, természetjárás kapcsolata a kistérségben A kistérség települései természeti értékekben gazdagok. A Dráva közelsége a turizmust alapozhatja meg, a drávai kikötő hajózási lehetőséget jelent. A Város Napja alkalmából rendezett vízi bemutatók – motorcsónak, jetz-ky, kenuverseny – sok nézőt vonzanak. A drávai vízi túrák egyre népszerűbbek. Májustól szeptember végéig naponta jönnek a kenusok Barcsra. Ezért fontos a megkezdett kiszolgáló terület és létesítmények (vizesblokk, tároló) megépítése.



223


Barcs a Dráva fővárosa. A folyó magyarországi szakaszának a közepén helyezkedik el, így a a Dráva-menti települések kulturális központja is. Ezért a város fejlesztési stratégiájában központi szerepet kap a turizmus, a turisták fogadóhelyének kialakítása, turista útvonalak kiépítése. A nyári hónapokban naponta érkező túrázókat a 2008-tól kulturált kikötő fogja fogadni a Dráva-strandon. A kajakozás, kenuzás feltételei ezáltal alapvetően javulni fognak. Májustól szeptember végéig egynapos túrákat is lehet szervezni a barcsi folyószakaszon. A Dráva-parti települések lehetőségei is egyre nagyobbak a turizmusban. Vízvár, Heresznye, Drávatamási fontos fejlődési lehetősége lehet a folyó. A vendéglátás és a szálláslehetőségek javításával egyre több turistát tudnak majd vendégül látni. Vannak, akik az itt eltöltött napok után döntik el, hogy házat vásárolnak a Dráva-parti településeken. A darányi ősborókás az erdőtűz katasztrófa ellenére természetes szépségével pihentető környezetet jelent a lakosságnak. A természetjárás szerelmesei csodálatos erdőket, tavakat fedezhetnek fel a kistérség területén. A térség bekapcsolódott a „Három Folyó” kerékpárút progA térség bekapcsolódott a „Három Folyó” ramba, amely Őrtilostól Barcson keresztül Mohácsig biztosít kekerékpárút programba, rékpár túrázási lehetőséget, összekötve a Dráva menti településeket. A kerékpárút révén várhatóan a következő években nőni fog a kerékpáros túrázók aránya a kistérségben.

11.2.7 Nemzetközi kapcsolatok a sport területén A kistérség földrajzi (határmenti) fekvéséből adódóan a szomszédos horvátországi települések sportegyesületeivel alakultak ki tartós kapcsolatok (Barcs, Potony, Babócsa, Bélavár). Barcs és Virovitica (Verőce) 1996-tól testvérvárosi rangra emelte a kapcsolatát. Ebbe a keretbe illeszkedik a Határfutás, a kísérő kulturális programokkal együtt. Ez a program a két város kiemelt közös programja. A települési vezetők mellett rengeteg turista is találkozik a sportnap keretében. Több sportág képviselőivel szoros kapcsolat alakult ki, így a labdarúgók, karatézók, kézilabdázók találkoznak rendszeresen. A vízi sport (túrakenuzók) tagjai közös túrákat szerveznek a Dráva egy-egy szakaszán. Bár több településnek van más országokkal is testvérvárosi kapcsolata, a sportegyesületek nem tudják vállalni a nagy utazásokkal járó német, szlovák, erdélyi sporttalálkozókat.

224




11.2.8 A sport helye, szerepe a kistérségi együttműködésben, sportstratégia A sport kistérségi szintre szervezésének előzményei A kistérség lakóinak sportolását segítő feladatokat tartalmazó kistérségi társulási határozatnak voltak előzményei. A barcsi Diáksport Bizottság keretében 12 általános és 3 középiskola sportéletét koordináljuk, a diákolimpiai versenyeket éves naptár szerint bonyolítjuk le. Így a kistérség gyermeksportja már, egy rendszerben volt. Összesen 14 sportágban kínálunk sportolási lehetőséget. Fontos szempont volt, hogy több sportolási lehetőséget, játéklehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek (többfordulós bajnokságok formájában). A hazai környezet lehetőségét is kihasználjuk a meglévő létesítményi feltételek szerint, például ha lehet, mindig más helyszínen legyenek a sportesemények az esélyegyenlőség miatt. A diákolimpiai eredményesség területén egyre több iskola került fel az országos és megyei listára, a sportszakosztályok munkájának köszönhetően. Így, már a sportegyesületek szervező szerepe is jelentkezett a térségi településeken. Ezek a tényezők képzeték a sportfeladatok és szempontok megjelenését a kistérségi többcélú társulás munkájában.

A kistérségi többcélú társulás sporttal kapcsolatban vállalt feladatai A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004-től koordinálja a térség közoktatási munkáját, amelynek keretében az iskolai testnevelés koordinálása is zajlott. A 26/2007.(VII.10.) sz. Társulási Tanácsi határozat bővítette a sportfeladatok szervezésével kapcsolatos feladatokat. Fontos Fontos szempont lett a sportprogramok szempont lett a sportprogramok összehangolása, népszerűsítése, összehangolása, népszerűsítése, az utánaz utánpótlás nevelés, a tehetséggondozás és a közös pályázati pótlás nevelés, a tehetséggondozás és a közös lehetőségek kihasználása. A kistérség településeinek együttmű- pályázati lehetőségek kihasználása. ködése az alábbi területeken jelentkező feladatokra terjed ki: iskolai testnevelés és diáksport, szabadidősport, versenysport, utánpótlás-, tehetséggondozás. A társulás munkaszervezetében nincs önállóan foglalkoztatott sportszakember. A társulás munkatársai Barcs város sportreferensével közösen látják el a sporthoz kötődő feladatokat. A státusz megnyugtató megoldása sürgető feladat.

Szervezeti rendszer javasolt továbbfejlesztése A térség sportéletének fellendítése érdekében fontos feladat ... fontos feladat a Sport Szakmai Bizotta Sport Szakmai Bizottság létrehozása, amely várhatóan még ság létrehozása... 2007-ben megtörténik. A tervek szerint a települések sporttal megbízott vezetőiből áll majd ez a bizottság. Tervezett feladata, hogy javaslatokat tegyen a sportprogramokra, a kiemelt rendezvényekre, a támogatásokra, és a pályázati



225


lehetőségekre. A bizottság működéséhez megfelelő szervezeti és anyagi támogatást kell biztosítani, amiben a helyi és a központi forrásoknak egyA másik fontos feladat a kistérségi társu- aránt szerepe van. A másik fontos feladat a kistérségi társulás munkaszervezelás munkaszervezetében egy sporttal fogtében egy sporttal foglalkozó főállású szakember, sportszervező lalkozó főállású szakember, sportszervező foglalkoztatása, a térség valamennyi sportfeladatának megvalósífoglalkoztatása... tása érdekében.

Kistérségi sportstratégia A 2007. júniusában az Országgyűlés által elfogadott Sportstratégia jelentős változást hozhat a kistérségi sportélet fejlődésében. Az ÖTM által nyújtott eddigi támogatás is felszínre hozta a sporttevékenység, a sportirányítás fontosságát. Erre az ösztönzésre a Barcsi Többcélúm Kistérségi Társulás is vállalta a kistérségi szintű sportfeladatokat. Fontos azonban megjegyezni, hogy több településen belső igényként jelentkezett a sportprogramok megvalósítása, ami a helyi szintű ösztönzést, alapokat adta meg. A hamarosan létrejövő Sport Szakmai Bizottság a SportstratéA hamarosan létrejövő Sport Szakmai Bizottság a Sportstratégia ajánlásait figye- gia ajánlásait figyelembe véve a helyi tradíciókra építve sport cselekvési programot dolgoz majd ki. lembe véve a helyi tradíciókra építve sport cselekvési programot dolgoz majd ki. Ennek főbb szempontjai a következők: Sportolási lehetőség biztosítása a lakosság széles körének. Meg kell oldani a sportolás terén a választás lehetőségét. Be kell vonni a civil szervezeteket a célok megvalósításába. Külön pénzügyi keretet célszerű biztosítani a diákolimpiai, a városi és térségi, megyei és országos versenyekre, a továbbjutó versenyzők, csapatok részvételi támogatáshoz, a helyi bajnokságok szervezéséhez, lebonyolításhoz. Mindennapos testedzés megvalósítása a sportfoglalkozások pályázat alapú támogatásával. A diákolimpia megújításának támogatása, minél nagyobb sportolói létszám elérése úgy, hogy mindez rendszeres heti edzésre épüljön. A helyi sportversenyek rendszerének a kialakítása. A szabadidősport területén törekedni kell a folyamatos sportolást igénylő események megszervezésére. A szabadidősport területén továbbra is érvényesüljön az önszerveződés, az önfinanszírozó tevékenység, amelyet az önkormányzatok pályázat útján segítenek. A családi programok előtérbe helyezésével a gyermekek és a szülők bevonása a sportba. Utánpótlás-nevelés. Sportrendezvények, sportszervezetek segítsék az oktatási intézményben folyó munkát, ennek mértékének növelése. Wellness programok, rendszeres edzés.

226




Szemléletváltás ösztönzése direkt és indirekt kommunikációs eszközökkel. A fogyatékkal élők sportolási lehetőségeinek a megteremtése sportrendezvények által. Kiszámítható és tervezhető helyi támogatási rendszer kidolgozása a versenysport területén. A sportegyesületek támogatása taglétszám és eredményesség alapján. Az egyéni és csapat sportágak külön értékelése.

Ezeken túl az alábbi feladatok, illetve igények fogalmazhatók meg a kistérség sportéletének fejlesztése szempontjából: A felsorolt szempontok figyelembe vételével a térségben hagyományos sportolási lehetőségek mellett további sportolási lehetőségeket is biztosítani szükséges. Fontos cél, hogy a kistérség összes lakosának elérhető Fontos cél, hogy a kistérség valamenylegyen a sportolási lehetőség. Az önszerveződést figyelembe véve nyi lakosának elérhető legyen a sportolási a sportszolgáltatásokat bővíteni szükséges, törekedni érdemes a lehetőség. komplex programok elterjesztésére. A sport mellett kulturális, zenei műsorokkal kell emlékezetessé tenni a sportnapot (pl. határfutás, mazsoret-csoport, falunapok). A szabadidősport területén az önfinanszírozó jelleg megtartása mellett figyelembe kell venni a térség és a lakosság gazdasági helyzetét. A sporthoz való hozzáférés nem csak területi szinten jelenthet problémát, de gazdasági szinten is. Ezért pályázatokkal indokolt segíteni a nehéz helyzetben lévő településeket, a rendezvényeket, a résztvevőket. A barcsi kistérségben jelentős a munkanélküliség (becslés szerint közel 30%). Az egészséges életmód feltételeit ugyanakkor minden embernek biztosítani szükséges. A több fordulós sporteseményeket (bajnokságokat, futó-kocogó napok) kell favorizálni. Téli időszakban a terembajnokságok, nyári időszakban a falunapokhoz kapcsolódó azonos sportprogramok (pl. azonos távú futás, azonos ügyességi feladatok), illetve a kiemelt sportrendezvények emelhetők ki. Az oktatási intézmények, és az egyesületek egymásra épülő együttműködésének megvalósítása a cél a sportágválasztás, a kiválasztás, a sportági képzések, a versenyeztetés területén. A támogatási rendszert ehhez célszerű igazítani. Barcson és a kistérség minden településén folytatni kell azt a tendenciát, hogy a sportban elért eredmények alapján minden sportoló eljusson az általa kivívott versenyre. A szövetségi versenyek területén felvetődik a sportolók szövetségi támogatásának az igénye. A tehetséges sportolókat nevelő egyesületek ne kerüljenek anyagi hátrányba, ha a válogatottba kerülnek a sportolóik. Ki kell dolgozni a sportegyesületek értékelésének szempontjait. Barcson is érdemes újragondolni a sportdíjak odaítélésének szempontjait. A sport minőségi előrelépését segítené, ha pályafelújításra (öntöző berendezésekre) is lehetne pályázni. A kis települések labdarúgó pályái (sportterei) katasztrofális állapotban vannak. Rendszeres öntözéssel, hengerléssel, helyenként talajcserével



227


újjá lehetne varázsolni a sportpályákat, a fiatalok számára is vonzóvá tenni azokat, így a sportolást. Nem minden település tud bekapcsolódni az Ollé-programba. A sportlétesítmények működtetése nagy terhet ró az önkormányzatokra. A megfelelő „Nyitott sportlétesítmény” akciókat központilag is támogatni kell. Az eddigi pályázati lehetőségeket megtartva sporteszközök beszerzésére is ki kellene írni pályázatot. Az iskolai tornatermek sporteszköz ellátásának fejlesztése nélkülözhetetlen (felújítás, vásárlás). A sportirányítás fontos szempontja a megfelelő sportkínálat biztosítása valamenynyi korosztálynak, a gyermektől a szépkorúakig. A hagyományokra épülő programok mellett újabb, divatosabb sportokat is tervezünk (pl. kerékpár, görkorcsolya, lábtenisz). A sportszolgáltatás, sportkínálat egyre nő. Fitness-klubok alakulnak, konditermek működnek, aerobic tanfolyamot, asszonytornát szerveznek. Egyre több wellness-központ épül, Barcson is nyílt ilyen. Felvilágosító programok, információk szükségesek a lakosság számára annak érdekében, hogy megismerjék a wellness előnyeit, felismerjék a rendszeres mozgás fontosságát. Ugyanis mindenki saját magát tudja edzeni, ha tudatosan készül a sportolásra, hogy saját ritmusban, egyénileg felállított célokat akarjon elérni. „Én vagyok a fontos, nem másokhoz kell igazodnom.” Nagyobb így a valószínűsége, hogy a mozgás örömet okoz, élményt jelent, ez pedig a folytatást is magában rejti. A drávai strand környezete a szabadidő kulturált eltöltését biztosítja. Az evezés, a vízi túrák mellett a hétvégi családi kikapcsolódás feltételeit is megteremthetők.

Kistérségi sportkommunikációs stratégia A sportstratégiában lefektetett célok, szempontok megismertetésére sportkommunikációs stratégia kidolgozása javasolt. Tervszerű kommunikációval biztosítható, hogy a szakmai üzenetek eljussanak az érdekeltekhez. A helyi kommunikációs csatornák (tévé, rádió, sajtó) bevonásával jelentős eredményt lehet elérni. Az ÖTM által kialakított sportinformációs rendszer továbbfejlesztésével a legalacsonyabb szintre is eljuthatnak az információk.

A sportstratégiában lefektetett célok, szempontok megismertetésére sportkommunikációs stratégia kidolgozása javasolt.

Kistérségi sportirányítás A sportirányítás területén változás várható. A települési sportirányítás és a társuláson belüli sportszervezés egymásra vannak utalva, ami szoros együttműködést kíván meg. Fontos szerepet tölt be a Kistérségi Sport Bizottság, illetve a hamarosan megalakuló Sport Szakbizottság. Összetételéből fakadóan – körzetközponti sportvezetők – konkrét és aktuális programok kidolgozására szervezésére, lebonyolításra, értékelésére lesz alkalmas. A térségben működő, a testnevelőket összefogó Diáksport Bizottság segítheti a kistérség sportfejlesztését, a sport célkitűzések megvalósítását.

A települési sportirányítás és a társuláson belüli sportszervezés egymásra vannak utalva, ami szoros együttműködést kíván meg.

228




Barcs város sportreferense segíti a kistérségi társulás sportkoncepciójának kidolgozását, programok összeállítását, megvalósítását, a finanszírozás, támogatás rendszerének kidolgozását. Közreműködik a sportszakemberek képzésének megszervezésében. Együttműködik a sportfeladatok ellátása érdekében a megyei és az országos sportszervekkel.

11.2.9 Sportfinanszírozás Az önkormányzatok sportfinanszírozását a jogszabályi előírások, kötelezettségek, valamint a helyi önkormányzat által meghatározott elvek, prioritások határozzák meg. Barcs város önkormányzata elkülönítetten támogatja a diáksportot, versenysportot és a szabadidősportot. Lehetőség szerint figyelembe veszik a sportolók számát, az eredményességet és az elfogadott sportkoncepció által megfogalmazott sportági prioritást. A támogatás ütemezése nem mindig azonos a sportági versenyrendszerrel, de eddig mindig érvényesült a sportolók versenyzésének elsődlegessége. Barcson az önkormányzati támogatás aránya több mint 80%. Ezen felül az önkormányzat a sportlétesítmények használatát is biztosítja az egyesületek számára. A térségben lévő gazdasági nehézségek miatt nehezen jutnak szponzori támogatáshoz a szakosztályok. Szülői segítséggel, pályázati támogatással (nem jellemző) és eredményességi támogatással egészül ki a pénzügyi keret. A települési önkormányzatok költségvetésében is konkrét keretet kellene meghatározni a diáksportra, versenysportra és a szabadidős, közösségi sportolásra.

11.2.10 Sportinformációs rendszer A szervezést nagymértékben segíti az ÖTM által létrehozott sportinformációs rendszer (honlap). Ehhez a barcsi kistérség is társult, de egyelőre csak központi jelleggel. Folyamatos az információ feltöltés, és a központi (ÖTM Sport Szakállamtitkárság) által küldött tájékoztatók figyelése is. Nagy előrelépés lesz, ha kistérségen belül is kiépül ez a lehetőség, mert gyorsabb, pontosabb, olcsóbb és hatékonyabb lehet a sportszervezés térségen belül és azon túl is. A fejlesztés a szakemberek koordinálása, az információk lakossághoz történő eljuttatásához, az alapvető információáramláshoz és tájékozódáshoz nélkülözhetetlen. Barcs honlapján (www.barcs.hu) található Sport menüpont, ami alatt a klubok, az egyesületek adatai, és az eredmények találhatók.



229


11.2.11 Sportfejlesztési tervek A barcsi kistérségben az alábbi közvetlen fejlesztési célok fogalmazódnak meg a sport területén: A sportlétesítmények területén a Szabadidő Központban új labdarúgó pálya-, öltözők építése, az atlétika pálya felújítása, a labdarúgó pálya megvilágításának kiépítése szerepel a tervekben. A sportági képzés, az iskolai foglakozások, a szabadidős sportigények indokolják a megvalósítást, amelyet pályázati támogatással terveznek megvalósítani. A Dráva-strand közösségi épületének építése megkezdődött, tavaszra elkészül. A Dráva folyó magyarországi szakaszán ez lesz a legkomfortosabb turista fogadóhely. Sportági fejlesztés területén a labdarúgás korcsoportos egymásra épülésének továbbfejlesztése. A kézilabda sportágban is hasonló szervezettség elérése (iskolák egyesületek együttműködése). A sportszakosztályok létesítmény támogatásának további biztosítása. A sportirányítás területén a kistérségi társulás sportszervezeteinek létrehozásával hatékonyabb sportkínálat, szervezettség, a sportterületek egymásra épülésének megvalósítása. A kiemelt programok központi támogatása a pályázati támogatások igénybevétele mellett. Az eddigi rendezvények mellett a lakossági igényeket figyelembe véve további sportolási lehetőségek biztosítása. Főállású (kistérségi) sportszakember foglakoztatása.

230



12.

Utószó Dr. Németh Jenő, Varga Csaba



A

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tekintettel arra, hogy a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói révén eszköz az egészséges társadalom megteremtéséhez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség megteremtéséhez és javításához, idei határozatával nagy jelentőségű Nemzeti Sportstratégiát fogadott el. A Nemzeti Sportstratégia társadalmi, illetve helyi – regionális, kistérségi és települési – végrehajtása a jövőben új felfogású sporttervezést, irányítást, szervezést, működést követel. Ezért, ez a módszertani könyv ehhez kíván sokrétű, szakmai és gyakorlati segítséget adni. Mi újat hoz ez a kistérségi sport- és szabadidős stratégia könyv? Először is: a Nemzeti Sportstratégia helyi adaptációjának új típusú felfogását tükrözi, hogy a szakminisztériumok közül elsőként az ÖTM Sport Szakállamtitkárság készített a kistérségeknek konkrét tervezési és fejlesztési módszertani könyvet. Ez lehetővé teszi, hogy minden kistérségnek legyen – magas színvonalú! – sport- és szabadidős jövőképe, stratégiája és operatív programja. Újragondolja a lokális szintű sport és szabadidő fejlesztés elveit, fogalmait. Számos eddigi fogalmat újraértelmez, például a tömegsport helyett közösségi sportban gondolkodik. Megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sport és a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse, s ezzel párhuzamosan a sport és a szabadidős kultúra eljutott oda, hogy a társadalom alsó szintjén, a kistérségekben elkezdje önmagát fejleszteni. Szellemileg és módszertanilag támogatja a kistérségi sportinformációs rendszerek létrejöttét és működését. A sportinformációs rendszer egyúttal társadalom- és tevékenységszervező erő is. Lehetővé teszi, hogy a kistérségekben prioritást kapjon a sport- és szabadidős fejlesztés, a komplex stratégiai rendszer a vertikális és horizontális célcsoportok megfogalmazásával. Rendszerezve hetvenöt projektjavaslatot ajánl fejlesztési készletnek. Minden kistérség – helyzete és jövőképe alapján – megfelelő célokat választhat magának a felvázolt célkészletből. A helyi sporttársadalomban új paradigmák, trendek jelennek meg, melyek erősítik az öntevékenységet, és aktívabb polgárságot alakítanak ki. E változások nagyban

232

Dr. Németh Jenő, Varga Csaba



hozzájárulnak a helyi társadalmi, gazdasági fejlődés és kohézió erősítéséhez. A tudatosan tervezett, működtetett helyi sporttársadalom erősíti az egészségügyi, oktatási, kulturális funkciókat, a társadalom kapcsolatrendszerét a helyi, regionális, nemzeti, közösségi célok harmonizálását.

Tételes összefoglaló A Nemzeti Sportstratégia figyelembe veszi, hogy a sportnak a helyi társadalomfejlesztő szerepét a sport sajátosságaiban rejlő tulajdonsága határozza meg. A sport rendelkezik olyan különlegesen sajátos (szociális, pedagógiai, etikai, szolidaritási, egészségtudatot, egyént, közösséget fejlesztő) funkciókkal, amelyek hozzájárulnak a helyi társadalom ifjúságának, illetve polgárainak aktív társadalmi szerepvállalásához, a települési, kistérségi együttműködés és integráció fejlesztéséhez. A sport a szabadidős kultúra vezető ágazataként nem egyszerűen szabadidős tevékenységet szervez, hanem ennek révén alapvetően közösség- és társadalomszervező erőforrás. A sport- és szabadidős tevékenység így kistérségszervező komponens. A kistérség sokrétű téregyüttes, komplex tércsoport, amelyet dialógust folytató, gazdagon kooperáló, kollektív tudatot fejlesztő közösséggé a szabadidős tevékenység tesz. A sport- és szabadidős tevékenység növeli, mobilizálja és hasznosítja a tudásokat s előmozdítja, hogy a társadalmi tőkében realizálódó tudás minél több tőkeértékű tudássá konvertálódjon. A sport a tudástársadalom viszonyai között új és bővebb szerephez jut, sőt ekkor tölti be igazán társadalomfejlesztő szerepét. Továbbá a tudástársadalomhoz tőkeértékű tudás kapcsolódik, amelynek kiemelt hordozója a sport- és szabadidős mozgalom. A sport- és szabadidős tevékenység társadalomfejlesztő szerepével humanizál. Humanizálni a 21. században azt jelenti, hogy a globális és lokális világ között a kommunikáció eszközrendszereinek módszeres alkalmazásával a kooperáció, a participáció, a szubszidiaritás és a szolidaritás értékei mentén egyensúlyt teremtve a fejlődést a mennyiségi növekedés pályájáról a minőségi változások irányába mozdítjuk el. Segíti a sport és a szabadidő világában és a kistérségek társadalmában a hálózati szerveződést. Így a sport- és szabadidős tevékenység és kultúra elveit és feladatait továbbfejleszteni a tudástársadalom követelményei szerint. A tagállamok között egyik elsőként válaszol az Európai Unió sporttal foglalkozó Fehér Könyvére, s ennek célkitűzéseihez illeszti a sport kistérségek programját. Az új típusú kistérségi sporttársadalom kialakításához komplex, a kapcsolódó ágazati fejlesztéseket és működési formákat is figyelembe vevő tervezési filozófiát és módszertant ismertet. Bemutatja a kistérségi sporttársadalmat érintő, a jövőt szolgáló paradigmákat, fogalmakat. Összhangot teremt a nemzeti sportstratégia és a kistérségi stratégiai tervezés között. Ismerteti a közösségi sport-szakmapolitikai ajánlásokat. Az új típusú sportigazgatást elhelyezi a helyi, térségi közigazgatás, illetve közszolgáltatás rendszerében. Felvázol egy irányítási, vezetési struktúrát, feladatrendszert. Integrációt és hatékonyságot segítő módszereket, szempontokat ismertet a települési és kistérségi sporttársadalom megújítása érdekében.

233

Utószó





13.

Irodalomjegyzék



1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2004. évi CVI. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi I. törvény a sportról Agg József – Lénárt András – Pataki Zsolt (2005): Nemzeti sportinformációs rendszer, követelményspecifikáció. Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, 2005. szeptember ÁSZ (2007): Államreform, közpénzügyi reform Baranya megyei Közgyűlés sportkoncepciójának módosításáról (2007) Békés megyei Fogyatékosok Sportkoncepciója és cselekvési terve (2007) Békéscsaba város sportkoncepciója (2005) Budakeszi város sportkoncepciója (2007–2013) Csongrád megyei Önkormányzati előterjesztés a sporttevékenységgel kapcsolatos feladatokról (2004) Csorba József (2005): Kistérségi információrendszer. IFTI Dabas város sportkoncepciója (2009) Double Decker Kft. (2006): Sportolási szokások Dr. Ágh Attila – Dr. Németh Jen (szerk.) (2003): Kistérségi Közigazgatás. IDEA MKI kiadvány Dr. Bércesi Ferenc – Dr. Bekényi József – Dr. Németh Jen (2002 ): A kistérségi közigazgatás intézményrendszere. MKI. Dr. Berkes Pál (2005): Sportmarketing. Bagolyvár Kiadó, Budapest Dr. Csath Magdolna (2004): Stratégiai tervezés és vezetés a XXI. században. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Faragó László (2000): Területfejlesztés intézményrendszere. Pécs, MTA RKK. Dr. Faragó László (2003) A koncepció vezérelt tervezés általános elmélete. Doktori (PhD) értekezés, PTE. Dr. Faragó László (2006): Területi és települési tervezés elmélete. MKI ROP Program Dr. Gáspár Róbert: Figel’ report hails EU’s creative growth-engine; http://www. europeanvoice.com/archive/article.asp?id=26613

236

Irodalomjegyzék



Dr. Kalas Tibor (2004): Testnevelés és sport igazgatása. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Kiss Gábor – Szabó János, (2004): Sportvezetés, szervezés és a sportmarketing alapjai. JGYTF, Szeged. Dr. Kovács Tibor (2003): Rekreáció elmélete, módszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana. TF (tankönyv) Dr. Németh Jen (2002): A városkörnyéki modell újragondolásának lehetősége figyelemmel a körzeti feladatokra. MKI. Dr. Németh Jen (szerk.) (2004): Kistérségek Kézikönyve. IDEA-MKI Dr. Németh Jen (szerk.) (2006): Kistérségi Tervezési Módszertan. IDEA-MKI Dr. Reichnitzer János (1998): Területi stratégiák. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Dr. Reichnitzer János (2004): Stratégiai tervezés szemlélete, módszerei, a stratégiai tervezés és operatív programozás; www.uni-panon.hu Dr. Vízi E Szilveszter MTA Elnök ajánlása (2004): Magyar sport fejlesztési terve (munkapéldány) Európai Közösségek Bizottsága: Fehér Könyv a sportról. COM/2007/391.; http:// ec.europa.eu/sport/index_en.html Európai Sport Charta, Európai Városi Charta Fóris Ágota – Bérces Edit (2005): Wellness terminológiája. PTE, Pécs Fóris Ágota – Bérces Edit: Sport, gazdaság, terminológia; feek.pte.hu/tudasmenedzsment Gödöllő város sportkoncepciója (2007) Gyöngyös város sportkoncepciója (2006) Győri ETO FC, (2006 ): A szabadidő tervezése, szervezése Háttéranyag a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához (2005) Hódmezővásárhely megyei jogú város sportstratégiája (2007) IDEA Program (2006): A székhelytelepülés és térsége sportkoncepciója Jászberény város sportkoncepciója (2007) Keszthely város sportkoncepciója (2007–2011) Kiskunhalas város középtávú sportkoncepciója (2007–2013) Magyarország Konvergencia Programja (2006) Nagy Piroska (1987): Versenyrendszerek jelentősége és formái. TF (szakdolgozat) Nemzeti Sport Szövetség (2006): Ajánlás „Ép testben ép lélek” gondolat jegyében NFT II. (2006): Államreform Operatív Programja NFT II. (2006): Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja NFT II. (2006): Közszolgáltatások Korszerűsítésének Operatív Programja Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) ÖTM (2006): A Sport XXI. Létesítményfejlesztési program ÖTM (2007): Az önkormányzati és államigazgatási reform időszerű kérdései ÖTM honlapja: http://www.bm.hu/web/portal.nsf/index

237

Irodalomjegyzék



Piliscsaba nagyközség sportkoncepciója (2007) Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (www.nsh.hu) Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiája (2007) Sportfogadási weboldal: http://sportfogadas.netfun.hu/; http://oddsmaster.extra. hu Százhalombatta város önkormányzatának rendelete a sportról és támogatásáról (2005) Szentendre város önkormányzatának sportkoncepciója, a testnevelési és sport feladatokról (2007) Szentgotthárd sportkoncepciójának felülvizsgálata (2007) Szerencs város önkormányzatának rendelete a sportról (2004) Ugrin Emese – Varga Csaba (2005): e-Közigazgatás elmélet. Pannon Egyetem, Budapest Ugrin Emese – Varga Csaba (2007): Új demokrácia és államelmélet. Századvég Kiadó, Budapest Új Magyarország Fejlesztési Terv II. (2007–2013) Varga Csaba (2005): Új elmélethorizontok előtt. Tertia Varga Csaba: Az új globális demokrácia modell és demokráciatudat (2006). Pannon Egyetem, Budapest Veszprém megyei jogú város sportfejlesztési koncepciója (2006–2010) Zalaegerszeg megyei jogú város sportkoncepciója (2006–2009), és beszámoló a sportkoncepció végrehajtásáról (2007)

238

Irodalomjegyzék



Szerzőink bemutatása Czene Zsolt, térségfejlesztési szakértő, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Csorba József, könyvtáros, információs társadalom szakértő, Budapest Dr. Bércesi Ferenc, kirendeltségvezető, hivatalvezető helyettes, Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Dr. Bekényi József, főosztályvezető, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Dr. Németh Jen, szakjogász, közigazgatási szakértő, IDEA kistérségi munkacsoport vezetője Horváth Gábor, sportreferens, Többcélú Kistérségi Társulás, Barcs Horváth Lajos, vezető-főtanácsos, ÖTM Sport Szakállamtitkárság Imi Markos, sportszakértő, sportújságíró, Stockholm (Svédország) Nagy Piroska, sportszervező, közszolgálati menedzser, Veszprém Pázmány Gábor, számítástechnikai szakmérnök, közszolgálati menedzser, informatikai irodavezető, Somogy Megyei Közgyűlés, Kaposvár Varga Csaba, szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke V. Csorba Éva, területfejlesztési szakértő, ügyvezető, Stratégiakutató Intézet

Szerzőink bemutatása


239


Fotók: ÖTM Sport Szakállamtitkárság archívuma Tervezte: Siba László Szöveggondozás és nyomdai előkészítés: a Duna Palota Kulturális Kht. kiadó Felelős vezető: dr. Keller József ügyvezető igazgató Nyomdai munkák: Adyv Grafika Kft. Felelős vezető: Peringer József ügyvezető igazgató



Kistérségi sport- és szabadidős stratégia

Recommend Documents