Kisnánai Mesevár Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzat 2013

Kisnánai Mesevár Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat

2013. 1

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ...................................................................................................................... 5

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja............................................. 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat megtekintése ............................................................... 5 2. Az intézmény feladat ellátási rendje.................................................................................................... 6 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ........................................................................................... 7

3.1 Gazdálkodási jogköre ............................................................................................................ 7 3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása.................................................................. 7 3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása ..................................................................................... 8 4. Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................................................... 8

4.1 Az intézmény vezetője........................................................................................................... 8 4.1.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai .......................................................................... 8

4.2 Az intézmény szervezeti felépítése........................................................................................ 9 4.3 Az intézmény vezetése .......................................................................................................... 9 4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése ........................................................................................... 9 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................................ 10

5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ................................... 10 5.1.1 Az alapító okirat ................................................................................................................... 11 5.1.2. A pedagógiai program ......................................................................................................... 11 5.1.3 Az éves munkaterv ............................................................................................................... 11

5.2 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ........... 12 5.2.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ......... 12 5.2.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ................... 12

5.3 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ............................................ 13 6. Az intézmény munkarendje ............................................................................................................... 16

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ......................................................... 16 2

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ............................................................. 16 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................................. 16

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .......................................................... 18 6.3.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ......................................................... 18

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ......................................... 19 6.5 Munkaköri leírás minták ...................................................................................................... 19 6.5.1. Dajka Munkaköri leírás minta ............................................................................................. 19

6.6. Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje ........................................... 27 6.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................... 28 6.8 A dohányzással kapcsolatos előírások ................................................................................. 28 6.9. A gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .............................................. 28 7. Az intézmény nevelőtestülete ............................................................................................................ 29

7.2 A nevelőtestület értekezletei ................................................................................................ 29 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ......................................................... 30

8.1 Az óvodaközösség ............................................................................................................... 30 8.2 A munkavállalói közösség ................................................................................................... 30 8.3 A szülői munkaközösség ..................................................................................................... 30 8.4 Az intézményi tanács .......................................................................................................... 31 8.5 A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái .................................................................... 31 8.5.1 Szülői értekezletek................................................................................................................ 31 8.5.2 Fogadóórák ........................................................................................................................... 31 8.5.3 A szülők írásbeli tájékoztatása ............................................................................................. 31 8.5.4 Az óvodai dokumentumok nyilvánossága ............................................................................ 31

8.6 A külső kapcsolatok rendszere és formája .......................................................................... 32 8.6.1.A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: ...................................................................... 32 8.6.2.Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ............................................................... 32 8.6.4.Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás ............. 33 8.6.5.A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás .............................................................. 33 8.6.6.A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás ................................................... 34 8.6.7.A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás ............................................................................................................................... 34 3

8.6.8 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fenn ....................................................................................................................................................... 35

8.7 A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok. ................................................................................................................................... 36 9. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .............................................................. 37

9.1 Az óvodai hiányzás igazolása .............................................................................................. 37 9.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ............................................................................ 37 10. Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................................. 37

10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ....................................................................... 37 10.2 Az ünnepek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 38 11. Záró rendelkezések .......................................................................................................................... 38

4

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011.évi CXCV. tv. Az államháztartásról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X.8.) EMMI- rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról 2012. évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről (Mt.) 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodás gyermekek szülei, az intézmény közalkalmazottjai és az óvodában munkát vállalók, valamint más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezető irodájába munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

5

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya elfogadása, jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat, vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára: a pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodapedagógusokra, a nevelőmunkát segítőkre, a szülőkre, az óvodába járó gyermekekre és az óvodában munkát vállalókra nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény feladat ellátási rendje Tevékenységi besorolás: Alaptevékenységi szakágazat:

851020 Óvodai nevelés

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok TEÁOR

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

562912

Óvodai intézményes étkeztetés

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása

682001

Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. OM azonosító száma: 201970 Megnevezése: Kisnánai Mesevár Óvoda Székhelye: 3264 Kisnána Kossuth L. u. 6. Törzskönyvi azonosító száma: 645739 Adószám: 16745676-1-10 KSH statisztikai számjel: 16745676-8510-322-10 Foglalkoztatási viszonyok: közalkalmazotti jogviszony Működési körzete: Kisnána község Csoportok száma: 1 6

Maximális gyermeklétszám: 30 Az intézmény alapító, fenntartó/ felügyeleti illetve irányítószerve: Kisnána Községi Önkormányzat Fenntartó megnevezése: Kisnánai Községi Önkormányzat Székhelye: 3264 Szabadság utca 3. Alapító okiratának száma, kelte: 36/2013.( V.28.) 2013.június 26. Az óvoda jogállása : Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek két és féléves /hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő és a 32/2012. (X.8) EMMI rendelet- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelembevételével a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott- helyi óvodai pedagógiai program alapján folyik. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Gazdálkodási jogköre Az intézmény a fenntartó Kisnána Községi Önkormányzat által megállapított költségvetés alapján önállóan működő jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézményvezetőjének vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Kisnána Községi Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a Fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az óvodavezető az alaptevékenység sérelme nélkül a Fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

3.2 Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Kisnánai Polgármesteri Hivatal gazdálkodási előadója látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában 7

meghatározottak alapján a Hivatal gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az intézmény vezetője kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek; ellenjegyzésre a Polgármesteri Hivatal gazdasági előadója jogosult. Ellenjegyzési jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.

3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény, tálaló konyhát működtet. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik, vagy ingyenesen vehetik igénybe. Térítési díjat fizetőknek a díját a képviselő testület évente állapítja meg, annak beszedése a közös konyhán történik ill. egy kijelölt időpontban az óvoda irodájában.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében az intézmény másik munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára jogosult: az óvodavezető

4.1.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai 8

Az óvodavezető közvetlen munkatársai- óvodapedagógus, dajka, konyhai kisegítő - munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az óvodavezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4.2 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza.

Óvodavezető

Óvodapedagógus

Dajka

Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az óvodán belül megtalálható: az alá- és fölé rendeltség, illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

4.3 Az intézmény vezetése Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel, megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.

4.4 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az óvodavezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az óvodavezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott 9

ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvált módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem. Minden nevelési évben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: • a csoportokban folyó nevelőmunka ellenőrzése (óvodavezető), • a csoport naplók folyamatos ellenőrzése,) óvodavezető, • az igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése, • a munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: A pedagógiai munkabelső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás, látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, - az óvodás gyerekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése, - a gyermekek átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat • a szervezeti és működési szabályzat 10

• a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: • a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), • egyéb belső szabályzatok.

5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát, a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

5.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az óvodában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. • a közösségfejlesztéssel, az óvoda szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, • a pedagógusok helyi intézményi feladatait • a kiemelt figyelmet igénylőgyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó, és az SZMK véleménynyilvánításának figyelembevételével válik érvényessé. Az óvoda pedagógiai programja megtekinthető az óvodavezetői irodában, továbbá olvasható a Kisnána honlapján. Az óvoda vezetője munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelőtestületi értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a 11

szülői szervezet és a fenntartó véleményét. A munkaterv egy példánya a nevelőtestület rendelkezésére áll. A nevelésiév helyi rendjét az óvodai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.2.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések • a gyermeki jogviszonyra vonatkozó bejelentések • az október 1-jei pedagógus és gyermek lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

5.2.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni, az igazolt és igazolatlan napok számát, a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. Minden évben az étkezők éves /havi nyilvántartását és az óvodai létszám tanusítványt kell elküldeni a fenntartónak.

A hitelesítés módja: Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően kell végezni: az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: 12

- a hitelesítés időpontját - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát.

A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum …. folyamatos sorszámozott oldalból/ lapból áll. Kelt.: ……………………. PH ……………………….. hitelesítő

A hitelesítésre jogosult: Az intézményben az óvodavezető. Gazdasági körben: polgármester, gazd. előadó Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozást az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére alakítja ki.

5.3 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője, az óvodapedagógus és a dajka a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára 13

utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvoda legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz történik. A bombariadó tényét szóban kell érvényesíteni. Az óvoda épületében tartózkodó gyermekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a Polgármesteri Hivatal udvara. Az óvodapedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a csoportot sorakoztatni, a jelen lévő gyerekeket haladéktalanul megszámolni, a gyermekek kíséretét és felügyeletét ellátni, a gyermek csoportottal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a Polgármesternek és a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet észlelő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik.

Rendkívüli eseménynek számít különösen: o o o o o

a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során az ellátottak …%-a nem tud megjelenni.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell, az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerint terv szerint kell, hogy történjen.

14

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Árvíz

Földrengés

Bombariadó

15

Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése

Egyéb veszélyes helyzet

1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetőjének az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor a gyermekek számára szervezett foglalkozások vannak. Ezért az óvodavezető hétfőtől péntekig, heti váltásban 7.00 és 14.00 óra illetve 10.00 és 16.00 között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkáját az óvoda szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látja el.

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai –heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – a napirend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait a napi, heti munkaidőbeosztás alapján határozza meg.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: • a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, • a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 16

6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak • a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása • differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a foglalkozások előkészítése, adminisztrációs feladatok.

6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők • a tevékenységekre való felkészülés, • a gyermekek munkájának rendszeres értékelése, • tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • óvodai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • nevelés nélküli munkanapon az óvodavezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, • óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • csoportszobák, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az óvodában kötelesek ellátni: • a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike • a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: • a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. 17

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az óvodán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, óvodavezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményvezető, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel a foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a nevelés nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az óvodavezetőtől kérhet engedélyt a foglalkozás elhagyására. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint a szülők számára visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről.

6.3.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

A munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az óvodavezetője készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő nyilvántartólapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az óvodavezetőhöz köteles eljuttatni.

18

A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie. A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az óvodavezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.

6.5 Munkaköri leírás minták Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

6.5.1. Dajka Munkaköri leírás minta Dajka munkaköri leírás

Név: Munkakör megnevezése: dajka Heti munkaideje: 40 óra,napi 8 óra Munkahely neve, címe: A munkavégzés konkrét helye:Mesevár Óvoda, Kisnána,Kossuth u. 6. Közvetlen felettese: óvodavezető Munkáltatói jogok gyakorlója:

1.

Az óvoda nyitvatartási idejében munkaidő beosztásának megfelelően az óvodapedagógusok által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvodapedagógusok mellett tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.

2.

Munkaköri feladatait az óvodai nevelő-oktató munka tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó dokumentumok, az óvoda munkaterve, a jóváhagyott munkarend és az óvodavezető útmutatásai alapján önállóan, felelősséggel végzi, legjobb tudása szerint.

19

3.

Aktívan közreműködik az étkezések kulturált lebonyolításában. Előkészíti az étkezéshez szükséges eszközöket, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.

4.

A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, lefekvés előtt gondoskodik a terem szellőztetéséről.

5.

Kötelessége, hogy szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét folyamatosan fejlessze.

6.

A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik az óvodapedagógusok útmutatásait követve.

7.

A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.

8.

Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokba a vezető útmutatásai szerint vesz részt.

9.

Kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.

10. A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti a vezetőnek. 11. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. 12. A rábízott növényekről megfelelően gondoskodik. 13. A napközben megbetegedett gyermeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő nem jön érte. 14. Ellenőrzi a csoportszoba biztonságát, gondoskodik az egészségvédelmi feladatok betartásáról. A munkavédelmi előírásokat betartja. 15. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze a vezetőnek, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhasson. Munkaidőben csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. 16. A csoportjában elhelyezett leltári tárgyakért, az általa használt eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. 17. Az óvoda belső életével, a nevelőtestület tagjaival a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megtartani. 18. A gyermekek óvodai magatartásáról a szülőknek tájékoztatást nem adhat. 19. Egyéb feladatai:

20

-

az óvoda helyiségeit tisztán tartja

( porszívózás, felmosás )

-

hetente végez fertőtlenítő takarítást

-

portalanítást minden nap végez

-

a játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítést igény szerint elvégzi

-

a tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja

-

az ablakokat, ajtókat, bútorokat szükség szerint lemossa, tisztítja

-

gondozza az óvoda udvarát, a homokozót minden nap felássa, nyáron locsolja

-

az arra rászoruló gyermeket szükség esetén azonnal lemossa, tiszta, száraz ruhába öltözteti

-

az óvoda textíliáit szükség szerint kimossa, vasalja, megvarrja

-

szükség esetén gondoskodik elegendő mosdó- és ivóvízről

-

a nyári szünetben elvégzi az éves nagytakarítást

-

a konyhai teendőket a HACCP előírásának megfelelően végzi

20. A fentieken túl ellátja mindazokat a rendszeres vagy időszakos feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal. Bizalmas információk kezelése - a gyerekek, a szülők, a dolgozók személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el. Munkakörülmények - munkáját az igazgató által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és a Kollektív Szerződés alapján végzi. - külső kapcsolattartásához telefon áll rendelkezésére. Járandóság -

a besorolás szerinti illetmény

-

egyéb juttatások a Kollektív Szerződés szerint.

Továbbképzés: Köteles rendszeresen részt venni a részére szervezett fórumokon, illetve továbbképzéseken.

A munkaköri leírás hatálya: 2013. szeptember 3.- 2013. augusztus 31.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

KISNÁNA, 2013. szeptember 3.

P. H.

____________________________ dajka

21

--------------------------------------------------óvodavezető

6.5.2 óvodapedagógus munkaköri leírás minta Óvodapedagógus munkaköri leírás

Név Munkakör megnevezése: óvodapedagógus Heti munkaideje: 40 óra, amelyből kötelező óraszáma heti 32 óra Munkahely neve, címe: A munkavégzés konkrét helye:Mesevár Óvoda,Kisnána Kossuth u. 6. Közvetlen felettese: óvodavezető Munkáltatói jogok gyakorlója: Az óvoda nyitvatartási idejében munkaidő beosztásának megfelelően foglalkozik a gyermekekkel. 21. Munkaköri feladatait az óvodai nevelő-oktató munka tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó dokumentumok, az óvoda munkaterve, a jóváhagyott munkarend és az óvodavezető útmutatásai alapján önállóan, felelősséggel végzi, legjobb tudása szerint. 22. A családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről és felkészíti az iskolai életmódra. 23. A gyermekek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét folyamatosan figyelemmel kíséri, a tapasztalatait írásban rögzíti, a szülőkkel rendszeresen megbeszéli. Az iskolába lépés időpontjának megállapításához véleményezi a gyermek fejlettségét. 24. Kötelessége, hogy szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét folyamatosan fejlessze. 25. A mindennapi nevelő-oktató munkájára megfelelően felkészül. Ellátja a munkakörével kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat. 26. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és családi nevelés egységének kialakításához. Részt vesz az óvoda közös szülői értekezletein, megszervezi és vezeti a csoport szülői értekezleteket, fogadó órát és nyílt napot tart, a szülőket tájékoztatja az esetleges tudnivalókról. Családlátogatást végez. Különös gonddal foglalkozik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel, a sajátos nevelési igényűekkel. 27. Ellenőrzi a csoportszoba biztonságát, gondoskodik az egészségvédelmi feladatok betartásáról. A munkavédelmi előírásokat betartja. 28. Csoportját nem hagyhatja engedély nélkül. Szükség esetén a gyermekek egészségi állapotáról tájékoztatja a szülőt. 29. A csoportjában elhelyezett leltári tárgyakért, az általa használt eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. 30. Az óvoda belső életével, a nevelőtestület tagjaival a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megtartani. 31. A fentieken túl ellátja mindazokat a rendszeres vagy időszakos feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal.

22

Bizalmas információk kezelése - a gyerekek, a szülők, a dolgozók személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el. Munkakörülmények - munkáját az igazgató által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és a Kollektív Szerződés alapján végzi. - munkaszobája az iroda, ahol íróasztala, szekrénye van; hivatalos beszélgetéseket itt folytat, látogatókat itt fogad. - külső kapcsolattartásához telefon áll rendelkezésére. - a tanulói és egyéb nyilvántartásokhoz számítógép nyomtatóval áll rendelkezésére - fénymásolási lehetőség. Járandóság -

a besorolás szerinti illetmény

Továbbképzés: Köteles rendszeresen részt venni a részére szervezett fórumokon, illetve továbbképzéseken.

A munkaköri leírás hatálya: 2013. szeptember 3.- 2013. augusztus 31.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

KISNÁNA, 2013. szeptember 3.

P. H.

____________________________ óvodapedagógus

23

--------------------------------------------------óvodavezető

6.5.3. óvodavezető munkaköri leírása Munkaköri leírás

Név: Szarvas Lászlóné

Munkakör megnevezése: vezető óvónő óvodapedagógus Heti munkaideje: 40 óra, amelyből kötelező óraszáma heti 30 óra Munkahely neve, címe: Szent Imre Általános Iskola és Óvoda , 3264 Kisnána, Petőfi u. 34. A munkavégzés konkrét helye:Mesevár Óvoda,Kisnána Kossuth u. 6. Közvetlen felettese: általános iskola igazgatója 1.

A vezető óvónői munkakörhöz kapcsolódó feladatait az alábbiakban határozom meg:

Az óvoda közalkalmazotti közösségét szervezi és munkájukat irányítja Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért a takarékos gazdálkodásért a pedagógia munkáért az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért a gyermek -és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésért a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért Feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a szülői szervezettekkel való együttműködés; a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendjéhez igazodó, méltó megszervezése; a gyermek –és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása;

24

az óvoda alkalmazottai munkarendjének és a helyettesítés rendjének meghatározása. A vezető óvónő képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény alkalmazottjára átruházhatja. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét az iskola igazgatójával és a polgármesterrel való előzetes egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A vezető óvónő rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéshez be kell szerelni a fenntartó egyetértését.

2.

Az óvodapedagógusi munkakörhöz kapcsolódó feladatait az alábbiakban határozom meg:

Az óvoda nyitvatartási idejében munkaidő beosztásának megfelelően foglalkozik a gyermekekkel. Munkaköri feladatait az óvodai nevelő-oktató munka tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó dokumentumok, az óvoda munkaterve, a jóváhagyott munkarend, és a munkáltató utasításai alapján önállóan, felelősséggel végzi. A családi neveléssel együtt megalapozza a gyermekek személyiségének és képességeinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről, és olyan képességeket, készségeket alakít ki, melyek alkalmassá teszik az iskolai élet megkezdésére. A gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét folyamatosan figyelemmel kíséri, a tapasztalatait írásban rögzíti, a szülőkkel rendszeresen megbeszéli. Az iskolába lépés időpontjának megállapításához véleményezi a gyermek fejlettségét.

Kötelessége, hogy szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét folyamatosan fejlessze. a mindennapi nevelő-oktató munkára megfelelően felkészülni Kapcsolatot tart a szülőkkel. A pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és családi nevelés egységének kialakításához. Részt vesz az óvoda közös szülői értekezletein, megszervezi és vezeti a csoport szülői értekezleteit, fogadóórát és nyílt napot tart, a szülőket tájékoztatja az esetleges tudnivalókról. Különös gonddal foglalkozik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekkel. Ellenőrzi a csoportszoba biztonságát, gondoskodik az egészségvédelmi feladatok betartásáról. A munkavédelmi előírásokat betartja Csoportját nem hagyhatja el úgy, hogy az, felügyelet nélkül marad. Szükség esetén tájékoztatja a gyermek egészségügyi állapotáról a szülőket.

A csoportjába elhelyezett leltári tárgyakért , az általa használt eszközökért anyagi felelősséggel tartozik.

25

A fentieken túl ellátja mindazokat a rendszeres vagy időszakos feladatokat, amelyekkel a munkáltató megbízza. A munkaidő napi 8 óra. A munkaidő alatt rá vonatkozó kötelező óraszám szerinti időben a nevelési feladatokat, a munkaidő többi részében a vezetői megbízáshoz kapcsolódó feladatokat látja el. A szabadság igénybevétele az iskola igazgatója által adott szabadságengedély alapján történik. A vezető óvónő köteles az intézmény működésével kapcsolatos nyilvántartásokat teljes körűen és naprakészen vezetni, valamint a jelentéseket határidőben leadni. Köteles a munkakörére vonatkozó szabályokat, valamint az önkormányzat szabályzatait betartani. Kötelessége az egészségügyi, tűzrendészeti, munkavédelmi és vagyonvédelmi előírásokat betartani, és az ezekkel összefüggő oktatáson részt venni.

Bizalmas információk kezelése - a gyerekek, a szülők, a dolgozók személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerint jár el. Munkakörülmények - munkáját az igazgató által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és a Kollektív Szerződés alapján végzi. - munkaszobája az iroda, ahol íróasztala, szekrénye van; hivatalos beszélgetéseket itt folytat, látogatókat itt fogad. - külső kapcsolattartásához telefon áll rendelkezésére. - a tanulói és egyéb nyilvántartásokhoz számítógép nyomtatóval áll rendelkezésére - fénymásolási lehetőség. Járandóság -

a besorolás szerinti illetmény

-

egyéb juttatások a Kollektív Szerződés szerint.

Továbbképzés: Köteles rendszeresen részt venni a részére szervezett fórumokon, illetve továbbképzéseken.

A munkaköri leírás hatálya: 2013. augusztus 1.- 2014. augusztus 31.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja.

Nyilatkozat

26

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

KISNÁNA, 2013. szeptember 3.

P. H.

____________________________ óvodapedagógus

--------------------------------------------------fenntartó

6.6. Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó önkormányzatok által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyerekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a zárást megelőzően tájékoztatni kell a félévi szülői értekezleten.. Az óvoda reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, 16.00 óráig van nyitva. Az óvodákat szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az óvodavezető ad engedélyt. A köznevelési intézménnyel közalkalmazotti munkaviszonyban és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a gyereküket kísérő szülők, családtagok és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a vezetőhöz kell kísérni őket, hogy jelezzék, milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi indokolt esetben. 27

6.7 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvodaépületet címtáblával, kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az óvoda minden munkavállalója és kisgyermeke és szülei felelős: • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, • a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, • az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiafelhasználással való takarékoskodásért, A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A csoportszobák, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása a gyermekek és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

6.8 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt– a szülők, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az óvodán kívül tartott rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

6.9. A gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A gyerekek számára minden nevelési év elején óvodapedagógusaik tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tartanak, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívják a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az óvoda közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a pedagógusok aláírásukkal igazolják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a gyerekek és szüleik számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. kirándulás, színházlátogatás,). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A gyermek balesetek bejelentése pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a megtörtént balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az óvodavezető által megbízott munkavédelmi felelős, vagy az óvodatitkár végzi digitális rendszer alkalmazásával. 28

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök korlátozás nélkül használhatók. Kirándulások!

7. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.2 A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: o

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

o

tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

o

nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal),

o

rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 29

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az óvodavezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az óvodavezető vezeti. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az óvodavezető adhat felmentést.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

8.1 Az óvodaközösség Az óvodaközösség az intézménybe járó gyermek, azok szüleinek, valamint az óvodában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség Az óvoda nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti- munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az óvodavezető az alábbi óvodai közösségekkel tart kapcsolatot: • szülői Közösség,

8.3 A szülői munkaközösség Az óvodában működő szülői szervezet a Szülői Közösség (a továbbiakban: SZK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői közösség elnöke, tisztségviselői), • a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, Az SZK munkáját az óvoda tevékenységével az SMK koordinátor hangolja össze. Az együttműködést koordinálója az óvodavezető. A SZK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg.

30

Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.

8.4 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint óvodánkban jól működik a szülői szervezettel való egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény nevelőtestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását

8.5 A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.5.1 Szülői értekezletek A csoportok szülői értekezletét az óvodapedagógusok tartják. Az óvoda, nevelési évenként legalább három szülői értekezletet tart.

8.5.2 Fogadóórák Az óvoda valamennyi pedagógusa– a házirendben meghatározott időben tart fogadóórát, ezen kívül szükség esetén a szülőkkel egyeztetett időpontban. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke pedagógusával, akkor erre telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont egyeztetés után kerülhet sor.

8.5.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény a faliújságokon kitett írásos közleményekben tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.

8.5.4 Az óvodai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: • alapító okirat, • pedagógiai program, • szervezeti és működési szabályzat, • házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a vezetői irodában és a folyosókon, szabadon megtekinthetők. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az óvodavezető ad tájékoztatást. A házirendet minden óvodásunk szülei számára a beiratkozást követően az első félévben, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

31

8.6 A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.6.1.A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény szakmai működtetése, az intézmény működtetéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, az intézmény nevének megállapítására, a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, -dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi- gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 8.6.2.Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakítanak ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: -egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, 32

- rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosítanak egyes eszközeik használatba adásakor. 8.6.3.Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény -anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégítő legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 8.6.4.Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: -a Kormányhivatallal, - más a nevelés területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az Intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el. 8.6.5.A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, 33

- szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 8.6.6.A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménytől. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - gyermektájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 8.6.7.A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése megszüntetése érdekében: a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, 34

- intézményekkel és - hatóságokkal, -oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztetető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményekből, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. 8.6.8 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a gyerekek iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Kisnána Községi Önkormányzat támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az óvoda vezetője biztosítja az alábbi személyekkel: • a háziorvos, • a védőnő, • az ÁNTSZ

Az óvodavezető és a háziorvos kapcsolatának rendszere A háziorvos orvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. A háziorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az óvodába járó gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek.) alapján. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat irányítja és ellenőrzi. A háziorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény vezetője.

A háziorvos minden nevelési évben elvégzi a következő feladatokat • Az óvodás gyermekek folyamatos egészségügyi felügyelete, évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a gyerekek rendszeres egészségügyi ellenőrzését). 35

• A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a gyermek gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján. • A gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a nevelési évet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. • Ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. • Sürgősségi eseti ellátást végez. • Gondoskodik a gyermekek egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a kisgyermekek a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a kicsiknek, szüleiket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. • A csoportok szűrését követően kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal és a gyógy testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a gyermekeknél tapasztalt rendellenességekre.

A védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az óvodaorvossal. Elősegíti az óvodaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a gyerekek egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezetővel. • Végzi a szükséges egészségnevelő munkát, előadásokat tart az óvodapedagógusokkal együttműködve. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

8.7 A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok. A gyermek és ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 36

9. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 Az óvodai hiányzás igazolása A hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A szülő köteles a gyermeke távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az óvodapedagógus a nevelési év végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) szülő előzetes írásbeli, vagy szóbeli kérelmére, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

9.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. A tanköteles korú és az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek esetében: o

első igazolatlan nap után: a szülő értesítése

o

az ötödik igazolatlan nap után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése

o

a 10. igazolatlan nap után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

o

10 igazolatlan napnál több hiányzás esetén a tanulói jogviszony megszüntetése

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

10. Az intézményi hagyományok ápolása 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

37

10.2 Az ünnepek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepségek megrendezésének alapelvei: • Feleljen meg az életkori sajátosságoknak, • Magas érzelmi tartalma legyen, • Gondosan megtervezett és megvalósított formai jegyeket tartalmazzon. Az anyák napja, Apák napja valamint az iskolába menők búcsúztatása nyilvános. (éves munkatervünk szerint néha a gyermeknap, a karácsony és a farsang is nyitott) Ezekre a szülők meghívást kapnak, akik más vendéget is hozhatnak. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: • Farsang • Húsvét • Gyermeknap • Mikulás • Karácsony A népi hagyományok ápolása körében történik: • A jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése • Népi kézműves technikákkal való ismerkedés. A különböző Világnapokról (madarak és fák napja, Víz-világnapja, Földnapja, stb.) való megemlékezés, Nemzeti ünnepeinkről életkoruknak megfelelően megemlékezünk és bekapcsolódunk a községi rendezvényekbe. Megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról.

11. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja a fenntartó és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint óvodavezetői utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. A hatályba léptetett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni: 38

az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ -ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Jelen egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba.

Hatályba lépés időpontja: 2013.szeptember 01.

Készített:

39

Szarvas Lászlóné - óvodavezető

Nyilatkozatok

1. A Kisnánai Mesevár Óvoda nevelőtestülete a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot 2013. augusztus 28. napján elfogadta.

Kisnána, 2013. 08. 28..

Zvaráné Molnár Mária óvodapedagógus

2. Jelen SZMSZ-t a Kisnánai Mesevár Óvoda Szülői Szervezete 2013. 08. 28. napján megtartott értekezletén élt egyetértési és véleményezési jogával és jóváhagyásra javasolta.

Kisnána, 2013. 08. 28.

Csabainé Koncsos Gréta a Szülői Közösség képviseletében

40