,ffi'
Prib6kje I azonnal rnegk ezdtek az ellenz6ki politikusok letarto zttrt6,sdt., majd nimetorszdgi btintetoldgerekbe valo deportdlasdt. Hitler megsz /d,ll5 csapataival d,rkezett hazilnkba Eichmann egy konyortelen komrnand6 dl6n A cleportdldsok nagy szakdrtoj e azotrnal megkezclte a zsid6sdg begyujtdsdt, majd majus l|-d,n irdnyitd,saval megkezdodik a zsid6sdg deportdldsa a nimetorszdgi rnunkatiiborokba. A kiszdllitis eroltetett litemben folyt az egdsz orszeig tertiletdrol. A szflllitds koriilminyei, a zstfolt vagonok nagyon kegyetlenek voltak. Horthy kormri nyz6 felhasznalva allamfoi hatalminak meg megmaradt morzs6it, jrilius 6-6n leillitotta a deportfldsokat amelyet azonban a n6metek konnyitett formdban jLllius 9-tol ismdt folytattak. Tuclni kell, hogy Eichmann ,,Sonder kommand6ja" a magyar korrrrdnyt6l fliggetlenlil', vagyis kOzvetlentil,,rnt6,zte dcrlgdt". Azt sem szabad elhallgatni, hogy int6,zked6seit egyeztette a zsid6taniccsal. Vagyis maguk a zsid6k sokkal robbet tudtak a deport6l6sok16l mint a magyar kormdny. A Beltigyrniniszterium XXI. osztdlya E,ndre L/aszl6 allamtitkdr vezetdsdvel ink6bb csak kovetoje vol t az esemdnyek-
a legrnegal lzoLtabb vazallusa, aki meg a vazallus dllarn lehetosigeivel sem rendelkezett. Ugyanakkor a sz6vetsiges hatalmak m6g ebben a gnzsbakcit6tt helyzetlben scm megszdllt orszdgnak, hanern vdltozatlanul Hitler csatlosiinak tekintettdk.
A zsidosdg nimet munkatdborokba val6 kiszdllitisa tigysz6lvdn teljes m6rt6kben Kassa vasrit6l-
A n6met megszdll6ssal Magyarorszdg teljes m6rt6kben elvesztette ftiggetlen s€,gd,t, ondl l6sdg6t. A ndmetek ragaszkodtak ugyan Horthy hivatalban tart6s6hoz,, hogy ez/iltal legalabb a kulvilag fel6 azt a lStszatot kelthessdk, Magyarorszdg v/etltozatlanul ftiggetlen allam, Ndmetorszd,g szOvetsdgese. A val6s6gban pedig mdr csatl6sa sem volt, hanem
lorndsin keresztlil tortdnt. Egyes kr-rtatok szerint n6lrdny szerelv6ny mds vasrit keresztezodf,seken at iutottak ki Magyarorszdgr6l. A vasfti kozlekedes ellehetetlenLil6se utiin a legutols6 idokben n6hany kisebb transzport gyalogmenetben lett ritba inditva Sopronon keresztiil. Ezek az irll(t6lagos depclrtiildsok sehol nincsenek szdmszerusitve. A kassai dllornrisfonok azonban k6sz(tett egy oszszesftett kimutatirst az iillomdson itbocsdtott szerelv6nyekrol napi 6s sz6ms zerisitett adatokkal, megjelolve a szerelvdnyeket indit6 6llomasokat. Ebbol a f-elj egyzl,sbol kdszftett egy dolgozatot 1983 elejen Dr. Gask6 Miklos kassai i.igyv6d, arnely meg is jelent Kanaddban a Men6ra cimu magyar nyelvr-i, zsid6s /ag 6ltal kiadott lapban. A t6bb k6nyvtdrnyira terjedo holocaust irodalomban kizar6lag ez a tanulmdny tekintheto rn6g hibdi ellerrere is egyetlen egzirkt vizsgdl6ddsnak. A tobbi csupdn hipotlzisek sorozatdn alapul. Dr. Gask6 tiszteletrem6lt6 munkaja sajnos nem tekinthetd eredeti kutfonek, annak ellen6re, hogy dll(t6lag eredeti anyagot haszndlt f-el. Az eredeti, az fllomdsfonok 6ltal keszitett kimutatds 6s felj egyz6sei nem maradtak fenn, igy azok adatai nem
218
219
nek.
ellenorizhetok. Semmifdle osszevetdsre sincs lehetos6g. A Dr. Gask6 iilral publik6lt kiszdllitdsi kimutatds arlrelyet a tanulrndny v6g6n a fiiggeldkben bernutatunk 1944. mijus -14-tol lririus 20-ig te{iedo id6re teszi a kisziillitds lebonyolit6sirt- Napi l-tol 6 szerelvdnyig g6r-di.ilrek 6t akassai vasutallomdson. A teljes kiszdllitiis 137 szerelvdnnyel tortint, osszesen 401.43g fot rejtettek magukban ezek 'a szerelvenyek. Ebbol levezetheto, hogy napi dtlagban 3.26 szerelvdny vonult /at. A letszim figyelembevdtelivel szerelvd'y "gy clkot adhat atlag 43 vagollt tartalmazott. F,z a szdm ndmi gyanakviisra. Mivel a miij's l,+ julius z0 kozotti idoszak 28 tires napot is tartal mazott, a kisziillitds dsszesen 42 napot vett igd'ybe. Ennyi ido alatt 401.439 fot szfilitdsra k6sz 6llapotban Osszes zednt bizony nem lehetett konnyri clolog mdg a legnagyobb szigor alkal rnazasdval sem. Ha ez, megis megt6rt6nt, akkor az az eichmanni ds irltaldban a nagyhini n6met szerve zokd,szs6,g iskolap6ld6-i6nak tekintheto" Reiink magyarokra ez semmik6ppen sem .ieltemzo. Mdig taldtgatom, hogy a magyar ..J.zerneltetdsri Magyar Alln-uurutak effe hogyan volt k6pes. Mindenesetre a ndgys z/azezres sz/atn val6s lehe[ett, hiszen szdmcls kutato ehhez kozeleso szdmokat publikrilt. Juhdsz Gyula pdlddul a Magyarorszdg klilpolitikdja I 9l 9-1945 harmadik iidotgozott 1988. 6vi kiaddsdban 450.000 foben meg a ki szfilitott zsid6s dg l6tsz6m6t. I I 'llapitia Most mdr csak arra kellene vliaszt kapnunk, hogy ezek utdn a mai zsid6s6gunk mi6rt k6r raj220
tr"rnk szinron 600.000 f-ot,
aki rillft6lag a munkatiiborokban elpusztult. Egyszeru j(>zan paraszt 6,szszel azt mondhatnirnk: ha egyszer 450.000 ezer f ot sz/allitottak ki., abb6l nyilviin nenr pusztulhatott el 600.000,nrdg abban a szdlsos6ges esetben sem, ha mindenki odaveszett volna is. Mdrpedig szerencsere nem igy tort6nt. F-z a makacssiig anndl is furcsfbb', mert a jeruzsillemi Jacl Vasern Int6,zet is csak 335.000 foben tartja nyilviin a magya rorszl,gt zsid6sdg vesztes6gdt. Pedig ezt is vitatjdk. Nem is akarkik. Keegan angol tortin6,sz, s velc az angol hivatalos v6lemdny 200.000 f6ben lada ez,t igazoltnak. 'Ialiin mondani is felesleges mdg azt a ,,m6lyen lesz,/allitott adatot" is nagyon sokan vitatj,lk. Dr. Paddnyi Viktor Auszrriilidban dlt, s ott elhunyt kiv6l6 t6rt6n 6,sz A nagy tra_e6dia cimti konyviben levezeti, hogy a n6metek kezen csupdn 300.000 fo puszrulr el. Azok r6bbs6ge is rifusz 6s
egydb fertozo
betegsigben.
't
E
zt a
szf mclt
Paddnyi nem a saj:it ele mz6s6,nek ereclmenyebol publikdlja (pedig 'rz is kidllna minden prr'rbit), lranem a Nemzetk ozi vorOskereszt 1956-ban kiadott jelentesebol citdlja. A jelenrds rnegdllapftja, hogy ebben a 300.000 foben benne szerepelnek a'zok a nern zsiclo elhal llozottak is, akik ezekben a n6met munkatiiborokban vesztek el. Fentiekbol kiindulva mdg a Keegan iiltal publikdlt 200.000 fos magyarorszitgi zsicl6 vesztesdg is
alapos tllzisnak tekintheto, hiszen lehetetlen,
hogy a n6met munkat6borokban elhalt zsict6k k6tharmada rnagyar zsid6kb6l keriilt volna ki. Paddnyi tdbb korabeli adat egzakt vizsgdlara alap221
T
? t
jdn
e'zt a szdmot
legfeljebb 10.000-re teszi . Ezt
is
eros f enntartdsokkal. J6, j6,teszi fel a k6rd6st egyik beszelgetotdrsam e k6rd6s taglaldsa kozben, de hdt hol van az a sok
zsid6, akik a mdsodik vildghiiborf elott Magyarorszdgon 6ltek? Barmilye n furcsa, PacJ/ttnyi elsz/tr mol veli.ik. Szimai nagyon szer6nyek, 6n azota nagyobb szdmokkal is taldlkoztatn. nn maganl hallottam vagy harminc 6,ve a magyar televfut6ban nyilatkozni egy Izraelben 610 Mtgyarorsz /agr5l elszdrmazott intellektudlis zsid6t, aki igen komoly vezeto beosztirst toltdtt be LU haz/a1iiban. O nem kevesebbet mondott, minthogy az, fj lzrael irllam megalakuld sakor a magyar szdrm az/as6 zsid6k 300.000 fovel novelt6k LLZ ott 610 zsid6k szdmit. A keresett 600.000 fo fele ezfttal egyetlen t6telben elokertilt. Szak6rtok majdnenr ekkordra teszik az Egyeslilt Allamokba minden tilalom cllcn6re beszivirrgott magyarorszdgi zsid6siig sziimdt. A zsid6sdg sem vitada, hogy ezen feltil a vil6g szinte minden dllarnliban taldlhat,5k Mtgyarorsziig16l odaszirmazott zsid6k. Ha mindezt egybevetj Lik, Paddnyi szdmadatai t6bb nrint megalapozottak. Ha mdr a szdmokndl tartunk, meg kellene emlitentink, hogy a magyarors zdgi 600.000 fohoz hasonl6an a mirsodik vildghdborf sordn elveszettnek rnondott 6.000.000 fo sincs a mai napig sem egzakt m6don igazolva. A rossz nyelvek szerint az oroszok f clgsdgdba kerLilt. Rudolf Hoss-t az auschwitzi tabor par ancsnokdt addig vert6k, amig a sz6j/aba adott hatmilli6t nem vallotta. 222
Karsai l,/dszl6 a 200 l-ben kiaclott Holocaust cirnu kdnyvdben k6zol a holocaust iildozatainak sziinrirrril egy iillamok bontirsdval 6sszef llitott l3 arnely hirrom hasiibot tartal ffraz. kinrgtatast, -'LJgymntt :l zsicl6sirg l6,Lsr,/anla a holocaust elott, a halottak szanra minimum, a halottak sziimil maximutn. A szcrzo nem hallgatja el, hogy lt szdrnok trccsl6sckcn alapulnak. Hozz6tehcqLik: erosen tu Izott trecslcscken. Mcglchetosen 6rclckes tapasztalatot s't'erezhet, aki veszi u laracltsirgot 6s osszcveti Karsai Ldszl6 hivatkclzott kinrutatirsir L rz angol Kecgan irltal szcrkesztett: Thc Tirnes Mirsodik vilfghiiborris atlasziinak aclataival, anrelyek peclig Lrgyancsak bccslescken alapulnak, hiszen rnegalapozott 6s megb fzltttto szdmok e tdmak6rtren a nrai napig sincscnek. Ha csak cl6 nern kcriil a tt6tne:tck 6ltal vezetett aclminisztriici6 teljcs anyaga, arnennyibetr az.t" il nirnetek a hirborfi bele"f ez6,se elott esctlcg elreitettek volna. Errnek vilelrnezdsdrc Lr'/' ismcrt nimet alapossirg nagyort is rdszolgfl' A Magyar DL-.mokritta kon l'ervat(v hetilap 2001 ' jfrlius l2-r sz'ima ST.oldalirn taliilhat6 Gazclag Isrvdn iiltal jelzeu cikk igyekszik e sokszin[i sz|tcrcrtrteni" A rendct moktlan
www. Kulturnershow.com/Recl Clross Recordsprove Holoci,rust wasFranck htm/ hclnlap f6nyrnfsolatban bemutatja a Nenrzetk 6zr Voroskereszt hivatalos clokumentumft, amely szerint a koncentrfcitis tdborokban osszesen 21 r.301 ember halt meg.
223
lrelyett elhamversztottdk, de ezek k6z6tt eros zakkal kivdgzett zsid6 egy sem volt. Maguk sern 6,rtettik, mi6,rt vdgezt6k volna ki a ndmetek a hdborfis utinpotlds termel6sdnek elo munkaere idt, hiszen az egyenlo lett volna a hdborLi f'elacl:isiival.
A
zsiclcisdg r:u haz'6ba, nevezetesen
a k6,tezer- ev elotti oshuftba val6 dttelepftdse nem Hitler agyab6l pattant ki. l{itler szdmdra a zsicl6sdg eUHeli pr6bdlkozdsai csak kap6ra jottek, amelyet minclen lehetsdges m6don segftett. Az apgolok irthetetlen makacssdga bdr Palesztina abban az icloben angol rnandatum teri.ilet volt, rndgis nehezen volt drtheto. Hitler eppen a zsiddk erclek6ben vetette fel mirs
alternativak6nt Madagaszkdrt az fj zsidti dllam litreh oz6,sa 6rdek6ben . Ezt nevezte Hitler a vigso megoldrisnak, nem pedig a zsicl6k teljes kiirtdsdt. A sors fintora, hogy il mdsodik vil6ghirboni befejezese ut6n m6gis megval6sult Hitlei dlma. A zsid,5k megkaptdk a palesztinok kirizds6vel tz ,'cishazdt". Igaz a zsid6s:ig tobbs6ge m6gsern kiviin ott 6lni. Csak akkor veszi igdnybe, ha valahol bajba kertilt. Ma miir egydrtelmrien megiillapithatti, hogy a mdsodik vildghabortis zsidosdggal kapcsolatos manipul6ciS elscidleges cdlja a palesztin cishaza Angli/atol, annak akarata epenire r,,'16 megsz erz6,se volt. A palesztin oshazara peclig nern a kis zsid6knak' sokkal inkdbb a vagyonos zsicl6k'ak vcllt szliksdge, vagyonuk biztonsiigos elhe lyez6,s6re. Az crrszdg fenntartdsdt an'a a n6hiny szdzaldkos lanatikus zsid6ra biztilk akik az6ta is szinte 6llando hdborfrban dllnak szomszl,darkkal . Ugy rLi226
nik, az Egyestilt Allamok le,-efelsobb vezetl,se nem csak hogy nem kelt a zsid6sdg v6delm 6re, hanem mindenkit akad illyozott abban, hogy segitsen ahol 6s ahogy tud. Jelle mzo esete ennek Raul Wallenberg sv6d diplom ata tort6nete. A hdboni v6ge fel6 6ppen az amerikai kormdny rnegb izdsdbSl 6s annak p6nz6,n ez a der6k ember, aki Sv6d orszdg budapesti kdvet6sg6n dolgozott, 6ptileteket vds6rolt a magyar fcivarosban . E,zek az dpiiletek a svdd tulajdonjogra tekintettel diplomdciai v6detts6get
flveztek. Wallenberg ide menekitette azokat a zsid6kat, akiket kozvetlentil fenyegetett a deportdlas veszdlye. Egyben elldtta oket hamis titlev6llel 6s megsz ervezte semleges ktilfoldre jutatdsukat. tJgyess6gdvel 6s szorgalmdval mintegy 30.000 f6 zsid6t sikertilt v6dett ktilfoldi tertilerre jumarnia. Ugy gondolom, felesleges bizonygatni, hogy ez a kivdl6 humanista milyen nagy kock6zatot v6llalat magdra a veszdlyes fogl alkozitssal. Ugyanakkor Szdlasi ds kormdnya v6delm6re el kell mondjuk, hogy mindv6gig tudtak Wallenberg menro akci 6j/ar5l, amely el6, semmif6le akaddlyt nem
gorditetrek.
Akiktol m6gis f6lni kelleft
az
Eichmann 6s kommand6ja volt. Valamilyen m6don azonban mindig sikeriilt kU iltszani oket. Meglepodn6k, ha az dertilne ki, hogy a mentett zsid6sdg Wallenbergen keresztiil segftette volna p6,nzzel a n6met kommando 6s vezetoje ,,altat6sdt". Wallenberg a hdboni utolso napj 6ig sem sztint meg a gondj arca bizott zsid6kat menekiteni. Balszerencs6jdre! A szovjet hadsereg katondi Budapest megsz /all6sdt kdvetoen 1945-ben a fov6ros227
ban elfogtdk 6s letartdztattdk Minden bizon'yal tudtdk, hogy kicsoda. Rovicl iclon beltil a Szov,et unioba deportaltdk, ahonnan sohasem szabadult. Se szcri se szama azoknak a tiltakoziisoknak, kiadatdsi kdrelrneknek anrelyek Wallenberg szabadonbocsiitiisa drdekdben szLilettek. Minclhi/aba! Az oroszok regi jol bevalt gyakorlatuknak meglelel6en tagadtdk. hogy egy,iltalitn a fogsdgukban lenne. A kiilonlr6zci szerencsevel a szovlet bOrtonokbol nyugarra jurort volr foglyok p.jig1 hatiirozottan dllitottirk, hogy egyLitt raboskocltak
-
kellett eltakaritani a magyarorszigi zsidtisdg szenveddse 6s a velrik t0rtent manipulacirik e fon-
tos tantij 6t? Tal6n nem azokat a zsidtikat mentette, akikre megb iz6sa szSlt? Tal6n radbredt 6s hangot is adott Amerika kettos jatlkSra? Nem lehet kizdrm. Bizonydra olyan rdleitdsa lehetett a mdsodik vil6gh6boni drdekdben dldozatul vetett zsid6sag kdlvari 6l6ra, amely nem illett volna bele a hdboni tdrt6 netirfts6ba. Olyan suttogdsokat is lehetett hallani a hetvenes 6vekber, hogy illlitolag Wallenberg elpanam 6zta a zsid6k dltal rfbizott p6,nzeket. Ez minden bizonynyal az oroszok v6delm6ben lett kitaldlva, amelyet kiirtyanyelven ,,k6,zbol lehet kontrdznr". Azok a zsid6k, akiket Wallenberg kimerrekitett nyilvdn nem biztfk p1,nziket Wallenbergre, hiszen a menektil6s ut6n arra nekik is sztiks6giik volt. Ha biztak megmeneklil6stikber, ugyan rni6rt bfztik volna mdsra a mindennapi sziiks6glettiket jelento p€,nzt? Akikkel Wallenbergnek nem volt dolga, akiket nem fenyegetett a kozvetlen deportalds veszdlye, azok pldne nem adhattdk neki a p6,nziket. Miert is tettek volna? A megmenektilt zsid6sag magatart6sa a hdborri befej ez6,se utdn v6lt igazdn megd6bbentov6 Wallenberggel szemben. Eljott ugyanis az ideje, hogy nyiltan 6s oszint6n adjanak kifeJezist h|l|iuknak .Ez azonban nem kdvetkezett be. Platzai Pdl szobraszmiv 6,sz kdzad akoz./asb6l elk6szftette szobrdt. Nem tudjuk, hogy a,,kdzadakoz6k" kdztil hdnyan voltak. vagy voltak-e egy(t ltalfn zsid6k. Az adomanyokb6l a szobor talpazatdra mdr nem futotta. A Wallenberg Bizottsdg magabiztosan kdri Vas Zoltfn polg6rmestert p6tolja a htdnyz6 6ssze_eet.
228
229
vele.
Grornikn kliliigyminiszter 1959-ben mi'denki megciObbenisire k6zolte,, hogy wallenberg egy szovjet bortdnben lg47 -ben meghalt. Parj/at ritkito eset, hogy a legmakitcsabb tagadirst feladva 12 ev mfrlva kOzolje egy korminy valamely l'bglyiinak hal 6lat K6sobb azonban kiderlilt, hogy Gromik6 ezittal sem mondott igazat A hetvenes 6vekben nyugatra kerlilt volt szovjet bortonlakclk pontos informirci6kat acltak u..61, hngy hol ds rnikor talirlkoztak a mig nrin,lig dlctben l6vo Wallenberggel. Bdrhogy is e'yhlil( az arnerikai-szovjet, a keletnyugati politika Wallelbergre ez nem vonatkozott ,9gy tr"inik komrlyan sz6t sem ejtettek sorsdrol. 6 nem kellett, nem hiirn yzott senkinek. M.g a7-' a 30.000 zsido is teljcsen megf'eleclk ezettrola. Ohatatlernul felmerlil a kerctis. Mi lehetett a bune Wallenbergnek, hogy ilye' brutdlis rnoclon
t
*
ffllw,-:
egyebkint zsicl6 Vas Zoltin kdzli., hogy a v/tros evi k6ltsc
nyLllni. A pcrlg{r"rnester ugyan hoz,z,/ijdrult a szobor felrillitds /aht-tz, amclynek helydt a Szent Istv6 n park es a Pozsonyi r"rt k6ze es6 t6rre jclolt6k ki. A nem zsicl6k nagy irrnulatira fr jabb hur.a-vona kezclodik.
[igycs mlivdszeti,,szi]kirtok" asszimetrikus clhelyez6,s rncllctt kardoskodtak, mdsok pcdig trzt javitsoljdk' hogy a szobclr a Dunira ndzzen. Az idohuzirs tovribb folytat6dik, oka ismcretlcn. Az elteiro vdlerndnyek,,lecsillapitfisirra" a Pcllgarmestcri Hivatal szakvdlemdnyt ker a lrovdrosi Kdptrirtol. Pogiiny O. Girbor ebben politikailag unalmas. irde ktelen,, k6zepes mtinek tart ja. E'zzel rncg is akadilyozta f'clallitirsirt. All(tolag lg4g. aprilisaban a szobor l-elirllitiisa rn6gis megtortdnt, de felavatfsi ra rncgsem kerlilt sor. Az avatirst nrcg cloz,o e.ijel mirig ismerctlcn tettcsck leclontottdk, s ir szohrot is eltuntett6k" lJirrmi tdrtint is. rr szobor kovettc i hlct6j6t,, ordkre clttint. 'fortin ik minclcz olyan icl6trcn, irnrikor Magyarors zigtak zsicl(l tObbsigu hatulorn irirnyitja sorsut, valamivcl k6sobrb pcclig kizar6lag zsicl6kb6t dllci kormirnya lesz. Ncm lchet eli_g.-gd csodirlni., hogy WallenllcrrS eltuntetett szobnit a zsid6sirg nern kerestc. B izonyA ra tudta, hol van. Majd csak 1953-ban keri.il a debreccni gyogyszertirr mcll6 ir kfgyoOlo lert'i szimbolumu, egy kisebb mdsa KfgyoOlo cfrnen a budapesti Radiologiai Klinika el6tt kertil f'el{llitirsra. A k6t szobrot nresf os z,tot230
tdk minden Wallenbergre val'6 eml 6kez6'stol' arra val6 legkisebb utal6st6l. ugyancsak a magyarors zitgi zsid6k ment6s66rt kellett meghalnia a zsid6 Kasztner Rezsonek is. A hdbor6 alaft mintegy 35.000 zsido megment6s6t szerve zte meg. ugyancsak a magyar hat6siigok tudtdval 6s hallgat6lagos eln6z6,sevel. A haborf utdn m6gis a zsicl6k gyilkolt6k meg m6gpedig 6ppen lzraelben.
Szinte hihetetlen, m6gis igaz Wallenberget a zsicl6 Berija utasitfsdra vetik bortonbe, ahol ismererlen m6don 6s idopontban likviddljdk. Kasztner Rezsot pedig a zsid6s6g kdtezer 6ves almainak szinhely6n : lz,raelben zsid6k teszik el L/db a161. Fontos megismftelni: egyiket sem a n6metek,, vagy sz6lasi emberei, hanem zsid6k gyilkoljd'k meg.
Ne maradjon eml(tes n6lkiil a Csehszlovdkifrhoz csatolt Felvid6ken 6lt magyar arisztokrata Eszte rhftzi J6nos sem. S zlovdkia zsid6sdgdnak kiszfilit6sa idej6n a pozsonyi parlamentben egyedtil emelt sz6t a zsicttik munkaszolgflatra val6
elszdllitdsa ellen. A hdborf befej ez6,se utfn hatalomra kerlilt zsid6s6g ,,hdldb6l" Szib6ri6ba deportaltatta. Onnan hazakeri.ilve bortonbe z/aratt"a" ott 6rte a hal6l is. J6zan logikdval meg6rteni mindezt ali-eha lehet. Magyardzata m6gis kell, hogy legyen' Van is! A penies a hatalom legmagasabb csucsdra magukat feltor niz6 kisszdmri zsid6 oligarchia a palesztinai
vissza szeru€,s6re, rnajd a megmarad6 zsid6s6g j6l6t6nek fed ezetlre mdr a hdborri kit6r6-
,,osha
za"
23r
se el6tt fel6ldozta az als6bb zsid6s 6got. A szerencs6sebb 6s vagyonos zsid6k tehdt sz6 szerint elad-
tilk testv6reiket a hdborf utdni ndmetekre 6s magyarokra kir6hat6 kr{rp6tlds ellen6ben. Ilyen pedig mdr volt a tdrtdnelemben. Nem is egyszer. M6r a zsid6 osatydk is 6ltek hasonl6 m6dszerekkel. Ha fellap ozzuk az 6szovetsdgi Biblia M6zes elso kdnyv6nek 37. fejezetfit, elhrilve olvashatjuk, hogy J6zsefet testv6rei 6ppen megolni k6sztiftek, amikor egy izmaeli karavdn tirnt fe,l az fton. Gondolataik azonnal" hasznosabb ra" vdltottak. v6gul is eladtdk testv6rtiket hfsz eztist6rt. M6zes pedi g az aranyborjri miatt gededt m6rg6,ben h6rom ezer zsid6t oletett meg. A testvdrgyllkossdg tehdt nem fj keletti a zsid6 gondolkod6sban. Ilyen fondorlatos 6s nagya rfunyfi esetr6l azonban eddig nem tudtunk. wallenberg 6s Kasztner Rezsci tudtuk 6s akaratuk n6lkUl akad 6lydt kdpeztdk e modernkori testvdrgyilkossi{g ktilonos l6ncolatdnak, pusztulniok kellett teh6t. Az ordogi terv megel ozte a vil6gh6borf kitor6s6t, csakfgy mint a gtzzal val6 kivdg z6s te6ri6ja. Az eur6pai kultfra sokkal emberibb ann6l, hogv emberek kiv lgzdset - m6g, ha ellensdgei is ilyen barbdr m6dszerekkel vdgezze. A g1zzal val6 kiv6gz6,s (ne lep6djtink megl) 6ppen amerikai tal6lmdny. Egyes dllamaiban 6llit6lag m6g ffi&, a huszonegyedik szdzad elej6n is alkalm azzltk Kor6bban sokkal sz6lesebb korben gyakorolti{k a haldlrait6ltek kiv6g zdsdt gdzkamrdban. Magas kolts6gei miatt azonban a tobbsdg mdr felhagyott 232
vele. Ma mfr el6g sz6les k6rben ismert Fred A. Leuchter m6rnok szaklrtoi v6lem 6nye, az figynevezett LEUCHTER - JELENTES. Leuchter m6rnokk6nt a kiv6gz6,sr berendezlsek tervez{,sdnek 6s k6sz{t6sdnek szakembere. Elmondja, hogy az Egyestilt Altamokban 1924-ben haszndltak elso izben gdzt kiv6gz6sre. De m6g1988-ban is komoly probl6mdt jelentett a kivdg zdsre haszn 6lt gdzkamr6k szivdrgds elleni szigetel6se. Leuchter 1988-ban elv6llalta Ernst Zld,ndel megbfzdsdt szakdrtoi v6lem6ny kdszit6s6re az auschwrtzi, birkenaui 6s majdaneki 6llft6lagos gdzkamr6kr6l . Zindelt ugyanis Kanad6ban bir6s6g el6 6llitott6k mert bevezetot frt a ,,Val6ban hatmilli6 halt meg?" cimu k6nyvhdz. Szembeszilllt azzal az uralkod6 n6,zettel, miszerint a n6cik a m6sodik vildgh6borri sor6n hatmilli6 zsid6t oltek meg gdzkamrdban hidrocianid felhas zn6l5s6v al. Leuchter m6rn6k szakv6lem6nye megdllapitja:,, nem talslja annak bizonyitdkdt, hogy az 6llit6lagos kiv6g z6sre szolg6l6 gilzkamrdk bdrmely berende zdsdt valaha is ilyen c6llal haszn 6ltdk volna, mint annak, Sem, hogy ezen berendez6sek tervez€,se 6s kivitelezdse folytdn kiv6g z6,st c6lokat szolg6l6 gdzkamr6k gyandnt haszn illhattdk volna. Leuchter egy szakdrto csoport 6l6n Auschwrtzba utazott, ahol r6szletes hely szim vtzsgftlatokat folytattak. Me gilllapftott6k, hogy azt a bizonyos Zyklon B-t nem kiv6gzdsre, hanem fertotlenit6sre haszn
6lt6k. Majd
az 6llit6lagos g6zkamr6kr6l
megdllapitja, hogy azok gdzzal tortdno kiv6gz6,sre alkalmatlanok. Az eredeti vakolatmintilk nem is 233
I
T
'ffiw*
rnutartak Zyklon
B maradvdnyokat. Felm6rt6k
kremar6riumok lehets6ges i"fi"rf,,inJfe--sseg6t.a Megiiltapftotra, hogy az Jmdleti Lf;.rfi"ie"y teg_ feljebb 469,2 f6/24 6ra. A gyakorlaiii"r.;.rfi.eny
hamis hirek terjesztdse miatt" btinosnek taldlta. Kilenc h,5nap borronbtinter6sre it6lt6k. Majd miutdn a\/dirta. hogy a fellebbez6si eljdrfs befe.j ezd,sd,i sem irdsban, sem sz6ban nem foglalkozik a holo-
csupdn 207
fir/24 6ra lehetett. Ha figyerembeve.ssztik. hogy ezek a kremat6riumok maximuma 1942. j6niust6l 1944. december ig miikddhettek, s e napok sz6tm6t fenti veg6_ 6rt6kek brirmelyik6vel beszorozzuk, megdcjbbento szamo_ kat kapunk. pedig a rnunkatdbo-kot tdldlcrk, visz_ szaeml6kez
caLrsttal, 6vad6k ellendben szabadldbra hel yezt6k. Tortdnt mindez a demokrdcia nagy dicsosd,gd,re.
Nem valamely afrikai torzsi diktatfrrdban, hanem Kanadiban a dernokrdcia egyik mintaiillamdban. Nenr a sotdt kozlpkorban, hanem az tlrnak 1988. esztendejiben.
Az eur6pai ,,kis zsidds 5,g" szland6kos ds elore rnegtervezett felSldozdsdt bizonyftja,hogy az It)42-tol behozhatatlan katonai fol6nytre kertilo angol-amerikai hadero a legkisebb mirtikben sem kis6relte meg a zsid6sdg munkatdborokba val6 sz/d,llitirsinak akadiilyoziisdt. Mivel er- a katonai elony tulajdonk6ppenn a l6gieroben j urorr kifejezesre, m6djukban 6llt volna a vasfti csom6pontok szetbo mb'izfrs:ival e szlllftiisok teljes megakadirlyoziisa. Megsemmisithetok lettek volna a munkatirborok is. Az amerikai hacliigyminisztdriumot tobb izben k6rt6k is., hogy bombdziisok utjrin semmisitse meg a gizkamrdkat es a kremat6riunrokat. A mini szterium azonban egyszeni viil aszt adott: A f rontot mindennel sz,emben elsobbs6g illeti meg, igy semmifele egyib cilra nem vonhatnak el hadianyagot. 1944. miijusdt kovetoen, &rnikor Magyarorszdgrol is megindultak a zsidoszerelvdnyek, mdr csak azt k6rt6k a zsid6s zervezetek, hogy legaldbb a Kassa-Eperjes-i vasf ti csom6pontokat bomb /azza az angol 6s amerikai legiero. Ezek a szerelv6nyek
Auschwitzban, Birkeniuban
6s nau:Orn.tO"n :ittekintettiik az cisszes anyagot 6s megvizsgdltunk mi nden helysz int, a bizony ftlkokat rnJgr"rirn i rfr,i erej[inek rakiljuk. Ezen. .helyek egyikdn sem szol giil6 giizkamriik . A szerzl
voltak
kiv6gz6sre
legjobb tudlisi- sze_ rinti m6rn6ki szakv6lemdnye, hogy u megvizsgelt helyszinek.iillit6lagos giziamrilii r".n otiu.,'r". most nem haszniilhattrik kivdgz6sre 6s soha senki nem v6lhette komolyan, hogy ezek ilyen feladatot ldrhartak el. Elk6szitve a massachusettbeli Maldenben, l9gg. iiprilisrinak 5. napjdn. Fred A. Leuchter Jr. fcim6rncik,, Ezek utdn mondhatniink: egy mitosz cjsszeom_ ro*. De nem fgy rcirr6nt. A [anadai .rr.tiJLer. Ernsr Z[ndelt a Leuchrer _ jelentds ellen6re iqgg. m6jus I l_6n a holocausttal kapcsolato, ,,tuJotoron 234
235 I
J
ugyanls ezen a vasfrtvonalon haladtak at. Ezzel ugyanis teljes rn6rtekben meg lehetett volna akacldl yozni a magyarorszirgi zsidcisdg clcpclrtirlasdt. Az akci6 erdckcbcn tdviratot intdztck Morgenthau-ltoz it Flirborfrs Menekiilttigyi Hivatal vezetojdhez,, aki (idllasban" az amerikai kor',,f mirny p6nztigyminisztere, fficllcsl.g maga is z,std6. Intdzked6s rnindennek cllcnire nen-l t6rtent., u bo mb a't,/asok cl marad tak
.
Az amerikai zsicl6 szcrvczctek rninden mcntci prribdlkozdsa hidbavalonak biz.onyult, peclig szinte mindcnkihez fordultak, aki valumit is segithetett volna. Meg Stimson hadligyminisztcrt is rnegkere stik.
Auschwitztol csLrpdn l0 km-rc dpitcttdk f-el a nimet I.G. Farbenindustrie vegyiszeti trOszt Buna i'zemit, arnelyben elsosrtrban mtiben z,int allftottak elo. Kiszolgdlirsat kiz/arolag a zsid6 munkacrorc alapoztdk. f rtheto, hogy 'rz Lizcm 6ppcn strat6giai fontossigirnfl fogva rz angol legier6 bombit.isfinak c6lpontj6vta vdlt. S'r.ivtival repLiltck be az angol Liberiitorok M ustan._9 vadirszgipck kiscretdhen. Vonuldsr"rk sorirn 6L kellctt replilni6k a munkatirborok f"elett. ugy tunik migis hia nyzl-ttt trz a nehdny bornba, amcllyel az egesz kclrnplexunr megscmrnis(thet6 lett volna. Nyugodtan rnonclhat.iuk, nrint a politikusok, rnint a katonai vezetok rnelle beszdlese tobb mint gyanfrs. Mindezek ellendre a kiszsid6srig komolyan hiszi a holocaust-rnanipuldci6 minden szavdt. I{ifba bizonygadirk m6g a nimet munkatirborokat megjirt tulelok egyike-misika, hogy az egesz nem 236
miist mint a zsid6sag 6nsajnliltatisa, amelyet tttrir egyrc gyakrabban haszndlt fel a kollektiv bunOs scg elve alap.j 6n p6,nzbeli kirp6tliis indokol6s6ra. A holocaust tirligy6n a zsicl6 gondolkodfsban val6siigos ,,pelnztermelo" iparitg I'ejlodott ki. A zsid6sdg cgycs kreativ tagiai ki.ilonb6zo, cgy6bkrirrt nevetsiges i"irligyeket taliilnitk ki tnilsok meg{-ejcisdre. Niha m6g sajrit hitsorsaikat sctn kimdlik. "Iipikus pdldiuit cnnck a XX . st.izad vdg6n zsid6k irltal ,,I'eltirt" figy neve'zctt ,,illv o s'z'itnlak" teilri 'aJa. Frbben '*r'/,t az elmelctct pr(tbirltirk e'r.ek trz 6tletben gazclag uricmberek bizonygatni, hogy a htllocaust soritrt elhunyt ds cgyes tttl6lok sviijci bitnkokLran vezetctt sziinrliin l6vci p6n 7.ek' atTlclyeket senki scrn keresett, jclgtalanul gardagitottdk ezeket a bankokat . bz,ck a penzek pedig az 6letben rnaradt zsiclosagclt
iltetik
meg.
Az 6rintett bankok bizonyitani
tr"rdtak, hogy itycn sziimlitk nincsenek,, minden kovetel6st az illetckesnek,, vagy t6rvdnyes jogutSdirinak kifi zet tck. E, pent.ekre ig6nyt tartd amerikai zsicl5sz'ervezetek eros kapcsolattal rendelkeznek tz illllcrikai p6n zvrlirg 6s a politikai hatalom nem kev6s zsid6 tagjaival. Amint a bankok egy6rtelmtien elutasitottak e'zeket a nevetsdges k6veteleseket, ezek a nagyhatalmfr etnberek siettek a .,kdvetelok" segits6g6re. E,leinte a bankok drtetlenlil dlltak a7, amerikai .,,nagyok" kiilonb 6zo nyomdsgyakorliisai elott. Mignem 6rt6siikre adtdk, hogy itt fizetni kell. A svdjci bankirrok csak akkor kezdtek megtdrni, amikor amerikai befektetok 6s alapitvirnyok egyrnds utdn kezdt6k kivonni t6bb sz/az milli6s 231
T
ffi-
bet6deiket a svdjci bankokbdl. Amikor a svajci kdltsigei md p el6rrik az 6rs ie, milli
z,ta nyilvanossigra, hanem a'z Auschw itzot tuldlo zsid6 h(tzaJpir gyermeke: Norman C. Finkelstein, aki nem "gv kikeresztelkedett hitehagyott, hlncm a hitdt rna is gyakorl6 zsid6. Ha a ma miir nevetscges Liriigyekkel kikiny_ szeritel"t anyagi vonntkclziisait kikapcsoljuk, n.n,, zsid6 sz/am/ara irthetetlen rniert 6lcizti a zsiclctsag meg ma is tobb mint 60 iv utdn a holoca'str' valo emldkezds tuz6t? Hiszen mir minclcn mticl'n behajthat6 kdrpotliist inkass 26ilt. A vll6sdgos tLilelok nagy resze korirndl fogva miir elhalt. A k6vetel6sek intenzitisa ennek ellen6re nem csokken. Val6szinusitheto,, hogy utoclaik is ebbcil ak'rnak rneg6lni? Minden esetre a liltsztrt ebbe az irdnyba n.,utat' Egyetlen alkalmat sem hagynak kihaszndlatlanul. Baljos jelmondatukkd viilt: ,,Nem felejttink!,' Ha viszont a rndsodik vilaghirboru utdni tfzeves vddek ezes iigyv6di
238
magyarorsz
agi zsid6 uralmat emlitjtik,
minden szadista borzalmdval, hogy
annak val6s6ggal
keresztre feszftettdk, megkfnoztdk 6s kifosztott6k a vesztes hdborfrt 6ppen a zsid6k v6delm6ben vdllal6 nemzetet, akkor pedig a kereszt6ny megbocsdtdsb6l oktadiik ki a meggy6tort, naponta megzsarolt magyarsdgot. E,rdemes megvizsgdlni k6zelebbrol, hogy a zsid6s6g 6lta| alland6an citfit HOI-OCAUST mit is takar tulajdonk6ppen? Keztink tigydben van az Akad6miai Kiad6 lgl3-ban kiadott Idegen szavak 6s kif"jezdsek sz6t6ra. Ha feliitjtik a 341. oldalt,
az utols6 le(rt sz6 a gorog
eredetti:
HOLOKAI-JSZTIJM. Elso 6rtelmezise: 6eo dldozat. A mdsodik 6rtelmez6s: fel ajdnl6s, engesztelo 6idozat. A k6t 6rtelmez6s ugyanis egymassal oszszefiigg. A rnfsodik viitozat nem mds, mint az elsonek a folytatdsa. Hiszen mindk6t 6rtelmez6s vall6sos eredetu. Vagyis a logika szerint ego engesztelo \ldozat felajdnl6sa Istennek. Mdrmost, ha valaki 6ldozatot mutatott be az lstennek az 6kori valldsok szokdsa szerint, akkor az dldozatot ho'26 a sajiit l6szigab6l tette azt, hiszen /aldozatnak nyilv6nval6 az tekintheto 6s az 6kori felfogiis szerint az Urnak az tetszo, amit az /aldozathozS a saj'at vagyonrib6l Sldoz fel. Ha /tldoz,athoz6nak a ndmeteket tekintjtik, akik tulajdonkdppcn rL iildozathr>zatalt vdgrehajtottiik, akkor nyilvfnval6 nem a sajdt vagyonukb6l dldoztak. Ez tehat nem tekintheto illdozatnak. Ezzel a holocaust dogmdia megdolt. Ha pedig az 6ldozati 6let tulajdonosdt tekintjtik a fel6ldoz6nak, akkor egydrtelmtiv6 v6239
Iik' hogy a zsidosdg 6ldoztu t-el valami6rt, valaminek az urt6l jovo szolgirltatasnak az ellepdrtikekent. Akkor val6ban holocilustnak tekintheto az erintett zsidok hal 6la, cle akkor isrn6t oda .iutottunk, amit rnar koribban kilgtcttlink, hogy
a
,,,nagy zsid6k" a'L rjshaza, Izrael visszas zerzese er"clckdben felalcloztdk a,.,kiszsiclti" testvdreiket. Arnit ennek I'ej6tren f ohiiszaikban kdrtek, nteg is kirptdk. Egyhizi szohasznillattal rnonclhatnirnk: kirisrik meghallgatasl'a taldl t az. Urndl. Ezek utirn 6rthetetlen mit akar meg a zsicl(ls ag2 Hiszen az
6g0 ildozati felajdplirs ert1ket is visszak6r'tdk., visszakaptirk
tobbszdr"oscn
. Ez pedig az IJr elott
drtektelennd teszi az llclctzati f'elajirnl:ist. Az egyik olvas6rn fgy osszeg ezLe: vagy sziinclekosan hajszcrltak bele Flitlert is a ndmetcket a sajiit irlcloziti ,,bar/an yaik" bollirmunkiij aba, of fogadtak f-cl ,,sahtenrek", vagy az egesz ugy nern igaz, ahogy van.
fddigi l"jt.gctdseink alapjirn nyugocltan megirllaprthatjuk' a hiber filo'zofia etikaja alaposan elter a rtti keresztdny etikirnkt6l. Tulajclonkippc' e gcrndolkodasmcidb6l eppen a'z etika hiiin y'z,rk. h.z ugyan rnis valkisfr n6peknel is megtalilSat6, akirr' a hinclu' a sinto stb. vallaskultf rirkra is jell ernzo. De ilyen, hogy linclnran f ogaltnazzunk, f urcsirn es eroteljesen e-qyikndl scm, hacsak a cig6nyoknil nem.
A zsicl6siig
ds a ciganysirg gonclolkodrism6clja sok helyen fedi, vagy nagyon megk )zeliti egtmast. Mindket n6p mcglehetosen elkLil6nlil a'z ovetol elt6ro kornyezettol, szinte minden orszdg210
ban megtalflhat6k, de sehol sem asszimildl,Sdnak az oket befogad6 nemzetekkel. Sajat kultfrijukat, szokdsaikat mondhatni drintetleniil megorz'tk Saj6L l6thatatlan tntl,zm6nyeket hoznak l6tre, amelyek szabiilyozzdk lelki 6s fizrkai 6letliket. A zsid6sdg lelkiisrnereti szempontb6l nem fogadja el az oket befogad6 tobbs6g igazs'irgszolgdltatdsdt. A kiszabott biintet6st ugyan tudorndsul veszi, ha el nem kerlilheti v6gre is hajtja, de btin6snek csak akkor 6,rzi magdt, ha a sajdt bir6sdga a KAHAL is elitdli ugyanazon cselekm6nydrt. E,rre pedig csak a legritkfbban kerlil sor. Megddbbento m6don hasonlit ehhez a ciganysag telfogdsa. 6t is vdlasztanak maguknak egy, a kiviil6ll6k altal ldthatatlan birosdgot, az AMARI KRIS, PODO ROMot. Lelkiismeret6t csak ennek ftllete zaklatja fel. Szamos mis hasonl6sdg, sot azonossdg is taldlhato e kdt n6p 6letvitele, gondolkoddsa ter6n. Felsoroldsdhoz, es elemz 6,s6hez ket konyv is kev6s lenne. Egy-egy jellemzo esetet az6,rt legyen szabad meg megemliteni. Egy erd6sz bardtom mes6lte a kovetkezot: Az erdei napi munkdk v6,gz6,s6re miir tobb emberolto 6ta cigdnyok szakoscldtak. Ha az ercJlsznek kell6 ttirelme van ho'zz/a1uk, kialakulhat k6zotttik az a bizonyos ,,kiegyensdlyozott viszony". ,Bar6tom v6rmdrs6klete megfelelt e felt6telnek. igy olyan dolgokban is megnyiltak elotte, amelyben peclig mds elott nem szoktak. igy tdrt6nt, hogy az egyik munkasa azt is elmondta neki, hngy intim kapcsolatba kertilt egyik ugyanott dol9oz6 bardtja feles6gevel. Egy kisobbi alkalommal valami kisebb n6,zetelt6r6se tf madt erddsz bar6241
iffiK?HF-
tomnak ezzel a kicsapong6 fiatalernberrel, mire ndgyszernkozt" trefftb6l fQdre olvasta fenti bun6t. Nagy meglepodis6re azzal vedekezctt , hogy o ezt meg is mondta a megcsalt ba ratjanak. Es szerinted ez'zel 'a, dcllog el is van tnt6,zve'l rakadt ki az erdisz. Tokeletesen. Volt a vilasz, mert ezzel lehetov6 tette, hogy elz,avarhassa a feles6g6t. Ha ncm tetl"e, hanem clfogadja igy is' az mdr az o dolga. Mondhatnank egy mdsik tort6net. A pirrhuzam kcdv6,6,rt had irlljon itt a zsid6 fuszeres esete. Kohn frr drubeszc rz6,s ciljdb6l vidikre utazott. vlqd a szokdsosndl kordbban d,rt haza. Miv'el a boltban nem talalt senkit,, benyitott a lak6sirba" Meglepetes ere az agyban taldlta felesdgdt a segddj6vel. A n:ilunk szokirsos f-elinduldsnak nyorna sincs. Csupdn ennyit mond az alkalmazottjiinak: J6, j6 Khobi, nekem mu szaj, rla de nekecl? 5z6 sincs itt arr6l amit mi kereszt6nyek nagy ttrbbsdglinkben tcnndnk -- hogy Kohn f r ki acln/a az utjirt a segddjinek a fclcscgdvcl cgyiift. Ert6sire adta Kh6binak a csodirlkozisirt, ami6rt olyan munkdt vdllalt minden ,,,kdnyszcr" ndlkiil, amelyet o rnaga csak mintegy kotelezettsdget teljesit " Ezzel a clolog el volt int€'zve. Mindenki ment a dolgdra. E megdobbcnto hasonl6sirg, amcly a k6t n6pel jellemzi, szdmos lilekbfrviirt arra a kovetkeztetdsre juttatott, hogy il kdt nep kOzott fqi rokcrrrsiig lehet. Rdgebbi erre vonatkoz(> tanulmiinycrk olvasdsa soriin a pszichol6gusok kovetkeztetesei bei gazol6dni litszanak. R6gi ir6knak, t6rrdneszeknek is f eltuntek ezek a hasonlSsdgok, 242
amelynek alapjdn kutatni kezdtdk a k6t n6p eredet6t. Enessei Gy6rgy Il98-ban irt tanulmf nydban megdllapitja, hogy mint a zsid6sdg, mint a cig6nysdg oseredete Indusztdn vagyis Kelet-lndia, ahol Dzuncdn orszdg tengerpartjiin fekszik: Zingfrlea (Dzungalin). Itt 6ltek a mai cigdnyok osei. A cigrinysiig diaszp6riiba val6 szdtsz6r6ddsa a zsid6khoz hasonl6an nagyon kordn megk ezdodottE,nessei Gyorgy drdekes id6,zet6,t Herodottts gor6g ir6t6l 6rdernes sz6 szcrint rd6,znr: ,,Herodotus gorog ft6, aki 6lt a vikig teremt6se 3531. esztendej6ben eml6kezik mdr Libidban azaz Afrikiban lakoz5 zig6n neve'zetu n6pekrol (de populis zignatibus),Aminthogy vagyon is ottan Zansara nevu orszitg 6s ma szdlesen elteriilo Zdra vagyis Zso1ra nevezetu puszta, amelynek is elso lakosai AZAZ grantamok garamantok, vagYis koromdndelok vagyis hromadak azon mai roma nen-rzetnek osei val6nak."ls E,nessei osszehasonlitdst v6,gzett a hindusztirni rryelv (Kelet-lndia) sz6k6szlet6t1z eur6paiak szimira akkor m6r n6ven ismert nyelv sz6k6,szlet6vel, s igy velekedikl ,'8 nyelv betui' anlelyek a legr6gibb idoktol fogva a mai napig ugyanazok maradtak oly kozel dllnak a h6ber"hez,hogy a ketto kozott gyakran egydltaldn semrnilyen, vagy csak nagyon csek{ly ktilonbsdg tal6lhat5 . Ezt a h6ber karakterekbol szfutmaz6 hindusztani nyelvet a'z orszirg oslakosai d6vanagardmnak vagy hdnskritnek (szanszkritnek) hivj 6k. 213
_ffit_
filFF==
A
cigdnysdg eredetdt Noe pdtriirrkdig vezeti vissza. No6 kozipso fia Kdm, ak r nernzd, Khfrsz' Mitzrasim, Puth is Kindn fiakat. Khfrsznak fiai valdnak: S z6ba, Flavila, Ruhama 6s Babilonnak hires kirflya: NirnrSd. r6 ,,,Hogy peclig a Ruhirna vagy n-ima (rorna) nemzet (folytada Enessi Gyorgy) amint is onmagukat nevezni szoktdk ir cigiinyok, azon fent irott Zsoir mezovirosban 6s annak kornydk6n 6s ama Kirrnt6 | sz./armazott Havila 6s Ruhama elszdlcdett val6sdsos ivar-l6ka lcgyen." F.z'zel nrint a cigirnysiig. mint a zsid6sirg k6zos osoktoI sz'irrrraznak, amely tulajclonk6ppen Ad6rrrig vezethcto vissza. Hiszen Nodt., az cmbcri nemzet nrisoclik torzsok-atyjdnak nevezik. A kor telrdt bez'iru lt. A kozos osatyat6l val6 szirrm rz6s az egydrtelrnu rokonsirgot bizonyitja. E,nnck birrmilyen trihetetlen szimos jclei ma is tapasztalhat6k. Hngy cgiszen kozeli eseteket cmlitsck: A zsid6sirg szuggcritlta 'rz eurtipai, rlajd a viliig kozv6lemcnyibc a cigdny-holocaustot. Mintcg/ 40-50 ivig senkinck sem jutott cszibe azLi llirani,, hogy a n6nretek cigirnyokat is deportdltak volna a munkatirborokba. trgyszer csak vriratlanul 6s bszszehangoltan megkezclte a magyar sajt6 is midiirk a c igdny-holocaust tntenztv injckc i6z'6,s/ttt a mirgyar tdrsadalornba. A hisztdria terrn6,s'zetesen nem onzetlen akci6nak bizonyult. Tuclni vdltik, hogy kik mikor' 6s mely munkataborokban clolgoztak. Meginclult a kdrp6tl6s jogossdgdnak clismerretdse. V6giil is Ausztria vallalkozott e kirrp6tlasok kifizet6s6re. Miutdn a kifizetdsek nagy r6,sze megtor244
-'
t6nt, az osztrdkok gyanft fogtak, hogy csfnyarr r6szedt6k oket, hogy ne moncljam egyszeruen irtverr6k oker. vizsgdlat al6 vontdk a zsid6s6g 6ltal rdrnogarott j6indularr-ian befbgadott ig6nyek miben let6t csakharnar kiclerult, hogy a kdrp6tolt cig6nyok soha nem is j6rtak Ausztria teriilet6nJelentos rdszlik m6r 6letko rin/al fclgva sem kertilhetett a korabcli munkatfborokba. Kittirt a bothangtompit6kat ugyan amelyre tart. napig k6ny szeritettek, de azdtt a mai rdny
,
De jo p6ldak6nt emlithetjtik a z/anolyt rom6k Srrassburgba val6 exodusdt is. Valakik rdvid ido alatr fell azftotrdk a zimoly kozs6gben 6s korny6k6n 610 rom6kat a magyar ,,clnyom6" kormdnyzat ellen. (Mfig sem kertilt teljes leltdrirsra, hogy a llrzitok kik ioltar, bir eg6szen gyengc kdpzeloerovel is megnevezhetok). Majcl Krasznai J6zsef ugyancsak roma szemdly vez'et6s6vel eg6szen Strassburgig meg sem 6lltak. De az6'rt a havi munkan6lkiili 6s szocidlis seg6lyek6rt rendszeresen hazaj6rtak. A magyar korrndny sz/tjtdtv a filt a furcsa jelensfg elott. Megmerevedett 6s fogalma sern volt milyen int6zkecl6st hozzon a kialakult hel yzet kezel6s6re. A haza-har;r utaz6 megb'tzottak r6s z6,re tz eg6sz orszfg nagy dertiltsdgdre rendszeresen kifi zette munkan6lkiili, szoci6lis seg6lyeket 6s a nem jelenrdktelen csal6di p6tl6kot, amelybol n6mi menektilr-jirand6sdggal egytitt kiel69(toen me96ltek Franciaorszfgban . Azt6n elobb-ut6bb akadtak akik (persze nem korm6nyzati, vagy ellenz{ki politikai korokbol) gyanfsnak tal/altftk az eg6sz esetet 6s egyre hangosabban kdr245
dezgettlk: ugyan ki fizeti a romiik utazd,sik6lts6_ geit? Egyszer csak sokak megdcibbends6re. mig mii_ sok hasukar fogri{k u n"-ur,err6i, ,,szp onzor' gy ^ .Magy ar or sz6grdl mazott .,,e
il;;;,;Li;' ir;""il;;;;;;.
,tr6
szem6ly6be n. Ez szonys 69, megej16., tii saj n6r ata ki fejeze
u O".et-.iJr_
JrJ;;;r;;;,
dolliirr adoml,ny.ozoti @tlititag a sajdr p6nz6b6t) a romi{k
rigymond menekiir6si it rr.Jl"ii"r.';";;;" t6re. Ide vonatkozd nyituttorut 6t a magyar televf_ zi6 is klzvetitette. A francia a magyar korm6ny i{muta_ tdra az elsci 11f:,rq"k. csoportnak meiadta a menekiilt str{_ ruszr. A tr.r.g[upt6k vorna, de idci_ l::.9bol:O kdzben esr uegr.gf;;)a6rr. Volt kcizomrik. a francidk topalon-e.t.-t 6,s ililft6iaglecsuk_
rilliif
;T.0",
J6magam. nem tudtam 6s ma sem tudok el6ss6 csodiilkozni a.magyar torrany ezt a tal6/n soha vissza nem t6r6 ,ik;ffi; m6rt6kben kihagyta. a mened6kjog mes_ ad6siit k.vetcien siirgcisen ;r""k kellett volna in_ d(rani mind. a 700.0b0 f6; kell, akkor legyen .errUt-U.nn". a franciiikn ak ez 1920 6ta annyi fajOlys. ad6ssdgunt "irr"n halmoz6dot fel, hogy az iryerdn rcirresztJsJ uai,,ir"g hatort vorna a magyar tiirsadalomra. Kem6ny to.manyruti.^lf] sziintsiig mellett ez az ot.i;'r,n"rrze f,eltilmrilta volna a frankhamisitr{si priialiorast. A francirik megrorl 6sul legfelj ebb te. tet tetlet vol na pai Unids csatlakoziisr"kJ. E;";zonban nem k6rt, hanem hasznot hozott uofnu.Tirren liittuk
#";;A, ;ff; d:i fr*.i. il
;;;;;;:
meny_
246
nyivel k6nnyebben vettdk
fel ndhdny dvvel k6Romiiniiit 6s Bu lgdri6t. Mdg elcinyosebb feltdteleket is kaptak, mint tfilitregci kormiinyaink. LStnival6, hogy a hazilnkat nyolcvan 6ve maga m6g6 utasit6 rom6n diplom 6cia ezittal is testhosszal elhf,zott melletttink. Nyugodtan mern.m javasolni bdrmery magy ar p6rtnut, hogy hataromra iut6sa esetdn a Kiiltigyminiszt6rium vezet6,s6re egy rom6n politikust k6rjen fel. Miuti{n Enessei Gy.rgy a cig|tnysi{g ds zsid6siig eredetdt tobb mint 200 dvver ezeroti t6an trsztdzta, forditsuk figyelmrinket-.gnyugta_ a zsid6si{g mdig legnagyobb tdrt6n 6,sze Josephus Flavius fel6'' Ez a kivdl6 tdrtdn 6,sz idbszdmit'sunk elso lvszdzadftban 6lt. ott volt a Titus kdscibbi r6mai csdszdr 6ltal i.sz. 70-ben lerombolt jeruzs'lemi templom 6s a v6ros elfogl al6sdn6l. K.scjbb Titus r6mai csdszfr udvar 6ba lerillt ma ugy monda_ n6nk, udvari tclrt6netir6k6nt. Titus csdsz'6r brztatilsdra o irta meg elso izben a zsid6k addigi tortdnet6t csak6 gy, Lint a zsidd hdborti tdrt6netdt. iri{sai ma is et"t rertiek az elmflt 2000 6v nem koptarta. saj n6raros, hogy a zsid6k tort6nete I-X fejezete, amely a zsid6k eredet6t ismerteti nem hozzftfrrhetci. Megtal:ilhat6 azonban a zsid2 n6p osi vol t6r6l sz6l6 viia anyaga Apion ellen. Ugy ttinik, hogy a zsicl6k eredctc 6s cistdrtdnete k6,tezer 6vvel iielltt ugyant,gy vita tdrgya volt mint napjainkban. Errol rnaga Josephus tdjdko ztat benntinket, a vitairat ersci konyv6nek nevezett fejezetdben. Ercremcs szd szerint idezni: ,,Mivel azonban tigy liitorn' hogy scibb
247
I re!g=+=-.
nemelyek gyul6lkddo rdgalmainak hitelt adva sokan nem lriszik cl., amit 6stortdnetiinkre vonatkoz6lag megirtam 6s n6piink fikeletu voltdnak btzonyitdkak6nt arra hivatkoznak , hogy a legnevezetesebb gorog tort6netir6k ernl(tisre sem m6lt7 tattak rninket." Valti rgaz' hogy rclosz(unitdsunk kezdetdn az clso szlazatlokban, dc nrdr az idoszdmitdsunk clott is komoll, vita folyhatott a zsid6sdg ostortdnetdrol. Tacitr"rs is besz/amol errol,,rnegj egyezVC, hogy tOhb vdltozat is ismert r6la. O rnaga Kr6ta sziget!,rol val oszinusiti szdrmaz/a,sukat, sot llcviiket is a Kr6tirn talf lhat6 Ida hegyibol eredc zteti. Laktiit az idausokat a sz6 idegenszerri megnyfijtirsirval indaetrsoknak neverlik el. Ebbol lett azt/an az luda l8 vagyis Jucla. Josephus a vita hevdben igy folytatJu' ,.,bar ok trzt bizonygatjdk, hogy senki r6lunk semrnit neln tuclott. 6t a mi oseinket egyiptomi erecletticknek tlintett6k fel., dm kiclerlilt,, hogy XIVUI-ROL ERKtrZTUXf EGYIPTOMFIA. 6k azt hazucltik, hogy testi k6rsdg rniatt iz,tdk ki oseinket (Tacitus is tenyk6nt kozli) imde bebtzonyosodott, hogy sajdt elhatdro'zf,sukb6l 6s testi ereji.ik telj6ben t6rtek vissza osi f6ldjLikre. E zuttal Josephus csertren hagyj a a rdgi gorog bdlcseket. Annak ellcnire, hogy maga is iddzi Arisztoteleszt, aki szerint a zsid6k az indiai bdlcsek leszarmazottai. Bar hivatkozik bizonyftekkdnt egyes gordg tortdnetirokra is' de a ,,nagyok" ezeket kev6sb6 tartjilk hiteleseknek. Josephus v6,dekezdse, miszerint ,,kivLilrol" d,rkeztek Egyip-
tomba M6zes elso k6nyv6n alapul, amely szerint lsten Abrahdmnak igdri Kdnadnt, aki innen 6hins6g idej6n Egyiptomba megy. Vagyi s ez a kfvtilrol j6v6s tulajdonk6ppen Egyiptom k6zeli szomsz6,d tertileteirol tort6nt. A Biblia amennyire a zsrd6sdg mozgas6t bel6le kovetni lehet - a vil6g teremt6s6tol M Szestg Egyiptom 6s korny6k6re teszi a zsidris6g ostort6net6nek szinhely6t. Atfog6 6s egzakt vizsgdlat adatai alapj6n nem bizonyithat6. Anndl is inkdbb mert a vil6g teremtdse 6ta eltelt ido a Bibtia 6s a zsid6s6g szerint csupiin hatezet n6hdnyszdz 6v, ami a mai emberi fejlod6stort6net ismeret6ben mero k,6ptelens6g. Az emberis6g tortdnete a geol6gusok egybehangz6 v6lem6nye szerint a Pleisztocen f6ldtort6,' neti kor teljes id6szaka alatt, minte gy hilrommilli6 Ie 6vvel ezelott kezdoddtt. Az emberi fejlod6s term6szetesen rendkivtil lassf volt. Ennek ellen6re tfzezer 6vvel ezelott, vagyis a Biblia teremt6selm6let6t mintegy hdrom 6s fllezer 6vvel megelozoen az ember mfu foldmtivel6ssel es dllatteny6szt6ssel foglalkozott. A teremt6selm6let elotti idoszak zsid6kra vonatkoz6 tort6net6rol a hdber irodalomb6l semmit sem tudunk. Ez6,rt k6nytelenek vagyunk azokat a foszl6nyokat eleme zn1 amelyeket foleg a gorog kisebb r6szben a r6mai kor, helyenk6nt a k6sobbi irodalomban taldlunk . Az Skori gdrog ir6k kdztil tdbben egy6rtelmuen 6llfti6k, hogy mint a cigdnys6g, mint a zsid6s6g Kelet-Indidb6l szdtmazrk. Amint kifejtetttik mindkdt n6p sz6mos olyan jellemvondssal rendelkezik, amely figyelmes egybe-
248
249
vet6ssel ma is bizonyitani lritszik e korai tort6netfr6k v6lem6n yet. Ebben az esetben pedig 6rtelrndt veszti a zsicl6siig oly kedvelt 6s gyakran hangoztatott ellenfelei fejiirarfsdra kiraliilr ANTISZEMITA .ielzo. A zsiclosirg teh:it nem tekinttreto semita n6pnek, hanem hindu-nak. Sdmitdk ar, arabok, akiket a lcgnagyobb ellenfeleinkrrek tarrtilnak. Att6l', hogy a zsic16k megh6ditott;ik 6s egy kisebb r6szlik ma is birtokdban tarda a s6mita n6pek t6bb ezer ives haztq/at., ok maguk m6g nem virlnak s6mitakkd" Mindez igazoljzr, hogy a legagresszfvabb antiszernitiik maguk a zsicl6k. A zsid,6k irltal zsicl6ellenes 6rtelmezf,ssel hangoztatott anti szernitdzis a nyakatekert zsid6 gondolkod6s furcsa termike. Maga Theoclor rlerzl a zsidosiig legnagyobb teoretikusa fQ tette ki 195[3-ban a Menorah Journalban:"Antiszemitizmus a cionista mozgalom alapja 6s hojt6creje." 1965-ben megtartott Cionista Vilagkongresszus is vezeto helyen irllapitja rTreg: ,,Zsid6 is judaizmus veszdlyeztetve van Lr.z, antiszernitizrnus hidnya miatt. A {cnnmaraclirs ftigg az antiszentitizrnust(rI"" Vagyis a zsicl6 {'iloz6f ia legfontosabb alapvetdse:"F{a nem ut6lnak benntinket. akkor elvesztink !" A zsid6s:ig semita volt/ardl iclezzlink egy r6vid r6,sz.letct a R6vai Nagy l-exikonb6l:"A tudorndny rnindeddig a zsicl6 f aJ i ismeretek kercl6sdt nem trsztazta. Az frjabb kutatasok ugyanis kicleritettik, hogy a s6mi tipus csak az 6szak afrikai zsicl6kniil domborcldik ki a maga eg6s zdben, ellenben a nagy tobbsegnel nem talalhatok a sdrni jellegek abban a 250
m6rt6kben, amelyet az arabok es a szirek vondsai ?0 feltnntetnek." Szimos antropol6gus bizonyitja, hogy jelentos n6ger bei.it6s is talalhat6 a zsid6sdg testi feldpitds6ben. Ha pedtg irz eur6pai zsidSsdgot vizsgiiljuk, akkor megdllapithat6, hogy a VIII-X. sz/tzad legnagyobb fllarna; a Kaz,ar bircldalomtran /att6,rftette a zsiBr-rlan nevu kirdlyuk a lakossdgot d6 vall6sra. Ez.eknek pedig aligha volt bdrmi k6ziik is a s6rnita fajhoz. M6g Arthur Koestler sze' rint is. Nem Jordfnb6l, hanem Volgat6l 6s nem Kdnadnb6l. hanem a Kaukiizusb6l van az eredetLik." Kiclerlilt tehdt, hogy a vikig zsid6s:igirnak kb. 95o/o-a ncm s6rnita leszarmazott. Az a csek6ly m6rteku kisebbs6g, amely t6bbd-kevdsbd rendelkezik a s6mita jelleggel, feltehetoen arab betitdsbol (behdzasodds) ad6dik. A R6vai lexikop adittaiban nincs okunk kdtelkedni., hisz a lcgjobb tudomdsom szerint a kiad6 6s szerke szto R6vaitestvirek maguk is zsid6k voltak. A zsid6s6g sdrnita voltiinak sernlnif6le szarmazdstani alapja nincs. Val oszfnusitheto, hog)' csak azert akasztottdk magukra, hogy ezzel is igazolni pr6b6ljdk, hogy Palesztina a zsid6sdg oshaz6ja. Ez ann6l is inkdbb siint(t, mert egy r6szlik mig a M6zest kovetcr idoben is csupfn ndhiiny s'zaz evet 6lt ott. Nagyrdsztik mdr akkor is a szomsz6d - de a tdvolabbi dllamokban 6ltek. T6ved6s azt hinni, hogy a zsid6 diaszp6ra a I0. ivi Jeruzsdlemi templom pusztuldsa utdn kezdodott. Mirr itkkor is szivesebben 6loskod6tt masokc)n, ahol a szab/alyozott kereskedelem minden eloirdsfit lelkiismeret-furdalas 251
{
f]-''.1'irTn't,,,
ndlktil athdgva Osszehasonlithatatlanul magasabb szinvonalon 6lt, mint tehette volna sqdt ndpe kozott. E'/, rnil is 610 val6siig. Hiiba adtiik vissza ft,szfikre Palesztindt' amelyen Izrael ndven ru irllamot alakitottak, a vikig zsid6siginak csak t6red6ke el ott. sokan azok k6zlil is csak dtrnenetileg. Amint clolgai lehetov6 teszik irtkolttizik valarnely .,.dlhet6bb" orszdgba. Ott peclig magat vdlasztott ndpkent igyekszik eladni. Ez LLZ axi6ma a sajirt t-elfogirsirban annyit.jelent, hogy d zsid6sirgot Isten kivirlasztcltta a tobbi n6pe k6ziil, s e,zzel neki aclta
is unnuk minden meglevo 6s terrnelt javait. Ami rndg nincs birtokirban , azt elk6borolt i6szirgnak kell tekinteni arnit ncmcsak ,joga" hanem kotelessdge is biirmi rn6don visszavenni. Ncm vdletlenril frta B.niamin Franklin lTgga lbldet
ben:"Tobb mint 1700 esztendeje sirnak szomoru sorsrrkrdl, hogy kifiztek oket az anyao rsr,igukb6l. Dc uraim! ha a civilizalt vilrg rna visszaaclni nekik Palesztindt a tulajdonukba. azonnal kitalirlnirnak valarni nyom(ls okot, hogy mirshol iljenek. Mi6rt'/" Franklin Benjiimin kiviitd.j6snak bizt>nyult. A t6rt6nelem i saz.dta ot.
Az trgyes[ilt Allamok pd,nzrigyi emis szi6jirnak jogfrt irllittilag csellel egy zsicl6 magiin bank konzorcium szerezte meg. Az elk6borolt jdszrig viszszaszerz.6,s6,nek fcllyamata I'elgyorsult. Ma m6r a zsiddsdg k6,pezi a legnagyobb hatalmat a f6ld orszdgai felett. Birrmely nagy ., k6zd,p vagy ak6r jelentektelen kis hatalom is valilmilyen lormdban, penzligyei reven alilrendelodott ennek az int6,zm6,2s2
nyi formdjfbart lfthatatlan hatalomnak. Nem kivctel ez al6l m6g az Egyestilt Allamok sem. Hogy Amcrika icle jutott. 'JZ neffl tdrtdnt,, nem is t6rtinlretett el6zmdnyek n6lkiil . Az arnerikai szovets6gi iillarrr alapit6 atyai idoben figyelmeztett6k n6ptikct, csakf gy ntint vezetotiirsaikitt, akik veltik cgylitt gyakoroltiik az iillamszovets6g hatalmdt. Lirssuk, hogy vdlekedett r6luk maga George Washington:"A zsid6 hatiisosabban dolgozik ellentink mint egy ellensdges hadsercg. Szirz'szor veszllyesebb a nri szabaclsrigunk 6s a mi nagy c6,lunk sziirnfra Nagyon sajnflatos ., hogy az dllamok mf r r6gen ncnt tiltottak ki oket. Arnerika 2l
bolclogulasdnak legnagyobb cllens6ge i -" Enn6l is elesebben fogal maz Franklin Benjamin 1189-ben il Konvenci6n a zsid6 bevirndorlirst illetoen:"Egy nagy vesz6ly van a'1. IJSA-ban. Ez a vesz6ly a zsicl6s /ag. Urainr ! Minden orszfgban, ahol letelcpedtek, a normdl 6letszinvonal lestilylyedt g,t et becsi.iletes kereskedelem is lefokoz6clott. Ok elkLildnliltek, neln asszirnil616dtak 6s allamot teremtettek az dllamcln bcli,il. Mikor ezt ellenc zl.6k, finans zirozils megvonfsiival probriltdk megfojtani a nemzetet,,,ugy mint Porl"r"rgiilidban 6s Spanyolorszdgban Of pi6cfk pi6cdk nem 6lhetrrek egym6s koz6tt, kell,, hogy Krisztushivok, vagy mds ndpek kozott 6ljenek, akik nem az. o fajtdjuk. Ha torvdny dltal nen-r rekesztjtik ki oket az USA-b61, szdz 6ven beliil olyan szf mban iramlanak be ors zigunkba' hngy uralkcldni fognak feletttittk, minket elpusztitanak', megvdltoztatjdk az 6llamformdt, amidrt mi, amerikaiak a v6253
rtinket ontottuk 6s 6lettinket dldoztuk fel, elveszik tulajdonunkat 6s szemdlyes szabadsdgunkat. Ha a zsid6s6g nem lesz kirekesztve, 200 6ven beltil a mi gyermekeink fognak dolg ozni a fOrdeken az6rt, hogy etess6k a zsid6kat, s azalatt dk a sz6mol6 hilzban (bank, tozsde) maradnak, vid6man dorzs6lik a keztiket. Figyelmeztetlek benneteket uraim, ha nem rekesztjtik ki a zsid6kat 6rokre, a mi gyerekeink gyermekei iltkozni fognak benntinket. Az o idedljuk nem az amerikaiakd, m6g ha tiz gener6ci6t 6lnek is kozdtttink. A leop6rd nem villtoztada meg pottyeit. A zsid6 veszdlyes a f6ld6n.,' Franklin Benjami n ezittal is jovcibelilt6nak bizonyult. Yizi6i teljes m6rt6kben val6ra v6ltak. s6t m6g enn6l is tobbl Ezek a der6k alapit6 aty6k m6g illmarkban sem gondoltdk volna, hogy alig tobb mint szdz 6v mflva az Egyestilt Allamok p6nzkibocsdtdsdt zsid6k tartjdk majd keztikben. A hatalmas 6llam, a vik{g legnagyobb hatalma nem rendelkezik majd saj 6t fizetcieszk 6ze felett, hanem valuta$rtdkdt 6s annak kamatdt fizeti egy zsid6 bank korzorcium 6ltal a papir 6s nyomdakOltsdggel elo6llftott pdnzdrt. Franklin Benjamin, George Washington, Ulysses S. Grant bizony6ra gutautdst kaptak volna, ha ezt valaki akkor hihet6 6rvek alapjdn megi6solja nekik. Ezek a sotdt l6tom6sok nemcsak Washingtont, Franklin Benjamint vagy Grantot jellem ezt6k. A hatalmas orszdg 6rtelmis6g6nek szine-j ava igy gondolkodott. Megdobbent6, hogy mdgsem voltak k6pesek a kialakult helyzetet megakaddlyo zni. 254
Sajnos l6that6 6s l6thatatlan er6k nem-zsid6 6ru16k segits 6g6vel el6rhett6k c6ljaikat.
255