Kezelési terv
Zalaegerszeg város helyi természetvédelmi területeinek bıvítéséhez
Készítette: Zöld Zala Természetvédı Egyesület
2010
1
Tartalomjegyzék
Elızmények
3.
1. Parkerdı
4.
2. Bozsoki-domb (Mándi)
21.
3. Alsóerdı
26.
4. Pálosfai-patak völgye
37.
2
Elızmények Zalaegerszeg Megyei Jogú Város megbízásából egyesületünk 2009 ıszén elvégezte Zalaegerszeg város helyi védett területeinek javasolt bıvítését célzó szakmai tanulmány elkészítését. A védetté alá helyezési jogi eljárásban a hatályos törvényi elıírás szerint kezelési tervet kell készíteni. Jelen munkánk a négy helyi védelemre javasolt területet kezelési tervét tartalmazza, az alábbi helyszíneken: -
Parkerdı Bozsoki-domb Alsóerdı Pálosfai-patak völgye
A védelemre tervezett területek és a város természetföldrajzi elhelyezkedése
3
1. Parkerdı Elhelyezkedés: A Parkerdı a város északkeleti részén a Zala folyásirány szerinti jobb (déli) oldalán található, a Felsı-Válicka torkolatnál, ahol iránya északkeletre fordul. Nyugaton a vasúti töltés, délen a Balatoni út (ill. ma a melléjük települt bevásárló központok), keleten a Csácsbozsoki városrész, északról a Zala határolja.
A Parkerdı védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón
4
Elızmények, kialakulása: A terület egykor a Zala egykori ártere volt, - az andráshidai állami gazdaság legelıként hasznosította. A szocialista városvezetés a 70-es évek elején határozta el a kultúrerdı – közjóléti park kialakítását, melynek keretében mintegy 80 ha területen park és erdı telepítésére került sor. A funkció alapvetıen rekreációs célokat szolgált; ezt hordozza ma is. A Parkerdı életében a legnagyobb változást a város északra tartó elkerülı útja jelentette, mely tulajdonképpen az addigi egységes, összefüggı egységet fizikailag kettéválasztotta. A telepítési mód alapján két, jellegében eltérı terület válik el: Erdı jellegő faültetvények A telepítık a tervezés során nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az változatos, sokszínő legyen, sokféle fa alkossa a telepítéseket. Az erdıtagok az ıshonos fajok mellett (kocsányostölgy, erdeifenyı, szelidgesztenye, nyír) többnyire tájidegen fafajokból állnak (luc, simafenyı-, ezüstfenyı, zöld- és kék duglaszfenyı, vöröstölgy). Ezek az erdık a szélfogó szerepükön túl a kirándulásra, sportolásra vágyó lakosok számára ezen tevékenységek helyszíneit jelentik. Parkszerő telepítés A fásított területek között ligetek, nagyobb tisztások jelennek meg. Ezek részben az eredeti értékes gyepvegetáció fennmaradt foltjai, valamint a ligetes telepítés alatt fejlıdött gyepek betelepült értékes lágyszárúakkal. A ligetek fája többnyire nyír, kiemelkedı esztétikai értéket a virágzó rododendronok jelentenek.
A Parkerdı erdészeti térképe a fı fafajok jelölésével
5
A Parkerdı a Google Earth internet térképen
Tulajdonviszonyok A Parkerdı terültének nagyobb része (67,5 ha) Zalaegerszeg M.J.Város Önkormányzatának tulajdonában van. A déli részen értékesített területeken mára különbözı multinacionális vállalatok tulajdonába kerültek, akik azokat beépítették. Az elkerülı úttól keletre esı erdıtömb tavalyi levágása nem kevés indulatot okozott a természetvédı városlakók körében. Kezelések: A parkerdı funkcióit tekintve három alapvetıen más és különbözı aspektust hordoz. Ezek: erdészeti, természetvédelmi rekreációs (jóléti) A kezelés kialakításának tekintetében e három funkciót illetıen kell konszenzusra jutni. Nyilvánvalóan ez csak a területi lehatárolásokkal meghatározott eltérı kezelésekkel mőködtethetı. A különbözı típusú helyszínek vonatkozásában az erdészeti térkép a mérvadó, így a kezelést is ez alapján, a részletszintő bontásban határoztuk meg. Az egyes erdı mőveléső területegységek kezelésének alapját az Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezeti Iroda által 2006-ban készített koncepció az alapvetıen mérvadó, az ebben megfogalmazott elıírásokat megtartottuk, amennyiben azok a természeti értékek fennmaradását nem veszélyeztetik. A rekreációs funkció prioritása a játszótér környezetére megmaradt, de a kiépített sétautakon is prioritást élvez.
6
A Parkerdı védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón
7
A helyi védettséget hosszú távon biztosító részlet szintő kezelések az alábbiak: 381. tag 1. (A) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
1 (A)
vöröstölgy
37
100
Átlagos magasság (m) 24
Átlagos törzsátmérı (cm) 26
Tervezett vágáskor (év) 90
Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana.
381. tag 2. (B) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
2 (B)
kocsányostölgy
37
100
Átlagos magasság (m) 23
Átlagos törzsátmérı (cm) 28
Tervezett vágáskor (év) 110
Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, széleslevelő nıszıfő. Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa
8
ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell levágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 3. (C) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
2 (B)
nyír
36
92
Átlagos magasság (m) 19
Átlagos törzsátmérı (cm) 26
Tervezett vágáskor (év) 70
Jellemzés: A közönséges nyír telepítés nyomán kialakult ligetszerő erdı, melyben helyenként azáleákat (rhododendron) telepítettek. A nyírek állapota a korábbi gyérítés következtében kielégítı, alájuk többhelyen tiszafát ültettek. Aljnövényzete szegényes, helyenként nudum, de borostyánnal befutott részek is megtalálhatók. A kavicsos sétaút mentén a bokrok és szabadonálló nyírek mellett pihenésre szolgáló ülıpadok találhatók. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, széleslevelő- és Norden nıszıfő, tiszafa. Javasolt kezelés: A nyírek dominálta erdı képe megtartandó. A nyírek alá telepített, a hatályos természetvédelmi jogszabályokban védettséget élvezı tiszafák mára felnıttek, így néhol további fejlıdésük érdekében a felettük árnyékoló nyír kivágása szükséges. Az erdészeti fejlesztési tervben lévı ajánlásnak megfelelıen az elöregedı nyírek helyén tölgy, hárs, kıris is felhozható. Külön figyelmet kell fordítani a nyíres keleti oldalán az 53. (TI) jelő tisztását övezı részeire, mert ezekben élnek a védett orchideák: a széleslevelő- és Norden nıszıfő. Termıhelyük az utóbbi években rendszeresen virágzásidıben le lett kaszálva, ami számos egyed pusztulásához vezetett. Hosszú távú fennmaradásuk érdekében a kezelés a teljes fenológiai fázis (hajtás, virágzás és termésérés) után végezhetı el. Az erdészeti tervben megfogalmazottakkal szemben ezen a területen a védett fajok védelme érdekében a kaszálás csak augusztus 15 után folytatható! A nyírek árnyékában alig néhány növény képes megélni, ezért e terület kaszálása valójában felesleges, elégséges két-három évente un. tisztítókaszálást elvégezni. 381. tag 53. (TI) jelő részlet 2. alrészlet (park a 3. részletben)
Jellemzés: Kör alakú gyepfolt a nyíresben közepén szoborral. Védett növényfaja a kockásliliom. Javasolt kezelés: A területen az egykori Zala-menti kaszálórétek túlélı, kissé degradált állománya található. Ebben él a kockásliliom néhány száz töves állománya. A rétet a hagyományos évi két –három kaszálással kell kezelni; az elsı kaszálás ideje május vége-június eleje. A nyárra a liliom már visszahúzódik, így enyhe igénybevétele (sportolás, napozás, stb.) elfogadható.
9
A D részlet délkeleti sarkában lévı 53. (TI) jelő részlet 1. alrészlet jelenlegi státusza, kezelése megtartható 381. tag 4. (D) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
4 (D)
amerikai kıris
36
71
Átlagos magasság (m) 20
Átlagos törzsátmérı (cm) 29
Tervezett vágáskor (év) 50
Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó amerikai kıris elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, többnyire átlagos lomboserdei fajok, gyepesedett foltok jellemzik. Védett növényfaja a kockásliliom, mely – mint az egykori legelı túlélı faja – nagyszámban nyílik tavasszal. Javasolt kezelés: Az amerikai kıris a hazai és európai természetvédelmi nomenklaturában un. özöngyomnak számít, mely spontán, nemkívánatos módon terjed és kolonizál. Ennek az elhibázott erdészeti telepítési kísérletnek nyomán a Zala alsó, Egerszeg utáni szakaszán már sokfelé megjelent a faj. Az amerikai kırises erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 50 éves korában válik vágáséretté. A fajt erdészeti beavatkozással minél hamarabb meg le kell cserélni, s honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével kell leváltani. A helyes erdészeti kezeléssel a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható, melyben a monokultúra helyett egy vegyes faösszetételő erdı jöhetne létre. A munkálatok során a kockásliliom állomány kímélendı és megırizendı. Az új termıhely jellegében a jelenlegi ligetes jelleget megırízheti. Az áthaladó nagyfeszültségő vezeték hosszútávon meg kell szüntetni, s a Parkerdın kívül új nyomvonalon vezetni. 381. tag 6. (F) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
6 (F)
simafenyı
36
77
Átlagos magasság (m) 20
Átlagos törzsátmérı (cm) 27
Tervezett vágáskor (év) 80
Jellemzés: A tájidegen simafenyı az erdészek tipikus parkfája, mely köztereken (arborétumok, parkok, díszterek) jellemzıen megjelenik. Védett növényfaj nem ismert benne.
10
Javasolt kezelés: Az erdırészletben az üzemtervi elıírás szerint a következı 10 évben erdészeti kezelés nem szükséges. Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 7. (G) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
7 (G)
lucfenyı
35
59
Átlagos magasság (m) 20
Átlagos törzsátmérı (cm) 25
Tervezett vágáskor (év) 40
Jellemzés: A hazánkban nem ıshonos lucfenyı gyakorta ültetet parkfa, mely köztereken (arborétumok, parkok, díszterek), de magántelkeken is jellemzıen megjelenik. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a Norden- és széleslevelő nıszıfő, szálkás pajzsika. Javasolt kezelés: Az erdészeti javaslattal összhangban véghasználat után ıshonos fafajokra cserélendı: kocsányostölgy, magas- és magyar kıris, juharok, szil. A nyugati oldalán szegélyében élnek az orchideák, melyek fennmaradása érdekében a szegélyen a tarvágás helyett egy fokozatos fafajcserét kell végezni, a folyamatosan árnyékolást biztosítandó. 381. tag . 8. (H) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
8 (H)
erdeifenyı
38
83
Átlagos magasság (m) 18
Átlagos törzsátmérı (cm) 20
Tervezett vágáskor (év) 80
Jellemzés: Telepített erdeifenyves monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje bodza, szeder dominált. Védett növényfajai a félárnyákban megtelepedett páfrányok: szálkás pajzsika, vesepáfrányok. Javasolt kezelés: Az erdırészletben az erdészeti fejlesztésben megfogalmazott törzskiválasztó gyérítés elfogadható, amennyiben a védett páfrányoknak mindig lesz árnyékot tartó területrész.
11
Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 9. (I) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
9 (I)
kocsányostölgy
35
83
Átlagos magasság (m) 19
Átlagos törzsátmérı (cm) 26
Tervezett vágáskor (év) 110
Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaj nem ismert Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell levágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 10. (J) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
10 (J)
amerikai kıris
35
96
Átlagos magasság (m) 20
Átlagos törzsátmérı (cm) 23
Tervezett vágáskor (év) 40
Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó amerikai kıris elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, többnyire átlagos lomboserdei fajok, gyepesedett foltok jellemzik. Védett növényfaja nem ismert.
12
Javasolt kezelés: Az amerikai kıris a hazai és európai természetvédelmi nomenklaturában un. özöngyomnak számít, mely spontán, nemkívánatos módon terjed és kolonizál. Ennek az elhibázott erdészeti telepítési kísérletnek nyomán a Zala alsó, Egerszeg utáni szakaszán már sokfelé megjelent a faj. Az amerikai kırises erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 40 éves korában válik vágáséretté. A fajt erdészeti beavatkozással minél hamarabb meg le kell cserélni, s honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, éger, juharok) betelepítésével kell leváltani. A helyes erdészeti kezeléssel a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható, melyben a monokultúra helyett egy vegyes faösszetételő erdı jöhetne létre. 381. tag . 11. (K) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
11 (K)
erdeifenyı
38
83
Átlagos magasság (m) 18
Átlagos törzsátmérı (cm) 20
Tervezett vágáskor (év) 80
Jellemzés: Telepített erdeifenyves monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje bodza, szeder dominált. Védett növényfajai a félárnyákban megtelepedett páfrányok: szálkás pajzsika, vesepáfrányok, téli zsurló. Javasolt kezelés: Az erdırészletben az erdészeti fejlesztésben megfogalmazott törzskiválasztó gyérítés elfogadható, amennyiben a védett páfrányoknak mindig lesz árnyékot tartó területrész. Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 12. (L) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
12 (L)
kocsányostölgy
37
100
Átlagos magasság (m) 23
Átlagos törzsátmérı (cm) 28
Tervezett vágáskor (év) 110
Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok
13
jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, széleslevelő nıszıfő. Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell evágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 13. (M) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
13 (M)
vöröstölgy
36
96
Átlagos magasság (m) 23
Átlagos törzsátmérı (cm) 26
Tervezett vágáskor (év) 90
Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag . 14. (N) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
14 (N)
nyír
36
79
Átlagos magasság (m) 19
Átlagos törzsátmérı (cm) 32
Tervezett vágáskor (év) 80
Jellemzés: Telepített, ligetes-fasor jellegő nyíres monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje nincs, gyepszintje fejlett.
14
Védett növényfaja a kockásliliom. Javasolt kezelés: Az erdırészletben a jelenlegi jelleg megtartható, a beteg fákat fiatal egyedekkel lehet pótolni. Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag . 15. (O) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
15 (O)
nyír
36
73
Átlagos magasság (m) 18
Átlagos törzsátmérı (cm) 34
Tervezett vágáskor (év) 50
Jellemzés: Telepített, ligetes jellegő nyíres monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje nincs, gyepszintje fejlett. Védett növényfaj nem ismert Javasolt kezelés: Mint elızı részlet 381. tag 16. (P) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
16 (P)
vöröstölgy
37
100
Átlagos magasság (m) 24
Átlagos törzsátmérı (cm) 26
Tervezett vágáskor (év) 90
Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható.
15
Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 17. (Q) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
17 (Q)
Lucfenyı, főz
34
93
Átlagos magasság (m) 18
Átlagos törzsátmérı (cm) 19
Tervezett vágáskor (év) 40
Jellemzés: A hazánkban nem ıshonos lucfenyı gyakorta ültetet parkfa, mely köztereken (arborétumok, parkok, díszterek), de magántelkeken is jellemzıen megjelenik. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, kockásliliom. Javasolt kezelés: Az erdészeti javaslattal összhangban a már megkezdett letermelés után ıshonos fafajokra cserélendı: kocsányostölgy, magas- és magyar kıris, éger, juharok, szil. A védett fajok fennmaradása érdekében a munkálatokat vegetációs perióduson kívül kell végezni. 381. tag 18. (R) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
18 (R)
Lucfenyı, főz
39
59
Átlagos magasság (m) 17
Átlagos törzsátmérı (cm) 18
Tervezett vágáskor (év) 40
Jellemzés: Telepített lucfenyı monokultura. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, kockásliliom. Javasolt kezelés: Mint elızı részlet esetében. 381. tag 19. (S) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj
+ Borítás
Kora
Átlagos
Átlagos
Tervezett
16
381
19 (S)
mellékfafajok
(%)
(év)
Lucfenyı
78
33
magasság törzsátmérı vágáskor (m) (cm) (év) 18 19 40
Jellemzés: Telepített lucfenyı monokultura. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, kockásliliom. Javasolt kezelés: Az erdészeti javaslattal összhangban a már megkezdett letermelés után ıshonos fafajokra cserélendı: kocsányostölgy, magas- és magyar kıris, éger, juharok, szil. A védett fajok fennmaradása érdekében a munkálatokat vegetációs perióduson kívül kell végezni. 381. tag . 20. (T) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
20 (T)
simafenyı
34
86
Átlagos magasság (m) 18
Átlagos törzsátmérı (cm) 25
Tervezett vágáskor (év) 80
Jellemzés: Telepített simafenyves monokultura állomány. Bár nem a számára optimális termıhelyen van, egészséges az állomány. Cserje- és gyepszintje bodza, szeder dominált. Védett növényfaja a szálkás pajzsika Javasolt kezelés: Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. A védett fajok fennmaradása érdekében a munkálatokat vegetációs perióduson kívül kell végezni. 381. tag 21. (U) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
21 (U)
Lucfenyı
33
72
Átlagos magasság (m) 19
Átlagos törzsátmérı (cm) 20
Tervezett vágáskor (év) 40
17
Jellemzés: Telepített lucfenyves monokultura állomány. Itteni állománya monodomináns, tájidegen hatású. A nem neki való termıhelyi adottságok miatt pusztul, egy része már letermelésre került. Védett növényfaja nem ismert. Javasolt kezelés: Hosszútávon a jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé kell alakítani. 381. tag 22. (V) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
22 (V)
vöröstölgy
35
95
Átlagos magasság (m) 21
Átlagos törzsátmérı (cm) 23
Tervezett vágáskor (év) 90
Jellemzés: A tájidegen, Észak-Amerika területérıl származó vöröstölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete jellegtelen, gyom és kozmopolita fajok jellemzik. Védett növényfaj nem ismert benne. Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 90 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítés, ritkítás után honos fafajok (pl.: kocsányostölgy, magaskıris, juharok) betelepítésével fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, melyben a tapasztalatok alapján a jelenlegi értéktelen aljnövényzet helyett egy diverz, értékes gyep- és cserjeszint alakulna ki. Mindez az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 23. (W) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
23 (W)
kocsányostölgy
35
93
Átlagos magasság (m) 20
Átlagos törzsátmérı (cm) 24
Tervezett vágáskor (év) 110
Jellemzés: A Zalában a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı kocsányostölgy elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika.
18
Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 110 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a betelepedett honos fafajok (pl.: magaskıris, juharok) megerısödését biztosítani kell. A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell levágni (pl.: amerikai kıris). Az átalakítással a monokultúra helyett egy vegyes korú- és faösszetételő erdı jönne létre, mely az állatvilág számára is sokkal jobb élı- és fészkelıhelyi körülményeket biztosítana. 381. tag 24. (X) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
381
4 (X)
Enyves éger
35
86
Átlagos magasság (m) 17
Átlagos törzsátmérı (cm) 20
Tervezett vágáskor (év) 60
Jellemzés: A Zala mentén a jobb vízellátású termıhelyeken jellemzı ligeterdık jellemzı fájával, az égerrel betelepített részlet. Elegyetlen állománya jellemzi. Aljnövényzete még jellegtelen, többnyire gyom és kozmopolita fajok jellemzik, de a természetes zonális tölgyesek fajai is már megtelepedtek. Védett növényfaja a szálkás pajzsika Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 60 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs, egyszintő erdı monokultura jellegét erdészeti beavatkozással meg kell változtatni; gyérítéssel, ritkítással a honos fafajok betelepedését elı kell segíteni (pl.: magaskıris, juharok) A beavatkozásokkal fokozatosan a Zala mentén egykor jellemzı keményfa ligeterdıkhöz hasonló természetközeli erdıvé alakítható. A megjelent tájidegen fafajokat ki kell vágni (pl.: amerikai kıris). 381. tag 57. (PK) jelő részlet 1. alrészlet (park a 3-4. (C-D) között)
Jellemzés: Tölgylevelet utánzó alakú park részlet. Az észak-dél tengelyő kavicsos sétaút mentén a bokrok és szabadonálló nyírek mellett pihenésre szolgáló ülıpadok találhatók. Védett növényfaja a kárpáti sáfrány Javasolt kezelés: Az elpusztult lucok, jegenyék helyén az erdészeti ajánlásnak megfelelıen szaniterfák telepítése elfogadható8Hárs, juhar). A bokrok alatt és a gyepekben elszórtan a kora tavasszal nyíló kárpáti sáfrány él, mely bizonyára az azáleákkal lett behurcolva. Szépen szaporodik, s az elsı kaszálás idejére már visszahúzódik, így a kezeléssel nem veszélyeztetett. Elterjedésén a bokrok, és a gyep változatlan formában fenntartandó. A bokrok a fészkelı madarak számára fontos élıhely.
19
381. tag 57. (PK) jelő részlet 2. alrészlet
Jellemzés: A kilátódomb körüli funkcionális játszótér, a magasra felnıtt lombos fák takarásában, kijelölt sétautakkal. A terület északi részén gyepek által körülölelt telepített bokrok fıképp nemesített rózsák. Védett növényfaja nem ismert. Javasolt kezelés: Ezen a területen az eddigieknek megfelelıen a jóléti funkciónak kell prioritást kapnia, továbbra is játszótérként funkcionáljon. Az erdészeti terv idevonatkozó kezelése, ajánlásai megfelelıek. A Vérmalmi-rét helyett azt a helyszínt javasoljuk kutyafuttatónak. 381. tag 57. (PK) jelő részlet 3. alrészlet Vérmalmi rét
Jellemzés: Az egykori legelı fennmaradt részlete. Növényzete a Zala-menti ártéri rétek mezofil kaszálóin jellemzı franciaperjés, ecsetpázsitos, sédbúzás társulásokból álló gyepkomplex. Nyugati szegélyén nyír fasorok húzódnak. Védett növényfaja a kockásliliom, melynek állománya ezres nagyságrendő. Javasolt kezelés: A rét teljes területét a hagyományos évi két –három kaszálással kell kezelni; az elsı kaszálás ideje május vége-június eleje. A kaszálást a terület északnyugati részén is el kell végezni, itt elıször szárzúzással kell a több éves szárazanyagot eltávolítani. A kaszálást a nyírligetben is el kell végezni. A területen a kutyafuttatást meg kell szüntetni, erre acélra a más helyszínt kell kijelölni, pl.: a játszótértıl északra esı gyepterület. Összegzés: A Parkerdıben a rekreációs-jóléti-pihenıerdei funkciók és a természeti értékek a fenti kezelések betartása esetén hosszútávon megırizhetık. A természeti értékek védelmében ajánlott kezelések nem járnak jelentıs külön feladatokkal, költségekkel, csupán a jelenleg is folyó munkálatok idı- és térbeni módját alakítják a védett értékek védelméhez.
20
2. Bozsoki-domb Elhelyezkedés: A Balatosi úttól délre, a Bozsoki városrész és a Válicka-völgy között emelkedı dombon található, egykor mővelt, mára felhagyott nadrágszíj-parcella szántók, gyepek és felhagyott homokbányán.
A Bozsoki- védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón
21
Elızmények, funkció: A terület egykori mezıgazdasági mővelés alatt állt; a sok kis keskeny parcella nagyobbrészt szántóként volt mővelve, de gyepként hasznosított területek is vannak. Ezeket a kis szántókat legalább 30 éve nem mővelik, így a sovány homokos-löszös talajon a gyomok az egykori trágyázással bevitt tápanyagfelesleget már felélték, ezáltal lehetıséget adva a spontán természetes gyepképzıdési folyamatoknak. Bár a mővelésbıl való felhagyás Zalában sajnálatos módon nem elszigetelt jelenség, az itt tapasztalt spontán természeti rehabilitációs folyamat igen ritka. A 15 évvel ezelıtt még fıként aranyvesszıvel borított területen mára szép mezofil kaszálórét fejlıdött, melyben a visszatelepedett védett növényfajok száma mára meghaladta az 1000 tövet! A felhagyott bánya nyers homokfelszínén másodlagos kékperjés láprét fejlıdik, mely szintén tárháza a betelepült értékeknek. A talaj igen sovány termıképességére való tekintettel a terület mezıgazdasági hasznosításra nem alkalmas. Mindezek ismeretében a város egyik fontos természetvédelmi mintaterületévé válhat a védettséggel, közel 10 húsz védett növényfaj, a fokozottan védett gyurgyalag és számos más madár és rovar számára biztosít megfelelı létfeltételeket.
A Bozsoki-domb védelemre tervezett része a Google légifotón
Tulajdonviszonyok: A terület többségében magántulajdonban van, de Zalaegerszeg M.J.Város tulajdonában is vannak területek. A terület természetvédelmi státuszának megnyugtató rendezése és fıképp fenntartása érdekében rövidtávon célszerő lenne az egész terület önkormányzati tulajdonba kerülése. A terület kedvezıtlen mezıgazdasági szempontból kedvezıtlen termıhelyi adottságai folytán vélhetıleg az ingatlanok árai is ennek megfelelıen alacsonyak.
22
A Bozsoki- domb mővelési ágak szerinti megoszlása
A Bozsoki-domb ingatlanainak tulajdoni viszonyai: Sor szá m 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
Helyrajzi szám
01049/11 01049/12 01049/13 01049/14 01049/15 01049/16 01049/17 01049/18 01049/19 01049/20 01049/21 01049/22 01049/23 01049/24a 01049/24b 01049/25
Mővelési ág
Szanto Szanto szanto Szanto Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Kivett Gyep Gyep Kivett Szanto Kivett Szanto
Tulajdonos/kezelı
Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. magánszemély magánszemély Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Magánszemély Magánszemély Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. magánszemély Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm.
23
17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47
01049/27 01049/29 01049/84 01049/85 01049/94 01049/95 01049/96 01049/97 01049/98 01049/99 01049/100 01049/101 01049/102 01049/103 01049/104 01049/105 01049/106 01049/107 01049/108 01049/109 01049/110 01049/111 01049/112 01049/113 01049/114 01049/116 01049/122 01049/123 01049/124 01049/125 01049/126
Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto Kivett Szanto Szanto Szanto Szanto Szanto
Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. magánszemély magánszemély magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Nemzeti Földalapkezelı Szervezet Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély magánszemély magánszemély
Javasolt kezelés: A Bozsoki-domb területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelı kezelési tervvel biztosítható. Célja • a zavart, gyomos területek kezelése, a jobb természetességő gyepek fenntartó kezelése (kaszálás, gyomtalanítás, bokor) • tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvesszı, japánkeserőfő) • illegális szemétlerakók megszüntetése Ennek megfelelıen az alábbi kezeléseket kell rendszeresen elvégezni:
Franciaperjés kaszálók: A terület déli részén a 01049/94-114. hrsz-ú ingatlanokon találhatók. Cél: a jelenlegi gyep természetvédelmi szempontú kezelése, fenntartása Jelenlegi kezelés: Évi kétszeri kaszálás
24
Javasolt kezelési mód: Itt a jelenlegi gyakorlat, vagyis az évi kétszeri kaszálás megfelelı. Ennek idıpontjai: 1. kaszálás: június eleje 2. kaszálás: augusztus Másodlagos gyepek: A területen a bányától északra és keletre esı területek. Cél: a jelenlegi gyep természetvédelmi szempontú kezelése, fenntartása tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvesszı, japánkeserőfő) Jelenlegi kezelés: a terület jelenleg nincs kezelve, spontán gyepképzıdési folyamatok zajlanak. Javasolt kezelési mód: A gyepeket 1-2 évente egyszer le kell kaszálni. Ennek idıpontja: kaszálás ideje: augusztus eleje Bányaterület: Északi rész: illegális szemétlerakók megszüntetése Itt a bányamővelés után fennmaradt terület rekultivációját-rehabilitációját kell elvégezni. Az illegális szemétlerakót meg kell szüntetni, a hulladékot el kell szállítani. A nádast meg kell szüntetni, így a nyílt nedves homokfelszín alkalmas lesz a növényfajok megtelepedésére. A tájidegen fajokat (akác, japánkeserőfő) el kell távolítani, a honos fa- és cserjefajokat ritkítani kell, de a gyurgyalagok részére a beszállóágakat tartó fákat mindenképp meg kell tartani. Nagy veszélyt jelent az itteni növény- és állatvilágra a területen az utóbbi években rendszeressé vált crossmotorozás. Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni. Az özöngyom és gyomnövények foltjait (aranyvesszı, nádtippan) kaszálással kell visszaszorítani.
Összegzés: A Bozsoki-domb kezelése nem jár különösebben nagy munkálatokkal. Ahol jelenleg is van kaszálás, ott az a jövıben is megfelelı lesz ez a fajta kezelés, mely a hagyományos paraszti gazdálkodáshoz igen közel áll. A másodlagos gyepek esetében a kétévenkénti egy alkalommal való kaszálás, mint elvárt kezelés valójában nem csak természetvédelmi érdeket szolgál, hanem a földterületek elvárható szokványos kezelésének (pl.: gyommentesítés, parlagfő és egyéb más allergén növények) körébe tartozik.
25
3. Alsóerdı Elhelyezkedés: A Kertvárostól délre, közvetlenül a belterülethez kapcsolódva a Lentibe vezetı út két oldalán található a közismert „Alsóerdı”, mely a város lakosságának kedvelt kirándulóhelye. Keletrıl a Jánka-hegy, nyugatról a Bazitai út, északról a Kertváros és a Becsali határolja. Gyalogosan és kerékpárral is megközelíthetı; a sétautak mellett a mozgásra vágyók számára erdei tornapálya is kialakításra került.
Az Alsóerdı védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón
26
Elızmények, funkció: A terület egykori püspöki birtokként már igen rég óta erdıként funkcionál. A Kertvárostól délre, közvetlenül a belterülethez kapcsolódva a Lentibe vezetı út két oldalán található a közismert „Alsóerdı”. Keletrıl a Jánka-hegy, nyugatról a Bazitai út, északról a Kertváros és a Becsali határolja. Az Alsóerdı a város kedvelt kiránduló területe, a kirándulni vágyók célterülete. Gyalogosan és kerékpárral is megközelíthetı, kiépített út biztosítja a kijutást.; a sétautak mellett a mozgásra vágyók számára erdei tornapálya is kialakításra került. Sportcentrum, erdei színház mellett a felújított Erdıgyöngye vendéglı várja a kirándulókat. Az erdı a nagyfokú igénybevételt viszonylag jól viseli, s a természetkedvelık számára is tartogat sok látnivalót. A város környékének talán legértékesebb erdeje, közel húsz védett növényfaj, számtalan madár és rovar számára biztosít megfelelı létfeltételeket. Tulajdonviszonyok: Az Alsóerdı védelemre tervezett területe jelenleg teljes egészében állami tulajdonban van, kezelıje a Zalaerdı ZRt Nagykanizsa Zalaegerszegi Erdészete. A védelem fenntartása és érvényesítése érdekében szükséges, hogy a védelemre tervezett terület Zalaegerszeg M.J.Város tulajdonába kerüljön.
Az Alsóerdı védelemre tervezett részének képe a Google Earth internetes oldalon
27
28
Élıhely jellemzés: Az Alsóerdı védelemre tervezett területén a Dél-nyugat Dunántúlon gyakori, tájképileg is meghatározó zonális természetes-természetközeli klimax erdıtársulások találhatók, melyek nagyobbrészt a hazai természetvédelmi-botanikai nomenklatura alapján két kategóriába sorolhatók: - Délnyugat-dunántúli gyertyános-kocsánytalan tölgyese (Helleboro dumetoro-Carpinetum) - Dél-dunántúli bükkös (Vicio oroboidi-Fagetum) A Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól (Borhidi-Sánta, 1999) könyv ajánlása alapján mindkét növénytársulás védelmi besorolása: VJ, azaz védelemre javasolt. Tájidegen telepítések: Az Alsóerdın a korábbi kisérletezı erdészeti gyakorlat következtében tájidegen fafajokkal történt telepítések is megtalálhatók. Ezek túlnyomórészt az Azáleás-völgy melletti részletekben koncentrálódtak (19. tag 4, 21.tag 3. részlet). Akác csupán kis mennyiségben van jelen. Funkció, kezelések: Az Alsóerdı területén a jelenlegi gazdálkodási mód a nyereségorientált, gazdasági célú erdımővelés. Ez alapján az erdı három alapvetı funkciója közül csupán a gazdasági cél érvényesül. Márpedig a megyeszékhely lakossága számára a rekreációs (sport, kirándulás, pihenés) és a természetvédelmi funkció sokkal fontosabb a gazdaságinál. Egy Zalaegerszeg nagyságú városnak Európa szerte van egy pihenıerdeje. A védelem egyik fontos célja ennek elérése. Bár kétségtelen, hogy a kezelı zalaegerszegi erdészet szakemberei nagy odafigyeléssel végzik munkájukat, az erdıgazdálkodás jelenlegi terv szerinti végzése a városlakók számára mégsem megfelelı. Tudomásul kell venni, hogy egy jóléti erdıben a lakosság elvárja az állandó erdıborítást és az idıs fák jelenlétét. Ebbıl az aspektusból az erdı délkeleti sarkán az (17. tag 4, 5, 6. részlet; 18. tag 5. 6. részlet) elnyújtott véghasználat is a látogatók számára a pusztítás képét festi. Az átlagember számára a fokozatos felújító vágásvéghasználat és a tarvágás nem különül el s az öreg hagyásfák alatt feljövı fiatalos nem elégíti ki az erdırıl alkotott képét, az azzal szemben megfogalmazott elvárásait. Az Alsóerdı védelmével kapcsolatosan az alábbi változások szükségesek: Funkcióváltás: A legfıbb teendı, hogy az Alsóerdı védelemre tervezett részén az erdıtervi elıírásokba a gazdaság cél helyett a védelmi-rekreációs funkció kerüljön be. Ezután a természetes erdık jellemezte erdıtagokban ennek megfelelıen kell ki- ill. átalakítani a gazdálkodást. Elvárt kezelés:Pro Silva A hazai erdészeti gyakorlatban egyre nagyobb teret nyer a természetközeli erdımővelés. E az un. Pro Silva mozgalomban öltött testet. Ennek az erdıbarát kezelésnek a lényege az állandó erdıborítás. A Pro Silva azokat az erdıgazdálkodási stratégiákat támogatja, amelyek oly módon optimalizálják az erdei ökoszisztémák fenntartását, védelmét és használatát, hogy az erdık tartamosan és gazdaságosan tölthessék be ökológiai, szociális, és gazdasági szerepüket. A Pro Silva által támogatott erdıgazdálkodás piaci és nem-piaci célokat egyaránt szolgál, és a teljes erdei ökoszisztémát figyelembe veszi.
29
A Pro Silva általános alapelvei A tartamosságot lehetı legszélesebben értelmezve a PRO SILVA szerint az erdık négy rendeltetés betöltésével szolgálják a társadalmat: a. az ökoszisztémák megırzése; b. a talaj és a klíma védelme; c. a faanyag és más termékek termelése; d. a rekreációs, közjóléti, kulturális lehetıségek nyújtása. a. Az ökoszisztémák megırzése, fenntartása adja az alapját az erdık védelmi, termelési és közjóléti rendeltetésének. Bármilyen célokra is akarja a társadalom az erdıt használni, ezek az erdıben elıforduló életformák életképességén, és kölcsönhatásaik épségén alapulnak. Ezért az ökoszisztémák megırzése - és amennyiben szükséges helyreállítása - a legfontosabb feladat. Az erdei ökoszisztémák kiemelt jellemzıi: ▪ a növény- és állatfajok lokális és regionális sokfélesége (fajdiverzitás); ▪ az egyes fajok evolúciós fejlıdését lehetıvé tevı genetikai változatosság a lokális populáción belül (genetikai diverzitás); ▪ az ökoszisztémák lokális és regionális sokfélesége ( tér- és idıbeli szerkezeti diverzítás); ▪ ökológiai folyamatok érvényesülése (természetes, illetve természetszerő erdıdinamika); ▪ a fajok közötti ökológiai kapcsolatrendszer; ▪ az erdı környezetével (makro- mezo- és lokális klíma, környezı táj) való kölcsönhatásai. A Pro Silva típusú erdészeti kezelés az alábbi alapvetı módszereket ajánlja az erdei ökoszisztémák mőködıképességének biztosítására: ▪ a természetes erdei vegetációmintázatok szigorú figyelembevétele (vagyis fenntartása vagy helyreállítása) az erdıgazdálkodás során; ▪ a talaj termıképességének megırzése, a folyamatos erdıborítás és biomassza fenntartása révén (a holt faanyag visszahagyását is beleértve); ▪ az elegyes erdık elterjesztése, különös tekintettel a ritka és veszélyeztetett fafajokra; ▪ különleges esetekben a fahasználatról való teljes lemondás. Az erdei ökoszisztémák megırzésének fent említett céljai és módszerei összhangban vannak az 1992-es Rio-i konferencia határozataival. Az erdık védelmi, termelési és közjóléti funkciói mind a teljes ökoszisztéma megırzésén alapulnak, s mindegyik rendeltetés a maga sajátos módján fontos a társadalom számára. b. A védelemi rendeltetés fontos összetevıi a következık: ▪ a természetes talajerı és talajszerkezet védelme vagy rekonstrukciója (talajvédelem); ▪ a természetes erdıtípusok (társulások) védelme (élıhely védelem); ▪ a tipikus és ritka, vagy a veszélyeztetett fajok védelme (fajvédelem); ▪ a erózió elleni védelem (erózióvédelem); ▪ a víz védelme és tisztítása (vízvédelem); ▪ az erdei klíma és a környezı tájra gyakorolt hatásának megırzése, illetve javítása (helyi és regionális klímavédelem); ▪ a légköri szén megkötésének fenntartása vagy fokozása (a földi klíma védelme); ▪ a levegıminıség védelme illetve javítása (emisszió védelem); ▪ a zajártalom elleni védelem (zajvédelem); ▪ a látványt zavaró tájsebek elrejtése (látványvédelem).
30
A védelmi rendeltetés legtöbb összetevıje egyben integrált része az erdei ökoszisztémák megırzésének, attól nem elválaszthatók, és külön sem kezelhetıek. A védelmi rendeltetés megvalósítása érdekében a PRO SILVA a következı módszereket tekinti alapvetınek: ▪ a folyamatos erdıborítást is magában foglaló holisztikus szemlélet elfogadása. ▪ bizonyos biológiai értékmegırzı feladatok megvalósítása a gazdálkodás során, speciális intézkedések révén, mint például a fahasználatoknak, az exóta fafajok alkalmazásának, a mőtrágyázásnak, a kitermelési módszereknek, a talajvíz elvezetésének a korlátozása; ▪ különbözı védettségő erdıterületek regionális hálózatának létrehozása, ami néhány, emberi beavatkozásoktól teljesen megkímélt rezervátumot is tartalmaz; ▪ sajátságos stratégiák alkalmazása olyan fizikai védelmi feladatok ellátására, mint az erózió megelızése, a vízellátás védelme, a látványvédelem, szennyezı anyagok lekötése. c, Termelés A PRO SILVA a fenntartható erdei ökoszisztémákat tekinti az ökonómiai tartamosság alapjának. A társadalom számára a termelés és a védelem egyaránt fontos. A legszélesebb értelemben vett tartamosság, az optimális termelékenység folyamatos fenntartása csak a védelmi funkciók csorbítatlan érvényre jutása mellett lehetséges. Ezért azoknak a termelési stratégiáknak nincs létjogosultsága, amelyek figyelmen kívül hagyják a védelmi rendeltetéseket. A PRO SILVA kiáll az erdıvel való gazdálkodás és az újratermelhetı faanyag hasznosítása mellett. Tekintettel a tartamosság általános alapelveire a termelési funkció lényegesebb kritériumai a következık: ▪ a talaj termıképességének fenntartása; ▪ az erdei ökoszisztémák és a faanyagtermelés folyamatosságának biztosítása; ▪ a természetes anyag- és energiaforgalom fenntartása. A PRO SILVA e kritériumok teljesülésének biztosítására a következı módszereket ajánlja: ▪ a talaj termelékenységének védelme érdekében folyamatos (állandó) erdıborítás fenntartása; ▪ a természetes erdıdinamikai folyamatok teljes hasznosítása; ▪ az állományok értékének növelése készletgondozó használatok (szálalás, nevelıvágás) alkalmazásával az állományfejlıdés minden szakaszában; ▪ a fakészlet optimális szinten tartása; ▪ törekvés a növedék és a használat egyensúlyának megteremtésére, minden gazdálkodási egységen belül; ▪ az erdı stabilitásának növelése, s ezzel a termelés kockázatának következetes csökkentése a faegyedek és facsoportok stabilizálása révén. ▪ Minden egyes faegyed szerepének szem elıtt tartása az erdınevelés és a fahasználat során; ▪ a tarvágások és az erdıre káros hatást gyakoroló egyéb módszerek elkerülése; ▪ az egyes fák kitermelésének idejét meghatározó elıírások (vágásforduló, faállomány vágáskora) mellızése; ▪ az erdıfelújításnak az erdınevelés szerves részeként való értelmezése; ▪ az erdı spontán felújulásának és fejlıdésének elısegítése az egyes fák kivágása (szálalás) és
31
a hosszú felújítási idıtartamú csoportos szálalóvágás révén, beleértve: - természetes újulat és - a természetes törzsszámcsökkentés (mortalitás) által nyújtott lehetıségek kihasználását is; ▪ olyan fahasználati módszerek alkalmazása, melyek nem károsítják az erdıállományt és a talajt; ▪ az erdı szerkezetéhez és jellegéhez illı gépek alkalmazása; ▪ az ökoszisztémában idegen anyagok (mőtrágya és növény-védıszerek) használatának korlátozása a lehetséges legkisebb mértékre; ▪ a vadsőrőség és a vadeltartó képesség egyensúlyának helyreállítása; ▪ olyan erdıgazdálkodás folytatása, amely elsısorban az erdınevelésen és a vágásra érett faegyedek kitermelésén alapul, s amelyet indokolatlanul nem befolyásolhat a felújításra való törekvés. d, Közjóléti funkció Az erdı egyre fontosabb szerepet kap az ember testi és lelki egészségének megırzésében, különösen a sőrőn lakott európai országokban. Az erdık közjóléti funkciójának alapját a következı jellemzık adják: ▪ az erdı alkalmassága az ember testi-lelki felüdítésére csendes, környezetbarát formában; ▪ az erdınek az a képessége, hogy táplálja az embernek az erdıhöz és a természethez főzıdı hagyományos érzelmi kötıdését (az erdı titokzatossága, mítoszok és tündérmesék); ▪ az erdınek az a tulajdonsága, hogy ırzi a kulturális hagyományokat (az erdı, mint a festészet, költészet, zene tárgya, ihletıje). A PRO SILVA a következı módszereket ajánlja az erdı közjóléti funkciójának fokozásához, megvalósításához: ▪ az üdülés nyugodt formáinak elısegítése, a megfelelı turistaút hálózat és más üdülési berendezések kínálatával; ▪ amennyiben szükséges, az üdülési kínálat és berendezések speciális területekre koncentrálása (tábor) ▪ csendes erdızónák létesítése az erdı "megtapasztalásának" lehetıségét biztosítva (egy hely nyugodt gondolkodásra, álmodozásra, a természetbe olvadásra); ▪ szép alakú fák, és más látványosságok (színek, virágok, gyümölcsök, cserjék és lágyszárúak, stb.) megırzése, kialakítása; ▪ vonzó erdıképek fenntartása a változatos erdıszerkezetek megırzése és kialakítása révén; ▪ érintetlenül hagyandó erdıterületek kialakítása, ahol a természet a maga szabad útját járhatja; ▪ erdei rétek, tisztások, völgyek, sziklakibúvások, vizek, kilátópontok stb. megırzése; A PRO SILVA meggyızıdése, hogy a közjóléti funkció a fent javasolt természetközeli erdıgazdálkodás alkalmazásával általában automatikusan megvalósul. Ezen túlmenıen intézkedések csak különleges esetekben szükségesek. Az erdıgazdálkodás során, az erdı üdülési funkciójára való odafigyelés nagymértékben ellensúlyozhatja az egyre urbanizáltabb, technikai civilizációban élı modern ember romló életfeltételeit. Biológiai sokféleség A PRO SILVA egyik legfontosabb célkitőzése az erdı összes lehetséges értékének megırzése
32
és növelése, beleértve mind a társadalom számára nyújtott értékeket, mind pedig az erdı belsı saját értékeit is. Ennek az értéknek nagyon fontos része az erdei ökoszisztémában jelenlévı életformák és organizmusok teljes spektruma. Ezek a változatos élılények és életformák az erdık különbözı fejlıdési és szukcessziós fázisaihoz kötıdnek, beleértve egyebek között a leépülı/pusztulási fázisokat, a nyílt területeket, az álló- és folyóvizeket. Egy erdei ökoszisztémában élı szervezetek sokfélesége az adott terület biodiverzitását tükrözi, s egyben része a szélesebb értelemben vett globális biodiverzitásnak is. A biodiverzitás a bonyolultabb és primitívebb élılényeket egyaránt magába foglalja még akkor is, ha azoknak nincs közvetlen hasznuk, kereskedelmi értékük a társadalom számára. A faji változatosság - mint a globális biodiverzitás része - megırzése az erdı alapvetı funkciójának tekintendı. Ez az a tény, amelyet el kell fogadnunk, tekintet nélkül arra, hogy milyen felismerhetı kapcsolatban áll az emberi szükségletekkel. A faji változatosság megırzésének - a biodiverzitás belsı értékén felül - lényeges szerepe van az erdı emberi társadalom általi használatában is. A faanyag és más erdei termékek hagyományos használata mellett nem szabad elfelejtkeznünk azokról a potenciális termékekrıl, amelyeknek a jövıben lehet majd piaci értékük. Fontos megjegyezni azt is, hogy a biodiverzitás megırzése általában az ökológiai és ökonómiai kockázat csökkentését eredményezi. A gazdálkodás lehetıségei a biodiverzitás védelmében Az erdészek a következı megközelítéseket használhatják fel eszközként a természetes biodiverzitás megırzésére és növelésére: ▪ ıshonos fafajok használata; ez azért fontos, mert számos állat- és növényfaj lépett kapcsolatba az ıshonos fafajokkal az evolúciós fejlıdés során; ▪ az erdıszerkezet változatosságának növelése, az erdıfelújítás, az erdınevelés, és a fahasználatok segítségével, térben és idıben megfelelıen elrendezett élıhelyi sokféleség létrehozásával; ▪ a lábon elhalt álló fák és kidılt törzsek, az odvas fák, az elöregedett egyedek stb. meghagyása a szükséges mennyiségben és eloszlásban; ▪ a speciális élıhelyek védelme az erdıkben (vizes élıhelyek, sziklakibúvások, homokbuckák, stb.); ▪ a természetellenesen túlnépesedett nagyvadállomány populációk sőrőségének szabályozása. A PRO SILVA elveket követı erdıgazdálkodás általánosan szolgálja a biodiverzitást és különösképpen a faji diverzitást. Az erdıben a biodiverzitás fenntartásának és megırzésének a gazdasági célok mellett az erdészeti célrendszer szerves részét kell képeznie. A biodiverzitás védelmét a középtávú gazdálkodási terveknek kell tartalmazni és elısegíteni.
33
Javasolt kezelés: A fenti kezelési mód a gyakorlatban a különbözı erdıtipusokban az alábbiak szerint alakul: Tájidegen fenyvesek 19. tag 4. (D) és 21. 3. (C) részletek
Jellemzés: A tagokban telepített tájidegen fenyı monokulturák lettek telepítve egykor. A nem megfelelı termıhelyi viszonyok miatti betegségek, kiszáradás következtében az állomány pusztulásnak indult. Az állomány lecserélése ıshonos fafajú állományra megkezdıdött. Védett növényfaja a szálkás pajzsika, kockásliliom, széleslevelő- és Norden nıszıfő. Javasolt kezelés: A már megkezdett erdészeti programot folytatni kell, a fenık letermelése után bükk-tölgy dominanciájú vegyes lomboserdı kialakítása a cél. A feljött fiatal állomány ennek megfelelı fajösszetételő, megfelelı. A lucok alatt betelepített védett botanikai értékek eltőnésével kell számolni (pl.: kapcsoskorpafő), nıszıfők, azonban ebben az esetben ez elfogadható. Cseresek 21. tag 1. (A) részlet
Az erdıtagban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján: tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
21
A
cser
75
87
Átlagos magasság (m) 21
Átlagos törzsátmérı (cm) 29
Tervezett vágáskor (év) 100
Jellemzés: Zalában a dombtetıkön platóhelyzetben, délies kitettségben található erdık, melyek fı fafaja a csertölgy, alsó lombkoronaszinben juharok, gyertyán a jellemzı. Száraz, tisztásokkal tarkított némiképp nyíltabb erdı. Gyepszintje változó, többnyire szegényes. Védett növényfaja a kardos madársisak, lokális értéke a sárga győszővirág, nagyvirágú méhfő, svábrekettye. Javasolt kezelés: Az erdırészlet az üzemtervi elıírás szerint 100 éves korában válik vágáséretté. A jelenlegi egyidıs állományban el kell kezdeni szálaló mővelési módban kezelni, egyúttal a vágáskort fel kell emelni.
18. tag 2-3. (B-C) részlet
Az erdıtagokban lévı erdı adatai az erdészeti kimutatás alapján:
34
tag
részlet
Fıfafaj + Borítás mellékfafajok (%)
Kora (év)
18 18
B C
kocsányostölgy cser
105 110
86 92
Átlagos magasság (m) 26 29
Átlagos törzsátmérı (cm) 32 40
Tervezett vágáskor (év) 120 115
Jellemzés: Idıs szép állomány a részletek nyugati – a napközitáborral határos – részen. A bontás során a ligetesen fennmaradt állomány alatt a zárt erdıkhöz képest sokkal több fény érkezik, így a gyepszint jelentıs fejlett, változatos és kiemelkedıen fajgazdag. Védett növényfaja a zalai bükköny, kardos madársisak, kétlevelő sarkvirág, kispárlófő, havasalji aggófő, Tallós nıszıfő. Javasolt kezelés: Az idıs faegyedek minél további megtartása, az újulat alakítása a jelenlegi termıhelyi (fıképp fényviszonyok) lehetıségek szerinti fenntartásával. A területen a törmelék- és szemétlerakást, deponálást meg kell szüntetni. A szabadtéri színpad megközelítésére a tábor felöli köves utat kell használni. A tábor területének erre vonatkozó területi bıvítését véglegesen ignorálni kell. A nyár során a betelepült aranyvesszı foltokat kaszálással kell visszaszorítani. Bükkösök Dél-dunántúli bükkös (Vicio oroboidi-Fagetum) Jellemzés: Az Alsóerdı nyugati részének meredek oldalán, északias kitettségben kisebb foltokban, valamint a mély eróziós árkok mentén bükkösök találhatók (20. tag 3., 4. részlet, 21. tag 2. részlet). A bükk (Fagus sylvatica) többnyire idıs, mintegy 120 éves példányai alkotják az állományt, melyben más fafajok csak szálanként jelennek meg. Ezek a kis bükkös foltok rendkívül fajgazdagok, zárt, stabil növényközösségek, amit az is jól jelez, hogy az özöngyomok alig találhatók meg bennük. Gyepszintjükben tucatnyi védett növényfaj él, az idıs fák lombjában, törzsük odvaiban számos védett madárfaj fészkel (egerészölyv, holló, harkályok, énekesek, stb.) Védett növényfajuk a zalai bükköny, kardos- és fehér madársisak, kétlevelő sarkvirág, kislevelő- széleslevelő- és Pontuszi nıszıfő, ciklámen, pirítógyökér, farkasboroszlán, farkasölı sisakvirág, szálkás pajzsika, vesepáfrányok. Az elmúlt idıszakban az állomány részben letermelésre került. A lékekben a napfény hatására az özöngyomok azonnal megjelentek: akác, aranyvesszı. Javasolt kezelés: A bükkösökben olyan erdészeti kezelési módot kell folytatni, mely a zárt lombtakarást folyamatosan képes biztosítani. Az idıs fákat a lehetı legtovább meg kell ırizni, az újulat szabályozásával együttesen egy vegyes korú, állandó jó árnyékolást biztosító lombozat megtartása a cél. Csak így biztosítható a bükköshöz kötıdı védett botanikai és zoológiai értékek fennmaradása. Az elpusztult, kiszáradt idıs fák lábon hagyásával, ill. a holt faanyag bizonyos mennyiségének helyben maradásával a védett és ritka rovarok, gombák számára biztosíthatók megfelelı életfeltételek (cincérek, szarvasbogár, stb.). A lékekben megjelent akáccsemetéket el kell távolítani.
35
Gyertyános-tölgyesek Délnyugat-dunántúli gyertyános-kocsánytalan tölgyese (Helleboro dumetoro-Carpinetum) Jellemzés: Ebbe az erdıtípusba sorolhatók az Alsóerdı területének túlnyomó részét kiadó kocsányostölgy és kocsánytalantölgy, szlavóntölgy dominanciájú erdırészletek. Többnyire idıs, 100 év körüli egészséges, mintaértékő állományok. Az erdı délkeleti részén az utóbbi években a 17-18. tagban több részlet fokozatos felújító vágással letermelésre került, ott magról kelt fiatalos található. Kisebb kiterjedésben gyertyános is elıfordul. Védett növényfajai a havasalji aggófő, fehér zászpa, turbánliliom, kispárlófő, kardos- és fehér madársisak, kétlevelő sarkvirág, kislevelő- széleslevelő- pirosló- Tallós- és Pontuszi nıszıfő, ciklámen, pirítógyökér, farkasboroszlán, zalai bükköny, ciklámen – utóbbi két faj igen jelentıs, ezres nagyságrendben. Kiemelt jelentıségő a darázsölyv fészkelése. Javasolt kezelés: A tölgyesek esetében is a jelenlegi fokozatos felújító vágásról a Pro Silva típusú erdıkezelésre kell áttérni. A szálalás mellett itt kisebb lékekben történı letermelés is elfogadható, különösen az elgyertyánosodott részletekben. A már véghasznált részletekben az állva maradt hagyásfákat a lehetı legkésıbbi idıpontig lábon kell hagyni.
Összegzés: Az Alsóerdı esetében az erdıgazdálkodási mód változása nem jár anyagi hátránnyal. Az utóbbi idıben az ország más erdıtájain készült vizsgálatok egyértelmően kimutatták, hogy a Pro Silva típusú természetközeli erdıkezelés során is jövedelmezı a gazdálkodás, csupán nem egy idıpontban koncentrálódik a haszon. További fontos hozadéka, hogy a természeti értékek fennmaradnak, tovább élnek. A jelenlegi erdıkezeléssel ugyanis a fokozatos felújító vágás végére az erdı, mint komplex ökoszisztéma megszőnik. A madarak, emlısök és rovarok elvándorolnak, (vagy elpusztulnak), a feljövı fiatatosban a gyepszint a védett botanikai értékekkel együtt szinte teljes egészében elpusztul, helyét jobb esetben erdei vágásnövényzet, rossz esetben kolonizáló gyomtenger veszi át. A kivágott fák elhaló gyökereibıl már nem képesek táplálékot felvenni a talajlakó gombák, így a velük szimbiózisban élı orchideák is mind elpusztulnak. Az árnyékkedvelı páfrányok, sisakvirág is eltőnnek, csupán a ciklámen néhány vitális példánya éli át ezt a sokkot. Márpedig az Alsóerdın regisztrált védett növény- és állatfajok természeti eszmei értéke több milliós nagyságrendő.
36
4. Pálosfai-patak völgye Elhelyezkedés: A városból délre kivezetı közút és a Pálosfai-patak között rétek, vizes élıhelyek húzódnak. Az egykori mővelt rétek helyén ma néhol özöngyom invázió látható, aranyvesszı, varádics, nádtippan és süntök borította területek. Néhány, még ma is kaszált réten mélyebb tocsogósokban fajgazdag sásláprétek, szittyósok, lápi magaskórósok, mocsárrétek maradtak fenn.
A Pálosfai-patak völgy védelemre tervezett része a hrsz-os térképen és a légifotón
37
Elızmények, funkció: A Pálosfai-patak völgyében néhány évtizede rendszeresen mővelt rétek voltak: kaszálók, magassásrétek égercsoportok alkotta mozaikok. Több forrás is fakad itt, melyek az utóbbi száraz idıszakban kiapadtak, ill. tavak feltöltésére használják. A rét sorsa, értékeinek fennmaradása a tulajdonos szándékától, azaz a további kaszálásoktól függ. Ezek elmaradása esetén bizonyára rövid idın belül degradálódnak..
A Pálosfai-patak völgy védelemre tervezett része A Google mőholdképén
Tulajdonviszonyok: A területen található ingatlanok magántulajdonban vannak, ezen nem is kell változtatni, itt nincs szükség az önkormányzatnak tulajdonba jutni.
38
A Pálosfai-patak völgyi terület mővelési ágak szerinti megoszlása
A Pálosfai-patak völgy ingatlanainak tulajdoni viszonyai: Sorszá m 1 2 3 4 5 6 7
Helyrajzi szám 0244/a 0244/b 0240 0114/1 0232 0218 0215
Mővelési ág Terület (m2)
legelı erdı legelı legelı legelı legelı legelı
27120 16910 34934 59072 9336 6488 11253
Tulajdonos
Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély Magánszemély
Kaszálórétek: A terület gyep mővelési ágú ingatlanain találhatók (0215., 0218., 0224/1. hrsz). Cél: a gyep gazdasági és természetvédelmi szempontú kezelése, fenntartása Jelenlegi kezelés: Változó, az évi kétszeri kaszálás és a felhagyott területek mozaikosan váltakoznak Javasolt kezelési mód: Itt a mezıgazdasági rétgazdálkodásban bevett jelenlegi gyakorlat, vagyis az évi kétszeri kaszálás megfelelı. Ennek idıpontjai: 1. kaszálás: június eleje 2. kaszálás: augusztus Rehabilitáció: A 0224/1. hrsz-ú ingatlanon egy illegális beszántás történt; itt a gyepet helyre kell állítani. Rétlápok, magassásosok A területen a 0230., 0232., 0240. hrsz.-ú területek. Cél: a gyep természetvédelmi szempontú kezelése, fenntartása tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvesszı, japánkeserőfő) Jelenlegi kezelés: a 0230., 0232. hrsz-ú területek nincsenek, ill. ötletszerően vannak lekaszálva. A 0240. hrsz. ingatlanon tavasszal lovakat tartanak, de több évben is elmaradt a kaszálás. Ennek következtében az értékes rétlápon gyomosodás indult meg. Javasolt kezelési mód: A tárgyi gyepeket évente egyszer le kell kaszálni. Ennek idıpontja: kaszálás ideje: július-augusztus A lovak tartása legfeljebb a vegetációs perióduson túl, októbertıl áprilisig fogadható el, 1 állat/ha területarányban. Nádasodott rétek: A nád szárzúzózása után évi kétszeri kaszálással rétté alakítandó.
39
Erdı: Égeres facsoportok, puhafa főz ligetek a réteken többfelé elıfordulnak, de nagyobb állomány a 0244. hrsz-on található. Cél: a jelenlegi állapot, borítás megırzése, tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (amerikai kıris, aranyvesszı, japánkeserőfő) Jelenlegi kezelés: a terület jelenleg nincs kezelve, spontán folyamatok zajlanak. Javasolt kezelési mód: A fák, bokrok természetközeli, kíméletes, szálaló vágása Ennek idıpontja: a vegetációs idıszakon kívül, lombtalan állapotban.
Összegzés: A Páléosfai-patak menti rétek, erdıfoltok kezelése nem jár semmilyen külön munkálatokkal. Ahol jelenleg is van kaszálás, ott az a jövıben is megfelelı lesz ez a fajta kezelés, mely a hagyományos paraszti gazdálkodáshoz igen közel áll. A esetében ez, mint elvárt kezelés valójában nem csak természetvédelmi érdeket szolgál, hanem a földterületek elvárható szokványos kezelésének (pl.: gyommentesítés, parlagfő és egyéb más allergén növények) körébe tartozik.
40