Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés

2010-2011

készítette: Field For Research Kft.

szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó

NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési Iroda

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

4

BEVEZETŐ

6

1. A helyzetkép elemei

6

I. A KÁBÍTÓSZER – PROBLÉMA

7

1. A drog fogalma

7

2. A kábítószer-probléma Magyarországon

7

3. Tendenciák Magyarországon

9

4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök

9

5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai

9

6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása

10

7. Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek

11

8. A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében

12

9. A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele 13 10. Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása

13

11. A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése

13

II. KESZHELY – HELYZETKÉP

15

1. Földrajzi adottságok, történelmi háttér

15

2. Településszerkezet, városfejlődés

16

3. Demográfia

19

4. Gazdasági szerkezet

20

5. A munka világa

20

6. Oktatás-nevelés

21

7. Szabadidő, kultúra, sport

26

8. Szociálpolitika, szociális ellátások

29

9. Az egészségügyi ellátórendszer

31

2

III. PREVENCIÓS IGÉNYEK ÉS SZÜKSÉGLETEK A KESZTHELYI DIÁKOK KÖRÉBEN

34

1. A kutatásról

34

IV. A VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI

36

1. Az egészséges életmód elkötelezettei

36

2. Mások cselekedeteinek megítélése

38

3. Cselekvési prognózisok

40

4. Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitűdök, szándékok és megfontolások

41

5. A szerhasználathoz kapcsolható attitűdök

42

6. A szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek minősült diákok a keszthelyi iskolákban tanulók körében 44

V. A DIÁKOK PREVENCIÓS IGÉNYEI

47

VI. PEDAGÓGUSOK DIÁKJAIKRÓL ÉS AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS SZEREPÉRŐL

52

VII. A FÓKUSZCSOPORT TAPASZTALATAI

56

MELLÉKLETEK

57

3

Vezetői összefoglaló Keszthely és kistérsége főbb jellemzői














Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti, ill. a Balaton északnyugati részén helyezkedik el. Turisztikai szempontból Keszthely vonzáskörzete a Nyugat-Balatoni Mikrorégió, Keszthely-Hévíz kettős központtal. Közigazgatási szempontból a város elsődleges vonzáskörzetét azok a kisebb települések alkotják, melyek közúton tömegközlekedési eszközökkel jobb közlekedési elérhetőségben vannak a térség nagyobb városaihoz képest, illetve ide tartoznak azok a kisebb városok is, melyekről jelentősebb a Keszthelyen munkát vállalók, és így ingázók aránya. A demográfiai adatokból jól látható, hogy a születések száma Keszthelyen az országos tendenciához hasonlóan lassú ütemben, de csökken, trendszerűen nő a különbség a halálozási és a születési mutatók között. Keszthelyen jóval rosszabb a vándorlási egyenleg, mint a kistérségben, a megyében, vagy a régióban. Az elmúlt 5 évben megtapasztalt jelentős elvándorlásnak elsősorban a munkahelyek hiánya, az értelmiségi, ill. középvégzettségű fiatalok letelepedésének nem kedvező gazdasági és társadalmi környezet volt az elsődleges oka. Keszthelyen a térség lakosságának foglalkoztatásában meghatározó szerepet tölt be az idegenforgalom. Nagyobb ipari létesítmény sem a városban, sem a szűkebb környezetében nem található, többnyire kisebb, néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások jellemzőek. A város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok kismértékben találhatóak, bár a kereskedelmi tevékenység egyre aktívabb. Hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs és ipari parkok, inkubátorházak. Az alapfokú oktatásba belépők száma évről évre csökken, az intézmények fenntartása is átgondolást, átszervezést igényel. Az Önkormányzat több, kényszerű iskolaösszevonásra vonatkozó javaslatot fogadott el, így jelenleg 3 alapfokú intézményt működtetet. Emellett a városban folytatja oktatási tevékenységét négy nem állami fenntartású általános iskola, ill. hét középiskola, valamint a Pannon Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara. A nevelési, oktatási intézmények felszereltsége általában jónak mondható, azonban létesítményellátottságuk nem kielégítő. A legtöbb intézményben nem található megfelelő színvonalú tornaterem. Az alapellátások területén szükséges a jelenleg hiányzó, speciális alapellátási formák kiépítése, így a lelki segélyszolgálat megvalósítása. A családsegítésben főként az aktív korú nem foglalkoztatottak munkaerőpiaci helyzetének javítása a fő feladat, ennek érdekében csoportszervezést, munkavállalási tanácsadás elindítása, ill. a fiatal korosztály részére Ifjúsági tanácsadás megszervezése a cél.

4




A szenvedélybetegek ellátásában a meglévő prevenciós szervezetek közti jobb együttműködés, komplex, egymásra épülő programok kialakítása, ill. alacsonyküszöbű szolgáltatás megszervezése állhat a fejlesztési elképzelések élén.

A 8. és 10. évfolyamos diákok körében végzett vizsgálat főbb tapasztalatai


A nyolcadikos diákok között akad már alkalmi vagy rendszeresen dohányzó, de egyharmaduktól még távol áll e magatartásforma, tart a viszonylagos védettségük, megítélésük e magatartásokkal szemben inkább elítélő, mintsem elfogadó. Körükben egyharmad a „védettek” száma, mely mégis igen kevésnek mondható. A diákok már készülnek a „felnőttes” viselkedésre, vagyis a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, az ártalmakkal kapcsolatos ismeretek bővítése korábban kell, hogy megtörténjen.




A legfeltűnőbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke már a nyolcadikosok esetében is. A cselekedeteket elfogadók növekvő aránya azt jelentheti számunkra, hogy éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota. Az illegális szerfogyasztással kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy nagy számban találunk egymásnak ellentmondó válaszokat, vagyis a marihuána használatát helytelenítő, de kipróbálni szándékozó, valamint nem helytelenítő, de kipróbálni nem szándékozó fiatalt. Ez azt jelzi, hogy sokan tanácstalanok, kialakulatlan véleményekkel és attitűdökkel rendelkeznek. A keszthelyi fiatalok közül a veszélyeztetettnek minősült diákok aránya valamivel kedvezőtlenebb, mint a hasonló nagyságú településeken mért átlag. A diákok prevenciós igényeiben a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek.








A fókuszcsoport főbb tapasztalatai





A szociális, ill. az oktatás területén dolgozó szakemberek a veszélyeztetett korosztályokat tekintve, elsősorban az alkoholfogyasztást, dohányzást tartják a legfontosabb problémának, de megemlítik az illegális szerhasználatot, elsősorban a kannabisz-származékok (marihuana) fogyasztását valószínűsítik. Jelezték még a nyugtatók, nyugtató hatású gyógyszerek, öngyújtógáz, ill. a mefedron előfordulását a fiatalok körében. A szerhasználat okaiként főként a kortárshatást, ill. a szülők passzivitását, a családok diszfunkcinális működését jelölik meg, de emellett megfogalmazták a pedagógusok nagyobb felelősségvállalásának szükségességét.

A helyi stratégiában megjelenítendő (lehetséges) célok

5









Kutatások megszervezése, melyek feltárják a fiatalok szocio-demográfiai, ill. kulturális fogyasztási szokásait, Az egészségtan órák beemelése az iskolai tantervbe, Iskolapszichológus alkalmazása, Az iskolai egészségnapokon komplex prevenciós programok megszervezése, A kortárssegítők képzése, Kortárssegítő tábor szervezése

Bevezető 1. A helyzetkép elemei Az alábbiakban olvasható „Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés” – c. tanulmány, teljes képet kíván adni Keszthely és térsége kábítószerügyi helyzetéről. A dokumentum első részében áttekintést adunk a magyarországi drogprobléma főbb jellemzőiről, a KEF-ek szerepéről, majd összefoglaló elemzést olvashatnak a helyben hozzáférhető – témánk szempontjából releváns - szakanyagokból, munkánk második részében pedig részletes helyzetképet mutatunk be a városban, ill. a térségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről, végül ismertetjük a fókuszcsoportos interjú főbb tapasztalatait. Meggyőződésünk, hogy a vizsgálat eredményei, a fókuszcsoporton megfogalmazott javaslatok, ill. az első fejezetben közölt, Keszthely szociodemográfiai, gazdasági, kulturális, stb. helyzetét bemutató elemzés iránymutatást, céltételeket adhat a város drogstratégiájának aktualizálásához, rövid, közép-és hosszú távú célok reális, teljesíthető megfogalmazásához. Tanulmányunk a helyi KEF együttműködésével készült, munkájukért köszönetünket fejezzük ki!

6

I. A kábítószer – probléma 1. A drog fogalma A drog fogalmát a különböző szerzők, kutatók eltérően határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidős az emberi társadalmak kialakulásával. A különböző, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különböző korokban és egymástól jelentősen eltérő kultúrákban. Ha droghelyzetképet alkotunk elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi időben a különböző energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. Esetünkben az illegális kábítószerek csoportjába az opiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gőzének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott „könnyű és kemény drogok” megkülönböztetésétől. 2. A kábítószer-probléma Magyarországon A tömegesnek mondható szerhasználat, a „drogjelenség” Magyarországon a hatvanas években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az első publikációk 1972-ben megjelentek, és az első droghalált még korábban, 1969ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követően beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bűncselekmény volt a megítélése. A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértővé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott „hivatalból” a megelőzéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggők a méregtelenítést követően visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülők, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendőrségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak.

7

A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerű használata volt a jellemző. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket, eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók). Népi gyógymódként ismert volt a „nyugtató” máktea főzése, a szárított gubókból főzött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel aztán megjelentek nálunk is a filmekből, a hírekből már ismert szerek – a heroin, amfetaminok, marihuana, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer-terjesztés is. A tisztázatlan fogalmak miatt gyakran összemosódtak, - és még ma is összemosódnak az egyébként jól elhatárolható szerfogyasztási minták. A szereket egyszer kipróbálók, a rendszeres droghasználók és a drogfüggők, a problémás szerhasználók egyaránt „drogosok, kábítószerezők”. Ennek következtében azonos módon ítélték el és büntették azokat, akiket csoportosan rajtakapták a kollégium előtti parkban közösen elszívott marihuána miatt, az intravénás heroinistákkal, a családjukat, környezetüket súlyosan károsító, de testi és lelki kóros tünetekkel még nem igazán jellemezhető szerhasználókkal. Az országban a hetvenes évek végétől készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékéről, elterjedtségéről. A kezdetektől fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtőzködő magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár. A jelenleg használatos, nemzetközi egyezményekkel egységesített vizsgálati módszer elsősorban arra alkalmas, hogy az életprevalenciát (az eddigi életük során legalább egy alkalommal tiltott szert kipróbálók arányát) mérjék a leginkább veszélyeztetett korcsoportokban. Ez a módszer az országok közötti összehasonlíthatóság mellett arra alkalmas, hogy évente ismételt adatfelvétellel a tendenciákat, a változások irányát pontosan jelezzék. Számtalan regionális és speciális csoportokra fókuszált vizsgálat készült a hazai műhelyekben, óriási a szakirodalma a jelenség orvosi, jogi, pszichológiai és szociológiai aspektusából készült kutatásoknak, s ezek egyre jobban segítik a probléma sokoldalú megértését. Évente 2001-től a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet együttműködésével megjelenik az aktuális „Éves jelentés”. Miután ezek a szakanyagok közismertek és bárki számára hozzáférhetők, ezért eltekintünk a hazai droghelyzet részletes jellemzésétől, csak azokat a legszükségesebb tudnivalókat közöljük, amelyek segítenek a területen tapasztaltak értelmezéséhez: -

A 8–10. évfolyamos fiatalok 64,1%-a dohányzott már életében, a napi rendszerességgel dohányzók aránya 21,9%, A diákok túlnyomó többsége (a fiúk 92,3%-a, a lányok 92%-a) fogyasztott már élete során alkoholt,

8

-

-

A diákok 15,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, 21,1% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert, A különböző visszaélésre alkalmas szereket a diákok gyakran egyidejűleg fogyasztják, Az első szer kipróbálásának leggyakoribb életkora dinamikusan lecsökkent, ma már 14-15. év, A fiatalok között leggyakrabban használt szer a marihuána.

(„Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2009” - SZMM, 2009) 3. Tendenciák Magyarországon A droghasználati célból történt fogyasztás összesített prevalencia értéke a kilencvenes évek második felében dinamikusan megemelkedett, az új évezred első éveiben stagnálás mutatkozott, majd – elsősorban a marihuána elterjedésének köszönhetően – ismét enyhén emelkedni kezdett. Ugyancsak az utóbbi években, kis mértékben nőtt az alkalmi kipróbálókkal szemben a rendszeres droghasználók aránya. Nemek szerint a fiúk, lakóhely szerint a fővárosban élők a leggyakoribb fogyasztók. Ismertekké váltak a leginkább veszélyeztetett csoportok: pl. az iskolai képzésből idő előtt kimaradt, az állami gondoskodás alá vont intézetekben élő fiatalok, a szakmunkástanulók, bűnelkövetők. Az élménykereső mentalitás tipikusan ott húzódik a „bulizó” életvitel mögött, a szórakozás gyakorisága erősen összefügg a fogyasztás esélyének növekedésével. 4. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitűdök A felnőtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erősen helytelenítik mindkét gyakoriságot. Ismert az egészségügyben dolgozó pszichiáterek, addiktológusok drogfüggőkhöz kapcsolódó attitűdje. Egy vizsgálat során megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggő beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekről számol be, a többiek különböző mértékben elfogadóbbak. 5. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multifaktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különböző tudományterületek csak egymással összhangban tudnak eredményt elérni. Ennek ellenére az egyes tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk el helyesen, ha széles körben tájékozódunk, s ítéleteinket nem részismeretekre alapozzuk. 9

A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggő beteg, a problémája testi, biológiai eredetű. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létező ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követők szerint a droghasználat előzményeit az egyének pszichológiai jellemzőiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethető meg.

Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erősen jelen van a közgondolkodásban. E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye – a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erőszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az előzőtől. Hívei a kábítószer fogyasztást bűncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsősorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez. A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom működésének zavaraira adott válasznak tekinti. Ilyenek – többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövő tervezhetőségében.

Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különböző tényezők egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezők között figyelembe kell venni a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérő körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggő beteg valóban orvosi segítségre szorul, gyógyszeres kezelésre, az elvonási tünetek enyhítésére. De minden esetben szó van valamilyen pszichés problémáról is, mentális betegségről, egyensúly hiányról, ezért lelki betegségben is szenved. A droghasználó társas közege is érintett a problémában, ezért a szociális gondok orvoslása nélkül nem eredményes a terápia. 6. A Nemzeti Stratégia és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulása Hosszas előkészítő munkát követően az Országgyűlés 2000. végén fogadta el a Nemzeti Stratégiát, amely alapvetően új szemlélettel, konkrét feladatokkal, szervezeti változások meghatározásával hosszú évekre jelölte ki a teendőket. A stratégia négy fő területet sorol fel, amelyek azonos fontosságúak, egyidejűleg valósítandók meg a kábítószer probléma csökkentése érdekében. 10

-

a társadalom váljon érzékennyé a drogprobléma iránt, a helyi közösségek növeljék problémamegoldó készségüket esélyt kell teremteni arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogokkal küzdő egyéneket és családokat csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét

Látható, hogy azonos súllyal kezeli az anyag a prevenció, a gyógyítás, a kínálatcsökkentés és a társadalmi szintű érzékenység felkeltését és a közösségek aktivitásának növelését a drogprobléma visszaszorítása érdekében. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében alakult meg a KKB – a legfelsőbb, miniszteri szintű bizottság, annak operatív szervezete a Kábítószerügyi Helyettes Államtitkárság, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, mint szakmai háttérszervezet, és a lokális Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, mint a helyi intézmények és társadalmi szervezetek erőforrásait egyesítő Fórumok. E szervezetek megalakulását a helyi önkormányzatok döntő többségében fontosnak tartják és támogatják. A csekély számú szkeptikus vélemény szerint vannak sokkal fontosabb, társadalmi szinten jelentkező gondok, mint például az alkoholizmus, amely sok család életét teszi tönkre, sok gyerekkorú és fiatal életesélyeit rontja. A megalakuló KEF-ek, működésük első időszakában kizárólag az illegális szerhasználat elterjedtségével, a drogszcénával kell, hogy foglalkozzanak. Ez a jelenség az, amiről nincsenek információik, vagy ha vannak is, azok szűk körben ismertek. Nincs semmilyen kommunikáció a drogokkal, droghasználókkal kapcsolatba kerülők között, ezért mindenekelőtt a párbeszéd lehetőségét kell megteremteni az eredményes beavatkozás érdekében. Előbb-utóbb azonban elkerülhetetlen az, hogy más egészségkárosító jelenséggel is foglalkozzanak a Fórumok, hiszen éppen azok az intézmények, szervezetek, személyek alkotják a KEF-eket, amelyek rálátással, hatással bírnak más egészségkárosító magatartás-formák okozta problémákra is. Legérzékelhetőbben a prevenciós munkát folytatók esetében igazolható ez, hiszen a droghasználat megelőzését szolgáló prevenciós tevékenység abban az esetben a legeredményesebb, ha nem csak az illegális szerek, hanem a legális szerek és más káros viselkedésformák megelőzését is szolgálja, tehát nem drogmegelőzési program, hanem un. egészségfejlesztési program. 7. Az új Nemzeti Stratégia és a KEF-ek A Magyar Köztársaság parlamentje – megismerve a lejáró drogstratégia értékelésére vonatkozó szakmai anyagokat - 2009 decemberében új Drogstratégiát fogadott el. A „Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség” címet viselő dokumentum nyolc év távlatában (2010-2018) fogalmaz meg feladatokat a kábítószerügyi terület tennivalóit illetően. Az új stratégia számos pontjában építkezik az előző stratégia végrehajtásának tapasztalataiból. Szemléletmódjában, alapelveiben továbbra is a multidiszciplinaritást hangsúlyozza, a tényeken alapuló, a partnerségen, közös cselekvésekben megvalósuló, átfogó 11

szemléletű, elszámoltatható drogpolitikát tart kívánatosnak. Az új anyagban a fő területek meghatározásában hangsúlyeltolódás történt. Beavatkozási területekként a megelőzés; kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés; kínálatcsökkentés került nevesítésre. Most átívelő szempontként került be az előző stratégiában még önálló területként/pillérként megfogalmazott „Együttműködés, közösség” területe, ill. itt szerepel a koordináció, nemzetközi együttműködés, valamint a kutatás, monitorozás, értékelés szempontja. Amiben azonban nem történt változás, az a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok szerepe, fontossága. A stratégia továbbra is meghatározó aktorként írja le a helyi KEF-eket, mint a (drog)szakmai közösség együttműködésén, koordinációján alapuló intervenciók, szolgáltatások kialakításának bázisát, vagy másként fogalmazva a nemzeti stratégia helyi, területspecifikus megvalósítóit. 8. A KEF-ek lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében A KEF tagjainak egyik első fontos feladata, hogy a Nemzeti Stratégia ismeretében, a helyi teendők meghatározásával megfogalmazzák „küldetésüket”, legfőbb céljaikat és tennivalóikat. E körbe első helyen kell, hogy szerepeljen a helyi droghelyzet feltérképezése, hiszen enélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez előre vetíti a későbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetesnek tekinthető, hogy a frissen megalakuló, vagy akár a régebben működő KEF-ek munkatervében is szerepel a különböző módon megfogalmazott, (pl. drogtérkép készítése, drog-érintettségi vizsgálat, a drogok elterjedésének és használatának feltérképezése, a veszélyeztetett populáció attitűdjének, nagyságának megismerése stb.) de végül is azonos tartalmat jelentő helyzetkép elkészítése, aktualizálása. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a helyzetkép elkészítése - mint ahogy utaltunk rá -, komplex feladat, s a KEF-ek a szűkös források, vagy éppen a humán kapacitás hiánya miatt ezt a célkitűzést csak több lépésben tudták, tudják megvalósítani.

Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy mely információk elegendőek ahhoz, hogy a KEF-ek pontosan és autentikusan meg tudják határozni feladataikat. A jó kérdések felvetése azonnal azzal a problémával párosul, hogy vajon milyen társadalomkutatási módszer vagy más módszerek alkalmasak arra, hogy megbízható és érvényes válaszok szülessenek kérdéseinkre. Vajon ismerik-e a KEF tagok a szükséges információk beszerzéséhez alkalmazható módszereket, van-e idejük és főleg anyagi lehetőségeik arra, hogy elvégezzék ezt a munkát? A helyzetfelmérést az eddigi gyakorlatban túlnyomórészt a „survey” (kérdőíves adatfelvétel + számítógépes feldolgozás) technika alkalmazásával kívánták a KEFek végrehajtani, még azokban a városokban is, ahol a vizsgálathoz szükséges anyagiak és szellemi kapacitások nem álltak rendelkezésre. Ennek következtében gyakran találkozhattunk olyan vizsgálatokkal is, amelyek nem feleltek meg a tudományosság kritériumainak, ráadásul a vizsgálatok többségében a tapasztalatok nem haladták meg a fiatalok egy szűk csoportjában mért egyszerű életprevalencia értéket, s nem adtak választ a többi kérdéseinkre. 12

Mint láthattuk, a stratégia megszületéséhez szükséges helyzetfelmérés nem kizárólag a droggal érintettek körének és számának konkretizálása, hanem annál sokkal bővebb. Tekintsük át a KEF-ek lehetőségeit a droghelyzet feltárásában: 9. A KEF személyi összetétele, mint az információk megszerzésének legfőbb feltétele A prevenciós színtérről érkezettek, az egészségügyi intézmények, a rendőrség, a család és ifjúságvédelem szakemberei alkotják a fórum tagjait, hiszen a válogatás feltétele éppen a sokszínűség, a teljes drogszcéna lefedése, a különböző szervezetek együttműködési lehetőségének megteremtése volt. A KEF tagjai természetesen rálátással rendelkeznek saját munkaterületükre, tehát üléseik egyféle fókuszcsoportként is értelmezhetőek. Mindenki a saját ismereteit, de egyben ítéleteit és véleményét is hozza az ülésekre. A csoport többi tagja természetesen egyfajta kontrollcsoportként vesz részt a munkában, esetenként más nézőpontot képviselhetnek. Ha a fő kérdések megítélésében konszenzus alakul ki, az eleve jó kiindulópontként értékelhető. 10. Kontextus információk, a kutatási eredmények aktualizálása Számtalan vizsgálat folyik hazánkban különböző tudományos műhelyekben a hazai droghelyzetről. A kutatási beszámolók a drogérintettség mellett igen sok információt tartalmaznak a veszélyeztetett csoportokról, a drogérintettekről, a kereslet-kínálati tényezőkről. A legismertebb ismétlődő hazai kutatás, az u,,n, ESPAD eredményei hozzáférhetők, hiszen az NDI által kiadott „Éves jelentés a magyarországi kábítószer helyzetről” kiadvány tartalmazza ezeket, s a kötet minden Fórumhoz eljut. Az adatok aktualizálása az adott környezetre megerősítheti, vagy korrigálhatja a helyi konszenzusos véleményt. A KEF tagjainak fontos feladata az is, hogy a szakirodalommal, még ha saját munkaterületüktől távol esik, tisztában kell lenniük. 11. A helyben hozzáférhető adatok, információk beszerzése Ezek teljes körű ismertetése szinte lehetetlen feladat, hiszen ezek köre településenként jelentősen eltér, hol kevesebb, hol több kontextus információ áll a rendelkezésünkre. A rendőrségi eljárások száma, az elterelésre kötelezettek száma, az ügyészségi vádemelések száma, drogambulancia, addiktológia kezelési statisztikái, az általános és középiskolákban tartott prevenciós programok gyakorisága, a programokban érintett korosztályok és tanulócsoportok nagysága, a képzett iskolai drogkoordinátorok száma, az év során szervezett prevenciós események a településen stb. – mind ide sorolható fontos adatok. Mindezek beszerzéséhez természetesen megfelelő presztízs szükséges, hiszen a KEF jogosítványai nem terjednek ki a „kötelező” adatszolgáltatásra. Sokat segíthet az is, ha a KEF tagjai közé kerülnek mindazok a kulcsszemélyek, akik pozíciójuknál fogva elérhetik, hozzájutnak a szükséges adatokhoz, és azokat megosztják társaikkal.

13

A megyeszékhelyeken működő fórumok könnyebb helyzetben vannak, mint más városokban alakult szervezetek. A kisebb településeken előfordulhat, hogy sem egészségügyi szolgálat, sem drogambulancia nem működik, de az eljárások, vádemelések számáról sem férnek hozzá adatokhoz, hiszen a megfelelő szervezetek csak megyei szinten vezetnek statisztikákat. A KEF-ek ilyen esetekben nem regisztrálhatják a tendenciákat, nem tudják felmérni a helyi szükségleteket, például a kezelésben, elterelésben jogosítványokkal rendelkező szervezetek kapacitása iránt. Ez a tény a KEF-ek közötti együttműködés szükségességét indokolja, hiszen a megyeszékhelyeken működő szervezetek tudnak ez irányú segítséget nyújtani a kisebb településen alakult KEF-eknek. A regionális, kistérségi szervezetek emiatt jobb hatásfokkal tervezhetnek, mint a kis településeken megalakult KEF-ek. A helyi stratégia sikeres megfogalmazásához leginkább szükséges információ még mindig hiányzik: melyek a fiatalok, különösen a veszélyeztetett korcsoport drogokhoz, droghasználathoz kapcsolódó attitűdjei. Milyen mértékben utasítják el vagy fogadják el az illegális és legális szereket és a droghasználatot, mennyire védettek, vagy mennyire védtelenek a drogokkal szemben. Milyen az illegális szerek használatával kapcsolatos ismeretek szintje? Milyen mértékben része a droghasználat az ifjúsági szubkultúráknak? Bár a legveszélyeztetettebb korosztályok (14 -16 év) körében végzett reprezentatív kutatások pontosan jelzik a fiatalok drogérintettségét, szerfogyasztási szokásait, ezek nem adnak képet az egyes települések iskoláiban tanuló diákcsoportok, osztályok közti különbségekről. Pedig ha eredményes megelőző munkát kívánunk végezni, akkor – nézetünk szerint - a drogérintettségre vonatkozó ismereteinket meghaladva, fel kell tárnunk ezeket a különbségeket: a veszélyeztetett korcsoportnak az illegális szerekhez, a droghasználathoz és a szerhasználókhoz kapcsolódó jellemző attitűdjeit, ismereteik szintjét. Hisz ha ismerjük ezeket az információkat, akkor tudunk pontos, az egyes csoportok különböző igényeire szabott prevenciós tematikát kidolgozni és vélhetőbben eredményes programot megvalósítani. Ezért célunk egy olyan kutatás megtervezése és megvalósítása, amelyben a Keszthelyen és térségben tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről szerzünk ismereteket, ill. hogy képet kapjunk az iskolai egészségfejlesztés – ezen belül kiemelten a drogprevenció - jelenlegi helyzetéről. (A vizsgálat tapasztalatait tanulmányunk második részében részletesen ismertetjük).

Ebben a fejezetben tehát részletesen számba vettük azokat az ismereteket, melyek kiindulópontot jelenthetnek a kábítószer-problémakör értelmezéséhez, ill. megjelöltük azokat az adat- és információbázisokat, melyek komplex elemzésünk fontos részét kell, hogy képezzék. Elsőként tehát tekintsük át Keszthely város és térsége szocio-demográfiai, gazdasági, kulturális. helyzetét. 14

II. Keszhely – Helyzetkép1 1. Földrajzi adottságok, történelmi háttér Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti, ill. a Balaton északnyugati részén helyezkedik el. Keleten a Keszthelyi-hegység, nyugaton a Zala folyó, valamint a Zalaapáti-hát, dél-nyugaton a Kis-Balaton, délen és keleten pedig a Balaton határolja. Turisztikai szempontból Keszthely vonzáskörzete a NyugatBalatoni Mikrorégió, Keszthely-Hévíz kettős központtal. A mikrorégió mintegy 50 települést foglal magába a statisztikai és megyehatárokon átnyúlva Badacsonytól Tapolcán, Sümegen, Zalaszentgróton, Zalakaroson át egészen Marcaliig és Fonyódig. Közigazgatási szempontból a város elsődleges vonzáskörzetét azok a kisebb települések alkotják, melyek közúton tömegközlekedési eszközökkel jobb közlekedési elérhetőségben vannak a térség nagyobb városaihoz képest, illetve ide tartoznak azok a kisebb városok is, melyekről jelentősebb a Keszthelyen munkát vállalók, és így ingázók aránya. A keszthelyi kistérség A Keszthely-hévíz Kistérségi Társulást 1994 nyarán alapította 5 település. 2004 nyarától a KSH-kistérség, az egykori járás, 27 településéből az addig nem tag falvak is csatlakoztak, és a kibővült szervezet fokozatosan „többcélúvá” alakult. A legfrissebb változás (2007-től), hogy 8 településsel önálló Hévíz kistérség alakult, míg 3 község a szintén új Pacsai kistérséghez került át. Keszthelyi székhellyel a továbbiakban így 16 település alkotja az új kistérséget. Várostörténelem Keszthely fejlődése a XVIII. század elejétől kezdve kapott igazi lendületet, hisz e századtól kapcsolódik össze a város története a Festetics családdal, annak tudatos gazdasági és kulturális törekvéseivel. A járási szintű közigazgatás, a magángazdasági birtokközpontiság, a kulturális-oktatási szerepkör (Gimnázium – 1772, Helikon Könyvtár – 1793, Georgikon – 1797),a kisipari termelési, valamint kereskedelmi központjelleg mind szerepet kapott a település fejlődésében. Ebben a közel egy évszázados időszakban azonban Keszthely igazi meghatározottságát leginkább a grófi család által létrehozott, a barokk korszakra jellemző, kulturális javak adták. 1

A fejezet elkészítéséhez az alábbi szakanyagokat használtuk fel: Keszthely Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója – 2004-2007 Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Működtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Településfejlesztési koncepció – 2006 Keszthely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája - 2007-2015 Keszthely Város Egészségképe és Egészségterve - 2009-2015 Keszthely Város drogstratégiája - 2004 Keszthely város honlapja (www.keszthely.hu)

15

Az idegenforgalmi szerepkör a XIX. század utolsó harmadától kezdve lett egyre erőteljesebb, majd vált országosan meghatározó vonássá. A huszadik század első évtizedeiben beépül a Helikon liget, megkezdődött Zámor térségének fejlődése. Új közintézmények épültek, például a Postapalota, a Balatoni Múzeum, megépült a karmelita rendház és bazilika, az evangélikus valamint a református templom. 1954-ben Keszthely járási jogú várossá alakult, de újabb jelentős fellendülést csak a ’60-as évek hoztak: új lakótelepek épültek a város nyugati és keleti oldalán, példaértékűen felújították a Festetics-kastélyt, új általános és középiskolák, valamint szállodák nyíltak, utóbbiak közül első a Helikon Hotel volt 1971-ben. 1990 után kétarcúvá vált a fejlődés. Egyrészt eltűnt az ipar, megjelent a munkanélküliség, másrészt számos épület megújult, új idegenforgalmi, kereskedelmi beruházások valósultak meg. A változások a méltán híres Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karát is érintették, több szervezeti változás után a Veszprémi Egyetemhez csatolták (2006. március elsejétől a Pannon Egyetem). Az elmúlt évtizedekben átrajzolódott a térség idegenforgalma és ezzel együtt a térségi funkciók is megváltoztak, mely folyamat a rendszerváltást követően fokozódott. Egyes környező települések (pl. Hévíz, Zalakaros, Zalaszentgrót) speciális természeti és turisztikai adottságaikra alapozva egyre inkább feltörekvő státuszba kerültek, és idegenforgalmi felértékelődésüknél fogva kivívták a városi rangot is. Ezek az új közigazgatási és térségi szereplők hatással voltak és vannak Keszthely idegenforgalmi és térségszervező szerepére és lehetőségeire egyaránt. 2. Településszerkezet, városfejlődés Keszthely a városrészek funkcióját tekintve 8, területileg egymástól jól elkülönülő városrészre határolható. Ezek a területek: 1. Balaton parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület 2. Déli és Nyugati gazdasági terület 3. Északi és Keleti gazdasági terület 4. Turisztikai fejlesztési övezet 5. Városközpont 6. Déli és Nyugati lakónegyed 7. Északi és Keleti lakónegyed 8. Kertváros lakóterület A városrészek főbb jellemzői 1. Balaton parti sáv és Fenékpuszta turisztikai terület A városrész központja a hajókikötő és környéke. Itt találhatók többek közt a főbb strandok – pl. a történelmi múltú Városi Strand -, valamint a kereskedelmi és vitorlás klubkikötők, parti sétányok, illetve a strandokhoz kapcsolódó vendéglátóegységek. Ide koncentrálódnak a város nagy szállodái: a Helikon Hotel, a Via Hotel, és a két üzemen kívüli szálloda: a Balaton és a Hullám szálló, illetve sok panzió és magánszálláshely is. A központ közvetlen szomszédságában található a védett Helikon Liget.

16

A terület jellemző gyengesége, egyebek mellett a kihasználatlan turisztikai kapacitás: pl. Fenékpuszta, ill. a Helikon strand, mely a befogadóképességéhez képest alacsony látogatottságú, illetve olyan kempingek, gyermeküdülők, horgásztanyák vannak, melyek hasznosítása nem teljes körű, és jelenlegi formájukban nem fenntarthatók. Több helyen hiányzik továbbá a vízparti üdülést kiegészítő egyéb sportlehetőség (alacsony műszaki színvonalú és kihasználtságú labdarúgó pálya, és a szállodákhoz kapcsolódóan korlátozott számban teniszpályák állnak rendelkezésre), illetve a nyári strandolási időszakon kívül nincs olyan szolgáltatás, ami a turistákat ide vonzaná. 2. Déli és Nyugati gazdasági terület A város nyugati és déli határa mentén található, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának tevékenységéhez kapcsolódó főként mezőgazdasági profilú gazdasági társaságok telephelyeit magába foglaló városrész, de itt található a térségi szennyvíztisztító telep és hulladékátrakó állomás is. A terület jelentős része védett lápi élőhely. A városrész egyik jellegzetes – kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkező területe a Szendrey-telep, valamint az Újmajor. Itt a sok hasznosítatlan műemléki épület mellett mezőgazdasági termelés és kisebb volumenben feldolgozóipari létesítmények találhatók. Az Újmajorban született Petőfi Sándor felesége Szendrey Júlia 1828-ban, kinek apja ez idő tájt a Festetics uradalom tiszttartója volt, szülőházára 1909-ben került emléktábla (az épület jelenleg hasznosítatlan, életveszélyes). 3. Északi és Keleti gazdasági terület A település északi és keleti részén elhelyezkedő részben beépített területrészeket és nagyobb beépítetlen területeket magába foglaló városrész. A beépített területeken különböző gazdasági tevékenységet folytató társaságok telephelyei találhatók. A terület egészére jellemző a kereskedelmi és építőipari cégek túlsúlya, és ezzel együtt megfigyelhető a telephelyek egymást erősítő gazdasági hatása, illetve folyamatos az új cégek betelepülése a területre. Mindezek miatt kijelenthetjük, hogy e terület Keszthely gazdaságilag legvonzóbb negyede. Azonban a beépítetlen területeken sem az úthálózat nincs kiépítve, sem a közművesítés nem történt meg. A városrész keleti területén nagy kiterjedésű felhagyott bánya található, melyben a kitermelés befejeződött, rekultivációja viszont még nem történt meg. 4. Turisztikai fejlesztési övezet A város keleti részén a belváros közelében, a volt Festetics kastélypark szomszédságában lévő egykori honvédségi laktanya és rakétabázis jelentős nagyságú, gyakorlatilag beépítetlen területével, jó közúti megközelíthetőségével, kedvező környezeti adottságával a turisztikai fejlesztés meghatározó célterülete lehet. A Keszthely-hévízi kerékpárút (mely a városrészen halad át) és a védett lápterületek gazdag élővilága szintén kiaknázatlan lehetőség. A belváros közelsége, valamint a Keszthely-Hévíz tengely indokolja a szálláshelyfejlesztést a területen. Várható továbbá a Festetics kastélypark további fejlesztése is, mely a 17

belvárosi városrészből e területre is áthúzódik majd, és így szerves összeköttetést teremt a két városrész között. 5. Városközpont, a belvárosi turisztikai terület A belvárost alkotó városrész viszonylag sűrű utcahálózattal, nagy beépítési sűrűséggel rendelkezik. Ebben a városrészben találhatók a legnagyobb közterületek - a két nagy városi tér; a Fő tér, ill. a Rákóczi tér-, valamint a két nagy kiterjedésű közpark – a Helikon park és a volt Festetics kastély parkja. Ez utóbbiban található a város jelképét jelentő, Magyarország legnagyobb működő, az egykori főúri kastély életét bemutató épületegyüttes. A kastély-múzeumon, mint országosan kiemelten védett műemléken kívül a városrészben több tucat műemlék épület és csaknem 300 helyi védettségű épület található. A városrészben helyezkednek el a város középületei is amelyek közül szintén számos épület műemlék. A városrész központja a Fő tér. Itt jelenleg nagyarányú átépítés zajlik, melynek befejezése után várhatóan jelentősen csökken majd az átmenő gépkocsiforgalom, visszaadva eredeti funkcióját a területnek. További jellemző szerkezeti elem a Kossuth Lajos utca sétáló utcai szakasza, amely nemcsak a városrész, de az egész település sajátos atmoszférájú, turisztikailag frekventált, leglátogatottabb része. Az utóbbi években jellemző a turisztikailag kevésbé vonzó, a sétálóutca egységességét rontó, a helyi lakosság igényeit kiszolgáló üzletek megjelenése és ezzel párhozamosan a patinás vendéglátóegységek, márkás üzletek, ajándékboltok bezárása. Sajnos a gyalogos sétáló övezet jelenleg nagyon kis területű, a zöldfelületek aránya ezen belül minimális, a mellékutcák gondozatlanok, a kis belső terek, kapualjak kihasználatlanok. A város a nyári időszakban jelentős turista-tömeget fogad és a belváros emiatt gyakran a túlzsúfoltság érzetét kelti. Fontos még elmondanunk, hogy a városrészben található az Alapellátási Intézet központja is, mely jelenleg a kastély egyik melléképületében kapott elhelyezést, mely a városrész egészéhez képest funkcióidegen. 6. Déli és Nyugati lakónegyed A terület keleti részén jellemzően többszintes társasházak helyezkednek el, de emellett megtalálható a néhány utca által határolt lakótömbre kiterjedő nagykertes, családi házas lakóövezet, és néhány középület. A lakóterület másik, déli részére a viszonylag sűrű utcahálózat, a közepes és nagykertes telekkialakítás és a családi házas beépítés jellemző, ugyanakkor itt is található néhány többszintes lakóépület, valamint középület pl. a Csány-Szendrey ÁMK, Rendőrkapitányság, A városrészben jelentős, de alacsony látogatottságú műemléki épületek (temetőkápolna, Festetics mauzóleum) és síremlékek találhatók. 7. Északi és Keleti lakónegyed A városrész három jellegzetes szerkezetű része, a település északi részén található sok keskeny utcával átszőtt kiskertes, kisebb lakóépületekkel beépített „kiskeszthelyi”, valamint a nagykertes, nagyobb lakó és üdülőépületekkel, gazdasági- és melléképületekkel beépített „zámor” elnevezésű lakóövezet, illetve a közöttük elhelyezkedő, nagy közterületekkel körülvett többszintes épületállományú lakótelep. Itt található a karmelita nagytemplom, a városi kórház, 18

a vásár téri szolgáltató központ, a „skála parkoló” üzletsor, a Keszthely Pláza, és a Nagyváthy János tagiskola. 8. Kertváros lakóterület Az egykori „szőlőhegy” napjainkra nagykertes, kertvárosias lakóövezetté fejlődött. Lakó- és szállásférőhelyeket biztosító épületekkel való beépítése folyamatos, de még jelentős számú beépítetlen ingatlan, területrész található a városrészben. A Kertváros központja még nem alakult ki, és a hagyományos közellátás sem arányos a lakónépességgel. A kertváros bekapcsolása a városközpont gazdasági, társadalmi közösségébe egyre sürgetőbb feladat. A területi szegregáció kis mértékben jellemző a városra, Keszthelyen jelenleg nincs a statisztikai szempontok alapján elkülöníthető, valódi szegregált lakóterület, azonban néhány utcában még mindig beszélhetünk kisebb szórványok kialakulásáról. Jellemzően itt találhatóak az önkormányzati szociális bérlakások, illetve ritkábban saját tulajdonú, alacsony közmű- ellátottságú ingatlanok, de telepszerű lakókörnyezet nem található, és a legtöbb esetben a szórványok kezeléseként mindössze néhány hátrányos helyzetű család elhelyezéséről és szociális ellátásáról van szó. Keszthelyen elsősorban Fenékpuszta és a Szendrey-major területe jellemezhető szociális szempontból kritikus területeknek. 3. Demográfia Keszthely város lakossága több, mint 20 ezer fő (2011. január 1-jei állapot szerint a város állandó népessége összesen 20.374 fő volt), a 14 települést magában foglaló Keszthelyi Kistérség lakossága közel 30 ezer fő. Az állandó és kistérségi lakosokon kívül jelentős a várost, mint oktatási, közigazgatási, egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő, idelátogató turisták száma is. A rendelkezésünkre álló demográfiai adatokból jól látható, hogy a születések száma Keszthelyen az országos tendenciához hasonlóan lassú ütemben, de csökken. Az adatok azt mutatják, hogy az évtized elején bekövetkező kismértékű növekedést, ismét csökkenő tendencia követte, a gyermekszám jelentősen nem növekszik. Fontos még elmondanunk, hogy trendszerűen nő a különbség a halálozási és a születési mutatók között. A felnövekvő és a 18-59 éves korosztály száma folyamatosan csökken, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma emelkedik, így egyértelműsíthetjük, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. Keszthelyen jóval rosszabb a vándorlási egyenleg, mint a kistérségben, a megyében, vagy a régióban. Az elmúlt 5 évben megtapasztalt jelentős elvándorlásnak elsősorban a munkahelyek hiánya, az értelmiségi ill. középvégzettségű fiatalok letelepedésének nem kedvező gazdasági és társadalmi környezet volt az elsődleges oka.

19

4. Gazdasági szerkezet A településen a 2008. évben a regisztrált gazdasági szervezetek száma összesen 4.681, ennek 62 %-a egyéni és 38 %-a társas vállalkozás. A vállalkozások 65%-a az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások, idegenforgalom, kereskedelem gazdasági ágakban végzi tevékenységét. Az egészségügy, szociális ellátás területén 122 vállalkozás (2,75%) dolgozik, melynek fele társas vállalkozás. Keszthelyen a térség lakosságának foglalkoztatásában meghatározó szerepet tölt be az idegenforgalom. Nagyobb ipari létesítmény sem a városban, sem a szűkebb környezetében nem található, többnyire kisebb, néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások jellemzőek. A város lakosságának foglalkoztatásában a kis – és középvállalkozások jelentősége kiemelkedő, hiszen mindössze 15 vállalkozás foglalkoztat 50 főnél több munkavállalót. A fentiek alapján leírhatjuk, hogy Keszthely város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok kismértékben találhatóak, bár a kereskedelmi tevékenység egyre aktívabb. Hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs és ipari parkok, inkubátorházak. 5. A munka világa A térség foglakoztatási szerkezetére jellemző, hogy ma is Keszthely adja a térségi munkahelyek tekintélyes részét. Így naponta érkeznek bejárók a városi munkahelyekre – de ezzel együtt jelentős számú keszthelyi utazik Hévízre, Alsópáhokra, Cserszegtomajra és a környező településekre idegenforgalmi, kereskedelmi tevékenységet folytatva. Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy Keszthelyen a munkanélküliségi ráta növekvő tendenciát mutat. A városi érték minden évben rendre magasabb, mint a regionális átlag, viszont alacsonyabb, mint a megyei átlag. A regisztrált állást keresők vonatkozásában jellemző a 20

szezonalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma, míg a nyári szezonális munkalehetőségek segítik a munkavállalást. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja leginkább és ezen belül jellemző a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók e területen is fokozottan érintettek. 6. Oktatás-nevelés A demográfia adatok kapcsán már szóltunk a szültetések számának alakulásáról. Az ott bemutatott folyamatok egyben azt is jelzik, hogy az alapfokú oktatásba belépők száma is évről évre csökken. Ennek fényében az intézmények fenntartása is átgondolást, átszervezést igényel. Így a keszthelyi Önkormányzat is több, kényszerű iskolaösszevonásra vonatkozó javaslatot fogadott el. Ilyen lépés volt a Csány László Általános Iskola és a Csokonai ÁMK összevonása (2007. július 27-i határozat). A névmódosítást követően az intézmény a CsánySzendrey Általános Művelődési Központ nevet kapta. Az összevont intézményben 103 álláshelyen 77 pedagógus, valamint 26 egyéb dolgozó áll alkalmazásban. Szakos ellátottsága közel 100%-os. Az intézmény tárgyi feltételei jók, bár a központi iskola és a tagintézmény vonatkozásában eltérést mutat. A központi iskolában kialakításra került egy, a táncművészeti oktatást segítő terem, melynek felszereltsége jó, kiegészíti a főépületben folyó művészeti oktatást. Mindkét épületben délutáni foglalkoztatás is folyik, ahol biztosítják a 6-10 éves korú tanulók délutáni felügyeletét és tanítását, valamint szabadidejük hasznos eltöltését. A 2010/2011-es tanévben a tanulói összlétszám 718 fő volt. Egry József Általános és Művészeti Iskola. Az intézményben folyó nevelőoktató munkát 40 fő pedagógus végzi és 7 fő technikai dolgozó segíti. Tárgyi feltételeit az 1978-ban típusterv alapján megépített épület adja. Napjainkra, több átalakítást követően jelenleg 22 tanulócsoport befogadására alkalmas. A tantermek berendezését a praktikum jellemzi. Ezért lehetséges, hogy délelőtt az általános iskolai oktatásnak, délután pedig a művészeti oktatásnak is helyet biztosítanak. Az iskola sportlétesítményei a kb. 300 nm tornaterem, a 100 nm tornaszoba, a szabadtéri pályák a sportiskolai rendszer alapfeltételeinek megfelelnek. Az Alapfokú művészetoktatási Intézmény tagozatai: - Szín és bábművészeti tagozat - Iparművészeti tagozat – kézművesség tanszak - Képzőművészeti tagozat – festészet, grafika tanszak A 2010/2011-es tanévben az intézményben 415 diák tanult. A Festetics György Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1964-ben kezdte meg működését Keszthelyen, mint Állami Zeneiskola. 1994. október 1-én vette fel Festetics György nevét, aki az ország első zeneiskoláját Keszthelyen alapította a Georgikon kiegészítő ágaként. A csökkenő gyermeklétszám ellenére a zeneiskola tanulóinak létszáma évről-évre közel 400 fő, ami az intézményben folyó zeneoktatás iránti igény növekedését jelzi (a

21

2010/2011-es tanévben a diákok létszáma 418 fő volt). Az iskolában 8 tanszakon, 17 hangszeren folyik oktatás. A tanári kar 17 főállású és 6 óraadó pedagógusból áll, a tanári karok minden tagja rendelkezik a minősítéshez szükséges pedagógiai végzettséggel. Nem Keszthely Város Önkormányzata által fenntartott intézmények Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola Az Intézményt Ranolder János püspök alapította 1872. október elsején, melyben az államosításig irgalmas nővérek tanítottak. 1957-ben az iskola Szendrey Júlia nevét vette fel. 2003-ban fogalmazódott meg az igény a keszthelyi és városkörnyéki polgárok részéről, hogy a patinás intézményben újra katolikus szellemiségű oktatónevelőmunka induljon. Komoly szervezőmunka eredményeként -melyet a jelenlegi polgármester Ruzsics Ferenc koordinált - 2004. márciusában sor került az alapító okirat aláírására. Az első tanévben 152 tanuló kezdte meg tanulmányait, a 2010/2011-es tanévben már 292 diák folytatta tanulmányait az intézményben. Az iskolában jelenleg 32 szakképzett pedagógus látja el az oktató – nevelő feladatokat. Közülük egy fő óraadó, hárman részmunkaidősként dolgoznak, egy fő könyvtáros. Hárman fejlesztő pedagógusok is, heten egyetemi végzettséggel rendelkeznek. A hitoktatást a 8. évfolyamon a Fő téri plébánia két káplánja végzi. A gazdasági vezető munkáját gazdasági ügyintéző és iskolatitkár segíti. Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola Az alapítványi iskolát 1997-ben japán pedagógusok és művészek adományaiból alapították azzal a céllal, hogy folytassa a keszthelyi önkormányzati Életfa Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai Nívódíjas személyiségközpontú, sokoldalú személyiségfejlesztésre irányuló pedagógiai programját iskolai feltételek és körülmények között. A 8 osztályos általános iskola kis létszámú, osztályonként max. 10 gyermek befogadására alkalmas. Pedagógiai koncepciójuknak megfelelően lehetőség van az egyéni képességek figyelembevételével a rugalmas csoportképzésre is, osztályok ill. egyes csoportok összevonásával. Az iskola engedélye alapfokú művészeti oktatásra - zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, iparművészet, színművészet, bábművészet – ad lehetőséget, de jelenleg csak a zeneművészeti ág működik az engedélyezett 18 tanszakból 7 tanszakon. Az intézményben az elmúlt tanévben 55 diák tanult. Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézményben 8 évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás és 12 évfolyamos alapfokú művészetoktatás folyik. A Család Iskola Keszthely város első alternatív általános iskolájaként kezdte meg működését. Az alapító célja szerint az intézmény a mindenkor érvényben lévő Nemzeti Alaptanterv kiváló teljesítése mellett a magyar és a keresztény hagyományok ápolását és gyakorlását, a szellemi és tárgyi kulturális örökség megőrzését, továbbadását valósítja meg. Az alapfokú művészetoktatásban a megszokott zeneiskolai oktatás mellett a Család Iskolában működik táncművészeti (néptánc, modern-kortárstánc, társastánc), képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti képzés. A városban hiányként jelentkezett a magánének, a népzene, a népi ének tanulásának lehetősége, amit 22

az iskola megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógusokkal magas színvonalon biztosít. Az intézményben az elmúlt tanévben 36 diák vett részt a különböző képzésekben.

Zöldmező Utcai Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény 1984-ben nyitotta meg kapuit. A Zöldmező utcai épület általános iskolának, szakiskolának és hétközi kollégiumnak ad helyet. A tanulók jelentős része sérült, hátrányos helyzetű, az iskola így fontos társadalmi kapcsolatot jelentő szintér a szülők, a pedagógusok, ill. az iskola vezetői számára. Az általános iskolában nyolc évfolyamos, négy alsó tagozatos és négy felső tagozatos évfolyam működik. Az alsó tagozaton a gyerekeket gyógypedagógus vagy tanító tanítja, míg a felső tagozatos osztályokban tantárgycsoportos oktatás folyik. Az általános iskolában külön keretek között folyik az értelmükben akadályozott és sajátos nevelésű igényű tanulók fejlesztése. A Foglalkoztató csoportban és az Autista csoportban a különleges gondoskodást gyógypedagógusok, gyermekfelügyelők, és gyógypedagógiai asszisztens végzi. A felső tagozaton azoknak az ismereteknek a megszerzésére koncentrálnak, melyek birtokában a diákok képesek lesznek a szakiskolában OKJ-s bizonyítványt szerezni egy vagy akár több - parkgondozó, szerkezetlakatos, számítógépes adatrögzítő, virágkötő. textiltermék-összeállító - szakmából is. A 2010/2011-es tanévben az itt tanuló diákok létszáma 181 fő volt. Középfokú oktatás Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskolája és Kollégiuma 1964 óta képez szakembereket a vendéglátás, idegenforgalom, valamint a kereskedelem területén. Az országban talán egyedülállóan négyszintű képzés (alap-, közép-, felsőfokú szakképzés, főiskolai képzés) valósul meg az intézményben. Fő feladata ezért a szakképzés további megerősítése, igazodás a szakképzésben megindult jelentős változásokhoz. Az iskola mintegy 1,5 hektáros területen helyezkedik el. Az intézmény központi épületéhez kapcsolódik a 4 emeletes, 240 férőhelyes kollégium, ill. a gyakorlati munkahelyek épületegyüttese, valamint a füves labdarúgópálya, a két aszfaltozott kézilabdapálya, és a tornaterem. A képzést könyvtár, számítógépes szaktantermek, valamint taniroda is segíti. A tantermek többsége jól felszerelt, korszerű oktatástechnikai eszközök (számítógép, projektor, DVD és videó lejátszó, erősítő) segítik a munkát. A szakképzés sokszínűsége mellett az intézmény tagja az Észak-zalai TISZK-nek, akkreditált nyelvvizsgaközpont és ECDL vizsgahely, valamint a Pannon Egyetem kihelyezett képzőhelye. Az utóbbi években a létszám növekedett, a 2010. október 1-jei statisztika alapján 864 fős létszámmal rendelkezett az intézmény. Szakács hiányszakmát is képez az iskola, de minden egyéb náluk képzett szakma kiemelten támogatott, illetve támogatott kategóriában szerepel. A régió versenyképessége szempontjából a szakképző intézmény nélkülözhetetlen szerepet játszik. 23

Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium A keszthelyi iparos oktatás 1884. október 5-én kezdődött, de gyökerei fellelhetők már a Georgikonban is. A 3 osztályos iskolában mostoha személyi és tárgyi feltételek között folyt a tanítás de az 1968/69-es tanévet az iskola már önállóan (308. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet), az újonnan épült 6 tantermes épületben kezdte 640 fős tanulólétszámmal és 10 főfoglalkozású alkalmazottal. Az intézmény jelenlegi formáját - többszöri bővítés után - 1988-ban nyerte el. A tanévenként mintegy 20 szakma oktatása mellett 1975. szeptember 1-jétől kezdődött el a szakmunkások érettségire való felkészítése - 3 éves levelező tagozaton. 1990-től fokozatosan kiépültek több szakmában az iskolai gyakorlati munkahelyek (kőműves, szobafestő, ruhakészítő, villanyszerelő), ill. 1991-től elindult a technikusképzés villanyszerelő és ruhakészítő szakmákban (Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet). 1997-től öt szakmai csoportban, az idei tanévben három szakmai csoportban készítik fel a szakközépiskolai tanulókat technikusi, illetőleg szakmai végzettség megszerzésére: elektrotechnikai (elektrotechnikai technikus), informatikai (számítástechnikai programozó, számítástechnikai szoftverüzemeltető, multimédia-fejlesztő) és szolgáltatóipari (kozmetikus, fodrász) területen. Az intézményben 1997-től folyik az OKJ-s szakmák képzése is. Az iskolához kapcsolódó középiskolai kollégiumban 3 városi középiskola 130 diákja lakik. Az intézményben 2010-2011-ben 919 fő tanult. Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium - Nagyváthy János Szakközépiskola Tagintézmény Az iskola 1945. október 1-jén kezdte meg működését, mint Mezőgazdasági Középiskola. Az intézmény 1954-től a karmelita rendház épületében kapott helyet, és azóta is itt működik. Az épület 1993-ban visszakerült egyházi tulajdonba, de falai között a rend, a város és a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlése által kötött szerződés alapján 20 évig folyhat az oktatás. Az iskola jelentős pályázati forrásokból kiépített 2 korszerű környezetvédelmi labort, 3 számítógépes termet, és 3 nyelvi tantermet, továbbá egy húszezer kötetes könyvtárat. Az egészségügyi oktatást külön épületrészben valósították meg. Az iskola területén 2000 januárjára elkészült egy új, modern épület, melyben tornacsarnok és újabb 6 tanterem áll a tanulók rendelkezésére. A tanulók főként Zala, Veszprém, Somogy megyéből kerülnek be az intézménybe és többségükben bejáró diákok. Az iskola tetőtéri kollégiuma 67 főnek tud bentlakást biztosítani. Az intézményben a '90-es évek elejétől a mezőgazdasági szakoktatás visszaszorult, előtérbe került az egészségügyi, 1997-től a környezetvédelmi, 1998tól az informatikai képzés. 1999-ben indították el az érettségire épülő környezetvédelmi technikusi, majd 2003-ban a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzést a szarvasi főiskolával együttműködésben. Az 1998-tól indított OKJ-s fizioterápiás asszisztens és ápoló képzés pedig jól szolgálja a régió egészség-és gyógyturizmusát, ill. a térség egészségügyi alapellátást. A tagintézményben az idei tanévben 237 tanuló vett részt a különböző képzésekben. Közgazdasági Szakközépiskola

24

Az iskolát 1990-ben alapították. Elődje a Vajda János Gimnáziummal közös intézményként működő Közgazdasági Szakközépiskola, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola volt. E két iskolának a Vajda János Gimnáziumtól való különválása és új épületben való elhelyezése révén jött létre a jelenlegi Közgazdasági Szakközépiskola. E tanévtől a képzési szerkezet megváltozása miatt az érettségire felkészülő 9-12. évfolyamokon kívül beindult a szakképző – ügyintéző titkár, külkereskedelmi ügyintéző, számviteli ügyintéző. - (13. évfolyam) is. A korszerű általános és szakmai képzést két számítástechnika terem és a taniroda teszi lehetővé. 2005-től az iskola tagintézménye lett az Észak-zalai Térségi Integrációs Központnak. Évről-évre javulnak a továbbtanulási mutatók, a végzős diákok szakirányú felsőoktatásban, vagy újabb szakma megszerzéséért különböző tanfolyamokon tanulnak tovább. Az iskolában figyelemre méltó közösségi élet alakult ki. Hagyományos rendezvények: KÖZGÁZ-napok, KÖZGÁZ-kupa, fordított nap, színjátszók vetélkedője, alapítványi bál. Évente három alkalommal iskolaújságot adnak ki, menettánccsoport, színjátszó kör, ifjúsági klub működik. Az iskola diákjai jelen vannak a város kulturális és sportéletében, bár a sporthoz nincsenek meg a feltételek, az iskolának nincs tornaterme. Az intézményben az idei tanévben 303 tanuló vett részt a különböző képzésekben. Keszthelyi Akadémia Alapítvány Gazdasági Szakközépiskola Az iskola a Keszthelyi Akadémia Alapítvány és a Gazdasági Szakközépiskola között létrejött megállapodás alapján működik. A képzés gazdasági informatikus szakon indult, amely az OKJ képzésekkel bővült. Jelenleg az irodavezető, az informatikai hálózati-rendszer telepítő és a rendszerinformatikus szakokon tanulhatnak a diákok. A későbbiek során olyan felsőfokú szakképzési programok indítására is sor kerül, amelyek más egyetem és főiskolák képzési programjába beszámításra kerülnek, mint akkreditált felsőfokú (FSZ) szakképzési programok. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkát önálló tantestület, ill. a Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézetének oktatói és külső óraadói végzik. A tanulók ellátása biztosított (étkeztetés, tornaterem és sportpálya, könyvtár, számítógép termek, taniroda). Kollégiumi ellátást a Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakképző Iskola és Kollégiumában vehetnek igénybe a tanulók. Vajda János Gimnázium A patinás intézményt 1772-ben gróf Festetics Pál alapította. 1850-ben a gimnáziumot 4 osztályos reálgimnáziummá szervezték át, majd 1890-tõl 8 osztályos főgimnáziumként működött. 1892. augusztus 23.-án avatta fel a város azt az új épületet, melyben az oktatás ma is folyik, jelenleg 12 osztálycsoporttal. Az intézmény szűkös körülményeit jelzi, hogy csak a 10. - 11. - 12. évfolyam 4 osztálycsoportjának (A-B-C-D osztályok) oktatása zajlik az épületben, a 9. osztályok (négy osztálycsoport) a gimnázium Deák Ferenc utcai épületében kapnak elhelyezést. A 9.-es osztályok csak testnevelés és informatika tantárgyakra járnak át a gimnázium fő épületébe. Jelenleg 4 évfolyamon folyik az oktatás. A tagozatok: humán jellegű, reál jellegű, emelt szintű matematikai, emelt szintű biológiai, emelt szintű angol, emelt szintű német. A 2010/2011-es tanévben a gimnáziumban tanuló diákok létszáma 535 fő volt. Farkas Edit Római Katolikus Szakképző Iskola és Kollégium 25

A keszthelyi középiskolák körébe sorolhatjuk a Farkas Edit Római Katolikus Szakképző Iskolát is, de erről az intézményről nem állnak rendelkezésünkre bővebb információk. (Az intézményben az idei tanévben 82 diák tanult). Felsőoktatás Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely A keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye. 1797. július 1-jén kezdte meg működését, nevét az intézményt alapító Festetics György gróf, illetve Vergilius tankölteményei ihlették. Az intézmény a mezőgazdasági ismeretek átadásával képzett gazdatiszteket, ill. a Festetics-birtokok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkező béreseket. 1953-ban, elkülönítve egymástól a nagy múltú szakoktatási intézményeket, létrejött a három Mezőgazdasági Akadémia: Mosonmagyaróvár, Keszthely és Debrecen székhelyekkel. 1960-ban az intézményhez csatolták a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézetet, sikeresen ötvözve ezáltal az oktatást és a kutatást. 1962-ben létrehozták a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, majd 1970-től Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven egyesítették őket. 1990-ben következett be a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának végső szervezeti átalakulása. Az ekkor kialakított szervezeti keretek között működött a kar 2000. január 1-ig, amikor is a Pannon Agrártudományi Egyetem a felsőoktatási intézmények integrációja következményeként megszűnt, és az intézményt a Veszprémi Egyetemhez csatolták, amely 2006. március elsejétől a Pannon Egyetem nevet vette fel.

7. Szabadidő, kultúra, sport Keszthely több kulturális intézménnyel rendelkezik, a városban számos kulturális és sportegyesület működik. A kulturális és sportprogramok széles választéka várja egész évben a város lakosságát és az idelátogatókat. Kultúra Közművelődési intézmények: Goldmark Károly Művelődési Központ A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint művelődési, kulturális és egyéb szórakoztató feladatok ellátására létesített - a képviselő-testület által meghatározott feladatot ellátó - intézmény. Önálló jogi 26

személy. Az intézmény élén a fenntartó által megbízott igazgató áll. Tevékenysége a közművelődési rendeletben foglaltak településszintű ellátására terjed ki. Szakfeladatai közé tartozik a közművelődés, a befogadó színház, valamint a konferenciaszervezés. Létesítményei: Goldmark Károly Művelődési Központ (Kossuth Lajos u. 28.); Balaton Kongresszusi Központ és Színház (Fő tér 3.) A Goldmark Károly művelődési Központ és a hozzá tartozó Balaton Színház egész évben törekszik gazdag és színes programkínálatával kiszolgálni a városi, és a térségi lakosság művelődési és kulturális, valamint a Keszthelyre érkező turisták szórakozási igényeit. Az intézmény célja, hogy ezeket a sokszínű igényeket úgy elégítse ki, hogy az értékmegőrzés, a hagyományok ápolása és a magyar kultúra bemutatása, valamint az igényes szórakoztatás mindvégig meghatározója legyen tevékenységének. Fejér György Város Könyvtár (Önállóan működő költségvetési szerv. Módszertani ellátó központ, a városkörnyék központi könyvtára). A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben meghatározott könyvtári feladatok ellátására létesített intézmény, jogi személy Pénzügyi-gazdálkodási feladatait – a fenntartó által jóváhagyott megállapodás alapján – a Gazdasági Ellátó Szervezet, Keszthely (GESZ, továbbiakban: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv) végzi. A gyermekkönyvtár külön épületben a Kossuth L. u. 2. sz. emeletén helyezkedik el. Olvasás és könyvtár-népszerűsítő rendezvények, Óvodás foglalkozások, könyvtárismereti órák, szavalóversenyek, kézműves foglalkozások: ünnepekre készülődés, hagyományok ápolása, író-olvasó találkozók, foglakozások, előadások. Városi könyvtár kulturális, művészeti programjainak jellege: Író-olvasó találkozók, kiállítások (képzőművészeti, rajzszakköri, népi kismesterségek stb.), vers- és prózamondó versenyek, festészeti, informatikai előadás, könyvtári szakmai napok, előadások, egészségügyi rendezvények, könyvtárbemutató órák, zenei rendezvények, koncertek. Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítvány 1992-ben hozta létre az önkormányzat az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítványt, amely az eredeti célokat követve kétévenként a Dunántúl összes középiskoláját invitálja Keszthelyre. Ezeken a kulturális seregszemléken már 4000 diák szerepel rendszeresen, és joggal lehetünk büszkék arra, hogy ez a magyar diákság legnagyobb szabású találkozója, amelyre már a média is felfigyelt. Ez a nagyszabású egyedülálló össz-művészeti fesztivál a középiskolás korosztály számára jelent megmérettetést 18 művészeti ágban. A Dunántúl közel 150 középiskolájának részvételével zajló három napos rendezvény Keszthely kimagasló kulturális eseménye. A 18 kategóriában természetesen előkelő helyen van a könnyűzenei együtteseké. Közel 90 zenekart, együttest hallgat meg a zsűri a verseny ideje alatt.

Nem önkormányzati, de Keszthely területén működő közgyűjtemények: Helikon Kastélymúzeum 27

Balatoni Múzeum Georgikon Majormúzeum Csiga Parlament Kiállítás Babamúzeum Keszthely Horrorárium Történelmi Panoptikum Középkori Erotikus Panoptikum Játékmúzeum Marcipán Múzeum Rádió- és Televízió Civil szervezetek A civil társadalom helyi szervezeteinek döntő többsége a művelődési intézményekben kap helyet, társas életükhöz, rendezvényeik lebonyolításához a szervezési és technikai hátteret is ők biztosítják. Az egyesületek helyzetének elemzésekor az alábbi hármas probléma körvonalazódik: finanszírozás-támogatás, információ-kommunikáció, koordináció-nyilvánosság. A civil szervezetek nagy részénél visszatérő probléma az anyagi finanszírozás kérdése. Az országos, ill. megyei rendszerbe tartozó szervezeteknél a megyei elosztás elve nem kedvező. A helyi önálló csoportok, szervezetek mindegyike gazdálkodik tagsági díjjal is, ám ezek nagyságrendben nem olyan nagyok, amellyel hosszabb távon tervezhetnének. Sport Keszthely Város Önkormányzata rendelkezik Sportkoncepcióval, valamint sportról szóló rendelettel, amelyek maghatározzák a sport finanszírozásának elveit, fejleszteni kívánt területeket és sportlétesítményeket. Keszthely város területén több mint 25 sportegyesület működik számos sportágban. A városban működik a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által kezdeményezett közoktatási sportiskolai rendszer. Az önkormányzat a sport minden területét támogatja, azonban kiemelt figyelmet fordít az utánpótlásnevelésre. Sportlétesítmények Elsősorban a nevelési, oktatási intézmények létesítményellátottsága nem kielégítő. A legtöbb intézményben nem található megfelelő színvonalú tornaterem, ez nehezíti a Közoktatási Törvényben előírt iskolai sportfeladatok ellátását. Azonban a tornateremmel rendelkező intézmények többségében is problémát jelent, hogy több osztálynak, egy időpontban kell testnevelési órát tartani. További célként jelenik meg a város számára a nevelési oktatási intézmények tornatermi helyzetének javítása. 2011-ben tanuszodával bővült a sportlétesítmények köre, így biztosítva az iskolák számára az úszásoktatást. Sportirányítás

28

Az önkormányzat számára az önkormányzati törvényben és a sporttörvényben előírt feladatok ellátását, a sportkoncepcióban rögzített önkormányzati feladatok hivatali szintű előkészítését, koordinálását, a Polgármesteri Hivatal Titkárságán az ifjúsági és sportreferens, a döntés-előkészítő, javaslattételi jogot a Sportügyekért Felelős Tanácsnok gyakorolja a Sporttanács véleményének figyelembevételével. Keszthely Város Önkormányzata Sportirodát tart fenn külön szakmai intézményként. 8. Szociálpolitika, szociális ellátások 1. Egyesített Szociális Intézmény – ESZI Az intézmény által nyújtott szolgáltatások: A személyes gondoskodás keretében nyújtott szolgáltatások: 1. szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, támogató szolgáltatás, nappali ellátás. 2. szakosított ellátások: a.) ápolást gondozást nyújtó (időskorúak otthona típusú) tartós bentlakásos intézmény, b.) átmeneti elhelyezést nyújtó (időskorúak gondozóháza típusú) bentlakásos intézmény. Az intézmények engedélyezett férőhelyszáma: - Idősek Otthona 50 fő - Idősek Gondozóháza 15 fő - Idősek Klubja 80 fő Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy Keszthelyen a lakosság elöregedőben van, melynek fő oka az alacsony születésszám és a fiatalok elvándorlása. A kevés számú gyermekek jelentős hányada szociális hátrányokkal küzdő, gyakran egyszülős családban él. Az aktív korú lakosság számottevő tobbsége állás nélkül maradt, a munkahellyel rendelkezők között is jelentős az alacsony keresettel rendelkezők aránya. A roma lakosság körében is magas a munkanélküliség. A szociális ellátottak száma évről évre mérsékelten emelkedik, azonban ennél is jelentősebb, hogy a családban megjelenő problémák egyre súlyosabbak, egyes családok életében halmozottan fordulnak elő. 2. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Az intézményben az utóbbi két évben egyre szélesebb körben és halmozottabban jelentkeztek a gyermekeket és családjaikat érintő problémák. A Szolgálat feladatrendszerének középpontjában a prevenció áll. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében észlelő- és jelzőrendszert működtet, mely a veszélyeztető tényezők felkutatásában nyújt segítséget. A Családsegítő Szolgálat igénybevétele szintén az észlelő- és jelzőrendszer, valamint önkéntes igénybevétel alapján történik. A jelzőrendszeri tagokkal napi kapcsolatban állnak, valamint havonta egyszer jelzőrendszeri ülés keretein belül nyílik lehetőség arra, hogy az aktuális problémákat megvitassák, 29

esetmegbeszéléseket tartsanak. A Szolgálat klientúrájának jelentős része elsősorban anyagi- és lakásproblémával küzd. A szakképzetlen, alacsony iskolázottsági fokon állók nem, vagy csak átmeneti időre tudnak maguknak munkát teremteni. A Szolgálat közel 300 családdal dolgozik. A Gyermekjóléti Szolgálatnál közel 200 gyermeket gondoznak alapellátás keretében. A védelembe vett gyermekek száma közel 20. A Családsegítő Szolgálat segítségét több, mint 280-an vették igénybe az elmúlt év folyamán. Itt fontos elmondanunk, hogy a klienseink száma, évről évre mérsékelten emelkedett, és az észlelt problémák köre egyre szélesebb. Jelentős különbségek a védelembe vett gyermekek számának alakulásánál figyelhető meg. A védelembe vételi eljárás többsége a Szolgálat kezdeményezésére indult, elsősorban a szülők életviteli problémái valamint a gyermekek magatartási-, beilleszkedési problémái, iskolakerülései okán. 3. Hajléktalan ellátás A város területén is észlelhető, hogy emelkedik a hajléktalanok száma, akiknek ellátása csak részben megoldott a Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítvány által működtetett hajléktalanok nappali intézményében, ahol a hét 5 napján nappali tartózkodás, meleg étel és tisztálkodási lehetőség biztosított. Gondot jelent a hajléktalanok téli ellátása, az érintettek önkormányzati lakásban történő elhelyezése orvosolná ezt a problémát. A Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítvány Nappali Melegedő és ingyen konyha 10 éve működik. A költségeket három forrás biztosítja. A fenntartó alapítvány minden évben megrendezett nagyszabású jótékonysági estély bevételéből, önkormányzati támogatásból, valamint állami normatívából. Feladataikat három főállású szakirányú végzettségű alkalmazott látja el. Az intézményt naponta 30-50 fő látogatja. Az intézmény szolgáltatásai: tisztálkodási, mosási, szárítási lehetőség, szociális ügyintézés, mentális gondozás, ruhapótlás, beteggondozás, csomagmegőrzés, nappali fekvőhely biztosítása, ingyen étkezés. A nappali melegedő naponta hétfőtől-péntekig, 8-16 óráig tart nyitva, de ezt módosítják, elsősorban a téli időszakban. A szükséges fejlesztések Keszthely Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója részletesen elemzi a fentebb csak főbb csomópontokat bemutató szociális helyzetet. A dokumentum a fejlesztési lehetőségek kapcsán kiemeli, hogy a meglévő intézmények a regisztrált igénynövekedést nem képesek kezelni. Az alapellátások területén elsőként a jelenleg hiányzó, speciális alapellátási formák kiépítését kell megvalósítani. Így, az alapellátás bővítéseként a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében foglalkoztatott szakemberek látnák el a lelki segélyszolgálat feladatait is. A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejlesztésével, megerősítésével sok esetben megelőzhető a szakosított ellátások igénybevétele. A családsegítés főként az aktív korú nem foglalkoztatottak munkaerőpiaci helyzetének javítása a cél, ennek érdekében csoportszervezést, munkavállalási tanácsadást indítana a Szolgálat. A fiatal korosztály részére Ifjúsági Tanácsadást szerveznek, csoport működtetésével.

30

9. Az egészségügyi ellátórendszer Az egészségügyi alapellátás biztosítása kötelezően ellátandó feladat. Ennek Keszthely városa az Alapellátási Intézeten (védőnői ellátás, ügyeleti szolgálat, iskola-egészségügyi ellátás), valamint feladatátvállalási szerződés útján egészségügyi vállalkozások bevonásával (háziorvosi, házi-gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás) tesz eleget. (Egészségügyi alapellátások közé tartozik a felnőtt háziorvosi, házi-gyermekorvosi szolgálat, iskola-egészségügyi ellátás, foglalkozás-egészségügyi alapellátás, ügyeleti szolgálat, védőnői szolgálat, fogászati alapellátás).

1. Háziorvosi szolgálat Keszthelyen 11 felnőtt háziorvos, és 5 házi-gyermekorvos látja el területi ellátási kötelezettséggel feladatát vállalkozói jogviszonyban. A háziorvosi ellátás az intézetben (EGALI), alapfelszereltséggel ellátott helyiségekben – az önkormányzat által ingyenes használatra (szerződésben rögzített költségtérítés ellenében) átadott rendelőkben, illetve a beteg lakásán, baleseti helyszíneken történik. Az épületben a négyszemközti beszélgetésekre alkalmas helyiség a felnőtt praxisok mintegy 80%-ában biztosítottak, gyermek rendelőknél azonban ez a lehetőség hiányzik. A rendelők adottságai országos kitekintésben is jónak mondhatók. 2. Ügyeleti szolgálat A háziorvosok, házi-gyermekorvosok, fogorvosok napi munkarendjén kívüli egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetősége érdekében Keszthely Városa összevont ügyeletet működtet. Szakmai előrelépést jelentett a központi ügyelet létrehozása. A Mentőszolgálattal, Keszthely Városi Kórház Sürgősségi osztályával közös mentésirányítás, és diszpécserszolgálat fenntartása csökkenti a párhuzamos hívások számát, egy hívással elérhető valamennyi szolgáltató. 3. Védőnői szolgálat A szolgálat fő célja preventív, szűrő, ill. tanácsadói tevékenység ellátása. A szolgálat működéséhez szükséges, rendeletben előírt minimum feltételek biztosítottak. A csecsemő-tanácsadásra az Alapellátási Intézet épületében, a várandós tanácsadásra az intézet épületében, illetve a Városi Kórházban kerül sor. A város 6 általános iskolájában, és 7 középiskolájában, szakiskolájában, gimnáziumában 5 fő iskolavédőnő dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban. Az előírt évfolyamok szűrővizsgálatai minden évben megtörténnek (látás, hallás, PR mérés, vizeletvizsgálat, mozgásszervi szűrések), valamint a kötelező védőoltások szervezése, lebonyolítása. Az egészségfejlesztés fontos részét képezi az iskolai munkának, melynek részeként a védőnők az alábbi témakörökben tartanak előadásokat: - személyi higiéné (tisztálkodás, fogápolás) előadások, foglalkozások

31

- táplálkozással kapcsolatos programok - káros szenvedélyek - lakóhelyünk, környezetünk tisztasága - háztartási balesetek megelőzése és ellátása - fogamzásgátlás, családi életre nevelés; - AIDS, Hepatitise-B, STD betegségek - egészségnapok szervezése; - nyári táborok programjainak szervezése; - szakkörök szervezése, vezetése. 4. Iskola-egészségügyi szolgálat Ennél a témakörnél egy jellemző kettősségre hívjuk fel a figyelmet. Egyfelől pozitív, hogy az oktatási intézmények kezdik felismerni felelősségüket és feladataikat az egészséges életmódra nevelés feladatkörében, egészségügyi ismeretek átadásában, a megelőzésben - számukra ezt a vonatkozó jogszabályok elő is írják, - másfelől azonban az iskolák általában nem rendelkeznek ehhez megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberrel. Emellet azt is fontos rögzítenünk, hogy a város középiskolái egy főállású iskolaorvosi- ifjúság egészségügyi körzetbe tartoznak. Finanszírozási szerződéssel az Alapellátási Intézet rendelkezik, a feladat ellátási szerződést pedig a város köti a vállalkozó- főállású- orvossal. A középiskolai tanulók létszáma kb. 2700 fő, ami meghaladja az egy ifjúság orvosi körzetben jogszabályilag egyesíthető 2400 főt, így egyértelműen látható az ellátó orvos leterheltsége. Keszthely városa rendelkezik helyi Drogstratégiával, ill. hosszútávú Egészségtervvel. Mindkét dokumentum kiemeli a prevenció, az iskolai szintér fontosságát, valamint a megfelelő szakemberek beemelését a megelőző tevékenységbe, ill. a programok összehangolásának szükségességét. „Korszerű szakmai szemlélet megvalósítására van szükség az ifjúság érdekében, melyhez a szervezeti keretek már adottak. Ennek résztvevői: az iskola vezetője – az iskola tanárai – a fenntartó – a gyermekjóléti szolgálat – a pszichológusi szolgálat (ez teljes körűen nincs, nem keverendő össze a Nevelési Tanácsadóval) – KEF – Mentor Iroda – ifjúságvédelmi orvos. Összehangolt, közös, tervezett fellépés hozhat csak tartós eredményt.” 5. Városi Kórház Keszthely A keszthelyi kórház nagyságrendekkel nagyobb népességet lát el, mint közvetlen térsége. A kórház működési területén a háziorvosi ellátását jelenleg 23 felnőtt, 16 vegyes és 10 házi gyermekorvosi szolgálat biztosítja. Egyes praxisokhoz több település is tartozik, így biztosított a 45 település alapellátása. A területi védőnői szolgálatok száma 33, iskolavédőnőként 5 fő dolgozik. Iskola-egészségügyi tevékenységet 24 szolgáltató végez a térségben. A házi orvosi ügyeletek száma 5, foglalkozás egészségügyi ellátást 20 szolgáltató nyújt. Otthoni szakápolásban 9, hospice ellátásban 1 szolgáltató dolgozik. A kórház működési területén összesen 285 járó beteg ellátást nyújtó rendelés van, ami magába foglalja a kórházak, rendelőintézet és magánorvosi rendeléseket is.

32

Fekvőbeteg ellátásra 250 ággyal rendelkezik az intézmény. Ez szakmai megoszlása szerint 108 aktív, 142 krónikus, rehabilitációs és ápolási ágyat jelent. Egyes aktív ellátási feladatokat a kórház mátrix szervezeti formában végez. Az aktív ellátáson belül 49 ágyon Belgyógyászati típusú mátrix osztály működik, ami általános belgyógyászati és újszülött, csecsemő és gyermek ellátást nyújt. Szintén aktív ellátáson belül 50 ágyon Sebészeti típusú mátrix osztály működik, ami általános sebészeti, traumatológiai és szülészeti – nőgyógyászati ellátást nyújt. A kórház a járóbeteg szakellátásban összesen 19 szakmacsoportban 39 szakmában 788 szakorvosi és 120 nem szakorvosi óraszámmal rendelkezik. Szakmai összetételben 3 diagnosztikai (labordiagnosztika, képalkotó diagnosztika, valamint patológia és kórszövettan) szerepel. Négy szakmában önálló gondozási tevékenység is folyik (bőrgyógyászati-és nemi beteg, tüdő és pszichiátriai, ill. onkológiai gondozó,) A fizio- és mozgásterápia az ellátási területhez, valamint a viszonylag magas rehabilitációs ágyszámhoz képest alacsony óraszámban, mindössze 0 szakorvosi és 65 nem szakorvosi óraszámban működik. 6. Szenvedélybetegek ellátása A szociális törvény vonatkozó rendelkezései alapján Keszthely városnak nem kell kötelezően biztosítania közösségi ellátásokat, így a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást sem, ezért a városban nem működik szenvedélybetegek ellátását, kezelését végző intézmény. Tegyük hozzá, hogy a településen erre irányuló - pl. a problémás szerhasználók feltérképezését célzó vizsgálat még nem történt. Keszthely körzetében két ellátó intézmény biztosít ilyen jellegű szolgáltatást, a veszprémi Alkohol – Drogsegély Ambulancia, ill. a zalaegerszegi Drogambulancia. Utóbbi intézményben, kis számban megjelennek a településről kliensek, jellemzően az elterelés intézményét veszik igénybe.

Az előzőekben bemutattuk Keszthely városának és térségének jellegzetességeit. Képet adtunk a város történelmének alakulásáról, népességéről, a munka világáról, s ami témánk szempontjából kiemelten fontos – az általános – és középiskolás fiatalok életét meghatározó területekről - iskolákról, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeiről, sportolási lehetőségekről. Ezek az ismeretek adták hátterét kutatásunknak, melynek tapasztalatait, közvetlen eredményeit a következőkben mutatjuk be.

33

III. Prevenciós igények és szükségletek a keszthelyi diákok körében 1. A kutatásról 1.1. A vizsgálat célja és alkalmazott módszere Kutatási célunk a KEF által lefedett területen az iskolai egészségfejlesztés – ezen belül kiemelten a drogprevenció jelenlegi helyzetéről pontos, megbízható információkat szerezni, mely eredmények segíthetik, kijelölhetik az egyes iskolákban folyó prevenciós beavatkozások irányait. A következőkben olvasható kutatási beszámoló a Keszthelyen, ill. a kistérségben tanuló diákok egy meghatározott köréről ad olyan átfogó képet, amely a pedagógiai munkában közvetlenül hasznosítható. Megbízható információkat nyújt a fiatalok egészségkárosító magatartásáról, illetve jelzi a szerhasználat szempontjából védettnek, illetve veszélyeztetettnek bizonyult fiatalok tanulócsoportonkénti arányát, s így segítheti a rövid és hosszú távú iskolai megelőző munkát. 1.2. A vizsgálat két szakasza A) Az általános és középiskolákban folyó egészségfejlesztési tevékenység monitorozása. Módszer: kérdőíves adatfelvétel. B) A veszélyeztetett korcsoport ismereteinek, attitűdjeinek és veszélyeztetettségük mértékének felmérése – iskolánként, évfolyamonként. Módszer: teljes körű kérdőíves adatfelvétel a területen működő általános és középiskolák 8. és 10. évfolyamos diákjai körében. (A korcsoportok kiválasztásának kettős oka van: egyrészt az országos reprezentatív vizsgálatok során ez a két kitüntetett korcsoport, így összehasonlítható adatok állnak rendelkezésünkre, másrészt tudjuk azt, hogy a 14 és a 16. életév között dinamikusan változik a fiatalok egészségmagatartása, és az egészségkárosító tevékenységekhez kapcsolódó attitűdje). 1.3. Elvárt eredmény -

-

-

A KEF számára leíró és elemző jellegű tanulmány készül a teljes lefedett területen folyó prevenciós munkáról, a fiatalok veszélyeztetettségének mértékéről. Az anyag alapján a helyi stratégia legfontosabb eleme tekintetében – a prevenció, megelőzés területén – reális tervezés készíthető. A KEF tanácsadó szerepe az iskolák felé felértékelődik. A tanulócsoportok különböző szintű veszélyeztetettsége ismeretében, a prevenciós igények és szükségletek alapján az iskolai megelőző munka hosszabb távra tervezhető. Információkat szerzünk az iskolákban jelenleg folyó egészségnevelési munkáról, annak hatékonyságáról. Felderíthetővé válik az egyes iskolákban a tanulók

34

-

veszélyeztetettségének mértéke és az iskolai megelőző munka minősége (hiányosságai vagy erényei) közötti kapcsolat. (Mennyire tartják fontosnak a drogproblémát, mennyire érzi feladatának a teljes tantestület, kapnak-e a munkához iskola-fenntartói támogatást, milyen drogprevenciós események zajlottak le az elmúlt tanévben stb.) A drogproblémát meghaladva más egészségkárosító viselkedésmódok komplex megelőzése is lehetővé válik. Tájékoztató anyag készül az iskolafenntartóknak a helyzetről és a szükséges teendőikről.

1.4. A vizsgálat szakaszai -

-

Az adatfelvételt lebonyolító KEF tagok felkészítése a teendőkre. A vizsgálat céljának, várható eredményeinek és az alkalmazott módszerének ismertetése. A szakszerű adatfelvételi módszernek, az adatkezelés szabályainak, az adatrögzítés technikájának készség szintű elsajátíttatása. A vizsgálat részfeladatai elvégzésének ütemezése. Adatfelvétel Adatrögzítés Adatok számítógépen történő „futtatása”, analízis Az adatok városi szintű elemzése. A legfontosabb változók megoszlása és a veszélyeztetettség mértékét jelző faktoranalízis elvégzése. KEF szintű tájékoztatók szervezése az adatfelvételben részt vett városban az iskolafenntartók és igazgatók részvételével.

1.5. Általános információk Az adatfelvétel, a kérdőívek kitöltése 12 iskolában történt meg, osztályonként, önkitöltéses formában, standard kérdőív segítségével a 2010-2011-es tanévben 212 nyolcadikos és 471 tizedik évfolyamos diák válaszait dolgoztuk fel. Az iskolák nevét nem szerepeltetjük e tanulmányban, viszont az iskolák ismerik saját kódszámukat, így a vizsgálat eredményeit hasznosíthatják további munkájukban, s megfelelő összehasonlításokra is lehetőségük nyílik. A kérdőív szerkesztése során törekedtünk arra, hogy más vizsgálatok eredményeivel az itt nyert tapasztalatok egy része összevethető legyen, másrészt a helyi sajátosságok is mérhetők, érzékelhetők legyenek. Ügyeltünk arra, hogy a kérdések megértése, a kitöltés ne okozzon problémát a különböző életkorú, képességű, felkészültségű és érdeklődésű diáknak, valamint arra, hogy az adatfelvétel ideális körülményeinek megteremésével a válaszok megbízhatósága is megfeleljen az elvártnak. Ez utóbbihoz az szükséges, hogy az adatfelvételnél közreműködők személye és az alkalmazott módszerben való járatlansága nehogy a „vélten elvárt” válaszok megjelölésére késztesse a kitöltőket. Az adatfelvételt és az adatok rögzítését a helyi KEF által mozgósított – e szakterületen tevékenykedő munkatársak - végezték, míg az adatok feldolgozása, a matematikai – statisztikai módszerek alkalmazásával az NDI segítségével történt meg.

35

IV. A vizsgálat tapasztalatai 1. Az egészséges életmód elkötelezettei A kérdőív egyik blokkjában a különböző egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat vizsgáltuk. A sorok között szerepeltek az egészséges életmód iránti elkötelezettségre utaló állítások is – ezek az egészségesnek ítélt étkezési szabályok betartására, a rendszeres sportolásra és az absztinenciára vonatkoztak. Az egészséges táplálkozás fontossága nem igazán jellemző érték, még a fiatalabbaknál sem. A dohányzás és alkoholfogyasztás – absztinencia betartására vonatkozó prognózisok jelzik első alkalommal azt, hogy rendkívül nagy változás – rosszabbodás jellemző az életkor növekedésével.

„Egyáltalán nem iszom alkoholt és sohasem dohányzom” – válaszok évfolyamonkénti bontásban (%) Valószínű 8. évfolyam 10. évfolyam

35 20

Nem valószínű 55 75

Nem tudom 10 5

Iskolánkénti bontásban (%)

Iskola Nem valószínű + Biztosan kódja nem válaszok együtt 1 78 2 67 3 66 4 66 5 66 6 25 7 66 8 78 9 67 10 47 11 77 12 37 Összesen 37%

A nyolcadikos diákok között ugyan akad már alkalmi vagy rendszeresen dohányzó, te egyharmaduktól még távol áll e magatartásforma, tart a viszonylagos védettségük, megítélésük e magatartásokkal szemben inkább elítélő, mintsem 36

elfogadó. Azt is mondhatnánk, hogy a megelőzés érdekében tett szülői és pedagógusi tettek ugyan kis körben, de hatnak. Az egyharmados „védettség” mégis igen kevésnek mondható, a diákok már készülnek a „felnőttes” viselkedésre, vagyis a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, az ártalmakkal kapcsolatos ismeretek bővítése korábban kell, hogy megtörténjen. Igazolja ezt az is, hogy tizenhat éves korra jelentősen lecsökken az egészséges életmód iránti elkötelezettség – már több mint 70%-uk tudja, hogy nem vállal absztinenciát a későbbiekben. Most – de az elemzés során még jó néhányszor - hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tizennégy és a tizenhat év között nagy változások állnak be a diákok gondolkodásában, attitűdjeikben. Az 1,8,11-es kódszámú iskolák diákjai – feltehetően középiskolások – között már igazán kevés az elkötelezett „egészségmegőrző”. „A rendszeres sportolás életem része lesz”(%) Valószínű 8. évfolyam 10. évfolyam

71 64

Nem valószínű 24 31

Nem tudom 5 5

Iskolánkénti bontásban (%) Iskolakód

Valószínű

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Összesen

64 67 72 74 69 100 56 48 72 62 69 59 65

Nem valószínű + Biztosan nem 31 27 23 21 25 0 44 51 22 34 25 29 30

Nem tudom

5 6 5 5 6 0 0 1 5 3 6 12 5

A 8-as kódszámú iskola diákjai ismét jelentős arányban kétségeiket fejezik ki abban, hogy a sport fontos lenne jelenlegi és későbbi életükben. A 6-os iskolában igen kevesen töltötték ki kérdőívünket, így a válaszok megoszlásából érvényes következtetést nem igazán vonhatunk le.

37

„Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem (%) - állítással egyetértők kisebbségben vannak mindkét korcsoportban, vagyis a nyolcadikosok 52, a tizedikesek 58%-a biztosan állítja, hogy ez nem lesz szempont későbbi életében az, hogy mindig egészségesen táplálkozzon. Ez nem feltétlen kedvezőtlen válaszarány, hiszen már most nehéz betartani azokat a szabályokat, amely az egészségesnek ítélt ételek, italok kizárólagos fogyasztására vonatkoznak. Itt a kisebbség (a fiatalok 43 illetve 38%-a) aránya mondható meglepőnek, mert azt igazolja, hogy ebben a korban még erős, bár egyre gyengül a helyes táplálkozásra vonatkozó információk hatása.

Valószínű 8. évfolyam 10. évfolyam

43 38

Nem valószínű 52 58

Nem tudom 5 4

Iskolánkénti megoszlásban (%) Iskola kódja 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 összesen

Nem valószínű + biztosan nem válaszok együtt 63 42 57 56 40 0 57 67 46 68 56 31 56

Három iskolában jelentősen az átlag felett jelzik a diákok érdektelenségüket a helyes táplálkozás iránt. A 8-as kódszámú iskola diákjai immár harmadik alkalommal mutatnak kedvezőtlen – legalább is az átlagos véleményekhez képest kedvezőtlen képet, problémás gondolkodást. 2. Mások cselekedeteinek megítélése Bármennyire is fontos annak ismerete, hogy vajon diákjaink milyen arányban elkötelezettek az egészséges életmód iránt, esetünkben az egészségkárosító módok iránti toleranciájuk, saját életmódjukra vonatkozó prognózisok nyújtják a legtöbb információt a prevenciós tematika megválasztásához. Először azt kérdeztük meg, hogy mennyire fogadják el, illetve mennyire helytelenítik mások egészségkárosító magatartását. Természetesen ezek az

38

ítéletek erősen összefüggnek, még cselekedeteikről alkotott véleményükkel.

inkább

Álláspont Ha egy-egy elszívnak… Napi egy elszívnak

szál

cigit

csomag

cigit

Ha naponta egy-két pohár sört megisznak Ha évente egyszer-kétszer berúgnak Ha hetente berúgnak

Ha nem ügyelnek biztonságos szexre

a

Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit

Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni Nem helytelenítem Helytelenítem Nem tudom eldönteni

azonosak

a

saját

8. évfolyam (%) 50 70 8 11 83 6 45 48 7 74 20 6 14 82 4 17 74 9 57 33 10

hasonló

10. évfolyam (%) 70 26 4 17 81 2 59 38 3 81 17 2 26 69 5 12 83 5 59 34 8

Érdemes a válaszok megoszlását, az egyetértők és egyet nem értők arányait megfigyelni – elsősorban az alkoholfogyasztással, a berúgások elfogadásának mértékével, és a biztonságos szexszel kapcsolatos állítások esetében. A legfeltűnőbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke már a nyolcadikosok esetében is. A cselekedeteket elfogadók növekvő aránya azt jelentheti számunkra, hogy éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota. Az összehasonlítható dél-dunántúli régióban a szakmunkásképzők tanulói között a legelfogadottabb a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26%) és a szakközépiskolások (26%), míg az általános iskolások javítják az átlagot (10%).

39

Az NDI-ben történt vizsgálatok szerint egyszer sem volt részeg a nyolcadikosok 70 százaléka, a tízedikesek egyharmada, emellett tízből három nyolcadikos, és tízből hat tízedikes már legalább egyszer túlitta magát eddigi élete során. Ugyancsak az NDI-ben folyt vizsgálatok alapján tudjuk azt, hogy az alacsonyabb érintettség mellett is a nyolcadikosok 3%, a tízedikeseknek pedig húsz százaléka már több mint kilenc alkalommal ivott többet a kelleténél. Tehát jellemző a heti-hétvégi alkoholfogyasztás, s az is, hogy relatívan sokan, minden ötödik 16 éves diák rendszeresen sokat iszik, sokszor „többet a kelleténél”. A legveszélyesebb tendencia a rövid italok növekvő fogyasztása, amely a legkevésbé sem tekinthető rekreációs, társasági italnak, inkább a „gyorsító” funkciója a jellemző. Az illegális szerek használata mellett (vagy éppen azt megelőzve) nagy gondot jelent az alkoholfogyasztás korai kezdete, és főleg az, hogy az ivás jelentős gyakorisággal az élvezeti hatás felett, a kedélyállapot és tudatállapot megváltoztatását is szolgálja. A biztonságos szexre vonatkozó kérdésünk sem haszontalan, hiszen pontosan tudjuk azt, hogy magabiztosságuk ellenére mennyire tájékozatlanok a helyes szexuális magatartást illető kérdésekben. Keszthelyen a nyolcadikos válaszolók 17%-ával szemben az idősebbek, és a szexuális életük megkezdéséhez közelebb álló 16-17 éves diákok csökkenő arányban nem tartják fontosnak a biztonságot. Ez jelentős figyelmet és főként beavatkozást igénylő jelenség. 3. Cselekvési prognózisok Mások magatartásának megítélését követően arra kértünk válaszokat a fiataloktól, hogy mennyiben valószínűsítik későbbi életük során bizonyos magatartásformák gyakorlását – az egészségi állapotot befolyásoló pozitív és negatív hatásúakat egyaránt. A pozitív életvezetési értékek követését már elemeztük az egészséges életmód híveinek arányát leíró fejezetben. Most a negatívnak ítélt viselkedésmódok lehetséges jövőbeni követését vizsgáljuk meg – a szerhasználat kivételével. Napi tíz cigarettát el fogok szívni – válaszolta a nagyjából 14 évesek 8%-a, és a16 évet biztosan betöltők 18%-a – ők már valószínű alkalmi vagy rendszeres dohányosok. Várhatóan ennél valamivel többen válnak rendszeres dohányossá, de még nem kísértette meg őket a kortárshatás, vagy a felnőtté, önállóvá válás kifejezésének vágya. Érdekes válaszok érkeztek a törvények betartásának jövőbeni vállalására. A meghatározás pontosan így szólt: „Minden esetben betartom a törvényeket.” Nehéz meghatározni a válaszok mögött meghúzódó megfontolásokat, minden esetre tény, hogy a diákok 35% illetve 44%-a nem gondolja azt, hogy minden esetben törvénytisztelő lesz. Sajnos e válaszok mögötti elképzelések megismerésére nem terjedt ki a lehetőségünk, de talán iskolai tanórán, osztályfőnöki órán érdemes lenne erről beszélni a diákokkal.

40

4. Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitűdök, szándékok és megfontolások A marihuánás cigaretta kipróbálását helytelenítő, illetve nem helytelenítő diákok százalékos megoszlása évfolyamonkénti bontásban (%) „Nem helyteleníti” a marihuána használatát

8.évf. iskolások 10. évfolyamos iskolások Összesen

17% 30%

„Helyteleníti”, vagy „nagyon helyteleníti” a marihuána használatát 89% 65%

24%

71%

A marihuána kipróbálásával szemben még elnéző, megértő magatartás jellemzi a nyolcadikosok közül minden ötödik diákot, míg ez a tolerancia két év múlva már a diákok növekvő arányára jellemző.

A marihuánás cigaretta kipróbálását valószínűsítő diákok aránya évfolyamonkénti bontásban (%)

8.évf. általános iskolások 10. évfolyamos tanulók Diákok összesen

Nem akarja kipróbálni 88

Valószínű, hogy kipróbálja 8

75

20

80

15

A válaszolók további 4-5% nem tudja eldönteni, hogy miként válaszoljon e kérdésre. Őket rizikós bizonytalanságuk miatt problémásnak tekintjük, ezért bevontuk a „védettséget-veszélyeztetettsége” mérő analízisbe – de természetesen csak az összes feltétel fennállása esetében kerülhettek a „veszélyeztetettek” csoportjába. Lásd a későbbi fejezetet! A szerhasználathoz kapcsolódó ítéletek és a szerhasználat valószínűsége közötti kapcsolat

Nem akarja a marihuánát kipróbálni

„Nem helyteleníti” a marihuána kipróbálását

„Helyteleníti” és „nagyon helyteleníti” a marihuána kipróbálását

Összesen

N= 71

N= 436

N= 507

41

Valószínű, hogy kipróbálja a marihuánát. Összesen

N= 92

N= 15

N=107

N= 163

N= 451

N= 614

Konzekvens válaszolónak véljük azokat, akik helytelenítik mások esetében, és maguk sem tervezik a marihuána kipróbálását, illetve a mások esetében a kipróbálást nem helytelenítők és maguk a szert kipróbálni tervezők. A táblázat többi cellájában is akad szép számmal válaszoló, vagyis helytelenítő, de kipróbálni szándékozó, valamint nem helytelenítő, de kipróbálni nem szándékozó fiatal. Ez ismét azt jelzi, hogy sokak tanácstalanok, kialakulatlan véleményekkel és attitűdökkel rendelkeznek, s talán az érdekteleneket is az inkonzisztens válaszokat adók közé sorolhatjuk. Valójában számunkra a diákok életkortól függetlenül az a hányad a fontos, akik tervezik a szer kipróbálását. 5. A szerhasználathoz kapcsolható attitűdök Az illegális szerek használatához nem csak információk, hanem hiedelmek is köthetők – a tájékozatlanság vagy éppen a téma iránti érdektelenség miatt. A következő állítások esetében az egyes vélekedések mögött el lehet különíteni a szerhasználat külső és belső okait. A külső okok közé a társadalmi környezet hatását, a társadalmi folyamatokat sorolhatjuk, míg a belső okok között a szerhasználó egyéni akarata, szándékai szerepelnek. A különböző véleményekkel egyetértők aránya évfolyamonkénti bontásban (%)

Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás A könnyű drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat.

8. évfolyam

10. évfolyam

93

92

80

75

49

41

65

52

82

80

20

22

39

46

42

A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A droghasználatot már nem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni. Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat.

23

23

14

20

41

47

43

29

29

27

76

68

19

29

27

30

Ezeket az állításokat több esetben megmutattuk szociológus hallgatóknak, drogszakembereknek azzal a kéréssel, hogy csoportosítsák azokat az „itemeket”, amelyekkel egyetértőket a szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek valószínűsíthetünk. Minden esetben konzekvensen ugyanazokat az állításokat választották ki. A vizsgált korcsoport esetében ez a konzekvens ítélkezés nem jellemző, vagyis a 1416 évesek gondolkodásában megférnek egymással ellentétes vélemények is. Ami azonnal szembetűnő, az idősebb évfolyamosok körében a növekvő tolerancia a szerhasználat iránt és a marihuána használatához kötődő veszélytelenség érzet. Ahol jelentős különbség látható a két életkori csoporthoz tartozók véleménye között – „akinek szilárd hite van, nem nyúl kábítószerhez” állítással való egyetértők aránya. Nem igazán találunk indokot a két életkori csoport véleménykülönbségére, sőt az egyházi fenntartású iskola diákjai sem értenek egyet az állítással olyan mértékben, mint a jóval népesebb önkormányzati iskolák tanulói. Hasonló nézetkülönbség mutatkozik az alkalmi szerhasználat veszélyességének megítélésében is. A nyolcadikosok fatalistábbak, vagyis sokuk gondolkodásában jelen van az ítélet, amely szerint az egyszeri szerhasználatot követi a problémás szerhasználat – „nincs visszaút”. Nem igazán sokan vallják, de a marihuána veszélytelenségével a 16 évesek csaknem egyharmada (29%) egyetért, mely szerint, „csak az igazán kemény drogokat nem szabad kipróbálni, a marihuána nem tartozik ezek közé.” Mindkét korcsoportban jellemző vélemény, hogy keményen kell büntetni a szerhasználókat. Az első ránézésre a fiatalok ötöde liberálisan gondolkodik a szerhasználatról – pontosabban a marihuána használatáról, de a reális választ a veszélyeztetettek arányának ismeretében tehetjük meg.

43

6. A szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek minősült diákok a keszthelyi iskolákban tanulók körében A kérdőív első blokkjában az egészségkárosító magatartásformákat, többek között az illegális szerek kipróbálását elítélők és azt tolerálók különböztethetők meg. A második blokkban saját terveikről, saját jövőképükről nyilatkoztak a diákok. Arról, hogy vajon élni fognak bizonyos egészségkárosító magatartásokkal, vagy éppen az egészséges életmód elkötelezett híveiként megőrzik jelenlegi (feltételezhető) szermentességüket. A harmadik blokkban pedig karakteresen elkülönülnek a szerekkel és szerhasználókkal kapcsolatos ellentétes vélemények. A szerhasználat szempontjából védettnek tekintjük azokat a fiatalokat, akik helytelenítik a marihuána kipróbálását, biztosak benne, hogy nem próbálják ki a marihuánát és az egészséges életmód elkötelezettjei. A szerhasználathoz kapcsolható attitűdjeiket a megoldás tekintetében a „rendpárti attitűdök”, valamint a szerhasználók iránti intolerancia jellemzi („felesleges pénzt költeni a kezelésükre”, „keményen kell büntetni a fogyasztókat is”, „a könnyű drogok kipróbálását követően nincs visszaút” – állítás-csokor valamelyikével egyetértők). Veszélyeztetettnek azokat tekintjük, akik tervezik (vagy talán már ki is próbálták) a marihuánát, nem helytelenítik mások szerhasználatát, toleránsak a szerhasználókkal illetve veszélytelennek tartják a marihuána használatát. („minden kultúrában jellemző a szerhasználat”, „része a modern szórakozásnak”, „már nem lehet visszaszorítani”, „a legalizálás a drogkereskedelmet felszámolná” – állítás-csokor valamelyikével egyetértők). A köztes névvel ellátott csoportba kerültek sorsa - külső hatás vagy belső kényszer következtében - mindkét irányba elindulhat, egyelőre egyik csoportba sem sorolhatók, mert válaszaik nem koherensek.

Fontos hozzátennünk azt, hogy a 14 évesek védettségének veszélyeztetettségének megítélése a kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján igen rizikós, még akkor is, ha valamelyik szer kipróbálását tervezik és igen toleránsak a szerhasználókkal, egyben veszélyérzetük sem jellemző. Igen gyakran ellentmondásos válaszokat adnak, hol a toleráns, hol rendpártinak ítélt véleménnyel értenek egyet. Ennek oka az, hogy ismereteik még hiányoznak, tapasztalataik nincsenek, következtetéseik átgondolatlanok. Tudjuk pontosan, hogy a következő két év alatt gondolkodásmódjuk, attitűdjeik jelentősen megváltoznak, ha nem is olyan mértékben, mint más településen, más iskolákban tapasztaltuk. (Lásd: attitűdkérdések megítélése!). Akiket védettnek minősítünk ebben az életkorban, éppúgy megváltozhatnak, mint akiket már most veszélyeztetettnek minősítettünk, ezért ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy valószínűségeket mérünk, nem pedig egzakt módon meghatározzuk a jelenlegi vagy későbbi szerhasználók csoportjának nagyságát.

44

A védettség-veszélyeztetettség aránya évfolyamonkénti megoszlásban (%) Évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam

Védett

Köztes

Veszélyeztetett

58 47

34 36

8 17

Összesen n/100% 100 100

A keszthelyi fiatalok közül a veszélyeztetettnek minősült diákok aránya valamivel kedvezőtlenebb, mint a hasonló nagyságú településeken mért átlag. Ennek megítéléséhez közöljük néhány adatfelvétel eredményét. A veszélyeztetettség-védettség százalékos mértéke a dél-dunántúli régióban, települések szerinti bontásban (%)

Mohács és kistérség n=557 Komló és kistérség N= 636 Pécs N=3668 Dombóvár és kistérség N=674 Kaposvár N= 1821 Szekszárd N=1445 Paks N= 512 Siklós N=258 Egész régióban N= 9574

védett 56,9

köztes 30,8

veszélyeztetett 12,2

57,8

31,2

11,0

50,5

34,9

14,6

50,7

36,9

12,3

54,4

35,1

10,5

57,0

33,8

9,1

63,9

28,9

7,2

58,9

32,2

8,9

54,1

34,1

11,9

A megoszlásokból pontos következtetéseket nem vonhatunk le a különböző városokban élő diákok veszélyeztetettségéről. Ennek oka az, hogy a 14 és 16 évesek eltérő arányban kerültek városonként a mintánkba, így ahol sok nyolcadik évfolyamos válaszolt, ott alacsonyabb természetesen a veszélyeztetettek aránya. Ezért csak városonként és évfolyamonként együttesen érdemes az összehasonlítást elvégezni. Ami biztos: a vizsgálatban részt vett dél-dunántúli régió városaiban, és azok agglomerációjában élő és tanuló diákok több mint fele védettnek bizonyult sajátos analízisünk alapján, míg veszélyeztetetteknek a populáció 12%-a bizonyult. A diákok egyharmada nem sorolható egyértelműen egyik csoportba sem. Vannak, akik azért, mert még hiányoznak ismereteik, vagy eleve nem érdeklődnek a drogtéma iránt, de az is lehet, hogy még nem dőlt el egyértelműen hova kerülnek. Idővel a kortárscsoport hatására veszélyeztetettek lehetnek, de

45

kedvező külső hatásra – esetleg egy sikeres prevenciós program hatására – a védettek közé kerülnek. Keszthelyen a vizsgálatban részt vett iskolák közül 6 iskolában nem találtunk veszélyeztetettnek bizonyult diákot, ezek kizárólag az általános iskolák. A déldunántúli régió 65 iskolájában (DREKEF szinten számolt) átlagos védettséget meghaladó arányban tanulnak védettnek bizonyult diákok, ill. 43 olyan iskolát találtunk a régióban, hol a veszélyeztetettnek bizonyult diákok reprezentációja az átlag felettinek bizonyult. Egy iskolában jelentős, átlagon felűli eredményt mértünk, itt a tanulók 34%-a bizonyult droghasználat szempontjából veszélyeztetettnek. A védettnek illetve veszélyeztetettnek bizonyult diákok aránya a keszthelyi iskolákban iskolánkénti bontásban (%) iskola kódja 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 összesen

védett

köztes

34 64 54 57 76 75 69 38 69 47 53 20 50

42 29 34 31 24 25 25 41 28 44 31 80 36

veszélyezt etett 24 7 12 12 0 0 6 21 14 9 15 0 14

A következő táblázatban az intézmény típusa szerinti bontásban olvasható a veszélyeztetettség mértéke. Az országos adatfelvételek alapján a legnagyobb mértékű védettség a gimnáziumokban, a legmagasabb veszélyeztetettség a szakmákat oktató iskolákban tanulók között fordul elő. Nyilván a szakmai képzést nyújtó iskolák nem egységesek – természetesen az oktatott szakma munkaerőpiaci helyzetétől alapvetően függ a tanulók tanuláshoz való viszonya. Az NDI-ben folyt vizsgálatok egyértelműen igazolták azt, hogy a tanulásban kellően motivált diákok alapvetően védettnek mondhatók, hiszen tervekkel, biztos jövőképpel rendelkeznek, s az iskolához való viszonyuk is kedvező, egészségmagatartásuk átlag felett kedvező.

46

A veszélyeztetettség mértéke az intézmény típusa szerint (%) iskola típusa

védett

köztes

általános iskola

57

36

veszélyb en 7

gimnázium szakközép- és szakiskola speciális képzést nyújtó iskola

57 40

30 39

13 21

69

25

6

V. A diákok prevenciós igényei Új elemként - az eddig megszokott és alkalmazott módszert kiegészítve – arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon az egészségnevelés részterületei, témakörei iránt milyen igények jelentkeznek a diákok körében, hiszen a tervezés során erre is tekintettel kellene lenniük a prevenciót irányítóknak, a pedagógusoknak. A témák felsorolása és az érdeklődés mértékének regisztrálását követően arra is válaszokat kaptunk a diákoktól, hogy ugyanezen témakörökben milyen mértékűnek érzik az ismereteik jelenlegi szintjét. Így különösen érdekesek számunkra azok a témakörök, ahol nagy érdeklődéshez alacsony ismeretszint társul – mintegy jelezve azt, hogy ezekben a témákban várják elsősorban a segítséget, az információkat, ismereteket, valamint a készségeik, képességeik fejlesztését. Ez a mérés elsősorban az iskolákban, még inkább a tanulócsoportokban nyújt hasznosítható információkat, amelyeket a hosszabb távú tervezésben éppúgy fel lehet használni, mint az aktuális, a jövő évre vonatkozó prevenciós programok megválasztásában. E tanulmányban a városban tanuló összes 8 és 10. évfolyamos diák igényeit együttesen, életkor szerinti bontásban elemezzük. Az első kérdésblokk az érdeklődés mértékére vonatkozott az alábbi témakörök felsorolásával: (a hiányzó értékek a „nem tudom” válaszok számából adódnak)

Mennyire érdekel az, hogy mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? (%)

8. évf. 10. vf.

Egyáltalán nem érdekel 7 4

Egy kicsit érdekel 47 53

Nagyon érdekel 46 42

… Milyen a drogok hatása? (%) Egyáltalán nem érdekel

Egy kicsit érdekel

Nagyon érdekel

47

8. évf. 10. évf.

52 45

38 41

11 14

… Melyek a környezetvédelmi elvek? (%)

8. évf. 10. évf.

Egyáltalán nem érdekel 31 30

Egy kicsit érdekel 49 54

Nagyon érdekel 20 16

… A szex? (%)

8. évf. 10. évf.

Egyáltalán nem érdekel 8 3

Egy kicsit érdekel 45 28

Nagyon érdekel 47 69

… A korszerű táplálkozás? (%)

8. évf. 10. évf.

Egyáltalán nem érdekel 22 17

Egy kicsit érdekel 51 59

Nagyon érdekel 27 24

… A különböző emberekkel hogyan érted meg magad? (%)

8. évf. 10. évf.

Egyáltalán nem érdekel 12 7

Egy kicsit érdekel 37 43

Nagyon érdekel 51 50

… Párkapcsolatok, boldog családi élet? (%)

8. évf. 10. évf.

Egyáltalán nem érdekel 9 4

Egy kicsit érdekel 20 22

Nagyon érdekel 71 74

…Törvények, büntetendő tettek és büntetések? (%)

8. évf. 10. évf.

Egyáltalán nem érdekel 28 21

Egy kicsit érdekel 46 59

Nagyon érdekel 26 20

48

Témakörök szerint csoportosítva, a társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. Ezt természetesnek is tekinthetjük ebben az életkorban felértékelődnek a társas és párkapcsolatok, s ez az igényszint nem csökken a 14. és a 16. életkor között, továbbra is hasonló módon erős vágyakat takar. Különösen érdekes a „párkapcsolatok és a boldog családi élet” kialakításához szükséges készségek megszerzése iránti igény vágya milyen módon érzékelhető mindkét korcsoportban. Látható az, hogy a drogokkal kapcsolatos érdeklődés a legalacsonyabb, itt jelezték legtöbben azt, hogy egyáltalán nem érdeklődnek e téma iránt. Ez esetben a „nagyon érdekel” választ adó 11% és 14% érdemel figyelmet. A környezetvédelem és a táplálkozás divatos témái, és a bűnmegelőzési programok elterjesztésének vágyai miatt ide sorolt „törvények, büntetések” témakörökre mondhatjuk azt, hogy nem találkoznak a fiatalok érdeklődésével, vagy ha igen, akkor alig jellemző. A szexualitás iránti érdeklődés erősen megnő a 16 éves korra – ez természetes állapot. Ezzel kapcsolatos fenntartásainkat, megjegyzéseinket az ismeretek szintjének elemzése során tesszük meg. A második kérdésblokkban az ismereteik szintje felöl érdeklődtünk, vajon milyen arányban jeleznek hiányokat és milyen arányban érzik elegendőnek ismereteiket? A kérdések mindegyike „Hogy érzed, mennyit tudsz….?” – mondatrésszel kezdődnek. … Arról, hogy mi szükséges a boldog, kiegyensúlyozott élethez? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

8 4

kevesebbet, mint kellene 52 50

eleget 41 47

… Arról, hogy milyen a drogok hatása? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

29 22

kevesebbet, mint kellene 26 36

eleget 45 43

… A környezetvédelemről? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

24 22

kevesebbet, mint kellene 45 56

eleget 32 22

… A szexről, a kiegyensúlyozott nemi életről? (%) semmit

kevesebbet,

eleget

49

8. évf. 10. éf.

6 1

mint kellene 23 27

71 72

… A korszerű táplálkozásról? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

13 11

kevesebbet, mint kellene 39 53

eleget 49 35

… Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a különböző emberekkel jól megértsem magam? semmit 8. évf. 10. évf.

11 6

kevesebbet, mint kellene 47 47

eleget 43 48

… A párkapcsolatokról, a boldog családi élethez szükséges dolgokról? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

8 5

kevesebbet, mint kellene 43 48

eleget 49 48

…. A törvényekről, a büntetendő tettekről és büntetésekről? (%) semmit 8. évf. 10. évf.

24 20

kevesebbet, mint kellene 44 58

eleget 32 22

Feltűnő és általános tapasztalatként megállapítható, hogy a két korcsoport (vélt) ismeretei között nem jelentős a különbség. Ezt eddig nem tapasztaltunk, hiszen nehezen valószínűsíthető az, hogy a 14 éves serdülők ismeretei azonosak a 16 évesekével, s nem is fordult elő ilyen mértékben az eddigi adatfelvételek során. A másik – eddig nem tapasztalt - jelenség az, hogy az életvezetési ismeretek esetében nem jeleznek olyan mértékű igényt, mint ahogy az eddigiekben tapasztaltuk más településeken élő fiatalok esetében. Az érdeklődés és igények jelzése persze itt is fennáll, de nem olyan erőteljesen, mint máshol. El kell fogadnunk a jelenséget, és feltételezni azt, hogy „érettebbek”, magabiztosabbak ezek a fiatalok máshol élő társaiknál, nem jeleznek akkora igényt életvezetési gondjaik enyhítésére, mint hasonló korú társaik, az ország más vidékein.

50

Ez alkalommal a „kevesebbet tudok, mint amennyit szeretnék” válaszok magas értékeit célszerű megfigyelni, hiszen a szexuális ismeretek és a drogismeret témakörén kívül mindegyik felsorolt témában szinte azonos mértékben jelzik a hiányérzetüket, további információkra várnak. Az ismeretek szintjével való elégedettség illetve elégedetlenség mértéke feltűnik a szexualitás témakörében. Ez az a téma, ahol magas érdeklődés magas ismeretszinttel párosul – meggyőződésünk, hogy alaptalanul. Az NDI - OEFI közös vizsgálat az iskolai szexedukációról igazolja azt, hogy a szükséges ismeretekkel messze nem rendelkeznek egyik korcsoportban sem a diákok, a szex leggyakrabban csak az aktust jelenti számukra, a szexuális úton terjedő betegségekről és a családtervezésről igen alacsony az ismereteik szintje, ezért az iskolai prevenció tematikájában feltétlen helyet kell kapnia e témának. A középiskolákban jelen lévő drogprevenciós foglalkozások ellenére sem látható lényeges különbség a szerhasználattal kapcsolatos ismeretek szintje között a két korcsoportban. A kiemelkedő kíváncsiság, érdeklődés és a hiányos ismeretek, készségek együttesen azt az igényt jelentik, hogy az iskolának is szerepet kell vállalnia a kommunikációs készségek fejlesztésében, a megfelelő önértékelés kialakításában. A prevenciós programok nagy többsége – elsősorban a mentálhigiénés tartalmú készségfejlesztők – tartalmaznak ilyen elemeket. Az iskolai megvalósításhoz a tanárképzések során választható egészségfejlesztő tematikájú akkreditált programok segítenek. Ezekre évről évre kevesebb pedagógus jelentkezik. Érdemes lenne megfontolni azt, hogy az Önkormányzat és a KEF segítse a tanárokat a választásban, legyen iskolánként legalább egy pedagógus, aki járatos a módszerek tekintetében, s képes több évfolyamon és osztályban ilyen szellemű munkát végezni. A befektetés megéri, hiszen a sikeres prevenció hatása egy életre megőrződhet, s segíti a fiatalok szocializációját, problémamentes beilleszkedését a felnőttek társadalmába. Elsősorban kiktől várnak segítséget, kihez fordulnának tanácsért e témakörökben felmerült kérdésükre. A válaszok döntő többsége a szülőket jelöli meg információforrásnak – főként az életvezetési gondok esetében. Elfogadnák a külső szakértőket néhány témában: környezetvédelem, jogi kérdések, szexualitás esetében. Ez utóbbi tárgyban belépnek a kortársak, barátok is tanácsadóként, konzultációs partnerként. A tanárokat szinte egy témában sem tartják megfelelőnek, ezzel nem az alkalmasságukat vitatják, hanem valójában arról lehet szó, hogy nem megszokott a szaktanároktól, (de ezek szerint az osztályfőnököktől sem) hogy ezekben a témákban konzultálnának, beszélgessenek a diákokkal. Az iskolai egészségnevelés – fejlesztés véleményünk szerint a pedagógusok támogatása és aktivitása nélkül pedig nem lehetséges. Az OEFI egészségfejlesztési vizsgálata (2010) tapasztalatai között szerepel az is, hogy a diákok igen nagy többsége nem beszél a szexualitásról szüleivel (74%) sem tanárával (90%). Ez utóbbi azért meglepő, mert mindkét vizsgált évfolyam oktatási anyagában megfelelő arányban szerepel e téma, s ha otthon nem beszélnek róla, akkor az iskolának e hiányosságot pótolnia kell. Ezért nem is meglepő, hogy a már szexuális életet elkezdett fiataloknak mindössze 12%-a rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek nélkül óriási rizikót vállalnak. (OEFI 2010).

51

VI. Pedagógusok diákjaikról és az iskolai egészségnevelés szerepéről A felkeresett és a vizsgálatba bevont iskolákban nem csak a diákok körében történt adatfelvétel, hanem a tanárok véleményét is kértük az iskolában folyó egészségnevelésről. Akadnak, akik vitatják annak értelmét, hogy olyan tanárokat is felkértünk, akiknek munkája nem köthető szorosan az egészségfejlesztéshez, szakterületük látszólag távol áll a témától, mégis fontosnak véltük azt, hogy mindegyikük véleményét megismerjük, hiszen az eredményes iskolai munkához a teljes testület támogatása – az iskola „éthosza” – szellemisége szükséges. A kérdőívet kitöltők száma jelentősen szóródott intézményük nagysága szerint. A legtöbben a szakközépiskolákban tanítók (102 fő), a legkevesebben a gimnáziumban tanítók (15 fő) foglaltak állást és adtak válaszokat kérdéseinkre. A következő összegzés – az említetteken kívül – az általános iskolákból 91, a speciális funkcióval létrehozott általános iskolából 16 pedagógus válaszait is tartalmazza. A beiskolázottak számának csökkenéséből illetve növekedéséből az oktatási intézmény presztízsének emelkedését illetve csökkenését kívántuk megítélni. Keszthely iskoláiban nem igazán jellemző az, hogy a beiskolázottak száma csökken (az általános iskolákban gyakoribb) inkább a beiskolázottak számának állandósága, illetve (más településekhez képest) a növekvő tanulószám (gimnázium) jellemző a mintába került iskolákra.

Ön sok időt tölt el diákjai között. Minden bizonnyal meg tudja ítélni azt, hogy van-e jellemző változás az elmúlt 4-5 évben a diákok….. javulás Átlagos képességében? Szorgalmában? Magatartásában? Fizikai állapotában? Egészségmagatartásában?

7% 8% 5% 4% 6%

változatlansá g 51% 25% 27% 35% 38%

romlás 42% 67% 68% 60% 56%

A pedagógusok láthatóan elégedetlenek a változásokkal, elsősorban a diákok szorgalma és magatartása romlott az utóbbi években. Jelentős különbség látható a tanárok ítéleteiben annak függvényében, hogy hol tanítanak. A legkedvezőtlenebb változásokat a szakközépiskolában illetve a gimnáziumban tanítók észlelik, nyilván összefüggésben az utóbbi években romló közérzetükkel.

52

Változott-e a diákok körében nőtt A dohányosok aránya? 46% Az alkoholfogyasztók aránya? 48% A drogot kipróbálók aránya? 44% A mentális gondokkal küzdők aránya? 64% A családi problémákkal rendelkezők 80% aránya? Általában a „veszélyeztetettnek” 74% ítéltek aránya?

változatlan 48% 46% 51% 32% 18%

csökkent 6% 5% 4% 4% 3%

23%

3%

Az eddigi vizsgálatok (kb.30.000 diák és 4000 pedagógus körében) az ország különböző városaiban történtek. Egységes tapasztalatunk az, hogy igen intenzív romlást tapasztalnak a tanárok a fent felsorolt területeken. Keszthelyen összességében ugyancsak kedvezőtlen változások a jellemezők, de nem olyan mértékben, ahogy máshol egységesen tapasztaltuk. A családi problémák egyre gyakoribbak, romlott a tanulók családjának anyagi biztonsága, s ennek következtében a gyerekekre fordított energia és idő. Ez együttesen okozza a veszélyeztetettek arányának növekedését. Javulásról szinte senki sem számolt be, legfeljebb stagnálásról. Érdekes, hogy a pedagógusok nem igazán tapasztalják a növekvő alkoholfogyasztással kapcsolatos gondokat. Ezek szerepelnek tanulmányunkban, de az iskolában ennek megjelenése nyilván nem érzékelhető, elsősorban a hétvégekhez köthető tevékenységről van szó. Úgy véljük, hogy e romló tendenciák következtében a nevelési funkció feladatainak ellátása a korábban oktatás-központú iskolákban is nagyobb energiákat igényel a pedagógusoktól. Ezért nem váratlan az, hogy döntő többségükben (72%) az oktatási és a nevelési feladatot egyaránt azonos súlyú feladatnak érzik. Ezzel szemben egyötödük már a nevelési feladatok túlsúlyáról nyilatkozik – elsősorban a speciális képzést nyújtó általános iskolában, de a többi alapintézményben is. Érdekes a véleménykülönbség annak megítélésében, hogy a szülőket követően kik, milyen intézmények tehetnek a legtöbbet azért, hogy a diákok a későbbiekben egészséges életet éljenek felnőtt korukban. Több helyen kifejezetten hátrább sorolták az iskola egészségnevelő feladatait, funkcióját, a feladat ellátásában fontosabb szereplőnek vélik az egészségnevelőket, orvosokat, kortársakat, mint a pedagógusokat, az iskolát. (A 244 megkérdezett közül 77 tanár a harmadik, 57 a negyedik, 23 pedig még hátrább sorolta a pedagógusokat a helyes egészségmagatartás kialakításában szerepet játszók között.) Ön egyetértene azzal, hogy igen

nem

tanárok 14%

76%

nem tudom 10%

Bevezessék az „egészségtan” oktatását legalább 68%

24%

8%

A jövőben csak taníthassanak?

nemdohányzó

53

heti egy órában? A büfétől, menzától megkövetelnék azt, hogy 76% kizárólag egészséges ételt, italt árusítsanak? A drogozáson kapott diákot zárják ki az iskolából? 31%

20%

4%

53%

17%

Célszerű lenne az esetünkben „egészségtannak” nevezett órákat bevezetni az iskolákban, hiszen ennek eredményessége igazolt. Többen nem értettek egyet ezzel az elképzeléssel – elsősorban a gimnázium tanárai között – ami más települések iskoláiban nem gyakran fordult elő. Az egészségtan órák bevezetésével egyet nem értők véleménye társul „a fiatalok egészségmagatartásáért nem felelősek a pedagógusok” véleménnyel, hiszen az egészségtan órák bevezetésével egyet nem értők eleve hátrább sorolták a tanárokat az előző táblázatban feltüntetett „felelősségi” rangsorban is. Van egy markáns véleménycsokor, amely szerint az iskola feladata a tananyag magas szintű oktatása, a tanítás, és minden ezt meghaladó feladat, amit a pedagógusokra hárítanak, rontja a munka eredményességét. Pedagógus interjúk igazolják azt, hogy sokan egyre nagyobb teherként élik meg a nevelés arányának növekedését, a számtalan rájuk hárított feladat ellátását – a gyámügyektől a szociális ügyekig. (NDI 2008) Az iskolai büféktől az egészségesebb termékek árusítását sokan elvárják, ugyanakkor megoszlik a vélemény a dohányzó pedagógusok alkalmazásával kapcsolatban. A tanárok fele nem tartja elfogadható megoldásnak a droghasználaton kapott diák kizárását iskolából, szemben az egyharmados egyetértőkkel. A drákói szigor híveivel ilyen arányban még nem találkoztunk eddigi vizsgálataink során. E kérdésre adott válaszok közül kitűnik a véleményt nem formálók magas aránya – ez elsősorban az általános iskolákban tanítók között jellemző. Ennek okát abban látjuk, hogy a szerhasználattal kapcsolatos ismeretek tekintetében a legfiatalabbakkal foglalkozó pedagógusok kevésbé járatosak, mint társaik. Ön személyesen ismeri-e, vagyis beszéltek-e a testületben az alábbi rendeletekről? igen „Nemzeti Drogstratégia” (2000. XII.23.) 48% (Johan Béla) Népegészségügyi program (2003.) 23% Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 1997. évi 54% törvény A Nemzeti Drogstratégia és a Népegészségügyi program ismertsége nem igazán elfogadható, s elsősorban a gimnáziumokban tanítók azok, akik tájékozatlanok. Többen nem tudnak (46%) arról, hogy van-e az iskolájuknak egészségfejlesztési stratégiája. Bizonytalanok vagyunk az iskolai egészségfejlesztési stratégiák tényleges elkészítésében, és a téma kijelölt felelőseinek megjelölt arányában (39%), hiszen a kép kedvezőbb az eddigi tapasztalatainknál. A tanárok negyede azon a véleményen van, hogy „ennél többet nem tehetnek” a diákjaik

54

egészségének megőrzéséért, a többség (63%) mégis kritikusabb, hiszen úgy érzik, „tehetnének még többet is”. Nem periférikus kérdés az, hogy milyen mértékben támogatja a testület az iskolai egészségnevelési munkát, hiszen egy-két elhívatott pedagógus, egészségnevelő nem tud csodát tenni, ha az iskola „ethosza” – szellemisége nem tükrözi ezt a szándékot. Kicsivel többen, mint a tanárok fele szerint a tanárok többsége, minden negyedik válaszoló szerint az egész testület támogatja és részt vesz az egészségnevelési munkában. 17% szerint ez az állapot nem jellemző a testületre, és csak néhány elhivatott pedagógus érzi sajátjának ezt a tevékenységet. Az eredmény nem igazán megnyugtatónak, inkább problémásnak mondható, főként azért, mert maguk a tanárok nyilatkoznak diákjaik erősen romló magatartásáról, szociális helyzetéről, a sok tekintetben problémás diákok magas számáról. Igen sokan nyilatkoztak úgy, hogy iskolájukban van speciális drogmegelőzési program vagy alkalmi tevékenység. A pedagógusok negyven százaléka még nem tud a lokális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum létezéséről. Ez a vizsgálat remélhetőleg ezt az arányt jelentősen javítja majd.

55

VII. A fókuszcsoport tapasztalatai Összegzés Fontosabb megállapítások - problémafaktorok





A szociális, ill. az oktatás területén dolgozó szakemberek a veszélyeztetett korosztályokat tekintve, elsősorban az alkoholfogyasztást, dohányzást tartják a legfontosabb problémának, de megemlítik az illegális szerhasználatot, elsősorban a kannabisz-származékok (marihuana) fogyasztását valószínűsítik. Jelezték még a nyugtatók, nyugtató hatású gyógyszerek, öngyújtógáz, ill. a mefedron előfordulását a fiatalok körében. A résztvevők a szerhasználat okaiként főként a kortárshatást, ill. a szülők passzivitását, a családok diszfunkcinális működését jelölték meg, de emellett megemlítették a pedagógusok nagyobb felelősségvállalásának szükségességét.

Javaslatok – a lehetséges fejlesztések irányai







A fiatalok családi hátterének jobb megismerése, A sport, ill. a szabadidő eltöltésének programkínálata elégséges, de a fiatalok igényeit nem ismerjük pontosan, Iskolapszichológus alkalmazásának szükségessége, Egészségtanóra bevezetése az iskolákban, akár heti 2 is, mert ahol ez van, ott teljesen más a szemlélet, változik az attitűd, Egészségnapok – komplex programok megszervezése, Kortárssegítés, kortárssegítő tábor megszervezése.

A helyi stratégiában megjelenítendő (lehetséges) célok







Kutatások megszervezése, melyek feltárják a fiatalok szocio-demográfiai, ill. kulturális fogyasztási szokásait, Az egészségtan órák beemelése az iskolai tantervbe, Iskolapszichológus alkalmazása, Az iskolai egészségnapokon komplex prevenciós programok megszervezése, A kortárssegítők képzése, Kortárssegítő tábor szervezése

56

MELLÉKLETEK

1. A fókuszcsoport jegyzőkönyve 2. A kutatásban alkalmazott diákkérdőív 3. A kutatásban alkalmazott iskolai kérdőív

57

1. sz. melléklet Fókuszcsoport Jegyzőkönyv A felvétel helyszíne: Keszthely A felvétel időpontja: 2011. június 29. 14.00. - 15-30.

Résztvevők: jelenléti ív szerint • • • • • • • •

Keszthelyi Alapellátási Intézet Nagyváthy tagintézmény Zöld Mező Speciális Szakiskola Gyermekjóléti Szolgálat Vendéglátóipari Szakközépiskola Kapu Addiktológiai Alapítvány Asbóth Szakközépiskola Csány-Szendrey ÁMK tagintézmény- belvárosi iskola

A fókuszcsoportos megbeszélés bevezető részében a csoportvezetők ismertették a találkozó célját, témakörét. Az alábbiakban a megbeszélésen elhangzott célzott kérdéseket és az arra adott válaszokat ismertetjük. (A kérdésekre adott válaszoknál csak a válaszadók intézményi hátterét tüntetjük fel). Munkájuk során találkoztak – e a drogproblémával, hogyan, milyen módon, vannak - e közvetlen tapasztalataik? Keszthelyi Alapellátási Intézet - iskola védőnő Az iskolából jönnek hozzám gyerekek, a fogadóórámon találkozom velük. Itt beszélnek szerhasználatról, a füves cigit bevallják, de ez sokkal inkább hencegés, nem utalnak rendszeres használatra. Keszthelyi Alapellátási Intézet - iskola védőnő Az iskolában a tanároktól hallom, hogy ők találkoztak a szerhasználati problémával, de hozzám még nem fordultak gyerekek. Keszthelyi Alapellátási Intézet - vezető A kollégáim beszámolnak eseteikről, de én személyesen nem találkoztam szerhasználókkal. Nagyváthy tagintézmény Kipróbálásról tudok – főként hétvégén jellemző- , a gyerekek elmondják, ill. egyegy alkalommal az iskolában is megjelenik. Találkoztam a füves cigi használatával, de nagyobb problémának az alkoholfogyasztást érzem, ezzel komolyabban kell foglakoznunk.

58

Zöld Mező Speciális Szakiskola A gyerekek beszélnek róla, de konkrét esetről nem tudok, jellemzően az alkohol és a cigaretta az, amit jelentős problémának látok. Egy tanulóról tudunk, aki szerhasználati problémával küszködött, de ott más problémák is húzódtak a háttérben - családi okok, az iskolában magatartási problémák -, végül védelembevételi eljárásra is sor került, a szülők kivették a gyereket az iskolából és intézetbe adták. Gyermekjóléti szolgálat Elenyésző esetben van tudomásunk ilyen jellegű problémáról. A gyerekek általában más problémákkal jelennek meg nálunk, jellemzően az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémákkal találkozunk. Azt látjuk, hogy egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba gyerekek az alkohollal, annak kipróbálásával.. Szerhasználati esettel az elmúlt években 4-5 alkalommal találkoztunk, több esetben sejtéseink voltak, hogy lehet szerhasználati probléma is. Vendéglátóipari Szakközépiskola Van több diák, akiknél szerproblémával találkoztunk, ill. Zalaegerszegen pártfogói felügyeletben is vannak néhányan. Amivel jellemzően találkozunk, az az alkohol és dohányzás, de az iskolában a gyerekek elmondása alapján vannak többen, akik használnak illegális szereket. Kapu Addiktológiai Alapítvány Elsősorban családok keresnek meg bennünket. Arról van tudomásunk, hogy a fiatalok elsősorban nyugtatókat használják, a partikon találkoznak a „giná”-val, ill. az öngyújtógáz-használatról is van tudomásunk, de emellett mi is találkozunk az alkoholhasználat növekedésével. Tudjuk, hogy az iskolákban megjelenik a becsempészett alkohol, bár ez inkább hecc, vagy jó buli a gyerekek szemében, nem a szerhasználatról van szó. Van kapcsolatunk volt szerhasználókkal, ők az iskolákban végzett prevenciós munkánkban segítenek. Asbóth Szakközépiskola Voltak az iskolákban esetek, volt, hogy orvosi segítséget kértünk. Összesen 2-3 esetről tudunk, ill. a gyerekek beszámolnak a hétvégi szerhasználatról. A diákok maguk mondják el, jellemzően a kipróbálást, ill. azt is tapasztaltuk, hogy becsempésznek alkoholt az iskolába. Csány - Szendrey ÁMK tagintézmény - belvárosi iskola Találkozunk szerhasználattal. Elsősorban gyógyszerhasználattal, a gyerekek a szüleik révén – gyógyszerügynökök, orvosok – tájékozottak ebben, kipróbálják ezeket az anyagokat. Tudják, hogy mit hol lehet beszerezni, a parton minden van. A kipróbálás kapcsán fontos elmondani, hogy már hetedikes tanulókról is van tudomásunk, ill. az öngyújtógáz-használatról is tudunk. Egy eset kapcsán próbáltam jelzést tenni, kerestem a rendőrséggel a kapcsolatot, de ez nem volt eredményes Az Önök megítélése szerint, van-e kellő jártasságuk a témában, felismernék-e ha találkoznának szerhasználattal, ill. milyen teendőket látnak? Keszthelyi Alapellátási Intézet - iskola védőnő 59

Az iskola nagy tanulólétszámmal működik – 800 fős létszám -, sok gyerek van. Ezt azt is jelenti, ha egy gyerek esetleg segítséget is kérne, azt félve teszi, titkolja, szégyenli a többiek előtt, így a legtöbb esetben el sem jutnak hozzám. A kisebbek még bátrabbak, megkeresnek a problémáikkal. Alkoholproblémával kapcsolatban próbáltunk segíteni, ebben az esetben a szülő alkoholizmusa volt a probléma -, droggal kapcsolatos eset nem volt. Keszthelyi Alapellátási Intézet - iskola védőnő Hozzám még nem jöttek, így nem tudom, hogy milyen lehetőségek vannak, de egyetértek, nem jönnek el maguktól, titkolják, szégyenlik ha ilyen problémájuk van. Keszthelyi Alapellátási Intézet - vezető Az valószínű, hogy több utánjárásra van szükség, hogy mit tehetünk, ha találkozunk ilyen esettel, de valószínű azokhoz fordulnánk, akik szakemberek. Elsősorban a KEF –en belül vannak elérhetőségek, őket keresnénk. Nagyváthy tagintézmény Én az egészségügyből jöttem, úgy gondolom, általában felismerem a tüneteket. A probléma az - mert azért találkozunk ilyen esettel -, hogy mindenki tudja, az egészségügyi intézmények nem alkalmasak az ellátásra, volt rá példa, hogy a sürgősségiről elküldtek, mikor szerhasználat miatti akut problémával jelentünk meg ott egy gyerekkel. El kell mondanom, hogy vannak szakemberek, akik partnerek a gyerekek lógásában, vannak ilyen iskolaorvosok. Miért igazol le heteken át hétfői, vagy pénteki hiányzásokat? Miért nem juttatjuk az ilyen gyereket megfelelő szakemberhez, hisz lehet, hogy ez a rendszeres hiányzás már szerhasználati problémát jelent. A legnagyobb probléma azonban szerintem a szülő. Ma már mindenhez engedélyt kell kérnie a pedagógusnak, ha a gyerekről van szó, ill. kevés az szülő aki megköszöni, hogy odafigyelünk a gyerekre, és vannak szülők, akik az iskolától várnak mindent a gyerekneveléssel kapcsolatban. Zöld Mező Speciális Szakiskola Szerencsés helyzetben vagyunk, az iskolánkban kis létszámú tanulócsoportok vannak, a kollégák gyakran kommunikálnak a gyerekekkel. Volt nyertes pályázatunk, amelynek kapcsán tájékoztatást kaptunk a szerekről, hatásaikról, veszélyeiről. Egy esetben próbáltunk utánajárni, mi a teendő, ha ilyen esettel találkozunk, kerestük a rendőrséget, ott az a kérdés hangzott el, ki fizeti az eljárást. Az eset kapcsán több intézményt hívtunk, és azt láttuk, hogy szükséges lenne egy rendszer, egy együttműködési háló kialakítása, vagy egy lista, hogy kit, milyen intézményt lehet keresni. Emellett fontos lenne azt tudni, hogy kinek milyen jogai vannak, meddig terjed a kompetenciája, felelőssége. Az orvosi igazolások kapcsán én is rossz tapasztalatokról tudok beszámolni. Ebben az évben döbbenetes volt, mennyire megnőtt az igazolások száma. Megerősíteni tudom, vannak orvosok, akik partnerek ebben. Különösen nehéz ezzel mit kezdeni, ha a gyerek már felnőtt korú, hiszen ők szabadon választhatnak orvost, így könnyen szereznek igazolást. Az is jelentős probléma, hogy több üzletben is kiszolgálják cigarettával, alkohollal a fiatalokat, akár már a reggeli időszakban is.

60

Gyermekjóléti szolgálat Az igazolások kapcsán mi azzal találkoztunk, hogy az orvos kioktatott, hogy milyen jogon vonom kétségbe az ő döntését, hisz nem vagyok orvos. Úgy vélem, a tudásunk ahhoz megvan, hogy felismerjük a szerhasználati tüneteket. Mi is gondolkodtunk, milyen megoldások lehetnek célravezetőek, őrjáratot szerveztünk, kevés eredménnyel. A megoldás nem egyszerű. A gyermekvédelem megoldásai erre a problémára alkalmatlanok, nem nagyon tudjuk, mi lenne ilyen esetben a következő lépés. A rendőrség felé mi is fordultunk, de nem foglalkoztak a bejelentésünkkel. Vendéglátóipari Szakközépiskola Az egyik legfontosabb tényező a családi háttér, de ezzel nem tudunk mit kezdeni. Emellett én úgy érzem, probléma a tanárok passzivitása, közönye. A gyerekek nagyon el akarják mondani a problémáikat, de nincs aki meghallgassa azokat. A prevencióval foglalkozó órák fontosak, de vannak, akik ezt lógásra használják. Nekem szükséges lenne arra, hogy alapismereteket kapjak a szerekről, szerhasználatról, ill. hogy ehhez a pszichológiai hátteret is megismerjük. Vagyis tanfolyamok megszervezésére lenne szükség, gyakorlatorientált tematikával. Ahhoz kell, hogy segítséget adjon, ha találkozom egy ilyen gyerekkel, hogyan ismerjem fel a jeleket, mit tegyek, mit tehetek.

Kapu Addiktológiai Alapítvány Vannak olyan programjaink, amelyek segíthetnek a leszokásban, de azt látjuk, hogy nem használnak bennünket. Azokban az iskolákban, ahol voltunk ott jó tapasztalataink vannak, az iskolák is elégedettek voltak. Sok gyereknek a családi hátterében van probléma, a szülők alkoholizálása, gyógyszerhasználata (nyugtatók). Ha ezzel találkozunk, azt javasoljuk, hogy találjanak, keressenek olyan felnőtteket, akikben megbíznak, ha lehet rajtunk kívül is. Egyenlőre a saját lakásunkon találkozunk a gyerekekkel, a hírünk főként szájhagyomány útján terjed, de egyházi támogatás is van a tevékenységünk mögött, hittantanárok, ill. két atya támogatja a munkánkat. A közösségi ellátás megvalósítása – ahogy mondtuk - azért fontos, mert önmagában a prevenció nem elégséges, a család egészével kell foglalkozni, ehhez pedig szükséges ez az ellátási forma. Vannak további terveink – pl. rehabilitációs otthon kialakítása. A mi tevékenységünkben a saját életünk, ill. a felépülésünk a példa (Minnesota – modell, önsegítés), így azt gondolom, hitelesen tudunk életvezetési tanácsadást tartani. Hosszútávon mindenképpen szeretnénk, ha a kezelés - ellátás lánc fejlődne, bővülne. Asbóth Szakközépiskola Azt fontos elmondani, hogy ha a gyerekek betöltik a 18. életévüket és kikerülnek az iskolából, nem látunk bele a további életükbe, így ha volt is szerrel kapcsolatos probléma, mire ez kiderül, a gyerek már nincs az iskolában. Nálunk is nehezíti a helyzetet, hogy mi is nagy létszámú iskola vagyunk - 650 fős, ez majdhogynem kizárja a közvetlen kapcsolatot a gyerekekkel. Nincs közvetlen megkeresés, nem találkoztunk ilyen esettel. Az iskola finanszírozása nem teszi lehetővé kis tanulócsoportok kialakítását, így nehéz kialakítani közvetlen kapcsolatot. Ha felmerül egy ilyen eset, nem tudnám, kihez forduljak. 61

Csány - Szendrey ÁMK tagintézmény - belvárosi iskola Nekünk is voltak nyertes pályázataink, ennek nyomán a kollégák, és a gyerekek is kaptak ilyen tájékoztatást. Emellett egészségnapokon is foglalkozunk a témával. A legnagyobb problémának azt látom, ha a gyerek el is mondja, hogy lenne ilyen problémája, a szülő elzárkózik, nem lesz partner az ügy megoldásában – hárít. Erre példa, hogy amikor a szülőknek tartottunk tájékoztatást - 860 diák jár hozzánk, összesen 6 szülő jött el. Nincs motiváció, mert az a hozzáállás, hogy amíg az ő gyereke nem lesz problémás, addig nincs gond. Nincsenek eszközeink. Csináltunk mi is őrjáratokat, de a gyerekek mindig előbb tudták, hogy ott leszünk. Tudjuk, hogy melyek ezek a helyek, de miért van nyitvatartási engedélyük? Önkormányzat – Sportreferens A vendéglátóhelyek versenyében egyre inkább a negatív üzleti szellem a jellemző. Nem a minőségi szolgáltatások a fontosak, az üzemeltetők egyre lejjebb mennek a becsalogatási licitekkel - ingyenes belépés, olcsó italok, akciók.

Mi lehet az oka, hogy a gyerekek a szerekhez fordulnak? Csány - Szendrey ÁMK tagintézmény - belvárosi iskola Szeretethiány, a szülők nem érnek rá a gyerekkel foglalkozni, nincs családi élet. Nincsenek közös hétvégék, programok. Nagyon kevés az a gyerek, aki ebből ki tud törni. Keszthelyi Alapellátási Intézet - iskola védőnő A családban nem hallgatják meg őket. Ha pedig megkeresett engem, akkor ezért cikizik, a gyerek szégyellte, ezért aztán nem jött többet. A család szerepe, én is megerősítem,de ezzel túl sokat nem lehet kezdeni. A mai szemlélet erre tereli őket - tudják, hogy káros a használat, de akkor is használják. Keszthelyi Alapellátási Intézet - vezető A média vonzása - ez ma a mintaadó, a szeretethiány pedig fokozza az egyedüliség érzését. Nagyváthy tagintézmény Ma a „ 7 perces gyerekek” életét látjuk, a szülők részéről kevés az odafigyelés, nő az elhanyagoltság, a média pedig nagyon erősen hat rájuk. Vendéglátóipari Szakközépiskola A meghatározó a pénz, ill. a családi közeg. Azt tapasztalom, hogy a gyerekek már most is kiégettek, pillanatnyi megéléseik vannak Kapu Addiktológiai Alapítvány Az elhanyagoltságot mi is látjuk - a gyerekeknek nincs értelmes közössége, nincs minta, példamutatás, így nem lehet kialakítani életpályát, életképet, jövőképet. Nagyon fontos a személyes példamutatás. Egy nyári táborban láttuk, hogy az ott lévő nevelők fogyasztanak alkoholt - ez nem lehet példamutatás, mert ha ez a minta, akkor nem kell csodálkozni, ha a gyerekek ezt követik.

62

Asbóth Szakközépiskola Megerősíteni tudom, a család háttér fontosságát. Csány - Szendrey ÁMK tagintézmény - belvárosi iskola A családi körülmények nagyon fontosak. Azt gondolom, hogy az iskolákban nagy gond, hogy nincsenek családlátogatások, hisz ez ma már nem kötelező a tanároknak. Így nincs rálátás arra, hogy milyen a háttér, ez pedig fontos lenne Milyen feladatokat, célokat fogalmaznának meg, miben kellene előrelépni, javítani ? Keszthelyi Alapellátási Intézet - iskola védőnő Programok biztosítása a fiatalok számára. Nagyváthy tagintézmény Vannak programok, de ezeken a gyerekek nem vesznek részt. Mi megkérdeztük, mit szeretnének, az iskolában meghirdettünk több programot, amelyek közül választani lehet, de nem maradtak ott. A szülők meg igénylik, miért nincs program az iskolában, miért nincs ott a gyerek. Önkormányzat – Sportreferens Meg kell ismerni a fiatalok családi hátterét - erre törekszünk is. Ha megnézzük, a sport, vagy a programkínálatot akkor ez a város nagyságához képest színes, elégséges. Ha megkérdezzük a fiatalokat, kevés konkrét válaszuk van arra, hogy mit is szeretnének. Vendéglátóipari Szakközépiskola A buszmegállónál a kocsmát meg kellene szüntetni. A gyerekek leszállnak a buszról, bemennek a kocsmába, és aztán így az iskolába. További javaslatok… Az iskolapszichológus szükséges- be kellene emelni a rendszerbe Legyen egészségtanóra az iskolában, akár heti 2 is, mert ahol ez van, ott teljesen más a szemlélet, változik az attitűd. Egészségnapon – komplex programok Kortárssegítés, kortárssegítő tábor

63

2. sz. melléklet 1. Helyteleníted azt, ha az emberek a következőket teszik? A válaszodnak megfelelő helyre soronként tegyél X jelet! Nem helytelenítem

Helyteleníte m

Nagyon helytelenítem

Nem tudom eldönten i

Ha egy-egy szál cigit elszívnak Napi egy csomag cigit elszívnak Napi egy-két pohár sört megisznak Ha hetente egy-két pohár sört megisznak Ha kipróbálják a marihuánás cigarettát Ha hetente több szál marihuánás cigarettát elszívnak Ha évente egyszer-kétszer berúgnak Ha hetente berúgnak Ha nem ügyelnek egyszer-egyszer a biztonságos szexre Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit

2. Mennyire tartod valószínűnek az életed során az alábbiak bekövetkezését? A megfelelő oszlopba húzz X jelet, soronként csak egy válasz lehetséges! Nagyon valószínű

Valószínű

Nem valószínű

Biztosan nem

Nem tudom eldönteni

Naponta tíz vagy több szál cigarettát fogok elszívni Minden emberrel megtalálom a közös hangot Kipróbálom a marihuánás cigarettát Minden esetben betartom a törvényeket Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem Hetente többször inni fogok egy-két pohár bort vagy sört Kipróbálok keményebb drogokat is (extasy-t, heroint) A rendszeres sportolás életem része lesz Egyáltalán nem iszom alkoholt, és sohasem dohányzom

64

3. Mi a véleményed az alábbi állításokról? A megfelelő oszlopba tegyél X jelet! Soronként csak egyet jelölhetsz! Állítások, vélemények

Egyetértek

Nem értek egyet

Nem tudom eldönteni

Bármilyen rossz helyzetbe is kerül valaki, a drog nem megoldás. A könnyű drogok engedélyezése csak növelné a fogyasztást. Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők. Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez. A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta. Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak. Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat. A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol. A drogozás része a modern szórakozásnak. A drogokat már úgysem lehet visszaszorítani. Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút. Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet. Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást. Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni, a marihuana nem tartozik ezek közé. Felesleges annyi pénzt költeni a kezelésükre, a drogosok megérdemlik a sorsukat.

4. Mennyire érdekelnek az alábbi témák?

Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? Milyen a drogok hatása? Melyek a környezetvédelmi elvek? A szex? A korszerű táplálkozás? A különböző emberekkel hogyan érted meg magad? Párkapcsolatok és a boldog családi élet? Törvények, büntetendő tettek és büntetések?

Egyáltalán nem érdekel

Egy kicsit érdekel

Nagyon érdekel

1

2

3

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

1 1

2 2

3 3

65

5. Hogy érzed, mennyit tudsz ezekről a témákról? Kevesebbet, mint amennyit szeretnék

Szinte semmit

Mi szükséges a kiegyensúlyozott boldog élethez? Milyen a drogok hatása? Melyek a környezetvédelmi elvek? A szexről? A korszerű táplálkozásról? A különböző emberekkel hogyan értem meg magam? Párkapcsolatokról és a boldog családi életről? Törvényekről, büntetendő tettekről és a büntetésekről?

Elegendőt

1

2

3

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

1

2

3

1

2

3

6. Kitől fogadsz el, vagy fogadnál el legszívesebben tanácsot az alábbi témákban? Tanáraimtó l

Szüleimtő l

Külső szakértőt ől

Barátaimtól

Arról, hogy mi szükséges a boldog és kiegyensúlyozott élethez Arról, hogy milyen a drogok hatása

1 1

2 2

3 3

4 4

A környezetvédelemről

1

2

3

4

A szexről, a kiegyensúlyozott nemi életről A korszerű táplálkozásról

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

Arról, hogy mi kell ahhoz, hogy a különböző emberekkel jól megértsem magam A párkapcsolatokról, a boldog családi élethez szükséges dolgokról A törvényekről, a büntetendő tettekről és a büntetésekről

Munkádat köszönjük!

66

3.sz. melléklet Sorszám:

Kérdőív pedagógusok részére 1. Mi jellemző az Önök iskolájára az utóbbi években? 1 – nő a beiskolázottak száma 2 – csökken a beiskolázottak száma 3 – a létszám állandónak mondható 2. Ön sok időt tölt el diákjai között. Minden bizonnyal meg tudja ítélni azt, hogy van-e jellemző változás az elmúlt 4-5 évben a diákok

Átlagos képességében Szorgalmában Magatartásában Fizikai állapotában Egészségmagatartásában

javulás 1 1 1 1 1

változatlanság 2 2 2 2 2

romlás 3 3 3 3 3

3. Személyes tapasztalatai alapján hogy alakult a diákok körében a

Dohányosok aránya? Az alkoholfogyasztók aránya? A drogot kipróbálók aránya? Mentális gondokkal küzdők aránya? Családi problémákkal rendelkezők aránya? Általában a „veszélyeztetettnek” ítéltek aránya?

nőtt 1 1 1 1 1

változatlan 2 2 2 2 2

csökkent 3 3 3 3 3

1

2

3

4. Önnek mi a véleménye? Kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnőtt korukban? Állítsa fontossági sorrendbe a szereplőket! Sorrend Szülők Pedagógusok Orvosok Egészségnevelők Az állam kortársak Rendőrség

5. Melyik állítással ért inkább egyet? 1 – a testület elsőrendű feladata a tanítás, az ismeretek átadása 2 – a testület azonos súlyú feladata az oktatás és a nevelés 3 – napjainkban már a nevelés fontosabb feladat, mint az oktatás 6. Ön egyetértene azzal, hogy

A jövőben csak nemdohányzó tanárok taníthassanak az iskolákban? Bevezessék az „egészségtan” oktatását legalább heti egy órában? A büfétől, menzától megkövetelnék azt, hogy kizárólag egészséges ételt, italt árusítsanak? A drogozáson kapott diákot zárják ki az iskolából?

igen

nem

1

2

Nem tudom 3

1

2

3

1

2

3

1

2

3

7. Ön személyesen ismeri-e, vagyis beszéltek-e a testületben az alábbi rendeletekről?

„Nemzeti Drogstratégia” (Johan Béla) Népegészségügyi program Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 1997. évi törvény

igen 1 1 1

nem 2 2 2

8. Készült-e az iskolában „Egészségfejlesztési Stratégia”? 1 – igen

2 – nem

0 – nem tudom

9. És ehhez kapcsolódó „Cselekvési Terv”? 1 – igen

2 – nem

0 – nem tudom

3 – nem kellett feltenni a kérdést

10. Van-e az iskolai egészségnevelésnek (egészségfejlesztésnek) kijelölt felelőse a testület tagjai közül? 1 – van. Státusa: …………………………….

2 – nincs 0 – nem tudom

11. Hogy minősítené mindazt, ami az iskolában történik egészségnevelés címén? 1 – az iskola ennél többet nem tehet, a lehetőségeket maximálisan kihasználjuk 2 – sok minden történik, de tehetnénk még többet a fiatalok egészséges életmódjáért 3 – szinte semmivel sem segítjük a fiatalokat abban, hogy egészségesebben éljenek 0 – nem tudom megítélni

68

12. Mi jellemző az Ön iskolájára? 1 – csak egy-két elhivatott tanár érzi feladatának az iskolai egészségnevelést 2 – a tanárok többsége fontosnak érzi, és részt vesz az egészségnevelésben 3 – az egész testület támogatja, és részt vállal az egészségnevelésben 13. Van-e az Ön iskolájában speciálisan drogprevenciós tevékenység is ebben a tanévben? 1 – van részeként)

2 – nincs

3 – nem tudok róla

(4 – a „komplex program”

14. Ki dönt arról, hogy legyen drogprevenció az iskolában? 1 – az igazgató 2 – az osztályfőnök 3 – a testület közösen dönt 4 – nincs ilyen tevékenység az iskolában 0 – nem tudom 15. Ismeri Ön a „KEF” nevét és szerepét? 1 – igen

2 - nem

16. Sokak által súlyosnak vélt társadalmi jelenségek szerepelnek a következő táblázatban. Kérem, állítsa őket sorrendbe az országban tapasztalt súlyosságuk alapján. A második esetben csak a lakóhelyén tapasztaltak alapján mérlegeljen! Jelenség

Országos problémák sorrendje

Helyi problémák sorrendje

Szegénység Gazdasági problémák Munkanélküliség Politikai megosztottság Drogprobléma Bűnözés Alkoholizmus Köszönjük, hogy válaszaival segítette a munkánkat, és kérjük, hogy a nagyon fontos további kérdéseinkre is válaszoljon! Neme: 1 – férfi

2 – nő

Életkora:……… Hány éve van ezen a pályán?......... 1 – helyben lakik 2 – vagy bejáró? 69